I. SOROZAT: 1. sz. A VÁRADI BIBLIA. IRTA s. Dr. MUSNAI LÁSZLÓ 1947 NYOMTATTA A BETHLEN-NYOMDA * NAGYENYED

A „BETHLEN"-NYOMDA IRATTERJESZTÉSE

I. S O R O Z A T :

BIBLIAI

FŰZETEK

1.

sz.

A VÁRADI BIBLIA IRTA s

Dr. MUSNAI LÁSZLÓ

1947 NYOMTATTA A BETHLEN-NYOMDA *

NAGYENYED

T

\

1

A Bethlen-Nyomda iratterjesztése a Bethlen-címeres Váradi B i b l i a isimertetésével i n d u l meg. Á. n a g y fejedelem testvér-öccse, rövid ideig m a g a i s erdélyi fejedelem, vette g o n d j a i b a lemondása után a m a g y a r - B i b l i a újabb kiadásának gondjait, s tette m e g azo­ kat az intézkedéseket, melyek hosszú időre biztosították v o l n a az egyház és hívek biblia­ szükségletét, h a
4 telnie, a m i g ujabb kiadásra került a sor. s ez idő alatt a Kánoilyi B i b l i a csak a Molnár által kibocsátott m i n t e g y háromezer példányban, meg a visqüyi 7—800 példányban f o r g o t t a m a g y a r "nép kezén. , ,< H o g y épen Erdély aranykorában, a nagy református fejedelmek idejében n e m gondos­ k o d t a k a B i b l i a terjesztéséről, annak n e m a z Isten igéje iránt való közömbösség v o l t az oka, hiszen épen ezekről a fejedelmekről tud­ j u k , hogy az Ige mindennapi táplálékuk v o l t : B e t h l e n Gábor számüze^ésbeix négyszer ol­ v a s t a át az egész Szentírást, uralkodása ide­ jén még háborúiban is m i n d i g magával hor­ dozta Bibliáját, amelyet több m i n t húszszor olvasott végig. A z öreg Rákóczi György az ószövetséget 13-szor, a z u j a t több m i n t 32szer o l v a s t a át. (Szalárdi S i r . M a g y a r Kránifea 236. o.) F i a i a vizsgálatok alkalmával meg­ lepő bizonyságot tettek a Szentírásban való jártasságukról, Z s i g m o n d több ezer idézetet tudott felmondani, Lorántffy .Zsuzsanna feje­ delemiasszony m a g a i s i r t theiológiai munkát, a m i t A p a f f y fejedelem i s megtett ifjú torá­ ban, s épen i l y e n ns^gy buzgóságot látunk Isten és az Ő Igéje iránt a főúri családoknak „az, evangélium világosságára eljutott, igaz­ hitű" tagjainál is, h o g y csak ids. B e t h l e n Ist­ ván, v a g y Rhédei Ferenc ragyogó példáját t

5 említsük, a k i k legfőbb vigasztalásukat, s hosszas betegségük idején egyedüli lelki or­ vosságukat a B i b l i a Igéiben találták. Arról is v a n n a k pontos bizonyságaink, h o g y az Isten igéje valóban „nem volt bilincsekbe v e r v e " , (2. T i m . 2.9.) hanem a nép között is buzgó h i r ­ detőkre és áhítatos hallgatókra talált. H o g y mégis évtizedek kellettek az új kiadás létre­ jöttéig, s hogy akikor i s előbb idegen főidőn, e g y idegen kereskedő üzleti vállalkozásából láthatott napvilágot a magyar B i b l i a , annak mélyreható o k a i v a n n a k és pedig legelsősorb a n a három részre szakított, folytonos hada­ kozásban önmagát emésztő országunknak a tudományok terén való nagy hátramar adott­ sága. Erdélynek emez aranykorában e n a g y fejedelmek i s épen a z z a l tudták felvirágoz­ t a t n i országukat, hogy a török és német h a ­ t a l m a k versengése között bámulatosan ügyes diplomáciával, a török szultán hatalmas ár­ nyékában ,adófizetéssel őrizték m e g viszony­ lagos szabadságukat, s vigyáztak a r r a , hogy ellenség lovának patái ne tapodják ezt a sok­ szor feldúlt, hamuiba r o s k a d t országrészt. Bár a tudomány ós minden más téren való haladás iitját buzgón egyengették, de jobb ke­ zükben mindig a k a r d o t kellett szorongatniuk, s fő figyelmüket a két n a g y h a t a l o m ellensé-

