A hatalom
CIVIL SZELLEM SOROZAT VII.
A sorozat o ¨tletado ´ja ´ OROSZ ISTVAN
A sorozat tova ´bbi ko ¨tetei: Globa ´lis civil ta ´rsadalom I. Globa ´lis civil ta ´rsadalom II. John Keane: A civil ta ´rsadalom Ernest Gellner: A civil ta ´rsadalom e´s vete´lyta ´rsai Roger Scruton: Anglia – egy elt˝ un˝ o idea ´l Barbara Day: Ba ´rsonyos filozo ´fusok
Bertrand Russell
A HATALOM ´ RSADALOM U ´ JSZER U ˝ A TA ´ SE ELEMZE ´ da Fordı´totta: A ´m Andra ´s
Az eredeti m˝ u: Power. A New Social Analysis First published in Great Britain by George Allen & Unwin 1938 c The Bertrand Russell Peace Foundation Ltd 1996 ° ´ da c A Hungarian translation ° ´m Andra ´s, Typotex, 2004 c Typotex, 2004 Hungarian edition ° Engede´ly ne´lku ¨ l semmilyen forma ´ban nem ma ´solhato ´! Va ´ltozatlan uta ´nnyoma ´s ISBN 978 963 279 109 8 ISSN 1785-5659
Te´mako ¨r: politolo´gia, szociolo´gia Kedves Olvaso ´! Ko ¨szo ¨nju ¨ k, hogy kı´na ´latunkbo ´l va ´lasztott olvasnivalo ´t! ´ jabb kiadva U ´nyainkro ´l, akcio ´inkro ´l a www.typotex.hu e´s a facebook.com/typotexkiado oldalakon e´rtesu ¨ lhet.
Kiadja a Typotex Elektronikus Kiado ´ Kft. Felel˝ os kiado ´: Votisky Zsuzsa Felel˝ os szerkeszt˝ o: La ´ng Ro ´zsa Szede´s: Benk˝ o Ma ´rta To ¨rdele´s: Csaba Ferenc Sorozatterv: Pe´ter Ga ´bor Borı´to ´terv: Kiss Barnaba ´s Ke´szu ¨ lt a Multiszolg Bt. nyomda ´ja ´ban Felel˝ os vezet˝ o: Kajtor Istva ´n
TARTALOM
1. A HATALOM INDI´TE´ KAI
7
˝ E ˝ ´ S KO ¨ VET OIK 2. V EZET OK
12
3. A HATALOM FORMA´ I
25
4. A PAPI HATALOM
34
5. A KIRA´ LYI HATALOM
48
6. A LEPLEZETLEN HATALOM
54
7. A FORRADALMI HATALOM
68
8. A GAZDASA´ GI HATALOM
77
¨ ZVE ´ LEME ´ NY FO ¨ LO ¨ TTI HATALOM 9. A KO
87
10.
H ITVALLA´ SOK MINT A HATALOM FORRA´ SAI
93
´ GIA ´ JA 11. A SZERVEZETEK BIOLO
101
¨ RO ¨K E ´ S FORMA ´K 12. K ORMA´ NYZATI HATA´ SKO
114
13. A
´ S AZ EGYE ´N SZERVEZETEK E
129
14. A VERSENGE´ S
136
¨ LCSISE ´G 15. H ATALOM E´ S ERKO
145
´ FIA ´K H ATALMI FILOZO
161
16.
6 • RUSSELL: A HATALOM ..........................................................................................................................................................................................................................................................................
