Segít a Négylábúak Szeretete. dolgozat. írta:

1 „S e g í t a N é g y l á b ú a k S z e r e t e t e ”

dolgozat

írta:

2008

1

2

AZ ÁLLATASSZISZTÁLT TERÁPIÁK ALAPJAI (kutyaterápia)

Az állatasszisztált terápia helye a terápiák rendszerében meghatározott, állatokkal végzett, és/vagy állatok bevonásával facilitált 1 terápiák gyakorlata a hosszú ideig kórházban fekvők, idősotthoni ellátása (AAA2) mentális betegek, mozgásszervi betegek, értelmi fogyatékkal és/vagy halmozottan fogyatékkal élők ellátásában van. De ide tartoznak még a magatartászavaros, alkalmazkodási, vagy tanulási zavarral küzdők is (akik nemritkán a társadalmunk tünetei). Különleges terület az: idős-ellátás. Speciális ág: vakok, vagy csak közelről, az ún. ujj-olvasók előkészítése a vakvezető kutyával való kapcsolatra, külön speciális terápiás feladat autisták kutyás fejlesztése, az emberi kontaktusra való felkészítésre. MENTÁLHIGIÉNÉs ellátásban depressziósok, szorongásos kórképben szenvedők, skizofrén betegek, Down -kóros, autista spektrumzavarral, kerekes székben élő és más, nehezített mozgással küszködő embertársaink segítségére vannak a kutyáink, vagy állatasszisztált aktivitás (AAA2), vagy állat-asszisztált terápia (AAT3) formájában. Alapja nem a kutya, az etológia és a terápiás eljárás: hanem a FELSZABADÍTÓ ÉLMÉNY, az ÉRZELEM TELI foglalkozás. Ép gyerekközösségben a kutya (érzelmileg hangsúlyos helyzetek, megváltoztatandó szociális interakciók) szintén segít a szocializációs feladatok megoldásában. A kutyás terápia kizárólag interdiszciplináris dimenziókban ragadható meg, a biológia, az etológia, a kommunikáció és a pszichológiai-gyógypedagógiai területek egybe vonásával. A terápia lényege: testi-lelki-szociális változások indukálása, ezen túl, egy speciális terület (mozgás, kommunikáció, empátiás figyelem stb.) fejlesztése. A terapeuta az elfogadás alapattitűdjéből jut el a változást erősítő és lehetővé tevő folyamatirányító szerepkörbe. A testi-lelki gyógyulás lényege: felülemelkedni egy csapáson/ baleseten/ váláson/ érzelmi megrázkódtatáson, / fejlődésbeli elmaradáson, tehát a: TERÁPIA

= [módszeres folyamatirányítással elért] VÁLTOZÁS

Sérült, fogyatékos embertársaink manapság gyakran élnek „habilitációs kutya” segítségével, mint amilyen pl. a vakvezető kutya, az epilepsziát előre jelző kutya. Az esélyegyenlőség sajnos azonban ma még inkább csak tendencia, mint megvalósult joggyakorlat. Így a kutyákkal (legyen az segítő kutya) kapcsolatos előítélet miatt olykor nem engednek vakot boltba, gyógyszertárba, vagy épp közlekedési eszköz igénybe vételére. A terápia az ÉLMÉNYekre (pl. engem nem simogat senki, jaj, nem tudok kerekesszékben jól mozogni, stb.) fókuszol, jól, nem sértő módon tükrözi - értelmezi a kliens aktuális állapotát, és terápiás tervet készít, mit, milyen módon, mennyi ideig fog fejleszteni, s mik a reális terápiás célok? Az élmény a lényeg, az élmény gyógyít! A terápiás szerződés azt jelenti, megbeszéljük a klienssel (szülő, törvényes képviselő), milyen együttműködést várunk, hogy milyen gyakran kell járnia az adott fejlesztésre, és tudatosítjuk, a terápiában a kutyás felvezető csak segít, de a kliens erőfeszítésére is szükség van! (Az együttműködés, a kapcsolat! megteremtése.)

1

Segített, serkentett, működést olajozottabbá tett

2

3 AZ ÁLLAT-ASSZISZTÁLT TERÁPIÁK MAGATARTÁS-LÉLEKTANI ALAPJAI

(ember és kutya) azonos etológiai egységei különböző viselkedési formák kialakítása

analógiák → helyzetfelismerés tanulás, a kutya pedagógiai nyitottsága 2

tudatolvasási képesség → megértés → együttműködési készség kialakítása emberekkel – állatokkal való harmonikus kapcsolat a felvezetővel való szoros munkakapcsolat

szociábilitás

engedelmesség, feladattudat

rendszeres nevelés és gyakorlás 3 , de jutalmazással

feladattudat sikerélmény tárgyállandóság bizalom együttműködés

szociális ügyességek tréningje

sok ember jelenlétének tűrése más kutyák jelenlétének tűrése (gazdára-orientáltság] idegenek iránti semlegesség figyelem fókuszolása egy emberre, vagy csoportra tárgyak/ hangok, sok ember nem váltanak ki félelmet vetélkedés ÉS együttműködés –játék engedelmesség, más kutyák elfogadása utazás járműveken mozgási feladatok mozgás tárgyakkal spontán társas együttlét: AAA 4 segítő mozgás emberekkel kommunikáció és gyakorlatok klienssekkel: AAT 5

speciális képességek kialakítása:

társnak lenni (családtag) vakvezetés, mentés, kábítószer keresés, jelzés, őrzés-védés

epilepszia előre jelzése földrengés előre jelzése

2

Ez fajtabélyeg, s vitathatatlan tény. Papagájok, emberszabású majmok+orángután, delfinek és kutyák kognitív képességei vitathatatlanok. Ezt minden gazda tudja is, de az etológia csak késve tudja igazolni e tapasztalatokat. 3 kondicionálás, idomítás, ismétlés is ide tartozik, de a nevelés kifejezés ennél többet takar, és kutyák esetében a nevelés szó használata indokolt. 4 Animal Assisted Activities = állat-asszisztált tevékenységek 5 Animal Assisted Therapy = állat-asszisztált gondozás

3

4 MI AZ, AMIT A TERÁPIÁS KUTYÁKRÓL FELTÉTLENÜL TUDNI KELL?

A feltétlen kifejezésen azt értjük, ami a kutyát, jól nevelt kutyát, de legelébb; a terápiás célokra kiképzett kutyát alkalmassá teszi a terápiás célokra. Az alábbiakban nézzük, mik azok -az egyébként objektív teszteljárással megállapítható- sajátosságok, amiért a kutya évezredek óta velünk él? szelídség - szociábilitás, érzelmi kötődés, raport az emberrel hasonló kommunikációs mód (testbeszéd, gesztusrendszer, dialógus-készségre [beszédhelyzetek] nevelés), tudatfókuszolási képesség 6 , !a kézmutatás irányának követése!, jó mentális reprezentációk 7 , egyértelmű kommunikációs megnyilvánulások, érzelmek testbeszéde, szociális helyzetek elvárható modelljei: asszertivitás 8 , együttműködés, dominancia, szubdominancia 9 , együtt-lét, feladathelyzet. taníthatóság – feladattudat és hosszú távú emlékezet (a szavakra, szabályokra) rugalmas (plasztikus) magatartás (pl. a vakot vezeti [dominál], de otthon már újra a vak személy lesz a domináns, a falkavezér, s ezt a kutya tudja is, hagyja is.) – epizodikus emlékezet, fejleszthetőség együttműködés a kutya az egyik, pedagógiailag leginkább képezhető faj

Az állatasszisztált terápia lényege: +

ETOLÓGIAI VISELKEDÉSMINTÁK ↔ ANALÓGIÁK ↔ HUMÁNETOLÓGIAI MAGATARTÁSFORMÁK AZ ÁLLATTAL VALÓ INTERAKCIÓK, + A KUTYA MEGVÁLTOZTATJA MAGATARTÁSREPERTOÁRJÁT, NYITOTT LESZ AZ EMBERRE, + A FELADATOK ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ TERÁPIÁS HATÁSAI

A kutyák –a fentiek alapján- számos, az emberi magatartáshoz hasonló viselkedési mintát mutatnak-, mi is „falkalények” vagyunk. A falkát szociális hálózat és jellegzetes viselkedési minták, de ; ún. kognitív viselkedés is jellemzik. Ahogy Arisztotelész megfogalmazta; az ember ζώον πολιτικόν (zóon politikon = társas állat). De egyszersmind ζώον λóγον ‛έχóν (zóon lógon ékhón = ésszel bíró állat) is. A kognitív (észbeli, logikus) működés alapjai már állatoknál, pl. delfineknél, kutyáknál is meg van, az ember (aki státuszbizonytalan, mert már nem a természet része) nárcisztikus fölénye, miszerint a teremtés (evolúció?) csúcsa, ma már kétségbe vonható. Társaság nincs kommunikáció, szabályok nélkül. Az élőlények társas viselkedésével külön tudományág, az etológia foglalkozik. A társas érintkezésben és társas életben számos olyan helyzet van, ahol nagyfokú együttműködés, tanulás-utánzás, ill. feladatmegosztás, a másik, a társ értelmezése (tehát elsődleges és másodlagos reprezentáció) zajlik. A vadászat során együtt kell működni a hajtókkal, akik a vadat a vadászok felé hajtják, míg az idősebb szukák a kölykökre vigyáznak.

6

tehetség (potencia) → képesség (valamire) → készség (ami már készen van, a gyakorolt képesség) a külvilágról való kép az elsődleges reprezentáció, a falkatagok, társak a társak állapota, rangsora, sőt, egyéni tudásukról való belső idegrendszeri kép a másodlagos reprezentáció –ami a kutya (társas állatok) tudatolvasási képességének alapját adja. Az ún. meta-reprezentáció mások fejében lévő reprezentációkat is látja, modellálja. 8 bizonyos fokú önérvényesítés, akadály esetén is, a társak elterelő viselkedése ellenében is a tárgyállandóság és a feladattudat, motiváció folytán megmutatkozó önérvényesítés. 9 alárendelt helyzet, nem feltétlenül önmegadás, az alárendelődés az együttműködés velejárója is. 7

4

5

Az állatasszisztált terápia sokkal közelebb esik a gyógypedagógiához, mint egy egészségügyi eljáráshoz. Már csak azért is, mert a kutya ún. pedagógiai receptivitása még az emberszabásúakét is felülmúlja. Ők magas fokú együttműködésre (kooperábilitás) képesek.

Ki kell találni, mit érez a másik, tudja-e a másik a zsákmányállat helyét, hányadik a rangsorban?, stb. A kutyák (is) kommunikálnak, -párbeszédhelyzeteik is vannak (!) az etológusok legalább 14, jól differenciált farkas vonítást különítenek el, ill. a kutyatartók (bocsánat, de az etológusokat jóval meghaladva) jól differenciálják kutyáik különböző jelentéssel bíró ugatásait. Terápiás szemszögből nehéz lenne csak egy-két „jó tulajdonságot” kiemelni, most (didaktikai célból) mégis megteszem. Talán a három, legfontosabb terápiára foghatóságot adja a: szelídség, az emberi iránti bizalom, s ami több; az emberrel való együttélés képessége (genetikai - etológiai alap) tudatfókuszolás, vagy másképp: tudatolvasási képesség (mit akarnak tőlem?, mit csinálnak?, mi történik?, szociális intelligencia –mit érez, mire figyel, mit akar a másik?), taníthatóság-együttműködés, önalárendelés, feladattudat tartós, megbízható, együttműködési képesség, jósolható magatartás, az agresszív cselekedet bátran kizárható

Már a csecsemő kutatása során fény derült az ún. ritmikusan oszcilláló figyelemre, a csecsemő és a gondozója között kialakuló, ún.: dialógus készségre . A kutyát e nélkül nem lehet nevelni, ez a kutyával kapcsolatos humán ontogenetikai analógia. Ilyenre több példa is akad, lesz még szó róla. A társra programozottság genetika is, és kulturgénes (ún. mémekkel 10 ) való tanulás. Az egymásra hangolódásnak egyfajta zeneisége van, a ritmus = folyamatszervezés is. Ahogy korábban kimutattam, A MÁR MEGLEVŐ ZENEISÉG (akusztikus elemek szimbólummá válása + szimbólumok összekapcsolásának szabályszerűségei + absztrakció) LEHETETT A BESZÉD INDUKTORA 11 , -nem pedig az „evolúció jut el a zenéig”. A közösségtől való tanulás csak a génektől való (hardware) nagyobb függetlenség esetén jöhet létre, és a tanulási hatékonyság jóval nagyobb. Az örökítés viszont nyelv, kultúra és nyelvi emlékezet nélkül nem mehet végbe. A kisded dialógusra való képessége azt jelenti, hogy a kommunikációban nem csupán genetikailag rögzített elemek vannak, több: a csecsemő a társ felé nyitott. Nos, ez a fajta PEDAGÓGIAI NYITOTTSÁG, sőt, dialóguskészség (tudja a csecsemő és a fejletteb eb, hogy hol, melyik beszédszünet jelenti azt, hogy „most ő következik”), minden terápiás és vakvezető kutya sajátja.

10 11

Lásd: SusanBlackmore: The Meme Machine, Oxford University Press, 1999

Már az Australopithecus africanus és A. afarensis nemzetség koponya maradványain látható, hogyan hajlik-alakul az állkapocs, hogyan tűnik el az ún. majomredő, hogyan kisebbednek a fogak, (különösen a szemfog) és hogyan erősödik az os zygomaticum (a járomcsont) a rajta tapadó, a beszédnél is használt állkapocsizmoktól.A temporális (halántéki) lebeny lenyomata, Brocabeszédközpont, Déjernie ,,alexia-agráfia” központ, a parietális (fali, koponyatetői) lebeny és az ún. beszéd-kiegészítő központ lenyomatát hordozzák a fosszilis leletek. A beszédfejlődéshez kapcsolódó [primitív] agyi képletek változása, ha nehezen is, de időnként nyomon követhető majom-, s előember-, ősemberi koponyaleleteken. A zenei kommunikációs elemek indukciót jelenthettek a beszéd kialakulásában. – Mi a zene? (Dunkel; 2002 –Montréal-Canada, és: Hogyan teremt isten a zenéből világot, Metaelméleti Könyvek, Stratégia Kutató, 2005)

5

6

A kutyák sokkal fontosabbnak tartják az emberi segítséget, embertől kapott információt, mint az érzéki valóságot. Pl. láthatóan a másiknak adott labdát akkor is a szokásos rejtekhelyen keresik, ha látták – tudják, hogy nem ott van. Nem hülyék, hanem szinte korlátlanul megbíznak az emberben. A hússal telt edény és az üres edény trénig is ezt mutatja, hiába érzi a kutya, melyik edényben van a hús, akkor is oda megy, ahova a tréner mutat, így akár az üres edényben keresi a jutalomfalatot. Mert az emberi kéz mutatása felülírja a szaglási információt (hihetetlen bizalom az ember iránt). A TUDATOLVASÁSi képesség azt jelenti, hogy a szociális kogníció elemi képessége egy magasabb szintre, a készség szintjére bontható ki belőle, azaz az állat tudja/ sejti/ érzi, mit akar a gazda; sőt, érzi-sejti-felismeri: milyen hangulatban, pszichoszomatikus állapotban van a gazda. Kutyákkal, lovakkal, delfinekkel, elefántokkal rendkívül jól lehet kommunikálni, ráadásul az embert „falkatagnak tekintik”. Miért jó ez? Mert bár a macska is érti, mit akar a gazda, de nem teszi meg mindig a kérést mert nagyobb az önállósága, ráadásul az embert nem igazán tekinti falkatagnak. A kommunikációra való képesség minden állat elemi tulajdonsága. A gondot az akusztikusverbális hírközlés jelenti, mert testbeszéddel, és szagmolekulákkal számos állat kommunikál. A főemlősök (primates) közül a csimpánz (pongidae) és a gorilla az, akik (és nem amik!) magasabb, ún. szimbólumolvasásra képesek. Már főemlősök (törpe csimpánz [Bonobo] és Orangutan) is képesek alapvető nyelvtani szabályalkotásra (és persze a delfinek is). A szó (szimbólum) és a jelzett tárgy összekapcsolására. Sőt, egy egyszerű mondat alapján való cselekvési séma végrehajtására. Takaró. Banán. (Fogalmak, majd cselekvési elemek: fogd a banánt, tekerd fel a takarót. Sőt, csomagold bele a banánt! FOGALMAK + CSELEKVÉSI ELEMEK összekapcsolása. Ez persze elemenkénti tanulással megy. Mindez jól alkalmazható alig beszélő értelmi fogyatékosok fejlesztésében is. A beszéd és a cselekvési séma együttese az ún. nem kreatív összekapcsolás. Erős fokban sérült értelmi fogyatékosaink (IQ≤50 -60) nagy része nem képes a ’nyitott mondatszerkesztésre’, de: ebben is fejleszthetőek, vagy legalábbis (passzív) beszédmegértésük javítható! Már 3-4 éves gyerek ismerhet 10 000 szóösszetételt! A fentiek kutyanevelési analógiák! Főemlőseink kb. 3-400 szóösszetételt ismernek.(Nevelt [tehát nem csupán idomított], tanított 12 kutyák szókincse kb. 200-300 szóra tehető.) Az ún. nyitott mondatok a komplikáltság (szinte végtelen üzenet) lehetőségét és a nyelvi differenciáltságot teszik lehetővé. Az elvonatkoztatás (nagy agykéreg) képessége a nyolcadik életév felett megengedi a mennyiségi fogalmak, számok és műveletek megértését. Beszélő fogyatékosainknál beszédfejlesztést (= fogalmi gondolkodás) végzünk (az egyéni terápia logopédusi feladat = kiejtés). A beszéd (még a fecsegés is) a tanulás legelemibb formája. A nem beszélő fogyatékosainknál is beszélünk, ez szintén (!) a (passzív) beszédmegértést fejleszti! Ebben a kutyák remek partnereink -mert értik a szót, vagy ha nem magát a szót értik, de értik a szándékot, értik a szituációt. Szituativitáson (azaz, egy komplex, aktuális helyzeten) azt értjük, hogy abba a háttéri környezet, a megszokott érzékszervi minták (észrevevés) + az új információk de még a történések előrejelzése is beletartozik.

12

A viselkedésre vonatkozó információk genetikailag programozottak, da az állat egyedi tanulása sosem elhanyagolható, nagyjából a hüllőknél ez már jól megfigyelhető. A kutyáknál is elindult az a főemlősökre jellemző folyamat, hogy a genetikai program már nem tartalmaz elegendő viselkedési programot, az ún. társas tanulás, a szociális kogníció jelentőség nagyon meg nő. Akár vitális jelentőségű, mint pl. az emberi fajnál.

6

7

Így a szituativitás egy egész, nagy kontextus, amibe a nyelvi viselkedés is bele kell, tartozzon, tehát a kutya mindennemű becézése, munkáltatása, a jószághoz való puszta beszéd (= viszonyulás, reflexió, és a kimondással való tudatosítás) is szituatív (gyere ide, engedd el a labdát, kérsz vizet?, stb.) A NYELV HELYZEThez illő (és emberi viszonyokat tükröző) VISELKEDÉS (és epizodikus emlékezet!). Igen kívánatos, hogy beszéljünk a kutyához akár „fölöslegesen” is, és ez minden gyermeknek, fogyatékos fiatalnak, vagy épp a realitáskontrollt újra megszerző pszichotikusnak fejlesztő hatású. (1) Kapcsolatot tartunk, (2) értelmezünk, (3) a verbális aktivitás (jobb agyféltekei információk kerülnek a bal féltekébe!) mintegy: újra-szervezi azt, ami nem kimondott, nem tudatosult. Terápiás helyzetben, pl. Alma kutya kézjelre (behajlított karral, öklünket a szívünk tájára emeljük, amihez az „ül” vezényszó tartozik, és az ül -t mondjuk is határozottan) mindig hajlandó leülni. A gyakorlat a 5 kommunikációt is, a kutyával (más személlyel) való 5 szemkontaktus felvételét, és fesztelen 5 akaratnyilvánítást, vagy együttműködést, 5 kooperációt fejleszti. Mozgássérülteknél és verbálisan nehezen kommunikálóknál a kézjeles kommunikáció külön fejlesztési forma. Szorongós, néma, alig beszélő, vagy beszélő, de gátlásos gyerekek, érzelmileg sérült (elkerülő magatartás, bizalmatlanság) felnőttek alig néhány kutyaterápiás ülés után már láthatóan határozottabban kommunikálnak. A kutyaterápia első legfontosabb feltétele és lépése, a szemkontaktus (és a kutya min. 20-30 másodpercig tartó várakozó figyelme). A tartós szembe nézés sok állatnál vált ki ún. agresszív viselkedést, de hát ezt mi, emberek is csináljuk, mikor a szemünkkel büntetünk, provokálunk másokat. Mi sem szeretjük, ha tartósan megbámulnak bennünket. Ne feledjük, a kutya domesztikált, azaz háziasított állat, talán már a génjeikben is benne van: az ember társfaj. A kutyák képesek elviselni a szemkontaktust, képesek a gazda arcát felismerni, mi több, az arc változásait (grimasz, mimika) társítani tudják a gazda különböző érzelmi állapotaihoz. Láthatjuk, a kutya mesze többre képes, mint az ember, mert mi már elsősorban verbális lények vagyunk, míg négylábú társaink képesek odaadóan megtanulni az emberi kommunikációt. Humánetológiai vizsgálatok alapján tudjuk, amit eddig is érezve-tudtunk, hogy a csecsemő képes emberszerű alakot, arcot szemével követni. Sőt, szándékfelismerésre is képes. Így beszédhelyzetben levő szünetek felismerésére, ezt nevezik a fejlődés-lélektanban a gyermek dialóguskészségének, alapjai veleszületettek! A szándékfelismerésre már kutyáink, majmaink is képesek, ha pl. „ügyetlenül” mindig kiejtem a banánt a kezemből, így a rács mögötti csimpánz nem juthat finom ételéhez, nem nyúl érte többet. Ha azonban szándékosan bosszantom, tehát többször is kínálom, majd elveszem a falatot előle, FELISMERI, hogy bosszantani akarom, sértődötten elfordul, sőt, hátat fordít nekem. A fejlett állatok, így a kutya is, kommunikábilis, meg van benne a tudatolvasás (MIND READING) képessége. A TUDATOLVASÁS azt jelenti, pl. Bushundi kutya kitalálja-megérti-követi, mit akarok, hova nézek, mit fogok a következő pillanatban tenni (pl. labdát dobok, a konyhaszekrény ajtaját nyitom = kutyakonzervet veszek elő, stb.). A kutya szelídsége, mi több; ún. együttműködési és tanulási képessége és tudatolvasási- szándékmegértési ügyessége adja TERÁPIÁS ALKALMASSÁGÁT. Sem a túl agresszív (nem tanul, mert nem érzi szükségét, hogy másra figyeljen; hiszen ő a minta, mert domináns!), sem a túlontúl szubmisszív (önalárendelő, esetleg szorongó [az erősebb szorongás rontja a tanulást]) kutyaszemélyiség nem jó. Az együttműködés plasztikus magatartásrepertoárt feltételez, terápiás munkára az erre képes kutya alkalmas. A plasztikus magatartás azonban a gazdával való, bizalmon és kölcsönös, intenzív kommunikáción alapul. A gazdinak bizony dédelgetni, tanítani, sokszor jutalmazni, mintsem büntetni kell a leendő terápiás kutyát. 7

