A Magyar Field Target (Tereplövész) Szövetség Szabálykönyve HUNTER FIELD TARGET VERSENYSZABÁLYOK. 5. kiadás Érvényes: 2010

A Magyar Field Target (Tereplövész) Szövetség Szabálykönyve

HUNTER FIELD TARGET VERSENYSZABÁLYOK

5. kiadás Érvényes: 2010. január 15-től

Magyar Field Target (Tereplövész) Szövetség

Hunter Field Target versenyszabályzat - 2010

A használható felszerelések körének meghatározása 1. A használható légfegyverek köre 1.1

Bármilyen biztonságos légfegyver (légpuska, légpisztoly) használható, amely eleget tesz a Magyarországon érvényes törvényi szabályozásnak. 1.1.1 A nem biztonságosnak minősített fegyver használatát a vezető versenybíró (versenyigazgató) megtiltja. 1.2 A légfegyver kalibere maximum 6,35 mm lehet. 1.3 Használható légpuska: A hagyományos vadászpuska formától kezdve a legmodernebb kivitelű, bármilyen üzemű, felépítésű, sütésű, stb. légpuska használható, mely a szakirodalom által megfogalmazott légfegyver kategóriába sorolható, kivéve a sörétes légpuskákat. 1.4 Többlövetű légpuskák is használhatók. Lövés leadása előtt a tárba csak egyetlen lövedék kerülhet, és minden leadandó lövés előtt tölteni kell. 1.4.1 Speciális Field Target kiegészítők használata nem megengedett: Széljelző, libella, használata nem engedélyezett. Bipod nem megengedett. Egyéb kiegészítők a fegyver agyazásán, beleértve a „stoppolófát”, a térdtámaszt, vagy más, támasztást segítő alkatrészt, amely az agyazás (előagy) magasságát növeli, de az agyazásnak nem egybeépített részei maximum 150 mm-es csőtengely – előagy alsó pontja közötti előagy magasságig engedélyezettek. A hónaljkampó használata engedélyezett. Amennyiben a fegyveren ezt meghaladó mértékben kiegészítők találhatók, azokat a verseny kezdete előtt el kell távolítani, vagy nem átlátszó ragasztószalaggal el kell azokat takarni. Fegyverszíj használata megengedett a fegyver vállon történő szállítására és az használható a lövés elősegítésére is. Egyedi egyrészes agyazás engedélyezett, de a csőtengely és az agyazás alja között maximálisan 150 mm távolság lehet. 1.5 Senki sem használhat egynél több fegyvert egy verseny ideje alatt. Ez alól a vezető versenybíró (versenyigazgató) adhat felmentést a fegyver meghibásodása esetén. Az a fegyver, amely meghibásodik, kicserélhető egy ugyanolyan kategóriájú fegyverre. Ezt a cserét jóvá kell hagynia a vezető versenybírónak (versenyigazgatónak) vagy a helyettesének. 1.6 A fegyveren a verseny ideje alatt a sebesség- illetve a fegyver kiegészítőinek bármilyen állítása tilos. A lőálláson kívül sem lehet a fegyver vagy a kiegészítőket állítani, vagy cserélni. Minden fegyver-működési hibát jelenteni kell a vezető versenybírónak (versenyigazgatónak), vagy helyettesének. A hiba csak az ő engedélyükkel javítható, és az ő engedélyükkel lehet visszatérni a versenybe. 1.7 A 7,5 Joule alatti csőtorkolati energiájú légfegyverek a jelenlegi magyar törvények szerint engedély nélkül tarthatók. 1.8 A verseny előtti fegyverellenőrzéskor a mérési pontatlanságok miatt tűréshatár van megállapítva a 7,5 Joule alatti csőtorkolati energiával rendelkező légfegyverekre (+6,5% energia-eltérés megengedett). 1.9 A Visszarúgásmentes 16 és a Visszarúgásos 16 kategóriákban a nemzetközi- és a magyar szabályozás alapján a légpuska maximálisan megengedett csőtorkolati energiája kisebb mint 16,3 Joule. A mérési pontatlanságok miatt itt is engedélyezett a +6,5%-os energiaeltérés. Ezekben a kategóriákban csak azok a személyek vehetnek részt, akik a fegyvert a vonatkozó magyar jogszabályokban leírtaknak megfelelően, jogszerűen birtokolják.

2 / 14 oldal



2. Fegyverek besorolása 2.1.

2.2.

2.3. 2.4.

2.5.

