Kálmán Ákos1 – Szőllősi László2 – Nagy László3
A magyar baromfiágazat külkereskedelmi kapcsolatai és lehetőségei Trade connections and opportunity in Hungarian poultry sector
[email protected] Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs 2Debreceni Egyetem, adjunktus 3Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos munkatárs
1Agrárgazdasági
Bevezetés A mezőgazdasági- és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 7,7 Mrd eurót, behozatalának értéke 4,6 Mrd eurót tett ki 2014-ben. Az agrár-külkereskedelmi forgalom 88 százalékát az EU-s országokkal bonyolítottuk 2014-ben. A legnagyobb értékben exportált termékek 2014-ben az egy évvel korábbihoz hasonlóan: kukorica (647 millió euró), állati takarmánykészítmények (577 millió euró), baromfihús (520 millió euró), búza (467 millió euró), és napraforgómag-olaj (383 millió euró). Legnagyobb értékben sertéshúst (257 millió euró), csokoládét (198 millió euró) és szójapogácsát (173 millió euró) importáltunk az adott évben. A magyar baromfiágazatot kiemelkedő önellátási szintje (baromfihús tekintetében 145 százalék – AVEC 2015) és ezáltal exportorientáltsága is megkülönbözteti más állattenyésztő ágazatoktól. Az ágazat e kiemelkedő teljesítménye révén kedvezően alakít több nemzetgazdasági mutatót és a Baromfi Termék Tanács számításai szerint – évente mintegy 30 milliárd forint adóteljesítményt, azaz költségvetési befizetést teljesít (Csorbai, 2015). Jelen tanulmány a baromfiágazat külkereskedelmi tevékenységét és versenypozícióját vizsgálja.
Anyag és módszer Kutatómunkánk célja, hogy a magyar baromfihús-termékek ellőállításának, feldolgozásának és exportpiaci értékesítésének helyzetét, lehetőségeit feltárva előmozdítsuk annak jövőbeni fejlődését. A kutatás során többféle adatbázist használtunk, figyelembe véve azok eltérő területen való alkalmazhatóságát. Magyarország külkereskedelmének elemzéséhez a KSH adatait használtuk, míg a nemzetközi külkereskedelmi statisztikákat az ENSZ Comtrade és az OECD-FAO adatai alapján dolgoztuk fel. A különböző statisztikai forrásokból származó adatok harmonizálása érdekében az esetenként egymástól eltérő adatokat arányosítottuk, míg a legtöbb esetben a Harmonizált rendszert1 (HS) használtuk. A tojás szektor elemzésénél az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) adatgyűjtésére is támaszkodtunk. A fenti adatbázisokon alapuló szekunder kutatás mellett, ágazatiszereplőkkel folytatott interjúk is segítették a munkát. Jelen tanulmány a 2010-2015 időszakra összpontosít. Baromfiágazat külkereskedelme Magyarország baromfihús-önellátottsága 145 százalék körül alakult 2014-ben, ami az Unión belül is kimagasló és erős exportorientáltságra utal. A KSH adatai szerint a baromfihús és baromfitermékek kivitele összesen 797 millió euróra rúgott 2015-ben, az élelmiszergazdasági export értékéhez 10,4 százalékkal járult hozzá. Az export 257 százalékkal haladta meg az import mennyiségét, illetve 420 százalékkal az értékét. A baromfiágazat 1
Harmonized Commodity Description and Coding System, röv.: Harmonized System (HS).
