A MAGYAR KKV-K NEMZETKÖZIESÍTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GAZDASÁGI VÁLSÁG ELŐTTI IDŐSZAKRA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY

A MAGYAR KKV-K NEMZETKÖZIESÍTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GAZDASÁGI VÁLSÁG ELŐTTI IDŐSZAKRA

Készítette: LESKÓ JUDIT Budapest, 2009

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ

5

I. A KKV-K RÓL ÁLTALÁNOSAN

7

1. Általános megállapítások a kis-és középvállalati szektor helyzetéről

7

2. Vállalkozások száma

8

3. A kis- és középvállalkozások piaca

8

4. Kkv-k részvétele az exportban

8

5. Veszteséggel működő kkv-k

9

6. Finanszírozás

9

7. Vállalatfejlesztés

9

II. A MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET 1.Az állami kis-és középvállalkozási

11 11

politika területén történt változások 2. Finanszírozás

12

3. Külpiaci megjelenés ösztönzése

13

III. KILÉPÉS A NEMZETKÖZI PIACRA

14

1. Az Európai Unió közös piacára való kilépés feltételei

14

2. A SOLVIT rendszer

15

3. Az áru értékesítése nemzetközi piacon

16

4. Az adminisztrációs terhek csökkentése

17

IV. AZ ÚJ POLITIKAI KERETRENDSZER KIDOLGOZÁSA

19

1. Megváltozott üzleti környezet

19

2. Kisvállalkozói intézkedéscsomag

19

3. A hazai kis-és középvállalkozások uniós összehasonlításban

21

V.GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁS

22

1. A 2008-as gazdasági válság kialakulása

22

2. A válság hatása az Európai Unióban és tagállamaiban

23

3. A válság és Magyarország

25

3.1 A válság hatása a magyar gazdaságra

25

3.1.1 A BUX és a válság

25

3.1.2 Deviza

26

3.2 Kormányzati intézkedések

27

-2-

3.2.1 Az IMF hitel

27

3.2.2 Válságkezelés

27

3.3 Válság sújtotta gazdasági szektorok

28

3.4 A válság társadalmi hatásai

29

VI. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI SZFÉRA

29

1. Meghatározások

31

2. Vállalatok csoportosítása

32

3. Vállalkozások jellemzői létszámnagyság szerint

33

4. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban

35

5. Beruházások

36

6. Árbevétel és export

36

7. Jövedelmezőség

37

8. Támogatások

38

9. Finanszírozás

40

VII. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT TÁMOGATÓ SZERVEZETEK

43

1. A támogatás eszközei

43

2. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

43

3. Gazdasági Egyeztető Fórum

44

4. Vállalkozásfejlesztési Tanács

44

5. Befektetés ösztönzés és kereskedelemfejlesztés

46

5.1 Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési

46

Ügynökség (ITD Hungary Zrt. ) 5.2 Enterprise Europe Network

50

6. Magyar export – import bank Zrt. És termékei (Eximbank)

51

7. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.)

55

VIII. A KÜLGAZDASÁGI KEREKASZTAL

58

IX. GLOBALIZÁCIÓS FOLYAMATOK, AZ INTERNET ÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 67 1. Vállalkozások és a globalizáció 67 2. Vállalkozások és az Internet

69

2.1 Kérdőíves megkérdezés

70

ÖSSZEGZÉS

75

IRODALOMJEGYZÉK

76

-3-

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. sz. táblázat- A működő vállalkozások száma

33

létszám kategóriánként 2003-2007- ben 2. sz. táblázat- A vállalkozások összes foglalkoztatottainak

35

száma vállalati létszám kategóriánként 1. sz. ábra- A SOLVIT rendszer működése

16

2. sz. ábra- A működő kis- és középvállalkozások számának

34

változása 2003-2007 időszakban 3. sz. ábra- Veszteséggel működő kkv-k aránya 2003-2007 időszakban

38

4. sz. ábra- Kérdőíves felmérés elemzése

73

-4-

BEVEZETŐ Szakdolgozatom témájául a kis-és középvállalkozások nemzetköziesítését választottam. Ez a szektor rendkívül fontos szerepet játszik a gazdasági életben, ők a magyar gazdaság mozgatórúgói, a kreatív gondolkodás megtestesítői. A hazánk által termelt GDP mintegy ötven százaléka tőlük származik, s a munkahelyteremtésben betöltött szerepük sem elhanyagolható, hiszen a lakosság jelentős százalékát ők juttatják álláshoz. Működésüket nagymértékben befolyásolja a mindenkori gazdasági környezet, de ez visszafelé is igaz. Tehát a gazdaság egészének teljesítményére hatással vannak a kis- és középvállalkozások. Így tehát a gazdasági döntéshozók prioritásában első helyen kell szerepelnie a kkv-k támogatásának, egy vállalkozóbarát üzleti környezet kialakításának. Ösztönözni kell az embereket, hogy ne féljenek az önálló vállalkozás indításától, könnyen hozzáférhető információkkal támogatni és erősíteni kell a szektor versenyképességét, innovációját, hogy minél nagyobb százalékuk kiléphessen a nemzetközi piacra is. Jelenleg a helyzet nem egyszerű, hiszen 2008 őszén világméretű pénzügyi és gazdasági válság bontakozott ki. A gazdaság termelékenysége szinte minden országban lelassult, és ez rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a gazdaságilag nyitott Magyarországot. A gazdaság talpra állítása érdekében megtett intézkedések rövidtávú célja, hogy a szektor megőrizze működőképességét, minél kevesebb ember veszítse el a munkahelyét, a hosszútávon elérni kívánt kitűzés pedig az, hogy minél versenyképesebbé váljon a vállalkozók ezen csoportja, illetve hogy a nemzetköziesedésük fellendüljön. Dolgozatom első két fejezetében egy átfogó képet szeretnék nyújtani a szektor helyzetéről, teljesítményéről, valamint a makrogazdasági környezetről, amiben ezek a vállalkozások működnek. A harmadik és negyedik fejezetben a nemzetköziesítésükkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztam, a feltételekkel, melyeket a vállalatoknak teljesíteniük kell, hogy kiléphessenek az Európai Unió egységes piacára, az elérhető információkra és segítségnyújtásra, melyet az egyes nemzetek gazdasági döntéshozói valamint az Unió kínál a vállalkozásoknak problémáik megoldására. Mivel a válság jelenleg egy olyan tényező a gazdaságban, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért az ötödik fejezetben erről szeretnék egy leíró összegzést nyújtani, különös tekintettel a krízis magyarországi hatásaira.

-5-

A következő részben ismételten a kis- és középvállalkozói szektorra térek vissza, a hatodik fejezetben

a

kkv-k

csoportosításáról,

a

gazdaságban

betöltött

szerepükről

és

finanszírozásukról, a hetedik fejezetben pedig az őket támogató szervezetekről és intézményekről készítettem összefoglalást. Szakmai gyakorlatomat a Magyar Külgazdasági Szövetségnél töltöttem, ahol betekintést nyerhettem annak kis- és középvállalkozásokat támogató munkájába, melyben fontos szerepet játszik a Külgazdasági Kerekasztal megalapítása. Ennek javaslatait mutatom be a nyolcadik fejezetben. Dolgozatom utolsó fejezetében egy általam végzett felmérés alapján, önálló munkám elemzését szeretném bemutatni, mely a kis- és középvállalkozók tájékozottságát állítja középpontba, ezen belül pedig azt, hogy mennyire ismerik, illetve használják ki az Interneten elérhető információkat és lehetőségeket, mely az ő innovációjukat és nemzetköziesítésüket szolgálják.

-6-

I. A KKV-K RÓL ÁLTALÁNOSAN A 2008. harmadik negyedétől nagymértékben megváltozott külső konjunkturális gazdasági környezet megtörte a 2008. év elején még élénkülést mutató magyar gazdaság fellendülését, a bruttó hazai termék éves átlagban csak fél százalékkal bővült. A nemzetközi konjunktúrának ez, a korábban feltételezettnél erőteljesebb negatív irányú változása elsősorban az exporton keresztül érintette a magyar gazdaságot. 2008-ban így tovább folytatódott a 2006-ban megkezdett fiskális korrekció, 2009-ben pedig még több megszorító intézkedésre került sor. 1. Általános megállapítások a kis-és középvállalati szektor helyzetéről „

A

kkv-k

alapvető

szerkezeti

jellemzői

–

számarányuk,

részesedésük

a

jövedelemtermelésből, stb.- 2000 óta csak kis mértékben változtak. Magas munkaerő és alacsony tőkeigényű tevékenységet folytatnak. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből.

2007-ben a gazdaság növekedése lelassult, ami nem egyforma mértékben tükröződött a különböző méretű vállalkozások mutatóiban. Az adóbevallási adatok alapján megállapítható, hogy a kkv-k teljesítménye összességében véve nőtt.

Mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokban a foglalkoztatottság 2007-ben növekedett. Ezen belül a mikro-, kis-és középvállalkozások fontos szerepe a foglalkoztatásban tovább nőtt.

A vállalkozások részvételének a munkamegosztásban egyik fontos mutatója a menedzsment – gazdasági, technikai, pénzügyi, stb. – szolgáltatások vásárlásának, piaci beszerzésének elterjedtsége. Az alkalmazott nélküli vállalkozások az egyes szolgáltatásfajtákból az átlagosnál kevésbé, a mikro-, kis – és közepes vállalkozások az átlagosnál nagyobb mértékben vásárolnak

2008-ban összességében a kkv-k hitelezésének növekedés üteme lelassult, elsősorban a kereskedelmi bankoknál. A bankokat (különösen 2009-ben) óvatosabb hitelezés, a kkv-kat óvatosabb hitelfelvétel jellemzi.

A hazai kkv-k növekedését leginkább akadályozó tényezőnek a magas közterhek teljesítését és az adminisztrációs kötelezettséget tekintik. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők sorrendje megváltozott: az erős verseny ismét a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága mögé szorult. -7-

A kibontakozó válság hatására a kkv- helyzetértékelése 2008-ban az előző időhöz képest romlott: mind a gazdaság helyzetét, mind a gazdaság kilátásait, mind a vállalkozások saját kilátásait illetően. ”1

2. Vállalkozások száma 2007-ben a működő vállalkozások száma csökkent. Továbbra is elmondható, hogy a szolgáltató ágazatok egyre inkább teret nyernek, a feldolgozóipari, és kereskedelmi vállalkozások pedig egyre inkább háttérbe szorulnak. A vállalkozások területi megoszlása lényegében változatlannak mondható. 3. A kis- és középvállalkozások piaca A vállalkozások ötven százalékának a lakosság az, ami a legfőbb piacot jelenti. A 0-9 fős mikro vállalkozások általában a lakosságnak, a nagyobb vállalkozásnak pedig főként más, belföldi vállalkozásoknak adja el termékeiket és szolgáltatásait. A kkv-k kétharmada helyi piacra termel, saját településén, illetve saját megyéjében értékesít. A vállalkozások versenyelőnyeikként inkább személyes, szubjektív (pl. jobb partnerkapcsolatok) mint tárgyi, objektív tényezőket (korszerűbb technológia, alacsonyabb árak) emeltek ki. 4. Kkv-k részvétele az exportban Az exportértékesítésben a nagyvállalatok részesedése változatlanul a meghatározó. „2007ben a mikro- és kisvállalkozások az összes export huszonkét, a közepesek tizenöt, a nagyvállalatok hatvanhárom százalékát bonyolították. A kis és közepes vállalkozások részesedése az exportból 2007-ben közel két százalékkal nőtt 2006-hoz képest. Reálértéken 2003-2007 között az ötven főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások exportja 2083 milliárd forintról 3157 milliárd forintra növekedett, ami igen jelentős, ötven százalékos emelkedés.

1

Mester és munkatársai, 2009; p15

-8-

5. Veszteséggel működő kkv-k Az egyéni vállalkozások huszonkét, a társas vállalkozások huszonhét százaléka mutatott ki veszteséget 2007-ben.A veszteséges egyéni vállalkozások aránya erőteljesen csökkent.” 2 6. Finanszírozás A 2008-ban kezdődött, és jelenleg is tartó gazdasági és pénzügyi válság erőteljesen érzékelteti hatását a kkv-k külső finanszírozásában, a hitelezésben legjelentősebb szerepet játszó kereskedelmi bankok kkv-hitelállományának növekedési üteme 2008-ban jelentősen lelassult. Ezen bankok hitelnyújtási hajlandósága csökkent, elsősorban a nagy és közepes vállalatok finanszírozásában, a mikro- és kisvállalati hitelezésben ez a visszafogási tendencia 2008-ban még kevésbé mutatkozott meg, de óvatosabb hitelfelvétel jellemzi ezt a vállalkozói kört is. 7. Vállalatfejlesztés A kkv-stratégia fő céljai között az szerepel, hogy a kis és középvállalkozások gazdasági teljesítménye javuljon, illetve hogy a tervezett intézkedések a versenyképességük növeléséhez járuljon hozzá. A meglehetősen sokszínű magyar kkv szektor fejlesztését a gazdaságpolitikai eszközök - mint például az infláció, a kamatláb, az adópolitika, a versenypolitika, a piacszabályozás, és a vállalkozóbarát jogi környezet- mellett a vállalkozásfejlesztés aktív eszközei is biztosítják, azaz a pénzügyi eszközök és nem pénzügyi eszközök. A vállalkozásfejlesztésben a legfontosabb elem az uniós támogatások rendszere. A szisztémának két vele szemben támasztott elvárásnak kell eleget tennie. Egyrészt csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, elő kell segíteni a szerződések gyorsabb megkötését és az odaítélt támogatások gyors kifizetését, másrészt szigort és elővigyázatosságot feltételeznek, hogy képes legyen megakadályozni az esetleges csalásokat.

2


-9-

Az Európai Unióban Magyarország az elsők között alkalmazta a Jeremie – típusú pénzügyi eszközöket. Útjára indult többek között •

az Új Magyarország Mikrohitel Program,

•

az Új Magyarország Portfóliógarancia Program

•

az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram,

amelyekre nyílt pályázati felhívás keretében jelentkezhetnek a vállalatok. 3

3

Mester és munkatársai, 2009; p 18-23

- 10 -

II. A MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET „A nemzetközi környezet korábbinál erőteljesebb ütemben történő romlása elsősorban az export szektoron keresztül érinti a magyar gazdaság növekedési dinamikáját. A külkereskedelmi forgalom bővülésének az előző években tapasztalt tíz százalék körüli dinamikája lelassult. Az éves átlagos infláció hat egész egytized százalék volt. 2008-ban tovább romlottak a munkaerőpiaci mutatók, a negatív hullám az év végén további erősödést mutatott. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott regisztrált munkanélküliek száma 2008 decemberében 477000 volt- 2009 márciusában pedig meghaladta az 564000- főt.”4 1. Az állami kis-és középvállalkozási politika területén történt változások A kormány 2007. október 10-én elfogadta a kis- és középvállalkozások fejlesztésének 20072013 időszakra kitűzött stratégiáját. Ennek megvalósulásáról évente előrehaladási jelentést készít, mely segíti a monitoring folyamatot, és rendszeresen adatokat biztosít a megvalósult, illetve a meg nem valósult intézkedésekről, eredményekről, teljesítményekről. „A szabályozási környezet területét érintően a kormány 2008. szeptember 10-ei ülésén fogadta el a „Kormány középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról szóló” előterjesztést, melyben célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább huszonöt százalékos csökkentését, mellyel eleget teszünk az Európai Tanács felkérésének. A középtávú munkaprogramban foglalt feladat végrehajtásának érdekében került elfogadásra a piaci és nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, illetve az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX.9.) Kormányzati határozat, amely: o Rövidtávú (hozzávetőlegesen 2009 közepéig végrehajtandó) intézkedéseket határoz meg az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerűsítése érdekében. o Hosszabb távú (2010) egyes fókuszterületekkel kapcsolatos intézkedési terv előkészítését a nemzetközi fejlesztési és gazdasági miniszter feladatául jelöli ki. Ezen

intézkedések

elsődleges

célja,

a

jelölt

időszakot

megelőző

kormányzati

kezdeményezések összefoglalása, megvalósításuk gyorsítása, az állami erőforrások és

4


- 11 -

intézkedések hatékonyabb összpontosítása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése. A tizenhét meghatározott rövidtávú feladat közül 2008 végéig (illetve 2009 első hónapjaiban) tizenegy teljesítése részben megvalósult, részben a befejezés szakaszába került. A hosszabb távú feladatnak megfelelően az NFGM kezdeményezte a nemzeti szabályozásból származó vállalkozói adminisztratív terhek áttekintő vizsgálatának elkészítését a Bizottság által ajánlott SCM (Standard Cost Method) módszer alapulvételével.” 5 A gazdaság ezen területén érdekelt meghatározó intézmények, a szakmai szövetségek és érdekképviseletek valamint a kormányzati szervek közötti kommunikáció hatékonyabbá tételének érdekében létrehozták a Gazdasági Egyeztető Fórumot. A Fórum mellett azonban továbbra is fennmarad a – a kkv törvényben szabályozott Vállalkozásfejlesztési Tanács is. Ezen szervezet munkájában főként a mikro-, és kisvállalkozói érdekeket képviselő szervezetek vesznek részt. 2. Finanszírozás A kkv stratégia leginkább hangsúlyos területe a finanszírozás, hiszen gyakorlatilag minden kis– és középvállalkozásnak problémát jelent a (főként külső) finanszírozás megteremtése. A forrásokhoz való hozzájutást különböző állami támogatások, és államilag támogatott finanszírozó eszközök segítik, mint például a garanciák, vagy a hitelprogramok. Ezek az eszközök főként a piac azon területein jellemzőek, ahol a szektor nem tudja megoldani saját eszközeivel a finanszírozást. 2008–ban világszintű recesszió vette kezdetét, és a kedvezőtlenül alakuló gazdasági körülmények számos területen érintik mind a hazai, mind a nemzetközi kis- és középvállalkozóakat. Ezen negatív hatások enyhítése végett a magyar kormány 2008 végén és 2009 elején több, a kkv szektor megerősítését célzó, gazdaságélénkítő intézkedést léptetett életbe.

