A M. KIR. CSENDŐRSÉG SZERVEZETE, SZOLGALATA ÉS VISZONYA A KÖZIGAZGATASI HATÚSAGOKHOZ. SZERVEZETE. NÉMETHY FERENCZ. Ára 60 kr. I. HÉSZ

-,

AM. KIR. CSENDŐRSÉG SZERVEZETE, SZOLGALATA ÉS VISZONYA A KÖZIGAZGATASI HATÚSAGOKHOZ.

IR TA :

NÉMETHY FERENCZ BEOSZTVA A 1\1. KIR.

1\1. KIR. CSENDUR-FUHADNAGY. HONVEm:L~lI l\flNISTEIUUi\l XVI. ÜGYOSZTÁLYÁIU.

I. HÉSZ.

A M. KIR. CSENDŐRSÉG SZERVEZETE.

Ára 60 kr.

BUDAPEST, 1899. ORSZÁGOS KÖZPONTI KÖZSÉGI NYOAIDA RÉSZVÉXY.TÁRSASÁG 'VI., VACZI-KÖ,RÚT 61. SZÁllJ.

•

TARTALOMJEGYZÉK. I. rész. ELS Ö FEJEZET. 1. A cs. kir. csendőrség 2. A cs. kir. csendőrség feloszlatása. Az erdélyi és a horvát-szlayon csendőrseg meghagyása 3. A fennáUott erdélyi és hOl'yál-szlavon csendőrség létszáma 1876. évben 4. A Magyarországon rnüködött cs. kir. csendőrség iratai 5. Megyci pandurok mü.ködésc :\lagyarországban. 6. A m. kir. csclHWrség szervezése 7. A csendőr-legénység állományának kicgészitésc 8. Honvédsegi karhatalom.

Oldal

1 2

2 4 4

5 7 9

llAsODIK FEJJlZET.

1. A 2. A 3. A

csendőrség

szervi tagozúsa. elhelyezóse . csendőrség magasabb parancsnokságai és pedig: a) iL m. kir. csendörsegi felügyelőség bJ a honvedelmi minister c) It m. kir. hcliigymínister 4. A csendőrség muködési tere .

9

csendőrség

10 12 14 16 17

HAmlADIK FJlJEZJlT.

A

csendőrség

rendeltetése és feladata

18

XEGYEDIK FIlJJlZET.

A csendőrség állományának kiegészitésc 1. Felvétel él. csendörségbe

2. A csendőrség tiszti állományának kicgészitése 3. A csendőrségbe tiszti sal'jadékként való belépés módozatai. 4. Kilépés a csendőrség kötclékéböl 5. Eltávolitás

20

21 22

..

25 26 28

T IV

\' ÖTÖDIK FIlJEZET.

A csendőrség kiképzése Tiszti sarjadék képzése. Legénység kiképzése. . Altisztek nevelése és képzése

TIZENHARMADIK FEJEZET.

Oldal

29 29

Ellátás.

BO

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

32 Egyéb kedvezmények

Szahadság

HATODIK FRjIlZRT.

A

csendőrség

ruházata és felszerelése

an ,

J

Tömegrendszer • .

I ,I

Fegyverzet és

. .

.

.

egyének feletti biráskodás

csendőrség

iUetményci

AJ Tisztek illetményei . 1. Rendes illetékek . . 2. Szállás és islalló illet6kek . 3. Utazási pótdij . . . . 4. Tiszti szolgaváltság . . 5. Tisztek nyugdij igényei . B) A legénység illetékei 1. Zsold . . . . 2. Szofgálati pótdij 8. Egyéb illetékek.

Egyéb tudnivalók.

33 38

39 41

42

42 42 4~

43

43 44 44 44

44 45

TIZJlNEGYEDIK FEJEZET.

Elszállásolás.

4U

. . TIZEKKETTROJK FEmZET.

Elelmezés

67

TIZENHETEDIK FEJ EZEI'.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

. . . . . . . . . . . A csendőrség létszáma. . . . . . . . . A csendőrség lóállományának beszerzése és kiképzése Lovak kiképzése . Lovak kiselejtezése Loyak beosztása . Lovaglási jutalomdij

TIZEDIK FEJEZET.

A

61

:17

KILENCZEDIK FEJEZET.

A csendőrség egészségügye 1. Általános szabályok 2. Kórházi ápolás . 3. Gyógyfürdök .

5S

. . . . . .

TIZENHATODIK FEJEZET. Csendőr

NYOLCZADIK FEJEZET.

A ruházat, fagp'erzet és löszer biztositása .

ilj

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

:l

aa

lőszer.

0,3

.

Tisztük és legénység nősülése . Kiszolgált altisztek alkalmazása.

HIlTlWIK FEmZET.

Oltlal

4.

. . . .

~G

Melléklet. A csendőrség elhelyezésének térképe

69 G9 G9 G~)

70 70 70

~

VII Oldlll

Iratai a cs. kir. csendörségnek lIIetmények Kilépés a. csendöl'ségböl . Kiképzés Kórházi ápolás . Különféle illetékek Kiszolgált altisztek alkalmazása

BETÜRENDES TÁRGYMUTATÚ.

4

42 2G 29 :19

45

G4

Oldal

Állomány kiegészités (lcgcnységi) (lis7.li) Altisztek képzése

i·1 "

I I

BelUgyministcrium . Belépés a csendőrség leg<mységi állományába a csendörségbe, mint tiszti sarjadék

Biztositása a ruházat, fegyverzet és löszernek Biráskodás esendőr egyének felelt . kir. csendőrség Magyarországban kir. csendőrség feloszlatása kir. csendőrség iratai kir. csendőrség létszáma. Csendőrség ujjászervezése ~Iagyarországon Csendöl'ségi felügyelőség Cs. Cs. Cs. Cs.

Elhelyezése a csendörségi osztályoknak EskU (csendőrségi) , Elhocsájtása a legenységnek Eltávolitása a

20 24

32 16

20 25

G7

10

Nyugdij (tiszti) Nyugdijellátás (legénységi) Nasülés

47

aG G9

csendőrség

4:\

GS

'Magyarországban feloszlatása létszáma iratai .

1 2 2 4

Örsök felállitása Örs létszám felemelés és megcrösités

10

Osztrák Osztrák

csendőrség

24

:W 28

4G 4G

Feloszlatása a cs. kir. cscndöl'ségnek Feladata a csendörségnek . Felvctel a csendörségre . Fegyverzete a csendörségnek

2 18

:16

i

Gyógyfiirdők

41

I

Honvédségi karhatalom Honvédelmi miniszterium Havidíj .

~

4 17

12

Elszállásolás Elclmezés .

.

Megyei pandurok Müködési tere a csendörségnek

19

1 2 2 4 5

38

I

G9

2 7

:18

Egészségügy

j

Létszáma il e.s. kir. csendörségnek Legenység kiegészitése Legcnysi>g feladata Löszer . Létszám 1899-ben . Lóállomány beszerzése és kiegészitése

Pandurok

21

9

14 42

Rendezett tanácsu városokban a csendörség mtiködése Rendeltetése a csendőrségnek . Ruházata a csendÖrségnek . Szeni tagozása a csendörségnek Szabad kir. városokban a csendőrség működése Szánás és istálló illetékek Szolgálati pótdij , S7.abadság. ,

10 4

18 18

aa 10 17 43

44 53

" VIII Tagozása a csendörségnek Tisztek hivatása. Tiszti állomány kiegcszitése Tiszti sarjadékként belépés a csendörségbe Tömegrendszer . Tiszti szolgaváltság

Utazási pótdij

l, I

Zsold

Oldal

10 1~

22 0-

-o 35 43

W"

43

44

I. FEJEZET.

A csendőrség felállitásának és fejlődésének rővid ismertetése. 1. A cs. és ki,..

I,

I

t· il

csendőrség.

A csendőrség intézménye Magyarországban 1849. év óta áll renn, - amidőn úgy itt, mint Ausztria örökös tartományaiban, - a már régebben fennállott olasz csendőrség mintájára, - összesen tizenhat csendőr-ezred szerveztetett, amelyből az akkori Magyarorszég területén három, Erdélyben egy, az akkori Szerb vajdaságban egy és Horvát-Szlavonorszagok területén szintén egy ezred teljesitette fl közbiztonsagi szolgálatot, mig a. fennállott katonai hatál'örvidéken a szerezsán csapatok müködtek. Az 18GG-ik évben múr csak 10 csendőr ezred állotl fenn. mplyek az 1866. évi januar 28-án és február 4-én kelt legfelsőbb elhatarozás folytán 15 országos csendőr-parancsnokságra osztattak, melyek közül az 5. számu Kassán, a 6-ik Pesten, a 7-ik Pozsonyban, II 8-ik Sopronban és a 9-ik Temesvári állomásozott. (Lásd: Vm'ordnungsbatt fül' das k. k. Heer 1866: 4. szám,) Minden ezred, illetve csendőrpurancsnokság, a sajM területén egymástól teljesen függetlenül intézte ügyeit, a szervi összefüggést II cs. kir. csendőrségi főfeliigyelőség, élén egy altabornagygyal és két beosztott cs. kir. tábornokkal, kőzvetitette. A fegyelmi fenhatósági jog és a gazdászati ügyek kezelése végett a csendőrségi főfelügyelőséghez hadbirák és hadbiztosok is be voltak osztva. ~=zen csendőrség a cs. kir. hadügyminiszteriumnak, illetve később a cs. kir. rendőrminiszteriumnak is, volt alárendelve, német szolgálati nyelvvel, és a jelenlegi, m. kir. csendőrségéhez nagyjában hasonló szervezettel és müködéssel, csakhogy kiterjedtebb hatáskörrel birt. 1

.

2

......--....--..----...,r-----..-r..------,----....,

Az 1807-iki kiegyezés utún a l\Iagyarországban mUködőtt csendör-ezredeket teljesen feloszlatták, csakis El'delyben és l-Iorvút-Szlavonol'sz:tgokban hagylak meg, az ottani l\öztöl'vényhatóságok hat;:u'ozolt ki\'anságilra, egy-egy ezredet, amelyek a cscndör5égnek egész magyarország leriiletén eszközölt fehUlit:i.sáig folyton mlikődésben mamdtak. Az et'delyi csendÖl'scg il 1O·ik, a hOI'l'úl-szlm'on pedi!! a s·ik Ol'sz,igos csendőr-parancsnokság elnc,"czCscl \'iscILC, szolgülali nyelve eleinte némel voll és szolgiUali ügyel,ben kizill'ólag il cs. ldr. hadiigYlninisztcl'iulllnak yolt alárendelve. Az IST5-ik évben azonban az cI'dólyi. a köretkezi) évben peliig a hOl'yát-szla\'on cscndijrség a cs. es ki!'. küzüs hadügyminisztcl'ium fenhatusága alól kivételvén. - ti3zlan kalonai és szcmólyi ügyekben a m. kil', honyédclrni minisztel'nek. il közhiztonsági szolg~Uat cllalúsa. és tisztán guulasr.ali iigyel.::bell il belligyminiszlcl'oek, ilIetve ft hOl"'út-szla,'on csendöl'seg il bún nak, Iün aláeendelve s 1876. május hú 1. úta az el'dclyi csendöl'5égllek szolgúlati nyelve lll/igyar, a hornl.t-szlavon csendörsége pedig hon'át lett. A fent jelzett állapOl\·últozúsokl'ól alábbi hadiigl'milliszteri rendelet tanllskodik :

""»o

l~~ I ;;1 ~ ,------;::::;-1 ~ :; l> I IPI O

c:'-/ ,-

~I

sml111

;;.:;

.... ,-

,-11-

.10]9 U10

,"S-

UUII}ZS

öl_

,.." ....-=-

i6 ci

I

cr..

'"

·0l!~

D

1JW\~1.S

01:IIl!J,Jl

~QS.19

ul ~

'Cll

~

Z

~ ~ ':.

.,

:!:

'"

:ól ~

...

~

L _ _ _ _ Jí:llSOtll.l!l

1-

00 ,,~

o

co

.i.!hmpUl{

,-

,..., I

--

1!f,10·'(SClI0.~t ~Oll.I!

=

S~~II\1\1 lpa~..')S

~

s~nIUI\!IIIJ::O~"S[

![al! ... \II~lZ';

"

.

I

~I

l:-_!lP yffDS ----,-'

l'l.S!lSZ.l~~1

~

...

"

c c

00

";:::c r-

o..

~J) ~

-

.~

~

o


öl

•

.?: .~~ ........ ~

,-

~

co<>

~

~'":I

----~.:-

e-.I

I

-" '"

" .~

::

C :.l

00 ::.>

~

"" " "" '"' . 5 "" '" :5 g - · ""el 1 :-:. ~

l:1)

,..;

~

~]

~

-

-= .

C~

~~ [.~c

~ ~ ~';;'

;;i~~g

::i~'

If

:...:.<::

E é _00

-~

.:,)

~

I- -I ....... ~

-"

-""

. - - - -<--

,..;

~

:=

.,;,

'$

<5

.....- )

_ _!Iv.!lIm~ _ _ _ _~O,\O.\Ulr-'l.S S

." ,.

-" ~

"'., - - -Ó-

----~,

.1

~

00

~

~

-

"~

~

o '"

o

~

~

:..;

.

:1

n·\II.!l'lSH

?o

.~

- - -M-

",·1 -i' 1---~,\~HUpT!q9j 1________ I3 ~ I SOP,I:7.~ U<) S ~)ZSsO

3

-"


'" '"'"

<-

1

L _

~

o

~

9107.íl.\S.Ig

IC

ri'>

~

1..;:: ;..;

o

I

"

~,

00

~

dQpuaso

» c

.-::

.z;

i;:

'"

lZSn

""

"" "

,-~~

..

..

~yS,t\l~)~al

c

."

..'o ":

CL

"" .-::

:§

~.

~

~

~


'"

'lV

~;)7.SS09.·T

...

~

- I-

o ::~

1I,)(I'i~awUf

" :3

,-"" j '"
~

," ,3 ;§..!.
.... ....cll

"".,

"~

§

~luu!1!sO)lnt

.~

.§


~

'"

I~.

'ro

'" :;;:

--0;;

":

E

Az erdélyi es a hOl'vúl·szlaron cselldöl'ség létszúmút az alábbi ldmutalüs tünteti fel.

=

o>

'§

"

Scine k. und k, :\postolischc Majestiit ~1! l'll h ' cn lll it dCIll ~\lIer­ höchsten Hefehlschreiben vom 27. Miirz 1876 allerguiidigst an1.uorducn, class dic Lan
1876-bal1.

00

~

::l

3, .
>.

·ÖD

Circular·Yerordnung vom 24. April 1S76. Pras. Nro. lS":!.

Ekkor nycrte az erdélyi éSClldö1'5ég a ~ Il). ki!'. erdélyi csendörpal'ancsnokságo; - a hOl'\'úl-sr.lavoll CS~lldöl'scg' pedig a nm. kir, hor"áL-sr.la,'on csclH!örpuI'3I1csnoks(lg'; sr.Cl'\'ezetszerU elnevezést és clübhi kepcr.l.e azl;m il késöbb szel'vezett m. kir, csendőrseg mag"át és alilpj;'lt is.

." N

Q

!:!-

.2


2. A cs. kir. csendörsé,q fe/osda/ása. Az erdélyi és hOl'vlÍ/-szlacon cscnclörség meghagylÍsa.

3

•

::J

~

~-"

e. g

'O'"

~

be

~

":::s

,'"

,Cl "c

t-

" I

<~

~

6;i

~

1*

4 4. A. Magyarorsoáqon miikö'dö'tt cs. kir. csendőrség imtai : , l

I r:

I hl

,

•

5 azok t.agjai: a betyarok 6s szegénylegények nem átallották világos nappal, nagy közönség szcmcláltúra gaztetleiket el~ követni, amit a lakosság jobb módu és intelligens elemei fásult közönynyel tiirtek és adófizetőivé valtak a gazembereknek_ az alsóbb néposztályba tartozók ellenben a gonosztevők­ ben megtestesitőit l"llák a személyes bátorságnak, azokat a hatósági üldözések alól rejtegették, támogatták és dalaikban

A Magyarországon müködött csendőrezredek iratai. még pedig 9-ik, (erdélyi), késöbbi 10. országos csendőr-parancsnok­ ságé a m. kil,. honvédelmi miniszteriumban, az eredeti anyakönyvi lapok aw'nban a m. kir, I. sz. csendörkerületi parancsnokságnál Kolozsvárott, a későbbi 8. sz, orsz<ígos csendőr­ parancsnokságé (horvát-szlavon)a m. kir. horvút-szlavon csendőr­ parancsnokságnál Zágrábban, mig a többi 5., G. és 7. csendörezredeké a cs. kir. l-sö számu országos csendörparancsnoksúgmU Bécsben öriztetnek. Minden ez irányban való tudakozódás vagy_ kerdés ennek folytán a most emlitett parancsnoksúgokhoz intézendő, mire nézve alábbi hadügyminiszteri rendelet is intézkedéseket tartalmaz.

dicsőitetléle

Ezen, a nép erkölcsi tévelyedettségére valló korszakban Magyarorsz,'g tekintélye a külföldön is nagyon alaszállt és a külföldiek . ezen orsz:igot sok ideig ugy képzelték el, mint rablóbandak illtal lakott vadont, hol csak varosokban lakik intelligens embel'. Az elvadultsúg cs erkölcsi züllöttség eme sötét korszakában mintegy világit':' fénysugár magaslik ki Ráday Gedeon gróf lwrmánybiztos müködése, aki az Alföldön elharapódzott haramiúl\ üzelmeit dl'ákói szigorral megfékezte, az ország általános közbiztonsági állapotát helyreállitani azonban a m. kir, csendőrségnek lőn fenturtva.

Circular-Verordnuug vom 8, Mai 1867., Pra., No. 1739,

i

I

'~

Scine k. k. Apostolischc )'[ajestiH haben mit den AlIerhöchstcn Handschrcihen ,"om 23. Miil'z 1867., die Auflassulla' dcr k. k. Gcndal'meric im Königrciche Ungarn und die Übcrtragung des dersclben ohgelcgenen Sicherheits-Dicnstes élll dic Landes-Behördcll und )Iunicipien Allergllii~ digst zu genehmigen geruht, wiih-rend es in Siebcnbiirgen bis ,Hlf weitere Allerhöchstc Vcl'fügul1gen bei dcm dermaligen bcstallde der Gendal'lJlcrie zu verbiciben hat. Hievon gcschieht mit dcm Beifügen die Verlautbanmg, dass die Gendarmeric nunrnchr in üngarn ihre Wirksamkeit eingcstellt hat, die von der Dissolfirung betrolTenen Landes-Gendarmcrie-Commanden Xo. 5., 6., 7., 8. und 9. Mit Endc Mai 1867. allch ihre administrati\'c Thaligkeit schliessen und die Rechmtngs- Vcrtretung derselben dem Landes GeJid(wmerie-Commando No. 1 in lVicn l1bertragcn wÜ·d. (Verordnungsblatt fül' das k. k. Heer 1867: :W, szám.)

6, A csendörség ujjcíszervezése ]fagya1'01's"ágon. Az ország közbiztonságának siralmas helyzete arra inditolla az ország il'ányadó köreit, hogyaközbiztonság feletti őrködéssel az Erdélyben már kipróbált és olt müködésben levő, katonai szel'l-ezettel biró csendőrség müködését Magyarországra is kiterjeszszék és ezen eszme később, hosszabb vajudás után, Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter kOl'mányzilsa alatt 1881. évben tényleg meg is valósult. A csendől'séget lvIagyal'ol'szágban az 1881: Ill, törvényczikk: (a közbiztonsügi szolgtilat szervezéséről) léptette életbe, mely töf'\'enyt egész terjedelmében az allibbiakban kőzüljük:

5. Közbiztonsági szolgálat ellátása megyei pandw·okkal.

r I'L

l'

,I

il

A csendőrségnek Magyarországban történt feloszlatása után, a közbiztonsági szolgálatot városokban rendőrség. a megyék területén pedig pandurok teljesitették, de ezell l'~gime alatt az ország közbiztonsága a lehető legsiralmasahh "llapotba sülyedt, amennyiben nem csak a vagyonbiztonság volt a naponta sürüen előforduló lopások és egyéb, a vagyonbiztonság ellen elkövetett merényletekkel veszélyeztetve, hanem e személybiztonság is illuzoriussa vált az ország különbőző részeiben fellépett rabló bandák garázdálkodása által, melyek nem ritkán magukkal a közbiztonság őrködésére hivatott pandurokkal egyetértőleg fosztogatták és zsarol ták alakosságot, nem riadva vjssza erőszakoskodástól, sőt gyilkosságok tól sem. A rablóbandak üzelmei a 60-as és 70-es években és a 80-as évek elején mür-mür oly szemérmetlenekké vültak, hogy

) 881. évi lll. törvéu)'czikk. a közbiztonsági szolgálat

'l

szervezéséről.

1. §. A küzhiztollsági szolgálat ellátására katonailag szcl'\'ezett magyar királyi csendőrség állittatik fel. 2, §. )lagya rország tcrülcte, Budapest fÖ\'áros kivételé\'el, hat cscndőrkerülctre osztalik, ugyanannyi cscndőrparancsnoksággal és pedig: I. kerÜlet.

Parallcsnok'iiági székhely! Kolozsvár, négy szárnyparancsnoksággalj ehhez tartoznak kiintl:;el.ö megy ék: Alsó-Fehér, Beszlerczc·Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszék. Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, i\Iaros-Torda, Nagy-Küküllő, Szebcn. Szolnok-Doboka. Torda-Aranyos és Udvarhelymegyék, Kolozs\'ár és .Maros\'úsárhely "árosok.

6

~

7

II. kerIIlet.

7, ~. A belügyminiszter fclhatalllluztatik, hogy amennyiben az eddig élethossziglan kine\"(.!zctt küzcgek egy része nem illkalmaztatnék, azoknak Yégkielégitéséről gOlldoskodjek s az e czimcll felmerülő kültsé. get a ll. kcrületct, illeWlcg az 1881. Ó\' folyamában, a. töbhieket lIJetölcg pedig akkor, mikor azal,han il csendőrség élethelóptetését czélozza, terjeszsZt' cl{i. ~. A cselldörscgi tisztek és ÜS:iZCS cselldörök személyi, előléptetési és fcgrclmi ügyekben fl hOllrédeimi miniszter alá helyeztctvón, az iisszcs szelllClyi ügyek ft bom'édelmi Illiuiszteriumhan kezeltelnek s a csendürség által elkii\-etelt fegyelmi és hiilliigyekhCll kizúl'ólag fl magyar királyi hOlwédhiróságok illctékesek; il közigazgatási és rendőri szolgálati viszony tekintetéhen a csendőrség fl helügyminiszter ható~ága alatt áll, U. §. A cscl1rWrségi tisztek kinen~zése iránt Ö csúszári és Apostoli kirMyi Felsegéhez az előterjesztés il honn~dehni miniszter által, a bel. ügymíniszter bcleegyezésé\"el fog tétetni. A csendőrség sze,'vczetci cs szolgálati utasitása. a bel- és hon\'é. dclmi miniszterek úllal üllilpitlafik Illeg és ada lik ki. UgyanazolI uton illlapittatik meg a csendőrség öltözetc és fegyverzete is. 10. §. CsehOL"sz!Ígi tisztek, altisztek es cscnnőrük nyugdijképesek, a nyugdijsznll!i1ywt a. honvódehni minisztel' által a Wl""ényhozásnak meg. állapitás végett eWtcrjesztendö, ll. §, A bell1gyminiszt(>l" felhatalmazta tik, hogya cscndürségnck a ll. kerületben a mcgszabolt iclühcn (4. §,) felállithalús!l czéljúból ez első kiképzésre, a herendt'zésre és il felszerelésre szükséges köllségeket utó. lagos elszámolás mellett fedczhessc. 12. §. Ezcn tün'ény \'égrehajtúsávul fl bel- és hOl1\'édelmi miniszterek hizatllak meg.

Péll'anC511oksúgi székhely: Szeged, három szárnyparancsnoh!o;úggal ; "

ehhez tartoznak a kih-elkezö lllegyék : Bács-Bodrog, CSilwid, CsolIgrád. Krassó-Szörény, Temes cs TOl'OlItálmcgyék, Baja, HódlllCzlhásárhcly, Pancso,-a, Szabadka, Szegpd, Temesnir, Uj,-idék, VCl'secz és Zombor városok.

*.

III. kerIIlet.

I"

Lll

~

li,

Ilt

iri I ~

il, Ir j,

Pal'éll1csnoksiigi szókhely: Budapest,llárom szitrnypamllcsnoksilggnlj ehhez tarloznak: Arad, Békés, Hihal', Hajdu, Jász-Nagykun-Szolllok, PestPilis-Solt-Kiskun és SziJágymegyék, Arad, Debl'cczcn, Kecskemét és Nagyvárad városok.

