A LÓ. -Küllemtan. -Fajtatan

A LÓ -Küllemtan -Fajtatan

Bemutatkozás • Nevem: Thomka Iván • 1980-ban Gödöll n végeztem mint agrármérnök • majd Kaposváron szereztem lótenyészt szakmérnöki diplomát • jelenleg az utolsó állami méntelep vezet je vagyok Nagycenken „Az Isten megtiltotta, hogy egy olyan mennyországba menjek ahol Robert Bontine Cunningham Graham nincsenek lovak.”

Ajánlott irodalom • • • • • • • • •

Aranyossy Á. (szerk.)(2000): Lovardák, istállók tervezése, építése, - Lovasakadémia 9 Bodó I.-Hecker W.(szerk.)(1992): Lótenyészt k kézikönyve Budianszky S.: A ló természetrajza Ernst J.(1989): Régi magyar fogatok Hicman J. (1998): Patkolástan Horváth Z. (Szerk.)(2003): Lóbetegségek Nagy I. (2000):Lovas vadászatok Dr. Pongrácz L. (Szerk.)(2007) Lóer Dr. Pongrácz L. (szerk.)(2006): A mesterlovász könyve

Küllemtan

• • • • •

Testtájak Színek Jegyek Küllemi bírálat Hibák elbírálása

Színek

Szín örökl dés • Több lokuszon, sok örökl dési faktor irányítja

Jegyek

Küllemi bírálat

Küllemi bírálati lapok

Hibák elbírálása

Ló beszerzés

• Saját szaporulatból: 3,5 éves betanított csikó bekerülési költsége ∼1.000.000 Ft • Keresés: a célunknak megfelel ló, lovak felkutatása, kiválasztása

• Ló azonosítása: Írott dokumentum (lóútlevél) összevetése az adott lóval. Szín és jegyleírás, bélyegzés, életkor becslés

• Ló megvétele: Polgárjogi szerz dés • Szavatosság: a szavatossági hibákra érvényesíthet amennyiben a hiba az adásvétel el tt is fenn állt. (havivakság, kehesség, karórágás, kezelhetetlenség, stb.)

Magyarországi lófajták és tenyésztésük A ló eredete és háziasítása A magyarság kapcsolata a lóval A hazai lófajták, eredetük és tenyésztésük

A ló eredete és háziasítása • A faj kialakulása 55 millió éve kezd dött. A ló (is) az evolúció ajándéka. Gyors, nagy és teherbíró állat alakult ki. Elt ri az ember jelenlétét.

• • •

•

•

Nem csak az emberen múlott az elmúlt 6000 év. 4000 eml sfajból néhány tucat lett háziállat, még kevesebb lett háziállat az egész világon . A ló ezek közé tartozik. 1.El adaptáció, amit a természet végzett; olyan tulajdonságok kialakulása az embert l függetlenül amelyek mégis hasznosak az ember számára. (Minden növényen megél, egy hím több n sténnyel párosodott, társas lények, dominancia és alárendeltség jelzései ismertek, genetikusan kódoltak, relatív kis területigény, agynövekedés)

2.Fajaink közötti kompatilibitás, kölcsönös alkalmazkodás. Az állatok, (a ló) kereste els sorban az ember közeli él helyet, az ember ezt „csak” kihasználta. Közben az állatok is új, számunkra kedvez tulajdonságokat vettek fel, szelektálódtak az ember számára kedvez tulajdonságot mutató (kíváncsi, kevésbé területvéd , kevésbé agresszív, az emberi agressziót t r , arra engedelmességgel reagáló) egyedek. 3.A valódi háziasítás a fogságban tartott állatok szaporításával vette kezdetét. Ez már az ember újítása.

Határvidékek szerepe

• A háziasítás: kutya 60.000 éve • Juh, kecske: 9.000 éve • Szarvasmarha: 7.600 éve • Ló: 6.000 éve Háziasítása jószerével még ma is tart.

A lovas nemzet

A magyarok shazája ott volt ahol a lovas nomadizmus kialakult eurázsiában.(5000 éve) Hankó Béla; A magyar ló eredet (1935)

Fogatkultúránk

Jeremias Schemel:Magyar kocsi (1576)

Tull Ödön; Simonyi Óbester

Visszavonuló huszárok az els világháborúban

Pettkó-Szandtner Tibor ötösfogata

Platthy József, Berlin 1936. Sell vel III.

A huszárélet tragikus vége

Lovak - és lovas kultúránk – sorsa II. világháború után • A háborús veszteségek • Az újjáéledés • Lovak a szocialista mez gazdaság szervezésének útjában • Lóirtás • Méntelepek felszámolása • A puha diktatúra korszaka • A rendszerváltás hatása

És ma…. • Tenyészt szervezetek

A tenyészt egyesületek a rendszerváltást megel z en jöttek létre. • Az MLLSZ-ben tömörültek, m ködtetik a tenyésztési irodát. Önszabályozók • Kontrol szerepe van az MGSZH-nak.

• Lóversenyzés Üget és galop. Fogadásszervezés. • MLSz A lovas sportok tartoznak ide.Szakágakra oszlik szakmai szempontból.(díjugratás, díjlovaglás, lovastorna, lovastusa, távlovaglás, western lovaglás)

Lófajták

A jelent sebb hazai lófajták eredete és tenyésztésük

• A Magyar Lótenyészt és Lovas Szervezetek Szövetsége (MLLSZ) a hazai lótenyészt egyesületek által létrehozott társadalmi szervezet. 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy összehangolja a magyar lótenyésztést, lovassportot és lóversenyzést, valamint elvégezze azokat a szakmai feladatokat, amelyekkel az egyesületek megbízzák a szövetséget. Ennek keretében az MLLSZ Tenyésztési Irodája a megyei lótenyésztési felügyel kön keresztül végzi a lovak egyedi azonosítását, a törzskönyvi alapadatok gy jtését és el feldolgozását, szervezi a fedeztetési állomásokat. A Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatallal közösen m ködteti a lótenyésztési információs rendszert (lóENAR), továbbá segíti a tenyészt egyesületek határozatainak végrehajtását és szakmai tanácsokat nyújt a tenyészt knek. • www.mllsz.hu

Magyarországi Galopp Versenyló Tenyészt k Egyesülete 8426 Pénzesgy r, Kertesk T/F: 88/448 001 Web: http://www.angolteliver.extra.hu/ E-mail: [email protected] Elnök: Kanics Ákos

