A logisztikai információs hálózat felépülése

Kereskedelmi vállalat

Termelővállalat

Hálózati szintű információs kapcsolat

Fuvarozó vállalat

Szállítmányozó vállalat

Felhasználó vállalat

Vám

Bank

Biztosító

Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Vállalati szintű irányítás

Vállalati szintű információs kapcsolat

Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai

Ellátás

Rakodás, belső mozgatás irányítása

Gyártás

Alapanyagraktár irányítása

Gyártásirányítás

Elosztás

Készáruraktár irányítás

Logisztikai alapfolyamatok

A logisztikai információs hálózat felépülése

Rakodás, szállításirányítás

Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája

Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási

tevékenységet

befolyásoló

szervezetek,

szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: − a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja,

− a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely

a

meghatározó

feladataitól

csak

kisebb

hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés

melységének

a

csökkentése,

amelyek

eredményezik, hogy y kis

túlzással

a

termelő

vállalatok

két

csoportba

sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, y a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), y fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) − a

szolgáltatásokat

integrációjátszódott

végző le,

egységeknél

nagy

méretű

is

jelentős

nemzetközi

szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek),

− a

termelési-

középvállalatok,

és

szolgáltatási

feladatok

vállalkozások,

csak

kis-

akkor

és

tudnak

versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, − a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból

zártláncú

gazdasággá

alakul

át,

amelyek

következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek

újrahasznosítását,

amelyhez

a

termelő-,

szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés,

hanem

hasonlóan

a

szolgáltatásokhoz

sok

telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika

szerepe,

kiterjednek,

mert

az

összehangolásuk

anyagáramlás csak

fejlett

viszonylatai információs

technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni.

A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: − jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával

integráltan,

összehangoltan

kell

kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, − megsokszorozódnak

a

logisztikai

szolgáltató

vállalatok, −a

logisztikai

szolgáltató

vállalatok

hatékony

működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak

a

termelő,

szolgáltató,

felhasználó

(fogyasztó) és logisztikai egységek, − a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.

beszállítók

B1

alkatrész, szerelvény elosztó raktárak

AER1

összeszerelő üzemek

SZÜ1

készáru elosztó raktárak

felhasználók

KER1

F1

Bi

. . .

. . .

. . .

. . .

Bn

AERj

. . .

AERm

SZÜλ

. . .

SZÜp

KERε

. . .

KERr

Fω

. . .

Fu

Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termék-összeszerelő rendszer felépítése

DSC

P

P B C

C

VLC

T

T

C

C B

DSC

DSC T DSC

anyagáram

DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont

informinformációáram

T:

szállítási vállalat

VLC:

Virtuális Logisztikai Központ

C:

vevõ

P:

termelõ vállalat

B:

bank

A virtuális vállalat modellje

Virtuális vállalat, mint új paradigma amely a következő sajátosságokkal rendelkezik: – megosztja a szakértelmet és erőforrásokat, – lehetőséget ad kis- és középvállalatoknak feladataik világszínvonalon és autonóm módon való ellátására, – számítógéppel

információs

hálózatba

összekötött

autonóm egységek jelennek meg, amelyekben minden egység csak egy csomópont. A hálózatban általában több nyitott vagy zárt értékképző – elosztói – fogyasztói – gyűjtő – újrahasznosító lánc képezhető.

A virtuális vállalatok logisztikai modelljére a következők jellemzők: – minden elemnél megjelennek a belső és a külső logisztikai feladatok, – a belső logisztikai feladatok a termelési (gyártási) vagy szolgáltatási logisztikán kívül kiterjednek a hulladékkezelési és újrahasznosítási, a beszerzési és az elosztási logisztikának a belső vállalati szférában jelentkező részeire, – a külső logisztika a beszerzési,- elosztási és újrahasznosítási logisztika a vállalaton kívül megoldható feladatait jelenti, amit megosztva

kell

ellátni

a

virtuális

vállalat

logisztikai

centrumával, – a virtuális vállalat elemei között általában anyag és információ (ennek része az érték és pénzforgalom is) áramlik, de vannak olyan

viszonylatok

ill.

esetek,

amikor

csak

az

információáramlás érvényesül, ilyenek: – a bankok és virtuális vállalat elemei közötti információ áramlás az anyag-áramláshoz kapcsolódó pénzforgalmat vezérli és regisztrálja, így anyagáramlás a dolog természetéből adódóan nem fordul elő, –a

virtuális

hatékonyabbá anyagáramlást,

vállalat teszi

logisztikai a

központja

kooperáló

koordinálja,

vállalatok

közötti

– fokozza a logisztikai kapacitások kihasználását és összevon olyan

logisztikai

feladatokat,

amelyek

a

közvetlenül

kooperációs kapcsolatban nem lévő vállalatokra is kiterjednek, – mindezeknél a logisztikai tevékenységeknél az anyagáramlás fizikai lebonyolítását (pl. szállítás, tárolás, rakodás, csomagolás stb.) nem vagy csak részben végzi a Virtuális Logisztikai Centrum, azokat a termelő-, szállító-, raktározó-elosztó autonóm vállalatok bármelyike teheti, – a VLC éppen a fizikai folyamatok leválasztása következtében nagyobb mértékű globalizációt tesz lehetővé, – a virtuális vállalatnál a logisztikai kapcsolatok a vevőre (lakósságra),

mert

így

válik

lehetővé

a

pontonkénti(családonkénti) eladás: Pont of Sale (POS) és a gyártó és vevő teljes integrációja: Home-Order and ReceiveMarket (HORM), – ha a VLC csak a diszponálást, az irányítást és a regisztrálást végzi, így ehhez csak az információáramlás működtetése szükséges, – ha a VLC fizikai anyagáramlási feladatoknak egy jelentős részét a VLC-be centralizálja, akkor a logisztikai szolgáltató központ feladatát is elláthatja, de csak akkor tekinthető ez az eset virtuális vállalatnak, ha továbbra is az elemek között a logisztikai információk áramlása a domináns