IV. kerIIlet. Parancsnoksági székhely: Kassa, hÚl'Om szál'llypar'lncsnoksággal; ehhez tartoznak; Abauj, Borsod, Hcns, Sáros, Szepes, Torna, Bereg, Máranmros, Szaholcs, Szatmitr, Zemplén, Ung és Ugocsa lllcgyék, Kassa és Szatmárnémcti vúrosok.

V. kerIIlet. Parancsnol.;sági székhely: Pozsony, ht szúnypafill1CSnoksággal; ehhez taJ'oznnk: Pozsony, Komárom, Xvitra, Turócz, An'u, Treucsén, Zólyom, Bars, Gömör, Llpt6, Xógrüd, Hoilt cs Esztcrgom megyék, Komá. rom, Pozsony, Selmecz és Bélabúnya városok.

VI. kerIIlet. Parancslloksági székhely: Széli:esfeh{'r\"fu', hcírom súlrnypal'llllcs. noksággal: ehhez tartoznak: Fehér, Gyik, Veszprém, Sopron, ;\10:'011, Vas, Zala, Baranya, Tolna és Somogy megrék, Grőr, Pécs, Soprol1 és Szókes. fehérvár városok. A belügyminisztcr egyutlal fellmlahnaztatik, JlOgy amennyiben azt a szolgfilat érdeke \'agy a csendőr-kerületek és honvéd kerületek ugyanazonossága fent~rlásának szempontja sziikségf'ssé tenné, egyes Wn'ény. hatóságokat egyik kerületbi.íl fl músikba áthelypzhessen. 3, §. Az iránt, hogya közbiztonsagi teendők ezen Wrrélly fol~,tán a törvényhatósági joggal felruházott Yárosokban miként legyenek teljesitendők, tekintettel ugya hel-, minl il kUltprülctrc, "alamint CWI! szolgá. lat költségeire is, az 1881. év folyamán a bclUgyminiszter tiin éllyjams. latot fog beterjeszlcni. 4, §, Az I. kerniethen il cscnd{jrség már szen"ene lén'n, iHlIl,tk fentartásft mellett, az ország többi részén ft szervezés nem egp;zerrc, de a körühncnyekhez képest eszküllendö, ugy azonban, hogr az il II. kerületben 1882, óvi január hú 1-jórc teljesen kcrcsztülvi,'c legyen. A csendőrség költsegei a bclü:''Yminiszte,' költ~ég't"('tcsóbc vétetnek fel. Az iránt, hogy a. hátrale\"(; nógr km'iilclhcn mily sorrendben és mikor szcl"'t'eztcssék II csendöl'ség, a lün'ónyhozás il beliigyminis7.teri költség\'clés megállapitása alkalmáml határoz. 5. §. Amely HlcgyékhC'n cl csellrlih'ség intézményc tettleg életbe lép, azoknak költscg\'ctcséhiíl il küzbiztollsági l\üzf'gekr-e feh'clt kGltségck ugyanazon naptól kezd\'e kihagpndól.;, 6. §. A csendőrség elgü szelTezéséuól fl jelenlegi közbiztonsági közegek leheWleg alkalnwztatnak. A fenmaradú hiány pótlása, \'alamint a csendőrségnek jünHldöben kiegészitése, az 1881. c"i IL WI'\'ényczikkben meghatúrozott módon tör. ténik.

,.

J\Jagyarol'szúgban tehút a csendöl'ség az 1881. évben szerveztetett. - MüködósCt azonban csak az 1882. óvben kezdtc nleg és pedig a törvény végL'chajtásával megbizott beliigymillisztel' rendell\czéséhez képest az orszüg azon részei~ ben, melynek közbiztol1súga a tÖI'''ényes renu helyreállitását leginkább követelte, előbb lépett miikődesbe és fokozatonkint terjeszkedett ld II többi részekbe is. Az el'délyi csendör-pal'ancsnoksúg, mely már régebb idö óta állott fenn, - szervezte a II-ik (szegedi) kerülete t, mely mUködését 1882-ben kezdte meg. A következő évben II Hl-ik (budapesti) es lY. (kassai), 1884-IJen pedig az Y, (pozsonyi) es II YI-ik (8zékesfehCl'I'uri) csen dör-kerületek léptettek aktiuba, A csendőr-kerületek sZlllnszerinti elnevezése II felállitás sorrendjében töl'.lént és ez magyarázza meg azon körülményt, hogy a csendőr-kerületek folyó sz~una nem egyeíl,ik meg a honvéd-kcrületel,ével.

7. il csendö" legénység-állományának kieyészitése, A csendől'ségi intézmény behozatalanak elhatározása után gondoskodni kellett a csendörségi legénység kicgészitésél'öl is. E kiegészités kezdetben szinten nem törvényhozási

rr l'

I 1,1 I

;';1

,~

J,.•'. .

r'

L

"

-1Ó:-""·

8

9

intézkedéseIl, hallem csupan rendeleteken alapult. Hogy tehát óf1: e részben is törvényes intézkedés szolgáljon irúnyadóu!. a későbbi, 1881. évi llL lőrvényczikk benyujtúsával majdnem egyidejüleg, a m. kir. honvédelmi minisztel', a csendörségi legénység állományának kiegészítése czéljúból szintén tönrényjavaslatot nyujtott be, mely a löl'l'ényhozús által elfogadva, mint: .. A csendörségi legénység állományának kiegészitésél'öI" sz61ó 1881. évi II-ik törvényczikk nyert szentesitést. Ezen törvén." szövegét az aIabbiakball közöljül"

1881. évi II. törréllyczikk a csendörségi legénység állományának. kiegészitéséröl.

*.

1. A CSClldöl'ségi legénység állolllánya kiegészittetik: aj il hadseregben (hadi tengel'észethen) nlgy cl hom'édséghen szolgált olpn altisztekböl, il kik az 18li8·ik l·\'j XL. lölTényczikk 38. §-ának, ilIeti51eg az IS/a·ik Ó\'j' IT. WITéll~'czikknek alapjilll igényu)'cl hirnak il Közszolgálathan \'aló alkalmazásra; bJ olyan önkéntesekböl, kik hadkötelezeUségiiknek már teljesen eleget tettek: ej a hadsereg kötelékébe tartozó, s huzamos idíSre szabadságolt és ünkéntesen helépü egyénekbííl, kik már a sorhadi kötelezettségnek utolsó fclén~ben állanak: e) az önkéntesen belépő hOl1\"édekből. )Iozgósitás esetében azonhan a e). d) es e) pontok alatt elősorolt egyéneknek a csendőrséghe \'aló önkéntes beJéphetese nem engedietik meg. 2, A hadsen'gböl Yagy a hOIlYédscgbül il csendőrségbe önkéntesen b('lépett egyének szolgálati kötelezettsége három éne terjed, Azok azonban. a kik ezen három é\'en túl is kininnak a csendiírségben szolgálni, önkéntesen és é\"ről-évre to\'ább is folytathatjuk ottani szolgálatukat. 0, Azoknak, kik il hadscregböl vagy a hOlwédségböl lépnek he a cselldőrséghc és abban négy hig szolgálnak, üsszes szolgálati idejökhől, a hom-édségnél WItpndö l,ct utolsó é\- clcngedtetik. Az ilyenek tehát két én'el eWbb hocsáttatnak cl véglegesen a hadi kötclé kből. 4, §, A hadseregbül, illetőleg annak póttartalékábtil és a honvédségből önként hclépett cscndőrük II csendörsegnel tcljesitendö szolgálatuk idejfh'e néz,'c a csendőrség állományáha \"églegesen athelyczetteknck tekintendők: és igr az idünkinti fegp-ergyakorlatok és ellenürzcsi szem. lék s általában a tényleges szolgálatra ",dó hehi,'ús alól fel ,-annak lIlenh'e os mozgósitás esetében is a csenflörségncl hagyatnak meg, 5. ~, Ezen lürl'(!uy \'égrehajtásu\'al a hOIl\-édelmi minister bizatik meg.

*,

I

, I,

~I

I' ~

fi

A csendőrségi intézmény rohamos felúllit'isa, mely 1882-töl 1884. jannur l-éig az egész országban teljes befejezést nyert, nagyon megnehezitette a szakképzett erők alkahnazásat: mert egyedül az erdélyi csendőrség rendelkezett kiképzett csendőriikkel és eleinte ezek nagy részéből alakult a többi csendőr­ kerületek altiszti állománya, ugy, hogy állithatni. miszerint a magyarországi csendőr-kerületek keretét és magvát az erdélyi csendőrség adta meg,

8. Honvéde'" beosztása karhatalmi se.gM/elként a csent/ö,·séghe.;.

A csendörség lázas sze,·vezkedése következtében a szolgálat kezelésére katon.~viselt egyén nem állván elegendő számban rendelkezésre, O csász. és apostoli kir. Felsége 1885. évi ápril 22-éli kelt legfelső elhaturozásával megengedte. hogy addig, mig e tekintetben kedvezőbb viszonyok fognak beállani, a magyal' csendőrség úllományában mutatkozó hiányok pótlása czéljából megfelelő szállll! honvéd legényseg, mi nt l\arhatalmi segédlet és pedig a honvédségi tettleges szolgalati kötelezettség rovására hat havi (amely később 3 hóra redukáltatott) felváltással a csendőrség rendelkezésére hocsájtassék. Ezen legfelső elhatározás alapján a m. kir. hom·édseg először 1200 honvéd legénységet bocsájtott a csendő,·ség rendelkezésére, később pedig oly számban adott legénységet, amint azt a csendőrség ingadozó létszám viszonyai megkövetelték. Bár a honvédségi karhatalom igénybe vétele a viszonyok előidézte szükségen alapult és czélirányosnuk is bizonyult, a közbiztonsági állapotok czéltudatos javitúsa és a csendőrségi intézmény fokozatos fejlesztése és tökélycsbülése határozottan megkövetelte, hogya küz biztonsági szolgálat ne ideiglenesen alkalmazott és kényszer behatúsa alatt álló, hanem oly hivatásszerü egyénekkel láttassék el, kik jöyőjüket az intézmény kebelében kivánjúk megállapitani. 9. Hon~édségi "arhata/om beszüntetése. l\lihelyt tehát a csendőrscg intézménye orszúgszerte ismeretessé vált és elég számu önként jelentkező kiszolgált katona és honvéd rendelkezésre állt, a honvédségi karhatalom, mint a szükség pótlására ideiglenesen alkalmazott erő, igénybe vétele is feleslegeSSé vált és m{u' 1887-ik evhen véglegesen beszüntettetett.

II. FEJEZET.

1. A csendö"8~g sze,.,·i tagozása. Mint az az 1881. lll. t.-czikkböl kivehető. i\Iagyarország területe hat, folyó szátttmal jelölt kcrülelt·e oszlik fel. - A kerületek szál'l1yakra, a szárnyak szakaszokra_ a szakaszok végül őrsökre tagozódnak,

10

~

11

i\[inden csendőr-kerületi parancsnokság élen egy ezredes áll, ki mellé egy alezredes, mint parancsnok helyettes és egy

~N

,

IL.i~

Ili• I

l, ..

'~

I

helyein, továbbá összeköltetési és más fontosabb pontokon áUiltatnak fel. Az őrsök állomáshelyeit a belügyminiszter, illetve a horv, szlavon csendőrségnél a bún áliapitja meg, - ennélfogva minden e tekintetben felmerülö kérdés tárgyúban a belügyminiszter, illetye Horvát-Szlavon-Dalmát országban a bán dönt, A köyctendő eljárás e tekintetben a következő: A község, ha területen a közhizlonsúg oly mérvű megzavarodllsiLl észleJne. mely csenuörség lélesítósel szükségessé

.~

ti .~

~

I'

t ~

,

M

teszi, - legezélszerübb, ha e tekintetben az illetékes számyparancsnoksággal elözetes tárgyalásokat folytat és azzal megállapodásra jllt. - Figyelem forditandu arra, hogy az örs netani felúllitása esetén, u legénység elhelyezésére megfelelő épület álljon rendelkezésre, A községi közgyülós, ha a csendörség létesítését elha-

tározta, ebbeli határozatát a szolgabirói hivatalhoz terjeszti fel, amely azt saját véleményével ellátva, az a!ispáni hivatalhoz, ez pedig abelügyminiszterhez továbbitjn, A belügyminiszter az őrs felállitása iránt vagy saját belátása szerint határoz vagy pedig az ügyet a csendőr­ kerületi parancsnokságnak véleményezes végett leadja, mely az illelékes szárnyparancsnokság mcghallgalúsa után, az ügyre nézve a belügyminiszternek jelenteRt Lesz. Az örs létszámának megerősítése. vag}r felemelése, különítmények felálliti,sa i,'itnti ké,'elmek a fentihez hasonló elbanás alá esnek, megjegyezvén, hogya megcl"ösitést, vagy különitmeny felállitúsát stb, súikségessé tevő olwk mindig adatokkal túmogatandúk.

~~

r

"

'"

~

-= ""~

~ ~O

E]

"'c

oc

~

;.

'00 ;;; :': _ u ......

<E

o ..:.

.é

~

~

!::

o

w

s

'"'" N-= ..., :-: c

~

~ ~

~. :..

,"

.~é ]

~

o c ~

c

:n

N

~

W

<~

oc

N w

,.,o

~

w

'5

~

.;]

""~ ~

.;;:

.§

""

::;

§

-"

-;:

~I

81

00 1",-, '"I - I ~' I _ I

_ !

~

~

~

ri

[,; l'" I""

.;

~

~

s

L~ I ..

ri

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ o 5 ~

~

""~

~

;.

~

.~N

li

~

<.

~,. ~

.~

""."

.:>

>.::l

o..

N

~

'"

·atoo :::,),. .

l. -o o ::: ::: '"iii

>c,!(ö cl

'" ~

-<

vl cl

od

c ::: ~.9 ~:a

'"

-"

'r:,. ;;5

ri

~

~.~bCCi:~~C.!:::l:-lc~o ~ .5 ró~ ,~~ .s~ il~ > ~ .~ I '~ ~ ';:::

..:.

-=

""

0l "'~ I -~ I "'I ""~ I ~

w

'e

"'

~

Ö

~

..~ I

,""

~

"

N

" "w

00

"?5 w

.~

'""

'",

~

W

'" '"

~

:.::

N w

~

"s

~C

~ ·ti

.~

~

'"

~

'5

E

~

c

o

:J

,~

N

N

..:.c:

~

:r;: c

~ ~

l'P'f

2

5

:=

:Ei

'O

~

A csendőrség ez idő szerinti elhelyezését amellékelve lévő "Kimutatús" és csendőrsegi térkép tüntetik fel.

..

::'

'E

~

.§

~

,-

~

c

~

.t;

.;-:

CI> cl CI>

N C

o

2, A csendöI'ség elhelyezése,

~

:~

(J)

"

'E

'"

,=

.~c

"

-CI>

.Q

Az örsük, rendszerint a jÚl'úsok és kir. bil'óságok szék-

,I,

~I~

"

.o -'" ~

nagy, vagy hadnagy (ideiglenesen hadapród-tiszthelyettes) az örsparancsnokságot vegül őrmester, vagy őrsvezető ,·czeti. A szarny, szakasz és őrsparanesnokságok legénységi létszáma a helyi és közbiztonsági viszonyoidIOz mérten állapittaLik meg; ez idő szerint átlag minden 35-36 négyszög kilometernyi felügyeleti kiit-Ietre egy esendő,' esik,

"

oc :'E ::;:

W C

őrnagy. mint másod-törzstiszt van I'endszeresitve; a s7.árnyparancsnokságot százados, fi szakaszparancsnokságot főhad­

" ff "3

II

/I 12

13 ~

3. A csewlö,·sé.? magasabb l'amncsnokságai. A) A m. kir. csendörsegi felügyelőség.

A csendőrség élel'c, rokozatos rejlődése és ügykörének szaporodása rolyt,;n az 1898-ik évben a "Ol. kir. csendőrségi felügyelőség" úllittatott rcl. élén egy altáhornagygyal, ki lIIellé egy tábornok. mint helyettes és egy szúzados. mint segédtiszt osztatott be. A felügyelő teljes czime: .,A magyar korona ol'szágaihoz tartozó csendőL'ség felügyelője." Helyetteséé: A magyar korona ol'szágaihoz lal'lozó csendőrség felügyelő-helyettese." A csendörségi felügyelő fi honvédelmi miniszter segédközege éR ugy személyi. mint szolgálati ügyekben kizárólag annak rendelkezése alatt áll. Hatúsköre az egész III. kir. és a m. kir. horvút-szlavon csendőrségre kiterjed. amely relett a katonai p~.rancsadúst és a fegyelmi fcnyitö hatalmat gyakorolja. - O vezeti es ellenőrzi fi lisztek és legenység egyöntetii kiképzéset, örkődik a kiadotl I'endcletek és parancsok betartása felett. továblHi II szolgúlat nlÍnden agazalúnak pontos! szabúlyszcl'ü és eredményes fejlesztésére, a katonai és testületi szellem ápolására hatékony borolyust gyakorol. Ugyköl'e az alábbiakban közzétett '1ideiglenes llLasitás"ban van meghalál'oz\'a, amelynek kiegészitéseül szolgál u m. kir. honvedelmi miniszternek 189!J. évi murczius 12-én kelt 2153. eIn. SZÚlIlll rendelete, mely szintén alábbiakhan közöltetik. II

Id!8 i glenes utasitás. 1. A m. kir. csendörkerületi. valamint a m. kir. hOI'YiH-szlu\'on csendörparallcsnoksúgo~ Illcgdzsgálúsával rneghizntt cscnrlűrségi feliigyeW

~

'.

;.

valamennyi cscndörscgl egyén fülült, ezredcstiH lefelé, a katonai parancsadást visú - es a fegyplem és katonai rend fental'tásácl'l a hOIl"édelmi miniszternel,. fplelös, - kinek ö minden személyes ügyeiben laizYcUenU! alárendel\"t~ 'an. Ö hh-ut,'a V,lIl a m. kir. csendürkerületi, il!etiileg a m. ki,'. hor\'6.tszia von pal'
:t A Tn. kir. cscndürkcl,(iteti parancsnokok és helyetteseik, illető­ leg a m. kir. hornit-szla\'on eS{~IHWrp
,ji 14 ~

Iri ~II

11'1

ri 'I~~;I I"'1'

ll ... ·

'r:j i

!

I

,~i

I ~.

l· .,: ; .):. "

'f'

:f"'II,:',I'' '"r rrJ' I

If

-If

Iil I

!.~[ ,

részéröl, a töbhi törzs- és fütisztck, hadbirák és szlÍnl\"h'ökl'öl clőtcl'jcsz­ tett hasonjavaslatokat, nemkiilönben cl m. kir. cscndőr]u'l'ülcti es lll. kir. horváf-szla\'on csendörpul'ancsllokoknak a hadapródok tiszthelycltcsckké való killcyczesére vonatkozó ajánlatait is vélclIltmyczi. A m. kir. csendőrség fclügyc!őjónek hivatalos czimc: .,A magyar korona ol'szagaihoz tartoz{) csendőrség feliigyclöjc" a nó,-, és rendfokozat hozzáfüggcsztésc 1ll:·lkiil. A cSPrtdű,'kerülcti (csendül')-parancsnolu;úgok részéről az alúhb felsorolt ügyekben, cl hOll\'"cdehni min iszlf'rhcz iutézcndö feltcrjcszlések, jelentések és hcad\'úu)'ok 11f'1Il kiiz\'ct!pniil, hanem il. csendörségi felügyelő utján küldendők he, aid azokal saj,i{ láltaillozúsúval, ilIel\'e indokolt n"lcméll\'czéscvel clláb a, késedelem núlkiil a hOIlH:delmi miniszterhez hetel'jeszii és pedig: ll) tisztekre és ltad(cpródokra t'olwtkozólag: Sza had súg, betegség, felíil\'izsgálal, nyugdijazús, lJccsiilcliigyi eljárás, lemondás és nén-álloztatás. b) ti.<;zttkrc Js le,qén!lség1'c vonatkozólag: Elüléplelús, kine\'ezés, kitüntetés, elismerés, jutalmazás, seg{'lyezés, alapil\'únyi adomáuyozás; áthelyezés, yezényiés, beosztás, lliísiilés, kérelem, panasz, fegyelmi és hünletöbil'ósilgi ligyd; szükés és haláleset. c) nem személ!li ügyekben:

Szellllékre vonatkozó jelentések: szolgálat-kezelésre, kiképzésre és az emlH!r- és lo-állumilllyril vonatkozó fdtel:icszlések: a szolgaJat bármely ágazalál'a. az ülliizékre cs felszerelésre \'onatkozó kérdúsek és javaslatok: l'endki\'üli események; végfil II tábori-cscndürségi és mozgósitási iigyek A csendürkerUleti (csen.dűr)-Iwrancsnokságok részél'tiI, az előirt esetekben, il m, kir, hOIl\'éd-mparancslloksághoz intózendü jelentések ezcntul szintén a csendörségi fellig-yclü uljci.1l terjcszlendök oda elő, A honvédelmi miniszter által II cselllWrkerlileti (csclldür)-parancsnoksügokhoz intézett rendeletek, a. s'l,(jkséghez képest, szintén il csendörscgi felügyclö utjún ndntllak ki. A szolgálati ügyködés mcg"künnyitése és gyorsilása l!l'Clckében, a cscmlí5rscgi fcliigyelü és il hOl1\'édelmi minisztcl'ium iigyoszloílyni általában, kiilönösen pc!lig II XVI. ügyosztály cscndü/'ség-i iigyeklH'lJ: II XV. ügyosztály fegyelml-, hiintclíihir6sági-, lJecsOlctiigyi és nösülósi ügyekben; valamint a XII. ügyosztály II magyar és horvát nyelne \'aló forditások teljesitését iIIetöleg - ezentul is küz\'cllcniil érilllkeznc!~ egymússal az ügydarahok láttamozasa és a rÖ\'id uton "aló véleményndús utján, .Az ügyosztúlyokknl kih'özós ut jún közlendő, tiszti- és egyúb állalános érdel~ii ügyek II csendörsúgi fcHigyclünél is kürüzendűk. A csendörségi fcliigyeWhüz heórkczű közbiztonsági és eg-ydl fontosabh, eseményeket, fegy\'erhasználalot, fegyelem- és rendza"arást tárgyaliJ Jclelllésck. Il XV1. ügyosztályl)'al esetről-esetre J'ö"id ulot! küzlendak; il csclIcWl'ségi felügyelő ,iltal kiadolt últaltí.nos I'cndelclek pedig egy-egy l)éldi.Íllyban XVL ügyosztálynak rö\'ül uton megkiihlendülc

B) A honvédelmi miniszter.