6 ges szándékainaik a diplomáciai kiegyensúlyo­ zása foglalta le. E g y s z e r a német, máskor a török kedvét kellett (keresniük, haragját kíetngesztelnick. Úgynevezett hinta-politikával v i ~ gyázniok a két n a g y h a t a l o m között vergődő k i c s i n y Erdély békességére, fennmaradására, E z magyarázza meg, hogy B e t h l e n Gábor csak későn és fokozatosan t u d t a kifejleszteni a gyulafehérvári Kollégiumot, amelyet a kül­ földi "akadémiák színvonalára kivánt emelni, s hogy ezt is csak külföldi professzorok behí­ vásával vihette véghez. ) T u d j u k , hogy a z országban a i i g volt nyomda, hozzávaló kellé­ keket csak külföldiről lehetett beszerezni, s bár már/1638-ban a román nép számára i s nyomdát szerelt fel az ország hogy anniak termékeivel terjessze az evangélium világos­ ságát a román nép között, idehaza nagyobbszabású n y o m d a i vállalkozásba f o g n i lehetetlen volt. N e m c s a k a szaktudományok megszeráése végett kellett i f j a i n k n a k a n y u g o d ­ tabb viszonyok között élő idegen népek közé menni, h a n e m méig az általános műveltséghez i s szükséges volt a külföldi iskolák felkeres sése az i t t h o n i tanulmányok kiegészítése vé­ gett, Már Szenczi Molnár A l b e r t történetében 1

i ) ..Qpitz Mártom 1622-ban, Bíiistanfeld Alstedius é& Pojscator 1629-bön jöttek be. ,

7

láttuk, hogy a külföldi egyetemeken, m i n ­ denütt voltak m a g y a r ifjak és pedig az elő­ kelő fő u n ifjak mellett igen n a g y számmal a leendő papok és tanárok szorgalmas ifjú se­ rege, a k i k pár évi keresményüket e r r e a célra m e g k u p o r g a t v a , előkelő u r a k , városok v a g y iskolák ösztöndijával és adományaival i g y e keztek minél többet meríteni a tudományok forrásaiból, hogy i t t h o n annál többet hasz­ nálhassanak nemzetüknek és egyházuknak. A hires németországi és svájci egyetemek mellet a 17-ik században egyre j o b b a n kordé­ n a k a németalföldi szigorúan református szel­ lemű iskolákba járni, s azoknak ez időre eső felvirágzásával együtt erősödnék a k a p c s o k h a z a i egyházunk és a h o l l a n d egyház között. E z e k az ifjak szaktudományuk mellett sok mindennel foglakoztak, hiszen abban az idő­ ben a tudományok n e m v o l t a k olyan élesen elkülönítve, specializálva, hanem a theológuis i s t a n u l t niathematikát orvostudományt és v i ­ szont, s i g y az általános művelődés, nemzeti haladás elősegitői talán elsősorban épen ezek az akademitá papok és tanárok voltak, a k i k e t idehaza is megkülönböztetett jogok illettek m e g a z egyházi életben. E z i f jakról tudjuk, h o g y odakünn egyesületi életet élték, s öntu­ datosan igyekeztek előkészülni nemzetük m i ­ nél nagyobb sziolgálatára. Értékes összeköti^r

8 tést t a r t o t t a k fenn a világ leghíresebb p r o ­ fesszoraival, s n e m egyszer hoztak már ifjúi munkásságukkal diszt ós dicsőséget a m a g y a r névre és egyházukra. E z e k a külföldön tanuló m a g y a r ifjak gondíoiskodtak arról, h o g y h a idehaza lehetetlen a B i b l i a ujabb kiadásáról gondoskodni, a Molnár A l b e r t példája szerint odakünn adják k i azt, s onnan szállítsák be az országba, az egyre j o b b a n érezhetővé vált bibliahiány enyhítésére. Rávettek egy Jajnson János nevü igen gazdag amszterdami könyvnyomtatót, a k i különben i s híres v o l t arról, h o g y utánnyomásokból él, s m i h e l y t észre­ vette, hogy v a l a m e l y m u n k a jól k e l , azonnal k i a d t a azt —- a szerzői és kiadói j o g a k k o r i ­ b a n ismeretlen fogalom lévénj — h o g y a d j a k i a m a g y a r Bibliát, amely már 33 éve n e m jelent meg, s az egész magyarság között n a g y kelendőségre számithat. Biztatták, hogy ezzel a munkával Isten előtt kedvességet szerez magának, de még inkább azzal, h o g y igen j ó nyereségre számithat. Miután a n y o m d a i k o r ­ rektúra végzését m a g u k r a vállalták, m i v e l azt a m a g y a r nyelvet n e m értő nyomdász n e m végezheti, J a n s o n el i s f o g a d t a &z ajánlatot, amit n e m i s vdlít o k a megbánni. í g y jelent m e g az 1612-iki openheimi kiadás nyomán A m s z t e r d a m b a n 1645-ben i m ­ már negyedízben a K á r o l y i Bibliája 8- adrét !