A lehetséges kategóriák: • Visszarúgásos 7,5: rugós, lövés közben sűrítő rendszerű légfegyver 7,5 Joule alatti csőtorkolati energiával. • Visszarúgásmentes 7,5: a késleltetett visszarúgásos (pl. FWB 300), kompenzációdugattyús rugós (pl. Diana mod. 75), valamint minden olyan légfegyver amelyben előzetesen összesűrített gázok segítségével történik a lövés, 7,5 Joule alatti csőtorkolati energiával. (PCP, PCA, CO2, N2) • Visszarúgásos 16: rugós, lövés közben sűrítő rendszerű légfegyver, 16,3 Joule alatti csőtorkolati energiával. • Visszarúgásmentes 16: a késleltetett visszarúgásos (pl. Diana M54 Air King), kompenzáció-dugattyús rugós (pl. Diana mod. 75), valamint minden olyan légfegyver amelyben előzetesen összesűrített gázok segítségével történik a lövés, 16,3 Joule alatti csőtorkolati energiával. (PCP, PCA, CO2, N2) Szabálykönyvünk életbelépésének idején a következő kategóriákat jegyzi a Szövetség: visszarúgásos 7,5; visszarúgásmentes 7,5; visszarúgásos 16; visszarúgásmentes 16 (a gyári rugós, lövés közben sűrítő, nyíltirányzékú légfegyver a visszarúgásos 7,5-ben értékelődik.) A kategóriák erősorrendje: visszarúgásos 7,5 < visszarúgásmentes 7,5 < visszarúgásos 16 < visszarúgásmentes 16. Szövetségünk versenyrendszerének hazai szabályozása tartalmazza az összevonás lehetőségét, mely versenyzői induló létszámhoz igazítja egy kategória létjogosultságát. Jelenleg 5 fő versenyző tartós jelenléte szükséges egy kategória kiírásához. A verseny rendezője a Szövetséggel egyeztetve a versenykiírásban bármely más kategóriát meghatározhat.

3. A használható irányzékok köre 3.1

3.1.1

3.1.2 3.1.3

Távcső: Minden hagyományos típusú távcső és beállítás használható. A távcsövön semmilyen segéd kiegészítő eszköz használata nem engedélyezett. A távcső nagyítása, vagy változtatható nagyítású távcső esetén az alkalmazott nagyítás beállítás nem lehet nagyobb a 10x (tízszeres) értéknél. A verseny alatt a távcső állítása nem megengedett, beleértve a magasság- és oldal-, a parallax-, a nagyítás-, és a világító szálkereszt állítását is. A világító szálkereszt ki- és bekapcsolása a verseny alatt kizárólag az éjszakai / sötétben rendezett versenyeken megengedett. A távcsövet a verseny kezdete előtt kell beállítani, a verseny alatt a beállítás nem módosítható. Ha mégis állíthatók a távcső funkciói, úgy verseny előtt a fegyverellenőrzés során mind a parallax-, mind a nagyítási kereket, mind a világító szálkereszt kapcsolóját le kell ragasztani, hogy azt verseny közben ne lehessen még véletlenül sem állítani, illetve bekapcsolni (ezzel hitelesítik a szervezők a távcsövet a versenyre). Minden típusú mélységélesség növelő eszköz használata tilos. A lőállásban a távcsővédő kupaknak nyitva kell lennie. A célra vetített találati pontot alkalmazó lézerirányzékok, valamint egyéb, minden más távolságmérésre tervezett eszköz használata tiltott. Kizárólag a céltávcső használható a távolság becslésére. 3 / 14 oldal



4. A használható lövedékek köre 4.1

Bármilyen tervezésű, kilövés után egy egységet képező (nem sörétes) légfegyverlövedék használható, amely ólomból vagy hasonlóan puha anyagból készült.

5. A használható kiegészítő felszerelések köre: 5.1 5.2 5.3 5.3.1 5.4 5.4.1

Ülőpárna: Ülőpárnaként, vagy térdpárnaként használható. Maximális magassága 125 mm. (A magasságot két sík lap közé fogva kell mérni.) A fegyveren, távcsövön semmilyen kiegészítő nem lehet (pl.: bipod, széljelző, vízszintező) Szemgumi használata megengedett. Kesztyű: Bármilyen rövid kesztyű használható, aminek a tömött támasztó, szorító része nem ér túl a csuklócsonton. A kesztyűben nem lehet acél-, vagy más kemény anyagú belső váz. (Az ISSF kesztyűk használata engedélyezett.) Egyszeres fegyverszíj használható lövés közben a fegyver tartására is, de nem rögzíthető semmilyen módon a versenyző ruházatához. Kétszeres fegyverszíj, hám, heveder használata tilos!

6. Használható ruházat 6.1. 6.1.1. 6.2.

6.3. 6.4.

6.5.

Bármilyen speciális ruházat (pl. kifejezetten az ISSF sportlövők által alkalmazott ruházat), amely stabilizálja a lövő pozícióját, tiltott. Lövészkesztyű használható a 5.3 szabálypontban részletezettek szerint. A versenyző köteles az egész verseny alatt ugyanazt a ruhát viselni. Ez a szabály nem érinti azt a ruházatot, amely a versenyzőt az esőtől védi, valamint ami az erős hőingadozás következtében kerül le-, ill. felvételre. A ruházat kitömhető, hogy csökkentse a fegyver által átadott nyomást a karon és a térden. A tömés lehet pl. filc vagy plusz réteg a ruházatban. A ruházaton nem szabad kiképezni olyan felületet, amely a fegyver befogadására alkalmas. A minden tekintetben állítható fegyverágyazás alkalmazható bármilyen testhelyzetben, nincs megszabva semmi az ilyen kialakításokkal kapcsolatban. A versenyző nem vehet igénybe külső segítséget (természetes vagy mesterséges támaszték).