17. A HATALOM ETIKA´ JA
167
18. A HATALOM MEGSZELI´DI´TE´ SE
174
A szerz˝o ke´s˝oi visszatekinte´se ko¨nyve´re
195
A fordı´to´ uto´szava
197
1. ´ KAI A HATALOM INDI´TE
Az ember e´s ma ´s ´allatok ko ¨zo ¨tt sokfe´le ku ¨ lo ¨nbse´g van, mind e´rtelmi, mind e´rzelmi tekintetben. A legf˝ obb e´rzelmi ku ¨ lo ¨nbse´gek ko ¨ze´ tartozik, hogy az ´allatokto ´l elte´r˝ oen az emberi va ´gyak ne´melyike le´nyegileg hata ´rtalan e´s nem jut el a teljes kiele´gu ¨ le´shez. Ha a boa constrictor ta ´pla ´lkozott, mindaddig alszik, amı´g e´tva ´gya u ´ jra fel nem e´led; ha ma ´s ´allatok nem tesznek ugyanı´gy, az csak aze´rt van, mert ta ´pla ´le´kuk keve´sbe´ megfelel˝ o, vagy mert fe´lnek az ellense´geikt˝ ol. Az ´allatok te´nykede´seit – keve´s kive´tellel – e´letu ¨ k fenntarta ´sa ´nak e´s reproduka ´la ´sa ´nak els˝ odleges szu ¨ kse´gletei ira ´nyı´tja ´k; nem tesznek to ¨bbet anna ´l, mint amit e szu ¨ kse´gletek parancsolo ´an megszabnak. Ma ´ske´pp ´all a helyzet az emberekkel. Igaz ugyan, hogy az emberi faj jo ´kora ha ´nyada oly keme´nyen ke´nytelen dolgozni a legszu ¨ kse´gesebbek megszerze´se´e´rt, hogy keve´s energia ´ja marad ma ´s ce´lokra; azokna ´l viszont, akiknek biztosı´tva van a mege´lhete´su ¨ k, ez me´gsem ok ra ´, hogy felhagyjanak a teve´kenyse´geikkel. Xerxe´sz nem sz˝ uko ¨lko ¨do ¨tt sem e´telben, sem ruha ´zatban, sem asszonyokban, amikor Athe´n ellen tengerre sza ´llt. Newtonnak atto ´l fogva megvolt az anyagi biztonsa ´ga, hogy egyetemi tana ´r lett, me´gis ezuta ´n ´rta ı meg a Principia´ t. Szent Ferencnek e´s Loyolai Igna ´cnak nem kellett szerzetesrendet alapı´tania ahhoz, hogy kiemelkedjen a ne´lku ¨ lo ¨ze´sb˝ ol. Ezek kimagaslo ´ emberek voltak, de ugyanilyen saja ´tsa ´gok kisebb-nagyobb me´rte´kben mindenkiben megtala ´lhato ´k, egy rendkı´vu ¨ l tunya sz˝ uk kisebbse´get kive´ve. A.-ne´, aki teljesen biztos fe´rje´nek u ¨ zleti sikereiben e´s nincs oka fe´lni a dologha ´zto ´l, jobban szeret o ¨lto ¨zko ¨dni B.-ne´ne´l, pedig a tu ¨ d˝ ogyullada ´s vesze´lye´t kevesebb pe´nze´rt is elkeru ¨ lhetne´. Neki is, A. u ´ rnak is kedve´re van, ha a fe´rjet lovagga ´u ¨ tik vagy beva ´lasztja ´k a parlamentbe. Az ´abra ´ndok vila ´ga ´ban nincs ve´ge a ke´pzeletbeli diadaloknak, e´s ha ezek megvalo ´sı´thato ´knak t˝ unnek, megfeszı´tju ¨ k er˝ onket az ele´re´su ¨ ke´rt. A ke´pzelet azon tu ´ l is szu ¨ ntelen fa ´radoza ´sra ke´szteti az embereket, hogy els˝ odleges szu ¨ kse´gleteiket kiele´gı´tette´k. A legto ¨bben ko ¨zu ¨ lu ¨ nk nagyon keve´s olyan pillanatot e´rtek meg, amelyben elmondhatta ´k volna:
8 • RUSSELL: A HATALOM ..........................................................................................................................................................................................................................................................................