alakban, ,,a Belgiuími Akadémiákban tanuló miagyar o k n a k forgclódások által" akiknek a nevét azonban sajnos, n e m tudjuk. E z a k i ­ adás a oppenheiminál is kisebb" formáiban, annak szövegével, káté, imák és énekek köz­ lésével igen szép kiállításban, azonban sok sajtóbibával jelent meg, a m i az idegen n y o m ­ dában, s a nyomtatáshoz n e m értő m a g y a r if­ jak közreműködése mellett megbocsátható. H o g y a kiadásra n e m fizetett rá az illető, b i ­ zonyítja az, hogy az Üjszövetséget 1646-ban külön i s k i a d t a 12-ed formában, m a j d a Z s o l ­ tárokat külön 1650-ben k i c s i n y formában, imádságokkai 327 oldalon. A baseli B i b l i a elő­ szavában azt i r j a erről a kiadásról Szatmár­ németi P a p István, „az öregbik Tsiétsi János U r a m után, )hogy I. Rákóczi György és fele­ sége, m e g az országnak nemesei nyomtatták k i J a n s o n által, azonban ezt bizonyítani n e m t u d j u k , n e m i s t a r t j u k valószínűnek, hanem a dolgok összezavarása onnan eredhetett, hogy a Rákóczi fejedelem buzgolkodásáról és í?

2) öregbik T. Tsetsi János U r a m relatzáójaké/pen írja a következőket: „Ezen SÍZ,. Bibliiát az .elébbemá, már háromszor kijött Bibliáknál szebb és kisebíb formában kinyomtattatták Elíső Rá­ kóczi György és felesége;, Lióráatfi Suisánina, s az Országnak némely Nemessei Amstelodámíban 1 6 4 5 . Jánson János nevű Tipográfus által."

10

már ez idő előtti intézkedéseiről tett említést a sárospataki professzor és ezt vonatkoztat­ ták a Janson-féle kiadásra. Idehaza u g y a n i s már k o m o l y előkészületek tétettek n y o m d a állításra, s elsősorban a B i b l i a ujabb, javított kiadásába. E z e k ismertetése előtt megemlít­ jük még, hogy az Újszövetséget a hires lőcsei nyomdán 1644-ben Brever. Lőrionic i s k i a d t a 12-ed formában, 1067 oldalon előszó és index nélkül; a címlapon n e m nevezve m e g a fordí­ tót, de a m u n k a m a g a bizonyítja, hogy a z a Károlyi fordítása. Bizonyára a nagy B i b l i a ­ hiány indította a r r a a kiadó nyomdászt, hogy (ezt a munkát világ elé bocsássa, talán a fel­ vidéki evangélikus egyházi vezető emberek biztatásiára, v a g y az i s k o l a i szükséglet kiegé­ szítésére. A B i b l i a átdolgozott kiadásának ügyét m a g a az öreg Rákóczi György fejedelem vette kezébe. Valószínűleg hatással v o l t e r r e a pél­ dányok nagy hiánya mellett az i s , hogy az 1626-ban úgyszólván államköltségen megje­ lent Kál d i r i éle B i b l i a , ) m e l y a Károlyi f o r d i 3

:

L _

*

3) Káldi György jezsuita Gyulafehérváron kezdette meg munkáját, amelyet — innen randtárssával kiűzetvén — OlmützJban féjeiziett be .•607-ben. A Pázmány áltat alapított niaigyszombati nevelőintézet igazgatója lett, ahoüi Bethlen Gáborral is saembe kerniit, aki megvendégelte a tudós és bátor papot, s ezer tallért adott néki