Angol telivér

Üv.igazgató: Dr. Németh Csaba Az angol telivér magyarországi tenyésztése csaknem kétszáz esztendeje olyan hírességekkel dicsekedhet, mint az 54 versenyben gy ztes Kincsem, az Epsom Derby nyer Kisbér, valamint a 20. század kiemelked versenylova, Imperiál. Overdose napjaink nagy reménysége. Az angol telivér a világ egyik legkövetkezetesebb tenyészt i munkájával kitenyésztett lófajtája. Az angol telivér méneskönyv els kötetét 1793-ban adták ki, s ma is törzskönyvezés egyik kritériuma, hogy a telivér minden se szerepeljen ebben a méneskönyvben. A telivértenyészt k a mai napig is nyilvántartják tehát, hogy lovaik melyik smént l származnak és melyik kancacsaládba tartoznak, így a telivérek alapvet en 237 kanca és 169 mén utódai. A magyar telivértenyésztés az 1800-as évek elején kezd dött, nagyrészt Széchenyi István és Wesselényi Miklós kezdeményezésére. Legjobb eredményeit e század utolsó negyedében érte el. 1876-ban Kisbér megnyerte az Epsomi Derby-t, 1874-ben született Kincsem, akinek tüneményes pályafutása alatti rekordja 54 versenyben 54 gy zelem. A hazai angol telivér tenyészt k 1994-ben elhatározták, hogy a Magyarországon tenyésztett angol telivér lovak genetikai képességeinek folyamatos javítása, az egységes tenyésztési elvek érvényesítése, az egységes érdekképviselet megteremtése, az állomány további nemesítése, az e fajtával történ keresztezési program, a természetvédelem, az állatvédelem, a sport és a kulturális örökség megóvására, s a program végrehajtására egyesületet hoznak létre. A fajta tenyésztését azóta ez az egyesület szervezi és irányítja. Az angol telivér kit n konstitúciója a következetes versenyzés és kiválasztás eredménye, így a csontozaton, az izomzaton és a küls formán kívül a bels szervek: a tüd , a szív, az emésztés és a vérképzés szervei mind a nagy teljesítményt szolgálják. Az angol telivér jellemz je a nemes, száraz, könny fej, táguló orrlyukak, élénk szemek, sokszor tágan illesztett fülek. Hosszú, ívelt, gyakran alacsonyan illesztett a nyaka. Kifejezett, hosszú, magas a marja, jellegzetes baltavágással. Rövid, izmos a háta és ágyéka. D lt, hosszú, jól izmolt a lapockája. Inkább mély, mint dongás a mellkasa, hosszú, lejt s, izmos a fara. Száraz izületek, rövid szárak, kis kemény paták jellemzik. Mozgása alacsony, tért nyer lépésben és ügetésben, vágtája rugalmas, hosszú, ugróképessége is jelent s. Bár els sorban versenylóként használják, tenyésztési szempontból az angol telivér kit n regenerátor ott, ahol nagy teljesítményre van szükség, például a modern sportló, valamint a quarter horse tenyésztésében. Kimagasló egyedei maguk is sikeres szerepl i a nagy nemzetközi díjugrató, díjlovagló, és military versenyeknek.

Magyarországi Arablótenyészt k Egyesülete 2943 Bábolna, Pf.:29. T: 34 569 295, F:34 569 278 Web: http://www.arablo.hu/ E-mail: [email protected] Elnök: Dr. Hecker Walter Ügyvezet elnök: Rombauer Tamás • •

•

•

Arab ló

Szépség és nemesség. Kitartás és teljesítmény. Ezen erények az arab lófajta nevével összeforrt fogalmak. Az arab ló az ember alkotta kultúrfajták egyik legrégebbi képvisel je, szinte minden melegvér lófajta nemesít je. Arab telivér az a ló, amely szerepel bármely, az Arab Lovat Tenyészt k Világszövetsége (World Arabian Horse Organization) által elfogadott méneskönyvben vagy nyilvántartásban. Ahhoz, hogy egy mén, kanca vagy egy csikó bekerülhessen egy elfogadott arab telivér méneskönyvbe, összes sének visszavezethet nek kell lennie elfogadott méneskönyvben már korábban regisztrált lovakra. A tenyészt k célja meg rizni az arab telivér klasszikus szépségét, állóképességét és a fajta jellemz it: az igen száraz, harmonikus fejet széles homlokkal, nagy, sötét egymástól távol, nem túl magasan ül kifejez szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel; a homorú vagy egyenes orrhátat, elasztikus mozgékony, élénken négyzetes alakot ölt orrnyílásokat; az ívelt, magasan illesztett nyakat, feszes hátat, gyakran egyenes fart, magasan t zött és hordott farkat.

A shagya-arab a történelmi Magyaroroszágon és kés bb az Osztrák-Magyar Monarchia területén alapított ménesek – Bábolna, Mez hegyes és Radautz – „arab fajtájának” tisztavér tenyésztésben, vagyis zárt törzskönyvben történ továbbfejlesztése. A tenyészcél egy nagyrámájú, bottal legkevesebb 150 cm marmagasságú arab ló, amely nemes, hátas és kocsilóként mindenki számára alkalmas. Mindazon lovak törzskönyvezhet k a shagya-arab méneskönyvben, melyek származása apai és anyai oldalon Bábolna, Mez hegyes, Radautz, valamint a Monarchia állami és magán arab tenyészeteire visszavezethet k és amelyek a fajtatenyészt egyesület által elismert méneskönyvben szerepelnek vagy abba felvehet k.

(Az angloarab az angol telivér és az arab keresztezéséb l kialakult fajta, ahol a negyedik si sorban a 16 s közül legalább tíz arab telivér, arab, shagya-arab, angloarab vagy angol telivér található, valamint a 16 s között nincs ismeretlen származású egyed. Az arab és angol vérhányad külön-külön mindenkor legalább 12,5%-ot kell hogy elérjen. Nemes, szép, kifejezetten hátas célra alkalmas lovak tartoznak a fajtába, melyek kit n en használhatók sportcélra is.)

