Peto István dandártábornok
A LÉGIERO FELADATAI A LÉGI FORGALOM BIZTONSÁGÁNAK FENNTARTÁSÁBAN A légi forgalom biztonságának fenntartásában kiemelkedo jelentosége van a légieronek, azonban mielott ezzel a konkrét kérdéssel és feladatokkal foglalkoznék, szükségesnek tartom megemlíteni azokat a nemzetközi szerzodéseket és hazai jogszabályokat (törvényeket, kormányhatározatokat), amelyek ala pján a légiero és azon belül a harcászati repülo erok tevékenységét az adott tárgykörben meghatározzák. A rendelkezésemre álló idoben röviden kívánok foglalkozni magával a légiforgalmi tevékenységgel, annak nemzetközi vonatkozásaival, a magyar légtérben alkalmazandó szab ályokkal, ebbol adódóan a légiero feladataival, a rádiólokációs felderítés és az egységes légi helyzetkép kialakításával, valamint a harcászati repülok rendeltetésével, feladataival és alkalmazásával, annak eljárási szabályaival. A légtér nemzetközi szabályozását alapvetoen 6 nemzetközi dokumentum (szerzodés) határo zza meg, melyek röviden a következok :1
A LÉGTÉR- NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁSA
1919 Párizs 1929 Varsó 1944 Chicago 1963 Tokió 1970 Hága 1971 Montreal
1919 Párizs Alapfogalmakat rögzít, melyek a mai napig is léteznek. légi jármuveket lajstromjelzéssel és számmal kell ellátni légifolyosó (ma már nincs ilyen, helyette repülési útvonal van) 1
Megjegyzés: a XX.század közepéig a légtér nem volt része az államterületnek, ezért azt addig mindenki szabadon használhatta. Ezt követoen az államhatár feletti terület, légtér is részévé vált az állam területének (Chicagói egyezmény)
földi irányítás – nem tartózkodhat úgy a levegoben gép, hogy valamelyik földi irányító központtal ne legyen kapcsolatban tranzit repülés innen felszálló, vagy ide érkezo gép 1929 Varsói Egyezmény A légi árufuvarozás szabályait rögzíti. A repülogépek kereskedelmi terhe négy pontban nevezheto meg: utas áru poggyász posta 1944 Chicagoi Egyezmény Az átrepülés szabadságáról beszél. Korszerusíti az 1919-es párizsi egye zséget, nem hivatalosan „szabványosítási szerzodésnek” hívják. A nemzetközik légi közlekedésben résztvevo légi jármuvekkel, azok személyzetével, felszereltségükkel, okmányrendszereivel és a nemzetközi jo gszabályokkal kapcsolatos egységes szabályozási rendszert alakít ki. Létrehozza a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet, International Civil Aviation Organization (ICAO). Ez az ENSZ szakosított intézménye, székh elye Montreal. Kézben tartja a világ összes légi közlekedés által érintett országát, a szabályokat is ez hozza. Hivatalosan 1947. április 4-én alakult meg Montreal székhellyel, elso ülését 1947. május 6-án tartja meg. A nemzetközi repülés szempontjából a Chicagói egyezmény és az ICAO mint szervezet a mai napig alapveto dokumentum -alkotó és döntéshozó szerv. A légtér nemzetközi szabályozása kapcsán további három dokumentumot említenék meg, melyek a következok: az 1963-as, az 1970-es, az 1971-es egyezmények, amelyek a légi közlekedéssel elkövetett buncselekményekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. 1963 Tokiói Egyezmény A légi jármuvön elkövetett buncselekménnyel foglalkozik, ennek csak a menet közbeni repülogépen elkövetett buncselekmény minosül. 1970 Hágai Szerzodés Ne lehessen büntetlenül légi jármuvet eltéríteni, mivel a terrorizmus célpontja a légi közlekedés. Nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságra, de nincs 100 %-os biztonság! 1971 Montreali Szerzodés Csak az a buncselekmény, amely írásban van rögzítve a legmagasabb jo gforrásban. 2
Nullum crimen sine lege. A légi jármu jogellenes hatalomba kerítése terrorcselekmény – be kellett venni a jog forrását. A továbbiakban röviden nézzük meg a legfobb dokumentumok, a chicagói egyezmény néhány cikkelyét, abból a célból, hogy azok a késobbiekben eg yértelmuvé váljanak a magyar légtér és légi forgalom biztonságának tekintetében. Az 1944. december 7-én Chicagóban elfogadott nemzetközi egye zményt és módosítását a Magyar Kormány az 1971. évi 25. számú törvényereju rendeletében ratifikálta. A chicagói egyezmény alapvetoen a légtér szabad felhasználásáról, az átrepülés szabadságáról, az állami és polgári légi jármuvek meghatározásáról, hovatartozásáról, a repülési szabályokról, a szabályok és eljárások elfogad ásáról, valamint az ICAO szervezet létrehozás áról szól. A teljes dokumentumból a téma további vizsgálata érdekében 4 cikkelyt említek meg, melyek a következok: "EGYEZMÉNY A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSROL” 9. cikk Tiltott övezetek a) A Szerzodo Államok katonai szükségbol, illetoleg a közbiztonság érdek ében korlátozhatják vagy egységesen eltilthatják más Államok légi jármuvét területük bizonyos övezetei fölötti repüléstol, feltéve, hogy e tekintetben nem tesznek különbséget a nemzetközi járatokat lebonyolító saját légi jármuvei és a többi Szerzodo Állam hasonló járatokat lebonyolító légi jármuvei között. A tiltott övezet méreteit és elhelyezését olyan ésszeruen kell kialakítani, hogy a repülést fölöslegesen ne nehezítse. A Szerzodo Államok területén levo tiltott övezetek leírását, valamint azoknak minden késobbi módosítását mielobb közölni kell a többi Szerzodo Állammal és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel. b) A Szerzodo Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy kivételes körülmények között vagy szükségállapot idején, illetoleg a közbiztonság érdekében azonnali hatállyal ideiglenesen korlátozzák, vagy megtiltsák a repülést területük vagy annak bármely része fölött, azzal a feltétellel, hogy a korlátozást, illetoleg a tilalmat minden más Állam légi jármuvére — Állami hovatartozás szempontjából történo megkülönböztetés nélkül — alkalmazzák. c) A Szerzodo Államok szabályaikban — belátásuk szerint — megköv etelhetik az a) és a b) bekezdésben említett övezetekbe lépo légi jármuvektol, 3