11

, tásának n a g y népszerűségét volt h i v a t v a ellensúlyozni, vádat emel ennek (hitelessége ellen, s azt miondja, hogy Károlyi a m a g a eret­ nek tételeinek igazolására készítette a m a g a Bibliáját, amely sok helyen meghamisítja az Isten igéjét, s m i g egy helyen elvesz aJbtból, másutt hozzátesz, v a g y célzatosan h a m i s a n fordítja azt. Bár ezekre a h a m i s vádakra megfelleltek a protestánsok, k i m u t a t v a , hogy az eredeti nyelvekből készült Károlyi-féle ftorditás megbízhatóbb és hívebb a l a t i n V u l g a tábóL készült k a t o l i k u s fordításnál, de mégis szükségesnek látták, hogy az ujabb kiadásnál minél nagyobb körültekintéssel járjanak el, a szöveget az eredeti nyelvekhez alkalmazzák, Bibliája kinyomtatására. A könyv 1626-ihah Bécsben jelent meg Formika Máté nuumkája ál­ tal, aminek költségedhez a pozsonyi kincstár. is 100 frt-al járult. E fordítást mágia a sizseraő két évtizedein at csiszolta, elöljárói kivájtiságára több szakemberrel is átnézette, felhasználta a létgiebbi fordításokat, köztük a Károlyiét is, amiely sután szinte negyven évvel jelent meg, így nem csoda, ha nyelvi szempontból jobb és szebb a Károlyi fordításánál, azonban emnek dacára nem érte el kimondott célját, hogy a m a d a r a k „meigvtetvén a Károlyinak kannásán fordított Hbliáját" emez igaz fordítást olvassák, mert míg amaz űjaibb és újabb kiadásokban került a magyar néip elé, ez csak 1732-beiri adatott k i másodszor Nagyszom­ batban, s 1782-ben harmadszor Budán.

12

mindent megtegyenek aziránt, hogy Bibliájuk hibátlan, fordításuk hű legyen, s egyben hogy a nehezebben érthető részek magyarázata utján könnyítsék m e g annak megértését, és így tegyek áldásosabbá ia vele való élést. Ezért a d t a k i 1638-iban Rákóczi a t r a k t u s o k espereseihez intézett rendeletét, h o g y a z ere­ deti nyelveket tudó istenfélő egyházi emberek vizsgálják át az egész Bibliát, és m i n d e n h i ­ bát javítsanak k i benne. A L a m i p e — E m b e r ­ féle egyháztörténetemből tudjuk, hogy p l . a zempléni t r a k t u s b a n még 1638-ban munkába vették az Újszövetség átdolgozását, 1643-ban pedig a három Tiszáininneni egyházmegye tár­ g y a l t erről. .} E r r e a célra h o z a t t a m e g az ifjú Rákóczi Z s i g m o n d drága pénzen a sok nyelvű, u . n . polyglott Bibliát ) is a sárospataki könyvtár részére, s főként erre a .célra állíttatott fel a 4) i_ampe-(EímJbeir H M . Eceles. Hang. 733. lá­ pon írja, hogy a zempléni traktus jegyzőkönyvé­ nek 311. lapján olvasható az e tárgyban 1638-ban hozott hiaitározat, míg a -103. lapon a Rákóczy Gyöngy rendeletére készül 5 fordítás végett az Újszövetség felosztásáról, olvashatunk. Ugyan­ csak itt emilíti a pataki zsinatnak a három ke­ rülethez 1643-ban az Újszövetség fordítása tár­ gyában írott levelét is. 5) " Laimpe i . m. 732. szerint Angliából ho»zatta meg e munkát, míg Harsány! I. A Magyar B i b l a 61. stzerint Amsterdamból hozatta meg ,a 4

5

13 c s a k h a m a r híressé vált nagyváradi nyomda, mely Sgenczi Kertész Ábrahám szakszerű ve, zetése a l a t t mintegy két évtizeden át fejtett k i ott áldásos és buzgó működést, m i g leg­ főbb kiadványait, a mindenképen h i r e s és ne­ vezetes Váradi Bibliát már csak Kolozsváron fejezhette be. E z t a nyomdát a Szalárdi iSiraimas M a ­ g y a r Krónikája szerint ids. B e t h l e n István, a fejedelem testvéröccse, Erdély kodrmányzója és rövid ideig fejedelme hozatta még 1640-ben Luneburgból. ) Róla tudjuk, hogy a B i b l i a e

