A LUTHER-TARSASAG KIADVÁNYAI ÚJ SOROZAT XII. LUTHER-TANULMÁNYOK II. ÉS MAGYARORSZÁG A REFORMÁTOR KAPCSOLATA HAZÁNKKAL HALÁLÁIG IRTA

A LUTHER-TARSASAG KIADVÁNYAI ÚJ SOROZAT

XII.

LUTHER-TANULMÁNYOK II.

LUTHER / 0 ÉS MAGYARORSZÁG A REFORMÁTOR KAPCSOLATA HAZÁNKKAL HALÁLÁIG

* IRTA

SÓLYOM

JENŐ

B U D A P E S T ,

1933

K I A D J A A L U T H E R - T Á R S A S Á G , V I I I . , Ü L L Ő I - Ú T 24.

\

Felelet. Hitein en, hogy az en oícoíTsgomaleseio.nmel Chnftus Wrunlchoz né niehcrec,o benne íem b í z h a t o m , h a ­ nem a fent Lclec Jfren, ( ki az Atcya cs a "Fi ii Jfreniül Í?ármazic)vií5en enge met az Euangehum alral ó h o z z a y a : E s vgyan ezen í e n r L e l e c vilagofit meg engemet az 6 ay andokaual, o fon telmeg, es 6 tart az igaz hitbe; Hißem kedig, hogy ezeket nem chak én velem műiielijhanem mind azokal egyetembe valakíc az igaz Egyházba,az az , az igazkerefryeni gyülekezetbe vadnac. Hißcm touaba, hogy az Jgazkereßiyc r.í Gyülekezetbe énnekem es m ndé hí ueknec naponkent minden bűnünket beíegel megbo.hattya:Es az Jtjletnecnapyan engemet es minden hallorakat fel tarnak, es ád énnekem es minden híu&knccorcc eletet, Eßt en nyílná híüem. Luther Kis Kátéjának első magyar fordításából a címlap és az Apostoli Hitvallás 3. részének magyarázata. A kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egylet könyvtárában őrzött egyetlen példányról.

Jémjrydíyek^íyak es b í ^ n y t í j a k ' ' «nkh-Vneiríketmrghocíjatui, ozytnu Sic.Ez rcdrtiglKtó» emknvkrtyo! kel! irég t my ereteknek i-róíi'-^i ckr c. e&ví Mert müípt az cttibo seg i> hogy a zétftghek Üfpinel Mikiink fapCijAiiaK^ímak íC| a z z M i i . ^ k m k v-ytcliíife ' ^Pizpkasbu! ui|gj|- krzcryu b\ ;

5

Z kereztíig " j^!ö yo kevlufl wm'inknek rkx: i m ^ . t t t y ^ a z ígfikcK e u & i g J a i r w í mely n-vtaik. r ^ í n ^ e n hirdeti diríftöím )e £ I k e & « z . i z kcrc=tfignck ie k i emícietkqfeazial'i'.yí es !rJ/ur fvrnd; • í!mífi«;l, Ez'^Wtetmin gbc iiu«4tädy vízbeyald be me

J

;

Gálszécsi István 1538-ban megjelent Kátéjának G4 lapja. A kecskeméti Városi Könyvtárban őrzött töredékről.

SÓLYOM JENŐ

LUTHER ÉS MAGYARORSZÁG

A LUTHER-TARSASAG KIADVÁNYAI Ű J SOROZAT

XII.

LUTHER-TANULMÁNYOK II.

LUTHER É S MAGYARORSZÁG ÍRTA

SÓLYOM JENŐ

B U D A P E S T ,

1933

LUTHER ÉS MAGYARORSZÁG A REFORMÁTOR KAPCSOLATA HAZÁNKKAL HALÁLÁIG

ÍRTA

SÓLYOM

B U D A P E S T ,

JENŐ

1933

K I A D J A A L U T H E R - T Á R S A S Á G , V I I I . , Ü L L Ő I - Ú T 24.

Hornyánszky Viktor R.-T., magy. kir. udvari könyvnyomda, Budapest. 91.043

AJÁNLOM HÁLÁVAL

SZÜLEIMNEK ÉS

SZERETETTEL

I

ELŐSZÓ E dolgozat a Magyar Királyi Erzsébet Tudo­ mányegyetem Evangélikus Hittudományi Kará­ hoz benyújtandó doktori értekezésnek készült. Ez szabta meg keretét. Tudom, hogy a tanulmány tárgya további kutatásra és rendszeresebb fel­ dolgozásra vár. Megjelenése közelesik Luther Márton szüle­ tésének négyszázötvenedik évfordulójához. E ju­ bileumi alkalom révén a kegyelet és ünneplés szerény virága a nagy reformátor emléke előtt. Amikor a nyilvánosság elé bocsátom könyve­ met, élek a tanúságtétel idejével: kifejezem hálá­ mat mindazoknak, akik eddig tanítottak. Külö­ nösen köszönöm D. Kovács Sándor és D. dr. Pröhle Károly professzoraimnak, hogy irányítá­ sukkal és tanácsaikkal munkámban segítettek. A kiadás vállalásáért a Magyar Luther-Tár­ saság elnökségét illeti őszinte hálám. Budapest,

1933

augusztus. A

SZERZŐ.

IRODALOM Szorosan e t a n u l m á n y t á r g y á r a t a r t o z ó a n csak két m ű v e t e m l í t h e t e k : Georg Loesche, Luther, Melanthon und Calvin i n Ö s t e r r e i c h - U n g a r n , T ü b i n g e n 1909. és Payr Sán­ dor, Luther és a magyarok, Bp 1930 (előbb az ö s v é n y b e n ) . Luther életére v o n a t k o z ó a n e m ű r e utalok: J. Köstlin — G. Kawerau, M a r t i n Luther. Sein Leben und seine Schriften. I — I I . 5. k. B e r l i n 1903. L u t h e r t e o l ó g i á j á n a k i r o d a l m á b ó l kiemelem: R. Seeberg, Lehrbuch der Dog­ mengeschichte. I V / 1 : Die Lehre Luthers. 2—3. k. Leipzig 1917. IV/2: Die F o r t b i l d u n g der reformatorischen Lehre und die gegenreformatorische Lehre. 2—3. k. ErlangenLeipzig 1920. A magyarországi reformáció t ö r t é n e l m é b e n főleg Zoványi Jenő m o n o g r á f i á j á r a t á m a s z k o d t a m : A r e f o r m á czió M a g y a r o r s z á g o n 1565-ig (Bp 1921). Az erdélyi e g y h á z ­ t ö r t é n e l e m b e n Teutsch Frigyes összefoglaló m ű v e volt i r á n y í t ó m : Geschichte der ev. Kirche i n S i e b e n b ü r g e n . I . Hermannstadt 1921. A X V I . századi magyar k ö z t ö r t é n e l e m területén Fraknói Vilmos, A Hunyadiak és a Jagellók kora, Bp 1896, Acsády Ignác, M a g y a r o r s z á g h á r o m részre o s z l á s á n a k tör­ ténete 1526—1608, Bp 1897 (Szilágyi, A magyar nemzet t ö r t é n e t e I V — V . kt.) és Szekfü Gyula Magyar T ö r t é n e t e (IV. kt.) t á j é k o z t a t o t t . E g y é b k é n t e felsorolás kiegészítését is szolgálja a rövidítések jegyzéke. A részletek irodalma az egyes fejezetek jegyzeteinek élén t a l á l h a t ó .

RÖVIDÍTÉSEK A JEGYZETEKBEN AV =

Album Aoademiae Vitebergensis ab a. Ch. MDII usque ad a. MDLX. Ex autographo edid'it Carolus Eduardus Foerstemann. Lipsiae 1841. AV I I I . = Előbbi mű I I I kt-e, Halle 1905. Bp = Budapest. E — Enders, Martin Luthers Briefwechsel. 1884-től. E T E == Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. I _ V . Bp 1902—1912. i. c. — idézett cikk. — i. m.: idézett mű. Az ilyen jelzések többnyire a fejezet élén álló irodalomra mutatnak, írod. tört. Közi. = Irodalomtörténeti Közlemények, k, lapszám után = és következő lap. kk, lapszám után = és következő lapok. Kath. Sz. = Katholikus Szemle. Köstlin = Julius Köstlin — Gustav Kawerau, Martin Luther. Sein Leben und seine Schriften. 5. A. I — I I . Berlin 1903. Loesche = G. Loesche, Luther, Melanthon und Calvin in ÖsterreichUngarn. Tübingen 1909. L. Művei = D. Luther Márton Művei. I—VI. Kiadta a Luther-Társa­ ság. Budapest—Pozsony 1904—1917. M. Kvsz. = Magyar Könyvszemle. MPrEtAt = Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai. X I — X I I . Bp 1927— 1928. M. Ttár = Magyar Törvénytár. Payr, Dunántúli ev. egyh. ker. tört. = Payr Sándor, A dunántúli evan­ gélikus egyházkerület története. I. Sopron 1924. Pintér, M. Ir. Tört. = Pintér Jenő Magyar Irodalomtörténete. Tudo­ mányos rendszerezés. II. Bp 1930. Prot. egyh. és isik. lap = Pratestáns egyházi és iskolai lap. Prot. Sz. = Protestáns Szemle. Révész, Magy. orsz. prot. tört. = Révész Imre, A magyarországi pro­ testantizmus történelme. (Bp 1925.) A magyar történettudo­ mány kézikönyvében. RGG = Religion in Geschichte und Gegenwart. 2. kiadás I—V. Tübin­ gen 1927—1931. RMK = Szabó Károly, Régi magyar könyvtár I — I I I . Bp 1879—1898. RMKT = Régi magyar költök tára. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Bp 1877-től. Szinnyei, Magyar írók = Szinnyei József, Magvar írók élete és mun­ kái. I—XIV. Bp 1891—1913. Teutsch = Fr. Teutsch, Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen. I. Hermannstadt 1921. Theol. Szaklap = Theologiai Szaklap. Theol. Szemle = Theologiai Szemle, Debrecen. W = D. Martin Luthers Werke. Weimar 1883-tól. Az első szám a kötetet, a másodir a lapot, a harmadik a sort jelzi. W TR = Az előbbi kiadás Tischreden kötetei. A második szám az asztali beszélgetés száma. Zoványi, Ref. tört. == Zoványi Jenő, A reformáczió Magvarországon 1565-ig. (Bp 1921). Zoványi, Theol. Ism. T. — Theologiai Ismeretek Tára. I — I I I . 1894— 1901.

I.

Bevezetés.

1. L u t h e r m ű v e . Luther és M a g y a r o r s z á g k a p c s o l a t á n a k e l ő a d á s á n á l a legelső feladat az, hogy m e g á l l a p í t s u k , m i l y e n szempont szolgáljon a tekintetbe jövő anyag k i v á l a s z t á s á h o z és rende­ zéséhez. Igen b ő anyag n y ú j t á s á t b i z t o s í t h a t n á a p u s z t á n személyi kapcsolatok előadása, valamint — t ö b b e k között — az i r o d a l o m t ö r t é n e t i é r d e k l ő d é s kielégítése. H a azonban előbb tisztázzuk, hogy m i volt Luther legfőbb életműve, akkor s z ü k s é g k é p p e n é r v é n y e s ü l n i fog t a n u l m á n y u n k b a n az a törekvés, hogy a kapcsolat e l ő a d á s á t a legjellemzőbb szempont i r á n y í t s a . Luther m ű v é t a t ö r t é n e l e m a r e f o r m á c i ó szóval jelölte meg. De jóllehet ez a kifejezés á l t a l á n o s a n h a s z n á l a t o s , értel­ mezése k ü l ö n b ö z ő . T ú l z á s n é l k ü l lehet állítani, hogy Luther m ű v é r ő l — l e g a l á b b is M a g y a r o r s z á g o n — a l e g á l t a l á n o s a b b felfogás nem fedi a valóságot. Ennek az az oka, hogy a Luther nevéhez fűződő r e f o r m á c i ó sokkal i n k á b b történet­ feletti természetű, m i n t amilyennek ismerni p r ó b á l j á k . T ö r ­ ténetfeletti természetű, mert elsősorban nem t ö r t é n e l m i adott­ ságok szolgáltak feltételéül. Luthert a természetes ember örök k é r d é s e kényszerítette m ű v e elkezdésére. Ez az ősi kér­ dés pedig ez: hogyan jutok üdvösségre. Luther m ű v é h e z tehát a legközvetlenebb feltétel abban állott, hogy ez az örök k é r d é s a maga rettenetességével, kérlelhetetlenségével, ere­ deti erejében meredt ú j r a a természetes ember elé. Ismeretes, hogy Luther teljes v a l ó s á g á b a n átélte e n y u g t a l a n í t ó k é r d é s válságát. M ű v é n e k lényege é p p e n az, hogy erre az ősi kérI . 1. G. v. Below, Die Ursachen der Reformation. Freiburg i. Br. 1916. — 0. Scheel, Die weltgeschichtliche Bedeutung der Wit­ tenberger Reformation. Tübingen 1921. (Festgabe für A. v. Harnack.) —• Heinrich Boehmer, Der junge Luther. Gotha (192Ő). — W. Eiert, Die Lehre des Luthertums im Abriss. 2. A. München 1926. — K. Bauer, Die Wittenberger Universitätstheologie und die Anfänge der deutschen Reformation. Tübingen 1928. — Walter János, Luther Márton ifjú­ kori vallásos fejlődése. Ford. Karner Károly. Bp 1929. — RGG IV, 1769: Blanke, Reformation. — G. Ritter, Die geistigen Ursachen der Reformation. Zeitwende 1931. I I . 1. — Katolikus Lexikon II/2. (Bp. 1931) 307: Hitújítás. — Révész Imre, A reformáció. Bp 1932,

désre m e g t a l á l t a az ugyancsak időfeletti feleletet a Krisztus e v a n g é l i u m á b a n : az Isten k e g y e l m é b ő l a J é z u s Krisztus által jutsz üdvösségre. Keresztyén az, a k i t ö b b é nem szenved a k á r h o z t a t ó kérdéstől, hanem az e v a n g é l i u m b a n meghallotta az üdvözítő feleletet; nem természetes ember többé, hanem a Krisztusé, benne való hite által. A Krisztus híveinek közös­ sége: az E g y h á z pedig azt a m u n k á t teljesíti a világban, hogy az embereket m e g t é r é s r e hívja, vagyis a b e n n ü k feleletre v á r ó kérdés m e g h a l l á s á r a szólítsa fel, és hogy mindenkinek hir­ desse az e v a n g é l i u m b a n bennefoglalt feleletet. Az E g y h á z n a k ez az U r á t ó l kapott á l l a n d ó feladata, nemcsak kifelé, hanem tagjaival szemben is, mert a v i l á g b a n élnek. Luther maga is elsősorban m i n t az e v a n g é l i o m h i r d e t é s é r e rendelt m u n k á s ­ tag végezte az E g y h á z n a k ezt a megint felismert h i v a t á s á t . R e f o r m á t o r r á Luther a z á l t a l lett, hogy a c s o n k í t a t l a n u l megtalált evangéliomot nem tekintette elrejtendő kincsnek, hanem ellenkezőleg kötelességéül tudta, hogy a k e r e s z t y é n e k egyetemével közölje és elsajátíttassa. Műve pedig a z é r t re­ formáció, mert a keresztyénség újult meg benne ö r ö k k é v a l ó lényege szerint. Luther m e g ú j u l t keresztyénsége v a l ó b a n nem maradt c s u p á n sajátja, hanem m á s o k é is lett, a keresztyé­ nek nagy t ö m e g e i b e n é r v é n y r e jutott. Ezekben a v o n a t k o z á ­ sokban a z t á n m á r i g a z á n történeti t e r m é s z e t ű Luther m ű v e is. I t t m á r v a l ó b a n történeti a d o t t s á g o k szolgáltak feltételül. A k e r e s z t y é n s é g : a Krisztus e g y h á z a m e g ú j í t á s á n a k m ű v e e történeti a d o t t s á g o k m i a t t s z ü k s é g k é p p e n m é g s e m veszítette el történetfeletti v o n á s á t , mert hiszen maga a ke­ resztyénség is i d ő - és történetfeletti, ú g y azonban, hogy az i d ő b e n és a t ö r t é n e l e m b e n jelent meg. J é z u s Krisztus m ű v é ­ nek é p p e n az a legfőbb jellemzője, hogy a t ö r t é n e l e m terüle­ tére tartozik, de ú g y , hogy történetfeletti természetét teljes­ ségében m e g ő r i z t e . A k e r e s z t y é n s é g n e k Luther által véghez­ vitt r e f o r m á c i ó j a ezért viseli m a g á n ugyanazokat a saját­ ságokat. Minthogy t e h á t e r e f o r m á c i ó a t ö r t é n e l e m b e n ment végbe, s z ü k s é g k é p p e n voltak kísérőjelenségei, volt h a t á s a , valamint e l l e n h a t á s a . T a r t a l m á b ó l folyó k ö v e t k e z m é n y e i vol­ tak azok a változások, amelyek a k e r e s z t y é n gyülekezetek életében mutatkoztak, nevezetesen a t a n í t á s b a n , istentiszte­ letben, szervezetben, s nem u t o l j á r a az élet berendezésében. K ü l ö n k e l l megint csoportosítani h a t á s á n a k azokat a rész­ leteit, amelyek a l k a l o m s z e r ű e n jelentkeztek, de az egyházi r e f o r m á c i ó v a l s z ü k s é g k é p p e n i , benső összefüggésben nem á l l a n a k . K ü l ö n ö s e n ezek a k í s é r ő jelenségek o k o z t á k azt, hogy Luther m ű v é n e k helyes felismerése i n k á b b h i á n y z i k , m i n t amennyire érvényesül. Mégis m e g k í v á n j a e t a n u l m á n y t á r g y a , hogy a követ­ k e z ő k b e n a r e f o r m á c i ó t abban az összességben é r t s ü k ,

amely m a g á b a n foglalja az élet szélesebb területére kiterjedő h a t á s á t is, mert v i z s g á l a t u n k h o z természetesen l e g i n k á b b ilyen adatok á l l n a k r e n d e l k e z é s ü n k r e . Luther és M a g y a r o r s z á g k a p c s o l a t á n a k e l ő a d á s a t e h á t egészen a jelenkorig k ö v e t h e t n é a történelmet. Ha e tanul­ m á n y mégis arra fog szorítkozni, hogy csak az élő Luther h a t á s á t kutassa, akkor ez nem s z e m p o n t j á n a k , hanem kere­ tének és az anyag terjedelmének k ö v e t e l m é n y e .

2. A r e f o r m á c i ó t á r g y i

feltétele

Magyarországon,

Következő feladatunk m e g k e r e s n ü n k az alapot, ame­ lyen a vizsgált kapcsolat létrejött. Luther m ű v e helyes isme­ r e t é n e k b i r t o k á b a n nem e l é g e d h e t ü n k meg azzal, hogy ehhez c s u p á n Luther k o r á t vagy a megelőző s z á z a d o k a t vizsgáljuk. Ez akkor volna elég, ha a X V I . századi r e f o r m á c i ó csak az előző egy-két század egyházi r o m l á s á v a l á l l a n a összefüggés­ ben, s Luther m u n k á j a m i n d ö s s z e a k o r á b b i kisebb reform­ v á g y a k p r ó b á l k o z á s a i n a k eredője volna. Ha a keresztyénség lutheri m e g ú j í t á s á n a k k u t a t ó j a csakis t ö r t é n e l m i feltétele­ ket keres és fogad el, m é g akkor is l e g a l á b b abba a korba kell visszanyúlnia, amelyben a g e r m á n n é p e k felvették a keresztyénséget; ha nem is megy t o v á b b visszafelé a keresz­ tyén e g y h á z történetében, akkor is l e g a l á b b azt fogja meg­ vizsgálni, hogy m i t y e n volt az a vallás, amelyet a g e r m á n n é p e k elfogadtak. H a pedig m e g á l l a p í t j a , hogy a keresz­ t y é n s é g t a n í t á s a , kultusza, szervezete sok tekintetben m á r akkor k ü l ö n b ö z ö t t az eredeti keresztyénségtől, akkor L u I . 2. Érdg János, Szent István életirata Hartvik szerint. Pest 1854. — Szabó Károly, Magyarország történetének forrásai. I. kt. IV. füzet. Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról Pest 1865. — Horváth Mihály, A kereszténység első százada Magyarorszá­ gon. Bp 1878. 302kk. — Balics Lajos, A római katholikus egyház története Magyarországban. I. Bp 1885. — Szilágyi Sándor (szerk.), A magyar nemzet története. I. Bp 1895. — Békefi Rémig, Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpádházi királyok korában. Kath. Sz. 1896. 3, 181. — Maggar Törvénytár, 1000—1526. évi törvénycikkek. Bp 1899. 2kk: Szent István dekrétomai. — Szlávik Mátyás, Szent István dekrétumainak keresztyénsége s a mai pápás világuralom. Prot. egyh. és isk. lap. 1900. 811. — Mihalovics Ede, A katholikus prédikáczió története Magyarországon. I. Bp 1900. 14kk: A hittérítés kora. — Dedek Crescens Lajos, Szentek élete. Bp 1900. II. 133: Szent István király, I I . 227: Szent Gellért püspök, II. 344: Szent Imre herceg. — Karácsonyi János, Szent István király élete. Bp 1904. — Uaz, Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad 1915. — Varjú Elemér, Legendáé Sancti regis Stephani. Bp 1928. — Hóman Bálint (és Szekfű Gyula), Magyar történet I. (1928.) — Erdélyi László, Szent Imre és kora. Bp (1930.) — Uaz, Szent Imre leg.)ndá,ja. 1930. — Szolomájer Tasziló, Szent Imre a tör­ ténelem világánál. Pannonhalmi Szemle 1930. 128.

ther m o z g a l m á h o z is megtalálja a szükséges t ö r t é n e l m i feltételt. ) Ezzel a l e h e t ő v i s s z a n y ú l á s s a l mindenesetre e l k e r ü l ­ h e t ő az a v á d , hogy a X V I . s z á z a d i r e f o r m á c i ó t c s u p á n az előző k o r b e l i e g y h á z i á l l a p o t o k sötét rajza tudja igazolni és e kontraszt által n y e r i fényét. ) A r ó m a i k a t o l i k u s o k ugyanis e r o m l á s t m ú l ó j e l e n s é g n e k t e k i n t i k . A m a g y a r o r s z á g i r e f o r m á c i ó t ö r t é n e l m i feltételei­ nek v i z s g á l a t á n á l emiatt I . I s t v á n k i r á l y k o r á b a k e l l viszs z a t é r n ü n k , s i t t k e l l v i z s g á l n u n k , m i l y e n volt a magyar n é p keresztyénsége Luther h a t á s a előtt. Ehhez r é s z l e t t a n u l m á n y r a van s z ü k s é g . Egyes v o n á ­ sokat ragadunk k i az első korszak r a j z á b ó l , noha ez az ö n k é n y e s s é g v á d j á t vonhatja maga u t á n . V a l ó b a n k í v á n a ­ tos volna, hogy egységes s z e m p o n t b ó l n é z v e t ö r t é n j é k an­ nak m e g á l l a p í t á s a , mennyiben tért el eredeti, tiszta lénye­ gétől az a k e r e s z t y é n y s é g , amelyet a m a g y a r s á g a X . és X I . s z á z a d b a n megismert. A r o m l á s egységes e l v é n e k m e g t a l á l á s á r a azonban é p p e n a r ó m a i katolikus keresztyén­ ség természetéből folyólag nincsen kilátás. A r ó m a i ke­ r e s z t y é n s é g ugyanis i g a z á n „ k a t o l i k u s " jellegű; nagy a sokféleség benne. A n n y i r a , hogy a t a r k a s á g b a n n e h é z m e g t a l á l n i az alap színét; a sokféle elv k ö z ö t t nem lehet teljes b i z t o n s á g g a l r á b u k k a n i a vezető elvre. T ö b b s z ö r ö ­ sen m e g t ö r t é n t k í s é r l e t p é l d á u l az, hogy a k ö z é p k o r i n y u ­ gati k e r e s z t y é n s é g e t egy szóval: a t ö r v é n y szóval jellemez­ zék, szemben a r e f o r m á c i ó k e r e s z t y é n s é g é v e l m i n t evan­ g é l i u m m a l . ) De ez a j e l l e m z é s c s u p á n egy i r á n y b a n jelzi a r e f o r m á c i ó feltételét. M i n d e z é r t t e h á t egységes szempont a l k a l m a z á s a helyett keresztmetszettel k e l l v é g e z n ü n k vizs­ gálatunkat. 1

2

8

M á r a keresztyénség terjesztésének módja lehetetlenné tette, hogy a magyar n é p a k e r e s z t y é n s é g e t a maga m i v o l ­ t á b a n megismerje. Az ugyan l e h e t s é g e s , hogy I s t v á n k i r á l y a maga s z e m é l y é b e n átélte a krisztusi e v a n g é l i o m életújító és ü d v ö z í t ő h a t a l m á t . De á l t a l á n o s a n elfogadott nézet az, hogy a n é p csak k i r á l y a k e d v é é r t , k é n y s z e r í t ő o k o k n á l fogva lett tagja a k e r e s z t y é n s é g e g y e t e m é n e k . Ezt látja W e r b ő c z y H á r m a s k ö n y v e is. „A magyarok nem apos­ t o l i t a n í t á s r a , vagyis apostolok szent b e s z é d é r e , a k i k n e k f e j e d e l m é t a földön a p á p a h e l y e t t e s í t i és személyesíti, tér­ tek a k a t h o l i k u s v a l l á s r a , hanem saját k i r á l y u k , t u d n i i l l i k 1

) Vo. C. Vllmann, Reformatoren vor der Reformation, vor­ nehmlich in Deutschland und den Niederlanden. 2. A. Gotha 1666. I. 7kk. ) H. Preuss, Die Vorstellungen vom Antichrist. Leipzig 1906. 4. ) Vö. *)j-ben i. m. I. kt. X I I . lap. 2

3

4

Szt. I s t v á n k i r á l y n a k . . . i n t é z k e d é s e k ö v e t k e z t é b e n . " ) B á r W e r b ő c z y i t t a p á p a s á g g a l szemben h a n g s ú l y o z z a a k i r á l y t e v é k e n y s é g é t , m é g i s jellemzi e g y ú t t a l , hogy nem t a n í t á s , i g e h i r d e t é s , missziói m u n k a által ment végbe a keresz­ t y é n s é g terjedése, hanem k i r á l y i parancsra. A tiszta t é r í t ő i m u n k a m á r a n n á l az o k n á l fogva sem volt lehetséges, hogy a t é r í t ő k kezdetben valamennyien idegenek voltak, a n é p n y e l v é n nem b e s z é l t e k . ) Ha beszél­ tek is t ö r v e magyarul, aligha voltak k é p e s e k a l é l e k r e hatni. Nem é r v é n y e s ü l t t e h á t az E g y h á z legnagyobb t é r í t ő ­ j é n e k , P á l apostolnak m o n d á s a : A h i t h a l l á s b ó l van. ) J e l l e m z ő a térítési m ó d s z e r r e a t e m p l o m o k építése is. I s t v á n k i r á l y elrendelte, hogy m i n d e n tíz falu é p í t s e n templomot. ) K é t s é g t e l e n , hogy ezek a templomok k i v á l ó k ö z p o n t o k u l s z o l g á l h a t t a k a missziói m u n k a folytatására. Azonban súlyos k é r d é s , hogy az é p í t é s ü k r e f o r d í t o t t anyagi e r ő a r á n y b a n állott-e a t u l a j d o n k é p p e n i misszióval, a lelkek m u n k á l á s á v a l . A templomok így m á r létrejöttükkel is je­ lezték, hogy nem a k e r e s z t y é n h í v e k n e k Isten igéje hallga­ t á s á r a való összegyűjtését szolgálják, hanem k u l t u s z k ö z ­ pontok. E r é v e n a k e r e s z t y é n s é g c s u p á n m i n t ú j vallás, ú j kultusz k e r ü l t a magyarok elé. A vallás sajátlagos terén kívül is voltak olyan je­ lenségek, amelyek gátolták a keresztyénség helyes, elter­ jedését. A magyarok k e z d e t t ő l fogva egynek l á t t á k és tud­ t á k a nyugati k u l t ú r á v a l . K ü l ö n ö s e n a p o l i t i k a i t é n y e z ő k okoztak sok ö s s z e t é v e s z t é s e A m í g az egyik oldalon a ke­ r e s z t y é n vallás felvétele az o r s z á g f e n n m a r a d á s á n a k a fel­ t é t e l e k é n t t ü n t fel, addig a m á s i k oldalon a régi vallás el­ h a g y á s á t a nemzeti ö n á l l ó s á g veszélyeztetésével a z o n o s í ­ tották. E g y é b k é n t az ilyen szemlélet m i n d m á i g megmaradt. A t ö r t é n e t í r ó k szeretik ma is a k e r e s z t y é n s é g e l f o g a d á s á t a „ n y u g a t i é r d e k k ö r " , „ n y u g a t i keresztény k u l t ú r k ö z ö s ség", „latin-keresztény műveltség"-be való beilleszkedés n a g y s z e r ű t é n y e k é n t méltatni. ) Ez a t ö r t é n e l m i szemlélet azonban, minden lehető igazsága mellett is, alkalmas arra, hogy sokak s z e m é b e n c s u p á n egy t ö r t é n e t i e r ő v é zsugo­ r o d j é k a k e r e s z t y é n s é g ; s m é g csak nem is sejteti azt, hogy a k e r e s z t y é n s é g elfogadása nem az a l k a l m i é r d e k é r t k ö ­ telező, hanem ö n m a g á é r t . 5

6

7

8

*) M. Ttár. Werbőczy István Hármaskönyve. Bp 1897. 70k. I. Rész. 11. cím. 2. §. ) Balics i. m. 138. •) Rómabeliekhez írt levél 10, 17. Vö. Karl Holl, Luther und die Mission. Gesammelte Aufsätze zur Kirchengesehichte I I I . Tübingen 1928. 234kk. ) István dekrétumainak I I . könyve 34. fej. I. m. 36k. ) Pl. Hóman i. m. passim. Békefi i. c. 3. 5

7

8

Az egyházi szervezet. A keresztyén vallás terjeszté­ sének ü g y e n a g y r é s z t az u r a l k o d ó kezében volt. A nyugati k e r e s z t y é n s é g feje, a r ó m a i p á p a csak k é s ő b b foglalkozott a m a g y a r s á g m e g t é r é s é v e l . A m a g y a r o r s z á g i e g y h á z szer­ vezetének k i a l a k u l á s a mégis annyira egyenes i r á n y b a n tör­ tént, hogy a n é h á n y évtizedi fejlődés figyelmen k í v ü l ha­ g y á s á v a l vizsgálat a l á v e h e t j ü k a k ü l s ő szervezetet is. F é l retehetjük azt a történelmi p r o b l é m á t is, hogy a bizánci vagy a r ó m a i k e r e s z t y é n e k voltak-e az első t é r í t ő k . A magyarországi egyház kialakulása természetesen szoros kapcsolatban áll a Nyugaton ekkorra m á r kifejlett hierarchikus szervezettel. I s t v á n k i r á l y , b á r m e n n y i r e te­ kintette saját ü g y é n e k a vallási k é r d é s t , sietett alkalmaz­ kodni a Nyugaton m e g l é v ő rendszerhez. M á r u r a l k o d á s a elején a p á p á h o z f o r d u l t ; de őt a p o l i t i k a i s z ü k s é g és a vallási szempont e g y a r á n t k é s z t e t t e erre. K i r á l y i k o r o n á t k é r t a p á p á t ó l . Ezzel azt akarta bizonyíttatni, hogy ő m á s o r s z á g t ó l független u r a l k o d ó . E g y ú t t a l pedig j ó v á h a g y á s t k é r t a k e r e s z t y é n s é g é r d e k é b e n tett i n t é z k e d é s e i r e . Meg is kapta m i n d a k o r o n á t , m i n d a k í v á n t j ó v á h a g y á s t , sőt m e g b í z á s t kapott további apostoli m u n k á l k o d á s r a . Ennek a l a p j á n p ü s p ö k s é g e k e t alapított, p ü s p ö k ö k e t nevezett k i , és á l t a l á b a n megszervezte az egész o r s z á g e g y h á z á t . A magyar k e r e s z t y é n s é g t e h á t k e z d e t t ő l fogva b e n s ő kap­ csolatban állott a p á p a s á g g a l . V á j j o n a p á p a s á g i n t é z m é n y é n e k ez a b e a v a t k o z á s a elősegítette-e vagy h á t r á l t a t t a a k e r e s z t y é n s é g tiszta meg­ ismerését? Helytelen volna a X — X I . századi p á p a s á g o t azon az alapon m i n ő s í t e n i k á r o s t é n y e z ő n e k , hogy ez az intéz­ m é n y nem tartozik az E g y h á z lényegéhez. Az a k k o r i p á p a s á g o t annak a kornak a s z e m p o n t j á b ó l kell meg­ ítélni, és a p á p a s á g g a l szemben sem szabad megfeledkez­ n ü n k a r r ó l , hogy az e g y h á z i k ü l s ő szervezet nem v o n h a t ó ö r ö k , a b s z o l ú t m é r t é k a l á . A k e r e s z t y é n s é g n e k a k k o r is joga volt k ü l s ő s z e r v e z e t é t a legjobb m e g g y ő z ő d é s e sze­ r i n t m e g á l l a p í t a n i . T ö r t é n e l m i v i z s g á l ó d á s u n k t á r g y a te­ h á t csak az lehet, hogy az e l k ü l ö n ü l ő papi rend élén az „egy l á t h a t ó f ő " hogyan végezte az igazi egyházi m u n k á t : az e v a n g é l i o m k ö z l é s é t . I s t v á n k i r á l y k o r á b a n a p á p a s á g viszonylag, a I X . s z á z a d i á l l a p o t o k h o z k é p e s t , elég t i s z t á n állott a világ előtt és eléggé t u d a t á b a n volt fenségének. De ezt az erőre­ j u t á s t a s z é l e k e n folyó misszió mellett főleg p o l i t i k a i be­ folyásának gyarapítására használta. Figyelemreméltó, hogy I I . Szilveszter p á p a nem e g y s z e r ű e n a m i s s z i ó ered­ m é n y é n e k ö r ü l , m i k o r szívesen fogadja I s t v á n k i r á l y ko­ r o n a k é r ő követségét, hanem szorongatott helyzete is kész­ teti erre, mert egy r ó m a i l á z a d á s miatt k é n y t e l e n volt Ra-

v e n n á b a m e n e k ü l n i és a c s á s z á r r a l egyetemben a r ó m a i v i l á g b i r o d a l o m h e l y r e á l l í t á s á n a k t e r v é r ő l lemondani. ) A p á p a k o r o n á k a t osztogatott, t e h á t p o l i t i k a i , u r a l k o d ó i te­ kintélyt adott, vagy megtagadott. E n n é l f o g v a ellenszenvet kelthetett. S mivel e n e m ű ténykedéseit tudatosan val­ lási h a t a l m á v a l kapcsolta össze, mindezt az E g y h á z igazi m u n k á j a sínylette meg. Az a lélek, amellyel a r ó m a i p á p á k k é s ő b b m é l y e b b ­ nek tüntették fel István h ó d o l a t á t és igényt t á m a s z t o t t a k M a g y a r o r s z á g fölött való h ű b é r u r a s á g r a , élt m á r az ak­ k o r i p á p a s á g b a n is. Az a k k o r i e g y h á z i v e z e t ő k e t á l t a l á b a n jellemzik a h a t a l m i i g é n y e k . P i l i g r i m passaui p ü s p ö k m é g o k l e v é l h a ­ misítástól sem riad vissza, annyira v á g y ó d i k érsekségre. ) A hierarchia alsóbb tagjai is a maguk k ö r é b e n hatalmat és javakat akarnak m a g u k n a k . I s t v á n k i r á l y t e m é r d e k b i r t o k k a l a j á n d é k o z z a meg a püspökségeket, és a tized­ t ö r v é n n y e l á l t a l á n o s a n gondoskodik az e g y h á z i s z e m é l y e k jólétéről. Ezért, legalább is kezdetben, az e g y h á z i rend ú g y állott a magyar n é p k ö z ö t t , m i n t a nemzet v a g y o n á b ó l élő, kiváltságos osztály, és így t u l a j d o n k é p p e n i n k á b b aka­ dálya, m i n t t á m o g a t ó j a volt a k e r e s z t y é n vallás terjedé­ s é n e k . A k e r e s z t y é n s é g g e l e g y ü t t befogadott papi szerve­ zet t e h á t ö n m a g á b a n véve gátja volt az igazi m i s s z i ó n a k ; a magyar k e r e s z t y é n s é g t ö r é n e l m e v i l á g o s a n mutatja, hogy az egyházi rend hatalmi igénye szította a n é p l á z a d o z á s á t a keresztyénség ellen. ) Kultusz. A térítés m u n k á j a n é h á n y főember megtéré­ sén, valamint s z ó r v á n y o s a n kevés k ö z e m b e r megkeresztelk e d é s é n k í v ü l templomok építésével k e z d ő d ö t t . Az új k u l ­ tusz helyein m i s é t olvastak és e g y é b s z e r t a r t á s o s istentisz­ teletet v é g e z t e k . ) Az idegen papok kezdetben nem is te­ hettek m á s t , minthogy végezték a latinnyelvű szolgálato­ kat. A k i r á l y törvényei gondoskodtak a z t á n arról, hogy a n é p r é s z t v e g y e n ezeken a s z á m á r a nyelvben é r t h e t e t l e n , l e l k é n e k idegen istentiszteleteken. Joggal k ö v e t k e z t e t h e ­ t ü n k arra, hogy ha volt is a n é p nyelvén beszéd, az sem tartalmazott egyebet, m i n t az ú j vallás s z a b á l y a i n a k , szo­ k á s a i n a k t a n í t á s á t , vagy pedig a s z ü k s é g h e z k é p e s t egyes e r k ö l c s i i n t é s e k e t adott. Igen j e l l e m z ő p é l d á u l az is, hogy I s t v á n a pannon9

10

11

32

9

) Karácsonyi, Sz. István kár. élete 17k. ) Hóman i. m. 171k. ) Balics i. m. 138. ) István dekr. II. 18. Si quis ad ecclesiam venientes ad audiendum divinum officium etc. I. m. 29. Nagy Gyula így fordítja: A kik Isten igéjének hallgatására templomba gyülekezvén stb. Az officium azonban mást jelent. 10 n

12

h a l m i a p á t s á g o t a l á z a d ó k o n nyert g y ő z e l m e e m l é k é r e s a g y ő z e l e m e s e t é r e tett f o g a d á s á n a k t e l j e s í t é s e k é p p e n ala­ p í t o t t a . ) A templomok mintegy a régi p o g á n y kultuszhe­ lyek u t ó d a i lesznek. A m i n t eddig egy n e m z e t s é g p o g á n y m ó d o n á l d o z o t t ősei i r á n t való tiszteletből, ú g y most ke­ resztyén kultuszközösségek alakulnak, amelyek azért emelnek templomot, hogy abban fejezzék k i elhunyt ősük i r á n t v a l ó k e g y e l e t ü k e t . T e m p l o m o k a t , kolostorokat ala­ p í t a n a k elhunyt h ő s ö k l e l k i ü d v é é r t és v é d ő s z e n t e k p á r t ­ fogásának biztosítására. ) Az istentiszeleti hely r e n d e l t e t é s é n e k ilyen felfogá­ s á n k í v ü l f i g y e l e m r e m é l t ó az Isten t i s z t e l e t é n e k m ó d j a is. Adataink a l a p j á n az a k é p a l a k u l k i az I s t v á n k o r a b e l i k e r e s z t y é n s é g r ő l , — s erre n é z v e teljes a m e g e g y e z é s a t ö r t é n e t í r ó k k ö z ö t t , — hogy a vallási életet nagy m é r t é k ­ ben jellemezte Szűz M á r i a és a szentek tisztelete. I s t v á n k i r á l y életírói h a n g s ú l y o z z á k a kegyes k i r á l y b u z g ó tisz­ teletét a B o l d o g s á g o s Szűz i r á n t ; Gellért p ü s p ö k életírói szintén kiemelik, hogy h ő s ü k m ű k ö d é s e k ü l ö n ö s m é r t é k ­ ben fokozta h a z á n k b a n M á r i a tiszteletét. ) A szentek tiszteletének egyre terjedése k ö n n y e n ért­ h e t ő : az ő s ö k h a s o n l ó tisztelete elősegítette. A papoknak k ö n n y ű volt egyes szenteket m i n t k i v á l ó h ő s ö k e t á l l í t a n i a lelkek elé, és így a heroikus v o n á s o k kellő kiemelésével valósággal csodálatot, tiszteletet kelthettek i r á n t u k a ma­ gyar szivekben. De v á j j o n a szentek k u l t u s z á n a k a hom­ loktérbe j u t á s a nem a k a d á l y o z t a - e a teljes h ó d o l a t o t a ke­ r e s z t y é n vallás k ö z é p p o n t j á b a n álló Krisztusnak? A temp­ lomok, kolostorok építése és a szentek k u l t u s z á n a k e g y é b jelenségei a „ s z e n t e k e t " mintegy isteneknek t ü n t e t t é k fel az addig m é g p o g á n y m a g y a r s á g n a k a szemében. A n é p é p p e n a t ú l z o t t kegyelet, az i m á d á s h o z k ö z e l j á r ó tiszteleta d á s követelése m i a t t k é p t e l e n volt ő k e t i g a z á n megis­ m e r n i , nem l á t h a t t a meg b e n n ü k a k e r e s z t y é n h i t és élet kiváló képviselőit. A szentek feje k ö r é vetített glória a sze­ met e l k á p r á z t a t t a és a szívet á h í t a t b a ejtette, de éppen e z é r t a szem nem ismerhette meg b e n n ü k a Krisztus h í ­ veit, a v é r t a n u k a t , a k e r e s z t h o r d o z ó embereket, s a szív z á r v a maradt Krisztus tiszta igéje előtt. A M á r i a - t i s z t e l e t f o k o z á s á n a k ugyanez a vesze­ delme. ) I s t v á n k i r á l y a legenda szerint h a l á l o s á g y á n a 13

14

15

16

13

) Karácsonyi, Magyarország egyháztörténete 6. ) Hóman i. m. 230k. ) Karácsonyi J., Szent Gellért, csanádi püspök, élete és művei. Bp 1887. 141kk. ) A kat. teológia elismeri a különböző Mária-tiszteletek jogo­ sultságát. B. Bartmann, Christus ein Gegner des Marienkultus? Frei­ burg i. Br. 1909. Előszó V. 14

15

16

B o l d o g s á g o s Szűz p á r t f o g á s a a l á helyezte M a g y a r o r s z á ­ got. ) Az, hogy M á r i á n a k ilyen p á r t f o g ó i tisztet t u l a j d o n í ­ tott, m á r egyenesen J é z u s n a k az isteni gondviselésről szóló t a n í t á s á v a l ellenkezett. K ü l ö n b e n a t e m p l o m i kultusz legfontosabb része az egész nyugati k e r e s z t y é n s é g gyakorlata szerint a m i s e á l ­ dozat volt. Ezzel összefüggésben ekkorra m á r k i a l a k u l t és m i n d e n ü t t é r v é n y e s ü l t a r ó m a i katolikus t a n í t á s az ü d v ö ­ zülés rendjéről. A szentségek Isten k e g y e l m é t á r a s z t j á k az azokkal élőkbe. Krisztusnak a m i s é b e n m e g ú j u l ó é r d e m e és á l t a l á b a n az e g y h á z őrizetére bízott é r d e m e k segítik a lelkeket az üdvösség r e m é n y é h e z . Ehhez képest a jócselekedetek s z i n t é n az ü d v ö s s é g m e g s z e r z é s é n e k r e n d j é b e n á l l a n a k . •— Az Istenben való bizodalom r o v á s á r a meg­ t ű r t é k a s z á m t a l a n k ö z b e n j á r ó b a n való hitet. Az Istentől parancsolt p á r a t l a n alázatosságot gátolta az e g y h á z i sze­ m é l y e k előtt v a l ó m e g a l á z k o d á s k ö v e t e l é s e . Az ö n é r d e m r ő l való l e m o n d á s nem é r v é n y e s ü l h e t e t t , legfeljebb a b ü s z k é l kedés t á r g y a változott: m í g eddig t a l á n a h a r c i a s s á g , v i ­ tézség volt dicső erény, addig most az a l a m i z s n á l k o d á s ban, t e m p l o m é p í t é s b e n és egyéb kegyes cselekedetekben b í z t a k . Mindennek t e r m é s z e t e s f o l y o m á n y a k é p p e n a vallá­ s o s s á g jeles b i z o n y s á g á n a k a k u l t u s z i s z a b á l y o k pontos m e g t a r t á s á t t e k i n t e t t é k . Igen j e l l e m z ő e k erre n é z v e I s t v á n i n t é z k e d é s e i a v a s á r n a p i m u n k a s z ü n e t r ő l s templomba­ j á r á s r ó l , a k á n t o r n a p i és p é n t e k i böjtről, valamint a tizedről. ) Ehhez h a s o n l ó a n a befogadott keresztyénség erkölcsi tanítása — amint ezt I m r e herceg legendája t a n ú s í t j a — ugyancsak a vallási teljesítmények becsülésén épült fel; a keresztyén élet m o t í v u m a az Istennek való kedveskedés. A keresztyénség t e h á t m á r d e f o r m á l t a m az eredetitől eltérő alakban k e r ü l t M a g y a r o r s z á g b a . Ez a m e g á l l a p í t á s annyival is i n k á b b jelentős, mivel a nyugati keresztyénség é p p e n akkor ment át egy r e f o r m á c i ó n s a magyar térítés m u n k á s a i é p p e n ennek a clunyi reformmozgalomnak voltak az emberei. ) Csakhogy ez a r e f o r m á c i ó a r ó m a i egyház é r d e k é b e n történt, s nem változtatott azon az á t a l a k u l á s o n , amelyen a keresztyénség á t m e n t : a Krisztus-hitből vallás, J é z u s Krisztus m ű v é b ő l politikai és k u l t u r á l i s hatalom, a „gyülekezet"-bői n e v e l ő i n t é z m é n y lett. A magyar keresztyénség t o v á b b r a is á l l a n d ó kölcsön­ h a t á s b a n állott Nyugattal. Minthogy pedig ott az evangé­ liumi keresztyénség j a v á r a s z á z a d o k o n át jelentős változás 17

18

19

17

) Érdy :. ni. 31. Szabó i. m. 72. 77. ) István dekr. I I . 7—10. 52. I . m. 24k, 42k. j Hóman i. m. 193kk.

18

19

nem történt, sőt i n k á b b kifejlődtek azok a jelenségek, ame­ lyek a l a p j á n fentebbi t é t e l ü n k h ö z jutottunk, — Luther és M a g y a r o r s z á g k a p c s o l a t á n a k t á r g y i feltételét m e g t a l á l t u k .

3. A k e r e s z t y é n s é g e g y e t e m e s s é g e . Luther és M a g y a r o r s z á g e g y m á s s a l kapcsolatba k e r ü ­ lésének volt egy l e l k i feltétele is: a keresztyénség egyetemes­ ségének tudata. Luther, vallási nevelésénél fogva, nem vehette k ö z ö m ­ b ö s e n a magyar keresztyénség ügyét. T a l á n m á r eisenachi t a n u l ó k o r á b a n g o n d o l a t k ö r é b e jutott a távoli M a g y a r o r s z á g , mert amikor a w a r t b u r g i E r z s é b e t e m l é k e foglalkoztatta, valószínűleg tudott a r r ó l , hogy á h í t a t o s tiszteletének t á r g y a , az alázatos és á l d o z ó szeretet szentje M a g y a r o r s z á g r ó l jött Thüringiába. ) E n n é l azonban fontosabb, hogy M a g y a r o r s z á g korai érdeklődése Luther i r á n t nem volt véletlen dolga, hanem a r ó m a i k a t o l i k u s s á g részéről nyert nevelés e r e d m é n y e . A r ó m a i k a t o l i k u s s á g b e n s ő természete, egész szervezete, a teológia, a kegyesség k ö l c s ö n h a t á s á n a k á p o l á s a m i n d együtt arra nevelte a m a g y a r s á g o t , hogy keresztyénséget ne tekintse k i ­ z á r ó l a g o s a n saját ü g y é n e k , hanem ellenkezőleg tudja m a g á ­ ról, hogy b e n s ő kapcsolatban áll az egész világ igaz keresz­ tyénségével. Noha a X V I . s z á z a d elején m á r bomladozott a nyu­ gati n é p e k hatalmas összetartozási tudata, és majdnem telje­ sen kifejlett a nemzeti ö n t u d a t , m é g s e m szorult annyira h á t ­ térbe a k e r e s z t y é n e k e g y ü v é t a r t o z á s á n a k gondolata, hogy Luther n é m e t volta miatt a m a g y a r s á g e l h á r í t h a t t a volna m a g á t ó l a r e f o r m á c i ó m o z g a l m á t . K ü l ö n b e n is a t ö r t é n e l e m t a n ú s á g a szerint m é g a nemzeti ö n t u d a t ú j k o r i kifejlődése u t á n sem állott meg a nyugati k u l t ú r h a t á s folyamata. A kor­ viszonyok i s m e r e t é n e k m e g t a g a d á s a volna azt v á r n i a ma­ gyarságtól, hogy a X V I . század elején hirtelen z á r k ó z z é k el minden nyugati h a t á s t ó l . É p p e n a r ó m a i k a t o l i k u s s á g volt h o r d o z ó j a annak az e s z m é n e k , hogy egy nyelv fűzze össze, hozza e g y m á s h o z közelebb a népeket. A h u m a n i z m u s t ó l 20

20

) H. Grisar S. J . , Martin Luthers Leben und sein Werk. 2. A. Freiburg i. Br. 1927. 14. Magyar fordítása Hoitsy Lajos Páltól: L . M. élete. Bp 1929. 18. — Vö. még Otto Scheel, Martin Luther. I. Tübingen 1916. 111k. —• Luther asztali beszélgetéseinek sorában 1537. december­ ről ezt olvassuk: Multa dixit. de legenda Sanctae Elizabeth, quae nata fűit anno 1207. disceptantibus de imperio Ottone et Philippo. Vixit autem Elizabeth non ultra 24 annos suae aetatis. Post 5 annos post mortem oanonizata est a Gregorio Nono; do ist sie von vilen leuten angruffen worden, die sie im leben gekand haben. W T B 3, 3653. Vö. W TR 3, 3626.

függetlenül a r ó m a i k a t o l i k u s s á g szelleme maga is biztosí­ totta annak lehetőségét, hogy Luther és a m a g y a r o r s z á g i a k megértsék e g y m á s t . ) É r d e k e s megfigyelés az is, hogy a X V I . századi refor­ m á c i ó elterjedésének vagy l e g a l á b b is megkísérlésének k ö r e pontosan egybeesik a r ó m a i k a t o i i k u s s á g területével. Fel­ t ű n ő jelenség, hogy E r d é l y keleti h a t á r á h o z igen gyorsan elér a r e f o r m á c i ó mozgalma és ott t a r t ó s a n megmarad, de t o v á b b m á r nem j u t és az orthodox n é p e k között otthonra nem talál. Ennek lehetne ugyan azt a m a g y a r á z a t o t is adni, hogy a r e f o r m á c i ó e r e d e t é b e n is a nyugati keresztyénségre vonatkozott, t e h á t csak annak h a t á r a i n belül é r v é n y e s ü l h e ­ tett. Oka azonban sokkal i n k á b b az volt, hogy az orthodox k e r e s z t y é n e k b e n h i á n y z o t t az összetartozás érzete, a n y u ­ gati keresztyénség ellenben a n é p e k közötti érintkezést, az e g y m á s s a l való törődést tudatosan ápolta. 21

4. M a g y a r o r s z á g s a j á t o s helyzete. A keresztyénség egyetemességének t u d a t á n k í v ü l ha­ z á n k b a n egy m á s i k tudat is érvényesült. M a g y a r o r s z á g b a n nem volt ismeretlen az a képzet, hogy a r ó m a i p á p a n é l k ü l is lehet keresztyénség. S ha t a l á n ez a képzet nem volt is világosan a nemzet t u d a t á b a n , a tudat alatt ott szunnyadt, hogy alkalmas viszonyok között előlépjen és a g o n d o l k o d á s m e n e t é b e beleilleszkedjék. Ezt egyrészt M a g y a r o r s z á g m ú l t ­ j á n a k egyes mozzanatai, m á s r é s z t sajátos viszonyai o k o z t á k . Megint vissza kell t é r n ü n k a k e r e s z t y é n vallás felvéte­ lének k ö r ü l m é n y e i h e z . Kezdetben Kelet felöl é p p ú g y tör­ téntek kísérletek a magyarok térítésére, m i n t Nyugat felől, és b á r a keletiek m u n k á j a csak s z ó r v á n y o s és m ú l ó jelentő­ ségű volt, m é g i s e g y m á s mellé k e r ü l t a latin és a görög s z e r t a r t á s ú k e r e s z t y é n s é g . ) Ezt a k ü l ö n b s é g e t katolikus 22

21

) Vö. A. v. Harnack, Martin Luther und die Grundlegung der Reformation. Berlin 1917. 6. I . 4. Balics Lajos, A római katholikus egyház története Magyar­ országban. I. Bp 1885. 472kk. — Haller József — Karácsonyi János, Történelmi hazugságok. Bp 1890. 730kk: A keleti egyház hívei voltak-e először a magyarok? — Érdujhelyi Menyhért, Magyarországi gör. katholikusok a mohácsi vész előtt. Kath. Sz. 1897. 28. — Gerő János, A cseh husziták Magyarországon. Besztercebánya 1910. — Obál Béla, Az egyház és a városok a reformáció előtt. Eperjes 1914. — Kará­ csonyi János, Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad 1915. — Tóth-Szabó Pál, A cseh-huszita mozgal­ mak és uralom története Magyarországon. Bp 1917. 145kk, 332kk. — Thienemann Tivadar, Városi élet a magyar középkorban. Minerva 1923. 41kk. — Karácsonyi J., A görögkatholikus magyarok eredete. Bp 1924. — Hóman Bálint (és Szekfű Gyula), Magyar történet I — I I . 22

) Hóman

i. m. I. 168kk.

t ö r t é n e t í r ó k azzal s z o k t á k kiegyenlíteni, hogy r á m u t a t n a k a hitegységre, mely egyrészről a r ó m a i és m á s r é s z r ő l a bizánci s b o l g á r egyház között a X I . s z á z a d közepéig fennállott. ) De m i n d e n k é p p e n tény, hogy a m a g y a r s á g kezdetben k é t k ü l ö n b ö z ő f o r m á b a n ismerte a k e r e s z t y é n vallást. A r ó m a i p á p a és a bizánci p á t r i á r k a k ö z ö t t r é g ó t a d ú l ó féltékenységi k ü z d e l e m ismerete a l a p j á n valószínű, hogy a latin és a gö­ r ö g s z e r t a r t á s ú papok kölcsönösen nem l á t t á k szívesen egy­ m á s m u n k á j á t . Az i l y e n f é l t é k e n y k e d é s t a m a g y a r s á g hamarosan é s z r e v e h e t t e . A m i k o r a z t á n a s z a k a d á s be­ állott, b i z o n y á r a nem ment s i m á n a g ö r ö g s z e r t a r t á s ú k o l o s t o r o k n a k és papoknak a l a t i n s z e r t a r t á s ú k ö z ö s s é g ­ ben való e l h e l y e z k e d é s e . J ó l l e h e t a t a t á r j á r á s k o r á i g ezek a g ö r ö g kolostorok, t e m p l o m o k teljesen á t a l a k u l t a k , ) m é g a z u t á n is megmaradhatott a n é p l e l k é b e n annak az e m l é k e , hogy a k e r e s z t y é n s é g n e k van egy m á s i k , s z i n t é n becses f o r m á j a . Viszont a t a t á r j á r á s u t á n i s m é t megismerkedett a m a g y a r s á g a g ö r ö g k e l e t i v a l l á s s a l , ) most m á r azonban egészen m á s m ó d o n . M e g k e z d ő d ö t t az o l á h o k , r u t é n e k , k é s ő b b a szerbek b e v á n d o r l á s a , s ezek m a g u k k a l h o z t á k orthodox h i t ü k e t . A k a t o l i k u s ő s l a k o s s á g eleinte b i z o n y á r a é p p e n ú g y nem t ö r ő d ö t t a j ö v e v é n y e k m á s f é l e hitével, m i n t ahogy a jelenlétével sem. Később pedig főleg az a d ó ­ zás, a t i z e d a d á s ü g y e foglalkoztatta a h a t ó s á g o k a t . A k ü ­ l ö n b ö z ő t ö r e k v é s e k k ö z ö t t végül a j ö v e v é n y e k é r d e k e győ­ zött; a tizedfizetés alól f e l m e n t e t t é k ő k e t . Az ezt t á r g y a l ó t ö r v é n y e k skizmatikusoknak m o n d j á k ő k e t és szembe­ helyezik a k e r e s z t y é n e k k e l . (1481 : 3—4. 1495 : 45.) ) Ezzel e g y e z ő e n a hivatalos á l l á s p o n t k é t s é g t e l e n ü l az volt, hogy ezek az orthodox v a l l á s ú a k nem tartoznak a keresz­ tyénség egyeteméhez. De a k ö z n é p nem m i n d e n ü t t és n e m m i n d e n esetben vetette meg ő k e t m i n t , , n e m - k e r e s z t y é n e k e t " . Mihelyt meg­ indult a n é p k e v e r e d é s , e l k e r ü l h e t e t l e n volt a vallások köl­ csönös m e g i s m e r é s e és valamelyes megbecsülése. I X . Bonifáciusz p á p a 1402-i bullája szerint, amelyben a kassai Szent E r z s é b e t t e m p l o m n a k b ú c s ú k a t e n g e d é l y e z e t t , az említett p l é b á n i a t e m p l o m b a m i n d a h í v ő k n e k , m i n d a nem­ katolikusoknak nagy s o k a s á g a szokott ö s s z e s e r e g l e n i ; ez u t ó b b i a k o l á h o k és r u t é n e k , k i k k ö z ü l u t ó b b i i d ő b e n t ö b ­ ben a k a t o l i k u s v a l l á s r a t é r t e k s n a p r ó l - n a p r a t ö b b e n 23

24

25

26

25

) ) története. ) ) 24

26

2 B

Pl. Hóman i. m. I. 170. Hodinka Antal, A munkácsi görög-katholikus püspökség Bp 1909. 11. Hóman i. m. I I . 190. M . Ttár. 1000—1526. évi tcikkek. B D 1899. 388k., 588k.

27

m e g t é r n e k . ) U g y a n í g y a szepesi k á p t a l a n t e m p l o m á b a is a k ö r n y é k e n l a k ó h í v e k , valamint a nem-katolikusok is nagy s z á m m a l g y ü l e k e z t e k . ) Ezeket a j e l e n s é g e k e t csak ú g y é r t h e t j ü k meg, hogy f e l t e s s z ü k : az orthodoxok nem tekintették teljesen idegeneknek a katolikus s z e r t a r t á s o ­ kat, s viszont a k a t o l i k u s o k sem t a r t o t t á k amazokat egy­ s z e r ű e n p o g á n y o k n a k . Ahogyan az orthodoxok f e l k e r e s t é k a katolikus templomokat, a katolikusok viszont orthodox istentiszteletre j á r h a t t a k . Az e g y ü t t l a k á s a k ö z t ü k való i d e g e n k e d é s t e n y h í t e t t e . B r a s s ó b a n a X I V . s z á z a d végén görög keleti o l á h o k , b o l g á r o k és ö r m é n y e k a katolikusok­ k a l vegyesen l a k t a k . ) M á t y á s k i r á l y V. d e c r e t u m á b ó l arra k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy egyes h e l y s é g e k b e n a skizmatikusok voltak t ö b b s é g b e n . ) Mindennek t e r m é s z e t e s k ö v e t k e z m é n y e volt, hogy a katolikusok k ö z ü l is t ö b b e n az orthodox k e r e s z t y é n s é g r e t é r t e k á t . ) Zsigmond k i r á l y rendeletei a katolikusok és skizmatikusok házasságkötésé­ nek m e g t i l t á s á r ó l , valamint a h á t s z e g i és m i h á l d i k e r ü l e ­ tekben az o l á h papoknak a k a t o l i k u s o k k e r e s z t e l é s é t ő l való e l t i l t á s á r ó l ) azt b i z o n y í t j á k , hogy sokfelé e l m o s ó ­ dott a k ü l ö n b s é g az orthodox és a k a t o l i k u s v a l l á s k ö z ö t t . L e g a l á b b is a m i k o r a katolikus s z ü l ő k g y e r m e k ü k e t orthodox pappal k e r e s z t e l t e t t é k meg, ezt nem t e h e t t é k úgy, m i n t h a a k e r e s z t y é n s é g t ő l f o r d u l n á n a k el. A k i r á l y o k is annyira k ü l ö n b ö z ő e n viselkedtek az o r t h o d o x o k k a l szemben, ) hogy a k ö z n é p b e n nem alakulhatott k i egy á l t a l á n o s a n elítélő v é l e m é n y . 28

29

30

81

32

33

E r d é l y b e n a X V I . s z á z a d elején a l a k o s s á g n a k m á r egynegyede o l á h , t e h á t orthodox. ) Az o r s z á g egyéb t e r ü ­ letein ugyancsak nagy t ö m e g e k b e n él nem-katolikus val­ l á s ú n é p . A keleti f e l e k e z e t ű e k t e h á t m á r puszta jelen­ l é t ü k k e l m e g t a n í t o t t á k a m a g y a r s á g o t , hogy van keresz­ t y é n s é g a r ó m a i p á p á t ó l f ü g g e t l e n ü l is. Amíg ezt a t é n y t a Nyugaton élő n é p e k csak h a l l o m á s b ó l t u d t á k , vagy egy­ á l t a l á b a n nem is t u d t á k , addig M a g y a r o r s z á g k ö z v e t l e n ü l tapasztalta. H a z á n k b a n m é g ott is, ahol tiszta magyar l a k o s s á g élt, v a l ó s z í n ű l e g i s m e r ő s volt az orthodox v a l l á s létezése. 34

27

) i. c. 40. ) Bp 1885. ) ) ) ) ) ) Vö. még 28

2B 30 31

32

3S

34

Vatikáni magyar okirattár 1/4. Bp 1889.

417.

Érdujhelyi

Érdujhelyi i. c. 40. Vö. meg: Vatikáni magyar okirattár 1/2. 367. 369. Vatikáni magyar okirattár 1/4. 163. Érdujhelyi i. c. 41. 1481:3, 1. Lásd a 26/j-t. Érdujhelyi i. c. 43. Érdujhelyi i. c. 42k. Hodinka ) j-ben i. m. 19kk. Jancsó Benedek, Defensio nationis Hungaricae. Bp 1920. 17. uott 45. 24

Ebben a tekintetben é r d e k e s h a s o n l ó s á g o t t a l á l u n k a svéd e g y h á z t ö r t é n e t egyik m o z z a n a t á v a l . S v é d o r s z á g b a n sem volt ismeretlen az orthodox, t e h á t a r ó m a i p á p á t ó l független k e r e s z t y é n s é g , s a m i k o r a r e f o r m á c i ó eljutott oda, Brask p ü s p ö k egyenesen azt állította, hogy az ú j mozgalom az orosz-orthodox e g y h á z b ó l i n d u l t k i . ) A p á p a nélküli keresztyénség eszméjét Magyarorszá­ gon az „ e r e t n e k s é g e k " l e g m a r a d a n d ó b b j a , a h u s z i t a s á g is terjesztette. ) A h u s z i t a s á g pedig e r ő s b í r á l a t b a n részesí­ tette a p á p a s á g o t . Sőt, minthogy a h u s z i t á k a p á p á t általá­ ban az Antikrisztussal a z o n o s í t o t t á k , ) v a l ó s z í n ű , hogy a „ p á p a - A n t i k r i s z t u s " k é p z e t h a z á n k b a n is felbukkant. Való, hogy a X V . s z á z a d f o l y a m á n a cseh h u s z i t á k g a r á z d á l k o d á s a m i a t t a h u s z i t a s á g rossz h í r b e keveredett. De ez nem jelenti azt, hogy nem f é r k ő z h e t e t t a magyar n é p l e l k é h e z . Nagy t é v e d é s eleve feltenni, hogy a benne j e l e n t k e z ő cseh-morva nemzeti s a j á t s á g o k m i a t t nem ter­ jedhetett n á l u n k . F e l t é t e l e z n i , hogy nem f o g a d h a t t á k be magyarok vagy n é m e t e k , o l y a n világnézet a l k a l m a z á s a , amely a v a l l á s b a n csak k u l t u r á l i s , népfaji jelenséget lát. Mindezért b á t r a n feltételezhető, hogy a h u s z i t a s á g egyes t a n í t á s a i a figyelő lelkeket g o n d o l k o d ó b a e j t e t t é k . A v á r o s i l a k o s s á g megragadott m i n d e n e s z k ö z t , hogy a t ö r e k v é s e i t a k a d á l y o z ó e g y h á z a t gyengítse; t e h á t minden­ esetre é r d e k l ő d é s s e l n é z t e , hogy m i k é p p e n t á m a d j á k val­ lási alapon az egyházi hatalmi igényeket. ) 35

30

37

38

A h u s z i t a s á g azonban m é g s e m volt e g y s z e r ű e n az az e l ő z m é n y , amelyhez a l u t h e r i r e f o r m á c i ó k a p c s o l ó d o t t . M a g y a r o r s z á g é p p e n ú g y m e g t a l á l t a k ö z v e t l e n ü l a kapcso­ latot L u t h e r r e l , huszita e l ő k é s z í t é s n é l k ü l , mintahogy Luther m ű v e sem a wiklefita vagy a huszita e s z m é k h a t á ­ sára jött létre. Vizsgálatunk eredményéül tehát megállapíthatjuk, hogy a m a g y a r s á g l e l k é b e n mintegy tudat alatt, sejtés­ k é p p e n élt az eszme, hogy a vallás ü g y e nem v á l t o z h a t a t ­ lan és hogy a k e r e s z t y é n s é g m e g ú j í t á s a nem o k v e t l e n ü l s z á r m a z i k a nyugati e g y h á z fejétől, hanem ha s z ü k s é g e s , annak e l l e n é r e is l é t r e j ö n . 35

) Hjalmar Holmquist, Die schwedische Reformation 1523— 1531. Leipzig 1925. 23. ) Általános elterjedtségére jellemző, hogy a Szerémségből is miatta kell kibujdosni a két bibliafordító papnak. Pintér Jenő Magyar Irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. I. Bp 1930. 384kk. Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Bp 1931. 110. 299. * ) Hans Preuss, Die Vorstellungen vom Antichrisit im spä­ teren Mittelalter usw. Leipzig 1906. 49kk. ) Thienemann i. c. 49. Vö. Obál i. m. s6

7

38

5. L u t h e r é s E r a s m u s . L u t h e r és M a g y a r o r s z á g k a p c s o l a t á n a k v i z s g á l a t á n á l elmellőzhetetlenül felvetődik a k é r d é s : v á j j o n abban a moz­ galomban, amelyet r e f o r m á c i ó névvel szoktak m e g j e l ö l n i , volt-e része Erasmusnak, s jutott-e n e k i é p p e n h a z á n k ­ ban valamilyen szerep a r e f o r m á c i ó t e r j e d é s é b e n . A vég­ leges felelet m e g a d á s á r a s z ü k s é g e s volna e l ő b b annak t a n u l m á n y o z á s a , hogy m i l y e n volt Erasmus h a t á s a Ma­ gyarország lakóira — egymagában, másokhoz viszonyítás n é l k ü l . E t é r e n azonban a k u t a t á s m é g folyamatban van. A fenti k é r d é s t az teszi igen n e h é z z é , hogy Erasmus és L u t h e r s z e l l e m é n e k k e l l ő ismerete a l a p j á n l é n y e g e s k ü l ö n b s é g e t k e l l m e g á l l a p í t a n u n k a k ö z ö t t , hogy Erasmus mennyiben m o z d í t o t t a elő a „ r e f o r m á c i ó t " és a k ö z ö t t , hogy Erasmus h a t á s a mennyiben egyengette útját a ke­ r e s z t y é n s é g e t m e g ú j í t ó L u t h e r n e k . H a n g s ú l y o z n i k e l l ezt, mert á l t a l á b a n n e m szoktak k ü l ö n b s é g e t tenni a refor­ m á c i ó különféle követelői és á r n y a l a t a i között. Erasmus ugyanis, j ó l l e h e t egész l é n y é v e l és t a n í t á s á v a l s a j á t s á g o s állást foglalt el a k ö z é p k o r v é g i v a l l á s o s s á g g a l szemben, a l u t h e r i e g y h á z j a v í t á s v o n a l á b a s e m m i k é p e n sem illeszt­ h e t ő bele, és amennyiben a r e f o r m á c i ó t ú g y t á r g y a l j u k , m i n t a keresztyénség, az E g y h á z m e g ú j u l á s á t , nem pedig m i n t m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i mozgalmat, nem m o n d h a t ó sem ú t e g y e n g e t ő j é n e k , sem h í v é n e k . Ha m é g i s valamelyes szerepet a k a r u n k t u l a j d o n í t a n i Erasmusnak a r e f o r m á c i ó m ű v é b e n , a k k o r ez csak a rationalisan k r i t i z á l á s lehet. A v a l l á s o s s á g és az e g y h á z i élet majd mindegyik m e g n y i l v á n u l á s á t b í r á l a t alá vetette, s a maga m ó d j á n bizonyos m é r t é k i g p o z i t í v u m o t is n y ú j t o t t a kifogásolt j e l e n s é g e k h e l y é b e , de ez a p o z i t í v u m nem I . 5. F O. Stichart, E . von Rotterdam. Leipzig 1870. — Nisard D., Tanulmányok a renaissanoe és a reformatio korából. Ford.: Vajda János, ßp 1875. 1—153: E . — Allgemeine deutsche Biographie 6 (1877), 160—180: E . — Joh. Janssen, Geschichte des deutschen Volkes seit dem Ausgang des Mittelalters. II. Fréiburg i. Br. 1886. 14. A. 7—23: E . — Wetzer und Weite's Kirchenlexikon. 2. A. 4. Bd. Frei­ burg i. Br. 1886. 729: E . — Erdélyi Pál, Énekes könyveink a XVI. és XVII. században. Bp 1889. 5kk. (E. és L . viszonyáról.) — Rohoska József, E . és a reformáczió L . előtt. Sárospatak 1901. — Péter János, E : A gyermekek nevelése stb. (Bp) 1913. 5—40. E . élete és művei. 14kk: L-hez való viszonya. — Erasmus, A balgaság dicsérete. Ford.: Szabó András, Modern Könyvtár 363—367. (1914?) — Paul Kalkoff, E . , L . und Friedrich der Weise. Leipzig 1919. — Thienemann Tivadar, Mohács és E . Minerva 1924. 1—65. — Pukánszky Béla, A magyar­ országi német irodalom története. Bp 1926. 99kk. — K. Bauer, Die Wittenberger Universitätstheologie und die Anfänge der deutschen Reformation. Tübingen 1928. — RGG I I . 208: Zscharnack, E . — (Saj­ nálatomra sok idevonatkozó fontos mű nem volt számomra hozzá­ férhető, vö. RGG I I . 210. 2042. IV. 1781.)

azonos a keresztyénséggel. É p p e n ezért nem is tudott a m e g b í r á l t j e l e n s é g e k o k á b a l á t n i . Megelégedett a visszás­ s á g o k g ú n y o l á s á v a l , azzal, hogy a maga r é s z é r ő l elintézett­ nek vélte a helyes k e g y e s s é g ü g y é t , de nem l á t t a meg az e l t o r z u l á s o k igazi e r e d e t é t , és nem tekintette kötelességé­ nek, hogy m á s o k n a k a tiszta keresztyénség bírásában segítségül legyen. Amíg L u t h e r Krisztus e v a n g é l i u m á n a k az é r d e k é b e n veszi vizsgálat a l á az e g y h á z i élet olyan jelenségeit, amelyek a k a d á l y o z z á k az e v a n g é l i o m h i r d e t é ­ sét, addig Erasmus é s z s z e r ű e n b í r á l g a t mindent, a m i szeme elé k e r ü l , s csak k i v á l t s á g o s o k n a k tartja fenn a helyes, okos v a l l á s o s s á g r a v a l ó j u t á s jogát. E m i a t t L u t h e r n e k Erasmus-szal való összevetése főleg a b b ó l a s z e m p o n t b ó l t a n u l s á g o s , hogy az ellentét r é v é n helyesen f e l i s m e r j ü k Luther m ű v é n e k tiszta l é n y e ­ gét. Erasmus m a g y a r o r s z á g i h a t á s á n a k m e g á l l a p í t á s a is a z é r t volna é g e t ő e n s z ü k s é g e s , hogy a magyar e g y h á z t ö r ­ t é n e l e m t i s z t á n lássa, m i az, a m i t v a l ó b a n joggal lehet L u t h e r h a t á s á n a k t u l a j d o n í t a n i azok k ö z ö t t a j e l e n s é g e k k ö z ö t t , amelyeket e g y é b k é n t m i n d e n részletvizsgálat nél­ k ü l a wittenbergi mozgalom kiterjedésének szoktak tekinteni. A m a g y a r o r s z á g i humanizmus t e r m é s z e t é n e k isme­ rete a l a p j á n azonban a n n y i t eleve f e l t e h e t ü n k , hogy Eras­ mus h a t á s a csak s z ű k k ö r r e s z o r í t k o z o t t . A m i k o r r a széle­ sebb r é t e g e k r e terjedhetett volna a k ü l f ö l d i humanista egyetemeken tanult emberek r é v é n , a k k o r r a m á r a l u t h e r i h a t á s m i a t t t i s z t á n nem é r v é n y e s ü l h e t e t t . M á r maga az a k ö r ü l m é n y , hogy Erasmus valamennyi m ű v é t l a t i n u l í r t a , k i z á r j a azt a lehetőséget, hogy a m é g l e g i n k á b b s z á m í ­ t á s b a j ö h e t ő v á r o s i p o l g á r s á g k ü l ö n l e g e s erasmusi szelle­ met s a j á t í t h a t o t t volna el. Legfeljebb a r r ó l lehetne szó, hogy m i v e l Erasmus b ö l c s e l k e d é s e és v a l l á s o s s á g a jelleg­ zetesen emberi, világi és észszerű, itt-ott azzal p á r h u z a m o ­ san jelentkezett a m a g y a r o r s z á g i v á r o s i p o l g á r s á g k ö r é b e n az a k e g y e s s é g , amelyet az e g y s z e r ű s é g k e d v é é r t r ö v i d e n erasmusinak s z o k á s nevezni. L e g i n k á b b m é g a t u d o m á n y k e d v e l ő papok és a k ö n y v g y ű j t ő f ő u r a k k ö z t akadnak olyanok, a k i k Erasmus szellemével b e n s ő kapcsolatba k e r ü l n e k . Mindemiatt sem Erasmus m ű k ö d é s e , sem a magyar humanizmus nem m a g y a r á z z a meg Luther h a t á s á n a k k o r a i jelentkezését h a z á n k b a n . H a Melanchthon m a g y a r o r s z á g i b a r á t a i r ó l szólnánk, akkor v a l ó b a n szükséges volna, hogy a humanizmus s z e r e p é t alaposan m e g v i l á g í t s u k . L u t h e r n é l i n k á b b a k ö z é p k o r v é g i m y s t i k a és — teológiai t é r e n — a nominalismus hazai történetét kellene feltárni, de ebben az i r á n y b a n eddig sajnos m é g p u h a t o l ó d z ó k u t a t á s sem történt.

II. A hatás kezdete. 1. L u t h e r iratai M a g y a r o r s z á g o n . L u t h e r első h a t á s a M a g y a r o r s z á g o n k ö n y v e i r é v é n jelentkezett. Még azok a k e r e s k e d ő k is, a k i k élőszóval hoztak h í r t a wittenbergi b a r á t r ó l , o d a k i n t N é m e t o r s z á g ­ ban az i r a t o k á l t a l keltett é r d e k l ő d é s h a t á s a alatt á l l o t t a k . L u t h e r r e l v a l ó s z e m é l y e s k a p c s o l a t u k r ó l nincsen t u d o m á ­ sunk. Luther i r a t a i azonban magukban is k é p e s e k vol­ tak m i n d e n f e l é é l é n k é r d e k l ő d é s t kelteni. A m i ó t a a 95 tétel Wittenberg felé f o r d í t o t t a a figyelmet, a t t ó l fogva L u t h e r minden k ö n y v e k e l e n d ő volt. ) Nincsen hiteles adatunk arra, hogy m i k o r é r k e z t e k meg h a z á n k b a Luther i r a t a i . De v a l ó s z í n ű , hogy m á r 1518-ban hoztak m a g u k k a l a k e r e s k e d ő k a külföldi vásá­ r o k r ó l n é h á n y p é l d á n y t az o d a k i n t sok szóbeszédet o k o z ó k ö n y v e k b ő l . A búcsútételek hamarosan n é m e t f o r d í t á s b a n is megjelentek, ) t e h á t a n é m e t a j k ú k e r e s k e d ő k is olvas­ h a t t á k . A t é t e l e k pedig alkalmasak voltak arra, hogy a nem-teológusok k í v á n c s i s á g á t is felkeltsék. Egy k o r t á r s , Mykonius azt írja a tételekről, hogy „négy h é t alatt majd­ nem az egész k e r e s z t y é n s é g e t b e j á r t á k " . ) Ezt a feljegy­ zést a korviszonyok m i a t t n é m i f e n n t a r t á s s a l k e l l fogad1

2

3

I I . 1. Rácz Károly, A magyarhoni reformáció bölcseimi tör­ ténete. Arad 1882. kül. 88kk. — Haller-Karácsonyi, Történelmi hazug­ ságok. Bp 1890. 775kk. — Hanuy Ferenc, A íutheránizmus Magyar­ országon a mohácsi vész előtt. Kath. Sz. 1906. — Molnár Imre, A cenzúra története Magyarországon 1600-ig. Bp 1912. kül. 12kk. *) Bauer I. 5. alatt i. m. 60kk. ) Köstlin I. 162. ) Myconii história reformationis vom Jahr Christi 1517. bis 1542. Aus des Autoris autographo mitgetheilet von E . S. Cyprian D. Der andere Druck. Leipzig 1718. 23: Aber ehe 14. Tag vergüngen, waren diese propositiones das ganze Teutschland, und in vier Wochen schier die gantze Christenheit durchlauffen... — Vö. Hergenröther, Handbuch der allg. Kirchengeschichte 4. A. I I I . 1907. 13. — Kevésbbé használható Tetzel félelemből és rémlátásból eredő levele Miltitzhez 1518 utolsó napjáról: Wann Martinus Luther Augustiner hat die mechtigen nicht allein schier in allen Teutschen Landen, sondern auch in den konygreichen zu Behmen, Vngarn, vnnd Poln also wider mach erregt vnd bewegt, das ich nyrgent sicher bin. W. E. Tentzels Historischer Bericht vom Anfang und ersten Fortgang der Refor­ mation Lutheri, nebst nützlichen Uhrkunden mitgetheilet von D. E . S. Cyprian. Der 3. Druck. Leipzig 1718. 374. 2

3

nunk, m é g i s l e g a l á b b megengedi fenti f e l t e v é s ü n k e t . L u t h e r t ö b b i i r a t á n á l sem szerepelt n y e l v i a k a d á l y , mert legtöbbje n é m e t ü l , l a t i n u l e g y a r á n t megjelent. Az 1518-ik évet illető f e l t e v é s ü n k h e l y e s s é g é t é p p e n nem r e n d í t i k meg k é s e i t ö r t é n e t í r ó k olyan e l ő a d á s a i , ame­ lyek szerint Luther iratai 1521-ben k e r ü l t e k h a z á n k b a , ) mert bizonyos, hogy azok puszta k ö v e t k e z t e t é s e n alapul­ nak. M a g y a r o r s z á g a k k o r olyan é l é n k kapcsolatban állott E u r ó p a nyugati o r s z á g a i v a l , hogy elgondolhatatlan: é p p e n csak ide nem j u t o t t el hamarabb a m e r é s z n é m e t szerzetes h í r e és t a n í t á s a . Másrészről h a z á n k b a n is időbe került, m í g széltében ismert lett az ú j mozgalom. Ha t e h á t m á r 1521-ben elkez­ dődik n á l u n k a r ó m a i katolikusság védekezése a lutheri á r a m l a t t a l szemben, a k k o r b á t r a n k ö v e t k e z t e t h e t ü n k arra, hogy m á r 1520 előtt k e z d ő d ö t t L u t h e r k ö n y v e i n e k h a t á s a . 1521-ben S z a k m á r i György ,,maga is elrendelte Ma­ g y a r o r s z á g p r í m á s i s z é k é b ő l a X . Leó által e r e t n e k s é g é é r t elítélt L u t h e r k á r h o z t a t á s á t " . ) U g y a n a k k o r a magyar­ o r s z á g i ferencesek rendeletet kaptak f e j ü k t ő l : k ü z d j e n e k m i n d e n n a p i i m á d s á g g a l a l u t h e r i t a n í t á s n é g y éve föllépett pestise ellen s á l l j a n a k annak ellen az Isten i g é j é n e k k a r d ­ jával és a szent teológia fegyverével. ) Még sokkal fontosabb az az előszó, amelyet W e r ­ bőczy I s t v á n ugyancsak 1521-ben egy Luther-ellenes k ö n y v ) élére írt. W e r b ő c z y ez év t a v a s z á n k ö v e t k é n t a w o r m s i n é m e t b i r o d a l m i g y ű l é s r e ment. M i k o r i n d u l ó b a n volt, az a m e g l e p ő és hihetetlen h í r j u t o t t fülébe L u t h e r felől, hogy t ö b b e n P á l a p o s t o l n á l nem kisebbnek tart­ ják. Ahogyan ezt az e l ő s z ó b a n elmondja, L u t h e r r ő l való v é l e m é n y é t n y i l v á n í t j a , a h í r felett való c s o d á l k o z á s á t és nagy f á j d a l m á t kifejezi, — az o l v a s ó b a n csak az a benyo­ m á s t á m a d h a t , hogy eddig sem volt ismeretlen előtte L u t h e r , m á r eddig is a g g ó d v a nézte, m i lesz a vége ennek az e g y h á z i mozgalomnak. Sőt I I . Lajos k i r á l y h o z i n t é z e t t k é r é s e (neki a j á n l o t t a a k ö n y v e t ) : g o n d o s k o d j é k , hogy a h o s s z ú s z á z a d o k o n át jó k e r e s z t y é n o r s z á g o t ne rontsa 4

6

6

7

*) Georgius Haner, História Ecclesiarum Transylvanicarum. 1694. RMK I I I . 3871. 147. lap. Lampe — Debreceni Ember Pál, His­ tória Ecclesiae Reformatae, in Hungária et Transylvania. 1728. 53k. ) Nicolaus Schmitth, Airchi-episcopi Strigonienses. Pars prima. Editio altera. Tyrnaviae 1758. 31: Szakmári Györgyről, 1521: Luthe­ rum a Leone X. haereseos damnatum, et ipse e primariis Hungáriáé cathedris damnari iussit. Molnár i. m. 14. Vö. Theol. Szaklap III. 1905. 264. ) E T E 1, 49. ) Ambrosius Catharinus olasz domonkosrendű szerzetestől Apológia pro veritate catholicae et apostolicae fidei ac d'octrinae, adversus impia ac valde pestifera Martini Lutheri dogmátu. 5

6

7

meg a l u t h e r i m é t e l y , — m é g azt is sejteti, hogy az o r s z á g ­ ban m á r voltak olyan j e l e n s é g e k , amelyek e b u z d í t á s t W e r b ő c z y előtt s z ü k s é g e s s é t e t t é k . ) Luther könyveit a k e r e s k e d ő k összeköttetésein kívül h a z á n k b a juttatta t o v á b b á a hazai és k ü l f ö l d i papok-szer­ zetesek hivatalos é r i n t k e z é s e vagy b a r á t s á g a . K o r b J á n o s k ö n i g s t e i n i perjel 1521 a u g u s z t u s á b a n levelet k ü l d a S e l m e c b á n y á i p l é b á n o s n a k , Soravus Ger­ gelynek, s azt írja, hogy n é h á n y lutheri k ö n y v e t adott a levél v i v ő j é n e k , J á n o s mesternek; r e m é l i , hogy része volt b e n n ü k . ) A l e v é l b e n nincs nyilatkozat sem L u t h e r mellett, sem L u t h e r ellen. ) De a k ö n y v e k k ü l d é s é n e k t é n y e jelzi a szászországi pap g o n d o l a t á t : olyan k ö n y v e k azok, hogy b i z o n y á r a é r d e k e l n i fogják p a p t á r s á t . A k ö n y v e k k ü l d ő j e feltételezte, hogy m a g y a r o r s z á g i t á r s á n a k k í v á n c s i s á g a le­ győzi a t i l t o t t k ö n y v e k o l v a s á s á t ó l való félelmet. Luther k ö n y v e i n e k a j á n l g a t á s a , t o v á b b a d á s a alkalmasint ilyen m ó d o n t ö r t é n t a k ö v e t k e z ő é v e k b e n is. É r d e k e s levélvál­ t á s r ó l t u d u n k 1534-ből. S i m o n t o r n y a i Gergely lelkesen a j á n l j a Coelius Gergely p á l o s - s z e r z e t e s n e k „ L u t h e r atya" P o s t i l l á j á t . ) Ebben az esetben az a j á n l ó h a t á r o z o t t eluta­ s í t á s b a n részesült. Coelius egyenesen h i v a t k o z i k arra, hogy e n g e d é l y n é l k ü l nem is o l v a s h a t n á el a s z ó b a n levő k ö n y ­ vet. ) Levelei ) azonban azt m u t a t j á k , hogy akkor m á r sokan k ö t e l e s s é g ü k n e k t a r t o t t á k a L u t h e r ü g y é b e n való n y i l t és h a t á r o z o t t állásfoglalást. Eleinte, az 1520-as évek viszonyait ismerve, v a l ó s z í n ű b b , hogy L u t h e r iratainak a j á n l á s á t , a figyelemnek i r á n t u k való felkeltését i n k á b b viszonozták érdeklődéssel, mint elutasítással. 8

9

10

11

12

13

De nemcsak egyes papok fordultak figyelemmel a l u t h e r i k ö n y v e k felé, hanem a n é m e t a j k ú v á r o s i p o l g á r ­ ság is. V a l ó s z í n ű l e g nem is voltak m i n d e n ü t t t i s z t á b a n azzal, hogy tilosba t é v e d t e k , a m i k o r ezeket a k ö n y v e k e t v á s á r o l j á k ; l e g a l á b b is az egyik soproni p o l g á r az 15248

) Fraknói Vilmos. Werbőczi István életrajza. Bp 1899. 160kk. — E T E 1, 25. —• Martin Aurél, I I . Lajos magyar követsége a wormsi birodalmi gyűlésen. Bp 1926. ) E T E 1, 41k. vö. 592. Dedi üli nonnulla opuscula Lutheriana, que hic habebam, spero, I. d. v. communicaverat. ) Hanuy i. c. 254. ) E T E 2, 312: Ut Postillam patris Lutheri dominatio vestra hafoeat, admoneo; nam sol hic ea Postilla librum elegantiorem non vidít. ) E T E 2, 312. Libenter legerem Postillas... msi xépaq i. e. monstrum essent. — Ab auctore illo, quem commendas, publicis ecclesiae ac Sedis Apostolicae interdictionibus prohibeor, alioquin forsitan, tua dumtaxat comimendatione, dummodO legendi facultas occurreret, legerem. ) E T E 2, 312. 315. 9

10

n

12

13

1 4

ben t ö r t é n t e r e t n e k n y o m o z á s k o r ) nem félt a b ü n t e t é s ­ től; azt mondta valakinek, hogy nem n y ú z h a t j á k meg olyan k ö n y v e k é r t , amelyeket nyilvánosan árulnak. ) U g y a n e n n é l a n y o m o z á s n á l k i t ű n t , hogy Sopronban és k ö r n y é k é n L u t h e r m ű v e i á l t a l á n o s a n ismeretesek és k ö z ­ k é z e n forognak. Peck soproni p l é b á n o s arra a k é r d é s r e , hogy k i k tartoznak e v á r o s b a n a lutheri i r á n y h o z , csak á l t a l á n o s s á g b a n felelt: f á j d a l o m , m i n d e n f e l é nagy az ereje e t é v e l y g é s n e k . Ezt pedig a b b ó l állapítja meg, hogy m á r a laikusok is veszik a l u t h e r i k ö n y v e k e t és azokat tulaj­ donukban t a r t j á k , s a m i k o r ö s s z e j ö n n e k a v e n d é g l ő b e , ott az egyik, a k i t u d , olvassa, a t ö b b i e k h a l l g a t j á k , tizen, h ú ­ szan, amennyien vannak, és a n n y i rosszat mondanak ő s z e n t s é g é r e , a b í b o r o s o k r a meg a t ö b b i e k r e , hogy b ű n hallgatni. ) K é s ő b b azonban m é g t i l a l o m és ü l d ö z é s elle­ n é r e is o l v a s t á k L u t h e r iratait. Sopronban, j ó l l e h e t az 1524-i n y o m o z á s k o r a p a p o k t ó l és p o l g á r o k t ó l összeszed­ ték és elégették a tiltott k ö n y v e k e t , ) a k i r á l y i biztosok m á r 1526-ban i s m é t t a l á l t a k elégetni való i r a t o k a t . ) Nemcsak Sopron l a k o s s á g a olvasta szívesen L u t h e r k ö n y v e i t . Még 1524 elején rendeletet k ü l d ö t t a k i r á l y Nagyszebenbe a l u t h e r i e r e t n e k s é g ü g y é b e n . ) „ M e g ü t k ö ­ zéssel é r t e s ü l t ü n k , — így szól a k i r á l y i levél, — hogy bizo­ nyos, az apostoli s z e n t s z é k t ő l az e g y h á z b ó l k ö v e t ő i v e l e g y ü t t m á r r é g e n kirekesztett L u t h e r M á r t o n n a k szentség­ t ö r ő tanai az emberek é r t e l m é t m i n d e n ü t t annyira elho­ m á l y o s í t o t t á k , hogy az e v a n g é l i o m i i g a z s á g és a szent a t y á k t a n í t á s á n a k mellőzésével az ő t a n í t á s á t és az á l t a l a írt k ö n y v e k e t á l t a l á b a n mindenitek forgatja, olvassa és k ö v e t i . " ) A k i r á l y elrendelte a lutheri k ö n y v e k felkuta15

16

17

18

19

2 0

14

) Fraknói V., A protestantismus első terjedése Soprony váro­ sában 1522—1526. Uj Magyar Sión. Esztergom 1876. 801kk. Payr Sándor, A soproni evangélikus egyházközség története. I. Sopron 1917. 39kk. A nyomozás emlékeit Payr S. is kiadta, Egyháztörténeti emlé­ kek. Sopron 1910. ) E T E 1, 169: Iterum Paulum dixisse, quod haberet magnam copiam librorum lutheranorum, nec propter eos libros possent eum ense excoriare, quum tarnen venduntur publice. ) E T E 1, 161: Undique proh dolor error iste viget. . . Dixi, in patulo est aut in manifesto, quod isti laici Sam emunt et haben! libellos lutheranos et dum conveniunt ad tabernam, ibi unus, qui seit, legit, ali'i attendunt, decem, viginti, tot quot sunt, et tantas infamias inferunt sanetissimo, cardinalibus et aliis, quod nefas est aud'ire. ) E T E 1, 161. 167. 171. ) E T E 1, 262k. ) 1524. március 9. E T E 1, 123. ) E T E 1, 123: Non sine animi nostri displicentia aeeepimus dogmaita sacrilega cuiusdam Martini Lwtheri, iam pridem a Sancta Sede Apostolica vnacum sequaeibus eius exeommunicati, adeo men­ tes hominum vbique obeecasse: vt veritate Ewangelica institutisque 15

16

17 18 19

20

t á s á t és elégetését. De a szigorú t i l a l o m a nagyszebenieket sem t é r í t e t t e el L u t h e r kedvelt k ö n y v e i t ő l . A v á r o s i t a n á c s és a p a p s á g k ö z ö t t lévő viszályok m i a t t a p o l g á r o k p u s z t á n d a c b ó l is szívesen f o r g a t t á k a hivatalosan ü l d ö z ö t t k ö n y ­ veket. ) 1524 a u g u s z t u s á b a n i s m é t panasz t á r g y a volt a szebeni és brassai kerületek n é m e l y p a p j á n a k és világi személyének tiltott könyvolvasása. ) K ö z b e n a k i r á l y egy n y i l v á n o s rendeletben á l t a l á n o ­ san is eltiltotta a l u t h e r i k ö n y v e k e t . E k ö r r e n d e l e t szövege ugyan elveszett, de egy k é s ő b b i k i r á l y i levélből i s m e r j ü k t a r t a l m á t . „ M i d ő n é s z r e v e t t ü k , hogy ez a l u t h e r i eretnek­ ség a k e r e s z t y é n e k l e l k i r o m l á s á r a n a p r ó l - n a p r a n ö v e k e ­ d i k és terjed, n y i l v á n o s k i r á l y i parancsunkban elrendel­ t ü k , hogy fej- és j ó s z á g v e s z t é s terhe alatt senki se k ö v e s s e L u t h e r t , ne fogja p á r t j á t , s ne tartsa hittételeit, k ö n y v e i t és t a n í t á s a i t . " ) A t i l t o t t k ö n y v e k h a z á n k b a hozatala súlyos á l d o z a t ­ tal is j á r t . 1524-ben Cordatus K o n r á d , a B u d á r ó l e l ü l d ö ­ zött pap, W i t t e n b e r g b ő l egy c s o m ó l u t h e r i k ö n y v e t k ü l ­ d ö t t M a g y a r o r s z á g b a t e s t v é r e szolgájával, J á n o s s a l . Ezt az embert B u d á n elfogták és k ö n y v e i v e l e g y ü t t e l é g e t t é k . ) Az erre v o n a t k o z ó f o r r á s o k ugyan h o s s z ú ideig heves vita t á r g y a i voltak, de bizonyos, hogy ez a k ö n y v e t szállító J á n o s v a l ó b a n m á g l y á n végezte életét. M é g ha azoknak volna is igazuk, a k i k az esetet m á s k é p a d j á k elő, ) a k k o r is a h a t á r s z é l e n m e g é g e t e t t k ö n y v á r u s s o r s a ) jellemez­ h e t n é azokat a k ö r ü l m é n y e k e t , amelyek k ö z ö t t L u t h e r könyvei hazánkba jutottak. L u t h e r h a t á s á n a k k ö z v e t í t é s é b e n a k ö n y v e k mellett eleinte csak egészen j e l e n t é k t e l e n szerep j u t o t t emberek21

