A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.
Személyi jövedelemadó változások
1. Az adó mértéke •
•
• •
Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi jövedelemadó kulcs – összevont adóalapba tartozó jövedelmek – külön adózó jövedelmek Adóalap-kiegészítés: 2011-ben marad a 27 százalék a jövedelem-megállapítás tehát változatlan, az adót ugyanúgy, mint 2010-ben egy képzett adóalap után fizetjük, az adóalap-korrekció változatlanul a munkáltatói társadalombiztosítási járulék, a kifizetői egészségügyi hozzájárulás mértékével egyezik meg 2012-ben a az adóalap-kiegészítés mértéke 50 százalékkal csökken 2013-ban szűnik meg teljesen az összevontan adózó jövedelmek adóalap kiegészítése
3
2. Családi kedvezmény !Új rendszer! • •
NINCS jövedelemkorlát! NEM ADÓ-, hanem ADÓALAP kedvezmény!
Mérték • •
1 vagy 2 gyermek esetén gyermekenként 62.500 Ft 3 vagy több gyermek esetén gyermekenként 206.250 Ft [Módosító indítvány, hogy a fogyatékos eltartott gyermek után a 3 gyermek utáni adóalap kedvezményt lehessen igénybe venni]
Megosztható a házastársak/élettársak között, az erre vonatkozó nyilatkozat már a az adóelőlegről tett nyilatkozatban is megtehető
4
3. Adójóváírás Nem szűnik meg, de változik: - A mértéke igazodik az általános és egységes Szja kulcshoz, azaz 16% - Igénybevételének jövedelemkorlátja maximális összege jogosultsági hónaponként 12.100 Ft, az éves jogosultsági határ 2.750.000 forint, de megmarad a jövedelemkorlát feletti jövedelemnél a csökkenő mértékű adójóváírás érvényesítésének lehetősége, az abszolút korlát 3.960.000 Ft.
5
A 2011-es adóváltozások hatása a nettó bérek alakulására minimálbér
Havi bruttó 202.025
62 000 61 000 60 000
2010
59 000
2011
58 000
2012
57 000
2013
150 000
2010
100 000
2011 2012
50 000
2013
-
56 000
0 eltartott 1 eltartott 2 eltartott 3 eltartot 4 eltartott
0 eltartott 1 eltartott 2 eltartott 3 eltartot 4 eltartott
havi bruttó 545.160
havi bruttó 618.750
500 000
600 000
400 000
500 000
300 000 200 000
2010
400 000
2011
2010
300 000
2011
200 000
2012
100 000
2013
2012
100 000
2013
-
0 eltartott 1 eltartott 2 eltartott 3 eltartot 4 eltartott
0 eltartott 1 eltartott 2 eltartott 3 eltartot 4 eltartott 6
Az éves bruttó jövedelemszintek arányának változása bevallási adatok alapján 100% 90% 80% 70% 4000 ezer Ft felett 60%
2000 - 4000 ezer Ft
50%
1500 - 2000 ezer Ft
40%
1000 - 1500 ezer Ft 500 - 1000 ezer Ft
30%
0 - 500 ezer Ft
20% 10% 0% 2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
Forrás: www.apeh.hu
7
4. Adónyilatkozat •
Név, lakcím, adóazonosító jel, az adóévi adóköteles jövedelem összege, az adóévi személyi jövedelemadó kötelezettség, és a levont adóelőleg összege elég, ha 1. az összes jövedelem egyetlen munkáltatótól származik, a munkáltató év közben levonta az adóelőleget, és a levont előleg és a fizetendő adó közötti különbözet az 1.000 forintot nem haladja meg; 2. kizárólag kifizetőtől származó, kifizetésenként a 100.000 forintot meg nem haladó bevétel; 3. a munkáltatótól származó jövedelem mellett más kifizetőtől szerzett jövedelem kifizetésenként a 100.000 forintot nem haladja meg, és a kifizető az adóelőleg levonását pontosan teljesítette, azonban az összes jövedelem az adójóváírás jogosultsági határát nem haladhatja meg A törvény meghatároz további, a magánszemély költségelszámolásával, a családi kedvezmény igénybevételével, az adójóváírással, az adóról történő rendelkezéssel kapcsolatos feltételeket, amelyek fennállása esetén adónyilatkozat nem tehető 8
5. Adóelőleg-szabályok • Egyszerűsödnek az adóelőleg megállapításának és az adóelőleg-nyilatkozat adásának szabályai • Az adóelőleg minden esetben az adóalap 16%-a függetlenül a juttatott jövedelem típusától, azaz attól, hogy rendszeres, vagy nem rendszeres, illetve attól, hogy az munkáltatótól vagy kifizetőtől származik, vagy annak megállapítására a magánszemély köteles • Változik az adójóváírás figyelembevétele, a magánszemély a jogosultsági határt meghaladó jövedelme esetén külön nyilatkozat, hogy mástól nem szerzett és várhatóan nem szerez az összes jövedelem meghatározásánál figyelembe veendő jövedelmet 9
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó • Természetbeni juttatás, mint fogalom megszűnik • Nem pénzben adott juttatások adóztatás szempontjából lehetnek 1.