~

I

Az összes csendőrség felett, katonai és személyi ügyek. ben, a m. kir. honvédelmi nJiniszler úll. A csendőrség ügyeit a honvédelrni miniszte['ium kebelé-

15 ben a (csendőrségi) XVI. ügyosztály látja cl, élén egyesendőr­ ezredessel, mint os%tályvezetővel. ki mellé három főtiszt van beosztva, Ezen ügyoszúlynak ügyköre : 1. A csendől' törzs- es főtisztek mindennemü személyi ügyei. ugymint : a) a tiszti kinevezesekre vonatkozó felségfelterjesztések tervezetének szel'kesztese; b) felülvizsgálati. nyugdijazási és kegydijak iránti ügyek; ej a tiszti, valamint a legénységi Iétszámhuz tartozó csendörségi egyének kitüntetése es jutalmazása iránti előterjesztések ; d) a csendőr­ tisztek, hadapródok és SÚlllvivők minősitvényi túblázatainak megőrzése, valamint ezek időnldnti ldegészitésére vonall\Ozó intézkedések; e) II csendőr hadapródok és tiszthelyettesek kikinevezése iránti előterjesztések ; f) csendőrtisztek és hadapródok beosztúsa, áthelye%ése és vezénylés e ; g) szabadságolások ; h) tiszti rendfokozatról való lemondilsok, 2. A csendőrtisztek es hadapl'ódok l'angsorozati es beosztási lajstromának nyilvántú.sa. 3. A csendőrtiszti állomúny kiegészitési ügyei. 4. A csendőrség legénysegi- és lóúllományának rendszeresitése, l\iegészitése és nvilválltartása. 5. A cscndőr-Iegénység -szabadsúgolási, felülvizsgúlLatási és nyugdijazúsi ügyei. 6. A csendör-lcgénység közigazgatási uton való el· távoJitása, 7. A csendőr-legénység nősülés i ügyei. 8, Csendőr-egyéneket illető alapivanyok adományozása. 9. Elmebetcg csendől'ségi egyenek elhelyezése. 10. Külföldl'e szóló n!levelek megszel'%ése csendőrségi egyének rés%ére. 11. Fiit'dők hasznúlatúnak engedélyezése csendőrségi egyének részél'e, 12. Csendől'ségí egyenek névválloztatúsúra vonatkozó ügyek. 13. A csendőrség tisztjüi és leg6nységének ImLonai szolgálati jellel való ellátasa, ' 14. A csendőrség szolg<'t1ata és szakszerü kiképzése iránti intézkedések, válaminl a csendÖl'ségi szolgálati l\önyvek, szabályok és uLusitások kidolgozása. 15_ A csendőrség öltözeti cs felszerelési ügyei. IG, A csendőrség szervezésére vonatkozó összes llnlUkálatok; továbbá a csendőr-kerületek kerületi beosztása. L7. A csendőrség mozgósitúsi ügyei. 18. A tábori csendőrség ügyei. 19. Statisztikai adatok gyüjtese,

r f

t 16

•

17

Az ligyosztaly ügyforgaimát a legutóbbi tiz éven belül az alábbi kimutatás mutatja. A becrkezett és elinlczett darabok szá ma

Ev

2950

18!!2.

l

I

l

Ugy~

2460 2636

188\1. 1890. 18!!!.

lJ.,

A fentiekböl folyólag. kiadást maga után vonó intézkedést csak a belügyminiszter bocsáthat ki, az ellátásokat, (nyugdíjakat, végkielégitéseket) jutalmakat, segélyeket és mindazon köItségeket vagy illetékeket, melyek az illetékszabályzat alapján a számadó csapatok által nem folyósithatók, a belügyminiszter engedélyezi. A kiadások elszámolasára szolgáló számadások is a keJ'iileti parancsnokságok által a be1ügyminiszterhez terjesztetnek fel és ott annak számvevösége által vizsgáltatnak át és esetleg észrevételeztetnek.

2916 :122U

1893. 1894.

:t2f,j

1895.

:1579

1896.

3662

lS!)j'.

3742

1898.

4366

A csendőrség ügyeit a belügyminiszteriumban az V. b.

(államrendöri és közbiztonsági) ügyosztály látja cl, élén egy osztálytanácsossal.

I:

~liut "H1 ezen miihclI Whbs1.ör tétetik cmlit6s katonai szegil ,-dá sza!j ügrekl'ÖJ. - ezen kifejezés!');: helyes érlchnezcsót az aláhbLilhban közöljük: 1. [údol/ai iigyek; Öltözküdés, fegp'crzcl, felszerelés, kiképzés, fc-

Jegyzet

Jniolyi

A honvédelmi és belügyminiszterek hatáskörébe tartozó ügyek nagyobbrészt szoros összefüggésben állanak egymással, miért is a dolog termeszetéböl következik. hogy ily ügyekben a hatúrozat kölcsönös megállapodás folyt;;n létesül.

cscndőrség

2. Személyi ii,q!lck: mindazok, 1I11'I1'ok il csclldőrsóg egyén cit érintik, il yen il Sl~lhads
a közbiztonsági szolgálat teljesi-

8. A csendö"ség mükiicll!si tere. A közbiztonsúgi szolgúlatot az 1881. évi llL törvény-

tésél'e és gazdászati ügyekre nézve a m. kir. belügyminiszter-

nek van alárendelve. A csendőrség állományát, alosztályainak számát, azok székhelyét és müködési körletét (rendszerint a közigazgatási hatóságok és a csendör ker. parancsnokságok véleményének meghallgatásával) a belügyminiszter állapitja meg és ebbeli intézkedéséről a honvédelmi minisztert és a törvenyhatóságot is értesiti. Hasonlóképen a belügyminiszter rendelkezik a csendörség összpontositása, vezényelletése és a közbiztonság szempontjából szükségesnek mutatkozó bármily természetü szolgálatai felett. A csendörség müködését a közbiztonsági szolgálat szempontjából a belügyminiszter saját kiküldött közegei által a hely szinén bármikor megvizsgáltathatja, ugyszintén végeztethet az egyes parancsnokságoknál saját k.özegei áItal pénztári rovancsolásokat is. O gondoskodik a csendörség összes szükségleteinek pénzbeli fedezetéröl és ö folyósitja a kerületi pal'ancsnokságok által havonta előirányzott pénzösszegeket a kerületi parancsnokságok székhelyén lévő adóhivataloknál. - A esendörkerületek viszont a szárnyakat, ezek pedig az őrsöket látják el a szükséges pénzösszegekkel.

~S

gyelem C~ ;1 sl.ot~alill kCY.elóscrc \·onalküznak.

7. A m. kir. bcliiqyminwteriwn. A m. kir.

Ami a m. ldl'. csendöt'ségrc nézve a helügyminiszter, az

a m. kir. hOl'vát-szlavon csendörségre a bán, tehát a mi az egyikröl mondatott. az a másikl'a is áll.

.

h ~,

~:

(;zikk ertelmében Magyarország egész lel'ületén a m. kir, csendöl'ség végzi. melynek miiküdése alól csaki5 a fő- és székváros, - valamint a tÖl'Vónyhalósúgi joggal feh'uhúzott városok terüle le van J\ivéve. ~zen varosok a következők: Arad (sz. kir. Vál'OS), Pozsony, (sr.. k. ".l, Selmecz- és Bélabánya (sz. Baja, (t. h. v.). Debl'C"ZCn (sz. k. v.), k. v.), Gyöl' (sz. k. ".j, Sopron (sz. k. v.), Hódrnezönisiu'hely, (I. h. v.), Szabadi", (sz. k. v.), Ka5'R (sz. k. v.), Sr.athmür-Nemeti (sz. k. v.j, Ke~skemét , (t. h. v.), Szeged (sz. k. v.), Székesrehérvár (S1.. k. v.j, Kolozsvár (sz. IL v.), Komárom (sz. IL v.). Temesv{,,' (sz. k. v.), Ujvidék (sz. k. v.), Maros-Vúsill'hely (sz. k. v.). Nagy-V:irad, (t. h. v.), Versccz (sz. k. v.), Pancsova, (I. h. v.), Zombor (sz. k. v.),

Péc~ (sz. k. v.),

F'iulllc vál'os és területe.

•

18

,

A m. kiJ'. csendö"ség altal a törvényhatósági joggal felruházott vúrosok I,ül- és belteriiletén "aló szolgálat telj esitéséről az 1882. évi X. tÖl'l'ényczikk intézkedik, melynek szöveget alilbbiakban közöljük.

1882. évi X. törvéu)'czikk a m. kir. csendörseg által. a törvenyhatósági joggal felruházott -városok kül- es belterületein való teljesitendökröl. (Szentesitést nyert 1882.

e,'

ápril 15-én.)

1. §. Tün'ényhalósftgi joggal felruházott ,';11'0801\ úgy hel-, mint kultcrülclén a cseu(j.3rscg ründes szolgálatot nem teljesIt. 2. ~. Ilr tcrülclehll áthalo)"u, a tetten ert törn!llyt álhágók irányában, szolgálati utasilása értelméhen jiu' el, - a lclilrlóztaloUaknl azon han az illető vúros rcndörhatúságának adja át. ~. §. Oly egyes I'sctckhen, midön a csend , rend és közhil.lonság. az ilIclö nírosi rendőrség últat f('no nem tartható, a d.rosi hatúsag fónüke, vab'Y törvényes helycttf'sc it csendőrség segédl'::f'zésél igénybc ,"cuni jogosult. 4. §. Felhat;,lmazlatik a bclii:.;yminis7.tcr, hogy U.7.0H esetben, Im egyes tölTényhatósagi joggal fplruházolt ,·iirosok, amelyek az ország azon részében fcktlsznek, melybclI il. csendörség lIlar relldc7.'·c '"Uti. nlgy rendezés alalt áll, cl rendőri lecndük végrcbajtúsát csclH.lörök által ki,"ánnák eszküzültctlli, az ezcn szolgiLlat ulún az illelő \"áros állal megtérilendö költsegekre nézve a\"\"al s7.Crzüdésbe lépjen. Az ily módon léh·cjütt szerződések az allallu·a nl'He kötclezökkó akkor \·áLnak, mikor az ;Izokhúl Cl'cdö kiadilsoknak cs bc,'cleleknek it belOgyminis7.tcri kültscgvctéshe fcl .... ótele irlÍ.nt a Wn·ényhozás hatarozott. 5. §. Ezen lül','ény n!grchajtásá,"al II belügyminiszter bizatik meg. J

t

'I

A fentit/érett és az 1881. évi III. t. -crikkbül önként következik, hogy rend.z.tt lanácsu városokban, melyeknek "endszerint 1'end§rlegénysége is vctn: ft csendürség szintén, még lJedig a rendö"ség ",ülcö,lésétöl fiiygetlel1ül. minda.mellett e,,,zal egyeté,·töle.q tcljesiti a közbiztonsági s.;ol.gáZettot és c, kö:bi:tonsági állap%kért a felelősséget is Ö viseli. A honr át-szla.von csendőrség u. lll. ldl'. csendöl'Ség eljárásával ugyanazon eljárúst követi.

"l HI. FEJEZET.

A csendörség rendeltetése és feladata. A csendőrség a közbiztonsági szolgálat teljesitesere rendelt katonailag szel'Uezett ör/est, minélfogm ezen testület tagjaira nézve személyi és szolgálati ügyekbe'l ugyanazon tőr­ vények és szabályok alkahnaztatnak, mint a sorhad és a m. kir. honvédség I,atona-ullományu személyeire.

19 A csendőr hivatítsa a rcndes katonasagétól annyiban hogy szolgálatai békében kiZl\l'ólag a belrend és biztonság fentartá5á"a és megvédésere iránl'ozvuk, haboru idején pedig a fegFe"es hatalom magasabb parancsnokságaihoz beosztva, labori csendőrszolgalatot teljesit. Az 1886. évi XX. lö,'vényézikk alapjan. az esetben, ha a hadi események miatt saját tcrülctén müködését megszüntetni kénytelen, mint a nepfelkelés resze. annak támogatására van hivatm és különleges szolg;Uatullak megfelelően alkaleltérő,

mazlatik.

A csendőrség feladala a közbiztonság feletti ő"ködés lévén, teendöje egyrészt, lehetőleg gátolni mindazt, (preventiv intézkedések ú1tal) ami a lakosság eleté"e, testi épségére vagy vagyonára káros lehet: másrészt minden II fennálló büntető­ törvenyek, miniszteri, vagy II törvényhatósi,gok által kiadott rendeletekbe ütkőző c~elekménvek cll,övetőit kitudni és a törvényes megLorlás végett az aa'I'~l hhralott hatóságok nak útadni vagy feljelenteni. .!l cscJUlörtisztek hú:alcts((, a legénységet szolgálati leen~ döiknek helyes ell'cgzcse"e kioktatll; és pedig kettős irányban: katonai es f!sendórs~r;i szempontból; a katonai fegyelem és rend, a 5zabályszcl'ü öltözködés. kifogástalan fegyverzet és

felszerelésre felügyelni. a kü"biztonsági szolgálat helyes kezelését ellenörizni, a testületi szellemet ápolni és fejleszteni, a legénység tiszta és kifogástalan elhelyezése cs élelmezése, egészsége tekintetében befolyasat . cl'\'ényesiteni, a hatóságok-

kal való jú viszonyt érintkezései alkalmá"al úpolni és a közhiztonsági úllapotok tekintetéhen észlelt h'll"imyoknt es mulasztásokat elenyesztetni cs beszüntetni. A tisztek ebbeli feladatuknak és kötelmeiknek a csendőrség szé!sz<Íl'1 elhelyezesi viszonyainál fogva szemléik alkalmával teszIlek eleget. A csendől'kel'ületi paml1csllok, annak helyettese és a Il-od tÖ"zstiszt, a parancsnoksága alá tartozó aloszlályokat évente lehelöleg egyszer, a szá.rnypal·ancsnokság alárendelt szakaszait és ől'scit évente kétsze,", a szakaszparancsnok őrseit évente háromszor tartozik megszemlélni.

A talált áliapotokról minden elöljiu'ó szemle-leletet vesz fel, melybe a talált hiányokat bejegyzi. A kerületi parancsnokok ennek helyettese és fi miÍsodtörzstisztek szemle-leletei II honvédelmi miniszterhez terjesztetnek fel és ez által a belügyminisztel'llCz juttattatnak, a többi tisztek szemle-leletei a ésendő"kerületi pa"anesnokságoknál öriztetnek.

If

:l0

,

A tisztek azonban nem csak szemléik alkalmával. hol allll'endeltjeikkel közvetleniiI é,'intkeznek, él'l'ényesitik oktató befoivásukat, hanem az él'tclmi vezetést ,illomáshelveikről il'ásbeli parancsilag is eszküzlik. . A csendör-le,ljénység vegrehajtó-közege a töl'vény rendelkezésének és mint ilyen szolgálatát a fennáló utasitások és elöljárói parancsai szel'inl teljes iti, személyes magatartását, illetőleg pedig a szolgalali szabályzat reá vonatkozó határozmányaihoz alkalmazkodik.

:11 szolgálatot tat·toznak elvállalni. Ezen kötelezők azoktól is kővcteltetnek, kik három évi csendörségi szolgalatuk lejárta után. még egy lovabbi évre, vagy azonlul is, a csendöl'ségben tovább szolgálni óhajtanak. )Iegfelelöen befejezett hat havi próbaszolgálat után az illetö a csendől"l;erületi parancsnok ,iltal " esendőrséghez végleg átvételik.

1. Pelrétcl a esendiírséflbe. A

csendől'ségbe

való felvételre szükséges, hogy az

illető:

l-ször, magyal' honos legyen;

IV.

A

csendőrség

FE.Il~ZF.:T.

állományának kiegészitése.

A csendöl'lcgénység-{dlomány az 1881. ev óta))a csendőr­

legenység állományának kiegészitéseröl" szóló 1881. é"i ll, töl'vényczikk értelmében kiegészittetik : aj a hadseregben, (hadi tengerészetben) vagy a hon vcdsegben szolgúlt olyan allisztekből. akik az Uiö8. évi XL. L-ez .. 38, §-ának, illetőleg az 1873, évi ll. L-czikknek alapján igénynyel birnak a közszolgálatban való allmlmazasra: h) olyan önkéntesekből , kik hadkiitelezcttsegüknek már teljesen eleget teltek: el a hadsere" kötelékébe tartozó , huzamos idő,'e szabadsúgolt és önkéntesen belépő egyenekből, kik Imh' a sorhadi kötelc2ellségnek utolsó fclévéhen vannak; d) a hadseregnek önkéntesen belépő turtalékosaiból és púttllrtalékosaibúl ; el önkéntesen belépö honvédekből. A hadseregböl vagy honvédségből II csendörségbe önkéntesen belépett egyének szolgalati kötcle2eltsége harom évre terjed. Azok azonhan, kik ezen há"om éven lul is kivannak ~

a csendöl'Ségucn szolgálni, önkénlesen cs eVl'öl·évl'c lon'tblJ

is folytathatj,ik ottani szolgálatukat. Azoknak. kik ft hadseregböl vagy a honvédségből lépnek be a csendörségbe cs ahban négy évig szolgálnak összes szolgálati kÜlel ezettségUkbör a honvcdségnél töltendő két utolsó él' elengedtetik; az ilyenek tehát két évvel elébb bocsallatnak cl véglegesen a hadi l

kötelékből.

A h) pontban megjelölt önkéntesek a csendőrség részere hilrom évre szabályszel'üen avallatnak rel; az a), ri, ri) cs cl alattiak szerint felveendö egyének két tanu rutal aláirt jogérvényes kötelezöjüI\nel fogva szinlén húram Gvi csendörsegi

2-szor, feddhellen erkölcsi magaviselet és megfelelő szellemi képességek mellett tisztességes és ildomos magatartússal birjon ; 3-szor, ~O évnél ifjabb és 40 évnél idősebb ne legyen; -l-szer, nőtlen vagy gyermek nélküli özvegy legycn; 5-SZÖI', tökcleles hadi szolgálati képesség mellett 163 cenlimeLcrnyi teslmagassággal birjon j G-SZOf, a szolgálati magyar nyelven kivül még azon videk nyelveinek egyiJ,ét is ismerje, melynek területén mint csendőr mül,ödni hivatva leend cs 7-szer, olvasni. it'ni és számolni tudjon. Kiskoruak, Idk akár polgal"i állásból, ak;u' a cs. és kir. közös hadsereg lartalekaból, al,úr pedig a magya,' királyi honvédségből "csclldől"Ségbe önként belepni óhajtanak, atyjuk vagy tÖI'vényes gyúmjuJ, beleegyezését hiteles alakban bemutatni tartoznak. A 3. és 4. pontban kitett feltételek alól való felmentést, a csendörkerületi pamncsnok indokolt, ajánlata folytán a honvédel III i miniszter adhatja meg, vagy erre nézve a csendőr­ kerületi p"!"ancsnokokat is relhatalmazhatja. A csendőrség legénysegi állományába való felvétel csakis a legalsóbb rendfokozalhan (mint csendőr) tőrténhetik. mire nczve alábbi honvédelmi minisztel'i kÖl"I'endelet is inlézkedik :

4002/XVI. szám. A magy. kir. csendiirségi s7.cn'czeti utasilils 18. §. második bekezdése ét'lclmeben minden. - II csendürséghcz rcln}ldrc jclcntkezö, még \"(~dkütcles egyén, egy áltilia és két tanu által aláirt jog(h'vcnycs kötelezö

folytfm hál'olll {>yi cSl'wlörségi szolgalatol tartozik eivallaini, Ezen ünként ('I"állall kötelezettség az illeWru nÓl.\'e azon idlípont. túl kezdve válik Ii.ütclczö"". melyLum ő a csendOrscg rcszcre bemutat, tilt ik : micrt is az CZi!1l időpont után il c!'clldőrscgi szolgiliat betöltése clútli elbocsálast c7.cl7.o nclaliw beerkci',ö roh'amoch'áll\'ok ha csak II tön'óllybcll küriili"t fcltetelckcn nem illapninilk, -

pal'ancsnoli.súg altal c]utasitalulók.

a csemlörkel'lileti

~

22

23

~

~liuttkczik, hogya cs. és kir. közös hadsereg és a magy. kir. honvédség állományába tartozó szakas;wezetöknek és örmestcrcknek már csendörségi próbaszolgálatra való átnHelük alkalmu\'al, az eddig viselt szakaszvczetói, iIlel\'c örmcsteri jcllcgrlH Ic kell mondaniok és a csendőrl megilleLö tizedest jelleggel, valamint a .csendőr iJlelékcivcl beerniök. Ezen egyének ujabbi clöléptetésére nézve az idezclt uLasitás 22. §-ában foglalt határoznínyok mérvadók. Ugyanezen korlátOi~ások alá esnek a esendürségi próba szolgálatra belépett hadapród-tiszthclyettesek is, anélkül azonban, hogy ez által hadapródi jellegük csorbittatnék, tiszthelyellesekké való ujbóli kinc\'czesük pedig a csendőrségi szakvizsga s.ikcl'es kiállása után csak a fenn emlitett utasitás 2G. §-ában kÖl'iHirt módozat szerint töl'tcnhetik. Kelt BU(]apesten, 1888. évi január hó lS-án.

(1888. é,'j 4. sz, Hend, Közlüny.)

Jegyzet. 1. Oly jelentkezük feh'i'lelét illetőleg, kik egy é\ i önkéntesek voltak, il m. kir. honn!delmi miniszter határoz, telnit ezek beadványai il csendőr-kerUletek illtal il hOl1\'cdelmi rniniszLpl'hez terjesztetnek fcl. Oly egyenek fclvétele tárgyában. kik It cs. es kir. haditengcrészetben szolgáltak, szinten a lll. kir. hOllvédelmi miniszter a hadügyminiszterrel egyetértöleg határoz. (Honvédelmi miniszter 1888. éd szeptember IG-án 41,TUtXVI. szám alatt kelt körrendelcte). 2. PóUartall!kosok ön k~'ntcsnl csak akkO[' léphelnf'k he és próhaszolgálatra csak akkor veheWk 1'f'I, lm :tr.ok il hesorozási é"ök hadjutaléka végleges számhavctelp a lkalmin al is, amely It "cdtöl'\'I;ny-ulasitás 91. és 92. szakaszai értelméhen az c\ vegéycl roganatositlalil;;, a póttartaléki viszonyban megmaradnak, vagyis, ha az illcLöknek \'édkütelességi viszonya már véglegesen meg van állapit\'a. (HoHvédclrni miniszter 1SSi. május 30-án l\elt 24,ii57/YJU. számu rendelete.) 3. Oly cgyénel;;, kik hadA, ilJeh'c \'édkütelczcttségükncl\ már teljesen elegct tettek, azoll csendőr-alosztály által, lnclynél beosztásllkaL nyerik, az eskü letélelcvel három éHc avattatnak fel. (1890. augusztus 2ft-én kell 35,:J98/XVI. számu hom'éd. ministeri rendelet. Rendeleti Közlöny 52. szám.) 4. A csendőr-legénység, fekétel előtt, lcsli alkalmasságÍll'a nézve katona- vagy hOll\'éd-orvosilag rneg\'izsgáltatik, mire néne a hOll\'édelmi miniszter 1890. augusztus lG. 3G,9;HJV. sz. rendelete (nendelcli Közlöny .50. szám) intézkedik.

2. A csendörség tiszti ríllo11uinyának kiegészitése. A csendörsegi tiszti állomúny kiegészitése .,A csendőr­ tiszti állomány kicgészitéséről" szóló 1893. évi XXXVI. törvényezikk határozványai szerint törtenik és pedig: ,t) a csendőrségi testületböl. fokozatos tiszti előlépte­ tés állal;

b) a szolg,L1atban kipróbált, júl minősitett és megfelelő állalános müveltséggel is biró oly nőlJen altisztekből, kik a honvédtiszti vizsgát sikeresen letették és ennek alapján a honvédelmi miniszter által csendőr-hadapródokká neveztettek ki ; e) a véderőről szóló 1889. évi VI. t.-ez. 52. §-a, továbbá az 1891. évi XXXV. és XXXVI. törvény~zikkek határozmányainak a csendőrségl'c való ldterjesztéséycl, a közös hadsereg és II honvédség állományából önként jelentkező tartalékos hadnagyok, ugyszintén tényle.lJes és tetrletlékos 'w,zetl,,·ódok beosztáSet által és pedig a törvényszabta hetdserer/beli, vagy honvédségbeli tényleges ezo!lJálati kó·telezettség hetó"l/ése elött is, de ezen szolgálati kötelezettségek fentartása mellett, melyekbe azonban a csendőrségi szolgálati idő betndatik. A tiszti rangról való lemondás azon czélbóI, hogy az illető, mint hadapród, a csendőrség állományába felvétessék, nincs megengedve, mire nézve alábbi honvédelmi miniszteri rendelet nyujt tájékozast. G662feln. szíUlI. Ismélclten érkcznek hozzám üU'útlékos hadnag!Joklól oly folyarnod\'únyok, melyckhen il lll. kir. cscndőrséghez leen{W felvetelöket és egyszersmind a tiszti rendfokowlról "aló lf'lllOndásukat is clrogadIIi kérelmezik, utóbbit azzal mdokolván, hogy J:mnál bizlosahhan hcjuthassanak a csenrlürtestiilHthe. Habár cl tiszti l'endfo};;ozalról ,'aló leküs7.önós lIiilldcnkincl, szabadságában áll, mégis a Ickösziinesnek ilyetén imiokoláslit merőbcn helytclennek tartom s kijPlentem, hogyezentul az ily indokolással beérkező folyamodvány \'isszautasitlatni fog. Egyben indittutm erzem magam aIlnak kijclcntésére is, hogy tw·talékns hadnagyok - mcrt 1:1 csendörliszti allolllány kiegészitéséröl ~zóló 1893. é"i Xx..'\.VI. l.-cz. 1. §. e) pontjának él'lelmóben tettlcges állományu lisztck cgYlÍltalán nem jelcntkezhetnck a csendörséghez - csak kiyételescn oszlalhatnak hc a 111. kir. csendörséghez, a mennyiben a csendöl'lisztek J'cndszcrcsitett állománya amugy is csekély szállm s igy - miután szinnreleLti tisztck beosztása nem eszközi.ilhetö - esetleg tartalékos hadnagyok beosztásának csakis egycs ül'escdésbe ji.ivö helyek hetöltésénel lehetne csak helye, ha t. i. nem állanának megfelelő hadapródok rendelkezésre} Illiután a szolgálat él'dekébell fck"öleg clsl) sorban hl1dapl'údok lesznek II heosz.tásnál figyclf'mhe vévc. Budnpesten, 1894, lIo\'embcr hó 17.