22

2 a

24

25

26

sanctorum patrum relictis, doctrinae eius et libulli per eum conscripti wlgo ab omnibus in medio vestri manuteneantur, legantur et observentur. ) Fabritius Károly, Pemfflinger Márk. Bp 1875. kül. 31kk. ) E T E 1, 140. ) Cum nos animadvertissemus haeresim hanc Lutherianam in perniciem animarum Christi fidelium in dies augeri et serpere, publica edicto nostro regio imdiximus, ne quis sub poena capitis et amissione omnium bonorum sectetur Lutherum et foveat partes, et dogmata, librosque et traditiones eius teneat. E T E 1, 189. 1525. febr. 4. kelt parancs Bártfa város tanácsához. — A körrendelet kiadásának ideje Molnár Imre alapos hypothesise szerint (i. m. 19kk) 1524 július vége. ) E 5, 52kk. W 18, 224, 31. Payr Sándor, Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja, ösvény 1928. 31k. (Külön is.) Talán Cruss volt a neve. ) Fraknói V., Magyarország a mohácsi vész előtt. Bp 1884. 124k. E T E 1, 149. j . Molnár i. m. 24. (Uott a 3. j . Lutherre von. része tudtommal téves.) Zoványi, Ref. tört. 39. ) E T E 1, 148. 21

22

23

24

2B

26

nek. A k i k ezekben az é v e k b e n v á n d o r o l t a k be N é m e t ­ o r s z á g b ó l , esetleg L u t h e r szellemét h o z t á k m a g u k k a l . ) O l y a n o k r ó l pedig, a k i k s z e m é l y e s e n i s m e r t é k volna L u t h e r t s ú g y t o v á b b í t o t t á k volna L u t h e r h a t á s á t , nincsen tudo­ m á s u n k . Mindamellett a n é p a l s ó b b rétegei t e r m é s z e t e s e n a l u t h e r i b e f o l y á s alá k e r ü l t papok r é v é n ismerkedtek meg az ú j szellemmel, és a p o l g á r s á g nagy t ö m e g e is csak az egyes p o l g á r o k é r d e k l ő d é s é t tette m a g á é v á . Magyar­ o r s z á g n é p e és L u t h e r k ö z ö t t t e h á t kezdetben a k ö n y v e k fűzték a kapcsolatot. E t é t e l n e k nem m o n d ellent W e r b ő c z y n e k és L u t h e r ­ nek 1521-ben W o r m s b a n t ö r t é n t t a l á l k o z á s a sem, mert ennek s e m m i f é l e k ö v e t k e z m é n y e nem volt; e g y s z e r ű epi­ zód maradt. ) Legfeljebb azokra a m a g y a r o r s z á g i ifjakra gondol­ hatunk, a k i k 1522-től fogva k i m e n t e k a wittenbergi egye­ temre s ott b i z o n y á r a L u t h e r n e k is t a n í t v á n y a i v o l t a k . ) De ezek k ö z ö t t az e l s ő k r ő l semmi adatunk nincs, hogy h a z a t é r v e h o l s m i l y e n szellemben m ű k ö d t e k . ) Azzal az érdekes helyzettel á l l u n k t e h á t szemben, hogy nem a t a n í t v á n y o k h o z z á k az ú j nézeteket, hanem az ú j szellem itthoni m e g i s m e r é s e készteti az ifjúságot, hogy fel­ keresse annak eredetét s így a k ö n y v e k r é v é n m á r idejutott mozgalmat k ö z v e t l e n e b b ü l is megismerje. Szalkay László esztergomi érsek 1525-ben a beszterce­ b á n y a i p l é b á n o s h o z írt levelében m á r „ L u t h e r t a n í t v á n y a i ­ n a k " ) vészes h a t á s á r ó l szólt, de e kifejezés bizonyosan csak azt jelenti, hogy egyesek k ü l ö n ö s k é p p e n k i t ű n t e k az ú j i r á n y terjesztésében. V á j j o n mely iratok voltak azok, amelyek először jutot27

28

29

30

31

27

) Ipolyi Arnold, Századok 1874. 696. — Rosenauer Károly, A besztercebányai á. h. ev. gymnasium története. Besztercebánya 1876. 3. — MPrEtAt XI. 12. ) L . később részletesen. 2») AV. — E T E 1, 548. — Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy Luther a wartburgi időzés után csak 1524 tavaszán kezdte meg ismét nyilvános egyetemi előadásait. Wiczián Dezső, Luther, mint professzor. Bp 1930. 12. ) Rácz i. m. 88k 1522 előtt Wittenbergben járt, bár ott be nem iratkozott reformátoroknak mondja Siklósi Mihályt és Szentanlali Gergelyt. Fesslerre ós Lampera hivatkozik. Sajátságos, hogy Rácz, jóllehet Szatmárnémetinek Gálszécsiről való tudósítását bírálja, ugyanilyen kései és hitelre alig méltó közlésekre alapítja előadását. Közismert, hogy a XVII. századi íróknál általánosan megvolt a törek­ vés a nevesebb hazai reformátorokat közvetlen, személyes kapcsolatba hozni a reformáció vezetőalakjaival. — E T E 1, 258: György volt domonkosról: is missus est. . . ex partibus Ulis, ubi degit Lutherus, annyira tágértelmű, hogy idevonatkozó feltevések alapjául nem szol­ gálhat. ) E T E 1, 203: a discipulis Lutheri. 28

30

31

tak h a z á n k b a ? 1518 óta a lutheri k ö n y v e k n e k valóságos özöne á r a d t szét a keresztyén világba. Valószínűtlen, hogy b á r k i n e k is n á l u n k teljes g y ű j t e m é n y e lett volna Luther irataiból. De meg az iratok egy részének olyan természete volt, hogy csak azokat érdekelte, akik á l l a n d ó a n b e n n e é l t e k a mozgalomokozta v i t á k b a n . í g y eleve k i r e k e s z t h e t j ü k azo­ kat az iratokat, amelyeket Luther egyes s z e m é l y e k k e l való p o l é m i á j á b a n bocsátott k ö z r e . Az is valószínű, hogy a súlyo­ sabb t a r t a l m ú , teológiai g o n d o l k o d á s t k í v á n ó m ű v e k e t a pol­ g á r o k nem olvasták. Bizonyosan azok az iratok terjedtek el, amelyek feltűnő egyházi visszaélésekre vonatkoztak. De a k ö n y v e k ilyen k i v á l o g a t ó d á s á r ó l közelebbi, m e g b í z h a t ó adataink nincsenek. A m i a későbbi irodalomban erre nézve áll, az is b i z o n y á r a m i n d következtetés e r e d m é n y e . í g y pél­ d á u l Haner 1694-ben megjelent erdélyi e g y h á z t ö r t é n e l m e felsorolja azokat a lutheri iratokat, amelyeket a szebeni k e r e s k e d ő k hoztak m a g u k k a l : A k e r e s z t y é n s z a b a d s á g r ó l , A g y ó n á s r ó l , A poenitentiáról, A kettős igazságról, A kereszt­ ségről, Krisztus szenvedéséről, A szerzetesi f o g a d a l m a k r ó l , A k é t szín alatti ú r v a c s o r a v é t e l r ő l , A babiloni fogságról, A Galatai levél m a g y a r á z a t á r ó l stb. ) Haner e közlésében az „etc." egyenesen arra figyelmeztet, hogy a k ö n y v e k felsoro­ lását ne v e g y ü k k o r l á t o z ó é r t e l e m b e n , hanem csak jellem­ zésnek t e k i n t s ü k . 32

2. Az e l s ő j e l e n s é g e k . T o v á b b i feladatunk annak vizsgálata, hogy m i k vol­ tak M a g y a r o r s z á g o n az első jelenségek a vallási, egyházi életben, amelyek Luther h a t á s á r a vallanak. Sajnos, az első időről alig van hiteles adat. S a leg­ több e m l é k e k o r b ó l csak alapos k r i t i k á v a l h a s z n á l h a t ó . Az első jelenségekről pozitive alig van é r t e s ü l é s ü n k , i n k á b b csak negatív képet n y e r h e t ü n k a z o k b ó l a rendeletekből, amelyek az új tanok, s z o k á s o k ellen i r á n y u l n a k , vagy azokat a jegy32

4

) Haner ) a. i. m. 147: Dum hic Pontifex extrema contra Lutherum meditabatur percrebuerat et in Transylvania ejus nomen, occasione Mercatorum Cibiniensium, qvi libellos ejus de Libertate Christiana, Confessione, Poenitentia, Justitia duplici, Baptismo, Passione Christi, Votis Monastiois, Communione sub utraque specie, Captivitate Babylonüca, Expositione Epistolae ad Galatas, e t c . . . advehebant... E közlést átvette Lampe-D. Ember ) a. i. m. 53. — Karácsonyi (i. m. 775) felesleges akadékoskodásával szemben lásd Hanuy i. c. 253. — A Haner által felsorolt műveknek a Kaweraa-Clemen, Verzeichnis von Luthers Schriften, Leipzig 1929. c. könyvben ezek felcinek meg: 119, 149?, 36?, 78?, 64, 79, 38?, 63?, 157, 164, 113, 73. — L . még: / . A. Fessler, Die Geschlichten der Ungern und ihrer Landsassen. 6. Theil. Leipzig 1823. 241k. — Ujabb kísérlet ilyen könyv­ jegyzékre A. SchuUerustól: Kirchliche Blätter, Hermannstadlt 1918. 65. 4

z ő k ö n y v e k e t kell h a s z n á l n u n k , amelyek az üldöző h a t ó s á ­ gok s z e m p o n t j á b ó l írják le a v á l t o z á s o k a t . De m é g nagyobb v i g y á z a t r a kötelez az, hogy é p p e n Luther h a t á s á t vizsgáljuk s nem á l t a l á b a n a r e f o r m á c i ó jelenségeit nyomozzuk. Hogy p u s z t á n a szavak k ü l s ő alakja szerint nem tájé­ k o z ó d h a t u n k , arra igen jellemző példa a „ r e f o r m a t i o " szó­ nak e korbeli h a s z n á l a t a . 1520-ban Tolnay Máté főapát be­ panaszolja a p á p á n a k az esztergomi érseket, hogy a k a d á ­ lyozza a megkezdett reformatio üdvös f o l y t a t á s á r a t a r t a n d ó generális k á p t a l a n t . ) Ezzel az üggyel kapcsolatban X . Leó p á p a is k é r i a k i r á l y t , hogy a pannonhalmi f ő a p á t n a k k ü l ö ­ nösen a megkezdett ú j reformatio k ö r ü l ő is teljes erejével fogja p á r t j á t . ) Ugyanilyen é r t e l e m b e n ír m é g i527-ben is J á n o s k i r á l y a Benedek-rend r e f o r m a t i o j á r ó l . ) Mindez összefügg azzal, hogy e korszakban igen erős r e f o r m v á g y és szükségérzet élt a r ó m a i egyház keretei közt is. ) A refor­ matio szónál azonban m é g k ö n n y ű felismerni ennek eredeti értelmét, s k é r d é s t á r g y a sem lehet, hogy a felhozott esetek­ ben egyszerűen megjavítást jelent. 33

34

35

36

Ezzel szemben igen nehéz feladat előtt á l l u n k , amikor a h ú s z a s évek f o l y a m á n „ l u t h e r i " vagy m é g á l t a l á n o s a b b a n „ e r e t n e k " jelenségekről olvasunk. ) Igen sok esetben n y i l ­ v á n v a l ó a n c s u p á n félreértésből beszélnek egyes jelenségek­ kel kapcsolatban L u t h e r r ő l . ) E m i a t t g y a n ú s s á lesz e l ő t t ü n k minden idetartozó közlés. A m i k o r Sopronban 1524 őszén királyi parancsra vizsgálat folyik Kristóf f e r e n c r e n d ű szer­ zetes ellen, a v á d a k között szerepel az is. hogy beszédeiben k i k e l t a papok k a m a t s z e d é s e , vagyis a papoknak hivata. l u k h o z és t a n í t á s u k h o z m é l t a t l a n ü z é r k e d é s e ellen. ) A v a l l a t á s n a k az is t á r g y a volt, hogy hirdette: r é g e n a p a r á z ­ n á k a t nem e n g e d t é k r é s z t v e n n i a m i s é n , most m á r m i s é z n i m e r é s z e l n e k a p a r á z n á k . ) S a k i h a l l g a t á s e pontjai m i n ­ den m e g k ü l ö n b ö z t e t é s n é l k ü l á l l a n a k a t ö b b i e k s o r á b a n , amelyek igenis mutathatnak Luther h a t á s á r a . A soproni b a r á t n a k t u l a j d o n í t o t t ilyen p r é d i k á l á s összefüggésbe hoz­ h a t ó ugyan a L u t h e r által f e l r á z o t t lelkiismeret m ű k ö d é ­ sével, de t á p l á l ó f o r r á s á t nem kell s z ü k s é g k é p p e n Luther­ ben k e r e s n ü n k . 37

38

39

40

3s

) E T E 1, 9: pro incepte reformatíonis salubri continuatione. ) E T E 1, 13k: presertim circa novam reformationem inceptam. ) E T E 1, 298k. ) Vö. Hanuy F., Protestáns és katholikus megújhodásról a reformáció jubileumán. Kath. Sz. 1917. 761. ) Pl. E T E 1, 153. 158. 179. 22lk. ) Pl. E T E 1, 165: negasset d'ivinam providentiam erga actus humános, quod Deus esset Spiritus. E T E 1, 283kk több tétele. ) E T E 1, 158kk. — Molnár II. 1. alatt i. m. 25kk. «°) E T E 1, 160. 162. 34 35

38

37

38

38

A m i n t pedig a „ l u t h e r i " kifejezés nem u t a l s z ü k s é g ­ k é p p e n v a l ó d i l u t h e r i h a t á s r a , u g y a n ú g y nem ad t á j é k o ­ zást az „evangéliomi t a n í t á s " kifejezése sem. Kezdetben ezt is, é p p ú g y , m i n t a „reformatio"-t, a régi világ hívei hasz­ n á l j á k — egyenesen polemikus é r t e l e m b e n ; az e v a n g é ­ l i o m i tant a z o n o s í t j á k a k a t o l i k u s v a l l á s s a l s így állítják szembe a l u t h e r i e r e t n e k s é g g e l . ) Csak k é s ő b b , a m i k o r m á r t u d o m á s u l v e t t é k a t é n y t , hogy a l u t h e r á n u s o k magu­ kat e v a n g é l i k u s o k n a k nevezik, ) t é r t e k á t a p á p a hívei — b á r szintén hangoztatták tanításuk evangéliomszerűségét — a r ó m a i és k a t o l i k u s jelzők h a s z n á l a t á r a . V i z s g á l a t u n k a t az a k ö r ü l m é n y szintén nehezíti, hogy f o r r á s a i n k t ú l n y o m ó a n csak á l t a l á n o s s á g b a n beszélnek az ú j „ e r e t n e k s é g r ő l " . Sokszor nem is nevezik meg, hogy l u t h e r i . Adataink szerzői t á r g y i j e l l e m z é s helyett i n k á b b é r t é k e l ő s z í n e z e t e t adnak t u d ó s í t á s u k n a k , amennyiben az elítélő j e l z ő k egész s o r o z a t á v a l b i z o n y í t j á k az ú j i r á n n y a l szem­ ben való e l l e n s z e n v ü k e t . Pestis, betegség, gonoszság, szenny, f e r t ő s h a s o n l ó k a s z o k á s o s j e l z ő k a m á r maguk­ ban is m e g v e t é s t kifejező szekta, e r e t n e k s é g szavak mellett. ) Ezeknek az á l t a l á n o s k i f e j e z é s e k n e k a k ö r é b e n azon­ ban m á r f e l t ű n ő j e l e n s é g e t v e h e t ü n k észre. Ennek a l a p j á n m e g k í s é r e l h e t j ü k h e l y r e á l l í t a n i a f o r r á s o k s z e r z ő i n e k tar­ t a l m i ítéletét a l u t h e r i e r e t n e k s é g r ő l . F e l t ű n ő ugyanis az, hogy m i l y e n sokat emlegetnek i l y szavakat: dogma, dogm a t i z á l á s , állítás, t é v e l y e k , hamis t a n í t ó k , és megfelelő 41

42

43

41

) E T E 1, 203: dootrina Ewangelica et religio nostra catholica 1525. 2, 130: sana et evangelica doctrina, 1531. 2, 36: doctrina evan­ gelica et sacra sanctorum patrum dogmata, 1530. — Veritas evangelica: 2, 36. 125. ) E T E 2, 221: . . . Lutheranis, licet se Evangelicos nominent, 1532. ) E T E 1, 120: illám tabem et morbum pestilentissiimam L u theranae haeresis. 1, 135: ad errores Lutheranos prolapsi. 1, 153: pravitatem Lutheranam. 1, 158: infectum haeresi Interna (sic); illa haeresi. 1, 179: pro extirpanda detestabirissima et pessima secta pravitateque heretica lutherana. 1, 188: sectam Lutheranam professi. 1, 189: haeresim hanc Lutherianam. 1, 190: haeres'im ipsam Lutherianam profitentes; ipsius Lutheri pestiferam contagionem. 1, 203: sectam et heresim Lutheranam dampnabilem; mentes Christifidelium a discipulis Lutheri institutis eiusdem pestiferis imbutas esse. 1, 215: de Luthera (sic) secta. 1, 221: haeresis. 1, 249: sectam illám lutheranam... hereticam, erroneam, pestiferam. 1, 254: labe Lutherana. 1, 262: colluvie hac virulenta Lutherana infecti. 1, 264: morbo Lutheriano. 1, 265: labe illa heretica. 2, 35: qui pesté Lutteriana infecti essent. Nyelv­ emléktár IV. Érdy codex. Bp 1876. XXIV. lap: cum feruente et fere totam ewropam corrunpente perfidia ac pestifera iluiteriana heresi. Uott 4 6 . . . ez átkozot luter..., ky nagy sok orzagokat meg Dögletöt átkozot hyteteesewel. Nyelvemléktár V. Érdy c. 1876. 423: az átkozol Luternek sectaya. 42

43

44

i g é k e t . ) G y a n í t a n u n k lehet t e h á t , hogy L u t h e r h a t á s á t n á l u n k is kezdetben a t a n í t á s t e r é n figyelték meg. L á t t á k azt, hogy az emberek v é l e m é n y e sok tekintetben m e g v á l t o ­ zott. É r t e s ü l t e k , hogy igehirdetők szokatlan k é r d é s e k e t vagy régi dolgokat ú j s z e r ű e n t á r g y a l n a k . Szalkay L á s z l ó esztergomi é r s e k n e k 1524-ben a szebeni k e r ü l e t i p a p s á g ­ hoz í r t levele j e l l e m z ő e n k ü l ö n b s é g e t tesz azok k ö z ö t t , a k i k a l u t h e r á n u s t é v e l y g é s e k b e estek, és azok k ö z ö t t , a k i k annyira k ö n n y e l m ű e n é l n e k , hogy gonosz p é l d á j u k m a g á t a n é p e t is megrontja. ) Ez az egy levél nem elég ugyan arra, hogy m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n j u n k le belőle, de arra mutat, hogy az ü l d ö z ö t t ú j szellemet nem e r k ö l c s i r o m l á s b a n l á t t á k jelentkezni, hanem először is t a n í t á s b e l i v á l t o z á s b a n . Ez a f o r r á s o k e g y ü t t e s benyo­ m á s a is. 45

É r d e k e s a k i r á l y e l j á r á s a 1525-ben. Az előző é v b e n n y o m o z ó t k ü l d ö t t Sopronba a l u t h e r i e r e t n e k s é g j e l e n s é ­ geinek k i k u t a t á s á r a . A v i z s g á l a t n a k volt is valamelyes e r e d m é n y e . Mégis a k i r á l y hamarosan megparancsolja a soproni t a n á c s n a k , hogy adjanak k á r p ó t l á s t az ottani f e r e n c r e n d ű kolostornak a n y o m o z á s által okozott költsé­ g e k é r t . Majd pedig elrendeli, hogy azt a P á l n e v ű keres­ k e d ő t , akit a v i z s g á l a t k o r a p é n t e k i böjt m e g s z e g é s e m i a t t m e g b ü n t e t t e k , ne s a n y a r g a s s á k t o v á b b . ) Ugyanakkor azonban szerte az o r s z á g b a k ü l d ö z g e t i a s z i g o r ú rendelete­ ket a l u t h e r á n u s tévelygés e l f o j t á s á r a . ) H a a k i r á l y ú g y gondolta volna, hogy szerzetesek és papok v i s z á l y á b a n , vagy a böjt m e g s z e g é s é b e n áll a m e g s e m m i s í t e n d ő szekta, a k k o r m i n d e n b i z o n n y a l szabad utat enged i l y e n p o n t o k o n a szigorú e l j á r á s n a k . Sokkal i n k á b b f e l t e h e t j ü k , hogy a legfelsőbb h a t ó s á g sem f o r r a d a l m i j e l e n s é g e k b e n l á t t a a l u t h e r i mozgalom lényegét. 46

47

Mindez a z é r t j e l e n t ő s , mert u t ó b b azzal v á d o l t á k a mozgalom vezetőit, hogy tudatosan m e g t é v e s z t e t t é k a n é p e t a régi s z o k á s o k f e n n t a r t á s á v a l , s forradalmat emle­ getnek. Pedig a f o r r a d a l m a k vallási t é r e n is valamely ú j cselekedetet, anyagi v á l t o z á s t tekintenek é r v é n y r e j u t á s u k j e l é n e k . A f o r r a d a l o m és á m í t á s v á d j á t L u t h e r m ű v é v e l **) E T E 1, 49: dogmatisatio. 1, 123: dogmata, assertíones, figmenta. 1, 135: errores, falsi doctores. 1, 140: errores, dogmata; asserere, probare, docere, publicare et d'efendere. 1, 189: traditiones. 1, 301: heresdm Lutheranam legere, asserere, probare, laudare, profiteri vei publicare. 1, 491: doctrina erroris Marttini Luter. ) E T E 1, 135: Dicuntur enim nonnulli ex vobis ad errores Lutheranos esse prolapsi, aliqui adeo dissolute vivere, ut eorum pessimo exemplo etiam populus ipse ad errandum sit factus propensior. * ) E T E 1, 187. 188. ") E T E 1, 188 189. 4B

6

szemben é p p e n azok semmisitik meg, a k i k a r é g i világ s z e m p o n t j á b ó l figyelik a mozgalom folyását. L á t j á k , hogy m á s t a n í t á s terjed, m i n t az eddigi volt, m á s o k a v é l e m é ­ nyek, m i n t az eddigiek; t e h á t nem alattomos m u n k á n a k t e k i n t i k . Üj és é s z r e v e h e t ő , de nem f o r r a d a l m i és nem „ t e s t i " , anyagi. K é s ő b b i s z ű k é r t e l m ű s é g t a l á l m á n y a t e h á t az a szemlélet, amely tudatos a l t a t á s t akar l á t n i a vezetők m a g a t a r t á s á b a n , kis látóköré, mert abból a feltevésből i n d u l k i , hogy m i n d e n ú j mozgalomnak r ö g t ö n a k ü l s ő j e l e n s é g e k m e g v á l t o z á s á v a l k e l l k e z d ő d n i e , és nem érti meg, hogy a szellemi mozgalomnak m a g á n a k is k i k e l l e l ő b b fejlődnie, s csak a m e g v á l t o z o t t szellem a l a k í t j a át a k ü l s ő m e g n y i l a t k o z á s o k a t , életet és i n t é z m é n y e k e t .

3. Az Ige h i r d e t é s e . M e g á l l a p í t o t t u k , hogy L u t h e r h a t á s a e l s ő s o r b a n az e g y h á z i t a n í t á s t e r é n mutatkozott. Ehhez k é p e s t az „ ú j i r á n y " f ő k é p t e m p l o m i p r é d i k á c i ó k r é v é n kezdett h ó d í t a n i . M á r 1524-ben azt írja Szalkay é r s e k a szebeni és brassai k á p t a l a n o k p a p s á g á n a k , hogy hiteles j e l e n t é s b ő l é r t e s ü l t : m i n d papok, m i n d világiak akadnak n á l u k , a k i k Luther M á r t o n istentelen tanait e l f o g a d j á k , helyeslik, t a n í t j á k , h i r d e t i k és v é d i k / ) Ugyanazon tájt B u d á n M á r i a k i r á l y n é u d v a r i papja m u t a t k o z i k l u t h e r i g o n d o l k o z á s ú nak, amennyiben a p á p a és a b í b o r o s o k ellen p r é d i k á l . ) Sopronban az 1524-i n y o m o z á s a p o l g á r o k k ö z ö t t általá­ ban érdeklődést állapít meg Luther i r á n t , de főleg egy szerzetes-hitszónokot vádol prédikációi miatt. ) Sáros­ m e g y é b e n k ü l ö n ö s e n az e g y h á z i férfiak k ö z t akadnak 8

40

00

I I , 3. Szilády Áron, Temesvári Pelbárt élete és munkái. Bp 1880. — Horváth Cyrill, Pomerius. Bp 1894. (E mű 1. kiadása: Temes­ vári Pelbárt és beszédei. Bp 1889.) — Mihalovics Ede, A katholikus pred'ikácziiö története Magyarországon. I. Bp 1900. kül. 107kk, 123kk, 202kk, 301kk. — Kudora János, A magyar katolikus egyházi beszéd irodalmának ezeréves története. Bp 1902. — Karácsonyi János, Magyar­ ország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad 1915. kül. 85kk. — Thienemann Tivadar, Temesvári Pelbár.t német kortársai. Egyetemes Philologioi Közlöny Bp 1920. 54kk. — Mihálgfi Ákos, Az igehirdetés. 3. k. Bp 1927. 28kk. — Payr Sándor, Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja, ösvény 1928. 23kk. (Külön is.) — Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetéi. Bp 1931. passim. 4fi

) E T E 1, 140: quomodo essent nonnulle tarn ecelesiastice quam seculares vtriujque sexus persone . . . que . . . errores sacrilegos et impia cuiusdam Martini Lutheri dogmata... asserere, probare, do­ cere, publicare et defendere . . . presumerent. * ) E T E 1, 142. ) E T E 1, 159kk. 9

B0

61

Luther i r á n y á n a k követői. ) B á r t f á n a világiakon k í v ü l papi emberek s z i n t é n hívei a l u t h e r i e r e t n e k s é g n e k . ) A pozsonyi p a p s á g , Szalkaynak 1526-ban í r t levele a l a p j á n ítélve, ugyancsak intelemre szorul, hogy ne terjessze a k á r h o z t a t o t t e r e t n e k s é g e t . ) Név szerint is v á d o l j á k Simon mestert, a v u r p ó d i p l é b á n o s t a l u t h e r i e r e t n e k s é g g e l ; vele t ö r t é n i k , hogy az e g y h á z i ü g y e k b e n rendet teremteni hiva­ tott k i r á l y i biztosok nem e l é g e d n e k meg a csendben t ö r ­ tént visszavonással, hanem a nevezettet feljebbvalóival ismét m e g i d é z t e t i k . ) Ugyancsak a szebeni k á p t a l a n k ö r é b e n él Medgyesi Clementis J á n o s , k i t e g y é b igen s ú l y o s b ű n ö k mellett azzal is v á d o l n a k , hogy Sellenberk és F e n y ő f a l v a k ö z s é g e k b e n a l u t h e r i tant terjesztette. Ez esetben is az ü l d ö z é s , b ü n t e t é s m ó d j a v o l t a k é p p e n e s z k ö z e lett L u t h e r neve k ö z i s m e r t t é t é t e l é n e k . Clementist t. i . arra ítélték, hogy Szebenben, Sellenberken és F e n y ő f a l v á n a szószék­ ről jelentse k i és n y í l t a n vonja vissza tévelygését. ) M a g á ­ ban Szebenben m é g i n k á b b s z o l g á l n a k e g y h á z i b e s z é d e k a lutheri t a n í t á s terjesztésére. Egy György nevű, kolostorát elhagyott d o m o n k o s r e n d ű szerzetes a p l é b á n o s tudta n é l k ü l p r é d i k á l a l e á n y e g y h á z a k b a n ; u g y a n ő a k e r e s k e d ő k és p o l g á r o k összejövetelein is h i r d e t i az ú j felfogást. ) 1527ben J á n o s k i r á l y a szebeni városi h a t ó s á g h o z intézett leve­ l é b e n a világi eretnekeken k í v ü l p a p o k r ó l is tud, a k i k meg vannak mételyezve. ) E d d i g azonban vagy csak n é v t e l e n ü l szerepeltek l u t h e r á n u s h í r b e n álló papi emberek, vagy olyanok, a k i k m ű k ö d é s e e g y é b k é n t nem ismeretes. A felvidéki b á n y a ­ városokban m á r olyanokat t a l á l u n k , akik nemcsak ezekben az első é v e k b e n szerepelnek, hanem k é ­ s ő b b is, m é g p e d i g m i n t az új i r á n y h a t á r o z o t t hívei. Az i t t m ű k ö d ő , m a j d B u d á r a k e r ü l t Cordatus K o n r á d és Kresling J á n o s papok a n n y i r a h a t á r o z o t t a n h i r d e t i k az eddigitől e l t é r ő n é z e t e k e t , hogy az esztergomi é r s e k elfogatja és so­ k á i g e l z á r v a tartja ő k e t . Ez 1525-ben t ö r t é n i k v e l ü k . ) De k ö z ü l ü k Cordatus v a l ó s z í n ű l e g m á r e l ő b b , 1521-ben az 52

53

51

55

56

57

58

51

) E T E 1, 188: Intelligimus plerosque esse in isto comitatu vestro ecclesiasticos praesertim viros, qui sectam Lutheranam professi, publice atque passim seminarent etc. ) E T E 1, 189k: aliosque complures esse, qui haeresim ac sectam Lutherianam profiterentur. ) E T E 1, 248kk. ) E T E 1, 153. 179. ») E T E 1, 215. 218. 223. ) E T E 1, 258: unus Apostata, qui fu'it Ordinis Praedicatorum, nomine Georgius... irrequisito pastore plebano in Ecclesiis filialibus praedioat. 259: in conviviis mercatorum et civium Inf ormát etc. ) E T E 1, 300k. ) E T E 1, 202kk. 207. ö2

M

86

w

58

e r e t n e k s é g g y a n ú j á b a n állott, esetleg fogságba is k e r ü l t ; mindenesetre elhagyta B u d á t és az ellenséges k é z t ő l t á v o ­ labb e s ő K ö r m ö c b á n y á r a t á v o z o t t . ) M i n d r ó l a , m i n d Kresl i n g r ő l j ó l t u d j u k , hogy k é s ő b b m i l y e n szellemben m ű k ö d ­ tek, s e z é r t k ö v e t k e z t e t h e t j ü k , hogy m á r a h ú s z a s évek ele­ j é n L u t h e r h a t á s a alatt végezték i g e h i r d e t ő feladatukat. Hogy pedig h a t á s o s volt m ű k ö d é s ü k , mutatja az, hogy volt híveik k é r e l m e z i k k i s z a b a d í t á s u k a t ; a k ö r m ö c b á n y a i a k m e g k é r i k a b e s z t e r c e b á n y a i a k a t , j á r j a n a k k ö z b e n az eszter­ gomi é r s e k n é l e k é t pap é r d e k é b e n , a m i t azok meg is tesz­ nek. ) M i v e l az esztergomi é r s e k a b e s z t e r c e b á n y a i , k ö r m ö c b á n y a i és z ó l y o m i p l é b á n o s o k a t e g y a r á n t felszólítja, hogy e k é t elfogott pap ü g y é b e n az e r e t n e k s é g ü k r e vonat­ kozó b i z o n y s á g o k a t t e r j e s s z é k eléje, ) gondolhatjuk, hogy h a t á s u k nem k o r l á t o z ó d o t t c s u p á n c s a k egy v á r o s r a , hanem ismert volt a b á n y a v á r o s o k b a n n e v ü k és b i z o n y á r a t a n í t á ­ suk is. Az esztergomi é r s e k 1526-ban csak azzal a s z i g o r ú a n k ö v e t e l t feltétellel engedi meg a s e l m e c b á n y a i a k n a k Simon mester v i s s z a h í v á s á t , hogy b e m u t a t j á k n e k i v i z s g á l a t r a : milyen a t a n í t á s a , tiszta-e vagy pestises. Csak az esetben lehet p l é b á n o s u k , ha a t e r j e d ő l u t h e r i betegségtől nincs megfertőzve. ) A m o h á c s i vész u t á n m á r a n n y i r a nem lehetett r i t k a a l u t h e r i t a n í t á s t h i r d e t ő h i t s z ó n o k , hogy az ó v a t o s f ő n ö k ­ nek v á l o g a t n i a kellett a j e l ö l t e k b e n . í g y 1528-ban a beszter­ c e b á n y a i p l é b á n o s azt írja György tescheni h i t s z ó n o k n a k , hogy csak azzal a feltétellel egyezett bele m e g h í v á s á b a : a lutheri i r á n y b ó l semmi t é v e l y t nem fog belekeverni t a n í ­ t á s á b a . ) U g y a n é levélből k i t ű n i k az is, hogy a beszterce­ bányai tanácstagok s m á s községbeliek unszoló kérésére egyezik bele a p l é b á n o s ebbe a m e g h í v á s b a , vagyis a h í v e k olyan p r é d i k á t o r t szemeltek k i maguknak, a k i a p l é b á n o s s z e m é b e n g y a n ú s volt t a n í t á s b e l i f e l f o g á s á r a n é z v e . S z i n t é n 1528-ban t ö r t é n i k : a m i k o r Eynseczer I s t v á n K ö r m ö c b á n y á ­ r ó l az iskolamesteri állás e l n y e r é s e é r d e k é b e n p á r t f o g á s t k é r a b e s z t e r c e b á n y a i p l é b á n o s t ó l , ú g y látszik, s z ü k s é g e s ­ nek tartja megjegyezni m a g á r ó l , hogy „ a l u t h e r á n u s o k d o g m á j a " felől semmivel sem g y a n ú s í t h a t ó . ) Ez adatok m u t a t j á k , hogy L u t h e r h a t á s a e l s ő s o r b a n a vallásbeli t a n í t á s m e g v á l t o z á s á b a n jelentkezett. 09

60

61

62

63

04

5B

) Payr i. c. 28k. ) E T E 1, 227ik ) E T E 1, 202k. ) E T E 1, 264k. ) E T E 1, 361: E a tarnen lege et conditiune, ut nihil erronei de secta Lutherana doctrine immisceres. ') E T E 1, 407k: De lutheranorum dogmate nihil est quod suspiceríis. — Később lutheránus paiookról olvasunk: E T E 2, 22k. 24. 30. 129kk. 162. 163. 177. 250. 287ik. 336. eo

81 62

63

e

Fel-felbukkan az a n é z e t , hogy L u t h e r h a t á s á r a az e g y h á z i b e s z é d t e r é n az volt a v á l t o z á s , hogy a n é p s z á m á r a való t e m p l o m i t a n í t á s e g y á l t a l á b a n helyet kapott az isten­ tiszteleten. Ezzel e g y ü t t szokott elhangzani az a m é g bal­ g á b b felfogás, hogy eddig idegen nyelven kapta a n é p a S z e n t í r á s szavait, most pedig m á r a n y a n y e l v é n hallhatja Isten igéjét. A k ö z é p k o r i nj'ugati k e r e s z t y é n s é g is a maga m ó d j á n m i n d i g gondoskodott a r r ó l , hogy a n é p necsak r é s z t v e g y e n a m i s é n , hanem o k t a t á s b a n is r é s z e s ü l j ö n . A l e g u t ó b b i i d ő ­ ben, az 1493-i esztergomi zsinat elrendelte, hogy v a s á r n a p és ü n n e p e k e n az e p i s t o l á t és az e v a n g é l i o m o t vagy m á s s z e n t í r á s i szakaszt fel k e l l olvasni s f e l e t t ü k okos beszédet k e l l mondani. ) A k i v á l t k é p p e n a n é p vallási életét gon­ dozó, m i n d e n ü t t a p r é d i k á l á s b a n k i t ű n t domonkosok és ferencesek h a z á n k b a n is nagy s z á m m a l m ű k ö d t e k . E s z k ö ­ z ü k n á l u n k is a k ö z v e t l e n h a n g ú b e s z é d lehetett. Ahhoz, hogy M a g y a r o r s z á g ebben a k o r b a n e u r ó p a i h í r ű s z ó n o k o ­ kat tudott teremni, k é t s é g t e l e n ü l s z ü k s é g e s volt egy á t l a g o s s z í n v o n a l ú p r é d i k á t o r - s e r e g . M a g y a r o r s z á g i M i h á l y , Temes­ vári P e l b á r t , L a s k a i Ozsvát p r é d i k á c i ó s k ö n y v e i ismerete­ sek voltak Nyugaton is, emellett í r ó i k e k ö n y v e k e t m é g i s azzal a céllal a d t á k k i , hogy e l s ő s o r b a n hazai t á r s a i k n a k s z o l g á l j a n a k s anyagot adjanak nekik b e s z é d e i k k é s z í t é s é ­ hez. E b e s z é d e k l a t i n nyelve nem állapítja meg a v a l ó b a n elhangzott b e s z é d e k nyelvét, a n n á l k e v é s b b é , m i n t h o g y P e l b á r t b e s z é d e i b e n a l a t i n szövegbe k ö z b e s z ú r t magyar szavak is a g y a k o r l a t i s z ü k s é g f i g y e l e m b e v é t e l é r e mutat­ nak. ) A l a t i n n y e l v ű nagy g y ű j t e m é n y e k mellett pedig ott t a l á l j u k a k ö z é p k o r i és a X V I . s z á z a d e l e j é r ő l v a l ó k ó ­ dexeink magyar n y e l v ű darabjait, i m á d s á g o k a t , elmélkedé­ seket és b e s z é d r é s z l e t e k e t . Ezek n a g y r é s z t é p p e n P e l b á r t m ű v e i b ő l átvett részletek, a m i ismét azt bizonyítja, hogy a l a t i n c s u p á n a t u d o m á n y nyelve volt, és nem feltétlenül a p a p s á g és a h í v e k vallási é r i n t k e z é s é n e k nyelve. 05

68

Amikor azonban ilyen a d a t o k b ó l megállapíthat­ j u k , hogy a s z ó n o k i b e s z é d n e k és a n é p n y e l v é n e k t e m p l o m i e l h a n y a g o l á s a nem m o n d h a t ó a Luther előtti m a g y a r o r s z á g i k e r e s z t y é n s é g j e l l e m z ő j é n e k , ugyanakkor é p p e n e z e k b ő l a m e g l e v ő a d a t o k b ó l eléggé tiszta ismeretet s z e r e z h e t ü n k a p r é d i k á c i ó jellegéről és t a r t a l m á r ó l . A k ö z é p k o r f o l y a m á n h a z á n k b a n is a p r é d i k á c i ó főleg erkölcsi i r á n y ú volt. E l s ő s o r b a n nem h i t t a n i t ó t e l e k k e l fog­ lalkozott, hanem oktatta a n é p e t az e g y h á z i s z o k á s o k r a és intette j ó e r k ö l c s r e . A s z ó n o k n a k m é g a s z e n t s é g e k t á r ') Mihalovics i. m. 107kk. Kudora i. m. 59. ') Szilády i. m. 18kk. Horváth János i. m., Thienemann i. c.

67

g y a l á s á n á l is a k ü l s ő r e kellett a s ú l y t fektetnie. ) A leg­ u t ó b b i k o r b a n a z t á n n á l u n k is jelentkeznek a n y u g a t i teo­ lógiai és kegyességi i r á n y o k . N y o m a i k mutatkoznak, noha nem v i r á g z i k k i valamilyen skolasztikus b e s z é d i r o d a l o m , vagy misztikus k e g y e s s é g ű é p í t ő i r o d a l o m . Színesebbé teszik a n é p előtt e l h a n g z ó p r é d i k á c i ó k a t , b á r az átvétel h o s s z ú ú t j á n sok elmarad és a n é p elé csak az egyszerű és átlagos t a r t a l o m j u t . J e l l e m z ő erre, hogy m í g a n a g y m ű v e l t s é g ű P e l b á r t m é l y skolasztikus fejtegetéseket sző b e s z é d e i b e , az ezeket h a s z n á l ó k ó d e x í r ó k a nehezen é r t h e t ő r é s z l e t e k e t m e l l ő z i k és csak a k ö n n y e b b r é s z e k e t , p é l d á k a t alkalmaz­ z á k . ) A nagy n é m e t misztikusok k ö z ü l Seuse is, Kempeni T a m á s is csak elszigetelten b u k k a n n a k fel. ) 68

69

A p r é d i k á c i ó k o r á b b i t a r t a l m á n a k ilyen r ö v i d ismer­ tetése elég ahhoz, hogy e l s ő r e n d ű f o r r á s o k h í j á n is — a n é m e t o r s z á g i r e f o r m á c i ó t ö r t é n e l m é n e k a n a l ó g i á u l vételé­ vel és a k é s ő b b i f e j l e m é n y e k a l a p j á n — elgondoljuk, m i lehetett ez i r á n y b a n L u t h e r h a t á s a . T e r m é s z e t e s e n csak azoknak a papoknak a p r é d i k á l á s á r ó l van szó, a k i k v a l a m i ­ k é p a wittenbergi mozgalom híveivé s z e g ő d t e k , a k á r t u ­ datosan, a k á r ö n t u d a t l a n u l . Ezek b i z o n y á r a m i n d i n k á b b mellőzték a sajátlagosan római intézmények tárgyalását s a j á n l á s á t , v a l a m i n t e l h a g y t á k a szentek dicsőítését. Ezzel p á r h u z a m o s a n m i n d jobban é r v é n y e s ü l t p r é d i k á c i ó j u k b a n az ü d v ö s s é g r e j u t á s egyetlen ú t j á n a k h i r d e t é s e . V a l ó s z í n ű , hogy a komolyabb l e l k é s z e k a p r é d i k á l á s t tekintve ugyan­ azon az á t a l a k u l á s o n mentek át, m i n t maga L u t h e r , ) eleinte i n k á b b e r k ö l c s i o k t a t á s t adtak, t ö b b é ugyan nem fő­ leg az e g y h á z i parancsok-tilalmakra v o n a t k o z ó a n , hanem az Isten t ö r v é n y e felől; a z u t á n pedig a Krisztusban szer­ zett v á l t s á g o t h i r d e t t é k . A p r é d i k á l á s t á r g y á n a k ez a válto­ zása okozta a r e f o r m á c i ó területein, hogy a lutheriek szíve­ sen v e t t é k m a g u k r a j e l l e m z ő ü l az e v a n g é l i o m i nevezetet. Azt t a r t o t t á k , hogy b e s z é d e i k b e n i s m é t m é l t ó é r v é n y r e jutott az Isten igéje. ) H a z á n k b a n s z i n t é n az volt a v á l t o ­ zás, hogy a p r é d i k á c i ó ott, ahol a l u t h e r i r e f o r m á c i ó k ö z r e ­ hatott, az Ige h i r d e t é s e lett, k i v á l t k é p p e n pedig az evan­ géliumé. 70

71

67

) Mihalovics 1 m. 123kk. j Horváth Cyrill i. c. 112k. Horváth János i. m. passim. ) Horváth János i. <m. 174. ) Köstlin I, 118kk. ) Hogy ilyen ítéletre nemcsak Luther művének teljessége késztette a reformáció híveit, hanem Luther személyes, közvetlen kijelentése is, arra például idézem: W 2, 461, 15: Et hodie sane euangelium subversum est in magna parte ecclesie, quando non nisi decreta Pontificum et traditiones hominum aversantium veritatem populos erudiunt, aut euangelium sic tractatur, ut a legibus et moralibus praeceptis prorsus nihil distet. Fidei et gratiae cognitio ipsis quoque Theologis contempta. (Gal. lev. magy. 1519.) 68 89

70

71

Erre nézve a legjellemzőbb V á r d a i P á l esztergomi érsek 1530-i u t a s í t á s a a b á n y a v á r o s i p l é b á n o s o k és p r é d i k á t o r o k s z á m á r a : ne m e r j é k á l l í t a n i , hogy azok, a k i k m á r el­ é r t é k az í t é l ő k é p e s s é g k o r á t , e g y e d ü l a h i t m e g v a l l á s a által, cselekedetek n é l k ü l ü d v ö z ü l h e t n e k . ) Ez a t i l a l o m n y i l v á n arra utal, hogy i l y e n p r é d i k á l á s előfordult. A szebeni k á p t a l a n 1526-ból való panaszlevele sze­ r i n t ) m é g k o r á b b a n m e g t ö r t é n t , hogy a lutheri i r á n y ú a k n y í l t a n ezt m o n d t á k : az evangéliom 400 évnél t o v á b b el volt rejtve, ) vagyis: az e v a n g é l i o m o t i s m é t hirdetik. Az Ige h i r d e t é s é n e k ilyen jelentőségre való emelke­ dése sokféle k ö v e t k e z m é n y b e n mutatkozott. A keresztyén é l e t r e v o n a t k o z ó a n az e v a n g é l i o m i s z a b a d s á g o t emleget­ t é k . ) Az ú r v a c s o r a vételénél a f ü l b e g y ó n á s t nem t a r t o t t á k elengedhetetlennek. ) A mise k ö r ü l is v á l t o z á s o k estek. ) Mellőztek s z e r t a r t á s o k a t . ) A processio is haszontalannak t ű n t fel. ) A t i s z t í t ó t ű z r ő l szóló tant e l v e t e t t é k . ) T e m p l o ­ mok, o l t á r o k é p í t é s é t nem t a r t o t t á k fontosnak. ) A Szent­ földre z a r á n d o k l ó t k i n e v e t t é k . ) S m i n d e n n é l fontosabb, hogy a lelkészek m e g h í v á s á n á l az i g e h i r d e t é s r e való alkal­ m a s s á g lett a d ö n t ő t é n y e z ő . í g y p é l d á u l a kassaiak 1528ban concionatort h í v ó l e v e l ü k b e n a n n y i r a h a n g s ú l y o z z á k az e v a n g é l i o m i i g a z s á g b a n való j á r t a s s á g o t , hogy n y i l v á n ­ való a v á g y u k : az Isten igéjét a k a r j á k k a p n i t i s z t á n és szentül. ) Ugyanakkor a s e l m e c b á n y a i a k m é g a p l é b á n o s , t e h á t nemcsak a p r é d i k á t o r , t e e n d ő i k ö z t is legelsőül az Isten i g é j é n e k h i r d e t é s é t e m l í t i k . ) Innen van, hogy 153272

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

72

) E T E 2, 38: Nemo prorsus concionatorum diocesis nostre asserere presummat, per solam fidei professionem, sine bonis operibus eos, qui iam ad etatem discrettionis pervenerunt salvari posse. ) Joh. Höchsmann (Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde, Neue Folge 36., Hermannstadt 1909. 233k) ,nem fogadja el hitelesnek; Oltard célzatos kompozíciójának tartja. Viszont A. Schul­ ler us cikke: Kirchliche Blätter, Hermannstadt 1918. 63. hallgatólag feltételezi a hitelességet. E T E 1, 258 is. ) E T E 1, 2'59: Idem Apostata in conviviis mercatorum et civium informat et (ducit) manifeste Evangelium fuisse absconditum plusquam 400 annos. ) E T E 1, 259: Christianos esse liberos libertate evangelica. ) E T E 1, 141: . . . confesisioneni... negligendam. 1, 285k: deridet sanctam confessionem, dióit et publicat in nullo esse necessariam et neque in precepto haberi etc. Vö. 1, 159k. 2, 38. ") E T E 1, 258. 285. 287. ) E T E 2, 38. ) E T E 1, 261. ) E T E 1, 286k. ) E T E 1, 160. 164. 286. ) E T E 1. 346. ) E T E 1, 415. Vö. E T E 3, 7. 11. ) E T E 1, 416: Erstlich soll der Herr pfarrer schuldig sein fuer sein person dem christlichen folkh zu predigen das Wort gottes. 73

74

76

76

78

79

80 81

82 83

84

ben m á r n á l u n k is m e g á l l a p í t j á k : a l u t h e r á n u s o k evangé­ likusoknak nevezik magukat. ) Idetartozik a S e l m e c b á n y á i t a n á c s 1533-ban kelt, p r é d i k á t o r k e r e s é s e ü g y é b e n írt leve­ lének egyik jellemző kifejezése is; a szóban levő jelölt ugyanis nem tetszett n e k i k , de „ m é g i s az Isten i g é j é n e k s z ü k s é g é r e és h i á n y á r a való t e k i n t e t t e l " e l f o g a d j á k p r ó ­ b á r a . ) Végül m e g e m l í t h e t ő , hogy b i z o n y á r a nem ok nél­ k ü l történt n á l u n k sem a színtelen concionator szónak a verbi divini minister kifejezéssel való á l t a l á n o s felváltása. ) Ezzel L u t h e r kezdetbeli pozitív h a t á s á n a k e l ő a d á s á t be is r e k e s z t h e t j ü k . De ez a p o z i t í v u m is: az e g y h á z i t a n í t á s m e g v á l t o z á s a , ) az e v a n g é l i o m h i r d e t é s é n e k m e g ú j u l á s a elég volt arra, hogy az 1530-as é v e k t ő l fogva, főleg L u t h e r t a n í t v á n y a i n a k m ű k ö d é s e n y o m á n , L u t h e r m ű v e Magyar­ o r s z á g o n is teljes k i f e j l é s r e jusson. Azonban a h a t á s k e z d e t é n e k ismertetését m é g s e m zár­ hatjuk le a n é l k ü l , hogy l e g a l á b b n é h á n y i r á n y b a n ne vilá­ g í t s u k meg az e g y h á z i élet nagy t e r ü l e t é t , vizsgálván, m i ­ lyen v á l t o z á s o k mutatkoztak rajta a l u t h e r i r e f o r m á c i ó v a l összefüggően. 85

86

87

88

89

4. A b ú c s ú ü g y e . ) Luther M á r t o n t u d v a l e v ő e n a b ú c s ú k erejéről írt vita­ t é t e l e i ) s az azok k ö r ü l t á m a d t bonyodalmak á l t a l lett 00

8B

) E T E 2, 221: Lutherariis, licet se Evangelicos nominent. j E T E 2, 278: Doch in ansehung der nott und des mengel des wortt Gottes. ) E T E 2, 367. 3, 9. — E részhez vö. Bebek Imre esküvőjének leírásából: E T E 2, 322: ne Románam ecclesiaim mihi nomines, sed iuxta evangélium dixeris. (1534). ) Hogy valóban e téren kell keresnünk nálunk is a lutheri reformáció első jelenségelit, az is bizonyítja, hogy a komoly katolikus papok ugyancsak a prédikációt, a tiszta tanítást alkalmazták fegy­ verül Luther hatásával szemben. Vö. az Érdy-kódex előszavát, Nyelv­ emléktár IV. Horváth János i. m. 243kk. A medgyesi prédikációskötetre 1. Teutsch I, 120k, Pukánszky Béla, A magyarországi német irodalom története. Bp 1926 150k. I I . 4. Obál Béla, Az egyház és a városok a reformáció előtt. Eperjes 1914. — N. Paulus, Geschichte des Ablasses im Mittelalter. I — I I I . Paderborn 1922—1923. — Schütz Antal, Dogmatika. Bp 192,*5. II. 416kk. — G. Schnürer, Kirche und Kultjr im Mittelalter. II. Pa­ derborn 1929. 2. k. 478kk. ) A búcsú mivoltára 1. a Codex Iuris Canonici 911. canonját: Omnes magni faciant indulgentias seu remissionem coram Deo poenae temporalis debitae pro pecoatis, ad culpam quod attinet iam deletis, quam ecclesiastica auctoritas ex thesauro Ecc esiae concedit pro vivis per modum absolutionis, pro defunctis per modum suffragii. ) Disputatio pro declaratione virtutis indulgentiariim. W 1, (229) 233. L . Művei 1, 13. 86

87

8S

89

T

00

h í r e s s é . Iratai k ö z ü l legelsőbb e v i t a t é t e l e k terjedtek el a k e r e s z t y é n s é g egész k ö r é b e n . A h í r e s 95 tétel m é g nem tartalmazta a r e f o r m á t o r k é s ő b b vallott nézetét a b ú c s ú é r t é k é r ő l . L u t h e r 1517-ben egészen ő s z i n t é n v i t á r a s z á n t t é t e l e k e t í r t , ) j ó l l e h e t aka­ r a t l a n u l m á r a k k o r is olyan t é t e l e k e t vetett p a p í r r a , ame­ lyek a r ó m a i egyház hivatalos t a n í t á s á v a l nem fértek össze. S é p p e n ezen a ponton k e l l m e g l á t n u n k a 95 t é t e l igazi r e f o r m á c i ó i j e l e n t ő s é g é t , nem e g y s z e r ű e n abban a cseleke­ detben, hogy L u t h e r felszólalt a b ú c s ú l e v e l e k á r u s í t á s á n á l előfordult, a k ö z e g y h á z által is elítélt visszaélések ellen. A 36. tétel szerint m i n d e n i g a z á n b ű n b á n ó k e r e s z t y é n b í r j a a büntetéstől és b ű n t ő l való feloldozást, amely őt búcsúlevél n é l k ü l is megilleti. ) Ez a tétel t e h á t nem arra helyezi a súlyt, hogy t ö r e d e l e m n é l k ü l is kaphat valaki b ú c s ú l e v e l e t , vagy hogy ennek o s z t o g a t á s á t p é n z g y ü j t é s s e l k a p c s o l j á k össze, hanem á l t a l á b a n s egyenesen a b ú c s ú i n t é z m é n y e ellen i r á n y u l . U g y a n í g y az 58. tétel m e g t á m a d j a a b ú c s ú a l a p j á u l szolgáló e g y h á z i tant, m e r t tagadja, hogy az egy­ h á z kincsei, m e l y e k b ő l a p á p a a b ú c s ú k a t adja, a Krisztus és a szentek é r d e m e i v o l n á n a k . ) 91

92

93

Luther k é s ő b b i iratai természetesen mindig alaposabb b í r á l a t r a t ö r e k e d n e k a b ú c s ú k é r d é s é b e n . Az 1518 elején rmegjelent, „A búcsúról és a kegyelemről szóló prédi­ kációja" m é g m é r s é k e l t h a n g ú , b á r a b ú c s ú értékére nézve s e m m i k é p p e n sem kedvező. ) De jelentősebb „A búcsú ere­ jéről vitatkozó tételek magyarázata" * ) É p p e n azért írta, hogy a keletkezett f é l r e é r t é s e k e t tisztázza; azonban é r d e ­ kesen a k a r a t l a n u l is h á t t é r b e szorult benne a b ú c s ú ü g y e , mert ez i t t m á r ú g y jelentkezik, m i n t a p á p a i hatalom és á l t a l á b a n a kulcshatalom, a h í v ő n e k Istenhez való b e n s ő viszonya k é r d é s é n e k függvénye. Mégis é p p e n az é r d e k l ő ­ d é s n e k ez az e l t e r e l ő d é s e , a b ű n b á n a t és a vétek e l e n g e d é s e felé f o r d u l á s a jelzi legjobban L u t h e r elítélő v é l e m é n y é t a 94

5

81

)

Köstlin

I, 155. H. Wendorf, Martin Luther, Leipzig

1930.

86kk. 2

°' ) W 1, 235, 7: Quilibet christiaiius vere compunctus habet remissionem plenariam a pena et culpa etiam sine liter is veniarum sibi debitam. ) W 1, 236, 10. 56. tétel: Thesauri ecclesie, unde Papa dat indulgentias, neque satis nominati sunt neque oogniti apud populum Christi. W 1, 236, 14. 58. tétel: Nec sunt menita Christi et sanctorum, quia hec Semper sine Papa operantur gratiam hominis interioris et crucem, mortem infernumque exteriofis. — Vö. L . Pastor, Geschichte der Päpste. IV/1. Freiburg i. Br. 1906. 241. Paulus i. m. I I . 205. *) Ein Sermon von dem Ablass und Gnade. W 1, (239) 243. — Vö. még: Sermo de poenitentia. W 1, (317) 319. ) Resolutiones disputationum de indulgentinrum virtute, 1518. W 1, (522) 525. Köstlin I, 177kk. B3

9

9S

96

b ú c s ú r ó l . ) „Az egyház babijloni fogságáról" írt m ű v e ele­ j é n 1520-ban m á r ezt írja: „A b ú c s ú r ó l k é t év előtt í r t a m , de hajh most m á r r e t t e n t ő e n b á n o m , hogy azt a k ö n y v e c s ­ két k ö z r e b o c s á t o t t a m . A k k o r m é g h ó d o l t a m b a b o n á s el­ f o g u l t s á g g a l a r ó m a i z s a r n o k s á g n a k . Ez ok m i a t t a k k o r i ­ ban m é g ú g y v é l e k e d t e m , hogy a b ú c s ú t nem s z ü k s é g egé­ szen elvetni, l á t v á n , hogy azt sokan nagy e g y e t é r t é s s e l el­ fogadják, és ez nem volt csoda, hisz akkor m é g egy ma­ gamra á l l t a m . Hanem u t ó b b . . . r á j ö t t e m , hogy a b ú c s ú semmi m á s , m i n t a r ó m a i t á n y é r n y a l ó k m e r ő k o h o l m á n y a és c s a l á s a , amellyel az Istenbe vetett hitet és az emberek pénzét pusztítják". ) A b ú c s ú n a k nemcsak L u t h e r h a z á j á b a n , hanem Ma­ g y a r o r s z á g o n is nagy jelentősége volt a k ö z é p k o r u t o l s ó s z á z a d a i b a n . A t ö r z s l a k o s s á g r ó m a i k a t o l i k u s v a l l á s ú volt. M á r e n n é l f o g v a is kiterjedt ide a n y u g a t i e g y h á z b ú c s ú gyakorlata. De a b ú c s ú k szerepét nagyon emelte h a z á n k ­ ban a t ö r ö k k ö z e l s é g e és a vele való majdnem s z ü n t e l e n háborúzás. A p á p á k m á r a X I . s z á z a d b a n adtak b ú c s ú k a t keresz­ t e s h a d j á r a t b a n v a l ó r é s z v é t e l é r t , vagyis l e g i n k á b b a moha­ m e d á n o k ellen h a r c o l á s é r t . ) A k ö r ü l m é n y e k a l a k u l á s a f o l y t á n k é s ő b b l e g i n k á b b a magyar k i r á l y s á g n a k volt é r d e k e , hogy a m o h a m e d á n veszedelem ellen N y u g a t r ó l segítséget kapjon. E z é r t e l s ő s o r b a n k i r á l y a i n k k é r é s é n e k lehet tulaj­ d o n í t a n i , hogy a X V . s z á z a d f o l y a m á n is a p á p á k t ö b b íz­ ben engedtek b ú c s ú t olyanoknak, a k i k a t ö r ö k ellen hadba i n d u l n a k , így p é l d á u l 1407-ben és 1463-ban. A p á p á k azzal is s e g í t s é g ü k r e akartak lenni a magyar k i r á l y o k n a k , hogy a j u b i l e u m i b ú c s ú k a t j a v u k r a m e g ú j í t o t t á k . 1481-ben Ma g y a r o r s z á g o n a j u b i l e u m i b ú c s ú (1475) m á s o d s z o r volt k i h i r d e t h e t ő a t ö r ö k h á b o r ú k c é l j a i r a . ) Sőt előzőleg, 1476ban a p á p a visszavonta a L e n g y e l o r s z á g n a k e n g e d é l y e z e t t 97

98

100

9ß

) Vö. Sermon von dem Sakrament der Busse. W 2, (709) 713. Itt csak hivatkozik a búcsúról szóló sermojára, fontos abbnak tartja, hogy a vétek elengedésével foglalkozzék. 714, 3kk. ) De captivitate Babylonica ecclesiae praeludium. W 6, (484) 497. — 497, 9: De indulgentiis ante duos annos scripsi, sed sic, ut me nunc minim in modum poeniteat editi libelli. Haerebam er.im id temporis magna quadam superstitione Romanae tyrannis, unde et indulgentias non penitus reiicendas esse censebam, quas tanto hominum consensu cernebam comprobari. Nec mirum, quia solus tum volvebam hoc siaxum. At postea. . . intellexi, eas aliud non esse quam meras adulatorum Romanorum imposturas, quibus et fidem dei et pecunias hominum perderent. — Masznyik Endre fordítása, L . Művei 2, 122. ) Paulus i. m. I. 17. 195. ) Theiner, Vetera monumenta historioa Hungáriám sacram illustrantia. II. Romae 1860. 179. 378. Paulus i. m. I I I . 195k'k. °) Theiner előbb i. m. 477. 97

98

9B

10

b ú c s ú t , csakhogy a magyar- és c s e h o r s z á g i j u b i l e u m n a k ne legyen v e s z t e s é g e . ) V I . S á n d o r p á p a is az 1500. évi j u b i l e u m o t f e l h a s z n á l t a h a z á n k t á m o g a t á s á r a . Kiterjesztette t ö b b o r s z á g r a azzal, hogy a b ú c s ú e l n y e r é s é h e z k í v á n t p é n z a d o m á n y t k e r e s z t e s h a d j á r a t r a k e l l f e l h a s z n á l n i . Ma­ gyar- és C s e h o r s z á g s z a m á r a pedig a j u b i l e u m i b u l l á t egy Cruciata m ó d j á n á l l í t o t t á k k i : m i n d e n h í v ő , a k i a t ö r ö k elleni h a d j á r a t r a segítséget (hadierőt) és p é n z t ad, jubileu­ mot és teljes b ú c s ú t n y e r . ) E b ú c s ú k mellett t a l á l k o z u n k h a z á n k b a n is t ö b b k i ­ sebb b ú c s ú v a l . Egyes e g y h á z a k k a p t á k , t ö b b n y i r e a temp­ lom h e l y r e á l l í t á s á r a vagy m e g ú j í t á s á r a . Az egyik teljes, a m á s i k r é s z l e g e s ; esetenkint h o z z á j u k j á r u l n a k felhatalma­ zások a g y ó n t a t ó k n a k , hogy a fenntartott esetekben is oldoz­ hatnak. T a l á l u n k m é g egyes s z e m é l y e k n e k vagy c s a l á d o k ­ nak adott b ú c s ú k a t . E g y s z ó v a l h a z á n k b a n is ismeretes volt a búcsú minden fajtája. ) Mindezek a b ú c s ú k teljesen megfeleltek a r ó m a i egy­ h á z t a n í t á s á n a k . A p á p a i b u l l á k m i n d e n k o r pontosan meg­ h a t á r o z z á k a b ú c s ú e l n y e r é s é n e k feltételeit és nem mulaszt­ j á k el k i e m e l n i a b ű n ö k szívből m e g b á n á s á n a k és meggyónásának fontosságát. A b ú c s ú m i v o l t á r ó l is egészen s z a b á l y o s k ö z l é s e k e t t a l á l u n k az e k o r b e l i magyar prédikációskötetekben. Az egész e u r ó p a i i r o d a l o m b ó l kiemeli Paulus, a b ú c s ú tör­ ténetének kutatója, mint jó, egyszerű búcsúprédikációt T e m e s v á r i P e l b á r t 1497-ből való b e s z é d j é t . ) M é g s e m v o l t a k ismeretlenek h a z á n k b a n a b ú c s ú g y a ­ k o r l a t t e r é n s z a b á l y t a l a n s á g o k és v i s s z a é l é s e k . T ö b b e k k ö ­ zött az 1450. évi esztergomi zsinat a k o l d u l ó s z e r z e t e s e k v i ­ selkedésével kapcsolatban m e g á l l a p í t o t t a : akadnak k o l d u l ó és a l a m i z s n a g y ü j t ő szerzetesek, a k i k saját i n d í t á s u k b ó l b ú c s ú t engednek a n é p n e k , bizonyos p é n z ö s s z e g é r t elen­ gedik a k i r ó t t penitencia h a r m a d á t vagy n e g y e d é t , az ala­ m i z s n á t a d ó k n a k h á r o m vagy t ö b b lélek t i s z t í t ó t ű z b ő l v a l ó s z a b a d u l á s á t h a z u d j á k , s z e r z e t e s t á r s a i k n a k és j ó t e v ő i k n e k a b ű n ö k teljes b o c s á n a t á t a d j á k . ) T e h á t h a z á n k b a n is fel101

102

108

104

105

101

) Paulus i. m. I I I . 191. ) Ignatius comes de Bottyán, Leges ecclesiasticae regni Hun­ gáriáé. I I I . (Kolozsvár) 1827. 639. Theiner előbb i. m. 547. ) Theiner előbb i. m. 378. 446. 494. 495. 495k. 496. 497. 504. 534. 535. 537. 538. 563. 569. 591. 606. 608. 612. 638. ) Sermones quadragesimales. Hagenau 1499. 49. sermo. (RMK III. 50.) Paulus i. m. I I I . 123k. — Vö. Pelbárt előbb i. m. 16. sermo: de contritionis necessitate. Továbbá: De Sanctis. (RMK I I I . 55.) Pars hyemalis. Sermo 95. Pars estivalis. Sermo 104. Rosarium (RMK I I I . 151.): Indulgentia. ) Josephus Dankó, Constitutiones Synodales Almae Ecclesiae 102

103

104

10s

h a s z n á l t á k a b ú c s ú t pénzszerzésre, s ennek k ö v e t k e z m é n y e i t nem h á r í t o t t a el az az e l i s m e r e n d ő tény, hogy ilyen vissza­ élések nincsenek szerves kapcsolatban a b ú c s ú lényegével. Egy f é l s z á z a d d a l k é s ő b b is igen mutatkozhatott az emberi g y a r l ó s á g , k ü l ö n b e n nem lett volna s z ü k s é g e s , hogy Ulászló k i r á l y a j u b i l e u m i b ú c s ú r ó l szóló r e n d e l e t é b e n k ü l ö n meg­ hagyja a n é p n e k : semmit se adjanak a g y ó n t a t ó k n a k , ha­ nem m i n d e n a l a m i z s n á t maguk a g y ó n ó k vessenek a per­ selybe. ) A n é p t e h á t alkalmasint b i z a l m a t l a n n á v á l t a b ú c s ú v a l szemben. Az a megfigyelés is b i z o n y á r a vissza­ tetszést keltett az e g y s z e r ű e m b e r e k n é l , hogy a gazdag és e l ő k e l ő u r a k hamarabb és k ö n n y e b b e n j u t h a t n a k ü d v ö s ­ s é g ü k n e k b ú c s ú k k a l való b i z t o s í t á s á h o z . ) B á r e k o r b a n s ű r ű n hirdettek b ú c s ú k a t , s szerte az o r s z á g b a n k a p t a k templomok r ö v i d e b b - h o s s z a b b i d ő r e b ú c s ú t , t e h á t b á r k i n e h é z s é g n é l k ü l m e g k ö z e l í t h e t t e az ü d v ö s s é g eme f o r r á s á t , de az a k k o r i kegyesség s a j á t s á g a : az ü d v ö s s é g b i z o n y o s s á ­ g á n a k h a t á r t a l a n v á g y a irigyeltté tette azokat, akik k e z ü k b e vehették a k ü l ö n csak az ő ü d v ö s s é g ü k r e v o n a t k o z ó p á p a i b ú c s ú s b u l l á t . A s z e g é n y e k előtt az utat ilyen k ü l ö n í r á s ­ hoz az a gyakorlat z á r t a el, hogy kiállításáért R ó m á b a n díjat szedtek, s ez a d í j m i n d i n k á b b emelkedett. ) Van azonban arra is p é l d a , hogy a b ú c s ú j u t t a t á s á n á l a p é n z ­ beli t e h e t s é g t ő l f ü g g e t l e n ü l is k ü l ö n b s é g e t tettek e l ő k e l ő b b és k e v é s b b é e l ő k e l ő k ö z ö t t . ) 106

107

108

109

L u t h e r fellépése előtt n é h á n y évvel olyan e s e m é n y t ö r t é n t M a g y a r o r s z á g o n , amely ugyancsak nagy e r ő v e l i n ­ gatta meg a n é p b i z a l m á t a b ú c s ú g y a k o r l a t b a n . 1514-ben a j o b b á g y s á g az o r s z á g nagy t e r ü l e t é n föllázad, ezzel m a g á r a zúdítja a f ö l d e s u r a k h a r a g j á t : l e v e r e t é s e u t á n n y o m o r u l ­ t a b b á válik sorsa, m i n t valaha volt. B á r e szociális forra­ dalomnak v o l t a k olyan okai, amelyek az e g y h á z i élettel kapcsolatosak, p é l d á u l : a papi földesurak gyűlölete, az a l s ó p a p s á g k e s e r ű s.orsa, ) — m é g s e m t a r t o z i k ide részle­ tes t á r g y a l á s a . De fontos az, hogy e j o b b á g y f e l k e l é s meg­ i n d u l á s a egy b ú c s ú b u l l á h o z k a p c s o l ó d i k . X . L e ó 1513-ban B a k ó c z T a m á s é r s e k k é r é s é r e b u l l á t adott k i a t ö r ö k ellen i n d í t a n d ó k e r e s z t e s h á b o r ú ü g y é b e n , s teljes b ú c s ú t osztott azoknak, a k i k a keresztet f e l t ű z i k . ) E b u l l á v a l a p á p a le110

111

Strigoniensis A. D. MCCCCL. Strígonii 1865. 26: De Religiosis. Vö. Paulus i. ni. I I I . 488. ) Bottyán 102/ a. i. m. I I I . 638. ) Pl. Theiner fentebb i. m. 537. 538. Paulus i. m. I I I . 279. 305. ) Paulus i. m. I I I . 450kk. ) Paulus i. m. I I I . 307. ) Márki Sándor, Dósa György. Bp 1913. 159kk. Obál i. m. 33. ) Hergenröther, Leonis X. regesta. Friburgi Brisgoviae 1884. 264 (4347). Márki előbb i. m. 49k. 106

107 108

10B 110

in

hetőséget adott minden f é r f i n a k rang és vagyon k ü l ö n b ­ sége n é l k ü l a teljes b ú c s ú m e g s z e r z é s é r e . Azzal pedig, hogy p á r t ü t ő k n e k mondotta azokat, a k i k ezt a k e r e s z t e s h á b o r ú t a k a d á l y o z z á k , ) s z á n d é k t a l a n u l ü r ü g y e t adott az urak ellen való l á z a d á s r a . F e l b u k k a n h a t t e h á t az a gondolat, hogy a m i k o r a levert és földhöz k ö t ö t t p ó r s á g elmerengett sorsa f o r g a n d ó s á g á n , akkor a p á p a i b ú c s ú s b u l l á t is okolta azért, hogy ilyen s z ö r n y ű bajba keveredett. Luther is ú g y tudta, hogy h a z á n k b a n e c s a p á s t a r ó m a i b ú c s ú okozta. ) A v á r o s i p o l g á r s á g j o b b á r a rossz szemmel n é z t e a b ú c s ú gyakorlatot. F é l t e t t e tőle anyagi h e l y z e t é t , ) noha élt benne a k o r s z e l l e m é n e k megfelelő k e g y e s s é g . Minden­ felé a v á r o s o k b a n nagy b u z g ó s á g o t t a l á l u n k , a vallásos t á r ­ sulatok v i r u l n a k . ) De a b ú c s ú k d o l g á b a n r é s e n á l l t a k a p o l g á r o k , nehogy vagyonuk idegen k é z r e jusson. Ilyen i n ­ d í t é k ú ellenszenv k i r o b b a n á s a volt az, hogy 1521-ben az eperjesiek tettleg b á n t a l m a z t a k , sőt b ö r t ö n b e vetettek egy b ú c s ú á r u s t . Az egész e l j á r á s élén a v á r o s i p l é b á n o s állott, mert a b ú c s ú l e v e l e k e l a d á s a veszélyeztette m i s e j ö v e d e l m e i t . A m i k o r azonban így a maga h a s z n á r a gondolt, az egész vá­ ros g o n d o l k o d á s á t k é p v i s e l t e , mert a n e k i j u t o t t p é n z m é g i s csak otthon m a r a d t . ) 112

113

114

115

116

Ilyen viszonyok közt é r k e z e t t h í r e , hogy N é m e t o r ­ s z á g b a n egy b a r á t elítélően mert írni a b ú c s ú r ó l . L e h e t s é ­ ges, hogy L u t h e r h a t á s a h a z á n k b a n e l s ő s o r b a n a b ú c s ú k é r d é s é b e n mutatkozott. T a l á n m á r az eperjesiek viselke­ d é s é b e n r é s z e volt a 95 t é t e l n e k és a t ö b b i h a s o n l ó t á r g y ú iratnak. Bizonyos, hogy e l s ő s o r b a n a p o l g á r s á g o t ejtette g o n d o l k o z ó b a L u t h e r v é l e m é n y e . De e g y é b k é n t h a t á r o z o t t adatunk a r r ó l , hogy a h ú s z a s é v e k t ő l fogva m i l y e n szerep jutott a b ú c s ú n a k a m a g y a r o r s z á g i k e r e s z t y é n s é g é l e t é b e n , alig van. A k ö r ü l e t á m a d t v i t á n a k m é g a n n y i visszhangja sem t á m a d t , m i n t N é m e t o r s z á g b a n . Ez k ö n n y e n é r t h e t ő , mert m i r e a l u t h e r i i r á n y h a t á s a e r ő s e b b e n jelentkezett, a k k o r r a a b ú c s ú ü g y e m á r h á t t é r b e szorult. A reformmozga­ l o m n a k nem kellett h a z á n k b a n ugyanolyan fejlődésen vé­ gigmennie, m i n t amilyen L u t h e r m ű k ö d é s é b e n l á t h a t ó . A 112

) Török János, Magyarország prímása. Pest 1859. 155. 158. Vö. Történelmi Tár 1905. 273. ) Grund und Ursach aller Artikel, 1521. W 7, 443, 16: Item, was ist am letzsten ynn Hungern für ein iamer angericht durch den selben Turcken krieg mit Romischen Ablasz angefangen«? "*) Obál i. m. 44kk. ) Thienemann T., Városi élet a magyar középkorban. Minerva 1923. kül. 48kk. — Pl. Jakab Elek, Kolozsvár története I. Buda 1870. 602k. Oklevéltár I. 329. 362. ) Obál i. m. 46kk. az eperjesi városi levéltárban levő oklevelek alapján. 113

115

118

c s a t l a k o z ó k m e g r a g a d h a t t á k a fejlődés egy t o v á b b i ered­ m é n y é t , a m i n t ez így is t ö r t é n t a r e f o r m á c i ó á t v é t e l é b e n m i n d e n f e l é . N á l u n k is azok s z á m á r a , a k i k az Isten előtti igazságosság felől azt v a l l o t t á k , hogy a Krisztusban való h i t által é r j ü k el, és p á r h u z a m o s a n elvetették a papi rendi hatalmat, m á r i s azonnal m a g á t ó l s e m m i v é vált a b ú c s ú értéke. De alig lehetséges, hogy L u t h e r h a t á s á t a b ú c s ú k m e g v e t é s é b e n t i s z t á n , elszigetelten megmutathassuk. Ha­ z á n k l a k o s s á g a a k k o r i b a n nem volt h a j l a n d ó p é n z t adni olyasmire, aminek nem látja r ö g t ö n h a s z n á t . Az e r k ö l c s ö k megromlottak, ö n z e t l e n hazaszeretet alig mutatkozott, a k a p z s i s á g és önzés n ö v e k e d e t t . ) B u r g i o p á p a i nuncius így ítélte meg a r o m l o t t s á g o t : ,,Ha M a g y a r o r s z á g o t a veszélyek ö r v é n y é b ő l 3 f o r i n t á r á n k i lehetne ragadni, nem t a l á l k o z ­ n é k 3 ember, a k i m a g á t erre az á l d o z a t r a e l s z á n n á . " ) Mindezt figyelembe k e l l venni annak m e g é r t é s é h e z , hogy m i é r t lett a n n y i r a s z ű k ö s e r e d m é n y ű az 1525-i j u b i l e u m i b ú c s ú h a z á n k b a n . A p á p a az ezzel kapcsolatos gyűjtést s z i n t é n az o r s z á g n a k a t ö r ö k k e l szemben való m e g v é d é s é r e s z á n t a . ) De a j u b i l e u m n a k m é g így is alig volt sikere. 1525 a u g u s z t u s á b a n a s z ü k s é g b ő l felbontott budai persely­ ben nem t a l á l t á k t ö b b e t 300 f o r i n t n á l . De t a l á l t a k benne a k i r á l y t és a nunciust g ú n y o l ó c é d u l á k a t . Az egyiken pél­ d á u l ez állott: ,,Vidd a te s z e n t é v e d e t R ó m á b a s hagyd i t t n e k ü n k a m i p é n z ü n k e t . " Egy m á s i k perselyben volt 3 d é n á r egy csomagban e f e l í r á s s a l : „ E g y i k ezek k ö z ü l a p á p á é , m á s i k a b í b o r o s é , a h a r m a d i k az esztergomi é r s e k é . " T a l á l t a k m é g ü v e g d a r a b ' o k a t , cserepeket, h a m i s p é n z t és m á s i l y e n h a s z o n t a l a n s á g o k a t . Az esztergomi perselyben alig t a l á l t a k t ö b b e t 100 f o r i n t n á l . „ N a g y o n meg l e h e t ü n k elégedve — jelenti Burgio —, ha az egész szentévi gyűjtés felmenne 3—4000 f o r i n t r a ebben a mostani rossz p é n z b e n s z á m í t v a . E b b ő l is látszik, hogy h u s z o n ö t év alatt mennyire megromlott a v a l l á s o s buzgalom ebben az o r s z á g b a n . A leg­ u t ó b b i s z e n t é v b e n , 1500-ban, m é g t ö b b m i n t 120.000 ara­ nyat tett k i a g y ű j t é s . " S m i n d j á r t h o z z á is teszi: „ d e most m á r l e g a l á b b az egész o r s z á g belátja, hogy a s z e n t é v b e n gyűjtött a l a m i z s n á t az ország j a v á r a f o r d í t j u k . " ) Vagyis az á l d o z a t k é s z s é g h i á n y á h o z , az ö n v é d e l e m s i k e r é b e n való 117

118

119

1

120

117

) Bruckner Győző, Magyarország belső állapota a mohácsi üt­ közet előtt. Mohácsi Emlékkönyv Bp 11—40. ) Fraknói V., Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. II. Bp 1902. 371. ) Uott 367k. 120) 209. Bartoniek Emma fordítása, Mohács Magyar­ országa Bp 1926. 29. Vö. még E T E 1, 222. 118

119

E

T

E

1 }

k é t e l k e d é s h e z h o z z á j á r u l t a b i z a l m a t l a n s á g a szent a d o m á ­ n y o k h ű k e z e l é s é b e n . Ezzel a b i z a l m a t l a n k o d á s s a l c s u p á n p á r h u z a m o s a n haladt a b ú c s ú b ó l m i n t vallási i n t é z m é n y ­ ből való k i á b r á n d u l á s . ) A s z e n t é v k u d a r c á b a n m é g i s része volt Luther h a t á s á n a k . ) 121

122

5. Az e g y h á z i fegyelem, a papirend ü g y e . A k ö z é p k o r i nyugati k e r e s z t y é n s é g fegyelmi gyakorla­ t á n a k és k o r m á n y z a t á n a k t e r ü l e t é n ugyancsak hamar fel­ ismerte L u t h e r a v i s s z á s s á g o k a t , s n á l u n k is nagy v á l t o z á s történt mozgalmának hatásaként. í g y k o r á n b í r á l a t alá k e r ü l t az egyházból való kire­ kesztés. Luthert a wittenbergi városi hívek között való pász­ t o r k o d á s k é s z t e t t e a vele való f o g l a l k o z á s r a . Sok hívét n y u g t a l a n í t o t t a az a veszedelem, hogy jelentéktelen k i h á ­ gás m i a t t kirekesztik az e g y h á z b ó l . E l e l k i p á s z t o r i gondja mellett csak keveset t ö r ő d ö t t az őt m a g á t f e n y e g e t ő veszélyl.yel. ) Az excommunicatio erejéről szóló beszéde (1518) szerint a k i r e k e s z t é s a k ö z ö s s é g t ő l való m e g f o s z t á s és a h í v ő k k ö z ö s s é g é n k í v ü l helyezés. A h í v ő k k ö z ö s s é g e azon­ ban k e t t ő s : az egyik belső és l e l k i , a m á s i k k ü l s ő és testi. Az e g y h á z i excommunicatio csak a k ü l s ő k ö z ö s s é g elvétele, a s z e n t s é g e k vételéből való k i z á r á s , de ezzel nem adja á t a lelket az ö r d ö g n e k vagy nem fosztja meg az e g y h á z j a ­ vaitól. Ellenben a belső excommunicatio a hittől, szeretet­ től és r e m é n y s é g t ő l való e l s z a k a d á s . A k ü l s ő ezt a b e l s ő t nem hozza létre, hanem feltételezi. Ha t e h á t j o g t a l a n u l é r v a l a k i t a k i r e k e s z t é s , ne féljen, azzal m é g nem j u t k á r ­ hozatra. T ű r j e b é k e s s é g g e l a jogtalan á t k o t . Az e g y h á z ha­ talma ugyanis i l y e n k ü l s ő k i r e k e s z t é s r e s z i n t é n f e l ü l r ő l v a l ó ; tisztelni k e l l t e h á t , m é g ha b ű n e i n k m i a t t egy K a j a f á s vagy P i l á t u s vagy m é g gonoszabb zsarnok k e z é b e helyez­ tetett is. Ne a g g ó d j é k senki amiatt, hogy nem r é s z e s ü l a s z e n t s é g e k b e n , mert nem azok ü d v ö z í t i k , hanem az e r e j ü k ­ ben v a l ó h i t . ) Ezzel s az 1520-ban megjelent, h a s o n l ó t a r t a l m ú n é 123

124

m

) Pl. 1526 októberében Scholcz György hunyadi várnagy ellen vád: Item, indulgentias deridet. E T E 1, 286. 122) 210. j . — 1533. már a katolikus felsőség részéről is tisztogatások tárgya a búcsú. E T E 2, 273. 281. I I . 5. Waldemar Kawerau, Die Reformation und die Ehe. Halle 1892. 1—40. — Békefi Bemig. Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpádházi királyok korában. Kath. Sz. 1896. kül. 197kk. — Zsigovits Béla, A papi nőtlenség (coelibatus) története Magyarországon. Kéz­ irat gyanánt. Bp 1914. — Obál Béla II. í. alatt i. m. — Thienemann T. 115/ a. i. c. ) Köstlin I, 194k. ) Sermo de virtute excommunicationis. W 1, (634) 638. E

123 m

T

E

1 ?