5


- 12 -

3. Külpiaci megjelenés ösztönzése A kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenésének ösztönzése elsődleges feladatnak tekinthető, ezért az ITD Hungary Zrt. megkezdte a hazai kis- és középvállalkozói szektor feltérképezését. Célja, hogy feltérképezze a külpiaci lehetőséget, hogy megismerje a már jelenleg is exportáló vállalkozókat, illetve hogy ösztönözze azon kkv-kat az exportra, melyek még ugyan nem jelentek meg a nemzetközi piacon, de versenyképes árulappal rendelkeznek. A kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatban a pályázati rendszer modernizálása az, ami mindenképpen elengedhetetlen. A kereskedelemfejlesztési pályázati anyagot 2008-ban kidolgozták, s lényege az, hogy a hazai kkv-k nemzetközi piacon való megjelenését elősegítse és megkönnyítse. Ennek értelmében egyetlen pályázaton belül van lehetőségük a vállalkozóknak a műszaki-infrastrukturális fejlesztések és a piaci megjelenéshez kapcsolódó közvetlen költségek tekintetében támogatást igényelniük.

- 13 -

III. KILÉPÉS A NEMZETKÖZI PIACRA 6 1. Az Európai Unió közös piacára való kilépés feltételei Ha egy cég bővíteni szeretné vállalkozását, és kilépne a nemzetközi piacra, első lépésként az Európai Unió piaca a javallt számára, hiszen könnyebb megvetnie a lábát az egységes piacon, mint egy teljesen más gazdasági feltételekkel működő országban a világ távolabbik felén. A nemzetközi piacra lépés növekedésre ad lehetőséget a vállalatok számára, és nem kell elrettenni a feltételektől, hiszen az Európai Unió egységes piaca - mely hozzávetőlegesen ötszázmillió fogyasztót számlál-, már nem állítja fel azokat a korlátokat, melyek még a múltban léteztek, és nehezítették a vállalatok nemzetköziesítési törekvéseit. A legtöbb esetben, ha az adott vállalkozás által kínált termék vagy szolgáltatás megfelel a saját országában meghatározott szabályoknak és rendelkezéseknek, akkor az EU piacán belül egy másik országban az értékesítés előtt már nem kell újra alávetni a terméket vagy szolgáltatást különböző teszteléseknek, tanúsításnak vagy technikai eljárásnak. A közös piacon mindebben segítséget nyújtanak a közös EU-s szabályok, illetve az egyezmények a nemzeti szabályok kölcsönös elismeréséről. Ezek a harmonizált szabályok főként a nagy kockázatot jelentő termékekre, például a gyógyszerekre, járművekre, vegyi anyagokra, elektromos és mechanikus berendezésekre vonatkoznak. A termékeken elhelyezett CE jelölés azt jelenti, hogy az adott termék maradéktalanul megfelel a vonatkozó EU-s követelményeknek.

6

http://ec.europa.eu/youreurope/business/profiting-from-eu-market/sellinggoods/index_hu.htm Európai Közösségek, 1995-2009; 2009. 11.02. 21h-11m

http://ec.europa.eu/enterprise/sme/index_hu.htm http://hvg.hu/kkv/20091015_kkv_unio_Eu.aspx; 2009.12.01.;13h-15m Európai Közösségek, 1995-2009; 2009. 11.02. 13h-20m

http://www.mfor.hu/terjunk_a_lenyegre/59842.html; 2009. 12.02; 21h-07m

- 14 -

2. A SOLVIT rendszer Az Európai Bizottság kkv-kat illető fontossági sorrendjében első helyen áll a vállalatok segítése, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségeket maximálisan kihasználják. Ennek érdekében számos programot kínál a kis- és középvállalkozóknak, valamit útmutatókkal és internetes segítségnyújtással támogatja őket. Ezek közül első helyen kell említeni a SOLVIT rendszert. 7 A SOLVIT nem más, mint egy online probléma megoldó rendszer. Szolgáltatásait mind az állampolgárok, mind a vállalkozások igénybe vehetik, de nem nyújt segítséget olyan ügyekben, melyek már bírósági eljárás alatt állnak, illetve nem foglalkozik B2B illetve C2B ügyekkel sem. Belső piaci jogszabályok helytelen alkalmazásából adódó problémákkal fordulhatnak a SOLVIT-hoz az állampolgárok illetve a cégek, többek között a következő ügyekben:

7

•

szakképesítések és diplomák elismerése

•

oktatásban való részvétel

•

tartózkodási engedély

•

választójog

•

szociális biztonság

•

munkavállalói jogok

•

vezetői engedélyek

•

gépjármű nyilvántartásba vétel

•

határellenőrzések

•

termékek és szolgáltatások piacra jutása

•

letelepedés önfoglalkoztatóként

•

közbeszerzés

•

adózás

•

tőke vagy fizetési műveletek szabad áramlása

http://ec.europa.eu/solvit/site/about/index_hu.htm

Európai Közösségek, 1995-2009; 2009.11.03. 20h 15m

- 15 -

A SOLVIT központok a nemzeti közigazgatási rendszer részeként működnek minden EU-s tagállamban, és tíz hetes határidővel ajánlanak megoldást a felvetett problémákra. Használata díjmentes, és 2002 júliusa óta működik. Tevékenysége során szoros összeköttetésben áll az Európai Bizottsággal. Működésének elve:

A SOLVIT RENDSZER MŰKÖDÉSE

1.sz. ábra

Forrás: http://ec.europa.eu/solvit/site/about/index_hu.htm A javasolt megoldás nem kötelezi semmire a probléma bejelentőjét, a rendszer nem más, mint egy alternatív problémamegoldó rendszer, mely nagy segítséget jelent mind az állampolgároknak, mind a vállalkozóknak. 3. Az áru értékesítése nemzetközi piacon A ma már jól működő közös piacon a vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy terméküket vagy szolgáltatásukat szabadon értékesíthessék (vagy éppen vásárolhassanak) egy másik tagországban. - 16 -

A négy szabadságjog közül kiemelhetők az áruk és szolgáltatások szabad áramlása a tagországokon belül. Mára az EU minden korlátot lebontott az áruk szabad áramlásának akadályozása útjából, így tehát a vállalatok bárhol eladhatnak, vagy bárhol vásárolhatnak a közös piac területén belül. Korlátozásra csak olyan esetben kerülhet sor, ha azt valamilyen közérdek indokolja. Ilyen ok lehet például: o Környezetvédelmi o Biztonsági o Egészségügyi o Fogyasztóvédelmi Az EU 2008-ban újabb szabályokat fogadott el, hogy lebontsa a még fennálló akadályokat az áruk szabad áramlásának útjából. A szabályok a következőkről rendelkeznek: •

az uniós piacra vonatkozó jogszabályok fokozottabb érvényesítése

•

a piacfelügyelet jobb szabályozása

•

termékek forgalomba hozatalára vonatkozó közös keretrendszer bevezetése

•

a CE jelölés hitelességének erősítése

•

a kölcsönös elismerés teljes megvalósítása

•

új jogi keretrendszer

4. Az adminisztrációs terhek csökkentése

Az egységes piacon történő áruértékesítés, ezáltal az akadályok lebontása számos előnyhöz juttatja elsősorban a kis- és középvállalatokat. Egyenlő lehetőségeket biztosít az EU-s vállalkozók számára, s míg egy nagyobb cég gond nélkül tudta eddig is viselni a nemzetközi piacra lépés költségeit, az adminisztráció csökkentését célzó intézkedéscsomag igencsak könnyít a kkv-k terhén, hiszen a hitelhez jutás mellett az adminisztrációs terhek okozzák a legnagyobb problémát a kkv-knak.

- 17 -

Az Európai Bizottság 2012-ig szóló ide vonatkozó cselekvési programja az uniós vállalkozók számára kötelezően előírt adatszolgáltatásra vonatkozik, többek között •

Cégbejegyzéssel

•

Tanúsítással

•

Felügyeleti vizsgálattal

•

Támogatásokkal

•

Statisztikával

kapcsolatos adatszolgáltatás területén.

A javaslatok elfogadása várhatóan 30,1 milliárd forintos megtakarítást jelentene Magyarországon a vállalatok számára, és a kitűzött cél szerint 2012-ig az adminisztrációs terheket a negyedére csökkentenék. Nem csupán arról van szó, hogy leegyszerűsítik a szabályozást, hanem a régi, elavult szabályokat modernizálnák, hatékonyabbá tennék, kihasználnák az új technológia és az innováció adta lehetőségeket. Az év elején tett javaslatok közül a következő kettőt mindenképp meg kell említeni: o Az ÁFA szabálymódosítása, mely az elektronikus számlázás megkönnyítését célozza Æ ez az intézkedés 18 milliárd forint megtakarítást eredményezne o A mikro vállalatok számviteli kötelezettségének felszámolása Æ további 7 milliárd megtakarítás hozna.

Az Európai Unióban egy külön csoport foglalkozik az adminisztrációs terhek csökkentésével, melynek vezetője Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök.

- 18 -

IV. AZ ÚJ POLITIKAI KERETRENDSZER KIDOLGOZÁSA

1. Megváltozott üzleti környezet

A modern európai gazdaság a tudásra épít, és annak érdekében, hogy egy jól működő, versenyképes, dinamikus gazdaság működjön, elengedhetetlen a kkv-k helyzetének javítása. A globalizáció és a felgyorsult technológiai fejlődés lehetőséget ad a vállalkozóknak a növekedésre és az innovációra. A kkv-k társadalomban betöltött szerepe tagadhatatlan, hiszen nagy szerepet játszanak a foglalkoztatásban, és támogatásuknak köszönhetően egyre több és jobb munkahely jöhet létre. Ezeknek az okoknak is köszönhető, hogy a kkv-k a Lisszaboni stratégia központi szereplőivé váltak. Mivel ezek a mikro, kis-és középvállalkozások nagyon sokfélék, az új politikai keretrendszer kialakításakor figyelembe kell venni ezt a sokszínűséget, és egy kkvbarát üzleti környezetet kell kialakítani. A már megvalósult intézkedések közé tartozik, hogy Magyarországon is bevezették az egyablakos cégbejegyzési eljárást, és jelentősen lerövidítették a vállalkozás indításához szükséges költségeket és időt. Az USA-ban működő kkv-kkal összehasonlítva az európai kisvállalatok még mindig jelentősen el vannak maradva, termelékenységük alacsonyabb és a növekedés is lassabb mértékű. Ennek az oka lehet a menedzsment képzettségének hiánya, illetve a legtöbb tagállamban mindmáig jellemző munkaerő piaci merevség. 2. Kisvállalkozói intézkedéscsomag 2008 márciusában az Európai Tanács bemutatta a „Small Business Act” nevű politikai intézkedés csomagját, melynek fő célja a kkv-k fenntartható növekedésének és versenyképességének fokozása. Az elv, mely köré az SBA épül, a „Think Small First” nevet kapta. Ennek értelmében javítani kívánja a kkv-k általános társadalmi megítélését, illetve ösztönözni próbálja az embereket az önálló vállalkozás indítására. Ez számos előnnyel jár a gazdaság számára, hiszen nemcsak a foglalkoztatás bővülésére van kedvező hatással, de a gazdasági jólét kialakulásához is jelentős mértékben hozzájárul. Így tehát fontos az, hogy megváltozzon a kialakult kedvezőtlen kép a kisvállalkozók szerepéről illetve a finanszírozásukkal kapcsolatos kockázatvállalásról. Az új, kedvezőbb

- 19 -

profil kialakításában fontos szerepet játszik mind a média, mind a politikai vezetés, illetve a közigazgatási szervek is, akik támogatásukkal járulhatnak hozzá a kkv-k fejlesztéséhez. A kisvállalkozói intézkedéscsomag tíz elvet fogalmaz meg, mely segítené a vállalkozókat mind közösségi, mind tagállami szinten. Ezek az elvek a következőek: ” 1. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. 2. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. 3. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. 4. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. 5. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit. 6. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. 7. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. 8. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. 9. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. 10. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. ”8

8

http://209.85.135.132/search?q=cache:TiSNmq6n2ZUJ:eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do%3Furi%3DCOM:2008:0394:FIN:HU:HTML+smal l+business+act+10+pont&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, Eur-lex, 2008; 2009.11.03. 18h-27m

- 20 -

3. A hazai kis-és középvállalkozások uniós összehasonlításban Az SBA monitoring tevékenységében meghatározó a 2008-ban indított SME Performance Reviw (SPR), mely áttekintés nyújt a kkv-k teljesítményéről, és a korábbi „Observatory of European SME’s” helyébe lépett. „Az éves kkv-jelentés a kis- és középvállalkozások teljesítményét, szerkezeti jellemzőit, és azok változását mutatja be az EU-ban, amelynek során különös figyelmet fordít arra,hogy a kkv-k hogyan járulnak hozzá a lisszaboni célok eléréséhez. A 2008. évi SPR jelentés kimutatta, hogy a nem pénzügyi uniós vállalkozások száma 2007ben meghaladta a húszmillió főt, amelyből 99,8 % részesedéssel 20.409 ezer a kis-és középvállalkozás, és 43 ezer a nagyvállalkozás. Ez azt jelenti, 2002-höz képest 2.062 ezerrel növekedett a kkv-k száma az EU-ban. A vállalkozások 92 %- a mikrovállalkozás, melyek átlagosan csupán két alkalmazottal rendelkeznek. Az átlagos vállalatméret a kis- és középvállalatok esetében négy fő. Elmondható az is, hogy az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban a vállalkozások születési és megszűnési aránya magasabb, mint a régi tagállamokban. A legtöbb új vállalkozás a szolgáltató ágazatokban jön létre.”9

9


- 21 -

V.GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁS

10

1. A 2008-as gazdasági válság kialakulása Az angol nyelvben a jelenlegi válság és a recesszió kirobbantóját, azaz a korábbi hitelrendszer összeomlását a „credit crounch” kifejezéssel szokták meghatározni. Az 1873-as válsághoz hasonlóan a 2008 előtti időszakban is egyre inkább jellemzővé vált, hogy a pénzintézetek egyre könnyebben és egyre nagyobb összegeket adtak- voltaképpen megfelelő hitelbírálat nélkül- magánszemélyeknek és befektetőknek egyaránt. A probléma kialakulásában megkérdőjelezhetetlen szerepe volt a FED-nek, hiszen azzal, hogy szándékosan alacsonyan tartotta az alapkamatot, azt a célt tekintette elsődlegesnek, hogy a hitelek továbbra is a lehető legolcsóbbak legyenek az amerikai állampolgárok számára, és nem számoltak azzal a lehetőséggel, hogy a későbbiekben kialakulhat olyan szituáció,melyben a súlyos jelzálog adóssággal rendelkező amerikaiak milliói nem lesznek képesek fizetni a szükséges törlesztő részleteket. A kialakult gazdasági buborék voltaképpen egyetlen dologra épült, méghozzá az ingatlanok árának permanens emelkedésére. Ez ismét ösztönzőleg hatott a bankokra, akik minden esetben szívesen adtak hitelt, mondván, ha valaki nem képes törleszteni a hitelét, az ingatlanárverés folyamán a bank által befektetett pénznél magasabb áron értékesíthető az ingatlan. A verseny egyre éleződött a különböző pénzintézetek között, az egyre szélesebbé váló hitelezési kör miatt. Ezen verseny következménye pedig az lett, hogy a hitelt nyújtók egyre kevésbé vizsgálták meg a hitelt igénylők valódi gazdasági helyzetét és lehetőségeiket. Ez a folyamat csak addig volt életképes, míg az ingatlanok értéke emelkedni tudott, már a stagnálás is komoly nehézségeket jelentett volna az érintettek számára. De probléma hamarabb jelentkezett, mint azt a legpesszimistább előrejelzések jósolták volna. A gazdaság teljesítménye 2006-ban látványosan lelassult az USA-ban, a harmadik és negyedik negyedévben is három százalék alatt maradt, amire a megelőző három évben nem volt precedens. A GDP növekedésének látványos lelassulása azt a következményt hozta magával, hogy a fogyasztás is lelassult az USA-ban. Egyre több hitel dőlt be, és az egyébként is túlkínálattal küzdő ingatlanpiacon sorra jelentek meg az eladó lakások.