131
külkereskedelmi egyenlege 2015-ben meghaladta a 600 millió eurót, ami 20 százalékkal járult hozzá az agrárkülkereskedelmi egyenleghez. A hazai élelmiszer-feldolgozás expotárbevételéből körülbelül 10 százalékkal részesedett az ágazat 2015-ben. Az ágazat export termékei nem csak a mennyiség és az érték tekintetében térnek el, hanem a feldolgozttság mérétékében is (1. táblázat). 1. táblázat: A baromfiágazat exportjának meghatározó termékeia Nettó tömeg (tonna) Termék
2010
2015
2010
2015
Export részesedés (értékben)
197 422
285 243
561 041
800 624
100%
3 890
21 562
38 865
82 458
10%
Ab Ec Md
Élő baromfi és termékei 0105 Élő baromfi
x
Határparitásos érték (1000 EUR)
0207 Baromfihús, vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva
x
154 811
215 534
377 547
517 518
65%
020990 Baromfizsiradék (nem olvasztott)
x
572
159
843
226
0%
12 656
12 866
33 363
50 233
6%
158
509
418
1 616
0%
4 682
4 353
38 477
41 887
5%
949
2 012
1 521
3 303
0%
0407 Madártojás héjában, tartósítva vagy főzve
frissen,
0408 Madártojás héj nélkül tojássárgája frissen vagy feldolgozva
és
0505 Madártoll 150190 Baromfizsír (olvasztott vagy másként kivont)
x x x
16022010 Liba- vagy kacsamájból készült termék
x
30
29
343
347
0%
160231 Pulykából készült termékek
x
4 699
4 596
12 245
10 499
1%
160232 A házityúk fajtába tartozó szárnyasokból készült termékek
x
12 385
20 021
40 780
66 393
8%
160239 Más, pl. kacsából, libából és gyöngytyúkból készült termékek
x
2 591
3 602
16 639
26 145
3%
a)
Az elsődleges és a másodlagos feldolgozás fő- és melléktermékei.
b)
Alapanyag.
c)
Elsődleges feldolgozás terméke.
d)
Másodlagos feldolgozás terméke.
Forrás: KSH, Eurostat alapján az AKI Agrárközgazdasági Kutatások Osztályán összeállított táblázat
A baromfiágazat kivitelét a továbbiakban termékcsoportok szerint vizsgáltuk, majd a versenypozícióinkat értékeltük egy-egy fontosabb termékkör esetében. A magyar baromfiágazat 215 ezer tonna baromfihúst és belsőséget (HS 0207) exportált 2015-ben, összesen 517 millió euró értékben, ami a teljes ágazati export 65 százalékát jelentette. Ez volumenben 37 százalékkal, értékben 39 százalékkal haladta meg a 2010. évit.
132
A teljes baromfihúsexport 49 százalékát adták a tyúkfélék termékei. Magyarország legnagyobb mennyiségben darabolt, fagyasztott csirkehúst értékesített a világpiacon, ezek kivitele 57 ezer tonna, értékben 61 millió euró volt 2015-ben. A mennyiséget tekintve a darabolt, friss vagy hűtött csirkehús (48 ezer tonna) kivitele elmaradt a fagyasztott csirkehúsok mennyiségétől, azonban értékük közel kétszerese volt a fagyasztott termékekének 2015ben, meghaladta a 107 millió eurót. Magyarország baromfihúsokat túlnyomórészt az EU tagországaiba szállít, ezen belül is az EU-15 országai a meghatározóak. Az EU-n kívüli célpiacok közül érdemes megemlíteni Svájcot, ahova 2010 óta megkétszereződött a baromfihús exportja, Japánt és Hongkongot, amelyeknek kereslete stabilnak mondható, valamint Izraelt, Kanadát és a Dél-Afrikai Köztársaságot, ahova szintén bővültek a szállítmányok. A friss vagy hűtött pulykadarabok mennyiségben a teljes baromfihús-kivitel 12 százalékát adták 2015-ben, értékük 90 millió euró volt, ami a szakágazati export értékéből 17 százalékot