A csapat neve: _____________________________________ Iskolátok: __________________________________________
Szerezhető pontszám:
100 pont
Megszerzett pontszám:
Beküldési határidő: 2016. április 18. Beküldési cím: Abacusan Stúdió, 1193 Budapest, Klapka u. 47.
A verseny megrendezését a Nemzeti Tehetség Program támogatja.
Kedves Versenyzők! Elérkeztünk a 2015/16. évi 4 korszak viadala verseny 3. fordulójához! Kalauzotok továbbra is a korábbi fordulóban megismert család: az építész apuka, Adalbert, biokémia kutató mama, Wilhelmina, bakfis korba lépett lányuk, Eufrozina, és a kisöccse, Martin. Míg tavaly Eufrozina különleges iránytűjének köszönhetően a 4 égtáj épített és természeti csodáival ismerkedhetett meg a család és a versenyzők, idén Martin kotnyeleskedő csínytevéseinek köszönhető a kalandos időutazás. Adalbert és családja egy fogadóban üldögélt, és az átélt kalandokról tanakodtak. Martin az időgépet tanulmányozta. „Nézd, Eufrozi, ezt a racsnit eddig nem is vettem észre! Mi lenne, ha elfordítanám?” „Jaj Martin, neee!” A következő pillanatban Martin, Eufrozina, Adalbert és Wilhelmina egészen más tájon, más időben találták magukat.
Bizonyára hallottatok már arról, hogy Kolumbusz Kristóf 1492-ben jutott el az Újvilágba, Amerikába, és ezt az eseményt tekintjük az Újkor hajnalának. De tudjátok-e, mi más történt még a világon és a mi kis hazánkban 500 évvel ezelőtt? Ha helyesen oldjátok meg a feladatokat, számos kérdésre választ kaptok. 1. A 15. század végén hajók indultak felfedezőutakra Európából az Atlanti-óceánon. A tengerészek az Indiába vezető új útvonalat keresték. A földrajzi felfedezések korának néhány nagy alakja Bartolomeu Diaz, Vasco da Gama, Kolumbusz Kristóf és Fernando Magellán. De ki, mikor és milyen nagy tettet hajtott végre? Melyik információ kihez tartozik? Írjátok a számokat a képek alá a megfelelő vonalra!
____ / 8 pont 2. A felfedezőutak megindulását több tényező is elősegítette. Megtudhatjátok, hogy melyek ezek, ha a számokat a hozzájuk tartozó betűkkel behelyettesítitek. Melyik számhoz melyik betű tartozik?
____ / 5 pont 3. Milyen volt a matrózok élete a hajókon? Ha kiegészítitek a szöveget az alábbi szavak ellentétes jelentésű párjával, választ kaptok rá. nehéz, puha, rövid, változatos, jó, ritkák, végén, magas, barátságos, sokan A matrózok élete nem volt _____________. ____________ munkát jelentett a vitorlák kötélzetének kezelése. A _____________ tengeri utakon az ellátásuk is meglehetősen ______________ volt, főként kétszersültet és sózott húst kaptak. A _________ étkezés és a nehéz munka miatt ________________ voltak a betegségek. A legismertebb tengerészbetegség a skorbut. Ez azért alakult ki, mert hónapokon keresztül nem fogyasztott a hajó legénysége C -vitamint, hiszen már az utazás _____________ elfogyott a hús, a friss gyümölcs és zöldség. A hajókon hónapokat töltöttek összezárva. ________________ bérért dolgoztak, és vakfegyelmet követeltek tőlük. A tengeri viharokon és a betegségeken kívül az _________________ hajók és a kalózok is fenyegették az életüket. Nem csoda, ha ________________jelentkeztek önként. Néha a