125

met i r a t á v a l ) L u t h e r g y ö k e r é b e n t á m a d t a meg kora k e r e s z t y é n s é g é n e k ezt a h a t a l m i e s z k ö z é t Nem tagadja meg az e g y h á z i h a t a l o m t ó l azt a jogot, hogy valakit kire­ kesszen a testi közösségből, de a z á l t a l , hogy l é n y e g e s k ü ­ lönbséget állít fel a belső és k ü l s ő k ö z ö s s é g k ö z ö t t , elveszi az excommunicatio eddigi félelmét, vigasztalást ad a rette­ gés ellen, hogy az e g y h á z b ó l való k i r e k e s z t é s az üdvösség­ ből v a l ó k i z á r á s t is jelenti. Luthernek ez a l e l k i p á s z t o r i figyelmeztetése b e n s ő kapcsolatban áll t e o l ó g i á j á v a l . Az excommunicatio k e t t ő s s é g e összefügg azzal, hogy a h í v ő k k ö z ö s s é g e k e t t ő s . ) A b e l s ő k ö z ö s s é g elvétele vagy vissza­ állítása e g y e d ü l az Isten dolga, ennek a b e n s ő k ö z ö s s é g n e k keli okvetlenül fennállania. Luther ilyenformán kiemeli a k e r e s z t y é n t a g y a r l ó emberi ítéletek v á l t o z a n d ó s á g a alól s e g y e d ü l Isten akarata a l á helyezi. Azzal pedig, hogy az ige h a l l g a t á s á t f e l t é t l e n ü l b i z t o s í t a n i akarja m i n d e n k i szá­ m á r a , r á m u t a t az E g y h á z igazi f e l a d a t á r a : k ö z ö l j e a h í v e k ­ k e l az Isten i g é j é t . ) A m i k o r azonban így szembehelyez­ kedik a gyakorlattal, teszi ezt a maga m ó d j á n ; nem k ü l s ő , testi e l l e n s z e g ü l é s r e b u z d í t , mert a jogtalan k i r e k e s z t é s tü­ relmes elviselését ajánlja, — hanem az emberi ítélet fölött r á m u t a t az Isten í t é l e t é r e . 126

127

E b b ő l a t a n í t á s b ó l t e r m é s z e t e s e n sokan csak annyit tettek m a g u k é v á , hogy az excommunicatio sokkal k e v é s b b é veszedelmes és m e g s z é g y e n í t ő , m i n t amilyennek eddig tar­ tották. Luther e t a n í t á s a h a z á n k b a n nagy ö r ö m e t szerezhetett, m e r t i t t is gyakorlat volt, hogy a d ó s s á g o k meg nem fizeté­ s é é r t e g y h á z i á t o k a l á helyeztek embereket, s m é g gyako­ r i b b volt, hogy excommunicatioval f e n y e g e t ő z v e k é s z t e t t é k az a d ó s t f i z e t é s r e . ) B i z o n y á r a ö r ü l t e k t e h á t annak, hogy valaki szóvá m e r i tenni ezt a v i s s z á s s á g o t : c s e k é l y p é n z ­ ö s s z e g e k é r t e x k o m m u n i k á l n a k , ugyanakkor azonban ret­ tenetes és b o t r á n y o s v é t k e k e t b ü n t e t l e n ü l hagynak. ) Az e g y h á z i k o r m á n y z ó i hatalom k é p v i s e l ő i hasztalan a d t á k az i l y e n k i r e k e s z t é s e k n e k azt a színezetet, hogy az e g y h á z i felsőbbség i r á n t i e n g e d e t l e n s é g miatt t ö r t é n n e k . A t i s z t á n ­ l á t á s t fokozhatta L u t h e r m e g á l l a p í t á s a : „ H a az a d ó s s á g nem volna, az engedetlenséget bizonnyal elfelejtenék." ) De L u t h e r h a t á s á r ó l világos k é p e t ebben az i r á n y b a n 128

129

130

m

) Ein Sermon von dem Bann. W 6, (61) 63. L . még: Disputatio de excommunicatione, 1520. W 7, (233) 236. ) W 1, 639. ) W 6, 75, 26kk. ) E T E 1, 43. 49. 74. 79. 128. MPrEtAt XI, 38. ) W 1, 642. 6, 75, 4kk. °) W 6, 75, 13: Wen aber die schult mit were, sie wurden des Ungehorsams wol vorgessen. 129 127 128 129 13

som a l k o t h a t u n k , amint a b ú c s ú d o l g á b a n sem, mert ha­ z á n k b a n e k k o r r a v a l ó s z í n ű l e g a m ú g y is elvesztette volna minden hitélet az excommunicatio és i n t e r d i c t u m . ) A n n y i m é g i s bizonyos, hogy a m i k o r 1524-ben Szalkay é r s e k pa­ naszkodik a szebeni és brassai p a p s á g n a k a kirekesztettek­ nek s z e n t s é g e k b e n való részesítéséről, e v á d t á r g y a ú g y hangzik el, m i n t L u t h e r s z e n t s é g t ö r ő tévelygése s á t k o s dog­ m á i h a t á s á n a k egyik t ü n e t e . ) 131

182

A böjt ü g y e a k ö z é p k o r i e g y h á z t a n í t á s a szerint ugyancsak az e g y h á z i hatalom f e g y e l m e z ő g y a k o r l a t á n a k k ö r é b e tartozik, jóllehet L u t h e r k o r á b a n a k ö z t u d a t i n k á b b az ü d v ö s s é g r e célzó j ó c s e l e k e d e t e k k ö z é helyezte. L u t h e r t a b ö j t k é r d é s e , é r t é k e és s z ü k s é g e k ü l ö n nem é r d e k e l t e . Á l t a l á b a n azt vizsgálta, hogy m i t tartson a keresz­ t y é n az egyházi parancsok felől. 1519-ben egyik polemikus i r a t á b a n (Unterricht auff etlich artickell) m á r tisztázza a félreértést, m i n t h a az e g y h á z i parancsok ellen lázított volna. T i l t a k o z i k e v á d ellen. Viszont tanítja, hogy k ü l ö n b ­ séget k e l l tenni az Isten és az e g y h á z parancsai k ö z ö t t . „ T i s z t e l j ü k az Isten p a r a n c s á t a n n y i v a l feljebb az e g y h á z p a r a n c s á n á l , amennyivel feljebb b e c s ü l j ü k az aranyat s d r á g a k ö v e t a f á n á l és s z a l m á n á l ! " ) Ezzel a m e g k ü l ö n b ö z ­ tetéssel — b á r i t t m é g azt mondja, hogy m i n d a kétféle pa­ rancsot meg kell t a r t a n i — m á r i s elvette a böjti parancs erejét. Ha az ételek m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e nem Istentől van, a k k o r legfeljebb az e g y h á z i hatalom r ó h a t k i b ü n t e t é s t meg nem t a r t á s á é r t . L u t h e r n e k arra van gondja, hogy az Isten parancsa k á r t ne szenvedjen. „ N a g y visszásság van most a világon, hogy Isten p a r a n c s á t egészen megvetik és e k ö z ­ ben emberi t ö r v é n y e k k e l s cselekedetekkel t a k a r ó z n a k . A p á p á t és szavait sokkal i n k á b b félik, m i n t Istent és Isten i g é j é t . " ) L u t h e r maga a test f e g y e l m e z é s é b e n hasznosnak tartotta a bőjtölést, de ö n k é n t e s jellegével m e g s z ü n t e t t e eddigi l é n y e g é t . ) 133

134

135

) Obál i. m. 27. — Vö. Gedeon Gyula, A hitújítás terjedésé­ nek okai hazánkban 1541-ig. Bp 1911. 3. 132) E X E 1, 140: excommunicatos, a communione fidelium veluli oves morbidas, ne totum corrumpant ovile, segregatas, ad divina officia, participationem sacraimentorum ecclesie admittere. . . Vö. még E T E 1, 286: Excommunicationem vilipendit et vituperat. ) Unterricht aufí' etlich artickell, die im von seynen abgunnern auff gelegt und zu gemessen Vuerden. W 2, (66) 69. 71, 2kk: Gottes gepot sol man über der kirchen gepot achten, wie das golt und' edel gesteyn über das holtz und stroo. ) W 2, 71, 8kk: Alsso hab ich gesagt, dass eyn grosse vorkerunge itzt in der weit ist, das man gottis gepot gantz vorachtet, Und die weyl sich mit menschlichen rechten und wercken deckt, unnd nu den Papst und seyne wort wevt mehr furcht dan got und gottis wort. ) Köstlin I, 290. 131

133

134

135

Luther h a t á s á v a l t e h á t teljesen összefér az a tény. hogy h a z á n k b a n is azokon a v i d é k e k e n , amelyeken Luthert neve s t a n í t á s a ismeretes lett, a bőjtölést haszontalannak ítélték és az e g y h á z i parancsokat nem teljesítették. 1524-ben a szebeni és brassai k e r ü l e t e k b e n elő-előfordul a böjti na­ pokon h ú s , sajt, vaj, t o j á s s tejesételek e v é s e . ) Ugyan­ a k k o r a Sopronban perbe fogott ferences szerzetest azzal g y a n ú s í t j á k , hogy ezt p r é d i k á l t a : a testi böjt nem s z ü k s é ­ ges. A szerzetes azzal v é d e k e z i k : nem tagadta, hogy böjtölni kell, de igenis p r é d i k á l t a b ö j t e r e j é r ő l , és azt mondta, hogy a böjt nem e r é n y ö n m a g á b a n , hanem e l ő k é s z ü l e t az e r é n y e k r e , a testnek m e g ö l d ö k l é s é r e s a lélek hatalma alá v e t é s é r e . ) M á s o k meg azt v a l l o t t á k , hogy ez a szerzetes és az egyik soproni pap azt m o n d t á k : a böjt nem jócselekedet. ) A vizsgálat k i d e r í t e t t e , hogy az egyik soproni polgár, a k i l u t h e r i k ö n y v e k e t is t a r t o t t h á z á n á l , megszegte a böjti t i l a l m a t . ) Egyes p a p o k r ó l is j á r t a az a h í r , hogy tiltott napokon h ú s s a l é l t e k . ) Ez a d a t o k b ó l k i t ű n i k , hogy ahol L u t h e r n y o m á n m e g v á l t o z o t t a vallásosság, ott a böjti parancs elvesztette j e l e n t ő s é g é t . Sőt v a l ó s z í n ű , hogy sokan k e g y e s s é g ü k m e g ú j u l á s a n é l k ü l is c s u p á n a s z a b a d s á g ked­ véért h a g y t á k el a b ő j t ö l é s s z ó k á s á t . ) N é h o l az ilyen vál­ tozás nem hirtelen, hanem szelid á t m e n e t t e l t ö r t é n t . ) Luther m a g y a r o r s z á g i hívei is hamar megérezték, hogy az e g y h á z i parancsok k é r d é s e csak függvénye egy m á s i k , j e l e n t ő s e b b k é r d é s n e k : milyen e r e d e t ű és h a t á s k ö r ű a római pápa s általában a papság hatalma. A t ö r t é n e t f o l y a m á n M a g y a r o r s z á g k i r á l y a és a r ó m a i p á p a k ö z ö t t t ö b b s z ö r e l ő f o r d u l t ö s s z e ü t k ö z é s . U t o l j á r a Má­ t y á s k i r á l y t ű z ö t t össze élesen a r ó m a i s z é k k e l . 1480-ban a m o d r u s i p ü s p ö k s é g b e t ö l t é s e k o r azzal fenyegetőzött, hogy ha nem o r v o s o l j á k a k e g y ú r i j o g á n ejtett s é r e l m e t , elsza­ kad a katolikus h i t t ő l , k i r á l y s á g a j e l v é n y é t , a kettős keresz­ tet h á r m a s s á teszi. ) Komolyabb k ö v e t k e z m é n y e nem volt 138

137

138

339

140

141

142

143

136) E T E i 1 4 1 . diabus ieiuniorum oarnibus, caseo, ovis, butiro, laoticinlijs . . . vesci. i37\ E T E I, 160: Ad quintum, videlicet, quod ieiunium corporale non est necsssarium, respondit: Non negavi ieiunandum esse, sed de virtute ieiunii concionatus sum et dixi, ieiunium non esse virtutem in se, sed dispositionem ad virtutes, ad mortificandam oarnem subdendamque spiritui. 138) E T E 1, 162. 163: ieiunium non esset bonum opus. ) E T E 1, 167kk. ) E T E 1, 169. — Vö. még E T E 2 38. 131. ) Vö. E T E 1, 285. 287. ) A kassaiak levele concionatoruk ügyében 1526-ból: E T E 1. 244k. ***) Vatikáni magyar okirattár. Első sorozat. 6. kt. Bp 1891. LXlIIsk. 164. Fraknói V., Mátyás király levelei. Külügyi osztály. II. (

139

14e 141

l t s

e l e v e l e z é s n e k ; azonban a k i r á l y szavaiból k i v e h e t ő , hogy M a g y a r o r s z á g o n sem idegenkedtek a g o n d o l a t t ó l : a p á p a ­ ság i n t é z m é n y e lehet b í r á l a t és ítélet t á r g y a . Mégis az 1520-as é v e k b e n , a m i k o r a k i r á l y i hatalom meggyöngült s rászorult a papság támogatására, elsősorban a v á r o s i p o l g á r s á g k ü z d a p a p s á g h a t a l m i t ú l k a p á s a i és g a z d a s á g i t ö r e k v é s e i ellen. ) 144

Ennek az e l l e n s é g e s k e d é s n e k t ö b b s z á z a d o s e l ő z m é ­ nyei voltak. A m í g a p a p s á g v a g y o n á t s z á m t a l a n k i v á l t s á g védte, addig a p o l g á r s á g n a k szívós, f á r a d s á g o s m u n k á v a l kellett m a g á t fenntartania és s ú l y o s a n é r e z t e az á l l a m i s e g y h á z i s z o l g á l t a t á s o k t e r h é t . A v á r o s i ö n k o r m á n y z a t föl­ é p í t é s é b e n is l e g i n k á b b az e g y h á z i felsőség állított k o r l á t o ­ kat. A l e l k é s z e k , h i t s z ó n o k o k m e g h í v á s a e g y m a g á b a n is sok s ú r l ó d á s n a k volt o k a . ) A v á r o s i p o l g á r s á g k ö r é b e n m u t a t k o z ó n a g y f o k ú v a l l á s o s s á g nem volt azonos a hivata­ los egyházi k e g y e s s é g g e l . ) A papok sem t u d t á k elfeled­ tetni a p o l g á r s á g g a l az anyagi, g a z d a s á g i e l l e n t é t e k e t . L u t h e r h a t á s a t e h á t nem az e l l e n s é g e s k e d é s szításá­ ban jelentkezett, hanem abban, hogy a p o l g á r s á g vallási alapot t a l á l t régi k e l e t ű t ö r e k v é s e i h e z . Ez időtől fogva n y u ­ godt volt, hogy nem Isten ellen l á z a d fel akkor, ha a pap­ ság és a szerzetesség g a z d a s á g i és h a t a l m i t e r j e s z k e d é s e elé gátat vet. 1524-ben Szebenben a p a p s á g ellen g ú n y i r a t o k a t ter­ jesztettek, az apostoli szentszék és az egész k l é r u s g y a l á z á s á r a n ó t á k a t k ö l t ö t t e k . ) Azt k í v á n t á k , hogy a k á n o n ­ jogot, „ a m e l y az ö r d ö g ö k r a v a s z s á g á b ó l s t a l á l m á n y á b ó l és nem a S z e n t l é l e k t ő l v a l ó " , az e g y h á z i j o g h a t ó s á g o t s z ü n ­ tessék meg és t ö r ö l j é k e l . ) Sőt m a g á t a szebeni m a g i s z t r á ­ tust is meg kellett r ó n i a a k i r á l y n a k (1524), m e r t egyik p l é b á n o s u k a t , a k i t a d é k á n i n t e r d i c t u m m a l és e g y h á z i cen­ z ú r á k k a l sújtott, t e t s z é s ü k szerint m i s e m o n d á s r a k é n y s z e r í 145

146

147

148

Bp 1895. 47: Et ut sanetitas sua aperte cognoscat, certa esse debeat, dupplicatam illám erucem quod regni nostri insigne est, gentem Hun­ garam libentius triplioare, quam id consentire, ut beneficia et prelature ad ius coi\me spectantes apud sédem apostolicam conferantur. ) Obál i. m. Thienemann i. c. ) Vö. Rosenauer Károly, A besztercebányai á. h. ev. gymnasium története. Besztercebánya 1876. 4. ) Thienemann i. c. 49. 147) E X E 1, 108. 140 : . . . cantilenas quasdam in probrum et contumeliam öiusdem sancte Sedis Apostolice totiusque cleri confingere et ore sacrilogo decantare... Vö. a soproni nyomozásból: E T E 1, 161. US) E T E 1, 141: . . . i u s canonicum astu el ßgmentis demoniarum, non a spiritu divino inuentum, 'iairisdiccionem Ecolesiasticam tolli prorsus et extingui oportere . . . 144

14B

148

tették, B o n g á r d községben pedig ö n h a t a l m ú l a g plébánost változtattak. ) I d e v á g a szász egyetemnek 1525-ben hozott h a t á r o ­ zata, amely eltiltja a kolostorok, t e m p l o m o k j a v á r a szóló végrendelkezést. ) Gyakori éles ö s s z e ü t k ö z é s e k r e adott okot a k e t t ő s tör­ v é n y k e z é s . Az e g y h á z i b í r ó s á g o k m i n d személyi, m i n d t á r g y i tekintetben k i a k a r t á k terjeszteni j o g k ö r ü k e t . ) Az e g y h á z gyakran nagyobb s ú l y t helyezett j o g i é r d e k e i n e k b i z t o s í t á s á r a , m i n t h i v a t á s a teljesítésére, s ez f ö l ö t t é b b n ö ­ velte a rokonszenvet L u t h e r t a n í t á s a i r á n t . Szebenben Hecht (Csukás) J á n o s t házas.sági ü g y b e n perbe f o g t á k : fele­ ségét előbb m á s jegyezte el, s a volt vőlegény családja — m é g a h á z a s s á g k ö t é s u t á n is — pert folytatott a r é g i jegyes­ ség h e l y r e á l l í t á s á é r t . ) Ez a p e r e s k e d é s , a papi hatalom­ nak e t é r e n való jelentkeze.se v a l ó s z í n ű l e g s z i n t é n h o z z á ­ j á r u l t ahhoz, hogy Hecht a l u t h e r i r e f o r m á c i ó n a k szívesen kaput t á r t : h á z á b a n „ n é m e t ü l éneklik a Nicaeai Hitvallást", a m i s é t . . . P á r t j á t fogta a szerzetéből kilépett György ba­ r á t n a k . ) 1526-ban m á r azt olvassuk Szebenről, hogy ott az e g y h á z i j o g h a t ó s á g szinte m e g s e m m i s ü l t . ) De L u t h e r h a t á s á t l e g i n k á b b ott k e l l k e r e s n ü n k , ahol egyenest a papirend l e l k i hatalma k e r ü l t b í r á l a t a l á . Az 1524-i soproni n y o m o z á s egyik t a n ú v a l l o m á s a szerint egy h i t s z ó n o k a p l é b á n i a t e m p l o m s z ó s z é k é r ő l n y í l t a n hirdette: a p á p á n a k és a t ö b b i p ü s p ö k n e k nincs nagyobb t e k i n t é l y ü k , m i n t az e g y s z e r ű á l d o z ó p a p n a k . ) A tagolt rendi u r a l o m ­ nak ez az e l t ö r l é s e s z á r m a z h a t o t t ugyan huszita h a t á s b ó l is, de az ismertetett k ö r ü l m é n y e k szerint m é g i s i n k á b b Luther t a n í t á s á n a k volt benne r é s z e . E g y é b k é n t 1526-ban az á l t a l á n o s p a p s á g gondolata is v á d p o n t egy „ l u t h e r á n u s " ellen: azt mondja, hogy m i n d e n k i pap és keresztelhet. ) 149

180

151

152

3 5 3

154

155

156

1 M

) E T E 1, 120kk. — Vö. még e ponthoz E T E 1, 285: audierunt ipsum blasfemare contra Summum pontificem et dicit esse antichrislum etc. 1, 287. °) E T E 1, 222k. ) Vö. E T E 1, 217k. j Fabritius Károly, Pemfflinger Márk. Bp 1875. 31 kk. 163) E X E 1, 258: . . . in domo Magistri Johannis Csukás facta est quaedam •j.chola per quendam scholasfcicum, ibi canitur Symbolum Nioenum germanica lingua, et aliae cantilenae, Missam et Divina officia concernentia (így). Uxor et vernulae, pueri et tota família canunt el nituntur Missam facere germanicam. In domo eiusdem fovetur unus Apostata, qui fűit Ordinis Praedicatorom, nomine Georgius etc. is*) E X E 1, 259: Item, destructa est fere Iurisdictio Ecclesiastica. Etc. — Vö. a soproni városi tanács viselkedését 1525-ben, E T E 1, 220. 166) E T E 1, 165: ...quod summus pontifex et alii episcopi non haberent auctoritates maiores, quam simplex sacerdos. Vö. E T E 1, 260. 150) E T E 1, 286: omnes homines sunt presbyteri et possunt oaptisare. — Vö. e ponthoz: E T E 1, 491. 15

lö1

152

A papok házasságának ügye szintén attól függ, hogy az e g y h á z i felsőségnek m e k k o r a hatalmat t u l a j d o n í t a n a k . A papi n ő t l e n s é g ugyanis a r ó m a i k e r e s z t y é n s é g t a n í t á s a szerint nem lényeges s a j á t s á g a a p a p s á g n a k , hanem a p á p a r e n d e l k e z é s e magasabb é r d e k b ő l . ) T e h á t a p á p a i tekin­ tély m e g r e n d ü l é s é v e l a papi n ő t l e n s é g k ö t e l e z e t t s é g e is el­ vesztette é r t e l m é t . A t ö r t é n e l e m adatai szerint h a z á n k b a n nem is abban állt a r e f o r m á c i ó - k o r a b e l i v á l t o z á s , hogy a papok házaséletet kezdtek, hanem, hogy eddigi h á z a s é l e t ü ­ k e t ) igazolva l á t t á k és l e l k i i s m e r e t ü k megnyugodott. ) A r e f o r m á c i ó tisztító h a t á s á n a k s z ü k s é g é t k é t adat eléggé mutatja. 1524-ben Sopronban az e r e t n e k n y o m o z á s t á r g y p o n t j a i k ö z t szerepel a v á d l o t t p r é d i k á t o r n a k az a ta­ n í t á s a , hogy most m á r a p a r á z n a papokat is engedik m i ­ sézni. ) 1530-ban V á r d a i érsek egy rendeletében a n n á l , hogy a papok feleség g y a n á n t n y í l t a n gazdaasszonyokat tartanak, m é g rosszabbnak tartja azt, hogy az e g y h á z színe előtt h á z a s s á g r a l é p t e k . ) Ilyen f o n á k s á g o k között sokan o l v a s h a t t á k ö r ö m e s t Luther őszinte véleményét a p á p a s á g felelősségéről a coelibatus által okozott b ű n ö k é r t . ) E g y é b k é n t pedig e k é r d é s b e n , b á r t a l á n csak a k ö z ­ tudat m é l y é n , a papi h i v a t a l r ó l való felfogás v á l t o z á s a is közbejátszott. A pap nem volt t ö b b é áldozó, s így az ehhez fűződő „tisztasági" követelések is m e g s z ű n t e k . 157

158

159

160

161

162

6. A s z e r z e t e s s é g , a szentek tisztelete ü g y e . A L u t h e r által m e g ú j í t o t t e v a n g é l i o m i k e r e s z t v é n s é g s e m m i k é p p e n sem alkalmas talaj a szerzetesség s z á m á r a . Ennek m e g f e l e l ő e n k ö z e l e b b i adatok n é l k ü l is elgondol­ h a t ó , hogy h a z á n k b a n ott, ahol a r e f o r m á c i ó elkezdődött, 157

) Zsigovits i. m. 3. ) Békefi i. c. 197kk. Zsigovits i. m. 40. ) Luther először A német nemzet keresztgén nemességéhez írt munkájában foglalkozott e kérdéssel. W 6, 440kk. L . Müvei 2, 70kk. Szabaddá kell tenni a papok házasodását, nem kell felmentést kérni a pápától. Kül. W 6, 442, lOkk. — Vö. e ponthoz E T E 1, 165k. 181. 285. 2, 125. 131. 182. wo) É T É i igO; Ad septimum, videllicet, quod sacerdotes Sopronienses sunt publici concubinarii, nec secundum canones possunt divina oelebrare, respondit: Negat se in ista forma verborum concionatum fuisse, sed aliter; dixi, hactenus nullum oatechumenum, publi­ cum adulterum fornicariumque ausum fuisse interessé missae, et dixi: iam adulteros audere celebrare, etc. Vö. E T E 1, 162. lei) E T E 2, 23: Si mulierculas focarias loco uxoris publice tenent, vei quod deterius est, si in facie ecclesie matrimonium contraxerunt? ) W 6, 443, 16fck. I I . 6. Paul Althaus, Communio sanctorum. I. Luther. München 1929. 158

159

t

182

s z i n t é n m e g t ö r t a szerzetesség életereje. De n á l u n k is kez­ detben meg kellett oldani a nagy kérdést, mihez fogjanak a L u t h e r m ű v é t elfogadó szerzetesek, és viszont m i t é v ő k legyenek a r e f o r m á l t v á r o s o k a k o l o s t o r o k b a n rekedt szer­ zetesekkel. L u t h e r 1521-ben j u t o t t el odáig, hogy a szerzetesi f o g a d a l m a k r ó l is h a t á r o z o t t a n n y i l a t k o z z é k ; k i m u t a t t a ér­ v é n y t e l e n s é g ü k e t . E l ő b b r ö v i d t é t e l e k b e n fejtette k i állás­ p o n t j á t , ) majd hatalmas m u n k á t bocsajtott k i De votis rnonasticis Martini Lutheri iudicium c í m m e l . ) Az u t ó b b i t joggal mondta egy alkalommal legjobban védett, sőt cáfol­ hatatlan i r a t á n a k . ) V a l ó b a n p o m p á s okfejtés, n a g y s z e r ű m e g g y ő z ő e r ő , a felelősség hatalmas tudata jellemzi e k ö n y ­ vet. Semmi nyoma nincs benne a szerzetesség megítélésé­ vel kapcsolatos, gyakorta felületes é r v e l é s n e k . I s m e r t e t é s e m é g i s s z ü k s é g t e l e n , m e r t az első h a t á s o k a t vizsgálva úgyis m e g á l l a p í t h a t ó , hogy m á r az 1520-as é v e k b e n n á l u n k is elő-előfordult a szerzetesi fogadalmak semmibevevése. 1524-ben K ö r m ö c b á n y á n egy d o m o n k o s - b a r á t rendi r u h á j á b ó l k i v e t k e z v é n n y i l v á n o s a n h á z a s s á g o t k ö t ö t t , ) de ez esetben nem t u d j u k , hogy volt-e r á L u t h e r n e k h a t á s a . E l ő b b is t ö r t é n t e k k o l o s t o r h a g y á s o k , fegyelmezetlenségek, ) s k ü l ö n ö s e n a m o h á c s i vész előtti években a r e n d s z a b á ­ l y o k meglazultak. De h a t á r o z o t t a n a r e f o r m á c i ó h a t á s á r a mutat a szebeni György domonkos 1526-i esete; azt hirdette m a g á r ó l , hogy fel van oldva a viselet és fogadalom a l ó l ; ) •— a k ö r ü l m é n y e k b ő l ítélve ú g y kell é r t e n ü n k kijelenté­ sét, hogy nem tartotta t ö b b é m a g á t szerzetesnek; — róla t. i . a panaszlevél ú g y ír, m i n t aki a r r ó l a vidékről jött, „ a h o l Luther é l . " A m i pedig a r e f o r m á c i ó t elfogadó v á r o s o k m a g a t a r t á ­ sát illeti, m e g á l l a p í t h a t ó , hogy b e n n ü k a szerzeteseknek nem volt t ö b b é l é t j o g o s u l t s á g u k . T ö b b v á r o s a s z á z a d har­ madik évtizedének végefelé rosszul b á n i k a szerzetesekkel, kolostoraikat lefoglalja, ő k e t magukat b á n t a l m a z z a és el­ ű z i . ) Ez azonban összefüggésben van azzal, hogy a pol163

164

165

166

167

168

lcn

163

) Iudicium Martini Lutheri de votis etc. W 8 (313) 323. L . Müvei 3, 11. ) W 8, (564) 573. ) Köstlin I, 469. W 8, 569. íeqj 1, 177k: ...habitu eiusdem Ordinis abiecto, malrimonium publice in civitate Crempnicensi cum quadam muliere per verba de presenti contraxit, illudque carnali copula subsecuta consummavit... ) Zsigovits I I . 5. alatt i. m. passim. les) E T E 1, 258: . . . qui dicit se absolutum ab habitu et religione... ) E T E 1, 382. 471ik. 478k. 2, 57. Vö. 2, 177. 182. 199. — Szer­ zetesekről való rossz véleményül lásd E T E 1, 287: quoscunque regu­ läres monachos nequissimos esse dicit ac seductores pauperum appellat etc. m

165

167

168

g á r s á g g a z d a s á g i é r d e k e k b ő l is szívesen l á t t a a szerzetesség e l t ű n é s é t ; ) s z á m á r a t e h á t a r e f o r m á c i ó csak jó alkalom, l e l k i i n d í t é k és v a l l á s i igazolás volt v á g y a i e l é r é s é r e . A szentek tiszteletének k é r d é s e is rendes viszonyok között önmagától megoldódik a keresztyénségben. Luther maga is ezt í r t a az e r f u r t i l e l k é s z e k n e k a s z e n t e k r ő l szóló t a n í t á s á b a n , amely irata egyúttal az egész k é r d é s b e n való nézetét m a g á b a n foglalja. ) A k e r e s z t y é n csak Krisztusba veti b i z o d a l m á t ; ) arra van parancsolat, hogy az E g y h á z élő szentjeit s z e r e s s ü k és t á m o g a s s u k , de a meghalt szen­ tek tiszteletére nincs. A mennyei szenteket csak ú g y s anyn y i b a n t i s z t e l h e t j ü k , hogy k ö v e t j ü k Krisztusban való h i t ü ­ ket. ) E t a n í t á s h a t á s á t keresve h a z á n k b a n , figyelembe k e l l v e n n ü n k , hogy a gyakorlat a k a t o l i k u s s á g hivatalos t a n í ­ tásától is sok tekintetben e l t é r t . ) Mégis, ha a h ú s z a s évek­ ben valamilyen n y o m á t t a l á l j u k a szentek tisztelete r e f o r m ­ j á n a k , a k k o r azt csak lutheri h a t á s n a k tulajdoníthatjuk. Különösen i l l i k ez a soproni Kristóf p r é d i k á t o r t a n í t á s á r a , ő maga azt vallotta 1524-ben, hogy t a n í t o t t a : tisztelni k e l l a szenteket és segítségül k e l l h í v n i ő k e t , de ne f o r d í t s u k s z e m ü n k e t folytonosan az elhalt szentekre, s ne feledkez­ z ü n k el keresztyén t e s t v é r e i n k r ő l . ) A tanúvallomások szerint pedig u g y a n ő azt is tanította, hogy a szentek a mennyet nem saját é r d e m e i k k e l s z e r e z t é k meg, hanem h i t által n y e r t é k . ) S akadtak t a n ú k , akik azt vallották, hogy két évvel azelőtt egy m á s i k p r é d i k á t o r azt hirdette: a szen­ teket nem kell segítségül h í v n i , sem tisztelni. ) A magyar­ o r s z á g i r e f o r m á c i ó k é s ő b b i t ö r t é n e t é b ő l bizonyosan követ­ k e z t e t h e t j ü k , hogv i l y e n p r é d i k á l á s nemcsak Sopronban volt h a l l h a t ó . ) 170

171

172

173

174

175

176

177

178

170

) Obál I I . 4. alatt i. m. 59kk. ) Epistel oder Unterricht von den Heiligen an die Kirche zu Erfurt, 1522. W 10/11, (159) 164. kül. 165, 13kk. L . Müvei 3, 297. ) W 10/11, 166, 16kk. ) Prédikációkban: W 10/111, 201, 18. 202kk. 316kk. 407kb 17/11, 16. 49k. 103, 23. 253, 14. Lásd még Köstlin passim. ) A katolikus vallás hivatalosan nem tanítja a szentek imádását. 175) j?TE 1, 160: . . . sanctos venerandos et invooandos, attamen ne levemus oculos nostros nimium ad sanctos defunctos et obliviscamur fratrum christianorum. 176) E T E 1, 162k: qui dicerent, quod sancti meruissent propriis meritis, mentirentur, sed sancti per fidem vioerunt regna. 1, 164: audivit praedicare eundem, quod sancti suis meritis non intraverant regnum coelorum, qui secus diceret, mentiretur in caput suum. 177) E T E 1, 163: se audivisse in sermone a quodam praedicatore ante duos annos, et non ab isto, . . . quod sancti non essent invocandi, nec venerandi . . ) Vö. még E T E 1, 286k. — Képek, feszület használatára 1. E T E 1, 169. 286. 171

172 173

174

1

1TO

7. ö s s z e f o g l a l á s . L u t h e r h a t á s a első j e l e n s é g e i n e k összefoglalására nem is k e l l k ü l ö n m u n k á t f o r d í t a n u n k . Igen j ó l megtette ezt Brodarics I s t v á n s z e r é m i k a t o l i k u s p ü s p ö k 1533-ban. T ö b b levelében ugyanis jellemzi a „ L u t h e r a n i s m u s " elterjedettségét. ) Leírását é p p e n akkori katolikus álláspontja teszi értékessé. Azt írja, hogy Luthernek és követőinek taní­ tásai m á r majdnem az egész M a g y a r o r s z á g o t b e j á r t á k , J á ­ nos és F e r d i n á n d részein e g y a r á n t , s egyre m é l y e b b gyöke­ ret vernek. ) E g y e d ü l J á n o s k i r á l y mérsékletének köszön­ hetni, hogy M a g y a r o r s z á g m é g nem fogadta el n y í l t a n L u t h e r d o g m á j á t . ) Kezd m i n d e n f e l é minden a l u t h e r i t a n í t á s szerint lenni, mindent aszerint h i r d e t n e k . ) A pa­ pok h á z a s o d n a k . A b ú c s ú k a t , felmentéseket megvetik. S a szentszékhez r a g a s z k o d ó k mindebben t a n á c s t a l a n o k . ) A b ú c s ú k á r u s í t á s á t sem v é d h e t i k t ö b b é , m e r t m á r m i n d e n k i s z á j á b a n v a n : Ingyen vettétek, a d j á t o k ingyen. ) A r ó m a i szék visszaéléseiről is m i n d e n f e l é beszélnek, f e l h á n y t o r g a t ­ j á k a j a v a d a l o m h a l m o z á s o k a t és p a n a s z o l j á k , hogy csak a j ö v e d e l m e k r e és testiekre van gond, a lelkekkel meg nem t ö r ő d n e k . ) Zsinatra és sok dolog h e l y r e á l l í t á s á r a van m ú l hatlanul s z ü k s é g , ) k ü l ö n b e n nem lehet g á t a t vetni a l u theranismus t o v á b b i t e r j e s z k e d é s e elé. S hogy a r e f o r m á 179

180

181

182

183

184

185

188

179

) E T E 2, 272. 301. VII. Kelemenhez. — 2, 208. Frangepán Ferenccel közösen de Casalis Gergelyhez. Vö. V I I . Kelemen válaszát E T E 2, 279. íso) E T E 2, 272: Iam scita Lutheri et eorum, qui eum sequuntur, sensim totam fere Hungáriám pervadunt: in aliquibus vero locis, ma­ ximé serenissimo adhuc Ferdinande- regi parentibus, coeperunt omnia iuxta illius dogma fieri et praedicari. 2, 302: malum assidue serpit et alliores radices agit. ) E T E 2, 273: Quod Hungária dogma Lutheri nandum palám receperit, V. S. et Sedes Apostoiioa nulli hoc debet, nisi nostro Sere­ nissimo Principi et eius modestiae ac bonitati etc. ) E T E 2, 272: coeperunt omnia iuxta illius dogma fieri et praedicari. 183) E T E 2, 272k: Sacerdotes palám uxores ducunt, indulgentiae, dispensationes et alia huiusmodi, quae aliquando in pretio fuerunt, contemptui habentur. Nec scimus nos, qui Sedis Apostolicae sumus observantes, quid ad talia respondere etc. ) E T E 2, 273: cum iam omnübus sit illud in ore: Gratis accepistis, gratis date. 185) E T E 2, 273: Taceo de hiis, quae de abusibus Sedis Romanae ubique praedicantur: omitto, quae de tanta beneficiorum, aliorum super alia congerie, de nulla animarum, sed tantum de proventuum et corporum cura iactantur. wo) E T E 2, 273: Omnes intelligunt concilio esse opus et mul­ tarum rerum restauratione. 181

lö2

184

latlan e g y h á z ilyen k r i t i z á l á s á h o z m i szolgált alapul, a r r ó l ugyancsak maga Brodarics t a n ú s k o d i k : s e m m i f é l e e r ő s és biztos érvet nem b í r n a k a katolikusok a lutheriak ellen előhozni, melyre emezek az e v a n g é l i u m m a l és szent P á l ira­ taival ne t u d n á n a k felelni. ) 187

187) E X E 2, 302: Rationes, quas Vestra Sanctitas commemorat, non nego esse optimas et validissimas: sed nihil a nobis adduci potest tarn firmum et solidum, cui illi evangelio et divi Pauli scriptis non occurrant.

ül. A királyi udvar és országgyűlés. 1. L u t h e r é s W e r b ő c z y . A m i d ő n Luthernek a magyar k i r á l y i udvarral és az országgyűléssel való k a p c s o l a t á t vizsgáljuk, először Wer­ bőczy I s t v á n r ó l kell szólnunk, ö az első magyar, a k i tudo­ m á s u n k szerint — k ú t f ő k b ő l i g a z o l h a t ó a n — szemtől­ s z e m b e k e r ü l Lutherrel. A m i k o r azonban ezt m e g á l l a p í t j u k , ne feledjük, hogy Luther m é g előbb kapcsolatot keresett egy előkelő magyar ú r r a l . 1520 n y a r á n ugyanis levelet intézett Thurzó János boroszlói p ü s p ö k h ö z . ) Nem valószínű ugyan, hogy a refor­ m á t o r n a k valaha is eszébe jutott, hogy egy magyarral k e r ü l t érintkezésbe, de ez a fentebbi t é n y e n semmit sem változtat. Ez a humanista s emellett p ü s p ö k i h i v a t a l á b a n h í v e n eljáró T h u r z ó J á n o s m á r k o r á b b a n közelről érdekelve volt abban az ü g y b e n , amely történelmileg k i i n d u l ó p o n t j a lett Luther m ű v é n e k : Tetzel a glogaui perjelsége r é v é n m á r 1504 óta sok kellemetlenséget okozott neki m ű k ö d é s é v e l . A vallási élet elfajult jelenségei mutatkoztak székhelyén, Boroszlóban is, ezek ellen erélyes intézkedéseket tett. E l j á r á s á é r t a p á p á ­ n á l is feljelentették. Később kapcsolatba k e r ü l t a wittenbergi egyetemmel. Így értjük meg, hogy Luther 1520-ban Schleupner felszólítására levelet írt hozzá. Betegségében részvétét fejezi k i és vigasztalja. Levelét azonban a p ü s p ö k m á r nem olvashatta; meghalt, mielőtt eljuthatott volna hozzá. ) E levélről t e h á t nem lehet arra következtetni, hogy valami kapcsolat állott volna fenn k ö z ö t t ü k , mert T h u r z ó részéről h i á n y z i k erre egy h a s o n l ó é r t é k ű b i z o n y s á g . De m á r ez az egy levél is bizonyítja, hogy Luther őt a keresztyénség meg­ j a v í t á s á r a h a j l a n d ó embernek ismerte. 1

2

I I I . 1. Fraknói Vilmos, W. I. a mohácsi vész előtt. Századok 1876. kül. 466k. — Uaz, W. I. életrajza. Bp 1899. — Török Pál, A mohácsi vész diplomáciai előzményei. Mohácsi Emlékkönyv (Bp 1926) 141kk. — Martin Aurél, I I . Lajos magyar követsége a wormsi birodalmi gyű­ lésen. Bp 1926. 1

) E 2, 447. ) Wenzel Gusztáv, Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferenc négy egykorú püspök a Bethlenfalvi Thurzó családból. Bp 1878. kül. 19kk. — Erdmann, Luther und seine Beziehungen zu Schlesien, ins­ besondere zu Breslau. Halle 1887. 7k, 2

A h í r e s 1521-i w o r m s i birodalmi gyűlésre a magyar k i r á l y is k ü l d ö t t követeket: W e r b ő c z y István k i r á l y i szem é l y n ö k és Balbi Jeromos pozsonyi p r é p o s t személyében. Az volt a feladatuk, hogy a birodalmi r e n d e k t ő l h a t h a t ó s t á m o g a t á s t kérjenek a török ellen. De h i á b a hangzott el azok előtt Balbi h a t á s o s beszéde és egyéb esedezés. Egyelőre szó­ belileg k i t é r ő választ kaptak k é r é s ü k r e , m a j d í r á s b a n azt az intést vették, hogy csak egyesztendős fegyverszünetet köthet­ nek a t ö r ö k k e l , olyant, hogy ne legyen k á r o s se a katolikus hitre, se a keresztyén világra. ) A gyűlés tehát, amely a t ö ­ rök i r á n y á b a n is b u z g ó l k o d n i látszott a katolikus h i t j a v á r a , segítség helyett csak intelmekkel látta el a magyar követ­ séget. 3

Balbi és W e r b ő c z y m e g r a g a d t á k az alkalmat, hogy a sokat emlegetett és az é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a n álló w i t ­ tenbergi b a r á t o t közelebbről megismerjék. Aleander jelen­ tése szerint m e g h í v t á k ebédre. E cselekedetük i n d í t ó o k á u l azt szokták felhozni, hogy ilyen közvetlen beszélgetéssel akartak hatni Lutherre: vo­ n u l j o n vissza, ezzel m u n k á l j a a birodalom egységét s így segítse a t ö r ö k elleni fellépést. ) Ez a m a g y a r á z a t azonban nélkülözi a kellő alapot. 1521-ben ugyanis m é g semmi­ k é p p e n sem állott ú g y a helyzet, hogy a lutheri e g y h á z ­ javítás ü g y e s z a k a d á s t t á m a s z t o t t volna a birodalmi gyűlés tagjai közt. Kétségtelen, hogy a w o r m s i gyűlés nem volt egységes a k a r a t ú , sőt bizonyos, hogy feszült volt a hangu­ lata. De mindez nem Luther miatt. Ha az ő ü g y e nem is k e r ü l szóba, a birodalmi reform, a r ó m a i k ú r i á h o z való viszony akkor is elég egyenetlenséget keltett volna a gyű­ lésben ahhoz, hogy a t ö r ö k ellen segítséget ne adjon. A franciák is nagyobb gondot okoztak a n é m e t e k n e k . ) A ma­ gyar követek t e h á t feltehetőleg tisztán l á t t á k a helyzetet. B á r viszont lehetséges, hogy a közeli t ö r ö k veszélytől tel­ jesen megzavarodva annyira engedtek a sokféle beszédnek, hogy végül elhitték: Luther miatt t é r n e k haza ü r e s kézzel. A gyűlés felelős tagjai b ű n b a k o t kerestek Lutherben; a „ p á p á s o k " részéről pedig az ilyen beállítás alkalmas lehetett a magyar követek b u z d í t á s á r a : óvják meg o r s z á g u k a t Luther m o z g a l m á t ó l . I n k á b b a puszta kíváncsiság indította őket arra, hogy lássák vendégül Luthert. Csak a k í v á n c s i s á g oszlathatta el aggodalmukat, hogy kiátkozott eretnekkel á l l n a k szóba. Nem lehetett legfőbb i n d í t ó o k u k az a m e r é s z r e m é n y k e ­ dés, hogy ők, az idegenek, változásra b í r j á k azt, akit a 4

5

3

) Fraknói, W. I. életrajza 161—171. ) Pl. előhb i. m. 170. ) Török i. c. 15Hkk.

4

5

császár és a fejedelmek sora sem tudott m e g t á n t o r í t a n i . Valószínű, hogy a m ű v e l t s é g é b e n humanista W e r b ő c z y és a műveltségében, életében e g y a r á n t humanista Balbi ) abban r e m é n y k e d t e k , hogy valami p o m p á s eszmecserében lesz részük, ha Luthert v i t á b a vonják. Persze kevéssé tud­ h a t t á k , hogy Luther sem vitára nem termett, sem erasmusi szellemességű, j ó e b é d é r t h á l á s a n csevegő asztaltárs nem volt. M á r ezért is érthető volna a követek c s a l ó d á s a : tudat­ lannak találták. Aleandernek R ó m á b a k ü l d ö t t jelentése szerint a köve­ tek az ebéden b u z d í t o t t á k Luthert, hogy térjen vissza a jó ú t r a . Nem csak kérték, hanem m é g k i is m u t a t t á k sok téve­ dését. Luther, amint a jelenlevők m o n d j á k , olyan ügyetle­ n ü l viselkedett, hogy a követek k é s ő b b a c s á s z á r n a k és az egész udvarnak azt m o n d t á k , hogy tudatlannak és ő r ü l t n e k találták. ) E tudósítás értékelésénél m i n d e n e k e l ő t t az a k é r d é s , hogy a L u t h e r r ő l szóló jellemzés m e g b í z h a t ó - e . A nuncius ugyanis nem maga hallotta, amit ír, mert a követek Luther­ ről a c s á s z á r n a k és az udvarnak nyilatkoztak. S ha való­ ban így nyilatkoztak volna is, ez m é g nem jelenti azt, hogy u g y a n í g y ítéltek, mert a s e g é l y k é r ő k n e k nem lett volna t a n á c s o s egy fokkal is k e d v e z ő b b e n vélekedni a császár nagy g o n d j á n a k okozójáról. A g y a n ú n a k , hogy nekik b á r ­ mennyi k ö z ü k is lenne a l á z a d ó h o z , m é g az á r n y é k á t is el kellett k e r ü l n i ö k , és ezért festették feketére az eretneket. Ó v a t o s a n kell fogadni e jellemzést amiatt a h a s o n l ó ­ ság miatt is, amely e közt és a Gontarini velencei követ leve­ lében álló jellemzés között van. Contarini ugyanis Luthert sem nem látta, sem vele nem beszélt, egészen a sitteni bíbo­ ros közléseire t á m a s z k o d o t t , mégis azt írta, hogy tévtanít á s a i n kívül m é g nagyon o s t o b á n a k , felettébb m é r t é k t e l e n ­ nek és a t u d o m á n y o k b a n j á r a t l a n n a k találta. ) Valószínű ennélfogva, hogy amikor Aleander a magyarok véleményé6

7

8

8

) Knauz Nándor, Balbi Jeromos II. Lajos király tanára, Magyar Sión 1866, rágalomnak tartja ros^z hírét. De lásd Fraknói V., Magyar­ ország a mohácsi vész előtt. Bp 1884. 30. ) P. Kalkoff, Die Depeschen des Nuntius Aleander. Halle 1886. 161. E T E 1, 33: et fecero buona opera contra quel ribaldo, perche lo invitorno a pranso et V haveano trovato indotto, et lo exhortorno a redursi a la bona via, non solamente pregandolo, ma ancora demonstrandoli evidentemente molti de suoi errori, al che volend'o Luther responder, si porto si male (como dicono H astanti), che Ii ambasciatori dissero poi a Cesar et a tutta questa corte, che 1' haveano trovato et indotto et paocio. ) P. Kalkoff, Briefe, Depeschen und Berichte über Luther vom Wormser Reichstage 1521. Halle 1898. 19. 57: Ausser diesen seinen Irrlehren erfuhr ich, dass er sehr unklug, überaus unmässig und in den Wissenschaften unwissend ist. Vö. ixott 86. 7

8

ről tudósított; t u l a j d o n k é p p e n , b á r t a l á n j ó h i s z e m ű e n , a hivatalos n é z e t e t ) vetette p a p í r r a . Ezt annyival i n k á b b fel­ tehetjük, mert a t a l á l k o z á s és a t u d ó s í t á s között adataink t a n ú s á g a szerint egy hétnél hosszabb i d ő n e k is el kellett telnie. Luther ugyanis április 16-án érkezett Wormsba. ) A magyar követek viszont m á r 20-án elutaztak. ) A talál­ k o z á s idejéül t e h á t csak h á r o m nap marad: április 17, 18 és 19. ) Aleander levele pedig, amelyben a magyar követek és Luther t a l á l k o z á s á r ó l ír, április végéről való, Brieger szerint 29-éről. ) A közbeeső napok, főleg a L u t h e r r ő l való t á r g y a l á s o k miatt, sokkal mozgalmasabbak voltak Aleanderre nézve, hogysem m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t t e volna a propa­ gált hivatalos v é l e m é n y t a m a g y a r o k é t ó l . A t a l á l k o z á s idejének a jelzett h á r o m napra k o r l á t o ­ zása m á s s z e m p o n t b ó l is jelentős. S z á m o l n u n k kell azzal a lelkiállapottal, amelyben Luther e napokon volt. 17-én és 18-án készült, hogy m i t fog mondani a g y ű l é s e n . ) 19-én is f á r a d t lehetett ahhoz, hogy nyugodt hangulatban vitat­ kozzék. Nem is volt szokva ahhoz, hogy fényes u r a k k a l üljön egy asztalhoz, hiszen szigorú fegyelmű kolostorokban élt m á r tizenhatodik éve, és v i t á r a sem termett; a nuncius levelében foglalt jellemzés értékelésénél m é g i s főleg azt a n y u g t a l a n s á g o t és feszültséget k e l l figyelembe venni, amely e napokban Luther lelkére nehezedett. 9

10

11

12

13

14

Ez a t a l á l k o z á s nem is é r d e m l i azt a fontosságot, ame­ lyet a magyar történetírók szoktak neki t u l a j d o n í t a n i . A magyar követek részéről közvetlenül nem maradt fenn köz­ lés, Luther részéről pedig semmi feljegyzésünk sincs r ó l a . ) 15

9

7

) Vö. a császár ítéletét: Kalkoff ) j-ben i. m. 158: pazzo, dissoluto et demoniaco. ) Köstlin I, 409. ") Fraknói, W. I. életrajza 172. Martin i. m. 22: talán már 19. elutaztak. ) Martin i. m. 21 csak két nap (17, 18) lehetőségét teszi föl. ) E T E 1, 33. Th. Brieger, Quellen und Forschungen zur Gesch. der Ref. I. Aleander und Luther 1521. Gotha 1884. XIII. 167. ) Köstlin I, 410. 413. ) Kalkoff ) j-ben i. m. 11. — PI. Joh. Kühn, L . und der Wormser Reichstag 1521. Leipzig (1914?), a 81. lapon azt írja, hogy L-ről wormsi tartózkodása idejéből majdnem semmit sem tudunk; csak annyit, hogy szakadatlanul látogatásokat fogadott. P. Kalkoff, Der Wonmser Reichstag von 1521. Münohe.i i. Berlin 1922, hatalmas mű, s a magyar követekkel mégsem foglalkozik. — Ha L . érdekes eseménynek tekintette volna ezt a találkozást, akkor legalább asztali beszélgetései során, magyarokról szó esvén, vagy magyar tanítványai­ nak társaságában, említette volna. E z a találkozás mind L . életében, mind W-ében epizód maradt. — Ki tudja egyáltalában, hogy Aleander levele nem túloz-e, amikor valami lakomát sejtet, holott talán szerény 10

12

13

14

15

8

A nuncius ugyanazon levelében legfeljebb h a s o n l ó é r t é k ű részlet az, amely a r r ó l szól, hogy ajánlatos lesz a c s á s z á r n a k megkeresnie a magyar k i r á l y t Luther elfoga­ tása ügyében, és ehhez a magyar követek is megígérték k ö z r e m ű k ö d é s ü k e t . ) E levélrészlet h á t t e r é b e n az a gondo­ lat áll, hogy Luther a birodalmi átok k i m o n d á s a u t á n bizonnyal Csehországba fog m e n e k ü l n i , t e h á t a magyarcseh király, I I . Lajos hatalmi k ö r é b e fog jutni. A magyar k i r á l y t e h á t ezen a ponton Luther üldözőjeként mutatkoz­ hatott. Nem tudhatjuk, hogy nem a d t á k - e értésére Luther­ nek is fenyegetésképpen: ne r e m é l j e n C s e h o r s z á g b a n mene­ déket; s ha előtte is, a m i k é n t a nuncius levelében, Magyar­ ország k i r á l y a k é n t emlegették az ellenséges i n d u l a t ú hatal­ m a s s á g o t , akkor m á r innen k e z d ő d h e t i k Luther lelkében a b i z a l m a t l a n s á g a magyar felsőbbség m a g a t a r t á s a i r á n t . W e r b ő c z y élete végéig b u z g ó h í v e maradt a p á p á n a k . Ezt azonban semmi m ó d o n sem szükséges összefüggésbe hozni wormsi útjával. Luther m o z g a l m á v a l szemben való ellenszenve nem fűződik Lutherrel való t a l á l k o z á s á h o z . Mielőtt m é g Wormsba érkezett, megmutatta r a g a s z k o d á s á t a r ó m a i k a t o l i k u s s á g h o z . A m i n t ez m á r szóba került, k i ­ nyomatta egy olasz domonkos, Ambrosius Catharinus m u n ­ k á j á t . ) K i r á l y á h o z írt levelében igen dicséri a m ű v e t , b á r beismeri, hogy a rendelkezésére álló idő rövidsége miatt csak futólag olvasta. Aranyos k ö n y v n e k , a katolikus h i t biztos, erős v é d ő p a j z s á n a k és éles n y i l á n a k mondja. ) De hogy mennyire szerencsétlen volt az ő s z e m p o n t j á b ó l is a választás, ahhoz elég a császár g y ó n t a t ó j á n a k , Glapionnak nyilatkozata a k ö n y v r ő l : nem v á r tőle semmi jót, „ h a Doktor Luther szeme elé k e r ü l " . ) Luther v a l ó b a n hama­ rosan feleletet írt az olasznak. Mialatt W e r b ő c z y ötven a n a n y á n Bécsben a m á s o d i k k i a d á s t n y o m t á k , ő m á r el­ készült v á l a s z á v a l : 1521 április elsején k é z i r a t b a n befejezte feleletét. Csak egyes pontokat szakasztott k i és azokhoz fűzve bizonyította, hogy a p á p a az Antikrisztus. ) W e r b ő c z y 16

17

18

19

20

étkezésről és rövid együttlétről kellett volna tudósítania? Az ápr. 15. és 20. közti napok a magyar követeknek is forróak voltak. Akkor tár­ gyalták az ő ügyüket is. Nem valószínű tehát, hogy hosszú időt szántak volna az „eretnekkel" való beszélgetésre. Aleander szavaira kár volt FrerZr/joinak a magyar borok hatásába helyezett reménykedés hipo­ tézisét ráépítenie. (Századok 1876. 467 és W. I. életrajza 172.) ) Kalkoff ) j-ben i. m. 157. 160k. E T E 1, 33. ) Jelen tanulmány 20. lap. — A bécsi kiadás könyvészeti le­ írása: W 7, 701 és Apponyi, Hungarica I. 144. sz. ) E T E 1, 25k. Fraknói, W. I. életrajza 164kk. ) W 7, 698. ) Ad librum eximii Magistri Nostri Magistri Ambrosii Catharini, defensoris Silvestri Prieratis acerrimi, responsio. W 7, (698) 705. Köstlin I, 398k. 16

17

18

19

20

7

cselekedete t e h á t nem t á r g y a , hanem s z á n d é k a szerint érté­ k e l e n d ő . Fel akarta h í v n i k i r á l y a figyelmét a lutheri eret­ nekség veszedelmére, útjával kapcsolatban pedig tanújelét akarta adni, hogy a magyarok mennyire hívek a r ó m a i keresztyénséghez. Hadd lássa K á r o l y császár is, hogy a m a g y a r s á g m e g é r d e m l i a h a t h a t ó s segítséget a t ö r ö k ellen. ) E g y e l ő r e azonban csak jelezhette b u z g ó cselekedetét, mert a m ű v e t kinyomtatva m é g nem vihette m a g á v a l Wormsba. ) Úgy latszik, a n n á l jobban gondoskodott arról, hogy áldozat­ készségéről t u d o m á s t vegyenek. Aleander nuncius m á s k é p nem jelenthette volna ezt a b a r á t i segítséget. Amellett, hogy azon az e b é d e n hatni p r ó b á l t Lutherre, ez a k ö n y v k i a d á s is alapul szolgált ahhoz, hogy a nuncius azt írja róla és Balbiról: j ó szolgálatot tettek a l á z a d ó ellen. ) Valószínű, hogy ennél nagyobb e r e d m é n y t nem is é r t el a szerencsét­ lenül választott k ö n y v d r á g a k i n y o m a t á s a . W e r b ő c z y 1526-ban is világos b i z o n y s á g á t adta ellen­ szenvének mindennel szemben, aminek valami köze volt Luther nevéhez. A k i r á l y n é n á s z a j á n d é k á h o z t a r t o z ó b á n y a ­ v á r o s o k b a n m á r 1525-ben z a v a r g á s o k t ö r t é n t e k ; 1526 ele­ j é n a m u n k á s o k l á z a d á s a olyan nagy m é r e t ű lett, hogy ő maga m i n t n á d o r utazott oda rendet teremteni. ) Noha ítéletlevele ) szerint a vizsgálat kiderítette a b á n y á s z o k t ö b b p a n a s z á n a k s követelésének jogosultságát, mégis igye­ kezett ezt a z a v a r g á s t belső összefüggésbe állítani a l u t h e r á ­ nus eretnekséggel. Burgio p á p a i nuncius m á r előbb kifejezte h a s o n l ó nézetét, de ő, amikor kiemelte a M o r v a o r s z á g h o z és Sziléziához való közelséget, valamennyire éreztette, hogy itt esetleg a cseh-morva vallási mozgalmak h a t á s á r a kell gondolni. ) W e r b ő c z y ellenben többször hangoztatja a lutheri eretnekség r o m b o l á s á t , és ennek k i i r t á s á t a l á z o n g á s lecsendesítésével egyszerre teljesítendő feladatnak tekinti. ) 21

22

23

24

2B

26

27

Nem lehetetlen, hogy W e r b ő c z y szemléletéhez hozzá­ j á r u l t az előző évi n é m e t o r s z á g i p a r a s z t l á z a d á s t u d o m á s a is. K ü l ö n b e n is felvetődik k é t k é r d é s . Nem volt-e valami kap­ csolat a k é t e s e m é n y k ö z ö t t ? Lehet-e Luther h a t á s á b a n 21

) Vö. Fraknói, W. I. életrajza 167. ) Uott 167. *) j . ) E T E 1, 33: et fecero buona opera contra quel ribaldo. ) Fraknói, W. I. életrajza 226. — J. Kachelmann, Geschichte der ungrischen Bergstädte und ihrer Umgebung. 3. Theil. Schemnitz 1867. 151k. ) E T E 1, 251kik. ) E T E 1, 240k. ) Valószínűleg e lázongással volt kapcsolatban a lübetbányai lelkész és tanító megégetése 1527-ben. — Jahrbuch d. Gesellschaft für d. Gesch. d. Protestantismus in Oesterreich. V I I . 1886. 43kk. E T E 2, 424. Zoványi, Ref. tört. 101. Szekfä, Magy. tört. IV. 251. 22

23

24

20

28

27

k e r e s n ü n k e b á n y a m u n k á s l á z o n g á s o k á t ? Az első k é r d é s r e feleletül az a tény szolgál, hogy ekkoriban nem volt szokat­ lan az ilyen szociális forradalom. A m á s i k r a v o n a t k o z ó l a g pedig tekintetbe kell v e n n ü n k , hogyha igazán Luther ha­ tása lett volna az ilyen elégedetlenség és f o r r o n g á s , akkor ez nem szorítkozott volna é p p e n csak az említett b á n y a v á r o ­ sokra. Luther szellemétől m é g a d é l n é m e t o r s z á g i paraszt­ felkelés is idegen volt, noha az egyenesen Luther szavaira hivatkozva indult meg. ) Sokkal bizonyosabb, hogy ennek a hazai jelenségnek az i n d í t ó o k á t a g a z d a s á g i viszonyokban kell k e r e s n ü n k . ) Sem Burgio, sem W e r b ő c z y ítéletéből nem á l l a p í t h a t ó meg, hogy itt v a l ó b a n Luther h a t á s a je­ lentkezett. W e r b ő c z y István, h a z á n k e nagy férfia t e h á t érdekes típusa azoknak, akik Luther m ű v é r ő l egészen téves felfo­ gást szereztek, attól e l z á r k ó z t a k és a maguk álláspontjáról is rosszul választott fegyverekkel k ü z d ö t t e k ellene. ) 23

29

30

2. Luther é s Mária k i r á l y n é . W e r b ő c z y b u z g ó l k o d á s a a r ó m a i h i t é r d e k é b e n kirá­ l y á n á l sem érte el a remélt e r e d m é n y t . I I . Lajos 1521-ben m é g csak 15 éves ifjú volt. B á r k o r a é r e t t , mégis alkalmat­ lan arra, hogy m a g a t a r t á s á v a l az egész udvar állásfoglalá­ s á n a k i r á n y t adjon. 1521-ben M á r i á n a k B u d á r a jövetelével az udvari élet is megváltozott. Az új k i r á l y n é v a l sok ide­ gen jött be; s a n é m e t e k ú j szellemet hoztak magukkal. Mária szintén igen fiatal volt, de nevelésénél és természeté­ nél fogva az ö n á l l ó s á g r a nagy volt benne a h a j l a n d ó s á g . Mária jelenléte az udvarban a lutheri mozgalom szem­ p o n t j á b ó l igen jelentékeny volt. E jelentőségében minden­ esetre osztozott vele Brandenburgi György őrgróf is. Részé­ ről m á r 1523-ból h a t á r o z o t t bizonysággal r e n d e l k e z ü n k , 28

) Köstlin I, 695kk. W 18, 279k. — Vö. P. H. Schmidt, Martin Luther und der Klassenkampf. St. Gallen 1923. H. Wendorf, Marlin Luther. Leipzig 1930. 181kk. H. Obendiek, Der Teufel bei Martin Luther. Berlin 1931. 230kk. ) Thienemann kielégítően vezeti le gazdasági okokból, Minerva 1924. 30. ) W. vakbuzgóságára 1. még Szerémi György emlékiratát, Magyar Tört. Emlékek 2. osztály 1. kt. 76. I I I . 2. Az egészre: Fraknói Vilmos, II. Lajos és udvara. Bp 1878. — Uaz, Magyarország a mohácsi vész előtt. Bp 1884. — Uaz, A Hu­ nyadiak és a Jagellók kora. Bp 1896. (Szilágyi, A magy. nemz. tört. IV.) 413—491. — Hanuy Ferenc, A lutheránizmus Magyarországon a mohácsi vész előtt. Kath. Sz. 1906. — Thienemann Tivadar, Mohács és Erasmus. Minerva 1924. Brandenburgi György őrgrófra: L . Neustadt, Markgraf G. v. Br. als Erzieher am ungarischen Hofe. Breslau 1883. — Fraknói V., Br. Gy., 29

30

hogy Lutherrel rokonszenvezett. Nem tudjuk, hogy mikor, m i k é p k e z d ő d ö t t kapcsolatuk, de 1523 j a n u á r elején m á r bizalmas h a n g ú levelet írt h o z z á P r á g á b ó l . Biztosítja Luthert, hogy a b o r j ú s z ö r n y r ő l ellene írt k ö n y v e c s k e nem az ő uta­ sítására készült, sőt mihelyt t u d o m á s t szerzett róla, azonnal elégettette a nyomtatott p é l d á n y o k a t . Kéri, hogyha mégis kezébe k e r ü l n e egy p é l d á n y , ne higgye, hogy az az ő m u n ­ kája. Nem akarja elrejteni előle j ó véleményét, hogy ehhez igazodjék. í r j o n neki az oltári szentség i m á d á s á r ó l , a k ö n y v ­ ből való i m á d k o z á s n a k , az ereklyék tiszteletének szükséges­ ségéről és h a s o n l ó k r ó l . ) Ugyanabban az évben Albrecht b á t y j á v a l együtt Wittenbergben is felkereste L u t h e r t . ) N e k i s z o k t á k t u l a j d o n í t a n i , hogy a h ú s z a s évek ele­ jén két olyan t a n í t ó m ű k ö d ö t t a budai i s k o l á b a n , akik k é ­ s ő b b a r e f o r m á c i ó h a t á r o z o t t hívei lettek. K ö z ü l ü k Grynaeus 1523-ban e r e t n e k s é g g y a n ú j a m i a t t b ö r t ö n b e is ke­ rült, s innen csak e l ő k e l ő férfiak és n ő k k ö z b e n j á r á s á r a szabadult, de ú g y , hogy h a z á n k a t el kellett hagynia. T á ­ vozni k é n y s z e r ü l t t á r s a , Vinsheimius is. ) Nagyon valószínű, hogy humanista, reformista i r á n y u k m i a t t ű z t é k el ő k e t . ) 31

32

m

33

34

II. Lajos nevelője. Budapesti Szemle 36. kt. 1883. — K. Schornbaum, Zur Politik des Mkgr. G. v. Br. München 1906. lkk. A vallásügyi törvéngekre: A' lutheránusok ellen Ezer, ö t Száz, Húszon ötödik Évben iktatott törvényhozásba. Be nem folyt a' R. K. Papság. Pest 1813. — Veszprémi, „Lutherani comburantur". Uj Magyar Sión 1880. — Zsilinszky Mihály, A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a < eformatiotól kezdve. I. Bp 1880. — Haller-Karácsonyi, Történelmi hazugságok. Bp 1890. 761kk. —• Szabó Dezső, A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. Bp 1909. 66kk. Mária királynéra: Leopold Ritter v. Sacher-Masoch, Ungarns Untergang und M. von Oesterreich. Leipzig 1862. kül. 88kk. — . . t. . (Botka Tivadar), M. magyar királyné győzelme a vallási gyanúsításo­ kon. Magyar Sión 1864. — Juste Tivadar, M. magyar királyné I I . Lajos özvegye. Ford.: Szász Károly. Pest 1866. — Fraknói V., M. magyar királyné állása a reformatio irányában. Uj Magyar Sión 1878. — P. v. Radics, Fürstinnen des Hauses Habsburg in Ungarn. 1896. 53kk. — G. Loesche, Die evangelischen Fürslinnen im Hause Habsburg. Wien 1904. 13kk. — Payr Sándor, M., a humanista magyar királyné, Bp 1905. (Előbb a Prot. Sz-ben.) — Ortvay Tivadar, Habsburgi Mária és férje I I . Lajos magyar király katholikus igazhívőségének kérdése. Bp 1913. — Uaz, M. I I . Lajos magyar király neje. Bp 1914. Henckel Jánosra: Franki Vilmos, H. J . Mária királyné udvari papja. Pest 1872. — Gustav Bauch, Dr. J H., der Hofprediger der Königin Maria von Ungarn. Ung. Revue Bp 1884. 599. ) E 4, 57. Vö. Köstlin I, 646. L . Művei 4, 3. ) Köstlin I I , 107. ) Neustadt i. m. 83. Ábel Jenő, Egyetemeink a középkorban. Bp 1881, 44kk. Karácsonyi János és Révész Kálmán vitája: E T E 1, 550kk; Századok 1902, 1903. Zoványi, Ref. tört. 22. Payr, Cordatus. ösvény 1928. 26. Ortvay, Igazhívőség stb. 4k. ) Allgemeine deutsche Biographie 10. (Leipzig 1879) 72k. Kará­ csonyi J., Századok 1903. 76. 31 32 33

34

György ő r g r ó f n a k t u l a j d o n í t j á k azt is, hogy Henckel J á n o s a k i r á l y n é u d v a r i papja lett. ) T a l á n G y ö r g y v i s e l k e d é s e is h o z z á j á r u l t ahhoz, hogy az 1523. évi budai o r s z á g g y ű l é s m á r foglalkozott a luthe­ r á n u s o k k a l . Fej- és j ó s z á g v e s z t é s r e ítélte ő k e t . „Méltóztas­ sék a k i r á l y i felségnek m i n t k a t o l i k u s fejedelemnek m i n ­ den l u t h e r á n u s t , ezek p á r t f o g ó i t , valamint e felekezethez c s a t l a k o z ó k a t , m i n t n y i l v á n o s e r e t n e k é k e t és a szentséges Szűz M á r i a ellenségeit fejvesztéssel és összes j a v a i k elvéte­ lével b ü n t e t n i . " ) Az o r s z á g g y ű l é s ezzel a c i k k e l v o l t a k é p e n nem rendelt el v a l a m i újait és szokatlant, mert előzőleg t ö b b t ö r v é n y u g v a n í g y s ú j t o t t a a n y i l v á n o s eretnekeket, így az 1462 : I I . 13. § és az 1495 : I V . 12. § a h ű t l e n s é g b e e s ő k k ö z é sorolja a k á r h o z t a t o t t eretnekeket is, ) a h ű t l e n s é g ­ nek pedig fej- és j ó s z á g v e s z t é s volt a b ü n t e t é s e . ) T e h á t ez a t ö r v é n y csak alkalmazta a r é g e b b i i n t é z k e d é s t a luthe­ r á n u s o k r a , vagyis elfogadta és é r v é n y e s í t e n i akarta a r ó m a i á l l á s p o n t o t L u t h e r e r e t n e k s é g é v e l szemben. Eleinte azonban csak nehezen lehetett m e g á l l a p í t a n i , hogy k i k p á r t o l j á k L u t h e r m o z g a l m á t , m é g l e g i n k á b b meg lehetett a z o k r ó l , a k i k i s k o l á b a n vagy templomban t a n í ­ tottak. Még György ő r g r ó f n á l is a L u t h e r i r á n t i rokonszenv i n k á b b csak a k o r m á n y z á s t e r é n mutatkozhatott. 1523 őszén, a m i k o r a k i r á l y n a k a b o r o s z l ó i l u t h e r á n u s mozgalom ü g y é ben i n t é z k e d n i e kellett volna, György a l u t h e r á n u s o k p á r t j á r a állt. Azt a j á n l o t t a , hogy a vallási bonyodalmak r e n d é zését el k e l l halasztani az egyetemes zsinat m e g t a r t á s á i g . A k i r á l y ez ü g y e l i n t é z é s é r e é p p e n őt k ü l d t e . ) De az őrgróf m é g s e m é r v é n y e s í t e t t e gátló b e f o l y á s á t az egész vonalon. E l l e n k e z ő l e g , a k i r á l y i rendeletek egész sora mutatja, hogy a k i k k e z é b e n az i n t é z k e d é s e k i r á n y í t á s a volt, teljesen a p á p a kedve és a t ö r v é n y é r t e l m e szerint k é s z í t e t t é k a l u t h e r á n u s o k ellen a parancsokat. ) Tehát M á r i a k i r á l y n é s z i n t é n k e v é s s é tudta é r v é n y e s í t e n i gátló hatalmát. 35

36

37

38

39

40

35

) Neustadt i. m. 83. Ortvay, Igazhívőség stb. 4k. ) Articulus 54: Omnes Lutheranos, et illorum fautor.es, ac factionli ipsi adhaerentes, tanquam publicos haereticos, hostesque sacratissimae virginis Mariae; poena capitis, et ablatione omnium bonorum suorum majestas regia, veluti catholicus princeps, punire dignetur. M. Ttár, 1000—1526. évi tczikkek Bp 1899. 824. ) M. Ttár előbb i. kt. 340. 566. Vö. Werbőczy Hármaskönyve I. rész 14. cim. 14. §. M. Ttár W. Hk. Bp 1897. 78. ) Hármaskönyv I. rész. 16. cím. Előbb i. m. 78. — Kérdés tehát, hogy igaza van-e Hanuy i. c. 386. idevágó megjegyzésének; szerinte az ablatio kisebb büntetés a confiscatiónál. ) Fraknói, Üj Magyar Sión 1878. 787k. * ) E T E 1, 120. 123. 135. 158. 188. 189. 265. 38

37

38

39

9

Azt nem tudhatjuk, hogy / / . Lajos ö n m a g á b a n milyen é r z e l m ű volt. Államfői e l j á r á s á b a n b u z g ó s á g o t mutatott a r ó m a i k a t o l i k u s s á g j a v á r a , de v a l ó s z í n ű l e g a p á p a i k ö v e t e k u n s z o l á s á r a , sőt t a l á n a b e a v a t k o z á s u k r a . Lajos k i r á l y l y a l ugyanis sokszor í r a t t á k a l á a d o m á n y l e v e l e k e t előzetes t á r g y a l á s n é l k ü l , ) s ezért feltételezhetjük, hogy vallási dolgokban is k é s z ü l t e k az ő a l á í r á s á v a l olyan levelek, ame­ lyekhez b e n s ő l e g semmi kapcsolata nem volt. Mindemellett t é n y marad, hogy 1524-ben levél ment tőle Frigyes szász választófejedelemhez Luther ügyében. A választófejedelem előtt — írja — nincs t i t o k b a n , hogy L u t h e r m i l y e n eretnek­ séget t á m a s z t o t t a k e r e s z t y é n h i t és az e g y h á z rendje ellen, a k e r e s z t y é n fejedelmeket g y a l á z z a s a t ö r ö k ö t magasztalja. Ne t ű r j e t o v á b b ezt a szégyent, b ü n t e s s e meg azt a szerze­ test! L e v e l é n e k nem lett semmi foganatja. Bölcs Frigyes, m i u t á n t e s t v é r é t ő l , l e e n d ő u t ó d á t ó l , J á n o s h e r c e g t ő l véle­ m é n y t k é r t , azt felelte Lajos k i r á l y n a k , hogy ő l á z a d á s t Is­ ten és a szent k e r e s z t y é n h i t ellen nem t á m o g a t . ) 41

42

Mária királyné ezzel ellentétben k e v é s b b é volt befo­ l y á s o l h a t ó . T e r m é s z e t e szerint ö n á l l ó s á g , ö n á l l ó v é l e m é n y ­ a l k o t á s jellemezte, s a m i n á l a g y e n g e s é g n e k , m e g a l k u v á s ­ nak t ű n h e t i k fel, az c s u p á n a n ő i lélek egyetemes sajá­ tossága. N e v e l é s é n é l fogva is é r d e k l ő d é s volt benne kora iro­ dalma és szellemi mozgalmai iránt. A h u m a n i s t á k i r á n t való r o k o n s z e n v é t kétségtelenül m á r m a g á v a l hozta Bu­ d á r a . Bizonytalan, hogy m á r e l ő b b megismerkedett-e L u ­ ther i r a t a i v a l . ) De nem maradhat k é t s é g e s , hogy k o r á n a k t a l á n legdivatosabb íróját, Erasmust k o r á n olvasgatta, s az erasmusi szellem hatott r e á . V a l ó s z í n ű l e g k e z d e t t ő l fogva Erasmus és L u t h e r s z e l l e m é n e k h a t á s a k ü z d ö t t e g y m á s s a l lelkében. É r d e k e s e n jellemzi ezt a k é t i r á n y közé j u t á s t Piso Jakabnak 1522-ben Erasmushoz írott levele. ) Elmondja, hogy P r á g á b a n a k i r á l y a s z t a l á n á l szó esett L u t h e r r ő l , a m i l á t h a t ó a n nem tetszett a k i r á l y i p á r n a k . Az egyik bran­ denburgi ő r g r ó f — Albrecht vagy György — megjegyezte, hogy L u t h e r kezdetben mindent E r a s m u s t ó l vett át és j ó l é r t i k e g y m á s t . E r r e ő, Piso, b á r nem tagadta, hogy ugyan­ ezt s o k a k t ó l hallotta m á r , t ö b b érvvel k i m u t a t t a , hogy m á s 43

44

41

) Fraknói, I I . Lajos és udvara 17. * ) Seckendorf, Commentarius de Lutheranismo. Ed. 2. Lipsiae 1694. Liber I. § CLVII. (Sect. 57.) W. E. Tentzels Historischer Bericht. 3. Druck. Leipzig 1718. 526kk. Schmitth, Archi-episcopi Strigonienses. Tyrnaviae 1758. 33k. Ungarisches Magazin IV. Pressburg 1787. 168k. W 19, 542. * ) Fraknói, Új Magyar Sion 1878. 787. «•) E T E 1. 76. 2

3

k é p áll a dolog, és Erasmus egy levelére hivatkozott. A le­ velet e l ő h o z a t t á k , s o r j á b a n végig o l v a s t á k . Ha t e h á t M á r i a eddig t a l á n s z i n t é n azon a v é l e m é n y e n volt, hogy Luther mozgalma n a g y j á b a n azonos E r a s m u s é val, a k k o r most m á r eléje k e r ü l t a feladat, hogy v á l a s s z o n a k e t t ő k ö z ö t t . Csakhogy nem é b r e d t ennek t u d a t á r a . To­ v á b b i v i s e l k e d é s e azt mutatja, hogy m é g h o s s z ú é v e k e n át k ü z d ö t t benne a k é t f é l e szellem, m í g v é g r e egészen a k ö n y nyebb f a j s ú l y ú t és azt v á l a s z t o t t a , amellyel t e s t v é r e i is k i b é ­ kültek. A k ü z d e l e m r é s z l e t e i r e v o n a t k o z ó f o r r á s a i n k általa ban f e l ü l e t e s e k és nem mentesek r e f l e x i ó t ó l . ) í g y p é l d á u l nem sokat é r az olyan t u d ó s í t á s , amely csak a n n y i t m o n d . hogy a k i r á l y n é l u t h e r á n u s . Figyelembe k e l l v e n n ü n k , hogy noha Erasmus és L u t h e r útjai k e z d e t t ő l fogva k ü l ö n b ö z ő e k voltak, ezt ő k maguk is csak a szabad a k a r a t r ó l folytatott vitatkozásuk u t á n ismerték fel; tehát a tőlük távol állók m é g kevésbbé l á t h a t t á k azt, hogy m á s Erasmus és m á s L u ­ ther szelleme. T e h á t nem minden, a m i r ő l azt m o n d t á k : lutheri, volt i g a z á n L u t h e r h a t á s a . S k ü l ö n ö s e n s z i g o r ú vizsgálat a l á k e l l v e n n ü n k a hazai k ö z l é s e k e t . N á l u n k L u t h e r h a t á s a ter­ m é s z e t e s e n e l s ő s o r b a n n é m e t e k k ö z ö t t mutatkozott. A p o l i ­ t i k a i viszonyok m i a t t pedig a n é m e t e k a m a g y a r s á g t ö m e g e i előtt nem voltak rokonszenvesek. K ö v e t k e z ő l e g , ha v a l a m i rosszat akartak r ó l u k mondani, a k k o r a „ l u t h e r i " szóba h e l y e z t é k bele m e g v e t é s ü k e t . A l i g t é t e l e z h e t j ü k fel, hogy a k á r a magyarok, a k á r a k ü l f ö l d i k ö v e t e k k o m o l y meg­ g o n d o l á s t á r g y á v á t e t t é k volna, v á j j o n a m i n e k i k vissza­ tetsző, i g a z á n L u t h e r h a t á s a - e vagy t a l á n csak az Erasmusféle reformista szellemé. C s u p á n a n n y i a k é t s é g t e l e n ü l bizonyos, hogy a k i r á l y n é m a g a t a r t á s a — és n é m i l e g a k i r á l y é is — a r ó m a i p á p a h í v e i n e k s z e m é b e n k i f o g á s a l á esett. 1524 j a n u á r 2-án azt jelenti a velencei követ, hogy h í r szerint az u d v a r n á l is vannak l u t h e r á n u s o k és őfelsége is kedvez n e k i k . ) J ú l i u s ­ ban u g y a n ő a j u b i l e u m r ó l s egy l u t h e r á n u s >német szerze­ t e s - h i t s z ó n o k r ó l ír. A magyarok g y ó n t a k és á l d o z t a k , a n é ­ metek ellenben, a k i k Lutherhez s z í t a n a k , e l é g e d e t l e n k e d ­ tek. ) Burgio p á p a i k ö v e t u g y a n e b b ő l az i d ő b ő l , 1524 augusztus h a v á b ó l , m á r olyan h í r e k e t t o v á b b í t , hogy a k i 45

46

47

45

) Ez ugyan nem vonatkozik M-nak 1523-ban György őrgróf­ hoz írt levelére ( E T E 1, 85k), ezzel azonban alig tudunk mit kezdeni. Vö. Fraknói, Hunyadiak stb. i. m. 446k. * ) E T E 1, 105. ") E T E 1, 135k. 9

r á l y és a k i r á l y n é maguk is l u t h e r á n u s o k . Ez a h í r sze­ rinte onnan i n d u l t k i , hogy M á r i a k i r á l y n é u d v a r i papja n é m e t ü l a p á p a és a b í b o r o s o k ellen p r é d i k á l t , és ezt a papot a k i r á l y n é p á r t f o g á s á b a vette. A k i r á l y a panaszra szigorú vizsgálatot ígért, de a k i r á l y n é , ha igaz, ú g y nyilatkozott, hogyha a k i r á l y i t a n á c s el is k ü l d e n é p a p j á t , ő m e g t a r t a n á . A papnak azonban m é g i s t á v o z n i a kellett. A k i r á l y és k i r á l y n é , ez az igaz, igen j ó k e r e s z t y é n e k . A k i r á l y n é a n é ­ meteknek nem m i n t l u t h e r á n u s o k n a k , hanem m i n t szolgái­ nak kedvez s a z é r t , m e r t az ő n e m z e t é b ő l v a l ó k . „A magya­ r o k a n é m e t e k n e k nagy ellenségei, és azt sejtem, hogy egy napon v a l a m i b o t r á n y t t á m a s z t a n a k azon ü r ü g y alatt, hogy nem a k a r j á k t ű r n i a l u t h e r á n u s o k a t . " ) 48

A vallási és nemzeti érzés ö s s z e z a v a r á s á h o z hozzá­ j á r u l t a p á p á n a k a francia k i r á l l y a l a n é m e t c s á s z á r ellen való szövetkezése is. Campegio b í b o r o s n a k 1525 f e b r u á r ­ j á b ó l való levele szerint a szövetség h í r é r e a k i r á l y n é a n é m e t j e i v e l e g y ü t t kijelentette, hogy ha a p á p a a c s á s z á r ellen van, ő k l u t h e r á n u s o k lesznek. ) Viszont a magyarok — az ő levele és B u r g i o j e l e n t é s e szerint — m é g i s h í v e k maradnak a p á p á h o z ; k ö t e l e s s é g ü k n e k t a r t j á k ő s z e n t s é g e e l j á r á s á t m e g v é d e n i . ) Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t nem t u ­ l a j d o n í t h a t u n k nagy f o n t o s s á g o t a h í r n e k , hogy a magya­ rok b u z g ó a n t ü n t e t t e k m á r i á s k e g y e s s é g ü k k e l . A m i d ő n a k i r á l y G y e r t y a s z e n t e l ő n a p j á n akart bizonyos javaslatokra válaszolni, a nemesek k i j e l e n t e t t é k , hogy i n k á b b v á r n a k , mert ő k az o r s z á g v é d ő a s s z o n y á n a k ü n n e p é t tisztelettel a k a r j á k m e g ü l n i , „ m i n t h o g y — Istennek h á l a — m é g nem lettek l u t h e r á n u s o k k á , c é l o z v á n a k i r á l y n é r a és n é m e t ­ jeire." ) I l y e n viszonyok k ö z ö t t a k i r á l y n é b a n t a l á n d a c b ó l is e r ő s ö d ö t t a h a j l a n d ó s á g , hogy Luther t a n í t á s á v a l beha­ tóbban foglalkozzék. M á r i a v i s e l k e d é s é b e n r é s z e lehetett a p o l i t i k á n a k ak­ kor is, a m i k o r egy budai l u t h e r á n u s p o l g á r e l f o g a t á s a k o r a m e g v á d o l t a k v é d e l m é r e állt. 1525 a u g u s z t u s á b a n ugyanis a budai b í r á k h a l á l r a ítéltek egy l u t h e r á n u s t , s ez a k í n ­ padon sok n é m e t p o l g á r t és k e r e s k e d ő t nevezett meg, hogy s z i n t é n l u t h e r á n u s o k , t ö b b e k k ö z t S z e r e n c s é s I m r é t és a k i r á l y n é egyik k a m a r a g r ó f j á t . ) Szerencsés I m r e sok v i 40

50

51

52

48

) E T E 1, 142ik. 143: Ungari so no inimieissimi di Tudeschi, et mi dubito, che un giorno non seguiti alcun gran soandalo cum d'ire, che non volino Lutherani. Fraknói, Hunyadiak stb. i. m. 452. * ) E T E 1, 191k. ) E T E 1, 190k. ) E T E 1, 191: che per grazia de Dio anchora non erano diventali Lutlierani, mordendo la Regina et suoi TodeschS. ) E T E 1, 210. 212k. 9

50

51

52

53

s z á l y r a adott o k o t az udvar és a n e m e s s é g k ö z ö t t , ) nem bizonyos t e h á t , hogy v é d e l e m b e vétele p u s z t á n a l u t h e r á n u s együttérzés miatt történt. Az o r s z á g g y ű l é s e k e n a n e m e s s é g ugyanilyen m ó d o n keverte össze a vallást és nemzeti é r d e k e k e t . B i z o n y á r a m á r az 1524-i budai országgyűlésen t á r g y a l t a k az előző évi határozatnál szigorúbb intézkedésről a lutheránusok ellen, ) de azt csak 1525-ben R á k o s o n foglalták t ö r v é n y b e . A n é m e t e k i r á n t i ellenszenvvel v a l ó összefüggés n y i l v á n ­ való m i n d az o r s z á g g y ű l é s i t á r g y a l á s b ó l , m i n d pedig a ha­ t á r o z a t b ó l . A m i t B u r g i o sejtett, í m e b e k ö v e t k e z e t t . A R á k o ­ son ö s s z e g y ű l t n e m e s s é g hatvan t a g ú k ü l d ö t t s é g á l t a l k ö v e ­ telte a k i r á l y t ó l , hogy az udvar s z o l g á l a t á b ó l b o c s á s s á k el az összes n é m e t e k e t , tegyenek h e l y ü k b e magyarokat. Azon­ kívül, hogy F e r d i n á n d is e l b o c s á t o t t a felesége magyarjait, vallási okot is felhoztak: azok a n é m e t e k m i n d l u t h e r á n u ­ sok, és i l y e n emberekkel nem akarnak é r i n t k e z n i , m i n t ­ hogy nincs s z á n d é k u k f e l l á z a d n i Isten és az apostoli szék ellen, amelynek a segítségét mindenkor t a p a s z t a l t á k . ) E b b ő l az e l ő z m é n y b ő l is látszik, hogy Luther m o z g a l m á ­ nak ü g y e ezen az o r s z á g g y ű l é s e n sem szerepelt ö n á l l ó a n . Még jobban b i z o n y í t j a ezt a végzés, m e r t a l u t h e r á n u s o k elégetését ugyanabban a c i k k b e n rendeli el, amely a Fuggerek hivatalnokainak eltávolítását, a császári és velencei k ö v e t e k v i s s z a k ü l d é s é t k í v á n j a , és az idegen nemzetbeliekk e l foglalkozik. A 4. t ö r v é n y c i k k 4. §-a így hangzott: „A l u t h e r á n u s o k s z i n t é n m i n d k i i r t a n d ó k az o r s z á g b ó l : s b á r h o l t a l á l t a t n a k , nemcsak az egyházi, hanem a világi személyek á l t a l is a k a d á l y n é l k ü l fogattassanak el és é g e t t e s s e n e k meg." ) 54

55

56

A k i r á l y azonban a r á k o s i o r s z á g g y ű l é s végzéseit nem s z e n t e s í t e t t e , s így a l u t h e r á n u s o k m e g é g e t é s é t e l r e n d e l ő t ö r v é n y is csak a z á l t a l vált é r v é n y e s s é , hogy az 1525. évi hatvani o r s z á g g y ű l é s ezt is felvette h a t á r o z a t a i k ö z é , ) az­ zal a kiegészítéssel, hogy a k i i r t a n d ó és m e g é g e t e n d ő luthe­ r á n u s o k javai a k i r á l y i fiskusra vagy f ö l d e s u r a i k r a száll­ janak. ) 57

58

53

) Fraknói, Hunyadiak stb. i. m. 458kk. *j Zsilinszky i. m. 17. Szabó i. m. 69. Zoványi, Ref. tört. 48. 1. j . ) Fraknói, Hunyadiak stb. i. m. 458kk. Szabó i. m. 75k. Zsilinszky i. in. 19. E T E 1, 202. ) Lutherani etiarn omnes de regno exstirpentur: et ubicunque reperti fuerint; non solum per ecclesiasticos, verum etiam per saeculares personas, libere oapiantur, et comburantur. M. Ttár 1000—1526. tvcikkek. 830. ) Szabó i. m. 81. ) Zsilinszky i. m. 21. 5

65

58

57

B8

A hatvani o r s z á g g y ű l é s .törvényeit m á r m e g e r ő s í t e t t e a k i r á l y . ) De a „ l u t h e r a n i omnes c o m b u r a n t u r " h a t á l y a így sem lett hosszúéletű, mert amikor az 1526-i ország­ gyűlés a 17. c i k k b e n a hatvani h a t á r o z a t o k a t é r v é n y t e l e ­ n í t e t t e , s z ü k s é g k é p p e n ez a t ö r v é n y is h a t á l y t a l a n n á v á l t . ) Az sem szól e m e g á l l a p í t á s ellen, hogy e z e k b ő l az é v e k b ő l l u t h e r á n u s o k kegyetlen ü l d ö z é s é r ő l , sőt m e g é g e t é s é r ő l van t u d o m á s u n k . ) Az ismert esetek időileg is f ü g g e t l e n e k e t ö r v é n y t ő l . ) É s é r v é n y b e n m a r a d á s a e g y é b k é n t is csak a k k o r volna igazolva, ha nemes vagy p o l g á r e m b e r m á g l y a ­ haláláról hallanánk. Igen j e l l e m z ő a viszonyokra az is, hogy az, a k i a val­ lási mozgalmak ü g y é b e n l e g i n k á b b volt hivatva e l j á r n i , e z e k n é l az o r s z á g g y ű l é s i t á r g y a l á s o k n á l ö n k é n t e l e n ü l is s z e m b e k e r ü l t azzal a p á r t t a l , amelyik a n é m e t e k i r á n t i el­ l e n s z e n v b ő l a l u t h e r á n u s o k s z i g o r ú b b üldözését k í v á n t a . Szalkay esztergomi é r s e k ugyanis m i n t a k i r á l y kancel­ lárja s z i n t é n s z á l k a volt az e l l e n z é k i n e m e s s é g s z e m é b e n . ) E z é r t é r t h e t e t l e n , hogy valaha is r á s a p a p s á g r a tették' az e r e t n e k é g e t ő t ö r v é n y felelősségének t e r h é t . ) Azzal azonban, hogy az idegenek egy része, k ö z t e György őrgróf is, ha nem is a n n y i r a az o r s z á g g y ű l é s e k végzéseitől, m i n t i n k á b b a n e m e s s é g h a n g u l a t á t ó l félve, el­ t á v o z o t t B u d á r ó l , ) M á r i a k i r á l y n é m a g a t a r t á s a semmit sem változott. Az 1526-i e s z t e n d ő b ő l , a m o h á c s i vész előtti időt tekintve, i s m é t m e g t a l á l j u k a g y a n ú kifejezését L u t h e r i r á n t i r o k o n s z e n v é r ő l . A n y á r f o l y a m á n az esztergomi é r s e k a r r ó l é r t e s í t e t t e Burgiot, hogy a k i r á l y n é e g y e t é r t L u t h e r 59

60

61

62

63

64

65

5B

) Szabó i. m. 81. ) M. Ttár előbb i. kt. 844. — A lutheránusok ellen stb. i. m. 66. 83. Veszprémi i. c. 409kk. Zoványi, Ref. tört. 63. 3. j . ! — Ellenkező véleményen Hanuy i. c. 608. ) Szerémi György Emlékirata. M. Tört. Emlékek 2. oszt. 1. kt. 76: Palatínus tres feoerat comburere. Inde Stephanus Verbwci in possessione sua octo urgere preceperat. E T E 1, 148k. 210. 212. — János szolga megégetéséről lásd e tanulmány I I . részét. Vö. továbbá e rész *>) j-t. ) Zoványi, Ref. tört. 55. ) j . nem feltétlenül meggyőző, mert Szerémi közlései megbízhatatlanok (vö. Wenzel G., M. Tört. Emlékek 2. o. 1. kt. XIXkk), továbbá mivel többek között a libetbányaiak esete is mutatja, hogy nem a törvény érvényessége volt a döntő. Hogy ez így van, az is igazolja, hogy viszont amikor a lutheránuségető törvény hatályban volt, a nyilvánvalóan lutheránus Cordatust és Kreslinget — pedig fogva voltak — nem égették meg. ) Zsilinszky i. m. 19. Fraknói, Hunyadiak stb. i. m. 454k, 459kk. *) Vö. A lutheránusok ellen stb. i. m. Veszprémi i. c. HallerKarácsonyi i. m. 5. fejezete. ) Zsilinszky i. m. 21k szerint az őrgróf még 1526-ban is itt volt. De lásd Fraknói, Hunyadiak stb. ,i. m. 467. 60

61

82

83

8

85

1

66

rel. ) De j e l l e m z ő , hogy nemsokkal e l ő b b Erasmus is magasztalólag, e l i s m e r ő e n n y i l a t k o z i k r ó l a Henckelhez írt l e v e l é b e n . ) Pedig a k k o r m á r nem lehetett senki egyszerre Erasmus és L u t h e r híve. Ha azonban nem t u d j u k is bizonyosan, hogy M á r i á ­ n a k m a g á n a k m i l y e n volt a g o n d o l k o d á s a , azt látjuk, hogy L u t h e r az e v a n g é l i o m i k e r e s z t y é n s é g h í v é n e k és az evan­ gélikusok p á r t f o g ó j á n a k ismerte. L e g v a l ó s z í n ű b b , hogy Cordatus h í v t a fel r á f i g y e l m é t . ) De b e s z é l h e t t e k r ó l a Iza­ bella, M á r i a t e s t v é r e , a d á n k i r á l y felesége, ) — maga a d á n k i r á l y ) és a brandenburgi ő r g r ó f - t e s t v é r é k . ) 67

08

69

70

71

L u t h e r ú g y gondolta, hogy M á r i a k i r á l y n é igen n e h é z helyzetben van, férje k a t o l i k u s b u z g ó s á g a őt is szorongatja. B á t o r í t a n i akarta tehát, biztatni, hogy álljon meg s z i l á r d a n h i t é b e n . I l y e n s z á n d é k k a l fogott a 37. z s o l t á r ú j a b b magya­ r á z á s á h o z , ezt a z s o l t á r t ugyanis egyszer m á r kiadta „bá­ t o r í t ó l e v é l " g y a n á n t . ) T a l á n m á r 1526 m á r c i u s á b a n el­ kezdte a m a g y a r á z a t í r á s á t . S ehhez h o z z á c s a t o l t a a 62-ik, 94-ik és 109-ik z s o l t á r m a g y a r á z a t á t . K ü l ö n ö s e n a k é t u t ó b ­ b i b a n e r ő s í t i a k e r e s z t y é n e k e t az Isten i g é j é n e k ellenségei­ vel szemben. Ne féljenek, s ne higgyék, hogy a keresztyén szeretettel nem fér össze a harag és i m á d s á g az i g a z s á g el­ lenségei ellen. De e z s o l t á r m a g y a r á z a t o k m á r csak akkor készültek el, a m i k o r M a g y a r o r s z á g ö s s z e o m l o t t . ) Lajos k i r á l y is odaveszett, s így az, akinek e l l e n é b e n l e g f ő b b k é p p e n szólt a b á t o r í t á s , m a g á r a hagyta M á r i á t . E m i a t t L u t h e r a négy z s o l t á r elé í r t l e v e l é b e n vigasztaló szavakat is i n t é z e t t a k i r á l y n é h o z . Ezzel a v i g a s z t a l ó levéllel vált a „Négy vigasz­ taló zsoltár" ) i l y e n é r t e l e m b e n is vigasztaló i r a t t á , amely eredetileg az ige, az e v a n g é l i o m m i a t t szorongatott k i r á l y n é b á t o r í t á s a akart lenni. 72

73

14

6e

) E T E 1, 264: che have discoperto di una intelligentia, che la Regina have cum Luthero. Fraknói, Hunyadiak stb. S. m. 477 így: Lutherrel összeköttetésbe lépett. Ortvay, Igazhívőség stb. 3. ezt az érte­ sítést 1525-ről keltezi s így: M. és Luther között fennálló összeköttetés nyomára jött rá. ) E T E 1, 240. j Fraknói i. c. az Uj Magyar Sionban. Payr, ösvény 1028. 40k. ) W 19, 542. Loesche, Fürstinnen 15. ) W 19, 542. Köstlin I I , 105. ) Hanuy i. c. 701. ) W 8 (205), 210. ) W 19, 542kk. Ezzel szemben más véleményen van Köstlin II. 105. Szerinte L . a zsoltármagyarázatokat Lajos halála után írta. ) Vier tröstliche Psalmen an die Königin zu Ungarn. W 19, 552. Magyarul: Vértesi Zoltán, „Isten igéje a mi vigasztalásunk". Pécs (1926); a zsoltármagyarázatokat csak kivonatosan közli. — Minden­ képpen jellemző, hogy Joh. Jac. Rambach Jénában 1730. kiadta a 67

88

8fl 70

71

72 7s

74

A k ö n y v e c s k é b e n csak k é t helyen t a l á l u n k u t a l á s t a m o h á c s i vésszel kapcsolatos viszonyokra. A 94. z s o l t á r 12. versének m a g y a r á z a t á b a n szó esik a t ö r ö k sikereiről. ) A 109. zsoltár 16. versénél pedig arra utal Luther, hogy a feje­ delmek s p ü s p ö k ö k nyugton h a g y j á k a törököt, csak a nagy eretnekekkel t ö r ő d n e k . ) K ü l ö n ö s e n az u t o l s ó megjegy­ zés v o n a t k o z t a t h a t ó a m o h á c s i vészre. Azonban m i n d a k é t v o n a t k o z á s h e l y é n v a l ó lett volna akkor is, ha a nagy c s a p á s nem k ö v e t k e z i k be. Ennek m e g f e l e l ő e n az ajánló-levélből is k i t ű n i k , hogy nem a k i r á l y h a l á l a k é s z t e t t e L u t h e r t arra, hogy a k i r á l y ­ n é n a k k ö n y v e t írjon, — t e h á t hogy g y á s z á b a n vigasztalja, — hanem az e v a n g é l i o m ü g y e . „ K e g y e l m e s k i r á l y n é , ke­ gyes emberek b í z t a t á s á r a e l h a t á r o z t a m , hogy e n é g y zsol­ t á r t k i r á l y i felségednek a j á n l o m i n t e l m ü l , hogy k i r á l y i felséged b ü s z k é n és bizton m e g á l l j o n Isten szent i g é j é n e k M a g y a r o r s z á g o n való t e r j e s z t é s é b e n . Az a j ó h í r j u t o t t ugyanis h o z z á m , hogy k i r á l y i felséged hajlik az evangélium­ hoz, de a gonosz p ü s p ö k ö k , a k i k M a g y a r o r s z á g o n hatalma­ sok s bizony a leggazdagabbak, nagyon a k a d á l y o z t á k és el­ f o r d í t o t t á k tőle, annyira, hogy egyeseknek á r t a t l a n vérét o n t o t t á k és i r t ó z t a t ó a n d ü h ö n g t e k Isten igazsága ellen." ) L u t h e r csak e z u t á n t é r át a t ö r ö k c s a p á s r a . „ D e í m e k ö z b e n Isten h a t a l m á b ó l és r e n d e l é s é b ő l sajnos ú g y f o r d u l t a do­ log, hogy a t ö r ö k ezt a n y o m o r ú s á g o t és siralmat okozta, és Lajos k i r á l y n a k , k i r á l y i felséged h i t v e s é n e k nemes ifjú s z e m é l y é t is e l p u s z t í t o t t á k . E z é r t az é n v é l e m é n y e m n e k is meg kellett v á l t o z n i a . Ha a p ü s p ö k ö k b é k é n h a g y t á k volna az e v a n g é l i o m o t , a k k o r most az egész világ tele volna a lár­ m á v a l , hogy a l u t h e r i e r e t n e k s é g m i a t t é r t e M a g y a r o r s z á g o t i l y e n c s a p á s . Micsoda g y a l á z k o d á s lett volna a b b ó l ! Hogy k i t v á d o l j a n a k , á m m e g l á t h a t j á k . L á m , Isten m e g a k a d á 70

76

77

szorongatott magyarországi evangélikusok, kül. az eperjesi, kassai, lőcsei, késmárki, bártfai és szebeni gyülekezetek bátorítására. ) W 19, 589, 15: Der Türcke hat ytzt auch viel gethan Und hatts noch Viel grösser ym synn. — W 19, 543 tévesen szól a 109. zs. 12. verséről. ) W 19, 604, 23: Gleich als zu unsern zeiten auch unsere zornige Fürsten und Bisschove und gelerte heuchler lassen den Türcken und yhrs gleichen wol mit friden, wie grosse Ketzer und verfürer sie auch ymer sind bey ihn geachtet. ) W 19, 552, 6: Gnedigste fraw königyn, ich hatte mir furgenomen durch frumer leute angeben, E . K. M. diese vier Psalmen zu zuschreiben zur vermanung, das E . K. M. solte frisch und frolich anhalten, das heylige Gotts wort ynn Hungernland zufoddern, weyl mir die gute mehr zukamen, das E . K. M. dem Euang^lio geneigt were und doch durch die gotlosen Bisschove (wilche ynn Hungern mechtig und fast das meiste drynnen haben sollen) seer verhindert und abge­ wendet wurde, also das säe auch etlich unschuldig blut haben vergissen lassen und grewlich widd'er die warheit Gottis getobet. 75

7e

77

78

lyozta, hogy valami alapja legyen efféle szidalomnak." ) A S z e n t í r á s azonban vigasztaló i r a t és t ü r e l e m r e t a n í t . A vál­ t o z á s e l l e n é r e is e l k ü l d i n e k i a z s o l t á r o k a t , hogy a k i r á l y n é t vigasztalja ebben a hirtelen t á m a d t , nagy s z e r e n c s é t l e n s é g ­ ben. Isten a k i r á l y n é t nem h a r a g b ó l l á t o g a t t a meg, hanem amint m é l t á n reméli, azért, hogy fenyítse és m e g p r ó b á l j a , hogy e g y e d ü l az igaz mennyei a t y á b a n b i z a k o d j é k s J é z u s Krisztusban vigasztalódjék. G y á s z á b a n az í r á s , k ü l ö n ö s e n a z s o l t á r o k b ő s é g e s v i g a s z t a l á s t fognak n e k i adni. A k i a S z e n t í r á s b a n l á t n i és é r e z n i tudja az Atya szeretetét, k ö n y nyen elviselhet minden s z e r e n c s é t l e n s é g e t . Olyan nagy veszteség ú g y sem é r embert, m i n t amilyent az Atyaisten szenvedett, a m i k o r szeretett fiát a kereszten m e g ö l t é k . „Az i r g a l m a s s á g atyja és m i n d e n vigasztalás Istene vigasztalja meg k i r á l y i felségedet F i á b a n , a J é z u s Krisztusban szent lelke által, hogy ezt a n y o m o r ú s á g o t hamar elfeledje, vagy l e g a l á b b f é r f i a s a n elviselje." ) 79