képviselt. A víziszárnyasok (liba- és kacsadarabok, illetve -belsőségek) volumenüket tekintve nem, de értékben kifejezve jelentős szerepet játszanak az árucsoport kivitelében. A teljes forgalmi érték 10 százalékát (52 millió euró) a nem darabolt, fagyasztott libahúsok, 10 százalékát (50 millió euró) a darabolt, fagyasztott kacsahúsok és belsőségek, további 2-2 százalékát a friss vagy hűtött libamáj és a friss vagy hűtött kacsamáj adták 2015-ben. A baromfiágazat vizsgálata során összevonva kezeltük a feldolgozott baromfikészítményeket (HS 160231, 160232, 160239). A baromfizsiradékot és –zsírt (HS 020990, 150190) szintén ehhez a termékcsoporthoz soroltuk, de jelentősége elhanyagolható. A baromfikészítmények értékét tekintve a második legnagyobb csoport az ágazat exportszerkezetén belül. Magyarország összesen 103 millió euró (2010-hez viszonyítva +43 százalék) azaz 28 ezer tonnát (2010-hez viszonyítva +48 százalék) értékesített a külpiacain 2015-ben. Legfontosabb célpiacunk az EU országai, úgymint Ausztria, Románia, Németország és az Egyesült Királyság. Az élő baromfi-exportunk (HS 0105) meghatározó célpiaca az Európai Unió volt 2015-ben. A naposcsibekivitelünk egyrésze Ausztriába (11 százalék) és Németországba irányult (4 százalék), illetve 71 százaléka a velünk együtt, és az utánunk csatlakozott országokba került értékesítésre. Az élő baromfi kivitt mennyisége ötszörösére nőtt (22,6 ezer tonna) a 2010-2015 közötti időszakban. Ebben szerepet játszhat az, hogy a Magyarországon ez idő alatt megszűnt integráció 2 termelő telepeit külföldi érdekeltségű cég vásárolta fel, amely külföldi feldolgozóüzemeibe értékesíti az élő baromfit. Jelentősen bővült az export a fő célpiacok, Ausztria, Szlovákia Németország és Lengyelország irányába. Bár mennyiségét tekintve nem kiemelkedő, de Horvátországba és Fehéroroszországba négyszeresére nőtt az élő baromfi kivitele a vizsgált periódusban. Az EU-n kívüli európai országok közül az ukrán és a szerb piac emelhető ki, az ázsiai piacok közül pedig az üzbég. Értékben kifejezve 2010-ben 38,8 millió euróra, 2015-ben 84,5 millió euróra rúgott az élő baromfi exportja, ami részben a világpiaci árak emelkedésének köszönhetően. A tojás és tojás termékek (HS 0407, 0408) kivitele 2015-ben elérte a 13 ezer tonnát, ami értékben kifejezve 51 millió eurót tett ki, ez az összesített ágazati export 7 százalékát jelenti. A piaci vizsgálatok után kijelenthető, hogy az EU országai kisebb mértékben szerepelnek a célországok közt, mint a baromfihúsok esetében, hiszen az export mintegy 60 százaléka kerül „csak” uniós piacokra. Kiemelet jelentőségű piacunk Oroszország, Románia, Ausztria és Lengyelország. Étkezési tojás esetében mind az export, mind az import oldalán jelentős változás figyelhető meg az elmúlt évtizedben. A jelenleg megtermelt 800-900 millió tojásból mintegy 40-45 millió db (KSH, 2016) exportra kerül. Az importunk ezzel szemben drasztikusan növekedett a csatlakozásunkat követő időszakban. A tojásimport kis kivételtől eltekintve uniós eredetű. Ha a mennyiséget nézzük, akkor az EU új tagállamaiból érkezett a behozott tojások 65 százaléka, azonban ha a importált tojások értékét vizsgáljuk, akkor az EU15 országai dominálnak.
