! ! A DNS szerepe a bizonyításban ! OTDK DOLGOZAT ! ! ! ! ! !
Eötvös Loránd Tudományegyetem Konzulens: dr. Finszter Géza
! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
Készítette: Duzs Edit Neptun-kód: OVDFS3 V. évfolyam 2014. január 21.
! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !1
!
! ! ! ! ! !
„A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-12012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása, és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg”.
! ! ! ! ! !
! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !2
! ! ! ! ! ! ! TARTALOMJEGYZÉK ! 1. Bevezető gondolatok ............................................................................................................4 2. A DNS története ....................................................................................................................6 3. A DNS vizsgálatok jelentősége ...........................................................................................10 4. A nyomozás .........................................................................................................................11 5. A DNS megjelenése előtti nyomozás ..................................................................................12 6. A Személyazonosítás ..........................................................................................................15 6.1.A Személyazonosítás problémája a közigazgatási jogban ....................................21 6.2.A Személyazonosítás problémája a polgári jogban
.............................................24
6.3.A Személyazonosítás problémája a büntetőjogban..............................................27 7. A BSZKI-ról........................................................................................................................29 6.1. Daktiloszkópiai Osztály .......................................................................................30 6.2. Fizikai-kémiai Osztály
.........................................................................................30
6.3. Igazságügyi genetika-DNS vizsgálat ..................................................................31 6.4. Kriminalisztikai Osztály .....................................................................................31 6.5. Orvosszakértői Osztály .......................................................................................31 6.6. Szerves kémiai analitikai Osztály .......................................................................32 8. IRM rendelet a DNS-profil meghat. szakmai-módszertani követelményeiről………….....35 9. A bizonyítás ........................................................................................................................36 9.1. A bizonyítás törvényessége ..................................................................................36 9.2. A bizonyítékok értékelése
....................................................................................36
9.3. A bizonyítás eszközei ..........................................................................................37 9.3.1. A tanúvallomás .........................................................................................37 9.3.2. Szakértői vélemény
..................................................................................37
9.3.3.A tárgyi bizonyítékok...............................................................................39 9.3.4. A terhelt vallomása . ................................................................................40 10. A bizonyítási eljárások .....................................................................................................40 10.1.Szemle .................................................................................................................40 10.2.A helyszíni kihallgatás ........................................................................................41 10.3. A bizonyítási kísérlet
..........................................................................................41
10.4. A felismerésre bemutatás ..................................................................................41 10.5. A szembesítés ....................................................................................................42 10.6. A szakértők párhuzamos meghallgatása ............................................................42 11.Tartalomjegyzék ...............................................................................................................44
!
!
!3
! ! ! ! ! !
2013 A DNS szerepe a bizonyításban 1. Bevezető gondolatok
!
! Megcáfolhatatlan és könnyen belátható tény az, hogy léteznek olyan örök kérdések, univerzális problémák a világon, melyre az emberiség minden korban keresi a választ. Elmondható, hogy ezekre a problémákra, kérdésekre minden korban más és más választ, megoldást tekintenek elfogadottnak. Mindannyian tudjuk, hogy ezekre a kérdésekre nem létezik tökéletes és egyben hibátlan válasz. Senki által sem vitatható tény, miszerint a büntetőügyekben a nyomozás során fel kell tárni az elkövető személyét, majd a Büntetőtörvénykönyvnek megfelelően szankcióval kell őt. Mivel azonban a büntetőbíróság csupán valószínűsítésre nem alapíthatja az ítéletét, így szükség van olyan bizonyítékok feltárására, amelyekkel minden kétséget kizáró meggyőződés kialakítását lehet alátámasztani, vagy legalábbis segítik annak a kialakítását, illetve amelyek egyúttal minden kétséget kizáróan állapítják meg az adott személy kilétét, elkövetői mivoltát. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény 7. § szerint Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg. A bűncselekmény elkövetésével vádolt személyek kutatásának különböző módszerei léteznek, amelyek egyébként folyamatosan változnak is. Dolgozatomban kitérek arra, hogy a DNS milyen szerepet tölt be az elkövetők azonosítása során, de vizsgálódásaim kiterjedtek ezen túlmenően a DNS megjelenését megelőző nyomozásokra is. A feltárt bizonyítékokat külön-külön is figyelembe kell vennie az eljáró bírónak, de azokat összességében vizsgálja végül. A !4
döntését meghozó bíró az ítéletében a bizonyítékokat köteles értékelni, illetve, ha valamelyiket figyelmen kívül hagyta, köteles azt magyarázattal ellátni. A legbiztosabb személyazonosításra olyan biológiai tulajdonságok alkalmasak, amelyek nem változnak az életkorral, a környezeti hatásokkal, viszont kellő sokféleséggel rendelkeznek, így mind ennek köszönhetően az egyedek között különbséget lehet tenni. Természetesen mindig az adott korszak tudományos színvonala határozza meg a biológiai maradványok vizsgálati lehetőségét, amelyek nemcsak a bűncselekmény megvalósulásának helyszínén keletkeztek, hanem egyben azokkal összefüggésbe hozhatóak. Szakdolgozatomban megvizsgálom, hogy mik a kriminalisztika új módszerei a büntetőeljárásban, és miként kerülnek felhasználásra a bizonyítás során. Célom megvizsgálni, hogy a büntetőjogon kívül más jogágakban – közigazgatási jog, polgári jog – a bizonyítás során a DNS milyen szerepet tölt be, hiszen az általános vélekedés ellenére a személyazonosítás problémája nem csak büntetőperekben, hanem az említett jogterületeken is hasonlóképpen felvetődik. Dolgozatom elején rövid áttekintést kívánok adni a DNS kialakulásáról, annak a jelentőségéről, majd kitérek arra, hogy a nyomozás során hogyan jártak el a nyomozóhatóságok mielőtt ez a bizonyítási technika megjelent volna. Ezt követően végigkísérem a DNS útját, így a mintavételtől kezdve azoknak a megvizsgálásán – BSZKI –át a bíróság bizonyítás során való alkalmazásáig. A molekuláris biológiában az elmúlt másfél évtizedben történt nagyarányú fejlődés lehetővé teszi, hogy a DNS vizsgálatokat mind polgári, mind közigazgatási, és mind a büntetőeljárásban széles körben alkalmazni lehessen. A vizsgálatokkal kapcsolatban azonban számos kérdés merül fel. A DNS vizsgálat eredményének felhasználását tekintve kerül elő az a kérdés, hogy milyen bizonyító erő tulajdonítható a DNS vizsgálat eredményeként elkészített szakvéleménynek? A szakvéleményben foglaltak megdönthetetlen bizonyítéknak tekinthetők-e? A DNS vizsgálatok bizonyító ereje nagyobb-e, mint mást bizonyítékoké? Önmagában minden kétséget kizáróan elegendő bizonyítékként szolgál? Ezekre a kérdésekre és más hasonló jellegű kérdésekre keresem a szakdolgozatomban a választ, amelyet a lehető legrészletesebben szeretnék elméletben kifejteni, illetve a !5
gyakorlatban megvizsgálni. Az magától értetődőnek tűnik, hogy a bírónak nem áll módjában az a lehetőség, hogy ne foglaljon egyértelműen állást. Ebből következik az, hogy azt a döntést kell meghoznia, amely mellé több érvet lehet felsorakoztatni, és amely a nagyobb társadalmi hasznot eredményezi, amely leginkább minden kétséget kizáróan meggyőződést kialakította benne. A dolgozat elkészítéséhez leginkább hazai szakirodalmat használtam fel, hiszen a hazai szabályozást és annak gyakorlatát vizsgáltam. A szakirodalmak feldolgozása folyamán törekedtem arra, hogy a kriminalisztika témakörében elismert szerzők munkáit idézzem meg. Természetesen a vonatkozó jogszabályok ismerete nélkül nem ismerhetők meg a ennek a speciális bizonyítási módszernek a szabályai, így a dolgozatban helyet kaptak jogszabály-helyek megjelölései, illetve azok értelmezései is. Dolgozatom színvonalának emelése érdekében személyes látogatást tettem a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben, továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban, ahol személyes interjút készíthettem Duzs Évával, illetve a Budapest, VIII. kerület, Mosonyi utca 5-7. szám alatti BRFK objektumában, ahol Árvai Lászlótól kapott információk nyújtottak segítséget.
! ! ! 2. A DNS története
! A DNS felfedezése, szerkezeti modelljének megalkotása a XX. sz. egyik leghatalmasabb felfedezésének tekinthető. Jó pár évvel ezelőtt, hosszú időn keresztül csupán az ujjlenyomat összehasonlító vizsgálat biztosított lehetőséget a személyek egyértelmű azonosítására. Az elkövetők azonban, mint azt mindannyian tudjuk, a bűncselekmény helyszínén nem csak ujjlenyomataikat hagyják hátra, hanem egyéb biológiai szövetet, testváladékot stb. is, amelyek részletes vizsgálatával az elkövetők azonosíthatóvá válnak. Mindezekre figyelemmel a tudósok kifejlesztették a kriminalisztikában jelentős szerepet betöltő DNS vizsgálatokat. Túlnyomórészt a személy- illetve az egyed azonosságának és a származás !6
megállapításának céljából ad választ különböző igazságügyi kérdésekre. Ezekben a kérdésekben keletkező szakértői vélemények a felderítés, nyomozás és a bizonyítás során is egyaránt jelentős szerepet kapnak. Az általános vélekedés ellenére azonban személyazonosításra nem csak a büntetőperek során, hanem a többi jogágban, a többi jogterületen is hasonlóképpen szükség van. Minden egyes jogterületen ugyanúgy felvetődik az a féle személyazonosítási probléma, hogy vajon ki az a személy, aki jogosult lehet igényét érvényesíteni. Az igazságügyi orvostan fejlődése mindenképpen szorosan összefügg a jogi élet változásával. A joggyakorlat olyan kérdéseket is felvet, amelyek megoldása természettudományokban, élettudományokban, orvostudományokban rejlik. A jogrend kialakulása magával hozza az igazságügyi orvostan fejlődését. Az igazságszolgáltatást az orvostudomány már a kezdetektől fogva jelentősen segíti. A jogtudomány és az igazságügyi orvostan, így kölcsönös hatásban fejlődnek egymás mellett, hiszen jogszabályi előírások teremtik meg az alapját annak, hogy orvosokat szakértőként lehessen meghallgatni a bizonyítási eljárások során. Az orvostudomány folyamatos fejlődésének eredménye gyakran a jogszabályok megváltozatását eredményezi. Az általa kidolgozott új módszerek, nemcsak a gyógyító orvostudomány számára fontos, hanem az igazságszolgáltatásban is kiemelkedő szerepet tölt be. Így például dolgozatom célja megvizsgálni, hogy a különböző jogágakban a bizonyítás során a DNS milyen szerepet tölt be. Habár a tanulmány elsősorban jogi szempontból közelíti meg a DNS vizsgálatot, rendkívül közel áll az élettudományokhoz. Így a kutatásomban az élettudomány és a jogtudomány egyes területein is el fogok mélyülni annak érdekében, hogy a kutatásom a lehető leghitelesebb legyen. Jelen dolgozatom a személyazonosítás problémájára terjed ki a különböző jogágakban. Vizsgálom továbbá a DNS profilt, mint bizonyítási eszközt a különböző típusú bűncselekményeknél. 1865-ben Gregor Mendel, aki egy brünni apátság szerzetese. Mendel következtetéseket vont le különböző borsókeresztezési kísérleteiből, és ezzel a vizsgálódásával egyben megalapozta korunk talán legfontosabb tudományát, a genetikát, anélkül, hogy tudott volna róla. Felismerései rendkívül újszerűek voltak. A kutatásának eredményeit tartalmazó dolgozatát elküldte Charles Darwinnak is, de azok nyomtalanul figyelem nélkül tűntek el. 1900-ban azonban három tudós rátalál a tudományos vizsgálódásokra, és vizsgálni !7
kezdik azokat, köztük DeVries, Correns és Tschermak. Évtizedekig nyitott kérdés maradt még azonban, hogy vajon mi hordozhatja az örökítés információját. Friedrich Miescher, aki bázeli katonaorvos és svéd biológus is egyben 1868-ban fedezte fel magát a dezoxiribonukleinsavat vagy, ahogyan az angolok nevezik a DNA-t. A katonaorvos sebesült katonák gennyel átitatott kötéseiből írt le egy új, foszfortartalmú szerves anyagot, amelyet nukleinnek nevezett el akkor. Ezt hívjuk ma DNS-nek. Miescher ekkor még nem volt tisztában a DNS öröklődésben játszott szerepével. Évekkel később azonban sikerül rájönni, hogy a biológiai információ átadódását egyik generációtól az azt követő generációnak az örökítő anyag teszi lehetővé. A fertőző tuberkulózis elleni küzdelem felvetette a transzformáció anyagának azonosíthatósági problémáját. 1944-ben Oswald Avery, a Rockefeller Intézet mikrobiológusa bebizonyította, hogy a minden élő sejtben, de elsősorban a kromoszómákban megtalálható foszfortartalmú szerves anyag, az átöröklés anyagi hordozója. Avery ezen tudományos fejtegetései, kísérletei azonban nem győzték meg a tudományos közvéleményt. Több mint tíz évvel később, 1952-ben Alfred Hershey további kísérlettel bizonyította azt, amit már korábban Avery is. Nevezetesen, hogy a DNS a transzformálás anyaga. A különbség az volt, hogy közben megérett az idő ennek az elképzelésnek az elfogadására Nem elhanyagolható az sem, hogy Hershey megfelelő körökben mozgott, sokkal több kapcsolattal rendelkezett a tudomány területén. Az 1950-es években három csoport is céljául tűzte ki a DNS szerkezetének felfedezését. Az első csoport Londonban a King's College-en alakult és Maurice Wilkins vezette. Rosalind Franklin Maurice-től függetlenül ugyanitt, ugyanúgy a DNS problémával foglalkozott. Wilkins jóban volt Watsonnal és Crick-kel, de Franklint ellenfelének tekintette. Többek között azért, mert határozott, nagy tudású és független gondolkodású egyéniség volt, de közrejátszhatott az is, hogy a női kutatók abban az időben hátrányos megkülönböztetésben részesültek. Wilkins megmutatta Franklin röntgenfelvételeit és jegyzőkönyveit a tudta nélkül, a tulajdonképpen riválisnak számító Watsonnak. Megjegyzendő, hogy abban az időben a legjobb felvételeket Rosalind Franklin és munkatársa készítette. Ennek pedig azért volt különös jelentősége, mert a tudósok számára rendelkezésre álló felvételek rendkívül rossz minőségűek voltak, így a Franklin birtokában lévőek hatalmas segítséget nyújtottak. Néhány évvel később Franklin úgy halt !8
meg 37 éves korában rákban, hogy nem tudta, hogy Wilkins megmutatta eredményeit Watsonéknak. A második csoportot Francis Crick és James Dewey Watson képviselte Cambridge-ben. A harmadik társaság Caltechben végezte kísérleteit és ezt pedig Linus Pauling vezette. A DNS kémiai szerkezetének modelljét azonban, végül 1953-ban a cambridge-i kutatók írták le. A 19 éves James Watson-nak, aki ekkor már egyetemi fokozattal rendelkezett rögeszmés meggyőződése volt, hogy a gének nem fehérjéből, hanem DNS-ből állnak. Elméletének igazolására Dániába látogatott, mivel nem volt megelégedve szakmailag az itteni kollégáival, majd 1951 októberében Cambridge-be távozott. Cambridge-ben, a Cavendish-laboratóriumban hozta össze a sors, Francis Crickkel, aki szintén a DNS jelentőségének élt. 1953-ban április 25. napján hozták nyilvánosságra kutatási eredményeiket közös cikkük formájában a Nature folyóiratban. Munkájukért 1962-ben Nobel-díjban részesültek. A modell jelenleg a Londoni Nemzeti Tudományos Múzeumban tekinthető meg. Az általuk megalkotott modell - amely Maurice Wilkins és Rosalind Franklin korábbi kutatásain alapszik - szerkezete magyarázatot ad arra, hogy hogyan képes az öröklési anyag megkettőződni, rámutat az öröklés mechanizmusára, valamint magyarázatot ad a genetikai anyag információraktározó, és információátadó képességével kapcsolatban is. Felfedezésük utat nyitott a génsebészet, a klónozás, az őssejt-kutatások, a DNS-ujjlenyomatok, DNS-alapú evolúciós vizsgálatok előtt.