10

Héjj- Kmetty, 2009

- 22 -

A piaci környezet megváltozása a piac egészére hatással volt, és a nehézségek nem kerülték el a finanszírozókat, azaz a bankokat sem. A folyamatos gazdasági növekedésre akkor van lehetőség, ha a termelés és a fogyasztás is folyamatosan növekszik, azonban az Egyesült Államokban a fogyasztás már jó ideje a hitelekre támaszkodva működött. Ami pedig tovább tetőzte a bajt, az az, hogy nem csupán ingatlanokat vásároltak hitelre, hanem tartós fogyasztási cikkeket is, például elektronikai termékeket vagy éppen autókat. A bankcsődöket követően egyre nehezebb volt hitelhez jutni, így a fogyasztás is jelentős mértékben visszaesett. Ennek következménye pedig az, hogy ha ez emberek nem vásárolnak annyit, akkor kevesebbet is kell gyártani, tehát a termelés üteme is lelassult. Ezen csökkenések viszont számos más problémát is eredményeznek egy gazdaságban, melyek közül elsőként kell említeni a munkanélküliség növekedését. 2. A válság hatása az Európai Unióban és tagállamaiban 2008 második felében Európát is – észlelhetően - elérte az Amerikából indult hitelválság. A gazdasági krízis hatása minden országban megjelent, a növekedés üteme visszaesett, a munkanélküliség elképesztő ütemben növekedni kezdett és a foglalkoztatottság csökkent. Szinte minden tagállamban emelkedett a bruttó államadósság, és drasztikusan csökkent a bruttó hazai termék várható értéke mind 2008-ra, mind a 2009-es évre. Így tehát megállapítható a Lehmann Brothers csődjét követően kialakult pénzügyi válság és az ezzel szinte párhuzamosan zajló makrogazdasági válság a tavalyi évben súlyos recesszióba taszította az Unió tagállamait és az euró zóna országait egyaránt. A huszonhét tagállam egészére vetített GDP a harmadik negyedév 0,2 %- al , majd az utolsó negyedévben 1,5%-al csökkent mind az unió, mind az euró zóna viszonylatában. Ezen számok tükrében az elemzők jóslatai a következő évre meglehetősen baljósak voltak, de az a visszaesés, ami ténylegesen bekövetkezett, a legpesszimistább jóslatokat is felülmúlta. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia jelentősen nagyobb mértékű visszaesést mutatott, mint azt korábban a közgazdászok gondolták volna. Nagy-Britannia esetében mind a mai napig tart a visszaesés, míg Németországban hosszú idő után a legutóbbi negyedévben már emelkedést mutatott a GDP. A 2008-as költségvetési évben 0,9 %-os volt az EU27 gazdasági növekedése, míg az euró zónában még ennél is alacsonyabb, 0,8 %-os bővülést regisztráltak. Egy évvel korábban még - 23 -

2,9 % illetve 2,6 % volt a növekedés mértéke. 2008 negyedik negyedéve, azaz a válság valódi érzékelésének eleje már az egész régióra vonatkozóan csökkenést jelzett, amelyre nem volt példa az 1990-es évek első fele óta. A visszaesés a gazdaság eltérő szektoraiban természetesen különböző mértékben jelent meg. Az egyik legnagyobb figyelmet az építőipar kapta, hiszen a szektor állapota instabillá vált a korábbi finanszírozási rendszer átalakulásának következtében. Ez számos országban, így hazánkban is az ingatlan szektor „befagyásához” vezetett. A gazdaságot szinte teljes bénultság jellemezte a 2008 utolsó és 2009 első hónapjaiban, ennek eredményeként az előrejelzések szerint az EU 27 tagállamának átlagára vonatkozóan 5,2 %-al esik az export, 8,4 %-al az import, a befektetések pedig átlagosan 2,2 %-al. A lakossági fogyasztás legalább másfél százalékkal fog csökkenni a 2009-es évben. Mindezekkel párhuzamosan pedig a GDP négy, a GNI pedig 4,2 %-al csökkenhet ebben az évben. A válság kirobbanása óta eltelt időszakban az emberek számára valószínűleg a legnagyobb problémát a munkanélküliség folyamatos növekedése, és a munkalehetőségek terén jelentkező drasztikus beszűkölés jelenti. A munkanélküliség nem meglepő következménye a gazdasági krízisnek, hiszen a fogyasztás csökkenése magával hozza a termelés csökkentésének szükségletét is, így a lehetőségeiket elvesztett vállalatok kénytelenek költségeiket csökkenteni, beleértve ebbe a foglalkoztatottak számát, és a dolgozók bérét is. Ez sok esetben úgy valósult meg, hogy egyszerű létszámleépítéseket hajtottak végre, de ez azonban csak a munkahelyek szűkülésének első fázisa volt. Ezt követően a második hullámban a kereslet szűkülése miatt azok az emberek kerültek az utcára, akik munkája nélkülözhetővé vált a cégük számára.

- 24 -

3. A válság és Magyarország

3.1 A válság hatása a magyar gazdaságra A 2007-es évben nemcsak a szomszédos országokhoz képest lassult le jelentősen a magyar gazdaság növekedése, hanem a teljes EU átlaghoz képest is. 2006 után a magyar gazdaságpolitika irányát egyértelműen a nagyon magas államháztartási hiány lefaragása határozta meg. Ezt a kormány leginkább a bevételi oldal növekedésétől várta, nem pedig a kiadási oldalon történő csökkentésektől. A bevételi oldal növekedését pedig növekvő adóterhek kiszabásával próbálták elérni, de ezen adók mind a gazdaságban, mind a fogyasztásban csökkenő beruházási és fogyasztási kedvet generáltak, ami erősen visszahatott a GDP növekedésére. A hibás gazdaságpolitika miatt a magyar államadósság rendkívül magas szintre kúszott, már 2006-ban is hatvanöt százalék feletti értékre. Ráadásul a forinthitel drágasága miatt a cégek és a háztartások is devizában adósodtak el. A meggyengülő forint a devizahiteles háztartások sokaságát hozta rendkívül nehéz, gyakran megoldhatatlan helyzetbe. Szintén feszültségpont a magyar gazdaságban, hogy az állami újraelosztás aránya meghaladja az ötven százalékot, illetve hogy a foglalkoztatási ráta igen alacsony. Szintén probléma, hogy kettészakadt a vállalati struktúra. A nagyrészt versenyképes, ám konjunktúra érzékeny multinacionális cégekre és azok beszállítói hálózatára, illetve a sok esetben a napi túlélésért küzdő – jelentős részben kkv - vállalati szektorra. Gyenge a munka- és adómorál, elterjedt a korrupció, széles a szürke és feketegazdaság. A társadalmi kohézió meggyengült, a társadalmi különbségek növekedtek, valamint a nagy elosztási mechanizmusok, állami újraelosztási rendszerek (nyugdíjrendszer, egészségügy, szociálpolitika, önkormányzatok) egyre növekvő szerkezeti és finanszírozási problémákkal küzdenek. 3.1.1 A BUX és a válság A magyar tőzsde szereplése nem befolyásolja közvetlen a gazdaság teljesítményét, de mindenképpen erős indikátora annak, miképpen gondolkodnak a befektetők Magyarországról.

- 25 -

2008. október elején- a Lehmann csőd után – megrendült a befektetők bizalma hazánkkal szemben, és a tőzsde jelentős gyengülésbe kezdett. A félelem elhatalmasodott minden piacon, és ez alól a budapesti tőzsde sem volt kivétel. Az újkori magyar tőzsde történetében ez volt a harmadik olyan válság, melynek nyomán drasztikusan visszaesett az index. A jegybank háromszáz bázispontos kamatemelése, és az IMF hitelkeret bejelentése kihozta a gödörből a magyar részvényindexet, de főbb hitelminősítők leminősítései után az index újra lassú gyengülésbe kezdett. Mélypontját 2009. március 11-én érte el az index. Ekkorra tehető a legnagyobbra a magyar belpolitikai bizonytalanság. Gyurcsány Ferenc március 21-én ajánlotta fel lemondását, és ezt követte a hosszan elhúzódó miniszterelnök keresés. Bajnai Gordon megválasztása és a belpolitika viszonylagos nyugalma újra erősítette befektetői bizalmat, és ez olyan környezetet teremtett, amiben a BUX újra erősödni tudott és május végén újra tizenötezer pont fölé került. 3.1.2 Deviza A magyar lakosság az utóbbi években hiteleit többnyire devizában vette fel. A devizahitelek hitelkamata alacsonyabb, ezért olcsóbbak, mint a forinthitelek, ugyanakkor a devizahitelek kockázatát az jelenti, hogy a forint gyengülése a törlesztő részletek emelkedését vonja maga után. Ez okozott óriási problémát a gazdasági válság kirobbanástól kezdve, hiszen a forint jelentős gyengülésbe kezdett mind a dollárral, mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben. A piac megnyugvása és a forint stabillá válása 2009. március végére, május elejére történt meg. A forint erősödése azért is nagyon fontos, mert több csatornán is képes a DDP csökkenését enyhíteni. Egyrészt a devizahiteleseknek csökkenhet a törleszt részletük, így több marad fogyasztásra, másrészt a bankok mérlegét is kedvezően érinti a forint felértékelődése, így a hitelezést sem fogják vissza annyira.

- 26 -

3.2 Kormányzati intézkedések 3.2.1 Az IMF hitel A magyar gazdaság 2008. október közepére nagyon nehéz helyzetbe került, és az ország finanszírozása kétségessé vált. A Nemzetközi Valutaalap november elején jóváhagyta a Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelkeretet. Bár a pénzügyi támogatás igénybevételének kitétele csak a hiánycsökkentés volt, az IMF kérte a bankrendszer támogatását, és az infláció elleni fellépést is. Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kapott, tizenhét hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában. A nemzetközi összefogásban a Valutaalap 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal, az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani. 3.2.2 Válságkezelés A kormány szeptemberben még többször is hangoztatta, hogy a válság várhatóan nem fogja érinteni Magyarországot. Október elejére azonban rá kellett döbbennie, hogy komoly válság elé néz az ország. 2009. október 10.-én a kormány visszavonta a büdzsé és az adótörvények tervezetét. Illetve következő nap Gyurcsány Ferenc bejelentette tizenkét pontos válságkezelő programját. A meghirdetett pontokból később nem sok valósult meg. Végül 2009. március 21én bejelentett lemondását, amit egy kéthetes miniszterelnök keresés követett. Az új miniszterelnököt, Bajnai Gordont április közepén iktatták be. Az új miniszterelnök által meghirdetett válságkezelő program négy fontos célt tűzött ki maga elé: 1. átfogó, határozott intézkedések a rövidtávú válságkezelésre 2. a költségvetési egyensúly hosszú távú javítása 3. a növekedés fenntartható ösztönzése 4. a bizalom tartós helyreállítása

- 27 -

A megszorítás a korábbi kiigazításoktól eltérően nem elsősorban a versenyszektort érintette. A kormány a közszférán, és a nyugdíjrendszeren próbál spórolni, valamint az általános fogyasztási adó növelésén keresztül próbálja befoltozni a költségvetési hiányt. A program részeként két évre rögzítették a közszféra béreit, és eltörölték a 13. havi juttatást. A kabinet jelentős alakításokat végzett az adórendszeren is azzal a céllal, hogy újból fellendítse a gazdaságot. A vállalkozásokra alacsonyabb adóterhet szab ki: 2010-től öt százalékkal csökken a munkáltatókat érintő járulékok mértéke, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, átalakul a társasági adó.

3.3 Válság sújtotta gazdasági szektorok A válság minden gazdasági területen érezteti hatását, bár tény és való, hogy különböző mértékben. Ez alól a kereskedelmi és szolgáltató szektor sem kivétel. A gazdaság szereplőinek dolgát nehezíti, hogy a lakosság jelen helyzetben visszafogja fogyasztását, így a kereslet csökken. A Magyarországon működő vállalkozások esetében mind szembe kell nézni azzal a nemzetközi szintű problémával, hogy a külföldi piacok beszűkültek, mind a hazaival, hogy a megszorítások a magyar lakosságot is spórolásra késztetik. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2009 májusában az ipari termelés 22,1 %-al csökkent. 2009 első öt hónapjában az exportkereslet drasztikus visszaesése következtében az ipari export 26,9 %-al, májusban 24,8 %-al csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az év ötödik hónapjában a feldolgozóipari export több mint egynegyedét adó járműgyártás kivitele 33,4 %-al alacsonyabb volt az előző év májusinál. A másik meghatározó ágazat, a feldolgozóipar legnagyobb exportőrének számító, a feldolgozóipari export közel háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 18,3 %-al esett vissza. A 2009-es év első felében 2008 hasonló időszakához képest 21 %-al nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója. Változatlanul az építőipar valamint a kereskedelmi vállalkozások vannak az élen, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok közé. Statisztikai adatokból jól látszik, hogy a gépjármű-kereskedők a fő vesztesek közé tartoznak.

- 28 -

Ugyancsak a nagy vesztesek között vannak az utazási irodák, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Alacsonyabb bázisról indult, de gyorsuló ütemben romlik az informatikai cégek és a nagykereskedelemmel foglalkozó társaságok helyzete. A válság miatt 2009-ben alábbhagyott a cégalapítási kedv is. 2009 első felében 23.964 céget, a tavalyi azonos időszaknál öt százalékkal kevesebbet regisztráltak. Az új cégek száma azonban még mindig folyamatosan meghaladja a törölt cégek számát. Az index elbocsátás számlálója alapján az elbocsátások elsősorban az autóipart és az elektronikai ipart érintették. A válság által leginkább sújtott területek, azaz az autóipar, a lakás piac és az építőipar jelenlegi helyzetére magyarázatul szolgál az, hogy ezen területeket a „hitelek pörgetik”.

3.4 A válság társadalmi hatásai A válság természetesen nem csak makro, de mikro szinten is érezteti hatását, s megmutatkozik a munkanélküliség emelkedésében, társadalmi feszültségeket generál, megnövekedett a bűnözés, és hatással van a társadalmi közérzetre is. Talán az egyik legsúlyosabb probléma, amit a válság okoz, az a munkahelyek számának drasztikus csökkenése. Az elmúlt egy év leforgása alatt a munkanélküliek társadalmon belüli aránya egy egész hét tized százalékkal növekedett. 2009 első félévének a végén a foglalkoztatottak száma mindössze 3.765 ezer fő volt országosan, a munkahellyel nem rendelkezők aránya megközelítette a tíz százalékos értéket. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi válság még korántsem ért véget, és ha az állástalanok száma hasonló ütemben növekszik tovább, akkor nem kizárt, hogy a rendszerváltás után két évtizeddel rekord magas lehet a munkával nem rendelkezők száma. A gazdaság beszűkülése valamint a válság időbeni elhúzódása előrevetíti, hogy a jelenlegi állástalanok hosszú időn keresztül nem lesznek képesek ismét munkába állni. Ez minden valószínűség szerint a közeljövőben a szociális feszültségek egyik fontos forrása lehet.