A csendőrtiszti allás elnyerésére nlinden esetben még az ~1löirl csendörtiszti szakvjzsga letétele is megkívántatik. mely szakvizsgának tárgyait a csendőrségi közbiztonsági szolgálatot és II különleges szervezetet érintő törvények, szabályok és ntasitások képezilL Tisztek épúgy, mint a legénység, a Lestületbe való belépésko,· és pedig már a próbaszolgálatra való felvételük aIkalmánll, külön alább közölt csendőrségi szolg"lati eskiit tesznek le.

,

24

::!5

If

Eskü-minta a magyar királyi csendörtisztek és csendörök szamára. Én ilnnepélvesen cskUszöm a mindenható lslclH'e, hogy FpI5(~l;e5

fejedelmünk és urimk Első Ferpncz ,József, lsten kcgychnéblll CltJsl.lriai császa l', Csehország királya sth. é" :\lagrarország apostoli királya s hazánk szcntcsitett törvenyei iránt hüséggc l ~S hódolaIlal ,· isf'l tctcm. l~skü!'7.üm. hogy kütclcssl!gcimet, min t magyal' kiriHyi csen dör

(csendőrtiszl) a közrend-, csend- es hiztonsagi szolg/lIa tban Ilz idcvollatkozó utasililsok szcrint és mint katona. a hadi Wr\'cu Yck és szabillyok szerint mind enkol' és mind enben telJesítem: minden khriilrncllyf'k kül.ölt csakis a szolgálal. cl F'elsegc és az úllalll javát m ozdítom pW, a Wrn;. nveknek, elölJáróim és fül cbbhllóillt pal'nll csaillak f~S meghagyása inak k6szséggc l engedelmeskcdem cs a ,szolgúlati titkot hinm megl)rzilm.

2. §, fl. közüs hadsercgbeli és il hom'édtal'taltokos hadnagyok és a. hadapródok , a cscndórsE'ghez csa.k il jól vl'gzelt hat ha\' j próhasl.Olgálnt cs a csendőrtiszti szahizsga sikeres letéleh' után helyeztetnek véglegesen át. A próbaszolgáJ a ti idő u. csend/irségi szolgálati időbe hf'sziuniUatik. ::. §. A küzi.is hadseregböl és a. hOlwé
*.

lslen ('Ilgem ugy segeljen. Amen.

3. A csendürségóe tis., ti sa,.j~d"klcéllt való helépés módozatai.

Kclt_.. . ~ ..... .. __ ~~ 1\. :X., C$Nldör "th.

$.

k.

(c!>Cnd;jr.ha,l na~y,

\'al;)'

hadiIrrúd pröh:t-ncrulor.)

Hogy a fenuebbi esk n jelenlóllinkben nyitjul•.

:l

mai napon letéte tett, bizo-

Kelt ......... ... _..__ .. . .

K li., s. k.

X. ~ .. s. k. ( "cndórtJ!jzt.)

tt:sun!löroman,j

A vegleg útvett cscndöl' katonai szolgálatl'H. fegyvergyakorlall"U be nem hivha ló. mierl. is a katonai hatósúgoktól érkezö behivások az 1881. évi Il. l.-cz. 4. §-a értelmében és arra való hivaU\Ozással, azon parancsno!{s úghoz, mely az t küldte, visszaadandó. Az 1893. évi XXX VI. törvényczikket, melyről fennebb szólottunk, az alábbiakban közöljlik :

1893. é,·i XXXVI. törvényczikk n csendörtiszti allomany kiegesziteseröl. l. §. A csendörliszti állomány kiegtosziltetik : aj a cscmhil'ségi teslill et böl fokozatos tiszti elölct)tl'tcs állal:

új II szolgálatlmn kilH'óbó.ll, jól millósitf"!t es megfeleW áltahi. nos müvcltségge l is biró oly nőtl en altisztckbíll, kik u honvédtiszli vizsgát sikeresen teh~ttek és enuck nlnpjtlll a hOIl\'cdelmi minis7,lcr últnl csendörhadapródokk:i neveztettek ki : e) él vcdcröríH szóló 18B!l. é\ i I\r. tiil'\'c nyczikk 52. ~., továbhit az 1891. (, \' j XXXV. és XXX \' !. till'\'(>nrc1.ikkck halat'o'l\'itm'ainak a csendör5cgre \'nlú kitcrjesztésé\'el, II kiiziis' hadsel'eg es il honvét1s~g áJlol1liÍnyá ból üukcnt jelentkező tartalékos hadnagyok. ug}' szi ntén té nyleges és tartalt::kos hadapl'ódnk bcnsztúsa ált al {'s pedig a töl'venyszahla hadscrcgLH!li vugy hOllvúdscgllcli tényleges szolgálati kiit~} le ze llség belöllcse cl6tt is, d e eWIl szo lgálati kütelczettségek fClllartása mellptt, melyekbe azonban tI cscndlSl'ségi szolgálati i{W hetunatik.

lia ta,'talékos hadapród a csendörséghez, mint tiszti sarjadék belépni kiván. legczelszerübb ől a legközelebbi tiszti alosztalyhoz (őzakasz, szúrny) utasitani , hol a követendö eljárús lIlódozalairu, szolgalaU és egyéb viszonyokra, ar. illetményeire s a többire felvilágositást nyerhet. A leg&n!Jségi cillo,,,,íny/,,t helépni szándékozó egyének a legközelebbi örsparancsnoksagnal jelentkezhetnek, amely a belépéshe7. szükséges okmányok beszerzéséről gondoskodik es a beadványt szolgálati nton elöljá,·ó csendö,·kerületi parancsnoksagához terjeszti fel , amely a jelentkező felvetelére nézl'e határozni hivatott. A belópni szándékozó legénységi egyénnek a kÖI'etkezö okmányok szükségesek: a) Katona-könyvecske (Mili tar-Pass), vagy HOlIl'éd-igazolván\'. b)' Kötelezö (Ulsd az Állom,iny-kiegészités cz. fejezetet.) ej Próba-irás. d) Katona. vagy honvéd-ol·vosi bizonyitvány. e) Községi bizonyilváIly az erkölcsi magaviselet és nötlen sógl'ől.

fl

Nyilatkozat szülök belcegyezéséröl, (ha az illető kis-

koru.) A csendőrség tisz li állományába belépni óhajtó tartalékos hadapródok szolg,Uuti nyelven ilt és 50 kros bélyeggel ellátott - és pedig sOl·hadbeli egyének fi cs. és kir. közös hadügymintsztcl'hez, a m. kir. hOllvédséghez tartozók pedig it m. kir. honvédelmi miniszterhez intézett kervénvüket minden melléklet nélkiil azon cs. és kir., illetve m. kij,. kiegész itő parancsnoksághoz nyujljúk be, amelynek nyilvántal'tasába tartoznak. Tényleges állom(myu hadapl'öduJ\ u cscnuörséghcz való átlépés iránti kérelmüket szóbelileg az ezred kihallgatásnál

._ ,

,

,

26

elő:

ann~

adják It kérelem elintézésere, esetleg a hadügy-, vagy honvédelmi minisztet'hez való juttatására az ezredparancsnokság van hivatva. A kiegészitö-parancsnokságok a tartalékos hadapródok folyamodYányait szolgálati 1110n a cs. és kir. hadügyminiszterhez, illetve m, kir, honvédelmi miniszterhez terjesztik fel. A cs. es kir. hadügyminiszter a már felszerelt folyamodványt a honvedelmi miniszterhez juttatja, aki II jelentkező felvétele ügyében, a m. kir. beJiigyminiszterrel egyetértőleg határoz. 4, A cselldőcBéqből való kilépés,

A esendörtiszteknok ti testliletböl való kilépése a m, kir, honvédtisztehe nézl'e fennálló szabályok szet'int történik. .\ c s c n d Ö r-I e g é n y s é g e I b o c s á t t a t i k: a) a próba-szolg,"at alatt, ha az illetö csend örs égi szol-

gálatl'a alkalmasnak nem találtatik; /lj ha oly családi viszonyok fOl'Ognak fenn, melyek az elbocsátás tekintetéből mélttinylúst érdemelnek; c) az elvállalt szolgálati kötelezettség betöltése után, ha az illető maga kéri elbocsáUatását; valamint, ha azt aldwr nem is kOl'i. de ct rnegtal'tása nem áll a szolgálat érdekében. Ha azonball il szolgálati kötelezettségnek tartama alatt mozgósitás rendelletnék el, minden csendőr a szolgálati köte. lezettségett tul. a hadjill'at befejeztéig tovübb szolgálni köteles, ri) bekövetkezett testi fogyatkozás esetében, felülvizsgálat lltjnn; ej azon esel ben. ha a csendörség szervezetének megváltoztatá~a a legénység létszámának leszállitúsát szHkségessé teszi. A b) pont közelebbi magyal'úzatául a következők szolgáljanak: A csendör·legénység a b) pontban megjelölt esetekben való elbocsátására nézve ugyanazon szabályok állanak fcnn, mint a lll, kir. honvédségttél és e tekintetben az 1889. évi VI. L-ez, hatúrozvitnyai alkalmaztatnak, mely törvényczikk hivatkozott pontjait alábbiakban közöljiik: ii5. ~. ]~\"(~nk(!nt az aratás után cllcnlírzesi szernick (tiszti bemutaw túsok) tartatnak, mclvek azonban cg\' napnal többet nem "ehetnek igénybe. . . Ezen ellenőrzési s7.cmlt:ken (tiszti bemutatásokon) mindazon tart.ósan szahadsilgoltak, tovúhhá il tartaleJ..hoz, honvédséghez, púttarlalékhoz és tengen'cdhez tnrtozrJ mindn7.01l egyenek kötelesek megjelenni, Idk az c,' folyamán sem tónylcgps szolgálal, sem katonai I;:ikcpeztetés alatt nem alloUak, sem fegp-ergyakol'latokban részt nem vettek,

:17 Ezen kötelezettség elmulasztása_ ,a katonai fegyelmi szabálvok sze~ ' ;IG, §, A kiizöshad:;:;ercg (hadi tengcrés7.el) és honvedscg kiitcléké~ ben álló tillami tiszt\'i:;:;elük, il felségcs nralkodohtiz ma.gán~, családi és ösalap javu in alkalmazott hivatalnokok, It köznlapok hintlnlnokai, az országo:;:; kép\-iseletclmck hivatalnokai, il. mcgyei és nll'osi törvényhatoságoknak és él politikai közigazgatással meghizntt küzségeknek tiszt\'iselői, runennyiben ezcn állomásokm cl. jo~- ('S állnmtudomúnyi tanulmúnyok bcYégzésénck iga7.0lása megl;;:ivántntik, toni.bbá II nyil\-únos és nrilvilllOS~ sági joggal felruházott tanintczetek taníu'ni és tanitoi, a ncpiskolitk tanitóit is ideérh-e, húboru esetéhen a közigazgatási s7.0lgálat és a tanitás f91ytatására nélkülözhetetlen számban, az illelii szak miniszter ajánlatara Ö Fclsége él király engedelmével, alkalmazásukhun meghagyhatók. Hasonló ked\'ezlllcnyben reszesittctnek ft postai, távirdai, yasuti és gőzhujózási szolgálathan álló egyének is, amennyiben il forgalom cs üzem folvta!ása nélkHWzhetctlcnek. 57: A hom-édség minden ügyei a honyédelmi miniszter hatás~ k~róbe tartoznak . .A közelebbi hntározatok a. honn~dségi törvénybcn foglal~~ttl1ak, Háboru idején az összes honn}dség kntonai tekintetben O Felsége il király által kinevezett hadvczér alatt ull_ A honvcdelmi miniszter, illetőleg a honn!dség főpurancsnoka, utóbbi II vom-édelmi nliniszter utján, kiHelesek a hOIlYédség létszumárúl, telszcrelésérül, elhelyezéscröl, katonai kiképzéscrül és fegyelmi magatal'túsáról II közüs hadügyrninisztf'rnek folytonos tudomúst nyujtani,

rint büntettetik.

*.

A testiiletböl kilépöknek erkiHcsi bizonyitVlíny adandó, melyet a szárnypál'ancsnok ;iIlit ki és a lWI'iileti parancsnok láttamoz. Erre nézve a honvédeimi minisztet' "hibb közölt rendelete intézkedik: 13,30-:1: X\TI. szálll. Azon gyakl'abhan clMordului szokott cset alkallllúhúl, hogy a kilépő csendilrségi egyénnek saját kérelmére a tettleges szolgálatban töltött idejéről, valamint ilZ ezen idli nlalt tanusitott erkölcsi yiseletéröl a bizonyitvany II szakaszparanC::,.,l1ok állal il szárnyparancsnok láUrunúzftsá\'al állittatott ki: utasitolIl a cS'cndör-kf'riilcti parancsllokságot. miszerint az ulosztályokal a jth-öoen leendő S7.0I'OS uhhoztal'lás \-égeltiigyehneztcsse nz 11"78. e,-i junius 7-én 21.:{5911. szám alatt kelt körrendeletlcl kiadolt ,. Utasitús él m, kir. hOIl"cdscgnél öl'lIIPslerWl lefelé, a hadapródok kivétclc,·cl, a katonai állományhoz tartozo személyek minő~ sitvényi túhlázataiual, szerkesztésere nézn!" (187B. ('\'i 21. sz. Rend. Küzlöny 108. lapoldal) VII. pontja a~il\ bckczdésl"nek azon hatarozvanyára, melynek helyes értchuczésc szel'int az ily hizollyih';Íllyok a szárny~ parancsnok állal a cselHWr-kerülcti parancsnokság litttnmozásával álli~ tandák ki. .

teslületből

Bunnpcst, 1889_ év márczius hó :l;j-CIl. A miniszter helyett:

Gromon, s. k. államtilkal",

,

28

29

A leszcrelendő legénység elbocsájtás "lőtt ' orvosilag megyizsgáltatik. Beteg csendöl't szabadságoIni nem szabacl. Erre nézve alábbi honYédelmi miniszteri rendelet nyujt tájékozást:

V, FE.IEZET.

'A

40,456. 1XVI. szilm.

Körrendelet, Minden cscndc'k kinek szolgálati kötelezettsege lejár, cligazitása előtt on'osilag mcgvizsgaltassék és ha betegnek találtatnék, úgy fclgy{'gyulása a tesliitetbcn hc\'ámndO és i) csak t('ljes felgyógyulása után igazitandú eI, illetn' a küriilményckhcz );;épcst II fclüh-izsgáló bil.Otlság elé állitandú. Azon eliírOl'dulhafú esetben, ha az illető felgyógyulását a testnJetben nem óhajtana he\-dmi, hlHlcm sajút maga kérnc eligazitúsút, úgy tőle tél'itven\- kiivctclcndö, nwl\'llck él'telmébcll lllindenllclIlü ellátási igényről lemond. '. ~\zon kih'nhm~ ll y, hog\" ,'alamcly csemJör tiir6düttség('lIck saját maga az oka, nem jo~ositlH\t.ia fel a csencWl'-kcl'tileti pilrancsnokol arra, hogy az illelüt egyszcl'üen C'1iJ{ilzittassa. Az ellútási igény odaitölése a tölTén\' ertelmében az én haltu;kürölllhiiz tartoz\"iín. ih- esetekhen mindig
Fejérvdry, hun\'ctlclmi minbzlcr.

A leszerelt legénységnek igénye ytln egy rendbeli ruhára (sapka, zubbony ,"ugy dolmány, nadrág és csizma. télen köppeny is.) Ezen egyenruhái azonban <.:sakis Jahhelyiikl'e való rnegérkczésliliig használhalják. (Szolg, szah. a I. rész. 281. pont.) A csendőr legénység eltávolittatik: aj hadtöl'I'énvszéki itélet kiivetkeztében. olv hünténv. vagy vétség elköveiése miatt. mely az altisztnél ~ a törvéliy énclmében - lefolwzással van egybekötvc. bJ fegyelmi elj;u'ús folytán: jav,ühatatlan isúkosság, nemkülönben oly botrányos életmód miatt, melynek következtében az iIIelü a <.:sendörsegi szolgálatra megbizhatlanná Yálik; továbbá szolgúlaLi hanyagsag és egyúlah"tn oly hibák ban való megl'ögzöttség llIialt~ amelyek ugyan nem tartoznak hadWrvényszéki e!jürüs alá, de az illetőt csendőrségi szolgálatra mégis alkalmaLlanná teszik. lia a esendő!". mint szolgálatképes, a csendőL'ségi tes; tületből elbocsáttatil" illetékes csapattestéIlek tartalékába helyeztetik vissza azon 1'endfokozatban, melyet ct csendö1'ségnél s.:erzeit. Lásd 1876, évi szept. 21. 3182/cln. s:c, kij,./'erulelelct. (Rend, Kozlo'ny 1876. évi 24, sZ<Ím) Az crkölcsi és személyi okmúnyok a csendőr-km'üleli pal'anesnokság által az illetékes csapattestnek megküldetnek.

csendőrség

kiképzése,

A) Tiszti s",jadék kiképzése. A tiszti sal'jadék kiképzése akként történik, hogya próbaszolgálatra beosztott hadapródok először a legenységi egyének részére előirt és alúbbial,ban tilrgyalt módozatolmak megfelelőleg ugy elméletileg, mint, gyalwrlatilag bevezettetnek. Ezen "zélból elöször azon ismereteket szerzik meg, melyek a csendörök és altisztek részóre szükségesek és ezen ismeretekbe vaJu bevezetésük rendszerint a lwriileti parancsnokságok székhelye in. az oktató liszt felügyelete alatt, a kerületi parancsnokok cs azok helyettesitésével megbizott törzstisztek ellenőrzése mellett történik. Az első elméleti kike"zés után a hadapród-próbacsendől' klilőrsre vezényeltetik, hol tapasztalt altiszt vezetése mellett a gyakorlati szolgálattal ismerkedik meg, Ezt követőleg a szakasz székhelyén, ugyancsak tapasztalt tiszt vezetése mellett a szakaszparancsnoliság, illetve a csendőr-tiszti teendőkbe lesz beavatva, hogy a szakasz értelmi és ~zellerni vezetését elsajátithassa és midőn a hat h""i próbaszolg,ilat ekkép letelt, a hadapród-próbacsendör szakvizsgára bocsút!atik. .A ésendőrségi szakvizsgának: melyekre az illető magánuton elökészülni tartozik, tárgyai a következők: A) il politikai közigazgatási hatóságok szervezete és a kir. jál'ásbil'úságok és törvényszekek büntetö ügyekben i hatásköre, de csakis azon mérvben, a mennyiben ezek tudása a <.:sendörsegi szolgálat érdekében sziikséges: B) a csendöl'ségi szervezeti és szolgálati utasitás es az azokban foglalt' határozv,inyoknak mily módon való helyes es pontos végrehajtása; Ci a esenclől'-kerületi parancsnokság állal e czélra kijelölendő törvények, rendele lek és a csendőrségi szolgalatra vonatkozó oktatólag'os paran<.:sok ; D) a szakasz-, illetőleg a SZ;Il'l1y-iroda vezetése; E ) a magyar nyelvben való fogalmazási képesség; erre nézve irásbeli feladatul szolg;lihal példillll a küzcsend, rend vagy biztonság megzavtU'ásút előidézett oly rendkivüli eserneny felőli jelentéstétel, melynek folytán a küzbelópett csendőrséggel szemben ellenszegülés fordulván elő, a fegyver használata válik szükségessé : Fl a hazai büntető törvények általános ismerete;

30

#'

•

Gj a katonai büntető töl'vénynek a katonai büntények és katonai vétségekl'ől. tOl'ábbá az állam hadcreje ellen elkövetctt büntényckről szóló része és pedig csakis áltahinosságban ezen büntethető cselekvények jellegére néz,'e; H ) az élelmezési tömeg- és elszállásolási rendszer, valamint az anyakönyvi ügy azon méry szerint, a mennyiben azt a szül'llypamncsnoknak tudnia kell. A vizsga-bizottság: a csendőr-kerületi parancsnok. a paranc'nok-helyelles. m,isod törzstiszt és a helybeli szárnyparancsJlokból áll; tov:ibbú a gazdászati és belig;tzgatási természetü lÚl'gyak Yizsgálása végett a számvivő szintén részt vesz. . Az egyes vizsgatúl'gyaJ\ eredményéről két példányban

vizsga-jegyzőköny," szerkesztendő: melynek egyike az írásbeli dolgozattal együtt a honvedehlli ministerhez terjesztetik fel; ezen feltel:iesztésben a I'izsgázottnak a csendő"séghez leendő áthelyezésere, vugy az esetleg más csapatoktól próba-szolgálatra beosztott tiszteknek illetekes csapa~iukhoz a proba-szol-

gálat előtti szolgálati Yiszonyukba való visszahelyezésükre vonatkoz 6 ajánlat: a vizsga eredményére és egyéb észleletekre alapitva, hatürozottan kifejeztetik ; a vizsga-jegyzőkőnyv másik példánya a csendőr-kerületi parancsnoksúg irattál'ában őriztetik meg,

A vizsga-jegyzőkönY"ben az eredmény csakis .,alkalmas" vagy .. nem alkalmas" kitételek által fejeztetik ki. Az "alkalmas" általúnos osztályzat elnyerésére szükséges, hogya vizsgüzott minden egyes túrgybót legalább "jó'; és a

szolgalati nyell'en kil'ül az illető csendőr-kerlileti parancsnok-

ság felügyeleti kö1'letében divó még egy nyelvre nézve "a szolgálati használatl'a eléggé birja (, osztályzatot nyerj en. A próba-szolgálati idő a c::sendőrségbe történt végleges

heosztús nt,in, az ille tőnek Ősszes szolgálati idejebe heszámittatik.

B) 11 legénység lcikép=ése. Minden egyes csendőr köteles a csend örs égi utasitások és szabályok és az ,iltalános természetü katonai szabályok és ösmeretek mellett, még a közbiztonság, csend és rend fentartására vonatkozó polgári törvényeket, milliszteri rendelete-

ket, megyei és varosi szabályrendeleteket stb. ösmerni. Hogy a követelményeknek megfelelni lehessen, a csendöl'ségi legénység ldképzése, illetve oktatúsa is, annak czélja szerint külömböző: ugymint :

1. a csendőrségi szolgálathoz megkivántato ösmeretekbe való bevezetés, \'agyis a próbacsendörök oktatása;

31 2. a szakkiképzés fokozása és a folytonos önmüvelés

czéljából eszközölt oktatlls. "agyi s II gyakol'lati szolgálatot teljesitő csendőrök oktatása; 3. az annyi!'a fontos, az önúll6ságra is képesitő teljes szakképzettséget megadó, altiszti kiképzés. vagyis az altiszti iskolában való oktatás és tanitas: végHI;

4. a tábori csendör szolgálatra kijelölt altiszteknek ezen szolgálatra szükséges különös kiképzése,

vagyis a lábod

esendő,'

tanfolyamokban valo oktatás és tanulús. Hogy a testületbe belépő egyenek a csendőrségi szol-

gálat követelményeivel alaposan megösmel'kedjenek, első sorban mielőtt még az őL'sökre gyakorlati szolgálatra beosz-

tatnának

külön elméleti oktatúsban részesülnek.