börtönökből toborozták a legénységet, de az is előfordult, hogy a kikötőkben erőszakkal fogdostak össze embereket. ____ / 5 pont
4. Kalózok már az ókorban is voltak, de virágkorukat a 16–17. században élték, amikor Kolumbusz felfedezése után a spanyol hajók arannyal és ezüsttel megrakodva haladtak Európa felé. Zsákmányszerzésről tértek haza a kalózok. A rakomány harmada élelmiszer volt, a többi kincs (arany és ezüst). Megegyezésük alapján a zsákmányolt aranyból és ezüstből a kapitánynak és a két tisztnek háromszor annyi járt, mint a fedélzetmesternek, a tüzérnek és a hajóácsnak. Az élelmiszerből mindenki ugyanannyit kapott. A rakomány 1800 pezót ért. Kérdések: a) Hányan vettek részt a zsákmányszerzésben? _____________ b) Mennyi tiszt és mennyi személyzet osztozott a zsákmányon? T: ______, Sz.:________ c) Milyen értékű kincs (arany és ezüst) jutott fejenként a személyzetnek? d) Milyen értékű élelmiszert osztottak szét? e) Mai árfolyamon hány dollárt érne a kapitánynak jutó rész? (1 pezó 25 dollárnak felel meg.) _____________________ f) Mennyit ért dollárba átszámítva a teljes rakomány? ___________________ A c, d feladat megoldásában segít az alábbi táblázat. Számoljatok és töltsétek ki a táblázatot!
____ / 6 pont 5. Míg a középkorban Hunyadi Jánosnak és Mátyás királynak sikerült távol tartania országunktól a törököket, a XVI. században ez már nem sikerült az akkori uralkodónak. A Mohácsi vész és Buda elfoglalása után az ország három részre szakadt. Írjátok be a térképvázlatba, a három részre szakadt Magyarország részeinek nevét, fővárosukat, illetve hogy kik álltak az ország élén! (dinasztiák, családok, királyok, fejedelmek, stb.)
____ / 9 pont
6. Gárdonyi Géza híres regénye az Egri csillagok. Főszereplője két gyerek, Vicuska és Gergő, akiket egy félszemű török rabolt el. Ha megoldjátok az alábbi keresztrejtvényt, megtudhatjátok a nevét. (A rejtvények soraiba török jövevényszavakat kell írnotok! Segítenek a képek is.)
____ / 5 pont 7. Az alábbi feladatban erdélyi fejedelmek karikatúráit és neveit láthatjátok. Felismeritek kik ők? Ha igen, írjátok a vonalra, majd a számok segítségével állítsátok uralkodásuk szerint sorrendbe!
Uralkodásuk sorrendje: _______________________________ ____ / 8 pont
8. II. Rákóczi Ferenc vezette azt a szabadságharcot, mely az ország függetlenné válását tűzte ki célul. Ha bekarikázzátok a megfelelő állításhoz tartozó betűt, megfejtésül egy szót kaptok. Hogyan köthető Rákóczi Ferenchez? Állítás A Rákóczi-féle szabadságharc 1703-tól 1711-ig tartott. II. Rákóczi Ferenc a bujdosó szegénylegények egyike volt. A fölkelő szegénylegények küldöttei kérték Rákóczit, álljon a szabadságharc élére. A Rákóczi zászlaja alatt harcoló katonákat kurucoknak nevezték. A szabadságharc ellen küzdő katonák voltak a labancok. Rákóczi mindenkinek ruhát, lovat, fegyvert adott, aki csatlakozott a seregéhez. A Pro libertate kifejezés azt jelenti "a hazáért". A szabadságharcot leverték a labancok. A szabadságharc után a szegénylegények vagy hazatértek, vagy bujdosókká váltak. Rákóczi a megtorlás miatt menekült el, a száműzetés éveit Erdélyben töltötte.