!
! !9
James Watson és Francis Crick a megalkotott modell előtt 1953-ban
! 1985-ben Sir Alec J.Jeffreys professzor kidolgozta a DNS-minta alapján történő azonosítás módszerét. Ő volt az, aki elnevezte a DNS-t „genetikus ujjnyomnak”. A Lifecodes Corporation-t, a DNS-azonosítás másik technikáját DNS-nyom tesztként védette le. A DNS-azonosítás elfogadottsága 1987-ben jelent meg először, amikor Tommy Lee Andrew ellen Florida államban az ügyészség vádat emelt két rendbeli erőszakos közösülés miatt. Az ügyben rendelkezésre álltak közvetlen bizonyítékok, így például az ujjlenyomata, de a döntő bizonyítékot a DNS-azonosítás jelentette. Természetesen, ettől az esettől kezdve egyre inkább elterjedt az alkalmazása. 1
1984-ben Kirk Bloodsworth-t emberölésben mondta ki bűnösnek a bíróság és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, hiszen az új módszerrel újra vizsgálták a nyomokat és egyértelműen ki tudták zárni az elítéltet, mint elkövetőt, így kilencévi börtön után szabadon engedték. Bár az ügy máig megoldatlan, hiszen más számba vehető személyt a nyomok felderítésekor nem rögzítettek. A DNS-vizsgálatok utólagos elvégzésével az elmúlt tíz évben 87 amerikai halálraítéltről derült ki, hogy nem bűnös. Magyarországon 1993-ban végezték az első DNS-vizsgálatot.2
! ! 3. A DNS-vizsgálatok jelentősége
! A XX. század második felének tudományos technikai vívmányai kihatottak az igazságszolgáltatásra is. Természetesen a bíróságokra is hatással vannak a tudomány különböző területein bekövetkező fejlődések, így akár a természettudományi, műszaki vagy technikai újítások. A fejlődések eredményeképpen a kriminalisztika folyamatosan új módszerekkel találkozik, amelyeket a nyomozóhatóságoknak
Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba, Herke Csongor: Kriminalisztika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009, 107-108. oldal 1!
Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba, Herke Csongor: Kriminalisztika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009, 107-108. oldal 2!
!10
alkalmazniuk kell. A bírósági ítélet meghozatalában rendkívül jelentős szerepet játszanak a nyomozás során összegyűjtött bizonyítási anyagok. Az emberi DNS-ek túlnyomórészt minden embernél megegyeznek, hiszen normál esetben minden személynél ugyanazok az összetevők figyelhetők meg. Így fej, nyak, végtagok, szív, máj stb. Ugyanakkor nem minden DNS egyezik meg. Megfigyelhetőek minden emberre külön jellemző DNS-ek, de még így is nem egy esetben okoz gondot a labor számára, hogy adott esetben nagy valószínűségű véleményt adjon. Így például könnyíti a helyzetet a kifejezetten erre a célra vett vér, viszont nehezíti a kiszáradt vérfolt. Különböző baktériumok miatt is csökkenhet az értékük, de akár az eltelt idő hossza is befolyással lehet. Woller János genetikus meghatározza, hogy melyek azok a biológiai anyagok, amelyek tökéletesen alkalmasak a DNS-vizsgálatra. Így például a vérnyomok, ondó, hüvelyváladék, nyál és orrváladék, fog, hajhagymával rendelkező hajszál. Ezzel szemben teljes mértékben alkalmatlan a veríték, könny, hajhagyma nélküli hajszál, korpa, vizelet, hányadék stb., vagyis a sejtmagot nem tartalmazó biológiai anyagok.3
A megfelelő anyagból, megfelelő minőségben és megfelelő mennyiségben kell a DNSt kinyerni, ahhoz, hogy a vizsgálat sikeres lehessen. Magyarországon két módszer ismert. Az egyik, amelyet nem lehet minden esetben lehet alkalmazni. Ebben az esetben egyetlen lépésben, forralással nyerik ki a DNS-t. Ebben a közvetlen feltárásos módszerben a fő cél, hogy minél kevesebb anyagot veszítsenek. A másik a dialízises módszer, ahol a kivont DNS-t enzimekkel meghatározott darabokra vágják. Ez az általánosabb módszer, amit gyakrabban alkalmaznak. Csak azok a DNS-rendszerek vizsgálhatók a származás-megállapítási ügyekben, amelyek öröklésmenete pontosan ismert, alacsony a mutációs rátája, variabilitása nagyfokú és megbízható vizsgáló módszerek állnak a rendelkezésre. Minden olyan sejtből végezhetünk DNSvizsgálatot, amelynek magja van, tehát a szervezet bármely sejtjéből. Származás megállapítása céljából általában egyszeri vénás vérvétel útján nyert fehérvérsejtekből jutunk DNS-hez. Ezen kívül természetesen lehetőség van már arra is, hogy a száj-
Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba, Herke Csongor: Kriminalisztika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009, 108. oldal 3!
!11
nyálkahártyából a szájüreg belső felületéről levált hámsejteket kefével nyerjük, de hajhagymával kitépett haj vagy hüvelykenet is megfelelő lehet.
! 4. A nyomozás A Büntetőeljárásról szóló törvény szerint a nyomozást a nyomozóhatóság az ügyész rendelkezése alapján vagy önállóan végzi. Abban az esetben végzi önállóan a nyomozást, egyes nyomozási cselekményeket, ha a bűncselekményt észlelte, a feljelentést nála tették, vagy más módon maga szerzett tudomást, továbbá ha az ügyész a feljelentés kiegészítését, illetve a nyomozás lefolytatását hatáskörébe utalta. A nyomozóhatóságok körét képezi a rendőrség, aki általános nyomozó hatóságként ismert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást jogszabályban meghatározott esetekben. A hajó, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására a külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón, illetőleg polgári légi járművön magyar állampolgár vagy bárki által elkövetett bűncselekmény miatt. Azt, hogy melyik nyomozóhatóság járhat el – illetékességet és a hatáskört - mindig jogszabály határozza meg. Nyomozóhatóságok között felmerült hatásköri összeütközés esetén, valamint, ha rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel bűnhalmazatban olyan bűncselekmény is megvalósult, amelynek a nyomozására e nyomozó hatóság hatásköre nem terjed ki, és az eljárás elkülönítése nem célszerű, az eljáró nyomozó hatóságot az illetékes ügyész jelöli ki. A nyomozó hatóságok a vezetőik megállapodása alapján az ügyész jóváhagyásával egy ügyre vagy ügyek meghatározott csoportjára közös nyomozó csoportot hozhatnak létre. A Büntetőeljárásról szóló törvénykönyv szerint a büntetőügyekben a nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el: a) aki az ügyben, mint bíró járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója b) aki az ügyben, mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy azok képviselőjeként vesz, vagy vett részt, valamint ezek hozzátartozója c) aki az ügyben, mint tanú vagy szakértő vesz, vagy vett részt d) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható !12
Nem járhat el az a nyomozóhatóság sem, akinek a vezetőjével szemben az említett négy kizárási ok áll fenn. További kizáró ok a perújítási eljárás során, hogy a nyomozóhatóság tagja, aki az alapügyben eljárt nem vehet részt. A törvény akként rendelkezik, miszerint nem kizárási ok, ha a nyomozóhatóság tagja a feljelentést a szolgálati feladata teljesítése során tudomására jutott bűncselekmény miatt teszi. Ha a nyomozóhatóság tagja a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézésig eljárhat az ügyben, de kényszerintézkedést nem lehet alkalmazni. A nyomozóhatóság tagjának kizárásáról, a nyomozóhatóság vezetője, az utóbbi kizárásáról a felettes nyomozóhatóság vezetője határoz. Az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjének kizárásról az ügyész jogosult határozni. A nyomozóhatóság kizárására vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a jegyzőkönyv vezetőjével szemben is.
