Nagy László1 – Kálmán Ákos2
A sertéságazat külkereskedelmi kapcsolatai és lehetőségei Magyarországon Trade connections and opportunity of pig sector in Hungary
[email protected] Kutató Intézet, tudományos munkatárs 2Agrárgazdasági Kutató Intézet, tudományos segédmunkatárs 1Agrárgazdasági
Bevezetés A világ sertéshústermelésének több mint 6 százaléka kerül nemzetközi kereskedelembe, ami elsősorban az ázsiai piacok keresletének köszönhető. Az Európai Unió a globális sertéshúsexporthoz több mint 30 százalékkal járul hozzá, ezzel az USA mellett a világ legnagyobb exportőre (1. ábra). A magyarországi sertéshúsexport ennek a sertéshúskivitelnek csupán elenyésző részét képezi, ugyanakkor a hazai sertéságazat szempontjából jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Magyarországi sertéshúsimport az EU csatlakozásig gyakorlatilag nem létezett, azóta viszont az ország elvesztette nettó exportőri pozícióját. Az élősertésbehozatal szintén az EU csatlakozás utáni években nőtt meg számottevően, hiszen a sertésállomány drasztikus lecsökkenése miatt a vágóhidak – kapacitásaik jobb kihasználása érdekében – jelentős mértékben import alapanyaggal is dolgoznak. A sertéshús-, illetve az élősertésbehozatal mérséklésének akkor lesz reális lehetősége, ha a magyar és a külföldi sertéshústermelés közti hatékonysági különbség megszűnik, mert jelenleg a szállítási költségek figyelembe vétele mellett is megéri Magyarországra szállítani az élősertést, illetve a sertéshúst. 1. ábra: A világ legjelentősebb sertéshúsexportőr országai 2015-ben
Forrás: USDA Az előzőkből következik, hogy ma már nem a hazai termelési költségek határozzák meg a magyarországi paci árakat, hanem az EU-n belüli felvásárlási árak. A jelentős import ellenére a külkereskedelmi egyenlegünk értéke pozitív, hiszen míg az exportban az értékesebb húsok, illetve minőségi feldolgozott termékek dominálnak, addig a behozatal elsősorban olcsóbb termékekből áll. A friss sertéshúsexportunk mellett jelentős a fagyasztott sertéshúsok exportja is, ami elsősorban a távol-keleti piacokra kerül, ahol a gabonán hizlalt magyarországi
583
sertéshús keresett terméknek számít. Feldolgozott sertéshúsból készült termékeink közül elsősorban a szalámi- és kolbászfélék kivitele számottevő, de a piaci lehetőségek felmérése és az ehhez szorosan kapcsolódó marketing nélkül nagy előretörés sem ennél a termékkörnél, sem egyéb húskészítmény esetében nem várható. Jelen tanulmány elkészítésekor elsősorban a 2010. és 2014. évek közötti változások kerültek elemzésre, amellyel a célunk az volt, hogy bemutassuk a magyarországi sertéságazat jelenlegi és jövőbeli exportpiaci lehetőségeit. Módszertan A tanulmány elkészítésekor többféle adatbázist használtunk. Magyarország és az EU tagországok külkereskedelmének elemzéséhez az Eurostat és a KSH adatait vettük figyelembe, de a harmadik országok a világ többi részével folytatott külkereskedelmét a Comtrade adatbázis segítségével elemeztük, mert csak ez rendelkezik az egész világra vonatkozó élelmiszergazdasági külkereskedelmi adatbázissal, amely a munka jellegéből adódóan a kutatáshoz szükséges volt.