7. A felszerelések ellenőrzése: 7.1. 7.2.

A vezető versenybíró (versenyigazgató) bárkit utasíthat a verseny előtt és annak során, illetve végén felszerelésének (fegyver, ülőpárna stb.) bemutatására, ellenőrzés céljából. A versenyen használt minden fegyver csőtorkolati energiáját / sebességét a vezető versenybíró (versenyigazgató) és/vagy a pályabírók sebességmérő készülékkel ellenőrzik annak eldöntése érdekében, hogy az adott légfegyver eleget tesz-e a Magyar Field Target (Tereplövész) Szövetség (későbbiekben Szövetség) szabályainak, valamint a

4 / 14 oldal


7.3.

7.4.

7.5.

7.6.


magyarországi törvényi rendelkezéseknek. Az ellenőrzés történhet a verseny előtt, és a verseny ideje alatt a vezető versenybíró (versenyigazgató) belátása szerint. A mérés történhet az ellenőrző ponton, vagy bármely más helyen a versenypálya területén, a résztvevők zavarása nélkül, a biztonsági szabályok fokozott betartása mellett. A méréshez szükség van lövedéksebesség-mérő készülékre. A fegyver teljesítménye az E = ½ m * v2 képlettel számolandó. Mivel a természetben rögtönzött mérésekkel nem lehet a szabvány szerinti laboratóriumi körülményeket biztosítani, így a teljesítmény mérés során a teljesítménytűrésnek „+” eltérése is lehet, maximum 6,5 %. (Természetesen a verseny előtt/alatt végzett mérés nem helyettesíti a Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft. által a fegyverekhez mellékelt ballisztikai mérési jegyzőkönyvet ill., tanúsítványt. Viszont ez a tanúsítvány nem pótolja a helyszíni mérést a versenyen történő részvétel szempontjából.) A sebesség/energia mérés menete: • A versenyző a mérést végző versenybíró kérésére megadja az általa használt lövedék típusát, mely lövedéktípus ismert, gyártó által közreadott tömegátlagával számolunk a későbbiekben. • A fegyvert és a lövedékeket a versenyző átadja a mérést végző versenybírónak. • A versenybíró egy lövedéket betölt a versenyző fegyverébe, majd átlő a sebességmérő készüléken. • Ha a mért sebesség alapján számolt energia alatta van a felső tűréshatárnak, akkor elfogadott a fegyver teljesítménye, megkapja a versenyző a kontrollmatricát, ill. egyéb hitelesítést, és aláírást a pontozólapjára. • Amennyiben felette van a tűrésnek az első mért érték, akkor újabb lövést kell mérni. A második lövés számolt teljesítménye, ha tűrésen belül van, akkor kell egy harmadik, megerősítő mérés is. Ha ez is határértéken belül van, úgy megkapja a versenyző a kontrollmatricát, ill. egyéb hitelesítést, és aláírást a pontozólapjára. • Ha az első magas érték után akár a második, akár a harmadik érték szintén magas, úgy nem minősíthető a fegyver megfelelőnek. A nem megfelelőnek nyilvánított fegyver az első értékelt lövés előtt még újra hitelesíttethető, azonban a verseny közben, ill. a verseny végén végzett mérés nem megfelelő eredménye kizárást von maga után! A megfelelő sebességértékek táblázata az 1. számú mellékletben található.

A versenyek szervezésével, az azokon történő részvétellel kapcsolatos szabályok 8. Biztonsági szabályok 8.1.

Lővonal/tűzvonal, lőállás/tüzelési pont: Lőtereken, Field Target versenyeken lennie kell lővonalnak, mely lővonalat az erdőben, terepen a biztonsági szalag jelöli. A lővonal elé csak tűzszünet bejelentése után szabad bárkinek belépnie. A lőállásokat a speciális szabályok alapján kell kijelölni, melyeket a vezető versenybíró a verseny megkezdése előtt ellenőriz. 5 / 14 oldal


8.2. 8.2.1. 8.2.2. 8.2.3.

8.2.4.

8.2.5. 8.2.6.

8.2.7. 8.2.8.

8.2.9.

8.3. 8.3.1. 8.3.2.

8.3.3. 8.3.4.

8.3.5.

8.4.

8.5.