Ezen

czélra a csendőr-kerületi pal'ancsnokságok székhelyén az ok-

tató-tiszt és megfelelő altisztek által. legalább hat heti elmeleti oktatásban részesittetnek a [lróba-csendörök. Az oktatús tárgyai a csendöL'ségi szolgálatra vonatkozó töl'\·én~· ek. ~za­ bályok, rendeletek, irás. számolás és fegyvergyakorlatole Az ezután leleendö vizsga credményéhez képest. a köve telmé-

nyeknek megfelelő p"óbacsendörök gyakorlati szolgálattéteh'e oly őrsőkre osztatnak be, melyek kipróbált aHisztek által vezényeltetnek ; ahol további szolgálatuk alatt s véglegesitésük

után is - mint azt mindjúrt elmondhatj nk - szakadatlan tovább oktatasban részesittetnck. A próba csendőröknek a gyakorlati szolg~Uatl.m valú bevezetése az őrsökőn mindig altisztek és idösb tapasztalt csendőrök által a járőrküdések alkalm,i\'al történik és járörvezető

gyanánt csakis az alkalmazlatik. ld !;;elIő gyakorlati

tapasztalat és elméleti ismeretek által

II

nelkülözhetlen és

megfelelő önállóságra s megbizhatóságra máI' SZCI'! tett. Az oktatás az őrsö!\ön "Napil'end"~ek hatál'ozványai szerint pontosan megtartatili: - még al\kor is, ha az őrsön csak egy csendőr I'olna otthon. Ezen is!;olúz{lst rendszerillt az ől'sparancsnok végezi s a szalmszpm'uncslloknak lltasitásszerü hivatasa és kötelessége a felett ő,·ködni. hogy ah;rendelt őrsein az oktatás értelmesen és jól megfontolt ten' szerint történjék s ezen őrkődés, ugy a szakaszparancsnok,

mint minden más magasabb elöljáró ,il tal a szemlék alkalmával szintén teljesitletik. Az elméleti oktatással párhuzamosan halad a legeny-

ségnek irásbeli oktat{tsa is, minden egyes csendőr képességé-

nek megfelelő módon; kezdődve a szépirás alapell'eivel s tollbamondás utáni irással ; folytatva a cscndőrségi utasit;LS, a gyakorlati szolgálatban elöfOl'duló események ismertetésével, tőrvényértelmezésével s végződve nagyobh és fontosabb jelen-

32

.t

,

33

tések, tenyvázlatok, beadványok, siirgönyök stb, szel'ireszléséveL Elvül tekintetik, hogy ezen irásbeli munkálatokkal mindig a csendörségi gyakOl'lati szolgálat tanulmúnyozása és fej-

lesztése legyen egybekapcsolva s igy ezen dolgozatok szorosan a szoJgalati utasitásl'a. tÖl'vényekl'c, vagy rendeletekre állapitva szcrkesztcsscllck s a katonai iráI~r azon szabálya, hogy lehető rövidséggel, tömören, de él'lelmesen és szabata san kell il'ni, szorosan szem előtt tarlassék.

Minden csendör havonkint legaltlbb 5- G irásbeli feladatot tUl'tozik kidolgozni. Épugy. mint ezen irásbeli feladatok,

a számtani feladalok is az ő.'sparancsnok által adatnak fel, csendőr képes:;:égéhez merten és szintén fokozatosan haladva könnyebbről nehezebb feladalokrtl. az iIIetö

cl

Altis:tek nevelése és képzése.

A csendőr-altiszti i
l) szervi határozvanyok és szolgálati utasitás a

tábori

csendőrség számúl'a. Az őrsvezető i vizsgáboz

egyáltalában, a gyakorlati közbiztonsági szolgálatban bebizonyitott jártasság s megfelelő szolgálat II tán, csakis oly csendőrők bocsáthatók, kik kifogástalan minősilvény mellett tiszta és megállapodott jellemmel birnak. A vizsgazott altisztjelöltek, üresedés nem létében, czimzetes őrsvezetőkké léptettetnek elő és mint az őrsparancsno­ kok helyettesei alkalmaztatnak, A csendőrség liiképzésére és oktatására vonatkozó ezen általános szabályok a m. kir. horvát-szlavon csendőrségére is alkalmazást nyernek ép ugy, mint a m. kir, csendőrségre, milltán az 1898-ik év folyamán a magy. kir. horvát-szlavon csendőrségnél is lett már külön oktató-tiszt rendszeresitve.

czéljából a cscndör-kerüleLi

szürJlyparaJlcsnok. oktató-tiszt és sztimvivő-tisztböJ tllIó bizottság üHal tal·talllak meg. E vizsga tárgyai a következők: (f

J a magyar nyelv:

b) il'álytan az öl'spul'ancsnok ügykörének gall1lazüsi kepe ss éghez Ilwgkivántató mervben.

megfelelő fo-

c) számtan (nég-y alaprnüvelet és törlck), il csendöl'seg szel'vezcti- és szolgálati-utasitása es az ebben foglalt s külünősen a küzbiztonstlgi swlg,Uat teljesitésére VOllaLkozó hatürozvünyok végrehajtúsi módja. e) a csendőr-kerületi paruncsno!i:sÚ.g által közölt törvéil)

uyek. rendeletek és oktató tel'lIleszuLü parancsok, melyek

il

csendÜI'ségi szolgálatra vonatkoznak, t) uz ől'sil'oda vezetése, ,q) a csendörségnél használatban lévő lőfegyverek szerkezelél'öl. kezelésérÖI. jókal'ban tal'lúsáról és megvizsgálásáról szóló uta:;itas. It) il csendőrség küzigazgatúsánuk alapelvei, de csak az öl'sparanesnok iigykörénck megfelelő lCljedelemben, i) il szolgalali szabályzat) k) a g-yakorlali szabalyzal I. része (gyalogság részére és ti lovasoknál a lovassági is),

VI. FEJFZET.

A

csendőrség

ruházata és felszerelése, I

A csendőrség egl'enruh,izatát és fegyverzetét, a honvédelmi minisz.ternek a beliigYlJ)iniszterrel egyetértőleg teendö javaslatára O cs. és apostoli királyi Felsége ,lllapitja meg. A m. kir. és a II1. kir. horvál-szlavon csendőrség öltözete és felszerelése 1885. év óta a következő.

A) A. yy
I·

t k· mm ~ ~, .• r. honvedsegnel

Köpeny téli - a honvécj legénység kőpenyének szabása és alakja szerint, csakhogy felfinom, kékes-szürke 3

34

~

,.

vastag posztúból, meleg béléssel és felgombolható fekete bárányből' gallérral. Köpeny - nyari - könnyebb, vizhatlan posztóból. Posztó nadrág, félfinom kék szürke posztóból és oldalvarrasain világos buzél'Völ'üS szegélylyel. Nadrág - nyári - a posztó nadl'ágnak megfelelöen kiállitva, l,önnyebh szövetböl. Csizma nadl,(tg (csak gyalogcsendöl'ük számara) a mul' viseltebb kék szürke posztó nadrágból, a1. alsó láhszárak sziikitésével készittetik. Csizma - téli - tehénbörböl, térdig érö szarl'al. Csizma - ny,lI'i - tehénbörböl félrilagas szánal. Nyakravaló, keztyü, kardbojt, köpenyszij, mint a m, kir, honvédségnél. Téli keztyü. Ing vászonból. Téli ing gyapotból. Gatya vászonból. Alsó nadl';;g gyapjuból. téli használatra. Zsebkendő vászonból. , Kapc1.ák, a téli lIanclból, a nyári vászonhól. Jelsip, sargarézböl és jelsipzsinól' zőld szinü gyapjúból két labdabojttal. Járörtáska, barna tehénbörböl, vászonnal bélelve. hordszijjal ellátva. Tábori-kulacs, üveghöl, fekete börhe hevarl'va és hordszijjal ellátva. Köpenyszij. mint a m. kir. hoO\'édségnél. Csendőrségi hátbörönd, fekete börből készitve és vászonnal bélelv e, egyéhként hasonló kiállitasu, minI. a m. kir. honvédségnél (csak a gyalogcsendörök részére és csak mozgósitás esetén vétetik használatba.)

B) A. lovas legénység!!él méH: Börös nadrág, kék szürke posztóból, a száJ'ak külsö varrásában vilagos buzérvörös szegélylyel ellátott lovagló nadrág, a szárak belső oldalán éfi a? ülőt'észen szürke bőrrel boritva. Sarkantyú, felcsatolhat6 készülékkel. Lószerelvény és nyeregszerszám, mil.lt a lll. kit'. honvédhnszár legénységé, csak a lópokrócz fekete.

35 c) A tisz/eknél.

Kalap tollbokrétával, mint a csendőr legénységé, de arany zsinórral és finomabb anyagból. Sapka, mint a m. kir. honvéd-tiszteké. Dolmány, finom aczélzöld posztóhól, olyan szabásu mint a legénysége, csak arany zsinórzattal, vállszalag és vállperecz nélkül Znbhony, finom aczélzöld posztóból a m. kir. honvéd gyalog tiszti zubbony mintájára, vili'gos buzérvörös hajtókával. Posztó-nadrág, I,ék szürke posztóból, különben mint a csendőr-legénysége.

Nyári nadt'ág. Mellény, Köpeny, Csizma, Kitüntetési jelek. Kezlvü

Nyak'l'a~'aló,

Kardbojt, Kardkötő.

Deréköv, . Sarkantyu, LÓs1.erelvény és Nyeregszerszám.

to

o

~

••

:g:5 > "

~2

-'" ;";'E

:.;: .,oo E 'V; ce ~

'E" Tö'megrendsze,..

A csendőr-legénység ruházati és felszerelési czikkeinek beszerzése a lömegrendszer szerint történik. A testületbe való belépésnél illetékes elsö /ömegbetét a m, ldl'. csendőr­ ségnél gyalogcsendör részére (;() frt: lovascsendöl' részére 130 frl; a lll. kir. hOl'vál-szlavon csendörségnél, melynek legénysége csak gyalogcsendörböl áll. 80 frt. Az évi tömegá/alány pedig a m. kir. úsendörségnél: a gyalogcsendőrnél 45 frl; a lovascsendörnél 51 frt 80 kr ; a m. kir. horvátszlavon csendörségnél pedig ,10 frt. l\lindezek együttvéve az az egyes csendőr-kerületek összes legénységeinek kerületenldnt összesitett tömegalapját képezik és I,öziisen olykép kezeltetnek, hogy az egyik tömegrészes egyéni követelése, valamely m,isik részes javára nem forditható. Ha a csendőr a csendörségnél megszakitás nélkül legahibh 5 évet szolgált, ugya testületböl önhibáján kivül és nem felülvizsgálat folytán való távozása esetén tömegkövetelése feltétlen tulajdonába megy út és neki kifizettetik. 3*

,-

~

3ll

• 37

Azon véglegesített csendőröknek. kik állandóan nyugdijaztatnak, vagy végkielégitéssel elbocsúttatnak, tömegkövetelésük és ruházatuk becsértéke szolgálati idejükre való tekin. tet nélkül kiszolgáltatandó. ' Időlegesen nyugdijazott végleges csendőrök a tömegkövetelésre és ruházatuk becsértékére csak akkor tarthatnak igényt, ha ujbóli felülvizsgáltatásuk folytán végleg nyugdijaztatnak vagy végkielégitéssel elláttatnak.

rűzve, melyhez még a rezmarkolatu gyalogcsendörkal'd járul. Ezen fegyverzete annyiban változott, hogy az 1898. év folyamán a tárpuska helyett, az 1895. évi mintáju 5 töltény t befogadó 8 mm. ürméretli Mannlicher-kllrtály lett rendszeresitve, amely az 1899. év folyamán használatba is vétetett. A csendőrség fegyverei adómentességet élveznek. A fegy\'erzetet és lőszert a kincstár szolgáltatja.

vm

VII. FEJEZET.

Fegyverzet és

.,

lőszer.

A m. kir. csendörség fegyverzete ez időszerint az ősz­ szes magyar csendőrkerületeknél a 8 tölténynek befogadúsára szerkesztett 11 mm. ürméretü Kropatschek-fele, döfőszuronyos tárkarabély és az aczélkosaras - csak az I. kerületben még a régi rézmarkolatu - gyalog csendöl'kard, A II., III. és IV. csendőrkerületek allományában levő lovasított csendőrök fegyverzete szintén a Kropatschek-tárkarabély, döfőszllronynyal, továbbá a hosszabb vagy rövidebb mintájll lovascsendőrkard és a G lövetü 9 mm. ürméretü csendőrségi forgópisztoly. Ha II lovasitott csendőr gyalog teljesiti a szolgálatot, akkor a kardhüvelyen levö felső kardpúntnak külső karikájába akasztatik be a kardkötő illető kamója, nehogy a járáskelésben a kard a csendőrt feszélyezze. A szolgálati lőszer áll: 30 töltényből minden ember és tárkarabély után és 25 töltényböl minden ember és forgópisztoly után. l\Iint czéllövészeti lőszer a főtisztek, továbbá a legénység számára évenkint és fejenkint 12 tárkarabély és It főtisztek és lovasoknál még 12 forgópisztoly töltény van meghatároz,'a, Minden ujonnan növedékbe jölt csendőr részére It Kropatschek-tárkarabélylyal ,való lövésbeni ol,tatás czéljából a tárkarabélylyal 30, a forgópisztolylyal 25 drb töltény van engedélyez ve. A czéUövészet a szakaszparancsnok felügyelete alatt, lehetőleg a tavaszi őrsszemlék alkalmával tartatik meg. A legjobb lövőknek jutalomdijbani részesitéséböl felmerülő költségek fedezésére minden szárnyparancsnokság szakaszonkint évi 7 frtnyi czéllövészeti jutalomdij-átalányban részesittet ile A m. kir. horvát-szlavon csendőrség az 1877. év óta a a Fruthwirth-féle döföszuronyos tárpuskával van felfegyve-

FEJEZET.

A ruházat, fegyverzet és

lőszer

biztositása.

A fcnnúllot! m, kir. erdélyi csendörparancsnokság a legénység ruházatához !;zükségeltetö anyagkellékeket, ugyszin-

tén a szerelvényt is a belligyminiszter jóváhagyása mellett, árlejtés utján. vállalkozóknál biztositotla, Minden szitrnyparancsnokság az állományába tartozó legénységének L'uházatt,,1 és szerelókkel való ellátásáról önmaga gondoskodott olykép. hogy a L'UMzatot, az anyagkellékek hozzaadásával. szcrzödtetett szárny-szabó által, testmérték szerint készittetle. A hibbeliek, valamint \'- raktarakhoz tartozó egyéb börnemüek kész állapotban vállalkozóknal biztosittattale A ill. kir. csendörségnek 1882-bcn történt szervezésekor 1885-ig a ruházati anyagkellékeket és szerelvényeket részben a Lll. kir. belügyminiszter, részben pedig a m. kir. II. sz. csendörker. parancsnokság biztositotta. Az 1885-ik é\'től kezdve ezzel a m. kir. Ill, sz. csendőr­ lWl'ületi parancsnoksúg van megJJizva, melynek kötelessége a csendőrkerületek

és vállalkozók részére szükséges mintákat

háromévenkinl beszerezni, az árlejtéseket közhírré tenni és megtarlani, valaIIIint li. ruházati és fölszerelési anyagminták megváltoztatásút sZl1kEéglő esetekben a honvédelmi és bel-

ügyminisztereknek előterjesztést tenni. Az arlejtési t(Lrgyalások a beérkczett irásbeli ajánlatok alapjim a belügyminiszter kikiildöttjének jelenlétében nyilvi,nosan tartatnak, mcg, a váUalat oda itélése tárgyában a belügyminiszter hatúroz. A szerződéseket a m. kir. IlL számu csendőrkerüleli

parancsnokság köli meg a vállalkozókkal és

hivatva van a hazai anyaguan történt szállitást, valamint a szerződési

feltételeknek pontos teljcsitését ellenőrizni. A fegyverzet és lőszer beszerzését a belügyminiszter által megállapitolt szükséghez képest a honvédelmi minister eszközli.

.. f

38

A tárkarabélyok a Steyl'i fegyvergyurból szereztetnek be és a m. kir. központi fegyvertárban tartatnak készletben és kezelésben. A tárkarabélyokon szükségeltető apróbb javilásokat honvéd-puskamüvesek, nagyobb helyreigazitásokat azonban a Steyri-fegyvergyár eszközli. A forgópisztolyokat Kirner Antal budapesti pllskamüves szállitja és ő végzi a szükséges helyreigazitásokat is. Csendőrségi kardokat a Ill. sz. csendőrker. parancsnokság szerződtetett vállalkozóktól közvetlen szerzi be. kik azokat a m. kir. honvéd központi fegyvel·t'lrba kötelesek szállitani, ahol azok minöség es tartósság tekintetében kipróbáltatnak, aztán pedig raktároztatnak és a csendőrség részére szükséges készlettel az egyes kerületek innen lúttatnak el.

A lőszer-szükséglet a csendőrkerületi parancsnokságok által évenkint a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszl.endŐ és ez által a m. kir. honvédelllli miniszterhez áttett szükségleti kimutatás alapján a hOllvédelmi miniszter által a pozsonyi m. kir. honvéd-lőszer bizottságnál biztosittatnak. A legénység s7.crelvényeit szintén il kincstár szolgáltatja és az ebbeli szükségletet belügyminisztCl'i jóváhagyús mellett, nyilvános árverés utján. a III. számu csendöl'l;CI'ii!ct biztositja.

39 Kisebb betegségeknel

II gyengélkedő

napig maradhat az örsön. czenlul pedig

rendszerint csak 3

megfelelő

gyógykeze-

lés végett a legközelebbi honvéd- vagy katonai, - ha pedig az ilyen tnlságosan messze feküdnék, polgári kórházba adatil, at. valamint sulyosabb esetekben is ezen helyeken teljesittetik a gyógykezelés, kivéve, ha

a beszállitÍls egyáltalán nem

~ betegség sulyos volta eszközőlhetö, amikor a

miatt

beteg

csendör az öl'sön gyógykezelLetik. ~.

](ór}uizi ápolás.

Tiszteknek és a legénységnek megbetegedés alkalmával kórházi ápolásra van igényük éllUgy, mint a bonvédség tényleges állomanyu tisztjeinek és legényscgi állományu egyéneinek. Az igényre való jogosultságot a honvédség i " illetékszaMlyzat" L rész 15. §. állapitja meg. Tisztek ez iránti 50 kros bélyeggel ellátott és orvosi bizonyitvanynyal felszerelt l\érvényiiket -

szolgálati uton -

az

illetékes es. és kir. hadtest, illetve a terület illetékes honvédkerületi parancsnokságához adják be, a mely aztán felvételüket illetőleg határoz. 88.3201\'.98.

S'l.3.ll1U

min. ren.lel c:.l. 1899. ":'\-i 2. s'.!. H. K.

A kórhüzban tisztel\: az ' tlpolást. gyógykezelést , gyógy-

IX. FEJEZET.

szereket, elhelyezést, fütést "ingyen kapják és csakis élelmezesükért fizetnek évi fizetés"jk szerint az illetékszabálvzat f'ennebb hivatkozott szakaszában meghatúrozott dijat. .

A csendőrség egészségügye.

a. tiszt gyógykezelésél tetszése szerint eszközölte ti ; választá-

"

1. .Útaldnos s",bályok. Minthogy a csendőrség állom anyába tartozó külön orvosi személyzet a szolgálati és elhelyezés i különleges viszonyok miatt

nem szervezhető; az egészségügyi szolgálatot az oly örsállomásolwn, ahol m. kir. honvéd vagy küzöshadscl'cgbeli csapatok vannak, a lll. kir. honvédség, iJletve - a cs. és kir.

közös hadügyminiszterrel létt'ejött megállapodás folyt(lll _ a cs. és kir. közöshadsereg orvosi személyzete látja el; ott pedig, ahol katonai (hon védj-orvosok nem állomásoznak, e szolgálatot az arra vállalkozó polgári orvosok végzik el és pedig dijtalunlll. Ahol az őrsállOllláson Ol'vOS nincs, ott a rendes orvosi vizsgák

nem lévén megLarthatók , elégséges, ha a legénység

bizonyos időközökben vaamely szomszédállomáson, ahol or\'os van. vizsgáltatik meg alkalmilag, p. o. járörködés alkalmával.

A tisztekre nézve a kórházi ápolás nelll

kötelező ~

rnert

sára van bizva a katonai (vagy polgál'i) kórhúz (gyógyintézet) is, melybe f"lvétetni kivánja magát, még pedig nemcsak a m. kir. honvédség alá tartozók. hanem a cs. és kir. helyörségi kórházak is, de a felvétel a kórház férhelyélől függ. A tisztek megbetegedése a honvédelrni miniszternek bejelentetik. pliniszlcri rendelet 24.618 XVI. 1890.)

A legénységi állományba LaI'Lozo egyének honvédségi és

csak kivételesen a közös hadsereg "Ital fentartott vagy polgári kórházakban helyeztetnek el és ily esetben II felmerülő ápolási költségek az illetö .zsoldjaból fedeztetnek, ha azonban ennek fedezésére a beteg zsoldja nem elegendő, a fedezetlen rész a kincstár terhére számoltatik el. Ha azonban a

csendőr

szolgálatban önhibáján Idvü1

szenvedett sebesülés. vagy testi sértés I;iivetkeztéhen jut kórházi ,ipol ás alá, ugy illetékei teljes élvezetében marad és a felmeriilö összes költségeket a kincstál' fizeti.

, ~

40

A legénység kórházban naponta - jelenleg - 65 hajczúrt fizet. A tenyleges szolgalatban elmebeteggé vált tisztek és legénység, esetleg azok özvegyei és á,'váim is az elmebeteg katonák és katonai özvegyek sárvaknak téholydákban való elhelyezésére vonatkozó, a honvédség számára 1879, évi november hó 12-én 42,696/I. ' szám alatt (Henc\eleti Közlöny 35, szám/ex 1879,) és 1885, évi áp,'ilis -hó 27-én 18,7:WVII. szám alatt (Hendeleti Közlöny 16, S"lm /ex 1885,) kiadott ,'endeletek l'észletei szintén mérvadúk, A közelebbi eljárást az 18\11 évi \J, és 1898, évi 64, sz, Hendeleti Közlönyökben közzétett 5592 1XVI. é, 00_64;l/XVI. sz, honvédelmi miniszteri rendeletek szab,Uyozzak, Veszett állatok állal megmart csendő,'ök,'e nézve követendő eljiu'üst alábbi hOll védelmi minisztCl'i rendelet szabályozza. Körrendelet. ~Iindawn Icgénysúgi ullomúnyu hom·cdck (L:scndlÍl'ük). kiket veszelt, vagy erre gyanus kutya. macska. ,-agy más ullal I1tc~hal'apotl és a kik a Pasteul'-fólc inlc7.ctben eszküzi}Jlli szokott. "CSZt~ltl:lóg elleni (antriohikus) n!dö olUisok yégett Budapestre küldendük, II cs. es kir. budupesti lG. számu helyőrségi kórhi!zlIak adalldök ul. A sz:UlitilS, a kiséret :O;1.nkségc~cge és az átadásra \'olllltkozúlag ill. cges . . s. s7.olg. szab. I. resz 2G. és ~'j. §~'i1ihan foglalt határo1..\'íÍnyok én·énYí'sc>k. l

"Az ezen idézett szabályzat

lin. pontjának 2. kikezdúsc cl'tehnóbcn

a hO!l\'(!dor\'o::i által a kórház részére:' szerkesztett ~értcsitésbell" ki kell tcrjeszkcdni a harapás idejere, hí'lyél'e és lehetőleg a kisérő klilsö la;· nem kfilünben - h:.t az illrtö üllalimk, állalon'osnak közbcjüUhel, hOllc1.Oh'tsa mar mcgcjtclctt - a bonc:whis eredmcnye is. Egycbkénl a bOIlC7.oli·IS erc'd mcnyéfól s7.óló crlcsités késm)hcn {,s közyctleniil küldendő meg::. Toyahhá az áttekinlési lajstrolllon a kórház azon körOlméllyckröl1 miszerint az átadás a Pastclll'-féle intézetIwIl eszküzlendű \ ('!';zettscg elleni ,-edü olt.lsok végett törtenik, rödden crtesitendo. Az imcnt I"lnlitetl intczcthe mló IIlcgfclcW be,-czelésríSl anynyiszor. a lHennyiszcr tlZ szükscges - ól helyörse~1 kúrhúz gondoskodik. Felcmhtcndiinck találoIlI n!giil. hogy ;\11011 c::öetben a polgári ható· s;igoknál odu kcll hatni, hogy il \'cszettségrc granus, dc a harapás ulán rögtön hi nem irtott ;illalok mcgfelelő idön út megfigyeltcsscllek es a megfigyelés Pl'edményéhez képesti eljárás l\ön~ttcssek, \ alallliut az ered· ményröl, ha a harapott egycn még az emlitett helyőrségi kórházban tnrtózkndllék, ezcn kórház vezetője is crlcsittcssék. Budapestell, lS93. hi augusztus )11:' 21·cn. l'ülményekre,

A c:sendöl'ségi egyéneknek hirnlöoltása, illetve lljraolLása ü'ant a honvédelmi miniszter 1888, január LG-án li2,:?41 11887. szám alatt kelt rendelete intézkedik, Ennel\ végrehajtása I\apcsárl a m. kir. belügyminisztel' 1888, évi 6281. számu rendeletével akként intézkedett, hogy II tör\'cnyhatósagoknak meghagyta, miként a;.~ oltüs idejét min-

41 den évben idejekorán a csendőrkerűleti parancsnokságokkal közöljék, egyben az első foku egészségügyi hatóság utjan intézkedjenek az iránt, hogy a esendőrkerületi parancsnokságtól nyert utasitásához képest az oltó-bizottság elött időről­ időre megjelenő csendő"ök, a szükséghez képest be, illetve ujraoltassanak, Azon próba-csendőrök, kikröl nem á11apitbató meg, bevoltak-e már ollva, vagy ujraollva, vagy öt éven belül természetes himlöl állottak ki, bevonulásuk után az illetékes honvédOl'vOS, vagy ennek hiányában, az illetékes városi, községi (kör) o"vos által beollandók, illetve uj,-aoltandók, A kerületi paranesnokságok ez irányu megkeresései teljesitendők, Oly ullomásokon, hol himlöjál'vány lép fel, vagy annak fellépése fenyeget, a csendőregyének iLllomáshelyeiken az illető I"árosi, községi, I"agy kö,'orvos által ujraoltandók. A be-, illetve ujraoltásból felme,'ülö költségeket a belügyi tárcza \'iseli. Gyóyyfü,'dök, Tisztek és legénység, ha katona-, vagy hOIl\'éd-ol'vosilag beiguzolt oly bajban szenvednek, mely valamely gyógyfürdő­ nek használatat reájuk nézve szükségessé teszi, - a gyógyfürdő kedvezményes használatá,'u igénynyel bit'nak, A legénység zsoldjának teljes élvezetében marad, de abból az ősszes felmerülő kiadásokat - az utazási költségek kivételével - fedezni tartozik és csak az e,eLben, ha az ellátási költségek összes illetékeit meghaladmik, a különbözetet a kincsLár fizeti, A gypgyfürdők által nyujtott kedvezmények időközönkint közzétételnek é, jelenleg a honvcdségi .Hendeleti Közlöny" (szaMlyrendeletek) 1898, évi 10 szamában közzétett kim utatúsban foglaltatnak A gyógyfiirdők kedvezménye, használatát - az alapitók áltnl reá ruházott jogból kifolyólag, egyes esetekben a honvédeImi minister adja meg, azon fürdőkre nézve pedig, melyeknek engedélyezési joga a cs és kir_ hadtestparanesol<ságra van ruház,'a, - az engedélyt ö eszközli ki, Időlegesen nyugállományba helyezett egyének, felülvizsgáltatúsuk alkallT1ávnl szintén kérhetik gyógyfürdöbe való felvételüket, de az összes költségeketsajátjukból tartoznak fedezni, Az állandó nyugállományba helyezett csendőregyéneknek gyógyfürdő kedvezményes hasznúlahira igénye nincs és csak egyes kivételes, méltánylást érdemlő esetekben, kegyelem utján engedélyezletik. (LitscI Rendeleti Küzlíiuy lS8~1. b- 21. st.ámúhau l:!ii,SO XVI. sz.hllu hom'cdclmi lIliniszteri rcnc1elclcl.)

közzctctl

43

42 :3. S:
X. FEJEZET.