8

A kutya (és embergyerek) kommunikációja egyaránt inger gazdag és élénk kommunikációs előtörténet során fejlődik. Az ember nem tud kutyául, a kutya viszont hamar, jól és megbízhatóan tanul meg emberül. Mi emberek, észre sem vesszük saját automatizmusaikat, pl. a verbális nyelv domináns használatát, sőt, ennek túlértékelését is -lásd pl. a nonverbális 13 zeneterápiát). Kutyáink a NEM SZAVAKKAL FOLYTATOTT KOMMUNIKÁCIÓBAN FELETTÉBB gesztusokat, szituációkat és szavakat egyaránt megtanulnak, tudnak a KIVÁLÓAK, gazdiról. Az ember megértése az állatok, pontosabban a szociális állatok számára azért nem elérhetetlen, mert a társ szándékát, állapotát, sőt, ügyességét így a segítség forrását sok társas állat képes feltérképezni az ún. TUDATOLVASÁSI KÉPESSÉGgel (mentális másodlagos, harmadlagos, és az ún. meta-reprezentációk). A társas környezet igényli a „szociális kogníciót”, a tájékozódás képességét a szociális mezőben, a másik szándékainak kifürkészését, sőt, megtévesztését is. (Pl. varjak [Corvus crogilegus], amikor a társ láttára ássák el falatjaikat, ez tudatosul; később visszamennek a rejtés helyszínére, s új helyre rejtik táplálékukat. Több sirály faj tagjai vészkiáltást hallatnak, miközben az észrevett táplálékot becserkészik, stb.). Az ember – kutya kapcsolatban fontos a habituális együttélés, a mentális reprezentációk (tudatolvasás), de a kutya igen széles skálán mozgó percepciós, valamint az emberrel való azonosuló képessége is. A kutyának kell az ember, benne vakon bízik, pl. szaglását kikapcsolva a jutalomfalatot nem rejtő edényben keresgél, ha az ember arra mutat. Kutyáink szaglása hihetetlenül fejlett, orvosi (diagnosztikai) küszöb alatt és klinikai tünetek megjelenése előtt érzik pl. a cukorbeteg aceton szagú leheletét, az egyik bőr rák igen korai alakját (melanoma malignum) 14 . Érzik testünkből áramló stressz okozta illatanyagokat – tehát pontosan követik testi-lelkiállapotaink. Ez a pontos „emberismeret” a szoros, egyben tág spektrumú, (multimodális, az intuíciót is magába foglaló) kommunikáció lapja. Kutyáink pontosan JELZIK ELŐRE rosszulléteink, pl. epilepsziás, vagy hypoglikaemiás (inzulin szint drasztikus esése) rohamot, sőt; remekül kezelnek segélyhívó készüléket is. A munkakutyák nagyon jól megértik, mit kívánnak tőlük, pl. tehenészetben az oestrusban (fogamzásban) levő teheneket, jóval az emberi érzékszervek számára megjelenő fogamzási jelek előtt kiszagolják. Segítik az inszeminációt (mesterséges megtermékenyítés). De a kutyák képesek kiszagolni a kokaint, vagy igazságügyi vizsgálatokban, tűzvizsgálatban, képesek pl. petróleum nyomok megállapítására (szándékos gyújtogatás). Élő, vagy holt tetem keresésére ma már nem indulnak el munkakutya nélkül. A képzett kutya alkalmas vakvezetésre, de akár kerekszékben ülők segítésére is, tárgyak kézbe adására (200-300 szót különösebb nehézség nélkül megjegyeznek). A kutya SZOCIÁBILITÁSán azt értjük, hogy ő eleve társas lény, megtűri, sőt, IGÉNYLI A TÁRSAK jelenlétét. Az ún. Maslow piramis, vagy másképp, a szükségletpiramis alsó fokán a drive (drájv = itt: a viselkedés ösztönerő által történő vezérlése/vezetése), a fiziológiás szükségletek kielégítése áll, ezt követően a biztonság, (illetve a biztonsággal összefüggésben a biztonságot jelentő) társak állnak. Terápiás helyzetben a kutya igényli is, de végre is hajtja a feladatokat, aminek genetikai háttere van: a kutyafalka (pontosabban a farkas falka, vagy a sakál család 15 ) strukturált, alá fölé rendelés és feladatmegosztás van.

13 14

Nem szavakkal történő kommunikáció, a traumák zenei, mozgásbeli-képi szimbólumokban való megjelenése. A diagnózisok keresése során túlzottan ragaszkodunk a képi megjelenítéshez, pedig kutya „élő labor”, a szagokat hihetetlen

hígításban detektálják. 15 A tudományban én inkább a becsületességet, s nem a (strukturálatlan) információhalmozást szeretem. Vállajuk, ma sem tudunk túl sokat a kutyák eredetéről, ráadásul a tenyésztésükkel oly régen beleszólunk genetikájukba, fajtaspecifikusságba, magatartásba, hogy az eredetet még kutatni is igen nehéz. Talán „csak” 24 mutációs lépés választja el a farkast, a kutyától.

8

9

A terápiás kutya SZOCIÁBILITÁSa „szuperengedékenységében” is megnyilvánul-, a kutya minden betegnek, kliensnek feltétlenül engedelmeskedik, miközben azért érzi a csoport szerkezetét, indulatokat, az emberek egymás közti viszonyait. Sokszor a kutya jóval kooperábilisabb 16 , mint maga a kliens. Épp ezért biztonságot, mintát, sikerélményt nyújt –és „csak” kutya. Az egyértelmű kommunikáció, TESTBESZÉD (kézmutatás, sőt, szemkontaktus) feltétlen érték. Számos neurózis, skizoaffektív zavar hátterében a terhelt, zavaros érzelmi kommunikáció húzódik –a szülő(k) részéről. A double bind, a kettős kötés azt jelenti, a szülő szereti is (simogatja, kényezteti) gyűlöli is (időnként bántalmazza, vagy nonverbálisan visszautasítja) a gyermekét. Az ellentmondó (inkongruens) érzelmi kommunikáció (mást mondok, de másként viselkedem) károsítja a gyermeket, a hatékony érzelmi reprezentációk (mosoly, csodálkozás stb. tükrözése az arcon) kialakulását, sőt: mások érzeleminek felismerését. Aláássa a bizalmi képességet, sérül az ún. ősbizalom (Bálint Mihály). Amire egy életen át szükség volna (szociális kompetenciák, családalakítás, munkahelyi feladatmegosztás, alkalmazkodás, etc.). Az ilyen személy sose tudja, kitől mit várhat, és erősen romlik az ún. kontaktusteremtő képessége, vagy egész egyszerűen nem bízik senkiben. Szeretethiányos, anyát nélkülöző, vagy elhanyagoló anyától szenvedő hospitalizált, vagy borderline szindrómás 17 , vagy autisztikus gyerekek (szinte sosem diagnosztizálják őket időben!) életében fontos a személyes figyelem, testre szabott, élő kontaktus, az eleven kapcsolat, az érintés –így a kutya-asszisztált terápia fejlesztő hatása. Ilyen lelki sérüléseknél az én és a másik (a tárgy) megkülönböztetésének a képessége zavart szenved, nem ritkán az én összekeveri saját érzéseit, késztetéseit a tárgykapcsolatban fontos személyével (anya, vagy gondozó). E mechanizmusért a primitív tárgykapcsolatok ún. projektív identifikációja (Kernberg, 1993) a felelős. Nem tisztázott, milyen mechanizmus által, ám a kutya meg az emberrel azonosul szélsőséges módon, hiszen a kutyatársnál fontosabb a gazda! Figura, akár néhai Malacz kutyám hosszasan bámul, figyel. Téli bundája ellenére ragaszkodik, hogy mellettem aludjon. Minden mozdulatom lesi, pedig valaha öt csontja tört, a velem való együttélést talált, elütött kutyaként kezdte, -ma már ravasz, kiokosodott, ember-centrikus lett. A kutyával való kapcsolat itt is segíthet: az én és a másik szituációs játékok, a másik elemző megfigyelése, az irányítás, majd a kutya általi vezetve hagyás legalábbis flexibilisebb tárgykapcsolati magatartást enged meg. Értelmi fogyatékosoknál minden, a kutyával kapcsolatos manipuláció, magasabb pallón járás, akadálykerülés, közös tárgyfelkutatás segíti az operacionális tér megismerését, a félelem nélküli akciók megszületését, nem csak autisztikus zavarban javítják az olyannyira kívánatos kontaktusteremtő képességeket. A kutya szeret rítusok szerint élni, nos, ez minden fogyatékos intézményben is kiemelt fontosságú, a reggeli, a beágyazás, a tisztálkodás, a fejlesztő foglalkozások (ha még ad rá a politika pénzt), a kézműves munkák előkészítése, a terítés, az ebéd, stb. mind-mind rituálé. Pl. az ÉNÓ 18 -kban. A kutya a fiatalok általi ellátása is lehet rituálisan szervezett, de itt már a másikról kell gondoskodni – és ez már fejlesztést is jelent!

16

Cooperatio, kooperáció = együttműködés, latin. Ahogy az egyetemen tanítom: a lét = együttlét. A kapcsolatok nem csupán kapcsolatok, hanem általuk belső lelki szerkezetek, minták alakulnak ki (Kernberg, 1993 Borderline szindróma és patológiás nárcizmus). Az internalizált (belsővé tett) kapcsolati minták és struktúrák sérülése egy életre kapcsolatképtelenné teheti a kapcsolatai zavarok áldozatait. 18 Értelmi fogyatékkal élők Napközis Otthona 17

9

10 MI KELL AHHOZ, HOGY EGY NÉGYLÁBÚBÓL TERÁPIÁS KUTYA LEGYEN?

Úgy istenigazából terápiás kutyának születni kell. Annak idején, Ká-Ká Bushundit, lapáttal fejbe verve találtam az utcán, úgy hat hónapos lehetett. Néha, még a mai napig kikerget egy 45 kilós dobermannt a parkból, noha 29 vak és erősen látássérült gyerkőccel simán kibír 45 percet a debreceni vakok intézetében. Na persze, a nevelés, a tréning számít, mégis, terápiás kutyának születni kell. A jó kiképzés, tréningek… és idő, a tanultak rögzítéséhez-rögzüléséhez. A megbízhatóság ellenőrzése érdekében egy szokás-, jellem-, megbízhatóság-, és a s z o c i á l i s ü g y e s s é g et felmérő vizsga dönt a kutya terápiás alkalmasságáról. Nincs kitenyésztett kutyafajta, a terápiás együttműködésre leginkább születni kell. Jelenleg a KEA (Kutyával az emberért Alapítvány, ELTE Budapest) végez ilyen vizsgáztatást. A vizsga természetes a terápiás helyzetet imitálja. A követelmények ennek megfelelőek: megbízhatóság, feladatkészség, engedelmesség idegeneknek is, védőoltások, tiszta küllem. Hazánkban még nagy az ellenállás a kutyák iskolai, kórházi látogatásaival szemben. A megbízható, külső-belső paraziták elleni megelőzésben részesült, megbízható kutya kiváló terápiás munkára alkalmas. E kutyákat sajátos PSZICHOLÓGIAI PROFILjuk (alaptermészet + inger gazdag, bizalomteljes kiképzés) teszi alkalmassá. Az alkalmasság (objektív) tesztekkel mérhető. Ám jóval a tesztértékelés előtt fontos, hogy a kutya rendszeresen községbe járjon, szokja a gyerekzajt, több ember (5-15) jelenlétét, ezt ne szociális stressznek élje meg. Az ALKALMASSÁGI PROFIL egyenként jó tulajdonságokat, képességeket jelentenek, és összességében is, egy előnyős tulajdonság-csokrot, viselkedés-repertoárt. Az a zongora, ami csak néhány billentyűvel bír, nem alkalmas bonyolultabb dallam intonálására, így mind az emberi, mind az állat személyes hatékonyságát a sokfajta, rugalmasan alakított, differenciált viselkedés-repertoár adja. Alkalmassági profil vázlatát alant mutatom be: Kiemelt első pont: a

Speciális:

kutya szándékértése, helyzetanalízis 19 (pl. tárgy őrzése, jelzés, hozni valamit) raport-készsége, a gazdához való ragaszkodás, engedelmesség, nyugodt, stabil idegrendszer, megbízható viselkedés, türelem, motiválhatóság, (táplálékkal, majd főleg dicsérettel) Figyelem Alkalmazkodóképesség, együttműködési-pedagógiai képezhetőség Önálló 20 döntési - mérlegelési képesség

A figyelem akkor jó, ha tartós (tenacitás), éber (vigilancia) és: nem könnyen terelhető (nem hiperflexibilis). Emellett a terápiás kutya ún. tárgyállandósága (vadászat –labda üldözése, kitartás a játék és feladathelyzetekben) meghatározó; a terápiás helyzet igényli a tartós tárgyállandóságot, kitartást, feladattudatot.

19

Másodlagos és meta-reprezentációk: mit akar a gazdi, milyen helyzetben vagyunk?, mit fogunk csinálni? Persze, ez relatív, mégis, valós kategória. A nevelt, szelídített farkasok szinte alig kérnek emberi segítséget, a kutya egyből embert keres egy probléma megoldásához. Mégis, a feladat fontos a kutya számára, szó sincs itt „jutifaliról” (jutalom falatról). A kutya élvezi a feladatok megoldását.

20

10

11

A kutyás terápia azért nem egyszerűen csak kutyaterápia, mert nem csupán a kutya dolgozik, hanem a terápiás felvezető is, aki akár el is ronthatja a négylábú munkáját. A terápia lényege, amit már maga a terápia szó jelent: ellátni, elszállásolni, gondozni, gyógyítani, átvitt értelemben: kötözni, simogatni. Az ógörög: τεραπεύειν kifejezés 21 szolgálatot jelent! Az Egyiptomból hellén földre került kifejezés, a fáraók, arisztokraták házi tanítóit, lelki bizalmasait, tanácsadóit hívták (kopt-ógörögül) terapeutáknak. A terápia alapja tehát: a szeretet, a feltétel nélküli elfogadás. Nem firtathatjuk, ki miért depressziós, mikor lett tolószékhez kötött, vagy épp miért dadog-e?, a terápia lényege a változás, egy rendszerbe (működésbe) információt viszünk, ami eredményeképp megváltozott működést kapunk: hibás működés (viszony) + információ (terápia) ⇒ megváltozott működés (új állapot, új viszony)

Gyógyulás = változás. A habilitációs kutyák TÁRS MIVOLTukkal fejlesztenek és segítenek. Mi, emberek nagyon keveset simogatunk, legyen ez akár testi simogatás, vagy szavakkal simogatás. A simogatás, az érintés a kisbaba első és legfontosabb élménye. A simogatásnak egyszerre több jelentése is van: biztonság, az anya jelenléte, egyúttal a védelmezőre, sőt, a tápláló jelenétére is utal. (biztonság + táplálék + a szeretet szükségletei) Ezt pótolja (fölidézi) a kutya, sőt, egymás megsimítása, ölelése is. (ölelésterápia-táncterápia, nevetésterápia). Már rovartársadalmakban látható az állandó érintés: méhek, darazsak, hangyák csápjaikkal folyamatosan érintik egymást (szaglás, ill. illatjelek egymáson való elhelyezése; „falkatag”). Érintés nélkül nincs élet. Ami annyit tesz, az elismerés, szociális támogatás, köszönés, stb. nélkül az ember fia szomorú lesz, társaságkerülő lesz, zárkózottá válik, hamarabb fertőződik meg, és rosszabbul gyógyul 22 (szeretet - depriváció). A TESTI

– LELKI

FEJLESZTÉSEK TERÜLETEI

ÉRZELMI TÁMOGATÁS (SUPPORT 23 ) A testi-lelki elhanyagoltság mentális visszamaradást és testi véznaságot okoz (ún. szociális törpék). A szeretet és más érzelmek kifejezését segíti a kutyás terápia, az elvárható fejlődésben elmaradt, vagy lelki betegség miatt csökkent érzelmi kommunikáció ilyen terápiákban kifejezetten javítható. A kutyával való kommunikáció javítja az érzelmek reprezentációját, a társas érintkezést. A minta az anya-gyerek kapcsolat: ne mássz fel, leesel, jaj, de aranyos, gyere!, stb. A jó anya ÖSZTÖNÖSEN és folyamatosan tükrözi vissza a kicsinye érzelmi állapotait. Egyszerű szavakat használ, a nyelv igen primitív formáit: ún. proto-nyelvi fordulatokkal él, és jelzi egyben a helyzet érzelmi töltését, nem szabad!, dádá!, hamika, kéred? A nyelv elsajátítása együtt halad a gondozó (anya) szerep-közvetítésével: a kisded egyből érzelmi reprezentációt lát, egyben szerepeket lát, és komplex módon, nyelvhasználatra szocializálódik, de tanul is egyben.

21

therapón (vagy nőnemben: therapaina), szolgáló. A gondozás, ellátás valaha szolgai volt, mint a miniszterség is. Sokszor azonban elfelejtünk szolgálni, a terapeuta inkább tekintélyszeméllyé válik. 22 A szociális támogatás, a szeretet, az elfogadó társaságban levés fokozza az immun-aktivitást (α-immunglobulin és interleukinok fokozott termelése). 23 ejtsd: szöpport –angol, támogatás, utánpótlás, étel, ruha segítség éppúgy, mint érzelmi támogatás.

11

12

Veleszületett dialógus-készséges és mintázat felismerő készsége (eltérő hangokat, disszonanciát/ ritmus mintát a csecsemő felismer, ennek agyi aktivitását is látni tudjuk ma már) –No és a kutya? A kutyával való proto-kommunikáció, az ún. „előbeszéd”, analógia. Adott szituáció (vadászat, keresés, várakozás, őrzés, stb.) – kulcs akciók / kulcsszavak majd kulcsfogalmak (!) 24 A dallamos hanggal, következetes szóalakokkal (ül, fekszik, állj!, okos vagy!) a kutyát –a kisdedhez hasonlóanegy alapszókészlet elsajátításában segíti. Az anya (analógiásan a gazda) ÉRZELMI VISSZATÜKRÖZÉSE a fiziológiai-szociális alapja az érzelmi reprezentáció megjelenésének: a csecsemő (a kutya analóg fejlettségi szint!!), a kisgyerek az anyjától, mintegy visszatükrözve látja önmagát. Struktúra épül. Az érzelmi reprezentációk (megjelenésének, majd mások érzelmeinek felismerésének) fajspecifikus struktúrája. A fejlődő kisbaba (és a kutya is!) saját viselkedését (pszichoszomatikus állapotait) a GONDOZÓ ÁLTAL VISSZATÜKRÖZVE, apránként tanulja meg. Hasonlóképp tanulja meg ÉRTELMEZNI édesanyja arckifejezéseit (mimika), testtartását és hanghordozását (intonáció) is. Egyszóval az: (1) érzelmek reprezentációját (megjelenítését), az (2) érzelmi önszabályozás első lépéseit (az anya távollétében a szorongás mégis elcsitul, vagy az ujjam szopom, [póttárgy], vagy a macival játszom [elterelés, szublimáció, vagy akár kreatív feszültségoldás]). A csecsemő-kisgyerek az anya testtartását, mimikáját, hanghordozását –az adott szituációban megjelenő érzelmi reprezentációtönmagába vetítve (a gondozóval azonosulva) fejlődik a baba (és a kiskutya) ún. saját érzelmi reprezentációja. A kutya több értelmi – érzelmi kérdésben egy; 1-3 éves kisgyermek színvonalát is elérheti –persze, ezt általában az elfogult gazdi véleménynek tartják. Talán egyszer az etológusok is tartanak kutyát, mert nem „csak-kognitívan” lehet a világot megérteni. Az együttélés során több fogadható be a kutyából, mint az „objektív” ezért a legkevésbé sem természetes helyzetekben, sőt, gyakran nyakatekert módon megkapott információk. A kísérlet, nem együtt-lét. Az objektív mánia, ami a tudományt illeti, olykor kerékkötő, mintsem igazán kívánatos. A kutya is bír bűntudattal, még a hazugság képességével is, és: nagyfokú együttműködési – közösségi ügyességgel. ÉPP EZÉRT ALKALMAS A KUTYATERÁPIA OLY SOK EMBERNEK; MERT AZ ANYÁVAL VALÓ KÖTŐDÉSSEL, ÉS A SZERETETTEL, A MÁSOKKAL VALÓ KAPCSOLATBAN MINDENKI ÉRINTVE VAN.

»A SZERETET AZ A ’SZER’, (fűszer/ eszköz/ valami, ami összeköt 25 ) AMI ETET (gyarapít, életben tart).« A kutya sok esetben nem segítő, vakvezető, vagy terápiás kutya, mégis, legfontosabb minősége az, hogy TÁRS. Ebbéli, tehát: társ-állat minősége (sajnos) ma még (Magyarországon) nem jogi fogalom. De a társállat az egyedül élő, depressziós, idős, magányos emberek életminőségét jelentősen javítja. Melankolikus, fejődésben (érzelmileg)

elmaradt, magányos, intézetben élő, tartós kórházi ellátásban részesülő páciens (hospitalizáció 26 veszélye), árva, patológiás gyászban élő, problémás attachement -tel küzdő (anyában való megkapaszkodás) számíthat örömteli, érzelmileg meleg találkozásokra. A kutyával –esetenként mégújraírható a problémás szeretet-kapcsolat. A félelmetes érintés, a veszélyes közelség (félelem a bekebelezéstől) szelíddé tétele. A terapeuta végig érzelmi kontaktusban (az ún. empatikus deficit kijavítására jó lehetőség) van a terápiás kutyával is, vele pontosan úgy viselkedik, mint ahogy a kismama viselkedik a kisgyermekével.

24

MPIEA (Max Planck Evulúciós-Antropológiai Intézet) vizsgálatok, Lipcse 200, és saját felfogásom is vö.: összekapcsol, egyesít = szervezet, szerződés, 26 hospital = intézet/ kórház. Az emberi kapcsolatok meggyérülnek, a tartós intézeti ellátás, kórházi kezelés számos negatív hatással jár: elszemélytelenedés, érzelmi sivárság, meglassultság, testi véznaság, stb. 26 MPIEA 25

12

13

Fontos, hogy a terapeuta kiegyensúlyozott legyen, vagy stresszhelyzetben is türelmes maradjon, mert a kutya (akár a kisbaba) könnyen átveszi a gazda/ terápiás felvezető érzelmi állapotát, dühöt, szorongást, bizonytalanságot. A KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE Elmaradt érzelmi fejlődés esetén, gátlásosság esetén, szeretethiányból adódott személyiségzavar, és megkésett értelmi fejlődés zavaraiban fontos a kommunikáció fejlesztése, sőt, az ún. nonverbális kommunikáció, a kutyával történő, élő beszélgetés fejlesztése is. Amiben a kutya jelentős segítséget tud nyújtani, -na nem önmagában, hanem kreatív, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL bíró felvezető közreműködésével. A kutya utasítása, majd az EGYÜTTES FELADATMEGOLDÁSOK segíthetik az enyhébb autistát, elkerülő személyiség zavarban szenvedőt, autisztikus karakterű kliensünket. A FEJLESZTÉS FELTÉTELEI: Előnyös, ha kutya tud kézjelre is, verbális utasításra is parancsot teljesíteni. Erre leginkább az a kutya képes, aki nem önfejű (terrierek, dominánsok 27 előnytelen helyzetben), de nem is nem vertek !!Nem kényszerből (ún. terrorisztikus idomítással), hanem szeretettel, türelemmel és más kutyák-emberek jelenlétében képeztek ki. Figyelem! A túlzott autoriter nevelés az állatnál IS káros: gyenge Én-erőt és félelmet eredményez, csökkent önbizalommal. A szorongás amúgy is rontja az idomítás, a tanulás hatékonyságát (debilizáló szorongás). A KÉPZÉS kifejezés itt és most semmivel fel nem cserélhető. Hiszen az idomítás (kikényszerítés) ≠ képzéssel. Képezni már csírájában meglévő ún. képességeket, cselekvési sémákat, kommunikációt jelent, amit szokásalakítással kezdünk, pl. hasonló időben eszünk, hasonló sorrendben-módon fürdetjük az állatot, hasonló módon indulunk a terápiás foglalkozásra, így a kutya, akárcsak az ember, tudja, mi fog történni, nem fél, nem idegenkedik. Egy idő után már kell a kutyaiskola, vagy valami hasonló, direkt „zavaró közeg”, így a kutya más, zavaró körülmények kizárását is képes megtanulni –amire a farkas, vagy tanulatlan kutya képtelen. A terapeutának muszáj élénken, akár kissé erőltetett, teátrális módon: élénk arckifejezéssel és testtartással kommunikálni –persze nem a terápiás kutya miatt. Mire egy kutya dolgozni kezd, már régen jó és megbízhatóan érti a gazdi/ terápiás felvezető pantomimikáját, 28 érzelmi kifejezéseit. A siketek jelnyelv tolmácsa beszél így (élénk pantomimika), ezzel segítve a kommunikációt, ami a felvezetőnek is erősen ajánlott, még akkor is, ha ez kezdetben szokatlan, groteszk. Tudniillik ezzel fejleszti a fogyatékos fiatalok gesztusait, arckifejezését, kommunikációját. A fejlesztés mozaikszerű, mikéntje értelemszerűen a fejlesztendő területtől függ. Alaphelyzetek, (viselkedési) alapegységek segítik a megértést, a kommunikáció amúgy is szituatív. Pl.: köszönés, a kutya körbe sétál, mindenki bemutatkozik a kutyának. Ekkor a kutya leül. Bemutatkozás, mindenki mondja a nevét, miközben a kutya pacsi ad, stb. stb. Az érzelmi ráhangolódás, a másik, a helyzetek értelmezése és a tárgyállandóság már önmagában fejlesztő hatású. A kutya – ember együttműködés lényege kommunikatív természetű:

27

A politikus, a főnök pont a dominanciája miatt nem figyel másra, s gátolt az utánzási-empatikus képessége. Ez etológiai, humánetológiai tény. Ismerjük is politikusaink autista és érzéketlen természetét. 28 pantosz = egész, mind, mimika = az arc érzelmeket megjelenítő változásai. Pantomímus = az egész testtel való érzelmi kommunikáció.