A sárvári Sága Zrt. (Pannon Pulyka Kft.) 2013. április 29-én leállította a pulykavágásokat, felmondta a termeltetési szerződéseket és értékesítette saját telephelyeit. A vállalat legtöbb telephelyét a Turkey Experts Kft. vásárolta meg, amely szinte kizárólag külföldi vágóhidaknak értékesít. 2
133
Étkezési tojás esetében mind az export, mind az import oldalán jelentős változás figyelhető meg az elmúlt évtizedben. A jelenleg megtermelt 800-900 millió tojásból mintegy 40-45 millió db (KSH, 2016) exportra kerül. Az importunk ezzel szemben drasztikusan növekedett a csatlakozásunkat követő időszakban. A BTT kalkulációi (2. táblázat) és a NÉBIH adatai szerint jelenleg ez 500-600 millió tojás, ami a hazai szükséglet kb. 25-28%-át jelenti. Sajnos a statisztikailag felmérhetetlen szürke- és feketegazdaság miatt a KSH (2016) által közölt importadatok alábecsülik a valóságot. 2. táblázat: Eladóhelyi tojáskészlet felmérés alapján a tojás import aránya és mértéke Év
Üzemek száma (db)
Magyar tojás (db)
Import tojás (db)
Import arány (%)
Becsült import (millió db)
2013
56
89 438
38 620
30,2
454
2014
51
89 528
77 960
46,5
700
2015
86
199 483
105 461
34,7
522
Forrás: BTT, 2015
Képesek lennénk saját állományainkból fedezni a hazai tojásfogyasztást, azonban a magyarországi kereskedelemben jellemző a szomszédos országok piacairól kiszorult 10 napos, kisméretű tojás, amely Magyarországgal ellentétben, azokban az országokban az iparban kerülhet csak felhasználásra (Gönczi, 2014). Egy 2014. áprilisi felmérés (Kollár, 2014) eredményei szerint a hazai kiskereskedelmi egységek tojáskínálatában a húsvét előtti héten 10 kiskereskedelmi láncból 3-nál az import tojás aránya meghaladta a 60 százalékot a hazai előállítású termékekkel szemben, az összesített adatokat tekintve pedig az összes tojás mennyiségének csaknem 47 százaléka külföldről származott az adott időszakban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet a BTT felkérésére 2015-ben tanulmányt készített az eladásra kínál tojások méretéről, kiszereléséről, az import mértékéről, a tojás árak feltüntetéséről. Az országosan reprezentatív felmérésbe mintegy 200 üzletet vont be az AKI. Az importtojásokra vonatkozó eredmények azt mutatják, hogy az import többsége S-s kiszerelésű, illetve hogy a vizsgált időszakban (2015. december első két hete ) a hazai tojást átlagosan 42,3 forintért kínálták darabonként, míg az import tojás fogyasztói ára ennél 21 százalékkal alacsonyabb, 33,5 forint volt. 1. ábra: A magyar és az import tojás aránya méret szerint
Forrás: A BTT felkérésére készült felmérés alapján az AKI Piaci és Árinformációs Osztályán készült ábra
134
A baromfiágazat speciális és egyik legdinamikusabban növekvő exporttermékköre a toll és pehely (HS 0505), melyből 41 millió euró értékben, összesen 4 ezer tonnát értékesített Magyarország a külpiacain 2015-ben. A termékkör mennyiségét tekintve stagnált 2010-2015 időszakában, értékét tekintve azonban dinamikusan nőtt egészen 2014-ig, mikor elérte a 70,4 millió eurót, így az export árbevétel-zuhanás fő oka a mintegy 38 százalékos értékesítési árzuhanás. Fontosabb partnerünk az USA, Vietnám, Németország, Mianmar és Japán. 2. ábra: A baromfiágazat exportértékének alakulása csoportosított HS kódok szerint, évek és országok bontásában
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
A kivitel szerkezetén belül a baromfihús (HS 0207) 65 százalék, a baromfiból készült élelmiszertermékek3 13 százalék, az élő baromfi (HS 0105) 10 százalék, a tojás (HS 0407, HS 0408) 7 százalék illetve a toll és pehely (HS 0505) 5 százalék tett ki (1. ábra). A termékkör vonatkozásában Magyarország legfontosabb célpiacai Ausztria (15 százalék), Németország (13 százalék), Románia (11 százalék), Szlovákia (6 százalék) és Franciaország (5 százalék). Ezekbe az országokba irányult az ágazat összesített kivitelének 50 százaléka. Az EU-n kívüli országok közül pedig Svájc (4 százalék), Japán (2 százalék) és Oroszország (2 százalék) emelhető ki a kiviteli érték a szempontjából. Magyarország összesen 87 országba szállított különböző baromfitermékeket 2015-ben.