If it were now to die, ’Twere now to be most happy, for I fear My soul hath her content so absolute That not another comfort like to this Succeeds in unknown fate. Most ha u ¨ tne o ´ra ´m, ¨ dvo U ¨sse´g volna ne´kem a hala ´l. Oly csordultig van szı´vem a gyo ¨nyo ¨rt˝ ol, Nem tartogat me´g egy ily boldog o ´ra ´t Az ismeretlen sors.1 ´ s terme´szetes, hogy a to E ¨ke´letes boldogsa ´g ritka pillanataiban Othello mo ´dja ´n a hala ´lt ´ahı´tjuk, mert tudjuk, hogy az ilyen megbe´ke´lt ´allapot nem lehet tarto ´s. Amit tarto ´s boldogsa ´gke´nt ige´nylu ¨ nk, az emberi le´nyek sza ´ma ´ra ele´rhetetlen: a teljes u ¨ dvo ¨sse´g csak Istene´ lehet, mert o ¨ve´ „az orsza ´g e´s a hatalom e´s a dics˝ ose´g”. A fo ¨ldi orsza ´gokat ma ´s orsza ´gok hata ´rolja ´k, a fo ¨ldi hatalomnak a hala ´l ve´get vet, a fo ¨ldi dics˝ ose´g me´g akkor is elhalva ´nyul a sza ´zadok mu ´ la ´sa ´val, ha piramisokat e´pı´tu ¨ nk vagy „halhatatlan vers kapcsolo ´dik” hozza ´nk. 2 Akiknek csak keve´s jutott a hatalombo ´l e´s dics˝ ose´gb˝ ol, azoknak ˝ket, ´am ebben te´u ´ gy t˝ unhet, hogy egy kicsivel to ¨bb is ele´gedette´ tenne´ o vednek: az ilyen kı´va ´nsa ´gok telhetetlenek e´s hata ´rtalanok, e´s csupa ´n Isten ve´gtelense´ge´ben tala ´lhatnak megnyugva ´st. Mı´g az ´allatok ele´gedettek puszta le´tu ¨ kkel e´s az uto ´dok nemze´se´vel, az emberek terjeszkedni kı´va ´nnak, e´s effajta va ´gyaiknak csak az szab hata ´rt, hogy ke´pzeletu ¨ k mit tart ele´rhet˝ onek. Ha lehetne, mindenki Istenhez hasonlo ´va ´ va ´lna; sokunknak esik neheze´re, hogy ennek lehetetlense´ge´t bela ´ssa. Ezek a Milton Sa ´ta ´nja nyoma ´n forma ´lt emberek, akik a nemesse´get – annak mo ´dja ´n – kegyeletne´lku ¨ lise´ggel (impiety) egyesı´tik. „Kegyeletne´lku ¨ lise´gen” valami olyat e´rtek, ami fu ¨ ggetlen a teolo ´giai hiedelmekt˝ ol: annak elutası´ta ´sa ´ra gondolok, hogy elismerne´k az egyedi emberi er˝ o hata ´roltsa ´ga ´t. A nemesse´gnek a kegyeletne´lku ¨ lise´ggel valo ´ effe´le tita ´ni kombina ´cio ´ja leginka ´bb a nagy felfedez˝ okne´l vehet˝ o e´szre, de ne´mely eleme mindenkiben megtala ´lhato ´. Ez az, ami nehe´zze´ teszi a ta ´rsadalmi egyu ¨ ttm˝ uko ¨de´st, mint˝ ima hogy azt mindegyiku ¨ nk Isten e´s az o ´do ´i ko ¨zo ¨sse´ge´nek minta ´ja ´ra szeretne´ felfogni, o ¨nmaga ´nak juttatva ´n Isten szerepe´t. Innen ered a vete´lkede´s, innen a kompromisszumok e´s az ´allamrend szu ¨ kse´gesse´ge, s innen vannak ´ s eze´rt a bizonytalansa ´ggal e´s id˝ onke´nti er˝ oszakkal ja ´ro ´ la ´zonga ´s indı´te´kai. E van szu ¨ kse´g ra ´, hogy erko ¨lcsise´g tartsa fe´ken az anarchikus o ¨ne´rve´nyesı´te´st.
1
Shakespeare: Othello. II. felv. 1. szı´n (Me´szo ¨ly Dezs˝ o fordı´ta ´sa). Az ide´z˝ ojelbe tett szavak Milton „L’Allegro” c. ko ¨lteme´nye´nek 137. sora ´ra utalnak. Vo ¨. ´ rpa Klasszikus angol ko¨lt˝ok. Budapest, Euro ´pa Ko ¨nyvkiado ´, 1986. 489. o. (To ´th A ´d fordı´ta ´sa). 2
´KAI • 9 1. A H A T A L O M I N D ´I T E ..........................................................................................................................................................................................................................................................................