A

csendőrség

A csendőrség illetekei a

ban vannak megallapítva.

illetményei.

csendőrségi

"lIleték'zabályzat"-

Az illetékeknek I'észletes ismertetése nem levén ezen mü feladata, ehelylitt csak főbb vonásokban közöljük a szükséges tudnivalókat.

.-lJ Tisztek

illetmény ei. A "'cndörtisztek rendes illetékei ugyanazonosak a cs. és kir. küzüs hadsereg, illetve m. kil'. honvédség tiszqeiével, aZOIl klilünbséggel. hogy am. kir. cse"dőrség havi dij élvezetében
1. Rendes illetékek. A tisztek rendes illetékeit alábbi táblázatos kimutatás tünteti fcl:

Rendfokozat Hayidij: Ezrű dci;

aooo

.

I

---- - 1680

Örnngy I. oS7.lályll s7.ft1.ados

II. osztályu

kr.

2100

Alcucdps

1200

sz;i7.ado~

--

900

mért szálláspénzl'e ,'an igenyi'lk. amelynek nagyságát az idö~ szakon ként változó "katonai bÓl'5zabás" állapitja mcg.

3. Utazási pótdij.

Athelyezési vagy ügyködési utazilsoknal " tiszteket utazási pótdij illeti meg, mely az illető állá~ához képest változó és pedig:

fl·t ti " ~ " 4 50 (j

kr.

, "

" 3 " 2,50,') II

4. Tiszti szoZIJ,,"áltság.

A csendőrtiszteknek szolga helyett swlgavitltság jár. A szolga váltság évi 192 frtbol :Ul Ul Ezen jarandóság oszthallan havi illetéket képez és havi dijjal egl'idejüleg előlegesen fizcttetik ki.

II

F'óh,ultlétgy .

720

Hadnagy

600

5. Tisztek nyugdijigényei.

600

tasrol szóló 1875. evi LI. t.-cz. határozványai mérvadók és ugyanazon elvek állanak fenn, mint a ITI. kir. honvédség tisztjeire nézve; az ISS!. évi LXXI. l.-ez. 1. S. értelmében

A csendöl,tiszíek nyugdijazásnrn ncz\'c a kalonai ellú-

Cscnrlöl'sc:;:i pótdij: Tünslis7.t, ,"agy törzstiszt teendőiycl rncgbizoLt szúzados.

I

~lindeu havi dijat élvező csen dör· egyénnek a hesz:il.hi.soh\sról szolo 187\). évi XXXVI. L-ez .. illetve az 18\)5. évi XXXIX. l.·cz. szerint megszabott állandó, vagy ideiglenes szállásra, ezenkivül törzstiszteknek, vagy töl'zstisztet helyettesitő századosoknak, a gödöllői különitmény parancsnoknak és a segédtiszteknek lútápra es istallú bérre is van igényük. Azon esetben, ha a tiszt tel'mészetbeni lakást élvez, ugy részére bntor, vagy ennek hiányában butar-pénz és pedig évi 25 frt jál', ha pedig természetbeni lakás nem áll rendelkezésre. ugy a havi dijat élvező egyéneknek rendfokozatul
Csendörkerlileti parancsnok részere rendfokozati különbség nélkül Ezredes részére Alezredes • Örnagy Szúzados ", Főhadnagy vagy hadnagy részcre

Évenként frl

..,1

és is!,í1/ó illetékek.

1.

cS

JI. oszt.Hyu s1.tJzados

Föhadnagy, hadnagy

*) Hadbirák, póldijat clvcznek.

sÚlmYe\'(~k

.

300

240')

I

I

cs úllalorvosok jelenleg csak óvi ISO frl

-) Az utazási pótdij jelenlcg Wl'zsti sz tek részcl'c 4 frt, il többi tisztok rcszérc napi 2 f1'tban \'all mCg'állapitva . •') Jelenleg a s7.olgaváltsúg csak é\'i lGO frt SO ht lesz. A fenn· lebb ismert elett mag
45

44 csendőrtisztek nyugdijazúsánal azonhan a szolgálati pótdij azon hányadok szerint sZlltuittatil, be a nyugdij üsszegébe. melyek a csendől'ségnél töltött szolgálati idő után jiirnak.

B) A ltgénység

A

csendől'legénységnek

3, Egyéb illetéke".

iIletékei~

igénye van:

a) a rendfolwzat szel'inti illetményekre és pedig zsold, szolgálati pótdij és egye b illetményekre, melyek a csendörségi

, Illetékszabályzatban" I'anpak részletezve: b) elszálliisolásra; c) ruhiizat, fegyl'erzet és fclszel'elesre, a lovascsendől'­ nek szolgálati lóra is. 1. Zsold. A legénység zsoldilletékei kÖl'etkezők: Hadapl'ód tiszthelyettese, hadapród-őrmester és " őrmesteré napi Orsvezetőé napi Csendőré napi

1 frt 37 kl'. 1 ._ 30, l .. 03 »

2, Szolgálati jJótdij, A szolgálati pótdijról "lá bb i átnézet nyujt fell'ilágositást: A m. kir.

Rendfokozat

csendől's égnél

I a 1- G I

I

I

I

Megjegyzés

flt lkrl frtikr/jl-t li
a.pród .. .. - , -, - ,-, - ,-,14G I-116412óIIJ "O A szolgálati potdij it csendőrségŐrmester cs őrsvezető

Csendőr

I

..

!,31 :::1~~12ÓII?9Ig211~~I:::116412511821~~ <>4 fol ,ll -o L 51146 - 164 20 fl>

I f

.

Tt:~t~:I;;~t apródnak Örmester t:s öl'\'ezetönek Csendörnek -

-

-

20 15 -

-

-

25 20 -

I

I -

1

Sli -•• zu 'uc\' Jen 3. zsold és szol-

1

-140 - - liOI 14n

30 -140 2;') -

45 -

IS-ik

hen tOJtütt szolgilati ef után

lOhbe nem nii\'ck· 'k S "k" J

E7.en óvi illetek után az eyct 36:. nappal szamih'{\. jal' cgy napl'a

.

l' 'Il h d

tültütt

9 12 15 18 s1.OIgálali ev lIlim é\'cnkint

I

-

gáJati pótdij feb· ruitr hú ?9-ere szinten kIfizettetik.

,iOI

:·m - 40 - !4f) r

A zsold a szolgálati pótdijjal együtt félha,'onkint gesen fizeltetik ki.

előle­

~:zekcn kivül a csendörlegén)'ség számára többnemü esetleges illetékek vannak megállapitva, melyek kőzül a következőket emeljük ki : 1. A különleges szolgál attételre alkalmazott allisztek napi 20 kmyi irodaszolgálati pótdija. 2. Minden teljes 24 orai tartam u klilszolgálat után a csendőröknek 40 krnyi. az altiszteknek 50 krnyi étkezési pótlék jár, különös, rendkivüli esetekben történt összpontositások alkalmával ezen étkezési pótlék 50"/o-al felemelhetö. 3. Fegyenezkiséreti illeték és a tandij, ől'mesternek napi 1 frt, őrvezető és csendörnek napi 70 kr. 4. Az elfogatási dijak, az elfogott!'a jogerős itélellel kiszabott szabadságvesztés rnellelli büntetés tartam ához képest 4 frttól (j() frtig. 5. Tanu-illetmények, 6. Kiséreti dijak 71;' kilométerenkint 35 kr. A szakaszparancsnokok helyettesitése czéljilból külőrsl'ől vezényelt altiszteknek az étkezési pótlék a vezénylet tartamára szintén jál'.

A m. kir. horvát-szia von csendőrtisztek iIletményei ugyanazonosok a m. kil'. csendőrség tisztjeiével ; a legenység illetéke i azonban akként vannak megáJJapitva, hogy 500 frt a) zsold fejében evente az őrmester az örsvezető 400 " a csendőr 300 " zsoldot elvez. a

b) a szolgálati pótdij, rendfokozatra való tekintet nélkül, kiszabatban jál'; és pedig: 50 frl 3 eVI szolgálat után évente

következő

6 H 12 .. 18 .,

.,

., .,

II

., "

"'

.,

100 "

. 150 "

. 200 "

';,J

47

46

es pedig a havonta kétszer történő zsold-fizetéskor. Ezen összegyült pénzből fedeztetik az örsfőzőnő fizetése, továbbá a fütés és szobavilágitás és általában a háztartási kiadások. A számadást a kiadásokt-ól és bevételről egy e czelra megbizott csendör vezeti, megfelelö ellenőrzés melletL Ahol az őrs legalább 3 nőLlen cscndörböl áll, okvetlenül szakácsnönek kell fözni; csak, ha az örs létszúmu két före

XI. PFJEZET.

E I s z á I I á s o I á s. A csendöl"legénységnek mindenütt és mÍl~nl;or szolgálati hivatásánal, mcgfelelő természetbeni szállá~;:a van igénye. Azon helyiségek, melyek az 1879. évi XXXVI. L-ez. 10 §-a szerint csapatok beszállasolására igénybe nem vétethetnek, ezen mentesitést

il

száJI ala, ,'un megengedve az ellátást vendéglöböJ vagy magúll-

házból hozatni. Az étkezés áll: Reggelil'c: ká.vé, tej. vagy rántott leves;

csendörségre vonatkozólag is élvezil.;:.

A csendőrség részére szükséges összes sz:ill:isok és laktanyák rendszerint hódet utjún, szeL'zödésileg biztosittatnak. A laktanl'a-heiyiségek. istállók. iL'Odak tisztogatása és világitúsára (a lakszolll,k ki\"!itelé\·el. melyeket a legénység sajátjából tartozik vililgitani). átalányok vannak rendszeresitve, a lak tanyák tisztántartása c czélra felfogadott egyének, - tehát nem a csendörök állal eszközöltetil;. A laktanya-szobúk fütését az irodák kivételével a legénység sajátjábul taLtozik eszközöl ni. Az örs legénysége a rendelkezésre álló lakhelyiségekhez képest, egy, két vagy több szolJUban közösen helyeztetik el, az örsparuncsnok lakása külön szob. ban, az örsirodában van. Nős legénység reszére külön szoba. konyha és két teljes ágy jal',

A csendőr-Iaktanyák igénybevétele a sOL'had és mindkét honvédseg tisztjei és tisztviselöi. valamint polgári tisztviselők által is. hivatalos utazásaik alkalmával, meg van engedve az esetre, ha azon ,L1lomáshelyen elhelyezésükre megfelelő szálhis rendelkezésre nem áll: tartoznak azonban a szállás igénybevételéért a szabályszerü at\'onulási szálláspénz t (fejenkint és naponkint 26 ht) az illetö őrs átalány'! jav,"tra megtériteni.

XII. FEJEZET.

É I e I m e z é s. A csendőrség szétszórt elhelyezéséből és szolg3.lati viszonyaiból foll'0lag kincstári élelmezésben nem reszesithetö, hanem az összes élelmezési kőltségeket a legénység zsoldjaból maga fedezi. S ez akként történik, hogy a helyi piaczi árakhoz képest fejenkint a szakaszparancsnok ,iltal megállapitott napi betét (35-50 kr.) a közgazdálkodásba befizeltetik

ebédre: leves, hus mártással, fözelék, vagy ehelyett felváltva tészta. vagy sült hus; vacsorára pedig mindig egy hus-étel. - - . I l.

A csendőrség közétkezesében a közös hadsereghez és II honvédséghez tartozó tisztek és tisztviselők hivatalos utazúsaik alatt, a szabályszerüleg meghatározott kőzetkezesi penz befizetése mellett, szintén résztvehetnek, rná" katonai, vagy

polgári személyeknek azonban abban résztvenni rendszerint nem szaba,!.

XIII. FEJEZf:T.

E Ilátás. A m. kir. és a m. kir. horvát-szlavon csendörség ell;'ltására nézve egymáslól eltérő törvények és szabályzatok állanak fenn. u mi természetes folyománya annak, hogy a nl. kir. horvát-szlavon csendörség ellátása Horvál-SzlavoLLors7.ligok autonom belügyét kepezi s igy külön töneny últal rendeztetett; s ez oknál fogva mi is az alábbiakball a két csendőrség ellátását I,ülön választva tárgyalandjuk. A) A m. kir. csendörség nyugdijigén) cit az 1881. évi LXXI. L-ez. szabályozza, " melynek fontosabb hatilrozatait a következőkben ismertetjük:

1. A csendörtiszlek nyugdijazasál'a néz\re továbbra is ,a , katonai ellátásról szóló 1875. évi Ll. L-ez. határozványai mérvadók, a tisztek csendőrségi szolgalati pótdija azonban azon hányadok szerint számittatik he II nyugdij összegébe, melyek a csendörségnél töltött szolgálati idő után járnal' .. 2. A szolgálatkél'telenne ",LIt legénységnél a nyugdijösszeg a betöltött szolgalati évek Ill1,nyához képest akként növekszik, hogy az ilIetö legénységi egyén: 10 szolgalati év betöltése után a 15-ig tetlleges illetményének lIa-ál.

48 15 szolgálati év betöltése után a 20-ig tettleges illetménvének 3/s-át. - :l0 szolgálati év betöltése után a 25-ig tettleges illetményének 4/s-át. 25 szolgálati év betöltése után a 30-ig tettleges illetménvének 518-át.

. 30. szolgalati ev betöltése után a 35-ig tettleges illetményenek ' h -át. 35 szolgálati év betöltése után a 40-iIIí; tettleges illetményének ' Is-át és IV40 szolgálati év betöltése után a teljes tettlegességi illetményeit kapja. A nyugdij-igény a szolgálati kötelezettség tartama alatt akkor áll be. a) ha a csendör önhibája nélkül, szolgálatteljesitéskor szenvedett sebesülés, vagy sulyos testi sértés következtében válik szolgálatképtelenné; b) ha a csendör önhibája nélkül, más mint az a) ,tlatt emlitett oknál fogva - nemcsak II csendőrségi szolgálatra, hanem általában minden kenyérkeresetre alkalmatlanná válik. - (Nyugdij törvény 1881. évi LXXI. t.-cz. 3. §.) A szolgálati pótdij általában csak oly legénységi egyének részére számitható a rendszeres nyugdijhoz, kik a csendőrségben legalább hat évet szolgáltak. Sebesülés esetén szolgálatképtelen né vált legénység szolgálati idejéhez 10 év hozzá számittatik s a katonai ellá- tásról szóló 1875. évi Ll. t.-czikknek a sebesülési pótdijakra vonatkozó határozmányaival egybehangzóan, a nyugdij esetleg a teljes tctllegessegi illetmények összegéig is oda itélhető. A 3 évi csendőrségi szolgálati kőtelezettség betöltése előtt szolg,Uatképtelenné vált, de keresetképes legénység 3 havi tettleges illetményeinek megfelelő végkielégitéssel bocsáttatik el; polgárilag keresetképtelenné vált legénység ellenben a 10 évi szolgálati idő betöltése előtt is nyugdijban részesül. (Nyugdij törvény 4. §.) Próbacsendőröknek végkielégitésre igényük nincs, kiválóan figyelemre méltó esetekben azonban rokkantakká vált próbacsendőrök részére is elbocsátásukkor a három havi zsold szokott. végellátásként engedélyeztetni. Azon próbacsendőr, ki szolgálat teljesités közben, vagy a szolgálat teljesitése kővetkeztében lett teljesen és nyilván bebizonyithatólag szolgálatképtelen né, az 1885. XI. t.-cz. 36. s-a alapj án nyerhet nyugellátást. 3. A csendőrtisztek és legénység özvegyei es árvái nyugdijazásúnál a polgári állam szolgálatban alkalmazott sze-

49 mélyek részére fennálló szabUlyok ·alkalmaztatnak. Ha a tiszt, vagy legénységi egyén önhibáján kivül szolgálata teljesitése

folytán szenvedett sebesülés, vagy sérülés következtében halna meg: az özvegynek és az árváknak a nyugdíj azon összeg-

ben jál', mely az illetőnek azon esetben járt volna, ha az ilyképen elhunyt 40-ik szolgálati évét betöltötte volna . Végül a magy. kir. csendőrség ellátása iranti törvényes intézkedéseket előnyös en kiterjeszti és biztositja .Az állami tisztviselők, a!tisztek és szolgák nyugdijazásáról" szóló 1885. évi Xl. t.··cz., mely kiterjesztette az ezen törvényben nyujtott kedvezményeket a csendőrségre is. E törvényezikknek a csendőrséget kőzvetlenül érdeklő nevezetesebb határozatai a következők: 1. A szolgálatteljesités közben előulló viadalban szolgálatképtelenné vált legénységi egyén (ide értve a próbacsendőröket is), tekintet nélkül szolgálati idejére, mindig legutóbbi beszámitható javadalmazásának teljesösszegével nyugdijaztatik. (1885. évi Xl. t.-cz. 26. §-a.) 2. A szolgálatképtelenné vált, de polgárilag keresetképes legénység bezárólag 5 beszámítható szolgálati évig abeszúmitható javadalmazás egy évi, 5 éven tul egész 10 évig pedig 2 évi összegében megállapitandó végkielégitésben részesül. 3. A csclldőrtisztek özvegyei lL fi'rj beszámitható javadalmazásának 600 frtjáig enuek 50n/o-át, 600 frton felül pedig az első 600 frt után 50"lo-ot, a 600 fI'lot meghaladó rész után pedig 20"lo-ot kapnak özvegyi nyugdij fejóben, akkor, ha a fél'j legahibb 5 évet szolgált. 4. A legénység özvegyeinek ellátása, fl férj beszámitható utolsó javadalmazásának 1/ 3 részéből áll .akkor, ha a félj legalább 5 s ha Iwrengedély mellett alkalmaztatott, legalább 10 évig szolgált. Azon tiszti és legénységi özvegyek, kiknek

férje beszámitható öt évet még nem szolgált, az 1885: Xl. t.-cz. 48. §-a értelmében a férj legutóbbi beszámitható illetményének megfelelö végkielégitésben részesiiInek. . Ha özvegy nem marad hátra, akkor a szabályszerü kort még el nem ért kiskoru gyermekek részesülnek ellátásban. Tisztek figyermekei 20 éves, leánygyermekei 18 éves, altisztek és szolgák figye\'mekei 16 éves, leánygyermekei 14 éves koruk betöltés éig részesülhetnek ellátásban. (1885: Xl. t.-cz. 41. §.) Azon gyermekek nevelési járulékát, kik hazai intézetekben iskolában járnak, vagy képzőművészetet tanulnak, az illető miniszter a szabalyszerü kor betöltése után is tanulJ

50

51

mányaik befejer.teig legl'elebb azonban 24 eyes koruk betöltése ig meghagyhatja. ha kellő előhaladást iguwlnuk, 5. A férj után hútl'amul'adt ÖZyegy, vagy csahidtagok részesülnel\ a temetési és nevelési jal'111ékball. A nyugdijazott egyén nyltgdij~ülak mcg\,..Htúsilt nlinden tovább emelhető igényről való lemondás mellelt kél'chnezhcti, de ha n6s, hitestál'sának beleegyezése kivántatik meg. A meg"úlLásl a belügyminiszter figyelmet ~'~lentlö esetekben (vagyis akkor, ha il megválhis ugy az 9'ckelt félre , mint az államkincst
,

I E?

-t,

I

"I I ", '- I g-, ,-,II I ~ I ~ I ~ I ti l ~ I '"., I I Ol ol o: "'[ "'I "' I ,I

.~

~ ~

-;;

'0 ~

.2 ~

__ o .w:-:

~;

~

00

~

.0

~

<-

" .~';;' ,..: o '::(' :.~~ .~ ~ ~ ~ ~

~

"~ lI

I

~

e-J

.~:a ..... :,:

I

t_ Cl

:.!I •

'-:I't

co:.

"1'

~

I

t;1 ~I

I..~

~

~ I' ~ Ol

Ol •

~!

:; ~ 1 I

l;l' "1'

~I

~

~

~

~

~I

~

-

C'J

~I

"l~ ll

=1'

~

-t'

g~ l:

C'.J

C'I .

c":

-:-r.

-t'

l.":i

;S o:.!l

. ....0:'

51'

CI

1..":

IQ

1 i -" ~l r ~ I gjl 2? i ~ I ~ I ~ I fii i § -o -[ ? _I -I "I '" "'I g, -I ,;g l; ~

-

=ö

~

gl ~

g> ~

, ·Wd!lll!!l<1IOZi;\l11 7<1"'I~Ut;)Ul'Of!P

''il

~

.~

• •

~

...... ct!

N

'ct!

'0

'3

~

..c:a~r'ct!

t'

I- g

j ~

.~

.~:..

.~ L..

~ C

"

~

:~

.';; 'c

§ ~ ~ ~

:.:;; ~ ~

"'1'

_

C S

o

~

-. ,

.:;;

I

1

":"I.~

':o ,...,

co ~

-

o:l

~

C"J

C\I

0'1 "'I$'

o

C'I

~

-.ti

~I

.~

~ l

~ .

~

'1

.•

~

~

I."': ~

,

~ oo .,..;

~ !'-I

~

~

~

~

~I

t-

1

.....

:'\I

ro

.•

~

1.:.

c':

~

"'"

l,":i"'-:

~

1

l

t-

0

-

7il·\I~ m
.~

_

M

:-

-

~

'0 ' .': 001 :::.

§.-. "1

·b' '-' ~. ~

t;

II il :;; , ~ , ~q 1;1 1 ;~ [ ~ 01 ;1 ! II lj ~ I ~ I ~ I ~ I § i i .g .~~ ~~ II ~ I RI 9 1I ~ I ~ l ~ I' a.: '" ~ :g ~ =1 ~ I ~ ~ I :: I g ~,;;~ t? : 1' : '1 : '1 ~ I < I' : I---~ I : . ~ g ~ I f3 ! ~ I A'~ I SI ~ I ~ I ;! . .- . - I ..". 00 1 I I 00 1 "'I I I ~ :"!: II li ~ I ~ I' ~ I ~ I · (;1 ~ I -; ~ - I r II a;1 0;1 ~ I ~ I :;1 gl ~.~: IiQ 1 I I .~. . I ; I ; I ~ I ~ I ; I' ~ .:g :.s"'il ~ [ ~ 1 :~ I ; ; I ~ 1 g I 81 ~

>0.

~

81
I.~

'[ 0 [ ,

.~:'-

-=

C'I

1":1 -

-

s'~

"""i

~ 1 .~ :-1 .t3

!