Célpiacok vizsgálata A baromfiágazat exportjának 65 százalékát a sok elemből építkező baromfihús termékcsoport teszi ki. Legnagyobb értékben Ausztriába ment baromfihús, ugyanakkor a fontosabb partnerek közül egyedül Romániában és Szlovákiában van meghatározó súlya a magyar importnak. Ausztria baromfihús-behozatalából 22 százalékkal részesedett Magyarország 2013-ban. A legfőbb versenytársnak Németország tekinthető, amely
3
HS 150190, 160231, 160232, 160239, 16022010, 150190
135
tradicionálisan az osztrák importpiac majdnem 50 százalékát fedi le. Az EU legnagyobb piacán, Németországban a 60 millió euró értékben kivitt magyar baromfihús csupán 4,6 százalékát adta a több mint 1,3 milliárd euró értékű német importnak. Szlovákia, Magyarország harmadik fő célpiaca, teljes baromfihús-behozatala 106 millió eurót tett ki 2014-ben. Ebből Magyarország 21 százalékkal részesedett, ami növekvő tendenciát mutatott a vizsgált 5 év átlagában. A szlovákiai importban Lengyelország részesedése a magyarországival megegyező mértékben nőtt, míg Brazíliáé és Csehországé csökkent. Magyarország 2014. évi részesedése a romániai importértékből 32 százalékot tett ki, ami 14 százalékpontos bővülést jelent 2010-hez viszonyítva. A fontosabb versenytársak, Hollandia és Bulgária irányából mérséklődött az import a vizsgált években, ugyanakkor bővültek a lengyelországi és németországi szállítmányok. Franciaország baromfihús-behozatalának 4,5 százaléka érkezett Magyarországról 2010-ben és 2014-ben egyaránt, melynek jelentősége elhanyagolható a belgiumi, hollandiai vagy a németországi versenytársakkal szemben. 3. ábra Magyarország főbb baromfihús-exportpiacain (HS 0207) jelenlévő versenytársak (2014)
*2013-as adat Forrás: A Comtrade adatai alapján az AKI Agrárközgazdasági Kutatások Osztályán készült ábra
Magyarország baromfihús- és belsőség-kivitelének 54 százaléka irányult a fenti öt országba. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy több kevésbé jelentős partner felé bővült látványosan az export 2010 és 2014 között, de ez néha csak időszakosnak bizonyult. A Dél-afrikai Köztársaságba irányult az export 4 százaléka 2014-ben, holott a statisztika szerint 2010-ben még egyáltalán nem ment baromfihús az országba. Lettországba tizenötszörösére nőtt a magyarországi baromfihúsok kivitele 2013-ban az előző évihez viszonyítva. Szerbiába tízszeresére nőtt az export 2011-ben az egy évvel korábbihoz képest. Horvátországba az EU-csatlakozás évében, 2013-ban csaknem ötszörös mennyiségben érkezett baromfihús Magyarországról. Szignifikánsan bővült az export Fehéroroszország (+364 százalék), Hollandia (+122 százalék) és Japán (+113 százalék) irányába is a 2010-2014 közötti időszakban.