13

14

I. AZ EMBERI MAGATARTÁS EGYSÉGEI, (ETOGRAMOK) ↔ A KUTYA HASONLÓ ETOLÓGIAI EGYSÉGEI 29 , (ETOGRAMJAI) II. A KUTYA MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓI30 ÉS A SAJÁT ÖSZTÖNEINEK ÁTTANULÁSAEXAPTÁCIÓ -ja 31 . ÉS KÉPESSÉG AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓS KÖRNYEZETBEN VALÓ (ÚN. SZOCIÁLIS) TANULÁSRA Valószínűsíthető, hogy a társas állatoknál csökken a genetikailag meghatározott viselkedés, és nő a szociális tanulással kialakult viselkedés jelentősége. Ez egy kulcsfontosságú biológiai feltétel, de lehetőség is, két faj, akár eltérő kommunikációjának a megértésére. A kutya megtanulja az embert, áttanulja saját gesztusnyelvét, utánozva, mi több: az emberrel azonosulva teszi ezt. A kommunikáció kezdetben az embernél is konkrét-szituatív, ún. nem nyitott végű. A terapeutának (felvezetőnek) FEJLESZTŐ SZITUÁCIÓK SOROZATÁT KELL MEGKOMPONÁLNIA. A kutya utasítása (megkérjük valamire) is a párbeszédet, az EGYMÁSRA FIGYELÉST, az odafordulást, a SZEMKONTAKTUSt igényli. Erre figyelmeztetjük a klienst is. Különösen skizofrén (befelé figyelés, álmodozás, a realitáskontroll elvesztése), és gyenge kontaktustartó (és kontaktusteremtő képesség) valamint értelmi fogyatékos, vagy autisztikus spektrumzavarral küzdők esetén. A KUTYA PARANCSREPERTOÁR minimuma: ül, áll, fekszik, tolat, kerül (akadályokat) és ugrik, visszahoz tárgyakat (apport) esetleg jelre ugat is. A (kliensünk) parancsát (a kutyának) nem engedjük teljesíteni, ha az nem volt elég jó, világosan érthető. A legtöbb terápiás kutya oly fejlett, hogy beszédzavaros, mozgássérült tökéletlen jelére is teljesít, mert kitalálja a szándékot (vö. tudatolvasási képesség). Ám a fejlesztés lényege épp az, hogy pl. dadogó, beszédhibás, mozgásában nehezített kliens esetén is próbáljuk a legelfogathatóbb parancsot, ill. annak kézjelét „kicsiholni” a kliensből. Különben nem fejlesztünk. Ez persze türelemmel történik, az első foglalkozásokon az abszolút FELTÉTEL NÉLKÜLI ELFOGADÁS (ill. állapotfelmérés) zajlik. A KUTYA MAGATARTÁSREPERTOÁR minimuma: nem irritálja más kutya jelenléte, legalább 1-2 óráig jól elviseli sok ember jelenlétét (a kiképzés során a kutyát gyakran viszik iskolákba, buszállomásokra, pályaudvarokra), nem fél a közlekedési eszközöktől, hirtelen, erős hangjelenségektől, engedély nélkül nem fogyaszt ételt, jutalomfalatot, utasítást bárkitől elfogad, jó a tárgyállandósága, azaz, amikor a tizedik kliensnek kell ugatni, vagy a labdát visszahozni, még nem unja, kitartó a feladatokban, eltűri-igényli a tapintást, érintést.

29

Úgy tűnik, korunk doxazmája az evolúció. Bár nincs bizonyítva, elfogadottá vált. Az evolúciós elv molekuláris biológiai szinten kifejezetten elfogadhatatlan. Nos, ha a Homo nemzettség és a Canidae (farkas szerű ragadozók) valaha közös pontból ágaztak el, akkor biológiailag közös kommunikációs örökségük van. Ez azonban nem szükségszerű két faj kommunikációs-szimbiotikus társulásához. (Domesztikáció, enkulturálódás) 30 Minden társas állat bír ilyennel, elsődleges mentális reprezentációk a külvilág, a másodlagos reprezentációk a társak viselkedését jósolják, míg a meta-reprezentációk segítségével kitalálja az állat is, ember is, mi jár a másik fejében. 31 a rossz szakmai szó helyesebben: adaptív transzfer, azaz egy meglévő, előnyös tulajdonságot az állat (növény, vagy gomba) egy másik adaptív területen is jól használ. A kutya esetében ez az emberrel való kommunikáció.

14

15

A MOZGÁS FEJLESZTÉSE csakúgy, mint a beszéd és kommunikáció (a beszédhez társuló gesztusok!) fejlesztése parancsokkal. a kutyával való együttműködéssel történik. Különösen mozgássérült, kerekes székben élő fogyatékosok esetén. Pl. a kutya kézbe ad tárgyakat, sőt, nehezen megfogható tárgyakat. Atetotikus (akaratlan mikromozgások) spasztikus (görcsös) kéz esetén fontos, hogy a kliens rendszeresen próbáljon elvenni, adni-dobni valamit a kutyának! A kliensek köre tetraplegiás, hemiplegiás, poszttraumás mozgássérültek 32 köre. Fontos, hogy a kliens vezesse a terápiás kutyát pórázon, sőt, csupán utasításokkal is. A kézjelek használata még a beszédelőkészítést, beszédfejlesztést is szolgálja! Testesebb terápiás kutya probléma nélkül kiemel nem annyira korpulens beteget a kerekes székből, könnyebb kerekesszékben ülőt vezethet is. A találékony gyakorlatok messze figyelembe veszik a kliens igényeit, pl. forgás, hempergőzés a kutyával. Spasztikus, vagy épp hipotóniás 33 karok húzatása a kutyus erejével. A labdajáték segíti a mozgáspálya (ún. trajektórium) követését, sőt, később a MOZGÁS ELŐRE ELKÉPZELÉSÉT is, így javítva a saját mozgáskoordinációt. A mozgási feladatok szinte szétsugároznak az agyban (frontális-kérgi és kisagyi központok) ezért rendkívüli fejlesztési hatással bírnak!) Utánzással (modellek!) fejlődünk, légyen ez egy egyszerű mozgás-imitáció, szokásalakítás, vagy az érzelmi reprezentációk felismerése-leutánzása. A kisgyerek (pl. végtagfejlődési problémák, egyensúlyzavar, térlátási nehezítettség, stb.) mozgásutánzásai (tükör sejtek, komplex percepciós aktus: [1] figyelni a másik mozgását és [2] saját testtel véghezvinni az utánzott mozgást, sőt, [3] össze kell vetni a mintával a sajátot, ez alapvető fejlesztési lehetőség. S mivel ez történhet játékos formában, a kis kliensek igen jól motiválhatók.

KOMPLEX NEVELÉS MINDEN TERÁPIA ALAPJA A SZERETET. Érdekes is, meg egyenesen elkeserítő is, hogy akármilyen terápiás eljárásról van szó, vagy egyáltalán nem esik szó a szeretetről, vagy alig, talán, mert a tudomány (egyébként rég meghaladott) objektivitás -eszménye még az érzelmek esetén sem enged meg semmi emberit. A pszichológia messze nem teljesítette be az ember nevelésében, a lelki jelenségek tudatosításában, a gyógyításában támadt elvárásokat. Abban még reménykedhetünk, hogy megállja a helyét, ha nem annyira a gyógyításban, de legalább a megelőzésben. Persze, Magyarországon még ma sincs érdemi megelőzés. Ember tömegek nőnek fel szeretet, gondoskodás, szociális támasz, szeretet-kapcsolatok nélkül. Nincs is politikai szándék a tömegek, iskolák mentálhigiénés állapotának javítására –immáron ötven éve. Hazánk rendkívüli elmaradása az egészségügyet (terápiák, rehabilitáció) és a szociális ellátórendszert is érinti. Így az alternatív, komplementer, vagy a több terápiás elvet egyesítő (komplex) terápiákat vagy alulértékelik. Főleg a szomatocentrikusan orientált (testre orientált) orvosok, vagy egész egyszerűen nem szánnak rá pénzt az ellátást finanszírozók.

32

négyvégtag-bénulás, szülési, vagy balesetes sérülés, körülírt agyi terület vérzése következtében kialakult. Hemiplegia = féloldalas bénulás, poszttraumás = balesetet, fizikai roncsoló behatás után visszamaradt mozgásváltozás, vagy a mozgás képtelensége. 33 alacsony izomtónus

15

16

Az állat: társ, a kutya pedig különösen az. Az állatokkal való együttélés már önmagában feltételezi a nem egoista (én-központú) világszemléletet, ún. élményközösséget, de a felelősségteljes viszonyulást is. Állataink nagyjából az ÖRÖK MOST -ban élnek, ezért a múltban ragadt, negatív élményein rágódó embernek segít a jelenben való lehorgonyzásban. Az állat ellátása és a vele való játék, séta mintegy DECENTRÁLja (az önmaga középpontjában fixált figyelmet és [pl. depresszióban] a fájdalmasan felfokozott Én-érzést oldja) a kisebbségi érzést minden kapcsolati és kompetencia siker oldja. A KOMPLEX NEVELÉS alatt értjük a gyereke, fogyatékos fiatalok, idősek, mentális beteg: vitatkozásait, beszélgetéseit a kutyákkal kapcsolatban, hagyva az elveket és a legkülönfélébb tapasztalatokat, és akár hibás érveket felszínre jutni (projekciók). A mozgásfejlesztés (motoros fázis) legtöbbször egyben szociális aktus; többen is lehet labdázni a kutyával, és egymás megvárása, míg egy feladatra várunk, az együttműködő feladatok már önmagában is több fejlesztési területre hatnak: figyelem, szociális kogníció, türelem, tárgyállandóság, mi tudat és csapathelyzet, ismeretek (intellektuális fázisok) és ügyességek elsajátítása. A kutyára, de egymásra figyelés megkövetelése és gyakorlata során: a felelősség is bevonódik az ÁLLAT ASSZISZTÁLT TERÁPIÁKba. Egy a lakhelyünk a Földön, amit –a biblia tanításával és a katolikus teológiával ellentétbennem ajándékba kaptunk, nem ehetünk meg mindent és mindenkit. Gaia 34 , a Földanya egységes, szerves egész. Az ember nem mindenekfölött álló. A Földet csupán kölcsön kaptuk, el kell vele számolni az unokáknak és minden távolabbi utódaiknak. Azok a gyerekek, akinek kis korában volt teknőse, tengerimalaca, macskája, stb. tudja, neki kell enni-inni adni, tiszta alomról gondoskodnia, különben kis kedvence elpusztul (felelősség!). A nyugati nevelés tekintélyelvű, az oktatás pedig egysíkú (bal agyi féltekét fejleszt, jobbféltekét sorvaszt). Az erkölcsi hagyomány megszakadása óta nem nevelünk szeretetre, társasági éltre, csak behódolásra . A kutyatartás az egyik legcsodálatosabb példája a szeretet és a felelősség összekapcsolására. Kiemelt pedagógiai jelentősége van a gondoskodásnak, -mely az élet mélyebb értelmét adja. Az ’emberállatnál’ pont az ún. MI TUDAT és persze az empátia vész el, fokozottan az individualitásra, az önző haszonelvűségre, a (csak!) ÉN-TUDATRA nevelődnek gyermekeink. Játékaink eleve versengő játékok! Gyermekeink egyébként igenis a természettel való közös együttélésre és állatszeretettel születnek. Az együttműködés – a csecsemőnél- biológiailag részben adott (gondozóra fókuszoltság), részben tanulandó magatartásforma, később; létszemlélet.

(Az elválasztottság illúzió. Az ego [nem pszichológiai fogalom, de az ego, értsd; a freudi modellben: superego = felettes én = a társak, mások, a társadalmi tekintélyek alkotta tartomány az emberi lélek struktúrájában] önálló entitásnak látszik. Ahol a kell, a fontos, a kivagyiság, büszkeség, hiúság, de a félelem és megfelelni akarás is, stb. lakik, és: az „ez és ez vagyok”, a túlzott azonosulások], nos, az ego a lélek társadalmiasult, „kifordult része” 35 . Az ego súgja a fülünkbe, az „én” csak igazán fontos.

34

Gae [gé] (latinosan) Gaia (gája) a görögből (Γη̃, Γαι̃α) átvett Földanya, később terra –de nem mint termőföld, hanem rendszerelméleti, élő, egész; Terra Mater, Földanya. MINDEN SZINTET ÁTHATÓ TELJES egység (litoszféra, bioszféra, nooszféra, ökológia, cönolgóia és rendszerelméleti egész). 35 Nem arról van szó, hogy a lelkünknek ne legyen egy, az alkalmazkodást és a társadalom világában való tájékozódást lehetővé tevő része, mert ez kell. az ember azonban mindinkább elfeledi isteni természetét, így egyre inkább kifordul önmagából, s ez csak az irányító hatalomnak jó, még mindig agyonmanipulált a társadalmunk.

16

17

A kvantumfizika igazolja a régi vallásos írásokat, a lejegyzésekor már több, mint 4-6 000 éves Védákat; mindenkit összeköt egy láthatatlan [energia és információs] mező. Az elválasztottság illúzió.) A kutyával való bánás, gondoskodás és gyakorlat minden mozzanata antropomorf, emberszerű. A kutyát pl. megkérem valamire, jutalmazom, esetleg, csak végső esetben büntetem. Utazom, sétálok vele, enni adok neki, dicsérem. A kérés, elfogadás, főleg együtt játszás, öröm, verseny, bosszankodás megbocsátás, kölcsönös figyelem, együttműködés oly sok formája és a segítés mind-mind emberi viselkedés. Már… eleddig is tudtuk (szegény biológia és etológia), amit a tudomány kicsit késve bár, de ma már oly büszkén megállapít: a kutya nem farkas és sakál (értsd: autisztikus, önálló, önfejű, emberkerülő, zárt kommunikációjú) alkatú, hanem: a kutya talán már molekulárisan (genetikailag) „emberre programozott”, az emberrel nagyfokú együttműködésre képes lény. Az emberhez hasonló, és/ vagy hasonlóvá tehető a kommunikációs módjuk, a kutya leginkább az emberhez társulna, sőt, tud családtaggá válni –épp ezért a kutya könnyen megtanul emberül.

Az ember (s ez itt filozófia) rég levetette ösztönpórázát (Kant), az ész vezeti, az a bizonyos ész, ami felülírja az eredendően ösztönöset. Azonban, ha emberek akarunk maradni, ezt a ’hideg, számító’, épp ezért kegyetlennek is lenni tudó észt éppúgy meg kell zabolázni, mint valaha az ösztönember belső késztetéseit. Etológiai szemszögből: a kutya nem annyira falkaállat, mint inkább a család lazább pszicho-szociális közegébe illik. A falka könyörtelen, merev hierarchia, nincs benne sok mozgási szabadság. Még a szelíd farkas sem adja (felnőttként) oda a húst gondozójának, és nem ismeri fel az emberi mutatás jelentését (nem követi az irányt), nem kér emberi segítséget probléma helyzetben, és nagykorában is, akár naponként próbálkozik az ún. α-hím státuszának a kivívására (nem együttműködő). A kutya tudja azt, amit a szélsőségesesen kapitalista (és ezért már emberellenes [nem lehet minden piac!]) társadalmunk folyton elfelejt: az EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉPPÚGY TÚLÉLÉSI STRATÉGIA, mint, pl. a rejtőzködés, vadászat, versengés, stb. A kutya ösztönösen figyel az emberi kéz mutatására, s ha van bizalma, még a falatot is bátran odaadja a szájából. Iskoláinkban a vetélkedéses játékok dominálnak, kifejezetten nem együttműködésre neveljük a gyermekeinket. ___________________________ A kutyák többsége nem hiszi: tudja, hogy maga is emberszabású lény – Jane Swan

De nem feledkezhetünk meg a játékról –ami egyben minden emlős kölyök sajátja-, etológiailag a (α) kompetencia öröme, (β) a lét módja (önmagért való) és (γ) a tanulás, a funkciógyakorlás formája (Dunkel 36 ). Számtalan ember pont azért nem kreatív, mert világunk a kockafejűek (a középszer) világa –határozott csoportnyomással a részükről. A terápiák világa egyértelműen, s egyoldalúan medikalizálódott. Ami azért gond, mert az orvosi eljárások túlzottan tekintélyelvűek, nem a kliens szükségleteit, hanem a protokollokat követi. Pedig nincs két, egyforma baj, sérülés, betegség, sőt, hasonló baj esetén sem két, ugyanolyan emberről van szó! A kreativitás, intuíció és egyedre orientáltság evidencia.

36

in. kreativitás-játék-improvizáció „Törvény által szabadon”, Gond, 21-22. 1999 filozófiai szaklap, valamint; A zeneterápia Kézikönyve, -2004 (www//zenetherapia.extra.hu, és: www//zeneterápia.extra.hu)

17

18

Már a kedvezőtlen család, a nem szabad, nem meleg-megengedő típusú (Ranschburg Jenő [1978, 1984], lásd még Bruno Bettelheim, Bálint Alice ide vonatkozó munkáit), a nem játszó család, a komolykodó-autoriter iskola idejekorán elveszi azt, ami eredendően az ember sajátja: a kreativitást, a próbálgatást, a kíváncsiságot. A teológiák szerint a teremtés a világ első aktusa (a semmiből való teremtést lassan huszonöt éve igazolta a kvantumfizika 37 ), a filozófiában pl. Kant szerint a saját magam által teremetett szabályok alapján való élet (játék) maga a szabadság. A pszichológussá lett gyermekorvos, Winnicott szerint a LÉT A KREATIVITÁS ALAPÁLLAPOTA, (önmagunk keresése + a VILÁG kvantumfizika szerint a MEGRAGADÁSÁNAK MÓDJA + a gyermeki omnipotencia hit) a kvantum-bizonytalanságban a részecskék hol megjelennek, hol ellentett párjukkal energiává sugárzanak szét, számtalan mintát létre hozva, a természet a (játékos) variációk végtelenét képes felmutatni. A biológiáról nem is szólva, kutyáink megszámlálhatatlanul sokfélék (egy faj százon felüli fajtái), pedig génjeik ugyan azok. A változatos fenotípusos megjelenés38 ellenére kutyáink genotípusban azonosak. Mi is sokfélék vagyunk, karakterek, nincs két egyforma személyiség (míg a munkaerőpiacon való megfelelés és számtalan megfelelési kényszer révén előbb-utóbb sikerül fogaskerékké válni), nincs két egyforma kutya jellem, egyforma falevél, de még sejt sem, és egyforma kavics, vagy hópehely sem. A természetnél kreatívabb nincs. A személyiség sokfélesége azt is jelenti: nem létezhet egyetlen mechanikus/ sablonos pedagógia sem, sem pedig mechanikus/ átlagolt protokollon alapuló terápiás eljárás.

Az elfogadás a terápia másik alapja, s ezt mutatva mások iránt a kliensünket, gyermekünket is neveljük. Elfogadjuk, hogy a kutya nyála csöpög, vagy hullik a szőre, együtt itatjuk, együtt etethetjük ez mind-mind a pedagógiai pszichológia nyelvén ún. szokásalakítás példaadással és együttes cselekvési sémákkal. A kutyussal való napirend játékos köszönés, eldugom a labdát játék, játékos harc, etc. mind az egész emberré nevelést szolgálja. Kisgyerekek tükörjátékot is játszhatnak, az eldugott labdát ezúttal nekik kell megtalálni. A felvezető nonverbális parancsait kitalálni-végrehajtani. Mozgási akadályozottsággal élők, dadogók négykézláb is mehetnek, ugathatnak, vonyíthatnak (felszabaduló negatív érzelmek, szorongás, düh, játékhelyzet, mintha helyzet, stb.) és persze artikulációs gyakorlat. A kutya lábainak letörlése, ha odakint az idő latyakos, sáros épp úgy lehet közös szokásalakítási mozzanat, mint bármi, ami az életünk sajátja. Akár a kutya felöltöztetése, tisztaságra, tolerancia, másikra figyelésre való nevelés, nem is beszélve a gyengéd közeledésre való nevelésről! SIMOGATÁS-SZERETET, ÉRZELMI KEZELÉS A kutya nem csupán állat, nem egyszerűen a gerincesek törzsébe (Vertebrata) pakolt emlős (Mammalia), és az ún. háziasított Canis lupus familiaris, kutya, hanem egyenesen a mi családtagunk. Jogi értelemben a kutya „társadalmi termék”, mert a természetben nem fordul elő. (Kivéve a természetben élő rokonokat, az ausztrál vadkutyákat, Canis dingo, a hiénakutyát, Lycaon pictus, és az ún. kis kutyaféléket, pl. Vulpes vulpes –vörös róka, stb.). A kutyát az ember vitte a társadalomba –ezzel arányos lenne az ember felelőssége is! Már csak a kutyák szociális dependenciájuk, élelemszerzésük és izolált reprodukciójuk miatt, 37

lásd: Niels Bohr, Werner Heisenberg, Max Planck munkáit. A feno műszó előtagként a phainomena (fenoména) = tünemény szóból jön. A fenotípus adott állatfaj/ törzs közös jellemzője, típusos megjelenése. A genotípus az adott állat(faj) genetikai állománya, szerkezete, az öröklődést és az öröklődő tulajdonságokat megszabó fehérje-tulajdonságok (kódok). 38

18

19

-s nyilván nem tehetnek kiszolgáltatottságukról, ha egyszer az embertárs (koevolúció?, domesztikáció?, [hisz’ a kutyák és emberek barátságáról még ma sem tudunk semmit39 ]) magára hagyja őket! A kutyáink latin neve ezért nem domesticus (házias), mert családunkkal, famíliánkban él. Olyannyira, hogy –ösztöneitől eltekintve- etológiai szemszögből mindenképp emberszerű lény. No, persze a kromoszómaszáma nem egyezik az emberével, és ha egyeznék is, nem feltétlenül (pl. öszvér) ez biztosítja a közös utód kivitelezését, -bár ez a biológiai azonosság kritériuma. Én a kommunikációs, érzelmi, identiásbeli azonosságról beszélek (enkulturáció, az emberi kultúrába „belenőtt” állataink). Ami messze több, minden materiálisbiológiainál. Ahogy Jane Swan mondta: „A kutyák többsége nem hiszi: egyenesen tudja, hogy maga is emberszabású lény.” Még valamit az emberszabásról: Számos tudós társam még a mai napig vakon hisz az objektív módszerekben, pedig ilyenek nincsenek. A kvantumfizika koppenhágai értelmezése óta tudjuk, a kísérletező eleve nem független elválasztott, a megfigyelő pszichológiailag (rejtett elvárások, remények, előítélet, még ha tudományos is, kudarckerülés) sem lehet izolált kísérlete, megfigyelése tárgyától. A kutyákkal kapcsolatos laboratóriumi kísérletek java része módszertani tévedés, a kutyát gazda mellett, otthon is megfigyelheti a kutató. Tudniillik a kutya számara a család, a gazdi az intakt, természetes közeg. Az objektív, az ob-iecta –ból jön, valamin kívül állni, ellen- állni (a német: Gegen stände). Értsd, függetlennek lenni. Csakhogy ez félreértés, a kutyákkal kapcsolatos tudományos kutatásnak nem kell kizárni a velük való igazán szeretetteljes, igen differenciált kommunikációs és életszerű helyzeteket. Persze, a gazdik elfogultak, de én állítom, amióta kutyáim voltak, messze többet tudok róluk, mint az állatrendszertan, a biológia, az etológia révén! A nem-objektivitás, a személyes érintettség bizonyos kutatási területen nemhogy elítélendő, hanem akár módszertani feltétel. Ha objektivitásra vágyunk, kicsit távolságtartóan egy kutató vegyen részt egy hónapig egy olyan családban, ahol a kutya valóban családtag, vagy a kutató kísérje figyelemmel, hogyan lesz az emberkéztől sebesült, talált, neveletlen, bizalmatlan, autonóm Ká-Ká Bushundi kutyámból együttműködő, némileg jobb engedelmességgel bíró játékos, segítő, emberbarát kutya. Egy ilyen folyamatot kennelben megérteni ab ovo módszertani lehetetlenség, tudós vakság. Többször jutottam arra a gondolatra, hogy a kutyák tényleg mutatnak humán egyedfejlődési analógiákat – pszichoanalitikai modellekben nézvést. Ezek a modellek főleg Freud, Winnicott, Malhler, Spitz, Kernberg, és az előző rendszerekbe analógiásan nem illeszthető Melanie Klein munkásságán alapulnak.