-I ? ~~

%;)"'I~ ut~U 11!flp

~

....

~•

o,

-

':'1

::-.I

~ - I

~I CI

Ol i ~~ I ~~ I ~ :'>1

'"
'0

d

-I '" I I "" 1 '" I

·~·I ,

.,

c:3

::;: ,...;

-

•

.0 "

~~

I ,

O[ ~

gs [I ~

~

Ol

I

n.0 l'

j ~ ~ --0 -1"'I Ol

"o

~

~~:!;~b1~f.~~

'C [

.wdnU[yt.[OZS13I{

. S ·s

-

-55 1 :7: -

l

I &l l ~ I ~

c\l

I

I

~

e::

I

OI •.z, 1 O I • I ~

" I Ol " 1 °

_"';C'IOJ~::-:~

'"

__~__L-____~__~~~-L4*

52

53

""sr ~.

on

;o

I

~

o.:l

=.

!";l.

E'

n

S:::, -

~ ~

M

g

~

M

~

...o

<

~

M

"=:..: ~ ;l ;:

O

;-

~

". ~

O

ci. c

~-;;

[ , -

;i'

(1894. május l~·im kelt 22.2HJ/XVI. sZ. hom"édminiszteri rendelet. Rendeleti Közlöny 1894. é\'i 17. szám.)

n

c· ~

"";- "'"-,

'"

:::

.§; ~

9!~§; ' ~

"?

2-

§.

A nyugdijállományban levő csendőrlisztek és legénység, állami vagy mcgl'ei szolgalatban való alkalmaztatása a nyilvántartó honvédkerületi, illetőleg kiegészitő parancsnokságok által a honvCdelmi minisztcrnek jelentetik be.

00

~.

~

~.

E'

"

Q.

I ...on

"" co

co '"

~

I

'" ..:, o""

I ...'" I I I I I I <:o

II II II

-~.2.'" ro l >-c:~ -- -

.........

ha szol"úlali póttlijat nem éh'el.

I

II I I

II II I I I

I

I

......

...... :!;

I ,.... I I I I

~

&l

...

'"'"

'"

" (")

M

I

'" '"... ... ...'" ......

"".

~ ~

ha szolgálati p6tdijat nem élvez .

I

t.; ~

::,.:' C

.'

, ~__ J I -

~

'o"