Furioso-North Star Lótenyészt Országos Egyesület 6114 Bugac, Nagybugac 135 T/F: 76 372 541 Web: http://www.furiosonorthstar.hu/ E-mail: [email protected]

Furioso-North Star

Tenyésztésvezet : Dózsa Tamás Károly

•

•

•

•

A korábbi nevén mez hegyesi félvérként is emlegetett fajta, mint tipikus kett s hasznosítású ló vált közkedveltté. Egyedei elég er teljesek és tömegesek voltak ahhoz, hogy fogatos lóként végezzék a hadsereg és a mez gazdaság szállítási munkáit, de meg rizve az angol félvér nemességét, mozgását, a vadászlovaglások kedvelt hátaslovává is vált. Ez a kett ség jellemzi ma is e szilárd szervezet lófajtát. A furioso-north star fajta kialakulása az 1785-ben alapított mez hegyesi ménes megalakulását követ en 1841-ben kezd dött el. A hadászathoz szükséges és megfelel nagy rámájú, csontos, tömeges, jó munka készség egyedek el állítása volt a cél, így a felállított kancaanyaghoz kerestek megfelel méneket a határainkon belül és kívül egyaránt. Folyamatosan vásárolták a méneket és ménjelölteket, így került Mez hegyesre Furioso Senior és North-Star Senior is. Mind két mént alkalmazták a tenyésztésben, és néhány évjáratot követ en került sor a két törzs szétválasztására és a négy geneológiai vonal alapítására ( Furioso „A”, Furioso „B”, North Star „A”, North Star „B” ), melyek egymással való szisztematikus kombinációja biztosította a fajtatenyésztéshez szükséges genetikai sokszín séget. A felmerül nem kívánatos hibákat és hiányosságokat jól megválasztott angol telivér mének segítségével javították. 1867-t l számítható a furioso-north star – vagy mez hegyesi-félvér –, mint fajta megjelenése. A következ száz évben a történelmi események következtében a fajta fejl dése és elterjedése többször törést szenvedett, míg az 1980-as évek végén elhatározásra került, hogy a hagyományos magyar fajtákat újra felállítsák és meg rizzék a jöv nemzedéke számára. A fajta rendkívül kedvelt volt mind katonai felhasználásban, mind mez gazdasági hasznosításban. A fajtában vérfrissítésre mindig használtak telivér méneket, így az er sebben telivérezett egyedek inkább a hátas típusba, míg a kisebb telivér vérhányadúak a fogatló típusba tartoznak. A furioso-north star, amely meg tudta rizni eredeti fajtajellegét és nyugodt vérmérsékletét, munkában és szabadid ben egyaránt ideális társ. Napjainkban a közepest l a nagy testméretek felé eltolódott, acélos szervezet , nyugodt, de élénk vérmérséklet , kiváló használati lovak. Száraz, nemes fej, kint ül nagy szemek, széles agykoponya, kell en hosszú és ívelt nyak, laza tarkóval, kifejezett mar, jó kötés, széles, hosszú, enyhén csapott, izmos far, szabályos és egészséges végtagok, valamint a térölel , laza, rugalmas mozgás jellemzi. A fajta sokoldalú, de alapvet en hátas használatra alkalmas. Valamennyi lovassport szakágban vannak eredményesen versenyz egyedei

Kisbéri és Gidrán Lótenyészt Országos Egyesület 1118 Budapest, Ménesi út 4. Tel: 30/9 310 183 Fax:365 02 23 Web: http://www.kisberigidran.hu/ E-mail: [email protected] Elnök: Mátyás István Ügyvezet elnök: Novotni Péter

Gidran

Tenyésztésvezet : Janászik Andrea •

•

•

•

•

• •

• •

A gidrán lófajta Mez hegyes rögén, el deink tudásával, a klasszikus vonaltenyésztés eredményeként, a szigorú hátas használat formáló erejével kialakult lófajta. A gidrán törzs létrejöttében a Bábolnáról Mez hegyesre került ivadékok, f ként Gidrán II, még inkább az 1825-ös születés Gidran VII. játszottak szerepet. Lobkowitz altábornagy 1855-ben áttért a ménesek származás szerinti csoportosítására, és az addig IV. számúnak mondott sárga ménesr l kiderült dönt en gidrán származása. Ezt követ en felgyorsult a célirányos vonal- és családtenyésztés, a sárga ménesb l egy nehéz hátasló típus alakult ki. Az egyöntet fajtává válás folyamatában mintegy 200 kanca kapott szerepet, ám többségük nyomtalanul elt nt, tenyészhatást nem fejtett ki. Családalapító kanca 16 lett közülük, amelyek tudatos tenyésztésben tartása elegend genetikai változatosságot adtak a fajtának. Kiválóságuk máig érezhet , hiszen fajta rögzült genetikai és jó haszonértékének letéteményesei lettek. A fajtának az id k folyamán három geneológiai vonala alakult ki. Az „A” vonal alapítójának tekinthet GIDRAN XXXVI. (született 1875-ben), a „B” vonal alapítója lett GIDRAN XLII. (született 1881-ben) és a „C” vonal alapítója az Ausztriából visszakerült GIDRAN III. (született 1920-ban) lett. A nehéz kocsiló és gazdasági ló létezése Mez hegyesen, a hátas hasznosítás irányába tolta el a gidránt, amelyik az 1900-as évek fordulójára az elegáns, könnyen lovagolható, jó képesség , acélos szervezet , kitartó huszárló lett és elérte akkori használati értékének csúcspontját. Egyedei a különböz falkavadászatokon rendszeresen kit ntek, és sorozatban kapták az elismeréseket. Mert „csakugyan ló kellett ahhoz a hajtáshoz, ahol az ország két leggyorsabb állata, a nyúl és az agár akarta a szuszt kiszorítani egymásból. Az els világháború tragikus eseményeinek egyik ki nem heverhet következménye volt lótenyésztésünkre nézve, hogy 1920 márciusáig mindösszesen 186 lovat zsákmányolt el a román hadsereg. A háborút követ békeid ben Mez hegyes mindent elkövetett e jó használati érték fajta regenerálása érdekében. A megmaradt kancacsaládokat a korábban létszámfelettiként eladottak, de a klasszikus családokba tartozók, visszavásárlásával gyarapították, illetve az er sen gidránozott tolnatamási tájfajta kancáiból újakat alapítottak. A két világháború közötti id k legjobb ugrólovai gidrán származásúak voltak. A méneskar a gidrán ugrótehetségében bízva, az 1940-es években, Európa legjobb ugróló-fajtájának kitenyésztését t zte ki célul. A háború ezt sajnos megakadályozta. Pedig 1944-re már 90 törzskanca állt tenyésztésben. Ez a huszárló genetikai értelemben a klinikai halál állapotából visszahozva 1928-ban – az amszterdami olimpián – megszerzi a díjugratás aranyérmét (Elliot). Magyaremlék nev gidrán herélt militáriban 10. helyezett az 1936-os berlini olimpián. Ugyanezen a játékokon román lovasával Delfis díjugratásban ezüstérmes. A két világháború között további kiemelked képesség gidrán ló Medve (Bakony Gidrán x Gidrán XLIX). Szintén a harmincas években Pauly Hartmann „Legszebb" nev gidrán kancájával díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyezettje. Pókos remekelt a nemzetek díjában, 4 Gidran IV-2(Furcsa) olimpiai kerettag a díjugrató csapatban. Gyergyó nev gidrán ló 1937-ben egy bécsi nemzetközi ugró mérk zésen 2 méteres ugrásával aranyérmes lett, megel zve itt Kurt Hasset, aki az 1936-ban olimpiai bajnok volt. A magyar lovassporttörténetet tanulmányozva az is kiderül, hogy 1887– 1900 között díjlovaglásokon az élmez nyben mindig található volt gidrán fajtájú ló. A fajta kiválóságát számarányánál nagyobb hányadú eredményes sportló is bizonyítja. Elég utalni csak a legutóbbi évek versenyeire. 183 Gidran XI-16 (Ima) a fiatal lovak világbajnokságán 2002-ben 17. helyezett. 3832 Gidran XI-32 (Regöl ) a fiatal lovak világbajnokságán, 2002-ben 20. helyezett. 198 Gidran XI-39 (Nimfa) 2003-ban militari világbajnokságon 14. helyezett, 2005-ben a lengyel nagydíj II. helyezettje, 2006-ban Magyarország egyetlen háromcsillagos militari lova. A világ legjobb cross lova címet nyeri 2004-ben 190 Gidran XI-4 (Sóhaj). A gidrán er teljes szervezet , nagyrámájú, elég tömeges, középnehéz hátas és hámos típusú fajta. Mint shonos génrezerv fajta, a magyar állattenyésztésben kultúrtörténeti és genetikai értéket is képvisel. Egyes kancacsaládjai 20-25 generációs tenyésztési múlttal 30 évben alkalmazott mének esetében a nagy rámának kitüntetett szerepe volt. A tenyésztési célkit zés a testtömeg meg rzése mellett a nemesség, az elegancia, és a sportra való alkalmasság további növelése.