A kutya, miként a csecsemő, már pár hetes korától emberre orientált, a saját szoptató anyja mellett is, inkább az emberi jelenlété preferálja. Az „elég jó gazda” olyan mély érzelmi kontaktus épít ki a kutyájával, ami a fejlődéslélektanban szimbiózist jelent, az anyával való teljes egységet, összeolvadást, de tökéletes kommunikációt is. Olyannyira, hogy az anya és a csecsemő kölcsönösen, nonverbálisan felismerik egymás érzelmi állapotait, -sőt, az anya még a csecsemő testi állapotai is felismerheti, ez az ún. cönesztéziás empátia. Ez nem csoda, ők ketten egy egységet, duálúniót alkotnak. Analógiák kínálkoznak:

39

Lépten-nyomon látjuk, hogyan váltanak sci-fi irodalomba komoly, tanszékvezető docensek, mikor a tudomány territóriumát odahagyva csupa, infantilis hipotéziseket gyártanak, hogyan merészkedtek az első farkaskölykök a hominidák barlangjához… Hát legyünk már őszinték is, becsületesek is, egyszerűen nem tudjuk az ember és a kutya történetét.

19

20

Ahogy a csecsemő énhatárai nem léteznek, helyesebben igen képlékenyek, úgy a kutya énhatárai is már a gazdi függvényében alakítottak. Ahogy az anya-gyerek énhatárai átjárhatóak, és a kisded átveszi az anya érzelmi állapotait, ez kutyáknál is határozottan megfigyelhető. A gazdi tudatállapotai és érzelmi hullámzásai a kutya karakter formálását jelentik, különösen öttíz-tizenötéves együttélés esetén. A szimbiózis és az individuáció (Mahler) szakaszai a humán ontogenézisben jól differenciált, de ez a kutyáknál is megvan, de a kutyánál egész életen át váltakozva van jelen. A kutyusaink gyerekek maradnak. A kutya teljesen azonosulhat a gazdival, de tudja (!), hogy két test, hogy időnként elválnak. A kisgyermek fájdalmasan döbben rá az individuáció (Melanie Kleinnél ez a csecsemő depresszív pozíciója) szakaszában, hogy az anya tőle külön álló személy, sőt időnként magára hagyja a kisdedet, vagy, hogy nem minden szükségletét fogja kielégíteni. Persze a kutya is átél ún. szeparációs félelmet. Nem élné át, ha nem AZONOSULNA, és nem kötődne olyan elemi erővel az emberhez, ahogy sem farkas, sem nem más kutyaféle nem kötődik falkatársához, -és teszi ezt egy egész életen át! A szak-specializáció gyakran primitív felfogást eredményez. Például az az erősen redukcionista; csak biológiai, csak genetikai paradigmaként felfogott kötődési mechanizmus, amiért az agyi dopamin receptor (D4) és az oxytocin aktiválta rendszert –(agyi biokémiai szabályozás) teszik felelőssé. A RENDSZERELVŰ GONDOLKODÁS nem zárhatja ki a pszichológiai, sőt, az enkulturációs szerveződési szintet, embernél pedig a szociokulturális szinteket sem. A gyermek számára, úgy a 36 hónaptól az anya már a külvilág részévé válik, igaz, annak legfontosabb részévé. A kutyák bele tudnak halni a gazda elvesztésébe, bár a kutyánál is a külvilág része a gazda, ám a kutyák életük végéig, a gazda minden kutyatársnál fontosabb. Különösen, ha a gazdával intenzív, hosszan tartó, kvázi szimmetrikus viszonyban áll. A kutya talán tévesen azonosul az emberrel, aki, horribile dictu, számára örökre megmarad az irányító-gondoskodó anyának. A kutya épp ezért nem haszonállat, nem csengőpótló jelző, félméteres láncon, a falun, vagy egyszerű terelő, a KUTYA MINDENEKELŐTT: TÁRS. Ő már elkötelezte magát. Általa talán többet tudhatunk meg magunkról is. A kötődést és szociális fejlődést illetően az embergyereknek kritikus egyedfejlődési szakaszai, érzékeny időszakai vannak. A kutyáknál ilyen nincs, sok gazda tudja ezt, menhelyről, vagy utcáról befogadott kutya is alkalmas mély, tartós kötődésre, csúnya szóval, tárgyállandóságra. A munka -, és a terápiás kutyák etológiai analízise, és a velük való szoros baráti kapcsolat nem hogy elvenné a tudós látását. Inkább pont a nem objektív, hanem az eredeti, természetes helyzetben való tudatos figyelem világosítja meg a vizsgálódó elmét: a kutya „túl sok” etogram (viselkedés egységbeli) analógiát mutat az emberével, ennek köszönhetően maximális az emberre nyitottsága, az emberrel való együttműködése, pedagógiai fogékonysága, a megfigyelés, az utánzás, az emlékezet, feladattudat, sőt, az embertől való segítség kérése. Bár a kutya nem pótolja az embert, jobb társ számtalan embernél. A krisztusi agapét: az együtt-létet, a feltétel nélküli elfogadást bátran tanulhatnánk tőle! Az érzelmi magány tömeges jelensége a késő újkor óta növekszik. Ami a technológiai emberiség szociális elégtelenségét jelenti. Jó, jó, érzelmi magányra esetleg már jó egy hörcsög is, bár ő nem igazán kommunikál velünk.

20

21

Koto, a tengerimalacom (Cavia porcella) már kivételesnek számított, szakítva rejtőzködő, óvatos, tipikus tengeri malac természetével: rajtam aludt, a felesége Virág, pedig egyenesen Malacz kutya hátán. Malacz hátára le szokott volt szállni azonban Ariel, kék hullámos papagájom is (Melospiccatus undulatus). A papagájokat a madarak közt úgy tartják számon, mint a kutyákat az emlősök közt, mert értelmesek, s családokban, falkákban élnek (szociális kogníció, társas együttműködés és differenciált kommunikáció). Emberhez is remekül kötődnek. Az állat lehet társa az embernek. Ha az emberi büszkeség másban is meglátja a kötődést, az intelligenciát. Ó, hány érzelmileg magányos gyereket is meg kellene szelídíteni! Az érzelmi elhanyagoltság, az ún. tartós érzelmi depriváció patogén: lelki betegség, rossz alkalmazkodóképesség oka lehet. A kutya képes megmutatni, felül lehet írni ösztöneink, a rossz családi mintáink, a fejlődés, mint biológiai potenciál a legtöbb állat sajátja (még a rovarok is tanulnak). A kutyák azért jó ko-terapeuták, (társ-gondozók) mert jó (szinte tökéletes) a figyelmi fókuszuk, a tudatolvasási készségük: látják a fej/ szem/ kéz irányulását, átérzik az ember érzelmi-testi állapotait. Megérzik, mire figyelünk. Malacz kutyám hihetetlenül kitanult engem, nem ritkán álmélkodást váltva ki környezetemből. Az állatokkal való foglalkozás egyfajta potenciális teret hoz létre, olyan ’elvont’, képzetes teret, ahol (nondirekt módon) még a bizalmatlan, autisztikus, averzív 40 betegek is megközelíthetők, ők is megnyilatkoznak. A potenciális tér, „morfogenetikus mező” nem személyes tér, nem is a tér egy része, de is nem tisztán szellemi tér: a történések színtere – ahogy Winnicott mondja. Az idegrendszerrel bíró állatoknak sajátos, diffúz-homályos tudatuk van. Az emlősöknél a tudat fejlettebb, itt azonban a MI tudat még erősebb (kutyák, lovak, birkák, delfinek), mint ez ÉN tudata. Sőt, az állatok sajátos módon gondolkodni képesek (ez nem ráció!), valamiféle, gyermeki élménygondolkodásuk lehet, korlátozott oki belátással. Az agykérgi funkciók egyike az események előre jelzése, de legtöbbször a (külső) inger az agy ún. amygdala részébe fut (az agykéregig el sem jutva), ahol kész, instant, reflexes válaszok vannak (pl. menekülés). Ám az amygdalás pályán kívül is vannak ingerek, (nevelés, fejlesztés = gazdag tapasztalatok!) amik az állat agykérgébe jutnak, felülírva a reflexes válaszokat. Csakúgy, mint az embernél! Nálunk személyiségzavar, neurózis azért merevedik meg (Reich; karakterpáncél), mert reflexes érzelmi válaszokat ad a beteg, pl. szexuális zaklatás, utcai támadás, azaz: a trauma után a beteg örökre ún. poszttraumás stresszt él meg. És… a „zsigeri félelmet” felülírni nem tudva, amygdalás (és hippokampális) 41 félelmi válaszokat ad. Persze megtaníthatók (ha a magyar egészségügyi ellátásban lenne erre kapacitás) lennének az agykéreg mérleglő szerepét újra-tanulni. De ehhez pszichoterápia, zene (nonverbális és mély, nem kontrollálható [az agykéregig el nem jutó + a jobb féltekéből a balba nem kerülő {tudatosulás, kimondás}érzelmi válaszok; hyppocampus, amygdala és a hypothalamus) és kutyaterápia (közelség-távolság szabályozása, érzelmi szabályozás, fóbiák, stb.) valamint kutyaterápia, kognitív terápiás ellátás kellene.

40 41

verus =’fordul’, átfordul, változik -latin. Averzió= elfordulás pl. a terápiás helyzettől, embertől, stb. az agykéreg alatti ösztönös, „beépített”, instant válaszokért, félelmekért és félelmi, tehát ÉRZELMI EMLÉKEZETÉRT

(fóbia, elkerülő magatartás) felelős agyi részletek: az amygdala (mandula) a hyppocampus (csikóhal formájú agyi részlet) vége fölött helyezkedik el. A külső ingerek értékelő rendszere –vészhelyzetre, fájdalomra való emlékezet a funkciója, s az ezekre adott vegetatív válaszok szervezése is (embernél a jobb oldali agyi féltekén keresztül). Az amygdala az első késztetési helye az evés, az agresszió és a szexuális ösztönöknek (drive-ok)

21

22

Az agykéreg (döntés, mérleglés, gátlás, differeniált válasz) felülbírálja az inger → thalamusz → amygdala → (tehát az ösztönkészletből jövő, vagy pszicho-patológiailag rögzült) félelemi reakció t, a kognitív (belátási, viselkedési) terápia itt ezt a FELÜLBÍRÁLNI TANULÁST jelenti. Természetesen a tudatosulási aktus után. Ezek anatómiai alapjai mára már igazoltak (pl. hyppocampus – és folytatása, a gyrus parahyppocampális a fornixig, a Papez gyűrű a limbikus rendszer felől szállít ingereket, a corpus callosum már az agyi féltekék felé engedi az ingerek nagyobb agyi differenciált feldolgozását –és választ.) Az állatok nevelése (ami nem egyenlő idomítással) során tapasztalati tény, hogy kognitív folyamatokkal (gondolkodás) náluk is találkozhatunk. Az állatok (emberszabásúak, varjúfélék [Coracoidae] családja, a papagájok túlnyomó többsége, kutyák kezdetleges fokon) is tudnak absztrahálni, illetve szimbólumokat használni, de ezt a természeti környezetben élve, az ösztönök segítségére hagyatkozva, semmi sem teszi szükségessé. Magam számtalanszor hangsúlyoztam, az állat és ember között nem szakadék a különbség. Ráadásul, az ész, közelebbről az ún. bal agyi féltekéhez kötődő racionális ész nem hogy evolúciós 42 előny, hanem átok. A természetből való kiszakadásunk pótterméke. A szimbolikus gondolkodás megkettőzi a világot, egy, a szimbólumok világa, kettő, a szimbólumok által jól-rosszul reprezentált, jelzett világra. –Hogy ez miért jó? A ráció egyáltalán nem értelmezhető a jó-rossz dimenzióban, egyszerűen maga az ember (filozófiailag, bal félteke domináns, racionális (ratio = arány, innen az arányos, helyesen mérlegelő értelmi működés, az ész)) anthrópon lógon ékhon: [bal féltekés] ’ésszel bíró’ állat, eszes állat. Nem több, vagy jobb az állatnál, egyszerűen: más. Az emberi létező nem találja helyét a világban: szorong. Az EMBERI LÉNY –és ez már nem biológia, antropológia és filozófia egyszerre) egy ideje már NEM A TERMÉSZET RÉSZE, tőle elidegenedett. Talán ezért akar mindig jobbnak, többnek látszani, magát minden állatitól jól megkülönböztetni –és túlkontrollálni. Azt már 2000 éve tudjuk (ó, etológusok!), hogy a birkák ’utálják’ a magányt (pásztor kultúrák). Egyedül stresszt élnek át. A pásztorok ősi tudását a mai, modern agykutatás csupán megerősítette; a szeparált birkák stressz-hormonjai, szívverése és bőr elektromos ellenállása a félelmi állapot mintáit mutatja. A birkák is látnak síkban, ekképp; már csupán a falra vetített birka képek megnyugtatják a magányos kísérleti birka- alanyt. A szociális állatok alkalmasak a terápiára (kecskék, birkák, lovak, simogató háza), a kutyák a magányos emberek, betegek mentálhigiénés állapotát minden kétséget kizárólag javítják. Remélhetőleg balkáni hazánkban is élünk majd e lehetőségekkel.

________________________________________________________________________ Tagadhatatlan tény, hogy a kutyám jobban szeret engem, mint ahogyan én szeretem őt, és ez szégyenkezéssel tölt el engem. A kutyám bármikor hajlandó feláldozni értem az életét. -Konrad L Lorentz

42

Azért ne feledjük, az evolúcióra még ma sincs bizonyíték. Elfogadott, de nem bizonyított paradigma. Ha van, akkor sem egyirányú fejlődés, inkább a létformák gazdagsága, elágazó fa, rekurzív függvényhez hasonlatos.

22

23

A HÁZIÁLLAT PUSZTA JELENLÉTE-GONDOZÁS HATÁSSAL VAN RÁNK; például: stressz-hormon csökkenést (ACTH, prolactin 43 ), és immunaktivitás növekedés 44 szerotonin/ dopamain hormonok növekedést, és bár meglepő, de ma már kimutatott: női gondozó esetén ösztrogén-színt (nemi hormon) emelkedést vált ki. A kutyások között ritkább az infarktus, az aorta szűkület, szívizom ischaemia (vérellátási zavar), a simogatás, szeretgetés aorta tágulatot okoz (kardiológiai tény). Időseknél a kutyatartás élettartam növekedést okoz (a magányosak hamarabb halnak meg). Az érzelmi kapcsolatokban az oxitocin [oxytocin] és a vazopresszin is játszik érzelmi szerepet (jóllehet korábban az oxitocint mint női nemi hormont ismerték, a vazopresszint pedig lokális vérnyomás fokozóként [vesék] és a vízháztartásban ismert funkciója szerint tartották számon). A terápiák testi-lelki hatásai kb. tíz-tizenöt éve kimutathatók. Ebben, azaz a lelki-szociális élet testi hatásait illetően egy fiatal tudományág, az ún. PSZICHO-NEURO-IMMUNOLÓGIA eszközei segítenek. (Az érzelmi hatások, immunrendszerre gyakorolt befolyása, ennek kimutatása mind igerendszeri, mind hormonális úton.) A kutyával való együttműködés nemspecifikus terápiás hatásait összefoglalva tehát: minden, ami eleve a (passzív) társas helyzetekből következik (biztonság), az érintés pszicho-fiziológiája (az érintés élettani-idegi-hormonális, lelki hatásai) pszicho-szociális hatásmechanizmusok (a társas interakciók összes helyzete) segítségkérés, jutalom, együttműködés, (érzelmi támasz, feladat) szemlélet és létformáló befolyás (életmód, gondoskodás, segítő attitűd)

A létezők mindegyikének van szükséglete, amiket peresze osztályozni lehet. A madarak emlősök közös szükséglet piramisa (vö.: Malslow) alapvetőek: ◘étel/ anyagcsere (drive), a ◘biztonság, a ◙ társak, -önállóan, és persze az előzőek összegzéseként is újra a társak; mert a: társ ad ételt (anya, vagy fajtás, pl. a hangyáknál [formicidae] a szociális gyomor, mindenki mindenkit etet, a farkasnál a falkatársak öklendezik fel az ételt a gyomorból). Mert a társ ad biztonságot, sőt, ő készíti a ◙ gödröt, az odút, a fészket, sőt; ő lesz esetleg tojásaidnak. ◙ kölykeidnek anyja-apja. Akik majd újra kezdik a simogatás (gondozási magatartás és grooming 45 örök körét). Az érintés mindenekelőtt! –de az anya jelenlétét jelenti szag, hő, még a hangjel is érintés értékű 46 . Külön jelenség a madarak imprintingje 47 (kötődés). Az érintés az ember számára is a magzatvízben elve adott; első élményünk a lebegés-forgás (vestibuláris 48 ingerlés) és anyánk beszéde, sírása-nevetése, a zene. Simogatás nélkül nem fejlődünk, ingerlés nélkül depriváltak (megfosztottak) leszünk. Nem elég a táplálék, a vitamin, fehérje, mikroelem, kell az érzelmi táplálék is! A puszta testi fejlődés nem a tápláláson múlik csupán, abban messzemenően érzelmi faktorok is szerepet játszanak!

43

adreno-kortikotrop hormon és a szociális-érzelmi stressz-hormon prolactin nemi hormonként is ismert, amikhez glükokortidok (CD) is járulnak. 44 γ-interferon, α-immunglobin, β-endorfin, immunglobulinok és interleukin-2 (IL2) termelődés, APC (antigén képzését végző és az immunválaszt fokozó) sejtek aktivitása, IL1 fokozódás. 45 = kurkászás, bolhászkodás, de az intim, meghitt együttlét biológiai neve az angol szakirodalomban. 46 A hang módosult érintés, a hanghullám a bőr számára tapintásértékű ún. nyoműshullám. 47 bevésődés, a napvilágot meglátva, a fióka az első élő alakot, amit meglát, anyjának tekinti és követi. 48 vestibulum: bejárat, anatómiai értelemben; a közép és belső fül neve –az egyensúlyszervet is belefoglalva. Szűkebb értelemben egyensúly-szervi…

23

24

Az ÉRINTÉS HIÁNYA már majomnál (Harlow Rhesus majom kísérletek), így embernél is okozhat elmaradt (testi) fejlődést érzelmi retardációt, társaktól való félelmet. (Lásd még: a simogatás hiányában kialakuló ún. szociális törpenövést, a nem elégséges GHRH 49 szint.) Embernél az érintés hiánya a törpenövés („szociális törpe”) mellett ún. elkerülő személyiségzavart is okozhat. Az érintés – anyagcsere – lelki fejlődés (a hipothalamusz dopamin, cholinerg sejtjein keresztül és pozitív pszichés hatásra [α-adrenerg és szerotonin, noradrenalin, dopamin = inger és társkereső aktivitások és hatások!] a GHRH növeli saját termelését, ami, ügye, csecsemő és kiskorban kiemelkedően fontos) összefügg. A korai, ún. anya-gyermek kapcsolat, a megkapaszkodás (attachement) zavara; mind a szeretetkapcsolat, felnőtt korban pedig a bizalom és az alkalmazkodás és a kötődés zavara. Épp ezért fontos a kutya ölelésesimogatása –persze a kutya külső-belső parazitátlanítása után. Az ún. újraegyesülési válasz a szeparáció megszűnése, az anya visszatérése, a szorongás/ stressz oldása. A simogatás ellazulást, majd (pozitív) regressziót, megnyugvást indukálhat. (Kivéve baleseti sérülés, szexuális abúzus [visszaélés] esetét –ilyenkor az érintés fenyegető lehet a kliens számára.) Alapelv és tudományos tapasztalat (lásd a hospitalizációs jelenségeket 50 ) azonban, hogy a simogatás-elismerés-szeretet nélkül nincs minőségi élet. A szeret katarzis (Arisztotelész), vagy, ha úgy tetszik, maslow –i csúcsélmény. (Kutyától kevés betegség megy át az emberre, elsősorban a férgesség [Galandféreg, Echinococeus granulosus, Dipylidium és Taenia fajok] jöhet számba, különösen a falusi állattartó környezetben. A birka, sertés, szarvasmarha, a csigák ún. köztes gazdái ezeknek az élősködő férgeknek.). Természetesen, a terápiás kutyák (is) félévente kapnak biztonsági féregölő-féreghajtó tablettát –illetve étkezésük kontrollált. A bolha (Ctenocephalides canis, Pulex irritans) kevésbé fajspecifikus, bizony, kutya, macska bolha is átmehet emberre, de ismétlem, a közösségbe járó kutya fésüléssel, és kitinben oldódó, emberre-kutyára (melegvérűekre) ártalmatlan kullancs és bolhairtóval való kezeléssel válik alkalmassá a közösségek látogatására. Scabies (rühesség) nem fordul elő a tiszta helyen, vagy lakásban, tisztán tartott kutyánál, -hacsak ezt egy másik kutya játszópartnertől el nem kapta. Atkaölőkkel tökéletesen kezelhető.)

Sok értelmi fogyatékos, de tartósan kórházban kezelt ép gyermek (és felnőtt is!) éli meg a SZEPARÁCIÓS SZORONGÁST, AZ ÉRZELMI ELHAGYATOTTSÁGOT. A csecsemő hevesen reagál az elválasztáskor –aminek gyakori ismétlése (elégtelen szülő) egy életre traumás lehet! A szeparációs reakció manifeszt módon megfigyelhető hosszú éve egy házasságban élő pároknál, az elhalt házastárs gyakorlatilag veszteséget és gyászt él át, és e „szeparációs válasz” (Hofer, Schore 51 ) fogékonnyá teszi az életben maradt társat infarktusra, fertőzésekre (az immunválasz csökkent volta). Ma már tudjuk, a szeparációs válasz az amygdalához köthető, a nyugtató molekuláról (benzodiazepam, pl. Seduxen hatóanyaga) elnevezett, ún. benzodiazepamin receptorokhoz közvetítik az elválás kínját.