! ! 5. A DNS megjelenése elő1 nyomozás
! Mielőtt felfedezték volna, hogy a DNS tesztek alkalmasak lehetnek a személyazonosításra addig is szükség volt a bűncselekmények elkövetőit azonosítani valamely módon. Egy 1959ben történt balatoni gyilkosság kapcsán láthatjuk, hogy az elkövetők nyomát hogyan derítették fel DNS vizsgálat nélkül. Az eset a Belügyi Szemle 60 év, hatvan bűncselekmény I. kötetében jelent meg 2012-ben Kalmár József és Méringer Emil írása nyomán. Balatonberénynél a parttól kb. 3 méterre a Balatonban egy 25 kg-os olajos kannában női holttest maradványokat találtak, így emberölés bűntette miatt nyomozást rendeltek el. Egy balatonberényi asszony ment a partra mosni, amikor a kannát észrevette. A kanna tetején egy háromszög alakú lyuk volt, amin keresztül látni lehetett, hogy a kannában hús van, bár azt nem tudni, hogy ez emberi vagy állati eredetű-e, így orvos szakértőket kellett bevonni annak érdekében, hogy ez kiderítésre kerüljön. Megállapítást nyert a szakértők segítségével, hogy a kannában női hullarészek vannak. Az ismeretlen nő kb. 25 éves lehetett, 170 cm magas, halvány, barna bőrű. A feltalálás előtt 2-3 nappal kerülhetett a vízbe. Kiderült az is, hogy a holttestet feldaraboló személy bizonyos anatómiai ismeretekkel rendelkezett, mert a combcsontoknak a hústól való megtisztítása nagyjából úgy történhetett, ahogy azt hozzáértő !13
szokta vizsgálni. A köldök fölött egy olyan fonal volt beöltve, mint, amilyet az orvosok szoktak használni a sebek összevarrásánál. A szakértői vélemény alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a bűncselekmény tettesét olyan körben kell keresni, ahol emberi testnek a varrása ismert, illetve ért a boncoláshoz. A lehetséges személyi kör így orvosokra, állatorvosokra, műtősökre, boncsegédekre, ápolónőkre terjedt ki. Továbbra is ismeretlen maradt a sértett és az elkövetési hely. A sértettről a lakosságot kérdezték, azonban bármennyire segítőkésznek bizonyult a lakosság sajnos lényegesen nem sikerült közelebb jutni az elkövető személyéhez. A Tihanyi Biológiai Intézetet kérték fel annak megvizsgálására, hogy a megtalált kannát, képes-e a Balaton hulláma valamely területről, a megtalálás helyére sodorni. A véleményből kiderül, hogy időjárástól függ, hogy átsodródhatott-e vagy sem, így végül arra az eredményre sikerült jutni, hogy számításba kell venni a Balaton észak-nyugati és dél-nyugati részeit, tehát a veszprémi és zalai partokat is. A seb varrófonal kapcsán kiderült, hogy azt orvosok használják bizonyos műtétek során. Ugyanakkor ugyanezt a fonalat használják az állatorvosok is állatokon végzett műtétek kapcsán. Annak kiderítése, hogy vajon milyen orvosok használják a fonalat akként történt, hogy a fonalon talált csomókötést megmutatták az Állatorvosi Főiskola szakembereinek, akik kifejezetten állították, hogy az állatorvosok más csomót szoktak alkalmazni. A bemutatott csomó kivitelezése előttük ismeretlen volt. Az Állatorvosi Főiskola szakembereit követően bemutatták az egyik sebészeti klinikán is a csomót, ahol kiderült, hogy a csomókötést rendszeresen használják valamennyi kórházban. A helyszín környékén továbbfolytatták az adatgyűjtést. A tanúk láttak egy gépkocsit Keszthely irányába tartani. A gépkocsit egy férfi vezette. Az adatok alapján most már minden bizonnyal vélni lehetett, hogy a cselekményt orvos követte el. Váratlan fordulatot vett a nyomozás, amikor a Budapesti Főkapitányság azt a hírt kapta, hogy egy budapesti vendéglőben egy csuklóban levágott kézfejet találtak a mosdóban. A kézfejet ugyanazokkal az orvos szakértőkkel vizsgáltatták meg, akik a feldarabolt holttestről szakvéleményt adtak. A vélemény szerint a kéz vízben ázott és származhatott ugyanazon elhunyt nőtől, akinek egyes testrészeit a Balatonban találták meg. A kéz hasonlóan zsíros, párnás, mint a megtalált hullarészek. A talált kézfejen további vizsgálatokat is elvégeztek, így röntgen vizsgálatot is. Ennek a vizsgálatnak a célja az volt, hogy kiderüljön a kéz csontja a fejődés mely szakaszában van, vagyis megállt vagy fejlődésben levő személyről van-e szó. A !14
röntgenfelvétel alapján a kéz csontja felnőtt egyén csontjának felel meg, de közelebbi korhatárt megjelölni nem tudtak. Annak érdekében, hogy a tettes kiléte nyilvánvalóvá válhasson további adatgyűjtésre volt szükség, így ápolónőket, boncsegédeket és orvosokat kezdtek aktívabban vizsgálni. Különös hangsúlyt kaptak a gépkocsival rendelkező orvosok, főként, akik a kérdéses időben a Balaton környékén járhattak. Nem csak a gépkocsival, de a hajóval, csónakkal rendelkező orvosokat is vizsgálták. A Balaton vizén egy orvost igazoltattak, aki többszöri felszólításra sem akarta magát igazolni. A járőr adatait nem jegyezte fel, és személyleírásra, vagy a csónak jellegzetességére sem emlékszik. A nevezett személy az éjjeli kint létét megfelelően igazolni nem tudta. A nyomozásban előtérbe került egy ún. dr. Susszer Frigyes nevű körzeti orvos, aki Nagykanizsán lakott. Vele tartózkodott egy lány, akit úgy tartottak számon, hogy a lánya, de inkább tűnt úgy, hogy a szeretője. Fény derült arra, hogy a lányt Tóth Jolánnak hívják és dr. Susszer Frigyes orvos mostoha lánya. Nem sokkal később a nagykanizsai orvos öngyilkosságot kísérelt meg, és még a kihallgatása előtt meghalt. A nyomozás innentől kezdve természetesen Susszer-re és a családi kapcsolataira helyeződött. A tanúk elmondása alapján egyik napon többen is látták, hogy Susszer gépkocsijával kiáll az udvarról. A gépkocsi csomagtartóján két darab nagy olajos kannát, egy barna színű bőröndöt és más csomagokat láttak. Az orvos saját ingatlanában fogadta a betegeket. A gyilkosság napján az orvos ajtót nyitott a házába érkezőknek, de nem vizsgálta meg őket. Több beteg jelezte, hogy felmosó ruhát láttak a kezében, amivel a konyha kövezetét mosta. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért kellett dr. Susszer Frigyesnek a konyha kövét felmosni? Házkutatást tartottak az illetékes hatóságok annak érdekében, hogy a kérdésekre választ találjanak. A lakásban olyan tárgyakat, ruhaneműket is kerestek, amelyek az utolsó napon voltak az elhunyt nőn. Kutattak olyan tárgyak, kések, fűrész, orvosi műszer után is, amelyekből a feldarabolásra lehetett következtetni. A házkutatás eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy minden olyan eszköz, amely a boncoláshoz szükséges, az orvos rendelkezésére állt. Megállapítást nyert, hogy dr. Susszer nagyobb mennyiségű mérget tartalmazó gyógyszert és seb varrófonalat szerzett be. A vizsgálatból láthatóvá vált, hogy olyan bádoglemezből készült 25 literes kannákat is találtak, mint, amilyenben a megtalált hullarészek voltak. A zalaegerszegi rendőr főkapitányság egyik beosztottja taxival beteg édesanyjához utazott. Útközben a nyomozásról beszélgettek. A taxis !15
tájékoztatta a rendőrségi dolgozót, hogy egy idős férfit egy erdős területre szállított nem rég. Kiderült, hogy az idős férfi dr. Susszer Frigyes volt. A rendőrség nyomozókutyákkal érkezett a taxis által megjelölt helyre és nyomozásba kezdtek. A vizsgálat eredményeként a földben egy kis ládikót találtak a nyomozók, amelyben egy fiatal nő fejére bukkantak. Bebizonyosodott, hogy a női fej Tótpál Jolántól származik. A fent leírt eset azt bizonyítja, hogy tervszerű nyomozómunkával, tudományos eszközök igénybevételével eredményes felderítés és bizonyítás érhető el. A DNS vizsgálatok, amíg Magyarországon nem terjedtek el, addig csupán a rendelkezésre álló adatokból lehetett logikai következtetést levonni az elkövető személyével kapcsolatban. Fent leírt esetben például jelentős szerepet játszott az elkövető által használt orvosi kötöző madzag, amely az elkövetők körét jelentősen körülhatárolta. Büntetőügyekben volt lehetőség arra, hogy felderítsék a tettest, azonban a többi jogágban a kérdések megoldatlanok maradtak, hiszen apaság megállapítása iránti perben DNS vizsgálat nélkül logikai következtetést nem lehetett levonni, csakúgy, ahogyan a közigazgatási jog területén sem.
!
! 6. Személyazonosítás
! A személyazonosság megállapítása nem csak a kriminalisztika feladata, hanem a határtudományoké is. Személyazonosság kérdése különböző esetekben merül, így többek között tömegkatasztrófák során elhunytak boncolása alkalmával, talált holttestek vagy holttestrészek esetében, de természetesen nem elhanyagolható élő személyek személyazonosítása sem. Egyszerűnek tűnő feladat, azonban nagyon sok hibázási lehetőséget rejt magában. Az elmúlt évszázad folyamán a személyazonosítás leginkább háborús események áldozatainak azonosításához köthető, illetve politikai események kapcsán merült fel. Európában a II. világháborús tömegsírok, illetve a politikai indíttatású perek áldozatai személyazonosságának megállapításához tudjuk kötni a kezdeti időszakokat, habár a gyökerei régebbiek ennél. Elsőként egy korai paleolit korszak emberének csontvázát igyekezett rekonstruálni Schaffhausen.4
4!
Sótonyi Péter: Igazságügyi orvostan, Semmelweis Kiadó, 2005. 353. oldal
!16
Élő személy azonosításának számtalan módja van, a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb a személyazonosító okmánnyal való igazolás. Ebben az esetben meg kell megvizsgálni, hogy az adott személyazonosító okmány érvényes-e. Természetesen előfordul, hogy az okmány érvényes, de azt nem a jogszerű tulajdonosa birtokolja, mert elhagyta, vagy ellopták tőle. Ha valaki nem a saját okmányát adja át személyazonosítás céljából, teljesen egyértelmű, hogy titkolni akarja a saját adatait, mert nagy valószínűséggel alapos oka van arra. Magyarországon létezik egy körözési nyilvántartás, amely segít kiszűrni az illegálisan használt okmányokat. Akadnak a gyakorlatban olyan esetek, amikor szakértő bevonása mégis fontossá válik. Amennyiben az adott személy beszámíthatatlan elmebeteg, illetve valamilyen okból nem kívánja a személyazonosságát előadni az eljárás során, személyazonosítás történik.
Ide
tartozik azon bűncselekményt elkövetők csoportja, akikről videofelvétel készül például bankok, takarékszövetkezetek, áruházak, ATM-ek stb. rablása esetén. Az élő ember személyazonosságának megállapításához számos módszert vehetünk igénybe. Sótonyi Péter Igazságügyi orvostan című tankönyvének 21. fejezetében Varga Tibor az alábbiakat említi.
! a) Ujjlenyomat Az ember ujjain a bőr fodorszálainak rajzolata olyan egyedi sajátosság, amely az egész élettartam alatt nem változik, illetve minden egyén esetében eltérő. Természetesen vannak kivételes helyzetek, hiszen, ha valakinek a teljes tenyérfelülete megég, abban az esetben a regenerálódás folyamán megváltozik mind a tenyéren, mind az ujjakon a bőr fodorszálainak rajzolata. Ettől a rendkívüli helyzettől eltekintve a fodorszálak vastagsága, mérete, szélessége változatlan a születéstől egészen a halált követő lebomlásig. A bőrfodorszálak rajzolata egyedi és nem ismétlődő, még az egypetéjű ikrek esetén sem. A legtöbb államban a hatóságok vezetnek egy nyilvántartást a velük kapcsolatba kerülő személyekről, hiszen a lenyomat könnyen elkészíthető és a megkülönböztethető minták lehetőséget nyújtanak az osztályozásra. Magyarországon például 2009. június 28. napjától kezdődően kiadott útlevelek esetén ujjlenyomatot vesznek az érintett személyektől. Az útlevél chipjében csupán a személy neve, állampolgársága, születési helye, ideje, neme, aláírása, arcképmása és ujjlenyomatának másolata !17
kerül rögzítésre. Ujjlenyomat adása ebben az esetben kötelező, megtagadni nem lehet. Mivel az ujjlenyomatok szenzitív adatok, így azok tároló lemezeken kerülnek csupán rögzítésre. Bemutatok egy példát, ahol az ujjlenyomat nagyon fontos szerepet játszott a nyomozás során. Az 1979-1980-as években a közvéleményt sokáig foglalkoztatták az akkori rendszeres főként fővárosban keletkező szállodai tüzek. Először az Interkontinental Szállóban, majd a Hiltonban, ezt követően pedig ismét az Interkontinental-ban ütött ki tűz. Később más szállodákban is folytatódtak a tűzesetek, összesen 16 alkalommal. A tettes elfogására úgy került sor, hogy a margitszigeti Thermál Szállóban miután tüzet észleltek a szálloda bejáratait lezárták.
A nyomozócsoport, a tűzoltóság és a helyszíni szemle-bizottság
megkezdte a visszatartott 47 fő elszámoltatását. Köztük volt egy budapesti lakos, nevén nevezve Horváth Péter. A korábbi tűzesetekkel összefüggő névjegyzékek mindegyikén szerepelt, ő azonban tagadta, hogy a szállodák bármelyikében is járt volna. A nála talált gázöngyújtó kapcsán nem tudott magyarázatot adni, ugyanis nem dohányzott. Tanúként hallgatták ki, majd ujjlenyomatot is vettek tőle. További kutatások eredményeként kiderült, hogy a tűzesetek napján, hamis néven jelentkezett be a szállodákba. Az ügyet végül az oldotta meg, hogy ujjnyom szakértők megállapították, hogy a margitszigeti szállóban, a tűz keletkezésének helyszínén rögzített ujjnyomok Horváth Péter ujjlenyomataival azonosak. Ezt követően előzetes letartóztatásba helyezték. A 21/2009. (VI. 19.) számú IRM rendelet, amely a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlésről, valamint az ujj- és tenyérnyomatvételről és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szól határozza meg pontosan meghatároz néhány fogalmat. Így a rendelet értelmében ujj- és tenyérnyomat-rögzítésnek minősül az ujj- és tenyérnyom töredéknek a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon való rögzítése. Ujj- és tenyérnyomatvétel a rendelet meghatározásában jogszabályban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás
alatt
álló
személytől
vagy
jogszabályban
meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személytől való felvétele. DNSminta-rögzítésnek minősül a DNS-profil meghatározására alkalmas DNS-mintának !18
a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon való rögzítése. Végül pedig DNS-mintavétel a DNS-profil meghatározására
alkalmas
DNS-mintának
jogszabályban
meghatározott
bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személytől vagy jogszabály alapján bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személytől való felvétele.