Kisbéri és Gidrán Lótenyészt Országos Egyesület 1118 Budapest, Ménesi út 4. Tel: 30/9 310 183 Fax:365 02 23 Web: http://www.kisberigidran.hu/ E-mail: [email protected] Elnök: Mátyás István Ügyvezet elnök: Novotni Péter

Kisbéri félvér

Tenyésztésvezet : Janászik Andrea • •

•

•

A XIX. század közepét l katonai hátasnak kitenyésztett fajta mára elegáns megjelenés , szép küllem és jól lovagolható, sport típusú lóvá vált. Angol félvér jellegéb l adódóan a lovassportok minden ágában eredményesen használható, magasan telivérezett egyedei a military sportra is kiválóan alkalmasak. A fajta a Komárom megyei Kisbér városról kapta a nevét, ahol a Batthyány család igen korszer gazdaságot rendezett be. Az 1848-49-es szabadságharc után elkobzott birtokon 1853-ban Ferenc József császár egy nemes vér katonai ménes kialakítását rendelte el. Nemes vér lovon akkoriban minden kétséget kizáróan angol telivért értettek, de a terv szerinti 300 angol telivér anyakanca beszerzése még az Osztrák-Magyar Monarchia számára is megoldhatatlan feladatot és anyagi terhet jelentett. Ezért az angol telivér importok mellett nagy létszámú állományt telepítettek Kisbérre az akkori kincstári és udvari ménesekb l, valamint jelent sebb magánménesek állományából. Ezt az alapjában vegyes származású, de típusában és küllemében gondosan válogatott állományt több generáción keresztül folyamatosan angol telivér ménekkel fedeztették. A ménesben a kiváló telivér mének hatására kialakult az angol telivérhez közel álló, de annál tömegesebb, nyugodtabb, nagyobb munkakészség és korrektebb küllem hátasló típus. A mez gazdaság intenzívebbé válásával egyre er teljesebben fogalmazódott meg a kisbéri félvér tömegesítésének igénye. El bb a kiemelked örökít erej telivérek után állítottak fel félvér törzsméneket a ménesben, majd mez hegyesi félvér mének alkalmazására is sor került. Ennek következtében a már némileg túlfinomodott állomány típusában konszolidálódott, tömegesebbé vált, de meg rizte nemességét, eleganciáját, gyorsaságát és kitartását. Ezen értékes tulajdonságok meg rzése érdekében a tenyésztésbe állítandó fiatal törzskanca-jelölteknek terepen, vadászlovaglásban kellett a kijelölt feladatot és szintid t teljesíteniük. A II. világháború el tt a mozgás és használati tulajdonságok javítása céljából a hasonló tenyésztési technikával létrehozott trakehneni fajtából importáltak törzsméneket a kisbéri ménes számára. A háborús események hatására a ménes állományát kettéosztották, különböz uradalmakban elhelyezve 330 mén, kanca és évjárati csikó várta a hadi események kedvez bbre fordulását, míg a másik felét Németországba evakuálták. Ebb l az állományból 1945-ben 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba hajóztak és ott elárvereztek, fajtatiszta tenyésztésük a Hungarian Horse Association-nek köszönhet en mindmáig fennmaradt. 1948-ban 150 kisbéri ló tért haza, s ezen állománnyal, a sárvári ménes kancáival és a méntelepeken fellelt ménekkel megkezd dött a fajta regenerálása. Sikerült a hajdani híres törzsek jó részét újraéleszteni és a fajta tenyészirányát az egyre inkább el térbe kerül sportkövetelmények felé irányítani. A 60-as években megindult meggondolatlan és megállíthatatlan keresztezési hullám a 70-es évek végére a tisztavér kancaállományt a veszélyeztetett szintre csökkentette. A tradicionális ménvonalak és kancacsaládok nagy része odaveszett. A megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekb l kikerült állományra alapozva 1989-ben megalakult a fajtát a mai napig gondozó tenyészt egyesület, amely jelent s eredményeket ért el a fajta hagyományos értékeinek meg rzése és a modern sportlókövetelmények megvalósítása terén. A kisbéri ló ma olyan magasfélvér jelleg lófajta, melynek tenyészcélja a korszer sportló-követelményeknek is megfelel nemes, tetszet s hátas- és fogatló el állítása a hagyományos tenyésztési- és sportirányú szelekciós módszerek felhasználásával.