A tűzvonalban a következő biztonsági szabályokat kell betartani: A fegyver felhúzva és töltve csak akkor lehet, ha a lövő a lőállásban tartózkodva kész a lövés leadására. A felhúzott és töltött fegyver csak akkor biztosítható ki, ha a csőtorkolat már a célra mutat. Ha a bíró utasítja a versenyzőt, akkor haladéktalanul biztosítani kell a fegyvert, a töltőszerkezetet nyitni kell, és ha van rá mód, üríteni kell a fegyvert, vagy a lövedéket előre a földbe kell kilőni. Fegyverrel célozni, távcsövön keresztül nézni csak a versenyző lövésznek, a lőállásban megengedett. Tehát még ellenőrzésképpen sem szabad pl. csapattársnak fegyverrel célozni, távcsövön keresztül nézni. Biztonsági kérdésben minden esetben a bíró döntése a mérvadó. Gyermekek nem tartózkodhatnak a tűzvonalban, a szülők minden esetben kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyerekek megfelelő felügyelet alatt álljanak. A junior korú versenyzőknek tisztában kell lenniük a biztonsági szabályokkal. Kisállatokat (kutya, macska stb.) a tűzvonal közelébe vinni, engedni szigorúan tilos. Megfigyelők is elkísérhetik a versenyzőket, de nem mehetnek 2 /kettő/ méternél közelebb a tüzelési ponthoz. A megfigyelők nem mérhetnek távolságot, és nem lőhetnek az éppen szabad pályákon, illetve semmilyen módon nem zavarhatják a versenyzőket. Ha a szabályokat megszegik, a megfigyelők kitilthatók a pályákról. Ha a megfigyelő egyben versenyző is, kizárható. Azoknak a versenyzőknek is, akik nem a tüzelési ponton tartózkodnak, sorukra várnak, ügyelniük kell a verseny szabályaira. Bármilyen szabályszegést azonnal közölni kell a versenyigazgatóval, vagy helyettesével. Ha a szabálytalanságokat toleráljuk, annak következményei az egész csapatra kihatnak. Minden szabályszegés rögzítésre kerül a versenyző pontozólapján a versenyigazgató, vagy helyettese által. Fegyverek szállítása, működtetése. A fegyverek mindenki által jól láthatóan, csak ürítve szállíthatók. A fegyvernek a tűzvonalban tartózkodás esetének kivételével minden pillanatban töltetlennek kell lennie. Szállítás során tokban kell tartani a puskát, vagy fegyverszíjjal a vállon hordva felfelé néző csőtorkolattal, vagy csőtorkolattal a föld felé mutatva kell szállítani, kinyitott töltényűrrel és/vagy töltetlenség jelzővel ellátva. A csőtorkolat semmikor sem mutathat egyetlen személyre sem. Ez a szabálypont kizárja a nyitott fegyverszállító doboz használatát! A versenyt egy sípszó elhangzásakor AZONNAL meg kell szakítani. A versenyzőknek a töltött fegyvereket a föld felé fordítva haladéktalanul üríteniük kell. A versenyt két sípszó után szabad csak folytatni. A versenyt csak a bírók állíthatják le, vagy indíthatják újra. Többlövetű légpuskák is használhatók, ha a pályák közötti szállításkor a tárat a versenyző eltávolítja. Lövés leadása előtt a tárba csak egyetlen lövedék kerülhet, és minden leadandó lövés előtt tölteni kell. A biztonság elősegítése minden versenyző kötelessége, ha bárki nem biztonságos fegyverkezelést, vagy a biztonsági szabályok megsértését tapasztalja, haladéktalanul jelenteni köteles a pályabíróknak vagy a versenyigazgatónak. A verseny területén alkohol, kábítószer, és bármilyen, az ítélőképességet befolyásoló gyógyszer, tudatmódosító szer fogyasztása, és ezen szerek befolyása alatt a verseny területén tartózkodni szigorúan tilos.

6 / 14 oldal



9. A versenyek hivatalos közreműködői 9.1.

9.2.

9.3.

9.4.

9.5.

9.6.

Szövetségünk versenyein a Szövetség Versenybíró Bizottsága által delegált versenybírók a verseny rendezőjével, szervezőjével együttműködve végzik munkájukat. A verseny rendezője és a vezető versenybíró, mint lövészetvezető együtt vállalnak teljes felelősséget a verseny időtartama alatt. A versenyek hivatalos közreműködői: • vezető versenybíró (versenyigazgató) • fegyver- és felszerelés-ellenőr versenybíró • pálya(szakasz) versenybíró • versenyrendező/szervező bizottság • egyéb közreműködők A vezető versenybíró (versenyigazgató) felelős a szabályok betartásáért, a verseny levezetéséért, a pontozásért, és a biztonságért. Olyan esetekben, amelyekre nem lehet alkalmazni ezeket a szabályokat, a vezető versenybíró (versenyigazgató) dönt. A döntése végleges. A vezető versenybíró kinevezhet versenyigazgató-helyettest és pályabíró(ka)t. Megfelelő számú pályabírót (szakasz versenybírót) lehet kijelölni a verseny gördülékenysége, biztonsági és egyéb felmerülő problémák megoldása érdekében. A pályabírókat azonosító kártyával kell ellátni. A pályabíró a rá bízott lőállásokat és az ott tartózkodó versenyzőket szemmel tartani köteles, valamint a lőállások között közlekedő versenyzők, nézők biztonságáért, a szabályok betartatásáért felelős. A verseny előtt a fegyver- és felszerelés-ellenőr versenybíró(k)nak meg kell vizsgálnia valamennyi lövő fegyverét és más felszerelését, hogy azok megfelelnek-e az érvényes szabályzatnak. Szükség szerint, ill. szúrópróbaszerűen a kontroll verseny közben is megismételhető. Valamennyi jóváhagyott felszerelést matricával vagy pecséttel meg kell jelölni. A vezető versenybírónak (versenyigazgatónak) és helyettesének joga van a versenyzőket figyelmeztetésben részesíteni, a szabályok betartására utasítani, a versenyző pontozólapjára feljegyzést írhat, ha a versenyző rendszeresen, vagy súlyosan vét a szabályok ellen. Jogukban áll a szabálytalan versenyzők kizárása.