! !
b) Vércsoport A vércsoportok olyan jellegzetességek, amelyek az egész élet folyamán változatlanok maradnak. A vércsoport tulajdonságának bizonyító ereje mindig függ az egyes tulajdonságoknak populáción belüli gyakoriságától. A DNStulajdonságok vizsgálata olyan egyedi jellegzetességeket tárhat fel, amelyekkel szinte teljes bizonyossággal megállapíthatjuk egy személy személyazonosságát. A bizonyító erőt befolyásolja a vizsgált jellegcsoport száma vagy az előfordulási gyakoriság is.
!
! c) Antropológiai módszerek Lehetőség van antropológiai módszerekkel történő személyazonosításra is. Habár az arcnak és a koponyának egyediek a sajátosságai, plasztikai műtétekkel lényegesen megváltoztathatóak, így nem állapítható meg, hogy egész élet folyamán változni nem tudó jellegzetesség. Ennek a személyazonosításnak köszönhetően a bizonyítási eljárás során, így csupán valószínűsíteni lehet, de teljes bizonyossággal semmiképpen sem számolhatunk.
!
! d) Fénykép Fénykép alapján történő azonosítás szintén csupán valószínűsíthető azonosítással bír, hiszen az arc- és koponyacsont formája jellegzetes az egyénre, azonban plasztikai műtéttel, de egyéb más módon is módosítható, így a teljes bizonyosság ebben az esetben is kizárható.
! !19
e) Egyedi jellegzetességek Minden embernek vannak különös ismertető jelei, így például tetoválás, anyajegy, műtéti heg, testi fogyatékosság vagy egyéb rendellenesség, fogazat stb., amelyek szintén lehetővé tudják tenni a személyazonosítást. Ezek közül a legfontosabb a fogazat vizsgálata. Fogászati lelet alapján történő személyazonosításra egyébként 200 évvel korábban is sor került már, de részletes fogorvosi nyilvántartás nélkül lehetetlen volna. Sótonyi Péter ugyanebben a fejezetben ír az ismeretlen holttest azonosításáról is. Ezek a halottak megállapíthatóak felismeréssel vagy ruházat, iratok, egyéb személyi tárgyak azonosításával, vagy orvos-vagy fogorvos szakértői vizsgálattal, de kizárásos eljárással is. Ismeretlen holttest azonosításánál a legfontosabb szerepet azok a körülmények adják, amelyek között azt megtalálták. Kiemelendő, hogy jelentősége lehet a holttest fekvésének módjának, a talaj állagának. A kihantolás szükséges általában ahhoz, hogy azonosítani lehessen a testet, azonban sajnos gyakran fordul elő, hogy olyannyira sérül a maradvány, amikor szakértőhöz kerül, hogy meghiúsul az azonosítás. A szakértő feladata, hogy megállapítsa, hogy a vizsgált maradvány emberi vagy állati eredetűe, azok egy vagy több személytől származnak-e. Választ adhat arra a kérdésre is, hogy mennyi idő telt el a halál bekövetkeztétől, milyen nemű, illetve milyen életkorú volt az elhunyt, milyen testméretekkel rendelkezhetett. Ismeretlen holttestről felöltözött és meztelen állapotban is kötelező képfelvételeket készíteni és ujjlenyomatot venni. A ruhadarabokat mosott állapotban meg kell őrizni a későbbi felismerés céljából. A problémát az azonosítással kapcsolatban nem az egész holttest vagy teljes csontváz eredetének vizsgálata okozza, annál inkább, amikor csupán holttestrészek vagy csontvázrészek kerülnek elő. Egyik módszere a vizsgálatoknak az összehasonlító anatómiai vizsgálat, amelynek keretében biztosan megállapítható az emberi eredet. Mikroszkópos vizsgálattal elsősorban a tömött csontszövetről állapítható meg a faj. Az emberi lágyrészek, csontok, fogazat fehérjéi faj specifikusak és ez a tulajdonság hosszú időn át kimutatható, így szerológiai módszerekkel faj specifikus immunsavók felhasználása esetén a faj egyértelműen megállapítható.
!20
Halál bekövetkezésétől eltelt idő véleményezése. Amennyiben a halál bekövetkezése és a halál között viszonylag rövid idő telt el, akkor a halál bekövetkezésétől eltelt idő megállapítható. A lágyrészek pusztulásához szabályos temetés esetén 6-8 év szükséges. Textilmaradványok 20-30 évig ismerhetők fel. A csontok származási idejére mikroszkópos vizsgálattal lehet következtetni. A csontok kémiai vizsgálata általában megbízható adatot nem nyújt, az nagyfokban függ az eltemetés helyének ásványianyag-összetételétől. A nem meghatározása abban az esetben nem okoz különösebb problémát, ha a holttest épségben maradt. Csontvázrészletek esetében speciális felkészültséget igényel a nem meghatározása. Egész csontváz vizsgálata alkalmával az egyén neme 95-97%-os biztonsággal meghatározható. Ilyen esetekben a medence és a teljes koponya vizsgálatára van szükség. Fontos megemlíteni, hogy a combcsont, felkarcsont, szegycsont és a lapocka is hordoz nemi jellegzetességet. A koponya űrméretéből, súlyából, illetve állkapocsszögletből lehet a leginkább következtetni arra, hogy vajon az ismeretlen csontok nőtől vagy férfitól származnak-e.
! A testmagasság és a testtömeg meghatározása Az egyes csontrészek nagysága, a testmagasság és a testtömeg között kapcsolat figyelhető meg. Újszülöttek esetében a csontok méretéből az érettségre, illetve magzat esetén a terhesség időtartamára lehet következtetni. Felnőtt személyek esetén a csöves csontok hosszúsága alapján lehet következtetni az ismeretlen személy testmagasságára. Amennyiben több csont mérésére van lehetőség, akkor a kapott értékeke átlaga adja meg a legvalószínűbb testmagasságot. A testsúly a csöves csontok hossza és kerülete alapján becsülhető.
! Életkor meghatározás csontok és fogazat alapján Az életkorral kapcsolatos változások leginkább a fogazaton és a csontokon figyelhetők meg, így ismeretlen személy életkorát legpontosabban ezek alapján becsülhetjük meg, hiszen az élet folyamán az ember szövetei, sejtjei folyamatosan megújulnak, változnak. Magzatok esetén a csontosodási magvak nyújtanak kiindulópontot az életkor meghatározásához. a) 4. életév körülig a tejfogak adnak megbízható adatokat b) 6-13. életév fogváltáshoz köthető c) 13-20. életév csövescsontok alapján tudunk kiindulni !21
d) Az ezt meghaladó életkorban a fogazat, koponya, a medence és a csöves szerint lehet az életkort hozzávetőlegesen meghatározni A fogak állapotából a méhen belüli élettől a 12-13. életévig terjedő intervallumban végezhető korbecslés. Ezek alkalmával a fogak meszesedésének kezdő időpontját, a zománc fejlettségének állapotát, a fogazat előre törését, a fogváltás bekövetkeztét szükséges vizsgálni. A maradandó fogazat életkori változásainak jellegzetességei közül kiemelendő, hogy a fogazat állapota felnőtt egyénnél bizonytalanabbul jelzi az életkort, szemben a fogváltás időszakával, ahol pontosan meghatározható. A fogazat egyes jellegzetességei csak többkevesebb biztonsággal engedik meg az életkor becslését.
! Életkor becslése csontosodási magvak alapján A csontosodási magvak, amelyekből az emberi csontok kialakulnak. Érett újszülöttben 450 csontosodási mag figyelhető meg, a felnőtt egyén csontváza 206 csontból áll
a későbbi
egyesülés miatt. a) Felkartcsont közeli vége b) Combcsont távoli vége c) Sípcsont közeli vége d) Ugrócsont e) Sarokcsont f) Köbcsont Az újszülött érettségét ezen csontosodási magvak alapján lehet megállapítani
! 6.1. A személyazonosítás problémája a közigazgatás jogban A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény szabályozza a Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, a menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerés feltételeit, továbbá az elismerésre, illetve annak visszavonására irányuló eljárást. A Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatalban tett látogatás során interjút készíthettem Duzs Évával, aki a Hivatal munkatársa. Az interjú során megtudtam, hogy a Magyarországra érkező bevándorlók nagy többségének semmilyen okmánya nincs, megnehezítve ezzel a személyazonosítást. Két eset fordulhat elő. !22
Az egyik szerint eredetileg sem volt okmánya, a másik eset szerint pedig azért nem rendelkezik azzal, mert tudatosan megsemmisítette. Abban az esetben, ha a bevándorló felmutatja az okmányát, akkor ezáltal azonosíthatóvá válik, ez viszont nem céljuk, hiszen az esetek többségében attól félnek, hogy nem kapnának menedékjogot, így ezen cél érdekében gyakran fordul elő, hogy megsemmisítik az okmányaikat. A korábbi szabályozás szerint lehetőség volt arra, hogy őrizetbe vegyék őket, azonban a hatályos szabályozás már nem teszi lehetővé, hiszen az Uniónak jogában áll kötelezettségszegési eljárást indítani ez esetben Magyarország ellen. A jelenlegi rendelkezés így azt eredményezte, hogy rendkívül megnőtt a menekültek száma. Abban az esetben, ha a Magyarországra érkező bevándorló rendelkezik okmánnyal, akkor megvizsgálják, hogy az adott okmány valós-e. Számtalan esetben fordul elő, hogy hamis okmánnyal érkeznek hazánk területére. Ez azt jelenti, hogy az okmányon szereplő minden adat hamis, vagyis saját kezűleg gyártották azt. Az is előfordul, hogy nem hamis, hanem hamisított, vagyis maga a személyi igazolvány vagy az útlevél érvényes, de kicserélik abban a fényképet vagy átírják a nevet, megváltoztatják annak a számát. Vietnámi származású személyek esetén például nagyon nehéz megállapítani, hogy az érintett személy szerepel-e a fényképen, vagy sem, hiszen nagyon hasonló ezeknek a személyeknek a kinézete. A fénykép alapján történő megkülönböztetés szinte lehetetlen ezen esetekben. Az esetek többségében a bevándorlók csak úgy jutnak ilyen okmányokhoz, hogy vagy találnak személyazonosításra alkalmas elhagyott okmányt, vagy pedig illegális úton megszerzik, esetleg előállítják azokat. Az ide érkező személy akár rendelkezik okmánnyal, akár nem, kihallgatásra mindenképpen sor kerül. Míg a régebbi szabályozás megengedte az őrizetbe vételt, addig alkalmazására sor is került, de a hatályos szabályozás szerint mivel erre már nincs lehetőség, így nyitott szálláson helyezik el őket. A nyitott szállást nem őrzik, így bármikor lehetőségük van eltávozni onnan. A befogadó állomások egyébként majdnem mindig telt házzal működnek. A meghallgatások alkalmával tapasztalni lehet, hogy sok esetben nem kívánják felfedni származási helyüket, állampolgárságukat, személyes adataikat. Ezen !23
kihallgatásoknak pedig az a célja, hogy a személyazonosítás megtörténjen, így feltárják a személyazonosításhoz szükséges információkat. Ha a bevándorló ad is információt arra vonatkozóan, hogy melyik országból érkezett hazánkba, akkor pedig meg kell győződnünk a szavahihetőségéről, vagyis, hogy valóban igazat mond-e. A legtöbbször származási ország ismeret alapján van lehetőség meggyőződni erről a tényről. Információt gyűjtenek a bevándorlótól arra vonatkozóan, hogy melyik országból jött, milyenek ott a földrajzi adottságok, vane folyó, hegy stb. Az eljárás részét képezi, hogy az ide érkezők ujjlenyomatát minden esetben rögzítik, illetve fényképet is készítenek. Az általa megadott adatokkal pedig (amennyiben adott meg adatot) nyilvántartásba kerülnek. Számos ország egyelőre nem rendelkezik nyilvántartó rendszerrel, így lehetetlen az adatok összevetése. Például az afgánoknál sajnos semmilyen hivatalos nyilvántartó rendszer nem működik. A lehetséges adatok felvételét követően nyilvántartásba kerülnek, majd sor kerül a státuszdöntésre. Az alábbi három lehetséges típusa van a döntésnek: a) Menekült, az a személy, aki a Genfi Konvergencióban foglalt feltételeket kimeríti. Vagyis, ha az egyezményben meghatározott okoknak megfelel, akkor van lehetősége megkapni a menekült státuszt.
! b) Amennyiben viszont nem felel meg a Genfi Konvergencióban foglalt feltételeknek, de védelemben kell részesíteni, akkor oltalmazott státuszt kap. Leggyakrabban előforduló esete az oltalmazott státusznak, amikor azért lesz jogosultja, mert a származási országában konfliktus helyzet alakult ki, illetve súlyos sérelem érné, ha vissza kellene oda térnie.
!
! c) Befogadott státuszra jogosult a bevándorló, abban az esetben, ha saját hazájába vissza kellene küldeni, de mivel ott konfliktus helyzet figyelhető meg, mégsem lehet visszaküldeni.