Magyar Lipicai Lótenyészt k Országos Egyesülete 3348 Szilvásvárad, Park u. 13. T/F: 36 564 030 Web: http://www.lipicailo.hu/ E-mail: [email protected] Tenyésztésvezet : Egri Zoltán •

•

•

•

•

Lipicai

Ez a barokk küllem , roppant értelmes, szívós és hosszú élet fajta méltán köszönheti népszer ségét ma hazánkban a magyar fogathajtó sport képvisel inek. E lovak szolgálnak él bizonysággal arra, hogy a klasszikus küllem nem áll ellentétben a modern sportversenyek által támasztott követelményekkel. A magyarországi lipicai lovak származásukban is megfelelnek a fajta több mint 400 éves története bázisán nyugvó szigorú nemzetközi el írásoknak. A fajta az 1580-ban Lipicán, I. Ferdinánd fia, Károly f herceg által alapított udvari ménesb l származik. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, t r képes, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat el állítani. A tenyésztés spanyol lovakkal indult, de egész Európában kutattak olyan mének és kancák után, amelyek a kívánt célt biztosítani látszottak. A lipicai törzsállomány az évszázadok viharaiban nem mindig folytathatta kívánatos, nyugodalmas életét. A napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra mentették. 1815 után az állomány egy része Mez hegyesen maradt, majd kés bb a magyar lipicai tenyésztés magva lett. A lipicai ménes többszöri költöztetése után 1951-t l folyamatosan került mostani, eredeti tenyészhelyükhöz, a lipicai karsztvidékhez leghasonlóbb környezetbe, a hegyek közé, Szilvásváradra. A fajtát az egykori Oszták-Magyar Monarchia utódállamaiban a mai napig fajtatisztán, génrezerv állományként tenyésztik. A lipicainál kívánatos a „quadrat” forma, a nem túl nagy, 150-158 cm körüli bottal mért marmagasság, 180 cm fölötti övméret és 20 cm-nél er sebb szárkörméret, valamint a szürke szín. Ezenkívül csak a pej és a fekete szín elfogadott. A fej nemes, tetszet s, bár kos és félkos fej el fordul. A nyak magasan illesztett, hosszú, nem könny , de legyen mozgékony. A sörény tömött, hosszú és finom szálú. A mar nem kifejezett, nem magas vagy éles. A hát, ágyék széles, izmos, a kötés feszes és jól izmolt. A far gömböly és jól izmolt, dinnye vagy alma far. A farok hosszú és magasan t zött. A szügy széles, er s, izmos, a mellkas dongás, néha nem elég mély. A lapocka sokszor meredek és rövid. Az elüls végtagok rövidek, a fel- és alkar gazdagon izmolt. A szár rövid, az inak tiszták, a szár csontkinövésekt l mentes. A paták szabályosak, acélosak. A mozgás tetszet s, magas és nagy mértékben biztos. A lipicai ló kés n ér , szívós, egészséges és hosszú élet , intelligens, szelíd és tanulékony, így kiváló társa gazdájának. A lipicai ló a barokk stílus klasszikus képvisel je. Igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészség , kemény, ellenálló, nem nagy igény fajta. Mozgása egyedülálló, ami ruganyosságában, akciósságban jut kifejezésre. Megjelenése és mozgása impozáns. Magyarországon a fajta egyedeit els sorban a fogatsportban hasznosítják. Bécsben a Spanyoliskolában a klasszikus lovaglás m vészetét mutatják be velük. A lipicai fajta tenyészt inek a „klasszikus barokk küllemmel modern teljesítmény” elvét a rendszeres kipróbálás mellett az is szolgálja, hogy a nyolc törzset – Conversano, Favory, Incitato, Maestoso, Neapolitano, Pluto, Siglavy Capriola, Tulipán – folyamatosan fenntartja, külön figyelmet fordítva a két eredeti magyar törzs, az Incitato és Tulipán törzsekre.

Magyar Sportlótenyészt k Országos Egyesülete 1087 Bp. Kerepesi u. 7. Tel: 210 5457 Fax: 313 8679 Web: http://www.mslt.hu/ E-mail: [email protected] Elnök: Dr. Kovács Zoltán Ügyvezet elnök: Prutkay Zoltán Tenyésztésvezet : Misley Beáta •

•

•

•

Magyar sportló

A régi, bevált magyar genetikai vonalak és a szakszer en megválasztott importok kombinációjából kiváló sportlovak születnek. Tenyésztési

módszerünk, szelekciós rendszerünk elvei azonosak a legeredményesebb sportlótenyészt nemzetekével. A magyar sportlótenyésztés, a világ legjobb ménvonalaink felhasználásával, korszer lovakat kínál a lovassportok minden ágában. A Magyar Sportlótenyészt k Országos Egyesülete 1990-ben jött létre. Az Egyesület 30-40 f s taglétszámmal és 100-150 kancával kezdte meg m ködését. Megalakuláskor a kancaállományt vegyes gén állományú félvér lovak alkották. Sportlótenyésztés már korábban is volt az országban, mert már a hatvanas évek elejét l kezdve voltak sportló el állítását tenyészcélul kit z ménesek. A fajta kialakításához a kiinduló állományt nóniusz, mez hegyesi félvér, gidrán, dán, normann, lengyel és egyéb félvér kancák alkották. Fedez ménként holsteini, hannoveri eredet és telivér lovakat használtak. A legfontosabb értékmér tulajdonságok javítására jól örökít méneket kerestek a saját tenyésztés lovak között és idegenben egyaránt. A kancaállomány azonban nem csak a mez hegyesi vonalakra vezethet vissza, hanem egyéb magyar, hannoveri és holsteini vonalakra is, többek közt a rádiházi régi, tradicionális félvér, illetve a bólyi hannoveri állományra. A mez hegyesi sportló fajta helyett a tenyészt k a még tágabb genetikai alapokra épül magyar sportló megjelenését szorgalmazták. Az Európában elismert ménvonalak részben állami segítséggel, pályázatok útján történ behozatalával a mének már genetikailag komoly sportteljesítményt hordoztak magukban. Az évek során közel 50 fedez mén került az országba, az id sebb, tenyésztésben engedélyezett és elismert mének azonnal tenyésztésbe álltak, a fiatalabbak nagy része a ménvizsga letétele után sportkipróbálásra került. Nagyon fontos volt azonban, hogy a meglév , tradicionális hazai kancaanyagot, valamint a régebbi importból származó vonalakat megtartsuk. A 60-as években behozott Ramzes Junior, Aldato vagy a 70-es évek elején ideérkezett Toborzó után születtek legeredményesebb sportlovaink. Ez azt bizonyítja, hogy a régi, bevált vonalak és a jól megválasztott importok kombinációja kit n magyar sportlovat eredményezhet. Az egyre szigorúbb szabályzók életbe lépésével a koronás bélyegzés ivadékok száma napjainkra kissé csökkent, remélhet en ez átmeneti állapot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgán jól szerepl kancák kés bb a díjlovaglásban, díjugratásban vagy militaryban is bebizonyítják, hogy a fajta kiemelked képvisel i. A magasabb szint teljesítmény-felmérésre és ivadékvizsgálatra lehet ség kínálkozik a különböz szakágakban megrendezett versenyeken. A ménállomány fokozatosan fejl dik, az egyesület folyamatosan figyeli a külföldön népszer , komoly versenyeredményeket elért méneket. A mének kiválasztásakor az egyesület munkáját a helyi tenyészt k, szakmai szervezetek is támogatják információkkal, el segítve a kapcsolat kiépítés lehet ségét. A regisztrált kancák létszáma jelenleg folyamatosan n , de szemmel láthatóan a min ség is egyre javul a szelekciónak és a sikeres ménimportoknak köszönhet en. Az utóbbi években a min ségi tenyésztésnek nagy lendületet adott a mesterséges termékenyítés, melynek széles kör elterjedésével a legjobb mének id ben és térben egyszerre több kancát is termékenyíthetnek, így évente egy mén után több száz csikó is születhet.