10. Nevezés, eligazítás, csoportbeosztás 10.1.

A versenyre nevezéssel a versenyző elfogadja a Szövetség versenyre vonatkozó szabályzatát. 10.2. A versenyt eligazításnak kell megelőznie, ahol a biztonsági szabályoknak, lövő testhelyzeteknek, és minden más fontos információnak el kell hangzania. A versenyzők csapatokra osztása itt kerül bejelentésre. Egy csapat nem állhat csupa kiskorú versenyzőből (kivéve az utánpótlás versenyeket, amelyek esetében felnőtt kísérőt kell biztosítani minden csapathoz). 10.3. Egy csoport minimum 2 /kettő/ fő lövészből áll. 10.3.1. A csoportbeosztás a verseny színvonalától, versenyzői összetételétől függően történhet (kézi, vagy gépi) sorsolással, vagy irányított csoport összeállítással.

7 / 14 oldal


10.4.


A vezető versenybíró (versenyigazgató) kötelessége a szabálykönyvből egy példányt a helyszínen hozzáférhető helyen elhelyezni. Amennyiben más nemzetek is részt vesznek a versenyeken, úgy egy angol nyelvű példányt is hozzáférhetővé kell tenni. A versenyzőket segíteni kell abban, hogy tisztában legyenek a törvényi-, szövetségi- és biztonsági szabályokkal.

11. Pálya 11.1. 11.2. 11.3.

11.4. 11.5.

11.6. 11.7. 11.8. 11.9.

A verseny helyszínén jól láthatóan meg kell jelölni az ellenőrző pontot, a belövő pályát, valamint a versenypályát. A lőállások közötti útvonal semmilyen körülmények között nem keresztezheti a lővonalat. Minden pályán a tüzelési pontokat/lőállásokat két karóval, vagy egyéb jól azonosítható jellel kell behatárolni. Fák, vagy más tereptárgyak is használhatók a karók mellett/helyett a jelölésre, ha azok egyértelműen értelmezhetők. A lőállások szélessége 70-120 cm között legyen. Pályánként minimum 2, maximum 4 darab bukócélt kell elhelyezni. Így egy 40 célos verseny pályáinak száma 10-től 20-ig lehetséges. A verseny szervezhető egy naposnál hosszabbra is. Ilyen esetben a különböző napok pályáinak különbözőnek kell lenniük, nem szabad egy versenyen kétszer ugyanazt a pályát lőnie a versenyzőnek. A napi eredmények összege adja a verseny végeredményét. Minden pályán jól láthatóan fel kell tüntetni: a pálya számát, és a célok számát. Nemzetközi versenyen minden célt külön meg kell számozni. A versenyző a pályákon semmiféle módosítást nem végezhet. A versenyzők a verseny megkezdése előtt a pályát nem járhatják be. A célokat a lőállásból úgy kell meglőni, hogy a fegyver csőtorkolata a lőállást jelölő két karó/tereptárgy közötti képzeletbeli vonalon túlérjen, az elsütő billentyű pedig a képzeletbeli vonal lövész felé eső oldalán helyezkedjen el.

12. Belövőpálya 12.1.

12.2. 12.3.

12.4.

A verseny megkezdése előtt legalább 1 órával belövési lehetőséget kell biztosítani a versenyzők számára egy belövő pályán. A belövő pályának ugyanazon a helyszínen kell lennie, mint a versenynek, de nem feltétlen ugyanolyan tájolással és terepviszonyokkal. A belövő pályán is kötelező érvényű az összes biztonsági szabályozás. A belövő pályára a versenyszám előírt minimum és maximum távolságai közé eső próbatáblákat és/vagy célokat kell kihelyezni a várható indulási létszámhoz arányosan igazodva. A belövő pályát csak a verseny előtt szabad használni, illetve rendkívüli esetben csak a vezető versenybíró döntése alapján verseny közben is.

13. Használható célok és kihelyezésük

8 / 14 oldal


13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.5. 13.6.