! !24
A menekülteljárás során természetesen minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a kérelem alapos-e, van-e esetleg kizáró ok. Ha megállapítást nyer, hogy érdemes vizsgálni a kérelmet, vagyis alapos, akkor kerül a kérelem a második szakaszba. A második szakasz keretében részletesebben vizsgálják a kérelmet. Ezt követően hoznak döntést. A megítélt státuszát azonban egy év elteltével minden esetben felülvizsgálják. A felülvizsgálat keretében utána kell járni, hogy van-e még a származási országában konfliktus, ahová vissza kell térnie. Ha úgy ítélik meg a vizsgálódás során, hogy már nem áll fenn konfliktus helyzet, akkor megvonják a státuszát és haza kell térnie. Az idegenrendészeti eljárás azon bevándorlókkal szemben indul, akik úgy érkeznek Magyarországra, hogy nem igényelnek menedékjogot. Ha a bevándorlónak nincs okmánya, azonban ad információt arra vonatkozóan, hogy melyik országból származik, akkor az ún. külképviselet segítségét kell kérni. A külképviselet meghallgatásokat tart, amely során a külképviseleti tisztségviselő beszélget vele. Ennek során a tisztségviselő is csupán az ország ismeret alapján tudja megállapítani, hogy valóban az a származási országa, amiről azt állítja, vagy sem. Számos esetben előfordul, hogy a bevándorló olyan állampolgárnak vallja magát, amely országnak nincs külképviselete. Ezzel az a bevándorlók célja általában, hogy így az eljárás elhúzódik, hiszen az a szabály, hogy, ha az adott országban nincs külképviselet, akkor a legközelebbi képviselethez kell fordulni a Külügyminisztérium segítségével. Az afgánok esetében például főszabály szerint Bécstől kell segítséget kérni. Kiskorúak esetében teljesen másképpen alakul az eljárás menete. Nagyon nehéz ugyanis megállapítani és egyben bizonyítani is egy személyről, hogy kiskorú, ha nem rendelkezik okmánnyal és nem ismeri pontosan a személyi adatait. Így a kiskorúak esetén nincs más módja a kiskorúságról való meggyőződésnek, minthogy orvosi vizsgálatot rendeljenek el. A vizsgálat keretében sor kerül a fogazat elemzésére, illetve a csuklócsont megvizsgálására is, hiszen ezen csont állapotából lehet megállapítani, hogy körülbelül hány éves lehet a kérdéses személy. Ezzel a személyazonosítási módszerrel kapcsolatban az a probléma vetődik fel, hogy nem minden országban rendelkeznek ugyanolyan testi-lelki fejlettségi szinttel a kiskorú bevándorlók. Tekintettel arra, hogy Ázsia jelentős részén, mind testi, mind szellemi !25
visszamaradottság figyelhető meg, gyakori a gyerekmunka, illetve az alultápláltság is. Vagyis egy amerikai származású 14 éves gyerek és egy ugyancsak ázsiai 14 éves gyerek között ég és föld különbség lehet testi fejlődés tekintetében. A vizsgálatot végző orvos számára lehetetlen megmondani pontosan, hogy hány éves a kérdéses kiskorú, csupán behatárolni tudja azt. Így például arra a megállapításra juthat a vizsgálat során, hogy körülbelül 16 és 19 év közötti. A kiskorúak természetesen fokozott védelemben részesülnek. Kifejezetten abban az esetben lehet a származási országába visszaküldeni, ha az előírásoknak megfelelő bánásmódban részesülnek, egyéb esetben nem.
! 6.2 Személyazonosítás problémája a polgári jogban
! Valamely gyermek származásának megállapítását célzó perek négy félék lehetnek: 7. Apaság bírói megállapítása 8. Gyermektartási díj megállapítása 9. Apaság vélelmének megdöntése iránti perek 10. Anyaság bírói megállapítása A származás megállapítási vizsgálat többnyire apasági vizsgálatot jelent. A fent említett pereknek az alapvető feladata, hogy egy ember és egy másik személy közötti szülői viszony tisztázásán keresztül a vitatott kapcsolatból való biológiai származásának lehetősége, illetve lehetetlensége bizonyítva legyen. Az anya személye rendkívül ritka esetekben válik kérdésessé, de természetesen nem kizárt a lehetősége. Maga a vizsgálat egyaránt perben és peren kívül is végezhető. Az apaság megállapítása iránti pereknél a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az anya és a perben álló férfi a fogamzási időben nemileg érintkezett-e. Az 1952. évi IV. törvény, a Családjogi törvény, amelyet az említett vitás kérdésekben alkalmazni kell 2014. március 15. napjáig, az új Ptk. hatályba lépésének napjáig. E szerint a törvény szerint abból a vélelemből kell kiindulni, hogy a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogantatás kezdetétől egészen a gyermek születéséig, vagy ezen időtartam egy része alatt házassági kötelékben állt, vagy tartósan együtt élt. A származás megállapítására irányuló eljárások keretében sor kerülhet !26
vércsoportvizsgálatra, amely során megállapítást nyerhet a vitás személy személyazonossága. Ha a vércsoportvizsgálat nem szolgáltatott jogi szempontból értékelhető eredményt, akkor kerülhet sor antropológiai-örökléstani vizsgálatra, nemzőképességi vizsgálatra, de akár szülészeti lelet alapján adott szakvéleményre is. A vizsgálat akár a bíróság elrendelése alapján, akár magánkérelem szerint is indulhat. A lényeg, hogy célszerű minél több vércsoport-, ill. vérsavórendszer vonatkozásában elvégezni a vizsgálatot, mert annál nagyobb lesz a ténylegesen nem apák kizárásának lehetősége. Somogyi Endre Igazságügyi orvostan alapjai című művében részletesen és egyértelműen kifejti, hogy, ha egy férfi apasága valamely vércsoport vagy savórendszer alapján kizárt az nem jelenti azt, hogy további rendszer alapján is kizárt lenne. Ennek eredménye, hogy minden rendszer önálló bizonyítási eszközül tud szolgálni. Természetesen az eset összes körülményeit – nemcsak ezen vizsgálatok eredményeit – gondosan mérlegelve kell következtetni, hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származott-e. A származás megállapítása érdekében különösen nagy jelentősége van az orvos szakértői bizonyításnak. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 17. számú módszertani levele szerint vércsoportvizsgálat a származási- és tartási perekben jelenleg a legeredményesebb és leghatásosabb bizonyítási módszer, mert az közvetlenül a származásról szolgáltat természet-tudományos értékű, szubjektivitástól mentes adatot. Az orvos szakértői vizsgálat, illetve vércsoportvizsgálat nem csak a feleken és az anyán végezhető el, hanem egyéb érdekeltek esetén is alkalmazható. Ilyen érdekelt lehet például az a tanú, aki az anyával a fogamzási időben nemi kapcsolatot létesített, hiszen innentől kezdve őt fél jogállása illeti meg. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 22. számú módszertani levele kimondja, hogy a polgári peres ügyekben az igazságügyi laboratóriumok feladata a vitatott apasági ügyek tisztázása, vagyis természettudományos bizonyítékok révén a perben szereplő férfi, férfiak apaságának bizonyítása vagy kizárása. Az esetek egy részében klasszikus módszerekkel, mint például a vércsoporttal az apaságot sem kizárni, sem egyértelműen bizonyítani nem lehet. A nemzetközi szakértői gyakorlatban a klasszikus genetikai vizsgálatok helyett ma már kizárólag csak DNS-vizsgálatot végeznek, ez indokolt Magyarországon is. Származás-megállapítási vizsgálat olyan intézményben !27
végezhető el a módszertani levél alapján, ahol a személyi feltételek adottak, és a laboratórium technikai felszereltsége is megfelelő. A származás megállapítása iránti perekben jelentős egyéni és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a gyermek a vér szerinti apával kerüljön jogilag is rendezett szülőgyermek kapcsolatba. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak hivatalból is törekednie kell a tényállás lehető legalaposabb felderítésére, és természetesen az élettani vizsgálatoktól nem lehet eltekinteni. Ezeknél a pereknél sor kerülhet beismerésre, felek egyező előadására, de egyéb bizonyítékok beszerzése is igen fontos lehet, például az orvos szakértői vélemény. Ezen típusú pereknél az orvos szakértői vélemény nem elegendő, mivel legfeljebb nagyfokú valószínűsítésre alkalmas, így figyelembe kell venni a felek előadását, a tanúvallomásokat, okiratokat, szakértői véleményeket és összességében gondosan mérlegelve kell döntést hozni. A bizonyítási eszközök közül az orvos szakértői véleménynek kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani. A Legfelsőbb Bíróságnak több állásfoglalása is volt, ami rámutatott arra, hogy vércsoportvizsgálat nélkül, illetve antropológiai vizsgálat nélkül nem lehet döntést hozni, hiszen ezek a módszerek már biztonsággal igazolják a vitatott tényeket. Az 1952. évi III. számú Polgári perrendtartástól szóló törvény 300. § (1) bekezdése szerint a vércsoport-vizsgálaton való részvétel nem önkéntes, illetve bírói elrendelése esetén a felek kötelesek tűrni a részvételt. Ha a vizsgálatra kötelezett személy nem jelenik meg akkor a Pp. 185. §-a szerint a költségek megtérítésére és további pénzbírságra lehet őt kötelezni. Természetesen a Pp. rendelkezéseit alkalmazni kell kiskorú törvényes képviselőjével szemben is. Az orvos szakértői vélemények elkészítésére a vércsoportrendszerek vizsgálatán túlmenően legújabban a DNS-vizsgálat ad alapot. A vércsoport vizsgálat eredményeit, az apaságra levont következtetést a szerológiai szakvélemény összegzi.
! 6.3.Személyazonosítás problémája a büntetőjogban
! Bűncselekmények felderítésekor a nyomozó köteles rögzíteni mindazokat az információkat, amelyek a bizonyítandó tényre vonatkoznak. Megállapítja a konkrét !28
tényadatokat, illetve megvizsgálja, hogy a bizonyítandó tények minden elemére vonatkoznak-e tényadatok. Megfigyeli továbbá, hogy milyen további információk, adatok beszerzése lehet még szükséges. A bűncselekmény felderítése során minden esetben szükséges részletes írásbeli tervet kidolgozni, mely a legszükségesebb elvégzendő feladatokból áll. A legtöbb esetben ezt sajnos csupán formalitásként kezelik. További probléma, hogy a terv nem rögzíti az ügy egyedi sajátosságait, így írásbeli tervről egyáltalán nem beszélhetünk, inkább tekintjük vázlatnak. Dr. Barta Endre szerint a kriminalisztika alapkérdései határozzák meg a nyomozási cselekményeket, amelyeket minden ügyben pontosan és ismételten kell meghatározni, mert ezeket a feltevések kizárják vagy megerősítik. A részletes írásbeli terv során meg kell határozni, hogy mit várnak a végrehajtandó cselekményektől és az eredményeket mire kívánják felhasználni. A személyazonosítás hatékonyságához elengedhetetlen a tervezési munka, amely során a tisztázandó körülményeket pontosan meg kell határozni, illetve az eszközök-módszerek körét is. A nyomszakértői vizsgálatnak az a feladata, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett különböző nyomokat azonosítsa. Megkülönböztetünk ez alapján ujj- és tenyérnyomokat, emberi láb- és lábbeli nyomokat, eszközöket vagy például szerszámokat. Dr. Molnár Gyula fejtegeti, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket a nyomkutatás során mindenképpen vizsgálni kell. A lábnyomok vizsgálata során vizsgálandó, hogy: a) A kérdéses lábnyom a megnevezett személytől származik-e? b) A kérdéses lábnyomot az adott személy birtokában lévő lábbelivel keletkeztették-e? c) Több bűncselekmény helyszínén rögzített nyomok származhatnak-e ugyanazon személytől, ugyanazon lábbelitől? d) Amennyiben ismeretlen személyről beszélünk, milyen következtetéseket tudunk levonni a fizikai tulajdonságaira vonatkozóan? e) Milyen következtetéseket tudunk levonni a lábbeli sajátosságait illetően? f) A nyomot létrehozó személy nemére hogyan tudunk következtetni a lábbeliről? g) A szóban forgó lábbelit, a kérdéses személy viselte-e a bűncselekmény elkövetésének időpontjában h) Tudunk-e következtetni a nyomkeletkezés időpontjára? !29
! 1970-es évek elején két férfi Sátoraljaújhely közelében emberi testmaradványokat talált. Négy darab emberi testrész volt elszórva. Az előzetes orvos szakértői vizsgálat szerint egy 40-50 év közötti nő holttestének a részei kerültek ekkor elő. A gyanú szerint a 42 éves Bencze Miklósné holttestének maradványai kerültek elő. Az azonosítás érdekében az említett hölgy 3 pár cipőjét a nyomszakértők rendelkezésére bocsátották. A cipőket az elhunyt asszony lakásáról szerezték be. A cél az volt, hogy megállapítást nyerjen, hogy a megtalált lábak viselhették-e azokat a lábbeliket. Ennek érdekében a meztelen lábfejekről szilikon gumival másolatot készítettek, majd a szilikon öntvényeket gipszoldattal felöltve megkapták a pontos másolatát a lábfejeknek. A cipők bélésein és talpbetétein megtalálható sérülésekből és elváltozásokból megállapították, hogy a cipőket két talált lábon hordhatták. Továbbá, jelentőséget játszott még a DNS vizsgálat ennél a bűncselekmény nyomozásakor, amikor az elhunyt asszony lakásán a ruháiról és a fésűtartó fiókjából több hajszálat biztosítottak, amelyek a mellkasról leszedett hajszálakkal színben, hosszúságban, vastagságban, velőállományban és gombásodottságban egyaránt azonosságot mutattak.