- 29 -

Komoly problémával kell szembenéznie azoknak az embereknek is, akik hitelüket devizában vették fel, hiszen a forint a válság hatására nagymértékű gyengülésbe kezdett. Az első nagyobb gyengülési hullám 2008. október második felében zajlott le, mely után némiképp stabilizálódott a magyar fizetőeszköz helyzete, de 2009 elején újabb leértékelődési hullámot könyvelhettünk el a forint piacán. A gyengülés eredményeként március közepén történelmi mélypontig, háromszázhuszonhárom forintig gyengült a hazai valuta az euróval szemben. Lakossági szempontból a devizahitelek havi törlesztő részleteinek a forint gyengülése miatt bekövetkező megugrása szinte megoldhatatlan probléma elé állította a lakáshitelt felvevő családok számottevő részét. A helyzet ugyanakkor a fogyasztási hitelek esetében sem nevezhető kedvezőbbnek. A deviza alapú hitelek dominanciája ebben az esetben is egyértelműen megmutatkozik. A foglalkoztatottak havi bére általában rögzítve van, viszont a család megélhetéséhez kapcsolódó közvetlen költségek szintje folyamatosan emelkedik, mint például a közlekedés, a gáz-, villany-, fűtés-, vízdíj, üzemanyag ár, stb. Ilyen feltételek mellett különösen nagy problémát jelent, hogy egyre több pénzt kell fizetniük a deviza alapú hitelük törlesztő részleteként. Az elmúlt időszak gazdasági és politikai krízise mellett fontos megemlíteni a közbiztonság-, és a társadalmi közérzet válságát, melynek oka a szociális feszültségek folyamatos erősödése, illetve az ezzel szoros összefüggésben álló elszegényedés. Az ország előtt álló számos kihívás és az ezek megoldásával kapcsolatban tapasztalható bizonytalanság egyértelműen negatívan befolyásolta a társadalom közérzettel kapcsolatos preferenciáit. Magyarországon a közérzet általános megítélése már hosszabb ideje igen kedvezőtlen. Azaz hazánkban már a gazdasági krízis kirobbanását megelőzően is igen kedvezőtlen volt a társadalom hangulata. Ebben a negatív hangulatban érte az országot és a társadalmat a krízis és a recesszió.

- 30 -

VI. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI SZFÉRA 1. Meghatározások „Vállalatnak (vállalkozásnak) tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező jogilag definiált gazdasági szervezetet, amely profitorientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett jövedelemteremtést végez. A kis-és közepes vállalkozásokat az 1999. évi XCV. Törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról definiálta négy szempont alapján. Ez a négy szempont a vállalkozások alkalmazottainak száma, árbevételének illetve mérlegfőösszegének nagysága, valamint tulajdonosi önállósága. A törvény 2005. január 1-től kezdődően a következőképpen definiálja a kis-és közepes vállalkozásokat:

1) Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma kétszázötven főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb ötven millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 2) A kkv- kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma ötven főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb tíz millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. 3) A kkv- kategórián belül mikro vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb kétmillió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá

- 31 -

4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése- tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön, vagy együttesen meghaladja a huszonöt százalékot.”11 2. Vállalatok csoportosítása Elemzések és felmérések alapján elkülöníthetjük a kisvállalkozások különböző helyzetű három csoportját: „Az első csoportba tartozó vállalkozások életciklusuknak expanzív vagy érett szakaszában vannak. Helyzetüket jónak tartják, és jövőképük is bizakodó. Jellemzően jogi személyiségű mikro és kisvállalkozások, cégcsoportok, vállalkozói hálózatok tagjai. Főként más vállalkozások számára értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat, létszámukat bővítik, és beruházásokat terveznek, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul. A vállalkozók személyes jövedelme emelkedik. Köztük vannak a gyors – évi átlagban huszonöt százaléknál gyorsabban- növekvők, a magas technológiai szintű ágazatokban tevékenykedő, külpiacokon aktív, illetve terjeszkedő, vagy jelentős szellemi tőkét mozgató innovatív kisvállalkozások. Finanszírozásukban banki forrásokra is támaszkodnak. Ebbe a csoportba a kettős könyvvitelű vállalkozások mintegy húsz százaléka tartozik. A második csoportba tartozó vállalkozások életciklusa széles skálán, a kezdéstől az érettségig változik. Helyzetüket közepesnek tartják, és nem számítanak változásra, sem javulásra, sem romlásra. Több mint kétharmaduk egyéni vállalkozás és társas mikro vállalkozás, betéti és közkereseti társaság. Hálózatosodottságuk kisebb, mint az első csoporté. Főként lakossági piacra termelnek, de jelentős a más vállalkozások számára értékesítők aránya is. Létszámukat bővítik, és egy részük beruház, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználtságuk nő, eredményességük javul, de kevésbé, mint az első csoporté. A vállalkozók személyes jövedelme mérsékelten emelkedik. Finanszírozásukhoz banki forrásokat csak kivételesen használnak, inkább családi, baráti segítséget vesznek igénybe. Ebbe a csoportba az egyéni és társas vállalkozásoknak mintegy negyven százaléka tartozik.

11


- 32 -

A harmadik csoportba tartozók életciklusuk kezdő vagy hanyatló szakaszában vannak. Helyzetüket rossznak látják és jövőképük is borúlátó. Főként a lakosság számára értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Ezek a vállalkozások jellemzően vállalkozói hálózatokon kívül állnak. Helyzetük válságosnak tűnik. Árbevételük, kapacitáskihasználásuk csökken, értékesítési lehetőségeik, eredményességük romlik. A vállalkozók személyes jövedelme csökken. Ha finanszírozásukhoz külső forrásra van szükségük, akkor rokoni, baráti segítséget vesznek igénybe. Köztük vannak a szociális, az etnikai, illetve a korukból adódó hátrányoktól sújtott vállalkozók sikertelenebbjei. A vállalkozások mintegy negyven százaléka tartozik közéjük.”12 3. Vállalkozások jellemzői létszámnagyság szerint Létszám szerint a vállalkozások túlnyomó többsége, 95 %-a mikrovállalkozás, a kisvállalkozásokkal együtt arányuk már meghaladja a 99 %-ot. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy 2007-ben a 0-1 fős mikrovállalkozások és a 10-49 fős kisvállalkozások száma csökkent, a többi létszám kategóriában emelkedett. Különösen a 2-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások és közepes vállalkozások száma nőtt. A nagyvállalatoké lényegében nem változott.”13 A működő vállalkozások száma létszám kategóriánként 2003-2007- ben (fő) Létszám

1. sz. táblázat

2003

2004

2005

2006

2007

0-1 fő

480 564

480 066

477 232

468 733

449 807

2-9 fő

186 536

193 461

195 113

194 092

203 796

10-49 fő

27 782

28 806

29 507

29 388

28 443

50-249 fő

5 015

5 028

4 980

5 010

5 088

250 fő és

958

946

924

923

924

700 855

708 307

707 756

698 146

688 058

kategória

felette Vállalkozás összesen Forrás: Mester és munkatársai, 2009; p119 12


13


- 33 -

A működő kis- és középvállalkozások számának változása 2003-2007 időszakban 2. sz. ábra

Forrás: Mester és munkatársai, 2009; p119 adatai alapján készítve

- 34 -

4. A kkv-k szerepe a foglalkoztatásban Semmiképp sem elhanyagolható, hogyha foglalkoztatás szempontjából vizsgáljuk a vállalatokat, hogy különös figyelmet fordítsunk a kis- és középvállalkozásokra, hiszen ezek a vállalatok bár nem rendelkeznek túl sok alkalmazottal, de mivel számuk igen magas, így jócskán hozzájárulnak a társadalom foglalkoztatottságához. „A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 2003-ban 514 ezer, 2007ben 504 ezer főnek adtak munkát. Vagyis az egyéni vállalkozók foglalkoztatásban betöltött szerepe csökkent. A társas vállalkozásokban az alkalmazottak száma hullámzó. A versenyszférában az alkalmazottak száma 2,0-2,2 millió fő között stabilizálódott. 2007-ben a mikro és kis- és közepes vállalkozások alkalmazottainak száma növekedett, a nagyvállalatoké csökkent.”14 A vállalkozások összes foglalkoztatottainak száma vállalati létszám kategóriánként (ezer fő)

2. számú táblázat

2003

2004

2005

2006

2007

0-1 fő

638

562

550

624

638

2-9 fő

568

618

604

654

664

10-49 fő

484

524

516

551

556

49-249 fő

440

474

447

470

481

2179

2118

2299

2339

kkv összesen 2130 250 fő felett

741

757

698

744

737

Összesen

2871

2935

2816

3043

3076

Forrás: Mester és munkatársai, 2009; p123 Összességében véve tehát ebben a vizsgált időszakban - azaz 2003 és 2007 között - a foglalkoztatás körülbelül hárommillió fő volt. Arányaiban véve megállapítható, hogy a mikro- és kisvállalkozások részesedése enyhe pozitív irányú mozgást mutat, a közepeseké stagnál, míg a nagyoké csökken.

14


- 35 -

5. Beruházások A különböző társas vállalkozások körében történt beruházások - a már említett- vizsgált időszakban, 2003 és 2007 között meglehetősen hullámzóan alakultak. 2003-hoz képest az azt követő évben, illetve 2006-ban is csökkentek, azonban 2005-ben és 2007-ben növekedtek. Kivételt jelentenek utóbb említett évben a mikro vállalkozások, mert náluk csökkent a beruházások száma. A beruházások mértéke a mikro a kis- és a középvállalkozások esetében hozzávetőlegesen azonos mértékű, az eltérés természetesen a nagyvállalkozásokkal való összehasonlításban jelentkezik, hiszen náluk ez a szám jóval magasabb. Nem meglepő tehát hogy a végbement beruházások száma szoros összefüggésben áll a vállalat méretével, így minél nagyobb egy vállalat mérete, annál magasabb lesz a beruházási aktivitása is. „Előbb

említett

időszakban

a

0-1

fős

vállalkozások

30-40,

a

nagyvállalatok

mintegy 83-90 %-a ruházott be évente. 2006-ban a beruházások 38 %-a az ipari, 30 %-a a szolgáltató ágazatokban valósult meg. A közepes és nagyvállalatok jellemzően az iparba, a mikro és kisvállalkozások jellemzően a szolgáltató ágazatokba fektettek be.”15 6. Árbevétel és export „A 2003- 2007 közötti időszak a különböző nagyságú vállalkozások árbevételének részaránya nem változott jelentősen. 2007-ben a nagyvállalatok az összes nettó árbevétel 38 %-át, a középvállalatok 18, a mikro és kisvállalkozások 45 %-át realizálták. Reálértéken 2006-hoz képest a vállalkozások árbevétele 1 %-al nőtt. A 10-49 fős mikro és kisvállalkozások, illetve a nagyvállalatoké csökkent. Előbbieké 1 %-ot el nem érően, utóbbiaké 2,7 %-al. Az exportértékesítés megoszlása kis ingadozással állandónak tekinthető. A nagyvállalatok részesedése 63-65 %, a közepeseké 14-15 %, míg a mikro és kisvállalkozásoké 21-22 %. 2007-ben a mikro és kisvállalkozások az összes export 22, a közepesek 15 %-át bonyolították.

15


- 36 -

A nagyvállalatok részesedése az exportból 2007-ben közel 2 %-al visszaesett 2006-hoz képest. Reálértéken 2003-2007 között az összes létszám kategóriájú vállalkozás kivitele növekedett. Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások exportja ez idő alatt 2083 milliárd forintról 3157 milliárd forintra növekedett, ami igen jelentős, 50 %-os emelkedés. Az export aránya az árbevételben a különböző nagyságú vállalkozásoknál mind a mikro és kis-, mind a közepes, mind a nagyvállalatoknál növekvő arányú. Teljes egészében 2003-ban 23, 2007-ben 28 % volt. 2007-ben a mikro és kisvállalkozásoknál 16, a közepeseknél 19, a nagyvállalatoknál 45 %. Ezekben a számokban is az a közismert tény tükröződik, hogy a nagyvállalatok lényegesen nagyobb szerepet játszanak a külpiaci értékesítésben, mint a kis- és középvállalkozások.”16 7. Jövedelmezőség Tendenciának mondható az elmúlt időszakban, hogy mind a társas vállalkozások, mind pedig az egyéni vállalkozások esetében csökkent a veszteséggel működők aránya. „ A veszteséges társas vállalkozások aránya 2003-ban 37, 2007-ben 27 % volt. Az egyéni vállalkozásoknak 2003-ban 35, 2007-ben 22 %-a volt veszteséges. Ennek oka az, hogy a 2007-ben érvényes, az egyéni vállalkozásokra vonatkozó adótörvény nyereség-minimumot ír elő.”17 Az utolsó vizsgált évben, azaz 2007-ben a 10 főnél nagyobb kis-, közepes és nagyvállalkozások körében kis mértékkel, hozzávetőlegesen 1-2 %-al nőtt a nyereséget nem termelő cégek száma.

16 17

Mester és munkatársai, 2009; p136-138 Mester és munkatársai, 2009; p140

- 37 -

Veszteséggel működő kkv-k aránya 2003-2007 időszakban 3. sz. ábra

Forrás: Mester és munkatársai, 2009; p140 táblázat adatai alapján készítve 8. Támogatások A vállalkozásoknak nyújtott támogatásoknak különböző csoportjait különíthetjük el. Az első csoportba azok a támogatások tartoznak, melyek az adózás előtti eredményt csökkentik. Ilyen esetben nem arról van szó, hogy az állam elengedné a vállalkozásoknak a felé irányuló kötelezettségeiket, csupán mérsékli azokat. Tehát például az adó esetében nem olyan, mint az adókedvezmény, csupán az adófizetési kötelezettség csökken. „Ilyen tétel a mikro és kisvállalkozások 2001-től kezdődően 10 millió forintot, 2002-től 30 millió forintot el nem érő beruházásainak összege. A kedvezmény mértéke maximálisan az adózás előtti eredmény t csökkentő tétel adóvonzata. Ez utóbbi kedvezményt az egyéni vállalkozások 1,2, a társas vállalkozások - 38 -

5,6 %-a vette igénybe 2007-ben. Megfigyelhető, hogy mind a befektetési adóalapkedvezményt igénybe vevő vállalkozások száma, mind a befektetések összege is csökkenő irányzatú.”18 A másik csoportba tartozik a már említett adókedvezmény, ahol az állam elengedi a vállalkozásoknak a felé irányuló kötelezettségeit. Eben az esetben elmondható, hogy az utóbbi időben a vállalkozások igen kis százaléka vette igénybe a társasági adóba beépített adókedvezményt. 2007-en csupán 4306 egyéni vállalkozó és 6278 társas vállalkozás. A megvizsgált periódusban azon egyéni vállalkozások száma, melyek igénybe vették az adókedvezményt, jelentősen csökkent, míg a társas vállalkozásoké hozzávetőlegesen 6000 mozgott. „Az adókedvezmények összegének eloszlása koncentrált. Döntő többségük a kettős könyvvitelű vállalkozásoknál jelentkezett. Létszámnagyság szerint a nagyvállalatok veszik igénybe az adókedvezmények zömét, 2007-ben 93 %-át. Az

adókedvezményt

több

címen

lehetett

igénybe

venni.

Az

adózó

beruházási

adókedvezményt vehetett igénybe legalább 10 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházásért, elmaradott térségben üzembe helyezett legalább 3 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházásért, kutatásért, kísérleti fejlesztésért, szoftverfejlesztésért. Kedvezményezi a társasági adótörvény a kárpótlási, illetve a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvény rendelkezései szerint a szövetkezetek által átadott különböző létesítményeket. A korábbi években adókedvezményt befektetés, külföldi részvételű gazdasági társaság, gazdasági társaság külföldi tagjai által befektetett osztalék, hitel- és kölcsön kamat, off-shore vállalkozások után, és kárpótlási jegyekhez kapcsolódóan lehetett igénybe venni. 2001-től kezdődően új elem volt a kis- és közepes vállalkozások kamatkedvezménye. A korábbi években keletkezett jogosultságok súlya évről évre csökkent, 2007-ben szinte meg is szűnt. Ennek nagyobb része a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságokhoz fűződött. 2007-ben az adókedvezmények legnagyobb súlyú csoportja a legalább 10 milliárd forint

értékű

termék-előállítást

szolgáló

beruházás

adókedvezménye.

A

második

legjelentősebb jogcím az elmaradott térségben üzembe helyezett termelő beruházás.