13.7. 13.8 13.9


A versenyek során olyan, a találati zóna meglövésének hatására ledőlő bukócélokat kell használni, amelyek a tüzelési pontról eredeti helyzetükbe visszaállíthatók. A bukócél találati zónájának méretei a távolságtól függően 15 mm, 25 mm és 40 mm méretűek lehetnek. A találati zóna kör alakú. A célok a tüzelési pont szintje alatt és fölött is elhelyezhetők, akár változó fényviszonyok mellett is. A vezető versenybíró (versenyigazgató) feladata annak ellenőrzése, hogy minden célhoz a tüzelési pont egyértelműen és tisztán ki legyen jelölve. A cél nem lehet közelebb, mint 7 méter és távolabb, mint 40 méter. Célok kihelyezése a 7,5 J és a 16 J kategóriákban egyaránt: • A 15mm találati zónával rendelkező cél: 12 és 20m távolságok között lehet. • A 25mm találati zónával rendelkező cél legtávolabb 30m távolságra lehet. • A 40 mm-es méretű találati zónájú cél bárhová elhelyezhető 40 méter távolságig. A célokat részlegesen takarhatja a növényzet. A találati zóna minimum 50%-ának legalább egy testhelyzetből láthatónak kell lennie a tüzelési pontról. A pályaépítés során telepíthetők úgy a célok, hogy bizonyos részük takarásban van. Ezt tudatosan alkalmazva kikényszerített testhelyzetet kell felvennie a lövésznek. Ha valamennyi testtartásból lehetetlen a célzás, akkor értesíteni kell a vezető versenybírót (versenyigazgatót) vagy helyettesét, aki intézkedik.

14. Célok lelövésének sorrendje 14.1.

14.2.

A célokat a számozás sorrendjében kell meglőni. Amennyiben a célok nincsenek megszámozva, akkor a következő sorrendben kell a célokat leküzdeni: • balról jobbra, • ha az oldaleltérés nem állapítható meg az egy hosszanti vonalon elhelyezkedő célok esetében, akkor a közeliektől haladva a távoliak felé, • az azonos távon lévő, egy függőleges síkban találhatóakat pedig felülről lefelé. Ha a versenyző nem a sorrendben következő célt lövi le, akkor a találatot hibázásként kell értékelni. A hibásan meglőtt célt vissza kell állítani, hogy a megfelelő sorrendben meglőhető legyen.

15. Célhibák 15.1. 15.2.

15.3.

Amennyiben a helyreállító zsinór elszakad, vagy egyéb látható mechanikai akadály lép fel, jelezni kell a pályabírónak, aki intézkedik a hiba kijavításáról. Ha a versenyző állítja, hogy bár jól találta el a célt de az mégsem működött megfelelően (nem dőlt le), óvást nyújthat be, ami során a következő eljárás követendő: • minden versenyző tovább lövi a versenyt a vitatott célt is használva. • ha a cél egyetlen alkalommal is eldől, akkor az óvást el kell utasítani. Valóban hibás cél esetén a versenyigazgató a célt törli a versenyből, és az eredményeket ezen cél nélkül kell számítani mindenkinek.

9 / 14 oldal



16. Lövő testhelyzete 16.1.

A lövő számára bármilyen testhelyzet megengedett. Testhelyzetek lehetnek például: fekvő, álló és térdelő. Az ülő, és a két térden támaszkodó testhelyzet tiltott. Lövés közben a versenyzőnek valamelyik testrészével, vagy a fegyvere valamelyik részével érintenie kell a lőállást jelző tereptárgyat, vagy ha van, akkor egy külön jelölést. Puskaszíj használható minden testhelyzetben a fegyver tartásának segítésére. A lőállás/jel elmozdítása nem megengedett. Az elsütő ujj nem nyúlhat a lővonalon túlra egyetlen testhelyzetben sem. 16.1.1. A tiltott ülő testhelyzet definíciója: ahol a versenyző hátsója érintkezésben van a földdel, vagy ahol a versenyző a behajlított lábán ül. 16.2. Térdelő testhelyzetben a versenyző a talajt három ponton érintheti: az egyik láb talpával a talajon, a másik lábának térdével, és a térdelő láb lábujjaival. A fegyvernek vagy a lövőnek érintenie kell a lőállást jelző tereptárgyat. Ülőpárna használható, a hátul lévő láb és térd tisztán tartásához, akár a bokát is támaszthatja. A lábra ráülni abban az esetben szabad, ha a lábfej és a lábszár 90 fokot zár be. 16.3. Álló testhelyzetben csak a talp érintheti a talajt. A fegyvernek vagy a lövőnek érintenie kell a lőállást jelző tereptárgyat.

17. Lövésekre fordítható idő, időmérés 17.1.

A célok / pályák teljesítése lő időhöz van kötve. A korlátozást még a verseny megkezdése előtt nyilvánosságra kell hozni. 17.1.1. Az idő mérése folyamatos, a célok számához van igazítva. 17.1.2. A lövő rendelkezésére álló idő célonként 1 perc + 1 perc felkészülési idő (tehát például 2 célos pálya esetén 3 perc, 3 célos pálya esetén 4 perc, stb), amelyet a Szövetség által rendezett versenyeken kötelező mérni. 17.2. Miután a versenyző megkapta a pályáját az előző lövőtől, és elfoglalja a lőállást, az időmérés elkezdődik, az időmérő órát el kell indítani. 17.3. Ha a lőállás elfoglalásával a versenyző túlzottan késlekedik, a pályabíró akár időmegvonással is büntetheti. 17.4. Ha a lövés nem történik meg az időkorláton belül, akkor a késve leadott találatot is hibázásként kell értékelni. 17.5. A versenyzőnek be kell szüntetnie a lövészetet, ha egy hosszú sípszót hall. A már betöltött lövedéket haladéktalanul a talajba kell lőni. Ekkor a stoppert meg kell állítani. A lövészet folytatható a két rövid sípszó után. A megszakítás után az időmérés újra folytatódik. 17.6. A stoppert a lőállásban jól láthatóan kell elhelyezni (pl.: a pályaszámot jelző táblára, vagy a lövő mellé). A stoppert el kell indítani a lőállás elfoglalása után azonnal. A stoppert nem szabad kézben tartani. 17.7. Az el nem indított stopper a találatoktól függetlenül a pályán szereplő célok érvénytelenítését (0 pont) jelentheti. A csapattársak etikai kötelessége az óra elindítását figyelni, valamint segítséget adhatnak az idő fogyásának jelzésében is.

