Dolgozat megírása A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a dolgozat összeállításának kritériumait, tagolásának szabályait, valamint a dolgozat részeit. Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha: fel tudja sorolni a dolgozat tagolásának főbb elemeit; meg tudja határozni a bevezetés célját, feladatát és jellemzőit; meg tudja határozni a tárgyalás célját, feladatát és jellemzőit; meg tudja határozni a befejezés célját, feladatát és jellemzőit; meg tudja határozni a címadás módját; fel tudja sorolni a címadás kritériumait; fel tudja sorolni a dolgozat stílusával és nyelvezetével kapcsolatos legfontosabb kritériumokat; fel tudja sorolni a szakdolgozat kötelező részeit; fel tudja sorolni a szakdolgozattal kapcsolatos formai követelményeket; el tudja készíteni egy dolgozat belső és külső címlapját; fel tudja sorolni a tartalomjegyzék, a táblázat és az ábra alkalmazásának szabályait; fel tudja sorolni a melléklet célját és lehetséges tartalmát. Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 40 percre lesz szüksége. Kulcsfogalmak: dolgozat váza, dolgozat tagolása, bevezetés, tárgyalás, befejezés, összefoglalás címadás, stílus, nyelvezet, formai felépítés, szakdolgozat kötelező részei külső és belső címlap, tartalomjegyzék, táblázat, ábra, melléklet Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg, hogyan építjük föl egy dolgozat vázát! Az előző leckében megtanultuk, hogyan és honnan keressünk irodalmat a dolgozatunkhoz és hogyan nyerjük ki a talált források tartalmát. Ha mindezzel készen vagyunk, akkor már „csak” a dolgozat megírása, pontosabban összeállítása van hátra a már az elején összeállított/kigondolt tervek szerint. A jegyzetelés során született cédulák segítségével építsük fel a dolgozat vázát. Értékeljük és ütköztessük a kijegyzetelt gondolatokat, egészítsük ki a saját véleményünkkel, majd a cél szerinti logika alapján állítsuk össze, vagyis alakítsuk ki a fő- és alfejezeteket, azok sorrendjét – egyszóval, a dolgozat felépítését. Figyeljünk arra a dolgozat egészében és az egyes fejezeteknél is, hogy a terjedelem legye összhangban a tartalommal!
Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogyan tagoljuk a dolgozatot! 1. Dolgozat tagolása:
bevezetés tárgyalás befejezés, összefoglalás.
Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg a bevezetés feladatát, jellemzőit! Bevezetés: A bevezetés „feladata az érdeklődés felkeltése…”1 a dolgozat iránt. Itt fogalmazzuk meg: a dolgozat előzményeit, vagyis hogy miért ezt a témát választottuk, a dolgozat tervezett célját és a hipotézisünket, valamint ami abból végül megvalósult (ez a magyarázat a bírálónak is), esetleges köszönetnyilvánítást. Bár a dolgozat a bevezetéssel kezdődik, az egyes részek megírásának sorrendjében ez a befejező lépés, hiszen azt csak a dolgozat elkészülte után tudjuk megmondani, hogy mi valósult meg az eredeti elképzelésből és mi nem, mik voltak az esetleges akadályozó tényezők. Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg a tárgyalás feladatát, jellemzőit! Tárgyalás: A dolgozat tartalmi része. Minden esetben a meghatározás – állítás – bizonyítás „szentháromsága” alapján írjuk, vagyis minden állításunkat támasszuk alá tényekkel! Érdemes a dolgozatot fejezetenként írni (és elmenteni!), de nagyon figyeljünk arra, hogy az egyes részek logikailag és nyelvezetileg is kapcsolódjanak egymáshoz és illeszkedjenek a dolgozat egészébe is. Sok időt spórolhatunk, ha az írás megkezdése előtt csoportosítjuk a gondolati egységeket és jelöljük a kapcsolati pontjaikat. Ezeknek a logikai egységeknek is legyen valami struktúrája, ezeket is fel kell építeni egy gondolati egység mentén. A dolgozatban az elméleti és gyakorlati résznek ki kell egészítenie egymást. Az a legjobb, ha a gyakorlati rész mutatja, hogy az elméletben tanultakat mennyire tudjuk alkalmazni. Nem kell felsorolni a témába vágó összes elméletet csak azért, hogy csillogtassuk tudásunkat, ha utána a gyakorlati részben nem mutatunk rá példát. Logikus felépítés, ha a bevezetőben megfogalmazott kérdés(ek) segítségével tisztázzuk az alapfogalmakat, majd a szakirodalomból gyűjtött elméletre válaszolva bemutatjuk az elemzésünket/kutatásunkat és/vagy kifejtjük a véleményünket, amit végül megválaszolunk és összefoglalunk.
1
Majoros (2009): Im. p. 169.
Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg a befejezés feladatát, jellemzőit! Befejezés: A befejezésben kell összegezni, összefoglalni a dolgozat eredményeit és ezek alapján további terveket és/vagy célokat megfogalmazni (annak, aki később esetleg folytatni akarja a témát vagy a vállalatnak/intézménynek, amiről írunk). Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg a címadás célját és módszerét! Címadás: A cím a legelső fontos információ a dolgozatról, már abból ki kell derülnie, hogy mi a témája. Ha nem sikerül ilyen címet találni, akkor egy alcímmel lehet pontosítani vagy kifejteni a címben megadott adatokat. Éppen ezért a címadás a dolgozatírás utolsó mozzanata, hiszen a kész dolgozatból már tudjuk, hogy pontosan milyen témát fed le. További kritériumok a címadásnál: „… összhangban áll a dolgozat témájával, céljával, tükrözi a dolgozat tartalmát, … érthető, kiemeli a lényeget, de nem túl hosszú, … lehetőség szerint figyelemfelkeltő [de nem bulvár!] s érdeklődővé teszi az olvasót.”2 Az Athén bedönti az EU-t helyett (ami egy bulvárlapban kiváló választás) a Görögország gazdasági válsága veszélyezteti az egész Európai Unió gazdaságát sokkal alkalmasabb választás. Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy mi határozza meg egy dolgozat stílusát és nyelvezetét! Jegyezze meg a legfontosabb kritériumokat! 2. A dolgozat stílusa és nyelvezete A legtöbb hallgatónak a második legnagyobb problémája a „Hogyan álljak neki egyáltalán?” után a stílus és a nyelvezet problémája. Amikor elérkezünk a dolgozat összeállításához, tisztáznunk kell, hogy kik lesznek annak olvasói, ez határozza meg a fogalmazást, a „modort”. A felsőfokú tanulmányok ideje alatt írt dolgozatok mindegyikét az oktatók olvassák, azaz szakmai közönségnek írunk szakmai témáról. Dolgozatunk legyen érthető és követhető; fogalmazzunk pontosan, következetesen és egyértelműen. Figyeljünk a szakkifejezések helyes használatára, de kerüljük az idegen szavak fölösleges használatát (klaviatúra helyett billentyűzet)! Nem attól lesz tudományos a dolgozat, ha teletűzdeljük latin és görög kifejezésekkel, ugyanakkor, a szakkifejezéseket nem helyettesíthetjük köznapi szavakkal. 2
Wimmer – Juhász – Jeney: Im. p. 58-59.
Fogalmazzunk határozottan: szeretném bemutatni helyett bemutatom/be fogom mutatni; ezzel az önbizalmunkat is növeljük és az olvasó előtt is határozottnak, szakmailag felkészültnek tűnünk. Nagyon figyeljünk a helyesírásra (akármilyen nyelven írunk is) és a pontos gépelésre, elütésekből sem adódjanak hibák a dolgozatunkban! Amikor úgy érezzük, készen vagyunk, adjuk oda egy szaktársunknak és egy laikusnak is átolvasásra, akik még nincsenek hozzászokva a szöveghez, emiatt könnyebben észreveszik az esetleges hibákat. Ne hagyatkozzunk csak a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrzőjére, mert az sem tévedhetetlen és az egyébként értelmes, de az adott szövegkörnyezetben hibás szavakat nem jelzi (pl.: könyvtár helyett könyvtér). Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy melyek egy szakdolgozat kötelező részei! Jegyezze meg a legfontosabb formai követelményeket! 3. A szakdolgozat formai felépítése:
„külső címlap belső címlap mottó, ajánlás, köszönetnyilvánítás tartalomjegyzék táblázatok jegyzéke [ha több, mint 5 van belőlük] ábrák jegyzéke [ha több, mint 5 van belőlük] rövidítésjegyzék: [ha a dolgozatban sok az idegen rövidítés és a lábjegyzetekben történő feloldás megtörné az oldalt] előszó bevezetés tárgyalás befejezés, összegzés irodalomjegyzék függelék mellékletek.”3
A dőlt betűvel szedett részek kötelező részei a szakdolgozatnak! Az általánosan elfogadott formázási „szabályok” szerint a dolgozatot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel és 1,5-es sorközzel írjuk. A felső, a jobboldali és az alsó margó 3 cm, a baloldali 4 cm (1 cm a kötésnek). A külső címlap csak a Szakdolgozat vagy Diplomamunka feliratot, a szerző nevét és a dolgozatírás évét tartalmazza. Egyes felsőoktatási intézményekben vagy tanszékeken a
3
Majoros (2009): Im. p. 176.
gerincre is kérik a nevet feltüntetni, erről az adott tanszéken kell érdeklődni a kötésre adás előtt! A belső címlapon már jóval több adat szerepel: a bal felső sarokban a felsőoktatási intézmény neve tanszékig lebontva, ahol a dolgozat készült, a lap közepén félkövér és a többi adatnál nagyobb betűkkel a szakdolgozat címe, a cím alatt balra a konzulens(ek) neve beosztással együtt, jobbra a szerző neve szakkal és évfolyammal együtt, a lap alján középen elhelyezve a város, ahol az intézmény található és az évszám. Figyeljünk rá, hogy minden adatot pontosan adjunk meg! Az oldalon ne használjunk 3-nál több szövegformázási stílust. A legjobb, ha a cím kivételével minden ugyanolyan típusú és a méretű betűvel készül; a cím legyen félkövér és maximum 20-as méretű. Széchenyi István Egyetem Győr Intézet neve Tanszék neve
Szakdolgozat címe Konzulens neve Konzulens beosztása
Szerző neve Szerző szakja, évf.
Győr, 2012.
A tartalomjegyzékben egyértelműen jelöljük a fő- és alfejezeteket, pontos oldalszámmal együtt! Minden táblázatnak és ábrának legyen címe és sorszáma, akkor is, ha a szövegből egyértelműen kiderül, mire vonatkozik! Úgy formázzuk meg mindet, hogy ne törje meg a szöveget, de egyértelműen látszódjanak az adatai. Minta táblázat Név
Éves tagdíj
Bruttó havi bér
Kis Pál
10.000 Ft
150.000 Ft
8.000 Ft
135.000 Ft
Kovács Jenő
2. sz. táblázat
A melléklet „… kiegészíti a dolgozatot olyan táblázatokkal, grafikonokkal, esetleg más anyagokkal […], melyek a tanulmányba építve megbontanák annak logikai struktúráját és egységét, de […] a mondanivalója értékeléséhez hasznos.”4
4
Majoros (2009): Im. p. 173.