! Dr. Molnár Gyula kifejti, hogy egyes nyomok vizsgálata során azonosíthatjuk a nyomképző személyt, annak nemét, lábbelijét. A lábnyomok egymáshoz való viszonya alapján pedig következtetést tudunk levonni a járásmódjára vonatkozóan. Az eszköz nyomok vizsgálata alatt különböző tárgyak, eszközök, szerszámok vizsgálatát értjük. Felmerül a kérdés, hogy: a) A bűncselekmény helyszínen rögzített nyom, milyen eszközzel keletkezett? b) A bűncselekmény helyszínén rögzített eszköznyomot a kérdéses eszközzel okozták-e? c) A rögzített eszköznyomok ugyanazon eszköztől származhatnak-e, illetve származnak-e? d) Az adott eszköznyomok alapján lehet-e következetést levonni az elkövető személyére vonatkozóan? e) Az adott eszköznyomokból lehet-e következtetni az elkövetés időpontjára? f) Az adott eszköz sérüléseiből következtetve kapunk-e információt az elkövetés módjára vonatkozóan? g) Melyek azok a sérülések, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a bűncselekmény elkövetése során keletkezhettek ? !30
A járműnyomok vizsgálatának a célja, hogy megállapítást nyerjen, miszerint a bűncselekmény helyszínén felvett nyomok milyen típusú gépjárműtől keletkezhetnek, milyen hatásmechanizmussal jöhettek létre, illetve ezek alapján azonosítható-e az adott gépjármű. A járműnyomok vizsgálata összetett feladat a nyomtani szakértőkön kívül előfordul, hogy igénybe kell venni gépjármű műszaki szakértőt vagy vegyészeti szakértőt. A járműnyomokkal kapcsolatban vizsgálni kell, hogy: a) Milyen gyártmányú és milyen típusú, méretű abroncs okozta a bűncselekmény helyszínén felvett nyomokat? b) A bűncselekmény elkövetésének helyszínén rögzített nyomok alapján azonosítható-e az adott gépjármű? c) Milyen sérülések keletkezhettek a bűncselekményt okozó járművön? d) Az okozott sérülést a jármű mely alkatrésze okozta, illetve ez alapján lehet-e következtetni a bűncselekményt elkövető járműre? A büntetőjog területén leginkább a durva fizikai behatások esetén figyelhető meg, hogy DNS minták alapján kívánják az elkövető személyét felfedni. Így például erőszakos közösülés, betöréses lopás, cserbenhagyásos gázolás kapcsán. Nagyon ritka, hogy intellektuális bűncselekmények esetén ezzel a módszerrel történjen a személyazonosítás, pont azért, mert jogos hozzáférés van az adott személy számára biztosítva. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben tett látogatásom során azt az információt kaptam, hogy előfordult már, hogy például számítógépes bűncselekmény elkövetőjét DNS alapján azonosították, de ez egyáltalán nem gyakori.
!
! 7. A BSZKI-ról
2013. április 30-án látogatást tettem a budapesti székhelyű Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben. A kutatóintézetben dolgozó igazságügyi szakértők munkájának a célja, hogy a szakértelmükkel a különböző tényállások megállapítását elősegítsék. Az említett intézetben közel 300 ember dolgozik, főként orvosok, mérnökök, biológusok, fizikusok. Két főosztály működik az intézeten belül. A szakértői főosztályon belül a Daktiloszkópiai Osztály,
!31
a Fizikai-kémiai Osztály, a Genetikai Osztály, a Kriminalisztikai Osztály, az Orvosszakértői Osztály, a Szerves Kémiai Analitikai Osztály.
! 7.1. Daktiloszkópiai Osztály Az intézet ezen osztálya az ujj- és tenyérlenyomatok vizsgálatával foglalkozik. Mint azt a dolgozatom elején említettem az ujjnyomok a legrégebben vizsgált lenyomattípusok, így a Kutatóintézetben ez az osztály működik a legrégebb óta. Az intézményben tett látogatás során lehetőség nyílt arra, hogy az osztályon működő 4 csoport működésébe is beleláthassak. A szakértői és a területi szakértői csoport foglalkozik a bűncselekmények helyszínein rögzített daktiloszkópiai nyomok vizsgálatával, melynek az azonosításra való alkalmasság a célja. A személyazonosító csoport feladata a daktiloszkópiai nyilvántartásokba érkezett ujjtenyérnyomat képek digitalizálása, ujjnyomatok alapján történő személyazonosítás, illetve a még felderítetlen bűncselekmények helyszínein rögzített daktiloszkópiai nyomok vizsgálata, vagy például szakértői vélemények készítése. A nyilvántartó csoport feladatai büntetőeljárás alatt álló személyek országos ujj-tenyérnyomat nyilvántartásának kezelése, a menedékjogot kérők országos ujjnyomat nyilvántartásának kezelése és az idegenrendészeti eljárás alá vontak országos ujjnyomat nyilvántartásának kezelése. A daktiloszkópia a kriminalisztikának alapvető része, mint személyazonosítás, hiszen viszonylag rövid idő alatt és kevés anyagi ráfordítással lehet elvégezni. Abszolút megbízható, mert mindenki születésétől fogva egyedi, senki máséval meg nem egyező ujj- és tenyérrajzolataival rendelkezik, ami élete során nem változik meg. Ezért az ujjnyomat szakértő mindig kategorikus véleményt alkot. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Daktiloszkópiai osztályának az a feladata, hogy azonosítsa a bűncselekmény helyszínéről származó, ismeretlen ujj- vagy tenyér nyomtöredéket, amely csakis egyetlen egy személlyel azonosítható, kizárva minden más személy lehetőségét. A nyom azonosításkor nem az ujjon és a tenyéren lévő rajzolatok, hanem a rajzolatokat alakító bőrfodorszálak ismertetőjelei adják a kiindulópontot. A bőrfodorszálak nem folytonosak, ezek megszakadnak, elágaznak. Lehetnek olyan rövidek, akár egy pont, vagy hosszabbak, mint egy kisebb sziget. Ezeket a bőrfodorszálak ismertetőjeleit sajátossági pontoknak hívják. Ezek az ujj- illetve tenyér nyomtöredékek egy nyilvántartásba kerülnek a daktiloszkópiai osztályon.
! !32
7.2. Fizikai-Kémiai Osztály Azok az anyagmaradványok, amelyek bizonyítják a bűncselekmény megtörténtét, lehetnek akár szerves, akár szervetlen eredetűek is, azokat fizikusok, kémikusok, biológusok vagy vegyészek vizsgálják meg. Az említett szakértők közlekedési bűncselekményeknél, személy elleni, dolog elleni bűncselekményeknél dolgoznak a leggyakrabban. A látogatás során említésre került, hogy sajnos a bűnjeleken ezek a maradványok, kenődések mikro-méretekben és mikro-mennyiségben figyelhetők meg, illetve szennyezettek.
! 7.3.Igazságügyi genetika – DNS vizsgálat 1989-1990-es évek környékén komoly fejlődésnek indult az igazságügyi genetika, majd 1992ben már a DNS alapú genetika szakértői véleményben is szerepelhetett. Az osztály feladatainak többségét igazságügyi szakértői tevékenység képezi, amely hatósági kirendelésre történik, de jogosultsága van bűncselekményeknél helyszíni feladatokat ellátni.
! 7.4. Kriminalisztikai Osztály Leggyakrabban vizsgált tárgyak nyomhordozó ruházati tárgyak, zárak, lakatok, nyomokat létrehozó lábbelik, eszközök (szerszámok), járművek gumiköpenyei, nyomozó hatóságok által biztosított lábbeli és gépjármű nyomok. A Kriminalisztikai Osztályon nyom-, fegyver-, írásés okmányszakértők, valamint kriminalisztikai fényképészek dolgoznak.
5
1. ábra Nyomok vizsgálata 7.5. Orvosszakértői Osztály
5#
http://www.bszki.hu/page.php?51 letöltve: 2013. szeptember 7.
!33
Az Orvosszakértői Osztály végzi az igazságügyi boncolások során elrendelt, a halálok megállapítását és egyéb patológiai eltérések kimutatását célzó laboratóriumi vizsgálatokat, a vízbe fulladás vizsgálatával kapcsolatos vizsgálatokat, valamint a biológiai anyagmaradványok közül a hajszálak és az emberi eredetű szőrszálak vizsgálatát. Az orvosszakértői osztály szövettani laboratóriuma foglalkozik a boncolásokból származó szervés szövetrészletek kórszövettani vizsgálatának való előkészítésével, az elkészült szövettani metszetek fénymikroszkópos vizsgálatával és véleményezésével. Az emberi szőrök illetve hajszálak a legkülönfélébb bűncselekmények helyszínén fellelhetők, így például közlekedési baleseteknél, erőszakos nemi közösüléseknél stb. A bűncselekmény elkövetésének helyszínén maradó biológiai anyagmaradványok ezen említett két típusa szinte mindig fellelhető, így ugyancsak ezen osztály hajlaboratóriuma foglalkozik a biológiai anyagmaradványok közül a hajszálak, és az emberi eredetű szőrszálak felkutatásával. A hajlaboratóriumban kerül megválaszolásra az a kérdés, hogy a vizsgált szál emberi eredetű vagy állati eredetű, hajszál vagy szőrszál, milyen módon vált le a testről, van-e rajta esetleges bármilyen sérülés vagy fizikai, kémiai behatás, további azonosításra alkalmas-e illetve egyéb jellegzetességeket (pl. a hajszál festett-e, de a legkülönfélébb hajbetegségek is kimutathatóak).
! ! 7.6. Szerves kémiai analitikai osztály
! Az osztályon három laboratórium működik. A kábítószervizsgáló laboratóriumok alapvető feladata a nyomozó hatóság által lefoglalt kábítószer-gyanús anyagokban található kábítószerek minőségi azonosítása, illetve a tiszta hatóanyag-tartalom meghatározása. A 282/2007. Kormányrendelet alapján a kábítószer-gyanús anyagok vizsgálatára illetékes állami szerv a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, így tehát alaptevékenységünk tehát jogszabályi kizárólagosság alapján országos hatáskörrel került meghatározásra. Az úgynevezett gázkromatográfiás Laboratóriumban az egyes ásványolaj-ipari termékek, illetve az ezekből származó maradványok azonosításával foglalkoznak. A vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy az égett anyagmaradványokból kimutatható-e égést !34
gyorsító tűzveszélyes folyadékok maradványa, valamint, hogy lehetnek-e közös eredetűek a bűnügyekben biztosított különböző üzemanyagok, illetve kenőanyagok. A laboratórium faladatai közé tartozik továbbá a gépjárművek karosszériájának maró anyaggal történő leöntésének a vizsgálata is, illetve az eltávolított azonosító számmal fellelt fegyverek vizsgálata is. A Véralkohol-vizsgáló Laboratórium feladata az alkoholfogyasztás, illetve az alkoholos befolyásoltság mértékének megállapításához az alkoholtartalom meghatározása, vérből, vizeletből és egyéb testnedvekből, gázkromatográfiás módszerrel. A leggyakrabban vizsgált esetek közé tartozik a bűncselekmények során lefoglalt kábítószerek vagy ismeretlen eredetű szerves anyagok vizsgálata, tűzesetekkel kapcsolatos bűncselekményeknél az égést gyorsító idegen anyagok vizsgálata, rongálásoknál, gépjárművek leöntésekor használt anyagok vizsgálata. A bűnügyi technikai főosztályon belül működik a központi technikai Osztály, a Bűnügyi orvosi és kriminálpszichológiai Osztály, a Poligráfos osztály és a Szakfelügyeletei Osztály is. A Központi technikai Osztály a bűncselekmény helyszínén nagy jelentőséggel bíró bizonyítékokat a lehető legmegfelelőbb eszközök és módszerek segítségével találják meg. Szinten ezen osztály hatáskörébe tartozik a helyszíni változások helyszínen történő feltárása, illetve azoknak a laboratóriumban való feltárása. A Bűnügyi Orvosi és Kriminálpszichológiai Osztályon dolgozó bűnügyi orvosok feladata az, hogy rendkívüli halál esetén, helyszíni halottszemléken vesznek részt. A Poligráfus Osztály feladata az emberi pulzus mérése. A Szakfelügyeleti Osztály végzi országos hatáskörrel a bűnügyi helyszíni szemléket lefolytató bizottságok ellenőrzését és szakmai irányítását. A szakirányítói tevékenység két lépcsőben, első sorban a helyszíneken, másodsorban a helyszíni dokumentációk utólagos tanulmányozása révén tud megvalósulni. A dolgozatom szempontjából fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben működnek klasszikus kriminalisztikai szakterületek is. Ezek közé tartoznak a nyomtan, daktiloszkópia, fegyvertan, okmányvizsgálat, írásvizsgálat, mikroanyagmaradványok, forenzikus geológia, kábítószerek, vegyi anyagok, igazságügyi biológia és orvostan, szövettan, hemogenetika. Az intézményben való körültekintésem során ezeket a területeket vizsgáltam meg részletesebben. Az okmányvizsgálatok elsősorban mikroszkóppal, valamint speciális okmányvizsgáló készülékkel történnek. Szerencsére az okmányvizsgáló készülékek többféle megvilágítási !35
módot tesznek lehetővé egy készüléken belül. Ennek köszönhetően szabad szemmel nem érzékelhető jelenségek is észlelhetővé válnak. Megállapíthatók az okmányokon végzett utólagos beavatkozások (pl. mosás, átírás), vagy az eredeti okmányokétól eltérő anyagok alkalmazása.