10 / 14 oldal



18. Pontozólap 18.1.

18.2. 18.3.

18.4.

A versenyző csak akkor léphet be a pályára, ha a pontozólapjára rá van írva a neve, fegyverének, távcsövének és lövedékének gyártója és típusa, valamint a kategória, amelyben versenyez. Sportágunkban a nemzetközileg elfogadott gyakorlat, hogy a lövészek egymásnak írják az eredményeiket, csak vitás esetben kell versenybírói közreműködés. A verseny alatt a pontozólap kitöltésre kerül a versenyző eredményeivel. A pontozólapot a pályák befejezése után azonnal át kell adni a vezető versenybírónak (versenyigazgatónak), aláírva a versenyző és a vele egy csapatban indulók részéről. Egy hiányos, vagy olvashatatlan pontozólap nem vehető figyelembe. Ilyen esetben nincs fellebbezési lehetőség. A pontozólapot minden versenyzőnek kötelessége a verseny végeztével leadni, ellenkező esetben az eredményjegyzékben a versenyző neve mellett 0 – nulla találati eredmény lesz feltüntetve. A pontozólapon, ha szükséges a találati eredmény javítása véletlen bejegyzés miatt, akkor a legközelebb álló versenybíró jelenlétében és szignózásával kell ezt megtenni. Amennyiben nincs elérhető közelségben versenybíró, úgy az összes csapattársnak szignóznia kell a hibás bejegyzés kijavítását.

19. Értékelés 19.1.

19.2. 19.3.

19.4. 19.5. 19.6.

19.7. 19.8.

Lövésnek minősül minden esetben a hajtógáz távozása a fegyverből, akár csövön, akár töltőkapun keresztül, akár lövedékkel, akár anélkül történik. Kivételt képez a tűzszünet esetén történő, illetve az előre bejelentett földbe lövés. Minden célra kizárólag egy alkalommal lehet megkísérelni a lövést. A lövésre ledőlt cél 3 (három) pontot ér. A bukócél bármely pontján hallhatóan becsapódott, de eldőlést nem eredményező találat 1 (egy) pont, míg a mellé lövésért nem jár pont (0). A célokra leadott plusz lövések pontlevonásos büntetést vonnak maguk után. Minden egyes plusz lövésért 1 pont levonás jár. Az eredmények közvetlenül a verseny után bejelentésre kerülnek. Az óvási határidő lejárta után (a kihirdetéstől számított 30 perc elteltével), illetve az esetleges óvás kivizsgálása után az eredmények véglegesek. A legtöbb pontot elért versenyző győz. Az eredményhirdetést még a pályabontás előtt meg kell tartani, a pályabontás a rendező kötelessége.

20. Vitatott találatok, óvás 20.1. 20.2.

Bármilyen vitatott találatot még az előtt meg kell tárgyalni a pályabíróval, mielőtt a célokat visszaállítanák. Amennyiben nem sikerül megegyezésre jutni a találatot illetően, akkor értesíteni kell a vezető versenybírót (versenyigazgatót), és ő köteles dönteni. A vezető versenybíró (versenyigazgató) döntése végleges. 11 / 14 oldal


20.3.


Óvást beadni csak az eredményhirdetést követő 30 percen belül és kizárólag írásban lehet. Az óvást a vezető versenybírónál (versenyigazgatónál) kell leadni. A versenyigazgató szakértők bevonásával köteles kivizsgálni az óvott eseményt. Az óvás díja 3.000 (háromezer) Ft. Amennyiben az óvást benyújtó versenyzőnek igaza van, akkor a befizetett pénz visszajár, ha az óvást elutasítják, akkor a befizetett összeg a Szövetség kasszájába kerül.

21. Pontegyenlőség 21.1.

21.2.

21.3. 21.4.