Az emberek korla ´tlan kı´va ´nsa ´gai ko ¨zo ¨tt a hatalom e´s a dics˝ ose´g va ´gya ´all az e´len. Ezek a va ´gyak, noha szorosan o ¨sszetartoznak, nem azonosak: a miniszterelno ¨knek nagyobb a hatalma, mint a dics˝ ose´ge; a kira ´lynak inka ´bb van dics˝ ose´ge, mint hatalma. Annak, hogy dics˝ ose´ghez jussunk, rendszerint a legko ¨nnyebb u ´ tja hatalmat szerezni; ku ¨ lo ¨no ¨ske´ppen e´rve´nyes ez olyan emberekne´l, akik a ko ¨ze´letben teve´kenykednek. Emiatt a dics˝ ose´g va ´gya ´altala ´ban ugyanolyan tettekre sarkall, mint a hatalomva ´gy, e´s gyakorlati szempontbo ´l e ke´t to ¨rekve´s azonosı´thato ´ egyma ´ssal. Az ortodox ko ¨zgazda ´szok – valamint Marx, aki e vonatkoza ´sban egy ve´leme´nyen volt velu ¨ k – te´vesen gondolta ´k, hogy a ta ´rsadalmi elme´letekben az anyagi o ¨nze´st kell a f˝ o hajto ´er˝ onek tekinteni. A javak ira ´nti va ´gyakoza ´s – ha elva ´lasztjuk a hatalom e´s a dics˝ ose´g so ´va ´rga ´sa ´to ´l – ve´ges, e´s a me´rte´kletes jo ´mo ´d is teljesse´ggel kiele´gı´ti. Az igaza ´n dra ´ga kı´va ´nsa ´gokra nem a ko ¨znapi ke´nyelem szeretete ke´sztet. Az olyan ige´nyeket, mint a to ¨rve´nyhoza ´s kezesse´ szelı´dı´te´se korrupcio ´u ´ tja ´n, vagy egy maga ´ngale´ria le´tesı´te´se re´gi mesterek szake´rt˝ ok ´altal va ´logatott ke´peib˝ ol – az ilyen ige´nyeket a hatalom vagy a dics˝ ose´g va ´gya sugallja, nem pedig olyasfe´le ce´l, hogy legyen egy helyu ¨ nk, ahol ke´nyelmesen elu ¨ ldo ¨ge´lhetu ¨ nk. Ha a jo ´le´t ko ¨ze´pszer˝ u foka ´t ele´rte´k, mind az egye´nek, mind a ko ¨zo ¨sse´gek inka ´bb hatalomra fognak to ¨rni, mintsem vagyonra: kereshetik a gazdagsa ´got a hatalom kedve´e´rt, vagy lemondhatnak a gazdagoda ´sro ´l a hatalom biztos kiterjeszte´se e´rdeke´ben; de sem az el˝ obbi, sem az uto ´bbi esetben nem az anyagi indı´te´k a le´nyeges. Az ortodox e´s a marxista ko ¨zgazda ´szoknak ez a te´vede´se nem puszta ´n elme´leti jelleg˝ u, hanem gyakorlati vonatkoza ´sban is nagyon fontos volt, e´s a legu ´ jabb kor jo ´ ne´ha ´ny alapvet˝ o eseme´nye´nek fe´lree´rte´se´hez vezetett. Aka ´r a re´gi, aka ´r a modern to ¨rte´nelem helyes mege´rte´se´hez csak az a felfoga ´s vezethet, hogy a ta ´rsadalom e´lete´ben a hatalomva ´gy a tettek indı´to ´oka. Ebben a ko ¨nyvben annak bemutata ´sa ´ra to ¨rekszem, hogy a hatalom ugyanolyan e´rtelemben alapfogalma a ta ´rsadalomelme´letnek, mint a fizika ´nak az energia. Aka ´rcsak az energia, a hatalom is sokfe´le alakot o ¨lthet: lehet gazdagsa ´g, fegyveres er˝ o, polga ´ri tekinte´ly, a ko ¨zve´leme´nyre gyakorolt befolya ´s. E forma ´k egyike sincs ala ´rendelve valamely ma ´siknak, e´s nincs is olyan alak, amelyb˝ ol a to ¨bbi lesza ´rmaztathato ´ volna. Ha a hatalom egyik forma ´ja ´t – mondjuk a gazdagsa ´got – megpro ´ba ´ljuk elszigetelten ta ´rgyalni, ez csak re´szleges sikerre vezethet, amint az energia egyetlen alakja ´nak tanulma ´nyoza ´sa is fogyate´kos lesz bizonyos vonatkoza ´sban, amı´g nem vesszu ¨k figyelembe a to ¨bbi forma ´t is. A vagyon eredhet katonai er˝ ob˝ ol vagy a ko ¨zve´leme´ny fo ¨lo ¨tti befolya ´sbo ´l e´ppu ´ gy, mint ahogy az uto ´bbiak is eredhetnek a gazdagsa ´gbo ´l. A ta ´rsadalmi dinamika to ¨rve´nyei csak a hatalom fogalma ´ra e´pı´tve fogalmazhato ´k meg, nem pedig a hatalom egyik vagy ma ´sik alakja ´ra. Re´gebben e fogalombo ´l kiemelte´k a katonai hatalmat, s ebb˝ ol az ko ¨vetkezett, mintha a gy˝ ozelem vagy a verese´g a parancsnokok ke´pesse´ge´t˝ ol fu ¨ ggo ¨tt volna. Manapsa ´g ´altala ´nosan elfogadott, hogy a forra ´s a gazdasa ´gi ha-
10 • RUSSELL: A HATALOM ..........................................................................................................................................................................................................................................................................