80

Ez az i r a t 1526 vége felé jelenhetett meg. ) í g y a k i r á l y n é h o z is v a l ó s z í n ű l e g eljutott 1527 elején. M i l y e n ér­ zelmekkel vette k e z é b e , a d a t s z e r ű e n nem t u d j u k . L u t h e r ugyan n é h á n y évvel k é s ő b b e n e m l í t e t t e egyszer, hogy M á r i a k i r á l y n é egy ifjúnak, a k i levelét vitte h o z z á , azt mondta: „ L á t o m , hogy Doctor L u t h e r M á r t o n szeretettel gondol r e á m . " ) De nem bizonyos, hogy ez a levél azonos a zsol­ t á r m a g y a r á z a t o k elé írt a j á n l á s s a l . C s u p á n M á r i a k é s ő b b i m a g a t a r t á s á b ó l k ö v e t k e z t e t h e t j ü k , hogy v a l ó b a n nem hara­ gudott azért, hogy L u t h e r az ő n e v é t helyezte ez irata élére. A k a t o l i k u s o k i z g a l m á t azonban mindenesetre hamar felidézte a Négy Vigasztaló Zsoltár. A c s á s z á r h ú g á r ó l volt 81

78

) W 19, 552, 16: Aber nu sich ynn des leider die sache durch Gottes gewalt und versehung also gekeret hat, das der Turcke diesen jamer und elend hat angerioht und das edle junge blut König Lud­ wig, E . K. M. liebes gemalh, nyddergeschlagen, hat sich mein furnemen auch müssen umbkeren. Hetten nu die Bisschove das Euangelion lassen gehen, so muste itzt alle weit vol geschreyes seyn, das solcher fal über Hungern land komen were der Lutherischen ketzerey halben. Walch eyn lestern solt da worden seyn? Wem sie nu wollen die schuld geben, mugen sie zusehen. Gott hats, als ich sehe, verweret, das solch lestern keine Ursache entstünde. ) W 19, 553, 25: Aber der vater der barmherziokeit und Gott alles trostes wolte E . K. M. trösten ynn seinem son Jhesu Christo durch seinen heyligen geist, da sie dieses elendes bald vergesse odder doch menliohen tragen künde. ) W 19, 543: Az ajánlólevél 1526 nov. 1. kelt, nem pedig decemberben! ) W TR 2, 2311a: Hoc regina Maria quoque dixit meas literas ei afferente quodam adolescente: Ich sehe, das mich Doctor Martin Luther lieb hatt. Cordatus gyűjteményéből, 1531 karácsonya előtt. Vö. Payr, L . és a magyarok. 8. 79

80

81

szó. E z é r t Emser ú g y állította be az ajánlólevelet, m i n t amelynek semmi alapja nincs; Luther csak a z é r t írta, hogy e r e t n e k s é g é t a h i s z é k e n y n ő i n e m n é l terjessze. ) Ferdi­ n á n d is neheztelt miatta h ú g á r a . Megintette és b ű n j e l ü l el­ k ü l d t e n e k i az i r a t o t . ) A k i r á l y n é 1527 á p r i l i s 15. Pozsony­ ból m e n t e g e t ő d z ő választ k ü l d b á t y j á n a k , ez azonban nincs m e g e l é g e d v e vele, mert M á r i a így v é d e k e z e t t : nem paran­ csolhatja meg Luthernek, hogy m i t írjon, m i t ne írjon. Erre F e r d i n á n d joggal felelhette, hogy ez igaz ugyan, de őneki sohasem í r h a t o t t volna Luther azért, mert t a n í t á s á t , melyet ő e v a n g é l i o m n a k nevez, követi és védi. M á r i a most m á r ter­ jedelmesebben ír ez ü g y b e n , a m i b á t y j á t m á r megnyugtatja, mert F e r d i n á n d m á j u s b a n , b á r k ö z ö m b ö s hangon, mégis tel­ jesen kiengesztelődve fejezi be az ü g y t á r g y a l á s á t . ) M á r i a ezekben a levelekben e g y r é s z t beismeri, hogy r é g e b b e n o l ­ vasta L u t h e r k ö n y v e i t , m á s r é s z t azt állítja, hogy a s z ó b a n forgó k ö n y v e t nem olvasta. E g y r é s z t i g a z h i t ű s é g é t c s u p á n azon a ponton igyekszik igazolni, hogy nagyobb b e t e g s é g e l k e r ü l é s e végett evett h ú s t b ö j t i napokon, m á s r é s z t igéri, hogy j ó k e r e s z t y é n m a r a d s ebben a hitben akar meghalni, a m i n y i l v á n a r ó m a i k a t o l i k u s s á g h o z való h ű s é g kifejezése. E g y é b k é n t e levelezés is bizonyítja, hogy Mária vallási m a g a t a r t á s á t dinasztikus szempontok is i r á n y í t o t t á k : biz­ tosítja b á t y j á t , hogy ó v a k o d n i fog olyasmit tenni, a m i h á ­ zuk j ó h í r n e v é t k i s e b b í t e n é . 82

83

84

E z u t á n v a l ó b a n igyekezett mindent ú g y tenni, hogy b á t y j a i r a semmi h á t r á n y ne h á r a m o l j é k miatta. Ez n é h á n y évig s ú l y o s k ü z d e l m e t jelentett s z á m á r a , mert ígérete elle­ n é r e m e g p r ó b á l t ragaszkodni az evangéliomi r e f o r m á c i ó ­ ban m e g t a l á l t i g a z s á g h o z . E t é n y b i z o n y s á g a i k ö z é tartozik a Mag ich Unglück nicht widerstahn k e z d e t ű vallásos é n e k . ) Nem azért, 85

82

) E 5, 402. W 19, 543k. j De nem továbbította L . kérésére, ahogy J. C. Schüller az Archiv d. Vereines für siebenb. Landeskunde N. F . I I . 130 előadja. ) E T E 1, 318kk. A levelek német fordításban Schuller előbb i. cikkében. Magyarul (egészen vagy részben): . . í . . i. c. lOOkk; Juste i. m. 21kk; Ortvay, Igazhívőség 8kk. ) A M-ra vonatkozó irodalmon kívül lásd még: Tudományos Gyűjtemény. 1834. I I I . kt. 123. — E. E. Koch, Geschichte des Kirchen­ lieds und Kirchengesangs. I. kt. 3. k. Stuttgart 1866. 250. 335kk. 450. VIII. kt. (1876) 528kk. — K. Goedeke, Grundriss zur Geschichte der deutschen Dichtung. 2. A. II. Dresden 1886. 199. — Joh. Bolte, Köni­ gin M. von Ungarn und die ihr zugeeigneten Lieder. Zeitschrift für deutsches Alterthum und deutsche Literatur. Berlin 1891. 435. — Th. Kolde, Markgraf Georg von Brandenburg und das Glaubenslied' der Königin M. von Ungarn. Beiträge zur bayerischen Kirchengeschichte. Erlangen 1895. 82kk. (2. Bd. 2. Heft) — Fr. Spitta, Die ungarischen Königslieder. (Sonderdruck aus der Monatschrift für Gottesdienst u. kirchliche Kunst XIV.) Göttingen 1909. — Uaz, Das deutsche Kirchen83

84

85

mintha Mária maga volna a szerzője. Ez ének szerzőségének k é r d é s e m é g mindig megoldatlan, — és valószínű, hogy az is fog maradni. De m á r az a tény, hogy M á r i a helyzetét k i ­ fejezve készült ez az ének, eléggé jellemző. Akrostichon ja: Ma-Ri-A. E h á r o m szakaszos ének annyira telve van erővel s oly hatalmasan szólaltatja meg az evangéliomi hívő bátor­ ságát, hogy szerzőségét gyakran t u l a j d o n í t o t t á k Luther­ nek. ) Lehetetlen, hogy minden alap n é l k ü l vált volna a h a g y o m á n y b a n „ M á r i a k i r á l y n é énekévé", mert nem általá­ nosan kegyes a tartalma, hanem olyan kifejezés is van benne, amilyen csak egy bizonyos helyzetre i l l i k : „Isten nin­ csen messze; kevés ideig elrejtezik, m í g n e m elveszti, akik igéjétől megfosztanak." Hogy pedig M á r i a k i r á l y n é ezek­ ben az években i g a z á n sokat szenvedett az evangéliom miatt, Brandenburgi György ő r g r ó f n a k 1529 j a n u á r 15-én kelt le­ vele is bizonyítja. E levél szerint Mária k i r á l y n ő egy éneket készített F e r d i n á n d ellen, mert ez elűzte egy keresztyén p r é ­ d i k á t o r á t . ) Kolde m e g p r ó b á l t a , hogy e kútfő a l a p j á n vég­ leg Mária j a v á r a döntse el a Mag ich Unglück szerzőségének k é r d é s é t . ) György levele azonban nem á r u l j a el, hogy vájjon é p p e n erről az é n e k r ő l szól-e. Arra azonban feltétlen bizo­ nyíték, hogy az özvegy k i r á l y n é azért hagyta el h a z á n k a t 1528 végén, mert M o r v a o r s z á g b a n szabadabban élhetett az evangéliummal. E k ö z b e n az Erasmus-szal való szellemi kapcsolatot sem szakította meg. Az összekötő szál k ö z t ü k Henckel J á n o s volt. Mária nagyon kedvelte Henckelt, a k a s s a i a k t ó l visszakérte s k ü l f ö l d r e is m a g á v a l vitte. ) A m i k o r azonban megálla­ pítjuk M á r i á n a k ehhez az evangéliomi szellemű igehir­ detőhöz való r a g a s z k o d á s á t , ismét nehéz választás elé ke­ r ü l ü n k , vájjon őt az e r a s m i s t á k vagy az evangélikusok közé 86

87

88

89

90

lied I. 1912. 133. — Pukánszky Béla, A magyarországi német irodalom története. Bp 1926. 157. — Payr S., L . és az egyháza ének. Theol. Szemle 1927. 25. — Magyarra fordították: Haan Lajos, Jeszenszky Károly és Gaál Mihály (lásd: Payr, Mária 18), továbbá: Holéczy Mihály (lásd: Tud. Gyűjt. i. h.), (Dunántúli) Keresztyén Énekeskönyv 364. sz. ének: Bár hitemért szenvednem kell. ) Koch előbb i. m. I. 450. ) Gott ist nicht weit; ein kleine Zeit er sich verbirgt, bis er erwürgt, die mich seins Worts berauben. ) . . . Wir schicken euch auch hierinnen verschlossen ein lied, das des konigs Swester Konigin Maria wider iren brúder gemacht, do er ir einen Christlichen prediger verjagt hat, und dieweyl im land zu Merhen, das Euangeliom lauter gepredigt, wurdet sich di Konigin yczt doselbsthien vf etliche ire eigene guter t h u n . . . Közli Kolde előbb i. c. 85. ) Kolde előbb i. c. Közlésének értékelése: Spitta előbb i. m.: Die ung. Königslieder 332kk. (Spitta utal Budde eredményeire: Monat­ schrift für Gottesdienst und kirchliche Kunst I. 57.) ) E T E 1, 383. 88

87

88

89

90

sorozzuk-e. Mert p é l d á u l az 1527 m á j u s 23-án Kassáról írt levelét nem lehet d ö n t ő érvül felhozni lutheri i r á n y a mellett. P a n a s z k o d á s a : ismeretes, hogy m i l y kevéssé halad előre M a g y a r o r s z á g o n az evangéliom ügye, érthető volna erasmusi érzületéből is. ) De az szintén lehet, hogy g o n d o l k o d á s á b a n , kegyességében Luther t a n í t á s a szerint volt az evangéliom híve és csak h i ú vágyból tartotta fenn az érintkezést Erasmusszal, azért, hogy büszkélkedjék b a r á t s á g á v a l . Minden­ esetre az ő b u z d í t á s á r a ajánlja Erasmus M á r i á n a k a Ke­ resztyén Özvegyasszonyról írt m u n k á j á t . ) A m i k o r Henckel bíztatja a nagy h u m a n i s t á t , hogy ajánljon egy k ö n y v e t ú r ­ nőjének, ú g y jellemzi Máriát, m i n t aki nagyon b u z g ó tiszte­ lője, k ö n y v e i n e k h ű s é g e s olvasója s á l t a l á b a n mindig olvas, tanít és tanul. ) Ha egy v o n a l á b r á v a l a k a r n ó k szemléltetni Mária k i r á l y n é vallási m a g a t a r t á s á n a k változásait, akkor az 1530-i ágostai t a r t ó z k o d á s á t és állásfoglalását j e l ö l h e t n é n k meg a Luther­ hez h a j l á s legmagasabb p o n t j á n a k Melanchthon ez év július 10-én azt írta Luthernek, hogy M á r i a igyekszik b á t y j á t csillapítani. ) Más t u d ó s í t á s szerint azzal is i n t i testvérét: lássa meg, m i k é n t j á r t férje az evangélikusok üldözése miatt. ) Spalatin n a p l ó j a megerősíti ez értesülést. ) Jonas Justus szintén ú g y ír róla Luthernek, hogy M á r i a az ő híve; ú g y nyilatkozott, hogy a lelkiismeret d o l g á b a n csak Isten beszéde a b í r ó felette; testvérei Luther eretnek t a n í t á s á n a k m e g t a g a d á s á t k í v á n t á k tőle, de erre azt mondta, hogy Krisz­ t u s á t meg nem tagadja; s egy alkalommal a szász választó­ fejedelmet — t e h á t Luther p á r t f o g ó j á t — nagy tisztelettel köszöntötte. ) A k i r á l y n é azonban csak u d v a r i p a p j á n a k , Henckel J á n o s n a k közvetítésével érintkezhetett az evangé­ likusokkal. Ágostában Henckel is egészen h a t á r o z o t t a n evan­ g é l i k u s n a k mutatkozott. A gyűlés egész idejére megtiltották az igehirdetést az ágostai templomokban; Henckelnek is, jól­ lehet a k i r á l y n é kérte, hogy engedjék meg neki. ) De t a l á n csak politikai é r d e k b ő l igyekezett b é k í t ő k é n t m ű k ö d n i a gyűlés két p á r t j a k ö z ö t t ? Nem. A Szentíráshoz r a g a s z k o d á s á n k í v ü l vallási érdeklődését abban az öt pont­ ban is megmutatta, amelyben az ú r v a c s o r a vételéről kér­ dezte meg az evangélikus teológusokat. Az öt pont az ú r 91

92

93

94

95

96

97

98

91

) E T E 1, 325. Hess János boroszlói plébánoshoz. Pálam est, quam parum prospere procedat in Hungária negotium evangeliicum etc. ) E T E 1, 393. 437. 493. ) E T E 1, 393k. **) E 8, 96. ) E 8, 97. j . ) E 8, 153. 92

95 96

fl7

j E 17, 259. (1530 jűl. 13.), 17, 265 (júl. 28).

9S

) E 8, 153.

v a c s o r á n a k egy vagy két szín alatti vételének szükségessé­ gére és m ó d j á r a vonatkozott. Henckel Melanchthonhoz jut­ tatta ú r n ő j e kérdéseit, azzal, hogy Lutherhez t o v á b b í t s a . ) Luther meg is kérdezte, m i é r t nem válaszoltak e k é r d é s r e maguk M e l a n c h t h o n é k . Bizonyos, hogy felelete ) igen ha­ tározott volt és a k i r á l y n é t k o m o l y v á l a s z t á s r a szorította. ,,Ha valaki bizonyos abban, hogy az ú r v a c s o r a teljes vétele Isten rendelése és parancsa, és egyik rész vétele ellenkezik az Isten ama rendelésével és p a r a n c s á v a l , akkor az, mivel bizonyos Isten parancsa felől, ne törődjék azzal, hogy a ke­ hely h a s z n á l a t á t m e g s z ü n t e t t é k . " ) Akinek a teljes szentség n y ú j t á s á t m e g t a g a d j á k , annak nem elég, hogy az egyik rész­ szel él; sokkal jobb neki, hogy vagy felkeresi az evangéliomi s z a b a d s á g helyét, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az egy szín elfogadásától e g y á l t a l á b a n t a r t ó z k o d i k s eközben szel­ lemileg él a szentséggel. Ne éljen e szentséggel senki titkon, vagy m a g á n o s a n . Mert Krisztus e szentséget n y i l v á n o s szol­ g á l a t u l rendelte; azt akarja, hogy az n y i l v á n o s vallástétel jele legyen. 99

100

101

Nem lehetetlen, hogyha Luther helyeselte volna a tit­ kos r a g a s z k o d á s t az Isten elismert p a r a n c s á h o z , akkor Má­ ria t o v á b b r a is megmaradt volna az evangélikusok' p á r t ­ j á n . ) Így azonban észre kellett vennie, hogyha teljesen elfogadja Luther t a n í t á s á t , akkor nem maradhat meg külső viselkedése az eddigi h a t á r o z a t l a n s á g b a n . A n n y i bizonyos, hogy, b á r vonakodva, engedett K á r o l y b á t y j a felszólításá­ nak, és elvállalta Németalföld k o r m á n y z ó s á g á t . A császárt ugyan eleinte azáltal is eltéríteni igyekezett tervétől, hogy r á m u t a t o t t igazhitűségének m e g v á d o l á s á r a , de a császár igen okosan nyugtatta meg efelől h ú g á t , c s u p á n azt kötötte k i , hogy hivatalnokait, k ö z t ü k p a p j á t , vagyis Henckelt bo­ csássa el s z o l g á l a t á b ó l . ) K á r o l y diplomatikus eljárása azért volt okos, mert, ha maga is a g g o d a l m á t fejezi k i és m e g r ó j a h ú g á t az ágostai g y ű l é s e n való viselkedéséért, ta­ l á n Luther mellé áll érthető dacból; viszont így b i z a l m á n a k kifejezésével szorosabbra vonta a kapcsolatot k ö z t ü k . Mária 1531-től fogva, b á r ez évben Luther egy köze­ lebbről ismeretlen vigasztalóiratot intézett h o z z á , ) h ű szol102

103

104

"•) E 8, 151k. °) E 8, 171kík. ) E 8, 171k: Si quisquam certus est, integrum usum eucharistiae Dei ordinationem atque mandátum esse, et usum alterius partis pugnare cum ordinatione atque mandato illo Dei: is quia certus est de mandato Dei non debet curare, usum calicis sublatum esse. ) Vö. Loesche, Fürstinnen i. m. 18, ehhez viszont vö. E 8, 154. ) Ortvay, Igazhívőség i. m. 3. ) E 8, 153. Köstlin I I , 224. Talán erre a levélre vonatkozik Luthernek a ) j-ben i. értesülése. 10

101

102 los

104

81

gálója lett a H a b s b u r g - h á z p o l i t i k á j á n a k , s ehhez képest le­ hetőleg t a r t ó z k o d o t t minden olyan viselkedéstől, amely csa­ ládja k a t o l i k u s s á g á n a k tisztaságán foltot ejthetett volna. Mindössze annyi mutatkozott n á l a , hogy nem t ű r t e tarto­ m á n y á b a n az inquisitiot, ) a császári e r e t n e k ü l d ö z ő ren­ deletek v é g r e h a j t á s á b a n mérsékletet tanúsított, ami miatt a r ó m a i k ú r i a a c s á s z á r n á l be is vádolta, hogy titokban ked­ vez a l u t h e r á n u s o k n a k . ) Luther mindenesetre k é s ő b b is k e d v e z ő e n nyilatkozott róla asztali beszélgetései s o r á n . ) Míg t e h á t a lutheri r e f o r m á c i ó t őszintén soha sem tette m a g á é v á , addig viszont Erasmushoz való vonzalma élte végéig megmaradt. Ennek szelleme nem k í v á n t tőle n y i l t színvallást, nem gátolta testvéreinek való szolgálatát, nem követelte tőle a hatalmas r ó m a i p á p a s á g g g a l való szem­ befordulást, de mindamellett megadta neki a tudatot, hogy kezében az e v a n g é l i u m m a l a közönséges n é p közül kiválva az igazi „keresztyén bölcseség" híve. 105

106

107

Ez m a g y a r á z z a , hogy b á r érdekes szerep jutott neki a r e f o r m á c i ó m a g y a r o r s z á g i terjedésének történetében, mégis az ő k ö r n y e z e t é b ő l emelkedik k i a katolikus vallás meg­ ú j h o d á s á n a k nagy alakja: O l á h Miklós.

3. L u t h e r é s F e r d i n á n d . M á r előbb szóba került, hogy F e r d i n á n d k o r á n és ha­ t á r o z o t t a n állást foglalt Luther m ű v é v e l szemben. Nem­ csak, hogy elzárkózott tőle, hanem u r a l k o d á s á n a k egész ideje alatt minden lehető m ó d o n k ü z d ö t t ellene. E v á l t o z a t l a n m a g a t a r t á s a legalább részleges magya­ r á z a t á t adja annak, hogy m i é r t volt róla Luthernek nagyon is kedvezőtlen véleménye. Leveleiben és asztali beszélgetései­ ben gyakran s z ó b a h o z t a . Egyszer ugyan azt mondta róla, 105

) Juste i. m. 149. Payr, Mária íi. m. 19. — Ellenkező előadás Sacher-Masochnal i. m. 93. ) Loesche, Fürstinnen i. m. 19. Vö. E T E 3, 388. 393. io7J -yy -pR jj^ 6136: Regina Maria, caesaris soror, dicebatur permittere praedioationem euangel'ii in Gend, Antorff et in sua aula per tres carmelitas. Cum Louanienses supplicassent, ne illas novas sectas proveheret, ipsa respondit legatis, ut praedioatores suos octiduo audürent, deinde de ipsorum doctrina iudicarent, aut convincerent aut approbarent. Quo aud'ito legati abierunt murmurando Martinum Lutheruin esse indoctum. Ipsa respondit: Si ipse unus indoctus est, per multos doctos facilius confutari poterit. — L . még W TR 5, 6150. loa

I I I . 3. Fraknói Vilmos, A magyar országgyűlések története I. Ferdinánd király alatt. Bp (é. n.) passim. — Zsilinszky Mihály, A magyar országgyűlések vallásügyi tárgvalásai a reformatiotól kezdve. I. Bp 1880. 23—105.

108

hogy sokkal okosabb és eszesebb, m i n t b á t y j a , ) de általá­ ban semmire sem értékeli. ) Míg K á r o l y t valamennyire becsüli, addig F e r d i n á n d o t ügyetlennek, szerencsétlennek, a t ö r ö k elleni sikerekre k é p t e l e n n e k tartja. ) Az egyházi javak lefoglalását is vétkéül r ó j a f e l : e g y a r á n t harcol az evangéliom ellen és fosztogatja a p á p a s á g o t . ) Az á l l a m ­ ügyek intézését elhanyagolja. L á t ó k ö r é t gyóntatói összeszű­ k í t e t t é k . ) A n é m e t e k k e l nem törődik, N é m e t o r s z á g n a k va­ lóságos árulója, á t k a és r o m l á s a . ) De Luther őszintén meg is mondta haragja okát. Pusztítja az evangélikus egy­ h á z a k a t , ) d ü h ö n g az evangéliom ellen, ) sanyargatja és elűzi az evangélikus lelkészeket, ) á r t a t l a n vér tapad a ke­ z é r e . ) Azt mondta Speyerben, hogy mihelyt bevégződik a h a d j á r a t a t ö r ö k ellen, n y o m b a n a l u t h e r á n u s o k i r t á s á b a fog." ) E haragos nyilatkozatok mellett ) t ö b b s z ö r beszélt róla Luther akkor is, amikor k ü l ö n b ö z ő oldalról h í r e k ér­ keztek felőle. Ezeknek olykor b í r á l a t n é l k ü l is hitelt adott, ) jóllehet a F e r d i n á n d u d v a r á b ó l az ő k ö r n y e z e t é b e k e r ü l t Schiefer W o l f g a n g ) bizonyosan t u d ó s í t o t t a őt a k i r á l y emberibb v o n á s a i r ó l . 109

110

111

112

113

114

115

116

117

8

119

120

121

Ha Luther elhitte a r á g a l m a k a t F e r d i n á n d m a g á n é l e ­ téről, ezzel ugyanolyan á l d o z a t a lett a kósza h í r e k n e k , m i n t tos) T R 3, 3149a: Carolus habet fortunam et successum, quem ei dat Deus, et Ferdinandus, quamvis sit multo sapientior et callidior, tarnen nullám habet prosperitatem. (1532. máj.) Vö. 2, 2736. 3, 3246. io9) 32,1. 675. 2, 1633. 3, 3219. íf nőj 3 2875. 2, 1574. 1725. 2259. 2665. 2736. 2774. 3, 3149a. 3563. 3764. 4, 4610. 5042. Károlyról még: 2, 1687. 2509. 2695. ) W TR 3, 2916. 4, 4147. 112) 5042. v ö . 4, 4803. ) W T R 3, 3753. 3764. 5, 5389. 5981. 6310. 114) XR 3, 3768. ) E 16, 206. ) E 15, 198. W TR 4, 4565. ) E 13, 218. 16, 207. ii8) w T R 2, 2259a: Ferdinande felicüter cessura sua consilia et conatus non possum comprehendere. Nimis enim se gravavit sanguine innocentum, qui clamat ad Deum. E t haec vox, quam edidit Spirae, causa érit interitus eius: Als bald der zug wider den Túrokén entricht werde, wolt er die Lutherischen bald vmbringen. (1531.) ) Kedvezőtlen még W TR 1, 142. 182. 2, 1574. 1631. 1704. 1771. 1908. 2387. 2535. 2681. 3, 3533a. 3812. 4, 4562. 4637. 5, 5284. 5400. 5552. 5981. W 48, 636, 10. E 8, 44. 48. 13, 11. 110. 113. 14, 72. 78. 90. 15, 123. 297. 16, 251. 265k. 313. wo) 3 . ) Loesche 17. E 12, 277. w

w

T

R

w

T

R

W

T

R

4 )

X

R

3

1 U

113

W

115

n e

m

11B

w

m

5 2 1

F e r d i n á n d maga. Luther l e g a l á b b is ú g y hallotta, hogy Fer­ d i n á n d igen kedvezőtlen v é l e m é n n y e l van felőle. ) Valószínű, hogy Luthert az ismertetett kijelentésekre főleg az ausztriai t a r t o m á n y o k b ó l vett h í r e k és a n é m e t b i ­ rodalmi e s e m é n y e k i n d í t o t t á k . B á r tudott a k i r á l y k ü l ö n ­ leges m a g y a r o r s z á g i helyzetéről — F e r d i n á n d M a g y a r o r s z á ­ gon h í v a t l a n u l — vocatio n é l k ü l — u r a l k o d i k , s ezért éri kudarc m i n d e n b e n ) , — m é g s e m ismerhette alaposan a különbséget, amely F e r d i n á n d magyar k i r á l y i és m á s u t t v a l ó uralma között volt. H a z á n k b a n t ö b b okból is nagy m é r t é k b e n k o r l á t o z ó ­ dott F e r d i n á n d u r a l k o d ó i tevékenysége. A t ö r ö k harcok el­ v o n t á k figyelmét a magyar l u t h e r á n i z m u s r ó l . Kezdetben vetélytárssal k ü z d ö t t . De k é s ő b b is, m é g J á n o s k i r á l y ha­ lála u t á n is, nagy gond volt u r a l m á n a k teljes biztosítása. Nem léphetett t e h á t fel alattvalóival szemben kíméletlen eréllyel; elnézte, hogy közvetlen s z o l g á l a t á b a n is akadtak t á ­ mogatói a reformációnak. ) A híveire való tekintettel összefügg az, hogy nemcsak eltűrte, hanem gyakorolta is az e g y h á z i javak szekulari­ z á c i ó j á t . ) Ez pedig bensőleg g á t o l h a t t a abban, hogy teljes szigorúsággal ítélje meg magyar a l a t t v a l ó i n a k a katolikus v a l l á s r a sérelmes cselekedeteit, mert ő is okozott k á r o k a t a római egyháznak. Az u r a l o m m e g o s z l á s a és a szekularizáció e g y é b k é n t J á n o s k i r á l y n a k a lutheri mozgalom ü g y é b e n való maga­ t a r t á s á t szintén h a s o n l ó a n befolyásolta. ) M á s k ü l ö n b e n F e r d i n á n d r a m i n t magyar k i r á l y r a is ta­ láló Luthernek az a véleménye, hogy a t ö r ö k leverése u t á n a l u t h e r á n u s o k a t akarja elpusztítani. Eléggé bizonyítják ezt az országgyűlésekhez intézett leiratai. A vetélytárs h a l á l a előtt ugyan nem t á r g y a l t a t t a a vallás ügyét, de az 1543-i b e s z t e r c e b á n y a i országgyűlés m á r foglalkozik vele: ,,a l u ­ theri felekezet k i i r t a n d ó . " E gyűlés küldöttségével Ferdi122

123

124

125

122

) Köstlin I, 649. — Szinte szóra sem érdemes az az otrombán hamis levél, melyet úgy terjesztettek, mint Ferdinánd levelét Luther­ hez (1537). Loesche 81kk. E 11, 194kk. is3) -yy TR 2, 1841: . . . w e r aber kein gutte, rechte, redliche uocation hatt, als Ferdinandus in Hungern, der radschlagt und denckht: Ich will so vnd also thun; vnd get im doch alles zu ruckh vnd zu drummern. ) A legjellemzőbb Perényi Péter esete. E T E 3, 461. 465. 470. 478k. ) Szekfü, Magy. tört. IV. 236kk. Vö. W TR 4, 4147. E 13, 122. i26j -yy T 2 , 1752: Joannes, rex Vngariae, handlet nicht recht. Aber solche entlaufen Gott nicht. Utique est Deus eos iudicans in terra. (1532 aug.) L . valószínűleg azért nyilatkozott így róla, mert a töröknél keresett segítséget. 124

125

R

n á n d m á r közölte, hogy „helyesnek és ü d v ö s n e k tartja . . . k a p i t á n y a i t u t a s í t a n i , hogy a k i r á l y i h e l y t a r t ó megkeresé­ sére . . . a hamis tanok h i r d e t ő i ellen, k i k az igaz egyház szentségeit és rendeleteit megvetik, és Isten e g y h á z á b a n sza­ k a d á s t idéznek elő, lépjenek f e l " . ) A következő években pedig é p p e n nem lankadt buzgalma az „ e r e t n e k " r e f o r m á ­ ció ellen, b á r kétségtelen, hogy h í v e volt a hivatalos egyház­ t i s z t í t á s n a k . ) Hogy az 1548-i t ö r v é n y hangja m é g s e m éles a l u t h e r á n u s o k k a l szemben, annak oka egyrészt az 1545-ben m e g n y í l t egyetemes zsinatban való r e m é n y k e d é s , m á s r é s z t az ágostai interim a l k a l m a z á s á n a k terve lehetett. Ez a tör­ vény ugyanis, b á r k í v á n j a az eretnekségek megszüntetését, t o v á b b á a régi vallás és k o r á b b i istentisztelet helyreállítását, az a n a b a p t i s t á k és sacramentariusok mellett nem említi k i ­ fejezetten a l u t h e r á n u s o k a t . ) A k i r á l y k o r á n t s e m akarta m é g hallgatólag sem elismerni a l u t h e r á n u s o k a t : 1550-ben a vallás ü g y é n e k t á r g y a l á s a , amelynek legfontosabb fordu­ latát nem i s m e r j ü k , ) olyan t ö r v é n y szövegezésével zárul, mely h a t á r o z o t t a n a „ r ó m a i és katolikus e g y h á z " - h o z való ragaszkodást kívánja. ) 127

128

129

130

131

O l á h M i k l ó s esztergomi é r s e k e g é s z e n k i r á l y a tetszé­ sére kezdi és fokozza e g y h á z v i z s g á l ó m u n k á j á t . Ez pedig a r e f o r m á l t e g y h á z a k életét é p ú g y zavarta, m i n t az ú j r a ­ k e r e s z t e l ő mozgalom vagy a svájci i r á n y híveit. H a a szö­ vetkezett felvidéki szabad k i r á l y i v á r o s o k e k ö z b e n m é g i s n é m i békességet v í v n a k k i maguknak, — Eperjes, B á r t f a , Kisszeben, Kassa és Lőcse h i t v a l l á s á t , a Confessio Pentap o l i t a n á t 1558-ban a k i r á l y j ó v á h a g y j a s 1560-ban az esz­ tergomi é r s e k m e g e r ő s í t i , ) — akkor ebben i n k á b b lehe­ tett része politikai és g a z d a s á g i s ú l y u k n a k , m i n t F e r d i n á n d b á r m i l y csekély n é z e t v á l t o z á s á n a k . 132

N y i l v á n v a l ó ugyancsak, hogy F e r d i n á n d nem L u t h e r h a t á s á r a k í v á n t e n g e d m é n y e k e t a p á p á t ó l , illetve az egye­ temes z s i n a t t ó l , — nevezetesen a papi h á z a s s á g és a kehelyh a s z n á l a t m e g e n g e d é s é t k é r t e — , hanem e l l e n k e z ő l e g a r ó ­ m a i e g y h á z é r d e k é b e n tartotta s z ü k s é g e s n e k e k é r é s telje­ sítését. L u t h e r szellemével e g y é b k é n t sem fért volna össze az ilyen k o m p r o m i s s z u m . 127

) j omnium. ) °) 128

12B

Fraknói i. m. 143. 145. Zsilinszky i. m. 28kk. Pl. E T E 3, 329: Illic adiunxit rex, opus esse reformatione

1548: 5—13. tc. Zsilinszky i. m. 45. j 1550: 12. 2. §. ) Bruckner Győző, A Confessio Augustana és magyarországi variánsai. E műben: Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás négyszázados évfordulója emlékére, Miskolc 1930. 45. 13

131 132

Csak a k ö r ü l m é n y e k e n m u l t , s nem F e r d i n á n d k é s z ­ ségén, hogy nemcsak a t ö r ö k alatt s E r d é l y b e n , hanem az ő u r a l m a alatt is á l t a l á b a n s ú l y o s üldöztetés n é l k ü l terjed­ hetett h a z á n k b a n az e v a n g é l i o m i r e f o r m á c i ó . ) 133

133

) Mint érdekességet említem, hogy a „Fiat iustitia et pereat mundus" mondás első használatáért a dicsőségben L . és F . mindmáig eldöntetlenül osztozkodnak. L . 1540-ben használta egyik levelében, E 13, 175. W TR 6, 6924. F-nak tulajdonítja G. Büchmann, Geflügelte Worte 25. A. Berlin 1912. 494.

IV. A török-kérdés. 1. T á r g y a l á s á n a k s z ü k s é g e s s é g e . A tizenhatodik s z á z a d első f e l é b e n : L u t h e r k o r á b a n nemcsak M a g y a r o r s z á g n a k volt mindennapi gondja a t ö ­ r ö k , hanem ú g y s z ó l v á n egész E u r ó p a a t ö r ö k h ó d í t á s h a t á s a alatt állott. A k á r k ö z v e t l e n ü l t a p a s z t a l t á k az o r s z á g o k a t ö r ö k erejét, a k á r pedig k ö z v e t v e viselték h a t a l m á n a k ter­ hét, a t ö r ö k m i n d e n k é p p e n á l t a l á n o s é r d e k l ő d é s t á r g y a volt. A szellemi k i v á l ó s á g o k szinte kivétel n é l k ü l nyilatkoztak a török-kérdésről. L u t h e r M á r t o n sem lehetett kivétel. Mivel pedig az ő k o r á b a n h a z á n k szenvedett l e g t ö b b e t a t ö r ö k t ő l , L u t h e r é r d e k l ő d é s e s z ü k s é g k é p p e n M a g y a r o r s z á g r a is kiterjedt. A k é r d é s legfeljebb csak az lehet, hogy amikor Luther a török veszedelemmel foglalkozott, vájjon M a g y a r o r s z á g volt-e é r d e k l ő d é s é n e k f ő t á r g y a , vagy pedig a t ö r ö k - k é r d é s foglal­ koztatta á l t a l á b a n véve és csak m e l l é k e s e n gondolt h a z á n k sorsára. I d e v á g ó nyilatkozatainak v i z s g á l a t á b ó l k i t ű n i k , hogy a t ö r ö k ö k ü g y e egyetemes s z e m p o n t b ó l é r d e k e l t e k e z d e t t ő l fogva, M a g y a r o r s z á g helyzete k ü l ö n ö s m é r t é k b e n nem foglalkoztatta. Mégis k ü l ö n fejezetben és r é s z l e t e s e n k e l l t á r g y a l ­ n u n k a t ö r ö k h á b o r ú k d o l g á b a n tett nyilatkozatait; ezeket ugyanis az i d ő k f o l y a m á n szoros összefüggésbe h o z t á k Ma­ g y a r o r s z á g s o r s á v a l . A n é m e t o r s z á g i í r ó k k e z d t é k . ) De r é 1

I V . 1—4. L . v. Ranke, Deutsche Geschichte im Zeitalter der Reformation. 4. A. I — I I . Leipzig 1867. I I I . 1868. kül. 133kk. — R. Ebermann, Die Tünkenfurcht. Halle a. S. 1904. — Hans Preuss, Die Vonstellungen vom Antichrist. Leipzig 1906. kül. 170kk. — F. Cohrs — A. Goetze, W 30/11, 81kk. — H. Grisar, Luther. II. Freiburg i. Br. 1911. 60—75. — H. Vossberg, Luthers Kritik aller Religion. Leipzig— Erlangen 1922. 90kk. — Thienemann T., Mohács és Erasmus. Minerva 1924. — Török Pál, A mohácsi vész diplomáciai előzményei. Mohácsi Emlékkönyv (1926) 141. — Révész Imre, Mohács és a reformáció. Prot. Sz. 1926. 475. — H. Wendorf, Martin Luther. Der Aufbau seiner Persönlichkeit. Leipzig 1930. kül. 188kk. *) PI. Ein Sendbrieff darjnn angetzeigt wirt vermeinte vrsach warumb der Türck widder die Hungern triumphirt und obgelegen hab. Drezda 1526. — Joannes Faber, Oratio de origine, potentia, ac tyrannide Thurcorum. Bécs 1528. — História Ioannis Cochlaei de actis et scriptis Martini Lutheri. Köln 1568. 171.

v ü k ö n e s z o k á s b e l e k e r ü l t a magyar irodalomba is, és a z ó t a egészen n a p j a i n k i g megmaradt. Azonban ezen a ponton is e l ő r e e l h á r í t j u k annak a k é r d é s n e k a v i z s g á l a t á t , hogy v á j j o n a r e f o r m á c i ó moz­ galma m i l y e n h a t á s s a l volt a v i l á g t ö r t é n e l e m a l a k u l á s á r a . Ismeretes, hogy k ü l ö n ö s e n a m o h á c s i csata keltett k ü l ö n ­ b ö z ő n é z e t e k e t a r r ó l , hogy a t ö r ö k vész m i é r t sújtja az em­ beriséget. Az egyik oldalról a „ p á p á s " vallás ellen emelke­ d i k a v á d , hogy m i v e l elnyomta az e v a n g é l i u m o t , Isten h a r a g j á t vonta a v i l á g r a . A m á s i k oldal az „új h i t " t a n í t ó i t okolja a rettenetes b ü n t e t é s felidézéséért. ) Ez a naiv tör­ t é n e t s z e m l é l e t annyira m a g á n viseli az e g y o l d a l ú s á g és szubjektivitás gyarlóságait, hogy ma m á r legfeljebb csak k í v á n c s i v i z s g á l ó d á s u n k t á r g y a lehet, de nem t ö r t é n e l m i e l ő a d á s alapja. K o m o l y k u t a t á s t á r g y a legfeljebb m é g az lehetne, v á j j o n a r e f o r m á c i ó — e g y é b t é n y e z ő k mellett — nem volt-e s z i n t é n oka az e u r ó p a i á l l a m o k gyenge ellen­ á l l á s á n a k a t ö r ö k k e l szemben. Kétségtelen, hogy a k o r t á r ­ sak is sok tekintetben v á d o l t á k a r e f o r m á c i ó t a v é d ő e r ő k g y e n g í t é s é v e l . É r d e k e s p é l d a erre F e r d i n á n d , akkor m é g osztrák főherceg levele a m o h á c s i csata h ó n a p j á b ó l ; szerinte a „ l u t h e r i szekta" fokozza a helyzet r o s s z a b b o d á s á t . ) De e t ö r t é n e l m i p r o b l é m a v i z s g á l a t a nem tartozik e t a n u l m á n y k ö r é b e . L u t h e r m ű v e ugyanis nem a z o n o s í t h a t ó teljesen azzal, a m i t a t ö r t é n e l e m a r e f o r m á c i ó fejezete alatt szokott t á r g y a l n i . Egyenesen L u t h e r s z á n d é k a ellen volt, hogy a keresztyénség evangéliomi megújítását összekapcsolják a p o l i t i k á v a l . A m i k o r t e h á t most L u t h e r és M a g y a r o r s z á g k a p c s o l a t á t vizsgáljuk, nem s z ü k s é g e s t á r g y a l n u n k p é l d á u l azt, hogy a lutheri e g y h á z j a v í t á s t o r s z á g a i k b a n m e g e n g e d ő n é m e t fejedelmek m i k é p p e n viselkedtek a t ö r ö k h á b o r ú k d o l g á b a n , m e r t m a g a t a r t á s u k nincsen b e l s ő összefüggés­ ben vallási á l l á s p o n t j u k k a l . 2

3

De igenis v i z s g á l n u n k kell, hogy L u t h e r nyilatkozatai és i r a t a i a t ö r ö k - ü g y b e n i g a z á n befolyásolták-e h a z á n k sor­ sát. Ez a k é r d é s ugyanis k ö z v e t l e n ü l kapcsolatos L u t h e r személyével. Az eddigi adatok szerint Pázmány Péter volt irodal­ m u n k b a n az első, a k i L u t h e r t azzal v á d o l t a , hogy iratai­ val hatalmasan á r t o t t h a z á n k n a k . ) Luther szerint „ b ű n a t ö r ö k k e l viaskodni; és szinte a n n y i , m i n t h a Isten ellen 4

2

) Thienemann i. c. 2kk. ) Magyar történelmi okmánytár, a brússeli országos levéltár­ ból és a burgundi könyvtárból. I. kt. Pest 1857. 38kk. 1526. aug. 15-ről Speierből Margit főhercegnőhöz. *) Pl. Monoszlai András Apológia c. Nagyszombatban 1588. meg­ jelent műve (RMK I. 224.) tudomásom szerint, bár L . minden „bűnét" előveszi, a török-ügyet nem említi. 3

6

t u s a k o d n á n k , ha a török ellen á l l u n k " . ) Idézi a X . L e ó által k á r h o z t a t o t t tételek k ö z ü l a t ö r ö k r e v o n a t k o z ó t , m é g p e d i g úgy, m i n t hogyha abban a f o r m á b a n L u t h e r t ő l s z á r m a z n é k . Idéz t o v á b b á nyilatkozatokat Luther t ö b b i r a t á b ó l . Ezekhez kapcsolva Erasmus és Gochlaeus felfogását adja elő, majd t á g a s k ö r b e n ecseteli L u t h e r szavainak s ú l y o s k ö v e t k e z m é ­ nyeit. „Bezzeg, ha ezeket meggondolta volna Magyari Ist­ v á n , az ország r o m l á s a okain nem kellett volna f á r a s z t a n i e l m é j é t ; mert eszébe vehette volna, hogy nemcsak léleks z e r é n t , de test-szerént-is a L u t h e r t u d o m á n y a n y o m o r í ­ totta i l y igen szerelmes h a z á n k a t és tisztességes n e m z e t ü n ­ ket." ) P á z m á n y n a k e tétele k é s ő b b is fel-felbukkan irodal­ munkban, és ismétlődik napjainkig. ) H i á b a m u t a t t á k k i t é v e d é s é t a l e g m e g g y ő z ő b b e n . ) N é h á n y évvel ezelőtt megint e l ő k e r ü l t . Sok s z ó r a adott alkalmat egy p u b l i c i s t a - t o l l b ó l s z á r m a z o t t k ö n y v odavetett m e g j e g y z é s e a r r ó l , hogy L u t h e r „ a r r a izgatta a feléje szító n é m e t k ö z v é l e m é n y t és a n é m e t fejedelmeket, hogy h a g y j á k s o r s á r a M a g y a r o r s z á g o t . " ) Igen j e l l e m z ő m é g egy jezsuita L u t h e r - é l e t r a j z magyar k i a d á s á b a n a f o r d í t ó p ó t l á s a : „ H o g y m i lett volna, ha Luther idejében tesz lépéseket a t ö r ö k veszedelem e l h á r í ­ t á s á r a , arra n e k ü n k , magyaroknak, jobb nem is gondolni. H a z á n k p u s z t u l á s a , 150 e s z t e n d ő m i n d e n k e s e r ű szenve­ dése szorongatja az ember t o r k á t és szinte arra k é n y s z e r í t , hogy tetemre h í v j u k ő t " . ) Bizonyos, hogy az előbbi k ö n y v 6

7

8

9

10

6

) Igazságra vezérlő kalauz. I I I . könyv. 11. rész. 5. pont. Pázmüvei I I I . Bp 1897. 430. ) Uott. Id. kiadás 432. — Érdekes, hogy a Kalauz előtti mű­ vekben, pl. a Magyari Istvánnak írt Feleletben s Az új tudomángok hamisságának tíz bizonyságában Pázmány sem alkalmazza ezt a néze­ tet. Valószínű, hogy Florimundus Remondus műve: De ortu haeresum volt rá hatással, amiint idézi is. Ennek csak ehhez a legkorábbi kiadá­ sához jutottam hozzá: História vom Ursprung auff- und abnemmen der Ketzereyen. München 1014. Lásd a 3. rész 10. fej-t. ) Schütz Antal, Katolikus egyháztörténelem. Bp 1911. 122. — Ortvag T'., Mária I I . Lajos magyar király neje. Bp 1914. 158. — Magyar Kultúra 1926, 295. 1927, 222k. 907. — Bilkei Ferenc, Debrecen­ től Pannonhalmáig. 1927. 64kk. ) Pl. Ortvay előbb i. m. bírálata a Prot. Sz.-ben, 1915. 238kk, Révész Imréiöl. ) Pethő Sándor, Világostól Trianonig. Bp 1925. 14. Vö. Pethő és Kuthy Dezső hírlapi polémiáját: Evangélikusok Lapja 192i5. dec. 27., Magyarság 1926. január 10. és 24. Nagy Miklós, Világostól Tria­ nonig, P. S. könyvének bírálata. Bp 1926. 6kk. Pethő Sándor, Vilá­ gostól Trianonig védelme. Válasz Nagy Miklós bírálatára. Bp 1926. 7k. ) H. Grisar, L . M. élete. Ford: Hoitsy Lajos Pál, Bp 1929. 180. A megfelelő hely az eredetiben: M. L-s Leben und sein Werk. 2. A. 1927. 291 k. — A magyar fordító másban is elárulta önálló gondolkodá­ sát; pl. az első evangélium íróját Mátyásnak mondja összetévesztve a Matthiast a Matthäus-szal (145. 1.), Bergeriot ír Vergerio helyett (240 1., a gót V hasonló a B-hez). máng

ÖSSZJS 6

7

8

9

10

l l

ítélete — feledjük el Acsády Ignác h a t á s á t ) — igényt tart­ hat n é m i ö n á l l ó s á g r a , mivel, m i n t l á t n i fogjuk, fogalma­ zása L u t h e r iratainak i s m e r e t é t ő l f ü g g e t l e n ü l t ö r t é n t , és bizonyos t o v á b b á , hogy az u t ó b b i k ö n y v v á d a s k o d á s a egy­ ú t t a l akaratlan m e g h a j l á s L u t h e r n a g y s á g a előtt, azonban m i n d a k é t í r á s r ó l elmondhatjuk, hogy egyenes l e s z á r m a ­ zottai P á z m á n y felekezeti p o l e m i á s e l ő a d á s á n a k . ) Egy eredetileg polemikus tételnek a t u d o m á n y o s iro­ dalom t e r ü l e t é n v a l ó i s m é t l ő d ő j e l e n t k e z é s e teszi t e h á t szükségessé, hogy Luther t ö r ö k - n y i l a t k o z a t a i t s z e m ü g y r e vegyük. 12

2. L u t h e r nyilatkozatai 1525 e l ő t t . L u t h e r első j e l e n t ő s nyilatkozata a t ö r ö k - ü g y b e n ref o r m á t o r i p á l y á j a k e z d e t é r ő l való. 1518 n y a r á n m a g y a r á ­ zatot í r t 95 v i t a t é t e l é h e z ; ) ez i r a t á b a n az 5. t é t e l h e z í r t m a g y a r á z a t á b a n szól először a t ö r ö k elleni h á b o r ú v i s e l é s ­ ről. A v i t a t é t e l így hangzott: „A p á p a n e m akar elengedni és n e m is engedhet el s e m m i f é l e b ü n t e t é s t azokon k í v ü l , amelyeket a maga vagy a k á n o n o k ítéletével kiszabott." ) E tétel szem előtt t a r t á s a a z é r t s z ü k s é g e s , hogy v i l á g o s a n l á s s u k : L u t h e r nem k ö z v e t l e n é r d e k l ő d é s b ő l n y ú l t a t ö r ö k k é r d é s h e z , hanem csak annak fejtegetése k a p c s á n , v á j j o n milyen hatalma van a p á p á n a k a b ü n t e t é s e k felett. A ma­ g y a r á z a t o k b a n ugyanis foglalkozik a b ü n t e t é s e k különféle f o r m á i v a l , s negyediknek a f e n y í t ő b ü n t e t é s t , az I s t e n t ő l való ostoroztatást t á r g y a l j a . I t t veszi elő szemléltető pél13

14

u

) A magyar birodalom története I I . Bp 1914. 108: „ . . . Más szóval ez azt jelentette, hogy a német birodalom ne segítse Magyar­ országot a török ellen s nálunk Luther szavait egyenesen a magyarok elleni izgatásnak tekintették . . . " ") Hogy mennyire szükség van a kérdés teljes tisztázására, mutatja, hogy még a felekezeti elfogultságtól mentes Turóczi-T rostler József Ls a Minerva 1930. évf. 237. lapján azt írja Lutherről, hogy a mohácsi vész előtt ellenzi a törökök ellen való hadakozást „s teszi ezt bizonyára a magyarországi protestáns üldözések hatása alatt." E magyarázat tévességét Kuthy Dezső és Nagy Miklós a ) j-ben idézett, Pethő elleni polémiájukban eléggé kimutatták: L . Resolutiones c. müve, amelyből az átokbulla a törökre vonatkozó tételt kiolvasni vélte. 1518. jelent meg, az a bizonyos könyvárusmegégetés pedig csak hat év múlva, 1524. történt. Ezt a tévedését Pethő is beismerte. — Vö. még Asztalos Miklós—Pethő Sándor, A magyar nemzet története. Bp 1933. 165: „ . . . Magyarország teljesen egyedül állt. Még a német közvéle­ ményt döntően befolyásoló Luther sem emelte fel szavát Magyar­ ország érdekében." A szavak hasonlósága és a mulasztás alaptalan vádja révén rokon Pethő (ill. Acsády) id. tételével. ) Resolutiones dispotationum de indulgentiarum virtute. W 1, 522. ) W 1, 233, 18: Papa non vult nec potest ullas penas remit­ tere preter eas, quas arbitrio vei suo vei canonum imposuit. 9

1S

M

d á u l a t ö r ö k elleni harcot. F e j t e g e t é s é n e k az a veleje, hogy a b ü n t e t é s n e k ezt a fajtáját az e g y h á z papja nem veheti le r ó l u n k . „ H i s z e n ha az e g y h á z papja, a k á r a legfőbb, a k á r a l e g a l s ó b b , ezt a b ü n t e t é s t a kulcsok h a t a l m á n á l fogva m e g s z ü n t e t h e t i : h á r í t s a h á t el a pestist, h á b o r ú t , lázadást, földrengést, tűzvészt, g y i l k o s s á g o t , r a b l á s t , meg a t ö r ö k ö ­ ket s t a t á r o k a t és a t ö b b i hitetleneket, a m i k hogy Isten ostora és vesszeje, m i n d e n k i tudja, csak a rossz k e r e s z t y é n nem. É z s a i á s ugyanis azt mondja (10. r é s z ) : Jaj Assurnak, haragom botja és p á l c a ő. K e z é b e n az é n b ú s u l á s o m . í m e ma az e g y h á z b a n a l e g t ö b b e n , sőt maguk a legnagyobbak m á s r ó l sem á l m o d n a k , m i n t a t ö r ö k elleni h á b o r ú k r ó l , mert nem a bűnök ellen, hanem a bűn vesszeje ellen akar­ nak hadakozni és Isten ellen akarnak k ü z d e n i , a k i azt mondja, hogy azzal az ostorral ő fenyíti meg b ű n e i n k e t , m i v e l m i nem l á t j u k meg azokat." ) Ez a k i t é r é s minde­ n e k e l ő t t s z e m l é l t e t ő p é l d á j a annak a t é t e l n e k , hogy a p á p a hatalma nem terjed k i a f e n y í t ő b ü n t e t é s e k r e . A z u t á n meg­ á l l a p í t j a azt a t é n y t , hogy az e g y h á z vezetői nem is veszik észre, hogy a t ö r ö k Isten b ü n t e t é s e r a j t u n k , s m é g i s úgy a k a r n a k hadakozni ellene, hogy a b ű n ö k , a b ü n t e t é s oka ellen való k ü z d e l m e t nem kezdik el, s ő t e s z ü k b e sem j u t . L u t h e r t e h á t nem is veti fel a k é r d é s t , hogy jogosult-e • t ö r ö k elleni h á b o r ú , hanem csak r á m u t a t élesen arra a fo­ n á k s á g r a , hogy a papok, a k i k n e k pedig ez e l s ő s o r b a n volna h i v a t á s u k , nem látják tisztán a l e g á l t a l á n o s a b b emberi k ö ­ telességet: k ü z d e n i g o n o s z s á g a i n k ellen. V a l ó s z í n ű , hogy ugyanilyen v o n a t k o z á s b a n k e r ü l t elő a t ö r ö k - h á b o r ú ü g y e egy iratban, amelyet Luther ez év, 1518 végén e m l í t Spalatinhoz í r t levelében. A r r a a k é r d é s r e , hogy i g a z o l h a t ó - e a S z e n t í r á s b ó l a t ö r ö k ö k elleni h a d j á r a t , Luther így felel: „ Á m legyen ú g y , hogy nem szükség okából, hanem i g a z á n kegyes b u z g a l o m b ó l i n d í t j á k , — megvallom — m é g s e m Í g é r h e t e m ezt neked, az ellenkezőjét azonban a legteljesebb m é r t é k b e n . " Egy b a r á t j a k é r é s é r e u g y a n e r r ő l a k é r d é s r ő l sermot (értekezést) írt, ebben v i l á g o s a b b a n t á r ­ gyalta, hogy ilyenféle h á b o r ú t semmi m ó d o n ne vállalja nak. „Ügy vélem, hogyha e g y á l t a l á b a n harcolni kell a törö15

15

) W 1, 535, 30: Al'ioqui si sacerdos ecclesiae sive summus sive infimus potest hanc poenam potestate clavium solvere: pellat ergo pestes, bella, seditiones, terremotus, ineendia, caedes, latrocinia, item Turcas et Tartaros aliosque infideles, quos esse flagella et virgam dei nemo nisi parum C h r i s t i n mis ignorat. Dicit enim Isa: x. Ve AssurI virga furoris mei et baculus ipse est. In manu eius indignatio mea. Licet plurimi nunc et iidem magni in ecclesia nihil aliud somnienl quam bella adversus Turcam, scilicet non contra iniquitates, sed contra virgam iniquitatis bellaturi deoque repugnaturi, qui per eam virgam sese visitare dicit iniquitates nostras, eo quod nos non visitamus eas. Fordítása részben L . Müvei 1, 52. után.

k ö k ellen, akkor n e k ü n k k e l l e l k e z d e n ü n k . H i á b a vívjuk odakint a testi h á b o r ú t , ha itthon m e g e m é s z t minket a l e l k i h á b o r ú . " Mivel sok a b ű n itthon ,,és m i n d e n ü t t igen s z á n a l m a s az e g y h á z k é p e " , nincs r e m é n y szerencsés győ­ zelemre; „ a m i n t l á t o m , Isten maga h a r c o l e l l e n ü n k : i t t kell e l ő s z ö r k ü z d e n i k ö n n y e l , tiszta i m á d s á g g a l , szent élettel és tiszta h i t t e l . " ) 16

E n n é l f o g v a alig k é p z e l h e t ő , hogy L u t h e r fentebbi s z e m l é l t e t ő fejtegetése valaha is k ü l ö n foglalkoztatta volna a k á r az ellenfeleket, a k á r a tisztelőket, ha L e ó p á p á n a k „ E x s u r g e d o m i n e " b u l l á j a az e r e t n e k í t e t t t é t e l e k k ö z é nem vesz fel egy olyant is, amely csak a Resolutiones fentebb idézett h e l y é r e v o n a t k o z t a t h a t ó . A 34-ik ugyanis így hang­ zik: „A t ö r ö k ö k ellen h a r c o l n i a n n y i , m i n t Istennel szállni szembe, a k i azok által g o n o s z s á g a i n k a t ostorozza." ) A bulla nem jelölte meg, hogy a k á r h o z t a t o t t t é t e l e k mely i r a t o k b ó l valók. A bulla megszerkesztése előtti időből nem i s m e r j ü k L u t h e r m á s i d e v o n a t k o z ó k ö n y v b e l i nyilatkoza­ tát. Azonban c s u p á n ilyen k i z á r ó következtetés ú t j á n tehet­ j ü k fel azt, hogy a 34. tétel erre a helyre vonatkozik. Luther n y i l a t k o z a t á n a k és a bullabeli t é t e l n e k összevetése ugyanis azt mutatja, hogy a k á r h o z t a t o t t 34. t é t e l nem egyezik azzal, a m i t L u t h e r v a l ó b a n állított. A szavak h a s o n l ó a n csengenek, de a b u l l a m á s k é p ragadja meg a fejtegetést, m i n t ahogy annak eredeti é r t e l m e volt. Ennek o k á t k ö n y nyen m e g é r t j ü k a b b ó l , hogy a bulla s z e r k e s z t é s é h e z e l ő b b 17

10

) 1518. dec. 21. E 1, 333: Si recte intelligo te, mi Spalatine, quaeris, an expeditionem adversus Turcas ex sacris literis possim tueri et suadere. Esto quod non pecuniae, sed vero pietatis studio suscipiatur: ego tibi fateor non posse íme id polliceri, contrariuin autem copiosissime. Edidi nudius in eandem rem amici rogatu sermonem, quem scio pervenisse in manus (propter quos suspicabar tum a me petitum) heroum Brandenburgensium, ubi id egi, ne susciperetur ullo modo bellum hujusmodi. In qua sententia adhuc sum, nisi melioribus fuero mutatus elenchis. In eadem est Erasmus in multis locis, sicut melius nosti, quam ego. Mihi visum est, si adversus Turcas omnino pugnandum est, a nobis primum incipiendum esse. Frustra foris bellamus carnalia bella, quando domi superamur spiritualibus bellis. Deinde quod nec in Veteri nec Novo testamento ullum gestum est bellum humanis viribus, nisi Semper infelici et foedo eventu; si quid autem recte cessit, de coelo fűit bellatum, ut possem copiosissime docere. Quando autem Romana curia hodie omnium Turcarum superans tyrannidem (tantis monstris contra Christum et ejus ecclesiam pugnat) et clerus in avaritiae, ambitionis et luxuriae profundo submersus est, et miserrima sit ubique facies ecclesiae, non est spes boni belli aut felicis victoriae. Deus (quantum video) contra nos pugnat: hic primum esset expugnandus lachrymis, puris orationibus, sancta vita et fide pura. Sed de hoc alias. ) Praeliari adversus Turcas, est repugnare Deo visitanti iniquitates ni)stras per illos. Magnum bullarium Iiomanum. Tomus priinus. Luxemburg 1742. 611. — Vö. L . Művei 2, 241kk. l7

egy teológiai k é p z e t t s é g n é l k ü l i b i z o t t s á g fogott h o z z á , majd Cajetano ú j r a k é s z í t e t t e az egészet, az ingolstadti Eck doctor s z i n t é n v á l t o z t a t o t t rajta. Eck u t ó b b elismerte, hogy a b u l l á t h e v e n y é s z v e s z e r k e s z t e t t é k . ) Bizonyos, hogy nemcsak ez a tétel volt s z e r e n c s é t l e n ü l megfogalmazva. De erre nézve k ü l ö n ö s k é p p e n áll a felületesség. E k é r d é s b e n Erasmus is L u t h e r o l d a l á r a állt, és r á m u t a t o t t arra, hogy a l ő w e n i t e o l ó g u s o k f o g l a l t á k össze L u t h e r n y i l a t k o z a t á t így: A hitetlenek ellen való harcot Isten ellen v a l ó l á z a d á s ­ nak tekintette. A l ő w e n i e k p o l é m i á j á b ó l k e r ü l t a z t á n e té­ tel a b u l l á b a . ) H á r o m évvel k é s ő b b pedig Eck, a m i k o r új á t o k b u l l a k i a d á s á t javasolja a p á p á n a k , m e r t az előbbi nem s i k e r ü l t , azt írja, hogy a k ö z v é l e m é n y á l n o k félrevezetését a l ő w e n i e k t ő l v e t t é k á t : L u t h e r e r e t n e k s é g b ű n é b e esett, a m i k o r ellenezte a t ö r ö k ö k elleni h á b o r ú t , mert ezzel Isten ellen l á z a d u n k ; pedig L u t h e r csak azon panaszkodott, hogy a p á p a a t ö r ö k - h á b o r ú v a l foglalkozik, ahelyett, hogy e l ő b b a b ű n ö k ellen k ü z d e n e , amelyek b ü n t e t é s é ü l Isten a törö­ k ö k á l t a l való m e g p r ó b á l t a t á s t k ü l d ö t t e . ) T e h á t m é g L u t h e r ellenfele is t i s z t á n l á t t a L u t h e r szavainak igazi ér­ telmét. Mindennek e l l e n é r e az a t é n y , hogy a b u l l á b a n ez a t ö r ö k r e v o n a t k o z ó tétel is szerepel, felhívta a figyelmet L u t h e r m e l l é k e s e n tett n y i l a t k o z a t á r a . E g y é b k é n t pedig az a bullabeli tétel é l é n k e n jellemzi, hogy L u t h e r i d e v á g ó k i ­ jelentései á l t a l á b a n m i l y e n í t é l e t b e n r é s z e s ü l t e k . S azt is el lehet gondolni, hogy a b u l l a ítélete u t ó b b b e f o l y á s o l t a Luther ellenségeinek ítélőképességét. De L u t h e r — s a j á t s á g o s a n — a m i k o r egyik nagyobb m u n k á j á b a n sorra vette a bulla által elítélt tételeket, ) a 34-iknél nem tett óvást, sőt l á t s z ó l a g elismerte m a g á é n a k . E z é r t azonban a tétel k o r á n t s e m fejezte k i teljes h ű s é g g e l L u t h e r nézetét. E m u n k a l a t i n szövegű k i a d á s a az assertio szót viseli c í m é ü l , és k ü l s ő l e g tekintve a bulla által k á r h o z ­ tatott összes cikkekre vonatkozólag igazolást ad. De amint az irat bevezetése k ü l ö n is kifejezi, L u t h e r nem azonosítja 18

19

20

21

18

) P. Kalkoff, L . und die Entscheidungsjahre der Reformation. 1917. 137kk. 148. ) P. Kalkoff, Erasmus, L . und Friedrich der Weise. Leipzig 1919. 73. — Hutten véleményét 1. Kalkoff ) alatt i. m. 178k. ) P. Kalkoff, ) alatt i. m. 148. — Grisar i. m. 62. ) j . meg­ tévesztő, mert azzal a megjegyzéssel utal Kalkoff, Forschungen zu L-s römischem Prozess, 1905, 192. lapra, hogy ott jelezve van a 34. tétel „szószerinti eredete". De a megjelölt helyen csupán arról van szó, hogy ez a tétel már a löwenliek javaslatában bennevolt. Ezt Hans Preuss erlangeni professzor szíves levélbeli közléséből tudom, mert Kalkoff szóban levő könyvéhez nem tudtam hozzáférni. ) Assertio omnium articulorum M. Lutheri per bullám Leonis X. novissimam damnatorum. 1520. W 7, (91) 94. 19

18

20

21

18

4

m a g á t azokkal a t é t e l e k k e l , amelyeket a bulla felsorol. 1517 ó t a ugyanis L u t h e r hatalmas fejlődésen ment keresz­ tül, és é p p e n 1520 volt a legválságosabb éve. Ez év elején m é g bízott abban, hogy a p á p a a k e r e s z t y é n s é g igaz ü g y é t k é p v i s e l i ; az év v é g é n m á r a c s a l ó d á s k e s e r ű s é g é v e l fordul el tőle, és nem tiszteli t ö b b é . Az á t o k k a l fenyegető b u l l á r ó l eleinte m é g azt í r t a , hogy nem tartja eredetinek. ) E l lehet gondolni, milyen l e l k i á l l a p o t b a n volt, amikor kétségtelenné vált előtte, hogy v a l ó b a n a p á p á t ó l s z á r m a z i k . A c s a l ó d á s ­ nak, f e l h á b o r o d á s n a k és haragnak viharos érzései t o m b o l ­ nak a bulla ellen í r t m ű v e i b e n . Ezek nem egy csendes t u d ó s s z o b a t e r m é k e i , hanem egy hatalmas l e l k i v á l s á g o n az i m é n t á t v e r g ő d ö t t ember t i l t a k o z á s a i egy jogtalan hatalom e r ő s z a k o s s á g a ellen. Innen értjük meg, hogy L u t h e r a bulla 34. t é t e l é r ő l nem jegyzi meg, hogy az f é l r e é r t é s e n alapul, hanem így kezdi i g a z o l á s á t : „ É s ezt b i z o n y í t o m . . ." M i n d a z o n á l t a l j e l l e m z ő , hogy m é g i s g e n i á l i s a n m e g l á t j a a k ü l ö n b s é g e t , amely az ő felfogása és ellenfelei felfogása k ö z ö t t van. A m i k o r t e h á t látszólag a tételt igazolja, v o l t a k é p e n azt is­ m é t l i , a m i a tétel a l a p j á u l szolgáló n y i l a t k o z a t volt, és b í ­ r á l j a a korabeli közfelfogást a t ö r ö k elleni h a r c r ó l . „ E z t (a tételt) s z e r e n c s é t l e n s é g ü n k k e t t ő s t a p a s z t a l á ­ sával b i z o n y í t o m . " R á m u t a t arra, hogy eddig semmi ered­ m é n y t nem tudtak e l é r n i a t ö r ö k k e l szemben, sőt m i n d e n ú j a b b h á b o r ú á l t a l nagyobbra n ő t t a t ö r ö k hatalma. „ H a az Isten nem volna e l l e n ü n k , és a t ö r ö k ö t nem h a s z n á l n á g o n o s z s á g u n k o s t o r á u l , r é g e n m á s k é p f o r d u l t volna a sors. S m é g m i n d i g nem i s m e r j ü k fel Isten tetteit makacs vak­ s á g u n k b a n ! " Mindeddig nem adott n e k ü n k egyebet az Is­ ten, csak f o g a d k o z á s t és tervezgetést a t ö r ö k elleni h á b o r ú megkezdésére. „ A n n y i s z o r gyűléseztek, annyiszor t a n á c s ­ koztak, annyiszor h a t á r o z t a k , m é g i s azt tapasztaltuk, hogy fogadalmaink Isten rendeléséből m e g h i ú s u l t a k , m í g n e m pél­ d a b e s z é d d é l e t t ü n k a t ö r ö k ö k előtt, m o n d v á n , hogy m i b u l ­ l á k k a l és bűnbocsátólevelekkel harcolunk." ) A m á s i k s z e r e n c s é t l e n s é g s z é g y e n l e t e s e b b , s ez az, hogy a n n y i éven 22

23

22

) Köstlin I, 372. ") W 7, 140, 21: E.t hunc probo duplici experientia infelicitatis nostrae. Prior est, quod hactenus nihil habuimus prosperum adversus Turcam, et vires eius atque impérium nostris bellis aucta sunt in immensum. Ubi si deus non esset contra nos et Turcaim non haberet pro virga iniquitatis nostrae, longe aliter sors oecidisset: adhuc tarnen obstinata caecitate opera dei non agnoscimus. Praeter haec, non dedit nobis deus hactenus nisi votum et 'iactantiam belli in Turcas suscipiendi. Toties conventum est, toties consultatum, toties propositum, et palpavimus vota nostra, imperante deo, irrita fieri, donec Turcis in fabulám venerimus, dicentibus, Nos Bullis et literis veniarum bellare.

át szenvedtek a r ó m a i l e g á t u s o k t ó l , akik a t ö r ö k elleni h á ­ b o r ú r a b ú c s ú k k a l , e n g e d m é n y e k k e l a n n y i p é n z t és vagyont nyeltek el. De a b ú c s ú k k a l a l é l e k n e k is k á r t okoztak. í g y j u t el Luther ahhoz, hogy a t ö r ö k ö t ö s s z e h a s o n l í t s a R ó m á ­ val, „ í g y adott n e k ü n k Isten g o n o s z s á g u n k b ü n t e t é s é ü l R ó m á b ó l kegyetlenebb, v é r e n g z ő b b , telhetetlenebb törökö­ ket, m i n t azok valaha is lehetnek, a z o n f e l ü l ezek a rosszabb t ö r ö k ö k minket, eszteleneket szemfényvesztéseikkel a jobb t ö r ö k ö k ellen izgatnak, csak azért, hogy e k ö z b e n minde­ n ü n k e t elkobozzák a t ö r ö k h á b o r ú ü r ü g y é v e l . " ) Még­ sem i s m e r j ü k meg Isten kezét, hogy ő sujt minket testben és lélekben ezekkel a r ó m a i a k k a l , a l e g t ö r ö k e b b t ö r ö k ö k ­ kel. A k h á b k i r á l y t n é g y s z á z p r ó f é t a b u z d í t o t t a harcra R á m ó t h - G i l e á d ellen; m i n d k e d v e z ő t j ó s o l t a k neki. Most m é g n é g y s z á z n á l is t ö b b a p r ó f é t á j a B á l n a k . „ T a l á n m i ­ k é n t Mikeás, a k i s z i n t é n gyűlöletes volt, m i v e l csak rosszat prófétált, mondom én is az én A k h á b o m n a k : ,Rajta, har­ coljatok a t ö r ö k ellen, hogy e l l e n s z e g ü l j e t e k az Isten veszszejének és elessetek', a m i k é n t az el is esett." ) Helyesebb t e h á t , hogyha i m á d s á g g a l és egész é l e t ü n k m e g v á l t o z t a t á ­ sával kiengeszteljük az Istent. Véget kell vetni minden ön­ k é n y n e k , c s a l á s n a k , l é l e k r o n t á s n a k . Rendre kell t a n í t a n i a r ó m a i p á p á t . De ezt m á s nem v é g e z h e t i , csak a Krisztus, amikor eljő dicsőségben. „ A k i n e k van füle a h a l l á s r a , hallja és a t ö r ö k - h á b o r ú t ó l t a r t ó z k o d j é k , a m í g a p á p a neve az ég alatt él." ) E felfogást i s m é t az jellemzi, hogy L u t h e r a t ö r ö k veszedelmet Isten b ü n t e t é s é n e k ítéli, és ehhez képest az első k ö t e l e s s é g n e k azt tartja, hogy Istent g o n o s z s á g u n k e l h a g y á ­ s á v a l k i e n g e s z t e l j ü k . Az ú j gondolat i t t csak az, hogy a t ö r ö k n é l m é g s ú l y o s a b b b ü n t e t é s n e k ítéli a r ó m a i a k t ó l szenvedett testi (vagyonbeli) és l e l k i c s a p á s t . Ahhoz, hogy Istent k i e n g e s z t e l j ü k , az is h o z z á t a r t o z i k , hogy a c s á s z á r és a fejedelmek h a t á r t szabjanak a r ó m a i p á p a s á g k é n y u r a ­ s á g á n a k . Most sem mondja, hogy a t ö r ö k ellen e g y á l t a l á ­ ban nem szabad h a r c o l n i , de igenis hirdeti, hogy I s t e n t ő l nem r e m é l h e t ü n k segítséget addig, a m í g k i nem engesz­ teljük. 24

2B

26

24

) W 7, 14Í, 3: Sic in vindictam iniquitatis nostrae dedit nobiis d'eus e Roma truculentiores, cruentiores, insaturabiliores Turcas, quam Uli unquam fieri possunt, adhuc peiores hi Turci non insensatos praestigiis suis incitant adversus meliores Turcas, tantum, ut interim omnia nostra confiscentur sub titulo belli Turchici. ) W 7, 141, 12: Forte sicut Micheas, qui et ipse odiosus erat, quia non prophetabat nisi malum, dicam et ipse meo Achab 'Ite, praeliamini contra Turcas, ut resistatis virgae dei et oadatís', sicut et ille cecidit. ) W 7, 141, 24: Qui habet aures audliendi, audiat et a Bello Turchico abstineat, donec Papae nomen sub caelo valet. 2r>

2e

Hogy i t t s a j á t s á g o s a n vallási g o n d o l k o z á s j u t o t t k i ­ fejezésre, mutatja Luthernek egy az Assertio előtt kiadott í r á s a is: Az új Eck-féle bullákról és hazugságokról (1520) . ) „Azt, hogy é n a t ö r ö k ö k ellen való h a d a k o z á s t elvetem mindaddig, m í g e l ő b b magunk k e g y e s e k k é nem l e s z ü n k , és a z t á n istenfélelemmel nem i n d u l u n k ellenük, senki sem m a g y a r á z z a rosszra, csakis Eck doctor." ) T o v á b b á , a latin Assertio idézett részére k í v á n n i sem lehet v i l á g o s a b b é r t e l m e z é s t , m i n t a m i l y e n t a k ö n y v p á r j á ­ ban a megfelelő helyen t a l á l u n k . 1521 elején ugyanis L u t h e r egy n é m e t n y e l v ű i r a t b a n is foglalkozott az á t o k ­ bulla t é t e l e i n e k i g a z o l á s á v a l . ) I t t a 3 4 - i k r ő l így í r : „ N e m a z é r t á l l í t o t t a m ezt a tételt, hogy a t ö r ö k ellen nem k e l l har­ colni, ahogyan a szentséges eretnekítő, a p á p a rámfogja, hanem hogy n e k ü n k e l ő b b meg k e l l j a v u l n u n k és Istent k i kell e n g e s z t e l n ü n k . . . Mert hogy m i t jelent egy haragos Isten alatt h a r c o l n i , m é g h a m e g é r d e m e l t ellenségek ellen is, eléggé m u t a t j á k n é k ü n k az Ó t e s t a m e n t o m t ö r t é n e t e i . . . Isten nem t ö r ő d i k kereszttel, b ú c s ú v a l , harccal, ő igaz éle­ tet akar." ) Ha m é g m é l y e b b e n t e k i n t ü n k L u t h e r és ellenfelei fel­ f o g á s á b a , a k k o r ezen a ponton is m e g l á t j u k a k ö z t ü k való e l l e n t é t igazi a l a p j á t . A t ö r ö k ellen v a l ó h a d v i s e l é s m o t í ­ vuma m á s a p á p a h í v e i n é l és m á s L u t h e r n é l . Amazok é p p e n a z é r t b u z d í t a n a k a t ö r ö k ellen harcra, hogy nemes csele­ kedetekre i n d í t s á k a k e r e s z t y é n e k e t , s így j ó cselekedetek által ü d v ö s s é g r e segítsék ő k e t . T e h á t v o l t a k é p e n L u t h e r el­ lenfeleinél sem h i á n y z i k az a gondolat, hogy b ű n ö s ö k , de Isten k i e n g e s z t e l é s é n e k m ű v é b e s z e r i n t ü k beletartozik a hitetlenek ellen v a l ó harc, vagy ennek p é n z z e l segítése. L u t h e r viszont azt tartja — m é g ha nem említi is, — hogy 27

28

29

30

27

) Von den neuen Eckischen Bullen und Lügen. W 6, (576) 579. L . Művei 2, (239) 263. — Az Assertio-beli nyilatkozatot azért tár­ gyaltam előbb, hogy önmagában vizsgáljam értelmét, mert a későbbi polémiában az ellenfelek főleg rá hivatkoznak. A most idézett nyilat­ kozat a következővel együtt kiesett a vitából. ) W 6, 584, 18: Das ich widder die Turcken kriegen vorwirff, bisz das wir vorhyn frum werden, und darnach mit gotis furcht an sie tzihen, sol mir niemant ubel auszlegen, den D. Eck, dem kein lieb noch lust zur warheit ym hertzen ist. ) Grund und Ursaob aller Artikel D. Martin Luthers, so durch römische Bulle unrechtlich verdammt sind. 1521. W 7, (299) 308. ) W 7, 443, 19: Nu hab ich dyssen Artickel nitt alszo gesetzt, das wydder den Turcken nit zu streitten sey, wie der heylyge ketzermecher der Bapst myr alhie aufflegt, szondernn wyr Sölten zuvor unsz bessernn und eynen gnedygen got machen... denn was unter eynem ungnedygen got streytten sey auch wydder die vordienten feyndt, weyssen unsz wol die historien des alten Testaments. . . Got fragt nit nach kreutzen, Ablasz, streitten. E r wil ein gut leben haben. — Vö. E 1, 333. Lásd a ) j-ben. 28

2B

30

16

mivel minden cselekedetünk b ű n ö s , Isten ellen való, ha csak nem s z á r m a z i k h i t b ő l , — a t ö r ö k elleni h a d a k o z á s is b ű n , ha nem a h i t b ő l , az Istennel való k i e n g e s z t e l t s é g ü d ­ vösségéből ered. H a m a j d k i b é k ü l t ü n k az Istennel, a k k o r el lehet i n d u l n i a t ö r ö k ellen. L u t h e r f e j t e g e t é s é b e n t e h á t csakis vallási m e g g y ő z ő ­ dést szabad keresni. Ez a z é r t is bizonyos, mert L u t h e r m á r ekkor azonosítgatja a t ö r ö k ö t az Antikrisztussal. ) Minden arra vall, hogy nem m i n t politikus, hanem m i n t t e o l ó g u s nyilatkozott a t ö r ö k - k é r d é s b e n . De m é g m i n d i g v i z s g á l h a t n ó k , hogy v á j j o n L u t h e r eddig t á r g y a l t kijelentései nem a k a d á l y o z t á k - e a n é m e t e k részvételét a k e r e s z t y é n s é g t ö r ö k - h á b o r ú i b a n . Nem k í s é r h e t j ü k végig figyelemmel az európai orszá­ gok t ö r ö k - h á b o r ú i t , de t a n u l m á n y u n k s z e m p o n t j á b ó l elég r á m u t a t n i arra, m i l y e n m a g a t a r t á s t t a n ú s í t o t t a k s z á z a d o ­ kon át L u t h e r fellépésétől teljesen függetlenül. Gondoljunk arra, hogy m á r az u t o l s ó k e r e s z t e s h a d j á r a t o k sem t u d t á k elérni a lelkesedésnek azt a fokát, amely az elsőket jelle­ mezte. A X V . s z á z a d m á s o d i k felében sem tudnak össze­ fogni a n é p e k a m o h a m e d á n e l ő r e t ö r é s s e l szemben. Hogy pedig a X V I . s z á z a d első n e g y e d é b e n nem a vallási mozga­ l o m a k a d á l y o z t a a hatalmak összefogását, é k e s e n bizo­ nyítja egy k e r e s z t e s h a d j á r a t tervezése és m e g h i ú s u l á s a — p o l i t i k a i o k o k b ó l . É r d e m e s megfigyelni Balacco Balacchi p r ó b á l k o z á s a i t is, hogy levelezéséből v i l á g o s a n l á s s u k , mennyire lehetetlen volt az ú j k o r g o n d o l k o d á s á v a l össze­ egyeztetni a k e r e s z t y é n o r s z á g o k e g y ü t t é r z é s é n e k felkelté­ sét. ) A n é m e t b i r o d a l m i g y ű l é s e k e n is hasztalan k é r n e k a p á p a i k ö v e t e k segítséget a t ö r ö k ellen; sőt a rendek é p p e n a z é r t h ú z ó d o z n a k a s e g í t s é g a d á s t ó l , mert az ü g y n a g y r é s z t a r ó m a i k ú r i a p á r t o l á s á v a l k e r ü l eléjük. Az 1518. évi b i r o d a l m i gyűlés t ö r t é n e t e v i l á g o s a n b i ­ zonyítja, hogy a r ó m a i udvar k é r é s e t i s z t á n a n é m e t e k el­ lenszenvéből és b i z a l m a t l a n s á g á b ó l h i ú s u l t meg. ) E k k o r m é g alig t é t e l e z h e t ő fel, hogy L u t h e r t a n í t á s á n m ú l t volna a p á p a k é r é s é n e k e l u t a s í t á s a . E gyűlés j e l l e m z é s é h e z nél­ külözhetetlen az a névtelen irat, amely a gyűlés előtt vagy alatt jelent meg. T a g a d j á k meg a n é m e t fejedelmek a k é r t tizedet! A t ö r ö k - h á b o r ú csak ü r ü g y a tudatlan n é p kizsák­ m á n y o l á s á r a . Az I t á l i á b a k e r ü l t p é n z t nem a t ö r ö k - h á b o 31

32

33

3l

) W 5, .539, 14. Uott 341, 5. (Operationes in Psalmos. 1519— 1521.) — Vö. Wendorf i. m. 188. ) Miskolczg István, Keresztes-hadjárat terve a mohácsi vész előtt. Mohácsi Emlékkönyv (1926) 41. Artner Edgár, Magyarország és az apostoli szentszék viszonya a mohácsi vészt megelőző években. Uott 63. ) Ranke i. m. I. 216kk. 3S

33

84

r ú r a f o r d í t j á k . ) Meg k e l l e m l í t e n ü n k H u t t e n U l r i k i r a t á t is. ) Ez ugyancsak R ó m a e l l e n e s , b á r igenis n y o m a t é k o s a n b u z d í t a t ö r ö k ellen. T e h á t j ó l l e h e t ezzel az i r a t t a l ellen kezően történt a gyűlés határozata, mégis hozzátartozik a hangulat f e s t é s é h e z : a r ó m a i udvarnak nincs elég t e k i n ­ télye arra, hogy az országok lelkiismeretét felindítsa és a h á b o r ú t megszervezze. 8B

A b i r o d a l m i g y ű l é s e k n e k ez a h ú z ó d o z á s a a t ö r ö k h á b o r ú t ó l megmarad a következő években is. Ismeretes, hogy sem az 1521-i wormsi, sem pedig az 1522-i és 1524-i n ü r n b e r g i g y ű l é s e k nem i s m e r t é k fel a k o m o l y helyzetet, vagy ha l á t t á k is, segítséget nem adtak a veszélyeztetett or­ s z á g o k n a k . ) De ennek nem Luther iratainak h a t á s a volt az oka. Legfeljebb a r ó m a i udvar v e z e t ő s z e r e p é v e l szemben való b i z a l m a t l a n s á g f o k o z ó d á s á t t u l a j o n í t h a t j u k L u t h e r k ö z v e t e t t h a t á s á n a k . De Huttennek és az ismeretlennek ira­ tai azt b i z o n y í t j á k , hogy ez a b i z a l m a t l a n s á g t i s z t á n nem­ zeti érzésből t á p l á l k o z o t t . Ezekben az években a n é m e t birodalmat k ü l ö n b e n is teljesen lefoglalták belső reformjai. A rendek az ú j császár alatt fokozott kedvvel l á t t a k h o z z á a régi tervek megvalósí­ t á s á h o z , és e k ö z b e n megfeledkeztek a k ü l s ő veszedelemről. A h í r e s w o r m s i gyűlés lefolyása is bizonyítja, hogy a török ü g y é b e n való t a n á c s k o z á s t nem Luther ü g y e a k a d á l y o z t a , hanem a reform k é r d é s e . ) Hogy a k ö z t u d a t b a m é g i s az ellenkező nézet k e r ü l t bele, azt kielégítően m e g m a g y a r á z z a az átlagos t ö r t é n e l m i érdeklődés. Luther m o z g a l m á n a k h a t á ­ sát ma is közvetlenül tapasztalhatjuk; az elemi iskolai tan­ k ö n y v e k b e n is előfordul Luther neve. De k i beszél ma a r r ó l , hogy a X V I . s z á z a d elején milyen birodalmi reformtervek foglalkoztatták a n é m e t rendeket? A m i k o r t e h á t meg akar­ j á k m a g y a r á z n i , hogy a n é m e t - r ó m a i birodalmi gyűlések m i é r t kezelték felületesen a t ö r ö k - h á b o r ú ügyét, igen k é ­ nyelmesen csak Lutherre és a r e f o r m á c i ó r a gondolnak. Szekfü Gyula élesen világít r á Magyar T ö r t é n e t é b e n arra a közömbösségre, „mellyel V. K á r o l y császár a m a g y a r o r s z á g i t ö r ö k - h a r c i r á n t kezdettől fogva viseltetett". Sem F e r d i n á n d , 36

37

84

) Exhortatio viri cuiusdam doctissimi ad principes, ne in decimae praestationem consentiant. Idézi D. F. Strauss, Ulrich von Hutten. 3. A. Bonn 1877. (Gesammelte Schriften VII.) 220kk. ) Ad principes Germanos ut bellum Turcis inferant exhortatoria. (Ilyen című kiadás van a Magyar Nemzeti Múzeum könyv­ tárában.) Első kiadásáról: W 30/11, 90. Vö. Strauss előbb i. m. kül. 210kk. P. Kalkoff, Ulrich von Hutten und die Reformation. Leipzig 1920. kül. 80kk. Uaz, Huttens Vagantenzeit und Untergang. Weimar 1925. kül. 133kk. ) Török i. c. lölfck. ) Ranke i. m. I. 311kk. Török i. c. 152. 3S

88

37

38

sem g y ó n t a t ó j a nem tudtak r e á hatni ebben az i r á n y b a n . ) Az ő rész vétlenségében pedig k i k e r e s n é Luther h a t á s á t ? Kérdés, volt-e alapja Luther ama z ú g o l ó d á s á n a k , hogy a török-háború ürügyével a rómaiak kizsákmányolják a né­ meteket? V a l ó b a n megtörtént-e, hogy a t ö r ö k - h á b o r ú c í m é n gyűjtött összegeket m á s célra f o r d í t o t t á k ? Rosszakaratú g y a n ú s í t á s volt-e ez tőle, vagy a korabeli nézet átvétele? Hogy Luther vádjai jogosultak voltak, azt Paulusnak a b ú c s ú történetéről írt alapos m u n k á j a teljesen igazolja. Paulus előadása szerint a t ö r ö k - h a d j á r a t r a b ú c s ú k k a l g y ű j ­ tött p é n z t egyes esetekben v a l ó b a n m á s r a f o r d í t o t t á k . ) Luthernek nem volt m ó d j a mérlegelni, hogy a m á s r a hasz­ n á l t p é n z összegével szemben mennyit juttattak mégis a török elleni harcra. E b b ő l a jogosult b i z a l m a t l a n s á g b ó l írta Luther a nagy h a t á s ú reformiratban is: A német nemzet keresztyén nemes­ ségéhez (1520), ) hogy a R ó m á b a folyó a n n á t á k b ó l a p á p á n a k tőkét kellett volna gyűjtenie a t ö r ö k ö k és hitetle­ nek ellen való h á b o r ú r a . Ehelyett amikor v a l ó b a n szó van t ö r ö k - h á b o r ú r ó l , k i k ü l d e n e k embereket pénzgyüjtésre, ,,sőt sokszor b o c s á t o t t a k k i búcsúleveleket is a török ellen való harc ü r ü g y e alatt." ) Az egész fejtegetés i t t is azzal zárul, hogy útját kell állni a keresztyénség p u s z t í t á s á n a k . „A török ellen akarunk síkra szállni? Nem ú g y ! Először is itthon l á s s u n k dolgunkhoz, mert itthon á l l u n k a legrosszabbul!" ) Luther t e h á t i t t sem a t ö r ö k - k é r d é s r e i r á n y u l ó érdeklődéssel nyilatkozik, hanem csak a r ó m a i udvar m a g a t a r t á s á n a k jel­ lemzésére említi a török-segélyt. Következő n y i l a t k o z a t á b a n sem a török az érdeklődés t á r g y a , hanem a p á p a . Az 1522 elején megjelent Bulla coenae domini i r a t á b a n a hatodik fejezettel kapcsolatosan, melyben a p á p a k i á t k o z z a a t ö r ö k segítőit, ) ezt mondja: „ E l k á r h o z t a t j a (t. i . a p á p a ) azokat, akik a t ö r ö k ö k n e k és s z a r a c é n o k n a k vasat és fát szállítanak, csakhogy észre­ vegyük, m i l y k o m o l y s z á n d é k a a keresztyénségnek a j a v á t m u n k á l n i . De hiszen ha ő a Krisztus h e l y t a r t ó j a volna, 39

40

41

42

43

s8

) Magy. Tört. IV. 33. ) Nik. Paulus, Geschichte des Ablasses I I I . Paderborn 1923. kül. 464kk. Vö. L . Pastor, Geschichte der Päpste IV/1. Freiburg i. Br. 1906. 224. ) An den christlichen Adel deutscher Nation. W 6, (381) 404. L. Művei 2, 1. ) W 6, 418, 25: Wen man nw widder die Turcken streyttenn vorgibt, szo senden sie erausz botsohafft, gelt zusamlen, viel mal auch ablas herausz geschickt, eben mit der selben färb, widder den Turcken zustreytten. L . Művei 2, 43. ) W 6, 427, 16: Wollen wir widder die Turcken streytten, szo lasset uns hie anheben, da sie am allerergistenn sein. L . Művei 2, 53. ) W 8, 697. 39

40

41

42

43

akkor talpra állna, elmenne és h i r d e t n é a t ö r ö k ö k n e k az evangéliumot, s r á s z á n n á erre testét és lelkét; ez volna ke­ resztyén e l j á r á s : a t ö r ö k ö k e t m e g g y ő z n i és a keresztyénsé­ get terjeszteni és v é d e l m e z n i . Mert mire j ó az, hogy m i a t ö r ö k n e k testi fegyverrel e l l e n á l l u n k ? M i rosszat tesz a t ö r ö k ? Elfoglalja az országot, és uralkodik ideig-óráig. Hiszen n e k ü n k ugyanazt kell e l s z e n v e d n ü n k m a g á t ó l a p á p á t ó l , aki bizony agyon gyötri testünket és életünket, amit a t ö r ö k nem cselekszik! Ezenfelül a török mindenkit meghagy a maga hitében, ezt sem teszi a p á p a , hanem az egész világot a k e r e s z t y é n h i t r ő l a maga ördögi h a z u g s á g á r a kényszeríti, ú g y hogy a p á p á n a k a test, javak és lélek feletti uralma n y i l v á n v a l ó a n tízszer gonoszabb, m i n t a t ö r ö k é . É s ha Krisztus maga le nem d ö n t e n é az Antikrisztust az Í r á s szerint, és k i a k a r n ó k irtani valaha a törököt, a p á p á n kel­ lene k e z d e n ü n k a dolgot." ) Luther i t t m i n d ö s s z e össze­ h a s o n l í t á s k e d v é é r t szól a t ö r ö k r ő l ; ha kedvezőt m o n d róla, csak azért teszi, hogy az ellentét révén a p á p a s á g r ó l való véleményét kiemelje. A k o r t á r s a k a t sem érdekelte m á s , csak az, hogy m i k é n t fogadta Luther a h í r t a p á p a n a g y c s ü t ö r t ö k i bullájáról, amelybe az eretnekek közé az ő neve is bele­ került. 44

Hogy Luthert ezekben az években a t ö r ö k - k é r d é s ön­ állóan nem foglakoztatta, az is mutatja, hogy következő nyilatkozata egy b i r o d a l m i gyűlés t á r g y a l á s a i h o z csatlakozik. Közben c s u p á n mellékesen utal erre az ü g y r e egyik irata; ennek ilyen v o n a t k o z á s b a n az ad jelentőséget, hogy k é s ő b b ő m a g a hivatkozott r á . Ez A világi felsőségről írt alapvető m u n k a . ) I t t a h a r m a d i k r é s z b e n azzal foglalko­ zik, hogy a világi felsőség m i k o r viseljen h á b o r ú t . E kér­ désre a fejtegetések s o r á n így válaszol: ,,Ha az ellenfél 45