49 Növekedési hormon. Úgy látszik a magyaroknak semmire sincs saját nyelven szakmai szavuk; growth releasing hromone –ez fokozza a növekedési hormon (somatotrop) felszabadulását. 50 Intézetben, anya nélkül nevelkedett gyerekek érzelmi, szellemi testi fejlődésben elmaradnak a testi-lelki- szociális értelemben jó körülmények között felnövőktől. 51 Vö.: Affect regulation and the Origin of the Self. Hillsdale NJ: Lawrence Erlbaum -19994 ÉS: Early organisation of the nonlinear right brain and development of a prediposition to psychiatric disorders Deve. Psychopatol. 9: 595-631ÉS: Hofer: Hidden regulators. In: Attachment Theory: Social, Developmental and clinical Perspective. Hillsdale, NJ: Analitic Press/ 203.230

24

25

Amikor az anya újra megjelenik, akkor a sírás és heves vegetatív (belszervi) reakciók megszűnnek; az amygdalának az opiát, endorfin rendszere kikapcsolja a szorongást. Ezt a folyamatot azonban még kutyáknál, de kifejezett formában (Kahn) több majom fajtán is megfigyelhetjük, és ÚJRAEGYESÜLÉS VÁLASZ a tudományos neve. Aki látott értelmi fogyatékos fiatalokat, akik gyermeki szinten fixálódtak érzelmi reakcióikban, aki látott árvát, magányosat, ahogy lovat simogat, kutyát ölel, nos, egy életre tudja; mit jelent szociális a biztonság, ami legelemibb szükségletünk, tudja, mi az érintés és a szeretet! Gyerekeknél, depressziós, narkós és kodependens 52 felnőtteknél azért fontos a kutya, mert ő, mint ’átmeneti tárgy’ (Winnicott), anyapótló jellegű. Az átmeneti tárgy a kölyök, a kisgyermek az anyáról való leválásának első lépése. A tárgy a pszichológiában egy rossz elnevezés: a kötődés tárgya, (inkább alanya) az anya/ gondozó, e tudományban mindig egy élő és fontos személlyel való kapcsolat, — és persze pszichés folyamat. Az anyáról történő leválás anya-pótlékkal, = az átmeneti tárgy megjelenésével veszi kezdetét. Megjelenik az anyát először jelképező, majd az anyát pótló tárgy. Az anyátlan majomcsecsemő még a mű bőranyára is rámászik a magány, a szeparáció kínjában. A szőranya még jobban megteszi (Harlow majomkísérletek). Embernél a baba, a játékmaci, de egy puha plüsstakaró, „pelus” is megteszi. –És a kutya?? Ő is lehet póttárgy, és persze reális társ is. Tudniillik az anya hiánya miatt érzett szorongás csökkentésére sok átmeneti tárgy alkalmas –felnőtt korban is. Az anya jelenlétét a baba, a játékmaci jelenti. Így egy igazi szőrme-társ, aki meleg, csahol és ugrál, segít az átmeneti tárgy képzésének (az anyáról való leválás) időszakában megakadt és/vagy traumatizált személynek. Az érintés (biztonságot jelenti) szorongásoldó hatású. Az érintést-ölelést, megkapaszkodást, simogatás jelentőségét még ma sem mérik fel helyesen. Manapság romlott a helyzet; óvónők, tanítók túl intimnek találják, pedig a gyerekek feltétlen szükséglete, 10-12 éves koráig. Persze, a fiúk hamarabb kezdhetik az ún. hidegre-edzésüket. 53 Az érintés a biztonság pszichés élménye, aminek testi-lelki hatásai vannak. Szerotonin („boldogsághormon”), ösztrogén, és az oxytocin, vasopresszin, -melyek molekulárisan alig térnek el egymástól- („szociális hormonok”) szabadul fel. Ennek következtében jelentősen nő azon immunhormonok szintje (pl. α–immunglobulin, citokinek), melyek megemelik az immunrendszer aktivitását. Tudományos nyelven: a szeretet/ simogatás/ elfogadás immunprotektív hatású. A kórházat látogató (AAA = animal assisted activities) terápiás felvezetők nagyon jól tudják, mennyire várják őket gyerekek, és magányos öregek. Idősellátásban állandó helyének kellene lennie az állatasszisztált terápiáknak –a gépiesen dolgozó ápolók nem tekintik partnernek az időseket. A tartós magány védtelenné teszi a lelket. Magam először 1994 –ben vittem Malacz kutyát (Malkuth) zeneterápiáimra, ahol pszichiátriai betegek ellátása folyt –nappali szanatóriumos formában. Malacz életében nem volt terápiás kutya, de mivel szuperintelligens és nagyon nyugodt (értsd: kiszámítható) volt, és ami még szót érdemel, feltétlenül bízott bennem, ezért utazhattunk hajón és repülőgépen, bárhol megjelenhettem vele. A betegek nem féltek tőle. Ők tudták: sokszor a saját félelmeinket pro[j]iciálunk (vetítjük ki), arra alkalmas tárgyakra. Olyan lelki tartalmakat mondtak el Malacz kutyának, amit az egészségügyi személyzetnek még soha, így, Malacczal, mintegy áttételes formában a terápiás team is fontos élményekhez jutott.

52

dependecia — a függőség igényét mindig alkalmas partnerben kereső ember. Magyarul: társfüggőség. A nemi különbség az önállóvá válás terén is megmutatkozik. A hidegre edzés kifejezés azt jelenti, a hím hamarabb elhagyja a családot, önállóbb. 53

25

26

A belső gondolatok is keltenek félelmet, az agyunk ún. insula [elülső, kérgi területe] része az az ÉRTÉKELŐ RENDSZER, ami az amygdala-hyppocampus –hoz hasonlóan félelemmel vagy örömmel, dühvel (emocionális minősítéssel) reagál a belső, MENTÁLIS TARTALMAKRA. Ilyen értelemben Malacz puszta jelenléte „terápiás baklövés” lett volna, hisz a zeneterápiában a jobb agyféltekei (orbito-frontális) érzelmi feldolgozást kellene segítenünk (többek között), nem annyira „kifelé” figyelnünk. Ám még szorongásos kórképekben is facilitláló hatása volt Malacz jelenlétének. Az egyik (borderline –s 54 ) férfi, és egy (depressziós) hölgy, a terápia szünetében Malacznak mondta el „titkait”. Persze, ebben a zenei aktivációnak is része volt. Malacz simogatása, becézése határozottan beindította az izolált betegek szociális interakcióit. Malacz pszichés indulatokat közvetített, átmeneti tárgykapcsolat volt, vagy idézett fel indulattal telített korábbi tárgykapcsolatokat… Az ember csökkent megküzdése, depressziója, drogdependenciája, sérült önbizalma mögött az érzelmi nélkülözés áll. A szeretet energia, az a valami, az a szer, ami etet. A testi-lelki kommunikáció egyaránt kell mindenkinek, és minden életkorban. A dúdolás, a csiklandozás, a höcögtetés, a lovagoltatás, a mondóka mind-mind fejleszt, érzelmi biztonságot ad. Illetve adna, ha tudnánk szeretni. Ezt némileg pótolja a kutyával való intim, intenzív érzelmi kapcsolat. Ez gyógyít. És persze azért igénybe veszi a négylábú segítőt is. Amennyiben létezik mennyország, úgy bizonyos, hogy kedvenceink is ott lesznek. Életük annyira egybefonódott a miénkkel, hogy egy arkangyal még kevés is lesz a szétválasztásukhoz. Pam Brown (1928-)

___________________________________________________________________________

Malacz: -Most mi vaaaan?? (Tudom, de nem szeretem, ha fotóznak.)

Mivel nincs két egyforma kutya, nem mindegy, mennyit dolgozott aznap a terápiás négylábú kolléga. A simogatási/ ölelési szükséglet is egyéni, de a legtöbb terápiás kutya. ha már el is fáradt, akkor is szívesen fogadja a simogatásokat.

54

A korai, anya-gyermek kapcsolat sérülése, leginkább a közelség-távolság problémája, az elég jó szülő hiánya.

26

27

Idézet Malacz kutya könyvéből (Emberállatok –Malacz kutya szemével, 17 old.): „Az életértelme a simogatás” […] Én a Domináns Hím kutyája vagyok, õ meg az én emberem. Amikor kérdezik, kié ez a kutya, DH csak annyit mond, nem az enyém (hisz nem birtoklom őt), de velem van. Ágyában alszom, naphosszat vele vagyok, hagyom, hogy az iskolások, a pszichiátrián a beteg gyerekek dajkáljanak, hozzám bújjanak, –mintha nem lenne anyjuk. Engem sok komoly felnőtt simogat, de… úristen, hány el–nem simogatott simogatás lakik egy komoly ember tenyerében, s az árva buksik meg simogatatlanok. Bár kicsit haza beszélek, hisz’ kimondottan szeretem, ha simogatnak, én, a ,,Média-kutya”, mégis, csak azt mondhatom: simogassatok, simogassatok! (Ne csak engem, egymást is!)” Érintés, érzelmi érintés (szóbeli dicséret, kedveskedés), szociális érintés nélkül, egy-két éven belül meg lehet halni! Ezért nem élik, s nem is akarják túlélni idős házastársak egymás halálát. Sajnos, a szexuális forradalom miatt ma már minden érintés, puszi, ölelés erotizálódott, pedig az érintés nem a szex kizárólagos része! Az érintés az intimitás, az elfogadás, a gondozás, gyógyítás fogalomkörébe is tartozik. Lehet gyógyítani érintéssel, magyarul is elérhető volt az ÖLELÉSGYÓGYÁSZAT kiskönyve (Bp. Új Paradigma, 1997) a szerző, Kathleen Keating mentálhigiénikus. Másik remekül illusztrált, igazán hiteles könyve a Szeretetgyógyászat kiskönyve (Bp. Új Paradigma kiadó, 1998). Az érintés erősebb elfogadási jel, mint a verbális. Az érintés fontossága evidencia, hisz’ már maga az egészség definíciója (WHO – egészségügyi világszervezet) implicite hordozza: az egészség testi, lelki, szociális jóllét. Persze, az elidegenedés, a gépszerű társadalomban élőnek ez nem köznapi tapasztalat. Különösen pszichiátrián és fogyatékosokat ellátó intézményekben kevés az érintés, esetleg félre értelmezett. Aki emberekkel bánik nem tehet úgy, mintha tárgyakkal bánna, ez súlyos szakmai tudatlanság. Minden érző lénynek szüksége van a szeretet, az elfogadás a pozitív ingerek adta komfort és biztonságérésre. Az érintés, miként a szaglás (ami szintúgy egyfajta nyelv!) ingerei, (amygdalás félelmek, fóbiák esetén) a legősibb szubkortikális (az agykéreg mérleglő-gátló-tudatosító funkcióit messze kikerülő! = ösztönös, nem fogalmi, nem reflektált), ősi agyi területekbe futnak be. (Hüllőagyi [rhinencephalon] inputok –és [elemi erejű, ösztönös, NEM TUDATOSULÓ] kiváltott hatásaik.) Minden terápiában találkozhatunk zsigeri félelemmel, fóbiával, amit a beteg nehezen, vagy nem tud kontrollálni –pont az amygdalás - hyppocampális, mélyen és hozzáférhetetlenül elraktározott félelmek okán. Ezen félelmek felülírása nem lehetséges közvetlenül, de az általános meleg, játékos, elfogadó érzelmi atmoszféra az agy holografikus szerkezete miatt még a hyppocampusra és az azzal szorosan összeköttetésben lévő amygdalára is hat! Az agy nem lokálisan működő valami, minden, mindenütt jelen van, vagy minden inger, memória, egy idő után máshol is jelen lesz, mert miként az Univerzum, az agy is holografikus szerkezetű. Az érintés, a szeretet korlátokat képes ledönteni, interperszonálisat éppúgy, mint interkulturálisakat. A szeretet gyógyít, ezért, szinte felfoghatatlan, miért idegenkedünk tőle, (nem tanulunk meg szeretni, sem magunkat sem másokat, sem a családban, sem a pedagógiai rendszerekben) még a pszichológiai gyakorlatban is, nem beszélve a pedagógiáról. A biológiai pszichiátria épp ezért megszünteti magát, pirulákkal képtelenség társadalmi – családi –és személyiség - fejlődésbeni bajokat orvosolni!

27

28

Bár ma már nyilvánvaló, de még az orvosi köztudatba sem ment át a tánc-, mozgásterápia, a (nem kimerítő) testedzés, élményterápia (lovaglás, tánc, kirándulás, táborozás-szerűen) immunválaszokat fokozó hatása. A zeneterápia és a kutyás terápiák messze több, komplex és igen erős hatásokkal bírnak. Az ÉLMÉNYTERÁPIÁK önfeledtséget (decentrálás) adnak, felfrissítik a személyt, mozgósítják a kreatív erőket, segítik a gyógyulást, növelik az én-erőt és a szociábilitást, életkedvet, kezdeményezést, egyszóval kiragadnak bennünket fixált állapotunkból… Az alternatív terápiák, gondozási módok népegészségügyi jelentőségűek, ám amíg mindent pénzben mérnek a politikusok, addig igen is: nem az ember az érték. Addig nem lesznek kutya, tánc, és zeneterápiák sem onkológiai osztályon, sem börtönökben, sem öregek otthonában.

Minden tartós, (vagy egyszeri, de erős) érzelmi reakció, változást indukál az immunrendszerben. (Az élményt legtöbbször az agy amygdala része tárolja.) Gyászban, balesetben, vizsga előtt, de az indukált stressz, testi-lelki reakciói jól mérhetők (hormonok és sejtválaszok). Ilyenkor csökken az immunrendszer CD4 T-helper sejtszám 55, de csökken a NK (natural killer = természetes ölősejtek) aránya is 56 . Az érzelmi/ szociális/ biológiai stresszorra csökken a limfociták mitogénekre mutatott proliferációs válasza. 57 A limfociták (fehér vérsejtek), makrociták (egy fehérvérsejt fajta) csökkent interferon-gamma (IFN-γ) és csökkent interleukin-egy-béta (IL-1-β)termeléssel válaszolnak58 . A szimpatikus idegrendszeri hatás növeli a NK –sejtek számát, de más, agyi közvetítő molekulák (katekolaminok 59 ) is hatással vannak az immunválaszra. (Nem erőltetett) testedzéskor, koncentrációban, de örömérzéskor, ami a terápia várt hatása, hogy az immunválasz, éppúgy a gyulladás, fájdalomérzés felfüggesztődik (adrenerg hatásra az emelt szintű AMP [adenozin trifoszfát]– csökkent limfocita-proliferáció 60 ). A GONDOLATOK MESSZE BEFOLYÁSOLJÁK ÉRZÉSEINK, VILÁGLÁTÁSUNK, DE MÉG A TESTI ÁLLAPOTAINKAT IS. Negatív gondolatok ismétlése (jobb agyfélteke túlzott aktivitása az ún. orbitofrontális régióban, pl. depresszió [és rumináció 61 ]) egyértelműen kedvezőtlen immunhatású. A mellékvese glükokortidjai gátolják az interleukinokat (IL-1, IL-2), és az immunglobulinokat (IgG, IgA, AgM) is. 62 Ám a pozitív gondolatok, imagináció és relaxáció, sőt; a masszázs és simogatás fokozza a nyálban már öt perc múlva kimutatható αimmunglobulin termelődését (ami segíti az immunreakciók beindítását). Számos betegségben, egyszerűbben: a legtöbb lelkiállapotban más-más „immunpostás” molekulák (citokinek) szabadulnak fel. Kimerültségben (exhaustio mentalis), depressio, krónikus fáradtság szindrómában egyértelműen megnövekednek a fájdalomérzésért felelős neuropeptidek, gyulladást keltő (proinflammatorikus) fehérjék (IL-6, TNF-α [tumornekrózis faktor-alfa]). A TERÁPIÁK CÉLJA A VÁLTOZÁS. A terápia egyfajta kizökkentés, legjobb lehetséges eszköze a játék. A játék célja az ön –feledtség. Azaz elfeledni (decentrálni) bajunk, magunk, így eddigi, negatív azonosulásainkat.

55

Kiecolt-Glaser és mtsai., 1986, 1987 Galser 1986 és Herbert és Cohen 1993 57 Dorian és mtsai., 1982, és Glasser valamint Schaeffer és mtsi, 1985 58 Kiecolt-Glaser és mtsai., 1995 59 Mint amilyen az adrenalin (és noradrenalin), szerotonin, dopamin, acetilcholin, stb. 60 Madden és Felten, 1955és lásd még: Bulter, Kelly, O’Malley munkáit az adrenalin NK sejtekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát. 61 ruminatio = kérődzés, a pszichológiában: örök, véget nem érő rágódás régi sérelmeken (fájdalomfüggőség?). 62 Irwin, Hauger, Smith, 1989 56

28

29

Az ÖNFELEDTSÉGben nincs Downos, nincs Willams-szindrómás gyermek, nincs mozgási fogyatékos, vagy gyengén –látó fogyatékos: ember van, a játék = az igazán elmélyült lét. ITT és MOST, csak a játék, a szabály alkotása is, követése is. Öröm, felszabadultság, amiről nevetséges (mert evidencia, köznapi tapasztalat) természettudományi adatokat adni, de a tudomány kedvéért sokszor hivatkoztam a lelki élet, a testi gyógyulásra tett hatásáról. A játék másodlagos eszköze gyermekeknél a szimbolikus, felnőtteknél a szimbolikus konkrét: újrafelismerés, tudatosítás: te is lehetsz ez és az, te is szenvedhetsz ettől és attól, te is lehetsz, vagy már ebben ás abban a helyzetben vagy! Mentális betegek esetében történő kutyaterápia a játékpszichológia minden effektusával bír (analóg terápiás történések – és terápiás hatások)! Nézzük ezeket általában:

1. saját aktivitás (motiváció+érzelmek+kíváncsiság+ megfigyelés+tapasztalat és örömei) 2. műveleti repertoár (már tudok varrni, húzni, fogni, vágni, dobni…+ szociális ügyességek) 3. variálás (a megadott minta imitálása, gyakorlása, sőt, új szabályok alkalmazása, kreativitás)

– intelligencia (az agy is, az értelem is interakcióban fejlődik, kölcsönhatás ingerek gazdagsága és erőssége kell: a tapasztalat okosít!) KOOPERÁLÓ JÁTÉK – jobban fejleszt az együttműködésre, feladatmegosztásra, a feladatok felcserélésére épülő játékok, mint a versengés. FEJLESZTŐ JÁTÉK a különböző ügyességeket készítjük elő velük (főzés, vásárlás, gyógyítás, varrás, seprés, és mi minden!) BELSŐ JUTALOM- emberi játszmákból, függőségből lehet vele kilábalni MINTHA HELYZET – elővételezhetünk félelmetes helyzetet, „mintha most a fogorvos bácsi lámpázná a fogad”, most épp a Marson lakunk, stb. fantázia és képzeletbeli műveletek fejlesztése - a szimbolikus játék megjelenése óriási lépés a fejlődésben! EGYÜTTMŰKÖDÉS = mindenkire érvényes (szabály, igazodunk egymáshoz, elfogadjuk, sőt, itt az önkéntesség is működik MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓK fejlesztése, adaptáció, a másikra való figyelem, a másokkal való műveleti és szociálpszichológiai együtt-lét, együtt-működések, feladatmegosztás, bizalom, kommunikáció. KÖRNYEZETI KIHÍVÁS

A fentiek, ha pedagógus szemmel is elemezzük, akkor olyan kívánatos tulajdonságokat fejlesztenek, amik a társadalmi életben nagyon előnyösek volnának. Hadd szóljak még a játékról. Mert tíz éve kezd kiveszni az egész életünkből, s legfőképp a nevelésből, terápiákból! „A világ maga játékos. Az egész univerzum isten kifejeződése (önismétlődés variációkkal [játék,], bimbódzás-sarjadás [rekurzió], önmaga-levés, öncél (autotelosz, flow), a logika, az érdek és idő hiánya, stb.), a játék, a fantázia. A művészet (értsd: költőiség-kvantummechanika, fantázia-lehetőség, lehetőségek-tendenciák, variációk, szabályok, öncélúság) a világban eleve adott. A játék és művészet ezért szakrális is, és terápiás hatású is: hiányzó én-részek megszülése, tudattalan tartalmak megjelenítése, talán még integrálása is, a leszakadt én-részek újraintegrálása (re-fúzió, re-integrálás).”

29

30

Az újra való kinyílás nevelő hatású is; a másokkal való együttműködés alapvetően fontos, hisz’ a szabály mindenkire nézve előnyös lehet, kötelező érvényű! Egész pedagógiánk a kompetícióval kezdődik, a versengő játékok és puszta memoriterek. Ha csak versengenek kicsiny gyerekeink, hogyan tanulnának együttműködést?? Mikor a lét eleve együtt-lét! A szerző „zseninek” tartott kutyája, Malacz (Malkuth), aki elsősorban útleveléről és arcképes villamosbérletéről (’80 –as évek!), majd könyvéről (Emberállatok – az ember a kutya szemével) vált híressé Debrecen szerte. Rendszeresen látogatta a szerző egyetemi óráit, halálakor a szerző rekviemet írt emlékére.

Pour la dulce memoire du Chien Malacz 63 : Arczod a boldogság térképe. Életünk két, összekötött véna, melyek szívünkbe hozzák kölcsönös szerelmünk isteni parazsát. Megég, füstöl, semmivé lesz mindaz, ami nem számít. A fényben csak eggyé forrt szívünk marad. Nem választ szét többé sem hús, sem karma törvénye. Harmatcsepp leszünk Buddha mosolyán.

63

Malacz kutya emlékére, Mai, 2002, Montréal, Canada [Dunkel]

30

31

A játékban: félelem nélkül (legalábbis traumatizáló félelem nélkül, alig kontrolláltan, ún. indukált regresszióban [Dunkel in: Zeneterápia, 2004]) tudunk szembenézni a világ és a saját, belső világunk részeivel. Ezért mondtam oly gyakran: a kreativitás bizonyos értelemben félelemmentes állapot. -Szemben azzal a nézettel, hogy minden művész pszichopatológiát mutat, vagy disszonáns személyiség. A félelemmentes (vö.: játék, katarzis, istenélmény) állapot ontológiailag eredeti és eredendő, bármit teszek nem befolyásol félelem, a mások véleménye, haszon, vagy kár… A játék a tudat ideális formája a Self és nem-Self integrációja. A játék félelem (és merev, defenzív [védekező], hárító machinációk nélküli) létmód! A játék, önkifejezés, kreativitás (= művészetek) a lét alapállapota (Winnicott). A játék (autotelikus, öncélú, variáló, szabálykövető majd szabályalakító, invenciózus volta már a gének variációjánál, minden létező egyediségénél veszi kezdetét) univerzális természeti jelenség (Hans Georg Gadamer, in: Igazság és módszer –játék). Többről van itt szó a fejlődés-lélektani játékról, az állatok funkciógyakorló játékáról, úgy tűnik maga a világ fejlődés, az evolúció is egyfajta kozmikus játék. A kreativitást Istentől, a kozmikus tudattól/természettől örökölte az ember. Így a kreativitás inkább ontológiai (lételméleti) kérdés, mint sem pszichológiai. (Ám, mivel a világ hálószerű, mindennek, mindenhol mindennel lehetséges kapcsolata - vetülete.) Maga a világ divergens, persze az „átlagok és sablonok világában uralkodó konvergens gondolkodás uralmában” a divergens gondolkodás tűnik ’különösnek’, pedig fordítva van, a világ igenis divergens, mindennek hálószerű környezete, kontextusa van.) Mind a nevelés, mind a gyógyítás (amikből kiveszett a nevelés-betegnevelés 64 ), mind a létezés ismeri és igényli is azt, amit úgy hívunk, lelkiség, hangulatiság, érzelmekben való lét, oldottság (játékban feloldódni, pl. Gadamer) és feloldódás (= játékosság, tehát nem csupán speciális ismeretek, egyoldalú bal agyfélteke használat,) haszon és cél nélküliség: önmagáért levés. A zene, a tánc, a játékosan oldott kutyaterápia jelentős örömadó, fejlesztő, nevelő, közösségteremtő és gyógyító potenciállal rendelkezik. Ezt [már] mindenki tudja, de a társadalmi kompetenciaharc (pl. gyógyszeripar, biológiai pszichiátria) lényege szerint: hatókört (befolyást, pénzt) akar magának, így a zenei nevelés, a zenei élet, a művészetterápiás gyógyítás és zenei személyiségfejlesztés háttérbe szorul. Pedig nincs jobb eszköz és gyógyír a magányra, szenvedésre, unalomra, elidegenedettségre, mint a játék (elidegenedés-ellenes hatású, én-felszabadító, rekreációs vonások, az anya a jó tárgy (Melanie Klein) helyreállítása a fantáziában), a humor és a művészet. „Az öröm az emberi lélek tápláléka. Nélküle egész életünk —haldoklás csupán”. – Mondja Franz Kafka. –Hát nincs igaza? A zeneterápia tánc és állatasszisztált terápia: az ’örömködés’ órája! Játék, játékosság és játéknak álcázott fejlesztések.