II I I I I I

e· ~

~~~. ~M ~:.,;

"c

~ ~

-O

00

"g.~

_.'"- O-

~

~I ~

N

~

O;

-

-- '" ~

.''" ""

~.

00

s

~ ~

~

-- " .

I -t?

<

ocr

o-

1l ~

'"

~

~

~

~ ~

Q

'"o

< c

-?-~ ~

.,o ~

'"s "

1», N

-

XIV. FEJEZET.

l»

Egyéb kedvezmények. Szabadság.

~

M

2. ci. o

N

~M

;::tC:

~

E' ~

~

~;::

-

l

2:3._. "";;;. = '" -- '"_. :::~ ~

"'"

t;~

= (';1.5:

"~

~

~~

~ f;!'

.

~

si

-"" I

_.~.

é"~

I

ha szolgá.lati pótdijat nem ch'cz ~~

~C;

r'~

."

<

Nft

c;

00

N

~

""o

~:':::.

ci~

~

~ ~.

ro

::::-. ~.

C. N

.,.

~

~

;:J ;i

~ OO

a

" -I -1», -- _.'o <>

;:1

"g.~ S:~

N

~ ~

~

:r"af I f~ ~ '?'

n

"'" ,.

~

.

_·1 m. kir. horvát szla~on csendörség ellátását .A m. kir. homit-szlavon csendőrség nyugdijigényeiről" szóló 1889. évi deczember 26-án kelt törvény szabúlyozza. Ezen tőrvény az elhltasi igényeket ugyanazon alapokra fektetve allapitja meg, mint a m. kir. csendőrség nyugdijigényeiről szóló 1881. évi LXXI. L-ez. Végül "A Horvát-Szlavonországbeli taJ'lományi tisztviselők. altisztek és szolgak, illetve azok özvegyei és árváinak nyugdijazásáról és ell,Uas,lról szóló' 1892. óvi marczius lD-én kelt törl'ényben nyujtott kedvezmények a 111. kir. hOl'Yátszia von csendőrségre szintén ldterjesztettek, a mi ,iltal ezen csendőrség is hasonló cllátási előnyökben részesül, mint a melyeket a m. kir. csendőrség a fentebb \)Illlitett 1885. évi Xl. t,-cz. határoz\'ányainak reá való ldterjesztése folytán élvcz.

'"sc· co

<. c. ro

0'

c'

c-

33. c..

".'2,

Tisztck szabadságára nézve ugyanazon szabályok mél'vadók. mint a honvédség havidij élvezetében alló tényleges allományu szcmélyei részére fennállanak. l~zen szabályok a m. kir. honvédség részcl'e kiadot! 1895_ évi . Hendeleti Közlöny"-ben foglaltatnak. A legénység részérc kijáró szabadság tekintetében a csendőrségi szerl'ezeti utasit"s 31. §. és részben a honvéd legénység részél'c kiadott és a honvédség "Rendeleti Kőz­ löny"-ében (1887. éd 31. szám) közzétett "Szabadságolási szabályzat" intézkedik. . A csendöl'ségi legénység szabadságolúsál'a nézve a következők

mérvadók :

időtartallll'll és behivásig való szabadsúgolások csakis létszám-Icszállilas eset én engedhetök meg: mirc néz\'c esctről-esetre I,ülün intézkedések adatnak ki.

1. Meg nem határozott

55

54 2. lia oly családi viszonyok forognak fel1ll. melyek mél-

tömeg-átalany. a nelah'tni érem- vagy jclvény-potdij és a 16-

tányhist eedemelnek és melyek tárgyalása folyamatba téte~ te U, a szabad:o:ág mcgadásáru néz\'c él csendör-kcl'iileti pa-

rancsnoksúg indokolt felterjesztése folytán a homédeimi mi-

"polasi dij kivelelevel) akincstál' javara esnek. Ily szabadsilg-hosszabbitúsi kérelmek azonban csakis tekintelrelllcltó esetekben terjeszthetők fcl a honvédelmi mi-

niszter határoz.

niszlerhez.

3. Csendörségi legénységnek rövid időre való szabadságolá!'il családi ügyel\ben és magánügyek rendezésére. slllyos betegség ut,mi üdülés czéljából. utóbbi esetben csakis a be-

l)I'uba-szolgalat vagy gyakorlat czóljúbúl adandó szabadsúgo-

adványhoz csaLolandó ol'\'osi vélemény alapján. vé~ próba.szolgálat vagy az lt;7n. évi IL L-ez. szerinti gyakOltat telje-

sitése czélj"ból engedélyeztetik. A szabadság engedélyeztetik :

l

a) a szakaszparancsnok tUlaI, a szakaszbeli tiszlhelyettestöl lefelé számitó legénysegnek öt napig .terjedő időtar­ lamra; b) ti szilrnyparancsnok által, a szárny beli tiszthelyettestöl lefeló sziuniló legéllysógnek nyolcz napig tCl'jedö Lm'taml'a;

mind a két esetben illetménv-élvezet mellett. Az a) és b) pontok szerint engedélyezett szaharlságokra

Az 1873. évi Il. t.-cz. él·telmében való fizetés nélküli lúsok mindennemli illetmények éh'ezete mellet!. legfeljebb hat hó tal'lamúra engcdéJyezhetök: s az ilIctmények ily esetekbűn havonkint elölegesen fizeltetnek ld. a hatodik hó utolsó napjával pedig. ha az illető idejekorán be nem vonul, a csendőr-kcrületi parancsnokság által heszüntelnek. ha az ekké nl szabadságolt egyén befejezett proba-szolgálal vagy gyakorlat folylún végleges polgc'u'i alkahnazást nyer, az eskü letétele napjával a csendőr-kerületi parancsnoksc'lgnúl fogya-

tékba vétetik, ellenben oly a!tisztek és

c5 cndőrül(.

l
szolgülail'a, igényt nyujtó igazolvúnynyal vannak ellátva, ily szolgálati alkalll1azásnak ideiglenes elnyerhetése esetén a

nézve a szakasz- es szúrnypa:l'ancsnokok által hosszabbitás

tényálladék kifejtése mellett, nyilvúntart'ls czéljából illetékes honvédzúszlóaljukhoz helyeztetnek út.

nem adható: megbetegedés esctén általában az alábbi G. és 9. pontokban foglaltakhoz kell alkalmazkodni és a csendőr­

tekintet nélkül.

kerületi pamllcsllokságnak jelentést tenni; c) a csendörkerületi paranesnokság által, a tiszthelyet-

(Lústl e tekintethcn az 1887. óvj 51. 8zámu ~ Hf'lah'lf'ti Küzlüny" B. §-át és az ISB!. óvi ií. sz. H. K. 1111">1 11. sz. min. ]'C1Hlclt'teL)

testől

V égre a külföldre való szabadságokI tartamlll;;ra való

lefelé számit" legénységnek, családi és kiiliinben te-

kintetre méltó magánügyekben. az osztrak-magyar monarchia határain belli! négy hét, azaz 28 nap tartamára; ennélfogva az eredetileg az a) és b) pontok szerint engedélyezett sza-

4. A szabadság igazolatlan tullépése. mi felett a szárnyparancsnok idevonatkozó indokolt javasiala alallján II csendörkel'ületi parancsnok határo:t.. él tullépett idörc és az engedé-

lyezve volt szabadság fé!tartamára járó il1etmények elvesztét

badságoknak négy hét tartamra hosszabbitása is. A szabadságolt minden i1letményeinek élvezetében marad és a szabadságidő első felére júró i1letlllcnyeket II sza-

s.

bads úg megkezdéselwl' elölegesen: a hátralevő szabadsági időre járókat pedig bC\'Onlllásakor kapja, ha az annak idején

elindulási napjával l
történend (lásd az alábbi 4. pontot). A naponta i 10 krajczárból álló lóápolási dij, a l"ilpolásl'a visszatarLatik. A tömeg-átalány minden szabadsúgolási esetben levonás nélkül jÚl';

d) a honvédelmi miniszter által négy hetet meghaladó bármily nemü magúnügyekbeni szabadság és pedig nyolcz hétig bezárólag. illetmény-élvezettel; tov"bbá a c) és d) pontok szerint engedélyezett minden szabadsúgnak összesen

tizenkét hétre, azaz 84 napra tel'jedő meghosszabbitása : mely esetben azonban a kilenczedik hét kezdetével. azaz a , szabadság 57. napjával. a szabadságolt minden illetményei (a

él köriilményekhez képest még az illeLönek megfenyitését is maga ntán vonja. A szabadság a szabadságoltnak úllomúshclyéből való

csendőr

négyheti ~zabadsa got nyert: az clindnlüs napjö\Jól számit\' él a ~n. napon tartozik az örs reggeli ldhallgatásünúl mint bevo-

nnlt jelentlw7.ni. 5. Családi és egyéb magánügyeldjell ugyanazon egyénnel.;: két egymi."lsutúni következö évben szabadság rendszerint nem engedhető. Ily szabausüg tehát kivélelesen csak indokolt sürgősség és az ügy halaszthatlansága eselén. s akkor is csak illetmény-elvezet nélkiil engedtetil;; meg s ilyfeIe kérelmek

fülött a csendür' kermeti parancsnokság indokolt fülterjesztése alapjün a honvédelmi nlinisztcr határoz. ", A sutkasz- és szál'nyparanesnokok által a 3. pont szel'int nyolcz napi tartamig engedélyezett szabadsúgok u7.onban

eHol' nem jönnek tekintetbe.

56

57

G. Ha valamelyaltisztnek \"Ugy csendőrnek huzal110sh kórházi gyógykezelése folyt<'m vagy egyáltalán bál'mily be. tegségböl való üdülés czéljából a szabadságolits orvosilag ajánltatik 1 az idevonatkozó honvéd- vagy katonaol'\'osi bizonyitván y alapjün 1 a csendől'kerületi pal'ancsnokság I'észéről ily czélból való szabadság hat (Il) hét tartamitig engedéIyezhetö. Hosszabb szabadság adását, valamint üdülés czéljából hat hétre nyel·t szahadsúgnak meghosszahbitását ~ honvédelmi miniszter engedélyezi és a csendőrkerületi pan,ncsnokság indokolt ja,'aslatil alapj.ln tizenkét (12) hét tal"lamáig terjesztheti ki. feltéve, hogy II beadványhoz csatolandó honnidvagy katonaorvosi bizonyitvúnyban ugya szabadság szüksége. valamint az illelö felgyógyulására való remén}'" ki \'an rejezve. Ezen orvosi bizonvitvám' csak azon eselben úllittathatik ki hatósági orvos tHiai, há a szabadságolás i helyen vagy annak közelében h01Wéd- Yagy katonaor,'os nínescn. mely esetben azonban a bizonyitvany a szakasz- nlgy szftt'nyparancsnok állomáshelyén esetleg levő honvéd- vugy katonaorvos által láttamozandó vagy véleményezendő. Az ilyképen üdülés czéljából szabadsúgolt legénység teljes illctménye élvezetében marad és félhm'onkint előre azokkal ellálLatík. Ha ily egyén azonban a tizenkettedik hét cltcltévcl is még mindig szolgálatképtelen maradna, felülvizsgálatm álliUalik és irányában IlZ idevonatkozó szaln'tlyok szel"Ínt j"ratik el. 7. Ha valamely altiszt vagy csendőr orvosilag gYógyfürdö-használatra hozatik javaslat.ba, az orvosi bizonyitványnyal fclszerelt idevonatkozó névjegyzék a honvédelmi minisztet'hez terjesztetik fel. Oly gyógyhelyeken, hol katonai I,ól'húzak léteznek. az alliszlck és csendőröl, kórMzi ellátásban l'eszesülnek; a hol azonban katonai kórház nincsen, ott meghatál'ozott úl'tél"ités mellett a fürdőt használó legénység SZÚIIl:lJ'U l'endszercsitctt ellátást nyernek. A úógy-, ílletve ellatási költségeket az altiszt vagy csendől', miután illetményei teljes élvezetében marad, sajatjából lartozik fedezni; s csak azon esetben, ha ezen ellálási költségek az ilIetönek a nelalúni szolgalati "agy egyéb pótdíj 1

8. Csendőr-alliszteknek és csendőröknek külföldre szóló szabadság és e czéiból utlevél iránti kéreimeik, 15 l(t·. bélyegés 25 kr. kiállitási dijjal, valamint pontos .zemélyleírással ellátva, a honYédelmi 1l1inis,lerhez lerjesztelnek fel. lll' kérelmek fölötti Iialározathozatalnál eh'ül szolgál, hogy a tiszlhelyettestöl lefelé sZlimitó egyének közül külföldrc szóló szabadság csak olyanol(nak engedélyeztelik, kik jó minösil"ényük folytán maglllmak elöljáróik bizaimát megszerezté)" minek folytán a csendőrkerületi parancsnokság ily kél'elmek feltel'jesztésekor ulóbbi tekintetben halározottan lartozik nyilatkozni. Az egyenl'uhúnak

külföldőn

való viselésére nézye az

1881-ik é,'i 17-ik SZÚlllll Rendeleti Közlön"ben közzétett 1881. e"i julius 27-én 3640 eIn. szám alatt kélt kőn'endelet figyelemmel tarlandó. R Azon eselben, ha magúnügyben engedélyezett szabadságon levő altiszt, vagy csendőr megbetegszik, általában a

(l-ik pontban foglalt hatarozm<Ínyok ménadók, - al,kor az illetö csendörl,erületi pal'ancsnokságok egymással (wintkezesbe lépjenek; de ha a beteg szilllilhaló. orvosi gyógykeze-

Ellenben az utazasi költségek es pedig ugy az oda-, mint a visszautéizás után felmerülök is, a csendöl'ségi java-

les czéljából a legközelebb kalonai vagy enne), nagy lávolsága esetén, a polgári kót"llúzba átadand" s ő kórhazi ellátasba lépte napjúlól kezdve, minl a .. jelenléti lél"ámhoz tal·tozó·' tekintetil" 10. Valamely altiszlnek vagy csendöme]; hármily oknál fogva 14 napot meghaladó tartanll'a máscsendörkel'ülelí parancsnokságba "aló szabadságolasa felől, az illetö csendőr-kerületi pat'ancsnokság a szabadság helye és tal"lama kőzlése mellett értesittelik, hogy ez a szabadsúgnuk idejekorán \'aló be,'onulását a legközelebb fekvő csendőrscgi őrs .illal felligyeltethesse és ide vonatkozólag, valamint netán eli)fol'dulható egyéb eshetőségek tekintetéből megfelelően intézkedhessék. A szabadságolL, azon csendől'ségi őrsnél. melynek I,örlet ében szabadságolás i helye fekszik, jelentkezni és szabadsagolási igazolványát lúltamozás czéljúból az öl'sparancslloknak bemutatni tartozik. Ha a szabads;igolás hclye az örstöl távolahb esik. ezen jelentkezés irásban. posta utján eszközölhető; ti postahér költségeit a szabadságolt viseli. ll. A szabadságolásí és szabadságoh\s hosszahil:isi kérelmek felől beadványok szed,esztetnek, melyek esetleg II megki"untató mellékletekkel felszel'cltetnek; bekisél'ö jelentés a heauványhoz csak az esetben készíttetik. hogy ha \'alami kiilönös események l'01'ognúnak fenn) 1\Í.i!önben muga a be-

dalmazás tel"hél'e számolandó k eI.

a(h"úny elégséges.

betudásával való összes ilIeLmenyei összeget meghaladmi. -

szárnithatók fel - az idevonatkozó szúrnIa csatolása mellell - a csendöl'ségi javadalmazás terhére.

58

59

1~ . ..-\ szal\itsz- és szúL'nyparancsnoksúgok úlLal szabausagolt alUsztok és csclHlöl'öknek .. Szabadság-jegy", a csendör-

kerületi pUl'ancsnokságok. vagy a honvédelmi miniszter állal cngedelyozl!lt szabadsúgot clvczöl,l1ck pedig .,Szabadsúgolási

igazolvállY': bély~gmcnlcscn adalfk.

13. Huzamosabb szabadságl'a elinduló, vagy onnan be\'olluló allisztel{ és cscnuöl'ük egészségi úllapOLukl'a nézve orvosilag nwgvizsgáltatnak} és az Ol'voSt lelet a ::zabads,tgi

igazolvanyru. vezettelik.

~

14. Pruba,zolgálatot teljesitők sznblldsúgolás~endszerint Illeg ncm engedhető; ft csendűl'-kerüleli parancsnokság próbacscndöl'nek csakis hatoságilug beiga ~olt s ürgős családi ügyekben legfeljebb 14 napi szabadságot engedélyezhet. J\legbetegedetl pL'óba-c.:sendől'ök kÓl'húzban orvosilag gyógykezeltet nek. s ha a kÓl'jelck gyors felgyúgynlásl'u nem nyujtanak reményt vag'y az illetők toráhbi szolgalatképességét. kétségessé teszik, illetékes csapatteslükhö% visszahelyeztetnek. 15, 1\lagánügyckben slb. val u szahndsúg engedélyezésekol' nemcsak a szabadsúgot kérők. de ki"últképen még a szolgúlal érdekei is lelkiismel'etesen szcm előtt tartandók és II kérésnek csak akkol' adhalu hely, ha az ellen szolgálati akadaly nem forog fenn.

XV. FEJI'ZET.

A tisztek és a legénység

nősülése.

A m. kir. csendőrség nősülési szabályzata Ó cs. és apostoli kil·. Felségének Ischlben. 1887. julius :!8·ún kelt legfelsőbb clhatarozúsaval hagyatott jóva 6s az 1887. évi 34. ,",unu Hpndeleti Közlönvben tétetett közzé. Egyrészről a nős lfsztek anyagi viszonyai tekintetében ;lIhisuk :i1tal megkővetelt szempontol" masrészröl az elhalt csendőr egyének özvegyeiröl és árváit'ul való gondoskodas >züksegessé tették, hogy azo II feltctelek, melyek alatt a csendöl'tisztck, és a tényleges szolgálatban állö legénységi egyének hazasságra léphelnek, szorosabban körülil'assallak. . ~Iinthogy tehat az lSS'!. évi XXXIX. t.·cz. 14. §·hoz képest ténylegesen szolgitló honvédség i egyének az alól, hogy nősülés tekintetében is II kőztörvénvck és szabál,ok alatt ltllanak ki"étetnek: az 11183. ':'vbén a m. kir. honvédség és csendőrség számúl'a .,nösliIési szabillyzilr· auatott ki.

't

-

~: szabályzat maradt órvényben az 1887. évig, amikol> az azon evi XX. törvenyczikl, a hadseregre. hadtengel'észet, honv6dség és nép fölkelés tiszti és Icgénységi özvegyeinel{ és árváinak ellátása iránt intézli:edven, nehogy e czimen az álfaml
60 A csendörlegénység állomány"hoz tartozó személyek nösülésére az ahibb közölt miniszteri rendeletek nyujtanak kellő felvilágositást, 1I1egjegyezvén, hogya nős esendőrök szain a ugyanazon csendöl'kerületben a legénységi állomány tiz százalek"t rendszerint nem haladhatja meg. A csendörlegénység nösülésére az engedélyt a csendörkerületi parancsnok adja meg. I~zen engedély megadásánál elv, hogy a nösiilendö egyén jól minösitett leg)l.en, rendezett viszonyok közt éljen, hogy a nösülés által anf\llgi viszonyai okvetlenül javuljanak és hogy az illető megtartúsa a szolgálat érdekében is álljon. Figyelem fOl'dittatik ezen kivül arra is, hogy a nősü­ lcndö egyénnek a lal\tanyában legyen elhelyezése, il mi a fegyelem kezelése és a csendórscg különleges szolgalati viszonyainúl fog\'a indokolt és szükséges is. F.nnélfog\·a. ha e nö s ül e ndő egyén részére a lak tanyákhan férhely nem \"olna, a nösülésre engedély rendszerint nem adatik meg addig. mig a szabályszerü elhelyezésre megfelelő helyiség meg nem üresedik. Egyes kh'ételes méltánylást érdemlő esetekben, ha a laktmwákban fél'heh' nem áll rendelkezésre. azon kivül a kincstár terhére lakiis bérelh e tő, mire nézve az engedély a m, kir. belügyminisztertől eszközőltetik ki, Az orre \"onatkozó miniszteri rendeletel,et ali,bbiakban közöljük: 24,37-U\".

S7.álll.

Ambar nemely cscndt1rkerfileli paran cs llokságnál az nIIományokhoz tarlozó legénység küzütt, tI nüsiik száma, - a cscndörségi szcr,'czcti utasitás .,1:J..ik ~-ahan mcghat:il·o7.0tt tiz százalék már hetölletctt, mind il melle.tt gyakran fordul elö, hog~' ily csendörkerületi parancsnoksagok nösiilesi cngeuéh'ck mcgadásáéJ't a hom'edelmi miniszterhez felterjes7.téseket tesznek .. Xcm SZP1l\'crl kétsegel. ho;;r a csendörségi nehéz szolgálatban crdem(!kc:t l(tzcrzeU C3 hosszabb IdClg kötclesseghUen szolg:iIQ altis7.tek és esendörük, - ha tudniillik a ezót ba velt hazasság :iltal anyagi viszonyaik janiInak, - e tckintplben is kmiló ked\' czményben rcszcsUljcnck. Az anyagi helyzet jal ulftsa azonban, még 1000- 1500 forintnyi hozomiulynyal is alig éretik cl, minthogy czen tőke összeg kamatjö\-edelméból egy-egy napra e$tj 15- 20 krajcznrból, családot eltartani nem lehet: a cselldórlik zsoldja pedig csakis éppen arra elégséges, hogy tekinÍ\'e terhes cs fárasztó szolgálatukat -- magukat megfelclöcn táplálják s r4?'nlol'tsiik. A la)msztilhí.f$ hi'l.Onyitja , hogy il legjobb altiszt vagy csendür s7.01· gálati értcke, - il nt1snlcs kö "etkcztében csiiltkcn cs hanyatlik, n1i\'cl a. család fcutartása még il jó \'is7.0nyok me llett is gonddal jár, - s ezen felül a c$alád kürcben bcúl lni szokott bajok, betegségek s egyelJ kel· lemetlellsé~ek a ntt~ egyén tC\'éhnyseget is annyira igénybe vesl.i k, hogy nemclyek m6~ a szolgálat klltehncit is csak mellekcs dolognak

t

61 tekintik s legtöbbször ml\gántig~'ci k rendezése miaU.• kötelességeiket a szolgálat kárára, elhamarkod\'il, feliiletcsrn és hanyagul telje~itik. De knlönösen hangsulyozlli kell, hogy azon nösök, kiknek még anyagi nélkUlüzésekkel is küzdeniük k.ell, - már éppen cl vannak vesz'\"c. mert sanyaru anyagi helyzetuknél fogvit, ugyszvlvlí.n utalva nmnak sok esetben alárendelLek, de polgári egyének segélyél is igénybe venni s ezek irányában viszontszolgálat frjéhen , -. elnézéssel s részrehajlássilI lenni, - az ily altiszt vagy csendőr teh:H, minthogy kezei küt\-e vannuk. már megfelelő erélylyel s fUggetIcn pontossággal fellépni nem kéljeS, s előbb utóbb sajá.t romlásánal fog\'a cl keH pus7.tulnia. A nösOlési engedélyek megadásill1:i1 ezentul a fenli alapeh'ek t:lI'tandók szem eWtt, mart minden igazolatlan nösUlési engedély, határo~ zottan csakis a szolgálat cs az illető érdekeinek karositasnt vonja maga után . Továbbá a fegyelem és rend fcntartása czó ljübúl egynttal meghagyatott, hogy minden nős altiszt és csendőr kizáróan a laktanyában legyen elhelyezve, s ahol ez jelenleg az elheJ yezcsi viszonyoknál fogva esetleg nem volna eS7.kö7.ölhclő, - olt JI legküzelebbi laktany«~bertcs alkalmával intézkedés teendő, hogy it Hősük részére mcgkidntató férhely is meglegyen, miután a kincstár érdekében is sokkal jutányosabb a nősük­ nek il laktanyában való elhelyezcse, mi1lt sok esetben il külön lakások felvctele. Ezen legutóbbi szempontból egyullal elrendeltetett. ho~y it nősiili engedélyeket illető' fcltcrjeszlesekJlcn minucnkor az is felcmlitve legyen, vajjon a nOsUlendő számára van-c a laktanyában Illegrdclö főrhely. Budapesten. 1886, évi junius hó 2-án.

71,581/XVI. szám. Kör .... ndelet. Előfordult, hogy egyes kerülctekllél kőnyelmil, rn~g Illeg nem állapodott jcllcmU, máskent is fiatal altiszlck nyerlek nösfi lési engedélyt, kiknek fegyelmi uton való eltá\"olitása. rövid uton lelt kérelmez,'c, illeh'e vúlt szükségesse, mi által nemcsa.k a szolgalat erdeke cs a csendórs~g tekintélye szenvedett, de az illetO egyén :'Irlatlan családja is megfoszt"'a minden jövedelmi forrástól - legnagyobb nyomorba sodorlntott. A csendőrkerületi parancsnokok a nösiilési engedély megadásál tehát mindarulyis'l.Or a Icgkomol yctbh megfontolús és birála.l ala. venni s felelősség terhe alatt, it fenn id l'zctl s1.tIbálvzat 33. §. bJ és ej pontjai ban foglalt határoz\o'ányol
I

fj:?

GS

a szabiLlyszcrü elhelyezesre llH'gfelplő helyi~ég Il1cgiiresedik: egyébként pedig ti csen!li)rkrriileti JlarllllcSnoksa~ok uj laktunyák fehrélclcnél gonuosh.odnak nl'rúl, hogyazokhan a l1íh:;ük rendszel'csitctl szúnm részére szi.ikségps férhet y hiztositasst~k. Budapest. 1891. C,"j dc('zcmlwl' hó lG-án. G9,:Ui!J/xr. lSB/. sz<Ím. A ('s('Jl(liírlc~éllységi I'gY{'Ilf'I, nGsliléseinck cngf'délyczéscnclllcm mimlclIntt f',!!yclllő cljúrús küypttch én, a Yégett, hogy ~;olgálah'a ehbiíl hÚl'alHollmtó hútrányos "ü\'clkczlIlcnycknck eleje ,"omsók. a lll. kir. cscmWl'kcl'ületi jJílranc!mokság:ok, illeWleg a m. kir. hon-{tl-szlavon ('sendőrparau('snoksúg a nős{{[ési szabályzat 33. §-ának értclnwzésekép a l(üyelkezőkrc figycllllcztcltcLtek: 1. Uttl],";"! az lS!)1. óvj íl,liStlXY. sz{lmu kürrendelethen foglallakra, hangsnlyoztatott, hogy mintún legénységi egyének nösiHést:inél az nnyag-i ("ag-yonil kü,'etclmenyck tulzoltan fülcsig,izhatók nem lé"én, II le)!fühh hiztositék nlindenkor ('sak a lecnelü húzastarsak személyes t,ulajdon~agaihtln kell, hog)' kerestessék : a nösiilési szabályza l :13. bJ, ej (>5 d) pontjainak szigol'U szem clött tartása mellett ol~" csendljr legénységi cgyóllnel" a ki kC'ch'czi)tleniil minösitve, \'agy a ki nek a csendőr­ scgben álland('Cln való mcgtarlasa nem áll II közhiztonsági szolgálatnak érdekcben, nüsLilési engedély egyáltalában ne adassl! k: az iua személyiSt!gi,t illetiJleg pcdig nem csupán a feddlwtlen erkülcs, hanem azon egyen i tl1lajtloll:'iúgok tekinteti'bNI is lllcg-bizható értesülés szel'zendü be, II mplyck (mint p. o, ~zeri'nycbh igellyek, takarclws óletmód stb,) a Ipendü házas· társaknak II ferj últúsúhoz illíl megélhetesérc néz\e is némi kezességet nyujthalnak. En'c lIé7.\·4;
*,

,',lll

tozóik tulajdonát ki'pezö ették (lakllrckpénztál'i betétkönyv, órtékpapir si h,) n csendt'kpar:lllt'::,nnl,sú,!!ok péuztúrainúl Iptéthe, Erre nczvc l:supán peldakt~p a l.;ih"ctkezük emlittetnek fel. Ha a leendij háZllstÍlr~ak nllamelyikéllck ingatlalI Yagyona YlIn, akkor nnnak heesél'tpke közsc·ri hizonvitván\"llval, atlókünHnl s telt'k· "kiillni kivonattai, meh'hől a tt7hel'llwntcssc,!! 'va'g\' il Betáni' terhek Idtiillnek; az ingatlan jü,'edehlleziiségp ppdig esetleg ilZ ilIeHi bér· (haszollhél') ~zerz{jdéssel ,'agy küzségi hiwllyit,"únynyal mutatható ki. Tak~l'ókp('uz­ tári lwtetckni>l ha cl személyi ,"iszonyok é!i kÜl'ühncnyek eliíngyúzatot tesznek sziikségessé, az iIIeW pónzintézet kiitelezű nyilafkozata kin'mbatú nrrúl, hogy ti betéttiikél. addi~ mig az illeti) t'sel1dül' tényleges cselulül" szolgálatban úll. a cselldőrk\'I'iileli parancsnokság kUWn ellgedél):e llélkiil kiszolgáltatni nem fogja. Ertékpapirúknúl hason esetekhcll . ktliütlwtü. hogy azok Yahlmpl~'. a leclHW húzaslúrsak által tetszés Sl,el'lot meJ,p"úlaszthatú péllzintézetni'l hcly(~ztessellek letétbe, folytathat: akkor lila esak ez II jön~delelll mint egr hizonyos állás, p, o. postamesler. kisdedó\'ó sth, rendszerl~;'; fizetóse, moi]' magáhól a kine\'c/t"si okmállyhól ki nem lünik) c jü,"edelew lllCllllyiségp szinten küzségi b izo· nyih'ánynyal és esrt!cg n kereseti adú".d mutatható ki. Ha a IcemW házasltl.I'~'lkal a mellékjü,'()
6-1

65 Kiszolgált altiszte" alkalmazása.

Hosszasan szolgalt altisztekről a "kiszolgált a!tiszlek alkalmazús<ÍI'ól" szóló 1873. évi L lörvényczikk gondoskodik, a melyet alábbiakban közlünk. 1. §. 1\zon altisztck, kik a hadseregben, a hadi tengel'cszetnól, vagy a honvéd lürzseknél és alosztályokllál (cscndöI'ségnél) tizenket (12) é\'ig cs {' közben legalább nyolcz (I;) c\'ig mint altisztek tettleg s7.0lgültak k ellátva, pz alta I és magaviseletukről kc
*,

*..\

Akiállitott igazolvállyok nyih'álltartása \'égett a hadngy- és honvedel mi millisztcriumokban jegp.ékek "ezetletnek. 8. §. A tön'ényes igénynyel birú alIiszteknek a számukra kijelüll állomások s hivatalok elnyerése \'egett folyamodványaikat az illeLö hatósúgnál, intézetnél, vagy vallalatnál kell beadniok és pedig oly jogosultaknak, a kik il katonai kütclékl)ől már kiléptek, közvetleniii ; azokllak pedig, kik még teltleges szolgálatl.lítIl allanak, a megszabolt szolgálati uton. n. §. Az igényre jogosult altiszt kén'énye vagy a) bizonyos már megül'esedelt, vagy bJ ynlamely még megnresedendö állomásra vonatkozimtik. Ez utóhhi esetben az illelü folyamodó előjegye7.tetik. 10. §. Ha \'alamely fenlal'lotl szolgálati állo,más, vagy oly hi\'atalnoki hely Lüitendö he, melynek elnyerésére alIIszteknek elsőbbségük van: nkkor azon hatóság, intézet, vagy vállalat, melyet a kine\'ezés joga illet, tartozik
~.

téritendő.

5

67

66 A 4. §. c) pontjahan emlitett vállalatok il. jelen tön'ény rendelete eszközölt nlindcn egyes kinevezésert, meg akkor is, ha ez az elévülés miatt már meg nem scmmithetö, 100-500 frtig terjedő pénzhirsággal btintettf'tnek. Ezen birság al. illető miniszlerium által esetenkint kijelölendö község szegényei ja\'ára fordittatik. 17. §. A fentartoU szolgálati állomások elnyerésére való igény, vagy CL hivatali és felv igyázói helyek betöLtésénél biztositott előny a kövelkező esetekben sz nník meg, vagy enyészik el : a) ha arról a7. illető önként lemond: .,. bl oly elitéltetés folytán, melylyel a törvény ~jénél fogva állami és közhi\'atalok yisellwLésenek elvesztése jár; c) az életkor 45. évének beWllésévcl oly szolgálati állomásokra néz\-e, melyek az államkincstál'ból <Jijaztatnak; dJ az életkor 37. évének betöltésével minden egyéb, nem az állam által fizetett szolgálati állomásokra nézve. illi hely t az igény mcgszünt, e körülmény a nyilvántartási lajstromban (7. §.) feljegyzendö s a kiállitott igazolvány az illetötöl visszaveendő. Ha az igény csak részben szlint meg (d pont), e körülmény ugy aziga7.0h'ányban, valamint a nyilvántartási lajstromban ís megjegyzendő. 18. §. A tölT ényes igénynyel bíróknak igazolvanyaik és alkalmaztatásukra vonatkozó folyamodyányaik, mellékleteikkel együtt, bélyegmentesek. '10. §. Közforgalomra szant yasuti és gözhajózási vállalatok engedélyezésénél, ha állami ja\'adalmazásban, vagy hiztositékban nem részesülnek is, az engedély-okmányban határozottan megjegyzendő, hogy azok a jelen tön'énynek alá vannak vetve. 20. §. Azon aItisztek, kik az e részben gyakorlatban volt, eddigi szabályok értelmében polgári alkalmazásra már elöjegyezvék, jogosultságukat megtal'tják s illetékes hatóságuk részéről a 7. §-ban kijelölt bizonyit\'ánynyal ellátandók. 21. §. Az ezen tönény alapján alkalmazást nyert kiszolgált altisztek joga és kötelezettségei szemben az öket kinevezett hatóság hivatal, vagy vállalattal ugyanazonosak, melyek azoknál más hasonló minöség-ben alkalmazott szolgák, vagy hivatalnokokra nézve fenállanak s az ily kiszolgált altisztek alkalmazásuk után ugyanazon fegyelmi eljárás alá esnek és ugyanoly módon és feltételek mellett elbocsáJthatók. 22. §. Ezen törvény a kihirdetés után azonnal hatályba lép s a magyar állam egész területére kiterjed; végrehajtásával a honvédelmi miniszter bizatik meg. Kelt Becsben, ezernyolczszázhet vcnharmadik évi február hó huszonhetedik napján. . ellenőre

Ferencz Józ,ef

S.

k.

(p. H.)

Szláv, Józ,ef

S.

le.

Az altiszt ek számára fentartott polgári alkalmazások betöltése elleni panaszok a honvédelmi miniszterhez terjesztendők fel.

a Rendeleti Közlönyök ö",illó mellékletében jelennek meg és azokat a szakaszparancsnokságak körözés utjim közlik az igényjogosllltakkal. (Rendeleti Közlöny 1887. évi .u. szám 73J1 /cln. sz., tovúbbá 1888. évi julius 12. 31,329/XVl. sz. miniszteri rcndeletek.)

Utóbbit alábbiakban közöljük: 31,329/XVI. szám. A "Rendeleti Köz!őny"-hüz csatolt ~Púlyúzati hirdetmeny az 1873. évi IL t.-cz. által a hosszasan szolgált alliszlck számára fentartott s jelenleg üresedésben levő szolgálati állomásokl'íl ~ c5ak az esetben felelhet meg az elérni szándékolt czélnak, ha igcnyjogosultsági igazoh-ánynyal ellátott egyéneknek - az emlitett hirdetmények körözese által - tudomására hozatik. lIIinden kételyt kizárand6, elrcndelem tehát, hogy ezen körözes az örsökre nézvc a szakaszparancsnokságok által minden mcgjelent pályázati hirdetménynycl kesedelem nélkül, foganat ositandó. Budapest, 1888. julius 12-én.

XVI. FEJEZET.

A csendőr egyének feletti biráskodás. l\linden a m. ldl'. csendörségi parancsnoksúgok kötelékében álló egyén bünügyekben a katonai törvények nek és fegyelmi szabályoknak oly mérvben rendeltetik alú. amint ez az 1868. évi XLI. törvényczikk állal a tettleges állományban lévő magyar kir. honvédre nézve meghatúroztatott. A bünfenyitő igazságszolgállalás a m. lür. honvéd hadbiróságok állal gyakoroltatik. A szabadságvesztési bünletések a magy. kir. honvédség számára fenálló, a büntetések végrehajtására vonatkozó szabályok szerint teljesittetnek. A m. kir. honvédtisztek számára érl'ényes becsületügyi eljárást tárgyazó szabványok a m. kit.. csendőrség lisztjeire is alkalmazlatnak. (1876. ápril 24-6n kelt 1552/eln. sz. hOll\". min. kürrcndelct. Rendeleti Közlöny 1876. évi 12. és csendih'ségi szer .... ulasitás S. §.)

rendelet.)

(Rendcleti Közlöny 1884. évi 13. szám 15,135JI. számu miniszteri

A fegyelmi jog gyakorlcisa az egyes tiszti parancsnokok ,.észéröl.

Az altisztek számára fentartot! és üresedésben levő szolgálati állomások betöltése iránti pályázati hirdetmények

il kikülijnitett szakaszpamncsnok a kikülöniletl századparancsnok (honvédsegi szolgaJati szabúlyzat l. rész 662-ik 0*

68

.

69

pontja) fegyelmi fenyitö jogün,l bir; mely jogot a szárnyállomuson beosztott l-ső szakasz parancsnoka is, valah,\nyszor szemle-utazús vagy egye b szolgáln li kiszálláskor a szál'ny~ pal'ancsnokság, illetőleg saját szakaszpal'ancsnoksága állomáshelyéről, alUrcndelt. ürsei körletébe távozik, mindenkor gya-

Egyéb tudnivaiók,

kOL'olja; mire nézve a szolgálati szabályzat idevonatkozó határoz\'ányai 11lel'vadók.

1. A, cse?U/örséN létszáma,

A. szárny-parancsnok a kikü!önitett honYéd század-parancs"ll. nok fenyitöjogával bir, Ha valamely aIliszt. mgy csendőr áTI!1I oly büntethető tett követtetik el, mell' sulyosabb fegyelmi fenyitést érdemel, mint a milyennek kiszab;Lsára a szárny-parancsnok jogositva van. vagy ha egyátaIáhan a fenyitésre csak valamely magasabb elöljá"ú van feljogositva és ha vádlott személyes elő­ állitása nelll lehetséges, a szlu'uy-purahcsnokság Ultal a szolgálati szaMlyzat I. részének 650, pontja szerint, körülményes tényv,;zlat szerkesztendő és a esendőrkerületi parancsnokságnak illetékes intézkedés czéljából felt.erjesztendő, Ezen tényvázlat alapjául a szakasz-parancsnok részletes jelentése szolgáljon, A csendőr-km'üZeti jJamncsnok az ezred-parancsnok fegyelmi fenyitő jogiLYal bir (szolg, szab, l. rész (lG5, és 6GG, pontjai), A csenuőrkerlileti parancsnokot megillet azon jog is, hogy a parancsnoksága állományához tartozó, tényleg szolgáló főtisztek és hadap,'ódok ellen, a becsületügyi elölegcs targyalas meginditús"t elrendelheti. A csendörkerületi pat'ancsnok, valamint helyettese szemleulazüso!i: alJwlmt'wal ugy a szárnyparancsnokságoknál levő büntetési jegyzökönyveket. \'alaminl a szakaszpal'ancsnokságoknúl vezetendő büntetési lapokat behatólag megl'izsgálni és netán c!:Zl'űvctt szabúlytalansügok iránt vagy saját hatáskörében intézkedni, vagy e tekintetben magasabb hatósúghoz fordulni tartozik ; de s.mbadsúgában üll, a büntetési jegyzökönyvek időkénti megl'izsgálúsa végett a hadbirót is kiküldeni. A cscndőrkcrlileti parancsnok helyettese l'alah'lI1y"or a parancsnokot helyettesi ti, szintén az ezredparancsnok fegyelmi fenyitö-jog,il gyakol'Olja (szolg, szab, l. rész (lIiO, pontjának 2-ik kikezdése): szemle-utazásai alkalmúntl azonban a kikülünitett züszlúalj-pa.-ancsnok fegl'elmi fcnyitő,jogaral bi,',

XVII. FEJEZET,

.. li li '"

A csendőrség ez idő szerinti létszámát az alább közölt két kimuta!;;; tünteti fel. ,

A csendürkerttlct

Legé ny·

Tiszl

súí.ma

~

I.

Kolozs\ ,'u'otl

40

ll,

S~egeuelt

2n

!Iegjegyzés

ijcg

székhelye

I

1GI0 Ezen felül, létszám ·123;)

felett "ezel\'e l) a.

hOl1\'édclmi minisz-

llI,

33

Dudi\p{'!') lf' 1I

1:104

tcrium XVI.

csendőr·

ségi Ugyoszlúlyában

IV,

,


Kassitn

1454

1 ezred cs,

lOOG

2 L o. száwdos, l föhadnagy

V,

20

Pozsonyhan

2)

VI,

32

Székcsfehcl'\ úr

II

m. kir. csendőr-

ségi fcHigyelőségnél

1194

1 altábornagy,

M. kir. horválszhwon csendőr-

l "czéröl'nagy, 1- I. os r.l;ilyu százados.

22

Zúgrilb

parancsnokság

1025

I

I'öüsszc-' , "'

I I I 221

8828

es G90 szolgálati ló.

2, Gsm.dü,'ség lótillomci"!Ján"k bes=m'zése és kiképzése,

A

csendő,'ség

lóúllolllánl'a a kincstár terhére szereztetik

be és annak tulajdon~U képezi.

Az egyes kerületelmcl rogyatékban vettlóúllomány kiegészítését a Budupesten s<ékelő, 18Vl. ev óta fenn"lló pótló-

" 70 keret eszközli olyl;ép, hogya szükséges lóállományt részint Budapesten. részint a vidéken ménesekből vagy magánosoktól kézi vásárlás utján beszerzi. A lóavatúsi bizottság tagjai: 1. a budapesti Ill. sz. csendőrkerület parancsnoka; 2. a pótló· keret parancsnoka; 3. a csendörséghez beosztott honvédállatorvos ; Egy pótló átlagos beszerzési ára 325 f~ A pótlókeret parancsnoka egy csendőrszázados, I,i mellé 2 őrmester és 3 őrsvezető, mint idomitó és ezenkivül 4 polgári lóápoló van beosztva. Apótlókeret lóállománya 12-15 kö.t vúltakozik. A lovak idomitásának időtartama 10 hét, amely idő, tekintve a lovas legénység által teljesitendő szolgálatot, elegendönek is bizonyult. A lófogyaték a csen
Év

Avntá.l

I!iIzatn

Dnrab

I I

1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899

1- 25 26- 101 102- ln 192_294

25

76 90 103 6U i5 72 84 46

295- 363 364-4~8

439- 510 511- 594

591;- 640

I

.

Összesen

I

640

3. Lovak kiselejtezése. A lovak kiselejtezése minden kerületi parancsnokság. a felterjesztett állatorvosi bizonyitvlmy alapján, a kerület szekhelyén, saját hatáskörében, nyilvános árverésen történik. A befolyó vételár a csendőrségi javadalmazils javam esik.

71 4. Lovak kiosztása. A kiidomitott 101'ak kiosztása a pótló/'eretnél történi!;, mely czélból az illető csendörők Bpestre felrendeltetnek és itt a lovas nagysága és sulyához képest a ló kiadalik és a lovas illetékes őrsére elszállittatik.

5. Lovagkisi jutalomdij. Azon lovascsendőr. ki szolgálati lovát 5 éven át megsza,kitás nélkül lovagolja, jó és teljesen szolgá/atképes áIlaIJotban bemutatja, 5 darab 10 koronás, ugyanazon ló után minden további évben pedig egy darab 10 koronás arany jutalomban részesül. A ló szolgálati kepességét és jó állapotban lételét a a szemlét tartó törzstiszt vagy szárnyparancsnok őrsszemle alkalmával állapitja meg.

KiIll·utatás a magyar királyi csendőr-kerületi számy- és szakaszparancsnokságok elhelyezésérill s az őrsök beoSltásáról 1898. évi deczember hó 31-én.

'.

A csend6rkerateti

A uárny-

A

A szakasz-

szakasz

A szárny

A kerület

, ~ -" o ~

=..

"'-&I

parancsnokságok állomáshelye

-

5&1

"-

" '\il ~

Kolozsvá.r Mócs Kolozsvár Torda Topánfalva Maros-VAsArhely Maros-Vásárhely Szászrégen Brassó

Brassó

Nagy-Szeben Nagy-Szeben

N

.

O O

Sepsi-Szt.-GyOrgy Kézdi-Vásárhely

Déva

Deés

Szász-Sebes

'Fogaras Dóva Petrozsény Brád Deés Magyar-Lápos Bcsztercze

~

Csikszereda Csikszereda

Gyergyó-Szt.-Miklós Székely-Udvarhely Nagy-Enycd

Nagy-Enyed

Balázsfalva S~sd,r

Szeged

'tj ~

Zombor

bli II. ~

N

TIl

10 7 9 6

Makó Zombor Szabadka

tol Arad

-

-

32

7 1 7 -

22

-

22

1~ l-=-

I

9 1-

25 1 -

I~I121-=-

I

7

9 12 9 15 14 9 13 9 8 12 8 1

1

II 9

12 II

I

27 1 - 127

al

31

-

--

36

-

36

36

-

36

---

-

--

29

29

10

24184

8 -12

10

-

238

I

-1

--5

37 4 --2

6

32

Ezen kivül 1 nyáron

I 43

müködő

• Ezek közül 10 vegyes

6 1 38

örs.

I

-

l

---

25

Il

.

I

124

I

25

örs van.

I 271 -1 27

~I_ l

Gyula

238

4

25 12 1_ 12 24 1

Borosjenő

külünitmény és 5 nyári batárszéli örház van.

lal-=- i-l 12 13 12

Ezen kivUl 1 nyáron müködO örs; 2 állandó

-

14 13 1 12

1

,,,I

25

nl ni_ l-I --

Ujvidék

Vácz Arad

~

I-32

Ó-Becse

Budapest

.so

-

10 10 6

Nagy-Becskerek Pancsova Nagy-Kikinda. Temesvár Temesvár Versecz Lugos Lugos Karánsebes Orsova Orsova Oraviczablmva

~

bO

~

8 1

Nagy-Becskerek

Budapest

III

Szeged Szentes

v ~ v

bO

-"

Dicső-Szt.-Márton

III I.

= o ... "= Megjegyzés :; ~ -;; > ~ > ..." ~ .t ..."" '" = '" lirscin e k s z á m a o

1 26

.

-

165

36 191

..