18


- 39 -

A harmadik a kormány által kezdeményezett fejlesztési programokhoz kötődő fejlesztési adókedvezmény. A kis- és közepes vállalkozások kamatkedvezménye 3 %-os részesedésével a negyedik helyen áll. Vannak olyan adókedvezmények, amelyeket a kisebb vállalkozások inkább igénybe vehetnek, mint a nagyobbak. Ezek az adókedvezmények között kis súlyú tételek a kárpótlási és a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényekhez, valamint a kis- és közepes vállalkozások hitelfelvételeihez kötődnek.”19 9. Finanszírozás Ahhoz, hogy egy társaság megkezdje működését, vagy, hogy szélesítse az általa kínált termékek vagy szolgáltatások körét illetve színvonalát, pénzre van szüksége. Az európai kisés középvállalkozásoknak azonban az esetek túlnyomó többségében gondot jelent hozzáférni a megfelelő külső finanszírozáshoz, és ez a nehézség gátolja tevékenységüket mind az innováció, mind pedig a vállalat bővítése területén. Egy innovatív vállalat működtetéséhez- és főként beindításához- tőkére van szükség, viszont a kkv-k finanszírozása nagy kockázattal jár az üzleti finanszírozók számára. Ez EU számos intézkedésével próbálja segíteni a kkv-kat, illetve a finanszírozásuk. Ezek közül csak néhányat említenék: •

Kedvezőbb üzleti környezet kialakítására törekszik a kkv-k számára, mely elősegítheti a vállalatok bővítését és lehetőséget adhat az innovációra.

•

Együttműködik a különböző pénzintézetekkel, és próbálja elősegíteni a kkv-k finanszírozását. A vállalkozóknak így több lehetőségük van támogatásokat elnyerni a különböző bankok és garancianyújtó szervezeteken keresztül. Ezzel a pénzpiaci zavarok leküzdésében is segíti őket.

•

Az Európai Bizottság évről évre megrendezi a kkv-k számára az EU-s finanszírozási napokat minden EU-s fővárosban, ahol a résztvevők információkhoz juthatnak és tájékozódhatnak a számukra elérhető közösségi finanszírozási forrásokról. Ennek a rendezvénynek a fő célja, hogy egy olyan fórumot hozzon létre az EU-s vállalkozók

19


- 40 -

számára, ahol megoszthatják egymással tapasztalataikat a bevált finanszírozási forrásokról és lehetőségekről. •

Számos magyar nyelven is elérhető EU-s kisvállalkozókat segítő weboldalt működtet, ahol az érdekeltek információhoz juthatnak vállalkozásukkal, és annak bővítésével kapcsolatban.

A vállalkozások finanszírozása három alapvető dologból áll. Ezek a : o a cégek saját tőkéje o hitelei o

jövedelmei

„ A kettős könyvvitelű vállalkozások összes saját tőkéje 21846 milliárd, átlagos saját tőkéje 81 milliárd forint volt 2007-ben. A tőke 45 %-a koncentrálódott a nagyvállalatoknál, 19 %-a a közepes és összesen 36 %-a a mikro és kisvállalkozásoknál. Ez azzal függ össze, hogy az 50 főnél kisebb vállalkozások átlagos saját tőkéje meglehetősen kicsi. A 0-1 fős vállalkozások felének tőkéje másfél, a 2-9 fős vállalkozások 4 millió forint.”20 A vállalatok finanszírozása mint az előbb említettem,több elemből áll. Vannak tehát o Saját források o Képződő, azaz spontán források

Szállítók követelése

Munkabérek

Köztartozások

o Hitelek és kölcsönök „A PSZÁF statisztikái szerint a nem pénzügyi vállalkozások kereskedelmi banki hitelállománya 2007. december végén 6566 milliárd forint volt. Ha ehhez még hozzászámítjuk az MFB és az Eximbank kis- és közepes vállalati 121 milliárd forintos hitelállományát, valamint a szövetkezeti hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásoknak

20


- 41 -

nyújtott 250 milliárd forintot kitevő állományát, akkor az összes hitelállomány 6937 milliárd forintot tesz ki. Az adóbevallásokból számított adatok szerint ugyanekkor a vállalkozásoknak 7126 milliárd forint kölcsön és hitelállománya volt, amiből 3712 volt a rövid, 3414 a hosszú lejáratú kölcsön és hitel. A különbség a két adat között 189 milliárd forint. Valószínűleg ennyi hitelt vettek fel a vállalkozások közvetlenül külföldről, illetve ennyi kölcsönt nyújtottak egymásnak a vállalkozások, vagy a tulajdonosok saját vállalkozásuknak tagi kölcsön címén.”21 A kis- és középvállalkozások meghatározó hányada hitel és/vagy kölcsön nélkül működteti cégét. „ Hosszú lejáratú hitellel a 0-1 fős vállalkozások 7,8 %-a rendelkezik és az összes hosszú lejáratú hitelállomány 36,5 %-át használták fel ezek a legkisebb vállalkozások. Rövid lejáratú hitele a vállalkozások nagyobb hányadának van, mint hosszú lejáratú. A kkv-k külső finanszírozása a kilencvenes évek közepén bekövetkezett romlás, majd stagnálás után 2000-től látványosan javult. 2000 és 2008 között 904 milliárd forintról 3730 milliárd forintra nőtt a kis- és középvállalkozások tisztán piaci alapon kihelyezett banki hitelállománya, ami több mint négyszeres növekedést jelent. 2008 végén a kis- és középvállalati banki hitelek a teljes nem pénzügyi vállalati és egyéni vállalkozói banki hitelállomány több mint felét, 51 %-át tették ki.” 22

21 22

Mester és munkatársai, 2009; p156 Mester és munkatársai, 2009; p158

- 42 -

VII. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT TÁMOGATÓ SZERVEZETEK23 1. A támogatás eszközei A vállalkozások innovációjának vannak pénzügyi, illetve nem pénzügyi eszközei. Ilyenek lehetnek: o nem pénzügyi eszközök

vállalkozásokat segítő intézményrendszer

információhoz való jutás javítása

hálózati kapcsolatok fejlesztése

vállalkozói kultúra fejlesztése

vállalkozói képzés

tanácsadás

vállalkozói érdekképviselet

o pénzügyi eszközök

kedvezményes hitel

garanciák

tőkeellátás

állami támogatások

A vállalkozásokat fejlesztésük során számos kormányzati fejlesztési program, állami tulajdonú szervezet, finanszírozó intézmény, érdekképviseleti szerv valamint információt és tanácsot nyújtó szervezet segíti. 2. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium A korábbi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jogutódjaként, 2008. május 15.- én létrejött a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. Fő feladata hogy az egységes, tudás alapú gazdaság kialakulása érdekében segítse és támogassa a vállalkozásokat. Ehhez rendelkezésére állnak a megfelelő gazdaságpolitikai eszközök, illetve az uniós támogatások, melyek hatékony felhasználásával közelebb kerülhetünk a fent említett cél eléréséhez.

23

Mester és munkatársai, 2009; p188-231

- 43 -

A Versenyképességért Felelős Szakállamtitkárság az a szerv a tárcán belül, melynek feladata

a

vállalatok

támogatása,

a

finanszírozásuk

segítése

illetve

a

szektor

versenyképességének növelése. 3. Gazdasági Egyeztető Fórum 2008. július 25.-én a kormány létrehozta a Gazdasági Egyeztető fórumot, annak érdekében, hogy a gazdaság szereplőivel javítsa és erősítse a kommunikációt, valamint hogy hatékonyabbá tegye az egyeztetési procedúrát a szakmai szövetségek és érdekképviseletek, valamint a kormányzati szervek közötti. Fő feladata, hogy elősegítse a gazdasági növekedés fellendítését, valamint az, hogy a szükséges lépéseket megtételéve javítsa az ország versenyképességét. „A GEF a kormány vállalkozói szférát közvetlenül érintő döntéseinek előkészítésében közreműködő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület.”24 Az intézmény elnöke a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A kormány részéről tagjai: o pénzügyminiszter o szociális és munkaügyi miniszter o igazságügyi és rendészeti miniszter o közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter o tudománypolitikai- kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszter o földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a társelnöki funkciót a gazdasági szereplők által választott soros ügyvivő tölti be. A fórumban a gazdaság minden szektora szerephez jut. 4. Vállalkozásfejlesztési Tanács A Vállalkozásfejlesztési Tanács a gazdasági tárca keretin belül működik. Fő feladata a kkv-k fejlesztésének támogatása, így a VT részt vesz a kkv- fejlesztési stratégia kialakításában is. Javaslatot tesz különböző szakmai programokra és intézkedésekre, melyek a kkv-k fejlesztését szolgálják, majd véleményezi ezeket a programokat. Javaslatot tesz a Kis- és

24


- 44 -

Középvállalkozói Célelőirányzatból támogatandó intézkedésekre is, főként azzal a céllal, hogy a mikro illetve a kis- és középvállalkozások is igazságosan részesüljenek a támogatásokból, megfelelő finanszírozáshoz jussanak (vállalkozói hitelek), valamint egyenlő eséllyel indulhassanak a közbeszerzési pályázatokon. Ezeken felül a Vállalkozási Tanács véleményezi azokat a törvénytervezeteket, melyek a kisés középvállalkozásokat érintik. A Vállalkozásfejlesztési Tanács felépítése: A VT elnöke a miniszter. Tagjai: o a jogszabályban kijelölt miniszterek egy - egy képviselője o az országos gazdasági kamarák elnökei o Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke o Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke o Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke o Magyar Iparszövetség elnöke o Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke o Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke Tanácskozási joga a jogszabály által meghatározott szervezetek egy-egy képviselőjének van. A VT munkájában leginkább a mikro, kis-és középvállalkozói érdekképviseleti szervezetek vesznek részt. Amikor megalakult a Gazdasági egyeztető Fórum, felvetődött a Vállalkozásfejlesztési Tanács megszüntetése, de az érdekképviseletek kérésére ezt a javaslatot visszavonták. 2008 novemberében ülésezett a Tanács, ahol a fő napirendi pont a „Think Small First” és a „Small

Business

Act”

európai

kkv-fejlesztési

álláspontjának megvitatása volt.

- 45 -

intézkedéscsomagok

magyarországi

5. Befektetés ösztönzés és kereskedelemfejlesztés 5.1 Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt. ) 1993-ban a magyar állam megalapította a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t azzal a céllal, hogy fellendítse a magyar exportőrök tevékenységét, illetve hogy segítse a befektetőket magyarországi projektjeik megvalósításában. A tulajdonosi jogokat a gazdasági tárca birtokolja, fő feladata, hogy elősegítse a tőke exportot és importot, támogassa a kis- és középvállalkozásokat külkereskedelmi tevékenységük során, erősítse a magyar pozíciókat a nemzetközi piacokon, illetve hogy elősegítse a befektetések létrejöttét. Az ügynökség 2008. január 1-jétől ITDH Zrt. néven működik. A fő tevékenysége továbbra is a vállalkozásfejlesztés támogatása, a tőkebehozatal ösztönzése, kereskedelemfejlesztés, a hazai cégek nemzetköziesítésének elősegítése, az Enterprise Europe Network működtetése, valamint a beszállítói tevékenység támogatása. Feladatának végzése során különböző szakmai eseményeket szervez, például konferenciákat, üzletember-találkozókat és tanulmányokat. Tevékenységét ezeken a rendezvényeken végzi, valamint egyéni konzultációi és kiadványai által. Az ITD Hungary feladatainak elvégzésében segíti a : •

15 belföldön működő regionális irodahálózata

•

Határon túli irodái

•

Szerződéses képviseletek

•

Negyvenhárom országban

működő,

ötvenöt

képviseletből álló külgazdasági

szakdiplomata hálózata Befektetés ösztönzési tevékenység „2007 márciusától a ITD Hungary-hoz került a gazdasági tárcától a kiemelt beruházásokhoz kínált támogatásokat kezelő rendszer egésze, az úgynevezett egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások szisztémája (EKD).*

- 46 -

A szolgáltatás csomag az alábbi elemeket foglalja magába a legalább 10 millió euró értékű projektekhez: •

Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás (EKD)

•

Fejlesztési adókedvezmény

•

Képzési támogatás

•

Munkahely-teremtési támogatás

•

Az EU által társfinanszírozott pályázati lehetőségek

* A beruházás bejelentése az ITD Hungary-nál történik. A támogatási ajánlat elfogadását követően a Gazdasági Kabinet döntést hoz a támogatás mértékéről. A befektető és az ITD Hungary véglegesítik a támogatási szerződést, majd a Kormány felhatalmazása alapján a befektető és a gazdasági miniszter aláírják a támogatási szerződést. Ezután következik beruházás megvalósulása, majd a támogatás folyósítása, végül a monitoring periódus illetve a szerződésben vállalt kötelezettségek ellenőrzése. (ez kis-és középvállalkozások esetén három évet jelent).”25 Az ITD Hungary befektetés-ösztönzési tevékenységének főbb eredményei 2008-ban „ o

Befektetési projektek kezelése:

Az ITD Hungary menedzselésében 2008-ban 30 pozitív befektetői döntés született, 1535 milliárd euró értékben, 8094 munkahelyet teremtve. A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság által kezelt projektek tekintetében a tradicionális szektorok közül továbbra is a járműiparból, ezen belül pedig az autóiparból származott a legtöbb megkeresés, valamint jelentős az egyéb gépipari projektek száma is. o Egyablakos ügyintézés- Implementáció: Az ITD Hungary „egyablakos” befektetési projektmenedzsment tevékenységének részeként bevezette az „implementációs szolgáltatás” csomagot, amelynek célja a

25


- 47 -

Magyarországon beruházást megvalósító külföldi cégek segítése a beruházás megvalósítás során. o Aftercare tevékenység: A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság aftercare tevékenysége eredményeként közel húsz újra-befektetési szándékot azonosított, amelyeket folyamatos utógondozásban részesít a minél nagyobb arányú magyarországi megvalósulás érdekében. o Szakma programok, rendezvények szervezés: A Befektetés-ösztönzési Igazgatóság 2008-ban négy befektetési, ingatlanfejlesztési kiállítási részvételt szervezett, ahol az ipari parkok, ipari ingatlanok, befektetési projektek, regionális fejlesztési projektek promócióját végezte, illetve általános információt nyújtott a befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó kérdésekben. 2008 során tizenhét helyszínen szervezett az Igazgatóság a Külgazdasági Szakdiplomatákkal együttműködésben általános,

a

magyarországi

befektetési

környezetet

bemutató

,

image

építő

szemináriumot.”26 Üzletfejlesztési tevékenység27 Az ITD Hungary Zrt. által kínált, kereskedelem- és üzletfejlesztésre irányuló szolgáltatások:

Magyar vállalatok számára exportlehetőségek feltérképezése

Hazai vállalatok segítése a nemzetközi kiállításokon, vásárokon való részvételeken

Vállalatok segítése a külföldi cégalapítás során

Üzleti partnerek felkutatása

Információnyújtás, tájékoztatás, tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben

26 27

Adatbázisok működtetése

Kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer üzemeltetése

Mester és munkatársai, 2009; p225-228 http://hvg.hu/kkv/20091013_kozbeszerzes_kkv.aspx ;2009. 11.07. 22h-10m

- 48 -

Az ITD Hungary Zrt. Üzletfejlesztési Igazgatósága 2008-ban kezdte működtetni az „ágazati alapú ügyfélmenedzsment programját.” A program keretein belül célul tűzte ki, hogy felkutatja azt a mintegy 2500 magyar kis- és középvállalkozást, mely 30 millió forintnál nagyobb exportárbevétellel rendelkezik. Munkájuk során az ügyfélmenedzserek személyesen látogatnak el a cégekhez, és térképezik fel a jelenlegi és lehetséges exportpiacokat, valamint az exportképes termékeket és szolgáltatásokat.