Nóniusz Lótenyészt Országos Egyesület 4071 Hortobágy, Pf.:11 T: 52 589 368, F: 52 369 087 Web: http://www.noniusegyesulet.hu/ E-mail: [email protected] Elnök: Kovács János Ügyvezet elnök: Zilahy István •

•

•

•

•

Nóniusz

A Nonius Senior anglo-normann mént l eredeztetett fajta típusában és megjelenésében is kuriózum a világ lófajtáinak sorában. A nagy testtömeg, a szervezeti szilárdság, valamint a munkaképesség és készség a tüzérhámos feladatokat ellátó sökt l örökölt tulajdonságok. Régi típusú egyedei kiváló munkalovak, míg új típusa eredményes sportló a fogathajtó szakágban. A fajta sapja, a napóleoni háborúk idején zsákmányolt Nonius 1816-tól m ködött a mez hegyesi ménesben. A korabeli leírások szerint a „különösebb szépség nélküli” fiatal mén a ménes arab vérrel is átitatott, spanyol-nápolyi kancáiból remek használati érték utódokat produkált. Ivadékaival széles kör és eredményes rokontenyésztést folytattak. Viszonylag gyorsan kialakult a fajta konszolidált jellege, ami a katonai szigorral megkövetelt tenyészcélnak megfelel en a középnehéz katonai hátas és hámos típust testesítette meg. E típus tökéletesen megfelelt a Mez hegyessel szemben támasztott követelményeknek, s egyben alkalmas volt az ország lóállományának javítására is. A széles körben alkalmazott beltenyésztés által kiváltott fajtahibákat kiváló angol telivér ménekkel folytatott cseppvérkeresztezéssel küszöbölték ki. A századfordulóra kialakultak a Nonius törzs önálló vonalai, létrejött a fajta modern genetikai bázisa. A kiegyezést követ en a Kozma Ferenc irányításával tenyésztett fajta értékét kiállítási sikerek sora jelzi. A nóniuszt az egész országban nemesít ként használták, kialakultak tájfajtái, a mez hegyes-vidéki és a hortobágyi. Bár e tájfajták genetikai elkülönültsége az id k során csökkent, a típusok különböz sége máig szembeötl . A két világháború alatt Romániába és Szlovákiába került jelent sebb létszámú állomány, melyeket napjainkig többé-kevésbé fajtatisztán tenyésztettek tovább. A ló katonai hasznosításának megsz nte után a nóniusz f leg az Alföld igáslovaként vált kedveltté. A hetvenes években kísérleteztek a fajta sportirányú átkeresztezésével, de ez szélesebb körben nem tudott elterjedni. A Nóniusz Lótenyészt Országos Egyesület 1989. évi megalakulását követ en ismét a fajtatiszta tenyésztés és a génmeg rzés vált meghatározó tenyészcéllá. A fajta, származását tekintve tömeges angol félvér, a melegvér igás lófajták egyik legtömegesebbike. Két f típusa a nagyobb és általában fekete szín mez hegyesi és a kisebb, szikárabb és f ként pej szín hortobágyi. A nóniusz legf bb jellegzetessége a test nagyságával arányos, kissé durva félkos-, esetenként kosfej. Nyaka magasan illesztett középhosszú, olykor rövid, nem eléggé ívelt. Marja középmagas, izmos, telt. Háta hosszú, középhosszú, széles, jól izmolt. Ágyéka középhosszú, elég széles, jól izmolt. Fara elég nagy terjedelm , enyhén lejt s, hossza nem éri el a félvér lovak farhosszúságát. Mellkasa dongás, kevésbé mély. Hámos jellegének megfelel en szügye széles, igen jól izmolt. Izületei terjedelmesek, inai szárazak. Nyugodt vérmérséklet , tartós teljesítményre képes fogatló. A korábban megrendezett távhajtási versenyeken állóképességét és mozgáskészségét számtalanszor bizonyította. Munkakészsége páratlan. A család mindenes lova, kocsiban és nyereg alatt egyaránt jól használható. Legkiválóbb egyedei a modern fogatsportban nemzetközi szinten is versenyképesek. Jöv beni szerepét jellegzetes külleme, konstans származása és kiváló fogatló-tulajdonságai határozhatják meg. Jelent s értéket képvisel, mint génrezerv. A tradicionális ménesek – Mez hegyes, Hortobágy – ma is meghatározóak, de az utóbbi id ben a pár kancás kistenyészt k szerepe is jelent sen felértékel dött, állományuk egyre inkább alkalmas a fajta genetikai bázisának szélesítésére

Magyar Hidegvér Lótenyészt Országos Egyesület 8360 Keszthely, Helikon köz 14/b T/F: 83 511 820 Web: http://www.mllsz.hu/hidegveru/index.html E-mail: [email protected] Elnök: Baranyai Sándor Tenyésztésvezet : Markos László