Magyarország tojásexportjának legfontosabb piaca Oroszország, amely kereslete több mint kétszeresére (+127 százalék) nőtt 2010 és 2013 között. Az oroszországi tojáságazat, bár nagyléptekben fejlődik, s kormányzati cél, hogy középtávon elérjék az önellátottsági szintet, az előrejelzések szerint az elkövetkező években várhatóan még tojásbehozatalra szorul. Ez szülőpárállomány és keltetőházak hiányában nagyrészt keltetésre szánt,
136
megtermékenyített tojások importját jelenti. Az oroszországi piacon az elsőszámú exportőr továbbra is Hollandia volt 2013-ban. Csökkent Németország (-2 százalékpont) és az USA (-3 százalékpont) ugyanakkor nagyobb kínálattal jelent meg a piacon Fehéroroszország, amely már 18 százalékát biztosította Oroszország teljes tojásbehozatalának 2013-ban. A Magyarországról kiszállított tojások második legnagyobb felvevőpiaca Románia, amely 20 millió euró értékben vásárolt friss vagy főzött tojást héjában 2014-ben. Románia legfőbb beszállítója Magyarország volt, a teljes romániai tojásimport 37 százalékát biztosította. A magyarországi kivitel 98 százalékát keltetésre szánt, termékenyített tojások tették ki. A rangsor második helyén Lengyelország állt, az importból való részesedése 30 százalék körül stagnált 2010 és 2014 között. Ausztriába 80 százalékban keltetésre szánt, termékenyített tojás ment ki Magyarországról 2014-ben. Az ország behozatala nőtt Magyarországról (+12 százalékpont), Franciaországból (+6 százalékpont), Lengyelországból (+4 százalékpont) 2010 és 2014 között, ugyanakkor csökkent Németországból (-11 százalékpont) és Hollandiából (-3 százalékpont). Az olaszországi piaci szereplők 4 millió euró értékben vásároltak tojást – döntően termékenyített tojást – Magyarországról 2014-ben, 14 százalékkal többet, mint 2010-ben. A magyarországi termékek aránya 5 százalék körül stagnált az Olaszország tojásimportján belül a vizsgált időszakban. Ukrajna tojásimportjában Magyarország piaci részesedése 6 százalékponttal 11 százalékra csökkent 2010 és 2014 között. Az ukrajnai tojáspiacon dekoncentrációs folyamat játszódott le a megfigyelt időszakban, új beszállítók jelentek meg, például Portugália, amely 2014-ben már 8 százalék részaránnyal jelen volt a piacon. 4. ábra Magyarország főbb tojás-exportpiacain (HS 0407) jelenlévő versenytársak (2014)
*2013-as adat Forrás: A Comtrade adatai alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült ábra
A baromfiágazat egyik termékköre a madártoll és -pehely (HS 0505), amely forgalmi értéke 74 százalékkal 67 millió euróra bővült a 2010-2014 közötti időszakban. Magyarország tollpiaca földrajzilag kiterjedt, főleg Amerikába és Ázsiába is érkezik áru. Jól jellemzi a piac fellendülését, hogy míg 2010-ben 30 országba, addig
137
2014-ben már 45 országba exportált Magyarország madártollat. Az elsőszámú célpiac az Amerikai Egyesült Államok, az export 22 százaléka ide irányult. Az USA tollimportjának 73 százaléka Kínából származik, Magyarország második a beszállítóik sorában. Jóllehet Vietnám a vizsgált időszakot tekintve csak 2013 óta importál Magyarországról madártollat, azonban 2014-ben már a termék második legnagyobb felvásárlója lett. A magyarországi toll az elmúlt évek negatív kampányai ellenére továbbra is népszerű termék nemzetközi szinten és az EU legtöbb tagországában is. Tajvan, Japán, Dánia és Spanyolország régóta stabil felvásárlóknak számítanak, a szállítmányok ugyanakkor csökkentettek Németország és Ausztria irányába. Új partnerként, nagyobb kereslettel jelent meg Mianmar és Indonézia 2014-ben. A nemzetközi toll piacot vizsgálva megállapítható, hogy a piacok zsugorodnak és általánosságban csökken a kereslet. 5. ábra Magyarország főbb toll-exportpiacain (HS 0505) jelenlévő versenytársak (2014)
*2013-as adat Forrás: A Comtrade adatai alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült ábra
Következtetések, javaslatok
138
Magyarország exportpiaci helyzetének kedveznek a nemzetközi prognózisok, amelyek a fogyasztói árak alakulásának és az egészségtudatosabb életmód elterjedésének köszönhetően továbbra is a baromfihúsfogyasztás növekedését jelzik.
A nemzetközi trendeket figyelembe véve a jövőben számolni lehet Oroszország és Ukrajna európai és közel-keleti jelenlétével is a brojlerszektorban, illetve a világ egyik legdinamikusabban fejlődő országával, Kínával, amely jelenleg is a legnagyobb baromfihús- termelő és -fogyasztó. Ez Magyarország számára bizonyos exportpiacok szűkülését jelentheti.