A magyar tőkekivitel támogatása érdekében az ITD Hungary Zrt. által nyújtott szolgáltatások: •

Információt nyújt a szomszédos, illetve más nemzetközi tőkebefektetési lehetőségekről

•

Szakmai programokat szervez, például üzletember-találkozókat, a közvetlen informálódás és kapcsolatfelvétel érdekében

Az ITD Hungary térítéses szolgáltatási: Az ITD Hungary Zrt. térítés ellenében az alapszolgáltatásokon felül egyedi, az adott cég igényeire szabott, konkrét üzletfejlesztési csomagokat kínál testreszabott szolgáltatásokat igénylő partnerei számára, melyek a következők: „ 1. csomag: export céljából üzleti partner keresése külföldön magyar cég számára 2. csomag: egyéni vállalati tárgyalások szervezése külpiacokon, magyar cégek számára 3. csomag: ágazati üzletember-találkozó külpiacon 4. csomag: egyedi szakmai fórum szervezése külpiacon 5. csomag: tőkekihelyezés támogatása”28

28


- 49 -

A tőkekihelyezés támogatása az ITD Hungary tevékenységében 2008-ban Az ITD Hungary Zrt. egyre nagyobb hangsúlyt fektet a haza cégek tőkekihelyezésének támogatására. 2008-ban az Üzletfejlesztési Igazgatóság tizenhét önálló, valamint szakmai kiállításhoz kapcsolódó tőkekiviteli rendezvény megszervezésében és megvalósításában vett részt Magyarországon és külföldön egyaránt. Ahhoz, hogy a tőkekivitelt támogató intézkedések sikeresen megvalósuljanak, az ITD, a célországokban dolgozó külgazdasági szakdiplomata hálózat munkatársai, valamint a határ menti ITD irodák közötti szoros és zökkenőmentes együttműködése szükséges. A tőkeexportban aktív szerepet játszó pénzintézetekkel (például: MFB, Eximbank, Mehib) szoros kapcsolatot épített ki az ITD Hungary, de fontosnak tartja a kereskedelmi bankok által nyújtott lehetőségeket is, mivel többen közülük sok régióbeli országban is jelen vannak. 5.2 Enterprise Europe Network 2008-ban kezdte meg működését az Enterprise Europe Network, mely az egyetlen olyan vállalkozásfejlesztési hálózat, amit az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága támogat. Fő feladata a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseinek támogatása az Európai Unióban. A hálózat magyarországi munkáját az Enterprise Europe Network ITD Hungary- nél működő budapesti irodájában folytatja. Az Enterprise Europe Network hálózata mintegy ötszáz szervezetből áll, az egyes országokban működő kereskedelmi kamarák, egyetemi technológiai központok és regionális fejlesztési ügynökségek hálózatának közel négyezer szakértője áll vállalkozók rendelkezésére nemcsak az EU, de több tagállamon túli, összesen negyvenöt országban. Tevékenységének fő területei: •

kkv-k üzletfejlesztési törekvéseinek támogatása, annak érdekében, hogy kiléphessenek az uniós piacra

•

a kkv-k közötti technológia-transzfer ösztönzése, innováció elősegítése

•

Az EU kutatás-fejlesztési programjaiban való minél hatékonyabb kkvrészvétel biztosítása

- 50 -

Az ITD Hungary keretein belül működő Enterprise Europe Network kis-és középvállalatokat támogató tevékenységének három meghatározó területét különíthetjük el, melyek a következők: 1. a klasszikus információs, tanácsadás jellegű tevékenységek 2. a kiemelt területekhez kapcsolódó hazai programok 3. az uniós támogatással megvalósuló nemzetközi projektek A magyarországi hálózatot kilenc szervezet alkotja, és tizenegy irodája áll a cégek rendelkezésére. 6. Magyar export – import bank Zrt. És termékei (Eximbank)29 „Az Eximbank Zrt. Szakosított hitelintézet, az MFB Bankcsoport tagjaként a magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegítésére finanszírozási, garancia-, kockázatátvállalási és – megosztási termékeket ajánl. A tulajdonosi jogokat az állam 75%-1 szavazat mértékben az MFB Zrt.-n keresztül közvetetten, míg 25 %+1 szavazat mértékben az ÁPV Zrt. Révén közvetlenül gyakorolja. Alaptőkéje 10,1 milliárd forint. Hitelfelvételei mögött készfizető kezesként a magyar állam költségvetése áll. Tevékenysége során szorosan együttműködik az MFB Bankcsoport tagjaival. Kínált termékei: o EXPORT ELŐFINANSZÍROZÓ HITELEK E banki termékek a konkrét exportügyletekhez igazodóan, az exportcélú termelés megkezdésétől az exportárbevétel pénzügyi realizálásáig nyújtanak éven belüli, vagy éven túli forgóeszköz finanszírozást belföldi vállalkozások számára. A hitelfelvevők köre: magyarországi bejegyzésű, legalább egy éve működő jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok.

29

http://www.eximbank.hu/szolgaltatasok/ EXIMBANK tájékoztató kiadványa,2008

- 51 -

o EXPORTPIACRA TERMELŐ KAPACITÁSOK BŐVÍTÉSÉT FINANSZÍROZÓ HITELEK Exportpiaci bővüléshez és külpiaci versenyképesség növeléséhez szükséges, a vállalkozás tevékenységéhez illeszkedő termelőeszköz beszerzésének, vagy komplex beruházási projekt megvalósításának finanszírozása. A hitelfelvevők köre: magyarországi bejegyzésű, legalább két éve működő és árbevételének jelentős hányadát exportból realizáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. Például: beruházási hitel, lízinget helyettesítő beruházási hitel o REFINANSZÍROZÁSI HITELEK Kis és –közepes méretű, illetve nagyvállalkozások exportját az Eximbank közvetve, a pénzintézeteknek nyújtott exportcélú refinanszírozási hitelkerettel segíti, amellyel kedvező kondíciójú exporthitelhez juthatnak. A hitel célja a magyar export ösztönzése kedvező kondíciójú, két éven túli hitellehetősége biztosításával, a konstrukcióban résztvevő kereskedelmi bankokon keresztül. o EGYEDI REFINANSZÍROZÁS Az Eximbanknak lehetősége van kereskedelmi bankok exportcélú hiteleinek egyedi refinanszírozására. Ennek feltétele, hogy az ügyletnek igazodnia kell az OECD ajánlásokhoz. o VEVŐHITELEK: A vevőhitelek nyújtásának célja a magyar áruk és szolgáltatások potenciális külföldi vevőinél jelentkező halasztott fizetés iránti igény kielégítése. A vevőnek nyújtott hitelből a magyar exportőr a teljesítést követően azonnal hozzájut az áru vagy szolgáltatás ellenértékéhez.

- 52 -

három fajtája létezik: •

Vevőhitel külföldi vevők számára

•

Bankközi vevőhitel

•

Projekt kockázatú vevőhitel

o SZÜLŐFÖLD ALAP PROGRAM A kormány Szülőföld Alap Programja keretében az Eximbank éven túli vevőhitelt nyújt a határon

túli

magyarlakta

területeken

magyar

fővállalkozásban

megvalósuló

infrastrukturális projektekhez. A hitelt felvevők köre: külföldön alapított projekttársaságok, külföldi önkormányzatok vagy azok tulajdonában lévő vállalkozások. o BEFEKTETÉSI HITEL: A magyar befektető külföldi társaságban alapítás, adásvétel, vagy tőkeemelés keretében megvalósuló részesedés szerzésének hitel formájában történő finanszírozása, illetve a magyar befektető többségi tulajdonában lévő társaság számára nyújtott tulajdonosi kölcsön refinanszírozása. o SEGÉLYHITELEK: Lehetőséget biztosít a magyar exportőrök számára, hogy kedvezményes hitelfelvételekkel jelenhessenek meg magas kockázatú piacokon a fogadó ország gazdaságfejlesztési prioritásaival összhangban lévő projektekért. A szükséges kormányzati jóváhagyást követően az arra jogosult országgal kormányközi megállapodás kerül aláírásra a hitelfelvevő ország kormányának szuverén garanciája ellenében. A kormányközi megállapodásban megjelölt projektekhez kapcsolódó hitelszerződéseket az Eximbank köti meg. A hitelfelvevő országok köre: az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján az OECD által meghatározott fejlődő országok közül azok az országok, amelyek a

- 53 -

Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Tárcaközi Bizottság által meghatározott támogatandó országok listáján is szerepelnek. A hitelfelvevőt a fogadó ország jelöli ki. o EXPORTGARANCIÁK Az Eximbank a magyar exporthoz szükséges garanciákat saját üzleti kockázatra vagy magyar állami költségvetési háttérrel bocsátja ki. Az Eximbank Igazgatóság jogosult dönteni arról, hogy az adott ügylet befogadható-e költségvetési hátterű garanciaként. A magyar exportőrök megbízásából kibocsátható garanciák típusai: •

Hitelfedezeti garancia, amely fix kamatozású hitelekhez akár keret jelleggel is igénybe vehető,

•

Jólteljesítési/ szavatossági garancia,

•

Előleg-visszafizetési garancia,

•

Kis- és középvállalkozások exportügyleteihez kialakított, kedvező feltételekkel nyújtott garancia.

o KÖVETELÉSMEGVÁSÁRLÁS Az export követelését követő időszakban- általában éven belüli futamidő esetén- az Eximbank a külkereskedelmi szerződésből eredő halasztott fizetés révén keletkező exportkövetelést vásárolja meg visszkereset nélkül, amely egyben a kockázat átvállalását és finanszírozást is jelent az exportőrnek. A hitelfelvevők köre: a magyar áruk és szolgáltatások exportőrei. o KOCKÁZATÁTVÁLLALÁSI ÉS –MEGOSZTÁSI TERMÉKEK A termékek célja az export megvalósulását követő időszakra vonatkozó külföldi banki fizetési kockázat átvállalása, megosztása az Eximbank számára elfogadható módon dokumentálva, amely a magyar exportőr számára a külföldi vevő fizetési kockázatának kiküszöbölését jelenti.

- 54 -

Az igénybevevők köre: Magyarországon bejegyzett kereskedelmi bankok, exportáló vállalkozások.

Típusai: •

Akkreditív felülgarantálása

Az Eximbank a nyitó bank fizetési kockázatát részben vagy egészben átvállalja azonnali, illetve halasztott fizetésű akkreditív esetében is, amennyiben a kibocsátó bank nem tenne eleget fizetési kötelezettségének. A kockázatátvállalás silent vagy nyílt alapon történhet. •

Külföldi bank által avizált váltó felülgarantálása

Az Eximbank egy formailag és kellékeiben hiánytalannak minősített, külföldi bank által avizált váltó fizetési kockázatának a felülgarantálását végzi. •

Garancia felülgarantálása

Az Eximbank arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a garáns bank a kedvezményezett első felszólítására nem tenne eleget a garanciában foglalt fizetési kötelezettségeinek, úgy a garáns helyett fizetést teljesít. Az Eximbank a fizetési felszólítás kézhezvételét követő öt munkanapon belül köteles fizetést teljesíteni.” 7. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) A MEHIM Zrt. különböző szolgáltatásokat kínál az exportőrök számára, mint például azoknak rövid, közép- és hosszú lejáratú szállítói hiteleire, külföldi befektetéseire, a bankok által nyújtott vevőhitelek és a hitelintézetek által faktorált követeléseik kockázatainak biztosítására. A biztosítások védelmet nyújtanak az exportáló vállalkozások és bankjaik részére.

- 55 -

MEHIB Zrt. által kínált termékek: •

Kkv program o MEHIB- Exporthitel-biztosítás kis- és középvállalkozások részére

•

Rövid lejáratú ügyletek o Gyártási és hitelezési időszakra o Faktoring biztosítás

•

Közép- és hosszú lejáratú ügyletek o Gyártási időszakra exporthitel-biztosítás o Hitelezési időszakra exporthitel-biztosítás o Vevőhitel-biztosítás o Lízingbiztosítás o Garanciabiztosítás o Befektetés biztosítás o Kötött segélyhitelezés

Kkv- program: Exporthitel-biztosítás kis- és középvállalkozások részére: „Az Európai Unió által 2006. évben kiadott „Short Term Communication”- ben deklarált lehetőség kihasználása érdekében a MEHIB Zrt. kidolgozta a kis-és középvállalkozói körnek szóló új konstrukciót, amely a költségvetési háttér felhasználásával lehetővé teszi, hogy partnerei teljes export portfólióját biztosíthassa reláció és ország megkötés nélkül. Komoly eredménynek tekinthető, hogy ezt a terméket az Európai Unióban csak a MEHIB Zrt.- nek engedélyezte eddig a Bizottság. Ezt a terméket az éves szinten két millió euró exportforgalmat meg nem haladó kkv-k vehetik igénybe.”30 Exporthitel-biztosítás kis- és középvállalkozásoknak módozat elemi: „ o A MEHIB Zrt. a speciális biztosítási módozatot azoknak a magyar árut vagy szolgáltatást exportáló kis-és középvállalkozásoknak kínálja, amelyeknek éves export árbevétele két egymást követő utolsó, lezárt üzleti évnél hosszabb ideig nem haladja meg a kétmillió EUR összeget. 30


- 56 -

o A kkv- módozat legfőbb előnye, hogy: ¾ 95 %-os kárfizetési hányaddal köthető meg a biztosítás, tehát a biztosított önrészesedése csak öt százalék ¾ A biztosító minősíti a vevőket, és rendszeresen felülvizsgálja a pénzügyi helyzetüket ¾ Az exportőr a vevőminősítést már a szerződés megkötése előtt kérheti, így az információk birtokában, előnyös üzleteket kötve növelheti az árbevételét. ¾ Amennyiben a vevő nem fizet, a biztosító közreműködik kinnlevőségének beszedésében. o A kárfizetési türelmi idő kilencven nap o Az export kedvezőbb finanszírozhatóságát segíti, hogy a biztosítás a magyar állam készfizető kezességvállalásával valósul meg o Az exporthitel- biztosítás segítségével több, mint száz országba szállíthatnak a magyar exportáló kis- és középvállalkozások maximum tizenkét hónapos fizetési határidővel. o A biztosítási díj vevőnként, az ország kategória és a fizetési futamidő alapján kerül megállapításra a kondíciós lista alapján. A biztosítási díj havonta fizetendő, a biztosított havi rendszeres forgalmi jelentése alapján. A biztosítási szerződés a minimális díj megfizetése esetén lép hatályba, melynek mértéke 200 ezer forint. Ezt a befizetett összeget a biztosító beszámítja a havi forgalom után fizetendő biztosítási díjba.”31

31

Mester és munkatársai, 2009; p353-354

- 57 -

VIII. A KÜLGAZDASÁGI KEREKASZTAL32 Az elmúlt évszázad kilencvenes évei óta- minden kormány szóhasználatában- a kis és középvállalatok gazdasági szerepe minden alkalommal legalábbis a retorikában- nagy hangsúlyt nyert. A gyakorlatban azonban a célként kitűzött, kis és középvállatokkal foglalkozó irányelvek csak igen kis részben valósultak meg, a nemzetgazdaság szempontjából a jövőben még fontosabbá váló szektor sem a termelésben, sem az exportban nem tudta betölteni a várt és remélt szerepet. Az állam illetve intézményei oldaláról a kellő marketing, PR és általános felvilágosító munka nem hozta meg az eredményét, amely lehetővé tenné a kkv-k eddigieknél jelentősebb gazdasági részvételét. Ugyanakkor a kkv-k döntő részének igénye sincs arra, hogy az unió és a magyar állam szervei által nyújtott finanszírozási, hitelezési, pályázati, támogatási, menedzsment-képzései és oktatási lehetőséget és segítséget felhasználja. Ez természetesen az objektív (állam és intézményei) és a szubjektív (kkv-k) oldal közös hibája. Különösen naggyá válnak az említett problémák a 2010 utáni időszakban, amikor egyes multinacionális nagyvállalatok és egyéb nemzetközi cégek magyarországi adókedvezményei részben megszűnnek, vagy csökkennek. Nem létezik az a KKV tömeg, amely az esetleg kieső, termelését az adókedvezmények csökkenése miatt más relációba áthelyező nagyvállalatok exportban betöltött szerepét helyettesíteni, kiváltani tudja. Mindezek ismeretében a Magyar Külgazdasági Szövetség 2007-ben kezdeményezte KKV Külgazdasági Kerekasztal összehívását, amelynek tanácskozásain a gazdasági minisztérium ( NFGM) vezetésével a társtárcák , a kereskedelemfejlesztő intézmények és bankok részvételével

ajánlások születtek a kkv-k (elsősorban export) szerepének növelésére,

kivitelben történő részarányuk emelésére. Részben az ajánlások felhasználásával készült el a Magyar Külgazdasági Stratégia, amelynek megfogalmazásában, megtárgyalásában ugyancsak tevékeny részt vállalt az MKSZ.

32

Külgazdasági Kerekasztal Javaslatai a kormány felé, 2008 (vállalati kiadvány)

- 58 -

Mindkét anyag a kkv-k finanszírozására, menedzsmentjének, illetve maguknak az egyéni vállalkozóknak a képzésére, az exportba történő nagyobb mértékű bevonására tesz javaslatokat. Az előterjesztések a kormányban történő változások miatt 2009-ben jelentős késedelemmel kerülhetnek elfogadásra. Addig is az MKSZ szorgalmazza az olyan integrátori, fővállalkozói, tanácsadói, a feasibility study –tól a megvalósításig terjedő tevékenységeket magukba foglaló „külkereskedelmi doktori”, vagy kereskedőházi, vagy a régi „Generalimpex”-ekhez hasonló vállalat(ok) , ( jelen esetben Magyar Főnix fantázia nevű) intézmények, vállalatok megalapítását. Ezen tervek megvalósításának elvi, átfogó gazdasági irodalmi hátterét képezik az NFGM által évente kiadott kkv évkönyvek, amelyek enciklopédia- jelleggel részletes információt nyújtanak a kkv-k-ról és a kkv-k-nak. Mindezen, kkv-kat segítő gazdasági és export tevékenységet növelő, előkészítő munkában jelentős szerepet vállal a Magyar Külgazdasági Szövetség. Szakmai gyakorlatom során, melyet a Magyar Külgazdasági szövetségnél töltöttem, megismerkedtem a szervezet kis- és középvállalkozásokat támogató intézkedéseivel. Ezen intézkedések egyik fontos eleme a Külgazdasági Kerekasztal létrehozása volt, melynek javaslatait változtatás nélkül szeretném a következőkben ismertetni. A Magyar Külgazdasági Szövetség fontosnak tartja, hogy a politika, az állam és illetékes szervezetei ismerjék fel, hogy a magyar tulajdonú kkv-k fejlesztése, megkülönböztetett segítése

nemzeti

gazdasági

és

egyben

társadalmi

érdek.