Magyar hidegvér

• •

•

•

A magyar hidegvér fajtára jellemz az er teljes, tömeges, szilárd szervezet, gyors fejl d képesség, jó munkakészség, tartós üget képesség. A jó húsformák alapján újabban húslóként való tenyésztése is gazdaságos és keresett. A XVIII. században a nyugati határvidék lakossága rendszeresen fuvarozott gabonaféléket és más terményeket is Ausztriába. Közben el szeretettel hozta magával az itthon lév nél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben két, eredetében hasonló, de jellegében eltér tájfajtát, a muraközit – egy kisebb, de er teljes nehézigás típust – és a nagyobb pinkaf it hozta létre. A XIX. század második felében már elismert hidegvér tenyészetek alakultak az országban és 1904-ben a kormány már 140 hidegvér mént bocsátott a tenyészt k rendelkezésére. Az állomány javítása és egységesítése céljából nyugatról különböz fajtájú hidegvér méneket is importáltak, mégsem lett a hidegvér egységes fajta. A II. világháború alatt az ország lóállománya megfogyatkozott és leromlott, ezért a világháborút követ en jelentkez óriási vonóer -igény kielégítése érdekében belga és ardenni méneket, valamint Franciaországból 17 különböz fajtájú hidegvér mént importáltak. Ezekkel és ivadékaikkal több generáción át szervezett, célirányos fajtanemesítés folyt. Ennek hatására kialakult a magyar hidegvér , melyet 1954-ben önálló fajtaként elismertek. Eközben rködtek a nóri, pinzguai eredet hidegvér típus fennmaradásán is. Ez könnyebb, nagyobb üget készség , hosszabb hasznos élettartamú, a magyar hidegvér t l több tulajdonságban eltér lett. 1972-ben muraközi néven önálló fajtaként ismerték el. A magyar hidegvér középnagy fajta, mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt. Szilárd csontozatú, szárazabb izületekkel, keményebb patákkal, acélosabb szervezettel bír, mint a belga hidegvér . Feje arányos a testtömeggel, de kissé durva, enyhén burkolt, egyenes profilvonalú. Homloka széles, toroktájéka b . Nyaka középhosszú, jól izmolt, középmagasan illesztett, enyhén ívelt, néha egyenes. A mar rövid, alacsony, vagy középmagas, mindig jól izmolt. A hát mérsékelten el remélyedt, középhosszú, jól izmolt. Az ágyék széles, néha kissé laza kötés . A far középhosszú, lejt s, néha enyhén csapott, széles, jól izmolt, mindig barázdált. A szügy széles, jól izmolt. A lapocka jól izmolt, de néha rövid és meredek. A felkar rövid, jól izmolt. Az alkar izomzata gyakorta gyengébb. A lábt terjedelmes, olykor lapos. A szár rövid és vastag, a boka terjedelmes, gyakran burkolt. A paták arányosak a testtömeggel, a csüd rövid, szabályos szögellés , gyakran meredek. A lábállása általában szabályos. Színe sárga, pej, fekete, szürke. Kifejezetten igás hasznosítású, a parasztgazdaságok feltétlen munkakészség , még különösebb szakértelmet sem igényl , megbízható, nehéz hámos munkalova. Jóindulatú, barátkozó természet , tanulékony munkatárs. Kitartó. Nem csak lépésben gyors járású, hanem ügetésben is, és hosszabb távon is képes üget munkára. Kétéves korában igázható. A muraközi változat tömege kisebb, élettartama hosszabb, ügetése jobb. Munkahasználati tulajdonságai kifogástalanok. Fontos géntartalék, génmeg rzésre érdemes populáció. A hidegvér szaporulat jelent s része ma már húshasznosításra kerül.

Póni és Kislótenyészt k Országos Egyesülete 4032. Debrecen, Böszörményi u. 138. T: 52 508 433 F.:52 486 285 Web: www.mllsz.hu/poni E-mail: [email protected] Elnök: Ibrányi András Tenyésztésvezet : Dr Mihók Sándor •

•

• •

A pónikat a kitenyésztettségük foka, az összbenyomásukról kialakult kép, az egyes testrészek egymáshoz viszonyított aránya, a környezethez való viszonyuk és használati értékük különbözteti meg a faj többi egyedét l. A „póni” szó gy jt fogalom, amelyet kistermet lovak általános megjelölésére használnak. A kifejezés jelentése az id k folyamán változott és nyílván ma is változik. Valamikor olyan kistermet lovat jellemzett, amelynek bels tulajdonságai, de küls megjelenése sem különbözött a háziló vad sét l. Az ember tenyészt munkájával alig befolyásolt, többnyire kedvez tlen környezeti feltételek között él , primitív (helyi) fajtát értettek alatta. Méret szerint a póni és kislófajták olyan populációk, amelyek bottal mért marmagassága a 148 centimétert nem éri el. A nemzetközi póni kongresszus ajánlása szerint a fajtacsoport 122 centiméter alatti bottal mért marmagasságú egyedeit a pónikhoz, az ennél nagyobbakat – de a 148 centimétert meg nem haladókat – a kisló-fajtákhoz soroljuk. A pónik és a nagyobb fajtatársaik közötti különbséget azonban nem csak ez jelenti, hanem az egyes testrészek arányaiban meglév különbségek. A póniknál a törzshossz meghaladja a marmagasságot, míg a nagylovaknál általában ez éppen fordítva igaz. A marmagassághoz képest mélyebb mellkasúak a nagylovaktól, a fejük hossza pedig egyezik a mar és a vállizület, vagy a mar hátsó pontja és a farbúb között mért távolsággal. A csontozatuk er sebbnek t nik, mint ami a testfelépítésb l következnék. Minden bizonnyal az eltér környezetb l való származás miatt a lépésbiztonságuk jobb a lovakétól és általában jobban is ugranak. Küls megjelenésükre jellemz továbbá a zömök alkat, a dús sörény-, üstök-, és faroksz rzet. Télen mackószer , hosszú, tömött sz rt növesztenek, s t egyes primitívebb fajtái határozott zsírpárnázottságot is mutatnak. A felsorolt tulajdonságaik miatt rideg tartásra kiválóan alkalmasak, ami magyarázza és indokolja széleskör elterjedtségüket. Nagyon jó takarmányértékesít k és felt n en jó hústartók Marmagasságukhoz, tömegükhöz képest nagy teljesítményre, f leg vonóteljesítményre képesek. Ezzel vetekszik kitartásuk, általános és speciális állóképességük. Az utóbbi néhány évben a póni primitív fajtaként történ értelmezése csaknem teljesen elvesztette jelent ségét. Az ember ízlésének és tenyészt i ambíciójának köszönhet en számottev en nemesedtek, teljesítményükben az ember elvárásának megfelel en változtak. A pónik és kislovak, mint a gyermekek játszótársai, a szabadid eltöltésének, a sportra nevelésnek hasznos partnerei, a lovaglástudás megalapozásának nélkülözhetetlen szerepl i, egyre nagyobb számban találhatók meg Magyarországon. A Póni és Kislótenyészt k Országos Egyesülete 8 fajtának a fenntartója, tenyésztésének szervez je. Connemara Fjord Haflingi Hucul Izland kisló Shetland póni Sportpóni Welsh póni