Magyarországon – a fejlett piacgazdaságú országokhoz hasonlóan – a baromfiágazatban tevékenykedő gazdaságok vertikálisan integrált termelési folyamat részeként műkődnek4. A jól szervezett integrációk végzik az feldolgozást (vágás, darabolás), az előkészített és továbbfeldolgozott termékek előállítását, valamint a belföldi és külföldi értékesítést is. A zárt integrációk közvetlenül jelennek meg a piacon, így a feldolgozás, kereskedelem és a marketing is itt összpontosul. A közvetlen piaci jelenlét lehetővé teszi a költségek ellenőrzését, a tőkebefektetés optimalizálását, a fejlett logisztika pedig segíti a nyomon követhetőséget és a felügyelt élelmiszerbiztonságot. Az egyes integrációk középtávon is a már meglévő kapcsolati rendszerükre támaszkodnak elsősorban. Az erős verseny miatt a fokozatos beruházást igénylő feldolgozásban csak a nagyobb vállalatok tudtak versenyképesek lenni és megmaradni, a tönkrement kisebb feldolgozók piaci pozícióját átvéve növekedni. Magyarországon is hasonló koncentráció fog végbemenni középtávon (Popp, 2014).
Az exporttermékek sikerét a nyugat-európai piacon a minőségbiztosítási tanúsítványok garantálhatják. Magyarországon az exportorientáltság arra késztette az integrációk többségét, hogy rendelkeznek ezekkel a garanciákkal, amelyek követelményrendszere segíti az integrátort, hogy összekapcsolja az élelmiszerlánc valamennyi elemét, garantálja az élelmiszerbiztonsághoz szükséges feltételeket. A két legelterjedtebb tanúsítvány az IFS Food Standard (Német Kiskereskedők Szövetsége), illetve a BRC British Retail Conzortium, (Brit Kiskereskedők Konzorciuma). Mivel a baromfihús könnyen beilleszthető bármely nemzet gasztronómiájába, egyre több magyar baromfifeldolgozó felel meg a speciális vallási (halal, kóser) előírásoknak is, amely nemcsak a keleti célpiacok miatt fontos, hanem a Nyugat-Európában egyre nagyobb számban élő vallási kisebbségek miatt is. Franciaországba több magyar vállalkozás szállít halal minősítésű baromfihúst. A piaci szereplők állítása szerint a fenti tanúsítványok kétségkívül növelik a költségeket, de ezek az árban érvényesíthetők.
A fentiek alapján az EU továbbra is a magyarországi baromfihús biztos felvevőpiaca, ezen belül is kiemelkedően nőtt az export Horvátország, Franciaország irányába. Az EU-n kívüli országok közül jelentősen nőtt a baromfihús-kivitel a Dél-afrikai Köztársaságba, Fehéroroszországba és Kanadába, de kisebb mértékben bővült a kiszállítás Hongkong illetve Izrael felé. Megjelent a felvásárlók közt az Arab Emírségek, Azerbajdzsán, Kuvait, Bosznia-Hercegovina, a Benini Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság is.
Pozitívumként értékelhető, hogy a baromfitermékek kivitelében magas a feldolgozott termékek aránya. Bár a baromfihús és vágási melléktermékek, valamint belsőségek termékcsoport (HS 2007) részaránya a baromfiexporton belül a 2010. évi 67,6 százalékról 65 százalékra csökkent 2015-re, ezzel egy időben a termékcsoport forgalma mintegy 143 millió euróval nőtt.
Magyarország nem tartozik a szokványos profilú (csirke, esetleg pulyka) baromfitermelő országok közé, hiszen a víziszárnyasok jelentős szerepet töltenek be az ágazatban. A víziszárnyas-termelés jelentős hányada exportértékesítésre kerül, de létezik példa külföldi vegyes tulajdonú vállaltok létrehozására is5. A Baromfi Termék Tanács (BTT) által publikált Baromfistratégiában kiemelt kérdésként kezelik az egységes, nemzetközi víziszárnyas marketinget, melyben hangsúlyt kell adni az állatjólétnek és a szabadtartásnak is.