A virtuális vállalat logisztikai tervezési és irányítási modelljei csak globális problémákra terjednek ki, de illeszkedni kell a virtuális vállalat egyes elemeinek belső logisztikájához. A globális logisztikai tervezési és irányítási modell fontosabb elemei a következők: – termelő vállalatok beszállító rendszerének kialakítása, – szállítási módok, szállítást végző vállalatok megválasztása termékcsoportonként, – a gyűjtő- elosztó raktárközpontok (DSC), szállítóegységek számának, helyének meghatározása, a VLC szervezetébe tartozó elemek megválasztása, a VLC telephelyén lévő egységek kiválasztása, – közvetlen termelővállalattól vagy raktártól való beszállítás meghatározása termékenként, termékcsoportonként, – rendelések lebonyolítási rendjének kialakítása, – kiszállítások ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakományképző eszközök feladathoz való hozzárendelése, – beszállított áruk készletszintjének meghatározása, – gyűjtő és elosztó raktárak optimális készletkapacitások meghatáro-zása,

kiválasztása,

– kiszállítandó termékek ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakomány-képző eszközök megválasztása, – kiszállítást végző vállalat, kiszállítási célállomás (termelő üzem, gyűjtő-elosztó raktár, közvetlen vevő) megválasztása, – gyűjtő-elosztó raktárakba történő be- és kiszállítások ütemezése, eszközök és szállító vállalatok megválasztása, – az anyagáramhoz kapcsolódó információáramlási rendszer kialakítása.

Fontos döntések: – mely logisztikai feladatokat kell megoldani autonóm módon a kooperáló vállalatoknak, – mely feladatok tartoznak a VLC hatáskörébe, – mely esetben kívánatos tiszta VLC-t ill. vegyes VLC-t alkalmazni. Elemezni kell, hogy a VLC – a virtuális vállalat mely elemeire vonatkozóan adjon döntéseket, – az egyes vállalatok mely feladataira terjedjen ki tevékenysége, – a virtuális vállalat mely logisztikai elemei működjenek a VLC szervezetében amelyeket célszerű a VLC-be koncentrálni. Különösen a következő feladatoknál válhat előnyössé a VLC alkalmazása: – bizonyos anyagok, áruk közös beszerzése, megrendelése, – bizonyos áruk, anyagok közös elosztása, – bizonyos áruk és anyagok raktározásának a megoldása, – bizonyos logisztikai feladatokhoz (szállítás, rakodás, csomagolás stb.) logisztikai kapacitás biztosítása. A globális logisztikai rendszer irányítási modelljében meghatározó fontosságúak: – az irányítási stratégiák jó megválasztása, – a virtuális vállalat együttműködő elemei között az információs kapcsolat mélysége, kiterjedtsége, az információ áramlás formája.

Az irányítási stratégiáknak a következő kérdésekre kell választ adni: – milyen elvek érvényesüljenek a beszerzéseknél, beszállításoknál a partnerek kiválasztásánál, – a szállítási, fuvarozási és egyéb logisztikai feladatokat ellátók kiválasztásánál, – a logisztikai eszközöknek az egyes feladatokhoz való hozzárendelésénél, –a

kiszolgálási

sorrendek,

útvonalak

megválasztásánál, –a

gyűjtő-elosztó

raktárak

készletszintjének

áruszintenkénti meghatározásánál. A tervezési és irányítási modellek megoldásánál széles körben kerülnek alkalmazásra optimalizálási eljárások, módszerek.

szakértői Az

rendszerek

esetek

egy

és

szimulációs

jelentős

sztochasztikus vagy fuzzy modelleket is igényel.

része

állandóak, dinamikusan változnak.

rövid távú, hosszú távú.

tiszta, vegyes.

Tevékenységi köre:

Résztvevő egységek:

Rendszer fenntartása:

Koordináció egyenrangú csomópontok, hierarchikusságot, prioritást tartalmazás.

csak közvetlen közelébe való csomópontra lát rá, távolabbi csomópontra is rá lát.

Láthatóság:

egyszerű, mellérendelt, hierarchikus hálózatszerű.

Struktúra:

Virtuális logisztikai vállalatok osztályozása

Virtuális logisztikai vállalat struktúrája Egyszerű virtuális logisztikai vállalat V1

V4

VLC

V2

V3

Vi virtuális vállalat eleme VLC virtuális logisztikai központ

Mellérendelt virtuális logisztikai vállalatok

VLC1

VLC2

VLC3

Hálózatszerűen működő virtuális logisztikai központ

VLC1

VLC2

VLC3

VLC4

VLC5

VLC6

Hierarchikus felépítésű virtuális logisztikai vállalatok

VLC1

VLC2

FVLV

VLC4

VLC3