• Haflingi • Tirol shonos, kistermet lovai képezték a fajta alapját, amelyek a tiroli paraszt hegyi málhás lovaként végezték mindennapi munkájukat. Elegáns, harmonikus kisló. A világ szinte minden országában való elterjedtségét az úgynevezett „szabadid lóvá” válásának köszönheti a fajta. Nyereg alatt és fogatban egyaránt jól használható. A fiataltól az öregig, a kezd t l a gyakorlottig mindenki számára egyformán megfelel, minden helyzetben problémamentes. Kevésbé alkalmas a versenyszer sportágakban, de a szabadid sportokban különösen népszer . A kancák optimális méretéhez tartozik a 138-145 cm bottal mért marmagasság, 170-190 cm övméret, 18-21 cm szárkörméret. A mének kívánatos mérete 144- 148 cm bottal mért marmagasság, 170- 190 cm övméret, 18-21 cm szárkörméret. A világos sárgától a szénsárgáig terjed fed sz rzet-szín mellett az egyértelm en világos (fehér) hosszúsz rök kívánatosak.

• •

Fjord Eredeti tenyésztésterülete Norvégia nyugati partjától az északi területekig terjedt, majd tért hódított el bb Svédországban, azután Dániában. Ma Norvégia, Dánia és Svédország honos pónifajtájának tartják. Konstitúciója kiváló, munkabírása, igénytelensége számottev . Kiemelik különleges jóindulatát, tanulékonyságát, és kellemes temperamentumát. Vérmérséklete miatt nagyon jól megfelel a terápiás lovaglás céljára. Lépésben és vágtában jól halad el re, kiegyensúlyozott mozgással galoppozik. Kifejezett értéke nagyfokú fajtatisztasága, hiszen 1864 óta idegen génbevitelt l mentesen tenyésztik. A múlt században még 125-128 cm marmagasságúnak írták le a fjord kislovat, majd 130 centimétert meghaladónak. Ma bottal mért marmagassága 133-144 cm, övmérete 170-190 cm, szárkörmérete 19-20 cm. A fjord ló színe egészen sajátságos. A közönséges fakó valamelyik árnyalatát mutatja, ami az utóbbi években egyre világosodik. Különös jellemz je a fekete (sötét) hátszíj, amelyik valójában a tarkótól indul. Az üstök közepe fekete, a két széle fakó szín .

• •

Hucul A Kárpátokban, a Tisza, a Prut, a Cseremosz, a Brodina forrásvidékén, Bukovina, Galicia, Magyarország határterületén él hucul nép kezén kialakult, jól jellemezhet , primitív lófajta. Több évszázados múltú fajta ez, hiszen 1876-ban már azt írták róla, hogy bátran húzza terhét a meredek hegyoldal ösvényein, biztosan lépked a szakadékot áthidaló pallón, és vígan üget a vadregényes tölgyesek és fenyvesek h vös útjain. A hegyi környezetben végzett folytonos munka, a rendkívül hideg télben és forró nyárban több mint 2000 méter magasságban való állandó szabadtartás, a nagyon is szerény takarmányozás, az a bánásmód, amellyel minden primitív kultúrájú lovas nép bánik a maga lovával, roppant igénytelen, hihetetlen ellenálló típust alakított ki. Kit n hobbiló, különösen fogatban teljesített szolgálata értékes. A versenysportokat is beleértve mindenféle használatra alkalmasak egyedei. Bottal mért marmagassága 131-142 cm, övmérete 160-170 cm, szárkörmérete 16-18,5 cm. Legtöbbször zszín-pej, gesztenyepej, de a sötétpej, a nyári fekete és a fakó is gyakori. Ezzel a színnel is, meg a pejjel is együtt jár a fekete hátszíj. El fordul tarka is.

Lótenyésztési felügyel k Gy r-Moson-Sopron megye / GN / Vas megye / VS / és Zala megye / ZA / Simon Gábor - lótenyésztési felügyel Cím: 9485 Nagycenk, Szent Imre u. 26. Tel/Fax: 99/360-109 Mobil: 70/319-5715 Pest megye / PT / és Nógrád megye / ND / Abay Pál - lótenyésztési felügyel Cím: 1144 Budapest, Remény u. 42 Tel/Fax: 37/368-383 Mobil: 70/319-5716 Fejér megye / FR / Tolna megye / TA / Vincze Zoltán - lótenyésztési felügyel Mobil: 70/319-5725 Veszprém megye / VM / és Komárom-Esztergom megye /KM/ Suvada János - lótenyésztési felügyel Cím: 2896 Szomód, Tompa u. 30. Tel/Fax: 34/491-407 Mobil: 70/319-5717 Hajdú-Bihar megye / HR / Ibrányi András - lótenyésztési felügyel Cím: 4032 Debrecen Böszörményi u. 68. Tel/Fax: 52/413-915 Mobil: 70/319-5719

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye / SR / és Borsod-Abauj-Zemplén megye / BN / Novotni Péter - lótenyésztési felügyel Cím: 4032 Debrecen Böszörményi u. 68. Mobil: 70/319-5720 Jász-Nagykun-Szolnok megye / SK / és Heves megye / HS / Gál Ferenc - lótenyésztési felügyel Cím: 4032 Debrecen Böszörményi u. 68. Mobil: 70/319-5721 Baranya megye / BA / Somogy megye / SY / Kassanin Milán - lótenyésztési felügyel Cím: 7754 Bóly, Pf: 11. Tel/Fax: 69/368-105 Mobil: 70/319-5723 Bács-Kiskun megye / BK / Málik Zoltán - lótenyésztési felügyel Cím: 6500 Baja, Árpád tér 3. Tel/Fax: 79/325-972 Mobil: 70/319-5724 Békés megye / BS / és Csongrád megye / CD / Faluhelyi Tibor - lótenyésztési felügyel Cím: 5820 Mez hegyes, Kozma Ferenc u. 30. Pf. 5. Tel/Fax: 68/466-488 Mobil: 70/319-5726