64

Minden gyógyításnak kell nevelnie, életvezetési tanácsadás, önismeret, mi az a gyógyszer, amit szed, és meddig kell szedni-e, mi a hatása, amit egyszóval betegnevelésnek neveznénk, ha lenne ilyen. Papíron van, a gyakorlatban Magyarországon ez sincs.

31

32

Minden kórházban helye van (szerotonin, dopamin emelkedésre, ingerkeresés az támogatására, az agresszivitásért részben felelős tesztoszteron hormon csökkenése és a társas (és „hűség”) (szociális) magatartást segítő oxitocin, vazopresszin, és részben a dopamin hormon növekedése, érzelmek felszabadulása, személyes létmód, játék, mozgás, és a legfőbb: ön-feledtség, öröm). A zeneterápia, a táncterápia, állatasszisztált terápiák jó hatása mindig is ismert volt, és a modern orvostudomány ezeket utólag már tudományosan igazolni képes (EEG, pozitív kardiovaszkuláris hatások, javuló tanulási tesztek [Mozart-effektus,] hangulatnaptár, immunológiai, neuroendokrin változások, stb.)” 65 Az orvosi igazoló eljárások távolról sem jelentik azt, hogy a kutyás terápia, zene és táncterápia orvosi eljárás lenne, mert nem az. Ám a terápiák világa sajnos üzlet is, így ez is a versengés területe is (kompetencia harc), ha pedig üzlet, akkor a terápia hamar függetlenedik a hatékonyságtól –az üzleti érdekek elsőbbsége okán. A komplementer, alternatív és komplex (vagy integratív) terápiák csak hazánkban újak, s bár van olyan kórház, egészségügyi intézmény, ahol befogadták, sajnos, sok helyen a szemlélet távolságtartó, konzervatív. Pedig e terápiák (pszicho-szociális hatások) személyiségfejlesztő hatásúak. Pszicho-szociális hatásmechanizmusoknak a társas élet lelki hatásait nevezzük. Ami azért problematikus, mert korunk a magányos tömeg kora, az atomizált közösségek, ill. a kifejezett, krónikus magány kora. A társadalom átalakult, a nagycsalád megszűnt, tovább maradunk iskolában (függés), a munkanélküliség miatt nem is merünk családalapításra gondolni. Az ember; (miként a kutya/ farkas is,) társas lény, így igényli a társak jelenlétét, igényli a társas támogatást.

A szociális szükségletek sérülése maga után vonja az ember lelki sérülését, a magány depresszióssá, pszichoszomatikus beteggé tesz, az időskori, tartós magány hajlamosít fertőző betegségekre, de a korábbi elhalálozásra is.

Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 66 rendelkezik a „nem-konvencionális” azaz alternatív terápiás eljárásokról, melyek nem orvosi tevékenységek.

104. § (1) 67 „A nem-konvencionális gyógyító és életminőség javító (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) eljárások célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele. (3) 68 A nem-konvencionális eljárások körét és az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges feltételeket külön jogszabály határozza meg.”

65

Dunkel Nepomuk Norbert: A zeneterápia kézikönyve, 27. old. -2004 A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. december 67 A 104. § (1) bekezdése a 2005: CLXXXI. törvény 44. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. 68 A 104. § (3) bekezdése az 1999: LXXI. törvény 24. § (2) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. 66

32

33

A tánc és zeneterápia, így a kutya terápia sem orvosi tevékenység, bár az orvosok fokozott mohsággal akarnak megszerezni újabb, de nem orvosi kompetenciákat. Az ’AKI’ = alternatív – komplemeter - integratív terápiák pont azért ilyenek, mert nem orvosi technológiák. Egyszerűen nem kell, hogy azok legyenek. (Persze kompetencia harcok vannak.) (S azért AKI, mert az aki személyt jelent, szemben az elvont terápia, vagy protokoll, eljárás kifejezésekkel.) Túlmennek az egészségügyi eljárásokban, ami nem kuruzslást jelent, nem terhelik a szokványos de (1) korlátozott hatókörű, valamint (2) nem eléggé KLIENSCENTRIKUS orvosi ellátást. A rehabilitációban óriási szerepük lenne!

SPECIÁLIS: SEGÍTő KUTYÁVAL VALÓ BÁNÁSMÓD PEDAGÓGIÁJA azt jelenti, hogy ha a kliensünk segítő kutyát, mozgásában támogató, vagy vakvezető kutyát kap, akkor a vele való bánásmódot neki is meg kell tanulnia. A legérdekesebb a vakvezető kutya esete, mert míg vezeti a gazdit ő a domináns. Azonban más helyzetekben „köteles visszaadni” a falkavezérséget a gazdinak. Amire egy farkas például képtelen lenne. A kutyák között szép számú egyed képes megtanulni ezt az igazán finoman hangolt játékot, mikor segítek, mint alárendelt, és mikor segítek dominanciával? Ez az együttműködési készségek magas fokát, meg alapos trenírozást igényel. A tanulás közös és közösségi aktus, egyenesen tanulatlanság elvárni, hogy csak a kutya változzon (tanulás = [neuronális, magatartás-] változás). A gazdiknak is van mit tanulnia, általános ismereteket, kiegyensúlyozottságot, igazságosságot, figyelmességet, és ami a legfőbb: kiszámíthatóságot. Így a kutya egy idő után szavak nélkül is (!) tudni fogja, mi az elvárás, szükséglet, mi a gazdi aktuális állapota? A kutyával való bánásmódot a segítő kutyát kiképző központ, vagy kutyaterápiás egyesültetek, alapítványok végzik. A civil kezdeményezések hazánkban mindig pénzszűkében vannak, sajnos még sokan nem rendelkeznek adójuk egy százalékáról. Pedig segítő négylábúakat nevelnek segítségre szorulóknak, a segítőnek gyakran egyáltalán nem segítenek, -legalábbis nálunk, Magyaroknál. A segítő „kutyára” nevelés elbeszélgetésekből és bemutatókból áll. Fel kell térképezni a fogyatékos kliens állapotát, nézeteit, korábbi tapasztalatát, ⎯a kutyával kapcsolatos attitűdöt, esetleges korábbi sérülést, negatív tapasztalatot, nézeteket. A bátorítás, a sikerélmény alapvető fontosságú. Ismeretközlés is zajlik, hiszen a kutyáról gondoskodni is kell. Valamint egy új életforma tanításáról, a kutyával való közlekedés/ bánásmód/ életformával kapcsolatos új készségek megszerzéséről. Ráhangoló és előkészítő gyakorlatok, később sortárs, vagy hozzátartozó, felvezető segítségével való közlekedés, tájékozódás segíti a rutint, oldja a szorongást. Jó kezdeményezés volna iskolák, közösségek látogatása, iskolákban, középiskolákban kutyás bemutatók tartása –mert a magyar utca közönsége idegenkedik a vakvezető kutyától, vonakodnak a segítségnyújtástól (korai szemléletformálás).

33

34 CSOPORTOS KUTYATERÁPIA JEGYZŐKÖNYVE

2007, március 28, Értelmi Fogyatékosok Napközis Otthona, (Debrecen, Ifjúság u 2.) Terápiás felvezető: Lévainé Kápolnási Ibolya, pedagógus és kutyaterapeuta Terápiás kutya: Alma, 4 éves, fekete, grönendél hölgy

Körben ülünk az egyetlen, csoportfoglalkozásra alkalmas szobában. Mindenki izgatott, ez még csak a második kutyás foglalkozásunk. Feladatom, hogy a háttérben meghízódva az érzelmi interakciókat megfigyelhessem. Zárójelben, dőlt betűtípussal csupán utalok a fejlesztő hatásokra. -„Sziasztok, sziasztok!” (Ibolya néni köszön). –„A kutyának is köszöntök?? Tudjátok, egymásnak is köszönünk […] meg még be is mutatkozunk, ha nem ismered még a másikat.” Emlékeztek, hogy hívják a kutyust? Alma! Köszönjetek Almának is! (szokásalakítás, szociális üdvözlési módok tanulása, van autisztikus spektrumzavarral küzdő fiatalunk is, akinek a másikra irányuló figyelme, vagy épp empátiája problémás) -Emlékeztek, milyen fajta Alma? És milyen nemű? (sok értelmileg akadályozott fiatal nem kellően differenciál nemet, ill. egy lány közülük jelenleg is fiúnak identifikálja magát). Nézzétek, meg, Alma kutya hasa alját, fiú-e vagy lány?? -Emlékeztek, kell-e félni Almától?? Honnan tudjuk ezt? HOGYAN VISELKEDIK? Pl. a támadó kutya békésen liheg, és lefekszik a földre? (a kutya testbeszédére irányított figyelem és a kutya viselkedésének jóslása és értékelése). -Amikor te haragszol, mit csinálsz?? Amikor örül valaki, hogy néz ki?? (érzelmi reprezentáció felismerése, érzelmi önszabályzás!– a társas viselkedési elemek helyes kódolása –ezen áll, vagy bukik a sikereses szociális viselkedés. (Iskola, munkahely, családi élet), amire otthon sem, talán más, hasonló intézményben sem figyelnek oda, pedig fejleszthetetlen fogyatékos nincs. (Az orvosok sem előítélet-mentesek. Sokszor hallani a szülőktől, az orvos azt mondta, állapota végleges, fejleszthetetlen! Ám próbálkozások nélkül a fejleszthetőséget eldönteni nem lehet!) Az érzelmi reprezentációk során a kutya modellértékű viselkedését transzferáljuk humán területre.) –Vicsorítsatok, ugassatok, nyüszítsetek! (kanalizáció –feszültségoldás). Sőt, az érzelmi önszabályozás (a jobb oldali orbito-frontális kéreg aktivitása) gyakorlása során megváltoztatunk érzelmeket –most vadászok, most nyüszítek (félelem, fájdalom) most csóválok (öröm). Játékosan fejlesztjük az érzelmek kifejezését-felismerését. A kérdések és válaszok egy remek warming up –ot, egy bemelegítést adnak, csökken az újtól való szorongás. Körben ülünk. Alma még egyszer bemutatkozik, pacsit ad mindenkinek, s mindenki elmondja Almának, őt hogy hívják? (Személyesség, az intézetben alig jut idő egyedi és érzelmi gondozásra, megtanulunk bemutatkozni, figyelni a másikra. –És a hospitalizációt oldja! (Bentlakásos gondozottak.) -Belenéztél a szemébe? –ismét Ibolya néni hangja cseng. Ne süsd le a szemed, tudod, úgy illik, hogy belenézel a szemébe, amikor mondod a neved … és a kutya –szemben a farkassal- nem bánja, ha a szemébe nézel. (szemkontaktus –külön probléma. A szorongó fiatal, autisztikus személyiség nehezen alakít ki kontaktust, ennek javítására a kutya kiválóan alkalmas.

34

35

Jóval a köszönés, verbális közlés előtt a szemkontaktus felvétele kommunikációs értékű, s nem csak a kutya, az ember is igényli a szemkontaktust, ami a szándék, a másik tudatának, állapotának, szándékának olvasásának alapfeltétele.) -Kérjetek pacsit! Mi emberek is kezet fogunk egymással, mikor köszönünk, igaz? Alma kutya körbe jár, pacsit osztogat a fiataloknak. (A testi kontaktus, az érintés közvetlenül szorongásoldó hatású. Sajnos, sok gyerek még a szülőktől sem kap elég „pascsit”. [A pacsi nem pacsi, hanem szociális aktus. Amit senki nem mer kérni. Vajon miért? A szülők csődje? A gyógypedagógiáé?] -Milyen színű Alma? Mekkora? Most milyen távol van tőled, stb.? –Érzed, milyen puha a bundája? Az a nagyobb labda is belefér a szájában […]? (Itt Alma kutya „szenzoros bekebelezése” folyik, elébb érzékekkel ragadjuk meg, sőt, gyönyörködünk Almában. A szín-, alak-, távolság-konstanciák gyakorlására minden tulajdonság leírása remek alkalom.) -Jaj de puha! -Örvendezik Levi, öleli a kutyát. Én is, én is, kiabál Tibike, aki autisztikus, s a lélegzetem eláll, hogy már hempergőzik is a kutyával a szőnyegen. Persze embert azért meg nem érintene! Tímea fél megsimogatni Almát, neki még túl nagy, de Tibike Timi helyett is megsimogatja. (bizalom, testi kontaktus, átmenti tárgy, kontaktus-teremtés vágya -sikere is.) A kutya ölelgetése-simogatása regressziót vált ki, egy korábbi pszichológiai érettségi szintre térünk vissza. Az ölelés-simogatás ugyanakkor szorongásoldó hatással bír. Az anyában való megkapaszkodás, az ún. attachement zavarai itt korrigálhatóak, a biztonságos odatartozás még újra-felidézhető, vagy: áttanulható! Autisztikus zavar esetén a megszilárdult és félelem-mentes érintéseket próbáljuk átvinni emberre is. Tímea most Leventét figyeli, aki négy-kézláb „cserkészi be” Almát. Timi most MEGFIGYEL, és POZITÍV MODELLT lát; Levi ismét Alma mellett, még mindig egyben van, nincs ok a félelemre (amit valószínűleg a családjától volt szerencséje tanulni). -Most már üljön mindenki nyugodtan, mert Alma szeretné végre bemutatni, mit is tud? (Kápolnási Ibolya tanárnő előkészíti a következő fázist, feladathelyzet megteremtését, igényli a tárgyállandóságot, itt most inkább a fogyatékos fiataloknál-, és a kutyával való céltudatos kommunikáció). -Ha belenézel Alma szemébe és mondod is, meg mutatod is: ’Alma ül!’, akkor le fog neked ülni. És ha sikeresen leült, ebből a zacskóból adhatsz neki jutalomfalatot. Igazából Alma „jutifali” nélkül is szépen tud dolgozni, egyszerűen azért, mert szereti csinálni. Ha nem bánjátok legelőször azért én mutatnám be…. (modell adása) Levente: Öklét bezárva a melléhez emeli a kezét, mondja „Amma, üllll lhe!” A kutya [persze már ezt is] érti, de MÉGSEM ÜLHET LE ADDIG, amíg legalább megközelítően jól nem hangzik el a parancs. Sikerélmény már maga a kutya engedelmessége, mivel Kápolnási Ibolya remek pedagógus is, „elintézi”, hogy Alma idő előtt és jó munka nélkül ne legyen engedelmes, ugyanakkor, már elfogadható javuláskor leüljön (sikerélmény, motiváció). A beszédkorrekció helyzetszerű, a kutya miatt erősen motivált. Létezik ám egy más „beszédkorrekció” is! Ha már tudjuk, hogy a beszéd = viszony[ulás]okkal.

35

36

A kutyával való BESZÉDHELYZETek a ⌧ szociológiai, ⌧ családpszichológiai helyzeteket, ún. ⌧ Én –állapotokat TÜKRÖZik 69 , vagy, és itt az állatasszisztált terápia egyik lényege, tudatosítássaltréninggel átírhatják a kedvezőtlen viszonyulásokat. Pl. van, aki a kutyával tekintélyes, mint az apa, utasító, és rigid. Ez az ún. ZÁRT SZEREPVISZONYokon alapuló kommunikációs helyzet (beszéd = magatartás). Itt a státusz a lényeg, „apa viseli a kalapot”, nincs helye érzelmeskedésnek, játékosságnak (a fiú viselkedése a kutyával ezt tükrözi). A terápiás helyzetben megfigyeljük azt a kommunikációs stílust, ahogyan a kliens (legyen az felnőtt, fogyatékos fiatal, kisgyerek) az állathoz viszonyul. Ez diagnosztikus értékű lehet. ÁT LEHET ÍRNI A HIBÁS, BETEGES VISZONYULÁSI MINTÁKAT, úgy, hogy az (A) eddigi kommunikációs stílust a kutyával modellálom, majd (B) ezt a kommunikációs módot megváltoztatom, ezután (C) átviszem (transzfer) az „emberi szférára” (nyílt kommunikációs mód). Beszéd és társadalmi szerep, emberi viszony70 összefügg. A játékosság a kulcs, eljátsszuk, hogy a kutya most egy öreg néni, hogyan beszélünk vele?, eljátsszuk, hogy rosszat csinált a kistestvérem, aki szimbolikusan a kutya, hogyan beszélem meg ezt vele (és hogyan nem püfölöm kékre-zöldre?) Linda mindkét kézfeje kényszertartásos, erősen atetotikus, olykor akaratlan mozgások jelentkeznek rajta. Nem is könnyű sem a fekvés, sem a tolatás feladatának kézjeles kivitelezése. Linda meg hamar felad mindent. Ám Kápolnási Ibolya kitartásra ösztönzi gondozottját. Linda (kifejezett hangulatzavara ellenére most) kacagásban tör ki, mikor Alma végre megérti, mit is akarnak tőle? (Alma persze tudja jól, de a terápiás fejlesztése érdeke az, hogy a jobb változat kicsikarásáig Alma nem hajthat végre parancsot.) A jobb és bal kéz nem mindenkinek különböztethető meg könnyen (átlag IQ deficit kb. 50), pedig a jobb kézzel mutatjuk a feladatot, de a „jutifalit”bal kézzel adjuk mindig. Később Almát kiküldjük a teremből, labdát dugnak el a fiatalok. Szinte őrjöngnek, mikor Alma mindig kiszagolja, hol a labda. A szórakozva tanulás a fogyatékosok egyetlen hatékony fejlesztése. S mivel a (metaforikusan!) szórakozás = „öngyilkosság”, azaz: az én szét-szórása, megfeledkezünk a bajainkról, magunkról, (decentrálás), ön – feledtség, kiugrunk megfagyott érzelmi állapotunkból. Ugyanakkor a játék elmélyült élet, az itt és most varázsa már önmagában terápiás hatású. A labdát ezúttal a fiataloknak „kell” eldobni, a kerekes-székhez kötött Zolika eddig soha nem tapasztalt módon éli át a mozgást, saját-mozgást: dob! Alma, persze mindannyiszor ölébe ejti a labdát. Linda is kedvet kap, két kézfejét egymásnak feszítve csak meg tudja fogni, majd eldobni a labdát. A mozgásfejlesztés még kismértékben is fontos, mert növeli az ún. önkiszolgálási és minimális manipulációs-munkavégzési képességet –így a társadalmi elfogadást. Végül is Alma elfárad. „Ő is ember.” (Sajátos igényei és szükségletei neki is vannak!) Vizet teszünk elébe, mohón lefetyel. (Figyelünk az állat –és egymás- szükségleteire, empátiára nevelés) Búcsú-simogatás következik, de persze van, aki „kétszer áll sorba”, már most várják a jövő heti találkozást. Természetszerűleg írásban nehéz élményszerűen visszaadni a terápia hangulatát, mi több, érzelmi töltöttségét, és hatékonyságát is. Ez az amit még látni is kevés, mert át kell élni! A kutyás terápiák alapját azok az ún. etológiai alapminták adják, amik a humán viselkedésre is jellemzők, vagy legalább hasonlítanak rájuk. 69

Lásd a több kiadást megért; tranzakció-analízis pszichológiáját, pl. Eric Berne Emberi játszmák könyvét, a TA (transaction analyse) today –Ian Stewart és Vann Joines 1987, magyarul 1994, Xénia kiadó. Alaptípusai: Én oké vagyok –te is az vagy, 2 én nem vagyok oké, de te az vagy, 3 én oké vagyok, de te nem vagy az, 4 én nem vagyok oké és bizony te sem. 70 a szociológiai vizsgálatok, pl. Bernstein

36

37

Fejlesztések kutya oldaláról: a tanított, feladatorientált és tárgyállandó terápiás kutya.

jól kommunikáló/ együttműködő, félelemmentes és

Emberi részről: az állat megismerése3, felélem-mentesség3, motiválhatóság3, az együttműködés öröme3 illetve az emberi kliens is legyen (!) megtanítható együttműködésre.

Az állatasszisztált terápia ab ovo, nem mehet klisé alapján, egyszerűen ez is kreativitást igényel, mert nem létezik két egyforma szituáció, kliens, terápiás cél és mód. Ugyanakkor tudjuk: a tehetség (inveinetív és teremtő kreativitás) szabálytalan! A feladatokat a terapeuta eleve nem szervezheti klisévé, mert nincs két egyforma napja sem a kutyának, sem a kliensnek, de terápiás helyzet sem, pláne nem fejlesztési terület! A kutyaterápia a fentiek mellett remek nevelési helyzet a zöld környezet megóvására, az állatok tiszteletére, ami a természettől elszakadt emberek számára kiemelt fontosságú, hisz elpusztítottuk környezetünket. Az állatasszisztált terápia alkalmas a amygdalában tárolt félelmi reakciók oldására, a kötődés újra-átélésére. Az agyba „beépített” ún. anticipátoros (anticipálás: előlegzés, jósolás, a következmények kiszámítása) érzékszervi és mozgásos rendszer segíti az agynak, a környezeti ingerre adott válaszát. A kutyaterápiában érzelmileg motiválva, és az állattal folyamatosan testi-verbális kontaktus tartva, mintegy előkészítünk olyan érzelmi-, motoros-, viselkedésbeli helyzeteket, mely VISELKEDÉSPROGRAMok az adott SZAVAKHOZ-szituációkhoz tartoznak. Miért jó ez?? Mert akár az intelligencia, a tudat is interaktív, mégpedig VISSZACSATOLT RENDSZER, így segíti a betegségekből adott automatikus válaszok felülírását. Tibike ököllel és védekezve közlekedik (autisztikus spektrum zavar), de Alma kutyánál MEGTANULT szemből és nyitott tenyérrel közeledni. Az ingerszegény és/vagy indítékhiányos fogyatékosok érzelmileg motivált helyzetben zene-, tánc-, és kutyaterápiás helyzetben magasabb aurosalt (készenlét, agyi készenléti éberség) mutatnak, a felszálló hálózatos rendszer (formatio reticularis) jobban ellátja az agy felsőbb régióit ingerrel, azaz a befogadás nagyobb kapacitású. Ebben szerepet játszik a locus coeruleus (norepinephrin) is. A testi érintés, a mozgás, az érzékszervi input elsősorban a jobb agyféltekéhez kötődik, ám a verbalizálással bekapcsoljuk a nyelvet és a tudatosságot is (bal félteke).

37

38

A terápiás hatás már ismert a zeneterápiás kutatásokból: a szavak hatnak az érzelmekre (Tringer, Fischer, Dawson), illetve a nonverbális kifejezésmód (zene, ritmus, nem artikulált hangok) felszabadítanak nem verbalizált, vagy nem is verbalizálható érzelmi tartalmakat (Melanie Klein, és Dunkel is). Az ún. érzelmi hozzáférés lehetővé teszi a nyelvikognitív-oki belátást. Ez a pszichoterápia. mint a változás indukciójának alapja. Az emóciók verbalizálása-tudatosítása (jobb féltekéből a balba történő át-strukturálás) segíti azok feldolgozását, újrafeldolgozását, sőt; azok szabályozását.