Kína részéről élénk érdeklődés övezi a víziszárnyas termékkört. Magyarország és Kína, bár rögzítette a kiszállítások keretfeltételeit 2013-ban, az üzemi auditálások nem voltak sikeresek. Az exportnak két fő akadálya van, az egyik adminisztratív jellegű (exportengedélyek beszerzése, exportprotokoll kidolgozása, eltérő államigazgatási struktúra és jogi környezet), a másik a technológiai különbség (a kínai piac kedvelt termékeit Magyarországon melléktermékként, sok esetben hulladékként kezelik). Az eltérő piacokon
Az ágazatra jellemző, hogy a feldolgozó az integrátor, aki a hízlalási fázissal szerződéses viszonyban áll és biztosítja (hitelezi) a takarmányt. A takarmánykeverés, a keltetés, estenként a tenyésztojás-előállítás szintén az integrátor tulajdonát képzik. 5 Oroszországban a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. és a kazanyi székhelyű Ekoferma Zvenyigovo 2015 elején vegyes vállaltot alapított azzal a céllal, hogy kialakítsa Oroszországban a nagyüzemi lúdtenyésztést, ahol a 2014 augusztusában bevezetett nyugati szankciók után az agrárvezetőség egyre nagyobb léptekkel igyekszik az élelmiszergazdaság önellátásának bővítésére. A vegyesvállalatot Kirov megyében jegyezték 2 millió euró tőkével. 4
139
eltérőek a piacvezető termékek (pl.: a libafej) ezért a magyar feldolgozóknak sok esetben többletköltséggel jár az technológia átalakítása.
A termékenyített tojások továbbra is kellendőek a nemzetközi piacokon. Pozitívum, hogy Oroszországnak a termelés bővítéséhez szüksége van termékenyített tojásokra, így tovább bővülhet az magyar export a kelet-európai országba.
Az elmúlt évtizedek genetikai munkásságának köszönhetően a Bábolna TETRA a világ egyik legnagyobb baromfitenyésztője és forgalmazója lett. A cég 5 milliárd forintot meghaladó árbevétele 60-70 százalékban exportból származik. A Magyarországon piacvezetőnek számító TETRA termékek – tojóhibridek, naposcsibék, keltetőtojások, előnevelt jércék – évente 40 országba jutnak el.
A tollpiac dinamikus fejlődése szintén lehetőségeket rejt magában. Erre példa Vietnám esete, amely szinte a semmiből vált az egyik elsőszámú vásárlóvá. Az árualap növekedését ugyanakkor akadályozza, hogy bár Magyarországon törvényi garancia van arra, hogy lehessen tollat szedni élő állatról is, az állatvédelmi törekvések miatt egyre több termelő változtat a tartástechnológiai eljáráson és termelési ciklusonként csak egyszer tépik a madarak tollazatát.
Az elmúlt években bevezetett kereskedelmi korlátozások (madárinfluenza, oroszországi embargó) és a negatív állatvédelmi kampányok nehezítik az export további bővítését.
Irodalomjegyzék
140
AVEC (2015): Annual Report 2015. pp. 37-38. BTT (2015): Baromfi Termék Tanács adatbázisa, 2015. COMTRADE (2016): International Trade Statistics Database, http://comtrade.un.org/ Csorbai A. (2015): A magyar baromfiipar és az ágazatok helyzete, lehetőségei, versenyképessége avagy előre vagy hátra? – az Agrofeed Kft. baromfi hírlevele. 22. szám 2015/3. negyedév pp. 5-7. Gönczi K. (2014): Nem a méret a lényeg – Tojástermelés a telítődő piacon. Haszon Agrár. 2014/1. pp. 72-77. Kollár Cs. (2014): Tojás kiskereskedelmi pillanatfelvétel – Mizsetáp Kft. 2014.04.12-2014.04.19. Letöltés: http://jomagyarbaromfi.hu/uploads/files/0/tojasfelmeres.pdf, 2014.08.30. KSH (2016): Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, http://www.ksh.hu Popp J. (2014): A baromfiágazat globális helyzete és kilátásai (II.). Baromfiágazat. 14 (1) pp. 4-11.