44

) W 8, 708. 27: E r vormaledeyet die den Turcken unnd Saracener eyszen und holtz tzufuren, das man achten solle, es sey seynn ernst, der Christenheit guts tzuthun. Wen ehr aber Christus sladthalter were, so wurde er auff seyne fusse tretten, hyngehen und den Turcken das Euangeli predigen, daran setzen leyb und leben: das were eyn Christlich weysze, die Turcken zubestreytten und die Ghristenheyt mehren und schützen. Denn wo tzu dienet es, das man dem Turcken leyplich weret? Was thut der Turck boszes? E r nympt land eyn und regirt tzeytlich. Müssen wir doch dasselb auch vom Papst selbs leyden, der unsz doch leyb und' leben schindet, wuchs der Turck nicht thut! Datzu lest der Turck eynen yglichen in seynem glawben Meyhen: das thut der Bapst auch nicht, szondern tzwingt alle weit vom Christen glauben auff seyn teuffelische lugen, das freylich an leyb, gut und seel des Bapsts regiment tzehen mal erger ist denn des Turcken. Und wen nicht Christus selbs den Endchrist sturtzen solt nach der schrillt und man yhe den Turcken vortilgen wolt, must man an dem Bapst anfallen. — L . Művei 3, 213k. ) Von weltlicher Oberkeit, wie weit man ihr Gehorsam schuldig sei. 1523. W 11, (229) 245. 4B

veled egyenlő, vagy n á l a d kisebb r a n g ú , vagy idegen felsőség, m i n d e n e k e l ő t t ajánld fel neki azt, a m i igazság szerint őt megilleti, és a békét, amint erre Mózes Izrael fiait tanítja. Hogyha ő ezt nem akarja, akkor fontold meg, m i válik ja­ vadra, s az erőszak ellen e r ő s z a k k a l v é d d magad." ) Az u r a l k o d ó azonban ne nézze a maga h a s z n á t , hanem csak alattvalóinak javát, azoknak v é d e l e m m e l és segítséggel tar­ tozik. Ilyen esetben az a l a t t v a l ó k n a k kötelességük engedel­ meskedni, magukat és vagyonukat o d a á l d o z n i . Az 1524-i n ü r n b e r g i b i r o d a l m i gyűlés olyan h a t á r o ­ zatot hozott Luther ügyéről, amely őt roppantul felizgatta. A gyűlésen Campegio b í b o r o s s z á m o n k é r t e a w o r m s i edictum végrehajtását, és követelte m e g ú j í t á s á t . A rendek ellen­ álltak; a katolikusok, b á r többségben voltak, féltek a z e n d ü léstől. Végül a fejedelmek és a rendek megígérték, hogy „ a m e n n y i r e az lehetséges", teljesítik a w o r m s i edictumot, azonban az év őszén összeülő speyeri gyűlés vizsgálja meg az ö s s z e h í v a n d ó n é m e t o r s z á g i zsinat ügyét és az ú j k ö n y ­ vekből a téves nézeteket. Ugyanez a gyűlés pedig t á r g y a l ­ j o n az á l l a n d ó segítségről a t ö r ö k ellen. F e r d i n á n d a gyűlés vallási h a t á r o z a t á t é l e s h a n g ú m a n d á t u m b a n bocsátotta közre. Ez L u t h e r t nagyon felháborította, m é g p e d i g azért, mert az előző évi b i r o d a l m i gyűlés nem k í v á n t a az edictum végrehajtását. Míg t e h á t aszerint az evangéliom hirdetése lehetséges volt, most ismét tilalom alá került. A gyűlés ugyan azt h a t á r o z t a , hogy a szent evangéliom igaz értelme és az á l t a l á n o s egyháztól elismert t a n í t ó k m a g y a r á z a t a sze­ r i n t zendülés és b o t r á n y n é l k ü l hirdettessék, amit m i n d e n k i ú g y érthetett, amint akart, — de ez a m a n d á t u m b a nem k e r ü l t bele és a w o r m s i edictum m e g ú j í t á s á n nem eny­ hített. ) Luther f e l h á b o r o d á s á t m é g fokozta, hogy ugyanez a gyűlés a török elleni h á b o r ú ügyét „ a keresztyénség védel­ m é r e " t á r g y a l t a , és m é g i n k á b b az, hogy ugyanaz a sze­ mély, a k i az edictumot kibocsátotta, a t ö r ö k ellen i n d í t a n d ó h á b o r ú c í m é n a k e r e s z t y é n h i t védőjének címezi m a g á t . ) Ilyen lelkiállapotban írta a Két császári összeegyeztet­ hetetlen és ellentmondó, Lutherre vonatkozó parancs c í m ű i r a t á b a n ) a z á r a d é k o t . Luther ugyanis kiadta az 1521 - i 48

47

48

4 9

4e

) W 11, 277, 5: Ist aber der widderpart deynes gleychen oder geringer denn du oder frembder uberkeyt, szo solltu yhm auffs erst recht und frid anbieten, wie Mose die kinder Israel leret. Will er denn nicht, so ged'enck deyn bestes unnd were dich niitt gewallt gegiu gewallt. L . Művei 3, 406. ) W 15, 241kk. Köstlin I. 598kk. ) W 15, 258. ) Zwei kaiserliche uneinige und widerwärtige Gebote den Luther betreffend. 1524. W 15, (241) 254. — Egészen hibás tehát 47

4S

4ß

wormsi edictumot és az 1524-i m a n d á t u m o t , a bevezetésben azzal a megjegyzéssel, hogy í m e az egyik szerint átok alá van vetve, a m á s i k szerint azonban m é g csak egy későbbi gyűlés fogja megvizsgálni t a n í t á s á t , hogy m i benne az el­ vetendő. Befejezésül pedig azt az e l l e n m o n d á s t élezi k i , amely az evangéliom t a n í t á s á r a v o n a t k o z ó h a t á r o z a t és a török elleni h á b o r ú terve között van. „Végül k é r e k m i n d e n szeretett keresztyént, segítsenek k ö n y ö r ö g n i Istenhez ezekért a nyomorult, elvakult fejedelmekért, — kétségtelenül Isten sújtott minket velük nagy h a r a g j á b a n , — hogy ne jussunk abba a helyzetbe, hogy a t ö r ö k ö k ellen vonuljunk vagy ada­ kozzunk, mivelhogy a török tízszer okosabb és kegyesebb, mint a m i fejedelmeink. M i s i k e r ü l h e t n e a t ö r ö k k e l szem­ ben ezeknek a bolondoknak, k i k Istent annyira m e g k í s é r t i k és k á r o m o l j á k ? Mert í m e látod, hogy a szegény h a l a n d ó p o n d r ó z s á k , a császár, a k i élete felől egy szempillantásig sem biztos, m i k é n t dicsekszik s z e m t e l e n ü l : ő a keresztyén hit igazi, legfőbb védelmezője. Az í r á s azt mondja, hogy a keresztyén h i t szikla, mely ördögnél, h a l á l n á l és minden h a t a l o m n á l erősebb (Máté 16.), és isteni erő (Róm. 1.). É s ekkora erő védesse m a g á t a h a l á l gyermekével, akit egy ót var vagy h i m l ő is á g y b a fektethet?! Isten segíts, milyen oktalan a világ! Így dicsekszik Anglia k i r á l y a is, hogy a k e r e s z t y é n e g y h á z és a hit védője. Sőt a magyarok azzal dicsekednek, hogy Isten védői, és azt éneklik a l i t á n i á b a n : ,ut nos defensores tuos exaudire digneris, hallgass meg minket, v é d e l m e z ő i d e t . ' " Isten az ilyesmit k á r o m l á s n a k tartja. E z é r t vannak a fejedelmek ilyen n y i l v á n v a l ó v a k s á g ­ gal megverve. „Isten, szabadíts meg m i n k e t tőlük, és adj n e k ü n k kegyelmesen m á s u r a l k o d ó k a t ! " ) 50

Ballagi Aladár feltevése: Buda és Pest a világirodalomban 1473—1711. I. 1925. 184. ) W 15, 277, 21: Am ende bitt ich alle lieben Christen woll­ ten helffen Gott bitten für solch elende verblente Fürsten, mit wilchen uns on zweyffel Gott geplaget hatt ym grossen zorn, das wyr ya nicht folgen widder die Turcken zu ziehen odder zu geben, Syntemal der Turck zehen mal klüger und frummer ist, denn unsere Fürsten sind. Was sollt solchen narren widder der Turcken gelingen, die Gott so hoch versuchen und lestern? Denn hie sihestu, wie der arme sterbliche madensack, der keyser, der seyns lebens nicht eyn augenplick sicher ist, sich unverschampt rhümet, E r sey der wäre öbrister ibeschirmer des Christlichen glawbens. Die schrift sagt, das der Christliche glaube sey eyn fels, der teuffei, tod und aller macht zu starck ist, Matt. 16., und eyne göttliche krafft, Rom. 1. Und solche krafft soll sich beschirmen lassen von eym kind des tods, den auch eyn grind odder blatter kan zu bette werffen. Hilff Gott, wie unsinnig ist die wellt. Also rhümet sich auch der könig von Engelland eynen beschinner der Christlichen und des glawbens. Ja die Ungern rhümen sich Gottes beschirmer und singen ynn der Letania 'ut nos defen50

Ennek az indulatos befejezésnek az első szavai súlyos félreértésre adtak alkalmat. Sokan ú g y értelmezték, hogy Luther arra k é r i a keresztyéneket, ne vonuljanak a török ellen, holott ő csak arra k é r t e őket, hogy i m á d k o z z a n a k , ne k é n y s z e r ü l j e n e k a török ellen hadba szállni mostani ural­ k o d ó i k alatt, mert ezeket nem fogja segíteni az Isten. ) E g y é b k é n t pedig ismét k i ü t k ö z i k Luthernek a keresztyén h i t r ő l való felfogása. A szerinte való k e r e s z t y é n h i t nem olyasmi, amit fegyveres hatalommal, k ü l s ő eszközökkel m e g v é d e n i , fenntartani s terjeszteni lehetne, nem szertartá­ sokban m e g n y i l a t k o z ó vallásosság, hanem a szívnek biro­ dalma, Istennek ereje, ennek pedig nem lehet m á s védője, csak az, a k i adta, Isten. Az eddig ismertetett nyilatkozatokat az jellemezte, hogy m i n d c s u p á n valamilyen m á s t á r g g y a l kapcsolatban történtek. Luther nem törekedett arra, hogy b e n n ü k a törökh á b o r ú k r ó l való felfogását teljesen kifejtse és tisztázza. ) 61

52

3. L u t h e r nyilatkozatai 1525 u t á n . 1525 sok tekintetben jelentős Luther életében. A pa­ r a s z t l á z a d á s borzalmas eseményei és k ö v e t k e z m é n y e i kike­ r ü l h e t e t l e n ü l figyelmeztették Luthert arra a t é n y r e , hogy azok, akik az ő t a n í t á s á r a hivatkoznak, vagy az ő szentírás­ tiszteletét félreértvén az evangéliomi s z a b a d s á g o t emlegetik, k o r á n t s e m m i n d „ e v a n g é l i k u s o k " . Kénytelen volt megvizs­ gálni eddigi tanításait, volt-e b e n n ü k , amit félreérthettek, s volt-e, amit alaptalanul t u l a j d o n í t o t t a k neki. Í g y vette észre, hogy a t ö r ö k - h á b o r ú d o l g á b a n is sokan r á h i v a t k o z n a k , m i ­ kor azt hirdetik, hogy nem szabad h á b o r ú t viselni a török ellen. ) A m i n t a felkelő parasztok az é r v é n y r e j u t ó Szent­ í r á s r a utalva követelik a szabad h a l á s z a t o t - v a d á s z a t o t , ) ú g y m o n d j á k sokan a S z e n t í r á s a l a p j á n a h á b o r ú t ó l való teljes t a r t ó z k o d á s t feltétlen kötelességnek. Másrészt Luther h á z a s s á g a jelzi, hogy most m á r t ú l volt az izgalmas küzdel­ mek k o r á n . 1526-ban egyik i r a t á b a n , Üdvözülhetnek-e a katonák 53

54

sores tuos exaudire digneris, Du wolltest uns deyne beschirmer erhören'. . . . Gott erlöse uns von yhnen und gebe uns aus gnaden andere regenten. Amen. ) Vö. W 15, 277, 3. j . ) E z első évek nyilatkozataihoz vö. még: W 2, 186, 31kk. 3, 31, 37. 3, 120, 34. 3, 488, 23kk. 3, 489, 28kk; 31kk. 3, 491, 25kk. 3, 492, 2kk. 3, 497, 14. 3, 505, 26. 3, 509, 13kk; 23kk; 37. 3, 610, 4kk. 4, 531, 34kk. 5, 195, 12kk; 41kk. 5, 2Ő7, 7kk. 5, 327, lOkk. ) A lutheri tanítás ezirányú félreértésének talán első emléke: Túrokén puechlein 1522. Appongi, Hungarica 3, 1643. Kül. Gij 2. ) Köstlin I. 699. 51

52

63

M

66

is?, ) tiltakozik az ellen, m i n t h a ellenezte volna a t ö r ö k elleni h á b o r ú t . „A t ö r ö k - h á b o r ú r ó l is szerettem volna mon­ dani valamit, mert annyira közel ért h o z z á n k , és mert egye­ sek szememre vetették szavaimat, hogy elleneztem volna a török ellen való hadviselést. Hiszen jól tudtam é n régen, hogy m é g t ö r ö k k é is kell lennem, s hogy semmit sem hasz­ n á l nekem, hogy oly világosan í r t a m erről a dologról, sőt a világi felsőségről írt k ö n y v e c s k é m b e n azt t a n í t o t t a m , hogy egyenlők egyenlőkkel b á t r a n hadakozhatnak. De mivel a török ismét h a z a t é r t , s n é m e t j e i n k nem t ö r ő d n e k t ö b b é vele, m é g nincs i t t az ideje, hogy írjak e r r ő l . " ) T e r v é t k é t évvel u t ó b b valósította meg. 1528-ban ismét riasztó h í r e k jöttek a török nagy hadi készületéről. Magyar­ o r s z á g r o m l á s a a m ú g y is élesztette az érdeklődést a török i r á n t ; a r ö p i r a t o k nagy s z á m b a n forogtak a n é m e t e k kezén. Luther is tollához n y ú l t , hogy eddigi mellékes megjegyzései u t á n teljesen kifejtse nézetét a t ö r ö k - ü g y r ő l . M á r 1528 a u g u s z t u s á b a n említi egyik levelében s z á n d é k á t ; ) október­ ben elkezdte az írást. A k ö n y v n y o m t a t á s a m é g ugyanabban a h ó n a p b a n elkezdődött, azonban a nyomda ügyetlenségé­ ből csak a következő év t a v a s z á n jelenhetett meg. ) Az irat c í m e : A törökök elleni háborúról ) A hesseni őrgrófhoz, F ü l ö p h ö z írt a j á n l á s á b a n kitér Luther az ellene és az e v a n g é l i k u s o k ellen emelt v á d a k r a , „ ö t évvel ezelőtt k é r t e k n é h á n y a n , hogy írjak a t ö r ö k elleni h á b o r ú r ó l , és intsem, ösztökéljem r á a mieinket. É s most, mivel a t ö r ö k é p p e n közeledik h o z z á n k , b a r á t a i m is kényszerítenek, hogy ezt megtegyem, k ü l ö n ö s e n , mivel n é h á n y ügyetlen p r é d i k á ­ tor n á l u n k , n é m e t e k n é l , amint s a j n á l a t t a l h a l l o m , elhitette a népet, hogy nem kell a t ö r ö k ö k ellen k ü z d e n i , n é h á n y a n 58

57

58

69

55

) Ob Kriegsleute auch in seligem Stande sein können. W 19, (616) 623. L . Művei 5, 1. ) W 19, 662, 9: Denn ich auch vom Turkisschen kriege wolt etwas gesagt haben, weil er uns so nahe komen war, Und mir etliche meine wort fürworffen, das ich widder den Turcken zu kriegen hette widder raten. Denn ich lengst wol gewust habe, Ich rnüste auch noch Türkisch werden, und mich nichts hilfft, das ich so deutlich d'avon geschrieben habe, Dazu ym büchlin von welticher öberkeit gelert, wie gleich widder gleichen wol müge kriegen. Aber weil der Turck widder heym ist und unser Deudschen nu nicht mehr dar nach fragen, ists noch nicht zeit davon zuschreiben. — L . Művei 5, 53. 56

° ) E l\ 53, W 30/11, 96. ) Vom Kriege wider die Türken. W 30/11, (81) 107. — Az itt jelzett kiadások közt nem találtam ezt: Luthers Schriften wider die Türken und deren unauslöschlichen Hass gegen die Christen. Mit Vorwort und Anmerkungen von Gottfried Benjamin Eisenschmid. Ronneburg 1821. Az előszó a görögök segítésére buzdít; a jegyzetek­ ben is sok az utalás a görög-török háborúra. Közli a Vom Kriege és a Heerpredigt iratokat. 8

69

pedig olyannyira bolondok, hogy azt t a n í t j á k , nem is illik a k e r e s z t y é n h e z , hogy a világi kardot forgassa vagy hogy u r a l k o d j é k . Ezen felül, — mennyire fegyelmetlen, vad n é p a m i n é m e t n é p ü n k , sőt szinte félördögök, félemberek! — n é m e l y e k k í v á n j á k a t ö r ö k jövetelét és u r a l m á t . É s ezzel a tévelygéssel s gonoszsággal a n é p közt L u t h e r t v á d o l j á k , és ,,az én e v a n g é l i u m o m g y ü m ö l c s é n e k " m o n d j á k , a m i k é n t nekem k e l l a p a r a s z t l á z a d á s vétkét is hordoznom s m i n ­ denét, a m i gonosz most a világon történik, jóllehet t u d j á k , hogy m á s k é p áll a dolog." ) Az evangéliom é r d e k é b e n kell t e h á t igazolnia m a g á t . A g y a l á z k o d ó k h o z ugyan nincs szava, de azt akarja, hogy a sok á r t a t l a n lelkiismeretet ne á m í t s á k t o v á b b , ne vezessék félre, m i n t h a a török ellen nem kellene harcolni. Luther az iratot Leó p á p a b u l l á j á r a való u t a l á s s a l kezdi. Idézi belőle a nevezetes 34. tételt. „ E b b ő l a cikkből vehették, akik azt m o n d j á k r ó l a m , hogy a k a d á l y o z o m és ellenzem a török ellen való harcot." I t t is m a g á é n a k vallja a tételt, és emlékeztet arra, hogy védte is. De nem tartja illő dolognak, hogy elfelejtették, m i k é n t állott akkor a helyzet, és m i volt s z á m á r a az indíték. Most ragaszkodnak szavához és ott a l k a l m a z z á k , ahol nincs meg az alapja. „Ki ne tudna ilyen ügyességgel az evangéliumból is tiszta h a z u g s á g o t csi­ n á l n i és állítani róla, hogy ellenkezik ö n m a g á v a l ? " ) Más60

81

60

) W 30/11, 107, 6: Es haben mich wol für funff iaren ettliche gebeten, zu schreiben vom kriege widder den Turcken und unser leute dazu vermanen und reitzen. Und itzt, weil eben der Türck uns nahe kömpt, zwingen mich solchs auch meine freunde zuvolenden, Sonder­ lich weil ettliche ungeschickte Prediger bey uns Deudschen sind (als ich leider höre), die dem pobel einbilden, man solle und müsse nicht widder die Turcken kriegen, Ettliche aber auch so toll sind, das sie leren, Es zyme auch keinem Christen, das weltlich schwerd zu füren odder zu regiern. Dazu, wie unser Deüdsch volck ein wust wild volck ist, ia schier halb Teüffel halb Menschen sind, begeren ettliche der Turcken zukunfft und Regiment, Und solches yrthumbs und bossheit ym volck wird dem Luther alles schuld gegeben und mus „die frucht meines Euangelij" heissen, gleich wie ich auch mus der auffrur schuld tragen und alles, was itzt böses geschieht ynn der gantzen weit, so sie es doch wol anders wissen. — Vö. W TR 4, 3997. 1

61

) W 30/11, 108, 22: Aus solchem artickel mügen genomen haben, die von mir sagen das ich weren und widder raten solle, zustreiten widder den Turcken. Ich bekenne noch frey das solcher artickel mein sey und zu der zeit von mir gesetzt und verteid'ingt, Und wo es itzt ynn der weit stünde wie es dazumal stund, so wolt und must ich den selbigen noch itzt setzen und verteyd'ingen. Es ist aber nicht fein, das man so wol vergessen hat, wie es dazumal stund ynn der weit und was mein grund und Ursachen war, und behelt gleich wol meine wort und zeuhet sie anderswo hin, da solche Ursachen und grund nicht ist. Wer kund mit solcher kunst nicht auch aus dem Euangelio eitel lügen machen odder furgjben, E s were widder sich selbs?

k é p állott akkor a helyzet, mert nem t a n í t o t t a k a világi felsőségről. A k k o r a p á p a és a p a p s á g volt minden minde­ nekben, mindenek felett és mindenek által, ) a p á p a j á r t elől a t ö r ö k elleni harcban. A legjobb k e r e s z t y é n e k akartak lenni és ugyanakkor Krisztus szavát, hogy a gonoszt el kell viselni (Máté 5, 39.), szabad t a n á c c s á tették. ) Nem akar­ t á k elviselni a szenvedést. Ezt az e l l e n m o n d á s t élezte k i abban a t a n í t á s b a n , amelyet a bulla k á r h o z t a t o t t . A p á p á k egyébként is csak v a r á z s s ü v e g ü l h a s z n á l t á k a t ö r ö k - h á b o r ú t arra, hogy k i r a b o l j á k b ú c s ú k k a l a n é m e t t a r t o m á n y o k a t . „ N e m azért k á r h o z t a t t á k cikkemet, mert ellenzi a t ö r ö k h á b o r ú t , hanem mivel l e r á n t o t t a ezt a varázssüveget és el­ rekesztette a p é n z előtt az utat R ó m á b a . " ) Ha komolyan vették volna a h á b o r ú ügyét, akkor nem lett volna szükség a n é m e t t a r t o m á n y o k k i z s á k m á n y o l á s á r a . Ha e g y é r t e l m ű e n akartak volna k o m o l y h á b o r ú t , cikkét bizonnyal jobban és é r t h e t ő b b e n írta volna meg. Nem tetszett neki, hogy h á b o r ú r a b u z d í t o t t a k , mielőtt megjavultak volna és igaz k e r e s z t y é n e k k é n t élnének. Leg­ i n k á b b pedig az h á b o r í t o t t a fel, hogy a keresztyén n é v alatt tervezték a h á b o r ú t a török ellen, „ m i n t h a n é p ü n k a ke­ resztyének serege volna a t ö r ö k ö k ellen m i n t Krisztus ellen­ ségei ellen, a m i egyenesen Krisztus t a n í t á s á v a l és nevével ellenkezik". ) Különbséget kell tenni a h i v a t á s o k között. A papi hivatal dolga az igehirdetés és a lelkek g o n d o z á s a , s megint m á s a világi felsőség kötelessége. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a m i k o r Krisztus neve alatt harcoltak, nem sikerült a t ö r ö k - h á b o r ú , elveszett Rodusz, szinte egész Ma­ g y a r o r s z á g és nagy k á r t szenvedett N é m e t o r s z á g is. Ha p ü s p ö k ö k és papok is voltak jelen, kudarcot vallottak a h á b o r ú b a n . Ulászló siralmasan odaveszett V á r n á n á l p ü s p ö ­ keivel együtt, a magyarok maguk is Guiliano Cesarini kar­ dinálist okolták érte. ) Ujabban Lajos k i r á l y is t a l á n sze­ r e n c s é s e b b e n harcolt volna, ha nem egy papi sereget vagy, a m i k é n t dicsekednek, egy keresztyén sereget vezetett volna a t ö r ö k ö k ellen. ) Ügy látja, hogy a k a t o n á k is szívesebben 62

63

64

65

66

67

62

) W 30/11, 109, 20. ) Vö. Rust, Evangelische Räte. RGG IV. 1681. ) W 30/11, 110, 22: Also verdampfen sie meinen artickel nicht darumb das er dem Türckischen krieg weret, sondern das er solch helekepplin abreis und dem geld gen Rom die Strasse legt. ) Uott 111, 14: ...gerade als solte unser volck ein beer der Christen heissen widder die Turcken als widder Christus feinde, Weichs ist stracks widder Christus lere und namen. ) Vö. W 7, 443, 10. — / . Cochlneas, Dialógus de hello contra Turcas, in Antilogias Lutheri. 1529. XXVII. levél. ) W 30/11, 1,13, 20. — Vö. Cochlaeus előbb i. m. XXIX. levél. 63 61

65

6B

e7

g y ű l n e k fejedelmi zászló alá, mert az egyházi zászló alatt szerencsétlenségtől félnek. Mielőtt t e h á t a t ö r ö k elleni harcra b u z d í t a n a , tanít j ó lelkiismerettel harcolni. Először tudni kell azt, hogy a t ö r ö k n e k semmi joga sincs h o z z á n k ; Isten b ü n t e t i vele a világot. Másodszor tudni kell, k i legyen az, a k i k ü z d j ö n ellene, ketten vannak: az egyik a Keresztyén (Christianus), a m á s i k K á r o l y , a császár. A Keresztyénnek az a köteles­ sége, hogy kivegye Isten kezéből az ostort, és így a t ö r ö k Isten hatalma n é l k ü l maradjon. Csak akkor győznek a törö­ k ö n , m i k o r az ördögöt leverték, ez ellen pedig nem lehet vérttel, fegyverrel harcolni. Való, hogy kevesen vannak keresztyének, de h i s z ü n k egy szent keresztyén e g y h á z a t , t e h á t t a l á l n u n k kell k e r e s z t y é n e k e t is. A lelkészek és ige­ h i r d e t ő k intsék t e h á t b u z g ó n a n é p e t b ű n b á n a t r a és i m á d ­ ságra. A k ü z d e l m e t a b ű n b á n a t n á l kell elkezdeni. Aztán i m á d s á g r a kell b u z d í t a n i , hitből e r e d ő k ö n y ö r g é s r e . í g y vesszük k i Isten kezéből ostorát. Ilyen b u z g ó i m á d k o z á s r a a szükség is kényszerít, mert a török az ö r d ö g szolgája, nemcsak karddal öli az embereket, hanem a k e r e s z t y é n hitet is pusztítja. „Mert jóllehet n é m e l y e k azért dicsérik u r a l m á t , hogy felőle m i n d e n k i hihet, amit akar, és hogy csak világi u r a l k o d ó akar lenni, ez a dicséret azonban nem igaz. Mert v a l ó j á b a n nem engedi, hogy a keresztyének n y i l v á n o s a n összegyülekezzenek. É s senkinek sem kell n y i l v á n o s a n val­ lást tennie a K r i s z t u s r ó l . . . " ) A török uralom alatt élők euért nem tudnak hűséges k e r e s z t y é n e k maradni. 88

Mohamed K o r á n j á n a k egy keze között levő töredéké­ ből h á r o m ponton mutatja meg, hogy a török az ö r d ö g szolgája. Dicséri ugyan Krisztust, de Mohamedet nagyobb­ nak tartja. A világi uralmat is megrontja, mert egy kényúrtnak ad minden hatalmat. A h á z a s s á g o t elveti. Ez a h á r o m v o n á s azonban egyúttal p á p á s is. E z é r t kell nagyon i m á d ­ kozni, hogy előbb a török Alláját, azaz istenét, az ö r d ö g ö t verjük le. A m á s i k , akinek a t ö r ö k ellen k ü z d e n i kell, a császár. Istentől nyert h i v a t á s a , hogy alattvalóit megvédelmezze. A n é p n e k viszont engedelmeskednie kell. A fejedelmek is ve­ gyék komolyabban az ügyet. Ezzel kapcsolatosan a z t á n hosszan ír a szükségletekről és t e n n i v a l ó k r ó l . 88

) W 30/11, 120, 29: Denn wie wol ettlich sein regiment darynn loben, das er yederman lest gleuben was man wil, allein das er welt­ lich herr sein wil, So ist doch solch lob nicht war. Denn er lest war­ lich die Christen öffentlücli nicht zu samen komen Und mus auch niemand öffentlich Christum bekennen, noch widder den Mahometh predigen odder leren. — E tekintetben L . nézeíe is változott. Vö. W 6, 627, 27.

Az iratot azzal fejezi be, hogy í m e e k ö n y v t a n ú b i z o n y ­ ság mellette, milyen m é r t é k b e n és milyen m ó d o n t a n á c s o l t a a t ö r ö k - h á b o r ú t . ) Amennyire tehette, megmutatta a n é m e ­ teknek az igazságot. ) Luther e m ű v é t á l t a l á b a n ú g y szokták tekinteni, hogy ezzel f o r d u l ó p o n t h o z jutott a t ö r ö k r ő l vallott felfogásában: m í g eddig ellenezte a h á b o r ú t , most a veszedelem közelségé­ vel szintén szükségesnek tartja és hevesen b u z d í t r á . ) Utal­ nak arra a gazdag irodalomra, amely ezekben az években a török veszedelemmel foglalkozik, ) és főleg Hutten U l r i k m á r említett t ö r ö k i r a t á r a ; azt tartják, hogy ez terelte Luther g o n d o l k o d á s á t olyan i r á n y b a , amely itt megnyilatkozott. Hutten e m ű v e m é g 1518-ban jelent meg. ) Ha tehát köze­ lebbi adat h í j á n p u s z t á n csak a valószínűség hitével követ­ k e z t e t ü n k h a t á s á r a , akkor feltehetnők azt is, hogy m i n d j á r t kezdetben h a t á s s a l volt Lutherre, ez esetben pedig a feltéte­ lezett változás o k á u l nem szolgálhatott Az az egy bizonyos, hogy Luther most m á r értesült arról, mennyit kell szen­ vednie a keresztyénségnek a m o h a m e d á n uralom alatt. De e g y é b k é n t az eddigi nyilatkozatokkal való t á r g y i a s összehasonlításból az is k i t ű n i k , hogy Luther m a g a t a r t á s á ­ ban lényeges változás e g y á l t a l á b a n nem történt. A t á r g y ö n á l l ó s á g a miatt itt természetesen kevesebb tér maradt a félreértések lehetőségének. Luther pedig az évek f o l y a m á n tisztább nézetet alkotott m a g á n a k az egész világról. Ezt maga is n y í l t a n elismeri, amikor r á m u t a t arra, hogy kez­ detben a világi felsőség h i v a t á s a és jelentősége nem volt t u d a t á b a n . Azt akarja ezzel kifejezni, hogy ha neki a Resohitiok vagy az Assertio m e g í r á s á n á l u g y a n ú g y meg lett volna a m e g g y ő z ő d é s e a világi felsőség kötelességeiről, amint most megvan, akkor bizonnyal hozzátette volna, hogy igen, a p á p a nem t u d segíteni a t ö r ö k ellen, de a világi hatalomnak köte­ lessége, hogy kardot r á n t s o n a t ö r ö k r e . Hogy mennyire nem a legutolsó idő a l a k u l á s a i í r a t t á k 89

70

71

72

73

69

) W 30/11, 148, 18. ) L . e művének néhány mondatát Turóczi-Trostler József kutatása szerint (Minerva 1930. 246) Magyari István is beleolvasztotta Az országokban való sok romlásoknak okairól írt könyvébe. ) Pl. Preuss i. m. 172. Grisar i. m. 64. ) W 30/11, 82kk. Vö. Ebermann i. m Puk'ánszky B., A magyarorsz. német ir. tört. 122kk. Uaz, Mohács és az egykorú német köz­ vélemény, Mohácsi Emlékkönyv 277—293. ) W 30/11, 90k. — Fr. Schnabel, Deutschlands geschichtliche Quellen und Darstellungen in der Neuzeit. I. Das Zeilalter der Refor­ mation 1500—1550. Leipzig u. Berlin 1931. 22: Hutten iratát a török­ ügyben 1528-ból valónak mondja s ezzel szoros kapcsolatba hozza L . iratát: Vom Kriege wider die Türken. Az összefüggésből látszik, hogy 1528 nem pusztán sajtóhiba, de Schnabel feltevése e tévedéstől elte­ kintve sem áll meg. 70

71 72

73

meg Lutherrel ezt a könyvecskét, azt az 1526-ból való s m á r ismertetett i r a t á n kívül az 1528-ban kiadott m ű : Utasítás a szász választó fejedelemségben lelkészek visitatorai számára, szintén bizonyítja. Ebben k ü l ö n fejezet foglalkozik a török­ üggyel, ) m é g p e d i g tisztán az előbb t á r g y a l t irat szellemé­ ben. Különbség legfeljebb csak annyi van benne, hogy főleg a vagyoni, jogi, erkölcsi k á r o k r a mutat rá, mint a t ö r ö k ura­ l o m h á t r á n y a i r a , s a v a l l á s i a k r a m é g nem. K o r á b b i t á r g y a ­ lása azonban m é g s e m lett volna h e l y é n v a l ó , mert ez az Uta­ sítás csak részben k e r ü l t k i Luther f o g a l m a z á s á b ó l , nagy részét Melanchthon í r t a . ) 74

75

Luther ellenségeit természetesen nem hagyta nyugton a t ö r ö k - h á b o r ú r a való b u z d í t á s n a k ez a m ó d j a , k ü l ö n ö s e n nem az, ami a r e f o r m á l a t l a n keresztyénséget illette. Bosszú­ s á g u k n a k Cochlaeus adott kifejezést m é g ugyanabban az év­ ben, 1529-ben. Dialógus de bello contra Turcas, in Antilogias Lutheri c í m ű m u n k á j á b a n két Luthert beszéltetve, szembe­ állítja azokat a m o n d á s o k a t , amelyekben ellentétet lát. ) Valószínűleg n a g y r é s z t ezen az iraton m ú l t , hogy m i n d m á i g csak kevesen vették észre Luther nyilatkozataiban az egy­ séges felfogást. 1529-ben egy m á s i k irat is megjelent Luthertől: Tábori beszéd a török ellen. ) Megírása jórészt annak a félelemnek k ö v e t k e z m é n y e , amely Bécs o s t r o m l á s a miatt töl­ tötte el a n é m e t e k e t . De Luther akkor is megmaradt terve mellett, hogy ezt az iratot elkészíti, amikor a közeli vesze­ delem m á r elmúlt. „ M i n d h a l á l i g k ü z d ö k a t ö r ö k ö k és a t ö r ö k ö k istene ellen", írja ez év o k t ó b e r h a v á b a n egyik leve­ lében. ) Az irat bevezetésében arra utal, hogy a t ö r ö k - h á b o r ú ­ ról szóló könyvecskéjében elegendő oktatást adott, de a n é m e t e k nem hallgattak r á . Csak a közeli veszedelem ejtette őket g o n d o l k o d ó b a . Attól fél, hogy a veszély e l m ú l t á v a l ismét b i z t o n s á g b a n érzik magukat. „ V a l ó b a n , én m á r nem tehetek többet", írja. ) E l e g e n d ő e n tanított a török elleni k ü z d e l e m r ő l , de nem hallgattak rá. Most a z é r t a r r ó l tanít, m i t kell tartanunk a t ö r ö k r ő l a Szentírás szerint. Főleg a dánieli jóslatot m a g y a r á z z a . A t ö r ö k a p á p á v a l együtt a 76

71

78

79

74

) Unterricht der Visitatoren an die Pfarrherrn im Kurfür­ stentum zu Sachsen. W 26, (175) 195. Uott 228: Vom Turcken. ) Köstlin I I . 34. j Függelékül még: XV. Contradictiones, ex duobus primis Quaternioniibus libri Lutheriéi de hello, contra Turcas. ) Heerpredigt wider den Türken. W 30/11, (149) 160. L . az ) j-t. ) E 7, 176: Ego usque ad mortem luctor adversus Turcas et Turcarum Deum. ) W 30/11, 160, 23: Wolan, ich kan doch nicht mehr thun. 75

78

77

5e

7S

7B

keresztyénségnek azon ellensége, aki a világ vége előtt a keresztyénséget pusztítja. A t ö r ö k b e n is t e h á t az ö r d ö g t á ­ madja a keresztyéneket. „ E b b ő l m i n d e n k i megnyugtathatja lelkiismeretét, hogy amikor a török elleni harcra hívják, m i ­ ként g o n d o l k o d j é k és cselekedjék, m é g p e d i g , hogy ne két­ ségeskedjék: aki a t ö r ö k ellen k ü z d , amennyiben az h á b o r ú t kezd, az az Isten ellensége és Krisztus gyalázója, sőt maga az ö r d ö g ellen harcol. T e h á t ne a g g o d a l m a s k o d j é k , hogyha egy t ö r ö k ö t m e g ö l . " ) E z u t á n részletes fejtegetésben, n é p ­ szerű érveléssel b u z d í t a török elleni k o m o l y harcra. Luther következő í r á s a a t ö r ö k r ő l egy 1530 elején megjelent k ö n y v előszava. Magát a k ö n y v e t is Luther adta k i Libellus de ritu et moribus Tvrcorum c í m e n . ) Valame­ l y i k régebbi k i a d á s a annyira megragadta figyelmét, hogy szükségesnek tartotta terjesztését. Szívesen fogadta c k ö n y ­ vet, — írja az előszóban — mert m á r nagyon vágyott a m o h a m e d á n o k v a l l á s á n a k és erkölcsének ismeretére. „ B á r kevés és jelentéktelen az, amit elmond, — többet is, nagyobb dolgokat is k í v á n n é k — , mégis e keveset é s e csekély dol­ gokat h í v e n adja elő." ) A hitelességéért teszi közzé. E k ö n y v szerzője magyar ember volt. 1438-ban m i n d d i á k Szászsebes o s t r o m á n á l a t ö r ö k ö k fogságába esett, — ezért m i n t Sebesi Névtelent emlegetik — , h o s s z ú és keserves r a b s á g u t á n I t á l i á b a k e r ü l t és K ó m á b a n mint d o m o n k o s r e n d ü szerzetes élt. Ott í r t a meg 1475 és 1481 között fogsága történetét és a t ö r ö k ö n tett megfigyeléseit. ) Műve többször megjelent, és nagy h a t á s s a l volt a t ö r ö k r ő l való felfogás a l a k u l á s á r a . De m é g i n k á b b áll ez r ó l a a z u t á n , hogy Luther előszavával ke­ rült a k ö n y v p i a c r a . Mindjárt 1530-ban N ü r n b e r g b e n is k i ­ a d t á k , ) és Frank Sebestyén á t d o l g o z á s á b a n n é m e t ü l is megjelent t ö b b í z b e n . ) 80

81

82

83

84

85

Lutherre 80

mindenesetre nagy

hatással

volt a Sebesi

) Uott 173, 1: Aus dem kan nu ein iglicher sein gewissen richten und versichern, wo er zum streit widder den Turcken gefoddert wird, wie er ged'encken und sich halten sol, Nemlich, das er keinen zweifei haben sol, Wer widder den Turcken (so er krieg anfeilet) streit, das er widder Gottes feind und Christus lesterer, ia widder den teuffei selbs streit, Also das er sich nicht besorgen darff, ob er etwa einen Turcken e r w ü r g t . . . ) W 30/11, (198) 205. — RMK I I I . 287. ) W 30/11, 205, 18: Et quamquam modica et parva sunt, quae narrat, et plura et maiora desiderem, tarnen ea ipsa modica et parva fideliter ostendit. ) W 30/11, 198kk. Teutsch I. 141. Pukánszky Béla, A magyarorsz. német ir. tört. 201kk. Uaz, Geschichte des deutschen Schrifttums in Ungarn I. Münster i. W. 1931. 48k, 207kk. «*) RMK I I I . 284. ) W 30/11, 204. RMK I I I . 283. Apponyi, Hungarica 1672. sz. RMK I I I . 290. 81

82

83

85

Névtelen m ű v e . Hilscher Zoltán szerint m á r a V o m Kriege wider die T ü r k e n c í m ű m ű b e n is k i m u t a t h a t ó h a t á s a ; ez terelte Luther érdeklődését a t ö r ö k - k é r d é s vallási o l d a l á r a . ) Luther m é g Coburgban —• az ágostai vallástétel idején — is erősen b u z g ó l k o d o t t a török ellen. Egyik Melanchthonhoz írt levelében kifejezi óhajtását, hogy kiáltása meghallg a t t a s s é k . ) I t t fordítja le Ezékiel könyve 38. és 39. részét. E fordítást m i n d j á r t k i is adta. Az i t t szereplő Góg-Magóg szerinte a t ö r ö k . Az irattal a bevezetés szerint vigasztalja és j a v u l á s r a , t o v á b b á szorgalmas, k o m o l y i m á d k o z á s r a i n t i övéit. ) Miközben e b u z d í t ó iratokat közzéteszi, a levelek és asztali beszélgetések b i z o n y s á g a szerint szűnös-szüntelen hirdeti t o v á b b , hogy a török Isten b ü n t e t é s e rajtunk; m i n d ­ untalan h a n g s ú l y o z z a : a siker a török ellen csak akkor lesz meg, ha Isten v e l ü n k van; ezért folyton unszol, hogy i m á d ­ kozzunk a t ö r ö k ellen. ) E g y é b k é n t azon a kisebb jelentőségű előszón kívül, mely tollából 1532-ben Brenz János Huszonkét homiliája elé k e r ü l t , ) n é h á n y évig eltűnt irodalmi m u n k á s s á g á b ó l a t ö r ö k - k é r d é s . Ez időben N é m e t o r s z á g sem törődött sokat a m o h a m e d á n veszedelemmel. 1537-ben m i n d ö s s z e annyiban nyilatkozik, hogy széljegyzettel és utószóval kiadja I I I . P á l p á p a bulláját a török elleni b ú c s ú k r ó l . ) Főleg az a szél­ jegyzete érdekes, amely a p á p á r ó l ezt mondja: „ . . . ha nem vetette volna el a viszályok m a g v á t a k i r á l y o k és fejedelmek közé, a t ö r ö k ö t ma h í r b ő l sem i s m e r n ő k " . ) Mihelyt azonban felújult a n é m e t e k érdeklődése a t ö r ö k - k é r d é s i r á n t , Luther is tollhoz n y ú l t , 1541-ben. Erre a választófejedelem u t a s í t á s a is indította. A szász választó ugyanis 1541 n y a r á n elrendelte, hogy h í v j á k fel k ö n y ö r g é s r e a n é p e t a török veszedelem miatt. ) Ez Luther utolsó nagy­ s z a b á s ú irata a török ügyében. C í m e : Intés imádkozásra a török ellen?*) Teljes m é r t é k b e n érvényesül benne az a fel­ fogása, hogy mindenekfelett való kötelesség b ű n e i n k meg 86

87

88

80

90

91

92

93

86

) Kézirati tanulmány. ) E 7 303. ) Das' XXXVIII. und XXXIX. Gapitel Hesechiel vom Gog. W 30/11, (220) 223. ) Pl. E 7, 173. 174. 176. 9, 217. W TR 1, 332. 673. 906. ) Homiliae viginti duae sub ineursionem Turcarum in Germaniam ad populum dictae. W 30/111, (533) 536. ) Bulla papae Pauli tértid de indulgentiis contra Turcam mit Nachwort und Randglossen Luthers. W 50, (111) 113. ) W 50, 113, 22 glossa: Id est Papa, qui nisi seminasset super (j.: lies desuper) inter Reges et Principes discordias, Turcae nomen hodie nihil esset. ) E 14, 69k. ) Vermahnung zum Gebet wider den Türken. W 51, (577) 585. 88

89 90

91

92

93

94

b á n á s a , a megtérés és m e g j a v u l á s . Most m é g komorabban hirdeti, hogy a n é m e t n é p m e g é r d e m e l t e a r á t ö r ő veszedel­ met. E b b ő l azonban nem kell csüggedésnek vagy kétségbe­ esésnek következnie. Mert bízni kell Isten j ó s á g á b a n . Ha ezt bírjuk, akkor nincs ereje rajtunk sem t ö r ö k n e k , sem ördög­ nek. Izrael népét is egyedül Bábel k i r á l y a tudta Isten félel­ m é r e t a n í t a n i . U g y a n í g y a török is mester, arra tanít, hogy Istent féljük és i m á d j u k , k ü l ö n b e n egészen e l r o t h a d n á n k b ű n e i n k b e n . ,,Ha t e h á t segíteni akarunk magunkon, b á n j u k meg b ű n e i n k e t és t e g y ü k jóvá a g o n o s z s á g o k a t . . , " ) Az az örökös k i a b á l á s , hogy a török rettenetes zsarnok, nem segít semmit. Ha nem v o l n á n k gonoszok, akkor a b ü n t e t ő ostor sem volna rajtunk. Különösen intsék a tábori lelkészek a h a d i n é p e t , hogy ne vétkezzék többé, és i m á d k o z z é k . A gyüle­ kezeti i m á d s á g r a m i n d j á r t m i n t á t is ad. Csak az i m á d s á g g a l felvértezve lehet sikeresen i n d u l n i a török ellen. ) Ugyanezeket a gondolatokat fejezi k i a következő év­ ben, 1542-ben kiadott irata is: Az Alkorán cáfolata? ) Két seregről beszél benne, az egyik a m o h a m e d á n , a m á s i k a keresztyén. Melyiket segítse az Ú r i s t e n ? Eddig a m o h a m e d á n t ö r ö k ö k e t segítette a keresztyén t ö r ö k ö k ellen. A mohame­ d á n t ö r ö k ö k ugyanis nem t u d j á k , hogyan éljenek és m i t higgyenek; ha v o l n á n a k k ö z ö t t ü k az Isten igéjének hirdetői, akkor t a l á n m á s k é p volna. De a m i keresztyén törökjeink­ nek vannak igehirdetőik s m é g s e m a k a r j á k őket hallgatni. ) „Teljesen kétségbe estem azok felől, — írja, — akik a török ellen akarnak k ü z d e n i , és mégis g y a l á z a t o s s á g o k k a l , erkölcs­ telenségekkel és m i n d e n f é l e h i b á v a l terhelten gonoszabbak m a g u k n á l a t ö r ö k ö k n é l , — m i n t aki tudom, hogy Isten nem fog adni s nem is adhat szerencsét ott, ahol ilvenek harcol­ nak é r e t t ü n k . " ) e 5

96

7

98

99

95

) Uott 594, 29: Wollen wir uns nu lassen helffen und raten, So lasst uns Busse thun und die bösen stück, so droben erzelet, bessern. ) L . e művének hatását bizonyítja Veit Dietrich azonos szel­ lemű irata: Wie man das volck zur Buss und ernstlichem gebet wider den Turcken auff der Cantzel vermanen sol. Nürnberg 1542. (Meg­ van a Tudományos Akadémia Ráth György könyvtárában.) — Egyéb­ ként L . buzgólkodását a török ellen akkor méltányoljuk kellően, ha figyelembe vesszük, hogy sokszor támadt benne bizalmatlanság a had­ járatok vezetői iránt. Vö. E 7, 94. 184. 11, 367. 13, 110. 113. 14, 89. 90. 15, 123. 348. W TR 1, 206. 904. 2, 1359. 3, 3892. 4, 3997. 4597. 4803. 5, 6310. ) Verlegung des Alcoran Bruder Riohardi, Prediger Ordens. W 53, (261) 272. Verlegung Mart. Luth.: 388—£96. ) W 53. 391, llkk. — Vö. E 1, 333. 14, 112. 194. 15, 51. ) W 53, 392, 35: Denn ich gantz und gar verzweivelt habe an denen, so wider den Turcken kriegen wollen Und doch mit lestern, unzucht und allerley mutwillen erger sind weder die Turcken selbs, \'s der ich weis, das Gott nicht wird noch kan glück geben, wo solche leute sollen für uns kriegen. B6

97

98

99

100

1543-ra esik egy ú j a b b Intelem í r á s a . ) Szüntelenül i m á d k o z n u n k kell. Ha Isten a világot a t ö r ö k által meg akarja b ü n t e t n i , akkor is visszatér r e á n k i m á d s á g u n k , b i ­ z o n y s á g u n k lesz Isten előtt, hogy h a r a g j á n a k és a t ö r ö k n e k szívesen ellenállottunk volna, és a szegény N é m e t o r s z á g o t a b ű n ö k t ő l , Isten h a r a g j á t ó l és a r o m l á s t ó l örömest meg­ m e n t e t t ü k volna. Ugyancsak 1543-ban írt Luther előszót egy Koránkiadáshoz. ) Teljes következetességgel s előbbi nézetének megfelelően e g y m á s mellé helyezi a zsidó, a „ p á p á s " és a m o h a m e d á n vallást. „ M i n d e n ü t t harcolnunk kell az ö r d ö g csapataival. . . K é s z ü l j ü n k Mohamed ellen i s ! " ) I t t t e h á t a vallási érdek m á r annyira érvényesült n á l a , hogy a török u r a l o m t ó l függetlenül az iszlám ellen való védekezés is k ü ­ lön foglalkoztatta. 101

102

4. A p r ó f é t a sorsa. Luther nyilatkozatainak ilyen futólagos ismertetésé­ vel nem m e r í t e t t ü k k i mindazt, ami m é g a k á r a t ö r ö k r e , a k á r a m o h a m e d á n vallásra v o n a t k o z ó l a g Luther í r á s a i b a n , p r é ­ d i k á c i ó i b a n s beszélgetéseiben t a l á l h a t ó . ) De célunk csak annak feltárása volt, hogy a török veszedelem és a h á b o r ú k d o l g á b a n milyen v é l e m é n n y e l szólt a világhoz. P é l d á u l a vallás- vagy a misszió-történelmi érdeklődésnek nem jutha­ tott hely e t a n u l m á n y b a n . ) ö s s z e f o g l a l á s u l m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy Luthernek a t ö r ö k ü g y r e v o n a t k o z ó felfogásában és m a g a t a r t á s á b a n semmiféle törésszerű változás nem t ö r t é n t . ) Az utolsó n y i ­ latkozatokban is ugyanaz, ami kezdetben volt: Luther m i n ­ denekfelett a vallási érdeket nézi. A n é p b ű n ö s . Isten b ü n ­ teti. Istent k i kell engesztelnünk, s csak akkor r e m é l h e t j ü k , hogy a t ö r ö k ö n g y ő z e d e l m e s k e d ü n k . 103

104

105

10

°) Vermahnung an die Pfarrherrn in der Superattendenz der Kirchen zu Wittenberg. W 53, (553) 558. — Ez irat előzője: Eine Vermahnung an alle Pfarrherrn, 1539. W 50, (478) 485. De ez csak L. halála után jelent meg nyomtatásban, 1546-ban, s ezért nem tárgyalom. ) Vorrede zu Theodor Biblianders Koranausgabe. W 53, (561) 569. ) Uott 572, 10: Pugnandum est nobis undique cum diaboli agminibus . . . Praeparemus etiam nos contra Mahometum. ) Itt említem L . "Erhalt uns Herr, bei deinem Wort, Und steur des Bapsts und Türken Mord" kezdetű énekét. W 35, 235. Köstlin II, 587. Payr, Theol. Szemle 1926. 905. ) Vö. Vossberg i. m. Simon, L . und der Islam. Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitung 1931. 973. ) L . nyilatkozatainak hiányos ismeretére és összezavarására a legújabb irodalomban igen jellemző Schnabel ) alatt i. m. 23. 101

102

103

1 M

105

73

Luther ugyanis mindenben Isten m ű k ö d é s é t látta. Még az ö r d ö g b e n és a gonosz dolgokban is Isten t e v é k e n y k e d i k egyedül. A török is, m i n t az ö r d ö g szolgája, ) e s z k ö z e , ) m i n t ,,a valóságos ö r d ö g " , ) Isten aktiv passzivitásánál fogva az Isten a k a r a t á t teljesíti. ) Mivel b ű n ö s ö k vagyunk, nem k ü z d h e t ü n k ellene Krisztus neve alatt, de a világi fel­ sőség alatt igenis k ü z d e n ü n k kell az ö r d ö g e csapata ellen. E z é r t hirdette Luther szüntelenül és változatlanul, hogy a t ö r ö k Isten ostora rajtunk, és hogy az Istenhez való k ö n y ö r ­ gés n é l k ü l semmire sem j u t u n k a török elleni h á b o r ú b a n . ) 106

107

108

100

110

Luther felfogása a t ö r ö k - k é r d é s b e n — á l t a l á b a n véve — szerves kapcsolatban van egész teológiájával. R e f o r m á l t keresztyénségében az őskeresztyén K r i s z t u s v á r ó h i t is meg­ újult. Mindennek eschatologiai v o n a t k o z á s a van; semmit sem lehet kivenni a „végső dolgokkal" való összefüggésből. E z é r t nem tagadta meg Luther a keresztyénség m e g ú j u l t t a n í t á s á t akkor sem, amikor a török veszedelemről és a t e n n i v a l ó k r ó l kellett szólania. Nyilatkozatai t e h á t nem egy politikus kijelentései vol­ tak, m i n t ahogy tudatosan elszakította m a g á t minden poli­ tikától. A t ö r ö k - k é r d é s b e n is teológus maradt, ) m í g v i ­ szont a p á p a s á g m a g a t a r t á s á t a török vésszel szemben nagy m é r t é k b e n i r á n y í t o t t á k politikai tekintetek s nem é p p e n Ma­ gyarország javára. ) A t ö r t é n e l e m t a n ú s á g a szerint a n é m e t fejedelmek és 111

112

108

) W 30/11, 120, 26: Denn der Türcke (wie gesagt) ist ein diener des Teuffeis. ) W 30/11, 161, 26: Denn der teuf fei sucht durch seinen zeug den Turcken . . . ) W 30/11, 126, 2: . . . s o ist der Türck der leibhafftige Teuffei. — Vö. W 28, 108, llkk. 34/11, 371, lOkk. ) Wendorf i. m. 18&kk. H. Obendiek, Der Teufel bei Martin Luther. Berlin 1931. 37kk, 214, 254. ) Vö. pl. E 1, 333 (1518): hic priiwum esset expugnandus laohrymis, puris orationibus etc. — Vermahnung zum Gebet (1541). W 1, 535 (1518): a török flagella et virga Dei — W TR 4, 4803 (1542): plaga Dei. W 7, 141, 15 (1520): Quanto rectius faceremus, si primum orationibus, immo totius vitae mutata ratione deum propitium faceremus! — W TR 5, 5398 (1542): Betet! Quia non est spes amplius in armis, sed in Deo. A török elleni imádkozásra 1. még: E 14, 110. 264. 359. 15, 51. 117k. W TR 2, 1797. 2498. 3, 3055. 3269. 3446. 3765. 4, 4866. 5, 5398. 5510. 5630. 6161. 6310. 6, 7042. — Egyedül Isten segít meg a török ellen, erre 1. még: W TR 2, 1420. 1728. 2498. 2720. 2752b. 3, 3269. 5, 5398. — A bűnök miatt van a török, erre 1. még: E 14, 50k. 110. 203. 245. 264. 265. 305. 15, 118. W TR 2, 1797. 2694. 3, 3446. 3687. 5, 6159. ) Vö. Th. Mündt, M. L-s politische Schriften I—IV. Berlin 1844k. I. 14kk: a reformáció kora mindent teológiai szempontból nézett, L . is a törökügyet teológiai szempontból nézte és kezelte. — Szekfü, Magy. Tört. IV. 109k. ) Vö. Szekfü, Magy. Tört. IV. 147k. 107

108

10B

110

U l

112

a n é p ú g y f o g a d t á k Luther nyilatkozatait, amint azok el­ hangzottak: a reformátor t a n í t á s á t l á t t á k b e n n ü k . Ennek megfelelően a napi politikára, a h á b o r ú k intézésére sem ha­ tottak olyan erővel, ahogy a r e f o r m á c i ó ellenségei u t ó b b állí­ tották. A politikai k ö z v é l e m é n y t e g y á l t a l á b a n nem befolyá­ solta „ d ö n t ő e n " a reformátor Luther. A m i n t sem a rendek, sem á l t a l á b a n a n é m e t e k nem f o g a d t á k el valamennyien s m i n d e n e s t ü l a lutheri reformációt, u g y a n ú g y nem volt teljes h a t á s a Luthernek a t ö r ö k - h á b o r ú r a v o n a t k o z ó nyilatkoza­ tokkal sem; sem akkor, amikor m é g csak futólag érintette a kérdést, sem pedig akkor, amikor részletesen és megala­ pozottan hirdette a teendőket. E z é r t nem hozza vele okozati kapcsolatba h a z á n k sorsát a komoly t ö r t é n e t í r á s . Luther maga is többször kifejezte, hogy az ő h i v a t á s a a prófétálás, Isten a k a r a t á n a k hirdetése. S maga is tudta, hogy ezért a p r ó f é t á k ö r ö k s o r s á b a n osztozik. Nem lehet véletlen az, hogy é p p e n a t ö r ö k - k é r d é s b e n tett nyilatkozataiban alkalmazta m a g á r a k ü l ö n ö s k é p p e n a prófétai h i v a t á s t . ) Az Assertio fentebb t á r g y a l t részében Mikeáshoz hasonlítja m a g á t . ) Abban az i r a t á b a n pedig, amely m á r 1521-ben ú g y adja elő felfogását a t ö r ö k elleni h a r c r ó l , hogy egész élte összes nyilatkozatainak s u m m á j á t lad ja, így ír m a g á r ó l : k i tudja, nem az Isten hívta-e és állí­ totta-e őt arra, hogy h o z z á n y ú l j o n a vitás k é r d é s e k h e z ? Isten á l t a l á b a n mindig csak egy prófétát k ü l d ö t t egyszerre. „ N e m mondom, hogy próféta vagyok. De mondom, hogy nekik (t. i . ellenfeleinek) a n n á l i n k á b b kell félniök, hogy az vagyok, m i n é l jobban vetnek meg engem és m i n é l t ö b b r e becsülik miagukat. Isten csodálatos az ő cselekedeteiben és ítéleteiben, nem becsüli az előkelőséget, n a g y s á g o t , t u d á s t vagy e r ő t . . . Ha nem vagyok próféta, akkor is m é g bizonyos vagyok magam felől, hogy n á l a m az Isten igéje és nem n á l u k , mert a Szentírást mindenkor magam mellett b í r o m , őnekik pedig csak a saját t a n í t á s u k van. Ugyanez b á t o r s á g o t is ad nekem, hogy é p p oly kevéssé féljek tőlük, m i n t amennyire ők engem megvetnek és ü l d ö z n e k " . ) — 1541-ben is az Inte113

1 1 4

1151

116

11S

) Vö. W 30/111, 290, 28kk. "*) W 7, 141. ) W 7, 311, 19kk. L . a ) j-t. j W 7, 313, 17: Ich sage nit, das ich einn prophet sey, ich sag aber, das yhnen szo viel mehr zufurchten ist, ich sey einer, szo viel meer sie mich vorachten und sich selb achten. Got ist wunder­ lich in seinen wercken und richten, der nit achtet hohe mennige. grosse, kunst odder gewalt. . . Byn ich nit einn prophet, szo bynn ich yhe doch gewisz für mich selbs, das das wort gotis bey mir und nit bey yhnen ist, denn ich yhe die schrifft für mich habe, und sie allein yhre eygene lere. Das selb mir auch den mut gibt, mich szo wenig zu furchten für yhnen, also viel sie mich vorachten und vor­ folgen. 115

116

29

lemben azt mondja, hogy N é m e t o r s z á g tele van Isten ellen való m i n d e n f é l e b ű n n e l , mégis védekezni akar, és dacol Is­ tennel, „úgy, hogy sajnos t ú l s á g o s a n is i g a z m o n d ó próféta voltam, amikor gyakran mondtam, hogy vagy a t ö r ö k n e k kell minket vagy n e k ü n k kell magunkat m e g b ü n t e t n i . " ) Nehéz tiszt volt ez a prófétaság. ,,Igen, én v a l ó b a n egé­ szen hiteles próféta vagyok, annyira, hogy én is haragszom magamra . . . " ) Keserves kötelesség volt s z á m á r a , hogy a p á p a s á g t ó l elfordult n é m e t e k e t is meg kellett intenie: be­ csüljék meg az evangéliomot, javuljanak meg. Élete vége felé m á r őket is é p p ú g y feddi, mint egykor a p á p a híveit, hogy csak b ű n b á n a t t a l h á r í t h a t j á k el m a g u k r ó l Isten fenyítővesszejét, a t ö r ö k ö t . ) De l e g a l á b b bizonyságot tett a r r ó l , hogy nem p á r t o s polémia, hanem prófétai szelleme tétette vele nyilatkozatait a t ö r ö k - k é r d é s b e n . Azt is jól tudta, hogy é p p e n azért, mert p r ó f é t a k é n t szólt s nem a politika változásai és az emberek szájaíze sze­ rint, nyilatkozatainak helyessége és igazsága nem m é r h e t ő h a t á s u k o n . „Rajta, adja az Isten n e k ü n k k e g y e l m é t és b ü n ­ tesse meg m i n d kettőt, p á p á t , Mohamedet e g y a r á n t , ördöge­ ikkel egyetemben. É n megtettem a m a g a m é t , m i n t hűséges próféta és igehirdető. A k i nem akarja meghallgatni, az vesse el; én mentve vagyok most s m a j d ama napon és ö r ö k k é . Akik azonban hisznek nekem, meg fogják nekem k ö s z ö n n i itt és a m o t t . . , " ) E z é r t nem jutott eszébe senkinek M a g y a r o r s z á g o n Luther k o r á b a n , hogy Luther t ö r ö k - n y i l a t k o z a t a i r a hivatkozva h á r í t s a el m a g á t ó l az evangéliomi reformációt. Sőt i n k á b b azt figyelhetjük meg, hogy tizenhatodik századi énekköl­ tőink, amikor a legfájóbban érzik a nemzet s a n y a r ú sorsát és szívük mélyéig á t h a t j a őket a t ö r ö k gyűlölete, ugyanakkor egészen Luther m ű v é n e k hívei tudnak lenni. F e l t ű n ő n á l u k is a p r ó f é t á k emlegetése, s ők maguk is m i n t p r ó f é t á k szól­ nak n é p ü k h ö z . Hirdetik, hogy Isten b ü n t e t i a t ö r ö k k e l a ma117

118

119

120

117

) W 51, 589, 23: Also ist Deudsch land reiff und vol allcrley sünden wider Gott, Wils dazu verteidingen und trotzet mit Gotte. das ich leider allzu ein warhafftiger Prophet gewest bin, da ich offt gesagt, das entweder der Türcke oder wir selbs unter einander mus­ tén uns straffen. ) W 51, 592, 18: Ich bin ja zu mal ein gewisser Prophet, also das ich mir selber drumb gram bin, und wolt wol gern, das es erlogen were (Wie Micheas auch wündscht). Vö. W TR 1, 206. ) E 14, 296. W TR 1, 904. 6, 6670. "°) W 53, 396, 27: Wolan, Gott gebe uns seine gnade und straffe beide, Bapst und Mahmet sampt jren Teuffein. Ich habe das meine gethan als ein trewer Prophet und Prediger. Wer nicht hören will, der mags lassen, Ich bin entschuldigt jtzt, fort an jenem tage und in ewigkeit. Die aber gleuben, werden mirs hie und dort dancken... Vö. W 30/111, 536k. 53, 560, 4k. 118

U 9

gyar nemzetet; ezért egyedül Istentől j ö h e t a s z a b a d u l á s . A sok k ö z ü l i d é z e m az egyik L u t h e r - t a n í t v á n y , Batizi András zsoltárát: Nem méltán büntetsz-e meg minket?! Mert most elfeledtünk tégedet, Szívünkbe tettünk isteneket, Bálhoz emeltük kezeinket. Támadj fel úristen már mellettünk, Mi nagy ügyeinkben légy velünk, Színyedet ne rejts el előttünk, Győzedelmet adj már minékünk? ) 21

121

) XLIV. psalmus 69—72, 89—92. RMKT I I . 73.

V. A tanítványok. 1. Sylvester J á n o s . L u t h e r h a t á s a első j e l e n s é g e i n e k v i z s g á l a t á n á l m á r u t a l t u n k arra, hogy 1522-től fogva m a g y a r o r s z á g i ifjak is f e l k e r e s t é k a wittenbergi egyetemet. A l e g e l s ő k r ő l nincse­ nek t o v á b b i adataink. Azt sem t u d j u k r ó l u k , hogy hallgat­ t á k - e L u t h e r e l ő a d á s a i t . Csak k ö v e t k e z t e t h e t j ü k a korviszo­ n y o k b ó l , hogy b i z o n y á r a a l e g t ö b b e n t e o l ó g u s o k voltak, s így L u t h e r is professzoruk volt. A wittenbergi egyetemre beiratkozott m a g y a r o r s z á ­ giak s j r á b a n Sylvester J á n o s az első, akinek i s m e r j ü k életét és m ű k ö d é s é t . Róla sem t u d j u k , hogy állott-e s z e m é l y i kap­ csolatban Lutherrel. De m u n k á s s á g a révén m é l t á n fog­ lal helyet Luther jeles magyar t a n í t v á n y a i n a k t á r s a s á ­ gában. M á r a k r a k k ó i egyetemen való t a n u l á s a i d e j é n ) jelét adta k i v á l ó m ű v e l t s é g é n e k : Hegendorff Kristóf és Heyden Sebaldus nyelvtanai 1527-ben K r a k k ó b a n megjelent k i a d á ­ s á n a k magyar szövegét ő k é s z í t e t t e . E k ö n y v e k magyar szö­ vegei az első magyar n y e l v ű n y o m t a t v á n y o k . ) A w i t t e n ­ bergi egyetemre 1529 j ú l i u s 31-én iratkozott be. Neve az a n y a k ö n y v b e így van b e í r v a : Johannes Siluestris D i o : agragen. ) Hosszas, keserves b u j d o s á s u t á n N á d a s d y T a m á s 1

2

3

V. 1. Révész Imre, Erdősi J . magyar protestáns reformátor. Debrecen 1859. — RMKT I I . 432kk, Szilády Áron jegyzetei. — Zováwji, Theol. Ism. Tára I I I . 237. — Szinnyei, Magyar írók XIII. 148. — Payr Sándor, Erdősi Szilvester J . sárvári tanító és magyar bibliafordító. Bp 1904. — Erdős József, Az újszövetségi kánon fordításairól. Egye­ temes Philologiai Közlöny 1906. kül. 279. — Hegedűs István, S. J . latin versei. írod. tört. Közi. 1910. — Hajnóci Iván, S. J . életéhez. Irodalomtörténet 1913. 45. — Szelényi Ödön, A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Pozsony 1917. 11, 206. — Bruck­ ner Győző, Volt-e S. J . lőcsei prédikátor? írod. tört. Közi. 1919—21. 174. —• Payr Sándor, Dunántúli ev. egyh. ker. tört. passim. — Harsányi István, A magyar biblia. Bp 1927. 23k;k. — Pintér M. Ir. tört. I I . 67. ') E T E 1, 536. 542. ) Melich János, Régi magyar nyomtatványok 1527-ből. Magvar Könyvszemle 1912. 97kk. ) AV 136a, 14. I I I . 552 a helynevet Agramnak (Zágráb) magya­ rázza. De Agragen. inkább lehet Agrien. Vagyis S. egri egyházmegyei­ ként iratkozott be. Vö. Zovángi, Theol. Ism. Tára. I I I . 237. E T E 1, 542. Payr, E . S- J . i. m. 11. s

3

veszi p á r t f o g á s á b a . 1534-től fogva a S á r v á r melletti Ú j szigeten m ű k ö d i k m i n t t a n í t ó . ) Újszigeti m u n k á l k o d á s á ­ nak t e r m é k e az 1539-ben megjelent Magyar-latin nyelv­ tana ) és 1541-ben megjelent újszövetségfordítása. ) 1542— 1543-ban B é c s b e n j á r , beiratkozik az egyetemre. Onnan ugyan h a z a t é r , de 1544-től kezdve i s m é t ott t a l á l j u k , most m á r m i n t professzort. ) E l ő b b h é b e r t , majd görögöt, a z t á n t ö r t é n e l m e t t a n í t . M á r ez is arra mutat, hogy teljes b é k e s ­ s é g b e n nem m ű k ö d h e t i k . A k i r á l y á l t a l a d o m á n y o z o t t b i r t o k á n is k á r t és ü l d ö z é s t szenved. ) 1552 u t á n s o r s á r ó l nem t u d u n k bizonyosat. ) E t ö r e d é k e s és vázlatos életrajz is jel­ lemzi h á n y a t o t t s o r s á t . K ü l ö n ö s e n j e l l e m z ő bécsi t a n á r k o d á s a . F ő l e g emiatt tart a vita m i n d m á i g , vájjon a r e f o r m á c i ó hívei közé lehet-e soroznunk, vagy pedig a humanista katolikusokhoz k e l l s z á m í t a n u n k . A k é t f é l e n é z e t érveit felsorakoztatni ér­ dekes volna ugyan, de a X V I . s z á z a d s z e l l e m é n e k ismerete mellett felesleges. ) A n n y i bizonyos, hogy Sylvester J á n o s nem volt r e f o r m á t o r olyan é r t e l e m b e n , amilyenben p é l d á u l Dévai és Ozorai voltak. A r é g i k e g y e s s é g ferdeségeit b í r á l ó m e g j e g y z é s e i t is ó v a t o s a n k e l l fogadni, mert p é l d á u l a rózsafüzérről írt sorai Erasmus tollából is k i k e r ü l h e t t e k volna. ) Az 1541-ben N á d a s d y h o z írt levelének egyik k i ­ fejezése: „szentséges a t y á n k , P á l p á p a b u l l á j a " ) egyene­ sen amellett szól, hogy j ó k a t o l i k u s volt. í g y t e h á t be kel­ lene é r n ü n k azzal, hogy őt a humanista reformismus egyik jeles k é p v i s e l ő j é n e k m o n d j u k . Azonban m í g az erasmusi s z e l l e m ű humanizmus k e r e s z t y é n s é g e ú g y n e v e z e t t szinopszista k e r e s z t y é n s é g , kegyessége a „jézusi e r k ö l c s " élése, és nincsen é r z é k e a Krisztusban való hit páli t a n í t á s a i r á n t , addig Sylvester a l u t h e r i h i t j a v í t á s által é r v é n y r e j u t ­ tatott páli t a n í t á s t m a g á é v á tette. Ú j s z ö v e t s é g f o r d í t á s á b a n a R ó m a b e l i e k h e z í r t levél 4

5

6

7

8

9

10

11

12

*) Payr, E . S. J . i. m. llkk. Bizonyító adatok híján nem tartom valószínűnek, hogy az e vidéken való működését megszakítva külföldre távozott volna, családját is itthon hagyván. — Szinnyei i. m. szerint 1532-ben ismét Krakkóban van; nem tudom, minek alapján mondja ezt, de ez még homályban levő éveire vonatkozik. Miután azonban 1534-ben viszonylag megnyugodhatott, miért íiagyta volna el helyét, végleg nem tudom. — Pintér i. m. 70. nem használta fel a ) j-ben idézett eredményt. ) RMK I. 14. ) RMK I. 15. ) E T E 1, 542. 4, 239. ) Payr, E . S. J . 31k. ) Hajnóci i. c. Bruckner i. c. Pintér i. m. 71. ) Révész i. m. 42kk. ") E T E 4, 553. Payr, Dunántúli ev. egyh. ker. tört. 693. 793. Vö. Zoványi, Ref. tört. 116. 2. j . ) E T E 3, 545: de bulla sanctissimi patris nostri Pauli papae. 3

5 6 7

8 9

10

12

értelméről í r v á n , azt mondja: Ennek „fő é r t e l m e ez, hogy m i n ­ den nipek, a k á r zsidó n e m b ő l valók legyenek s a k á r p o g á n y n e m b ő l valók, csak az Krisztusban való h ü t n e k általa nyerj i k meg az Úr Isten előtt való m e g i g a z u l á s t . Azaz, az Ú r Istennek i r g a l m a s s á g á b ó l ü d v ö z ü l j e n e k , nem az ő é r d e ­ m e k b ő l , de mely i r g a l m a s s á g o t sem meg nem f o g h a t n á k , sem meg nem n y e r h e t n é k , hanem csak az h ü t n e k általa. Mert hiszik, hogy az Ú r Isten irgalmas, hiszik, hogy az ő szent f i á n a k á r t a t l a n v é r e h u l l á s á n a k és h a l á l á n a k é r d e m é ­ nek miatta ez egész világot megengesztelte légyen m a g á ­ nak. Ez h ü t mellett m i n d e n j ó életben foglalják magukat, és j ó szívvel v á r j á k az utolsó napot, melyen az Úr Isten az ő h ű t ő k é r t j u t a l m a t ad ő n e k i e k , az ő l e i k ü k n e k ü d v ö s s é ­ g é t . . . Ez az k e r e s z t y é n h ü t n e k s u m m á j a . " ) B á r t a l á n m é g ezt a nyilatkozatot is be t u d j á k illeszteni r ó m a i k a t o l i k u s dogmatikusok a maguk r e n d s z e r é b e , azonban a m i k é n t erre m á r idősb Révész Imre r á m u t a t o t t , ) abban a korban az e g y e d ü l m e g i g a z í t ó hitnek ilyen e r ő s h a n g s ú l y o z á s a a l u t h e r i r e f o r m á c i ó e l f o g a d á s á t jelentette. A régi t a n í t á s h o z r a g a s z k o d ó k ó v a k o d t a k volna a R ó m a i - l e v é l t a n í t á s á n a k ilyen összefoglalásától. — Az e v a n g é l i u m o k s u m m á i b a n is h a t á r o z o t t a n r e f o r m á t o r i hangok c s e n d ü l n e k meg. ) — Az 1551-ben, t e h á t bécsi t a n á r k o d á s a idején szerzett Querela fidei (A h i t panasza) c í m ű latin verse is evangélikus felfogá­ sát t ü k r ö z i . ) Ez i r a t á n a k előszavát is figyelembe véve, e versben ö s s z e f o n ó d i k a saját panasza a nemzet b a j á v a l : ő m a g a k e s e r ű s é g e k e t szenved bizonnyal hite miatt, és a h i t üldözése viszi r o m l á s b a az o r s z á g o t . ) 13

14

15

16

17

Sylvester t e h á t egyrészt k i v á l ó humanista volt, m á s részt azonban a l u t h e r i r e f o r m á c i ó t a n í t á s á t teljes m é r t é k ­ ben m a g á é v á tette, s így a humanizmus és a r e f o r m á c i ó e g y m á s b a k a p c s o l ó d á s á n a k r i t k a képviselője, k i v á l t k é p p e n a magyarok k ö z ö t t . ) S j e l l e m z ő e n ő is idegenbe szakadt humanista életével s r e f o r m á t o r i felfogásával. Újszövetségfordítása s z á r m a z h a t o t t humanista indítá­ s o k b ó l ; ) az eredeti g ö r ö g szövegre v a l ó v i s s z a t é r é s é t tel­ jesen m e g m a g y a r á z z a Erasmus h a t á s a . Maga a tény azon­ ban az e g y h á z j a v í t á s ü g y é t szolgálta. A l u t h e r i r e f o r m á c i ó az Isten igéjét állította oda a keresztyén h i t r ő l és életről való t a n í t á s z s i n ó r m é r t é k é ü l . Sylvester volt az első, aki 18

19

13

) ") ) ) ") ) ) Bp 1923. 15 lö

18

1B

RMK I. 15. 2. rész 1. levél. I. m. 80k
K o m j á t i és Pesti töredékes m u n k á i u t á n az Újszövetséget teljes e g é s z é b e n a magyar n é p k e z é b e adta. E cselekedete L u t h e r igazi t a n í t v á n y á v á avatta.

2. D é v a i M á t y á s , a magyar Luther. „ L e g e l s ő volt ez a Dévai M á t y á s , a k i a r e f o r m á c i ó n a k h a j n a l á n az Isten b e s z é d é n e k l á m p á s á t egész Magyaror­ s z á g b a n elhordozta, és a t u d a t l a n s á g h o m á l y á b a n ü l ő em­ bereknek a világosságot megmutatta: az Isten b e s z é d e éle­ tet a d ó k e n y e r é n e k édességét m e g k ó s t o l t a t t a és ízelítette." Így írt r ó l a Bod P é t e r a Magyar A t h é n á s b a n . ) V a l ó b a n ő volt az első nagy magyar r e f o r m á t o r , és hatalmas m u n k á s ­ s á g á v a l a X V I . s z á z a d i e g y h á z t ö r t é n e l e m l e g é r d e k e s e b b és legjelentősebb alakjai k ö z é került. N a g y s á g á h o z m é l t ó a n sokat foglalkozott vele a hazai p r o t e s t á n s e g y h á z t ö r t é n e t í r á s . A r á v o n a t k o z ó gazdag iroda­ l o m b ó l k ü l ö n ö s e n a két Révész Imre t a n u l m á n y a i emelked­ nek k i . De m é g m i n d i g van megoldatlan p r o b l é m á j a életé­ nek is, t a n í t á s á n a k is. A k r a k k ó i egyetem l á t o g a t á s a ) és papi m ű k ö d é s u t á n ) ment k i Wittenbergbe. Ott az egyetemi a n y a k ö n y v b e 1529 december 3-án í r t á k be n e v é t : Matthias B i r o de W a y . ) K i n t t a r t ó z k o d á s á n a k t a r t a m á r ó l sajnos nincsenek t o v á b b i adataink, csak a n n y i bizonyos, hogy 1531 t a v a s z á n 20

21

2 2

23

V. 2. Johann Samuel Klein, Nachrichten von den Lebensum­ ständen und Schriften Evangelischer Prediger in allen Gemeinen des Königreichs Ungarn. I I . Leipzig u. Ofen 1789. 90—129. — Révész Imre, Dévay Bíró Mátyás első magyar reformátor életrajza és iro­ dalmi művei. Pest 1863. Röv.: Id. Révész. — RMKT II. 12/k. 427kk: Szilády Áron jegyzetei. — Fraknói Vilmos, Adalékok D. B. M. élet­ történetéhez. Történelmi Tár Bp 1880 lkk. — Ábel Jenő, D. B. M. halálának évéről. Egyet. Phil. Közlöny 1888, 112k. — Tüdős István, D. B. M. Prot. Sz. 1893. 342kk. — Zoványi, Theol. Ism. Tára I. 272. — Szilády Áron jegyzetei At Tiz Parantsolatnac stb. hasonmáskiadá­ sában. Bp 1897. — Herzog-Plitt, Real-Encyklopädie für protestan­ tische Theologie und Kirche, 3. A. Leipzig 1898. IV. 595kk: K. Révész, D. B. M. — Révész Kálmán, D. B. M. kétrendbeli fogsága. Prot. Sz. 1905. 173kk. — (ifj.) Révész Imre, Az első magyar kálvinista. Refor­ mátus Szemle Kolozsvár 1913. — Uaz, D.-tanulmányok. Theol. Szaklap 1914. 20kk, 97kk. — Uaz, D. B. M. tanításai. Kolozsvár 1915. Röv.: Ifj. Révész. — Zoványi Jenő, előbbi mű ismertetése, Theol. Szaklap 1915. 295kk. — Uaz, Az 1544-iki nagyváradi hitvita és D. B. M. Prot. Sz. 1916. 39kk. — Thury Etele, D. B. M. haláláról. Prot. Sz. 1917. 454kk. — Payr Sándor, D. M. Luther Márton házában. Prot. Sz. 1917. 632kk. — Uaz, Dunántúli ev. egyh. ker. tört. passim. —• Pintér M. Ir. tört. passim. 20

22 23

) ) ) )

17166. 70. E T E 1, 535. 540. E T E l ' 356. Talán szerzetes is volt. E T E 2, 171. AV 137b, 22.

24

megint i t t h o n van. ) Ez a z é r t k á r , m e r t 1530 igen nagy r é s z é b e n sem L u t h e r , sem Melanchthon nem voltak W i t t e n ­ bergben. ) H a t e h á t m á s f é l é v r e t e s s z ü k Dévai w i t t e n b e r g i t a r t ó z k o d á s á t , ) a k k o r nem hallgathatta ez i d ő n át s z ü n ­ telenül L u t h e r vagy Melanchthon e l ő a d á s a i t . Hazajövet t ö b b é nem misézett, hanem m á s lelkésztől k é t szín alatt vette az ú r v a c s o r á t . ) I g e h i r d e t é s é b e n az ú j t a n í ­ tást k ö z ö l t e . ) 1531-re esik i r o d a l m i m ű k ö d é s é n e k első nyoma is. B u d á n k é t irat k e r ü l t k i keze alól, az egyik a szentek a l u v á s á r ó l szólott, a m á s i k ötvenkét tételt foglalt m a g á b a n az ü d v ö s s é g r ő l . ) M i n d a k é t i r a t v a l ó s z í n ű l e g csak k é z i r a t b a n , de így is nagy k ö r b e n terjedt el, „kézi­ k ö n y v e c s k é k " g y a n á n t h a s z n á l t á k . ) H a t á s u k sem lehetett csekély, mert Szegedi Gergely ferences s z ü k s é g e s n e k tar­ totta, hogy í r á s b a n fogjon c á f o l á s u k h o z . A m í g azonban ennek Censurae c í m ű k ö n y v e fennmaradt, ) viszont Dévai e k é t irata elveszett. M ű k ö d é s e hamar s z e m e t s z ú r t a l u t h e r á n u s - ü l d ö z ő k ­ nek. 1531 november 6-án K a s s á n elfogják; Bécsbe h u r c o l ­ j á k , és i t t marad 1533 n y a r á i g . E k k o r hívei k i s z a b a d í t ­ j á k . ) A k ö v e t k e z ő év elején i s m é t r a b s á g r a j u t , most m á r J á n o s k i r á l y o r s z á g r é s z é b e n , B u d á n . I n n e n t a l á n csak egy év m ú l v a szabadul. ) E z u t á n N á d a s d y T a m á s o l t a l m á t él­ vezi. ) S á r v á r t m e g í r j a feleletét Szegedi Gergely t á m a d á ­ saira. ) 1536 ő s z é n kiutazik N é m e t o r s z á g b a s z e m é t s gyom­ r á t orvosoltatni és i r a t a i t sajtó a l á adni. ) E l ő b b N ü r n b e r g ­ ben, Veit Dietrich t á r s a s á g á b a n időzik, m a j d György bran­ denburgi ő r g r ó f o t l á t o g a t j a meg. ) 1537 t a v a s z á n m á r 26

26

27

28

29

30

31

32

33

34

36

86

37

2

*) Id. Révész 27k. ) Az ágostai gyűlés miatt. Vö. G. Buchwald, Luther-Kalendá­ rium. 2. A. Leipzig 1929. 70kk. ) Lehet, hogy hosszabb időt töltött kint, mert a beiratkozás sokszor nem történt meg a megérkezés után, hanem sokkal később. ) E T E 2, 264kk. Disputatio, később idézendő mű, r4. ) Különben nem fogatta voína el az egri püspök. ) Disputatio a2 s köv. lapok. ) ///. Révész 6. ) RMK I I I . 309. ) E T E 2, 171. 192. 262kk. 209. Vö. 3, 240. ) E T E 2, 322. Révész Kálmán, D. kétrendbeli fogsága i. c. E budai fogsággal kapcsolatban Skarica Máté érdekes esetet mond el D-nak a király kovácsára való hatásáról. Szegedi István életrajzá­ ban, Szegedi Theologiae sincerae loci communes, Basel 1585. RMK III. 740. élén. Magyarra fordította Faragó Bálint, év és h. n. 14. ) Vö. Pagr S., A nádorispán udvara, Sopron 1903. Uaz, Pro­ testáns volt-e Nádasdy Tamás? Bp 1914. Kovács Sándor, A magyar reformáció és a Nádasdy-ház. ösvény 1917—1920. 139. ) Dispdtatio a3. ) E T E 3, 102k. ) E T E 3, 109. 113. 25

26

27

28 29 30

31

32

33

34

M

38

37

38

Wittenbergben van. Ott i d ő z i k m é g 1537 m á j u s 29-én is. ) T a l á n ekkor is élvezte L u t h e r és Melanchthon v e n d é g l á t ó szeretetét. A k ö v e t k e z ő időből azonban nincsen olyan ada­ t u n k , melyre biztosan t á m a s z k o d h a t n á n k . Az irodalomban felbukkant az a v é l e k e d é s , hogy Dévai 1537 n y a r á n Svájc­ ban j á r t , innen megint Wittenbergbe ment és ú g y tért haza. ) De s o k k a l v a l ó s z í n ű b b , hogy 1537 elejétől kora őszig e g y f o l y t á b a n időzött Wittenbergben. ) M i u t á n t a l á n N ü r n b e r g b e n , ) t a l á n Wittenbergben, ) t a l á n Baselben ) megjelent l a t i n n y e l v ű m u n k á j a , v i s s z a t é r t . De ú t j a i k ö d b e ­ vesztek. Lehet, hogy s z e m é l y e s e n j á r t K r a k k ó b a n magyar n y e l v ű i r a t a i k i n y o m a t á s a végett. De lehet, hogy egyenesen h a z a j ö t t . Csak a n n y i bizonyos, hogy 1538 m á j u s á b a n és j ú n i u s á b a n Ú j v á r r ó l ír leveleket N á d a s d y h o z . ) Közben k é t m ü v e jelenik meg: a f e l n ő t t e k n e k s z á n t h i t t a n i m ű v e és olvasó k ö n y v e c s k é j é n e k első k i a d á s a . 1537-ben megjelent l a t i n m u n k á j á n a k k ü l s ő c í m e : Disputatio de statu, i n quo sint beatorum animae post hanc v i t á m , ante u l t i m i iudicii diem. Item de praecipuis articulis christianae doctrinae, per M a t t h i a m Devay H u n g a r u m . His addita est Expositio examinis quomodo, a Fabro i n carcere sit examinatus. ) E k ö n y v első r é s z é n e k belső c í m e : Confutacio a p o l ó g i á é cuiusdam Gregorii Seghediensis, ordinis S. Francisci, super quadam sententia Matthiae De­ v a y ; ) a k ü l s ő c í m n e k m e g f e l e l ő e n főleg a szentek (üdvö­ zültek) h a l á l u t á n i á l l a p o t á r ó l szól, é r i n t v é n a kapcsolatos k é r d é s e k e t is. A m á s o d i k rész belső c í m e : Apológia quarundam p r o p o s i t i o n u m , s u m m á m doctrinae christianae continentium, contra indoctas censuras indocti Franciscani, Gre­ gorii Zegediensis. E rész e l ő z m é n y e i D é v a i n a k 1531-ben k é 39

40

41

42

43

44

45

46

38

) Id. Révész 43k. ) Id. Révész 45. ///. Révész 11. *°) 1. Ily rövid idő alatt aligha tette meg ezt a nagy utat. 2. Nincs semmi szükség a svájci út feltevésére. 3. Melanchthon okt. 7-én Nádasdyhoz írt levele nem bizonyság arra, hogy közvetlenül előbb vendége volt neki Dévai. E levél különben is Lipcsében kelt. E T E 3, 192k. Vö. Id. Révész 45. ) Szilády jegyzetei a Tízpar. hasonmáskiadásában llSkk. Sz. a könyv megjelenését 1536 végére teszi. Feltevését elfogadta Payr, Dunántúli ev. egyh. ker. tört. 719. 825. De az 1536 felvétele nem lehet helyes, mert a 3. rész Veit Dietrich által írt előszava 1537. jún. 1. kelt; s Szilády erre vonatkozó magyarázata nem meggyőző. ) Könnyen lehet ez is. ) Id. Révész 70k. ///. Révész 11. **) E T E 3, 253k. 261. ) RMK I I I . 318. Német fordítása: Ludovicus Rabus, Historien der heyligen ausserwölten Gottes Zeugen, Bekennem vnd Märtyrern. Der fünfftö Theyl. 1557. (Strassburg) 160. levél. ) ///'. Révész-ben zavart okoz, hogy az első részre foglalja le a Disputatio címet, holott az a második részre is vonatkozik. 3fl

41

42 43

4B

4fl

szült 52 tétele és Szegedi Gergely C e n s u r á i voltak. E z é r t rendszeres t a n í t á s t i t t sem k a p u n k . De m é g így is majdnem teljes k é p e t n y e r ü n k D é v a i r e f o r m á t o r i t a n í t á s á r ó l . A Disputatio h a r m a d i k része azokat a c i k k e k e t adja, melyek felől D é v a i t a bécsi f o g s á g b a n Faber J á n o s p ü s p ö k k i h a l l ­ gatta. ) A m á r említett olvasó-könyvnek latin a címe: Orthographie: Ungarica**) de magyar a szövege; az előszó szerint o l v a s á s r a t a n í t , ) a b e v e z e t é s a h e l y e s í r á s m ó d j á t adja, m a j d a t í z p a r a n c s o l a t , a h i t t i z e n k é t á g a z a t a (Apos­ toli Hitvallás), a m i Ü d v ö z í t ő n k szája által s z á r m a z o t t i m á d ­ ság, az angyali ü d v ö z l e t (a t o l d á s n é l k ü l i b i b l i a i ) , reggeli és esti gyermeki i m á d s á g , asztali á l d á s o k , végül s z e n t í r á s i helyek k ö v e t k e z n e k . Dévai t e h á t a h a g y o m á n y o s k á t é a n y a ­ got adja. K ü l ö n k e l l azonban s z ó l a n u n k a gyermeki i m á d s á ­ g o k r ó l és az asztali á l d á s o k r ó l . E z e k r ő l m á r az idősebb Révész Imre k i m u t a t t a , hogy L u t h e r Kis K á t é j á n a k h a t á s a alatt k é s z ü l t e k . ) Egyesek e b b ő l nagyon h i b á s a n arra k ö ­ vetkeztettek, hogy D é v a i egész k á t é j a L u t h e r Kis K á t é j á n a k f o r d í t á s a . ) Még ezek az i m á d s á g o k sem teljes f o r d í t á s a i L u t h e r é i n a k . Mindamellett bizonyos, hogy Luther Kis Káté­ j á n a k az egész k e r e s z t y é n s é g i r o d a l m á r a való b e l á t h a t a t l a n h a t á s a a magyar irodalomban i t t mutatkozik először. Jellem­ zésül i d é z e m a reggeli i m á d k o z á s r a v o n a t k o z ó részt: „Ke­ r e s z t y é n ember ilyen m ó d o n v a l ó isteni s z o l g á l a t r a t a n í t ­ hatja g y e r m e k é t . Reggel m i k o r felkel, vessen keresztet m a g á r a , ezt m o n d v á n : Atya, F i ú , Szentlélek n e v é b e n . O s z t á n mondja el a M i a t y á n k o t , a z u t á n ez i m á d s á g o t : H á l a legyen, U r a m , m i n d e n h a t ó Isten, teneked, hogy ez éjjel engem m i n ­ den gonosztul m e g ő r i z t é l , és k é r l e k tégedet, hogy oltalmazz meg engem e napon is minden b ű n t ü l és veszedelemtül, és igazgass a te utaidra a m i U r u n k , J é z u s Krisztusért. Á m e n . " E k ö n y v e c s k e első k i a d á s a elveszett; az 1549-ben, K r a k k ó ­ ban megjelent m á s o d i k k i a d á s á b ó l i s m e r j ü k . 47

49

50

51

A nagyobb h i t t a n i m ű c í m e : A tíz parancsolatnak, a hit ágazatinak, a mi atyánknak és a hit pecsétinek röviden ") Vö. E T E 2, 264kk. * ) 2. kiadása: RMK I. 20. Fényképhasonmás a Magyar Könyv­ szemle 1908. mellékleteként. — Vö. Melich János cikke, Magyar Könyvszemle 1908. 119. Gulyás Pál, Az Orth. Ung. 1549 előtti kiadá­ sairól. Magyar Nyelv 1928. 270k. * ) Az előszó élén: Az olvasónak isteni kedvet kér B. A. Id. Révész 114. szerint: Abádi Benedek. Abádi szintén Wittenbergben járt munkása a magyar reformációnak. ) I. m. 111. ) Pl. Érdujhelyi Menyhért, A kat. hitelemzés története Magyar­ országon. Zenta 1906. 64. Ennek alapján: Gaudy László, A bibliai történetek tanításának valláspedagógiai módszertana. Debrecen 1928. 10. 8

9

ß0

51

52

való magyarázatja. ) Nem kérdés-felelet a l a k j á b a n , de szin­ tén a s z o k á s o s k á t é a n y a g o t adja. E g y s z e r ű kifejezésekkel, a n e h é z k e s , t u d o m á n y o s fejtegetések m e l l ő z é s é v e l n y ú j t j a a l e g s z ü k s é g e s e b b ismereteket az ü d v ö s s é g ú t j á r a . E m ű v e k n e k t a r t a l m i i s m e r t e t é s é t és e l e m z é s é t ifjabb Révész Imre 1914—15-ben m á r elvégezte. Az ő ö s s z e h a s o n ­ lító m u n k á j á t legfeljebb csak itt-ott p ó t o l h a t j u k . ) De Révész Imrét e r e d m é n y e i ö s s z e f o g l a l á s á n a k fogal­ m a z á s á b a n igen nagy m é r t é k b e n k o r l á t o z t á k a k o r á b b i fel­ fogások, melyek szerint Dévai helvét i r á n y ú , Z w i n g l i híve, kálvinista, a magyarországi kálvinizmus megalapítója volt. ) Ugyanis az ö s s z e h a s o n l í t á s o k eredményeképpen mintegy visszafelé haladva j u t el ahhoz a m e g á l l a p í t á s h o z , hogy D é v a i m é g i s csak l u t h e r i b b , m i n t eddig vélték. E l ő b b m é g azt mondja: „ . . . az a nagy t a n í t ó , akit D é v a y a ker. hit és a ker. élet valamennyi sarkalatos t a n k é r d é s é b e n leg­ főbb t e k i n t é l y k é n t követett, Melanchthon F ü l ö p volt..." ) M a j d pedig, m i u t á n kifejtette, hogy a hitfogalom, a megi g a z u l á s , a t ö r v é n y , az ú r v a c s o r a t a n í t á s á b a n k ö z e l e b b áll Lutherhez, m i n t Melanchthonhoz, — a p r e d e s t i n á c i ó kér­ désében szerinte m i n d k é t mestere t a n í t á s á t előadja, ) — elismeri, hogy „ m e s t e r é n e k . . . e g y á l t a l á b a n nem szolgai m á s o l ó j a : t ö b b pontban s z e r e n c s é s e n é r v é n y e s í t e n i tudja vele szemben önállóságát, m é g p e d i g é p p e n az eredeti l u ­ theri gondolat és é r d e k j a v á r a . " ) A n é m e t - s v á j c i r e f o r m á ­ t o r o k h a t á s á t csak a lelkek h a l á l u t á n való á l l a p o t á n a k k é r d é s é b e n , a Krisztus pokolra s z á l l á s á n a k m a g y a r á z a t á ­ ban, a szentek tisztelete ellen való e r ő s v i t á z á s á b a n álla63