A hazai sertéságazat legfontosabb termékeinek piacai A magyarországi sertéságazat külkereskedelme szempontjából a legjelentősebb termékek az élő sertés (HS 0103 termékcsoport), a sertéshús (HS 0203), valamint a kolbász és szalámifélék (HS 1601). Magyarország 2014-ben összesen mintegy 569 millió euró értékben exportált sertéstermékeket, ami az élelmiszergazdasági export értékének 8,3 százaléka volt. A forgalmi értékhez a sertéshús kivitele 58 százalékban, az élő sertésé 15 százalékban, a kolbász és a szalámifélék 13 százalékban, míg az egyéb sertéshúsból készült termékek és melléktermékek további 15 százalékban járultak hozzá. 2. ábra: A sertéshús és az élősertés külkereskedelmének alakulása Magyarországon
Forrás: KSH, AKI
584
Az élő sertések (HS 0103) kivitt mennyisége 37 százalékkal 53 ezer tonnára nőtt a 2010-2014 közötti időszakban. Ez az éves vágóállat-termelés mintegy 10 százaléka. Értékben kifejezve 57,5 százalékos volt a növekedés: a 2010. évi 53,4 millió euró kivitel 2014-re 84,1 millió euróra emelkedett, részben a világpiaci árak emelkedésének köszönhetően. Az export növekedése ellenére Magyarország élősertésből 2014-ben nettó importőr volt (2. ábra). A vizsgált termékcsoportok közül a sertéshús-export (HS 0203) mennyiségben és értékben egyaránt kiemelkedő, noha a 2010. évi 165 ezer tonnáról 16 százalékkal 138 ezer tonnára csökkent 2014-re. A forgalmi érték ugyanakkor nem mutatott ekkora visszaesést: a világpiaci árak változásának köszönhetően mindössze 4 százalékkal 329 millió euróra mérséklődött a vizsgált időszakban. Az import jelentősebb csökkenésének addig nincs esélye, amíg a hazai termelésből származó vágósertés termelői ára magasabb, mint az importból származó vágósertés vágóhídi belépési ára (3. ábra). Ennek ellenére sertéshúsból Magyarország 2014-ben nettó exportőr volt. A mennyiség tekintetében a kivitel és a behozatal nagyjából megegyezett, de értékét tekintve az export jóval felülmúlta az importot. Magyarországra ugyanis főként az olcsóbb húsok érkeztek, míg a kivitelben – a gabonára alapozott takarmányozás következtében a jó minőségű sertéshús magasabb áron volt értékesíthető.
3. ábra: A magyar és az import sertéshús árának változása
Forrás: AKI PÁIR A magyarországi sertésvertikumnak a legfontosabb feldolgozott termékei a kolbászok és a szalámifélék (HS 1601). E termékekből 2010-ben közel 10 ezer tonnát, 2014-ben 12 ezer tonnát értékesítettünk külpiacainkon. Az export értéke ugyanebben az időszakban 55,5 millió euróról 72 millió euróra nőtt. Ennek ellenére Magyarország kolbászból és szalámiból az olcsó külföldi termékek beáramlása miatt nettó importőrré vált 2014-ben, jóllehet 2010-ben még nettó exportőr volt.
585
Az élő sertések exportja túlnyomó részben az EU-ba, elsősorban Magyarország szomszédos országaiba irányult a vizsgált időszakban, de esetenként Olaszország és Németország is a vevők között szerepelt. A harmadik országok egyre jelentősebb célpiacnak számítanak. Míg a kiszállított mennyiség alig 10 százaléka ment az EU-n kívülre 2010-ben, addig ez az arány 35 százalékra emelkedett 2014-re, elsősorban a – feltehetően oroszországi embargó következtében – Szerbiába kivitt mennyiség jelentős növekedésének köszönhetően. A Szlovákiába irányuló export az előző évekhez képest a negyedére zuhant vissza 2014-ben, amelyben valószínűleg szerepet játszott, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent az élő sertések áfája. Így a papíron utaztatott sertések zöme kikerült a rendszerből, jelentősen hozzájárulva az ágazat fehéredéséhez. A sertésvertikum Európán kívüli exportját tekintve egyedül a sertéshúsnak, azon belül pedig a fagyasztott sertéshúsnak van jelentősége. Romániát és Olaszországot követően ugyanis Japán vált Magyarország harmadik legjelentősebb felvevőpiacává a 2014-ben vásárolt 21 ezer tonna mennyiséggel. Fontos megjegyezni, hogy a forgalmi értéket tekintve a Japánba irányuló kiszállítások – más sertéshús fagyasztva (HS 02329) – állnak az első helyen tekintettel arra, hogy a feladások fajlagos értéke másfél-kétszer meghaladja a Romániába és az Olaszországba irányulókét. Külön említést érdemel, hogy