tíz nagy ívrét kötetből álló, híres párisi királlyi többnyelvű bibliát. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Xiimiemes 1523)-bieli polyglott biblája után 1:569 —72-tbetn Antverpenben .jelent meg az úgyneve­ zett kiiirályi polyg'lott kiadás 8 kötetben, amely­ ből 5 a szöveg, míg 3 magyarázat nyevlian és iszótár,. A harmadik kiadíás a párisi, amely tíz kö­ tetben 1629—45. között jelent meg. Talán ez utóbbiról van szó. 6) Szalárdi J . Siralmas Magyar Krónika, Bpest, 1852, 229. o. írja ids. BetihLem Istvánról ,,Az Váradi nevezetes: oskolához és ecclesdához szinte a Ijmneburgumi herczieigs égből ugyan IÍUneburgumból igen szép typograpbiá,t nagy költ­ séggel hozatott volt: az öreg formábain már ke­ zünknél levő szép magyar biblia nyomtatásária is testamentumában ezeír tallért summát hagyott volt, s egyéb sok szép benefidunriit, jótétemé­ nyeit, adakozásait elég sok helyeken való eoolesíák, oskolák prédikálhatják s ez szerint óhajt­ hatják i s . "

14 kiadását a n n y i r a szivén viselte, h o g y végren­ deletében i s ezer tallért h a g y o t t erre a célra, s az ő kívánsága volt az is, hogy a B i b l i a Hagy formában, öreg betűkkel készüljön, hogy „az hajlott idejű és szernek világában homály osodottabb l e l k i tamitök" i s olvashassák azt. A n y o m d a az ország nyomdájaképen állíttatott fel a hires és nevezetes váradi i s k o l a mellett, s annak vezetése Szenczi Kertész 'Ábrahámra bízatott, a k i theológiai végzettség után sajá­ tította el a nyomtatás mesterségét a n n y i r a , hogy a m a g y a r E l z e v i r ) nevet érdemlte k i . Nyomtatványai n a g y o n szép. t i s z t a betűkkel készülték s n a g y számmai megjelent közér­ dekű egyházi és országos kiadványai u g y lát­ szik, eléggé jövedelmeztek i s , miért amint M i s z t c f a l u s i K i s Miklós Mentségéből t u d j u k , Váradon egynehány palotája v o í t s contentus (elégedett) v o l t a m a g a állapotával, a m i t sem a fejedelemtől k a p o t t fizetés, sem az egyházi kiváltságok, adómentesség n e m magyarázná­ nak eléggé: Igaz, h o g y ennek a boldog állapot­ nak i s vége szakadt, bizonyára a várdai vésze„delem után, s m a g a |/s p a n a s z r a nyitottá a j a Éát, m e g halála után az örökösök s e m k a p t a k pénzt a hagyatékában, hanem csak könyv 7

) Dr. Bé&sá bajos nevezi annak Miaztótfalusi K i s Miklósról írott becses tanulmánya elő­ szavában. 7

15

példányokat*) A B i b l i a kiadását S z . Kertész nem a maga költségén eszközölte, hanem a m i n t annak előszavában olvassuk, több feje­ delmi személy, uraik és tehetősebb ecclesiák anyagi támogatásával indult m e g és f o l y t a m u n k a . A már emiitett ids. B e t h l e n István mellett Rákóczi György, Rhédei F e r e n c és B a r c s a i Ákos fejedelmi szeínélyékről v a n em­ lítés, m i g az u r a k közül csak G y u l a i F e r e n c váradi kapitány nevét találjuk megörökítve. Barcsairól írja Szalárdi, a k i az o s t r o m végéig benn volt a váradi várban^ S i r a l m a s Króni­ kájában, h o g y : „többi dolgai között a p r a e l u m alatt félben levő szép öreg m a g y a r B i b l i a nyomtatásának papirosában levő fogyatko­ zást értvén, csak m a g a indulatjából azon szentséges munkának elősegítésre o t t a n valia­ hány száz tallért adot v a l a " . A többiek támo­ gatásának mértékéről nincsenek feljegyzé­ sek. A z t tudjuk, hogy a nyomtatás 1857-ben kezdődött meg, talán 1 0 . 0 0 0 példányban ids. Köleséri Sámuel váradi professzor magyará­ zataival, a k i a n n y i r a értette és tanította ís a b i b l i a i nyelveket, h o g y tanítványaival héberül és görögül levelezett. ) H o g y a revíziós m u n 9

8) Tótfaliusi K M , Meiatsége 80. és köv. ol­ dalain olvasisiuk ezeket. 9) A Stúdium kiadásában Dr. Ványi F. szerkesztésében miegjelemt Magy. írod. Lexicon említi ezt.