Ha kettő vagy több versenyző azonos pontszámot ér el, akkor egy, a versenyigazgató által meghatározott feladat meglövésével kell eldönteni közöttük a helyezést (szétlövéssel). A szétlövések lefolytatása a következők szerint történik: a versenyigazgató saját hatáskörben bármelyik pályát kiválaszthatja, melyeket először szabadon választott testhelyzetben, ha ez nem dönt, akkor térdelve, majd szükség szerint állva kell leküzdenie a szétlövést végző versenyzőknek. Ha ez sem dönt, a versenyigazgató újabb pályákat jelöl ki a szétlövésre, ami folyamat addig zajlik, míg el nem dől a helyezés sorsa. Szétlövést a verseny jellegétől, díjazásától függően csak bizonyos helyezésszámig alkalmazunk. Ez Szövetségünk versenyein a dobogós (I., II., III.) helyekért történik. A 4. helytől lefelé mivel szétlövés nem történik, így az egyenlő pontszámot elért versenyzők azonos helyezésszámot kapnak. (I., II., III., 4., 4., 5., 6., 7., 7., 8…)

22. Verseny megszakítása 22.1.

A versenyt a vezető versenybíró alapos indok alapján szakíthatja meg. Ilyenkor a lövészetet azonnal be kell szüntetni, az aktuális találatokat fel kell jegyezni az értékelő lapra, akkor is, ha a pálya nem lett végiglőve. 22.2. A megszakítás időtartama maximálisan 1 óra lehet. 1 órán túli megszakítás esetén a versenyt befejezettnek kell tekinteni. 22.3. A versenyigazgató a megszakítást kiváltó körülmény elmúlása után 1 órán belül elrendeli a verseny folytatását. A csapatokban a megszakításkor lőállásban tartózkodott versenyző folytatja a pályáját, onnan, ahol befejezte. A hátralévő lő időt a megszakítás pillanatának célszámai szerint kell beállítani, például 2 hátralévő cél esetén 2 percre. 22.4. Egy versenyt maximum egyszer lehet folytatni, azaz ha kétszer lett megszakítva, akkor a második megszakításkor a versenyt befejezettnek kell tekinteni. Amennyiben a verseny megszakadt, akkor a végeredmény kiértékeléséhez a következő szabályt kell alkalmazni: 22.4.1. A legkevesebb komplett pályát meglőtt csapat eredményét kell alapul venni az értékelendő célok számánál (mivel előfordulhatnak eltérő /csonka/ célszámmal felállított pályák is). 22.4.2. Minden csapat tagjának az általuk először meglőtt pályától kell kiszámolni az eredményét az előző szabálypont szerint kiszámított célszámmal. 22.4.3. Az olyan értékelő lapok, melyeken a pályák nem sorban következve lettek kiértékelve, azaz hézagos beírásokat tartalmaznak, nem fogadhatók el, a versenyző eredménye nem érvényes. Szintén hibás értékelő lapnak bizonyul az olyan, mely nem a kezdő pályáról

12 / 14 oldal


22.5.


lett indítva, hanem tévesen az 1-es pálya rubrikájában indították az írást, pedig a csapat például az 5. pályán kezdett. Egy megszakítás nélküli versenyen ez a szabálytalanság nem biztos, hogy kiderül, a megszakítással befejezett versenyen pedig félrevezető lehet az értékelésben. I-III. helyen előálló holtverseny esetén a verseny megszakításától számítva 1,5 órán belül el kell végezni a szétlövést.

23. Büntetések 23.1.

23.2. 23.3.

Azt, aki szándékosan, vagy súlyosan megsérti a lövészeti szabályokat, a biztonsági előírásokat, vagy csal, azonnali hatállyal ki kell zárni a versenyből. Aki sportszerűtlenül viselkedik, vagy enyhébb szabálysértést követ el, figyelmeztetni kell. A figyelmeztetés tényét a kijelölt versenybíró a pontozólapon feltüntetni. A második figyelmeztetés után ki kell zárni a versenyzőt. A kizárás után a versenysorozat következő versenyén sem indulhat el a versenyző. A csapatok tagjainak kötelessége a versenyszabályok betartása és betartatása. Ha egy csapatban a szabályok betartását és betartatását figyelmen kívül hagyják, és nem büntetik (például a többszöri célra történő rálövést, céltévesztési hibát, hibásan leadott lövést, hibás testhelyzetet stb.), és ezt egy másik csapat tagja jelzi a versenybírónak, akkor a csapat összes tagját (nem csak a vétkes lövőt) 1-1 pont levonásával kell büntetni.

13 / 14 oldal



MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Sebességértékek az ismertebb, leginkább használatban lévő lövedékek tömegeinek függvényében a szabályokban rögzített csőtorkolati energiákhoz: Lövedéktömeg (gramm) 0,49 0,51 0,53 0,55 0,56 0,67 0,69

sebesség (m/s) [Energia = 7,5J] 175 172 168 165 164 150 147

Max. sebesség (m/s) [Energia (7,5J + 6,5%)*] 181 177 174 170 169 154 152

* a 6,5 % tűrés az energiára értendő és nem a sebességre!

14 / 14 oldal

sebesség (m/s) [Energia 16,3 J] 258 253 248 243 241 221 217

Max. sebesség (m/s) [Energia (16,3J + 6,5%)*] 266 261 256 251 249 228 224

A Magyar Field Target (Tereplövész) Szövetség Szabálykönyve HUNTER FIELD TARGET VERSENYSZABÁLYOK. 5. kiadás Érvényes: 2010

Recommend Documents