a Spanyolországba szállított sertéshús jelentős része a mangalica fajtába, illetve a mangalica X duroc keresztezésbe tartozik, melyeket a híres spanyol serrano sonka alapanyagaként használnak fel. A kolbász- és szalámifélék exportpiacai közül Németország egyértelműen kiemelkedik, a kivitt termékek mintegy fele ott talál vevőre. Ebben nagy szerepet játszik a Pick Szeged Zrt. is, amely Magyarország legnagyobb húsfeldolgozó vállalata és Németországban külön leányvállalata van (Pick Deutschland GmbH). A fennmaradó rész elsősorban a környező országokba, Csehországba, Szlovákiába, Ausztriába és Romániába kerül. A feldolgozott magyar sertéshústermékeknek Oroszország is jelentős felvevő piaca volt, de az embargó miatt a kivitel 2014-ben a töredékére esett vissza. Az embargó feloldása után az oroszországi piac vélhetően újra jelentős exporteredménnyel gazdagíthatja a magyarországi sertéságazatot. A magyar kolbászt és szalámit Európán kívüli országokba rendkívül kis mennyiségben szállítunk, statisztikailag kimutatható mennyiségben mindössze Japán és az USA szerepel célországként. Magyarország helye az exportpiacokon 4. ábra: Magyarország főbb élősertés-exportpiacain (HS 0103) jelenlévő versenytársak (2014)
586
Forrás: A Comtrade adatai alapján az AKI Agrárközgazdasági Kutatások Osztályán készült ábra A Magyarországról érkező élősertés eltérő súllyal szerepel a főbb célpiacok importjában (4. ábra). Romániában hazánk a legjelentősebb beszállító, Szerbiában Horvátország után a második, noha a magyar szállítások mintegy 45 százalékát adták a 47 millió euróra rúgó szerbiai importnak. Szlovákiában a már említett okok miatt erősen visszaesett a magyarországi feladású termékek részesedése 2014-ben, de hazánk még így is a második a beszállítók rangsorában. Ausztria élősertés-importjának több mint 80 százalékát a Németországból származó termékek uralják, ugyanakkor a Magyarországról érkezett áru mennyisége 2010 óta növekedést mutat. Az óriási németországi piacon a magyarországi import jelentősége elhanyagolható a hollandiai és dániai versenytársakkal összehasonlítva. A sertéshúsexport célpiacai közül Japán mellett a Romániába és Olaszországba irányuló kiszállítás a legszámottevőbb. E három ország a Magyarországról kivitt sertéshús mennyiségének mintegy 55 százalékát vette fel. A fennmaradó mennyiség egyenletesen oszlott el több jelentős partnerország között. Ezek sorrendben: DélKorea, Horvátország, Szlovákia, Szerbia, Spanyolország és Lengyelország. Magyarország sertéshúsexportja kapcsán nem szabad szó nélkül hagyni azt a tényt sem, hogy a legfontosabb piacokon Magyarország egyedül Romániában számít meghatározó beszállítónak, hiszen ott Németország után második a rangsorban. A többi ország piacain a Magyarországról szállított sertéshús mennyisége a Németországból, Dániából, Hollandiából vagy az USA-ból érkező beszállításokhoz képest nem számottevő, noha a magyarországi export szempontjából nézve jelentős (5. ábra).
5. ábra: Magyarország főbb sertéshús-exportpiacain (HS 0203) jelenlévő versenytársak (2014)
Forrás: A Comtrade adatai alapján az AKI Agrárközgazdasági Kutatások Osztályán készült ábra
587
A kolbász- és a szalámifélék tekintetében Magyarország legfőbb célpiacain a második-ötödik helyet foglalja el a beszállítók rangsorában. Az értékesített mennyiség és a partner importjából való részesedés országonként eltér. Így a hatalmas németországi piacon a beszállítók rangsorában elfoglalt negyedik hely különösen jó eredményként értékelhető, de a környező országok piacain is komoly lehetőségeink vannak a meglévő piaci részesedésünk alapján, amennyiben a jó minőségű árualap és az ebből készült termékek folyamatosan és megbízható minőségben rendelkezésre állnak (6. ábra). Európában - a fizetőképes kereslet növekedésével - egyre inkább azok a feldolgozók a sikeresebbek, amelyek a prémium kategóriát célozzák meg (Varga et al., 2013). Az EU piacain a kolbászféleségek népszerű terméknek számítanak, a prémium kategóriába tartozó földrajzi árujelzős termékek ugyanakkor magasabb költséggel állíthatók elő, ami ezeknek a termékeknek az értékesítését megnehezítheti.