!
! 2. ábra Okmányvizsgáló6
Az írás - és okmányszakértők elsősorban büntetőügyekben készítenek szakvéleményt, de kirendelhetők polgári perben, közigazgatási, közjegyzői, közvetítői eljárásban is. Leggyakoribb esetek, amikor szakértő kerül bevonásra magán- és közokirat-hamisítás, csalás, sikkasztás, zsarolás, néha emberölés felderítése során is. A szakértő feladata elsősorban a vizsgált írások egyediségének feltárása az írás sajátosságain keresztül, illetve ezek összehasonlítása és értékelése. A szakmai megállapítások a rendelkezésre álló kérdéses és minta anyagok mennyiségétől és minőségétől függnek. A szakkérdések vonatkozhatnak az írás létrejöttével kapcsolatos tényekre, például arra, hogy van-e rendkívüli íráskörülményre utaló jel, de az írás keletkezésének időpontjára sosem. Az írás keletkezésének időpontját megközelítőleg is nehéz megállapítani. A vizsgálat során figyelembe kell venni az írás esetleges megváltozását vagy megváltoztatását, az írásváltozásokat, a torzításokat és a hamisításokat, azok fajtáit, módszereit. A vizsgálat egy másik körét az iratvizsgálatok alkotják. Ide tartozik a láthatatlan, vagy gyengén látható anyagok, a törölt, áthúzott, fedett írások eredeti tartalmának megállapítása, előhívása vagy helyreállítása, valamint az irat általános jellemzőire, annak utólagos változtatására, az íróanyagra, a készítés eszközeire irányuló kérdések megválaszolása.
6!
http://www.bszki.hu/page.php?295 letöltve 2013.09.08.
!36
A mikro-anyagmaradványok tekintetében a leggyakrabban vizsgált anyagok a festék-, fém- és üvegmaradványok, textilszálak, beszáradt festékek, ragasztók, gumik, műanyagok, olajok, vegyszerek, gyógyszerek maradványai. Legtöbb esetben ezek a maradványok mikromennyiségűek, mikro-méretűek és szennyezettek. Mikro-méretről akkor beszélünk, amikor szabad szemmel alig látható, így ez számokban kifejezve 0,1 mm-es mérethatárt jelent. A forenzikus geológia foglalkozik a talaj- és kőzetmaradványok vizsgálatával. A bűncselekményeket elkövetőinek, illetve áldozatainak ruházati tárgyai, eszközei, gépjárművei gyakran kerülnek érintkezésbe a földfelszín talaj- és kőzettakarójával, melynek során azokra különféle talaj- és kőzetmaradványok kerülhetnek fel. A talaj- és építőanyag-maradványok vizsgálatát csak abban az esetben érdemes kezdeményezni, ha bűnjelek előzetes szemléje alkalmával, azokon szemmel látható mennyiségű anyag található. Ennek magyarázata az, hogy egy néhány szemcséből álló ásványhalmaz nem tudja kimutatni kellő mértékben a kérdéses környezet talaj- és kőzettani viszonyait. Dolgozatom szempontjából a legfontosabb szakterület a hemogenetika (DNS). A szakterület biztosította lehetőségekkel éppúgy megvalósulhat az elkövetők azonosítása, mint a tévesen gyanúba került személyek gyors és biztos tisztázása. A bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos DNS-profilnyilvántartás a nyomozások időtartamának lerövidítésében, költségmegtakarításában, a bűncselekmények hatékonyabb felderítésében játszik szerepet. Megfelelő jártassággal és dokumentálással rendelkező szakértés növeli a bíróságok elé terjesztett bizonyítékok megbízhatóságát, így a lakosság igazságszolgáltatásba vetett bizalmát. Nem elhanyagolható a bűnözőkre gyakorolt elrettentő hatás sem, mely a bűnmegelőzési stratégia részeként a bűnözés csökkenéséhez vezethet.
! 8. 19/2010 IRM rendelet a DNS-‐profil meghatározásának szakmai-‐módszertani követelményeiről
! A fenti rendelet meghatározza az általános rendelkezéseket, a szakmai feltételeket, a módszertani feltételeket, illetve ír az együttműködésről is. A 19/2010 IRM rendelet a szakmai feltételekről úgy rendelkezik, hogy DNS profil meghatározást az Intézet akkor végezhet, ha rendelkezik igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetikai szakterületre bejegyzett legalább két olyan, az Intézet nevében eljárni !37
jogosult szakértővel, akiknek igazságügyi szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Az Intézet a vizsgálati anyagokat, bűnjeleket, valamint származékaikat a hitelesség-láncolat sértetlenségének biztosítása érdekében egyedileg beazonosíthatóan megjelöli, egymástól elkülönítve csomagolja és tárolja. A kész vizsgálati anyagokat úgy tárolja, hogy azokhoz arra jogosulatlan személy nem férhet hozzá. Az Intézetnek biztosítania kell a rendelkezésére bocsátott adatoknak a védelmét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően. A rendelet leszögezi továbbá, hogy a laboratóriumi tevékenység visszakereshető legyen. A bűnjelszemlét (a rendelet az általános rendelkezések fejezetében akként definiálja, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített biológiai anyagmaradványoknak az Intézet által való felkutatása és a mintabiztosítás DNS-elemzésekhez) az Intézet legalább két alkalmazottja végzi, akik közül az egyik az igazságügyi szakértői névjegyzékbe igazságügyi genetika szakterületre bejegyzett olyan szakértő, akinek igazságügyi szakértői kamarai tagsága nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. A bűnjelszemléről digitális fotó- vagy videó dokumentációt is készíteni kell. Az IRM rendelet 8.§-a meghatározza, hogy „a bűnjelszemlét végző személyeknek védőöltözetet kell viselniük, amely egyszer használatos laboratóriumi köpenyből, gumikesztyűből, szájmaszkból, hajsapkából, és szükség esetén védőszemüvegből áll. Bűnjelváltáskor a kesztyűcsere kötelező. Ha a szennyezettség miatt indokolt, úgy a bűnjelváltáskor a teljes védőöltözetet cserélni kell.” Természetesen minden egyes bűnjel szemléje után a használt eszközökön hatékony DNS-mentesítő tisztítást kell végezni.
!
9. A bizonyítás A Büntetőeljárásról szóló törvény 75.§ meghatározza, hogy a bizonyításnak ki kell terjednie azokra a tényekre, amelyek jelentősek a büntető és a büntetőeljárás alkalmazásában. A törvény előírja továbbá, hogy a tényállást alaposan és hiánytalanul, valóságnak megfelelően kell feltárni, azonban a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére, ha az ügyész nem indítványozza. Természetesen azokat a tényeket nem kell bizonyítani, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről az eljáró bíróságnak, ügyészségnek, nyomozóhatóságnak hivatalos tudomása van. A büntetőeljárást meghatározó törvényben
!38
meghatározott esetekben és módon jogosultak és kötelesek az eljárásban részt vevő személyek a bizonyításban közreműködni. 9.1. A bizonyítás törvényessége A törvény azt a követelményként írja elő, hogy egyrészt az emberi méltóságot, másrészt az érintettek személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani és biztosítani kell, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra a bizonyítási cselekmény végzésekor.
! 9.2. A bizonyítékok értékelése A törvényben meghatározott bizonyítási eszközöket szabadon fel lehet használni a büntetőeljárásban és szabadon lehet alkalmazni minden büntetőeljárásban, de előfordulhat az is, hogy a törvény kifejezetten elrendeli valamely bizonyítékok alkalmazását. A 78.§ (2) bekezdése meghatározza, hogy a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott bizonyító ereje. Egyenként és összegükben szabadon is értékelnie kell a bíróság és az ügyészségnek a bizonyítékokat és bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint kell, hogy megállapítsa. Azokat a bizonyítékokat, amelyeket a bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság bűncselekmény útján vagy más tiltott módon szerzett meg, vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával, azokat semmiképpen nem lehet értékelni bizonyítékként.
! 9.3. A bizonyítás eszközei A bizonyítani kívánt tényeket alá tudjuk támasztani elsősorban tanúvallomással, szakvéleménnyel, tárgyi bizonyítási eszközzel, okirattal és a terhelt vallomásával.
! 9.3.1. A tanúvallomás A törvény szerint tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Akit tanúként megidéztek, ha e törvény kivételt nem tesz, köteles vallomást tenni. A megjelenésével kapcsolatos költségeket, a bíróág, az ügyész vagy nyomozóhatóság megállapítja és megtéríti. A tanút főszabály szerint egyenként kell kihallgatni. Engedélyezhető számára, hogy szóbeli kihallgatását követően, vagy helyette írásban tegyen vallomást. Abban az esetben, ha írásban teszi meg vallomását nem kizárt, hogy utóbb, ha szükséges a bíróság, !39
az ügyész, illetőleg a nyomozóhatóság megidézze. Az a személy, aki tizennegyedik életévét még nem töltötte be, csak akkor tehet vallomást, ha a bizonyíték mással nem pótolható. Amennyiben a tárgyalást megelőzően a tanú bíróság előtti kihallgatásának akkor van helye, ha a tanú az életét közvetlenül veszélyeztető állapotban van, illetve, hogyha megalapozottan feltételezhető, hogy a tanú tárgyaláson nem jelent meg. A kihallgatáson elsősorban a hozzá intézett kérdésekre válaszol, de arra is lehetőséget kell adni számára, hogy összefüggően előadja a vallomását. A törvény külön rendelkezik a kényszerintézkedésekről, amelyet a tanúval szemben alkalmazni lehet. Abban az esetben, ha a vallomástételt, illetőleg az eljárási cselekményeknél való közreműködést a következményekre való figyelmeztetés ellenére megtagadja jogosulatlanul, rendbírsággal sújtható és az okozott költség megfizetésére kötelező.
! 9.3.2. A szakvélemény Abban az esetben, ha a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléshez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. A szakértő alkalmazás kirendeléssel történik. Kizárólag a bíróság, ügyészség, illetőleg a nyomozóhatóság alkalmazhat. Akként rendelkezik a törvény, hogy ha a szakvélemény elkészítéséhez sürgős részvizsgálatra van szükség, akkor a vizsgálatot ki lehet rendelni határozat nélkül is. Az ügyész, vagy a nyomozóhatóság szóbeli rendelkezése alapján. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint egy szakértőt kell általában alkalmazni, abban az esetben azonban, ha a vizsgálat jellege szükségessé teszi, több szakértő is kirendelhető. Kirendelés szerint csak a csoport vezetőjét határozzák meg, aki jogosult arra, hogy a többi szakértőt is bevonja. A jogszabály szerint a halál oka és körülményei, valamint az elmeállapot vizsgálatánál két szakértőt kell alkalmazni, de ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy más esetekben is több szakértőt lehessen alkalmazni. A 102.§ úgy rendelkezik, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozóhatóság, a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, illetőleg szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet, ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt rendelhet ki szakértőként. Ha intézményt vagy testületet rendelnek ki, akkor ezen intézmények vagy szervezetek hatáskörébe tartozik, hogy szakértőt rendeljenek !40
ki. Ha a Büntetőeljárásról szóló törvény szerinti kizáró okok fennállnak, akkor a szakértőt ki kell zárni, és nem járhat el szakértőként. Ha vele szemben bármely kizáró ok felmerül, kötelezettsége saját maga bejelenteni. A szakértőnek az a feladata elsősorban, hogy az ügyben közreműködjön és szakvéleményt adjon ki. A vizsgálódásait követően szakértői véleményt kell kiadnia. 105.§ (1) A szakértő a vizsgálatot a tudomány állásának és a korszerű szakmai ismereteknek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával köteles elvégezni. 105. § (2) A szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárás cselekményeinél jelen lehet, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont többi szakértőtől felvilágosítást kérhet. 105. § (3) A szakértő a vizsgálat során személyt vizsgálhat meg, hozzá kérdéseket intézhet, tárgyakat megtekinthet és vizsgálhat. Ha a szakértő olyan tárgyat vizsgál meg, amely a vizsgálat folytán megváltozik vagy megsemmisül, annak egy részét lehetőleg az eredeti állapotban úgy kell megőriznie, hogy az azonosság, illetőleg a származás megállapítható legyen. A törvény külön rendelkezik arról, hogy a szakértővel együttműködési kötelezettség terheli a különböző személyeket. A műtéten kívül, illetve a műtétnek minősülő eljáráson kívül köteles a terhelt és a sértett alávetni magát a szakértői vizsgálatnak és csak a kirendelő külön rendelkezése alapján lehet elvégezni. A birtokban lévő dologgal kapcsolatban, tűrni köteles, hogy vizsgálat alá vegye a szakértő. Amennyiben a vizsgálat következtében kár következne be, kártérítésnek van helye. Ha a terhelt nem teljesíti a közreműködési kötelezettségét elővezetésnek és kényszer alkalmazásának is helye van, ha a sértett nem teljesíti, akkor pedig elővezethető, valamint rendbírsággal sújtható. A szakvéleményt szóban adja elő a szakértő vagy a bíróság, nyomozóhatóság, valamint az ügyész által meghatározott határidőben írásban előterjeszti. A szakértőt figyelmeztetni kell a hamis szakvélemény adásának következményeire. Abban az esetben, ha a szakvélemény hiányos lenne, vagy homályos, önmagával ellentétes, a bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság felhívására köteles a kért felvilágosítást megadni, illetve a szakvéleményt kiegészíteni. A 113.§ rendelkezik a szakértői kötelezettségek megszegésének következményeire hívja fel a figyelmet. Ennek értelmében, ha a szakértő a közreműködést, vagy a véleménynyilvánítást !41
jogosulatlanul megtagadja, akkor rendbírsággal sújtható. és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. Abban az esetben is sújtható rendbírsággal, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik. Ha a szakvélemény előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel, vagy szakértői testülettel szemben van helye. Ha a szakértő a mentességre hivatkozva tagadja meg a véleményadást, az ennek helyt nem adó határozat elleni jogorvoslat elbírálásáig nem kötelezhető közreműködésre.