84

66

56

57

52

) RMK I. 353. Ezentúl: Káté. A hasonmáskiadás alapjául szolgáló 4-rétű kiadáson kívül volt egy 8-rétű is. Az utóbbiból csak töredék ismeretes. Hajnóczy Iván közi. Magyar Könyvszemle 1925. 145kk. ) Pl. Disputatio c3-hoz: W 10/1/1, 585kk. Disp. d4-hez (Krisz­ tus Isten jobbján): W 26, 318, lkk; L . Művei 5, 104. ») Vö. ///. Révész 15kk. ) Uott 155. ) Uott 163: „Hogy Dévayt a Luther merev praedestinatiotana megragadta, de teljesen ki nem elégítette, azt láttuk abból, hogy ide­ vonatkozó két írásában szinte minden egyeztetés nélkül illeszti a Luther megoldási kísérlete után — a Melanchthonét." Ebből a valóság az, hogy Révész az említett helyeken (i. m. 103kk. és 121k) a praedestinatio tanításához parallelül felveszi és idézi a De servo arbitrio egy részletét, továbbá Melanchthon 1535-i Loci-jának egy darabját. De D. fejtegetéseiben nincs semmiféle törés. Melanchthon id. művének irodalmi hatásáról pedig csak esetleg lehet szó, úgy, ha feltesszük, hogy ezt a részt D. odakint Németországban írta. Azonban itt is kifejezetten a baráttal vitázik. Tehát már Sárvárt szándékában lehe­ tett így írni. Sőt valószínűleg már itthon megírta úgy, ahogy itt találjuk. ° ) ///'. Révész 165. 53

5

M

56

7

pítja meg. A m i t pedig K á l v i n h a t á s á n a k t e k i n t , az csak i r o d a l m i és nem teológiai h a t á s . ) T e h á t Révész I m r e r e d u k t í v , k i z á r ó m ó d s z e r é v e l is el lehetett volna m á r j u t n i a t ö r t é n e l m i v a l ó s á g f e l i s m e r é s é ­ hez, hogy Dévai igenis L u t h e r t a n í t v á n y a s h í v e volt. De az ő m e g é r t é s é h e z 1517—1529—1531—1537/8 irányában vezet a természetes ú t . Még az önállóvá fejlődött r e f o r m á t o ­ r o k n á l is k u t a t n u n k k e l l , hogy m i l y e n viszonyban á l l o t t a k L u t h e r t a n í t á s á v a l . M e n n y i v e l i n k á b b kellett volna L u t h e r h a t á s á n a k k e r e s é s é v e l kezdeni a vizsgálatot a wittenbergi egyetemen j á r t és a magyar e g y h á z j a v í t á s első k o r s z a k á b a eső D é v a i n á l ! 5S

L u t h e r h a t á s á n a k k u t a t á s á b a n e g y é b k é n t sem eléged­ h e t ü n k meg filológiai ö s s z e h a s o n l í t ó m ó d s z e r r e l . D é v a i n á l is az a k é r d é s , hogy e g y h á z j a v í t ó i t a n í t á s á n a k szelleme egyezik-e L u t h e r é v a l . H a pedig erre a k é r d é s r e k e r e s ü n k feleletet, akkor m é g arra sem j u t alkalom, hogy Melan­ chthon h a t á s á n a k jelöljünk k i nagy teret Dévai t a n í t á ­ sában. D é v a i teljességgel nem m ű v e l t e m a g á t e g y o l d a l ú l a g . L á t n i v a l ó a n sokat t a n u l t . ) J e l l e m z ő e n m e g f i g y e l h e t ő ez n á l a olyan v o n a t k o z á s b a n is, amely teológiai s z e m p o n t b ó l k ö z ö m b ö s . T ö b b s z ö r ö s e n b i z o n y s á g á t adta n y e l v é s z k e d ő h a j l a m á n a k , legismertebben magyar h e l y e s í r á s i r e f o r m ­ kísérletével, de e l s z ó r t a n t a l á l h a t ó s z ó s z á r m a z t a t ó fejtege­ téseivel is, p é l d á u l az infernus m a g y a r á z a t á v a l , ) a poenitentia s z ó n a k a pone tenendo k i f e j e z é s b ő l ) és a m i s é - n e k a zsidó n y e l v b ő l s z á r m a z t a t á s á v a l . ) B á r n y e l v é s z k e d é s é v e l téves u t a k o n j á r t , j ó h i s z e m ű i g y e k e z e t é v e l megmutatta, hogy m i n d e n ü t t és m i n d e n f é l é t tanul, ha r e f o r m á t o r i m u n ­ k á j á b a n h a s z n á t veheti. 59

60

61

62

T e h á t a n n á l az o k n á l fogva, hogy nem m á s o l t a le L u t h e r k ö n y v e i t , hanem ö n á l l ó f o r m á b a n végezte reforB8

) ///. Révész 166kk. — A 172. lapon messzemenő következte­ tést von le abból, hogy az Orthographiában a Miatyánknak nincs doxologiája, a nagy kátéban pedig van. Pedig óvatosságra kell intenie a ténynek, hogy az Orthographiát csak „újonnan megigazít­ tatott" kiadásában ismerjük. Erre már id. Révész is figyelmeztetett, 105. j . • I ) Hogy doctor is volt-e, nem tudjuk. Vö. Peregi Albert leve­ lét, E T E 3, 248; Rabus * ) j-ben i. m. 1572-i kiadás. 2. rész. 564. ) Disputatio b. Káté 67kk. Ifj. Révész 166kk. ) Disputatio 1. Érdekes összevetni, hogy miként küzködik Luther is 1518-ban — ugyancsak a poenitentia fogalmának megtisz­ títása érdekében — a szó helyes értelméért. W 1, 525k. 530. L . Művei 1, 35k. 42. : ' : ' ! ' ! 11 ) Káté 104. ///. Révész 33. 3. j . 1

5B

6

60

81

1

6S

83

m á t o r i i r o d a l m i m u n k á j á t , ) s e m m i k é p p e n sem lehet el­ v i t a t n i tőle azt a helyet, mely L u t h e r t a n í t v á n y a i n a k első s o r á b a n megilleti. S t a n í t á s a is l u t h e r i , ha a k e r e s z t y é n s é g lényegének megújított h i r d e t é s é b e n Lutherrel egyezik. Dévai t a n í t á s á n a k k ö z é p p o n t j á b a n a k e r e s z t y é n em­ bernek Istenbe vetett hite, bizodalma áll. ) M i n d n y á j a n b ű n ő s ö k vagyunk, t e r m é s z e t ü n k á l l a n d ó a n t i s z t á t a l a n , az Is­ ten t ö r v é n y e folyton v á d o l m i n k e t . ) E z é r t sem a magunk, erejéből, sem m á s emberek é r d e m é b ő l nem j u t h a t u n k ü d ­ vösségre. A szentek sem s e g í t h e t n e k r a j t u n k , a k á r élők, a k á r holtak, mert ők is b ű n ö s ö k voltak. ) Minden r e m é n y ­ s é g ü n k és b i z o d a l m u n k a Krisztusban van, á l t a l a j u t u n k az Istenhez. ) E g y e d ü l h i t által igazulunk meg Isten előtt, ) a h i t pedig az Isten i r g a l m a s s á g á b a n való bizoda­ l o m . ) Az Isten csak ezt a hitet nézi az emberben. ) A h i t a z t á n g y ü m ö l c s ö k e t terem a cselekedetekben. De nem a cselekedetek teszik igazzá az embert, hanem az igaz ember tesz hitből j ó cselekedeteket. ) A h i t t e h á t nem s z ű k ö l k ö d i k a szeretet n é l k ü l . ) A h í v ő embernek igenis vannak j ó cse­ lekedetei, ) de azt cselekszi, amit az Isten parancsolt, hogy t e g y ü k e m b e r t á r s a i n k j a v á r a , s nem azt cselekszi, a m i t Is­ ten sehol sem rendelt. ) S z e r e t e t ü n k azonban sohasem t ö ­ k é l e t e s . ) E z é r t a szeretet a m e g i g a z u l á s s z e m p o n t j á b ó l nem nagyobb a hitnél. ) E g y é b k é n t m é g a Krisztusban h í ­ vők is t e r m é s z e t szerint b ű n ö s ö k , csakhogy a kegyelem, a k i v á l a s z t á s , a f i ú v á f o g a d á s szerint igazak; h i t á l t a l eltöröl­ tettek b ű n e i k . ) E z é r t a keresztyén ember egész élete b ű n ­ b á n a t (poenitentia). ) S z e r e t e t ü n k , cselekedeteink révén t e h á t nem l e h e t n é n k bizonyosak ü d v ö s s é g ü n k felől. De vá64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

83

) A teljesség kedvéért említem, hogy D. mindkét magyar müve az Apostoli Hitvallást 12 ágazatban adja. Tehát e pontra nézve el­ zárkózott L . hatásától. L . ugyanis kifejezetten elvetette a hagyo­ mányos felosztást, és a keresztyén hit helyesebb kifejtése céljából hármas tagozásban tárgyalta kátéiban a Hiszekegyet. Nagy Káté 2. rész bev. «*) Káté 34. ") Disputatio e4, g, k3. Káté 8, lOkk, 57. ) Disputatio e4. Káté 54. ) Disputatio e. Káté 27, 36, 62, 70, 72. j Disputatio h2, o2. Káté 35. ) Disputatio b4, h2. Káté 24. ) Disputatio m3. ) Disputatio h2, n3 s köv. Káté 25. ) Disputatio n3. ) Káté 30. ) Káté 26, 31. ) Disputatio m2. Káté 27, 30. ) Disputatio m2. ) Disputatio k2 s köv. o3. ) Disputatio 1. 8e

87

68

6B

70

71 72

73

74

75

78

77

78

l a s z t o t t s á g u k n a k belső b i z o n y s á g a a hit, a bizodalom Krisz­ tusban. ) E z é r t i s m e r n ü n k s z ü k s é g e s az Isten a k a r a t á t : „ m i n k e t ü d v ö z í t e n i akar csak az ű f i á n a k á l t a l a , ez akarat­ j á r ó l szól a S z e n t í r á s , Istennek ez a k a r a t j á t p r é d i k á l t a t t a a m i U r u n k " . ) Az e v a n g é l i o m hirdeti, hogy J é z u s Krisztus elégtételünk, k ö z b e n j á r ó n k Atyja előtt. Ne t ö p r e n g j ü n k t e h á t Isten elrejtett a k a r a t á n . Elég, ha i s m e r j ü k Isten a k a r a t á t az igében. Isten ígérete ü d v ö s s é g ü n k r ő l egyetemes, t e h á t m i k o r Krisztusban h i s z ü n k , nyugodtak l e h e t ü n k e l r e n d e l t e t é s ü n k felől. ) Ü d v ö s s é g ü n k n e k k ü l s ő b i z o n y s á g a pedig h á r o m dolog: „ k e r e s z t azaz n y o m o r ú s á g , a hitnek p e c s é t é i " és a h a r m a d i k : „ h a életedben j á m b o r vagy, ha j á m b o r s á g o d b a n nem bízol, ha mindent Isten tisztességére, a t y á d f i á n a k előm e n t é r e akarsz c s e l e k e d n i . . . " ) A h i t jelei a k e r e s z t s é g és a „ v é g v a c s o r a " , Krisztus t e s t é n e k és v é r é n e k h o z z á n k vétele — ; ezek Krisztustól arra szereztettek, hogy á l t a l u k az Isten í g é r e t é b e n , b ű n e i n k b o c s á n a t á b a n és az ö r ö k é l e t b e n bizonyosak l e g y ü n k . ) 79

80

81

82

83

Dévai maga nem rendszerezte t a n í t á s á t . Ennek az a m a g y a r á z a t a , hogy m i n d e n i r a t á n a k k ü l ö n , i d ő s z e r ű oka és célja volt. L a t i n k ö n y v e v i t a t k o z á s Szegedi Gergellyel, i l ­ letőleg Faber J á n o s s a l ; kátéja pedig á l l a n d ó a n k é n y t e l e n tekintettel lenni a k a t o l i k u s v a l l á s r a , a k e r e s z t y é n h i t és élet r e f o r m á l a t l a n felfogására. Dévai f e l t ű n ő m é r t é k b e n foglalkozik a szentek segít­ s é g ü l h í v á s á n a k g y a k o r l a t á v a l . M á r 1531-ben a „ s z e n t e k a l u v á s á r ó l " ír; és minden v o n a t k o z á s b a n k i t é r a k é r d é s r e : lehet-e, szabad-e a szentekben b í z n i és h o z z á j u k f o h á s z ­ k o d n i . Ebben k é t s é g t e l e n ü l r é s z ü k volt é p p e n a magyar katolikus k e r e s z t y é n s é g h a g y o m á n y a i n a k . Azt az e r ő s hangot tekintve, amellyel Dévai a szentek­ ben és a Szűz M á r i á b a n való b i z a k o d á s r ó l szól, é r d e k e s p á r ­ huzamot l á t u n k L u t h e r és D é v a i i r o d a l m i s r e f o r m á c i ó i m ű k ö d é s é n e k k e z d e t é b e n . L u t h e r t a b ú c s ú e r e j é b e n való b i z a k o d á s tapasztalata i n d í t j a arra, hogy felemelje s z a v á t a keresztyén hit tisztasága érdekében. A búcsúk története teljesen m e g m a g y a r á z z a , m i é r t lett é p p e n a b ú c s ú az egy­ h á z j a v í t á s k i i n d u l ó p o n t j a ; N é m e t o r s z á g o t ugyanis k ü l ö n ö ­ sen e l á r a s z t o t t a a sok b ú c s ú és b ú c s ú l e v é l , a r ó m a i udvar 79

) Disputatio r l . Káté 93. ) Káté 23. ) Disputatio q4 s köv. Káté 21.kk. ) Káté 94. Disputatio r2. ) Az oldozat felöl ingadozik, hogy a eredményben így ítél: „hitnek jelének nem mondhatatlan szükség minekünk az oldozat". tanításában nem dogmatikai meggyőződésből dik szentségként az oldozat. 80 81

82 83

hit pecséte-e, de vég­ igen mondhatnók, de Káté 108. Tehát Dévai szerepel néhol harma­

nagyon is épített a n é m e t p é n z f o r r á s o k r a . Dévai viszont a k ö z b e n j á r ó k b a n való b i z a k o d á s t a p a s z t a l a t á b ó l indult k i , a m i k o r L u t h e r t a n í t á s á v a l e g y e z ő e n az ü d v ö s s é g ú t j á t a krisztusi hitben jelöli meg. L u t h e r t a n é m e t o r s z á g i , Dévait a m a g y a r o r s z á g i viszonyok i g a z o l j á k . N á l u n k szegénysé­ g ü n k m i a t t a b ú c s ú k r é v é n nem s z á m í t h a t t a k a n n y i jöve­ delemre. Viszont é p p e n n y o m o r ú s á g u n k , a t ö r ö k ellen való s z ü n t e l e n h a d a k o z á s u n k m i a t t n ö v e k e d e t t a bizodalom azokban, a k i k r ő l azt r e m é l t é k , hogy az o r s z á g p á r t f o g ó i . A lelkeket fogva tartotta az a gondolat, hogy az o r s z á g p a t r o n á j a Szűz M á r i a , mert I s t v á n k i r á l y n e k i a j á n l o t t a . ) S m i k ö z b e n segítségét kérték, e l h a n y a g o l t á k az Istenben való h i t ü k erősítését. L u t h e r azzal kezdte e g y h á z j a v í t ó t a n í t á s á t : ne b í z z a t o k a b ú c s ú e r e j é b e n , Dévai ezzel: ne b í z z a t o k a szentek k ö z b e n j á r á s á b a n . T a n í t á s u k l é n y e g é b e n m é g i s ugyanaz: e g y e d ü l Istenben k e l l bízni a Krisztus é r d e m é é r t . 84

Dévai t a n í t á s á n a k ez a gyakorlati é r d e k adja meg a színét, erejét és sok tekintetben m a g y a r á z a t á t . A szentek segítségül h í v á s á n a k teljesen felesleges voltát akarja pél­ d á u l azzal az érvvel k i m u t a t n i , hogy a h o l t szentek az élő­ ket nem ismerik, — ezért mondja r ó l u k , hogy alusznak. ) Ezzel a felfogásával a maga k o r á b a n — ú g y l á t s z i k — tel­ jesen m a g á b a n állott. Chemnitz Márton hatalmas m ű v e : Examen concilii Tridentini (1565—73) ugyanis a szentek segítségül h í v á s á r ó l szóló r é s z b e n Dévai idevágó t a n í t á s á v a l is foglalkozik. M á r pedig ha egy e m b e r ö l t ő v e l u t ó b b Chemnitz é p p e n egy magyar szerzőt nevez meg, hogy a szentek a l u v á s á r ó l való n é z e t e t cáfolja, akkor bizonnyal nem volt m á s í r ó , akit e m l í t h e t e t t volna. ) — E g y é b k é n t azonban Dévai felfogása a s z e n t e k r ő l egészen újszövetségi és l u t h e r i abban a r é s z b e n , hogy n e k ü n k mindenekfelett az élő szentekkel k e l l t ö r ő d n ü n k , s e g í t e n ü n k k e l l rajtuk, a mennybeli szentekhez pedig nincs m i é r t folyamodnunk, mert a k e r e s z t v é n e g v e d ü l a Krisztus k ö z b e n j á r á s á b a n bízik. ) 85

36

87

Dévai t e h á t az 1537—38-ban kiadott iratainak t a n ú M

) Vö. Disputatio b4. ) Disputatio b2 s köv. ) Az 1585-i frankfurti kiadásban: Tertia pars, 129. (Az 1576-i németnyelvű kiadásban: 3. rész 113. levél.). E helyre Sculteti Hypomnemájának (RMK II. 292.) nemzeti múzeumi példányában levő egyik régi széljegyzet hívta fel figyelmemet. ) Paul AlthaiiS; Communio /sanotorum I. Luther. München 1929. 27kk. — D-nak a szentekről való tanításának (passim, kül. Disp. s2, Káté 38k) és L . felfogásának egyezésére lásd: W 10/11, 165k. 10/111, 112, 22kk; 191; 192, 18kk; 194; 196kk; 201kk; 312kk; 407, 29kk (!). 17/11. 16; 49kk; 103; 253. 85

88

87

s á g a szerint L u t h e r m ű v é t egészen m a g á é v á tette, s ú g y munkálkodott a keresztyénség megújításán. E m l í t e t t ü k m á r , hogy D é v a i 1538 n y a r á n N á d a s d y p á r t f o g á s a alatt él. A következő évekből azonban m á r n i n ­ csenek pontos adataink, hogy h o l jár h a z á n k b a n . 1540-ben P e r é n y i P é t e r a p á r t f o g ó j a , de vele összetűz az ú r v a c s o r a k é r d é s é b e n , és t á v o z n i a k e l l tőle. Ez a n é z e t e l t é r é s az i r o ­ dalomban sok f é l r e é r t é s r e adott alkalmat. Pedig m i n d ö s s z e a n n y i t t u d u n k r ó l a , amennyit Stockei L é n á r t n a k R é v a y Fe­ renchez í r t levele D é v a i n a k Stöckelhez írt leveléből meg­ őrzött: ,,Az összeütközés s u m m á j a ez: a k ö r ü l h o r d o z o t t vagy az e l k ü l ö n í t e t t helyre z á r t k e n y é r nem szentség, ö (t. i . P e r é n y i ) s z e n t s é g n e k tartja, a szentség teljességét illető fel­ tételeket nem fogadja el." ) Az a k é r d é s m á r most, v á j j o n ez Dévai ú r v a c s o r a t a n b e l i nézetének m e g v á l t o z á s á t je­ lenti-e. ) E p r o b l é m á n a k is csak az egyszerű, természetes ú t o n t a l á l j u k m e g o l d á s á t . V á j j o n az a t a n í t á s , hogy a k ö r ü l ­ hordozott vagy az e l k ü l ö n í t e t t helyre z á r t k e n y é r nem szentség, egyezik-e vagy ellenkezik L u t h e r f e l f o g á s á v a l ? Nem h i h e t ő , hogy akadjon L u t h e r t a n í t á s á t valamennyire i s m e r ő t e o l ó g u s , a k i azt állítja, hogy L u t h e r azt t a n í t o t t a : igen, a k ö r ü l h o r d o z o t t és az e l k ü l ö n í t e t t helyre z á r t k e n y é r s z e n t s é g . ) Lehet, hogy L u t h e r polemikus i r a t a i f é l r e é r t é s t okoztak, ) de ez m á r P e r é n y i vallási á l l á s p o n t j á n a k meg­ ítéléséhez tartozik és nem D é v a i é h o z . 88

89

00

91

D é v a i P e r é n y i P é t e r u d v a r á n a k e l h a g y á s a u t á n Ser é d y G á s p á r h o z ment és S z i k s z ó n lett iskolamester. I t t R é v a y Ferenc is t á m o g a t t a . ) De s o k á i g i t t sem maradha­ tott, 1541 őszén ismét Wittenbergben b u k k a n u n k r á . Az egri é r s e k ü l d ö z é s e elől m e n e k ü l t oda. ) 1541 december 28-án Melanchthon levelet ír György brandenburgi őrgróf k a n ­ c e l l á r j á h o z , főleg D é v a i é r d e k é b e n . „ V a n n á l u n k n é h á n y magyar, k i k e t a k e g y e t l e n s é g k i ű z ö t t h a z á j u k b ó l . Ezek közt van Dévai M á t y á s , becsült, tekintélyes és t u d ó s férfiú." ) Nem t u d h a t j u k , hogy Dévai maga is felkereste-e az ő r g r ó 92

93

94

88

) E T E 3, 466: Idemque ad me scripsit ipse Deuai bis verbis: „Turbas et causas discessus mei a prioré principe meo, tenere te credo. Summa controuersiae, Panis circumlatus, aut in caneellos inclusus, sacrajmentum non est. Ille pro sacramento habet, conditiones ad integritatem sacramenti pertinentes non admittit." ) ///. Révész 13, 174k annak ítéli. ) Vö. pl. W 11, 445, 7kk. 450, 8kk. ) Vő. W 54, 432. Köstlin I I . 610. W TR 6, 6771. ) E T E 3, 522. ) E T E 4, 14. ) E T E 3, 563: Sunt apud nos Hungari aliquot, qui ex patria propter crudelitatem expulsi sunt. In his est Matthias Devay, vir honestus, gravis et eruditus. — E levelet De Wette, Luthers Briefe V. 1828. 521. L-tőI való levélként közölte. E-ben már nincs benne. 89

90

91 92

B3 94

fot, vagy csak segélyt k é r t tőle Melanchthon a j á n l á s á v a l . Mert 1542 m á r c i u s 8-án is Wittenbergben t a l á l j u k . Innen k ü l d levelet R é v a y Ferenchez. E l ü l d ö z t e t é s é n e k l e í r á s a u t á n kifejezi f á j d a l m á t h í v e i n e k sorsán. E m l í t i , hogy a nya­ rat m é g Wittenbergben s z á n d é k o z i k t ö l t e n i . Hogy a z t á n hova veti sorsa, nem tudja. G y e n g é l k e d i k , betegeskedik, j ó l l e h e t Melanchthon ellátja a s z ü k s é g e s é l e l e m m e l . ) — M i k o r jött haza k ü l f ö l d r ő l , nem t u d j u k ; v a l ó s z í n ű l e g 1543 első felében. E wittenbergi időzés n y i l v á n v a l ó v á teszi, hogy egy­ részt D é v a i nem f o r d u l t el b e n s ő l e g a wittenbergi r e f o r m á ­ t o r o k t ó l , ha h o z z á j u k m e n e k ü l t , — m á s r é s z t pedig a wittenbergiek sem t e k i n t e t t é k őt h ű t e l e n n e k . L u t h e r vele k ü l d ö t t M a g y a r o r s z á g r a egy sajátkezű r ö v i d iratot az ú r v a c s o r a t á r g y á b a n . ) Nem tette volna, ha Dévait olyannak ismeri, k i m e g v á l t o z t a t t a n é z e t é t e k é r d é s b e n . U t ó b b is ú g y nyilat­ kozott, hogy D é v a i t az ő felfogása h í v é n e k ismerte. ) T a l á n é p p e n ebben az i d ő b e n volt a vendége és „ a s z t a l t á r s a " . Az a k ö z l é s , hogy Melanchthon gondoskodik rólai, azt sem zárja k i , hogy a k á r előbb, a k á r k é s ő b b Luther vendégszere­ tetét is élvezte. E k k o r őt m i n t t e k i n t é l y e s r e f o r m á t o r t és t a n í t á s á é r t s z á m ű z ö t t e v a n g é l i k u s t tisztelték Wittenberg­ ben, s így nagyon is é r t h e t ő volna, hogy Luther szívesen l á t t a h á z á b a n . Ez az i d ő t e h á t l e g a l á b b is a n n y i r a alkalmas az i d e v á g ó adat időbeli e l h e l v e z é s é r e , m i n t az 1537-i l á t o ­ gatásé. ) Ha pedig Sculteti kései közlését Dévai svájci ú t j á r ó l ) m i n d e n k é p p e n bele akarjuk illeszteni Dévai életébe, akkor erre az 1542-ik év m á s o d i k fele látszik a legalkalmasabb­ nak. E b b ő l az időből semmi adatunk nincsen róla. Míg 1537ben tervei, céljai vannak, addig most minden terv n é l k ü l eszi s z á m ű z e t é s e keserű k e n y e r é t . ) — E feltevést nem cá­ folja az az adat, hogy Luther i r a t á t hozta m a g á v a l , hiszen a r r ó l nincs h a t á r o z o t t a n jelezve, hogy é p p e n R é v a y n a k írt levél lett volna. ) 95

98

97

98

99

100

101

95

) E T E 4, 14k. ) E T E 4, 277. Stockei levele Révay Ferenchez: Is Witeberga secum attulit quoddam breue scriptum d. Martini, propria eius manu, quod intéllexi apud v. m. esse. ) Az eperjesiekhez írt levélben. Lásd alább — Zoványi i. c , Theol. Szaklap 1915. 298. ) Vö. Payr, D. Luther házában i. c. ) Sculteti, Hypomnema, Bártfa 1599. RMK I I . 292. fol. 20. °) Ugyanígy: Realencvklopädie 3. kiadás 4, 597. Zoványi, Theol. Ism. Tára I. 272. két'svájói útról is szól: 1537. és 1541—43. közt. ) L . a ) j-t. Stöckelnek 1544. II. 2. Révayhoz írt levele sem döntő, E T E 4, 338, mert itt szó lehet L . 1538. és 1539. küldött levelei­ ről is. Lásd alább. 98

97

98 99

10

101

9e

Dévai életének későbbi s z a k a s z á r ó l m é g kevésbbé van­ nak biztos adataink. A m i t tudunk, azt is csak Stockei leve­ leiből t u d j u k ; ) ő pedig szavaiból ítélve m á s o d - , harmad kézből jutott közlései a n y a g á h o z . 1543 j ú n i u s á b a n a r r ó l érte­ síti Révayt, hogy Dévait Miskolcra h í v t á k , de innen a b a r á ­ tok m e s t e r k e d é s e elűzte. ) 1544 f e b r u á r 2-án pedig azt közli vele, hogy az ú r v a c s o r a d o l g á b a n „Dévai — ú g y látszik — valamilyen középnézetet vall, b á r i n k á b b t á m a s z k o d i k em­ beri m a g y a r á z a t o k r a , m i n t az Í r á s r a , ahogy azok tették, akik előbb ezt az ügyet t á r g y a l t á k . " ) Ez m á r v a l ó b a n szíthatta a g y a n ú t , hogy Dévai m e g v á l t o z t a t t a nézetét az ú r vacsoráról. Stockei közlésének kiegészítésére érdekesen ép­ pen Luthernek az eperjesi és k ö r n y é k i gyülekezetek lelké­ szeihez 1544 április 21-én írt levele szolgál. ) E levélből azonban nem lesz világosabb a helyzet. Értékeléséhez ismer­ n ü n k kellene az eperjesiek levelét is, ez azonban elveszett. Annyit mégis k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy az eperjesiek levelé­ nek k o r á n t s e m a Dévairól szóló t u d ó s í t á s volt f ő t a r t a l m a . Luther első helyen a török okozta helyzetről szóló „szo­ m o r ú " t u d ó s í t á s r a válaszol, s csak a z t á n t é r á t a Dévairól í r o t t a k r a , ú g y azonban, hogy látszik: az eperjesiek általá­ ban tiszta képet akartak maguknak szerezni az ú r v a c s o r a felől való helyes t a n í t á s r ó l s e k ö z b e n k e r ü l t szóba Dévai neve. í g y t e h á t é p p e n ez a lutheri levél bizonyítja, hogy a lutheri r e f o r m á c i ó hívei között is sok félreértés t á m a d t anél­ k ü l , hogy szembehelyezkedtek volna Luther t a n í t á s á v a l . Luther levelében ez áll: „ E g y é b k é n t , amit Dévai Má­ t y á s r ó l írtok, azon nagyon c s o d á l k o z t a m , mivel neki n á l u n k is annyira j ó h í r n e v e van, hogy nekem magamnak is n e h é z 102

103

104

105

102

) Ezeket kiegészíti Ferdinánd 1544. febr. 12-i levele. E T E 4, 340. KM) ET/E 4, 277: Deuai noster, qui Miscolcium vocaitus erat, monachorum opera repulsus est. 104) E T E 4, 338: Matthias videtur mediam quandam sententiam tueri, quanquam humanis coniecturis magis, quam scriptum nititur, ut íIli fecerunt, qui antea hanc causam tractarunt. Qua de re libenter cum eo amice conferrecm, si propior esset, nunc enim audio eum Coronam usque concessisse. ) Szövegének legrégibb kiadását Sculteti Hypomnemájában (1. ") j.) találtam fol. 20. Minthogy pedig Sculteti e szöveget időben ós helyben viszonylag legközelebbi forrásból közölte, ezt kell leghite­ lesebbnek tekintenünk. Rövidebb szöveget ad Ribini, Memorabilia etc. I. 60. és innen E T E 4, 350. E 16, 5 szövege, mely az Unschuldige Nach­ richtenből való (Unschuldige Nachrichten von Alten und Neuen Theologischen Sachen... auff das Jahr 1716. Leipzig. 570kk.), köze­ lebb áll Scu/fefféhoz, mint Ribiniéhoz. A L . Müveiben, 6, 434k, álló fordítás Zimmermann K., „Die reformatorischen Schriften Dr. Martin Luthers" Darmstadt 1849, után készült. — Vö. írod. tört. Közi. IV. 1894. 419k. 105

hinnem í r á s t o k n a k . De legyen b á r , amint van, a szakrament á r i u s o k t a n á t bizony nem t ő l ü n k vette." ) De ebből m é g e g y á l t a l á b a n nem következik, hogy Dévai ú j nézete v a l ó b a n a s z a k r a m e n t á r i u s o k nézete volt. Luther ugyanis k ü l ö n ö s e n élete vége felé m i n d i n g e r l é k e n y e b b lett az ú r v a c s o r a dolgá­ ban, s mindenkit, a k i a legkisebb m é r t é k b e n ellenkezni lát­ szott felfogásával, m á r s z a k r a m e n t á r i u s n a k bélyegezett. ) Viszont annyi bizonyos, hogy az eperjesiek levele egyik fő indíték volt s z á m á r a , hogy megírja „Rövid hitvallását a szent sakramentomról" (1544). ) M i lehetett D é v a i n a k ez a „ v a l a m i l y e n középső n é ­ zete?" Ifjabb Révész Imre (1915) alapos részletességgel vizs­ g á l t a a k é r d é s t , s e r e d m é n y ü l azt a tételt állította fel, hogy „ n e m teljes b i z o n y s á g g a l , de nagy v a l ó s z í n ű s é g g e l t e k i n t ­ h e t ő D é v a y M a g y a r o r s z á g o n a calvini ú r v a c s o r a i t a n (te­ h á t m é g nem az egész calvinismus) ú t t ö r ő j é n e k . " ) H a t á ­ rozott választ t e h á t nem ad, azonban m é g ennek a t é t e l n e k is az a be nem vallott t ö r e k v é s e , hogy D é v a i n é z e t é t m i n ­ d e n k é p p e n beossza vagy Luther, vagy Z w i n g l i , vagy Kál­ v i n ú r v a c s o r a i t a n í t á s á b a . E r r e v a l l az is, hogy ugyan­ azon a lapon jegyzetben e g y s z e r ű e n „ c a l v i n i s t a " jelzővel látja el Dévai media s e n t e n t i á j á t . Pedig nagy k é r d é s , hogy é p p e n D é v a i n á l jogosult-e ez az o s z t á l y o z á s . Nem c s u p á n a z é r t , mert a X V I . s z á z a d első feléhez tartozik, s e k o r b a n a k é s ő b b i m é r t é k e k m é g nem a l k a l m a z h a t ó k , hanem a z é r t sem, mert Dévai k o r á b b a n is eléggé önálló g o n d o l k o d ó ­ nak mutatkozott. Stockei m e g ü t k ö z é s é r e sem t á m a s z k o d ­ h a t u n k feltétlenül, mert ő csak s z ó b e s z é d b ő l vette a h í r t Dévai n é z e t v á l t o z t a t á s á r ó l . A p r o b l é m a m e g o l d á s á n a k i r á n y á b a n igen é r t é k e s Zoványi Jenőnek az az ötlete, hogy az 1544-i n a g y v á r a d i h i t v i t á r a az e v a n g é l i k u s o k r é s z é r ő l k é s z ü l t v i t a t é t e l e k ta­ l á n é p p e n Dévaitól s z á r m a z n á k . ) Az ú r v a c s o r á r ó l szóló, 22. tétel ugyanis megfelel annak a j e l l e m z é s n e k , amelyet Stockei Dévai állítólagos ú j n é z e t é r ő l ad. „A k e n y é r és bor 106

107

108

109

110

10

°) Sculteti, Hypomnema fol. 20: Caeteruim, Quod de Matthia Deuay scribitis, vehementer sum admiratus, cum et apud nos sit ipse adeo boni odoris, vt mihi ipsi sit difficile vobis eredére seribentibus. Sed vt vt sit, certe a nobis non habet Sacramentariorum doctrinam. L. Művei 6, 435. Payr, L . és a magyarok 11. ) Vö. Köstlin I I , 576kk. ) Kurzes Bekenntnis vom heiligen Sakrament W 54, (119) 141. kül. 120. ) I. m. 178. ) I. c. Prot. Sz. 1916. 39. — A tételek Hörk József fordításá­ ban: Prot. egyh. és isk. lap 1880. 1427kk, 1455kk. Az úrv. tétel javí­ tott fordítása: Zoványi, Ref. tört. 283. — Vö. Hörk József, Az eperjesi ev. ker. collegium története. Kassa 1896. 32. 107

108

109

110

vételnél nem erőtlen jegyek, hanem valósággal m a g á ­ nak a jegyzettnek, vagyis Krisztus lelki (spirituális) testé­ nek és v é r é n e k m u t a t ó i , k ö z l ő i és k i s z o l g á l t a t ó i . " Zoványi feltevését, hogy t. i . a n a g y v á r a d i vitatételek Dévaitól s z á r m a z n a k , t á m o g a t j a e vitatételek és Dévai iratainak ö s s z e h a s o n l í t á s a . Az 1. tétel így hangzik: „ E g y e ­ d ü l a Krisztusban vetett h i t szerez m e g i g a z u l á s t az Atya és a szeretet az emberek előtt, vagyis kettős a m i megigaz u l á s u n k ú t j a : h i t á l t a l az Isten előtt, a szeretet cseleke­ detei által az emberek e l ő t t . " Ugyanezt a t a n í t á s t t a l á l j u k Dévai k á t é j á n a k „Két igazulás, Isten és ember előtt" c í m ű fejezetében. S a 2. v i t a t é t e l b e n m á r szóba k e r ü l a szentek ügye, a m i D é v a i t a n í t á s á b a n is m i n d i g h o m l o k t é r b e n ál­ lott. A 23. pont pedig teljesen egyezik D é v a i n a k azzal a felfogásával, melyet a P e r é n y i v e l való összetűzése idejéből ő r i z e t t meg Stockei levele: „ . . . ezen h a s z n á l a t o n k í v ü l , m i d ő n e l k ü l ö n í t t e t i k a k e n y é r és a bor, vagy m i d ő n k ö r ü l ­ hordoztatnak, nem m é l t ó a s á k r a m e n t o m n é v r e sem . . ." Még é r d e k e s e b b k o m b i n á c i ó k r a n y í l i k alkalom, ha ezt az ú r v a c s o r a i t a n í t á s t ö s s z e h a s o n l í t j u k azzal, amelyet az Expositio examinis c í m ű m ű b e n t a l á l u n k . Az ittlévő k i ­ fejezések a l a p j á n nem ok n é l k ü l í r t a Bod Péter, hogy Dévai s e m m i k é p p e n sem Lutherrel, hanem Zwinglivel egyezett az ú r v a c s o r a d o l g á b a n . ) De t u d j u k , hogy 1537—38-ban s előbb m é g i n k á b b Dévai a lutheri úrvacsorai tanítást k é p v i s e l t e , ) vagyis egyes polemikus k i f e j e z é s e k b ő l nem lett volna szabad B o d P é t e r n e k m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é ­ seket levonni. Ennek m e g f e l e l ő e n v i g y á z n u n k k e l l , hogy a n a g y v á r a d i v i t a t é t e l e k í r ó j á r ó l azt ne m o n d j u k : nem volt lutheri, jól t u d v á n , hogy ezek a tételek katolikusok­ k a l való v i t a t k o z á s r a készültek, t e h á t e g y é l ü e k . ) M i n t ­ hogy a n a g y v á r a d i v i t a t é t e l e k h e z nincsen olyan e l l e n ő r z ő anyagunk, m i n t a m i l y e n volt az Expositiohoz, el lehet gondolni, hogy szerzőjük szintén a lutheri t a n í t á s vallója volt, s c s u p á n az ellenfeleivel f o l y t a t a n d ó vita m i a t t fogal­ mazott így. Azonban m é g h a tévesnek bizonyulna is Zoványi fel­ tevése, a k k o r is megmarad belőle s vele kapcsolatosan az a t a n u l s á g , hogy a X V I . s z á z a d negyvenes é v e i b e n l e h e t s é ­ ges volt h a z á n k b a n olyan ú r v a c s o r a i t a n í t á s , amely sehova be nem o s z t h a t ó , k ö z é p n é z e t " volt. D é v a i n a k is lehetett 111

112

113

y

l u

) História Hungarorum ecclesiastica. Edidit: Rauwenhoff. I. Leiden 1888. 237. "») Vö. ///. Révész 174. ) j . ) Ezért kellett volna Zood/ji/ínak, Ref. tört. 2i82k, óvatosabb­ nak lenni. 2

113

ilyen n é z e t e . H a pedig ilyen v i t á z á s r a s z á n t t é t e l e k e t ma is, s z á z a d o k m u l t á n , t ö r t é n e t í r ó i é r d e k l ő d é s s e l nézve, annyira k ü l ö n b ö z ő e n lehet m e g í t é l n i , ) m e n n y i v e l i n k á b b m e g t ö r t é n h e t e t t , hogy k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s h í j á n f o r r o n g ó időben félreértették egymást a teológusok. Semmi o k u n k sincs t e h á t arra, hogy D é v a i media s e n t e n t i á j á t k á l v i n i s t á n a k n e v e z z ü k , b á r viszont ahhoz sem volna jogunk, hogy K á l v i n t a n í t á s á n a k átvételét k i ­ z á r j u k . Azt sem lehet á l l í t a n i , hogy D é v a i „ h a t á r o z o t t a n a h e l v é t i r á n y h o z csatlakozott." ) Meg k e l l e l é g e d n ü n k azzal a m e g á l l a p í t á s s a l , hogy a k o r t á r s a k v é l e m é n y e sze­ r i n t D é v a i ú r v a c s o r a i t a n í t á s á b a n 1542 u t á n L u t h e r é t ő l el­ forduló i r á n y b a n változás történt. 114

115

Ó v a t o s s á g r a k é n y s z e r í t t o v á b b á L u t h e r és a t ö b b i reformátor úrvacsorai tanításának helyes ismerete. L u t h e r n é l is, Z w i n g l i n é l is az ú r v a c s o r a i t a n í t á s egészen b e n s ő összefüggésben áll c h r i s t o l o g i á j u k k a l . L u t h e r és Kálvin t a n í t á s á n a k k ü l ö n b s é g e szintén m é l y e n teológiá­ j u k b a n g y ö k e r e z i k . T e h á t sem Z w i n g l i , sem K á l v i n ú r v a ­ csorai t a n í t á s á t nem v á l l a l h a t j a senki m á s k é p , csak, ha m a g á é v á teszi t e o l ó g i á j u k a t , főleg christologiai felfogásu­ kat. E n n é l f o g v a , ha Dévai teljesen e l f o r d u l t volna L u t h e r ú r v a c s o r a i t a n í t á s á t ó l , akkor ez a v á l t o z á s kiterjedt volna egyéb t a n í t á s á r a is, ) a m i pedig j e l l e m é n e k : r e n d í t h e t e t l e n s é g é n e k , c é l r a t ö r ő k ö v e t k e z e t e s s é g é n e k ismerete mel­ lett alig k é p z e l h e t ő . E g y é b k é n t is D é v a i j e l l e m z é s é n é l a p l e t y k a s z e r ű h í r e s z t e l é s e k k e l szemben az m a r a d a d ö n t ő , a m i hitelesen tőle s z á r m a z i k . É r t h e t ő tehát, hogy Schesaeus m é g 1571-ben is a Wittenbergben kiadott i r a t á b a n n y i l v á n aggodalom n é l k ü l tolmácsolja róla a n é p a d t a jelzőt: magyar Luther. ) S min­ den v a l ó s z í n ű s é g amellett szól, hogy ez a jelző m i n d m á i g magvas jellemzésként maradt volna neve mellett, ha Sculteti 118

117

114

110

) Hörk ) alatt i. közi. és i. m. Zoványi i. c. Prot. Sz. 1916. 41. Uaz, Ref. tört. 282k. ) így Zoványi, Ref. tört. 281. ) Formailag tehát helyes Klein i. m. 96kk. előadása: „ . . . bald darauf aber hielt er es, in der Lehre von der Person Jesu, und dem heiligen Abendmahl, verleitet durch die grosse Gelindigkeit und Freymüthige Denkungsart des Melanchthons, offenbar mit Zwingel..." E megállapítást azonban — közelebbi bizonyság híján — csupán Klein teológiai iskolázottságának kell tulajdonítanunk. ) Ruinae Pannonicae libri quatuor. RMK I I I . 613. Fiij: Excellens etiam Deuay pietate Mathias, Dicendi valuit tanta vbertate, L u ­ theri Vngarici vt vulgo praeclarum nomen haberet. 115

116

117

Szeverin 1599-ben — t a l á n a F o r m u l a Concordiae h a t á s á r a — p o l e m i k u s é r d e k b ő l nem k ö l t i h e l v é t h í r é t . ) 118

D é v a i u t o l s ó éveit h o m á l y fedi. 1544 elején, m ű k ö ­ d é s é v e l megint m a g á r a i n d í t j a F e r d i n á n d k i r á l y f i g y e l m é t és ü l d ö z ő h a r a g j á t . A k i r á l y i p a r a n c s b ó l t u d j u k , hogy Drágffy G á s p á r b i r t o k a i n s v é d e l m e alatt is m ű k ö d ö t t . ) E r d é l y b e n is j á r t . ) É l e t é t t a l á n m i n t debreceni l e l k é s z fejezte be, ) de meglehet, hogy k ü l f ö l d ö n . ) Csak a n n y i t t u d u n k , hogy m é g 1545 j ú n i u s a e l ő t t meghalt. S h a l á l a h í r é t a B á r t f á n élő Stockei is csak M e l a n c h t h o n l e v e l é b ő l tudja meg. ) D é v a i n a g y s á g á t ellenfeleinek és a r e f o r m á c i ó hívei­ nek ítéletéből e g y a r á n t m e g á l l a p í t h a t j u k . Szegedi Gergely igyekezete is jellemzi D é v a i j e l e n t ő s é g é t . S a k r a k k ó i ma­ gyar bursa a n y a k ö n y v é b e n a neve m e l l é tett m e g j e g y z é s szerint Telegdi M i k l ó s őt t u d t a a l u t h e r i r e f o r m á c i ó ma­ g y a r o r s z á g i ú t t ö r ő j é n e k . ) A n é p s z e r e t e t é b e fogadta, a ,,magyar L u t h e r " j e l z ő v e l tisztelte meg, és é n e k e t szerzett r ó l a : „ M a g y a r nyelven M á t y á s vala a p r é d i k á t o r . " ) 119

1 2 0

121

122

123

124

1 2 5

A „magyar

L u t h e r " nevet b á t o r s á g á v a l ,

118

az

Istenben

) Hypomnema. RMK I I . 292. fol. 19k. Bizonyos, hogy tárgyias történelmi megállapításokat ma már nem is várunk Scultetilól. Annál kevésbbé, minthogy szavaiból úgy látszik, neki ez ítéletéhez csupán L-nek az eperjesiekhez írt levele szolgált alapul. De előadása utóbb hitelt talált, és történetíróink meg ma is hatása alatt állanak, anélkül, hogy tudnák, kinek a nézetét veszik át bírálat nélkül. — A leggyakrab­ ban Xylanderre történt hivatkozás; feljegyzését idézi Klein i. m. 105. lap ) j . a szepességi huszonnégy királyi plébános társulatának jegyző­ könyvéből, a 208. lapról. De Xylander István 1572—1619. élt {Klein i. m. I. 476kk), és 1611—1615. volt a confraternitas seniora ( E T E 2, 424. j . ) . Közlése tehát elsőrendű forrásnak semmiképpen sem tekint­ hető, még Scultetiénkl is későbbi, sőt valószínű, hogy attól való. ) E T E 4, 340. °) E T E 4, 338. / / / . Révész 14. ) j . ) Carolus Wagner, Analecta Soepusii. I I . Viennae 1774. lkk: Excerpta ex chronicis Scepusiensibus seu Leutschoviensibus. 15: . . . d e r dritte, der in Ungarn die Aug&burgische Confession aus zupreiten anfieng, war Mathias Devai Hungarus, et Pastor Debrecinensis Ecclesiae. — Klein i. m. 104. Id. Révész 53k. ///. Révész 15. ) Ábel i. közi. Thury i. c. Révész, M. orsz. prot. tört. 16. ) MPrEtAt X I , 61: Tunc enim omnino sperabam illud tempus iam advenisse, quo ex huius vite erumnis in eum coetum migraturus essem, in quo Mathiam nostrum iam versari scribis, et audire prophetas et apostolos disserentes de regno fllii Dei, multo iucundius atque perfeccius, quam pro captu nostrarum primiciarum. Vö. az előbbi j-t. ) E T E 1, 535: NB. Hic Mathias pestem Lutheranam Vngaris inuexit, homo peccati et filius perdicionis. Viszont Kálmáncsehi Már­ ton és Székely István neve mellé jegyezte meg Telegdi azt, hogy szakramentáriusok voltak! E T E 1, 536. °) Bornemissza Péter Énekeskönrjve, RMK I. 195. 63. levél. (Hibásan X L I I I . nyomtatva.) 75

l l n 12

121

122 m

m

12

6

bízó ember ö n é r z e t é v e l , az e v a n g é l i o m i k e r e s z t y é n s é g lé­ nyegének m e g r a g a d á s á v a l , az Isten igéjének szünetlen hirdetésével szerezte. L u t h e r i v o n á s az E g y h á z u r á t ó l való k ü l d e t é s é n e k biztos tudata is: latin n y e l v ű m u n k á j á n a k és nagyobb k á t é j á n a k c í m l a p j á n e g y a r á n t ez a péteri m o n d á s a jelige: „ U r a m , te nevedben megvetem h á l ó m a t " . ( „ P r a e ceptor, i n verbo tuo laxabo rhete".) Nem k e l l c s o d á l n u n k , hogy mestere, Luther r ö v i d d e l h a l á l a előtt p é l d á u l hozta fel arra, hogy a k e r e s z t y é n e k b á t r a n mennek t ű z b e , sőt h a l á l b a az e v a n g é l i o m é r t , s el­ m e s é l t e e g y k o r i „ a s z t a l t á r s á n a k " esetét a „ p á p á s " pappal, hogy m i k é n t állt k i vele B u d á n p r ó b á r a , puskaporos hor­ d ó r a ülvén. Nem a t ö r t é n e t hitelessége a fontos, hanem az, hogy L u t h e r , m é g az eperjesiek levelével okozott s z o m o r ú ­ ságot is feledve, m é l t ó n a k ítélte D é v a i t arra, hogy a vér­ t a n ú b i z o n y s á g t e v ő k k e l egy sorba helyezze. ) Dévai viszont a maga r é s z é r ő l szép t a n ú j e l é t adta mestere i r á n t i szeretetének. Apológia c í m ű m ű v é b e n a 24. t é t e l n é l vallást lesz L u t h e r mellett. Nevezetes ez a nyilat­ kozat a b b ó l a s z e m p o n t b ó l is, hogy t a l á n első kifejezése a magyarországi irodalomban Luther jelentősége elismeré­ s é n e k . De b i z o n y s á g amellett is, hogy Dévai v a l ó b a n L u t h e r t tekintette a k e r e s z t y é n s é g m e g ú j í t ó j á n a k . Szegedi azzal v á d o l t a Dévait, hogy m á s k é p tanít, m i n t P á l . Ennek a Szentlélek volt a t a n í t ó j a , ő pedig (t. i . Dévai) é s z a k r ó l való ál vigasztaló. A Wittenbergre célzást Dévai a r ó m a i s z é k r e fordítja. „ K ü l ö n b e n is a r ó m a i szék az az é s z a k i szél, a m e l y b ő l a k e g y e s s é g n e k m i n d e n r o m l á s a és a gonoszok a n n y i ékes fajzata eredt. . . Amaz egy Luther, ez a m i n d k e g y e s s é g é r e , m i n d k i v á l ó m ű v e l t s é g é r e nézve tiszteletreméltó ember nem tetszik nektek, mivel saját színeitekkel festett le titeket. Sőt i n k á b b h á l á t kellett volna adni annak a f é r f i ú n a k , hogy j ó r a b u z d í t o t t titeket. Dor­ gáld meg az okosat, szeretni fog téged, de i t t s ü k e t e k n e k szól a t a n í t á s . M i n d e n e r ő t ö k megfeszítésével sem lesztek k é p e s e k leverni ezt az egyet; a hatalmas Isten tartsa meg őt n e k ü n k nestori évekig! Á m e n . Valld meg, gonosz b a r á t , hogy az ő t u d o m á n y a , amelyet gyalázol, mennyire egye­ zik a S z e n t l é l e k k e l , mennyire e g y e d ü l a Krisztus dicsősé­ gét keresi s m i l y e n sikeresen cáfolja t u d o m á n y o t o k a t . Ne ítéljétek meg őt i d ő előtt! O l v a s s á t o k és meg fogjátok ér­ teni." ) 126

127

±28) TR _ Magyar ford.: Payr, D. Luther házában, i. c. Uitt Payr történeti valóságnak veszi a puskaporos párbajt, jól­ lehet kimutatja az elbeszélésben levő tévedéseket. ) Disputatio n2k: Caeterum Fráter dicit me aliter docere, quam docuit Paulus, qui doctorem habuerit spiritum sanctum, me w

127

6 >

6

5

1

6

3. F a b e r Egyed. Luther h a z á n k b ó l való tanítványai között é r d e k e s s z e m é l y Faber Egyed. A magyar r e f o r m á c i ó t ö r t é n e t é b e n kevés szerep j u t o t t ugyan neki, m é g i s t a n u l s á g o s vele fog­ lalkoznunk. H á n y t v e t e t t élete j e l l e m z ő a k o r r a és tárgyunkra n é z v e sem é r d e k t e l e n . ) 1490 k ö r ü l K ö r m ö c ö n született. Ugyanott vagy Selmecen nevelkedett. ') B u d á n tanult. Állítólag innen 1526-ban a t ö r ö k k ö z e l e d é s e m i a t t Augs burgba m e n e k ü l t , ) de ez aligha t ö r t é n t meg, m e r t a k ö ­ vetkező években Körmöcön működött mint prédikátor. Kresling J á n o s , Cordatus K o n r á d és Kesching H e n r i k u t á n negyediknek őt e m l í t i Schaider P á l k ö r m ö c i plébános, m i n t a k i k k e l összetűzött. Azt panaszolja r ó l a 1532-ben, hogy Faber n e k i elkeseredett v e t é l y t á r s a volt, és hogy miatta vetették nyolc napra t ö m l ö c b e , és hogy egy n é m e t n y e l v ű g ú n y i r a t o t is k é s z í t e t t ellene i l y e n c í m m e l : „ S c h a i ­ der P á l , a Krisztus k e r e s z t j é n e k e l l e n s é g e e l l e n . " ) — 128

121

1 3 0

131

verő pseudoparacletum ab Aquilone, unde pandetur omne maliim & c. quorsum tendat teneo. Scio Paulum habuisse doctorem Spiritumsanctum, sed eum de quo Paulus. 1. T i . 4. Caeterum Romana sedes est aquilo iste, de quo omnis pestis pietatis et tot variegata impostorum genera prodierunt. Plures enim sunt species huius purpuratae meretricis, quam avium genera. Porro unus Lutherus homo, et pietate, et summa eruditione venerabilis, displicet vobis quod aliquatenus vestris vos depinxerit coloribus. Imo gratiae erant referendae homini, quod ad meliora sit vos hortatus. Argue sapientem diliget te, sed surdis canitur fabula, coniunctis omnibus viribus non potesitis unum illum prosternere, quem Deus Opt. Max. nobis ad annos Nestoreos conservet. Amen. Die Monache impie, huius doctrina (quod sugillas) quam consentiat Spirituisancto? quam unice quaerat glóriám Christi? quam eílicaciter condemnet vestram dootrinam? Nolite ante tempus eum iudicare, legite et intelligetis. — A ford. részben id. Révész 87k után. V. 3. Allgemeine Deutsche Biographie 6 (1877) 488. — Szinnyei, Magyar írók I I I . 7. — O. Clemen és O. Brenner bevezetése: W 30/111 (1910), 472kk. — Pukánszky Béla, A magyarországi német irodalom története. Bp 1926. passim. — Uaz, Geschichte des deutschen Schrift­ tums in Ungarn. I. Münster i/W. 1931. 159k. ) A magyar irodalomban mindidáig tévesen adták életrajzát. Pukánszky id. német mű 159 jobb, mint az id. magyar mű 157, de a magyarországi emlékeket nem vette figyelembe. ^ ) E T E 5, 191: F . magáról: weyl ich auch eyner ynn den pergstetten geboren und erzogen byn nemlich iynn Cremniez. MPrEtAt XI. 25: a wittenbergiek: herr Egidius Faber, geborn zu Cremnitz, der in seiner Jugent zu Schemnitz erzogen. °) W 30/111, 472. ) E T E 2,220. Schaider levele ugyan 1532. dec. 19. kelt, azon­ ban F . körmöci működését mégis 1530 előttre kell tennünk, mivel semmiképpen sem valószínű, hogy 1530 áprilisában történt beiratko­ zása és 1531. évi schwerini lelkészkedése között itthon állásban volt. Még kevésbbé volt 1532-ben Schaider paptársa, ahogyan Zoványi, Ref. tört. 105, elmondja. l28

9

13

1S1

A m i k o r K ö r m ö c ö t elhagyni k é n y s z e r ü l t , b i z o n y á r a a k k o r utazott k i Wittenbergbe. Az ottani egyetemre 1530 á p r i l i s 2-án iratkozott be m i n t magister és m i n t k ö r m ö c i . ) — A k ö v e t k e z ő év o k t ó b e r é b e n m á r Schwerinben lel­ k é s z . ) T e h á t neki is, m i n t D é v a i n a k , alig volt m ó d j á b a n L u t h e r e l ő a d á s a i t hallgatni. L u t h e r ugyanis C o b u r g b ó l való h a z a t é r é s e u t á n csak r ö v i d ideig folytatta az É n e k e k é n e k é r ő l való m a g y a r á z a t a i t , m a j d megint m e g s z a k í t o t t a e l ő a d á s a i t 1531 m á j u s á i g . ) De Faber m é g i s k ö z e l e b b i kapcsolatba k e r ü l t a r e f o r m á t o r r a l . Vele Í r a t o t t előszót k é t m ű v é h e z . Schwerinben is az ő a j á n l á s á r a lett lelkész. Azonban az eddig is h á n y t v e t e t t életű magisternek ez a hely se lett nyugalmas á l l o m á s . 1539 u t á n Liegnitzen, Dessauban, ú j r a Liegnitzen, végül Boizenburgban (Meck­ lenburg) m ű k ö d i k 1558 elején t ö r t é n t h a l á l á i g . M i n d e n ü t t viszályai, k e l l e m e t l e n s é g e i t á m a d n a k . ) K ö z b e n 1541-ben a b e s z t e r c e b á n y a i a k l e l k é s z ü k n e k h í v j á k , de sikertele­ n ü l . ) Viszont 1549-ben, m i u t á n L i e g n i t z r ő l m á s o d s z o r is t á v o z o t t , ő szeretett volna Selmecre, t e h á t haza k e r ü l n i , ) de a j á n l k o z á s a v é g ü l is e r e d m é n y t e l e n maradt. A witten­ bergi e g y h á z i f é r f i a k ugyanis, j ó l l e h e t e l ő b b melegen a j á n l o t t á k a selmecieknek, ) u t ó b b alapos m e g f o n t o l á s ­ ból m e g v á l t o z t a t t á k Faberre v o n a t k o z ó v é l e m é n y ü k e t és helyette Ampfner Farkast a j á n l o t t á k . ) 132

133

134

1 3 5

136

137

138

1 Sfl

Első m ű v e : Der Psalm Miserere, deudsch ausgelegt. 1531-ben jelent meg Wittenbergben. ) A m i n t c í m e is k i ­ fejezi, az 51-ik ( a k k o r i s z á m í t á s s a l 50.) z s o l t á r exegesise p r ó z á b a n . ) Faber L u t h e r s z e l l e m é b e n m é l y s é g e s gondo­ latokkal, s z é p e n m a g y a r á z t a a zsoltárt. ) Előszavát 140

141

142

132

) AV 138b, 3. Mgr. Egidius Faber Cremniccen. — Hogy hol szerezte a magisteri fokot, nem tudjuk. ) W 30/111, 473. ) Wiczián Dezső, Luther, mint professzor. Bp 1930. 13. ) W 30/111, 472kk. ) E T E 3, 532. 538. ) E T E 5, 190. 138) MPrEtAt X I , 24: Bugenihagen, Melanchthon és Maior levele. 139) É T É 224. (És tévedésből 227. is.) — Ampfner aztán való­ ban Selmecre került lelkésznek. E T E 5, 228. 1. j . — Melanchthon egyéb leveleiből is úgy látszik, hogy F . nem tudott kellő mérsékletet és bölcseséget tanúsítani prédikátori működésében. W 30/HI, 475k. ) RMK I I I . 292. W 30/HI, 477 a RMK-tól eltérően 13 ismert példányt sorol fel. ) Pukánszky látatlanban is alaptalanul írta e műről, hogy egyházi ének. Id. magyar mű 157. 582. — Id. német mű 159k óva­ tosabban zsoltárparaphrasisról szól, de F-t ennek alapján mégis ének­ költőnek mondja. ) E mű magyarországi könyvtárakban nem található. Kéré­ semre Urbán Ernő lelkész volt szíves a berlini példányt megtekinteni és a művet röviden jellemezni. 133

134

135

136

137

5 >

140

xtl

l 4 2

Luther í r t a : Isten gazdag k e g y e l m é b ő l m i n d e n f e l é hatal­ masan világol a szent evangéliom, s ezáltal sok tévelygés, visszaélés m e g s z ű n t a Krisztus o r s z á g á b a n . A s á t á n azon­ ban nem nyugszik, m i n d i g ú j és ú j b o t r á n k o z á s t t á m a s z t . E z é r t m i sem hallgathatunk, hanem szorgalmasan és dere­ kasan t a n í t a n u n k k e l l az e v a n g é l i o m o t . Helyesli, hogy ez a szép zsoltár, melyet Egyed mester helyesen t a n í t á s u n k főrészére, azaz a b ű n b á n a t r a és a b ű n ö k n e k Krisztusban való b o c s á n a t á r a m a g y a r á z o t t , n y o m t a t á s b a n kibocsáttas­ sák, m i n t s z i n t é n egy része és segítsége i g e h i r d e t ő i hivata­ lunknak. ) Fabert m á s i k m ű v e m e g í r á s á r a a schwerini d ó m b a n ő r z ö t t ereklye: j á s p i s k ő b e n t a r t o t t szent vér, i n d í t o t t a . „Von dem falschen Blut und Abgott im Thum zu Schwerin/' 1533-ban jelent meg ugyancsak Wittenbergben. Faber el­ lenségei t á m a d á s á r a felel benne. Á l t a l á b a n ellenefordul a k a t o l i k u s e g y h á z b a b o n á i n a k , a b ú c s ú j á r á s n a k , szent- és ereklyetiszteletnek, b ú c s ú k n a k és a l a p í t v á n y i m i s é k n e k , s á l t a l á b a n mindennek, a m i a k a d á l y o z z a az embert, hogy b i z o d a l m á t egyedül a J é z u s Krisztusban megjelent isteni ke­ gyelembe vesse. ) Ehhez is Luther írt előszót: E k ö n y v e c s ­ két az igaz Istennek és d r á g a igéjének a dicséretére és a ha­ z u g s á g o k a t y j á n a k g y a l á z a t á r a bocsátotta k i . ) L u t h e r e l ő s z a v a i b ó l k i v i l á g l i k , hogy Faber felfogása teljesen egyezett t a n í t ó j á é v a l . E k ö n y v e k k ö z e l e b b i vizs­ g á l a t a azonban m á r nem t a r t o z i k e t a n u l m á n y f e l a d a t á ­ nak k ö r é b e , m i n t h o g y Faber e m u n k á k m e g j e l e n é s e u t á n nem vett részt a magyar k e r e s z t y é n s é g m e g ú j í t á s á b a n . M i n d a z o n á l t a l Faber Egyed é p p e n igen alkalmas s z e m é l y annak i g a z o l á s á r a , hogy a m a g y a r o r s z á g i refor­ m á c i ó a l a k u l á s á b a n m i l y e n nagy j e l e n t ő s é g ű volt a k ü l ­ földiek vagy a k ü l f ö l d ö n élő m a g y a r o r s z á g i a k levelezése a hazai g y ü l e k e z e t e k k e l . E z é r t é r t é k e s az a k é t levél, ame­ lyet a b e s z t e r c e b á n y a i v á r o s i l e v é l t á r F a b e r t ő l m e g ő r z ö t t . L i e g n i t z r ő l 1541 f e b r u á r 27-én és B o r o s z l ó b ó l 1541 m á r ­ cius 31-én í r t a e leveleket. ) U t ó b b i levele szerint csak ú g y h a j l a n d ó B e s z t e r c e b á n y á r a j ö n n i , ha beleegyeznek a helytelen s z o k á s o k m e g s z ü n t e t é s é b e . Valóságos t a n í t á s t ad benne az e g y h á z r ó l és az ú r v a c s o r á r ó l . Az igazi istentisz­ telet — írja — Isten igéjének t i s z t á n h i r d e t é s é b e n és a 148

144

145

146

143

) W 30/HI, 47 7k. "•) W 38, 128kk. — A RMK I I I . 305. és ennek nyomán Pukánszky i. magyar mű 176, 583 és id. német mű 178, 448 hibásan írja így: Thurm. Itt a schwerini dómról van szó. — W 38, 129k egy második, csekély eltérésű kiadást is jelez. — Ez a mű csak Német­ országban található, de több helyen, mint ahogy RMK jelzi. W 38, 130k. ) E T E 3, 532. 538. 1 4 5 1 W

s z e n t s é g e k n e k helyes h a s z n á l a t á b a n áll. „Ahol e k e t t ő , ige és szentség, fellendül, ott van az igazi k e r e s z t y é n gyü­ lekezet is, ott Isten l a k i k k e g y e l m é v e l , J é z u s Krisztus tel­ jes é r d e m é v e l e g y ü t t ; ahol azonban nem, ott nincs e g y h á z , sem Isten, sem kegyelem, sem é l e t . " ) A „ p á p á s " s z o k á s szerint végzett mise nem alapszik Isten igéjén; gondos i g e h i r d e t é s s e l meg k e l l s z ü n t e t n i . Helyet k e l l adni az igazi m i s é n e k , vagyis J é z u s Krisztus v a c s o r á j á n a k vagy testa­ m e n t u m á n a k . Az altarista és a m i s e a l a p í t v á n y o k p é n z é t hasznosabbra k e l l f o r d í t a n i , olyasmire, a m i Isten dicsősé­ gét i n k á b b szolgálja, és a m i t ő l az egész g y ü l e k e z e t is biz­ tosabban é p ü l az Istenben. ) Krisztus nem a z é r t rendelte a m i s é t , hogy testét és v é r é t á l d o z z á k e l e v e n e k é r t és hol­ t a k é r t , hanem sokkal i n k á b b azért, „ h o g y az ember a ke­ n y é r b e n és borban Krisztus valóságos, t e r m é s z e t e s testét egye és az ő v a l ó s á g o s v é r é t igya, a b ű n ö k b o c s á n a t á r a , és hogy a hitet erősítse, és hogy így azok, a k i k azt veszik, n y í l t a n vallják, hogy azok k ö z é tartoznak, a k i k é r t Krisz­ tus á r t a t l a n v é r é t ontotta és a kereszten meghalt; ez a mise helyes h a s z n á l a t a a Krisztus parancsolata szerint, semmi e g y é b nem az." ) Eddig a p á p a s á g alatt i l y e n és h a s o n l ó dolgokban t u d a t l a n s á g b ó l t é v e l y e g t e k , de ezt ne s z á m í t s a be az Isten, ha most m e g t é r ü n k és az isteni i g a z s á g n a k ellen nem á l l u n k . H a g y n u n k kell, hogy Isten maradjon m e s t e r ü n k . Ügy sem t u d j u k jobban c s i n á l n i , m i n t ő. Ha t e h á t Faber k ö n y v e i nem jutottak volna is ha­ z á n k b a , j ó l l e h e t k ü l ö n ö s e n m á s o d i k k ö n y v e a hazai viszo­ nyok miatt é r d e k l ő d é s r e s z á m í t h a t o t t , ezzel a levéllel a k k o r is mindenesetre k ö z v e t í t ő j e volt M a g y a r o r s z á g b a L u t h e r s z e l l e m é n e k : m e g g y ő z ő erővel unszol az e g y h á z m u n k á j á n a k m e g j a v í t á s á r a az Isten r e n d e l é s e szerint, de tanítja, hogy ezt az ige tiszta h i r d e t é s é v e l kell e l é r n i . 147

143

149

l47

) E T E 3, 539:... wo die beide, wort und Sacrament, ym schwauck (így) gehn, da yst auch ein rechte cristliche gemeyn, darynn got wohnet, sampt ssiner gnade, mit vollem verdienst ihesu christj, wo aber nicht, da ist noch kirche, noch got, noch gnade, noch lebn. ) E T E 3, 540: vnd darczu dy gancze gemeyn ynn goth trö­ stlicher erbawit werden. ) E T E 3, 540:... nicht d'arumb, das man da oppfern szol den leib vnd blutt cristj, für dy lebendign vnd todten, sondern vilmehr, das man ym brod vnd wein szol essen den warhafftign, naturlichen leib, vnd trinken sein warthafftiges blut cristj, zu Vergebung der sunden, vnd damit den glauben siterken, vnd also, das dy, dy es entpfangen. damit öffentlich bekennen, das sy gehören ynn dy Zal, für welche cristus sein vnschuldig blut vergossen, und am Creucz gestorben yst, das ist der rechte brauch, der messe nach cristj befehl, sunst keind. 14S

l49

4.

Stockei

Lénárt.

A m a g y a r o r s z á g i n e v e l é s t ö r t é n e l e m n e k e nagy alakja szintén L u t h e r - t a n í t v á n y volt. E l s ő s o r b a n ugyan Me­ lanchthon a mestere, m ű k ö d é s é n e k g y ö k e r e i m é g i s L u t h e r r e f o r m á c i ó j á b a n y ú l n a k vissza. S az, hogy szellemi m ű v é ­ nek teljes kifejtése nem is a n n y i r a ide, m i n t i n k á b b Me­ lanchthon m a g y a r o r s z á g i k a p c s o l a t á n a k t á r g y a l á s á b a ille­ nék, k é t o k b ó l is é r t h e t ő . Stockei, jóllehet m á r 1530-ban Wittenbergben t a l á l j u k , a r e f o r m á c i ó k o r á n a k m á r a m á ­ sodik n e m z e d é k é h e z tartozik, ö m á r ú g y s z ó l v á n az evan­ gélikus k e r e s z t y é n s é g b e n s e r d ü l t föl. A m e n n y i r e ez h o z z á ­ f é r h e t ő í r á s a i b ó l m e g á l l a p í t h a t ó , nem volt s z ü k s é g e arra, hogy l e l k i v á l s á g o k a t éljen át, hogy a r ó m a i k a t o l i k u s val­ l á s b a n c s a l ó d v a f o r d u l j o n az e v a n g é l i u m h o z . Készen kapta a h i t - és e g y h á z j a v í t á s e r e d m é n y e i t . T o v á b b á pedig haj­ l a n d ó s á g á n á l és tiszténél fogva t a n í t ó e m b e r volt, nem gyü­ lekezeti l e l k é s z ; csak m á s o d s o r b a n volt r e f o r m á t o r és ige­ h i r d e t ő . M i n t t a n í t ó n a k t e r m é s z e t e s e n i n k á b b kellett Melanchthonhoz, a szelid t a n í t ó m e s t e r h e z hajolnia, m i n t a harcos p r ó f é t á h o z , Lutherhez. K ü z d e l m e s ifjúság u t á n ) az 1530—31. téli félévben iratkozott be a wittenbergi egyetemre. ) Saját k ö z l é s e szerint i t t e l ő b b h á r o m évet töltött. Majd Melanchthon j ó 1 6 0

151

V. 4. Xylander István feljegyzése a szepességi 24 királyi plébá­ nos társulatáriak jegyzőkönyvében (pag. 478). Közölve E T E 2, 425. — Klein Jah. Sam., Nachrichten stb., (lásd V. .2. alatt) I. 186kk. j . — Franki Vilmos, Réwai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és kül­ földi iskoláztatása. Pest 1873. — Uaz, A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp 1873. kül. 70kk. — Eugen Abel, Unedierte Briefe von Luther, Melanchthon und Leonhard Stockei. Ungarische Revue. Bp 1887. 705. — Szinnyei, Magyar írók XIII. 61. — Daxer György, A külföldi iskolalátogatás hatása a hazai protestáns nevelés­ ügy fejlődésére. Békéscsaba 1909. 5kk. — Szelényi Ödön, A magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Pozsony 1917. passim. — Szilasi Klára, St. L . Zsuzsanna-drámája és a bártfai német iskolai színjáték a XVI. században. Bp 1918. — Bruckner Győző, A refor­ máció és ellenreformáció története a Szepességen. I. Bp 1922. passim. — Zoványi Jenő, Adatok St. L . irodalmi működéséhez. Theol. Szemle 1925. 168. — Pukánszky Béla, A magyarországi német irod. tört. Bp 1926. passim. — Bruckner Győző, A Confessio Augustana és magyar­ országi variánsai; e műben: Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás négy százados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930. Kül. 42kk. — (A Stirodalomból sajnálatomra nem jutottam hozzá a következő művek hez: Schesaeus, Oratio describens históriám vitae praecipuam clarissimi viri Leonharti Stöckelii. Wittenberg 1563. RMK I I I . 523. Joh. Sam. Klein, L . Stoeckelius communis Ungariae praeceptor. Rinteln 1770. Szlávik Mátyás, L . St., Zeitschrift für Kirchengeschichte 1890.) 150

) Szül. Bántfán 1510-ben. ) AV 141a, 18. I I I . 814. Leonhardus Stockei Bardftnsis hungarus. — Hogy már 1530 őszén történt volna a beiratkozás, nem tudhatjuk. 1 M

v o l t á b ó l k é t évig m ű k ö d ö t t Eislebenben, a z u t á n i s m é t h á ­ r o m évig W i t t e n b e r g b e n t a n u l t . ) E h o s s z ú i d ő alatt el­ s z a k í t h a t a t l a n k ö t e l é k f o n ó d o t t k ö z t e és a w i t t e n b e r g i ve­ zetők k ö z ö t t . „ A t y á n k — ú g y m o n d postumus m ű v é n e k , a P o s t i l l á n a k e l ő s z a v a — nemcsak hallgatta egykor a ke­ resztyén vallás kiváló megtisztítóit, Luthert, Fülöpöt, Pomeranust s a t ö b b i e k e t , és olvasta szorgalmasan i r a t a i ­ kat, hanem m é g p á r a t l a n b a r á t s á g b ó l mintegy L u t h e r csa­ ládjához tartozott." ) Szülővárosa, Bártfa többszöri hívására 1539-ben v é g r e h a z a j ö t t , b á r L u t h e r és M e l a n c h t h o n a b á r t f a i v á r o s i t a n á c c s a l is leveleztek, csakhogy S t ö c k e l t a maguk k ö z e l é ­ ben t a r t h a s s á k . ) Stockei a z t á n h a l á l á i g i t t h o n m a r a d t . A v e z e t é s e alatt álló b á r t f a i i s k o l a nemcsak e h a z á b a n v á l t h í r e s s é , hanem az o r s z á g h a t á r a i n t ú l i s . ) K i v á l ó g y a k o r l a t i m ű ­ k ö d é s é n e k e l m é l e t i alapot is vetett a b á r t f a i iskola t ö r ­ v é n y e i n e k s z e r k e s z t é s é v e l . ) Ezekben a t a n u l ó k l e g f ő b b 152

163

1 5 4

155

156

152

) Melanchthonhoz írt levele, Bártfa, 1541. aug. 25. MPrEtAt XI. 56kk. 57: . . . tarnen Witebergam contuli me, mihil (!) aliud cupiens, nisi ut unum atque alterum annum si contingeret te audire possem. Quod dum facio, tercius quoque annus Dei beneficio accessit. Quo cum in tuam, nescio quomodo noticiam venissem, tuo beneficio, intercedentibus duobus annis Islebianis. alteros annos tres, eosque meliore condicione, quam priores, istic transegi. St. tehát 1531—34. és 1536—39 volt Witenbergben, közben 1534—36. Eislebenben. Ezért Szinnyei, Magyar írók XIII. 61. és Szilasi i. m. 26. idevágó közlései tévesek. Egyébként Szilasi hibásan idézi Fabót (Monumenta I. 61.), s innen származhatott tévedése. ) Postilla, Bártfa 1596. RMK I I . 260. Ajánlás 8. lap: . . . P a t e r noster non tantum audiverit coram aliquot annis prinios repurgatores Religionis Chrisitianae, Lutherum, Philippum, Pomeranum et alios, legerítque monumenta eorum studiosissime: verumetiam singualari (!) familiaritate tanquam domesticus Lutheri, iisdem fuerit devinctus... ) St. leve'e Wittenbergből haza 1538. I I . 17. MPrEtAt X I , 44 — L . levele a bártfai tanácshoz 1539. IV. 17. Abel i. c. Ungarische Revue 1887. 716. E 12, 129. — A már említett Postilla (1596) ajánlá­ sában (8) ezt olvassuk: . . . autographa Lutheri et Philippi, quae asseruantur in nostra curia Bartphensi, missa huc annis 38. et 39. Ugyan­ ezt írja Sculteti is 1599-ben (Hypomnema E2), sőt Klein is, i. m. I. 186. j , de az utóbbi közlését Abel i. c. megbízhatatlannak tartja, egy­ úttal szól a levelek valószínű sorsáról. — Fraknói már nem találta a leveleket a bártfai városházán. (Franki, Hazai és külföldi iskolázás 71. 4. j.) — Itt említem, hogy jelenleg L . valamennyi Magyarországra küldött levele eltűnt, elveszettnek tekinthető, de ezért a veszteségért bőven kárpótolva vagyunk azzal, hogy L . 1542-ből való testamentumát a hazai evangélikus egyetemes egyház bírja. Vö. E. A. Doleschall, L-s Testament. Bp 1881. L . Művei 6, 419. Egyéb kisebb jelentőségű lutheri kéziratok is vannak hazánkban. ) Franki, Hazai és külföldi iskolázás 72kk. Szelényi i. m. passim. Vö. MPrEtAt XI, 92. Le-jes scholae Bartphensis. 1540 Kéziratból közölte Klein i. m. 332kk. j . 163

154

155

1 5 8

g o n d j á v á az Isten félelmét teszi, „ I s t e n t pedig ú g y féljük i g a z á n , hogy igéjén e l m é l k e d ü n k , és m i n d e n dolgunkat, t e h á t teljes é l e t ü n k e t t a n á c s á h o z szabjuk", és ebben az első t ö r v é n y b e n benne van m i n d e n . " ) E g y é b k é n t t a n í ­ tási r e n d s z e r é b e n a humanista kor igényei érvényesültek. Főleg Melanchthon elveihez igazodott, de S t u r m h a t á s a alól sem vonta k i m a g á t . ) Iskolarendszere széles k ö r b e n hatott. ) I s k o l a t ö r t é n e l m i j e l e n t ő s é g é h e z tartozik az is, hogy az ő nevéhez fűződik a p r o t e s t á n s iskolai színjáték meg­ h o n o s í t á s a B á r t f á n . Ebben a tekintetben is k i m u t a t h a t ó n á l a L u t h e r g o n d o l k o d á s á n a k h a t á s a . Szilasi Klára ide vágó t a n u l m á n y á b ó l k i t ű n i k , hogy L u t h e r fontosnak tar­ totta az iskolai e l ő a d á s o k a t , az ő sürgetésére fejlődött k i a X V I . századi n é m e t irodalom egyik á g a : a bibliai t á r g y ú d r á m a . ) T e h á t mintegy jelképi értelmet tulajdonítha­ t u n k annak, hogy é p p e n Wittenbergben jelent meg Stockei n é m e t nyelven írt darabja: História von Susanna. ) Vallásos l e l k é n e k szép m e g n y i l a t k o z á s a e d r á m á b a n az a részlet, melyben Zsuzsanna a g y ö n y ö r ű t e r m é s z e t lát­ t á n a t e r e m t ő Istent dicséri. 1

158

159

180

161

Darumb wenn ich i n Garten gehe Und m i c h d a r i n m i t Fleiss umbsehe, W i e s c h ö n a l l Ding wachsen daher, Bedenck' ich den Schepffer u n d seine Ehr'. Denn H i m m e l u n d E r d ' u n d was er sunst Geschaffen hat durch seine kunst, Ist wie ein Buch von i m geschrieben Und von Anfang her also blieben, Dass w i r Menschen für Augen heften Und j n daraus erkennen theten. ) 162

A m i n d e n szépséget k e d v e l ő L u t h e r szelleme él e so­ rokban: A kegyelmes Isten b o c s á n a t á b a n megnyugodott 157

) Uott: prima debet esse cura scholastieis, timor dei qui est initium sapientiae. Sic autem vere timetur Deus, cum verbum eius medilamur et ad huius consilium omnia nostra negotia, studia, consilia, mores, invocationem, vitám denique omnem gubernamus. — St. tör­ vényeire 1. még Szeléngi i. m. 54kk. ) Szelényi i. m. 49k, 206k. Vö. Stromp László, Praeceptor Germaniae. Prot. Sz. 1897. 31 lk. Uaz, Magyarország és Melanthon. Ösvény V — V I I I . (1917—20.) 96. kül. 107. — L . még Szilasi i. m. 28. ) Sz-úényi i. m. 50. Bruckner, A ref. és ellenref. tört. a Szepességen passim. °) I. rn. lOkk. j 1559-ben. RMK I I I . 471. Üjra kiadta Szilasi i. m. Vö. uott kül. 32kk. Pukánszky i. m. 189kk. ^ Szilasi i. m. 67. 301—310. sor. 158

159

16

181

162

lélek aggodalom n é l k ü l k i t á r u l a szép t e r m é s z e t t a n í t á s á ­ nak b e f o g a d á s á r a . ) Nevelői tevékenysége mellett egyházreformátori m u n k á j a is hatalmas volt. B á r t f á n ő v a l ó s í t o t t a meg a re­ f o r m á c i ó t , s á l t a l á b a n az egész F e l v i d é k e n jelentkezett hatása. ) Kiváló volt m i n t rendszeres t e o l ó g u s is. Sikeresen k ü z d ö t t Lauterwald Mátyással, az eperjesiek osiandrista p a p j á v a l és Strancarus-szal, az a n t i t r i n i t á r i u s i r á n y egyik vezető a l a k j á v a l . ) T ő l e való az ötvárosi Hitvallás (Gonfessio Pentapolitana). ) Ez m i n d létrejötténél, m i n d t a r t a l m á n á l fogva r o k o n az Ágostai H i t v a l l á s s a l . M i n d k e t t ő t a felsőség szá­ m o n k é r é s e h í v t a létre. 1549-ben az é s z a k k e l e t m a g y a r o r ­ szági öt szabad k i r á l y i v á r o s ebben foglalta össze e g y h á z i tanítását, s ezzel mutatta meg, hogy az újrakeresztelők és a s z a k r a m e n t á r i u s o k t a n í t á s á t ó l távol áll, és az igaz, egyete­ mes k e r e s z t y é n t a n í t á s t vallja. ) Tartalma meg teljesen egyezik az Ágostai H i t v a l l á s é v a l , aminthogy l é n y e g é b e n annak g o n d o l a t m e n e t é t is k ö v e t i . ) A k ö z é p p o n t b a n a megi g a z u l á s r ó l szóló cikk á l l : „ É s mivelhogy s z ü k s é g v o l t az Isten F i á n a k az egész v i l á g n a k b ű n e i é r t adattatni és meg­ t ö r e t t e t n i , azt t a n í t j u k és h i s s z ü k , hogy az emberek s e m m i n e m ű magok erejével, sem cselekedetekkel, az Is­ tent meg nem engesztelhetik, igazságot sem n y e r h e t n é k , mely az Isten ítéleteiben m e g á l l h a s s o n : hanem ingyen iga­ z í t t a t n a k meg, az ő é r d e m e k nélkül, ha a b ű n t m e g u t á l v á n , hisznek a Krisztusban, hogy egyetlenegy á l d o z a t j á v a l , mely a k ö r ö s z t f á n lött, az Atya Isten m e g e n g e s z t e l t e t ö t t mindeneknek, valakik e k ö z b e n j á r ó b a n való bizodalmokk a l az A t y á n a k i r g a l m a s s á g á h o z folyamodnak. Akiknek a z é r t e h i t ö k vagyon, ugyanazoknak b ű n ö k b o c s á n a t j a vagyon, és igazaknak t a r t a t n a k . " ) H a l á l a u t á n k i a d o t t p r é d i k á c i ó i s z i n t é n teológiai 163

164

165

166

167

168

169

163

) Vö. Szilasi i. m. 41. — Pukánszky i. m. 191. ) Xylander: Fűit etiam primus ecclesiae et scholae Bariphensis a papatu reformátor. E T E 2, 425. — Bruckner, Ref. és ellenref a Szepességen 97. ) Klein i. m. I. 187. j . — Pukánszky i. m. 182. ) Nyomtatásban először 1613. RMK 1. 440. Újra kiadta Bruckner, id. Emlékkönyv 63kk. ) Bruckner, id. Emlékkönyv 42kk. ) Bruckner (Ref. és ellenref. a Szepességen 113k, Emlékkönyv 45) synergismust vél találni a 19. §-ban. De éppen az általa is ki­ emelt részek bizonyítják, hogy semmiképpen sincs Synergismus benne. Véleményem szerint az sem bizonyítható, hogy e hitvallás az abso lutiot a szentségek közé sorolja. Ilyen feltevésre a 11. § német szövege sem ad alapot. ) Id. Emlékkönyv 88. 1M

165

16e

167 168

169

170

k é p z e t t s é g é r ő l tesznek b i z o n y s á g o t . ) H i á n y z i k b e l ő l ü k a r e f o r m á t o r s á g tisztító heve, a vallásbeli r o m l á s o k ostoro­ zása. Stockei i s k o l á s p o n t o s s á g g a l fejti k i b e n n ü k az alap­ ige n y o m á n a kitűzött t á r g y a t . I t t is t a n í t . ) De így is m e g t a l á l j u k m i n d e n ü t t e p r é d i k á c i ó k b a n a l u t h e r i egy­ h á z j a v í t á s minden nevezetesebb tantételét. Újra meg ú j r a e l ő k e r ü l a tétel, hogy a cselekedetek nem i g a z í t a n a k meg, hanem e g y e d ü l i r g a l m a s s á g b ó l ü d v ö z í t m i n k e t az Is­ ten. ) Sokat fogalkoztatja S t ö c k e l t a t ö r v é n y j e l e n t ő s é g é ­ nek k é r d é s e i s . ) A s z a k r a m e n t á r i u s o k k a l szemben szin­ tén t i s z t á z z a Krisztus Isten j o b b j á n való ü l é s é n e k fogal­ m á t : az Atya m i n d e n h a t ó , és így a j o b b j á n ülés az Atya m i n d e n h a t ó és ö r ö k u r a l m á b a n való megzavarhatatlan r é s z v é t e l . ) Ú r v a c s o r a i t a n í t á s a s z i g o r ú a n l u t h e r i . ) Az egyetemes e g y h á z szerinte ott van, ahol a K r i s z t u s r ó l való igét és az ő szentségeit h a s z n á l j á k , m é g ha csak a leg­ kisebb r é s z e szent, akkor is az, mert b í r j a a m e g s z e n t e l ő Szentlelket. ) Teológiai álláspontját tekintve, r e n d ü l e t l e n ü l ragasz­ kodott a wittenbergi r e f o r m á c i ó h o z . B á r f é l r e i s m e r h e t e t ­ len rajta Melanchthon i s k o l á s r e n d s z e r e s s é g é n e k h a t á s a , m é g i s megmaradt a l u t h e r i felfogás mellett. A b á r t f a i , eperjesi e g y h á z a k á l l h a t a t o s h ű s é g e az Ágostai H i t v a l l á s ­ hoz é k e s e n t a n ú s í t j a , hogy Melanchthon szellemének uralma seholsem lehet elegendő m a g y a r á z a t a a svájci i r á n y ú t a n í t á s o k h o z való f o r d u l á s n a k . B i z o n y á r a jó l u t h e r i teológia van Stockei t ö b b i , alig h o z z á f é r h e t ő m u n k á i b a n is, nevezetesen a b á r t f a i ifjúság­ nak szánt, kézirati Catechisis-ében és az 1561-ben Baselben megjelent m ű v é b e n : Annotationes locorum communium doctrinae christianae Philippi Melanchthonis? ) Nagy k á r , hogy az A n t i k r i s z t u s r ó l szóló m ű v e b i ­ zonytalan sorsra jutott; azt sem t u d j u k , megjelent-e n y o m ­ t a t á s b a n . ) A Postilla a j á n l á s á b a n közölt r é s z b ő l meg171

172

173

174

175

176

11

178

17

°) Formuilae tractandarum Sacrarum conoionum etc. Bártfa 1578. RMK II. 143. — Postilla etc. Bártfa 1596. RMK II. 260. ) Erre igen jellemző a pünkösd ünnepére készült, a Szent­ lélekről szóló beszéde. Postilla 434a kk. ) Pl. Postilla 28b, 30a, 45b kk ) Pl. uott 27b. Uott 126b. ) Uott 416b, 424b, 458b, 469a, 503a. ) Uott 403b. ) Utóbbi: RMK I I I . 483. Mindkettőt ismerteti Zoványi i. c Nem jutottam hozzá még Apophithegmata c. müvéhez sem, megjeleni 1570. RMK I I I . 607. ) Opus de Antichristo. így említi Klein i. m. I. 190. A Postilla ajánlása (6) hosszan idéz S-től ,,dé primis Antesignanis sectae Sacramentariorum ex libello de Antichristo". Szilasi i. m. 31 1569-t tes7 e mű címe mellé. Másutt sehol sem találtam évjelölést. 171

172

173

178 17e

177

178

á l l a p í t h a t ó , hogy heves t á m a d á s volt benne a szakrament á r i u s o k s z e k t á j á n a k első harcosai ellen. Ha h ű a t o l m á ­ csolás, akkor Calvin, Schwenkfeld, Flacius is az Anti­ krisztus s z o l g á i k é n t szerepeltek benne. ) H a h o z z á f é r ­ h e t ő lenne, Ozorai „ K r i s z t u s és A n t i k r i s z t u s " m ű v e mel­ lett b i z o n y á r a igen é r d e k e s t e r m é k e volna a magyar antikrisztus-irodalomnak. ) M ű k ö d é s é n e k m á r ez a futólagos á t t e k i n t é s e m e g é r ­ teti azt a nagyrabecsülést, amellyel kora és az u t ó k o r meg­ tisztelte. Révay Ferenc n á d o r i h e l y t a r t ó v a l folytatott élénk le­ velezése ) szintén értékes b i z o n y s á g a annak, hogy milyen tekintélyre emelkedett az egyszerű t a n í t ó m e s t e r . Az a v i ­ szony, amely a R é v a y - c s a l á d h o z fűzte, m e g g y ő z ő e n igazolja, hogy a hazai r e f o r m á t o r o k igen sok esetben k i v á l ó s á g u k k a l n y e r t é k meg a főúri c s a l á d o k a t , és t a n í t á s u k k a l , a szellem l e n y ű g ö z ő erejével tették azokat az evangélikus keresztyén­ ség híveivé és pártfogóivá. Melanchthon t ö b b ízben megkísérli, hogy megnyerje N é m e t o r s z á g n a k ; L u t h e r r e l egyező m ó d o n k e d v e t l e n ü l bo­ csátja haza; k é s ő b b pedig Mansfeldre c s a l o g a t j á k . ) Kül­ földről m é g a boroszlói városi t a n á c s is m e g h í v t a . ) De h i á b a versengenek érte a hazai v á r o s o k is, Selmec még Melanchthon k ö z b e n j á r á s á v a l sem tudja megnyerni. ) 1539 u t á n m i n d ö s s z e egy évig volt távol szülővárosától, ak­ kor is elleneivel való összetűzése miatt távozott, de a városi t a n á c s igyekezett hamar visszahívni nagy szülöttjét. ) Huszonegy évi sikerekben gazdag m ű k ö d é s u t á n 1560-ban h u n y t el s tért meg mestereihez. Lutherhez való viszonyát a r a g a s z k o d ó , t a n í t ó j á t cso179

180

181

182

183

184

185

l79

) Postilla ajánlása (8): Plura vide ibidem tarn de authoribus sectae Sacramentariorum, quam de multis absurdis dogmatibus eorundem, quemadmodum et de Caluino, Stenckfeldio (!), Flacio et reliquis Antichristi ministris. Bod Péter Magyar Athenasa (1766, 249): „Az Antikrisztusról is írt egy munkát, mely igen mérgesen vagyon írva; melyben azokat, akik az Űr munkájában szolgatársai voltának, s ná­ lánál nem alábbvaló haszonnal szolgáltának, nem sajnálotta Anti­ krisztus szolgájinak nevezni, azért hogy véle egyet nem éntettenek az Űrvacsorája dolgában." ) Klein i. m. 190. említi még: Apológia ecclesiae Bartphensis 1558. (így is előfordul: Tractatus... apológiám ecclesiae Bartphensis continens etc.) De Klein esetleg e körül is tévedett, mint ahogy a Confessioról azt írta: 1560-ban jelent meg, holott csak 1613-ban jelent meg nyomtatásban. Viszont nem említi a Formulae-t (1578). Az Űj Magyar Athénás (Bp 1882—87.) 594. lap 1658-t (!) ír. ) Franki, Révai fiai stb. i. m. E T E 3—4 passim. ) E T E 4, 375. MPrEtAt XI, 62. ) E T E 5, 614. ) Szelényi i. m. 50. E T E 5, 154. 614. ) Bruckner, Ref. és ellenref. a Szepességen 112. 183

181

182

183 184

185

d á l v a tisztelő t a n í t v á n y szeretetével jellemezhetjük. Nem t u ­ dunk a r r ó l , hogy Lutherrel is levelezésben állott volna, de Luther á l t a l á b a n kevésbbé tartotta fenn t a n í t v á n y a i v a l a kapcsolatot, m i n t Melanchthon, akinek humanista voltát nagy levelező kedve is jellemzi. Stöckelnél egyébként nem is lehet e l k ü l ö n í t e n i Melanchthonhoz való r a g a s z k a d á s á t ó l Luther tiszteletét. Azt írja egyszer Melanchthonnak, hogy az ő tekintélyét és L u t h e r é t nem tudja elválasztani az iste­ n i t ő l . ) A m i d ő n R é v a y Ferencnek n y o m a t é k o s a n ajánlja, hogy fiait a wittenbergi egyetemre küldje, m e g h a t ó a n ad kifejezést Wittenbergbe való v á g y ó d á s á n a k : „ . . . é n m a g a m lélekben és akaratban éjjel-nappal ott időzöm, vajha egykor testben is . . , " ) Ugyanez í r á s á b a n köszönetet m o n d Luther leveleiért, amelyeket R é v a y m e g k ü l d ö t t neki. Más levelé­ ből is tudjuk, hogy Luther minden sora i r á n t é r d e k l ő ­ d ö t t . ) — Viszonyuknak találó jellemzését látjuk t e h á t egy 1579-ből való levél f o h á s z á b a n : „ I m á d k o z n u n k kell az Istenhez, hogy . . . tartson meg minket a p r ó f é t á k , az apos­ tolok és t a n í t ó i n k : az örök e m l é k ű Doktor Luther és Stockei f u n d a m e n t u m á n . " ) í m e így k e r ü l t e g y m á s mellé a ma­ g y a r o r s z á g i evangélikusok lelkében a t a n í t ó és a t a n í t v á n y . 186