A kommunikáció fejlesztésének alapja a kutya testbeszédének értelmezése-utánzása, a sérült érzelmi reprezentációk kijavítása, ami eleve percepciós (érzékelési-értékelési) de érzelmi feladat is. A jószággal való együtt mozgás (pórázon vezetés, ügyességi feladatok) nem egyszerűen csak a mozgássérülteket segíti nagymozgásainak kivitelezésében. A premotoros kéreg kontrollál, az automatikusan rögzült (nem kívánatos) mozgásokat kijavíthatja, új mozgássztereotípiát hozhat létre, előre eltervezett mozgáspályán tervezi a mozgás kivitelezését. De az együttműködést is fejleszti, sőt; mikor a „kutyát segítjük” felelősségre, egyáltalán; a bizalom megélésére [vö.: Énerő] is nevel. Az önállótlanságra, passzivitásra és tanult tehetetlenségre (learned helplessness) való nevelés (lásd intézményeink balkáni színvonalát) helyett. A csoportos (2-7 főnél nem több!!) kutyaterápia előkészítése célszerű. Legtöbbször előkészítés nélkül is sikeres a résztvevők csoporttá alakulása, ha az adott terápiása mindig azok a gyerekek, fogyatékkal élő fiatalok, beteg vesznek részt. A csoportképzés leghatékonyabb azonos habitusú résztvevőkkel, és/vagy közös célokkal, ami tréninggel, játékkal elérhető. E tréningek célja egy stabil légkör teremtése, a csoportkohézió elősegítése, pl: ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

nevelési cél, konfliktuskezelés, szokatás, közös cél képzése, egyben egymás el és megismerése, terápiás célok, (gyógypedagógia!, kórházak gyermekosztályai) közösségi támogatás, oktatás hatékonysága

Az előkészítés során egymás, a kutya és a vele való bánásmód, a terápiás cél megismerése igen célszerű. A kár játékos humoros köntösben afféle terápiás szerződés kötése, mit, miért, hogyan, kivel, mely napokon csinálunk?

38

39

Hazánkban sajnos még nem éljük a fejlett Nyugat állattartási kultúráját. A kutyás ember gyakran szenved hátrányokat, mert mi primitíven, csak állatnak látjuk őket, boltba, udvarokba, épületekbe be nem engedve. Mindemellett mulasztásos jogsértéssel, kutya- parkokat ki nem jelölve, a kutya és kutyás érdeksérelmére. A kutya az utcán sokszor csak projekciós felület: gyakran a kutya még csak meg sem közelíti a totyogó kicsit, kisgyerek még meg sem érinti, de a mama már félni tanítja kicsinyét, jujuj!, megharap! Ajajaj, menjünk csak odébb! A népbutító médiumokban a kutyatámadás hírértékű, és a kutyát mutatják, a felelőtlen és ebtartásra alkalmatlan gazdát nem, pedig a kutyáért mindig a gazda a felelős. Az öregekhez-kicsinyekhez és az állatokhoz (kiszolgáltatottakhoz) való viszony (és civilizációs fokmérő!) az adott társadalom érettségét mutatja. Világunk olyannyira beteg, hogy Amerikában már a depressziós, magányos félrenevelt kutyák is gyógyszeripari piacot jelentenek. A kutyák hangulatjavító tablettagyártása már önmagában azt jelenti, mi emberek, nem hogy fogyatékos, beteg, öreg, és gyerek-ember társainkkal nem tudunk mit kezdeni, de még kutyatartásra sem vagyunk alkalmasak. Mennyire beteg az a világ, melyben még a saját kedvenceink (tehát nem a csótányokról van szó) is beteggé lesznek?? –Elgondolkodtató. Társadalmunk félelemre (ezen keresztül megfelelésekre) tanít, pedig az állatok bolygónk lakótársai, a félelem nem segíti az együttműködés stratégiákat, sem a világlátás fejlődését (Felelősség, a lét, mint együtt-lét, a Természetnek, mint harmonikus egésznek megélni tudása!) Az állatasszisztált terápiák egyben modellértékűek, az állatokkal való az együttműködés ideális alakját mutatják meg. Ezen túl egyfajta kulturmissziót jelenthetnek, hogyan kellene bánni az állatokkal, „igazán szelíd embertársainkkal” - akik a létben egyenrangú útitársaink volnának. A kutyaterápiát ragyogó ötlet összevonni az iskolában folyó állatbarát és környezetvédő neveléssel. Ká-Ká Bushundi (fekete) és Figura (tarka) a szerző segítségével ad a kutyaterápiáról riportot. (Debrecen Rádió 2008. június 10)

39

40

Pedagógiánk (minták és szokásalakítások, értékrend közvetítések) eleve a torz társadalmat tükrözik is, és megismétlik, amikor legtöbb játékunk vetélkedés, győzelemre, sikerre, versengésre épül. Így eleve nem lehetséges az a létmegértés, ami felismeri, nem a kompetíció (vetélkedés) hanem az EGYÜTTMŰKÖDÉS a lét mélyebb lényege. A XX. századot sokan tartották a „magány korának”, az atomizált ember, az elidegenedés, a magányos tömeg korának. A kutyaterápia, egyáltalán az állattartás, hobby állatok gondozása mind börtönökben (fejlesztő pedagógia, másodlagos szocializáció), mind idősgondozásban, mind a gyereknevelésben jelentős lelki hatással bír. Ha ez elterjedne, talán kevesebb utcára kidobott állat szenvedné meg az emberi természetet. Állati jogok… Az ember lassan az egész természetet, de még embertársait is használati tárgynak tekinti (fogyasztói társadalmak). Hogyan lehetne erkölcsi státuszuk és jogi-erkölcsi megítélés alanyai (nem trágyai) az állatok?? Az állati jogok foglalkoznak az állatok érdekeinek védelmével, legelébb: az „emberséges” (= állatbarát) tartási módok (ami legközelebb állna ahhoz, amit az állat a természetben élhetne). Sőt, kíméletes szállítási feltételek (birkák százai halnak szomjan Olaszországba jutva, Magyarországról kiskutyák százait viszik külföldre, ahol felvásárolják a kölyökbundákat, stb.) kíméletes leölési technikák, a szenvedés-mentes és a természeteshez közelálló állati élettel (tartási körülmények), ill. állattartással kapcsolatban. Az állatok ÖNMAGUKÉRT FONTOSAK, nem a szórakoztatásunkra valók, nem is azért, hogy divatcikkek készüljenek belőlük, és távolról sem csak azért, hogy megegyük - feldolgozzuk őket. A természet, az állatok hihetetlenül mértéktelen kizsákmányolása magának az embernek is erkölcsi (mérték, önszabályozás) romlására van, minden humanitást és értéket szétrombolva. Át kell gondolni a „tudomány szükséges áldozatai” címszóval elintézett embertelen (helyesebben: állattalan, szívtelen) és számos esetben szükségtelen állatkísérleteket. Az elvi jogi állásfoglalással nincs semmi baj, — a fejlettebb országokban. Magyarország ez ügyben (is) hátul kullog, a jog és előírás ellenőrzés nélkül a semmivel egyenlő. Ráadásul a szeretetteljes bánásmódhoz elébb fejlettebb tudati nívóra lenne szükség, vagy legalábbis egy olyan generációra, ami helyes modellt adna a következőknek. A helyi, önkormányzati rendeletek pórázon és szájkosáron tartatják a kutyusokat, -tekintet nélkül a fajta, vagy a konkrét kutya-személyiség sajátosságaira (pl. vizsla [vadász] újfunlandi, Golden retrieverek szelídek, a Mudi, Puli, agár stb. kutyák nagy mozgásigényűek, stb.). Az önkormányzati tiltó rendeletek közvetve korlátozzák a kedvtelésből tartott ebeink mozgását és életminőségét. Dacára a médiumok egyoldalúan felkapott kutyabalesetire, a kutyabalesetek este minimális, legtöbbször a gazda hibája [frusztráló tartási mód] és igenis, kutyabarát körülményeket kell teremtenie az önkormányzatoknak. Ugyanis, ez Eu csatlakozás óta –bár még csak papíronélnek az állati jogok! Nagyobb városokban (10 0000 fő felett) több kutyafuttató helyet is kijelölvén (mulasztásos törvénysértés [állati jogok!]) kell biztosítani az állatbarát tartás körülményeit (apport, futtatás, szabad szaladgálás, a mozgás és játékigény kielégítése).

40

41

Kell?, igen, ugyanis számos ’kutyás probléma’ abból ered, hogy a kutya az egész életét mozgás és más kutyákkal való játék nélkül éli le. Ez, természetszerűleg állatvédelmi kérdés, de talán említenem sem kell, az emberek biztonságát is szolgálja. Legyen szabad még egyszer felhívnom a figyelmet; mi, „humanoidok” nem külön lények, és a „lét királya” (Heidegger 71 ) vagyunk e bolygón. Minden állattal, növénnyel és gombával társként kellene viselkednünk. A cönológia, ökológia korában alá kell húzni, önmagában nincs lét, csakis együtt –lét van. Fogyatékkal élők jogai alternatív ellátásra… A kutyatartásnak (ha már ilyen pénzistenítő világ van, ezt figyelembe véve kell érvelnem) kifejezett egészségügyi közgazdaságtani (preventív) haszna van (az állat, mint: társ, kardiológiai előny 72 , mentálhigiénés pozitív hatás, környezetbarát attitűd, etc.).

alternatív, komplementer és integratív (komplex), vagy ha úgy tetszik, a nem A konvencionális terápiákkal szemben ma már nincs generalizált ellenállás. De pénzt (státuszt, szakembert, és háttérül a szakemberképzést) a politika nem szán rá –ez tudati színvonal kérdése. Hisz nap, mint nap látjuk, hogy folyik el az adófizetők pénze számtalan méltatlan dologra, vagy a politikusok mindent elnyelő zsebébe. A fogyatékkal élők ellátása körüli látszólagos közigazgatási, jogi és gazdasági intézkedések mélyén a szereplők pszichoanalízise során kiderül, tudattalan ellenállás is lappang. A sérült emberkép, a mássággal, hiánnyal fogyatékossággal kapcsolatos előítélet, sőt, a nem tudatosuló szorongás, az abbéli félelem, hogy ez velem (a gyerekemmel) is előfordulhat, érzelmi gátat képez. Az érzelmi gát averziót, sokszor nem is tudatosuló ellenállást, hárítást eredményez. Az utálat, az undor, a bagatellizálás, a közönyösség, mind az ún. elhárító mechanizmusok részei. Nem csoda, ha a nincs státusz, pénz, de még óraadói díjazás sem a fogyatékkal élők, a rehabilitációs osztályok számára, így konduktor, gyógypedagógus, vagy épp zeneterapeuta, kutyaterapeuta számára sem. Mi magyarok, tendenciaszerűen nem akarjuk a lelket és a társas viszonyokat gyógyítani. Terjed az indukált szegénység, önkormányzati egészségügyi szervezetek erősen meg vannak szorítva, hogy diplomást vegyenek fel, mert a bérezésük drága. Túl-kvalifikációnak nevezve a tanultságot, széles körű szakmai ismereteket, iskolázottságot. Ilyen társadalmi háttérben a komplementer, alternatív, komplex, (nem konvencionális) gyógymódok nem megbecsültek, jövőjük sajnos igen bizonytalan. A másság „szociális-hivatalos percepciója” mozaikszerű, merev, elutasító. Ez azért szomorú, mert elveszi még a szakember hitét is, hiszen oly sok civil szervezet, szakmai alapítványi aktivitás ellenére a magyar fogyatékos ügy, a mentálhigiéné, és a népegészségügy helyzete az elvárhatónál jóval alacsonyabb. Pedig a középkor elmúlt, ahol egy siket-némát, vagy egy végtaghiányost egyszerűen megégettek… Sajnos a fogyatékosság nem egyszeri esemény: az ezzel kapcsolatos attitűdök, napi ellenállások, meg nem értések okán folyamatosan újratermelődő probléma.

71

Martin Heidegger –a német posztmodern filozófia meghatározó alakja, az embert egy egzisztenciál-ontológiai rendszerben elemzi. Legfőbb műve: Lét és idő 72 Kutyások között kevesebb az infarktus és a koronária megbetegedés, a pszichogén infarktus.

41

42

Ha Winnicott, Anna Freud, Melanie Klein is lemondó és elutasító volt az értelmi fogyatékossággal szemben, hogyne lenne egy gyógypedagógiai (fejlesztési eredmények pl. 3-612 hónap múlva) tapasztalatot nélkülöző orvos? Aki lemondásra sugallja a szülőt. A fejlesztésben az orvos (ha nem csinálta, de legalább nem látta elégszer) egyszerűen; inkompetens. A fogyatékosság nem orvosi kérdés. A rehabilitáció sem, tévedésből és kompetencia harc okán medikalizálódik (lesz orvosi problémává) számos rehabilitációs probléma, az életet tanítani kell, ezért a rehabilitáció komplex, gyógypedagógiai folyamat (testvázlat, én-kép elfogadása, a megmaradt kompetenciák feltérképezése, gyakorlás, életvitel – új módon, stb.) Az ötvenes-hatvanas években még kísérlet sem történt a magyar siket jelnyelv megalkotására, német modellt kívántak Magyarországra adaptálni. Micsoda igénytelenség! Fogyatékos ügyünk –átmeneti fejlődés után- ismét visszafelé lépked. Nekem is van még régi, gyógypedagógiai tankönyvem, ahol krimibe illő, s a valóságot erősen torzító, ahogyan a sérült, fogyatékos embertársaink mentális és szociális képességeit jóval alábecsülik a reálisnál. Hisz’ ők fejleszthetők, s a sikeres munka-rehabilitációk, és többéves munkaköri beválás, munkahelyi hűség az élő (s nem tankönyv ízű) bizonyíték: A FOGYATÉKOSOK IS KÉPESEK EMBERI ÉLETRE, HA MI MAGUNK TESSZÜK KÉPESSÉ ERRE ŐKET .

Sokan nem értik még, interdiszciplináris agyam divergens gondolatait; hogyan jön a pedagógiához az esztétika, ahhoz a pszichoanalízis, vagy épp az agy funkcionális anatómiája (pl.: szenzoros multimodalitás: parietális-poszterior agyi kéreg és frontális lebeny, szimbólum feldolgozásnál)?? Emberi életre lényegileg egy ambivalens helyzetben leszünk képesek: elszakadni az anyától, de képesnek lenni újra odakötődni (alkalmazkodni, együttműködni) hozzá is, másokhoz is (széttört duálúnió, újonnan képződött együttműködési formák). Ennek analitikus feltételei a játék (funkciógyakorló, helyzet és szimbolikus játékok), a szimbólumalkotás [ami majd a művészetben is, az absztrahálási képességfejlesztésben 73 is visszaköszön!] és mások szimbólumainak megértése [kommunikáció], valamint az ún. átmeneti tárgy (anyát helyettesítő, majd mást szimbolizáló tárgy, baba, játékcselekmény), és az átmeneti tér (potenciális tér, Winnicott) megalkotása. A potenciális tér nem valós, fizikai tér, egy olyan lélektani tér, ahol a szubjektív átélés találkozik az objektív valósággal. –Ott, ahol létre jönnek a (fejlődést indukáló fájdalmas változások) lélektani jelenségek, a csecsemő elkezdhet felnőni. Persze, jobb lenne, ha a potenciák (a megvalósuló lehetőségek) terének nevezték volna ezt. Ha nincs ilyen ún. potenciális tér a gyermek, ún. játékra való képessége (és a játékszervezés adta fejlődési lehetőség) sérülést szenved. A potenciális tér is, az ún. anyapótló átmeneti tárgy is; út a csecsemő (anyával való duálúnió) világából a nagyvilág (társak és dolgok) felé. A potenciális tér képzésére azonban a tánc, zene és kutyaterápia kifejezetten jó eszköz. A játék a szimbólumképzés előfeltétele, ami így a kommunikációd, de a „kulturális élményekre való képesség” (Winnicott 1971, Playing and reality) előfeltételei is. Ha sérült az anya-gyerek kapcsolat sérülhet a gyerek leválása az anyáról, a kisgyerek agressziója az anyát a külvilágba akarja helyezni, a duálúniót megszüntetni. A kutyával való kapcsolat segíthet újraírni a potenciális teret, (a potenciális tér mindig a kapcsolat eredménye) ekképp a szimbólumképzést, az énhatárok újra megvonását.

73

abstractio, ab-el, elhúz, kivon, eltávolít, absztrakt = elvont, fogalmi, nem érzéki és konkrét

42

43

És… nézzük a kutya viselkedésének és az embergyermek fejleszthetőségének egyéb, más háttereit is… félre téve Ockham borotváját 74 … Az esztétika, a művészetről való filozófiai tudás is tud valami hasonlót a fentebb tárgyaltakról, a szimbólumokkal az ember (és a kisgyerek) önmagát artikulálja. A lét töredékes, mind a gyermek, mind a felnőtt világában, persze más okból, és egészen másként. A tessera hospitalis, a kétfelé tört cserépdarabok törésvonala szabálytalan. Valaha, amikor barátok, szerelmesek szétváltak, egy széttört cserépdarab két felét adták egymásnak. Még ha hosszú évek múltán is, még ha a külsejük erősen megváltozott is, a nyakban hordott és összeillő cserépdarabok segítettek egymás újra felismerésében. A szimbólumok jelentősége az újrafelismerésben van, és az önmagunk szimbolikus megalkotásában, de a kultúrával való identifikációban is. A szimbólum értelme az eidosz = az alak, az ősegység, nem csupán a Gestalt (egészalak) értelmében. A lét egységben való látása és megélése. A szimbólumainkkal lakjuk be a világot, az ellentétes elemeket velük tesszük egy harmonikus egésszé. Magasabb világegységet már vallási spirituális szinten élünk meg. A winnicotti „kulturális élményekre való képesség” azért fontos, mert e nélkül nincs társadalmi-kulturális-nemzeti, csoport és családi identitás, de még a szubkultúra értelmében vett családi-csoportidentitás sem. Az egyes, a különös csak magában álló léttöredék, így a művészi szép (mint szimbólumrendszer egy lehetséges ép rend felidézése –mondja Gadamer, de Heidegger, Arisztotelész vagy Platón is. A filozófia itt is metszi a pszichológiát, ill. az agy szimbólum feldolgozó képességét vizsgálva az agy funkcionális anatómiáját. A kutyaterápia terápiás aspektusait összefoglalva, a fejlesztési terület lehet: rossz kapcsolati struktúrák, - kapcsolatépítés – társas öröm, EMPÁTIA! a szimbolikus játék – a potenciális tér zavarai!, - az elakadt fázison való túllépés, a kontaktus, szeretet, érintés hiánya, - stimuláció, bizalom, közelség – távolság, a kommunikáció és a szociális viszonyulások – az együttműködés problémái, ide értve az érzelmi reprezentációk felismerését, az embergyerek szociális kognícióját, 5. mozgáskorlátozottság, progrediáló 75 látáscsökkentek vakvezetésre előkészítése, 6. TÁRSÁLLAT – a kutya feltétel nélkül tud szeretni. Ez spirituális és pszichológiai kategória is egyben. Maga a szeretet, a kapcsolódás és együtt-lét a terápia alapja.

1. 2. 3. 4.

1. a rossz kapcsolati struktúrában élők, legyenek bár fogyatékkal élők (így másodlagosan szenvedik el az anyai szorongást, elutasítást), vagy épek, a társas (lehetőleg nem több, mint 4-7 fő!) terápiás akciókban és a kutyával-kutyákkal való interakciókban lehetőség nyílik az egyes kapcsolati zavarok, félelem, passzivitás, vagy épp az ún. EMPÁTIA - DEFICIT KORRIGÁLÁSára. A kutya (állat) feltétel nélkül fogad el – ez már önmagában therapia = szolgálat. Elég szomorú, hogy a kutya (delfin, ló) e tekintetben túltesz szülőkön, papokon! A tudatos felvezető (nem elég a kutyát ismerni, etológiát, biológiát végképp nem elég tanulni) és/ vagy pszichológus/ gyógypedagógus észreveszi, s ügyesen (nem sértő módón) visszajelezni a fiatalnak, majd konstruktív modellt adni a kutyával való együttműködési formákra (kérj, parancsolj, csak viseld el, figyeld meg, kérj másképpen, jutalmazd, kell-e félned?, stb.)

74

Ó, Sir William Ockham –minő primitív módon- azt gondolta, hogy egy tudományos probléma megoldásához le kell nyesni (!) minden, oda nem illőt (problémát, részletet). Magyarul, a problémához tartozó kontextusokkal, sőt; társtudományhoz tartozó analógiákkal, a már megismert tényekkel nem kell törődni. Igen ám, de „részlet”, kontextus és tágabb összefüggési környezet nélkül semmi nincs: a világ; háló, hálózat, összefüggés, harmónia. 75 progressio = előre haladás. Gyógyíthatatlan folyamatok végstádiumát csak lassítani lehet, de időben felkészíteni a beteget új állapotára, ez már orvosi, vagy rehabilitációs kötelesség.

43

44

2. A kutya és mások reakcióinak tudatossá tétele (minde reading, empátia) segítheti, hogy a kliens sajt magáról és másokról is tudjon gondolkodni, saját és mások érzelmeinek felismerése, helyes viszonyulások kialakítása. Mindeközben nagyon szeretni és élénken figyelni kel a kliensekre, akár túlzó módon. Új reprezentációk építése folyik, a múlttal nem törődünk, jóindulatú, elfogadó, szeretetteljes légkört kell biztosítanunk. A kutyával való játék majd spontán átmehet a „kutya ürügyén” való játékba, ajándékozás, kutya etetés, labdás (arányaiban kevesebb) vetélkedés, szimbolikus bekebelezés, imádni a kutyát, vagy védekezni, pl. két fiatal játssza a kutyát, vetélkednek, szimbolikusan agressziót élnek ki, 3 – 4. ha a szülő nem érti a csecsemő jelzéseit, „félre hangolja” azokat, beáll az ÉRZELMI KOMMUNIKÁCIÓ zavara (bizonytalan, gyorsan váltakozó érzelmi klímájú családok). A kisded az ő korában csak mások érzésein keresztül tudja megélni a sajátjait (anyai visszatükröző funkció), ám ha ez felnőttkorban is így marad, az intenzív, akár veszekedős pillanatokat/ helyzeteket fogja keresni, provokálni -felnőttként is. Paradox módon nem tudván mit kezdeni a nem intenzív, de kiegyensúlyozott hangulati szakaszokkal. Mindig szenvedélyességet, akár veszekedést, extrém izgalmakat keresve. Ez a személyiségzavar egyik alapfeltétele, örök magányra kárhoztatva az illetőt (kötődési s alkalmazkodási problémák). Mások simogatása, érintése, gondozása, a kutyával (majd remélhetőleg később a társakkal) való fesztelen, szeretetteljes, de felelős (!) kapcsolat terápiás hatású, már önmagában (etetni-itatni, sétáltatni, kifésülni, stb.). Ha az otthoni alaphelyzet ellenséges, veszekedős, elhanyagoló, a pozitív terápiás légkör (feltétel nélküli elfogadás, ítéletmentesség, szabadon indított akciók, stb.) egy másik, lehetséges, konstruktív szociális mintát ad a kliensnek.

………………………….