hogy a területükön levo meghatározott repülotéren, amint lehetséges, azonnal szálljanak le. 11. cikk Repülési szabályok alkalmazása Szerzodo Államnak a nemzetközi légi forgalomban résztvevo légi jármuvek belépésére, illetoleg távozására vonatkozó szabályait, valamint az ilyen légi jármuveknek a Szerzodo Állam területe fölött végzett repülésére vonatkozó szabályait — az Egyezmény rendelkezéseitol függoen — állami hovatartozás szempontjából történo megkülönböztetés nélkül minden Szerzodo Állam légi jármuvére alkalmazni kell; e szabályokat a légi jármuvek a másik Államba történo belépés, az onnan távozás és a területén tartózkodás során kötelesek megtartani. 12. cikk Repülési szabályok A Szerzodo Államok intézkedéseket foganatosítanak annak biztosítására, hogy a területük fölött repülo vagy muveleteket végrehajtó légi jármuvek, valamint saját nemzetiségi jelüket viselo légi jármuvek bárhol tartózkodnak, megtartsák a repülésre és a repülési muveletekre vonatkozó helyi szabályokat és rendelkezéseket. A Szerzodo Államok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy saját hasonló tárgyú rendelkezéseiket a leheto legnagyobb mértékben összhangban tartják az Egyezmény értelmében idoszakonként meghatározott rendelkezésekkel. Nyílt tenger fölött az Egyezmény értelmében kiadott rendelkezések az irányadók. A Szerzodo Államok a rendelkezéseket megszego személyek üldözésérol gondoskodni kötelesek. 25. cikk Veszélybe került légi jármuvek A Szerzodo Államok vállalják, hogy a területükön veszélybe került légi jármunek megadják a lehetséges segítséget és engedélyezik, hogy a légi jármu tulajdonosa vagy a lajstromozó Állam hatósága - ha ezt a körülmények szü kségessé teszik - saját hatóságaik ellenorzése mellett segítséget nyújtson. Elv eszett légi jármu felkutatásával kapcsolatban a Szerzodo Államok kötelezik magukat, hogy egymással összhangban együttmuködnek és megteszik azokat az intézkedéseket, amelyeket az Egyezmény alapján idoközönként ajánlanak. A fentiekben említett négy terület nyilvánvalóan azért lényeges, mert a késobbiekben látni fogjuk, hogy a magyar szabályozási és jogrendszer - természetesen az adott témában – a fentiekre épül. Nézzük meg tehát a különbözo nemzetközi szerzodésekbol milyen magyar dokumentumok alapján foglalkozunk a légtér biztonságával.
4
Lényegében a legfontosabb törvényi szabályozás a 2005. évi LXI. törvény, amely a légi közlekedésrol szóló 1995. évi XCVIII. törvényt módosította. Természetesen nem kívánok részleteiben foglalkozni a teljes törvény értelmezésével, inkább néhány fogalmi magyarázatot és a téma szempontjából lényeges jogi szabályozást emelnék ki. Mint azt már említettem, a törvény a légi közlekedés szabályozásáról rendelkezik, beleértve a légtér használatán ker esztül az irányítás és a légtér véd elem kategóriáját is. Ez azért fontos kérdés, mert nem szeretnék abba a hibába esni, hogy a légtér biztonságát és védelmét csupán katonai feladatként értelmezzem, illetve a légtér felügyeletével kapcsolatosan csak a légierore vagy a fegyverként használni kívánt polgári légi jármuvek elleni tevékenységre ko ncentráljak, annál is inkább, mivel már csupán a feladatrendszerek is túlmutatnak ezeken a tevékenységeken. Nézzük meg kivonatosan a légügyi törvény számunkra fontos rend elkez éseit:
A magyar légtér igénybevétele A magyar légteret az a légi jármu veheti igénybe, a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetoleg jogszabályban meghatár ozott egyéb azonos ító jelzéssel rendelkezik, továbbá b) amelynek vezetoje a légi közlekedés i hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati engedéllyel rendelkezik. Külföldi polgári légi jármu a magyar légteret az (1) bekezdésben megh atározott feltétele kkel, nemzetközi szerzodés alapján, ennek hiányában a légi közlekedési hatóság elozetes engedélyével veheti igénybe. Az ellenorzött légtérben történo repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légi jármunek a magyar légtérbe való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerzodés, illetoleg a (3) bekezdésben megh atározott engedély lehetové teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Az illetékes légi közlekedési hatóság engedélyével repülhet a magyar lé gtérben az a légi jármu, amely vezeto nélküli repülésre alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülomodell, illetve repüloeszköz. A Magyar Köztársaság területére leszállás céljából belépo légi jármunek az elso leszállását olyan repülotéren kell végrehajtania, és nemzetközi rep ülésre történo indulás esetén a légi jármunek olyan repülo térrol kell felszállnia, ahol vám- és útlevélvizsgálatot, továbbá rendori utasbiztonsági vizsgálatot biztosítanak. Külföldi állami légi jármunek a magyar légtérbe való berepüléséhez - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivétellel - a légi közlekedési hatóság a Kül5