talom, amib˝ ol a hatalom o ¨sszes ma ´s forma ´i levezethet˝ ok; ez, amint ki fogom mutatni, e´pp oly nagy te´vede´s, mint a katonai szemle´let˝ u to ¨rte´ne´szeke´ volt, akik emiatt elavultnak is t˝ unnek. Vannak azta ´n olyanok, akik a propaganda ´t tartja ´k a hatalom alapvet˝ o forma ´ja ´nak. Ez egya ´ltala ´n nem u ´ j felfoga ´s; ezt testesı´tik meg az olyan hagyoma ´nyos sza ´llo ´ige´k, mint „magna est veritas et praevalebit” (nagy az igazsa ´g e´s e´rve´nyre fog jutni), vagy „a ma ´rtı´rok ve´re az egyha ´z vete´se”. Ebben is u ´ gy viszonylik egyma ´shoz az igazsa ´g e´s a te´vede´s, mint a katonai vagy a gazdasa ´gi szemle´letben. A propaganda ellena ´llhatatlan hatalomhoz vezethet, ha ke´pes csaknem egyhangu ´ ve´leme´nyt teremteni; de azok, akiknek a katonai vagy a gazdasa ´gi ira ´nyı´ta ´s a kezu ¨ kben van, ha akarja ´k, felhaszna ´lhatja ´k a propaganda ce´lja ´ra. Visszate´rve a fizikai analo ´gia ´hoz: a hatalomra, aka ´rcsak az energia ´ra, u ´ gy kell tekintenu ¨ nk, mint ami ´allando ´an ´atva ´ltozik egyik alakja ´bo ´l a ma ´sikba, e´s a ta ´rsadalomelme´let ta ´rgya nem lehet ma ´s, mint ezeknek az alakva ´lta ´si to ¨rve´nyeknek a leı´ra ´sa. A hatalom egyik forma ´ja ´nak – napjainkban kiva ´ltke´ppen a gazdasa ´ginak – a kiemele´se komoly hiba ´k forra ´sa ´va ´ va ´lt e´s va ´lik a gyakorlatban. A ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o ta ´rsadalmak sokfe´le mo ´don te´rnek el egyma ´sto ´l a hatalom tekintete´ben. El˝ oszo ¨r is, elte´rhetnek egyma ´sto ´l abban a me´rte´kben, amenynyire vagy a szeme´lyek, vagy a testu ¨ letek birtokolja ´k a hatalmat; nyilva ´nvalo ´ pe´lda ´ul, hogy ma, a szervezettse´g no ¨vekede´se´vel, nagyobb hatalommal rendelkezik az ´allam, mint kora ´bban. Elte´re´seket jelent az is, hogy milyen szervezet gyakorolja a legnagyobb befolya ´st: a katonai o ¨nke´nyuralom, a teokra ´cia, a plutokra ´cia igen ku ¨ lo ¨nbo ¨z˝ o forma ´k. Harmadsorban a hatalom megszerze´se´nek elte´r˝ o mo ´dja ´ban vannak ku ¨ lo ¨nbse´gek: az o ¨ro ¨kletes kira ´lysa ´g egyfajta kiemelked˝ o egye´nt produka ´l, a f˝ opapto ´l megkı´va ´nt tulajdonsa ´gok ma ´sfe´le´t, a demokra ´cia harmadik fajta ´t, a hadakoza ´s negyediket. Ha nincs olyan ta ´rsadalmi inte´zme´ny, amely – mint az arisztokra ´cia vagy az o ¨ro ¨kletes monarchia – korla ´tozza azok ko ¨re´t, akik hatalomhoz juthatnak, akkor a hatalmat ´altala ´ban azok szerzik meg leginka ´bb, akik a legjobban kı´va ´nja ´k. Enne´lfogva az olyan ta ´rsadalmi rendszerben, ahol a hatalom u ´ tja mindenki el˝ ott nyitva ´all, a hatalommal ja ´ro ´ tisztse´geket rendszerint azok fogja ´k elfoglalni, akik a hatalomhoz az ´atlagosna ´l sokkal jobban vonzo ´dnak. Haba ´r