adómentes juttatások Az adómentességről továbbra is az Szja tv. 1. számú melléklete szerint meghatározott esetekben beszélhetünk
2.
adóköteles juttatások
10
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó Nem pénzben adott adóköteles juttatások 2.1 a juttatás után a kifizetőt terheli az adókötelezettség 2.1.1 2.1.2
nem pénzbeli juttatások béren kívüli juttatások
2.2 a jutatás után a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozó szabályozás szerint keletkezik adókötelezettsége
11
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó
2.1 a juttatás után a kifizetőt terheli az adókötelezettség 2.1.1 nem pénzbeli juttatások (Szja 70. )
• Személyi jövedelemadó alapja a magánszemélynek juttatott bevétel 1,19 szerese • A 16%-os mértékű jövedelemadó mellett 27%-os egészségügyi hozzájárulás • Ide tartozik: 1. Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódóan étkezés, más szolgáltatás 2. Telefonszolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott bevétel 3. Csoportos biztosítás 4. Nem társasági adóalany kifizető esetén a reprezentáció és üzleti ajándék (adómentességi értékhatárok és feltételek)
12
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.1.1 nem pénzbeli juttatások (Szja 70. ) 5. Legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék – Nemcsak munkavállalónak, hanem bárkinek, akinek más jövedelme a kifizetőtől nem származik 6. Egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel kapcsolatos utazási és szállásköltség, étel, ital, átadott termék 7. Adómentesnek és üzleti ajándéknak nem tekinthető reklám célú vagy egyéb ajándék (egyedi érték a minimálbér 1%-nál kevesebb) 8. Az értékhatárt meghaladóan adott béren kívüli juttatás (Szja 71. )
13
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.1 a juttatás után a kifizetőt terheli az adókötelezettség 2.1.2 béren kívüli juttatások (Szja 71. ) • Személyi jövedelemadó alapja a magánszemélynek juttatott bevétel 1,19 szeres • A 16%-os mértékű jövedelemadó mellett nincs sem társadalombiztosítási járulék, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség • Ide tartozik: 1. az adóévben üdülési csekk formájában juttatott, illetve a munkáltató kezelésében, tulajdonában lévő üdülőben nyújtott szolgáltatásnak a havi minimálbért meg nem haladó része (73.500 Ft) 2. étkezési szolgáltatás, étkezési utalvány vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelemnél a havi 18.000 forintot meg nem haladó rész 3. Széchenyi Pihenőkártyára utalt legfeljebb 300.000 forint összegű támogatás 14
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.1.2 béren kívüli juttatások 4.Internet használat biztosítása legfeljebb havi 5.000 forintot meg nem haladó összeg (számla alapján) 5.iskolakezdési támogatás, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész 6.munkáltató nevére szóló számlára vásárolt helyi utazási bérlet 7.iskolarendszerű képzés költsége a minimálbér 2,5 szereséig (183.750 Ft) 8.magánszemély javára átutalt havi hozzájárulásból – önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a minimálbér 50%-át – önkéntes kölcsönös egészségpénztárba/ önsegélyező pénztárba a minimálbér 30%-át – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-át meg nem haladó rész 15
6. A nem pénzben kapott juttatások A kifizetőt terhelő adó 2.2 a jutatás után a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozó szabályozás szerint keletkezik adókötelezettsége Amennyiben a törvényben nem nevesített módon kerül sor nem pénzben adott juttatásra, akkor a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint alakul a jövedelemadó és járulék fizetési kötelezettsége (a korábbi természetbeni juttatások közül ide tartozik sportcélú juttatás, személyszállítási szolgáltatás, a munkavállalók részére szabályzat alapján megállapított juttatás stb)
16
7. Adómentességek • 2011-től adómentes bevétel a 2010-ben adóterhet nem viselő járandóság között szereplő nyugdíj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás • Szakmai gyakorlat időtartamára jogszabály alapján kötelezően kifizetett díjazás • Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére kifizetett gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazásból havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész • Házassági vagyonközösség megszűnésekor a megváltásból származó jövedelem • Felszolgálási díj, a fogyasztóktól közvetlenül kapott borravaló • Környezeti katasztrófával összefüggésben a munkáltató által adott segély • A lakáscélú munkáltatói támogatás, annak elengedése (építési költség 30 %, maximum 5 millió forint) • a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagra kötött visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítási díj • Ösztöndíjas foglalkoztatott e jogviszonyból származó minimálbért meg nem meghaladó ösztöndíja
17
8. Hatályon kívül helyezett rendelkezések • 2011-től hatályon kívül a tevékenységre jellemző kereset, de már a 2010-es adóévben sem kell alkalmazni a szabályt • Megszűnik az egyéni vállalkozói kivét-kiegészítés intézménye, azaz a vállalkozói osztalékalapból megállapított jövedelmet nem kell átminősíteni önálló tevékenység jövedelmévé, ha a vállalkozói kivét nem éri el a tevékenységre jellemző piaci keresetet • Megszűnik a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja személyes közreműködői díj-kiegészítése is, így ha személyes közreműködői díj nincs vagy annak éves összege nem éri el a tevékenységre jellemző piaci keresetet az osztalékot és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalékot nem kell átminősíteni
18
8. Hatályon kívül helyezett rendelkezések • Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság, mint adózási fogalom, az adófizetési kötelezettség megállapításakor nem kell az erre jutó összegre tekintettel az adót levonni, az adóelőleg levonásra vonatkozó speciális rendelkezés • A kapott végkielégítés adóévek közötti megosztása, tekintettel annak az egy kulcsos rendszer bevezetéséből fakadó gyakorlati kiüresedésére • Megszűnnek az adókedvezmény korlátozásra vonatkozó rendelkezések, azok igénybe vétele független az éves keresettől • Hatályon kívül – a kisösszegű kifizetésekre vonatkozó rendelkezések, – a külföldi magánszemély részére kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen kifizetett bevétel adókötelezettségére vonatkozó rendelkezések – ingatlan bérbeadására vonatkozó rendelkezések Ezek a jövedelmek nem külön adóznak, hanem az összevont adóalap részeként adókötelesek 19
9. Külföldön adóköteles jövedelmek •
1.