187

188

189

5. Ozorai Imre. Luther neves m a g y a r a j k ú t a n í t v á n y a i n a k s o r á b a n a harmadik Ozorai I m r e . Alakja m á r azért is érdekes, mert a k r a k k ó i magyar bursa, az ottani és a wittenbergi egyetem a n y a k ö n y v i bejegyzésén kívül semmi t ö b b e g y k o r ú adat nincsen róla, s mégis bizonyos, hogy a magyar r e f o r m á c i ó egyik legkiválóbb m u n k á s a volt. É l e t é n e k elejét és végét teljes h o m á l y fedi. Csak k ö ­ vetkeztethetjük, hogy Dévaihoz és igen sok m á s r e f o r m á 186

) MPrEtAt XI, 62: . . . tua et domini Lutheri authoritas, quam ego a divina non seiungo. 187) E X E 4, 339: . . . ubi ego ipse animo et voluntate dies noctesque habito, utinam aliquandö et corpore. ) E T E 4, 277. 189) Fröhlich Tamás besztercebányai pap levele, MPrEtAt X I I , 29: . . . deus orandus, ut . . . nos in fundamento Prophetarum et apostoIcrum praeceptorumque nostrorum D. Lutheri A. M. et Stökely conservare dignetur, a quorum doctrina ego in nullius gratiam nunquam discedere decrevi. 188

V» 5. Rupp Kornél, Tanulmányok a XVI. század vallásirodalmá­ ból. Bp 1898. 37—66: O. szentírás fordításai. (Előbb: írod. tört. Közi. 1896.) — Hans Preuss, Die Vorstellungen vom Antichrist im späteren Mittelalter, bei Luther und in der konfessionellen Polemik. Leipzig 1906. kül. 83—182. — Révész Imre, Krisztus és Antikrisztus. O. I. és műve. Theol. Szemle 1928. 167. (Külön is.) — Pintér Jenő M. Ir. tört. II. 83kk. — H. Wendorf, Martin Luther. Leipzig 1930. kül. 113kk.

torhoz h a s o n l ó a n papiember, esetleg szerzetes volt. M á r a r e f o r m á c i ó i r á n y á b a térését jelenti a wittenbergi egyetemre való menetele. Közvetlenül előbb a k r a k k ó i egyetemet is fel­ kereste. ) Wittenbergben 1531 t a v a s z á n iratkozott be. ) Hogy meddig maradt itt, nem tudjuk; h a z a j ö v e t „a Drágfybirtokokon, t e h á t S z a t m á r b a n és a Szilágyságban; a N a d á n y i és Majsay-birtokokon, t e h á t a Kőrös és a Maros k ö z é n " m ű k ö d ö t t , s t a l á n U g o c s á b a n és M á r m a r o s b a n is. Az ada­ tok t ö b b s é g e szerint azonban a K ő r ö s és Maros k ö z e , köze­ lebbről B é k é s v á r m e g y e volt m ű k ö d é s é n e k s z í n t e r e . ) J e l e n t ő s s é k ö n y v e tette. Ezt is csak rész szerint is­ m e r j ü k . C í m l a p j a az összes ismert p é l d á n y o k b a n , a m á s o ­ dik k i a d á s b ó l v a l ó k b a n is, h i á n y z i k , s hogy szerzője való­ ban ő, csak k é s e i t u d ó s í t á s b ó l bizonyos. A fennmaradt pél­ d á n y o k e g y ü t t sem ő r i z t é k meg a m ű egész szövegét De így is ö r ü l n ü n k k e l l , hogy a m ű t ö r z s e k o r u n k r a maradt. A magyar r e f o r m á c i ó i r o d a l m á n a k s e g y ú t t a l az egész ma­ gyar irodalomnak első fennmaradt önálló t a r t a l m ú , n y o m ­ tatott t e r m é k e ez. E l s ő k i a d á s a 1535-ben, a m á s o d i k 1546-ban jelent meg. A B l lapon álló tárgymegjelölés u t á n De Christo et eius Ecclesia, item de Antichristo eiusque Ecclesia c í m e n ismeretes. ) 190

191

192

193

Részletes és k i m e r í t ő m é l t a t á s á t n é h á n y évvel ezelőtt végezte el Révész Imre. Megállapította r e f o r m á t o r i eszme­ világát, teológiai á l l á s p o n t j á t , és k i m u t a t t a az Antikrisztus k é p z e t é r e v o n a t k o z ó f o r r á s t . É p p e n ezért, b á r m e n n y i r e m e g é r d e m e l n é a r é s z l e t e k r e k i t e r j e d ő á t t e k i n t é s t és elem­ zést, le lehet m o n d a n u n k t a r t a l m á n a k i s m e r t e t é s é r ő l és jel­ lemzéséről. Ozorai a m ű első felében, mely K r i s z t u s r ó l és egy­ h á z á r ó l szól, egyenes p o l é m i a n é l k ü l a r ó m a i keresztyénseggel szemben a l u t h e r i r e f o r m á c i ó h i r d e t ő j e . „ M i c s o d a a Krisztus?" „Az a Krisztus, aki m e g v á l t ó n k és akiben m i ­ n e k ü n k m i n d e n r e m é n y s é g ü n k e t k e l l v e t n ü n k . " ) „A Krisztus e g y h á z a az ő b e n n e h í v ő k n e k g y ü l e k e z e t e . " ) A k ö n y v nagyobbik felét „ a z Antikrisztus és g y ü l e k e z e t e " rész foglalja le. Az Antikrisztus a Krisztus ellensége; s mindaz Antikrisztus, a k i megtagadja ós visszaforgatja a Krisztus beszédét, aki ellenemond Krisztus m e g v á l t ó i m ű v é ­ nek. „ E z e k az Antikrisztusok, . . . akik azt hirdetik, hogy Isten a m i b ű n ü n k e t m e g b o c s á t j a a parancsolatnak megtar194

195

190) ) ) j ) ) 191 m

193

m

m

E T E 4, 582. 586. Révész i. c. 168. 8. j . AV 141b, 14. Emericus osorinus ex hungaria. Révész i. c. 168. Révész i. c. 170. RMK I. 5. és 18. Alább mindig az első kiadásra utalok. C4. C5.

t á s á n a k é r d e m e i é r t , az a l a m i z s n á n a k , böjtnek, a l a m i z s n á l k o d á s n a k és e g y é b j ó t é t e m é n y n e k é r d e m e i é r t . . . , a k i k azt m o n d j á k , hogy a m i s e h a l l á s n a k és a m i s e m o n d á s n a k é r d e ­ m e i é r t , a szűz M á r i á n a k és m i n d a szenteknek é r d e m e k é r t b o c s á t j a meg m i n e k ü n k a m i b ű n ü n k e t az Ú r i s t e n . . . M i lehet nagyobb a Krisztusnak ellene, m i n t m á s n a k tulajdo­ n í t a n i a Krisztusnak é r d e m é t ? " ) Ozorai I m r e e k ö n y v t a n ú s á g a szerint Luther m ű v é n e k h ű magyar m u n k á s a . ) Révész Imre t ö b b ponton részle­ tezve is r á m u t a t o t t L u t h e r s z e l l e m é n e k m e g n y i l a t k o z á s á r a , s emellett Melanchthon i r o d a l m i h a t á s á r a is hozott p é l d á ­ k a t . ) Ezek a h a t á s o k azonban nem jelentenek szolgai átvételt. Ozorai í r á s a ő s z i n t e m e g g y ő z ő d é s szülötte. Ke­ m é n y szavai f é l r e é r t h e t e t l e n ü l t a n ú s í t j á k , hogy a keresz­ t y é n s é g a r c u l a t á n a k e l t o r z u l á s a i szíve m é l y é i g b á n t o t t á k , és az igaz p a p s á g t i s z t é n e k tudata hajtotta e l ő r e t a n í t á ­ sában. D é v a i h o z h a s o n l ó a n ő is szép b i z o n y s á g arra, hogy magyar n é p ü n k k é p v i s e l ő i ugyancsak m a g u k é v á t u d t á k tenni L u t h e r s z e l l e m é t ; teljes e g é s z é b e n s m é g i s ö n á l l ó k i ­ fejezéssel. Emellett m e g á l l a p í t h a t ó az is, hogy Melanchthon h a t á s a nem n y i l v á n u l t m i n d e n k o r oly m ó d o n , hogy a „ h a l k l é p e g e t é s r e " , e g y e z t e t é s r e , i s k o l á s h i t h i r d e t é s r e adott volna indítást. K ü l ö n k i k e l l e m e l n ü n k azt a h a t á s t , amelyet Ozorai az Antikrisztusról való t a n í t á s tekintetében L u t h e r t ő l ka­ pott. Révész Imre, főleg Preuss t a n u l m á n y a segítségével, ez i r á n y b a n is elvégezte a k u t a t n i v a l ó t . Az Antikrisztus k é p z e t é n e k t ö r t é n e l m é b e n L u t h e r ne­ véhez f ű z ő d i k az a v á l t o z á s , hogy a k é p z e t n e k a p á p a s á g r a való a l k a l m a z á s a t ö b b é nem erkölcsi, hanem keresztyén vallási és teológiai o k o k b ó l történik. Luther Antikrisztusnak mondja a p á p á t , — ezzel csak r é g e b b i t a n í t á s t vett át, — de az az újítása, hogy e tételre nézve is érvényesíti a ke­ r e s z t y é n teológiai szempontokat. ) I l y e n é r t e l e m b e n k e l l és lehet m é l t á n y o l n u n k Ozorai t a n í t á s á t az A n t i k r i s z t u s r ó l és e g y h á z á r ó l . Az A n t i k r i s z t u s fő jellemző v o n á s a n á l a is a Krisztus beszédének elferdítése, szerzésének kiforgatása, az egyedül Krisztus é r d e m é b e n való b í z á s l e r o n t á s a . S O z o r a i n á l is, a k á r c s a k L u t h e r n é l , az Antikrisztus m ű v e i k ö z ü l a legfőbb b o t r á n y k ő a mise. ) 196

197

198

199

200

196) E l — 2 . ) Révész i. c. 184: „ . . . tárgyi és lényegi eltérést Luther és Melanchthon egyetlen sarkalatos tanításával szeimben sem találunk nála". ) Uott 184kk. ) Preuss i. m. kül. 153k, 175kk. Wendorf i. m. 133kk. °) Preuss i. m. 150. 197

198 19B

20

E k ö r ü l van a l e g t ö b b visszásság. Ez az oka az e g y h á z r o m ­ l á s á n a k . Ezzel van összefüggésben a papi tisztnek s z ö r n y ű m e g r o m l á s a , melyet nem győz eléggé s ú l y o s szavakkal jel­ lemezni. A „ s z e n t s é g á r u l á s t " ostorozó részek a k ö n y v leg­ elevenebb Lapjai. ) Ozorai nem nevezi meg, k i t - k i k e t ért az A n t i k r i s z t u ­ son s gyülekezetén. De ennek az oka m é g s e m a félénkség, mert a csonka b e v e z e t ő b e n a „ p á p á s k e r e s z t y é n e k e t " b á t ­ ran egy sorba helyezi a t ö r ö k k e l , ) s a visszaéléseket, ferdeségeket s z ó k i m o n d ó nyíltsággal ostorozza. Amíg Luther az Antikrisztus és a p á p a a z o n o s s á g á t 1520 u t á n v á l t o z a t l a ­ n u l h i r d e t i , ) addig Ozorai az Antikrisztus és e g y h á z a jel­ l e m z é s é b e n a p á p a s á g megjelölését m e l l ő z i . Ezt a k ü l ö n b ­ séget M a g y a r o r s z á g helyzete é r t e t i meg. N é m e t o r s z á g b a n , a n é m e t - r ó m a i c s á s z á r i i n t é z m é n n y e l kapcsolatosan is, a p á p a s á g n a k egészen m á s volt a vallási jelentősége, m i n t M a g y a r o r s z á g o n . L u t h e r n e k m á r 1518-tól fogva közvetle­ n ü l a r ó m a i p á p á v a l van dolga, levelet ír a p á p á n a k , Ró­ m á b ó l jött férfiak t á r g y a l n a k vele, s v é g ü l a p á p a i udvar­ ból é r k e z ő bulla viszi arra a végleges m e g g y ő z ő d é s r e : a p á p a Antikrisztus. M a g y a r o r s z á g viszont ebben a k o r b a n nem érezte a p á p a s á g közvetlen vallási jelentőségét. A m i dolga akadt a s z e n t s z é k k e l , az p o l i t i k a i jellegű volt. E z é r t nem é r e z h e t t e Ozorai annak szükségét, hogy b í r á l a t á b a n a p á p a s á g i n t é z m é n y é i g jusson, hanem elég volt n e k i , hogy abban a k ö r b e n mutasson r á az Antikrisztus u r a l m á r a , melyben m ű k ö d ö t t . M u n k á l k o d á s á n a k t e r ü l e t e k ö z v e t l e n s z o m s z é d s á g b a n volt a t ö r ö k k e l . S a későbbi e s e m é n y e k i g a z o l t á k is Ozorai t a n í t á s á n a k i l y e n s z e m p o n t ú a l a k u l á ­ sát. A t ö r ö k által m e g s z á l l v a tartott részeken sokfelé meg­ maradt a r e f o r m á l a t l a n v a l l á s i élet; l e g i n k á b b ferences ba r á t o k g o n d o z t á k a régi s z o k á s ú h í v e k e t . De a helyzet nem engedte ezekben az e g y h á z a k b a n a r ó m a i szék u r a l m á n a k é r v é n y e s ü l é s é t . E t e r ü l e t e n t e r m é s z e t e s e n elmaradt a p á p a ­ ság intézményének bírálása a reformáció hívei részéről. Azonban a „ p á p á s " szokások és t a n í t á s o k r o s t á l á s a t o v á b b ­ folyt. 201

202

203

Ozorai é p p e n ez által az ö n á l l ó s á g által bizonyult mes­ tere m e g é r t ő j é n e k . Nem az volt o k v e t l e n ü l a r e f o r m á t o r o k feladata, hogy kerek k é p e t adjanak a világról, hanem hogy e l h á r í t s á k az ú t b ó l mindazt, a m i a k a d á l y o z t a Krisztus igé­ j é n e k tiszta h i r d e t é s é t . U g y a n e z é r t l é n y e g t e l e n az is, hogy Ozorai nem ad kerek A n t i k r i s z t u s - e l m é l e t e t , m e r t h o l A n t i -

201

) A5, M4 kk. S7. Vö. W 7, 734k. 749. 768. ) A4--5. ) Wendorf i. m. 133.

202 203

204

k r i s z t u s r ó l , h o l pedig A n t i k r i s z t u s o k r ó l b e s z é l , ) — ami­ ben e g y é b k é n t szintén emlékeztet Lutherre. ) Egyes k i ­ fejezésektől való t a r t ó z k o d á s á t szintén meg lehet magya­ r á z n i , m é g pedig a b b ó l , hogy Ozorai olyan k ö r n y e z e t b e n m ű k ö d ö t t , ahol a vallás régi á l l a p o t á b a n maradt. L u t h e r m á r a h ú s z a s évektől fogva ú g y tekintett k i a világba W i t ­ t e n b e r g b ő l , m i n t amely hely nincsen t ö b b é a r ó m a i p á p a uralma alatt; amikor a p á p a - A n t i k r i s z t u s r ó l beszélt, m i n ­ dig kifelé szólott. A wittenbergi gyülekezet lassan-lassan k i i r t o t t a az „ a n t i k r i s z t u s i " á l l a p o t o k a t . Ozorai ellenben m é g benne él a „ p á p á s o k " v i l á g á b a n ; ennek h a t á r a i n belül t a n í t és t á m a d . Ezzel kapcsolatban n á l a is s z é p e n é r v é n y e ­ sül a l u t h e r i e g y h á z j a v í t á s n a k az a s a j á t s á g a , hogy a k e v é s e v a n g é l i k u s nem k ü l ö n ü l el a régi g y ü l e k e z e t t ő l , hanem k ö t e l e s s é g é n e k tartja, hogy az e v a n g é l i o m tiszta t a n í t á s á t az egész község, gyülekezet k i n c s é v é tegye. ) Mindamellett n y i l v á n v a l ó volt k ö n y v é n e k minden értelmes olvasója előtt, hogy Ozorai nem l á t h a t a t l a n s távoli hatalmak ellen hadakozik, hanem a r ó m a i p á p a fősége alatt való keresz­ tyénséget bírálja. L u t h e r szellemét s a j á t í t o t t a el k i v á l ó m é r t é k b e n azál­ tal is, hogy s z i n t é n mellőzi az Antikrisztus k é p z e t é v e l kap­ csolatos „utolsó i d ő k " v a r a s á b a n az i d ő s z á m í t g a t á s á t és apokalyptikus k é p e k f e l t á r á s á t , j ó l l e h e t L u t h e r n é m e t k ö ­ vetői t ö b b s z ö r ö s e n beleestek e h i b á b a . ) O r s z á g u n k nyo­ m o r ú s á g a k ö z b e n , a t ö r ö k veszedelem t o r k á b a n t e r m é s z e ­ tes volna i l y jelenség, de ennek nyoma sincs n á l a . Szigorú h ű s é g g e l megmaradt a S z e n t í r á s s z a v a i n á l és a v a l ó s á g szemlélésénél. K ö n y v e vége felé foglalkozik a v á d d a l , hogy a Krisz­ tusról és e g y h á z á r ó l való tiszta t a n í t á s m e g ú j í t á s a hozta az o r s z á g r a a n y o m o r ú s á g o t . Felel a v á d r a s r á m u t a t , hogy az Isten azokat a n é p e k e t , „ a k i k az Ú r i s t e n n e k n é p é n e k m o n d o t t á k magukat, de az Istennek beszéde szerint nem é l t é n e k , " n y o m o r ú s á g g a l b ü n t e t t e és figyelmeztette. „Azon k ö z b e b o c s á t o t t oly embert is, hogy ő n e k i k az ő b ű n ö s vol­ tokat m e g j e l e n t e n é , és intette őket, hogy az Istennek beszé­ d é n e k k ö v e t é s é r e t é r n é n e k . Ennek o k á é r t , a k i k gonoszok v o l t á n a k , azt m o n d o t t á k , hogy az Istennek b e s z é d é n e k h i r ­ d e t é s e , és a k i az Istennek b e s z é d é t hirdette, az az oka a n y o m o r ú s á g n a k , nem az ő b ű n ö k és h i t e t l e n s é g e k . . . " A p r ó f é t a i h i v a t á s n e h é z s é g é n e k , a p r ó f é t a v á d o l á s á n a k ilyen jellemzésénél önkéntelenül eszünkbe j u t Luther nehéz 206

200

207

2 M

) El—2, sós) p euss 206 j Preuss ) Innen Révész i. c. 190. r

207

Ee8kk. i. m. 166, 170. Wendorf i. m. 114. i. m. 202kk. érthető Karácsonyi János idetartozó

tévedése, vö.

helyzete s k ü l ö n ö s e n magatartása a török-kérdésben. M i n t h a L u t h e r r e t ö r t é n n é k célzás! Ozorai azonban nem i d ő z i k s o k á e s z e m é l y i k é r d é s n é l , hanem az ige m e g b e c s ü l tetése legfőbb gondja. „Igaz s z i n t é n a z o n k é p p e n most is, — így folytatja — nem a mostani Istennek b e s z é d é n e k h i r ­ detése oka a h á b o r ú s á g n a k , de nem az Istennek b e s z é d e , hanem az, hogy nem a k a r j á k venni, és a nagy sok dúlást, fosztást, h a m i s s á g o t , b á l v á n y i m á d á s o k a t , r é s z e g s é g e k e t és e g y é b n e m ű b ű n ö k e t el nem a k a r n á k h a g y n i . " ) É p p e n e z é r t volt h ű L u t h e r - t a n í t v á n y . 208

6. G á l s z é c s i I s t v á n é s B a t i z i A n d r á s . H o s s z ú i d ő n á t Gálszécsi I s t v á n t e m l e g e t t é k e l s ő n e k a Wittenbergben j á r t magyarok k ö z ö t t . ) Pedig m é g az elsők k ö z é sem tartozik, sőt sok magyar a n y a n y e l v ű is megelőzte Luther egyetemének látogatásában. ő s i előkelő c s a l á d b ó l s z á r m a z o t t . ) A bécsi, m a j d a k r a k k ó i egyetemen t a n u l t . ) 1532-ben Wittenbergben t a l á l j u k . ) T o v á b b i életéből csak a n n y i biztos, hogy tel­ jesen a l u t h e r i r e f o r m á c i ó s z e l l e m é b e n m ű k ö d ö t t . 1536-ban ugyanis egy e v a n g é l i k u s é n e k e s - k ö n y v e t és 1538-ban egy e v a n g é l i k u s h i t t a n i k ö n y v e t adott k i . Ezekben az é v e k b e n Gálszécsen m ű k ö d ö t t m i n t iskolamester. A h a g y o m á n y szerint G y u l á n is t a n í t ó s k o d o t t . ) 209

210

211

212

213

20S

) Bb2kk.

V. 6. Szilády Áron, RMKT II. (1880), 410. — Erdélyi Pál, G. I. Énekeskönyvének töredéke 1536-ból. M. Kvsz. 1887. 215. Hasonmás. — Révész Kálmán, G. I. hittani müve 1538-ból. Prot. Egyh. és isk. lap. 1894. 540. — M. Kvsz. 1894. 378. — Erdélyi Pál, Énekeskönyveink a XVI. és XVII. században. Bp 1899. kül. l i k . — Divéky Adorján, G. I. énekes könyvének újabb töredéke. M. Kvsz. 1911. 10. hasonmás. — Sz. Á., G. I. Énekes könyvének első íve. írod. tört. Közi. 1911. 373. — Horváth Cyrill, Luther énekei és első prot. énekszerzőink. Philologiai dolgozatok a magyar-német érintkezésekről. Szerk. Gragger Róbert. Bp 1912. 35—45. — Péter Mihály, G. I. és működésének első nyomai. Prot. Sz. 1913. 246. — Thury Etele, B. A.-ról és a szántói iskoláról. Prot. Sz. 1915. 681. — Hajnóczy Iván, G. I. hittani műve stb. M. Kvsz. 1925. 145. — Payr Sándor, Luther és az egyházi ének. I I I . L . énekei a magyar irodalomban. Theol. Szemle 1927. 24. — Enyedy Andor, Magyar református kátéirodálom. Theol. Szemle 1928. kül. 118k. — Pintér Jenő, M. Ir. tört. II. passim. 209

) Pl. Skaricza Máté előszava Szegedi Kis István műveihez. (1585. RMK I I I . 740.) Geleji Katona István, Praeconium Evangelicum. 1638. RMK I I . 521. Szatmárnémeti Sámuel, Dominica. 1675. RMK I. 1179. Tolnai F. István, Kalauz. 1679. RMK I. 1236. °) Péter, i. c. 247. ) E T E 1, 536. 542. 546. ) AV 145b, 31. AV I I I . 814. Stephanus Galzeechy vngarus. ) Zoványi, Theol. Ism. T. I I . 4. Péter i. c. 251. 21

211

S12 213

E g y i k m ű v e sem maradt r á n k egészen, m i n d k e t t ő b ő l csak n é h á n y r o m l o t t ív k e r ü l t eddig elő. É n e k e s k ö n y v é n e k ez a c í m e : Kegyes yenekekrwl ees kereztyen hewtrwl reowid keonywecyke galzecy estwan mestertwl zerezteteth. ) Megjelenését 1536-ra tehetjük, mert b á r c í m l a p j a nem jelzi, az előszó 1536-ban kelt és Szilvás-üjfalvi I m r e 1602-ből való közlése szintén erre az évre teszi. ) Az ajánlás P e r é n y i Péter a b a ú j v á r m e g y e i fő­ i s p á n n a k szól; m á r j e l z i a szerző e v a n g é l i k u s voltát: A k i a S z e n t í r á s t tanulja, „ n e m k i á l t r e á n k , k i k h i r d e t ü n k csak J é z u s Krisztusba v a l ó h ü t n e k á l t a l a embereket ü d v ö ­ z ü l n i . . . " Az o l v a s ó k n a k í r t e l ő s z ó b a n maga Gálszécsi is bejelenti, hogy versei nem nagyon t ö k é l e t e s e k . De k é r i , ne h á b o r o d j é k meg senki ezen; ennek az az oka, hogy m á s ilyen k ö n y v ü n k nincsen. Gálszécsi É n e k e s k ö n y v e v a l ó b a n az első nyomtatott magyar é n e k e s k ö n y v . A n n á l j e l e n t ő s e b b és é r d e k e s e b b , hogy m i n d j á r t ez is L u t h e r k ö z v e t l e n h a t á s á t mutatja. M i n d f o r m á j á b a n , mert a dallam hangjegyeit is adja, ) m i n d t a r t a l m á b a n , mert l e g a l á b b is a megmaradt első íven a h á ­ rom ének egyenesen Luther énekeinek f o r d í t á s a . ) Az első: „Tíz parancsolatnak m a g y a r á z á s a , melyek b ű n ö k n e k e s m é r e t i r e a d a t t a t t á k , nem ü d v ö s s é g n e k n y e r í s i írt." Ez nem m á s , m i n t Luther „Dis sind die heyigen zehn gebott" k e z d e t ű é n e k é n e k f o r d í t á s a . ) Jelentékenyebb v á l t o z á s csak a n n y i van rajta, hogy az eredeti 11. verset a t a n í t á s k e d v é é r t k é t versben adja, s a befejezés is b ő v e b b az eredetinél. — A m á s o d i k : „ M ű h i s z ü n k az egy Isten­ ben . . . " Ez meg „ D a s deutsche p a t r e m " f o r d í t á s a , ) az Apostoli Hitvallás versbeöntése. — A harmadik a „Krisztus­ nak v a c s o r á j á r ó l való é n e k " . Ez Luther énekei közt ezzel a megjelöléssel áll: Szent Husz J á n o s éneke javítva, de a való­ s á g b a n Luther é n e k e egészen m á s jellegű, m i n t H ú s z é . ) Gálszécsi m é g t o v á b b ment; megint csak a m e g i g a z u l á s ta­ n í t á s a céljából sokat bővít rajta. De e k ö z b e n L u t h e r ú r ­ vacsorai t a n í t á s á n a k h a t á r o z o t t h i r d e t ő j e . „Azírt, mely em­ ber Krisztusnak testit akarandja hozzája vennie, az higgye, hogy Krisztus az ő b ű n e i é r t megholt, mert valaki ezt nem hiendi, íletirt h a l á l t (?) viszen (vészen) m a g á n a k . — Hisszük penig Krisztusnak igaz testit és igaz vírit n e k ü n k adnia, 21i

215

216

217

218

219

220

21

*) M. Kvsz. 1911. melléklete. RMK I. 8. ) Idézi RMK I . 8. ) Payr i. c. 26. ) Sz. Á. i. c. Horváth C. i. c. Payr i. c. ) W ^5, 135. 426. ) W 35, 172. 451. (Wvr gleuben all an eynen Gott.) °) W 35, 142. 435. (Jhesus Christus unser Heiland, der von uns den Gottes zorn wand.) 216

218

217

219

21fl

22

az ő m o n d á s á í r t , e k e n y é r , melyet nektek adok ételre, é n testem, és e bor, melyet nektek adok italra, é n v í r e m , mely ú j i g í r e t n e k jegye. — Űj igíret penig ez, hogy Krisztusirt b o c s á t t a s s a n a k meg a m ü b ű n e i n k és az atya Istennek m e g e n g e s z t e l t e s s ü n k . . . — Mert Krisztus az ő v a c s o r á j á t a d á n e k ü n k oly jegyül, mely m ű n k e t bizonyossá tenne, m i n t a keresztvíz es (is) Istennek m i h o z z á n k v a l ó j ó akar a t j á r ú l és k e g y e l m e s s é g i r ü l . -— A z i r t e jegynek witelisse (vétele?) u t á n oly b i z o n y o s s á lígy a te üdvössígedrül, m i n t h a m e n n y o r s z á g b ó l h a l l a n á l Istentul ilyen s z ó z a t o t : É n tígedet ü d v ö z í t l e k Krisztusba való h ü t í r t . " Ez az é n e k is m á r csak t ö r e d é k b e n maradt. Hogy pe­ dig m é g m i l y e n é n e k e k e t tartalmazott a k ö n y v , nem tud­ hatjuk. Felvetődött ugyan az a nézet, hogy bizonyosan megvolt benne L u t h e r M i a t y á n k j á n a k f o r d í t á s a is, ) de ez a feltevés elesik, ha elfogadjuk a legújabb m e g á l l a p í t á s t , hogy ez é n e k 1538/39-ben keletkezett. ) Gálszécsi É n e k e s k ö n y v e szép p é l d á j a annak, hogy r e f o r m á t o r a i n k e l s ő s o r b a n pozitív i r á n y b a n m u n k á l k o d ­ tak, s m ű k ö d é s ü k k o r á n t s e m volt puszta b í r á l g a t á s , vitat­ k o z á s , vagy é p p e n r o m b o l á s . A L u t h e r t ő l f o r d í t o t t é n e k e k k ö z ü l k e t t ő k ö z é p k o r i é n e k e k á t d o l g o z á s a . ) Gálszécsi fel­ tehetőleg ismerte ezeket m é g régebbi, Luther előtti f o r m á ­ j u k b a n . T e h á t ő sem szakított r a d i k á l i s a n a h a g y o m á n n y a l , hanem éppen a lutheri m e g ú j í t á s szellemében, a régi jó ala­ pon szívesen épített t o v á b b . Ügy azonban, hogy elsősorban a m e g i g a z u l á s r ó l való r e f o r m á l t t a n í t á s t közölte. 1538-ban megjelent hittani m ű v e szintén a l u t h e r i t a n í t á s t terjesztette. Ezzel együtt jelent meg Farkas And­ rás, ugyancsak wittenbergi t a n u l ó verse „A zsidó és magyar nemzetről" . ) Gálszécsi e h i t t a n á t a X I X . század m á s o d i k felében teljesen elveszettnek t u d t á k . Révész Kálmán azon­ ban s z e r e n c s é s kézzel egy k ö n y v t á b l á b a n e m ű b ő l való t ö ­ r e d é k e t talált. A h í r t közölte is 1894-ben. A t ö r e d é k Szilády Áron h a g y a t é k á b ó l Kecskemét v á r o s k ö n y v t á r á b a került. L e í r á s á t 1925-ben Hajnóczy Iván adta. Szövegét azonban eddig m é g nem k ö z ö l t é k és teológiai s z e m p o n t b ó l sem ke­ r ü l t b e h a t ó b b vizsgálat a l á . Az egész m ű címét Bod Péter Magyar A t h é n á s á b ó l i s m e r j ü k : A keresztyéni tudományról való rövid köny­ vecske. Bodtól tudjuk azt is, hogy 1. a parancsolatokat, 2. 221

222

228

22i

321

)

Payr i. c. 26. ) W 35, 273. 281. ) Payr, Theol. Szemle 1926. 904. *) AV 143a, 20. I I I . 814. RMKT I I . 13. 374. Pintér,

222

22s

22

i. m. 305.

az apostoli Credót, 3. az i m á d s á g o t , 4. a g y ó n á s t , 5. a sakramentomokat, 6. a k e r e s z t y é n i s z a b a d s á g o t t á r g y a l t a . ) A fennmaradt C ív első lapjai a t ö r v é n y és e v a n g é ­ l i o m v i s z o n y á v a l foglalkoznak. Ez a fejtegetés rekesztette be a t í z p a r a n c s o l a t r ó l szóló részt, mert e z u t á n a Credo ma­ g y a r á z a t a k ö v e t k e z i k . Az F í v n e k is csak az első fele ad valamennyire összefüggő szöveget, a lapok a l u l c s o n k á k ; a m á s i k fele m á r ugyancsak romlott. Elején a M i a t y á n k m a g y a r á z a t á t t a l á l j u k , de c s u p á n a h a r m a d i k k é r é s befeje­ zésétől kezdve. Az F ív 4-ik levelén k e z d ő d i k a „ n e g y e d i k rísz a g y u ó n á s r ó l és ó d o z a t r ó l " . E rész á t t e r j e d a G í v r e , mely szintén igen szakadozott; i t t áll az ötödik rész a szent­ ségekről. ) 225

226

L u t h e r h a t á s á t n y o m o z v á n , legelsőbb is azt k e l l meg­ á l l a p í t a n u n k , hogy Gálszécsi k á t é j á n a k menete majdnem teljesen egyezik L u t h e r Kis K á t é j á v a l . V á l t o z á s c s u p á n a g y ó n á s r ó l szóló rész e l h e l y e z é s é b e n , v a l a m i n t a k e r e s z t y é n s z a b a d s á g o t t á r g y a l ó , de k ö z e l e b b r ő l ismeretlen t a r t a l m ú hatodik rész h o z z á t o l d á s á b a n á l l . ) Az előbbi k ü l ö n b s é g szorosan összefügg azzal, hogy Gálszécsi a g y ó n á s t m á r határozottan elkülöníti a szentségektől. Dévai kátéjával összehasonlítva m é g az is kerekebb f o r m á t ad ennek a hit­ t a n i m ű n e k , hogy szerzője nem t é r k i az i r á n y b ó l a kap­ csolatos k é r d é s e k m e g b e s z é l é s é r e , hanem ragaszkodik a k i ­ jelölt ú t h o z . Ezt az i r á n y t v a l ó s z í n ű l e g kifejezetten meg­ jelölte a m ű elején; l e g a l á b b is erre k e l l k ö v e t k e z t e t n ü n k a b b ó l , hogy alapos fejtegetések a d j á k az á t m e n e t e t a Tíz­ parancsolat és a Credo között, t o v á b b á : hosszas b e v e z e t ő van a s z e n t s é g e k h e z . 227

A tartalomban s z i n t é n k é t s é g t e l e n L u t h e r h a t á s a . Az Apostoli H i t v a l l á s első á g a z a t á n a k m a g y a r á z a t á b a n szem­ b e t ű n ő a h a s o n l a t o s s á g a l u t h e r i kifejtéssel. „Azért m i k o r ezt m o n d j u k : hiszek egy Istenben, mennynek, földnek te­ r e m t ő j é b e n , ennek é r t e l m e ez: hiszem, hogy az Isten m i n ­ deneket nemcsak s e m m i b ő l teremtett, de hogy az Isten minden teremtett á l l a t o k a t t á p l á l , éltet, megtart és oltal­ maz, és hiszem, hogy életet, eledelt, egészséget, j á r á s t , fele­ séget, gyermekeket, r u h á z a t o t , h á z a t , ö r ö k s é g e t és m i n í2B

) 89k. — Hajnóczy i. közi. a 6. rész tárgyának a szabad aka­ ratot mondja, s erre építi egyik hipotézisét. De kérdés, hogy a Bod által megjelölt cím alatt arról lett volna-e szó. Valószínűbb, hogy a keresztyén életet tárgyalta. — Vö. Sinay Miklós Közönséges előadásai a XVI. század egyháztörténetéről. Ford. Herpay Gábor. Debrecen 1911. 99k. 213. ) Szövegét lásd a Függelékben. ) A 6. rész címe Calvin Institutiojának első, 1536-i kiadására emlékeztet, de a töredékből megállapíthatóan nincs semmi kapcsolat a két könyv között. 226 227

deneket n e k ü n k adjon." U g y a n í g y n y i l v á n v a l ó Luther Kis Kátéjának felhasználása a Miatyánk harmadik kérésének m a g y a r á z a t á n á l . De az ilyen egyenes á t v é t e l e n k í v ü l a k ö n y v egészének s z e l l e m é r ő l is m e g á l l a p í t h a t j u k L u t h e r hatását. Igen jellemző Gálszécsinél a hitből való üdvözülés taní­ t á s á n a k kifejtése. „ M i n d e g y e k é t m o n d á s : i r g a l m a s s á g b ó l ü d v ö z ü l ü n k , és h i t b ő l ü d v ö z ü l ü n k . Mert a h i t i r g a l m a s s á g ­ nak b i z o d a l m á t jegyzi, a z é r t m i k o r m o n d j u k , hogy h i t b ő l ü d v ö z ü l ü n k , e m o n d á s t e k é p p e n értsed, hogy i r g a l m a s s á g ­ nak b i z o d a l m á b ó l ü d v ö z ü l ü n k , mely i r g a l m a s s á g n e k ü n k bizonyos, nem a m i é r d e m ü n k é r t , hanem K r i s z t u s é r t . . . Ezt a z é r t mondom, hogy tudatlanok e m o n d á s b ó l : csak h i t b ő l ü d v ö z ü l ü n k , meg ne h á n t a s s a n a k , mert ezt nem egy j ó s z á g o s m ű v e l k e d e t r ő l k e l l é r t e n i , hanem i r g a l m a s s á g n a k b i z o d a l m á r ó l . " Ez az e l ő a d á s arra mutat, hogy Gálszécsi m á r nem elégedett meg azzal, hogy p u s z t á n a cselekedetek­ ben való b í z á s s a l helyezze szembe a hitet, hanem ellenkező­ leg m á r annak érezte szükségét, hogy a r e f o r m á c i ó i t a n í t á s félreértését eloszlassa. N y o m a t é k o s a n h a n g s ú l y o z z a , hogy a m i k o r azt m o n d j u k : csak a h i t üdvözít, ezt nem ú g y k e l l é r t e n i , m i n t h o g y h a ez egy j ó c s e l e k e d e t k é n t ü d v ö z í t e n e és egyebek n e m v o l n á n a k szükségesek. A t a n í t á s éle e g y a r á n t szegeződik a r e f o r m á c i ó t elfogadó, de f é l r e é r t ő és a refor­ m á c i ó t g ú n y o l ó emberek ellen. A zavartalan m e g é r t é s cél­ j á b ó l kiemeli az ü d v ö s s é g e l s a j á t í t á s á n a k o b j e k t í v t é n y e z ő ­ jét, az Isten i r g a l m a s s á g á t . Az ebben való b i z o d a l o m b ó l üdvözülünk. A r e f o r m á c i ó t a n í t á s á n a k ez a m á s o d f o k o n való k i ­ fejtése ugyancsak erősíti a g y a n ú t , hogy Gálszécsi valószí­ n ű l e g h i t t a n i k ö n y v é n e k m e g í r á s á n á l is m á s n a k n y o m á n dolgozott, m i k é n t ez é n e k e s k ö n y v é n é l n y i l v á n v a l ó . Ez a k ö r ü l m é n y azonban semmit sem von le Gálszécsi k á t é j á ­ nak értékéből. Meg lehet állapítani, hogy ha a hazai evan­ géliomi vallási irodalomban mindenkor ilyen tisztasággal j u t o t t volna kifejezésre a h i t b ő l ü d v ö z ü l é s t a n í t á s a , akkor kevesebb f é l r e é r t é s r e és v á d r a lett volna alkalom. Az e v a n g é l i o m i r e f o r m á c i ó szelleme é r v é n y e s ü l m é g s z é p e n azokban a szakaszokban is, amelyekben Gálszécsi az i g e h i r d e t é s mindennapi k e n y é r k é n t való s z ü k s é g e s s é g é ­ ről, a b ű n b o c s á n a t r ó l , az i m á d s á g m e g h a l l g a t á s á b a n való b i z o d a l o m r ó l beszél. A k ö n y v e szavakkal z á r u l t : „Rövid nap, ha életemet Isten m e g h o s s z a b b í t a n d j a , és ennyi scholai g o n d o k t ó l meg­ s z a b a d í t a n a , ezekről nagyobb k ö n y v e t írok, h o l mindeneket sok helyekkel m e g b i z o n y í t o k ; azért eddig ezt, minden ember jó nevén vegye én tőlem; és kevés b o t r á n k o z á s i m é r t , hogyha

228

valamit t a l á l a n d , minket ne szidalmazzon." ) A munka­ készségnek ez a kifejezése, p á r o s u l v a az é n e k e s k ö n y v b e n is föllelhető szerénységgel, szép j e l l e m v o n á s á t adja Luther e tanítványának. Gálszécsinek viszont Batizi András volt kiváló tanít­ v á n y a . Batizi l e g a l á b b is k á t é j á n a k e l ő s z a v á b a n „ t i s z t e l e n d ő m e s t e r é n e k " nevezi ő t . ) Batizi ugyan s z i n t é n j á r t k i n t Wittenbergben °) és Melanchthonhoz szorosabb s z á l a k f ű z t é k , ) azonban j ó v a l n é m e t o r s z á g i útja előtt, mely 1542—43-ban volt, m á r 1530-ban a r e f o r m á c i ó szellemében szerezte é n e k e i t . L e h e t s é g e s t e h á t , hogy m é g n y i l v á n o s m ű ­ k ö d é s é n e k kezdete előtt Gálszécsi h a t á s a alatt állott, b á r v a l ó s z í n ű b b , hogy a „ t i s z t e l e n d ő mesterem" csak a Gál­ szécsi szelleme előtti kegyeletes h ó d o l a t kifejezése. A r e f o r m á l t k e r e s z t y é n t a n í t á s közlése és W i t t e n b e r g f e l k e r e s é s e mellett abban is egyezik Gálszécsi I s t v á n n a l , hogy é n e k e k b e n és k á t é b a n e g y a r á n t szolgálta a l u t h e r i reformációt. Az énekköltésben azonban nyilvánvalóan messze túlszárnyalja mesterét. „ . . . Midőn e didaxisba m e r ü l t lélek m a g á t mindennapi eleme s z í n v o n a l á n szíve által feljül hagyja ragadtatni: nyelve bizonyos r h y t h m i k u s t ö m ö r s é g r e tesz szert, gondolatai m é l y e b b r ő l fakadnak, képei a t e r m é ­ szetesség színében t ű n n e k fel, melyeken itt-ott megvillan a költőiség egy-egy sugara", — írja róla Szilády Áron. ) 229

23

231

232

B i b l i a i h i s t ó r i á s é n e k e i k ö z ü l s z e m p o n t u n k b ó l ez a l e g é r d e k e s e b b : Meglőtt és megleendő dolgoknak, teremtéstül fogva mind az ítéletig való história. ) Alapja D á ­ niel k ö n y v é n e k elbeszélései és E z é k i e l k ö n y v é n e k 38. s 39. fejezete. A s z o k á s o s m ó d o n m a g y a r á z z a a n é g y biro­ dalom e g y m á s r a k ö v e t k e z é s é t . H i r d e t i , hogy a l e g u t o l s ó i d ő b e n k é t ellenség t á m a d Krisztus o r s z á g á r a , az egyik a t ö r ö k , a m á s i k a p á p a s á g . E g y ü t t : az Antikrisztus. A t ö ­ r ö k r ő l szól E z é k i e l is Góg és M a g ó g neve alatt. — A p r ó ­ lékos k u t a t á s n é l k ü l is k ö n n y ű m e g á l l a p í t a n i , hogy Batizi e r é s z b e n s z i n t é n L u t h e r iratainak, esetleg s z e m é l y e s ha­ tása alatt állott, mert ez éneke 1544-ben, t e h á t wittenbergi útja u t á n készült. L u t h e r t m á r 1521 óta foglalkoztatta 233

228

) Révész Imre, Erdősi János. Debrecen 1859. 106. így idézi Sinay Miklós előadásai nyomán. ) RMK I. 23. A2b: És jóllehet többen is irtanak énelőttem illyelén kisded könyvecskét, egyik az én tisztelendő mesterem, a Gál­ szécsi István mester, ki immáran Istenben nyugszik, másik a tiszte­ letes Dévay Mátyás, Krisztusnak igaz prédikátora. °) 1542. márc. 19. iratkozott be: Andreas Batizi Vngarus. AV 193b, 42. ) Vö. B. levelét M.-hoz 1543-ból, MPrEtAt XI, 51. ) RMKT II. 426. ) RMKT II. 95. 229

23

231

23S

233

a d á n i e l i jóslat, 1541-ben pedig k ü l ö n iratban m a g y a r á z t a D á n i e l 12. r é s z é t ; m é g i s i n k á b b az 1529—30-ban megjelent iratai lehettek Batizira h a t á s s a l , ) mert ezekben t a l á l j u k ugyanazt a felfogást a t ö r ö k és a p á p a antikrisztusi m i v o l ­ t á r ó l , amilyen Batizi é n e k é b e n van. Az Antikrisztus k é p ­ zete L u t h e r t ö b b m á s t a n í t v á n y á n a k k ö n y v e i b e n s z i n t é n jelentős, de a dánieli és ezékieli jóslatok l u t h e r i magya­ r á z a t á t k i v á l t k é p p e n Batizi h a s z n á l t a fel. K á t é j á n a k e l ő s z a v á b a n is így ír: „ T o v á b b á semmit nem k é t e l k e d ü n k benne, hogy ez ne légyen az idő, amelyet D á n i e l p r ó f é t a nevez k e r e s z t y é n a n y a s z e n t e g y h á z n a k el­ o s z l á s á n a k . . , " ) Ugyanitt azt is h i r d e t i , hogy a p o g á n y t ö r ö k k e l az Ü r i s t e n ostorozza a világot; el akarja szakasz­ t a n i a k e r e s z t y é n e k e t a b á l v á n y i s t e n i m á d á s t ó l és penitenciára akarja őket h í v n i . . . Ez a t a n í t á s a XLIV. psalmusban is. ) Mindamellett m ű v e i b e n i n k á b b oktat, m i n t p r ó ­ fétál. A t a n í t á s r a v a l ó k é s z s é g é n e k és k é p e s s é g é n e k meg is termett értékes gyümölcse. Kátéja: Keresztyéni tudományrúl való rövid könyvecske nagyon kelendő volt; h á r o m k i a d á s r ó l t u d u n k , a 2. 1550-ből, a 3. 1555-ből v a l ó . ) D é ­ vai és Gálszécsi k á t é i v a l ö s s z e h a s o n l í t v a az övé a rendsze­ rességgel és a didaktikai célszerűséggel t ű n i k k i ; keveseb­ bet p o l e m i z á l és e l m é l k e d i k , i n k á b b kifejt, é r t e l m e z és az ismeretek megrögzítésere törekszik. Tartalma n a g y j á b ó l azonos L u t h e r k á t é i v a l , csak annyiban tér el a z o k t ó l a rendje, hogy a k e r e s z t s é g r ő l első helyen szól. Az egész k ö n y v a lutheri keresztyénség szellemét s u g á r o z z a ; a rész­ letek e l e m z é s e pedig végleg b i z o n y o s s á teszi, hogy a lutheri k á t é k k ö z é tartozik. Mindketten, Gálszécsi is, Batizi is k i v á l t k é p p e n isko­ l a i t a n í t ó k voltak, de az á t l a g b ó l kiemelkedve széles k ö r ­ ben hatottak. Batizi jelen volt az 1545-i e r d ő d i zsinaton, s így neki is r é s z e van abban, hogy e t a n á c s k o z á s o n az Ágostai H i t v a l l á s b a n foglalt e g y h á z i t a n í t á s t f o g a d t á k el. ) 234

235

238

237

238

7. Egy n é v t e l e n t a n í t v á n y . Luther h í r e s asztali beszélgetéseinek g y ű j t e m é n y é b e n 1538 j a n u á r 10-éről igen é r d e k e s , t á r g y u n k r a v o n a t k o z ó 234

)

Köstlin I — I I . passim. ) RMK I. 23. A3. ) RMKT II. 71. ) RMK I. 23. 34. ) Debreceni Ember Pál — Lampe, História ecclesiae reformatae etc. 1728. 93. Payr Sándor, Az Ágostai Hitvallás története Ma­ gyarországban. Hitvallás és tudomány, Sopron 1930. 127. 235

236

237 238

289

feljegyzés t a l á l h a t ó egy magyar d i á k tanácskéréséről. ) Azon a n a p o n egy magyar n é m e l y k é t s é g e s d o l g o k r ó l k é r ­ dezősködött Luthertől, idézvén Eck J á n o s n a k a l u t h e r á n u ­ sok ellen í r t egyik m ű v é b ő l . E l ő s z ö r a t i s z t í t ó t ű z r ő l . L u t h e r azt felelte n e k i , hogy sem Ambrosius, sem Augustinus, sem Hieronymus nem t u d o t t a tisztítótűzről, hanem Gergely t a n í t o t t v a l a m i t a r r ó l , l á t o m á s o k t ó l megcsalatva, j ó l l e h e t Isten megtiltotta, hogy valamit is a s z e l l e m e k t ő l tudakol­ j u n k , hanem m i n d e n t Mózestől és a p r ó f é t á k t ó l k e l l tanul­ n u n k . ( L u k . 16, 29.) E n n é l f o g v a e r é s z b e n semmit sem k e l l szent G e r g e l y t ő l elfogadni. Eck és m á s o k P á l n a k ezt a he­ l y é t : ama nap megmutatja, mivelhogy t ű z b e n j e l e n i k meg stb. (1. K o r . 3, 13.), a t i s z t í t ó t ű z r e v o n a t k o z t a t j á k , noha az a hely semmit sem szól a t i s z t í t ó t ű z r ő l , h a n e m az igazak és az eretnekek j ó és rossz t a n í t á s á r ó l és életéről. Mert Ariusnak megvolt a maga napja, minden eretneknek meg23») 3 95 _ vngarus consuluit Lutherum IMo die studens quidam accessit eum consulturus de quibusdam dubiis, recitans ex locis communibus Ioannis Eccii (Eck: Enchiridion locorum communium adversus Lutheranos 1525.) primo de purgatorio, ubi illud ex patribus probasset. Respondit Lutherus Ambrosium et Augustinum neque Hieronymum quidquam de purgatorio sentire, sed Gregorium visionibus deceptum aliquid docuisse de purgatorio, cum tarnen Deus prohiberet nihil esse a Spiritibus explorandum, sed a Mose et prophetis; ideo in hac parte nihil esse Divo Gregorio tribuendum: Eccius et alii hunc locum Pauli ad Corinthios: Dies autem etc., de purgatorio intelligunt, cum tarnen locus ille nihil dicat de purgatorio, sed de doctrina et vita bona et mala piorum et haereticorum. Nam Arrius habuit suum diem, omnes haeretici habuerunt suum diem et iudicium; ignis autem fidei declaravit, sicut extremus dies omnia declarabit. Summa, Deus in suo verbo d'uas nobis proposuit vias: salutem per fidem, damnationem per incredulitatem. Nihil mentionis facit de purgatorio. Neque admittendum est purgatórium, quod beneficia et gratiam Christi obscurat. Purgatórium quidem coram mundo admittendum esset in suo circulo. w

T

R

3 >

6

Altera quaestio de sanetorum interoessione mortuorum, an illi orarent pro nobis? Respondit Lutherus: Permittamus illos orare! Attamen et vita et oratio illorum est nobis ignota; tarnen nos non possumus scire, quomodo mors ipsorum sit vita. Esto obiciatur, quod Sanctus Ambrosius pro Theodosio caesare petierit post mortem; hoc affingitur illi. Esto Augustinus pro matre suo Monica oraverit; nihil tarnen asserit, neque sua scripta vult teneri. nisi sacrae scripturae consenserint, sicut dicit: Nolo me'is scriptis etc. Summa, oportet nos verbo Dei claro adhaerere, non humanis opinionibus. Tert a quaestio de libero arbitrio, an homo illud haberet? Respondit Lutherus: Hoc nomen liberum arbitrium od'iosissimum fuil omnibus patribus, quamvis ipsi et nos concedimus Deum homini dedisse liberam voluntatem. Sed hic est quaestio, an illa libertás est in nostris viribus? Man soll es billich heissen voluntatem vert'ibilem, mutabilem, quod Deus in nobis efficit et nos passive facimus, sicut figulus ex massa eadem facere potest vas gloriae aut ignominiae. Ita nostrum liberum arbitrium est passive, non active, quod non consistit in nostris viribus. Deinde iussit illum legere bibliám et Philippi locos commune?. ;

volt a maga napja és ítélete, a h i t tüze pedig mindent k i szokott n y i l v á n í t a n i , a m i n t az u t o l s ó nap m i n d e n t n y i l ­ v á n v a l ó v á tesz. R ö v i d e n : Isten az p igéjében k é t utat állí­ tott e l é n k : az ü d v ö s s é g e t a h i t által, a k á r h o z a t o t a hitet­ lenség által (Mk. 16, 16.), nem említi a tisztítótüzet. Nem szabad e l i s m e r n ü n k , hogy van tisztítótűz, mert e l h o m á l y o ­ sítja Krisztus j ó t é t e m é n v e i t és k e g y e l m é t . Azonban meg kell e n g e d n ü n k , hogy a maga k ö r é b e n a földi v i l á g r a n é z v e van p u r g a t ó r i u m . — A m á s i k k é r d é s a meghalt szentek k ö z b e n j á r á s á r a vonatkozott: v á j j o n i m á d k o z n a k - e azok é r e t t ü n k . Luther így felelt: E n g e d j ü k meg, hogy i m á d k o z ­ nak! De életük is, i m á d s á g u k is ismeretlen e l ő t t ü n k . Nem tudhatjuk, hogy h a l á l u k m i k é p p e n lenne élet. Ám vessék ez ellen, hogy szent Ambrosius k ö n y ö r g ö t t h a l á l a u t á n Theodosius c s á s z á r é r t ; ezt r e á f o g j á k . Á m legyen, hogy Augustinus i m á d k o z o t t a n y j á é r t , M o n i c á é r t ; m é g s e m bizo­ nyít semmit, s az ő írásait sem fogadhatjuk el, legfölebb, ha egyeznek a S z e n t í r á s s a l . Vagyis n e k ü n k Isten világos igéjé­ hez kell ragaszkodnunk, nem emberi v é l e m é n y e k h e z . — A harmadik k é r d é s a r r ó l szólt: van-e az embernek szabad akarata. Luther azt felelte: ez a kifejezés: szabad akarat, igen gyűlöletes volt az összes e g y h á z i a t y á k előtt, b á r elis­ m e r t é k , m i is m e g e n g e d j ü k , hogy az Isten adott az ember­ nek szabad akaratot. De az a k é r d é s , hogy h a t a l m u n k b a n van-e ez a s z a b a d s á g . M é l t á n n e v e z h e t n ő k változó, ingatag akaratnak, melyet az Isten b e l é n k helyezett; m i s z e n v e d ő ­ legesen cselekszünk, m i k é n t a fazekas u g y a n a b b ó l az anyag­ ból készíthet e d é n y t ékességre és szégyenletes célra. í g y a m i szabad akaratunk is s z e n v e d ő l e g e s , nem tevőleges, mert nincs h a t a l m u n k b a n . — Végül u t a s í t o t t a , hogy olvassa a Bibliát és Melanchthon L o c i c o m m u n e s é t . A magyar d i á k k é r d é s e i n e k és L u t h e r feleleteinek ilyen f e n n m a r a d á s a t ö b b s z e m p o n t b ó l é r d e k e s . Látszik, hogy a magyar d i á k o k k ö z t is akadt olyan s z e r e n c s é s , a k i v e n d é g lehetett L u t h e r a s z t a l á n á l . Ez a n n á l becsesebb is­ meret, mert n y i l v á n olyan m a g y a r r ó l van i t t szó, akinek a nevét a beszélgetés feljegyzője nem érdemesítette a m e g ö r ö ­ k í t é s r e , vagyis nem az ismert n e v ű magyarok k ö z ü l v a l ó volt. Nem is s e j t h e t j ü k , m e l y i k volt a sok tekintetbe j ö h e t ő magyar h a l l g a t ó k ö z ü l . — Megfigyelhetjük t o v á b b á , hogy L u t h e r v a l ó b a n tudott t a n í t ó m e s t e r e lenni t a n í t v á n y a i n a k , í m e , most is elbeszélget k o m o l y d o l g o k r ó l , holott é t k e z é s ­ nél ü l e g y ü t t a h á z n é p e . Ez a n é v t e l e n d i á k viszont m é g ilyen a l k a l o m m a l is t a n u l n i akart a nagy p r o f e s s z o r t ó l , hiszen t a l á n épen őérte tette meg az utat M a g y a r o r s z á g r ó l Wittenbergbe. S m i n d e n n é l szinte fontosabb az, m i k e t k é r d e z e t t az ismeretlen t a n í t v á n y . Ez annyira l é n y e g e s , hogy ha t a l á n

e feljegyzésben nem egy asztali beszélgetést b í r n á n k , ha­ nem egy m á s a l k a l o m m a l való e g y ü t t l é t m e g ö r ö k í t é s é t , a k k o r is ö r ü l n é n k rajta, hogy fennmaradt az u t ó k o r r a . L á t h a t j u k ugyanis belőle, hogy m i l y e n p r o b l é m á k foglal­ koztattak 1538-ban egy wittenbergi magyar d i á k o t , ö n k é n ­ t e l e n ü l Dévai i r a t a i j u t n a k e s z ü n k b e . Azokban is m i n d u n ­ talan a szentek k ö z b e n j á r á s a áll h o m l o k t é r b e n , ezzel a k é r ­ déssel pedig szoros kapcsolatban van a t i s z t í t ó t ű z r ó m a i katolikus t a n í t á s a . U g y a n í g y D é v a i t is k ü l ö n ö s m é r t é k b e n foglalkoztatta e k k o r t á j t a szabadakarat kérdése. Nagy k á t é ­ j á b a n a tízparancsolat magyarázatához írt bevezetőjében r é s z l e t e s e n foglalkozik vele. A k e z ü n k közt lévő feljegyzés nem t u d ó s í t arról, hogy e l ő a d t a - e a magyar d i á k a saját n é z e t é t és volt-e v a l a m i ellenvetése, t o v á b b i é r d e k l ő d é s e . De t a l á n szebb és jellem­ z ő b b így, ahogy van. O l v a s t á r a kedves k é p elevenedik meg s z e m ü n k előtt. L á t j u k a magyar d i á k o t , a m i n t tisztelettel és t u d á s r a szomjasan f o r d u l t a n í t ó j á h o z ; L u t h e r pedig szí­ vesen tanítja az idegenből jött h a l l g a t ó j á t is és hirdeti tanít­ v á n y á n a k az Isten igéjét.

8. Luther főúri t i s z t e l ő j e . L u t h e r t ő l 1538 o k t ó b e r 1-i kelettel h o s s z ú levél ment M a g y a r o r s z á g b a , m é g p e d i g Révay Ferenchez, akkor k i r á ­ l y i s z e m é l y n ö k h ö z , k é s ő b b n á d o r i h e l y t a r t ó h o z . ) E levél v o l t a k é p p e n válasz a magyar f ő ú r n a k , mert amint beveze­ téséből látjuk, az általa, az igaz teológia t a n u l á s á r a , Witten­ bergbe k ü l d ö t t Szegedi Jakab ) az ő n e v é b e n adott elő bizonyos n é z e t e k e t , k é t s é g e k e t és é r v e k e t az ú r v a c s o r a dol­ g á b a n . L u t h e r egy m a g á n l e v é l f o r m á j á h o z k é p e s t megle­ h e t ő s a l a p o s s á g g a l felelt R é v a y n a k . H é t pontba foglalt fej­ tegetéséből n y i l v á n v a l ó , hogy Révay a Zwingli-féle ú r v a ­ csorai t a n í t á s h a t á s a alatt állva k é t s é g e s k e d e t t afelől a ta­ n í t á s felől, hogy az ú r v a c s o r á b a n a Krisztus v a l ó s á g g a l je­ len van, t o v á b b á , hogy e szentség a hitet erősíti. A levél t a r t a l m á n a k r é s z l e t e z é s é r e nincs is igen s z ü k s é g ü n k , mert sem a Luther által cáfolt helvét tanításbeli érvekben, sem pedig L u t h e r k i j e l e n t é s e i b e n ú j s á g o t nem t a l á l u n k . 240

241

V. 8. Franki Vilmos, Réwai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. Pest 1873. — E T E 3—5 passim. — S. Szabó József, Zwingli hatása Magyarországon. Prot. Sz 1931. 689. — Uaz. Zwingli és a magyar reformáció. Theol. Szemle 1931. 291. *°) E 12, 12. — E levéllel tudomásom szerint a magyar irodalom még nem foglalkozott. ) AV 171b, 7: Jacobus Segodunensis Pannonius. Beiratkozott az 1538. nyári félévben. Luther id. levelében így: Jacobus a Zeghedino. 2

2<1

E levél m á s s z e m p o n t b ó l becses és j e l l e m z ő . Neveze­ tes t a n u l s á g belőle e l s ő s o r b a n az, hogy egy előkelő magyar úr, a k i a r e f o r m á c i ó t ü l d ö z ő F e r d i n á n d k i r á l y n a k bizalmi embere, Wittenbergbe k ü l d k i valakit, m é g p e d i g m a g á h o z Lutherhez, és ettől v á r felvilágosítást vallási k é r d é s e k b e n , m é g olyanban is, amelyre nézve tőle e l t é r ő v é l e m é n y e n van. I r á n t a való tiszteletét a j á n d é k k ü l d é s é v e l is kife­ j e z i . ) Nevezetes t o v á b b á az, hogy é p p e n az ú r v a c s o r a felől k é r d e z ő s k ö d i k tőle, m é g p e d i g Z w i n g l i á l l á s p o n t j á r ó l . M a g y a r o r s z á g o n az 1530-as é v e k t ő l fogva jelentkezett a svájci r e f o r m á c i ó h a t á s a ; e g y e l ő r e elszigetelten; eleinte — l e g a l á b b is sokak s z e m é b e n — az anabaptizmussal öszszekeveredve mutatkozott. ) Hogyan t ö r t é n h e t e t t tehát, hogy R é v a y Ferenc m á r 1538-ban m a g á é v á teszi az ú g y n e ­ vezett s z a k r a m e n t á r i u s t a n í t á s t ? E k é r d é s r e így felelhe­ t ü n k : R é v a y b i z o n y á r a humanista i n d í t á s o k b ó l elfordult a r ó m a i vallástól, k r i t i k a alá vetette, és jóllehet valószínűleg nem mutatta ezt az e l f o r d u l á s t , igyekezett m a g é v á t e n n i az egyre t e r j e d ő r e f o r m á c i ó felfogását a keresztyénségről. Alig h i h e t ő , hogy őt az ü d v ö s s é g helyes ú t j á n a k k é r d é s e szorongatta, mert k ü l ö n b e n e l s ő s o r b a n a r r ó l t á r g y a l t volna az üdvözülés evangéliomi t a n í t á s á n a k hatalmas megújítójával. Ha ez i r á n y b a n keresett volna tájékozást, akkor i n k á b b lett volna k é n y t e l e n n y í l t a n színt vallani a vallási á l l á s p o n t d o l g á b a n . Kikeresett t e h á t egyet a r e f o r m á c i ó által felszínre vetett sok k é r d é s közül, és mintegy azt gondolta, eleget tesz k o r a k í v á n s á g á n a k , ha e pontra nézve mutat b u z g ó é r d e k ­ lődést a v a l l á s t e r é n . S az, hogy é p p e n az ú r v a c s o r a k é r d é ­ sét szemelte k i erre a célra, k o r á n t s e m t ö r t é n t véletlenül. E tekintetben Ozorai I m r e k ö n y v e rejt m a g á b a n figyel­ meztetést, mert azt l á t j u k belőle, hogy magyar földön is egy ilyen nagy szellemű r e f o r m á t o r főleg a m i s é b e n látta a r ó m a i keresztyénség romlott voltát. A mise e g y é b k é n t is állandó tárgya a reformációi k r i t i k á n a k . É r t h e t ő tehát, hogy Révay is é p p e n a mise-oltáriszentség-úrvacsora ügyet vette e l ő : t i s z t á b a akart j ö n n i felőle, m i k é n t k e l l v é l e k e d ­ nie r ó l a . T á r g y v á l a s z t á s á b a n a z t á n része lehetett annak a v i t a t k o z á s n a k is, amely a l u t h e r i és helvét f e l f o g á s ú a k k ö z t i m m á r egy évtizede f o l y t . Ilyen m e g g o n d o l á s s a l pedig m i n d j á r t az is é r t h e t ő v é válik, hogy m i é r t helyezkedett R é v a y a helvétek á l l á s p o n t j á r a , jóllehet 1538 előtt h a z á n k ­ ban a nevesebb r e f o r m á t o r o k valamennyien a wittenbergi e g y h á z j a v í t á s s z e l l e m é b e n m ű k ö d t e k . Ezt Z w i n g l i t a n í t á ­ s á n a k racionalizmusa m a g y a r á z z a . R é v a y bizonnyal lelké­ ben hordozta a humanista, m é g p e d i g az erasmusi szelle242

243

242 243

) E 12, 15: Gratias ago pro misso munusculo. 1 S. Szabó cikkei, kül. Theol. Szemle 1931. 293.

met; az pedig n y i l v á n v a l ó , hogy m í g Luther teológiájának vajmi k e v é s a k ö z e a humanizmushoz, addig a z ü r i c h i re­ f o r m á c i ó teológiája abban g y ö k e r e z i k . Azon sem c s o d á l k o z h a t u n k , hogy L u t h e r n e k ez a le­ vele v a l ó s z í n ű l e g nem tudta megnyerni R é v a y t az ú r v a c s o r á r ó l szóló e v a n g é l i o m i t a n í t á s n a k . Ezt az e r e d m é n y t e l e n ­ séget a b b ó l gondolhatjuk, hogy a k ö v e t k e z ő évben, 1539 augusztus 4-én i s m é t levelet ír n e k i Luther, s e z ú t t a l a re­ f o r m á t o r m á r v a l ó b a n v á l a s z t ad a R é v a y t ó l h o z z á k ü l d ö t t l e v é l r e . ) L u t h e r most egyenesen meg is e m l í t i R é v a y é r v e i n e k f o r r á s á t . „ M a g a m is c s o d á l k o z o m — írja — , hogy a s z e n t s é g d o l g á b a n m i m ó d o n ejtett h a t a l m á b a Z w i n g l i érveléseinek s o k a s á g a , és felette fájlalom, hogy azok az ér­ velések annyira megingattak téged." Kéri, ne essék té­ velygésbe. „ H i s z e n m i k é p t e l e n s é g h i n n i , hogy Krisztus teste egyszerre van jelen az égben és a s z e n t s é g b e n ? " E r r ő l a z t á n b ő v e b b e n szól, noha a levél az előbbihez képest r ö ­ vid. Más érvre nem is terjeszkedik k i . í g é r i azonban, hogy R é v a y érvelését idővel alaposabban s z é t b o n c o l j a . ) Hogy ez a levél mennyiben é r t célt, nem t u d j u k . A m i k o r L u t h e r 1542—13-ban D é v a i által M a g y a r o r s z á g b a k ü l d ö t t egy iratot az ú r v a c s o r á r ó l , a k k o r Stockei e r r ő l az i r a t r ó l ú g y tudta, hogy R é v a y n á l van. ) Ez arra vall, hogy R é v a y k é s ő b b is összeköttetésben állott Lutherrel. De ebből m é g nem k ö v e t k e z i k , hogy R é v a y m é g m i n d i g z w i n g l i á n u s volt, s e z é r t volt s z ü k s é g e L u t h e r n é z e t é n e k alaposabb is­ m e r e t é r e . L u t h e r i r á n t i é r d e k l ő d é s e é r t h e t ő a b b ó l is, hogy m á r előbb é p p e n ebben a t á r g y b a n levelezett vele. A l u t h e r i t e o l ó g i á j ú Stöckellel v a l ó bizalmas viszonya azt mutatja, hogy L u t h e r levelei nem vitték n á l a k e n y é r t ö r é s r e a dol244

24n

246

•**) Az általam ismert legrégibb szöveg Sculteti többször em­ lített Hypomnemájában van, fol. 19; 1. a Függelékben. — E 12, 223, lásd itt a többi kiadást. Fordítása: L . Művei 6, 433. * ) E 12, 223 érinti a két levél összefüggésének kérdését; a tartalom alapján szeretné a jelenleg 1538. okt. 1. keletű levelet 1539-re lenni, d'e ez nem lehetséges Szegedi Jakab beiratkozásának idejie miatt. — A kérdést így vélem megoldhatónak: tegyük a jelenleg 1539. aug. 4-i levelet egy évvel előbbre. Erre feljogosít minket az, hogy az ismert legrégibb szöveg 1599-ből való, s könnyen lehetséges, hogy a többi kiadásokba innen került a szöveg. Már most, ha akármilyen okból Scultetinál 1538 felcserélődött 1539-cel, akkor érthető volna az 1539-es számnak ez az egyezése az ismert kiadásokban. Így ha feltesszük, hogy L . 1538. aug. 4. írta ezt a levelet, akkor minden nehézség elmarad. A helyzet akkor így áll előttünk. Révay levelet írt L-nek az úrvacsora dolgában. L . röviden válaszolt, s ígérte, hogy részletesebben foglal­ kozik érveivel. Nem sokkal utóbb jelentkezik nála Szegedi Jakab. A vele való beszélgetés alapján okt. 1. hosszabb levelet ír Révaynak. — Mivel azonban az 1538. okt. 1. levél a magyar irodalomban először kerül tárgyalásra, nem akartam erre a feltevésre építeni előadásomat. ) E T E 4, 277. L . még E T E 4, lék. és Sculteti, Hypomnema E4. z

s

24B

got, vagyis nem vette szívére a Zwingli-féle é r v e k vissza­ u t a s í t á s á t . Míg ha makacs s z a k r a m e n t á r i u s lett volna, ak­ k o r nem f é r h e t e t t volna meg sem Stöckellel, sem a többi, Wittenberghez szító r e f o r m á t o r r a l . Sajnos, abból a tényből, hogy 1548-ban az eucharistia s z e n t s é g é r ő l v a l ó n é z e t e m i a t t v á d a l á k e r ü l t , ) nem lehet f e l f o g á s á n a k i r á n y á r a következtetnünk. ) Valószínű azonban, hogy — a k á r Luther, a k á r Z w i n g l i s z e l l e m é h e z m é l t a t l a n u l — igen óva­ tosan nyilatkozott p e r é b e n , m e r t maga az esztergomi é r s e k j á r t k ö z b e n , hogy a k i r á l y a R é v a y ellen k i a d o t t n y i l t pa­ rancsot visszavonja, pedig a k k o r sem tagadta meg r o k o n ­ szenvét a r e f o r m á c i ó m u n k á s a i t ó l és tanításaitól. 247

248

L u t h e r m i n d k é t levelét s R é v a y egész m a g a t a r t á s á t e g y ü t t szemlélve m é g a k ö v e t k e z ő k r e is figyelemmel lehe­ t ü n k . A magyar r e f o r m á c i ó egész t ö r t é n e t é r e n é z v e t a n u l ­ ságos m e g á l l a p í t a n u n k , hogy a k i az ú r v a c s o r a i t a n í t á s o n keresztül akarta elsajátítani az evangéliomi keresztyénsé­ get, az ilyen m é g a k k o r is vonakodva, nehezen, vagy sem­ m i k é p p e n sem csatlakozott a l u t h e r i i r á n y ú r e f o r m á c i ó ­ hoz, vagy maradt meg mellette, ha L u t h e r s z e m é l y e i r á n t , m i k é n t R é v a y Ferenc, m é l y tisztelettel viseltetett is. K é r d e z h e t n ő k , m i é r t nem volt k é p e s maga L u t h e r sem arra, hogy ilyen k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s m ó d j á n megnyerjen vala­ k i t felfogásának. Figyelembe kell venni, hogy n y i l v á n ­ v a l ó a n J é z u s Krisztus t a n í t á s á n a k m e g é r t é s é h e z sem vezet­ het az ú t az ő ú r v a c s o r á t szerző igéjén keresztül, mert a krisztusi t a n í t á s kapuja ez az ige: térjetek meg. Egészen bizonyosan megtorpan J é z u s ú r v a c s o r a i r e n d e l é s é n é l az, a k i i t t kezdi a k a r a t á n a k m e g i s m e r é s é t . Az pedig, a k i a k e r e s z t y é n e g y h á z hatalmas t e r ü l e t ű t a n í t á s á n a k megisme­ r é s é r e a k e r e s z t s é g - s z e r z ő parancs t a g l a l á s á b ó l i n d u l k i , egyhamar r a j o n g ó v á , k e r e s z t s é g i s m é t l ő v é lesz. Végzetes ú t r a tévedt t e h á t a X V I . s z á z a d k ö z e p é t ő l kezdve igen sok jeles magyar e v a n g é l i k u s t e o l ó g u s , a m i k o r az ú r v a c s o r a i t a n í t á s t tette a teológia k ö z p o n t i k é r d é s é v é . A n n y i r a függ­ v é n y e az m á s , a k ö z p o n t h o z k ö z e l e b b álló k é r d é s e k r e vo­ n a t k o z ó á l l á s f o g l a l á s o k n a k , hogy elszigetelve s z ü k s é g k é p ­ pen vált felesleges v i t a t k o z á s o k , tévelygések, a r e f o r m á c i ó ­ hoz nem t a r t o z ó k ü z d e l m e k f o r r á s á v á . V a l ó s z í n ű l e g ennek a helyzetnek egyik első j e l e n s é g e volt, hogy 1538 f o l y a m á n egy magyar d i á k í r á s b a n „ c s o d á ­ latos, haszontalan és s z ü k s é g t e l e n " k é r d é s e k e t tett fel Luthernek. Ezzel kapcsolatban L u t h e r így szólt egy alka­ l o m m a l : „ O h , vajha m e g m a r a d n á n k Isten kijelentett aka247

) E T E 5, l l ? k . j Ezért nincs helyén „daczára" szó. 2 4 8

Zoványi,

Ref.

tört.

280.

lapon

a

r á t á n á l ! Isten ugyanis mindent e l é n k t á r t a Krisztusban, őt kell hallgatnunk; ő ezeket az é r v e k e t bizonnyal m i n d m e g d ö n t i ; sőt a Krisztusban mindent akar adni az Isten, csak a l á z k o d j u n k meg igaz e n g e d e l m e s s é g g e l . De m i ezt nem akarjuk; pedig n é l k ü l e b a l g á k vagyunk, a „ m i é r t " - t e i t ö r ő d ü n k . . ., m i is benne akarunk lenni a j á t é k b a n . " ) Szintén j e l l e m z ő , b á r m i n d e t t ő l lényegileg független, hogy ugyancsak 1538-ban t ö r t é n i k a k ö v e t k e z ő : magyar d i á k o k azt k é r i k Wittenbergben, hogy ő k k ü l ö n vehesse­ nek ú r v a c s o r á t , mert n é m e t ü l nem é r t e n é k , n y ú j t s á k ne­ k i k l a t i n szavakkal. L u t h e r v i s s z a u t a s í t o t t a k é r é s ü k e t ; azt tartolta, hogy Krisztus r e n d e l é s é v e l e l l e n k e z n é k a m a g á ­ nos communio, viszont ú g y is ismerik Krisztus testament o m á t . A magyarok engedtek, r é s z t v e t t é k a k ö z ö s , g y ü l e ­ kezeti ú r v a c s o r á n és köszönték Luther t a n á c s á t . ) Az ú r ­ vacsora dolga t e h á t m i n d e n k é p p e n e l s ő r e n d ű p r o b l é m a volt a magyarok s z e m é b e n . 249

250

Hogy a felsőségtől i r á n y í t á s és fékezés alá nem ke­ r ü l t magyar teológia a jelzett végzetes ú t r a tévedt, ebben a k a r a t l a n u l m a g á n a k L u t h e r n e k is része volt, amennyiben ő mindannyiszor k i á l l ó i t k ü z d e l e m r e olyan esetben is, a m i k o r előbb christologiai k é r d é s e k e t kellett volna ren­ dezni, s csak a z u t á n lehetett volna az ú r v a c s o r a ü g y é h e z n y ú l n i . A Zwingli-féle é r v e k k e l h o z z á f o r d u l ó R é v a y t is f i ­ gyelmeztetnie kellett volna, hogy m i n d a d d i g k é p t e l e n e k 249) 4 4008. 1538. szept. 12. Altiora ne scruteris. Quidam Hungarus miiubiles quaestiones scriptas ineptas et non necessarias Luthero proposuit. Dixit Lutherus: O, utinam in voluntate Dei revelata maneremusl Deus enim omnia in Christo nobis proposuit, hunc audire debemus; der weiss diese argument alle wol zu soluiren, immo in Christo omnia dare vult Deus, modo nos humiliemus vera oboedientia. Sed nos nolumus, et extra illum sumus stulti, gehen mit dem quare vmb, warumb Gott das also macht, dieses also gescheen lesset, vnd wollen auch etwas im spiele seyn. 250) YV TR 4, 3947. 1538. aug. 5. Ungari petentes communionem privátam. Ungari quidam studiosi petebant in ecclesia nostra eucharistiam sub utraque, sed quia ipsi Germanice non intelligerent, cupierunt propriam et peculiarem coenam Latinis verbis. Hoc Lutherus illis negavit, quia scirent (Christi institutionem: Manendum est Ulis in communi eccL;siae ordin&tione. W TR 4, 4020. 1538. szept. 22. Hungari studiosi. Illo die Ungari studiosi quidam instabanl petentes sacramenitum utriusque speciei, sed tarnen ipsi Germanicam linguam non intelligerent, ut Latine illis porrigeretur privatim. Respondit Lutherus rem esse mali exempli in ecclesia velle privatim communicare. Esto ipsi verba non intelligant, cum tarnen scirent ordinationem esse veram et institutionem Christi, Christi testamentum, et in ecclesia nostra publice et conumuniter d'ari per verbum in verbo, id'eo nequaquam deberent sese ab ecclesia separare, quia multo tutius esset ipsorum conscientiis et ecclesiae minus scandali foret, si communione publica sumerent sacramenta. Idque quoque deinde fecerunt oboed'ientes et gratias agentes. w

T

R

a megegyezésre, a m í g alapvető felfogásokat nem tisztáz­ nak. L u t h e r n e k azonban szerfelett n e h é z volt a helyzete. É p p e n neki lehetetlen volt e l h á r í t a n i a m a g á t ó l a v i t a t k o ­ zást, a m e g g y ő z é s r e való készséget, mert mihelyt vonako­ d i k a t á r g y a l á s t ó l , azonnal f e l t á m a d ellene a v á d , hogy bizonytalankodik, g y e n g é n e k érzi m a g á t a m á s k é p p véle­ k e d ő k k e l szemben. Ez a k ö r ü l m é n y m a g y a r á z z a e g y é b i r á n t azok e l j á r á ­ sát is, a k i k h a z á n k b a n m i n t L u t h e r t a n í t v á n y a i mindanynyiszor feleltek a l u t h e r i ú r v a c s o r a i t a n í t á s t á m a d ó i n a k és emiatt „ l u t h e r i a k " és „ s z a k r a m e n t á r i u s o k ' " kölcsönösen az ú r v a c s o r a ügyét tették a helyes r e f o r m á l t k e r e s z t y é n ta­ n í t á s k ö z é p p o n t j á b a . Ez a p r o b l é m a e l t o l ó d á s a magyar re­ f o r m á c i ó t ö r t é n e t é b e n sokat m e g m a g y a r á z .

9. Heltai Gáspár. U t o l j á r a H e l t a i G á s p á r a l a k j á v a l foglalkozunk, mert sok tekintetben alkalmas arra, hogy az ő r é v é n a l u t h e r i r e f o r m á c i ó m a g y a r o r s z á g i t ö r t é n e l m é n e k egyik igen fon­ tos fejezetébe t e k i n t s ü n k . Vele E r d é l y b e t é r ü n k vissza, h o l L u t h e r h a t á s á n a k első n y o m a i t k e r e s t ü k . M á r a k k o r l á t t u k , hogy a szászok m i l y e n hamar kapcsolatot t a l á l t a k a wittenbergi r e f o r m á ­ cióval. A 20-as évek e l m u l t á v a l is f o l y t a t ó d o t t k ö z t ü k a vallási élet á t a l a k u l á s a . Nem gyors iramban ment végbe e v á l t o z á s , d e a n n á l k ö v e t k e z e t e s e b b e n haladt e l ő r e az evan­ gélikus keresztyénség kifejlése. Sajátságos az is, hogy e fo­ lyamatban rész jutott humanista férfiaknak, m é g pedig ú g y , hogj- m ű k ö d é s ü k egyenesen az Ágostai H i t v a l l á s és a szászországi e g y h á z i élet szerint való fejlődést szolgálta. Ennek a szász r e f o r m á c i ó n a k legnagyobb m u n k á s a Honter János volt; h u m a n i s t á b ó l lett E r d é l y evangélistája. T a l á n sohasem j á r t Wittenbergben, ellenben bizonyos, hogy ta­ n u l t S v á j c b a n , ) s m é g i s Luther s z e l l e m é b e n vezette a 261

V. 9. Jakab Elek, Dávid Ferencz emléke. Bp 1879. passim. — Pokolg József, Az erdélyi református egyház története. I. Bp 1904. passim. — Sörös Béla, A magyar liturgia története. Bp 1904. — Borbély István, H. G. Bp 1907. — Uaz, A Heltai-féle hiblia. Magyar Nyelvőr 1910. 208. — Czóbel Ernő, H. G. dialógusa a részegségről és tobzódás­ ról. (1552) Bp 1911. — Lakos Béla, H. G. reformátor és kora. Bp 1913. — H. G.: Háló. 1570. Kiadta Trócsányi Zoltán. Bp 1915. — Thienemann Tivadar, A XVI. és XVII. századi irodalmunk német eredetű művei. írod. tört. Közi. 1922—23. kül. 1922. 73k. 1923. 22k. — Adolf Schullerus, Luthers Sprache in Siebenbürgen. Hermannstadt 1923. kül. 229kk. (Erdélyi luth. és szász szempontból.) — Harsányi István, A magyar biblia. Bp 1927. — Pintér Jenő, M. Ir. tört. I I . passim. — Borbély István, Melyik évben kezdődött az unitárizmus Erdélyben? Erdélyi Múzeum 1931. 224. ) Teutsch I, 207kk. 251

szászföldi e g y h á z j a v í t á s t . E z é r t nem feltétlenül s z ü k s é g e s , hogy az e r d é l y i szász r e f o r m á c i ó n a k k e z d e t é n is k e r e s s ü k Luthernek t a n í t v á n y a i által k ö z v e t í t e t t h a t á s á t . Szólhat­ n á n k ugyan Wagner Bálintról, a k i m e g j á r t a a wittenbergi egyetemet, és nagyszebeni és brassói m ű k ö d é s é v e l , vala­ m i n t i r o d a l m i t e v é k e n y s é g é v e l nagy nevet szerzett m a g á ­ nak az e r d é l y i e g y h á z t ö r t é n e l e m b e n , azonban ő is csak t ö r p e Honter nagy alakja m e l l e t t . ) Mégis meg k e l l e m l í t e n i L u t h e r k é t levelét, melyet az erdélyi vezető r e f o r m á t o r o k n a k küldött. M i n d k é t levél válasz, s l e g j e l e n t ő s e b b t a r t a l m u k szerint e l i s m e r é s e H o n ter 1542—43-ban megjelent r e f o r m á c i ó i i r a t á n a k . ) Az egyik 1543 szeptember 1-én kelt; Ramassi (Ramser) Mátyás nagyszebeni lelkésznek és d é k á n n a k szóloitt. Luther ajánlja benne, hogy a b r a s s ó i e g y h á z lelkipásztora, vagyis Honter n y o m á n , a h o z z á j a k ü l d ö t t k ö n y v e c s k e a l a p j á n r e f o r m á l j a e g y h á z á t . ) A m á s i k levelet 1544 m á ­ jus 11-i kelettel Honter Jánosnak k ü l d t e . Luther k ö s z ö n i a n e k i k ü l d ö t t r ó m a i p é n z t . „ . . . E g y é b i r á n t az e g y h á z n a k és a v a l l á s n a k n á l a t o k l a s s a n k é n t fejlődő á l l a p o t á é r t dicsé­ rem az U r a t . . ." De a d i c s é r e t e n k í v ü l is volt m o n d a n i ­ v a l ó j a : „ N e k t e k is lesz r é s z e t e k a k í g y ó m a r d o s á s á b a n , mert ú g y Íratott, ú g y t ö r t é n t k e z d e t t ő l fogva, és ú g y lesz m i n d v é g i g , hogy ellenkezés legyen a k í g y ó magva és az asszony magva k ö z ö t t . M á s k é n t nincs és nem is lehet Istennek igazi e g y h á z a . . . Helyesen cselekszel t e h á t , és he­ lyesen g o n d o l k o d ó i , hogy v i g y á z n o t o k k e l l a k ü l s ő ellensé­ gekkel és a s z o m s z é d o s és a h á z i f a r k a s o k k a l szemben. ) Ez a figyelmeztetés, m i n d e n e k e l ő t t a Szászföld refor­ m á c i ó j á n a k t ö r t é n e l m é t tekintve, kifejezője annak a kapcso­ latnak, amely az e r d é l y i szász e v a n g é l i k u s o k és a n é m e t ­ o r s z á g i e v a n g é l i k u s s á g k ö z ö t t i l y e n k o r á n szövődött és to­ v á b b r a is fennmaradt. V a l ó s z í n ű l e g ennek az anyanyelvi ö s s z e t a r t o z á s n a k is r é s z e van abban, hogy az e r d é l y i szá­ szok m i n d v é g i g megmaradtak az Ágostai H i t v a l l á s hívei­ nek, m é g p e d i g zavartalanul a k k o r is, a m i k o r E r d é l y b e n 252

263

254

£ÚB

252

) Uott passim. ) Uott 219k. ) Fabó András, A magyar- és erdélyországi mind a két val­ lású evangélikusok okmánytára. I. Bp 1869. 13k. E 15, 221. ) Fabó előbb i. m. 16. E 16, 14: Caeterum de statu Ecclesiae et religionis apud vos paulatim proficiente {Fabó: reficiente) laudo D e u m . . . Non deerit vobis morsus serpentis, quia (Fabó: qui,) sic scriptum, sic factum ab initio, sic futurum est ad finem, ut inimicitias inter semen serpentis et semen mulieris statuamus. Aliter non habet, nec habere potest Ecclesia Dei vera . . . Becte igitur facis, recte sentis, vigilandum vobis (Fabó: nobis est) contra hostes externos et lupos vicinos et domesticos. — E két levél fordítása Faragó Bálinttól: Theol. Szaklap 1917. 81k. 253

2M

255

m á s k ü l ö n b e n a vallás k ö r ü l f o r r o n g ó v á l t o z á s o k estek. Még é r d e k e s e b b Luther intése azért, mert nem sokkal ké­ s ő b b v a l ó b a n n e h é z m e g p r ó b á l t a t á s o k é r t é k az e r d é l y i re­ formált egyházat. A helyzetet jellemzően t ü k r ö z i Heltai Gáspár alakja. Szász s z á r m a z á s ú volt, — E r d é l y m a g y a r s á g á n a k k ö r é b e n dolgozott. Wittenbergben t a n u l t , ) — élete végén Luther szellemét m e g t a g a d v á n , a n t i t r i n i t á r i u s lett. 1544-től fogva h a l á l á i g K o l o z s v á r t m ű k ö d ö t t lelkész­ k é p p e n . Ezalatt kevés m e g s z a k í t á s s a l sajtója is v o l t . ) Ezzel összefüggően nem is papi t e v é k e n y s é g e tette neveze­ tessé, hanem írói m u n k á l k o d á s a . Első k ö n y v e 1550-ben jelent meg, c í m e : Catechismus minor, Azaz, a keresztyéni tudománynak revideden való sum­ mája. Kolozsvárba nyomtatott 1550. Kolophonja: Kolozs­ v á r b a nyomtatott Helthai Gáspár és György Hoffgreff ál­ tal. 155 0. ) Szinte a l e g ú j a b b időkig Heltai ö n á l l ó m ű v é ­ nek t a r t o t t á k . Csak 1910-ben á l l a p í t o t t á k meg r ó l a és Hel­ tai m á s i k k á t é j á r ó l , hogy „ j ó r é s z b e n L u t h e r k a t e k i z m u s á ­ nak magyarra való á t d o l g o z á s a i a n é l k ü l , hogy az csak egyetlen szóval is említve v o l n a . " ) L e g u t ó b b a z u t á n Csikesz Sándor h í v t a fel ú j r a a figyelmet e k á t é e r e d e t é r e , ) ú g y h o g y most m á r véglegesen tisztázva van: ez a m ű Luther Kis K á t é j á n a k fordítása. Mindössze az elején van eg3 m ó z e s i hely és n é h á n y b e v e z e t ő kérdés-felelet, mely nem L u t h e r t ő l v a l ó ; k e v é s t o l d á s van m é g az o l d o z a t r ó l szóló r é s z b e n ; t o v á b b á r é s z b e n b ő v e b b , r é s z b e n kevesebb „a s z e n t í r á s b ó l szerzeteit t á b l a . " E g y é b k é n t csak jelentékte­ len változtatások vannak benne; a k o r szellemében t e r m é ­ szetesen nem a szavak, hanem a gondolatok fordítása volt Heltai célja. T u d o m á s u n k szerint ez a m ű Luther Kis K á t é j á n a k első magyar fordítása. Sajnálni való, hogy nem k e r ü l t a c í m l a p r a Luther neve. Amennyire érthető ez a kor szoká­ sából, annyira k á r o s volt a magyar Luther-irodalomnak eddigi t ö r t é n e l m é r e , mert m í g sok m á s X V I . századi magyar k á t é r ó l í r t á k azt, hogy a Kis Káté fordítása, addig ezt figyel­ men kívül h a g y t á k . 256

257

258

259

260

r

5B

- ) AV 201b, 10. Beiratkozott 1543. febr. 17. ) Lakos i. m. 6. 258) Egyetlen példánya az Erdélyi Múzeum-Egylet kolozsvári könyvtárában. Fényképhasonmása a budapesti Luther-Könyvtár és Múzeumban. ) Borbély i. c. Magyar Nyelvőr 1910. 208. 260) VÖ. Incze Gábor, A magyar református imádság a XVI. és XVII. században. Debrecen 1931. 88. 176. j . 237

25B

261

Elterjedéséről és h a t á s á r ó l nincsenek adataink. ) A n n y i azonban bizonyos, hogy Luther szellemének e leg­ j e l l e m z ő b b gyümölcsét most m á r a m a g y a r s á g is olvashatta a n y a n y e l v é n . Előtte feküdt n y o m t a t á s b a n a g y ö n y ö r ű részlet az Apostoli Hitvallás m á s o d i k á g a z a t á r ó l : „ H i s z e m én, hogy a J é z u s Krisztus bizony Isten és bizony ember: Istensége szerént született az Atyaistentől örektől fogva, e m b e r s é g e szerént kedig a szűz Máriától idő betelvén. Hiszem én, hogy ez e J é z u s Krisztus legyen az én uram, k i engemet elveszett és e l k á r h o z o t t embert megváltott és m e g s z a b a d í t o t t minden b ű n t ő l , haláltól, k á r h o z a t t ó l , nem arannyal, sem ezüsttel, hanem az ő d r á g a l á t o s szent vérével, kénszenvedésével és halálával. Hiszem kedig, hogy azért szabadított meg enge­ met, hogy én i m m á r ő tulajdona lennék, az ő o r s z á g á b a n és birtoka alatt élnék, és őneki szolgálnék ö r e k k é való igaz­ s á g b a n , á r t a t l a n s á g b a n és szentségben. M i k é p p e n ő fel­ t á m a d o t t a halálból, él és u r a l k o d i k m i n d ö r e k k é . Eszt én n y i l v á n hiszem." Heltai t e h á t első t e e n d ő j é n e k tartotta Luther e m ű v é ­ nek k ö z r e b o c s á t á s á t . Ha nem is nyomatta r á Luther nevét, ő maga n y i l v á n tudta, hogy m i t n y ú j t a magyar o l v a s ó k n a k . Az ötvenes években kiadott többi m u n k á j á v a l is a r r ó l tett t a n ú s á g o t , hogy Luther szellemében folytatta a r e f o r m á ­ ciót. 1551-ben és 1553-ban n é m e t ü l és magyarul egy Vigasz­ taló Könyvecskét adott k i . Ez egy Luther k ö r n y e z e t é h e z t a r t o z ó í r ó n a k , Spangenberg Jánosnak m ű v e , de Heltai a maga neve alatt adta k i . ) A Catechismus Minor p á r j a az 1553-ban megjelent nagyobb k á t é . ) E k ö n y v tartalmi rendje megfelel Luther Kis K á t é j á n a k , csak a csoportosí­ tás m á s . A katekizmust avagy az egész k e r e s z t y é n tudo­ m á n y t k é t részre osztja: t ö r v é n y r e és e v a n g é l i u m r a . A tör­ vény részében t á r g y a l j a a tízparancsolatot, az evangéliumé­ ban szól: 1. a k e r e s z t y é n h i t ágairól, 2. az i m á d s á g r ó l , 3. a szentségekről. A k ö n y v gerince Luther Kis Káté­ j á n a k megfelelő részeiből áll, s ezekkel a t a n í t á s t illetően teljesen egyeznek a t ö b b i kérdések, feleletek is. F e l t ű n ő azonban, hogy a sok bővítéssel, toldozással a k á t é elveszí­ tette azt a k ö n n y e d s é g e t , amely Luther Kis K á t é j á n a k sajátja. Meglátszik rajta, hogy összeállítója, — mindegy, hogy Heltai volt ez, vagy t a l á n m á s , — e l k e r ü l h e t e t l e n n e k 282

263

281

) Jelentőségének bizonyságául azt emlegetik, hogy H. J 551ben németül is kiadta Summa Christlicher Lehre címmel (RMK II. 50.), azonban tudVa azt, hogy Luther a szerzője, ez a kétszeres kiadás nem tanúsítja H. hatását. ) Thienemann i. c. 1922. 73. Allgemeine Deutsche Biographie 35, 43. RMK II. 51. I. 32. ) RMK I. 31. Catechismus, mellybe a mennyei tudomannac Sommáia stb. 282

283

tartotta, hogy egyes felbukkant ellenvetésekre válaszoljon. A keresztyén h i t á g a i n a k m a g y a r á z a t á b a n az elsőnél hom­ loktérbe tolja a S z e n t h á r o m s á g kérdését. „Csak egyetlen egy igaz és bizony Isten vagyon, de ez igaz, és egy bizony és megosztathatatlan Istenségben h á r o m s z ö m é l y vagyon: Atya, F i ú és Szentlélek." S ezen a ponton hosszan meg­ állapodik, részletesen felel a felvetett k é r d é s r e : hogyan lehetséges ez? E g y é b k ö n y v e i mellett hatalmas szolgálatot tett Heltai a magyar r e f o r m á c i ó n a k a n y o m d á j á b a n kiadott Szentírás­ fordítással is. A fordítás m u n k á j á b a n ő maga is résztvett, b á r mellette m é g h á r m a n végezték: Gyulai István, Ozorai I s t v á n és V í z a k n a i Gergely. A fordítás részekben jelent meg; befejezve nincs; de ami k i k e r ü l t a sajtóból, a r e f o r m á c i ó ügyét szolgálta. K ü l ö n kell e m l í t e n ü n k a Zsoltárok fordí­ tását, mert ez k i z á r ó l a g Heltai m ű v e . Borbély István k i m u ­ tatta, hogy Heltai a Vulgata mellett k ü l ö n ö s e n Luther bibliá­ ját használta. ) I r o d a l m i m ű k ö d é s é n e k egészét tekintve megfigyelhet­ j ü k , hogy Heltai az ötvenes évek végéig a lutheri r e f o r m á c i ó emberei közé tartozott, azonban nem mutatkozott olyannak, m i n t aki bensőleg átélte a lutheri keresztyénséget. Pedig a p r ó b a t é t e l ideje hamar elkövetkezett. M á r az 1553-ban megjelent k á t é j a arra vall, hogy k o r á n vallást kellett tennie a S z e n t h á r o m s á g r ó l való t a n í t á s d o l g á b a n . 1544 t a v a s z á n Stancaro m a g á v a l hozta E r d é l y b e Serveto nézeteit. ) Az ú j t a n í t á s ugyan kezdetben christologiai é r d e k ű n e k mutatkozott, de eredettől fogva a s z e n t h á r o m s á g ­ hitet tette p r ó b á r a . A Stancaro m ű k ö d é s é v e l kapcsolatos v i t á k n a k lett e r e d m é n y e a kolozsvári lelkészek hitvallása, amelyet Heltai Wittenbergben adott k i 1555-ben. ) Jellemző azonban, hogy Heltai az előszóban szükségesnek tartja megjegyezni — igaz, t á r s a i r a is v o n a t k o z t a t h a t ó a n : azért tesznek b i z o n y s á g o t az igazságról, nehogy hallgatásuk g y a n ú t keltsen b á r k i b e n , m i n t h a azok b o l o n d s á g a i t helyesel­ nék. ) T é n y azonban, hogy ez időben m é g helyt állt. H i r ­ dette, hogy az ördög kezdettől fogva felhasználta az egy­ h á z elleni h a r c á b a n a s o p h i s t i k á t . ) Csakhogy, a m i k é n t akkor a legtöbben, nem ezen a felismert igazságon megállva védte az evangéliomi e g y h á z i tanítást, hanem a maga részé­ ről u g y a n ú g y p r ó b a k ő n e k ítélte a felhozott kérdést, mint 284

265

268

267

288

284

) ) ) ) )

265

286 287 288

Borbély i. c. M. Nyelvőr 1910. 213. Borbély i. c., Erdélyi Múzeum 1931. 229kk. Confessio de mediatore etc. RMK I I I . 432. Uott A3. Uott Praefatio.

maguk az ellenfelek; k é s ő b b pedig nem volt elég ereje arra, hogy a k ü z d e l e m t e r h é t k i t a r t á s s a l viselje. A sophistika emlegetésén t ú l m á r nem is volt b á t o r s á g a megmondani, sőt esetleg nem is látta meg, hogy S t a n c a r o é k részéről a főhiba nem a christologiai k é r d é s megfejtésében van, hanem abban, hogy e g y á l t a l á b a n felvetették. A helyes keresztyén t a n í t á s k ö z é p p o n t j a az üdvösség kérdése. Luther m ű v é b e n a k i i n d u l ó pont a természetes ember örök k é r d é s e az üdvösség felől és az erre adott felelet a Krisztus e v a n g é l i u m á b a n . í g y Luther teológiájában mindenkor megmaradt az üdvösség és k á r ­ hozat, b ű n és kegyelem, lét és n e m l é t feszültsége. É s ez men­ tette meg a l u t h e r i teológiát a „ s o p h i s t i k á " - t ó l . Mindennek a h i á n y a viszont m a g y a r á z a t á t adja annak, ami a svájci r e f o r m á t o r o k a t és u t ó d a i k a t jellemzi. Mihelyt az elméleti igazság keresése k e r ü l t h o m l o k t é r b e , mihelyt helyes vallási tantételek m e g á l l a p í t á s a lett a fő érdek, akkor m á r nem volt meg a t e o l ó g u s o k b a n sem szükségszerűen az az aláza­ tosság, amely az üdvösségrejutás k é r d é s é n e k teológiájában n é l k ü l ö z h e t e t l e n . Nem volt t e h á t t ö b b é k o r l á t , amely ha­ t á r t szabott volna a rationak. Ebben az i r á n y b a n a megelé­ gedést t ö b b é nem az szolgálta, hogy az e v a n g é l i o m b a n békes­ séget t a l á l n a k , hanem, hogy az igazság i s m e r e t é b e n gyara­ podnak. Luther r e f o r m á c i ó i k é r d é s e : hogyan jutok üdvös­ ségre, ezért alakult át, s ezért lett nevezetesen a Stancaroféle v i t á b a n ezzé a k é r d é s s é : m i l y e n é r t e l e m b e n kell Krisz­ tusnak t u l a j d o n í t a n u n k ü d v ö s s é g ü n k e t , m e g i g a z u l á s u n k a t , m i n d k é t t e r m é s z e t é n e k - e vagy csak az egyiknek s melyik­ nek. N y i l v á n v a l ó , hogy a b ű n ö s ember ö r ö k k é r d é s é n e k k i ­ kerülésével az ilyenféle kérdések felvetésében és feleleteiben vége-hossza nincs a fejlődésnek. Heltai azonban sok külföldi és hazai t á r s á v a l e g y ü t t belement a k ü z d e l e m b e . De be is teljesedett rajta ennek a t é v e d é s n e k a t r a g i k u m a . N é h á n y évig állta a sáncot, de D á v i d Ferenc u t á n e l ő b b r e f o r m á t u s s á , m a j d a n t i t r i n i t á riussá lett. ) E két nézetváltoztatását nyugodtan lehet egy mondatba összefoglalni, mert az az út, amelyre Heltai gya­ n ú t l a n u l rálépett, abban a korban, az a k k o r i feltételek mel­ let g á t o l h a t a t l a n u l az u n i t á r i z m u s h o z vezetett. H i á b a van egyezés a l u t h e r i és k á l v i n i t a n í t á s b a n a S z e n t h á r o m s á g t ö r t é n e t i t a n á t illetően, a Serveto-féle a n t i t r i n i t a r i s m u s m é g i s csak ú g y volt l e h e t s é g e s , hogy a k á l v i n i z m u s a fen­ tebb vázolt m ó d o n az örök vallási k é r d é s t elhagyva, az Istenből, m é g p e d i g a Deus absolutus-ból kiindulva p r ó b á l t teológiát c s i n á l n i . Serveto és a t ö b b i a n t i t r i n i t á r i u s nem tett a z t á n többet, minthogy a h o m l o k t é r b e tolt s legfonto269

28

°) Lakos i. m. 23. 47.

sabbnak állított k é r d é s r e m á s feleletet adott, m i n t Kálvin és h í v e i . ) igaz, hogy Heltai n é z e t v á l t o z t a t á s a i t esetleg azzal is lehetne m a g y a r á z n i , hogy h a t á r o z a t l a n és a l k a l m a z k o d á s r a h a j l ó j e l l e m é r e u t a l u n k . Azonban ilyen m a g y a r á z a t t a l csu­ p á n Heltai keresztyénségének a l a k u l á s á t é r t e t h e t n ő k meg; ellenben t á r s a i m a g a t a r t á s á n a k m o t í v u m a i m é g m i n d i g f e l d e r í t e t l e n e k m a r a d n á n a k . Joggal vizsgáljuk t e h á t Heltai a l a k j á n a magyar r e f o r m á c i ó v á l t o z á s a i t . Melanchthon ha­ t á s á n a k k u t a t á s a s z e m p o n t j á b ó l sem é r d e k t e l e n . N á l a is n y i l v á n v a l ó , hogy Melanchthon m u n k á s s á g a sem közvetle­ n ü l , sem k ö z v e t v e nem okozta o k v e t l e n ü l a k e r e s z t y é n s é g nek a k á l v i n i z m u s felé való t e r e l ő d é s é t . í m e Heltai, i r o ­ dalmi m ű k ö d é s é t nézve, az 1550-es évek végéig nyugodtan tekinthető a lutheri r e f o r m á c i ó hívének. M á r pedig ha Me­ lanchthon h a t á s á n a k része lenne Heltai i r á n y v á l t o z á s a i ­ ban, akkor azok előbb t ö r t é n n e k . 270

27

°) Vö. e ponthoz Dávid Ferenc önbizonyságát Két könyvében, idézi Jakab i. m. 90. L . még uott 64.