ügyminisztérium, a katonai légügyi hatóság, továbbá a külön jogszabályban megjelölt polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hozzájárulásával ad engedélyt. NATO tagország, valamint az Európai Unió tagállama állami légi jármuvének a magyar légtérbe való belépéséhez nem szükséges az (1) bekezdésben meghatározott engedély kérése. A NATO tagállam, valamint az Európai Unió tagállama állami légi jármuvének a magyar légtérbe való belépése a nemzetközi eloírásoknak megfelelo repülési terv benyújtásával történik. A NATO muveleti alárendeltségu légvédelmi készenléti szolgálatot teljesíto külföldi állami légi jármunek feladata végrehajtásával összefüggésben repülési tervet nem kell benyújtania, a magyar légtérbe történo berepülését - a Kormány elozetes döntése alapján - a Magyar Honvédség Légiero Paranc snokság Ügyeletes Tábornoka engedélyezi. A magyar légtér igénybevételének, felügyeletének, az igénybevétel korlátozásának és tiltásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
A magyar légtér jogosulatlan igénybevétele A magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend és a közbiztonság érd ekében azonosítás céljából bármely légi jármu feltartóztatható, és meghatár ozott esetben leszállásra szólítható fel. A feltartóztatott légi jármunek a leszállásra való felszólítást, illetoleg jelzést haladéktalanul követnie kell. A felszólításnak nem engedelmeskedo légi jármuvet a nemzetközi jogban elfogadott eszközökkel (pl. állami légi jármu által) kényszeríteni lehet, azonban a légi jármu ellen — a honvédelemrol és a Magyar Honvédségrol szóló 2004. évi CV. törvény 132. §-ának (1) bekezd ésében meghatározott esetek kivételével — nem alkalmazható fegyver, és a légi jármu fedélzetén lévo személyek és a légi jármu biztonsága más módon sem veszélyeztetheto. Ha külföldi állami légi jármu engedély nélkül repül be a magyar lé gtérbe, illetve a magyar légteret jogosulatlanul használja és a leszállásra utasító felszólításnak, jelzésnek nem tesz eleget, akkor a nemzetközi jogban elfogadott eszközök (pl. állami légi jármu által leszállásra kényszer ítés) alkalmazhatók. Az (1) bekezdésében említett meghatározott eseteket és a magyar légtér jogosulatlan igénybevétele esetén a követendo eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. A fentiekben említettek közül két lényeges dolgot kell tisztáznunk. Eloször is a légi jármuveket alapvetoen két fo kategóriába soroljuk, úgy mint állami légi jármu, valamint po lgári légi jármu. Másodszor, a polgári légi jármuvekkel szembeni fegyver alkalmazhatósága. Ennek a kérdésnek a jogi szabályozásával részletesen foglalkozok a késobbiekben, azonban itt kell 6
megemlítenem, hogy a chicagói egyezmény 12. cikk utolsó bekezdése egyértelmuen arról rendelkezik, hogy „a Szerzodo Államok a rendelkezéseket megszego személyek üldözésérol gondoskodni kötelesek”. Természetesen az említett rendelkezés a repülési szabályokat és rendelkezéseket megsérto személyek (gépszemélyzetek, esetleg terroristák) üldözésérol beszél. A továbbiakban a légügyi törvénynek két fontos területét említeném kiv onatosan, az egyik a légi közlekedésbiztonság, a másik a légi közlekedés védelme.
A légiforgalmi szolgálatok A légi közlekedés biztonsága érdekében a magyar légtérben légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani. A légi forgalom irányítását a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kijelölt szerv végzi. A légiforgalmi szolgálat feladata különösen: a) a nemzetközi repüléseket végrehajtó, továbbá az államhatár menti, 10 km-es sávban repülo légi jármuveknek — a légtér védelme, a légi forgalom irányításának végzése, a légtér ellenorzése érdekében szükséges — azonosítása, a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezetével együttmuködve; b) a légtérgazdálkodás; c) a légi forgalom áramlásának szervezése; d) a légiforgalmi irányítás; e) a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátása; f) a légiforgalmi távközlési szolgálat ellátása; g) riasztó szolgálat ellátása; h) légiforgalmi tanácsadó szolgálat ellátása; i) repüléstájékoztató szolgálat ellátása. A légiforgalmi irányító szolgálat utasítása a légi jármu parancsnoka számára kötelezo, attól csak veszély elhárítása érdekében térhet el. A katonai ellenorzött légtérben és repülotereken a katonai légiforgalmi irányító szolgálatot a honvédelmi miniszter hozza létre. A Magyar Köztársaság légterében és repüloterein történo repülések vé grehajtásának és a légi forgalom irányításának szabályait a miniszter a honv édelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
A légi közlekedés védelme A légi közlekedés védelme — a légi közlekedés elleni jogellenes csele kmények megelozése és a jogellenes cselekmények felszámolása — a repüloterekre, a légtérben tartózkodó személyszállítást és árufuvarozást végzo légi 7
jármuvekre, a földi kiszolgáló és karbantartó szervezetekre, a földön telepített légi navigációs berendezésekre és a légi közlekedésben részt vevo szem élyekre terjed ki. A Kormány — a miniszter, a légügyi foigazgató, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a határorség országos parancsnoka, az országos rendorfokapitány, valamint az Országos Katasztróf avédelmi Foigazgatóság foigazgatója részvételével — Légi Közlekedés Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. A légi jármu, illetve a repülotér elleni jogellenes cselekmény eroszakos felszámolása az élet- és vagyonbiztonság elsodlegességének biztosításával történhet. Ennek során a külön jogszabályban megjelölt szervek — kivéve, ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna — kötelesek a légi jármu, illetve a repülotér üzemben tartóját a döntés-elokészítésbe bevonni, az üzemben tartó pedig köteles az illetékes szervekkel együttmuködni. Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi légi jármu ellen követnek el jogellenes cselekményt, vagy ha a jogellenes cselekménnyel érintett magyar légi jármuvön külföldi állampolgárok is tartózkodnak, a helyzet felszámolása csak a vonatkozó nemzetközi szerzodésekben foglaltakkal összhangban történhet. A légi közlekedés védelmének szabályait, a Bizottság jogkörét, feladatait és muködésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg. A továbbiakban szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni a légtér fenyegetettség és a biztonság kérdéseirol. Ezt a gondolatsort azért tartom lényegesnek, mert így szeretném felvezetni most már a legfontosabb törvényi szabályozások ismeretében a légiero és ezen belül a harcászati repülok rendeltetését és feladatát a légtér védelmével kapcsolatosan. Mint látni fogjuk, a NATO-hoz t örténo csatlakozásunk és 2001. szeptember 11. óta lényegesen megváltoztak a légi forgalom biztonságával kapcsolatos elméleti (jogszabályi) és gyakorlati kérdések. A NATO-hoz történt csatlakozásunk óta egyre jobban megismerjük az új helyzetbol adódó követelményeket, lehetoségeket és korlátokat. Kétségtelen tény, hogy háború esetén a NATO-tagság szinte korlátlan légi fölényt biztosít számunkra, ugyanakkor a szövetségben rejlo lehetoségek kihasználása jele ntos feladatokat is ró ránk. Béke-, krízis- és háborús idokben egyaránt a légierotol várják el a feny egetésekre való leggyorsabb reagálást. Békeidoben a légiero legfontosabb feladata az "Air Policing” képességek végrehajtásának biztosítása, és ez békeidoben sem egyszeru feladat, de krízisviszonyok közepette a feladatok nagyságrendekkel bonyolultabbak és nehezebben teljesíthetok. A légiero 8
minden tevékenységéhez jól kiépített radarhálózatra és ehhez kapcsolódó légvédelmi vezetési rendszerre van szükség, amelynek biztosítania kell a vezetési rendszerrel nem együttmuködo repüloeszközök idobeni detektálását, a radarok által detektált célok útvonalba fogását, a különbözo céltárgyak az onosítását, ezáltal az egységes és azonosított légi helyzetkép minél gyorsabb eloállítását. Az azonosított légi helyzetképet kiegészítik és pontosítják a NATO által szolgáltatott távoli légihelyzet-információkkal, majd értékelés után részben vagy egészben szétosztják az alárendeltek, az elöljáró harcálláspontok, az együttmuködo és az információt felhasználó légvédelmi csapatok, szervek, szervezetek között. Ezen információk alapján megkezdodik a beavatkozás a légi helyzetbe. A légi helyzet változásáról újra a rádiólokációs rendszer szolgáltat valós ideju információt. A 2001. szeptember 11-i események igazolják a polgári légi irányítás alól kikerült repüloeszközök veszélyességét. Magyarország légterében folyamatosan növekszik a légi forgalom, és egyre több lassú, de nagy manoverezési képességekkel, gyakran kis visszavero felülettel rendelkezo repüloeszköz repül alacsony és földközeli magasságtartományokban. A különbözo típusú céltárgyak megbízható azonosítása a radarrendszer számára jelentos gondot jelent, hiszen ezt napjainkban másodlagos radarok (SSR) és idegen-barát felismero (IFF) rendszerek széles köru alkalmazásával, valamint az útvonalak repülési tervadatokkal való összehasonlításával oldják meg. A másodlagos radarok elvén muködo idegen-barát felismero (SSR/IFF) rendszerek aránylag egyszeru módszerekkel zavarhatók, illetve kikapcsolhatók, ugyanakkor az egymásra épülo rendszerek miatt az azonosítás idoszükséglete nagy, és a saját vagy szövetséges pilóta nélküli repüloeszközök nem rendelkeznek IFFvel. Magyarországnak a légtér-fenyegetettség kedvezo megítélése szempontjából egyaránt meg kell felelnie a polgári légi irányítás alól kikerült repüloeszközök és a további aszimmetrikus hadviselés elvárásainak megfelelo tec hnológiák közeljövoben várható megjelenése okozta kihívásoknak is. Amint ismert, Magyarország és a szomszédos NATO-szövetséges államok földrajzi körülményei nem kedveznek sem a levegobol, sem a hagyományos radarokkal történo légtérellenorzésnek. Az engedély nélküli repüloeszközök aránylag könnyen elérhetik Magyarország határait anélkül, hogy a légvéd elem errol idoben tudomást szerezne, de nem zárható ki az sem, hogy az ország határain belül bukkannak fel. Különösebb elemzés nélkül megállapítható, hogy a földközelben tev ékenykedo légcsavaros vagy forgószárnyas repüloeszközök detektálása, köv e-
9
tése és azonosítása a Föld görbülete, a különbözo típusú fedezoszögek és az eros háttér-visszaverodések következtében komoly gondokat okoznak. A fentiekben láthattuk, hogy a légtér a légi helyzet figyelemmel kísérése, a légi forgalom és a légtér védelmének biztosítása rendkívül összetett és bonyolult feladat. A Polgári Légi Közlekedési Hivatal szorosan együttmuködve a Katonai Légügyi Hiv atallal és azok szervezeteivel a nap 24 órájában képesek a légtér felügyeletére, ellenorzésére. A késobbiekben azt fogom bemutatni, hogy a légiero szükség esetén hogyan avatkozik be a légi helyzetbe. A légieronek az a feladata, hogy a szárazföldi csapatokkal együttmuködve -békében, válsághelyzetben és háborúban egyaránt - megorizze a Magyar Köztársaság területének és légterének szuverenitását. Szükség esetén részt vesz a természeti és az ipari katasztrófák következményeinek felszámolás ában, humanitárius segítség nyújtásában, valamint biztosítási feladatokban. A Légiero Parancsnokság feladatainak végrehajtását alapvetoen a repülo, a légvédelmi rakéta és a rádiótechnikai egységek és alegységek biztosítják. A Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezso Repülobázis alaptevékenysége: a) részvétel a Magyar Köztársaság légtér szuverenitásának biztosítás ában, együttmuködve a szövetséges fegyveres erokkel, b) támogató feladatok megvalósítása, c) szövetségi és nemzetközi katonai együttmuködés d) a nemzetközi szerzodésekbol adódó kötelezettségek végrehajtása. Feladatkörébe tartozik: a) légtér felügyeleti (air policing), légvédelmi, légi szállítási, hajózó utánpótlási feladatok ellátása; b) az alegységek felkészítésének tervezése és szervezése; c) a repülobázis készenlét fenntartása és fokozása rendszere feladatainak, mozgósítási készségének, hadrafoghatóságának, a fegyveres készenléti szolgálat ellátásának folyamatos, követelmények szerinti biztosítása, az idobeni riasztás és a harcba lépés feltételeinek biztosítása; d) a harcbiztosítás megtervezése, megszervezése, végrehajtása; a végr ehajtó alegységek, szolgálati ágak tevékenységének folyamatos vezetése;