! ! 9.3.3. Tárgyi bizonyítási eszköz Tárgyi bizonyítási eszköznek, ami a bűncselekmény elkövetésének vagy a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. A tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan tárgy, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas. A törvény szerint különösen tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. Irat esetén adatot rögzítő tárgyat is érteni kell. Az okirat valamilyen tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének bizonyítására készül és arra alkalmas bizonyítási eszköz. Ezeket a rendelkezéseket nem csak az okiratok esetén kell alkalmazni, hanem a kivonatra, és az olyan tárgyra is, amely valamely tény, adat valóságának, esemény megtörténtének, vagy nyilatkozat megtételének igazolása céljából készült.
! 9.3.4. A terhelt vallomása A terheltnek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa, de természetesen kérdések is intézhetőek ezután. Bizonyítékok beszerzésére is szükség van a terhelt beismerése esetén. A terhelteket nem együttesen, hanem külön kell kihallgatni. A terhelt a vallomását saját kezűleg leírhatja, és az iratokhoz csatolhatja. Meghallgatása előtt meg kell kérdezni a személyes adatait. Meg kell kérdezni a nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyének címét, a személyazonosító számát, !42
állampolgárságát. Ezek után döntheti el, hogy kíván-e vallomást tenni, vagy sem. Figyelmeztetni kell arra, hogy amit mond az bizonyítékként felhasználható. A kihallgatás előtt a foglalkozásáról, munkahelyéről, iskolai végzettségéről, családi, kereseti, vagyoni körülményeiről, továbbá a korábbi büntetéséről, katonai rendfokozatáról, kitüntetéseiről. A terheltet csak ezt követően fogják kihallgatni. A törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a terhelt megtagadja a vallomását, később amennyiben meggondolná magát, vallomást tehet.
! 10. A bizonyítási eljárások
! 10.1.A szemle A szemle elrendelhető a bíróság, illetve az ügyész által, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez, vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges. A törvény lehetőséget ad szakértő alkalmazására. A szemléről kép- és hangfelvétel is készíthető. Kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot, vagy vázlatot kell készíteni, és azt kötelező jegyzőkönyvet kell csatolni. A szemle alkalmával a jelentős tényeket rögzítik, össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket é azokat meg is kell őrizni.
! 10.2. A helyszíni kihallgatás A helyszíni kihallgatást megelőzően a terheltet és a tanút is ki kell hallgatni arról, hogy milyen körülmények között észlelte a kérdéses helyet, tárgyi bizonyítási eszközt, cselekményt és miről ismerné fel. Ez alkalommal a helyszínen kerül meghallgatásra a terhelt vagy a tanú az ügyészség vagy a nyomozóhatóság, bíróság által. A bűncselekmény helyszínén nyilatkozik, illetve megmutatja az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolytatását.
! 10.3. A bizonyítási kísérlet Ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetve körülmények között megtörténhetett-e akkor a bíróság, illetőleg az ügyészbizonyítási kísérletet rendel el és tart, továbbá a bizonyítási
!43
kísérletet ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni, mint, ahogyan a vizsgált esemény, vagy jelenség megtörtént.
! 10.4. A felismerésre bemutatás A Büntetőeljárásról szóló törvény 122. § (1) szerint a bíróság, illetőleg az ügyész felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele i bemutatható. (2) bekezdés szerint A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud. A (3) bekezdés szerint Személyek bemutatása esetén az ügytől független é a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő. (4) A bemutatást több felismerő személy esetében külön-külön, egymás távollétében kell végezni. Nem utolsó sorban rendelkezik a törvény ezen paragrafusának (5) bekezdése arról, hogy, ha a tanú védelme szükségessé teszi a felismerésre bemutatást úgy kell elvégezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse.
! 10.5 A szembesítés Akkor lehet a szembesítést mellőzni, ha a tanú vagy a terhelt védelme ezt szükségessé teszi. Abban az esetben kell sort keríteni rá, ha a terheltek, tanúk, illetőleg a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik, megengedhető, hogy egymásnak kérdéseket tegyenek fel. A törvény a tizennegyedik életévét be nem töltött személyt akkor lehet szembesíteni, ha a szembesítés a kiskorúban nem kell félelmet.
! !44
10.6. A szakértők párhuzamos meghallgatása A Büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 125. §-a ír a szakértők párhuzamos meghallgatásának szabályairól. Ha a szakértők véleménye eltér, az eltér, az eltérést a szakértők egymás jelenlétében való meghallgatásával lehet tisztázni.
! ! 11. Összegző gondolatok A DNS minden jogérvényesítő igényt elbíráló eljárásnál szerepet játszik. Abban az esetben, ha múltbeli esemény felderítése a nyomozóhatóságok feladata, a jogi konzekvenciákhoz elengedhetetlenül fontos annak a személynek az azonosítása, akinek a jogi helyzete ennek eredményeképpen minden bizonnyal változni fog. A bírósági eljárások alapvető jellemzője a bizonyítási rendszer, vagyis, hogy milyen eljárásban, milyen eszközt tekintenek minden kétséget kizáróan bizonyítottnak, illetve, hogy erre hogyan alapozhatja a bíróság a döntését. Az eljárás célja az igazság megismerése. Azoknak a módszereknek – köztük a DNS-nek, amely komoly tudományos háttérbirtokában közelebb vihetnek ennek az igazságnak a megismeréséhez. Köztudott, hogy nem lehet igazságos az olyan jog, amely hamis tényálláson alapszik. Az olyan állam, amely képes jogbiztonságot teremteni és igazságos is egyben, az egész társadalom hitét nagymértékben emeli. Bebizonyosodni látszik, hogy amennyiben egy állam megteremti a stabil jogbiztonságot, abban az esetben a gazdaság is inkább képes jól működni, illetve ennek következtében a társadalom még inkább hajlandó lesz a jogkövetésre. Dolgozatomban a DNS vizsgálatok eljárását a kezdetektől a szakértői jelentésig végigkövettem és vizsgáltam. A kutatás hitelessége érdekében nem csak elméleti vizsgálódásokat tettem, a gyakorlatban is igyekeztem szemügyre venni és elmélyülni a kiemelkedő sajátosságaira. Ennek eredményeképpen megállapítottam, hogy a DNS speciális jelentősége abban rejlik, miszerint egyrészt lényegesen lerövidíti az eljárás időtartamát, ennek következtében ésszerű időn belül lehet a jogot érvényesíteni, másrészt pedig az ügyek jelentős részében költséghatékonyabbá válhat az eljárás. További előnyeként állapíthatom meg, hogy az eljárás lényegesen célszerűbb, pertakarékosabb a DNS vizsgálatok használatával, és nem utolsó sorban adott erkölcsi értékek is kiemelkedő védelmet kapnak. Vizsgálódásom eredményeképpen arra a következtetésre jutottam, hogy A DNS nem”csodafegyver”. Rengeteg előnnyel rendelkezik, mint bizonyítási eszköz, de legalább !45
annyi veszélyforrást is magában hordoz. Ennek oka, hogy a múltban elkövetett bírói tévedéseket lehet ellenőrizni, de a jövőbeli tévedéseket nem lehet megelőzni. Számos olyan ügy kapott visszhangot, ahol tévesen került elítélésre valamely személy bűncselekmény elkövetése folytán, azonban utólag évekkel később a bebörtönzést követően, amikor lehetőség adódott DNS vizsgálatok elvégzésére, derült ki, hogy valóban nem követte el az a bűncselekményt, amely miatt szabadságvesztés büntetését tölti. Az igazság ellenőrzésének lehetőségével sajnos nem rendelkezik a DNS módszere, szemben a természettudományokkal, ahol gyakorlati kísérletekkel a hipotézisek egyértelműen alátámaszthatók, igazolhatóak. Jogszabályi kötelezettség szerint a bíróság kizárólag mindenkétséget kizáróan keletkezett belső meggyőződése alapján dönthet a különböző bírósági ügyekben, és nem alapíthatja a végső döntését csupán valószínűsítésre, ami alapjában véve egyszerű szubjektív meggyőződés, ami - be kell vallanunk- mivel a lehető legegyszerűbben befolyásolható lenne, így az igazság felszínre törésének kötelezettségét veszélyeztetné, ami mind társadalmi, mind egyéni szinten is sértené az igazságérzetünket. Dolgozatom megírása után arra a következtetése jutottam, hogy jelenleg nincs olyan módszer, amivel ellenőrizhető lenne, és egyben beigazolódni látszana, hogy a bíróságok által meghozott döntések igazságosak. A döntés alapjául számos bizonyíték szolgál, de ezek nem alkalmasak arra, hogy 100% biztonsággal állapítsák meg, hogy az igazságszolgáltató szerv által meghozott döntés a helyes. Véleményem szerint a fent leírt értekezés alapján láthatjuk, hogy összességében a DNS azért nem csodafegyver, mert nem ad olyan eszközt az igazságszolgáltatás kezébe, ami az igazságszolgáltatás ellenőrzésére lenne alkalmas. Meglátásom szerint a DNS módszere sem bír azzal a tulajdonsággal, ami a köztudatban él. Azt gondolom, a fentiek alapján belátható, hogy a dolgozat tárgyát képező módszer fogyatékosságokkal bír. Az igazságszolgáltatás rendszerének lényegesebb segítséget nyújt, mint bizonyítékként való alkalmazhatóságának lehetősége, azonban az teljesen nyilvánvaló tény, hogy nem sikerült megvalósítania teljes mértékben a hozzáfűzött reményt. Alapjaiban valóban közelebb visz az igazság felderítéséhez, de azon a tényen nem változtat, miszerint önmagában, a többi bizonyítéktól függetlenül képes lenne minden kétséget kizáróan tények alátámasztására. Továbbra is a többi bizonyítékkal összességében kell értékelni, külön értékelését követően. A bíróság által meghozott döntést illetően az érintett személyek és hozzátartozóik vonatkozásában a kétely kisebb-nagyobb mértékben minden ügy kapcsán megjelenik, hiszen mindenki számára nem lehet igazságos. !46
! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! Irodalomjegyzék !
Sótonyi Péter: Igazságügyi orvostan, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2005 http://semmelweis-egyetem.hu/hirek/2010/04/23/a-dns-kutatas-tortenete-es-unnepe/ letöltve: 2013.04.03 http://www.origo.hu/tudomany/elet/20020102adns.html letöltve: 2013.04.03 http://www.kfki.hu/chemonet/osztaly/kemia/hargittai.html letöltve: 2012.04.03. Tremmel Flórián, Fenyvesi Csaba, Herke Csongor: Kriminalisztika, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009 !47
http://kitekinto.hu/europa/2012/05/22/megsem_biztonsagosak_az_uj_utlevelek/ letöltve: 2013. április 11. Molnár Gyula: Az igazságügyi szakértői vizsgálatok kézikönyve, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1986 Dr. Csiky Ottó, Dr. M. Bujdosó Györgyi, Dr. Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG Kiadó Budapest, 2003 Kengyel Miklós: A polgári perbeli bizonyítás gyakorlati kézikönyve, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 17. számú módszertani levele a származás megállapítási perekben végzendő szakértői vizsgálatokról és a véleményadásról Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 22. számú módszertani levele polgári perekben és büntetőügyekben végzett DNS-vizsgálatokhoz és szakvéleményadáshoz
! Somogyi Endre: Igazságügyi orvostan alapjai, Medicina könyvkiadó, Budapest, 1973, !
Zsilinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári peres eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző törvényhozásokra, Budapest, 1875
!
Kiss Daisy, Rónay Zoltán, Sántha Ágnes, Szabó Péter: Különleges perek, HVG Kiadó, Budapest, 2011
!
Nyilasi Tibor: A személyazonosító okmány alapján történő személyazonosítás problematikái, Magyar Rendészet, 2009
! dr. Korinek László: 60 év, hatvan bűncselekmény I., Belügyi Szemle, 2012 ! dr. Korinek László: 60 év, Hatvan bűncselekmény II., Belügyi Szemle, 2012 ! http://www.bszki.hu/page.php?51 letöltve: 2013. szeptember 7. ! http://www.bszki.hu/page.php?295 letöltve: 2013. szeptember 8.
19/2010. (IV. 30.) IRM rendelet a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeiről
!
!48