16

kában m e n n y i b e n voltaik segítségére mások, v a g y mások írásbeli feljegyzései, munkálatai, azt n e m t u d j u k megállapítani, csak azt látjuk a kész munkából, h o g y sok helyen javította a Károlyi-féle fordítást az eredeti szöveg és •több külföldi fordítás figyelembe vételével. Kiegészítette a p a r a l l e l helyek feltüntetését, a lap szélére jegyezve;"He^^á"z"i]lető ige h o l o l ­ vasható másutt a Bibliában. Bővítette a szél­ jegyzeteket, marginális magyarázatokat is, amelyeket különben túlnyomó részben szószerint átvett a Károlyi Bibiiából, a Molnár Albert-féle H a n a u i 1608-as kiadásból. A m u n k a ivrétalakiban (fólia) jelent meg. A z Ótestamentum 777, az Üjtest külön címlap­ pal 271 oldal, elöl a nyomdász ajánlása olvas­ ható, mindkét rész tartalomjegyzékével és a nyomdahibák feltüntetésével, m i g hátul két index v a n , egyik az Ojtestamentumbain élőforduló ószövetségi idézeteket tünteti fel, másik az idegen nevek s szavak magyarázata. A z amúgy is testes, n a g y kötetből k i h a g y o t ­ tak az apocryphus könyvek, a m i t a papír és költség hiányával menteget a kiadó, ígérve, hogy ,,ha Isten' a r r a való időt enged és nyo­ m o r u l t országunkn'ak elveszett békességét megadja, lévén illendő költség azoknak i s kinyomtatására, abban is n e m lészen hátra­ maradás". E z az első kiadása a Károlyi B i b 1

17

liának, amelyből az Apocryphusofc k i h a g y a t ­ t a k , a m i később egyre általánosabb szokássá válik. ^ A nyomtatás még 1657-beii kezdetét vette, Szonban a Rákóczi György szerencsétlen len­ gyelországi (hadjárata, s a nyomában f a k a d t sokféle nyomorúság m i a t t még 1660 nyarára sem n y e r t befejezést, bár már vége felé járt a Szalárdi idézete szerint, a k i a végződésben levő' b i b l i a i exemplárokról tesz említést. A tö­ rök megszállás előtt hamarjában Kolozsvárra szállították a nyomdafelszerelés javarészét, a félben levő példányok egy részével együtt, m i g négyezernél több példány és sok eszköz ott maradt. Megható az a hűséges szeretet, amellyel i végső szükségben, a m i k o r a m i n ­ denkitől magárahagyott gyenge őrség kény­ telen v o l t f e l a d n i a várat, a feltételek közlött kikötik, hogy a szabadon elvonuló őrségnek a török elég szekeret a d az oskolához és egy­ házhoz tartozó dolgok,.'könyvek és eszközök elvitelére, „ami a l a t t a t y p o g r a p h i a és a vég­ ződésben levő b i b l i a i exemplárok, ahoz t a r ­ tozó sok tallért érő papiros, s t b . értetaek y a l a " , a m i n t az őrséghez tartozó Szalárdi i r j a . 1660 aug. 28-án a törölk türelmetlen sürgeté­ sére k i is v o n u l t az őrség, de a kétszáz szeke­ ret csak másnap kapták meg. mag a közbe­ eső éjjel a török mindent felprédált az egy