Az alakulat fo feladatai:
folyamatos készenlét a légtérsérto, repülési szabálysérto légi jármuvek elleni tevékenységre, valamint a bajba jutott gépszemélyzetek megsegítésére; hazánk, valamint a NATO tagállamok és azok csapatainak oltalmazása az ellenség légitámadásaival szemben;
10
légi szállítás; vizuális légi felderítés; légi támogatás. A Repülobázis feladatai ellátásához - NATO alárendeltségben – folyam atos légvédelmi készenléti szolgálatot tart fenn 15 perces készenléti idovel. A készenléti erok rendeltetése: Rendszabályok foganatosítása légtérsérto illetve repülési szabálysérto légi jármuvekkel szemben. Segítségnyújtás bajba jutott gépszemélyzetek részére. A készenléti erok feladatai: Elfogás . Azonosítás. Egyéb: * segítségnyújtás vészhelyzetben lévo légi jármuve knek; * segítség nyújtás eltérített légi jármu esetén; * légi orjárat. Mint azt a feladatokból is láthatjuk, a tevékenységek rendkívül szerteág azóak, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az eloadásom elején megfogalm azott nemzetközi és hazai jogszabályokban rögzített elvárásokat teljes mértékben magukban foglalják. Foglalkozzunk egy kicsit részletesebben ezekkel a területekkel, illetve tisztázzunk néhány fogalmat. Ha megvizsgáljuk a készenléti erok feladatait, azt tapasztaljuk, hogy azok az elfogással kezdodnek. A katonai szakemberek számára ez teljesen egyértelmu kérdés, ugyanis arról van szó, hogy földi ir ányítással a vadászrepülogép a fedélzeti radaron vagy vizuálisan felderíti a céltárgyat. Ez vonatkozik természetesen a vészhelyzetben lévo, bajba jutott vagy repülési szabálysérto légi jármuvekre is. Ezt követoen végrehajtja az elfogást és azonosítást, ami gyakorlatilag a céltárgy olyan megközelítését jelenti, amikor az elfogó légi jármu pilótája vizuálisan azonosítja a céltárgyat (típusát, állami hovatartozását, fegyverzetét, repülési irányát, sebességét és magasságát stb.). Tehát az elfogás mint kifejezés a nemzetközi gyakorlatban az ICAO által jóváhagyott eljárási tev ékenység, melyet a légi forgalmi tájékoztatókban AIP) közzétesznek, tehát minden repüloszemélyzetnek ismernie kell. Néhány szót szeretnék szólni az elfogási eljárásokról, a konkrét tevéken ységrol.
ELFOGÁSI ELJÁRÁSOK A Magyar Köztársaság területe felett a következo eljárásokat és látjeleket alkalmazzák légi jármuvek elfogása esetén: 11
Jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret az a légi jármu, amely az államhatár átrepüléshez szükséges, jogszabályban meghatározott engedéllyel, illetve feltételekkel nem rendelkezik. Feltartóztatható (elfogható) és leszállásra felszólítható az a légi kö zlekedésben Bud apest FIR-ben részt vevo légi jármu: a) amely a légi közlekedés szabályait feltunoen durván megsérti, és ezzel a légi közlekedés biztonságát veszélyezteti; b) amelynek azonossága (állami hovatartozása) vizuális módon sem állapítható meg, mivel nem rendelkezik az Lt. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott azonosító jelzésekkel; c) amelyet felismerhetoen jogellenes célra használnak; d) amelyrol alaposan feltételezheto, hogy repülését külö nbözo anyagok (pl. fegyver, kábítószer stb.) illegális szállítására használja fel; e) továbbá az a külföldi állami légi jármu, amely a magyar légteret jogosulatlanul veszi igénybe. A légteret jogosulatlanul igénybe vevo légi jármu feltartóztatását (elfogását), azzal szemben a nemzetközi jog által megengedett rendszabályok foganatosítását - végso esetben a leszállásra történo felszólítását - a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete végzi, a külön jogszabályban meghatározott polgári légiforgalmi szolgálat kezdeményezésére. Megjegyzés: Az "elfogás" szó ebben az értelemben nem foglalja magába azt az esetet, amikor a Kutatási és Mentési Kézikönyv (Doc 7333) alapján a veszélyben lévo légi jármu kérésére kerül sor az elfogásra és kíséret biztosítására. Egy másik légi jármu által elfogott légi jármu azonnal hajtsa végre a következoket: a) kövesse az elfogó légi jármu utasításait, a látjeleket a ENR 1.12-1 és 1.12-2 oldalakon megadott eloírások szerint értelmezve és viszonozva; b) ha lehetséges, értesítse az illetékes légiforgalmi szolgálati egységet a rádióösszeköttetés fenntartására kijelölt, vagy a 121,5 MHz frekvencián; c) kísérelje meg a rádióösszeköttetés felvételét az elfogó légi jármuvel, vagy az elfogást irányító illetékes egységgel, általános hívással a 121,5 MHz kényszerhelyzeti frekvencián, megadva az elfogott légi jármu azonosító jelét és a repülés körülményeit; d) ha fel van szerelve SSR transzponderrel, állítsa be az "A" mód 7700as kódot, hacsak más utasítást nem kapott az illetékes légiforgalmi szolgálati egységtol. Ha bármely rádión kapott utasítás ellentétes az elfogó légi jármu által látjelek útján adott utasítással, az elfogott légi jármu kérjen azonnali
12
tisztázást, mialatt továbbra is kövesse az elf ogó légi jármu által látjelek útján adott utasításokat.