VL Befejezés. Luther m ű v e Magyarországon. M á r a b e v e z e t é s b e n u t a l t u n k arra, hogy t a n u l m á ­ n y u n k t á r g y a ö n m a g á b a n nem szabja meg v i z s g á l ó d á s u n k t e r j e d e l m é t , sem i d ő b e n , sem anyagban. Csak a kijelölt időbeli h a t á r : az élő L u t h e r k o r a k o r l á t o z t a k u t a t á s u n k a t . Ilyen — e g y é b k é n t ö n k é n y e s n e k m o n d h a t ó , de k é n y s z e r ű — h a t á r k i jelölés n é l k ü l L u t h e r h a t á s á n a k vizsgálata nap­ j a i n k i g terjedhetne. Hogy m i l y e n nehéz m e g s z a k í t a n i a r e f o r m á t o r és a magyar k e r e s z t y é n s é g k ö z t i kapcsolat k u ­ t a t á s á t , azt legjobban a t a n í t v á n y o k m ű k ö d é s e mutatja. A l i g lehet k ü l ö n b s é g e t tenni azok k ö z ö t t a m a g y a r o k k ö ­ zött, a k i k L u t h e r u t o l s ó é v e i b e n j á r t a k k i n t W i t t e n b e r g ­ ben, és azok közt, a k i k k ö z v e t l e n ü l L u t h e r h a l á l a u t á n . Viszont azok, a k i k a negyvenes é v e k b e n fiatalon hallgat­ t á k Luthert, m ű k ö d é s ü k j a v á v a l messze t ú l n y ú l n a k azon a korszakon, amelyet vizsgálat a l á v e t t ü n k . L u t h e r m ű v é ­ nek h a z á n k b a n v a l ó t ö r t é n e t e s z e m p o n t j á b ó l pedig joggal kelt é r d e k l ő d é s t azoknak a magyar r e f o r m á t o r o k n a k a m u n k á j a is, a k i k n e k semmi s z e m é l y e s kapcsolatuk sem volt Lutherrel. E l é g Sztárai Mihályt e m l í t e n ü n k ; az ének eszközével r e f o r m á l ó „ i g a z " pap nem j á r t L u t h e r h a z á j á ­ ban, m é g i s egyik l e g e r ő s e b b oszlopa volt a L u t h e r á l t a l megtisztított Egyháznak. Ezzel a k o r l á t o z á s s a l függ össze t a n u l m á n y u n k r é ­ szeinek m o z a i k s z e r ű s é g e . V i z s g á l a t u n k t e r ü l e t é n sokszor b u k k a n t u n k olyan pontokra, amelyeken a t u d o m á n y o s é r d e k l ő d é s kielégíté­ sét csak a k k o r é r h e t n ő k el, ha a magyar keresztyénség t ö r t é n e t e m á s s z e m p o n t o k b ó l is l e g a l á b b n é m i l e g fel volna t á r v a . L e g i n k á b b azt a h i á n y t é r e z t ü k , hogy Erasmus és Melanchthon h a t á s a nincs m é g m e g n y u g t a t ó m ó d o n meg­ vizsgálva. E z é r t kellett a k e r e k s é g f e l á l d o z á s á v a l i n k á b b az e l é r h e t ő e r e d m é n y e k m e g á l l a p í t á s á r a és a m é g t i s z t á z a n d ó kérdések megemlítésére szorítkozni. V i z s g á l ó d á s u n k a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy ha­ z á n k keresztyénsége m é g Luther életében befogadta L u t h e r művét, a keresztyén Egyház evangéliomi reformációját. 1. Eleinte s z ó r v á n y o s a n jelentkezik L u t h e r h a t á s a . Egyes v á r o s o k b a n egyes p o l g á r o k s a papok k ö z ü l is egye­ sek megismerkednek s foglalkoznak a wittenbergi moz-

galom tanításaival. É r d e k l ő d é s ü k részint kíváncsiságból, részint vallási szükségérzetből, részint humanista szellem­ ből fakad. Az ú j szellemet e l s ő s o r b a n a l u t h e r i k ö n y v e k k ö z v e t í t i k . Az o r s z á g h a t á r o k o n á t n y ú l ó , a szellemi moz­ galmak szelét hamar m e g é r z ő k i r á l y i u d v a r i élet is élén­ ken reagál a németországi eseményekre. A személyekre való h a t á s k ö r e egyre-egyre t á g u l . Ä X V I . s z á z a d k ö z e p é n leér a falvak l a k o s s á g á h o z . Ezzel a t é r b e l i terjedéssel j á r e g y ü t t az, hogy az o r s z á g t ö r z s l a k o s s á g a a nemzeti nyel­ vek k ü l ö n b s é g e n é l k ü l megismerkedik L u t h e r m ű v é v e l , és szívesen fogadja. 2. A l u t h e r i e g y h á z j a v í t á s t e r m é s z e t é v e l függ össze az, hogy n e m annyira L u t h e r személye áll az é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a n , m i n t i n k á b b maga a k e r e s z t y é n s é g meg­ ú j u l á s a . Míg N é m e t o r s z á g b a n sokszor szól a l e l k e s e d é s a b á t o r n é m e t n e k , addig n á l u n k az Isten i g é j é n e k szeretete a b u z g ó s á g kútfeje. 3. A magyar r e f o r m á c i ó á l t a l á b a n az Isten i g é j é n e k jegyében i n d u l és halad ú t j á n . A k i k a h ú s z a s években a vallást b í r á l g a t j á k , a h i b á k a t , r o m l á s o k a t az ú j r a hirdetett és olvasott Ige t ü k r é b e n l á t j á k meg. A magyar r e f o r m á ­ t o r o k n a k m i n d az a gondjuk, hogy a t ö r v é n y és az evan­ géliom t i s z t á n , h a m i s í t a t l a n u l k ö z ö l t e s s é k a h í v e k k e l . A k e r e s z t y é n e k L u t h e r t a n í t á s a szerint az I g é b e n Krisztus ingyen k e g y e l m é t , á l t a l á b a n a m a g á t k i j e l e n t ő Isten s z a v á t veszik. L u t h e r h ű t a n í t v á n y a i n a k a t a n í t á s á b a n a Szent­ í r á s m e g b e c s ü l é s e nem e g y s z e r ű e n a humanista f o r r á s ­ tiszteletből t á p l á l k o z i k , hanem a b b ó l a s z ü k s é g é r z e t b ő l , hogy a b ű n ö s ember v á l a s z t k a p j o n t e h e t e t l e n s é g é b e n erre a k é r d é s r e : kiben b í z z a m , hogyan ü d v ö z ü l ö k . 4. A l u t h e r i r e f o r m á c i ó i n t é z m é n y e s s é g e Magyaror­ s z á g o n abban n y i l v á n u l t , hogy az i g e h i r d e t é s visszanyerte a g y ü l e k e z e t e k b e n eredeti j e l e n t ő s é g é t . Míg L u t h e r h a z á ­ j á b a n és m á s f e l é sokhelyt a felsőség intézkedései tették á l t a l á n o s s á a r e f o r m á c i ó t , addig n á l u n k ebben a k o r b a n e g y e d ü l az i g e h i r d e t é s , az Isten k e g y e l m é n e k eszközei, t e h á t t i s z t á r a e g y h á z i i n t é z m é n y e k m u n k á l t á k a keresz­ t y é n s é g m e g ú j u l á s á t . Ezzel a t é n n y e l m a g y a r á z h a t ó meg az, hogy a vizsgált korban sem M a g y a r o r s z á g r ó l álta­ l á b a n , sem egyes t e r ü l e t e k r ő l nem m o n d h a t j u k el, hogy ott L u t h e r k e r e s z t y é n s é g e teljes m é r t é k b e n m e g v a l ó s u l t . Ellenben L u t h e r m ű v é n e k h ó d í t á s á t m i n d e n ü t t m e g á l l a p í t ­ hatjuk, ahol ú j r a a Krisztus e v a n g é l i u m á t h i r d e t t é k és megint h a m i s í t a t l a n u l n y ú j t o t t á k a s z e n t s é g e k e t a gyüle­ kezetekben. Az igaz k e r e s z t y é n s é g n e k ez a n o r m á j a anyn y i r a jellegzetesen lutheri, hogy m i h e l y t m á s m é r t é k e t al­ kalmaztak, — m é g h a c s u p á n f o r m á l i s a n is — , m á r tar-

1

talmilag is elhajoltak a l u t h e r i i r á n y t ó l . ) Az ú r v a c s o r a i t a n í t á s is a z é r t adott lehetőséget a s z é t s z a k a d o z á s r a , mert sokan ö n m a g á b a n véve s nem a Krisztusban megjelent ke­ gyelem s z e m p o n t j á b ó l t á r g y a l t á k . — Az a tény, hogy a magyar n e m z e t r ő l nem mondhatjuk k i egyetemlegesen: e v a n g é l i k u s s á lett, szorosan összefügg azzal, hogy a ke­ r e s z t y é n s é g maga is élet, sohasem kész, bevégzett ered­ m é n y , hanem m i n d i g eleven folyamat. Amíg t e h á t egy­ részt f o r r a d a l m i változást sem okozott h a z á n k b a n a l u ­ t h e r i r e f o r m á c i ó , addig m á s r é s z t csak annyiban élt L u t h e r lelke a magyar r e f o r m á c i ó b a n , a m í g eleven mozgalom, folyton h a t ó élet maradt. 5. A m í g a b ű n ö s ember ö r ö k k é r d é s e eleven erővel él a mozgalom v e z e t ő i b e n , s a m í g ennek m e g f e l e l ő e n az evangéliom megbecsülése a reformáció rugója, mindaddig Luther szellemében alakul a keresztyén egyházi élet. Ha­ z á n k b a n is akkor k e z d ő d i k L u t h e r m ű v é n e k m e g t a g a d á s a , amikor a tekintély szerepébe az isteni kijelentés helyett a nagy k e r e s z t y é n mesterek vagy a hivatalos szervek (pl. zsinatok) t a n í t á s a lép. A helyes teológia, az igaz istenisme­ ret b e n s ő m o z g a t ó ereje t ö b b é nem a b ű n ö s embernek a k á r h o z a t t ó l való félelme s az Isten i r g a l m a s s á g á b a vetett hite, hanem p u s z t á n az objektív t u d o m á n y o s k o d á s . A teo­ lógia k ö z é p p o n t j á b a a Krisztusban megjelent Isten helyett az Isten abszolút fenségének gondolata k e r ü l . Luther nagy m u n k a t á r s á n a k , Melanchthonnak is v a l ó s z í n ű l e g abban a tekintetben k e l l valamelyes szerepet t u l a j d o n í t a ­ n u n k a r e f o r m á c i ó v á l t o z á s a i b a n , hogy a r e n d s z e r e s s é g r e való feltétlen t ö r e k v é s s e l , a vallási i g a z s á g o k n a k t u d o m á ­ nyos k é s z s é g b ő l való b i z o n y í t á s á v a l arra i n d í t o t t a a ma­ gyar t e o l ó g u s o k a t , hogy t u d o m á n y u k a t m é g a k e r e s z t y é n kijelentéshitnél is feljebb becsüljék. 6. L u t h e r k o r á b a n h a z á n k b a n is rugalmas volt a re­ f o r m á t o r o k t e v é k e n y s é g e . M u n k á j u k a s z ü k s é g h e z igazo­ dott. T a n í t á s u k b a n m i n d i g az a k é r d é s d o m b o r o d i k k i , amelynek a t i s z t á z á s a k ö r ü k b e n a l e g s ü r g ő s e b b . Kezdet­ ben L u t h e r hívei n á l u n k is csak egyes, k ö n n y e n s é r t h e t ő p o n t o k o n t á m a d j á k a r e f o r m á l a t l a n vallást, k é s ő b b pedig főleg a szentekben való bízást ostorozzák és a mise „anti­ krisztusi" megrontását gúnyolják. Mind inkább évényesül az a t ö r e k v é s , hogy az E g y h á z élete a maga egészében visszanyerje t i s z t a s á g á t . A h ú s z a s évek a p r ó c s a t á r o z á s a i u t á n a harmincas é v e k b e n a g y ü l e k e z e t i istentisztelet meg*) Itt említem Asztalos Miklós dolgozatát: A wittenbergi egyetem és a magyarországi kálvinizmus. Különlenyomat a bécsi magyar tör­ téneti intézet 193'2-i évkönyvéből. Érdekes kísérlet a lutheri reformá­ ciótól való elfordulás problémájának megoldására; az immanens teo­ lógiai okokat azonban háttérbe szorítja.

t i s z t í t á s á é r t f o l y i k a k e m é n y k ü z d e l e m . A mise k ö r ü l i har­ cok i r o d a l m i e m l é k e i k e l l ő k é p p e n t a n ú s í t j á k , hogy a ma­ g y a r o r s z á g i l u t h e r i r e f o r m á c i ó ugyancsak az E g y h á z isten­ tiszteleti életének h e l y r e á l l í t á s á n m u n k á l k o d o t t . Az éne­ kek szerzése és az é n e k e s k ö n y v e k k i a d á s a szintén a g y ü l e ­ kezet é p ü l é s é t szolgálja. Az egyes h í v e k e t pedig a k á t é k , a p r é d i k á c i ó k s a t a n í t á s egyéb eszközei, m i n t p é l d á u l Sztárai dialógusai, vezetik Isten igaz tiszteletére: az üdvös­ s é g n e k e g y e d ü l K r i s z t u s t ó l való v a r a s á r a , az e g y e d ü l Isten i r g a l m a s s á g á b a n v a l ó bizodalomra. A r e f o r m á t o r o k e m u n k á j á h o z k é p e s t j e l e n t é k t e l e n a s z e r v e z k e d é s r e s álta­ l á b a n a k ü l s ő s é g e k r e f o r d í t o t t gond. 7. A keresztyén E g y h á z életének története mindenkor s z e n v e d é s e k és ü l d ö z t e t é s e k t ö r t é n e t e . L u t h e r m ű v e ha­ z á n k b a n is k e z d e t t ő l fogva szenvedett a z o k t ó l , a k i k be nem f o g a d t á k . A felsőség az egész korszakban n y i l t szán­ d é k k a l meg akarja s e m m i s í t e n i a mozgalmat, de előbb az o r s z á g g y ű l é s i t ö r v é n y e k v é g r e h a j t á s á n a k l a n y h a s á g a , ké­ s ő b b az o r s z á g szétesése m i a t t elfojtani nem tudja. A r ó m a i e g y h á z is üldözi, b á r szinte tehetetlenül k é n y t e l e n nézni híveinek a r e f o r m á c i ó i r á n t i r o k o n s z e n v é t s ahhoz való p á r t o l á s á t , valamint a gyülekezetek r e f o r m á l á s á t . A magyarországi reformációnak e sorsát Luther a l e h e t ő s é g szerint figyelemmel k i s é r t e . A t ö r ö k e l ő n y o m u l á sát prófétai lelke f á j d a l m á v a l és hitével szemlélte. Ha s z ü k s é g é t l á t t a , b á t o r í t o t t ; ha kellett, t a n í t o t t és i r á n y í t o t t . Személyes kapcsolataival á l t a l á b a n nagy m é r t é k b e n m u n ­ kálta ügye befogadását.

FÜGGELÉK. 1. M a g y a r o r s z á g i t a n u l ó k a wittenbergi egyetemen Luther életében. Első névsoruk 1585-ből való. Laskai Csókás Péter (Petrus Monedulatus Lascovius) a De homine magno etc. című (RMK I I I . 744.) művének ajánló beszédében felsorolja az addig Wittenbergben járt magyarországi ifjakat. (Könyve e részét szó szerint idézi Bod Péter egyháztörténelme: História Hungarorum Ecclesiastica I. Leiden 1888. 360kk.) E korszakra nézve az ő nyomán halad Joannes Ladislaus Bartholomaeides Memóriáé Ungarorum qui in alma condam universitate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confirmarunt, Pesthini 1817. műve is. Mindkét műnek hibája bizonyos felületesség; így például jellemző az első magyar­ országi hallgatónak: Baumheckelnek észre nem vétele, továbbá a leg­ több erdélyi és igen sok magyarországi német ifjúnak mellőzése. Alapos bírálatuk Révész Imrétől (id.) olvasható. (Magyar történelmi tár VI. 1859. 211kk.l A helyes névsor megállapítására új lehetőséget adott a teljes egyetemi anyakönyv kiadása: Album Academiae Vitebergensis ab a. Ch. MDII usque ad a. MDLX. Ex autographo edidit Carolus Eduardus Foerstemann. Lipsiae 1841. E kiadás alapján írta össze az erdélyi tanulókat Fabritius Károly. Tanulmánya: Die siebenbürgischen Stu­ dierenden auf der Universität zu Wittenberg im Reformationszeitalter, megjelent: Archiv des Vereines für siebenbürgisohe Landeskunde, Neue Folge, Band II. Kronstadt 1855. 134kk. Ugyancsak Foerstemann alapján állította össze Révész Imre az első teljességre törekvő és közvetve az anyakönyvi adatokhoz ragaszkodó névsort: Magyar tanulók Witten­ bergben Melanchthon haláláig. Magyar történelmi tár VI. 1859. 205. Teljesen ezt a névsort vette át Franki Vilmos „A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században" (Budapest 1873.) c. művébe. (290kk.) Változás csak annyiban van nála, hogy nem a félévek, hanem a polgári évek rendjében adja a neveket, és elhagyja a beiratkozás keltét. Viszont átveszi Révész névsorának legtöbb sajtóhibáját. Végül az „Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából" I. és IV. kötete (Bp 1902, 1909) egészen a Frankinál levő névsort közli. E három névsor tehát teljesen ugyanegy megítélés alá esik. Sok név javítandó bennük Foerstemann kiadása alapján is, de még inkább javításra szorul a névsor azon helyesbítések alapján, amelyek az Album Academiae Vitebergensis ab a. Ch. MDII usque ad a. MDCII. Volumen tertium continens indices sub auspiciis bibliothecae universitatis Halensis editum. Halis 1905 végén az I. kötetre nézve állanak. Sok helyes figyelmeztetést nyújt az e kötetben álló helységmutató is. A nevek közlésében szigorúan ragaszkodom az eredeti anya­ könyvek alapján készült Album Academiae Vitebergensis I. és I I I . kötetéhez, még akkor is, ha feltehető, hogy az idevágó adatok birto­ kában az eredeti bejegyzés is máskép volna olvasható. Feltétlenül szükségesnek látszik az eredeti anyakönyveknek magyar ember részé­ ről ilyen szempontból való újra átnézése. A nevek mellett álló számok az idézett Album I. ill. I I I . köte­ tére utalnak; azt a lapot, hasábot és sort mutatják, ahol a név található.

1522. nyári

félév.

Georgius Baumheck el de Nouosolio dioc. Strigonien. 112b, 36. Martinus Ciriaci de Leowczofra Dio. Strigionien. 113a, 8. ) 1

1522/23. téli

félév.

Joannes Bontzler Zcytburgen. transiluanus Alenss dioc. 115a, 13. Joannes kousch transiluanus Albenss. dioc. 115a. 15. Valentinus H a l t r i c h transiluanus Alben, dioc. ápr. 7. 115a, 17. 1523124. téli

félév.

Dionisius Lincius Pannonius. 119b, 35. III. 813. Balthazar Gieba Buden. 120a, 7. Matheus Thome Nouosolianus Strigonien. dioc. 120b, 39. 1524. nyári

félév.

Joannes Vthmannus Vngarus Buden, (máj. 29.) 122a, 4. Joannes Casler dioc. Strigonen. (jún. 2.) 122a, 23. ) 2

1526. nyári

félév.

Christannus Lanius Gybnitz Vngarie. 128a, 8. III.

814.

1527. Johannes Siglerinus de leutschauia Dioc. Strigonien. 7. 129a, 30. III. 814. 1528. nyári Wolfgangus Talhuser Posonien. Cracouien. 131b, 30. 1529. nyári

máj.

félév. dioc.

Strigonien.

Mgr.

félév.

Johannes Siluestris D i o : agragen. júl. 31. 136a, 14. Johannes Henckelbich vngarus szept. 6. 136b, 7. Michael Salei ex vngaria szept. 7. 136b, 11. *) Bruckner, A reformáció és ellenreformáció története a Sze­ pességen I. Bp 1922. 54. 2. j . szerint az anyakönyvi bejegyzés ez: „Mar­ tinus Ciriaci de Lewczosia Dioc. Strigoniensis". ) Az eddigi névsorokban itt Georgius Transsiluanus Mistricien következik. I I I . 792. szerint a morvaországi Mistritz-re való. 2

1529130. téli

félév.

Mathias Biro de W a y 3 Decem. H u n g . 137b, 22. Gregorius Johannis Debreczinus Hung. dec. 3. 137b, 23. Joannes Daxs ex Newsidell márc. 21. 138a, 29. Mgr. Egidius Faber Cremniccen. ápr. 2. 138b, 3. 1530. nyári

félév.

Simon Transiluanus Cassouiensis. III. 814. 1530/31. téli

(okt.

17.)

140b,

27.

félév.

Leonhardus Stockei Bardfensis hungarus. 141a, 18. III. 814. Benedictas Blasij transsiluanus. 141b, 12. III. 814. Demetrius Cydae de Coris vngariae. 141b, 13. Emericus osorinus ex hungaria. 141b, 14. Lucas T h u r i n u s ex Hungaria. 141b, 15. 1531. nyári

félév.

Andreas Lupus Strigoniensis okt. 13. 143a, 20. III. 814. 1531/32. téli Franciscus Tornensis. (márc.

félév.

30. után)

1532. nyári

144b, 9. 9f

félév.

Simon Agriensis Hungarus. 145a, 36. Stephanus Galzeechy vngarus. 145b, 31. III. 1532/33. téli

814.

félév.

Joannes Antalh Vngarus. 147b, 35. 1533. nyári

félév.

Gregorius Saltzer Schemnicensis hungarus. 149a, 23. Johannes Baronius de Kohly, dioc. quinque ecclesiensis Hungarus júl. 23. 150a, 5. Benedictus Zerenciensis, dioc: Agriensis. 150a, 8. Martinus Patzolinus eiusd: Dioc: hung: 150a, 10. Gregorius de Belswitz, hungarus ad Caschoniam aug. 5. 150a, 20. D. Caspar de Zeten hungarus diocesis Strygoniensis okt. 5. 150b, 19. III. 814. Mattheus Babay Simichius hungarus okt. 14. 150b, 23

1533/3A. téli

félév.

Michael vngar Strigoniensis. gratis inscriptus. 152b, 29. Gregorius Faber Soproniensis. gratis inscriptus. 152b, 31. 153A. nyári

félév.

Lucas siluestris vngarus. szept. 19. 15ka, 6. Thomas de vihel vngarus. szept. 19. 15ka, 7. 1534J35. téli

félév.

Andreas Sauer Cremnicensis. 156b, 31. Franciscus Leutschouiensis. 157a, 12?) 1536. nyári

félév.

Jacobus himelreich kremnisensis. 160a, 2A. III. 815. Lucas Hunnadinus Vngarus. 160b, 30. Leonhardus Vueisbeck Vngarus. 161a, 5. Georgius kakas i . e. gallus ) vngarus. 161a, 20. Thomas de Strigonia vngarus. 161a, 21. Stephanus Sass vngarus. 161a, 28. Benedictus Locinus Vngarus. 161a, 29. III. 815?) Christopherus Breiss posoniensis. 161a, 36. Sebastianus Boldius vngarus. 161a, 37. Petrus Stockei a Bartha vngarus. Gratis inscriptus. 161b, 20 4

1536/37. téli

félév.

Martinus Hentius de Husbach Transsyluaniae. 162a, 19. III. 815?) Johannes Bognerus Transsyluaniae. 162a, 23. III. 815. Franciscus Haschadi Nobilis Vngarus. 163a, 13?) Laurentius Möldener ex Schemnitz Vngar: 163b, 1. Michael de Ea Kalo. Vngariae. 163b, 3. III. 815. Christannus Kostius Sabesiensis Transsil: 163b, 16. Lucas Bildhalmer Mechelsdorfer Transsil: 163b, 18. 3

) Az eddigi névsorokban itt Johannes Peter de fillach, 157a, 16, következik. De I I I . 756. bizonyára helyesen származtatja a karinthiai Villa ch-ból. *) Primum scriptum fűit: „de Tornau". ) 1544. okt. 15. Wittenbergben lelkésszé avattatott: „.Benedictus Ruber. Locinus Hungarus." Prónay Dezső báró — Stromp László, Magyar evangélikus egyháztörténeti emilékek. Bp 1905. 6. Valószínűleg azonos vele. ) 1543. szept. 19. ordinálták. Prónay-Stromp i. m. 5. ) E T E 4, 575 adata alapján valószínűleg azonos Hassági Fe­ renccel, akinek 1535-ben Ferdinánd a zalavári apátságot adja. E T E 3, 63. G

8 7

/

Paulus Rubigallus Cremnitz. 163b, 21. Gregorius schegschwariensis Irans: 165b, 8. III. 1537138. téli

s

815. )

félév.

Stephanus Chulomi Vngarus. 168b, 18. Gregorius Peter Vngarus. 168b, 19. Nicolaus Rinolaus Vngarus. 168b, 20. Petrus Czaludinus Vngarus. 168b, 21. 1538. nyári

félév.

Valentinus Grenicerus Bistricensis. 169a, 16. ? Alexander Tringner Transsyluanus. 169b, 8. Hieronymus MéXac; Transsyluanus Coronensis. 169b, 9. Joannes Ryssus Coronensis. 169b, 11. Benedictus | _ . . . 170b, 3. Stephanus f ^ungari. Franciscus Vuitnerus Transsyluanus. 170b, 16. Paulus Benckner Coronensis. 171a, 20. Paulus Sartor ex Alba Regali P a n n ó n i á é . 171a, 24. Bartolomeus Bognerus Coronensis Transsyluanus. 171a, 28.°) Jacobus Segodunensis Pannonius. 171b, 7. Emericus Pesti ex diocesi Vaciensi. 171b, 3k. Demetrius Temesuarinus Pannonius. 172a, 19. Joannes Kisseriensis Pannonius. 172a, 20. T T

G

u

n

c

i

n

i

m

1538139. téli

h

)

/ f

félév.

Bartolomeus Altenberger Zibiniensis Transsyluanus. 173b, 26. 1539. nyári

(febr.)

félév.

Caspar de S. Gottardo Pannonius. 176a, 36. 1539IAO. téli

félév.

Sigismundus Gelaeus Transsyluanus. Í77er, 30. Caspar Petzsehe Clausenburgensis. /77a, 31. 15A0/A1. téli

félév.

Gregorius wisacknaj Vngarus okt. 22. 18Aa, 38. Demetrius Batisi Vngarus okt. 22. 18Ab, 22. Josephus pesti vngarus nov. 22. 185b, 29. Joannes Henckel Leutschouiensis nov. 23. 186a, 2. 8 9

) 1540. okt. 24. avatták lelkésszé. Prónay-Stromp i. m. 4. ) 1542. ápr. 12. avattatott lelkésszé. Prónay-Stromp i. m. 5.

Conradus Henckel Leutschouiensis nov. 23. 186a, 3. Emericus Putnagi Vngarus dec. 19. 186b, 8. 1541. nyári

félév.

Joannes Saltzer Schemnicensis. 189a, 25. Joannes Sommer Cassioforensis Vngarus. 191b, 5. )

(okt.

17?)

10

1541/42. téli

félév.

Andreas Batizi Vngarus. márc. 19. 193b, 42. Blasius Felnemetsi Vngarus. 193b, 43. Valentinus Vagner Transiluan. ápr. 13. 194a, 30. Georgius hogresius Transiluanus. ápr. 16. 194a, 33. III. 816. Bartolomeus Fraxinus Vngarus. (ápr. 24.) 194b, 6. Basilius Turmerius Vngarus. (Gratis inscr.) márc. 20. 195a, 17. 1542. nyári

félév.

Stephanus de Copatz Hungarus. (jún.) 196b, 25. Joannes Gonisch Caseoforensis. (júl.) 197b, 31. Stephanus Gauoj Hungarus. (júl.) 197b, 35. ) Caspar Pastor Hungarus. (aug.) 198a, l. ) 11

12

1542/43. téli

félév.

Caspar Heltensis Transsiluanus. febr. 17. 201b, 10. Stephanus Seghedinus Hungarus márc. 22. 202a, 3 Benedictus Abadius Hungarus 202a, 4. ) Franciscus Mobinus Hungarus 202a, 5. ) Blasius Byhorinus Hungarus 202a, 6. Christophorus Guldener Cepusiensis. márc. 24. 202a, 15. Georgius Felsner Coronensis. márc. 30. 202a, 24. Fabianus Rupensis Coronensis. márc. 30. 202a, 25. ) Matthias phronius Coronensis. márc. 30. 202a, 26. Thomas Wemelius Coronensis Transyluanus. márc. 30 202a, 27. ) Johannes Tortlerus Transsiluanus Schemiricensis. ápr. 25. 203b, 6. III. 816. 13

14

15

16

10

) ") ) ) ) 12

13

14

1548. febr. 22. ordinálták. Prónay-Stromp i. m. 8. = Gävay. MPrEtAt XI. 14. E T E 4, 577. = Pásztai. MPrEtAt X I . 54. 1544. okt. 15. ordinálták. Prónay-Stromp i. m. 6. = Mohi. Vö: Félegyházi Űj-Testamentomának Ajánlása. RMK

I. 218. 15

) 1543. júl. 18. ordinálták: „Fabianus Reppisser. ..". Stromp i. m. 5. ") = Bomelius?

Prónay-

Johannes Allagij Vngarus nobilis, ápr. 27. 203b, 9. Andreas Vduarj Vngarus. ápr. 27. 203b, 10. Martinus Roseman Vngarus, Carponensis. ápr. 29. 203b, 18. 1543. nyári

félév.

Albertus F o r m l o c h transsiluanus. (júl.) 205b, 23. Blasius V a r i j Vngarus. (júl.) 205b, 24. Martinus Caluus sibiniensis transsiluanus. (júl.) 205b, 25. Seruatus Gislerus Coronensis. (júl.) 205b, 27. 1543/44. téli

félév.

Emericus Palutzki Vngarus. (jan.) 209a, 27. Leonhardus Gross Cybiniensis transilua: (febr.) 209b, 10 Georgius Rudolffi veterisoliensis vngarus. (márc.) 210a, 5 Michael Kuntz Transiluanus. (ápr.) 210a, 37. Valentinus Caroli Vngarus. (ápr.) 210b, 34. 1544. nyári

félév. 1T

Dominicus Lucinus Coronensis. (máj.) 213a, 9. ) Georgius Saltzbauck Carponensis. (máj.) 213b, 20. Casparus ex Giula Vngarus. (máj.) 213b, 22. Joannes Hensel Bartphensis. (jún.) 214a, 6. Albertus Lanio Leutzschouiensis. (jún.) 214a, 18. Christopherus Molnerus Caseoforensis. (jún.) 214a, 19. Simon Bolemus Coronensis. (júl.) 214b, 12. Joannes Moscopius Cremnitziensis. (okt.) 216b, 7. Michael Nedoschousky ex Hungaria. (gratis adscriptus) 217a, 3. 1544/45. téli

félév

Christopherus Lippensis Vngarus okt. 26. 217b, 21. Siteffanus Harsani Vngarus nov. 24. 218a, 14. Thomas Kisani Vngarus nov. 24. 218a, 15. Emericus Sigetinus Vngarus dec. 20. 218b, 12. Petrus de Zcschapa Vngarus jan. 7. 218b, 24. Joannes Mediomontanus Vngarus jan. 7. 218b, 25. ') Mattheus Muldner Schemnicensis jan. 15. 218b, 36. Georgius Huter Cibinianus márc. 3. 219a, 37. III. 817. Petrus Hammerus Transsyluanus márc. 3. 219a, 38. Emericus Roxer Zcipsensis márc. 17. 219b, 43. 19

") 1549. febr. 27. avatták „Dominicus Lucillus"-t. Prónay-Stromp i. m. 9. ) 1546. júl. 21. avatták: „Johannes Petratzsch vom Miltelberge". Prónay-Stromp i. m. 7. 18

Albertus Feltoti Vngarus márc. 21. 220a, 5. Georgius Prodabisinus Vngarus márc. 21. 220a, 6. Johannes Cosmider Posnauiensis ápr. 1A. 220b, 26. ) Petrus Roetzcwingen Transyluanus ápr. 23. 221a, 2A. Leonhardus Crommerius Eltzschouiensis ápr. 26. 221b, A. 99 Jacobus Judicis Bartzensis ápr. 27. 223a, A. Stanislaus Fechter Rosenbergensis ápr. 30. 223a, 6.9? Matthias Midalio Rosenbergensis ápr. 30. 223b, 2. 99 19

15A5. nyári

félév.

Sebastianus Bringer Strigouiensis máj. 2. 223a, 17. 99 Matheus Segetinus Vngarus. jún. 13. 225a, 12. Raphael Steger ex nouisolio Vngarus. jún.13. 225a, 13. Bartholomeus Malas Coronensis Transsiluanus. jún. 13. 225a, 1A. ) Joannes Samboki Ternaoiensis Vngarus. jún. 29. 225b, 18. Joannes Schreiner Suproniensis Vngarus jún. 29. 225b, 20. III. 817. Nicolaus Esterinus Vngarus aug. 226a, A3. III. 817. Paulus Zegedinus Vngarus. aug. 20. 226b, 2. III. 817. Simon Bogknerus Transsiluanus. szept. 226b, 31. ) Michael Raychyani vngarus. okt. A. 227b, 9. Martinus a S. Elisabeth Vngarus. okt. 1A. 227b, 25. ) 20

21

22

15A5JA6. téli

félév.

Franciscus Litteratus Klausenburgen. Vngarus. okt. 30. Blasius Dobertzin Vngarus. nov. 229a, 12. ie

228a,

) Valószínűleg Rozsnyóra való. Vö: Bartholomaeides i. m. 20. E T E 4, 585. ) 1546. dec. 20. ordinálták „Bartholomeus Melas"-t. PrónayStromp i. m. 7. ) Azonos nevűt avattak 1541. nov. 16. Prónay-Stromp i. m. 5. j 1546. júl. 21. ordinálták: „M. Martinus Valentitz (Valenlitz) von S. Elizabeth .. ." Prónay-Stromp i. m. 7. Vö. E T E 4, 578. 20

31

2 2

2. G á l s z é c s i I s t v á n : A k e r e s z t y é n i t u d o m á n y r ó l v a l ó r ö v i d k ö n y v e c s k e . 1538. A k e c s k e m é t i Városi K ö n y v t á r b a n őrzött töredék. Vö: e mű 147—150. 1. A töredékről 1912-ben álhasonmás készült, a kiadás azonban elmaradt. Mivel az akkor készült kefelevonat szövege teljesebb, mint a most őrzött leveleké, a talált töredék egyes részei szintén elvesztek. Ezért, bár a szöveg közlésében elsősorban a meglévő töredékre támasz­ kodom, a korrigált kefelevonat szövegét is segítségül vettem. Nyomdatechnikai okokból több betűt át kellett írnom; pl. nem teszek különbséget a kétféle s között, a kis e-vel ellátott w-t és o-t ü-nek, ill. ö-nek írom. A könyv helyesírásának sajátossága az összetett jegyek­ ben álló ij. A legtöbb helyen valószínűleg a két ponttal ellátott y-t pótolja; esetleg csak a nyomdász értette félre a kéziratot. (Érdekes, hogy Gálszécsi neve a wittenbergi egyet, anyakönyvbe úgy van be­ írva, hogy AV I. 145b, 31 még így közölte: Galzeechij, a I I I . 814. pedig így: Galzeechy.) Általában nem vezetett nyelvészeti érdek, hanem csak a szöveg tartalmának közlése volt célom. Egyébként az eredeti helyes­ írás megfigyelhető a G4 lapról készült fényképmellékleten.

(Cl) z ü u n k b e n bikessighet és eoreomet, Ro: v. Ez h ü t n e l k ü l lehetetlen dolog hogy ember ü d v e o z ü l y ö n heb: x i és ez h ü t istennek cijelekedete, aiandoka Col: i j . et Joan: v i . zent lelek istennek általa m i i b e n n ü n k teremtetett, istennek ighyinek halgatasabul r o m : x. Ees i m a r ez az euangeliom: b ü n e o s ö k n e k h i r d e t n i b ü n e o k n e k bocijanattyat, igazulast es eorök yletet christusban való h ü t i r t , ingyen hogy üdveossigh e k r ü l bizonyosok legyenek, mert m i n t az ingyen való ighiret b i z o n y o s s á g n a k oka, azonkippen az ok alatt való teott ighiret ketelkedisnek oka. De az euangeliom ingyen i g h y r i b ű n e i n k ­ nek bocijanattyat, azirt b i z o n y o s s á g n a k oka. Az teoruin penig ok alatt, azaz teoruinnek be tellyesytiseirt i g h y r i b ű n e i n k n e k bocijanattyat, azirt ketelkedisnek oka m i n t lathattyuk az b a r á t o k b a n , k i k azirt k é t e l k e d n e k üdueossighekreul, hogy cijak az teoruint forgattyak m i n t az teorökök. Azirt cijak ez ighe, ingyen, valaztya el az euangeliomot a l e o r u i n t ü l , mert a m i n t m o n d á m az teorvinis i g h y r ü d u e o s sighet de a parancsolatoknak be tellyesytiseirt, mellyeket — C — (C2) mellyeket mire hogy senki be nem tellyesythet Rom. v i i j . azirt az t e o r u i n b ü l senki nem iidueozülhet. Az euange­ liom penig b ü n e o k n e k bocijanattyat, igazulast es eorök iletet ighyr christusban való h ü t i r t ingyen hogy m ü ü d u ö s s i g h ü n k r ü l bizonyosok l e g y ü n k zentpalnak m o n d á s a zerint Ro. I i j ,

minyaian b ű n ö s ö k vagyunk mert az teoruinnek eléghet nem t e h e t ü n k , De meg igazultatunk ingyen iesus christusnak v á l t s á g á n a k általa, k i t n e k ü n k az isten engheztelöyül adott h ü t ü n k n e k általa, ephe. i j . Irgalmassagbul ü d u ö z ü l t e t e k , h ü t ­ bül nem tü magatoktul, istennek ayandoka ez, hogy valaki ne dicijekethessik, azaz cijelekedetiben ne bizhassik. Ytt eotczör neuezi az k y rekezteo ighyket, mellyek minden cijelekedetinket az üduössigtül k y rekeztik, es az ü d u ö s s i g h e t tulaidonityak cijak az i r g a l m a s s á g n a k , T i t . i i j . Nem az m ü cijelekedetinkbül, kiket t y z ü n k vala hanem az ü irgalmassá­ gából m ü n n k e t ü d u ö z y t e t t . Ezek n y l w a n való bizonsagok. mellek n y l w a n vallyak hogy cijak irgalmassagbol ü d u e o z ü l l l y ü n k nem az m ü e r d e m i n k b ü l . (C3) b ü l . De az i r g a l m a s s á g o t züksig h ü t u e l fogadnunk: azirt m i n d egy ez ket m o n d á s : Irgalmassagbul ü d u e o z ü l ü n k , és h ü t b ü l ü d u e o z ü l ü n k . mert az h ü t i r g a l m a s s á g n a k byzodalmat yedczi, azirt m i k o r mongyuk hogy h ü t b ü l ü d u e o z ü ­ l ü n k ez m o n d á s t e kippen ercijed, hogy i r g a l m a s s á g n a k b i zodalmabul ü d u e o z ü l ü n k , melly i r g a l m a s s á g n e k ü n k bizo­ nyos nem az m ü e r d e m ü n k i r t hanem christusirt. Touabba m i k o r mongyuk hogy cijak az h ü t üdueozyt, nem wgy kell érteni, hogy cijak az egy iozagos m ü e l k e d e t üdueozicijen és az egyebek nem züksighesek. De az irgalmassagrul kell érteni ennek értelmit: cijak az h ü t b ü l ü d u ö z ü l ü n k , azaz cijak az i r g a l m a s s á g n a k bizodahnabul ü d u e o z ü l ü n k . Azirt m i k o r az h ü t e o t hallyatok, mindiarast zemeiteket istennek i r g a l m a s s á g á r a wessitek, és ez m o n d á s t , h ü t b ü l ü d u ö z l ü n k , mindenha e kippen ercijtek, i r g a l m a s s á g n a k bizodalmabul ü d u ö z ü l ü n k , mellyet züksig h ü t u e l fogadnunk. Ezt ezirt mondom hogy tudatlanok e mondasbul (cijak hütbeol ü d u e o ­ zülünk) meg (CA) ne bantassanak, mert ezt nem eggy iozagos m ü e l k e d e t r ü l kell érteni hanem i r g a l m a s s á g n a k bizodalmarul. I m a r k i c i j yoda olly balgatag k y i r g a l m a s s á g n a k ez dicijretit nem b i ­ zonytana, és ez nagy vigaztalason nem eorülne, és zent P á l ­ nak é r t e l m e ez, m i k o r azt mongya hogy h ü t b e o l üdiceozül ü n k nem cijelekedetinkbül, h ü t b ü l azaz i r g a l m a s s á g n a k bizodalmabul, mert az h ü t e o n ü minden ha i r g a l m a s s á g n a k bizodalmat erti, kinek cijak tuladonijtya az ewduössighet az m ü ü d u ö s s i g ü n k n e k bizodalmairt. E kedig zoltam teoruin­ nek és euangeliomnak külembezisirül, mellyet valaki meg nem esmerhetend nagy tiuelghisbe lizen. I m m á r az credót m a g y a r á z o m meg. — Hyzek eggy istenben. — Az h ü t nem cyak esmeretet iegyez, azaz nem cijak ezt ieczi hogy tuggyuk az istent . m i n d e n h a t ó n a k lenni, és christust züz mariatul zwlettettett, és megholtat lenni, melly h ü t az e o r d ö g h b e n i s

vagyon. De iegyez bizodalmot, hogy m i n e m ü t . . . mongy . . . zent yras az istent o l (C5) lyatinnak h i g g y ü k nagy bizodalomual n e k ü n k lennye, De az yras mongya hatalmasnak és irgalmasnak lenni &c. azirt h i z z ü k hogy n e k ü n k irgalmas ligien meg boeyassa ne­ k ü n k m i n d e n b ű n e i n k e t , és m ű n k e t ü d u o z y c i j e n ohristusirt. — Eggy istenben: — Az isten hogy eggy ligyen allapattyaban de zemilyben h á r o m , zent yrasual byzonytijuk elleözzör hogy eggy isten ligyen byzonytyuk Moysesnek m o n d á s a u a l ky eggy istenrül vgy y r Deut. v i . halgasd meg sydosagnak nype, az the w r a d istened eggy. Zent Palis ielenti i . Corin. v i i j . hogy eggy isten ligyen, tuggyuk (wgy mond) hogy eggy baluau sincijen ez welagon, ees hogy teob isten se ligyen hanem cijak eggy. Mert i o l lehet vadnak k y k mondattatnak poganoknak isteneknek, De maga m ü n e k ü n k kerestieneknek eggy i s t e n ü n k vagyon, k y az atya isten, k y által minde­ nek vadnak, es m ü ew általa vagyunk és eggy az w r Iezus Christus kinek általa mindenek vadnak és m ü eü általa va (C6) vagyunk. Touaba, vgyan azon zent Pal apostol i . T i m o t . i j . eggy (vgy mond) az isten, eggy esmeglen istennek és em­ bernek keozbe iaroija, az Iesus Christus igaz isten és ember. Annak felette hogy b a r o m zemilyek legyenek byzonytyuk v r u n k n a k mondasaual mennyetek el ez ziles velagra tanicyatok az nipet, meg kerezteluin ü k e t atya, fiw és zent liléknek newibe: I t t w r u n k b a r o m zemilt neuez, és effyenleo haltamat és tizhessighet aad nekiek. Mas bizonsagunk vagyon zent Mathetul y r t euangeliomnak harmadik rizyben, h o l h á r o m zemilyeknek n y l w a n walo walaztasa meg teczik Christus meg kereztelkeduin lataa istennek l e l k i t . . . alaa zalla ga­ lambnak abrazattyaban és ü reya yeoue ós ime yllyen zozat mennyorzagbol hallattatek, ez az en zerelmes fyam, k y i r t en embereknek meg kegyelmeztem, ewt halgassatok. H a r m a d bizonsag zent Ianos, h á r m a n vadnak k i k b i z o n y s á g o t adnak menyorzagban, atya, f y w , és zent lilék, és ez h á r m a k eggyek azaz, ez h á r o m zemily eggy isten, Zent h á r o m s á g n a k bizonytasa . . . nagyot (C7) n y o m és kegyeseknek eléghet tyzen. — Menynek feoldnek teremteyben. — Ez teremtisnek czikkelye, Az teremtis penig nem cijak ez, h i n n i hogy az isten mindeneket s e m i b ü l teremtett, de hogy teremtett allatokat b i r y o n taplallyon, meg tarijon, igazgasson, otalmazzon, e. 1. ssen actor. x v i j , ew általa ilünk, i a r u n k e . . . unk i . T i m o t . v. r e m i n l ü n k az ileo... k y mindeneknek meg tartoia es ta . . . de kyualkippen h i w ö k nek. M a t t . . . ket verebek adattatnak eggy filléren, és . . . azok köllül az feoldre nem eshetik a t . . . toknak a k a r a t t y a n e l k ü l ,

az ty feleteknek hayzali penig m i n d meg zamlalwan wadnak. Psal. ciij. mindenek the tüled varnak hogy aggy nekik eledelt alkolmatos ü d e o b e n &c. Psal. l x i x x x i x . tuggyatok hogy az isten teremtett m ű n k e t nem m ü magunkot, Mü penig ü nype es i w h a y vagyunk azaz nem zülettettünk, nem y l ü n k teortinet zerint auagy az m ü ereinkuel de az iltetis es meg tartás istennek általa. Vighezetre ezre m ű n k e t tanijt az m ü a t y á n k is, melyben (C8) melyben parancijoltatunk k y r n i az istentul mindennapi kenyeret. Vallyuk azirt hogy eü aad n e k ü n k eledelt, hogy eü vis segyltet, taplal, oltalmaz minden ellensighinktül, és istennek yllyen voltat, iltetisit, t á p l á l á s á t és m e g t a r t á s á t lattyuk nem okossagunkual hanem h ü t ü n k u e l , és ez h ü t mellyel hizzük, hogy mindeneket isten m i n t teremtette, azonkippen taplallya, yltesse es meg tarcija, teremtisnek igaz é r t e l m e ez, melly haznal istennek seghicijghül hiuasarais, Mert emberi elme nem k y r h e t istentul eledelt, yletet, eröt és oltalmat, ha nem h i z i az istent ielen lenni, b y r n i , yltetni, és az termizetet meg tartani. Azirt m i k o r ezt mongyuk, hizek eggy istenben mennek feoldnek teremteiben: Ennek értelme ez, hyzem hogy az isten mindeneket nem cijak s e m m i b ü l teremtett, De hogy az isten minden teremtett állótokat taplal, yltet, megtart, és oltalmaz. Ees hizem hogy yletet, eledelt, eghyssighet, yarast, felesighet, gyermekeket, r u h á z a t o t , hazat eoröksighet és mindeneket n e k ü n k aggyon. A k y ezt hizi, az senkitül nem f y l , mert tuggya 2 3

(Fí) ) rod, hogy az te i g h y d m i n d e n ü t hirdettessik, és vgy y l l y ü n k m i n t az tanijt m ü n k e t t . Vyghezetre agy ides a t y á n k , hogy mindenek neked enghedhessenek, m i n d ez vilaghi és lelki dolgokban, agy hogy k i r á l y o k , lelki pastorok, feiedelmet, nypek, tehessik az ew tyzteket, és neked engedhessenek m i n t az angyalok menyorzagban. — Aggyad az mew min­ den napi kenyerünket. — Agy ides a t y á n k mindeneket k i k testnek z ü k s i g h i r e vadnak, m i n t r u h á z a t o t , eledet, felesighet gyermekeket, yo feiedelmet, bikessighet, feoldnek es zeolöknek termisyt, agy lelki kenyeretis, azaz az the ighidet, mellyel illyen az mew lelkünk, nyomorusaghinknak ideyn, melyn e l k ü l egyéb senki m ű n k e t meg nem vigaztahat és . . . zent Pálnak mondása zerint... 23

(F2) ) nyosokka t i w y n , mew b e n n ü n k bikessighet teremcijenek, eröss reminsighet es bizodalmat, hogy z ü u ü n k b e n bzonnyal h y h e s s ü k az istent r u l u n k gondot viselni nyomo') A levél alsó része hiányzik.

rusaghinkban, m ű n k e t meg halgatni, meg zabadytani és ü d u ö z y t e n i . — Bocyasd meg bwneinket mint mw bocyatunk nekewnk vitetettnek. — O ides a t y á n k m i r e hogy minden napon sokkippen v i t k e z ü n k ellened, k i r ü n k tighedet télies z ü u ü n k b ö l , bocijasd meg minden b ü e i n k e t v r u n k Christusirt, es a k i b ű n e i n e k bocijanattyat k y r i istentul, higgye hogy kirise vtann mindyarast meg bocijattassanak ü d u ö z i t ö és közbe iaaro Christusirt. Es ez helyen elözzör nagy nemes vallass vagyon, mellyel az zentek magokat meg e s m é r i k és vallyak hogy b ű n ö s ö k legyenek m i n t irya zent Ianosis, ha mond . . . 2S

(F3) ) tiat, azirt ketsignelkül n e k ü n k azokat megbocijattya, mert ha nem akarna meg bocijatni, ingyen sem perancijona, hogy azokirt neki esedeznink. De parancijollya hogy k i r y ü k b ü n e i n n e k bocijanattyat. Masoczor i g h i r i b ű n e i n k n e k bocijanottyat, mondwan. Vala melly oraban b ü n e o s ember en hozzam fohazkodandik, és b ű n e i n e k bocijanattyat kirendi en tülem, azon oraban minden b ü n e i r ü l el feletkezem. Harmaczor az mew v r u n k m ű n k e t nagy idesden hozzaia h i w . Matth, xi. Ieowetek en hozzam m i n d a kik' munkalottok, és meg terheltetwin vattok, azaz k i k b ü n e o s o k vattok, (mert a b ű n az mew t e r h ü n k ) és en en azoktól meg nyugatlak es keonnyebytelek, azaz meg zabadytlak. Ez ighiretnek és . . . almabul, mew b ü n e o s o k . . . 2S

(FA) ) nak. Towaba az m ü meg bocijatasunk n e k ü n k iegyul ligyen, hogy az m ü b ű n e i n k is bizonnyal meg bocijatassanak, cijak hogy h i g g y ü n k iesus christusban. Azirt m i k i n t mewis meg bocijatunk n e k ü n k vitetteknek ennek ez az értelme, hogy az istenis n e k ü n k meg bocijattya, nem az mew bocijatasunkirt, ha nem az ew parancijolattairt, ighiretyirt, hiuasairt. De az mew meg bocijatasunk n e k ü n k iegyül adat­ tatott, m i n t az kerezt wiz auagy oltári zentsig, mellyel meg intettek az ighiretrül, h i g g y ü k hogy n e k ü n k i s az mew b ű n e ­ ink meg bocijatassanak christusirt b ű n ö k n e k visseleoieirt és aldozoiairt. — Ne wig mewnket kisyrt... — Ides a t y á n k ne hagy... (F5) kisirtet, ez velaghi emberek penig ket kippen kisirtenek m ű n k e t , azaz istennek ewduössighes ighyitül akarnak el ideghenyteni, eleozör zyp beziduel mondwan haddel ez féle bezideket és vralkoggyal velünk egyetembe. Masoczor fenyeghetisekuel, mondwan bizon az y é g h a l a v e t ü n k awagy megi g h e t ü n k ha meg nem züneol, ez féle bezittül. Harmad eor'*) A levél alsó része hiányzik.

d ö g n e k kisyrtete, k y m ű n k e t istennek ighiytül, hazuksagwal auagy eolysekuel, emberi zerzisekre, k y m ű n k e t h ü t t ü l , reminsegtül, zeretettül: hüteotlensigre, ketsigre isteni k á r o m ­ lásra, akar v y n n i . Azirt k i r ü n k tighed ides a t y á n k ne hagy m ű n k e t az mew t e s t ü n k t ü l , ez velaghi e m b e r e k t ü l es eordögnek cijalarcijaghitul meg gyözettetni. De agy seghicijghet hogy tes . . . nden g . . . ta . . . ztat. . .k, ugy hogy ez veiag . . . knek mondhassuk, nem kell nek . . . tha ) . . . sem vrasagtok, mert an . . . k és k i r á l y o k vagyunk m ü . . . sem . . . mert tuggyuk, hogy valaki kegyesen akar y l n i h á b o r ú s á g o t kell annak zenwedni. Agy hogy az eordöghötis meg gyeozhessuk — F i i j — 24

(F6) eozhessük, m i k o r az eordög eledelrül kisyrt, mondwan nem cijak kinyruel y l ember, de istennek minden ighyiuel. Agy hogy m i k o r cijodaknak tetelisirül kisyrt m ű n k e t mond­ hassuk nem kell istent kisirteni, m i k o r nincijen semi zewksig. Agy hogy m i k o r m o n d p a p p á l e n n ü n k vrasaghirt, mondhas­ suk wezzel eordeog, ezirt lenniki nyrett p a p p á , hogy az en meg v á l t ó m a t papi m i s e k n é l meg fezytenim m i n t az sydok? Ezirt lenniki p a p p á hogy zenieknek zolgalattyaual, istenemet karomlanam? Mert parancijolwan vagyon hogy cijak az egy istent imagyuk, es az egy istent zolgältyuk. — De zabadicy meg mwket minden gonoztul. — Ez keozönsighes kirys mely­ ben k i r ü n k , hogy m ű n k e t minden b ü n t ü l , lelki es testi vezed e l m e k t ü l , ez mostani ylet nyomorusaghitul és k i n n y a t u l megzabadycijon és holtunk vtan m ű n k e t megaiandikozzon eoreok iletuel christusirt. — AMEN. — Ez ighit imacijagunk vtan mindenha meg mongyuk (F7) mongyuk, mert ennek ez az értelme, Amen, azaz hizem hogy bizonnyal ezek nekem meg adattassanak, kiket istentul kirek. E k i d i k az mew w r u n k t u l n e k ü n k adattatott imacijag, m ű n k e t tanytott, micijoda lelki és thesti dolgokok k i r y ü n k az istentul. Azirt m i k o r ez imacijagot mongyuk. vezedelmeknek és yo titeminyeknek nagy volta, m ű n k e t fel gheriezzen, buz­ góságos kirisre, és mindenha azokirt k ö n y ö r e o g i ü n k az is­ tennek, gyakraban meilyek m ű n k e t nagyoban g y e o t ö r n e k : mint ha az ew ighyinek nem h i h e t ü n k tellyes z e w ü n k b ü l k i alcijunk v r a m isten i ü y ö n az the orzagod en hozzam, azaz agy hogy hihessek az the ighidnek, nem emberi t u d o m á ­ nyoknak, és agy hogy az the ighidnek halgatasabul tanul­ hassam meg eüduössighemet, nem emberi tudomanyokbul, awagy ha az mew b ű n e i n k v á d o l n a k mewnket essünk t é r d r e , és k i r y ü k b ű n e i n k n e k bocyanatat mondwan. V r a m isten i r ­ galmaz nekem nem az en é r d e m i m n e k miltosagairt, ha nem ") rha?

az the zeretö fiadirt, mew ides ü d u ö z y t ö n k i r t , és meg valtonk i r t . Vighezetre valamit — F i i i j — (FS)

í a m i t k i r ü n k az istentul, thehat mindenha meg halgabizodalaual k i r y ü k , ew tüle. Mert az k y kételkedik sémit nem nyer istentul imacijagaual. Zent Iacabnak mon­ d á s a zerint. Ha valaki istentul (wgy mond) valamit k y r b i zodalomual kyrie, sémit ne ketelkedwin, mert a k y kételke­ dik imacijagaual sémit nem vyzen és nem nyer istentul. Es e k y d i k , m i k i p p e n zoltaim az k i r y s r ü l azonkippen kell érte­ n ü n k az hala adasokrulis, mert l á t t u k hogy sok i o w a l va­ gyon az isten h o z z á n k naponkint, k i k i r t tartozunk az isten­ nek halakot adni és ewt azokbul dicijrni. — Negyed ryz az gyivonasrul és odozatrul vagyon. — Az gywonas h á r o m fele: Elseo melyet istennek t y z ü n k . Ez fele g y . . . nas penig nem egyéb, hanem vallanunk magunkot b ű n ö s ö k n e k lenni, és a . . . rhoztatnunk. Ez gywonasrul gyakorta zol az yras. i . Joan. i . Ha meg vallangyuk (vgy m o n d zent Ianos) az mew b ű n e i n ­ ket, h i w és igaz az isten, hogy meg bocijassa

tasnak

26

(F9) ) bocijassa n e k ü n k az m . . . Dauid prpheta is z o l . . . Psal. i i . O . . . isten t h . . . b ű n ö s vagy . . . i r g a l m a s s á g o d n a k b i z o . . . az nekem hogy . . . gazu . . . bezididben és meg gy . . . leonket, m i n t az eordög . . . tinket, k i k tagadnak tig . . . ü d ueoyteo istennek 1 . . . kippen zol: m o n d w a n . . . istennek en ma . . . melle . . . r u l és the meg bocijatod . . . kegyetlensigh i t . . . m i n t . . . k . l az b ű n ö k . . . egen azonkippen n . . . et h . . . assa . . . a . . . ü t . . . wo . . . gunkat az, hizzu . . . la.nknak kirysse . . . b ű n e i n k e t meg boc . . . zi.eni, az ew h i w i g h y r e t v . . . ü t dicijyryük és neki h a l a k o . . . — F v — 2t

(F10) ) . . . Másod g.wo . . . melly- . . k t y . . ü n k . . . m i k o r meg . . . gy . . . o w e t t y ü k azo-. . . Melly g y - . . . zol ü d u ö z y tenk z e n t . . . fel vized az the aiandi-. . . ott meg endekezendel, . . . ya nehezed reiad etc. . . .Id meg eleozzör az the . . . vgy v i d fel a i a n d i k o - . . . Iacab y r ez gywonas- . . . eg vgy m o n d eggytek . . . y bűneiteket, azaz m i n . . . neg b á n t o t t meg enghez- . . . ywonasis oly züksighes E r r u l iollehet az . . . meg tart . . . y vigaz . . . gy . . . a minden ember . . . eleott. Nem . v k . . . az pap eleott zam . . . ö k n e k eleo zamlalalasarul se- . . . rancijol az yras. Masoczor mert b ü n e o k n e k 27

(FII) ) b ü n e o k n e k eleo zamlal . . . Dauidnak m o n d á s a zer . . . merheti meg? az en . . . len) b ü n e i m t ü l . . . cijak azokot 5

* ) A lap jobb széle hiányzik. ) A lap bal széle rongyolódott. ) A lap jobb széle romlott. SB w

l a m l a l . . . mel . . k i esmeretekben van . . . seket vall, és . . . zato . . hatna valaki. T. az . gywonast tok odozatirt . . . meg odozni az . . . M i n t az teorwinbenis, . . . tya el az embert awagy . . . m i k o r az ü b ű n i t . . . az papis akor odo . . . m i k o r az ü b ü n . . . merheti. Ezre e . . . nem biro, hanem . . . lya, embereknek bü . . . nem b ü n e o k n . . . neuibe: mo . . . p é n i tenciat és b ű n e . . . newem által, ezt . . . ket vigaz . . . lobo . . . da anya z . . . cijarasara. M . . . 28

(F12) ) . . .z feoldeon keotözwin liznek me . . . banis. Ez m o n d á s b a n nagy vigaz . . . gyon n e k ü n k . Mert m i k o r . . . odozatot n y e r h e t ü n k , oly . . . ok l e g y ü n k b ű n e i n k n e k bocija. . . m i n t ha ü n e o n m a g a t u l hallonok . . . nek bocijanattyat, awagy m i n t ha . . . a odozott volna meg m ű n k e t az . . . i r t . Ees az odozat cijak akor haz . . . h ü t u e l fogagyuk; azaz m i k o r . . . ogy m i n t a t y á n k fya m ű n k e t . . . ott, azonkippen az istenis. H ü - . . . penig sémit nem haznal, ha meg . . . eg odoztatnek is. Azirt a k y . . . ywonik, ekippen cijelekegyk,. . . eotte m i n d e n b ű n i t eleo ne zam . . . ez lehetetlen dolog. De cijak . . . i k ewtet, gyeotrik karhoztat- . . . ben mon . . . tiztele . . . ó n o m m i n d e n h a t ó istennek és . . . istennek kipibe vagy, hogy . . . zomban l á t á s o m b a n hallá- . . . mban . . ragt á r t a - . . . ensighem- . . . , rizegsighemben, 29

(F13) ) ben, és egyebekben. Azirt kirlet o . . . enghemet az en bw . . n t ü l , és v . . . meg az en lelki esmere . . . t, istenné . . . iuel: Iambor pap m o n d á s a ez lizen . . . előtte meg vigaztanalak egy nihan . . . r u l k é r d e l e k , elözzör h i . . . dy hogy e ligen oly hatalmam mellyel emberekn . . . nit meg bocijathassam? Hizem, ez ig . . . valamit meg odoztok . . . ez i g h i . . . bizod a l m . . . kirek o d o . . . enghe . . . and . . . zek az . . . isten . . . boc . . . 0

( F / 4 / ) . . . Mert vrunk Christus . . . i j t ada n e k ü n k i e g y - . . . bizonyossá thenne isten- . . . o yo akarattyarul és ke- . . . Pap, yol m o n d ó i ides fyam . . . ew testit oly iegyül atta, . . . wnket bizonyossá tizen eüduössig- . . . u l , bewneinknek bocijanattyar u l , és . . . yletnek . . nyerisirul. Harmatzor . . . zemilt . . odi? Vgy . . . z.t m o n d . . . soczor . . . otta . . . l n i , sl

(F15) ) am, kyz vagyok vr . . . yt neked adnom, h ü t e . . . mellyel hized christust, . . . entsighednek, valcijag . . . k és e w d u ö s s i g h e d n e k I . . . rdise wtan en i m a r e k i p p e n . . . llak, e k e o z ö r odozatual, a . . . dozlak minden b w n e i t t ü . . hata') ') ') )

A A A A

lap bal széle hiányzik. lap jobb széle és alsó fele hiányzik. lap bal széle és alsó fele hiányzik. levél közepe hosszában hiányzik.

lombul, kinek te . . . büneittöl megodozta . . . t y i r t : Masoczor vrunkna . . . dasanak haznaual. . . . b ü n e i t t ü l ne filly, mert ch . . . zoktul meg zabadytott, ha . . . e k ü n k meg engheztelte . . . sok bizonsagot zent iras . . . ak hogy bizonnyal christ . . . ek á l t a l a e w d . ö z ü l l y ü n k . . . fyam ha mew i r d e m i n k . . . a . . b ü n iel . . . nem . . . D . . . 31

(F16) ) gya . . . gy h ü t , tighed minden . . . adyt és e w d u ö z y t ew . . . k i ewbennem hyzen . . eorö . . . adattat.k a . . . hogy bizonyos ligy o . . . attyarul és e w d u ö s s i g h e d . . . nt testit és v i r y t nek . . . n e k ü n k parancijola egy . . . lalanak emlékezet . . . emlezete penig ez, . . . benne való h ü t n e k általa . . . E m l é ­ kezzél azirt ides fy . . . azaz higgyed hogy . . . zabadytott az mew b ű n e i . . . t u l és karhozattul. Towa . . . cijak ewbenne való h . . . z ü l l y u n k , és oztan ez . . . ott hogy ewkis . . . ba, és cijak e . . ben ne . . . k . . .

(Gl) benne való h ü t b ö l ü d u ö z ü l n i . . . aky kételkedik ü d u o . . az m . . . n vyzi hozza Christusnak testit. Az olly ember nem ü d u ö s s i g h i r e vyzi hanem karhozattyara zent P á l n a k m o n . . sa zerint. i . Corint. x i . — Ewteod ryzz az Zentsighekrewl vagyon. — Gyakorta az isten az ew ighiretihez adott valami k ü l s ő iegyet, mellyek embereket intenek az i g h i r e t r ü l , m i n t istennek kecijkeie i n t i vala Noétt az ighiretrül, hogy isten többé aar vizzel az világot el nem veztené. Azirt m i k o r az Zentsigrül zolunk, nem cijak az iegy meg n y z e n d ö , de leg inkab az ighiret, m e l l y r t az k ü l s ő iegy zereztetett: m i n t az kereztsig, ez ighiretnek iegye hogy m i n d e n a k y hiend ü d u ö z ü l . Az oltári zentsig az ighiretnek iegye, hogy Christus­ nak zent teste irettönk adattatott halaira. Ennek okairt az zentsig . . l k i p p e n is . . . étinek iegye, isten . . zerte . . . ket incijen és fel ger.ezz h ü t r e , és b ű n e i n k n e k b . . . nak, eörök es üduössig . . (G2) he . . r ü l bizonyossá tegyen. Es ezt, azaz hogy az zentsig ligyen istennek m ü h o z z á n k való yo akarattyanak, kegyelmessighinek iegye melly m ű n k e t incijen az h ü t r e , melly m ü b e n n ü n k eoregbicije az h ü t ö t mely minket bizonyossá tigyen ü d u ö s s i g h ü n k n e k meg nierisirül: bizonytom zent Pállal. Vyvé Abraam (vgy m o n d Roma. iiii.) iegyül az k ö r n y ü l m e t é l y s t , hogy h ü t b ö l igazultatnék meg. De m i r e hogy o és az v j testamentuetumbeli iegyeknek egy haznok liyen, azirt m ü is h ü t b ö l igazultatunk meg: mely h ü t b ö l való igazulasunknak iegye és bizonsaga az kereztsig és oltári zentsig. Zent Ágoston zipen hasonlya az zentsigheket együe az ighiuel, m i k o r 81

) A levél közepe hosszában hiányzik.

mongya hogy az zentsig ligyen l á t h a t ó ighe: mely ighyuel ezt akarya mondani zent Ágoston, hogy az ighinek es zent­ sigheknek egy cijelekedet . . . egyenleo haznok ligyen, azaz m i n t . . . e nemz m ü b e n n ü n k hütet, és istennek akarattyarul m ű n k e t bizonyossá t i . . . R . . z . . z euangeliom isten . . . a w d . . ssigre minden . . . Az h ü t hallasbul . . . n . . . kippen (G3) kippen az zentsighek nemzenek mew b e n n ü n k hüteot, és istennek kegyelmessighirül bizonyossá tyznek, azaz e r r ü l . hogy az isten n e k ü n k megkegyelmezzen, m ű n k e t üduözycijen, es eorök iletet aggyon christusirt. Es hogy ez ligyen zentsigheknek hazna, vallya zent Peteris m i k o r mondgya, az kereztsighet lenni nem cijak kewlseo testi vndoiksagoknak el m o s á s á t , De yo lelki esmeretnek fogadását az istenuel, fel t á m a d o t t christusirt, azaz az kereztsighet mongya oly foga­ d á s n a k lenni, mellyel az isten vallya hogy n e k ü n k meg ke­ gyelmezzen, és m ű n k e t üduözycijen fel t á m a d o t t christusirt, és vizontag az lelki esmeret byzik hogy az isten neki meg kegyelmezzen, meg bocijassa minden bűneit, és neki aggyon eorök iletet christusirt. Massutt zent ezt mongya, kereztelkeggyk meg mindenitek lesus christusnak newibe, b ű n e i n e k bocijanattyara, i t t vallya zent P é t e r az kereztsighet b ű n e i n k ­ nek bocijanattyanak bizonsaganak és iegynek lennye: Ezirt a zent atyakis a zentsigheket hyak i r g a l m a s s á g n a k iegyenek, azaz oly iegy é k n e k mongyak — G i j — (G4) gyak lenni, mellyek vallyak és bizonytijak az istent n e k ü n k b ű n e i n k e t meg bocijatni, m ű n k e t e w d u ö z y t e n i & c. Ez zentsigheknek haznarul embereket y o l kell meg tanytany, lelki esmereteknek erössighekirt, és vigaztalasokirt. Mert m i ­ kor az ember megesmerhetendi, hogy a zentsighek ligyenek b ű n e i n k n e k bocijanattyanak iegyei, thehat az zentsigheknek vytelisire migyen nem zokasbul, auagy kizerytisbül, hanem zabadakaratbul, az ew lelki esmeretinek vigaztalasairt, hütinek erössigheirt, mellyel hyzi, hogy cyak christus által e w d ö zülliön. — Az kereztsigrewl. — Az kereztsighet istennek m y h o z z á n k való yo keduinek, yo akarattyanak, és b ű n e i n k n e k bocijanattyanak iegynek lenni mutattya az ighiret: A k y hyend (az euangeliomnak mely b ű n e i n k n e k bocijanattyat ingyen hirdeti christusirt) és meg kereztelkedik (azaz kereztsignek iegyuel lelki esmeretit vigaztalangya és h ü t i t meg erössytendi) e w d u ö z ü l . Ez ighiret m i n t ha t e s t ü n k b e Írattat­ n é k , vizbe való be merytisuel, Es kerezt 32

(G5) ) Es kereztsignek haznat mutattya m i n . . . ighiret, k y hyend és meg kereztelked . . . ü d u ö z ü l , és m i n d az ighyk 32

) A lap jobb széle rongyolódott.

mellyek k . . . sigben mondatattnak, é n kereztéllek t i g . . . atianak é* fiúnak és zent liléknek n e u i . . . az ez iegyuel te veled fogadást t i z e k , . . . Ion hogy istennek fiaua lőttel, és hogy az . . . nek meg enghez teltettel, k y atya f y u é . . lilék: meg enghez teltettel penig az iste . . . Christusirt, k y fogad hogy the neked . . . lelket aad, kyuel tighed b y r igazgat és . . . Vgy ez ighikben nagy ighiretek van . . . és az euangeliomnak somm . . ., mert m i . . . euangeliom b ű n ö k n e k bocijanattyan . . . gazulasnak, es ö r ö k iletnek . . . rete Christusirt, Azonkip . . . kere . . b ű n ö k n e k bocijanattyanak . . . te, . . . hez k ü l s ő iegyis adattatott hogy m . . b ű n e i n k n e k bocijanattyarul b i zonyo . . . ne. Ez azirt kereztsignek hazna, hogy . . . nket bizonyossá tigyen b ű n e i n k n e k b . . . nattyarul, és e w d u ö s s i g h ü n k r ü l : Kere . . . nek ez haznaual y l l y ü n k m i k o r m ü meg rettentnek az mew b ű n e i n k : e . . . gondolkodwan: Minden­ h a t ó isten e . . . ker . . . — G i i j — 3a

(G6) ) . . . bűneimnek bocijanattyat i g h y r é az . . . sig­ ben christusirt; és az kereztsighet n e . . . ada iegyül, hogy azokrul ne k e t e l k e d - . . . hizem azirt hogy isten minden b ű n e . . . meg bocijassa, és eorök iletet nekem . . . on christusir . . . reztsighnek ez hazna-. . . e s m e r e t i b ü l . . . h ü t , m ü b e n n ü n k e o - . . . ü l es lelkű . . . gad. Azirt beteg em . . . ek az k e r e . . . het iutassuk ezibe m o . . . an neki, t h e . . . eteo a t y á m fya sémit ne . . . mert megk . . ztelkettel, hogy az isten . . . ed b . . . bocijanattyat ighire, k i k . . . bocijana . . . the hogy ne ketelked- . . . ad neked iegyül az kereztsighet, mely . . . w zzank való yo keduinek, és . . . neink . . . boci­ janattyanak iegye: Ker..gne. . . aznaual y l l y ü n k m i n d y l t . . . ben, és . . . ogadasnak gyakorta v a l ó . . . dolattyaual h ü t ü n ket gyakorlyuk, és . . . sycijük. Vgy oztan kereztsignek ereyt . . aznat inkab meg e s m e r h e t t y ü k . T o w a . . . ogyha el es­ t ü n k volnais, m é g i s h a z n a l . . . ogadas m e g t é r ö k b e n , mert az euange- . . . vallya, hogy meg t é r o k n e k minden . . . ei meg bocijatassanak: Nem k i w a n o m vgy — G i i i j — 34

(G7) ) (vgy m o n d egyk prophetanak az isten . . . neosnek halalat de inkab hogy meg t e r . . . és yllen, m a s s u t k e s m é g ezt m o n g y a , . . . mely oraban b ü n e o s ember en hoz . . . fohazkodandik, és b ű n e i n e k b o c i j a n a . . . en t ü l e m kirendi, azon oraban m i n d e n . . . n e i r ü l el feletkezem. Vighezetre az ker . . . sig pénitenciatis iegyez, mert az b é me . . . ieczi hogy az o embert zwnetlen meg e . . . ü k , el m e r y c i j ü k , és meg olcijuk . . . b ü n e o k u e l és kiuansagok . . . Az vyzbul való k y 33

) A lap bal széle rongyolódott. **) A lap jobb és alsó széle hiányzik.

vonás . . . onkinkt v y . . . tamagyon és igassagban . . . yen az i s t . . . P á l n a k m o n d . . . érint R o m . . . m e t t e t ü n k ew . . . t a l az h . . . 3 5

(G8) ) . . egtarcijad ha kereztyen ember akarz . . . nem kereskedist fogattal ott, azirt n e . . . kereskedoye, azaz p a p p á auagy b a - . . . k i k v r u n k christusnak zent t e s t i u e l . . . kednek, m i n t k a l m á r o k ez v e l a g h i . . . akual. N e m zeghinsighet nem neote . . . het fogattal the ott, hanem testednek . . . neoknek vyaskodasat, azirt e z e k é i . . . yaskogyal the ha kerez­ tyen ember . . . — . . . í vacijorayaml. — . . . ereztsighet m o n d á m b ű n e i n k - . . . yanak iegynek lenni: azon . . . Chris­ tusnak vacijoraiatis m o n . . . h o z z á n k való k e d v i n e k , . . . anat. . .

3. L u t h e r 1539. augusztus 4. k e l t levele R é v a y Ferenchez. Az ismert legrégibb szöveg. Sculteti Hypomnema c. müvéből; Bártfa 1599. fol. 19. (RMK I I . 292.) Vö: e mű 156. 1. ) 38

Generoso et clarissimo v i r o D . Francisco de Rewa Comiti Thurocensi, &c. Domino suo i n Christo obseruandissimo. Gratiam et pacem i n Domino. Etsi literas tuas, V i r Clarissime, inter multas occupationes scripsisse te videam, ipse quoque miratus tarnen sum, quomodo tanta Argument o r u m copia t i b i ex Zwinglio inhaeserit i n re Sacramentaria, & valde doleo, istis argumentis ista moueri. Sed c u m ipse quoque s í m occupatior modo, quam vt prolixius scribere m i h i liceat, I n t e r i m per Christum & salutem tuam te oro, ne corruas i n hunc errorem, quod solum panem & v i n u m i n Sacramento, & n o n corpus & sanguinem Christi, esse credas. N a m Argumenta tua sunt Z w i n g l i j , contra quem nos multa scripsimus, sed vernacula, & multos, Deo gratia, conuertimus. Quid enim absurdi est, e r e d é r e corpus Christi simul i n Coelo & i n Sacramento esse, A n omnipotenti Deo difficile est, quod nobis incredibile videtur? Iohannes 3. 35

) A lap bal és alsó széle hiányzik. ) E T E 3, 386: Originale, ut asseritur, in tabulatro conventus Lelesziensis. Szabó Adorján, a leleszi konvent és levéltár főnöke szíves levélbeli közlése szerint ott csak egy későbbi korból, valószínűleg a XVIII. századból való másolat van. „Az eredetit Luther Révayhoz küldte, ahol sokszorosították és mint ilyen körlevél került a többi között Battyánba, ahonnan 1813 aug. 27-én származott át levél­ tárunkba egy ilyen sokszorosított példány megőrzés, lemásolás és prothocollizálás végett." 36

dicit. Nemo ascendit i n Coelum, nisi q u i descendit de Coelo, filius hominis, qui est i n Coelo. Si t u m fuit i n Coelo, cum in terra ambularet, Quomodo non s i m u l erat i n diuersis locis? Cui ista sunt incredibilia, Quomodo eredet Deum esse hominem? Quomodo sit i n vtero Virginis simul verus Deus essentialiter? Quomodo vna persona simplicissimae diuinitatis incarnetur, exolusis duabus reliquis? Mysteria fidei verbo sunt tradita & aeeepta, non ratione compraeheiisa aut iudicata. Valde, i m o totum ratio est, quae dictat, Idem corpus non posse i n diuersis locis esse, sed ratio est coeca, & quod ei est impossibile, Deo est facilimum. M i h i non est corpus idem i n coelo & i n terra, sed quis sum ego? m i h i non est corpus magnum i n parua particula panis, sed quis ego? Deo non est impossibile omne verbum. Non q u i comprehenderit, sed q u i crediderit, saluus erit. E t iterum: Si non credideritis, dicit Esa: cap: 7. non intelligetis nec permanebitis. Miserrimus sit ille Devs, q u i non dicit aut facit, quod nobis incredibile sit. Sic enim n u l l u m tandem habebimus a r t i c u l u m fidei, si iudicio rationis nostrae aestimandus fuerit. Sed occupatus cogor hic sistere, iterum atque iterum rogans, vt i n veteri fide Ecclesiae perstes, donec cum tempore Argumenta tua copiosius soluero: verba Dei: Hoc est corpus meum, te non fallent. Tua ratio & h o m i n u m sapientia mendax est & fallit. Christus Dominus te seruet & dirigat Spiritu saneto suo. Amen. Datae Witebergae 4. Aug: Anno 1539. Tuae E x : deditus Martinus Lutherus.

4. L u t h e r 1544. á p r i l i s 21. kelt levele a z eperjesi és szomszédos gyülekezetek lelkészeihez. Az ismert legrégibb szöveg. Sculteti Hypomnema c. művéből; Bártfa 1599. föl. 20. (RMK I I . 292.) Vö: e mű 124. lap 105. j .

Venerabiiibus i n Christo fratribus, Ministris Verbi i n Ecclesiis Epperies, & vicinorum locorum syneeris & fidelissimis, i n Domino charissimis. G. et p. venerabiles i n Domino v i r i : Literas vestras lugubres nimis, legi magno c u m dolore cordis mei, Tantam videns i r a m Dei, i m o tanta demerita peccatorum nostrorum, quae c o é g e r u n t Deum ad mittendas contra nos tarn h o r r i biles furias T u r c a r u m , Ipse det vt resipiscamus, Et acta poenitentia placemus hanc i r a m , Aut, si omnino decretum est, ita fieri, faciat vt sit haec nouissima ira, Et v n u m de magnis signis, ante diem gloriae suae & salutis nostrae, Sicut d i x i t : Et signa magna erunt. Amen.

Gaeterum, Quod de Matthia Deuay scribitis, vehe­ menter sum admiratus, cum & apud nos sit ipse adeo boni odoris, vt m i h i ipsi sit difficile vobis e r e d é r e scribentibus. Sed vt vt sit, oerte a nobis non habet Sacramentariorum doctrinam. Nos hic constanter contra eam pugnamus, pu­ blice & p r i u a t i m , nec vlla suspicio aut tenuis odor est apud nos de isla abominatione. Nisi Diabolus i n ocoulto aliquo angulo susurret: Forte hoc mouet, quod eleuationem hostiae deposuimus, i n gratiam aliquorum vicinorum, non i n necessitatem, Quia ab initio voluimus eam haberi liberam, nec adhuc i n negationem doctrinae nostrae de Sacramento omittimus, Quin aliis etiam sub Ecclesia nostra liberam permittimus, E t i a m ipsi eam restauraturi, si opus sit aut vtile, sicut Ecclesia tota Mediolanensis neque Canone neque Eleuatione vtitur usque i n hodiernum diem, etiamsi tota Roimana Ecclesia aliter faciat, nec est vlla i b i offensio. State ergo, & nolite dubitare, Me nunquam (nisi me Deus furiosum fieri permittat) sensurum esse c u m aduersariis Sacramenti, nec eam abominationem passurum i n Ecclesia m i h i credita: Aut si (quod auertat Deus) aliter fecero, vos c u m fiducia dicite, me furiosum & damnatum esse. Diabolus est, qui c u m sciat tot meis libris testibus me i n u i c t u m esse i n publico, cogitat serpentinis & clanculariis sibilis, v b i potest i n angulis suis me infamare, & verbum veritatis sub mei nominis titulo deformare. Cogor itaque post tot Confessiones meas ad huc vnam edere, quam faciam propediem, & nouissimam. De M . Philippo m i h i nulla est omnino suspicio, neque de vllo nostrum: N a m (vt dixi) i n publico ne m u t i r e quidem audet Satan. Oremus ardenter, vt Dominus noster Iesus Christus finem faciat propediem istius m u n d i nouissimi & pessimi, qui venit ad summum, vt neque seipsum ferre vltra posse videatur. Veni Domine Iesu, Annen. I n quo bene valete. Datum W i t e m bergae feria 2. post Quasimodogeniti 1544. Martinus Luther Doctor m a n u propria.

TARTALOM Lap

Irodalom Rövidítések a jegyzetekben

1 2

I. BEVEZETÉS. 1. Luther műve , 2. A reformáció tárgyi feltétele Magyarországon . . . . 3. A keresztyénség egyetemessége 4. Magyarország sajátos helyzete 5. Luther és Erasmus

3 5 12 13 17

II. A HATÁS K E Z D E T E . 1. Luther iratai Magyarországon 2. Az első jelenségek 3. Az Ige hirdetése 4. A búcsú ügye 5. Az egyházi fegyelem, a papirend ügye 6. A szerzetesség, a szentek tisztelete ügye . . . . . . 7. összefoglalás

19 25 29 35 42 48 51

III. A KIRÁLYI 1. Luther 2. Luther 3. Luther

UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS. és Werbőczy és Mária királyné és Ferdinánd

53 59 74

IV. A TÖRÖK-KÉRDÉS. 1. Tárgyalásának szükségessége 2. Luther nyilatkozatai 1525 előtt 3. Luther nyilatkozatai 1525 után 4. A próféta sorsa

79 82 95 105

V. A TANÍTVÁNYOK. 1. Sylvester János 2. Dévai Mátyás, a magyar Luther 3. Faber Egyed 4. Stockei Lénárt 5. Ozorai Imre 6. Gálszécsi István és Batizi András 7. Egy névtelen tanítvány 8. Luther főúri tisztelője 9. Heltai Gáspár

110 113 130 134 140 145 151 154 159

VI. BEFEJEZÉS Luther műve Magyarországon FÜGGELÉK. 1. Magyarországi tanulók a wittenbergi egvetemen Luther életében " 2. Gálszécsi István: A keresztyéni tudományról való rövid könyvecske. 1538 3. Luther 1539. aug. 4. kelt levele Révay Ferenchez . . . 4. Luther 1544. ápr. 21. kelt levele az eperjesi és szom­ szédos gyülekezetek lelkészeihez

166

170 178 189 190

K Ö N Y V E K A

»

L U T H E R - J U B I L E U M R A

r

A Luther-Társaság könyvkereskedésében: Budapest, VIII., Üllői-út 24. szám alatt kaphatók a következő kiadványok:

D. L U T H E R M Á R T O N MÜVEI magyar fordításban. Szerkesztette: DR. MASZNYIK ENDRE. I—VI. kötet. Ára fűzve . . 60 P, angol vászonkötésben . . 80 P. A III—VI. kötet, míg a készlet tart, egyenként fűzve 8 pengő, kötve 10—12 pengő a kötés minősége szerint.

D O K T O R

L U T H E R

M Á R T O N

K I S KÁTÉJA A hivatalosan megállapított és elfogadott fordítás. Díszes emlékkiadás, képekkel. Ára 2 pengő.

A LUTHER-TANULMÁNYOK I . kötete: WICZIÁN DEZSŐ: L U T H E R , M I X T P R O F E S S Z O R Ára . . . . . . 6 pengő.

Hornyánszky Viktor R.-T. m. kir. udv. könyvnyomda, Budapest. — 91.048.