6. ábra: Magyarország főbb kolbász- és szalámi-exportpiacain (HS 1601) jelenlévő versenytársak (2014)
Forrás: A Comtrade adatai alapján az AKI Agrárközgazdasági Kutatások Osztályán készült ábra
A lehetséges célpiacok és az árualap
588
A magyarországi sertésállomány a 2012. évi mélypont óta lassan növekedik. Ebben szerepet játszik a Sertésstratégiában meghatározott célkitűzések részbeni megvalósulása, a támogatási formák bővülése és az áfa csökkentésének hatására fehéredő ágazat is. Az árualap 2014 decemberében 4 százalékkal haladta meg a 2012. decemberit, de ennek külkereskedelmi hatása még nem volt jelentős. Sőt, mind élősertésből, mind sertéshúsból kevesebbet exportált Magyarország, mint az előző évben, ugyanakkor a sertéshúsimport mennyisége jelentősen nem változott. A stratégiában is meghatározott külkereskedelmi irányelvek ugyanakkor keresik azokat a piaci lehetőségeket, amelyek a jó minőségű magyar sertéshús előtt állnak. A szomszédos országokba, valamint – az embargó után – az oroszországi és a távol-keleti piacokra szállított magyarországi sertésvertikum felvevőpiacai bővíthetők, ha az egységesen jó minőségű árualap folyamatosan biztosított lesz és a termelési költségek csökkenésével a versenyképesség javul.
A magyarországi sertéshúsfogyasztás mértéke ugyan évek óta stagnál (7. ábra), de a belföldi fogyasztás növekedése is lehetséges a „Minőségi Magyar Sertéshús” védjegy és terméktanúsítási rendszer segítségével, de ehhez a magyar sertéshús kiváló minőségét bemutató marketingtevékenység mindenképpen szükséges. Ehhez olyan információcserére alapozott nyomonkövetési és ellenőrzési rendszer látszik szükségesnek, amely a takarmányozástól az állatjóléti intézkedésekig minden lényeges információt rögzít, amely a sertéstartással összefüggésben van. Példaként megemlíthető Osztrák Sertés Szövetség (VÖS) naprakész információs rendszere, kiváló marketingje és az általuk használt „Agramarkt Austria (AMA) védjegy, ami a minőség és az osztrák származás garanciája (Jankuné-Tikász, 2016). Exportpiacainkon további előny kovácsolható abból, ha a GMO mentes takarmányozás akár a délamerikai szója magyarországi kiváltásával, akár egyéb alternatív fehérjepótlással –ami egy későbbi ismételt engedélyezés esetén állati fehérjeforrás is lehet - megvalósíthatóvá válik és ezt az értékesítési árban is érvényesíteni tudjuk.
7. ábra: A magyarországi húsfogyasztás alakulása
Forrás: KSH
A hazai sertésállomány- és ezáltal az export-árualap növekedése érdekében szükséges az integrációs kapcsolatok megerősödése, a tenyésztés színvonalának emelése és elengedhetetlen a vágás és feldolgozás terén a koncentráció, amihez természetesen kedvező finanszírozási feltételek is szükségesek. A külkereskedelmi lehetőségeink javításához és a régióban piacvezető húsipari szerepünk visszaszerzéséhez óriási nagyságrendű beruházásokra van szükség, ami nehezen megvalósítható korszerű nagykapacitású vágó-daraboló üzemek létrehozása nélkül. E tényezők mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi és a potenciális - hazai és külföldi - igények az értékesítési csatornák felkutatásával kielégíthetők legyenek.
589
A magyarországi sertéságazat külkereskedelmi jelentőségének növeléséhez hozzájárulna, ha a magas feldolgozottsági fokú termékek előállításával foglalkozó vállalkozások nagyobb mennyiségű terméket állítanának elő vagy az ilyen termékek készítésével foglalkozó üzemek száma emelkedne. Ehhez természetesen az újabb piacok felkutatása, illetve a már meglévő piacokon való erőteljesebb jelenlét szükséges.
Magyarország sertéságazatának exportpiaci lehetőségei nem elválaszthatók a magas színvonalú és gyakorlatorientált kutatástól. Korszerű takarmányozási rendszerekre van szükség, szervezett tanácsadói hátérrel, ahol a magas színvonalú tenyésztési munka figyelembe veszi a vásárlók igényeit és ezáltal arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló hazai- és külpiaci lehetőségeket minél hatékonyabban kiaknázza.
Felhasznált irodalom AKI adatbázis: AKI Budapest COMTRADE adatbázis Jankuné K. Gy. (szerk.) – Tikász I. E. (szerk.)(2016): Az osztrák élelmiszer-gazdaság működésének és sikereinek elemzése. Agrárgazdasági tanulmányok. 2016. p. 133. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet KSH adatbázis: KSH Budapest USDA adatbázis Varga E. (szerk.) – Aliczki K. (szerk.) – Vőneki É. (szerk.) (2013): A magyar mezőgazdaság főbb ágazatainak helyzete, piaci kilátásai rövid és középtávon. Agrárgazdasági tanulmányok. 2013. p. 172. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet
590