Rádióösszeköttetési eljárások Ha az elfogás során létrejött a rádióösszeköttetés, de a közleményváltás közös nyelven nem lehetséges, meg kell kísérelni az alapvetoen szükséges tájékoztatások megadását és az utasítások adásának-vételének nyugtázását az alábbi táblázatban szereplo angol nyelvu kifejezések és kiejtési útmutató használatával, az egyes kifejezéseket kétszer megismételve: A "HIJACK" kifejezés használatát a körülmények nem mindig teszik lehetové, illetve kívánatossá. A megadandó hívójel az legyen, melyet a légiforgalmi szolgálattal tartott rádió-távbeszélo összeköttetés során használnak, és amely megfelel a légi jármu repülési tervében szereplo azonosító jelnek.
Elfogás esetén alkalmazandó jelzések Az elfogó légi jármu által kezdeményezett jelzések és az elfogott légi jármu válasza a következo táblázatban.
13
Az ELFOGÓ légi jármu jelzései Jelentése NAPPAL vagy ÉJSZAKA - A légi jármu billegtetése és a navigác iós fények (v alamint helikopterek esetében a leszálló fényszóróik) rendszertelen villogtatása kissé az elfogott légi jármu felett és elott és attól rendes körülmények között balra (vagy jobbra, ha az elfogott légi jármu helikopter) és nyugtá zás után lassú szintrepülésben végrehajtott forduló rendes körülm ények között balra (vagy helikopterek esetében jobbra) a kívánt irányra. Önt elfogták, 1. Megjegyzés : Az idojárási körülmények, vagy a kövessen. domborzat szükségessé teheti, hogy az elf ogó légi jármu a fenti 1. sorozatban megadottakkal ellentétes helyzetet és ellentétes irányú fordulót vegyen fel. 2. Megjegyzés : Ha az elf ogott légi jármu nem képes az elfogó légi jármuvekkel együtt repülni, az elfogó légi jármutol elvárják, hogy várakozási köröket repüljön és a légi jármu billegtetésével jelezzen mindannyiszor, ahányszor elhalad az elfogott légi jármu mellett. 14
Az ELFOGOTT légi jármu válasza
Jelentése
NAPPAL vagy ÉJSZAKA A légi jármu billegtetése, a navigációs fények rendÉrtettem, szertelen villogtatása és követés. végrehajMegjegyzés : Az elfogott légi jármu tom. további tennivalóit az Annex 2 3. fejezet 3.8. pontja tartalmazza.
NAPPAL vagy ÉJSZAKA - Az elfogott légi jármu repülési útvonalának keresztezése nélkül Tovább havégrehajtott 90 fokos, vagy annál nagyobb mérladhat. téku emelkedo fordulóból álló , hirtelen elrepülési manover az elfogott légi jármutol. NAPPAL vagy ÉJSZAKA - A futómu kiengedése (ha ilyen típusú), a leszálló fény szórók folyamatos üzemeltetése és a használatos futópálya Szálljon le átrepülése, vagy ha az elfogott légi jármu heli- ezen a repülokopter, a helikopter leszállóhely át-repülése. Hetéren. likopterek esetében az elfogó helikopter leszálláshoz történo megközelítést hajt végre és függeszkedik a leszállóhely közelében.
NAPPAL vagy ÉJSZAKA A légi jármu billegtetése
Értettem, végrehajtom.
NAPPAL vagy ÉJSZAKA-a futómu kiengedése (ha ilyen típ usú), a leszálló fényszórók folyamatos üzemeltetése, az Értettem, elfogó légi jármu követése és ha a has z- végrehajnálatos futópálya, vagy helikopter letom. szállóhely átrepülése után a leszállást biztonságosnak ítélik meg, a leszállás megke zdése.