18

boltom • kívül, melyben a n y o m d a , a hozzátar­ tozó eszközök és a Bibliáik v o l t a k lepecsételve, őrizet alatt. A m i t lehetett n a g y bajjal, egy rögtönzött hídon el i s szállítottak Debrecenbe, de a b i b l i a példányai v a g y i t t , v a g y más a l k a ­ l o m m a l ugy látszik m i n d evesztek, m e r t csak a Kolozsvárra előzőleg elszállított példányok bevégzéséről t u d u n k , m i g ezekről az a feljegy­ zés maradt, hogy négyezernél több példány veszett el, a nyomdáról pedig azt i rjaTótf alusi Mentségében, hiogy 1690-ben, m i k o r ő n y o m ­ dáját rendezni kezdette, még n e m i s volt itt­ hon a Debrecenbe mentett rész. 1661-ben végezte el Kolozsvárott a meg­ mentett példányok nyíoimtatását Szenczi K v Ábrahám, a k i m a g a i s ott telepedett le, s m u n ­ kálkodott még egy ideig, A z így i s nagyszám­ b a n megjelent, díszes külsejével i s imponáló könyv példányaiból a z o k b a n a zűrzavaros időkben bizonyára s o k elveszett, megsemmisisittetett, de azért különösen az erdélyi refor­ mátus gyülekezetek ereklyéi között m a is igen sok, többnyire rongyolt, foszladozott hiányos példány található. Itt-ott ép példány is akad, címlapján a két h a t t y u s B e t h l e n cí­ merrel, a m i hálául tétetett o d a a B e t h l e n István buzgó áldozatkészségéért. Talán a köz­ költségen készült könyvből i n g y e n , v a g y o l -

í

cső áron i s k a p t a k egyes szegényebb egyhá­ zak a gyülekezetek használatára, talán impo­ náló külalakja és n a g y betűi m i a t t volt külö­ nösen a l k a l m a s t e m p l o m i használatra, tény, hogy egészen az u j a b b időkig sok templom szószékén lehetett feltalálni e könyvet, amely az egész m a g y a r l a k t a területen árusittatott a Tótfalusi feljegyzése szerint 1 0 — 1 2 f o r i n t o n , de később többet is szivesen megadtak érette, B o d Péter is dicséri a benne levő szép m a g y a ­ rázatokat, ) bár azok túlnyomó részben a Károlyi régebbi magyarázatai, amelyeket ré­ szint Molnár A l b e r t , részint ennek a kiadás­ n a k magyarázója Köleséry egészítettek k i . 10

Ennejk a kiadásnak n a g y népszerű­ ségét m u t a t j a , h o g y 1805-ben újból kiadták azt P e s t e n a T r a t t n e r Mátyás költségével és betűivel, tehát üzleti alapon, annak kelendő­ ségében bizva. Érdekessége az eredeti váriadi kiadásnak, hogy a Ján. 5. 3 verse és a 6. rész 31 versének fele tördelési hibáiból k i m a r a d t a könyvből. Még nevezetesebbé tette a kiadást az, h o g y az ország nyomorúságos állapota, m a j d .a teljes erővel dühöngő elnyomatás és üldöztetések m i a t t hosszú ideig ez m a r a d t a io) helyén.

A

Szent

Biblia Históriaj&

vonatkozó

20' legutolsó i t t h o n nyomatott Bibliánk, m e r t a nagy elnyomatás a l a t t élő p i oestáns egyhá­ zak, melyek álétfenntártásért is megfeszített küzdelmet kellett, hogy folytassanak, n e m tudták azt i t t h o n a m a g u k erején k i a d n i , de n e m is tehették v o l n a meg a k a t o l i k u s egyház t i l a l m a , s az éretnék könyvek ^iíen életbelép­ tetett szigorú rendszabályok m i a t t . Elég csak egy futólagos pillantás ezen idők történtére, hogy ezt megérthessük. E r ­ dély az 1657-iki szerencsétien hadjárat után egy siralomházzá lett. A nemzet szine, virága v a g y odaveszett, v a g y rabszolgaságra került, amelyből keserves váltságdíj árán szabadult k i egy része évék után, m i g Siotkan örökre t a ­ tár-rabságban m a r a d t a k . A büntetésül betört rabiócsapatok végig pusztították az országot, sok ezer rabot h u r c o l v a él innen a l e g y i l k o l t a k inagy szánián felül. A fejedelmek gyors válta­ kozása, török és német csapatok segítségével f o l y t a t o t t pártharcok, a Rákóczihoz ragasz­ kodó ország ellen ismételten betörő török­ tatár csapatok pusztítása, K a b a és a többi hajduváros felégetése, Debrecen kegyetlen megsarcoltatása, a z Érmeilék, Szilágyság, máskor M a r o s és Udvarhelyszék felperzseltetése az egész ország letiprása Erdélyt hosszú időre tönkre tette. A török hódoltság egyre nagyobb arányokat öltött, M a g y a r c r -