Igaz S A R O S B I T A I
Hamis T Á F E M P A L V K
Megfejtés: ______________________________________________________________ ____ / 7 pont 9. 1848. március 15-én forradalom robbant ki, melyet szabadságharc követett. 1848. szeptember 29-én a Pákozdnál vívott csatában a magyar seregek győzedelmeskedtek az ellenséggel szemben. Erről az ütközetről készült az alábbi festmény, melyből néhány részlet hiányzik. Melyik képrészlet hová való? Írjátok a betűjelüket a megfelelő helyre! Vigyázat, van közte egy kakukktojás is!
___ / 3 pont
10. Olvassátok el az alábbi történetet, majd oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! Schlick nyúlvadászata Az isaszegi döntő csata előtt, úgy az osztrák, mint a magyar hadcsapatok Hatvan körül táboroztak. Persze, lehetőleg nyugtalanították egymást, itt-ott csaknem naponként voltak kisebb-nagyobb összecsapások. Schlick, a félszemű osztrák tábornok, hogy csapatainkat hátranyomja, 1849 április 1-jén Hatvanba vonult, s még aznap este nagy dáridót rendezett a prépost lakásán. A vacsorára meghívott több polgárembert is, hadd lássák, mily jókedvű, s önerejében bízó a császári hadvezér. A lakoma vége felé, vidám poharazás közt, Schlick egyszerre vendégeihez fordul és gúnyosan, dicsekvőleg így szól hozzájuk: - Holnap egy kis nyúlvadászatot tartok a magyar táborban. Kérem, legyen szerencsém, nézzék meg. S a következő nap, április 2-án virradatkor haderejének a zömével csakugyan elindult a „nyúl-vadászatra.” Hanem a kaland vajmi rosszul sikerült. A vadász futott meg a „nyúl” elől. Gáspár András, a vitéz huszártábornok előbb Hortnál, majd Hatvan előtt, aztán harmadszor bent a városban úgy elverte, hogy Schlick hanyatt-homlok menekült Aszódon át Gödöllő felé. Háromszáz osztrák katona esett áldozatul e híres nyúlvadászatnak. Azt mondják, hogy Schlick sohasem élcelődött többé a honvédek fölött; sőt ellenkezőleg, még élte alkonyán is a legnagyobb elismeréssel beszélt róluk.
a, Válaszoljatok a kérdésekre! Hol táboroztak a hadban álló csapatok az isaszegi ütközet előtt?
__________________________
Hogy hívták az osztrák tábornokot?
______________________________
Mikor indultak a „nyúl-vadászatra”?
______________________________
Ki állt a magyar sereg élén? Hol ütköztek meg először?
______________________________ ______________________________
Merre menekült Schlick? _____________________________________________
____ / 3
pont
b, Kössétek össze a szavakat a jelentésükkel! tábor
Erő, mellyel egy ország, fejedelem hadseregében bír.
prépost
Sorkatona, akinek nincs rendfokozata.
lakoma
Könnyű fegyverzetű lovaskatona.
haderő
Bőséges evés-ivás, amin egy társaság vesz részt.
huszár
Katolikus pap, rangja szerint a megyés püspök alárendeltje.
honvéd
Az a hely, ahol egy hadsereg bizonyos ideig megáll.
____ / 3 pont 11. A szabadságharc idején több településen számos csatát vívtak a magyar seregek. Az alábbi táblázat 16 helyszín nevét rejti. A szavak vízszintesen, függőlegesen és átlósan, jobbról balra olvasva lehetnek. Ha sikerült megtalálnotok, keretezzétek be a szavakat!
____ / 8 pont
12. Kalandozásunk végére értünk. Utolsó feladatként azt kérjük, hogy készítsetek egy hajót, vagy egy illusztrációt valamelyik magyar mondához! Fényképezzétek le, és e-mailben küldjétek el a
[email protected] címre! (Kérjük, dokumentáljátok a készítést, és arról is küldjetek képet! Az elkészült munkát őrizzétek meg, mert a döntőbe jutó csapatoknak be kell majd mutatniuk!)
____ / 10 pont