Ezért

megerősödésük

gazdaságpolitikai prioritás kell legyen. Ennek értelmében újra kellene fogalmazni a kkv-k nemzetgazdasági szerepét és feladatait. Ennek a célnak alárendelten kellene kialakítani az állami támogatásokat, illetve a pályázati rendszert, és ebbe a szektorba kéne átcsoportosítani a rendelkezésre álló EU források jelentős részét. 2007-ben a jelenlegi NFGM, a Magyar Külkereskedelmi Szövetség kezdeményezésére Külgazdasági Kerekasztal létrehozásában állapodott meg a kis- és középvállalati szektor helyzetének,

exportképességének,

export

piaci

- 59 -

pozíciójának

erősítése,

továbbá

exportfinanszírozásának javítása érdekében. A 2008-ban a MEHIB és az Eximbank közreműködésével, valamint alkalmanként szakmai szövetségek és külső szakértők bevonásával és öt-hat kisvállalkozó részvételével lezajlott kerekasztal-konferenciákon megszületett azon ajánlások tervezete, amelyet a Kerekasztal a kormányzat felé javaslatok formájában összegez. Ezen javaslatok a következőek: •

Az információáramlás javítása Az NFGM rendszeresen tájékoztatja a Külgazdasági Szövetséget és tagvállalatait azokról a bilaterális kormányzati programokról, melyek alkalmasak a problémák felvetésére és érvényesítésére. A szövetség csatornázza ezeket az információkat a tagvállalatok felé, valamint a tagvállalatok a Szövetség útján vagy önállóan jelzik az NFGM viszonylati referensei felé problémáikat az adott viszonylatban, aktuális találkozóhoz kötődően vagy attól függetlenül is. Az Európai Unió kkv szektorral kapcsolatos kezdeményezései döntő részben az ITD csatornáin keresztül, az Enterprise Europe Network hálózat igénybevételével, vagy közvetlenül az NFGM és a Szövetség útján juthatnak l a vállalkozásokhoz, cégekhez annak érdekében, hogy azok is használják az információkat, és részesei lehessenek a kapcsolatrendszernek.

•

A kkv-k valós export potenciáljának felmérése o Az ITD folytatja mintegy háromezer, a külgazdaságban jelen lévő cég meglátogatását. Az idei terve ötszáz-hétszáz céggel való személyes kapcsolat kialakítása, melynek során komplett, személyre szabott piacra lépési program kialakításában segédkeznek. o Szükség van a magyar cégek indirekt exportkapacitásának feltárására is, nevezetesen a Magyarországról exportáló multinacionális vállalatok hazai beszállítói körének és kapacitásának felmérésére. o Szükség van a kkv-k komplex segítésére. Ezen belül a menedzsmentképzés, a műszaki rendszer integrátori programja, esetleg a határidős üzletekre való felkészítés is kiemelhető tényezők.

- 60 -

o Szükség van a hazai beszállítói körnek nyújtható speciális beszállítói programok

finomhangolására,

különös

tekintettel

annak

indirekt

exportgeneráló hatására, illetve a cégek önálló külpiaci megjelenésre való felkészülésére. (adók, támogatások, ösztönzők.) •

Kkv önszerveződések o Szükség van arra, hogy a kkv-k külpiaci kapcsolatrendszerük formálása során önszerveződés keretében új formációkat alakítsanak ki (értékesítő/ beszerzési szövetkezetek, klaszterek, projekttársaságok, kereskedőtársaságok). Ezek létrehozásához a vállalati kezdeményezés és pénzügyi részvétel mellett célszerű ösztönző programok indítása (olyan pályázatok, amelyre csak kéthárom cég együttesen, szövetkezve pályázhat konkrét piaci program megvalósítására). o Sok kkv számára a külpiaci megjelenés egyik alapvető gátja a nem megfelelő menedzsment,

szakmai

felkészületlenség.

Számukra

kereskedőházi,

„külkereskedelmi doktor”, coaching, stb. szervezet létrehozása szükséges. A „Magyar Főnix”- amely iparági bontásban, divíziós rendszerben működnenemzetközi szinten segítő, szolgáltató vállalkozás, amely külpiaci „inkubációs” tevékenységet végez, kkv-kat emancipál egy hosszabb, átmeneti ideig, majd amikor versenyképessé válnak, „szabadjára engedi” azokat, sikerdíjért cserébe. A kkv-k sikeres emancipációjához nyugati szintű pénzügyi és államigazgatási szolgáltatás szükséges. Mind az adott cég, mind a kormányzat részéről szükséges vállalásokat pontosan definiálni kell. o Célszerű olyan piaci feltételek (finanszírozás, kedvezmények, stb.) biztosítása, amelyek megléte esetén nagy tapasztalattal és szakmai felkészültséggel rendelkező, rendszerexportot bonyolító vállalat lehetőséget kapjon a rendszert alkotó összes résztvevő vállalat egységes arculatú megjelenítésére, a rendszergazda összes beszállítóját egyetlen jogcím alapján szervezhesse a külpiaci bemutatáshoz, a külpiaci projektekbe. o Fontos lenne az üzleti angyal megoldást specifikusan a külgazdaság területén erőteljesebben szervezni, amely során tőkével és szakmai tapasztalattal

- 61 -

rendelkező sikeres üzletemberek kezdő, de nagy potenciált mutató cégeket tudnának piacra segíteni. o Célszerű lenne egy „akkreditált projekttársaságok listáját” létrehozni olyan vállalkozásokról,

amelyek

szigorú

szakmai

feltételeknek

eleget

téve

felkészültek arra, hogy más társaságokat projekttársasági formában külpiaci üzlethez juttassanak. •

Exportfinanszírozás o Továbbra is szükség van az Eximbank, MEHIB termékek szélesebb körben való megismertetésére. Folytatni kell ezek bemutatását, mind az ITD partnerlátogatói programja, mind a külszolgálati irodák (kgsz-ek) közvetlen piaci közreműködésével. o Új megoldásokat is kell keresni, újabb kereskedelmi banki rendezvények, tájékoztatók, nyílt napok vagy más formában. o Megfontolandó

ezen

termékek

hasznosítása

szempontjából

a

forráskoncentráció egy előre meghatározott transzparens feltételek és módszer mentén meghatározott, szűkebb vállalati kör számára. •

Árfolyam politika o Az EU tagállam Magyarország számára a külgazdaságot befolyásolni képes közvetett eszközrendszeren túl (állami promóciós szervezetek) egyetlen közvetlen befolyásoló eszköz marad, az árfolyam politika. Alaptétel, hogy Magyarországon a tartós gazdasági növekedés csak a beruházásokkal és az exporttal biztosítható. A beruházások fedezetéül a lakossági és vállalati megtakarításokra csak igen mérsékelten lehet számítani, tehát a külső források (FDI és EU) alapvető fontosságúak. A magyar gazdaság exportorientált, ezért külön jelentőséget kap az export, mert a külső eladósodottságot csökkenteni kell, ami gyors, az importbővülést meghaladó exportnövekedést feltételez.

- 62 -

A külföldi tulajdonú vállalatok számára a forint árfolyamának alakulása neutrális, mert amit vesztenek az exportnál, azt a gyakorlatilag azonos nagyságú importnál visszanyerik. Az erős forint a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok szempontjából életveszélyes, az e körből exportálni képes vállalatok tucatjai mehetnek tönkre, kettős negatív hatás eredményeként. Az erős forint az export versenyképesség romlását idézi elő, a belpiacon pedig az olcsó import lehetetleníti el, okoz piacvesztést a magyar árutermelő és szolgáltatást nyújtó vállalatoknak. Az utóbbi évek árfolyam politikája a magyar vállalatok exportját erősen fojtogatta. Ugyanez a hatása a magas kamatoknak. A külföldi tulajdonú vállalatok a magyar kamatpolitikától is függetleníteni tudják magukat. Ezért tehát szükséges, hogy kialakuljon egy közös álláspont az árfolyam politikával kapcsolatban. •

Tőkehiány o A magyar tulajdonú kis- és középvállalatok jellemzően alultőkésítettek. A versenyképességhez, műszaki fejlesztéshez, piachoz és a piacra jutáshoz tőkére van szükség. A jelenlegi banki gyakorlat és kamatfelvételek mellett ehhez a tőkéhez általában nem tudnak hozzájutni a kis- és középvállalatok. A pályázati rendszer ezt a problémát önmagában nem tudja megoldani, mert feltételei nem veszik figyelembe a vállalati realitásokat, és csak a vállalatok töredékére tud kiterjedni. Ezért a kkv-k jelenlegi piaci helyzete miatt, a rendszert tovább kell fejleszteni oly módon, amely markánsabb állami garanciavállalást és kamattámogatást nyújt, továbbá a humán tőkét is figyelembe veszi a bankrendszerben nyújtott fejlesztési hitelek odaítélésekor.

•

Képzés o Szükség van arra, hogy a cégek külgazdasági tudása javuljon. A külpiaci támogatások feltételei között kell számon tartani a szakirányú végzettséggel, idegen nyelvtudással rendelkező munkatárs igényét, vagy meghatározott tanfolyam elvégzésének igazolását.

- 63 -

o Szükség van a - műszaki tevékenységgel foglalkozó cégek esetében kiemeltena nemzetközi kommunikációhoz elengedhetetlen nyelvtudás biztosítására. o A kkv-k részvétele a szakoktatásban és felnőttképzésben szintén ösztönzést igényel. o A szakképzést befejező hallgatók, tanulók, gyakornokok, és fiatal szakemberek csereprogramok szervezésével történő továbbképzése döntően a kamarák és érdekvédelmi szervezetek kiemelt feladata. •

Általános kérdések o A versenyképesség javítása érdekében szükséges a közteher-csökkentés (elsősorban az élőmunka-terhek vonatkozásában), a gazdasági bürokrácia csökkentése. o A szolgáltatáspiac versenyképességének javítása, a kkv-k felkészítése a piaci liberalizációra kiemelten fontos. o Szükséges a K+F export és mérnöki tevékenység-export eszközrendszerének kidolgozása. o Cél a vállalatok és az egységes külgazdasági képviseleti rendszer közötti kapcsolatok,- ezen belül személyes kontaktus, információáramlás- javítása. Javasolt továbbá a diplomaták külgazdasági továbbképzése. o Ajánlatos a bankrendszerben található szabályozás export-érzékennyé tétele. Pályázati segítséggel a Külgazdasági Szövetség a tanácsadó tevékenység megszervezésére törekszik. o Kialakítandó az árfolyam politikával kapcsolatos közös álláspont. o Tekintettel arra, hogy a kkv szektornak általában nincs elegendő támogató háttere, szükséges,hogy a pénzügyi kérdésekben és az IT szakmai tanácsadásában előrelépés történjen. A nemzetközi piacra kilépő kkv nem lehet sikeres profi- a globalizált világhoz kapcsolódni képes- IT rendszer nélkül. Ezért tanácsadás keretében a cél megfogalmazása, az optimális rendszer kiválasztása és létrehozásának pénzügyi segítése szükséges. (1-10 milliárdos árbevételű kkv esetében az IT fejlesztés 80 -100 millió HUF).

•

Külgazdasági stratégia

- 64 -

o A

stratégia

szükségessége

elfogadott,

annak

kidolgozásában

a

Külkereskedelmi Szövetség tevékenysége részt vett. o A kkv-k piacra juttatásának segítésére „ország csomagok” összeállítása szükséges, amelynek keretében egységesíteni kell a különböző kormányzati szervek, promóciós szervezetek információs anyagainak megjelenítését és tartalmát. o A piachoz juttatás segítése érdekében meg kell szüntetni a „kiváltság különbségeket”.

A

magyarországi

privatizáció

sajátosságaként

és

eredményeként a magyar gazdaságot duális szerkezet jellemzi. A magyar export közel nyolcvan százalékát részben vagy egészben külföldi vállalatok forgalmazzák, amelyek az egyes közterhekből nem arányosan veszik ki a részüket, amely összefügg a rendszerváltás óta a külföldi vállalatok számára biztosított kedvezményekkel is. A multik szerződéseiben a hazai vállalkozásokkal szemben élvezett „kiváltság különbségek” oly módon is megszüntethetők, hogy a magyar beszállítói körnek (magyar tulajdonú kkv-k) ugyanolyan nagyságrendű „kiváltságokat” biztosít a kormány, mint az adott külföldi befektetőnek. •

Közbeszerzés o A közbeszerzési pályázatok kiírásának feltételei és annak keretén belül megvalósuló projektek nagyságrendje eleve rendkívül megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hazai kis- és középvállalatok eredményes részvételét, ezért szükséges annak a –nyugat-európai országokban meglévő- gyakorlatnak az alkalmazása, mely szerint a győztes pályázó köteles meghatározott mértékben hazai tulajdonú kis-középvállalatot igénybe venni.

•

Közgondolkodás o Szükséges a hazai szabályozó rendszer olyan irányú felülvizsgálata, amely a hazai vállalkozások itthoni és külpiaci versenyképességét segíti (túlzottan bonyolult és aránytalanul költséges adminisztráció, magas munkabérjárulékok és adók mérséklése, illetve egyszerűsítése, dereguláció.)

- 65 -

o Figyelemmel kell lenni arra, hogy a határ menti cégek hozzáadott érték termelő és értékesítő képessége ne romoljon, sőt javuljon. o A közgondolkodásban bizonyos fogalmi kérdések tisztázására is szükség van:

Magyar vállalatnak az tekinthető, amelynek sorsáról, fejlesztéséről itthon döntenek, székhelye Magyarországon van, és döntően vagy teljes mértékben magyar tulajdonú.

Külkereskedelemnek minősül minden olyan tevékenység, amely a külkereskedelmi statisztikában jelenik meg.

o A XXI. század gazdasági fejlődésének színtere a „vállalkozás”, ezért központi kérdés a vállalkozók közgondolkodásbeli (állami és magán) megítélésének javítása. o A patrióta gazdaságpolitika és a liberalizálódás viszonyát elemezni, vizsgálni szükséges.

- 66 -

IX. GLOBALIZÁCIÓS FOLYAMATOK, AZ INTERNET ÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 1. Vállalkozások és a globalizáció Napjainkban nem elhanyagolható kérdés a globalizáció fogalma, hiszen az elmúlt évtizedben bekövetkezett hatalmas mértékű technológiai valamint telekommunikációs fejlődés, illetve az egyre liberalizáltabb világ kialakulása a földrajzi határok elmosódásához, világszintű egységesedési folyamathoz vezetett. A globalizáció az élet számos területén jelen van, beszélhetünk többek között gazdasági, pénzügyi, kulturális, informatikai, és nyelvi globalizációról egyaránt. A globalizáció tehát hozzájárul a gazdaság szereplőinek egyre aktívabb nemzetközi jelenlétéhez. A kis- és középvállalkozások számára ez a nemzetköziesedési folyamat számos pozitív, azonban jó néhány negatív hatással is jár. Előnynek tekinthető, hogy a vállalatok lehetőségei bővülnek, új utak nyílnak előttük, illetve az egyre aktívabb nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás kiszélesíti a vállalatok közötti vertikális és horizontális kapcsolatokat. A globalizáció azonban egyfajta fenyegetést is jelent a kkv-k számára, amennyiben azok nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a felmerülő új kihívásokhoz. A verseny a vállalatok számára egyre növekszik mind a hazai, mind a nemzetközi gazdaságokban, és a külpiacon való jelenlét globális tájékozódást követel meg a vállalkozóktól. A versenyképesség növelését valamint a fejlődés lehetőségét egyre inkább a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódásban látják a vállalkozók, azonban ez folyamatos tájékozódást, képzést, rugalmasságot igényel, és pont ez a flexibilitás,- ami a kisés középvállalatokat jellemzi - teszi őket alkalmassá a nemzetközi porondon való részvételre. A kkv-k jelenléte a nemzeti piacokon akár a kilencven százalékot is eléri, viszont ez az arány már jóval alacsonyabb a nemzetközi kereskedelemben való részvétel esetén. A külpiaci megjelenés alatt nem csak exportot és az importot értjük, hanem számos más megjelenési formát is, mint például a „cross border” kapcsolatokat, a vállalatok hálózatait, stratégiai szövetségeket, külföldi leányvállalatokat, illetve vegyes vállatokat is. Különböző statisztikai felmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a vállalat mérete egyenes arányban áll a külpiaci aktivitás mértékével, és összetettségével egyaránt. Tehát minél nagyobb egy cég, annál nagyobb a valószínűsége, hogy részt vesz a nemzetközi kereskedelemben, valamint annak, hogy az exportnál komplexebb megjelenési formával teszi ezt.