15
Az elfogott légi jármu által kezdeményezett jelzések és az elfogó légi jármu válasza: Az ELFOGOTT légi jármu válasza Jelentése NAPPAL vagy ÉJSZAKA - A futómu behú zása (ha ilyen típusú), a leszálló fényszórók villogtatása, mialatt átrepüli a használatos futópályát, vagy helikopter leszállóhelyet a repülotéri m agasság (QFE) felett 1000 lábat (300 m) meghalaAz Ön által dó, de 2000 lábnál (600 m) nem nagyobb magas- kijelölt repülotér nem felel ságon (helikopter esetében 170 lábat (50 m) meg. meghaladó, de 330 lábnál (100 m) nem nagyobb magasságon) és folytatja a körözést a használatos futópálya, vagy helikopter leszállóhely felett. Ha a leszálló fényszórót nem képes, bármely más rendelkezésre álló fényt kell villogtatni. NAPPAL vagy ÉJSZAKA - Valamennyi rendelNem tudom kezésre álló fény rendszeres be- és kikacsolása, végrehajtani. de oly módon, hogy meg lehessen különböztetni a villogó fényektol. NAPPAL vagy ÉJSZAKA - Valamennyi rendelkezésre álló fény rendszertelen villogtatá sa. 16
Veszélyben van.
Az ELFOGÓ légi jármu je lzései NAPPAL vagy ÉJSZAKA - Ha azt kívánják, hogy az elfogott légi jármu kövesse az elf ogó légi jármuvet egy másik repülotérre, úgy az elfogó légi jármu behúzza futómuvét (ha ilyen típusú) és a számára eloírt 1. sorozatú jelzés eket alkalmazza. Ha úgy határoznak, hogy az elfogott légi jármuvet elengedik, az elfogó légi jármu a számára eloírt 2. sorozatú jelzés eket alkalmazza.
Jelentése
Értettem, kövessen. Értettem, továbbhaladhat.
NAPPAL vagy ÉJSZAKA - Alkalmazza az elfogó légi jármu számára eloírt 2. sorozatú jelzéseket.
Értettem.
NAPPAL vagy ÉJSZAKA - Alkalmazza az elfogó légi jármu számára eloírt 2. sorozatú jelzéseket.
Értettem.
Az elobbiekben láttuk, melyek azok a kategóriák, ahol a légi jármu feltartóztatható, elfogható vagy leszállásra kényszerítheto. Lényegében ezáltal meghatároztuk azokat a feladatokat, amelyeket a légieronek végre kell hajtania a légi közlekedés biztonsága érdekében. Egyetlen lényeges kérdés maradt megválaszolatlanul, és ez korunk egyik legnagyobb kihívása. Polgári légi jármuvekkel szembeni fegyveres eljárások. Lehet, hogy sejtelmes a megfogalmazásom, de gondolom ebbol egyértelmuen kikövetkeztetheto, hogy mit lehet és kell tenni akkor, ha polgári légi jármuvet fegyverként kívánunk alkalmazni. A válasz nem bonyolult, mivel a Honvédelemrol szóló 2004. évi CV. törvény a légierore vonatkozó különös fegyverhasználati szabályokat egyértelmuen rögzíti. Úgy vélem, a törvénynek ezt a két paragrafusát szó szerint kell idéznem, mivel hazánkban ez adja meg az alapot a légiero jogszeru beavatkozására. A törvény a következoképpen fogalmaz:
A légierore vonatkozó különös fegyverhasználati szabályok 131. § (1) A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában részt vevo szövetségi és nemzeti légvédelmi készenléti erok feladatköre a légteret megsérto (jogosulatlanul igénybe vevo), az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal rep ülést végzo vagy ott ellenséges tevékenységet folytató, illetoleg repülési szabályt sérto, továbbá a bajbajutott légi jármuvekre terjed ki. (2) A szövetség által meghatározott NATO felelosségi körzet légterének oltalmazásában részt vevo NATO muveleti alárendeltségu légvédelmi készenléti erok a stratégiai parancsnok alárendeltségében, a NATO regionális illetékes parancsnokának irányítása alatt teljesítik szo lgálatukat. 132. § (1) A Magyar Köztársaság légterének oltalmazásában résztvevo nemzeti és szövetséges légvédelmi készenléti erok fegyvereivel figyelmezteto vagy megsemmisíto tuz nyitható az ország légterében tartózkodó légi jármure, ha : a) a fedélzeti fegyverzetét alkalmazza, vagy b) más módon (más fegyverrel vagy eszközzel) az élet- és vagyonbizto nságot veszélyezteto súlyos, eroszakos cselekményt követ el, illetve katasztrófát idéz elo, vagy c) egyértelmuen arra lehet következtetni, hogy az a) vagy a b) pont szerinti cselekmény elkövetésére törekszik és a légvédelmi készenléti erok felszólításának szándékosan nem tesz eleget.