a hatalomva ´gy a leger˝ osebb emberi tulajdonsa ´gok egyike, me´gis nagyon egyenl˝ otlenu ¨ l oszlik meg az emberek ko ¨zo ¨tt, e´s olyan motı´vumok is korla ´tozza ´k, mint a ke´nyelem, az e´lvezetek e´s olykor az elismertete´s ige´nye. A fe´le´nkebb emberekben a vezet˝ ok ira ´nti ho ´dolatra valo ´ ke´sztete´s alakja ´t o ¨lti, s ezzel no ¨veli a keve´lyek hatalomra to ¨re´se´nek hordereje´t. Akikben nem e´l er˝ osen a hatalomva ´gy, azok aligha lehetnek komoly hata ´ssal az eseme´nyek menete´re. A ta ´rsadalmi va ´ltoza ´sokat rendszerint olyan emberek ide´zik el˝ o, akikben er˝ os to ¨rekve´s e´l, hogy ezt tegye´k. A hatalomva ´gy teha ´t az olyan embereket jellemzi, akik jelent˝ osen hatnak a dolgok menete´re. Te´vedne´nk persze, ha ezt tekintene´nk az egyetlen emberi indı´te´knak, de a te´vede´s nem vezetne minket annyira fe´lre a ta ´rsadalomelme´let oksa ´gi to ¨rve´nyei-
´ K A I • 11 1. A H A T A L O M I N D ´I T E ..........................................................................................................................................................................................................................................................................
nek kerese´se´ben, mint gondolni lehetne; tekintettel arra, hogy az elme´letnek olyan va ´ltoza ´sok tanulma ´nyoza ´sa a dolga, amelyeknek f˝ o el˝ oide´z˝ oje a hatalomva ´gy. Ki fogom fejteni, hogy a szocia ´lis dinamika to ¨rve´nyei csak a ku ¨ lo ¨nfe´le forma ´kban megjelen˝ o hatalom fogalma ´ra e´pu ¨ lve ´allhatja ´k meg a helyu ¨ ket. Ahhoz, hogy ezeket a to ¨rve´nyeket felta ´rjuk, el˝ oszo ¨r a hatalom forma ´it kell rendszereznu ¨ nk, e´s ku ¨ lo ¨nfe´le jellegzetes to ¨rte´nelmi pe´lda ´k sora ´n kell ´attekintenu ¨ nk, hogy milyen mo ´don juthattak szervezetek e´s egye´nek ira ´nyı´to ´ szerephez az emberek e´lete fo ¨lo ¨tt. A tova ´bbiakban kett˝ os ce´lt tartok szem el˝ ott. Egyre´szt a ta ´rsadalmi va ´ltoza ´sok olyan ´altala ´nos elemze´se´t ta ´rom az olvaso ´ ele´, amelyet le´nyegre tapinto ´bbnak tartok anna ´l, mint amit az o ¨konomista ´k tanı´tottak. Ma ´sre´szt e´rthet˝ obbe´ sza ´nde´kozom tenni a jelent e´s a va ´rhato ´ ko ¨zeljo ¨v˝ ot, mint azok, akiknek a gondolkoda ´sa ´ban a 18-19. sza ´zadbeli elke´pzele´sek uralkodnak. Ez a ke´t sza ´zad sok szempontbo ´l kive´teles volt, e´s u ´ gy la ´tszik, most sza ´mos tekintetben visszate´ru ¨ nk ahhoz, ami a re´gebbi korokban domina ´lt. Korunknak e´s szu ¨ kse´gleteinek mege´rte´se´hez elengedhetetlen mind az o ´kori, mind a ko ¨ze´pkori to ¨rte´nelem ismerete, mert csak ´gy ı tala ´lhatunk ra ´ a lehetse´ges halada ´s olyan mo ´dja ´ra, amelyen nem uralkodnak el tu ´ lsa ´gosan a 19. sza ´zad axio ´ma ´i.