2.
Az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó, DE az, a beszámítás eredményeként nem lehet kevesebb a jövedelem 5%-ánál, kivéve 1. Szja törvény másként rendelkezik 2. Nemzetközi szerződés hiányában Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél változatlanul beszámítható a külföldön megfizetett adó 90%-a, de legfeljebb az Szja szerinti adó összegével egyező mértékben megfizetett adó csökkenti a számított adó összegét Nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása esetén, amennyiben a jövedelem nem adóztatható Magyarországon, a külföldön megszerzett jövedelmet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevallani, de az összes jövedelembe be kell számítani
20
10. Egyéb változások • Osztalékjövedelem – Megszűnik az EGT tagállamban működő elismert piacnak elismerő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett 10 százalékos adózás • Árfolyamnyereség – Illetékmentesen szerzett értékpapír átruházása esetén szerzési érték – öröklésnél a hagyatéki eljárásban feltüntetett érték – ajándékozásnál az az értékpapír ajándékozónál igazolt érték, amelyet szerzési értékként figyelembe vehetett volna
21
Társadalombiztosítást érintő változások
1. Társadalombiztosítási járulék • Minimálbér: a tárgyhavi, nem pedig megelőző havi minimálbér • Megszűnik a minimálbér kétszeresének figyelembevételével képzett járulékalap, 2011-től munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem a Tb járulék alapja • Középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén – hasonlóan a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz – járulékalap a garantált bérminimum • A biztosított nyugdíjjárulék kötelezettségének mértéke 9,5%-ról 10%-ra növekszik
23
2. Külföldi foglalkoztatóra vonatkozó szabályok • A külföldi foglalkoztatóra is kiterjed a bejelentési, nyilvántartási, megállapítási és járulék levonási és megfizetési, valamint bevallási kötelezettség, amennyiben biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében Magyarországon biztosítottnak minősülő biztosítottat foglalkoztat • A bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit teljesítheti – közvetlenül saját maga, pénzügyi képviselet útján, vagy – a foglalkoztatott magánszemély útján, aki a mulasztási- és adóbírság kivételével viseli a járulékkötelezettség elmulasztása miatti jogkövetkezményeket
24
3. Magán-nyugdíjpénztárakat megillető befizetések • A magán-nyugdíjpénztári befizetéseket módosította a 2010. évi CI. törvény • 2010. november 1. - 2011 december 31. között esedékes befizetéseket a Nyugdíjbiztosítási alapot megillető beszedési számlára kell teljesíteni • Pénzügyi szemlélet, azaz legelőször a 2010 októberi elszámolási időszak utáni, 2010. november 12-én esedékes befizetésekre, legutoljára pedig a 2011. novemberi, 2011. december 12-én esedékes összegekre vonatkozik • Jogtechnikai megoldás : a magány-nyugdíjpénztári tag biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék mértéke 9,5%, magán-nyugdíj járulék mértéke 0%
25
4. Foglalkoztatás ösztönzése • 2011-től a szabályozás kiterjed – a GYES-ről visszatérő munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatására és – a vele azonos munkakörben mellette foglalkoztatott munkavállalóra – Járulékkedvezmény! A foglalkoztatót terhelő Tb 27% helyett 20%, DE! – kedvezményezett munkavállalónként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap után érvényesíthető
26
Egészségügyi hozzájárulást érintő változások
27
• A változások inkább technikai, mint érdemi jellegűek, azok elsősorban a személyi jövedelemadó változásokhoz kapcsolódnak – 27%-os eho a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték után, de nem kell a béren kívüli juttatások után – mentes az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni – EGT tagállami tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék továbbra is mentes az eho alól
28
Köszönöm a figyelmet! Dr. Fekete Zoltán Titusz
[email protected] www.rsmdtm.hu
www.rsmdtm.hu/blog