17
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszólítás, illetve a figyelmezteto tuz mellozheto, ha az eset összes körülményei folytán arra már nincs ido, és a késedelem az élet- és vagyonbiztonság sérelmével járna. (3) A NATO muveleti alárendeltségében levo magyar vagy a szövetség más tagállama légvédelmi készenléti eroi figyelmezteto vagy megsemmisíto tüze kiváltására vonatkozó parancs (a fegyver alkalmazása elott) csak az MH Légiero Parancsnokság (a továbbiakban: MH LEP) ügyeletes tábornokának megerosítésével adható ki. (4) A nemzeti alárendeltségu légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erok figyelmezteto vagy megsemmisíto tüze kiváltására vonatkozó parancsot az MH LEP ügyeletes tábornoka adhat. (5) Az elfogást végrehajtó repülogép vezetoje az ellene irányuló közvetlen támadás elhárítása érdekében – azonnali jelentési kötelezettség mellett – saját elhatározása alapján tüzet nyithat. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerinti eseményekrol haladéktalanul jelentést kell tenni a honvédelmi miniszternek, aki tájékoztatja a miniszterelnököt. Az eseményrol és a megtett intézkedésekrol a Kormány az Országgyulést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájé koztatja. Ha figyelmesen megnézzük a Légügyi törvény szövegét, egyértelmuen kitunik, hogy a légtér jogosulatlan igénybevételénél nem tesz különbséget állami és polgári légi jármu között, azonban megtiltja a fegyver alkalmazását olyan légi jármuvek ellen, melynek fedélzetén személyek tartózkodnak, - ez alól kivételt tesz a honvédelemrol és a Magyar Honvédségrol szóló 2004. évi CV. törvény 132. §. (1) bekezdésében meghatározott esetekben. Az említett paragrafus b.) és c.) pontja alapján tehát a légvédelmi késze nléti eroket alkalmazni kell az ország légterében tartózkodó légi jármure akkor, ha egyértelmuen arra lehet következtetni, hogy az illeto légi jár mu er oszakos cselekmény elkövetésére törekszik, és a készenléti erok felszólítás ának szándékosan nem tesz eleget. Minden esetre a törvény világosan fogalmaz a fegyverhasználattal kapcsolatosan, a döntés joga – a kivétel az (5) pont – az MH LEP Ügyeletes Tábornok kezében van, és ez nagy felelosség. Ugyanakkor a repülogép-vezeto felelossége sem kevés – függetlenül attól, hogy a parancsokat közvetlenül a légi irányítótól kapja – mivel O van legk özelebb az elfogott légi jármuhöz, így percre kész információkat tud biztosítani a földi döntéshozó szerveknek. Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy az ilyen irányú feladatokat a légtér biztonságával foglalkozó szervek folyamatosan gyakorolják. Ez történt 2005. november 05-én Debrecenben.
18
A védelmi gyakorlat forgatókönyve szerint az utasszállító repülogépet eltérítették a terroristák. A fegyveresek bebörtönzött társuk elengedését és szabad elvonulást követeltek. Eközben a magyar légiero két MiG-29-es vadás zgépe –teljes fegyverzetben- megpróbálja a földre kényszeríteni a gépet. A gépeltéríto terroristák a túszul ejtett utasok kivégzésével fenyegetoznek. A vadászgépek végül földre kényszerítették az utasszállítót. A túszejtok nem tárgyalnak, ezért a rendorség terrorelhárító szolgálata kiszabadítja a gép utasait. A gyakorlat része volt a légiero és a rendorség kiképzési programjának. A terrorelhárító gyakorlat végrehajtását mind a légiero, mind a rendorség vezetoi kiválóra értékelték. Éles helyzetekrol is van tudomásunk a híradásokból, három példát említenék: Boven a normaidon belül fogták el a magyar légiero MiG-29-esei azt a kisrepülogépet, amelynek meghibásodott rádiója egy téves kódbeállítás miatt azt jelezte, hogy eltérítették. A NATO mintaszerunek találta a magyar és a szövetségesi légi irányítás közötti együttmuködést, mondta a honvédelmi minisztérium szóvivoje. A magyar légiero két MiG-29-es vadászrepülogépének azért kellett felszállnia szombaton délután, mert egy, kétszemélyes német kisrepülogép rádiója elromlott, a pilóta pedig véletlenül a rádió meghibásodást jelzo kód helyett egy olyat állított be, amely azt jelezte a repülésirányítóknak, hogy eltérítették a repülogépet. A NATO az ilyen esetek utáni szokásos értékelésében mintaszerunek ítélte a légiirányítók közötti együttmuködést, a magyar végrehajtást pedig péld aértékunek. 2005. 08. 16-án Görögországban lezuhant egy ciprusi utasszállító gép. A görög hatóságok komolyan gondolkoztak azon, hogy lelövik a vasárnap Athén mellett lezuhant ciprusi utasszállítót, mert attól tartottak, a Boeing 737-es a görög fováros surun lakott területeire esik. A gép lelövésérol Kosztasz Karamanlisz miniszterelnöknek kellett döntenie. O végül nem adott utasítást erre, de saját bevallása szerint is "életének legnehezebb pillanatait élte át”. Gyanús névazonosság okán a Maine állambeli Bangorba irányítottak át helyi ido szerint kedden egy Bostonba tartó utasszállító repülogépet, ezúttal az Alitalia olasz légitársaság járatát. A riasztás ismét tévesnek bizonyult, egy héten belül másodszor. Elozo csütörtökön az Air France francia légitársaság Párizs-Boston járatának kellett a célállomástól északra fekvo Bangor légikikötojében landolnia.
19
A bangori repülotéren a gyanús nevu utast csomagjával együtt leszállították az Alitalia 618-as számú járatáról, amely a kitéro után nélküle, 126 utassal a fedélzetén folytathatta útját a Massachusetts állambeli Bostonba. Az utas neve szerepel a terrorgyanús személyeket nyilvántartó amerikai éberségi listán, de az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) az illeto kikérdezése után úgy döntött, hogy nincs miért letartóztatnia. Az utas nevét vagy állampolgárságát nem közölték és azt sem mondták meg, hogyan került a tilalmi listára. Az utast az FBI átengedte a bevándorlási hivatal munkatársainak. A Közlekedésbiztonsági Hivatal (TSA) szóvivoje úgy nyilatkozott, hogy semmi szokatlan esemény nem történt repülés közben. Az Alitalia utasszállítóját egy szakaszon mindenesetre egy kanadai harci gép kísérte, majd az Egyesült Államok légterében két amerikai F-15-ös vadászgép vette át az orizetet a bangori repülotérig. A 2001. szeptember 11-i öngyilkos repülogép eltérítok által elkövetett New York-i és washingtoni terrortámadások óta a légitársaságoknak elle norizniük kell az Egyesült Államokba induló járataik utasait, majd a névsort az indulás elott negyed órával továbbítaniu k kell az amerikai hatóságoknak, amelyek még egyszer egybevetik azt a nyilvántartott terroristagyanús szem élyek listáival.
20