5. A mozgás megnehezítettségével járó esetekben a legalább 25 kilogrammos testtömegű kutya tud segíteni a kerekesszék megmozdításában, húzásában, irányított húzásokkal a kliens kiemelésében a kerekesszékből, a kliens botladozó járásában. A póráz finom rántásaival állandó, nonverbális, pillanatról pillanatra változó és kontrollálandó (!) kontaktus teremthető súlyos fokú látássérülés esetén a vakvezető kutyával. A kutyaterápia része, minden, a kutyával való együttműködés tanításakor a tanult tehetetlenség (learned helplesless) oldására is jó, ha kutyával segítjük az arra rászorulókat. Ökológiai szinten (rendszerben) való gondolkodás esetén kitűnik, az állat nem ellenség, nem idegen, létünk alapfeltételei (lét = együttlét), velük sokkal színesebb e világ, számtalan módon segíthetnek nekünk. Persze, ez egyáltalán nem ok az állatok kihasználására. Ha kiírtjuk őket, szükségszerű, hogy majd mi is velük pusztulunk, ez ma ökológiai és cönológiai tény. A filozófia ezt így fogalmazta meg: a lét = együttlét, Mitsein (Heidegger), être avec 76 (Jean-Paul Sartre), e bolygó nem (kizárólagosan) az emberé. Magam 1994 óta tanítom (antropológia, filozófia) az egyetemen, hogy az embert nem szakadék választja el az állatoktól. A fokozatbeni különbség elfogadható, de az az éles és mechanisztikus metafizikai határ, amit Descartes húzott a lélektelen állat-automaták és a cogitáló (gondolkodó) emberi lény közé, alaptalan és valótlan. Descartes állítja, gondolkodom, tehát vagyok, jóllehet a lét nem gondolkodik, hanem van. Jobban járt volna Descartes, ha megkérdezi, de tulajdonképpen: KI IS AZ, AKI GONDOLKODIK? 76

A sejtek eleve segítségre szorultak a puszta létezésükhez. A ma ismert kloroplaszitsz, a mitokondrium működése a sejt által „lenyelt”, befogadott Paracoccus denintrificans), ún. endoszimbiótáktól függ. (Cianobaktériumos, Bíborbaktériumos eredet?) Nem működik a sejtmembrán modell, az elősejt, a sejtszervek lehetséges alakulása sem – minden csupa hipotézis, és ezért még fizetés is jár. Ma még a sejtek alaptégláinak sincsenek meg az elfogadható modelljei, így a sejtek, mint a szervek alaptéglái nem tudják felépíteni az evolúciós élőlényeket sem…

44

45

Ily módon eljuthatott volna a Tudathoz, a Végső Valósághoz, a Végső Megfigyelőhöz… Annak a téveszmének, hogy az állatot nagy szakadék választja el az embertől, egyszerre több oka-eredete (nem is biológiai!) van. Nem vettük észre, hogy sokkal több eszközkészítő, államalkotó, csoportosan élő-munkamegosztó és ún. szociális kognícióra képes állattársunk van. A módszertani materializmus (mindennek csakis anyagi oka van), a Marxizmus, a tudományos pozitivizmus, de katolikus vallási ortodoxia is, mely szerint az állatoknak nincsen lelkük, nos, mind oda vezetett, hogy az állatokat megegyük, feldolgozzuk, lenézzük, az embert a lét csúcsára helyezzük, holott látszik, nem ott van. Evolúciós biológia tanszékek jönnek létre, igaz, maga az evolúció, bizony, még ma sem bizonyított. –Kit érdekel? Szent Ferenc, Buddha ugyanazon munkálkodott, az EGÉSZLEGES VILÁGFELFOGÁS és az EGYÜTTÉRZÉS megteremtésén. A keresztény ideológia és teremtésmítosz szerint a Föld és minden állata az ember birtoka –de ez nyilvánvaló tévedés. Mert a Lét nem birtokolható, a létezés csupán átélhető. Az együttérzés nem tesz különbséget és nem választ el egymástól senkit és semmit. Az együttérzés, ha igazi, már nem lát különbséget „én” és a másik” között. Az állati lét méltóságát újra el kell ismernünk (vö.: természeti népek jóval fejlettebb létszemlélete, „zöld” magatartása, ökológiai szemlélete), nem csupán nyersanyagnak tekintve az állatokat. Kihalnak a krokodilok, csak mert divat a bőrükből készült csizma?? Martin Heidegger, a német posztmodern filozófia méltán jelesnek mondott alakja trónfosztotta az embert: fajunknak nem a lét királyának kell lenni, az is jó lenne, ha a lét pásztorai lennénk, nem pedig e bolygó felzabálói, hanem visszaszerezni azt az állatokkal kapcsolatos empátiát, ami a természeti ember sajátja volt. Senki nem vitatja, hogy muszáj az állatokat a természetben is megfigyelni, mégis érthetetlen, az állat – ember viszonyt kutatva, hogy számos biológus-etológus (legalább időszakosan) miért nem lakik együtt állattal? Olyan döbbenetes felismeréshez juthatna, ami már évezred óta az állattartók sajátja: az állataink többsége értelmes, az embertől tanulni tudó, legalábbis: maga az emberi környezet INTELLEKTUÁLIS INDUKCIÓT jelent számukra. Kutyát kennelben etológiai tesztelésnek alávetni módszertani hiba, a kutyának a kertben, a lakásban, ember mellett van a helye, mert ebben a „biotópban” zajlik fafejlődése több, mint 15 000 éve. A kutya is tanul a társtól, az embertől, nos, ez kulcspozícióba helyezi –ha az ember tovább akar vele együtt élni. Maga az emberi, stimulatív, inger gazdag környezet olyan, eleddig alig megnyilvánuló, biológiai potenciát mozgósít, ami azért már egy ’evolúciós ideje’ és egyfajta mélységben már az állat sajátja. Az élőlények ún. önfelülmúlása (Selbstüberbietung –Raner) mutatja a biológiai potenciát, ami mindig több a megnyilvánuló képességek színvonalánál. Az állat (a létező) kezdi meghaladni önmagát. Ez a fejlődés, a változás jele. Az egyoldalúan, erőszakosan sugallt - elvárt evolucionizmus azt sugallja: minden csak alkalmazkodik a környezethez. Ez nem igaz. Számos állatfaj számára a környezet évmilliókig ugyan az volt (lásd; krokodilok, bojtosúszós hal, kardfarkú tarisznyarák, a Ginko biloba [páfrányfenyő], a maradványhal [Latimeria chalumnae] maga a trilobiták szeme –ami ma is „beválik”, etc.). Mégis, számos faj változott, igaz, ma már tudjuk, a mutáció nem véletlenszerű változás. Azt is tudjuk, számos állatfaj számára a környezet folyamatosan és hirtelen változó, -mihez lehet ilyenkor alkalmazkodni? 77 Ráadásul, az ember jelenléte óta, endémikus fajok (csak egy tájon, vidéken élő faj) alig léteznek (emberi szállítás és az ezzel járó fertőzések is).

77

ha minden gént egy másik szabályoz… végtelen regresszust kapunk. Világos, kell lennie olyan génnek, ami már egyszerre szabályozó is, strukturális is. De hogy ez lépésekben, véletlenszerűen hogy alakul ki… ennek a matematikai valószínűsége oly csekély, amire a nyelvi szinonima lehetetlenség.

45

46

Sok biológusnak eszébe sem jut: a bioszféra ÉS a környezet csak relatíve diszkrét fogalmak, a létező és a létező környezete interaktív viszonyban van egymással. Kutyánál az emberi környezet egy interaktív egység. Ezek igazán nem elválaszthatók, s ekkor már az evolúciós ortodoxia (a lamarki és darwini tanok „csiszolatlan” kritikátlan továbbélése) is tarthatatlan. Evolutio = a tekercs kigöngyölése, kifejlődés; mint egyirányú folyamat. Ám lehet, hogy az evolúció nem egyirányú. Ráadásul ökoszisztéma és (a mai napig még megmagyarázhatatlanul létre jött) replikáló molekulák 78 , talán teljesen egyidősek. Nem beszélve arról, hogy molekuláris szinten nem lehet (vagy: erősen valószínűtlen) apró lépésben, egymásra következő véletlenszerű változással fejlődni, s ezt maga Darwin is átlátta, leírta 79 . E tény sajnos rendre nem kerül említésre. –A ló szemellenzője? Egy (korábban) működő modellbe kapaszkodunk. De az evolúciós modell mai, igen szerteágazó és részletekbe menő tudással már ellentmondásos. Új modell kell. Evolúciósan a kutya – humán interakció nem megmagyarázató, ezért kell inter és transzdiszciplináris modellhez folyamodnunk; etológia – fejlődéslélektan – gyógypedagógia, sőt, kommunikációs ismeretek bevonásával. Az evolúciós ötlet sugallata szerint, maga a folyamat egyfajta vetélkedés, a „kiválasztódás” (a nyugati ember agyából nem elehet kitörölni a vetélkedést, a birtokvágyat, meg az ölést), a lét „csúcsáért” való küzdelem. Ezt a küzdelmet talán csak az ember vetíti a világra. A létért való küzdelem. A lét nem küzd, bizonyos értelemben pedig nem is fejlődik, nem megy sehová: Van. És a küzdelem szó oly sokszor kerül elénk, mintha az evolúció csupán a túlélésről szólna. –De mit is kell túlélni? Filozófiailag: A lét nem túlélés. Legalábbis, csak az, semmiképp nem. A túlélési elv szerint; a létező más létezők rovására, majd önmaga megelőző minőségének rovására változik, hogy létezzen –csakhogy a lét maga: mindig együttlét. Ha csak azzá válna, csupa kényszer és szenvedés lenne. Bölcseletileg: a lét, így az állatok (növények, gombák) léte és sokfélesége nem teleologikus: nincs végső célja: önmagáért van, így nem törekszik sehová. Akkor mihez kell alkalmazkodni, mit kell minduntalan túlélni?? Az adaptácionizmus sokszor még csak nem is logikus, pl. az aljnövényzethez alkalmazkodó lepke mimikrijével nem csak a potenciális ragadozókat kerüli el, de a saját párzótársait is, így önnön túlélést akadályozza. Szerintem minden élőlény, amennyire alkalmazkodik a környezetéhez, olyannyira alakítja is biotópját. (Létező és környezet dinamikus Egy-ség.) Az emberi kultúrában (ideológiában, a katolicizmus, de az evolucionizmus szerint is) az ember helye nárcisztikusan kivételes, ő a lét, a teremtés csúcsa. (Kivéve: természeti népek, indián kultúrák.) Jaj, annak, aki manapság ezt meg meri kérdőjelezni… Messze nem csúcsról van szó, hanem az emberi agyféltekék funkcionális aszimmetriájáról, (1) a bal féltekés ráció, (2) a konvergens és kauzalista-lineáris gondolkodás (és következményképp a jobb féletekei egészlegesség, intuíció, érzelmek elnyomása), valamint (3) az emberi eszközhasználat egyeduralmáról. (Ma már megannyi tanult állati eszközhasználat felderített.) Az előbbieket várjuk el az állatoktól, mondván, ti ebben messze lemaradtok tőlünk, emberektől! Csakhogy nekik erre nincs szükségük, nem azért nem jó szimbólumolvasók, és nyelvhasználók, mert nem képesek erre, hisz’ laborban képesek ezt is megtanulni, inkább: az állatoknak nincs humán módozatokra szükségük! 78

Sejtmembrán, autokatalikus fehérje hálók képződése, az örökítő anyag másolása, negibaktérium-sejt modell, etc. Charles Darwin (in: 1859 The Origin of Species): „Ha be lehetne bizonyítni, hogy van olyan szerv, ami nem keletkezhetett számos és egymásra következett apró módosulás révén, akkor az én elméletem feltétlenül megdőlne.” –Már pedig az élő sejtben csak ilyenek vannak (citocentrum, endoplazmatikus retikulum, membrán felépítés etc.)! Ez azt jelenti, hogy a működő-szaporodó, más sejtekkel együttműködő sejt összes, több száz alapegységével és biokémiai mechanizmusával egyszerre kellett, hogy létre jöjjön (vö.: intelligence design álláspont, ezt nem muszáj ignorálni). 79

46

47

A különbségek a biológiai variábilitásból, a ’lét sokféleségéből’ adódnak, ennek a sokszínűségnek örülni kell, és törekedni rá, hogy megőrizzük azt, amit még nem pusztítottunk el. A fajok nem öröktől valók, ekképp a variábilitás nem csak vertikális, de horizontális dimenziókban is igaz. Isten –úgy látszik, pluralista. Az állati tudat alakítható –ez a ’munkára foghatóság’, az emberi környezetben való működésének az alapja. Az indukció (emberi magatartás, technikai környezet, stb.), az alakítottság, és az embertárshoz kötődés olyan ERŐS INGER ÉS MEGHATÁROZÓ KÖRÜLMÉNY is egyben, hogy az ’ember biotópjában’ élő állatok figyelme és tudati működése inkább a szociális kogníció irányában fejlődik. Különösen szociális állatok esetén (genetikai-etológiai diszpozíciók). Az evolúciós változások (nem fejlődések) során az alkalmazkodást (adaptáció) a markáns átalakítás, a természet asszimilálása váltja föl az ember megjelenésével. A gének helyett mémek, a kulturális gének, a szociális, majd individuuális tanulás lesz a meghatározó. Ebbe a folyamatba már a kutyák, a delfinek is beletartoznak; szociális tanulásuk folytán felülírják korábbi, genetikusan meghatározott magatartásukat. Változnak, újulnak. „Humanizálódnak”. De hogyan lehetne állatterápiáról írni egy tudományos dolgozatban anélkül, hogy annak etikai aspektusát ne érintenénk? Ráadásul az állati tudat is mutat intuitív, s rendre bekövetkező (= tudományosan megfigyelhető jelenséget). A ráhangolódás jelensége ismét felveti a „metafizikai,” a szenzoros csatornán kívüli, „percepción túli percepciót”, sajátos kapcsolódási módot (ESP: Extra Sensoric Perception). A vallások –a kereszténységet kivéve) rendelkeznek egy ún. antropomorf hagyománnyal, az állatokat-növények értelmezését illetően. Megint hibás az elnevezés, mert inkább (és nem is annyira indokolatlan!) animizmusról van szó, minden élő, s mindennek van egy sajátos tudata (vö.: Buddhizmus). Legelébb a keresztény világlátás értékelte le állatokat, minden az emberé, s az állat lelketlen teremtmény. Aztán Descartes (l’homme machine elv, az állatoknak nincs lelkük, mert nem gondolkodnak, ők bio-mechanikus gépek [ún. létrendi lefokozás, metafizikai határ ember és állat között] ez a „felvilágosodás” kora, amikor a vallást a tudomány és a benne való feltétlen hit váltja fel) után, az orvostudomány és a technicizmus okán is, agyunkban minden mechanomorf lett. Még maga az ember is, korunk „túl-tudományos” paradigmájában csupán bio-pszichogéppé vált. Inkább csupán kiüresedett életünk sugall egy mechanisztikus világot, a világ azért gazdag, sokrétű, és semmiképp sem mechanisztikus. És, végre, szobor emlékműveket kellene építenünk, rekviemet 80 írnunk az érettünk oly sokat szenvedett, sőt, megannyiszor fölöslegesen és méltatlanul elbánt kísérleti állatok mementójára. Szívünk ajtaján (szív = mag 81 ) csak belül van kilincs, CSAK MAGUNK NYITHATJUK MEG TUDATUNK, magunk határozhatjuk el a változásunk; szemléletben, attitűdben, szokásban, irgalmasságban, együttérzésben. Akit pedig érdekel, hogyan is látja egy kutya az ember világát?, -talán olvassa el Malacz kutya könyvét 82 –de ez már rólunk, emberekről szól… ______________________________________________

Az egyetlen élőlény a nap alatt, amelyik jobban szeret téged, mint önmagát: a kutya. Josh Billinghs (Hanry Wheeler Shaw)

80 81

requiem: A (katolikus) latin nyelvű gyászmise -és zenéje

mag, központ, majd szív; cor, cordis (Latin), coeur (Francia), corazón (Spanyol), Herz (Német), heart (Angol), ám a lényeg a magyarból jön: Egy = Mag → (ki)Virág(zik) → Világ (Egy – Sok, de a központ, központ marad) 82 Emberállatok –Malacz kutya szemével. (a: www//zeneterápia.extra.hu oldalon belül található meg)

47

48

A TERÁPIÁS KUTYA VÉDELME Az állat asszisztált terápiák során fölöttébb tanácsos felmérni, mi a kutya teherbíró képessége? Mennyit bír alkalmanként, és hetente, és milyen célcsoport ellátásában jó igazán? Részt vesz-e a terápián autista, pszichotikus, elsősorban agresszív, vagy ha csak időnként is, impulzusait uralni nem tudó egyén (súlyosabb Borderline kórkép, impulzus-kontroll zavar, szadisztikus megnyilvánulások, Tourette szindrómában a túl zavaró, főleg: a kutya számára nem kiszámítható indulatkitörések, stb.). Fontos tisztázni a kliensek részéről várható-e, s milyen reakciók várhatóak, amire –a kutyával kapcsoltban is fel tudunk készülni. Ismétlen, a kutyaterápia nem felvezetés, ha terápia, akkor az felépített, úgy nagyjából, a harmadik alkalom után, a kliensek ismerete után egyfajta terápiás vázlat az ember fejében (többnyire) már kialakul. Egy nagy költséggel, türelemmel,1-2 évi intenzív tréningekkel kiképzett, orvos által jól karban tartott kutya munkaképességét veszélyeztetheti, ha a kutya:

1) nem a neki való kliensekkel dolgozik, 2) önnön munkaképességéhez képest túlterhelt, 3) inzultusok, bántalmazás éri a kliensek részéről („őstörés”, bizalomvesztés)

4) 5) 6) 7)

rekreációja, játszása – mozgása nem, vagy nem elégséges méretékben biztosított, tendenciaszerűen nem tudja pontosan (biztonság, feladattudat), mit várnak el tőle, orvosi kontrollja nem rendszeres, vagy csak felszínes ismerve a hazai viszonyokat 83 , egészségre káros környezetben tevékenykedik

Nem baj, ha egy kutya „csak” gyerekkel, látássérültekkel, vagy csak mozgássérültekkel foglalkozik. A lényeg, hogy a kutya se kapjon burn out (kiégési) szindrómát, a kiégési tünetek persze a gazdit (terápiás felvezetőt) is veszélyeztetik. Ha kiderül (figyeljük meg!), hogy a kutya pl. jól működik együtt értelmi fogyatékosokkal, de ha a gazdinak és a kutyának valami rossz érzése, gátlása támad, pl. pszichotikus betegek ellátása közben, ne erőltessük a problémásabb munkát. Nagyon fontos, hogy együtt dolgozó terápiás kutyás ismerjék egymást. A barátságba beleszólásunk nincs, ezt ők döntik el egymás közt. Tudniillik, nagyon jó, ha a kutyák egymástól tanulnak, valamint –a hatékonyság okán is- felváltva dolgoznak. Különösen nagyobb létszám esetében, pl. idősotthoni ellátásban. A kutyás is kiéghetnek, ezért fel kell mérni a munkabírását, és oda kell figyelni aktuális állapotára, sőt, menjen a kutya „táppénzre”, vagy szabadságra, ha kimerült, vagy csak kicsit is beteg. A kutya is ember, joga van jó életminőség megszerzésére, a pihenésre is.

83

Ismerünk olyan egészségügyi vállalkozót, ahol a betegek 18 fokos szobában voltak, a folyosón patkánymérges doboz volt található (a méreg a kutya vesekárosodását okozza test szerte apró, diffúz bevérzésekkel, életveszélyes kumare-hatás), a kertben bolhás macskák laktak. A lambériából kiálló rozsdás szögek mindenkire veszélyt jelentenek, stb.

48

49

K ö sz ö n e t ny i l v á n í t á s o k

A ku ty a sze re te t é t, a z ál l at o k k a l k a pcs o l at o s a tt i tű dö t nem kön nyű vizsgálni (viselke dés- lé le ktan), me rt ig en kom ple x je len ség rő l van szó. A le gmeghatáro zó bb a szülő i mi n ta: ha a szül ő fél a kutyától, a kisgyerek ezt kr i ti k a n é l kü l é pí t i b e a m a g a ta r tá s á b a , a ká r f e l nő ttkori undor, fé lelem, ső t ; fób i a m é r t é k é i g . A z a g y e r e k, aki l á t ta a s z ü l e i t l o v a t, ku t yá t si moga tn i , etetni, s empatikusan megérintette a szül ő pozitív érzéseit, nyitott marad az állatokkal szemben. Számtalan esetben az állat l e n é ze t t „ t á r g y ” , s r e n g e te g n e g a tí v i n d u l a tot vetítünk rá -legalábbis mi, Ma gyarok. A m i e n g e m i lle t r e n g e te g e t tan u l t am (!) : ♦ Malacz (Malkuth) kutyám tól, a terápiás ♦ Alma (gazdi: Lévainé Kápolnás Iboly a) v a l am i n t a s zi n túg y t e r á pi á s ♦ R u m l i k u ty á tó l (g a zdi: Kása Melinda). A m o t i v ác ió t , de a b á to rí tá s t i s , ho g y vé g re n ag y o bb á t t e ki n té s be n , teh á t g y ó g y pe dag ó g ia i é s te r á pi á s s ze m p o n to ka t i s f e löle lő munka szülessen, a S A N S Z 84 a l a pí t v án y t ó l k ö l c sö n ö z te m . A z ő m u n k áj u k i g a z i ú t tö rő m u n k a, s z o lg á la tu k kiterjed a vakok, értelmi, sőt ; a h a lmo z o t tan fo g y a té k kal é lő k ellátásra, és pszichotikus betege k gondozására is. Nagyon sok új ismeretet ta nított nekem, a lapáttal fej be ve r t, u tc án t a l á l t K áKá Bushundi kutyám, aki, bár minden kutyát dominál, hihetet le n tü re lme s é s együttmű kö dő a látá ssérült ki s gyermekekkel. Bár Figura Ú r hölgy nem vesz részt segítő m u n k á b a n , a r a g a s z ko d á sá v a l é s sze re te t é ve l , é s a z za l a z é ln i akarással, mely segítségével visszajött a h a l á l bó l , h i s z ’ m aj d m i n d e n c s o n tja törött akkor éjjel, mikor a körúton elütötték -és ott hagyták haldokolva. Mégis, megmaradt a bizalma az em ber irán t. K ü lön kös z ö n e t i ll e ti m e g v a rj aim a t - do lm ány o s va r j a im a t: S w e e t - e t , Ka r din ál ist, B a bó t, Kor á t, N oë l t, [… ] akik felnyitották szemem az állati t a l ál é kon y s á g r a , e s zkö z k é szí té s r e é s i n tel l i g e n c i á r a .

84

Segít a Négylábúak Szeretete –kutyaterápiás alapítvány Debrecen

49

50 A KUTYA

10 KÉRÉSE

1. Minden elválásunk, —még ha rövid időre is hagysz magamra – fájdalmas nekem 85 . Kérlek, vedd ezt fontolóra, mielőtt magadhoz veszel. 2. Ne szidj, ne büntess szigorúan. Neked van munkád, szórakozásod, vannak barátaid —nekem csak te vagy. 3. Kérlek adj elegendő időt arra, hogy megértsem, mit vársz tőlem. 4. Mielőtt megütnél, gondolj arra, hogy akár könnyedén összeroppanthatnám a kezed —mégsem tennék ilyet, soha. 5. Kérlek, beszélj hozzám, ha szavaidat nem értem mindig, hangodról és a hangsúlyokról jobban értelek, m int te engem… 6. Fontold meg, valamikor szabadon éltem, engedd, hogy időnként erdőn-mezőn szabadon futkározhassak. természetesen ez neked is jót tesz. 7. Kérlek, ne sajnáld tőlem a jó falatokat. Amit tőled kapok, az mindig ízletesebb. Add szolgálat nélkül 86 is, legalább néha. 8. Te vagy a gazdám, és nem mások. Ne kérd, hogy másoknak is engedelmes legyek 87 , bohóckodjam nekik. 9. Ne feledd, hogy idővel nekem is kialakulnak az egyéni szokásaim, jellemvonásaim. Ebben nagyon hasonlítok az emberekre, kérlek, fogadj el engem is egyéniségnek. 10. Add meg nekem, hogy gondoskodsz rólam, ha öreg, ha beteg leszek –hiszen te is megöregszel egyszer.

DUNKEL NEPOMUK NORBERT

© 2008

85

Falkalény vagyok. A lét: együtt-lét. feltétel nélküli szeretet, ajándék, megosztás... 87 A terápiás kutyának szót kell fogadni idegeneknek (a klienseknek) is. 86

50