21

szagon és a Felvidéiken pedig a protestantiz­ m u s elnyomása lett egyre súlyosabb^ egész a pozsonyi és eperjesi vértörvényszékig a K a r a f a inquisitiós nyomozásáig és a gályarabságig, amiből h a némileg f e l i s szabadult az or­ szág a külföld megbotránkozása és közbe­ avatkozása folytán, csak az eszközök változ­ tak, de az elnyomás és üldöztetés megmaradt tovább, s templomok elfoglalása, vallásigya­ k o r l a t eltiltása, erőszakos áttérések kikény­ szerítése, iskolák feldúlása és papok, tanítók elűzése bénította m e g a protestáns m a g y a r o k életét. Szinte csiodálatos, hogy e n n y i zaklatás és veszedelem között nemcsak hitüket tar­ tották meg, h a n e m az anyaszentegyházat i s , s a r r a is több ízben gondoltak, hogy a SzentÍrást, ezt a „kiváltképen való l e l k i f e g y v e r t " ujabb kiadásban nyújtsák az Ige vigasztalá­ sára szomjúhozó népnek. Hyen kísérlet a debrecenvidéki zsinat határozata amely 16G5 körül -) m o n d j a k i egy új, átdolgozott és j a ­ vított fordítás kibocsátását, s ezzel a munká1

) Ezen idő előttre mem gondiolhiatuiník., meri a háborús viszonyok miatt zsinat, sőt évekéin át püspök sem volt. 1665-ben gyűltek öisisize Matollcsra, ahol Nógrádi Mátyást választották püspökké. Késői időre nem gondolhatunk, mert Komáromi aki a megbizást végrehajtotta,, már 1678-ban eilhunyt. 11

•22 v a l m e g i s bízta Komáiromi Csipkés György debreceni lelkészt két társával Becskelházi István püspöki pappal (nem püspökkel) ésKisf a l v i Tamás b i h a r i esperessel együtt; de bár Apaffy fejedelem i s támogatását ígérte, a fordítás i s elkészült, sőt végre 1685-ben a nyomtatáshoz hozzá i s kezdettek, " a m u n k a csak 1718-ban jelent meg, s a k k o r i s évtize­ deken át hevert zár alatt míg túlnyomó része máglyán lett hamuvá, s csak egy k i s rész került több, m i n t száz év után a hivek kezébe. Ennek történetével később foglalkozunk. Miost azt örökítsük m e g , hogy a gályarabság­ ból megszabadult papok i s tervezték a B i b l i a kiadását, ugyanis gyászos s o r s u k a t t u d v a a külföldi hittestvérek mindenfelé gyűjtést rendeztek e sokat szenvedett mártírok kivál­ tására. Midőn h o l l a n d közbenjárásra váltság. d i j nélkül szabadultak meg, s külföldi testvé­ r e i k e t felkeresve i n d u l t a k hazájukba, az ösz- szegyüitött pénzt kezeikhez kapták. M i n t h o g y azonban a z n a g y összeg volt, a legszüks égesebbbekre valót szétosztva m a g u k között, a nagyíobb részt v a l a m e l y közjóra határozták fordítani, s ez a B i b l i a kinyomtatása l e t t v o l n a és pedig erre a célra felállítandó magyar myomdán. Vásároltak i s ehez szükséges esz­ közöket, betűket és p a p i r t , de Ihazahozataiuk egyelőre b i o n y t a l a n lévén mindent Boroszló;

23

h a n h a g y t a k őrizet alatt, a m i g a l k a l m a t t a ­ lálhatnak a hazaihozatalra és a m u n k a megin­ dítására* A m u n k a meghiúsult, m i v e l egyik megtévedt társuk később h o l m i személves „bosszúsággal illettetvén" hűtlen lett hitéhez amelyéli: a n n y i t szenvedett, a róm. k a t . v a l ­ lásra tért át, kimenvén Boroszlóba az anya­ got eladta, s a közjóira szánt pénzt személyes céljaira használta f e l . ) E z a férfi Otrokócsi F o r i s Ferenc, a k i később a k a t . vallás érdeké­ ben fejtett k i propagandát, s áttérését iro­ d a l m i u t o n i s próbálta igazolni. Annál sikere­ sebb violt a Mistótfálusi K i s Mikl'ós vállalko­ zása, a k i egymaga végezte el és pedig tünemé­ nyes dicsőséggel e z t a munkát, amire két, sőt három országrész n e m volt képes. A z ő vállal­ kozásáról azonban külön- fejezetben szólunk. 12

) Bod Péter i . m. 155. és köv. oldalam írja le ennek történetét. 12