- 67 -

A kisvállalkozók körében inkább a kevésbé formális külpiaci megjelenés jellemző, tehát nem a hálózatosodás, hanem sokkal inkább a kooperáció, mely csökkenti a résztvevő felek bizonytalanságát, mérsékli a költségeket, valamint a másik fél helyi tudása óriási előnyt jelent a vállalkozók számára. A kooperáció mellett meg kell említeni a nagyvállalkozók köré szerveződött kisvállalkozói beszállító kört is, mint a külpiaci megjelenés formáját. Az Observatory of Europe33 felmérése alapján kimutatták, hogy a mikro vállalkozások 63 %-a egyáltalán nem vesz részt a nemzetközi kereskedelemben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ezek a cégek főként családi vállalkozások, és sok esetben nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy kilépjenek a határon túli gazdasági életbe, valamint fő céljuk vállalkozásuk kiegyensúlyozott működtetése, nem pedig a vállalatfejlesztés, az innováció. A kis- és középvállalkozások tekintetében körülbelül 25- 30 %-os a nemzetközi aktivitási arány az export / import esetében, és 10 % körüli a nemzetközi befektetések terén. Ennek az alacsony részvételi aránynak a magyarázata az, hogy a nemzetközi piac a kkv-k számára sokkal kockázatosabb, komplexebb és nem utolsó sorban költségesebb, mint a nagyvállalatok számára. A kis- és középvállalkozások felkészületlenebbek a nemzetközi piaci kihívásokkal szemben, mint a nagyvállalatok, valamint utóbb említetteknél jóval kevesebb erőforrással rendelkeznek. A külkereskedelmi részvétel számos olyan feltételt követel meg a vállalkozóktól, melyek az itthoni gazdasági tevékenységük végzése során nem feltétlenül szükséges. Ilyen tényezők például a - legalább egy- idegen nyelv ismerete, a nemzetközi feltételek és szabályokban való jártasság, valamint a kulturális sokszínűségből adódó különbségek kezelése. Szintén az Observatory of Europe kérdőíves felmérése alapján elmondható, hogy a vállalkozók fő motivációi a külkereskedelemben való részvétel érdekében a o profit növelése o a vállalat fejlesztése, innovációja o

a vállalatvezető sikerorientáltsága

o a méretgazdaságosság o a versenykényszer o valamint az esteleges kapacitásfelesleg

33

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/analysis/doc/smes_observatory_2003_report4_en.pdf; 2009.11.20,20h-12m

- 68 -

Akadályként a következő tényezőket említették a vállalkozók: o költségek (idegen nyelvű dokumentumok fordítása, utazás) o más országban alkalmazott jogi szabályozás nem megfelelő ismerete o eltérő adózási rendszer nem megfelelő ismerete o társasági jog nem megfelelő ismerete 2. Vállalkozások és az Internet34 A kis és középvállalkozások segítése és támogatása jelenleg elsődleges feladatnak tekinthető az Európai Unió gazdaságpolitikai intézkedései között. Annak érdekében, hogy egy vállalkozóbarát gazdasági környezet alakuljon ki, ösztönözni próbálja az embereket arra, hogy bátran vágjanak bele egy önálló vállalat indításába. A szükséges feltételekről, és minden ezzel kapcsolatos kérdésről az EU számos internetes portálon keresztül hiteles információk tömkelegével árasztja el az érdeklődőket, melyek az EU legtöbb nyelvén, így többek között magyarul is olvasható. A vállalkozók azonban csak nagyon csekély része van tisztában a saját lehetőségeivel, és azzal, hogy mi mindent oldhat meg egyszerűen és kényelemesen az Interneten keresztül. A magyar vállalkozói kör sajnos még mindig nagyon bizalmatlanul kezeli az e- ügyintézést. Kutatásom során 50 mikro, kis- és középvállalkozást kérdeztem meg személyesen illetve interneten keresztül, melyben a vállalkozók internettel szembeni nyitottságát próbáltam mérni, illetve azt, hogy mennyire ismerik és használják ki a vállalkozók a lehetőségeiket. Ez a számú minta nem tekinthető reprezentatívnak, ám a kapott eredményeket összevetve a KSH statisztikáival, és más egyéb piackutató cégek eredményével, az általam kapott válaszok közel hasonló képet mutatnak.

34

http://www.fn.hu/tech/20091125/kkv_internet/ ; 2009.12.02;20h-35m

www.bpgroup.hu; http://www.bpgroup.hu/article_76-hu.html http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/smeobservatory/index_en.htm#h2-2007-observatory-survey ;2009.11.20.; 18h-42m http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/analysis/doc/smes_observatory_2003_report4 _en.pdf; 2009.11.20,20h-12m

- 69 -

2.1 Kérdőíves megkérdezés 1. Rendelkezik e az Ön/Önök vállalkozása honlappal? IGEN ⁭

NEM ⁭

2. Rendelkezik e az Ön/Önök vállalkozása Internet hozzáféréssel? IGEN ⁭

NEM ⁭

3. Használja e az Internetet az Ön/Önök vállalkozása működése során? (netes vásárlási lehetőség, rendelés,információszerzés? stb.) IGEN ⁭

NEM

4. Rendelkezik e az Ön/Önök vállalkozása nemzetközi kapcsolattal? Jelen van e valamilyen nemzetközi piacon. IGEN ⁭

NEM ⁭

5. Tudja e hogy mik a feltételei a nemzetközi piacon való megjelenésnek az Ön vállalkozásának? (EU egységes piaca) IGEN ⁭

NEM ⁭

6. Ha úgy döntene, kilép a nemzetközi piacra, honnan szerezne információt? ………………………………………………………………. ………………………………………………………………. ………………………………………………………………. ………………………………………………………………. ………………………………………………………………. ………………………………………………………………. ………………………………………………………………. ………………………………………………………………. 7. Ismeri - e Ön az EU kkv honlapját? IGEN ⁭

NEM ⁭

8. Használta e már ezt a honlapot? IGEN, RENDSZERESEN HASZNÁLOM ⁭ IGEN, VOLT MÁR RÁ PÉLDA, HOGY HASZNÁLTAM ⁭ NEM, NEM HASZNÁLTAM MÉG ⁭ 9. Ismeri - e Ön az EU „ Vállalkozás Önökért” honlapot? IGEN ⁭

NEM ⁭

- 70 -

10. Használta e már ezt a honlapot? IGEN, RENDSZERESEN HASZNÁLOM ⁭ IGEN, VOLT MÁR RÁ PÉLDA, HOGY HASZNÁLTAM ⁭ NEM, NEM HASZNÁLTAM MÉG ⁭ 11. Ismeri - e Ön az EU „SOLVIT” honlapot? IGEN ⁭

NEM ⁭

12. Használta e már ezt a honlapot? IGEN, RENDSZERESEN HASZNÁLOM ⁭ IGEN, VOLT MÁR RÁ PÉLDA, HOGY HASZNÁLTAM ⁭ NEM, NEM HASZNÁLTAM MÉG ⁭ 13. Dolgozik- e az Ön vállalkozása a MEHIB-bel? IGEN ⁭

NEM ⁭

14. Dolgozik-e az Ön vállalkozása az EXIMBANK-kal? IGEN ⁭

NEM ⁭

15. Megbízhatónak tartja-e Ön az Interneten szerezhető információkat? IGEN ⁭

NEM ⁭

A lekérdezett 50 válasz alapján kiderült, hogy az általam kiválasztott vállalkozások csupán 38 %-a rendelkezik saját honlappal, annak ellenére, hogy 96 %-uknak van Internet hozzáférése. 15 vállalkozó- a 19-ből - , aki rendelkezik saját honlappal- csupán tájékoztatásra, kommunikációra, információ cserére használja az Internetet, és csupán 4 esetben mondták a vállalkozók, hogy interaktív szerepe is van a honlapjuknak, tehát a vásárlóknak lehetőségük van az Interneten keresztül megrendelni az általuk kínált terméket vagy szolgáltatást. 50 csupán 8 cég mondta azt, hogy valamilyen formában részt vesz a nemzetközi kereskedelemben, és 14-en válaszolták azt, hogy tudják mik a nemzetközi piacra lépés feltételei. A válaszadók közül 7 ismerték az EU kkv honlapját, és ebből csupán 2 használják azt rendszeresen. A helyezet a „Vállalkozás Önökért” honlap esetében még megdöbbentőbb, ugyanis egyetlen vállalkozó mondta azt, hogy ismeri, és volt már eset arra, hogy használta ezt a honlapot.

- 71 -

A SOLVIT rendszerről a megkérdezett vállalkozók csupán 6 %-a hallott a korábbiakban, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez 50 fős minta esetén 3 embert jelent. Ez a 3 vállalkozó azt válaszolta, hogy volt már rá példa, hogy használta is a rendszert. Egyetlen vállalkozó sem említette, hogy dolgozna a MEHIB- bel, és csupán egy mondta azt, van kapcsolata az EXIMBANK- kal. A válaszadók 34 %-a bizalmatlan az Interneten szerezhető információkkal kapcsolatban. A vállalkozók közül arra a kérdésre, hogy honnan szereznének információt, ha mégis kilépnének a nemzetközi piacra, a legtöbben mégis az Internetet említették, illetve ismerősöket, a témában jártasabb barátokat, tanácsadó cégeket.

- 72 -

Elemzésem összesítését a következő kördiagramokon szemléltetem: 4. sz. ábra

- 73 -

- 74 -

ÖSSZEGZÉS A kis- és középvállalkozások minden nemzet gazdaságának mozgatórúgói, hiszen bár méretük, tőkéjük és forrásaik elmaradnak a nagyvállalatok mögött, mégis a vállalkozások közel kilencven százaléka tartozik ebbe a szektorba. Így tehát szerepük a foglalkoztatásban igen jelentős, valamint az GDP közel felét is nekik köszönhetjük. Fejlesztésük, támogatásuk, és versenyképességük javítása minden nemzet kormányának, valamint az Európai Uniónak is érdeke. A jelenlegi, válságban lévő gazdasági környezetben olyan intézkedéseket kell hozniuk a gazdasági döntéshozóknak, melyek rövidtávon segítik a kkv-k túlélését, hosszútávon pedig növelik azok versenyképességét, és támogatják a nemzetköziesítésüket. A magyar mikro, kis- és középvállalkozások támogatására több kormányzati és nem kormányzati szerv is szakosodott. Az ITD Hungary Zrt. jelenleg is folyamatban lévő kutatása hozzávetőlegesen háromezer kisvállalatot keres fel, hogy egy átfogó elemzést készítsen a kkv szektor külpiaci jelenlétéről. A Külgazdasági Kerekasztal megalapítása pedig egy komplex javaslatcsomagot terjesztett a kormány elé, mely a kis- és középvállalkozók felzárkóztatását szorgalmazza. A finanszírozás megteremtése egy olyan sarokpontja a kis- és középvállalkozásoknak működésük során, mely szinte minden vállalkozónak nehézséget okoz. Ezen probléma áthidalására a különböző pénzintézetek kedvezményes hiteleket kínálnak a kkv-knak, ám ebben a témában való elmélyedést szándékosan mellőztem, viszont érintőleges említése szükséges a választott témámmal kapcsolatban. A globalizálódó világban az óriási mértékű technikai és telekommunikációs fejlődésnek köszönhetően egyre gyorsabban, egyre könnyebben és egyre nagyobb mennyiségű információhoz juthatnak hozzá a gazdaság szereplői, de a magyar kis-és középvállalkozók meglehetősen keveset tudnak saját lehetőségeikről, - melyet az Interneten keresztül kínál számukra az EU- így nem is tudják kihasználni azokat. Fontos tehát hogy olyan intézkedések szülessenek, melyek előtérbe helyezik a kkv szektor megerősítését, hogy minél nagyobb százalékuk léphessen ki a nemzetközi piacra is, hiszen teljesítményük hatással van a gazdaság egészének teljesítményére. - 75 -

IRODALOMJEGYZÉK 1. Alexander Kautny & Reuss Ágnes;Business Provider Group; „Az exportmarketing irányelvei és buktatói”; 2009.12.01;22h-15m www.bpgroup.hu; http://www.bpgroup.hu/article_76-hu.html 2. Európai Bizottság; Európai Közösségek, 1995-2009; Európa Önökért; http://ec.europa.eu/youreurope/business/profiting-from-eu-market/sellinggoods/index_hu.htm ; 2009. 11.02. 21h-11m 3.

Európai Bizottság; Európai Közösségek, 1995-2009; Európa Önökért; http://ec.europa.eu/enterprise/sme/index_hu.htm; 2009.11.02. 13h-20m

4. Európai Bizottság; Európai Közösségek, 1995-2009; SOLVIT; http://ec.europa.eu/solvit/site/about/index_hu.htm; 2009.11.03; 20h-15m 5. EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, Eur-lex, „A SMB 10 elve”http://209.85.135.132/search?q=cache:TiSNmq6n2ZUJ:eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do%3Furi%3DCOM:2008:0394:FIN:HU:HTM L+small+business+act+10+pont&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu 2008; 2009.11.03. 18h-27m 6. FN.hu; 2009; „Öncélúan Interneteznek a kkv-k”; http://www.fn.hu/tech/20091125/kkv_internet/ ; 2009.12.02;20h-35m 7. Héjj Dávid- Kmetty Zoltán; „A gazdasági válság világviszonylatban és Magyarországon” vállalati munkaanyag; 2009; Budapest http://hvg.hu/kkv/20091015_kkv_unio_Eu.aspx; 2009.12.01.;13h-15m 8. HVG, „Közbeszerzések: kevés kkv pályázik” 2009; 10.13 http://hvg.hu/kkv/20091013_kozbeszerzes_kkv.aspx ;2009. 11.07. 22h-10m 9. HVG; „Herczog Edit:kevés kisvállalkozás jut ki a nemzetközi piacra” http://hvg.hu/kkv/20091015_kkv_unio_Eu.aspx 10. KSH;2008; „Vállalkozások regionális különbségei Magyarországon”; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/vallalkregkul.pdf 2009.12.01;19h-26m 11. KSH;2009; „Külkereskedelmi termékforgalom”; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/kul/kul20909.pdf 2009.12. 02; 22h10m

- 76 -

12. Külgazdasági Kerekasztal Javaslatai a Kormány felé, 2009, Budapest, Vállalati anyag 13. Magyar EXIMBANK Zrt tájékoztató kiadványa, 2008. 14. Menedzsment Fórum;2009; „Hogyan juthatnak ki a kkv-k külföldre” http://www.mfor.hu/terjunk_a_lenyegre/59842.html; 2009. 12.02; 21h-07m 15. Mester Zoltán, Prof. Csaba László, Bazsó Csaba, Czakó Erzsébet, Prof. Cséfalvay Zoltán, Kállay László, Kissné Kovács Eszter, Kőhegyi Kálmán, Laki Mihály, Maszlag Ludmilla, Parragh László, Soltész Anikó, Szűcs György; „ A kis- és középvállalkozások helyzete 2008 éves jelentés” ; Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium; Komáromi nyomda és Kiadó Kft.- 2009; Budapest; p370 16. Observatory of European SMEs; 2003;(kkv vizsgálóközpont tanulmánya a kkv-k nemzetköziesítéséről); http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/files/analysis/doc/smes_observatory_2003_ report4_en.pdf; 2009.11.20,20h-12m 17. Observatory of European SMEs;2007; (kkv vizsgálóközpont kérdőíves felmérésének eredményei) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/smeobservatory/index_en.htm#h2-2007-observatory-survey ;2009.11.20.; 18h-42m

- 77 -

A MAGYAR KKV-K NEMZETKÖZIESÍTÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GAZDASÁGI VÁLSÁG ELŐTTI IDŐSZAKRA

Recommend Documents