A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének Alapszabálya1
Preambulum: A Községi Önkormányzatok Szövetsége alapítása óta elsődleges céljának tekintette és tekinti ma is a községek érdekeinek védelmét és képviseletét, a települési önállóság értékeinek megőrzését. Felismerve ugyanakkor a kistérségi feladatellátás révén a magasabb és hatékonyabb lakossági szolgáltatások és fejlesztések elérését, a kistelepülési és kistérségi érdekek, a községek és városok közötti kapcsolatok fejlesztését is célul tűzi ki. A Szövetség az itt írtakra is tekintettel megváltoztatja nevét és módosítja alapszabályát.
1. Általános rendelkezések
1.1.
A Szövetség neve: Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Hivatalos rövidítéssel: KÖSZ
1.2.
A Szövetség székhelye: 7695 Mecseknádasd, Felszabadulás u. 2/1.
1.3.
A Szövetség alapítási éve: 1990
1.4.
A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság területe
1.5.
A Szövetség pecsétje: köriratban a Szövetség elnevezése, amely körbefonja a Magyar Köztársaság címerét
1.6.
A Szövetség: önálló jogi személyként, saját alapszabállyal, képviselettel, elkülönült gazdálkodással rendelkező érdekképviseleti szervezet.
1.7.
A Szövetség titkársága (iroda): 1136 Budapest, Tátra u. 21.
1.8.
A Szövetség honlapja: www.koesz.helyinfo.hu; E-mail:
[email protected]
1
Jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza normál betűtípussal szedve a 2002. december 12-i Közgyűlés által elfogadott Alapszabály szövegét, erőssel szedve a 2005. május 18-i Közgyűlés által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket, új rendelkezéseket.
2. A szövetség céljai 2.1. A Szövetség alapvető célja – az egységes fellépés erejét felhasználva – a kollektív képviselet, továbbá a magyar községek, kistelepülési önkormányzatok, kistérségek, a területükön élő polgárok érdekeinek képviselete és védelme, a községek és városok közötti kapcsolatok erősítése. Ennek érdekében: a)
A Szövetség az Országgyűlés önkormányzatokat érintő döntései, a Köztársasági Elnök önkormányzatokkal kapcsolatos jogkörének gyakorlása, a kormány, a minisztériumok, valamint más végrehajtó szervek és személyek döntései során közösen kialakított és elfogadott állásfoglalások közvetítésével igyekszik érvényesíteni az önkormányzati érdekeket.
b)
A Szövetség közreműködik az országos politika alakításában, országos jelentőségű ügyekben állást foglal, és képviseli a községek, kistelepülések, kistérségek sajátos érdekeit.
c)
A Szövetség vállalja a központi állami, politikai, érdekvédelmi szervek előtti önkormányzati, kistérségi érdekérvényesítést.
d)
A Szövetség a központi és a területi állami szervekkel való kapcsolattartás során a tagsági vélemények felszínre hozatala érdekében – kiépített belső érdekegyeztetési rendszerének segítségével – megfogalmazza és képviseli a községek, kistelepülések, kistérségek érdekeit.
e)
A Szövetség részt vesz a jogszabály-előkészítési munkákban és harcol a törvénykezdeményezési jogának elismertetéséért. Céljainak eléréséhez igénybe vett tömegkommunikációs eszközök segítségével is eleget tesz kötelezettségeinek annak érdekében, hogy társadalmi méretű szolidaritás jöjjön létre a községek, kistelepülések, kistérségek fejlődéséért, a meglévő társadalmigazdasági különbségek mérsékléséért.
2.2. A Szövetség célul tűzi ki tagjainak támogatását vállalt és megbízásuk alapján ellátandó feladatai teljesítésében. E körben: a)
Figyelemmel kíséri a községek, kistelepülések, kistérségek helyzetét, fejlesztésük támogatási lehetőségeit.
b)
Szervezi az önkormányzatok, kistelepülések, kistérségek egymás közötti véleménycseréjét, tagjaitól információk gyűjtését, részükre a rendelkezésre álló információk továbbítását.
c)
Az önkormányzatok, kistérségi társulások számára szakszolgáltatásokat nyújt, különös tekintettel új feladataikra, vállalkozásaikra, pályázatokra, forrásszerzésre, informatikára, fejlesztésekre, helyi jogalkotásra és az uniós tagsággal járó feladatok ellátására.
d)
Kialakítja az együttműködés kereteit más önkormányzati, illetve egyéb szakmai szervezetekkel, közösségekkel.
e)
Segíti az önkormányzatok, kistérségi társulások szervező munkáját.
f)
Újságot, folyóiratot és egyéb nyomtatott és elektronikus kiadványokat jelentethet meg. Szakmai tanácskozásokat, bemutatókat, bel- és külföldi tanulmányutakat szervez, illetve segíti a tagok ez irányú munkáját. Részt vesz az önkormányzati képviselők és köztisztviselők továbbképzésében.
g)
Nemzetközi együttműködést épít ki, illetve ápolja az eddig megvalósultakat.
h)
Képviseli a községek, kistelepülések, kistérségek érdekeit az EU azon szerveiben, ahol a magyar önkormányzatoknak képviseleti joga van.
2.3. Céljai megvalósításáért gazdálkodási tevékenységet is folytat, vállalkozásokat szervez, pályázatokat ír ki, dönt alapítványok, pályázatok, valamint más pénzeszközök megpályázásairól, felhasználásáról, s egyéb támogatási forrásokat kutat fel és vesz igénybe.
3. A Szövetség tagsága 3.1. A Szövetségnek rendes tagjai vannak, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek. 3.2. A Szövetség rendes tagja lehet az a községi, kistelepülési önkormányzat, amely – a képviselő-testület döntése alapján – belépési nyilatkozatában az alapszabályt magára nézve kötelezően elfogadja és vállalja, hogy a Szövetség munkájában tevékenyen részt vesz, valamint az évi tagdíjat befizeti. 3.3. Rendes tagsági joggal rendelkeznek továbbá a tagként való belépési szándékukat kijelentő önálló jogi személyiséggel rendelkező kistérségi társulások, a 3.2. pontban rögzített feltételek vállalása esetén – a kistérség társulási tanácsának a belépési nyilatkozatot rögzítő döntése alapján. 3.4. Pártoló tagként felvehető jogi személy, gazdasági társaság, szervezet, közösség, természetes személy, önkormányzati egyesület, szövetség, kistérségi szövetség, ha vállalja a Szövetség célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását.
3.5. Pártoló tag lehet az a kistérségi társulás is, amely nem kíván tagi státusúvá válni. 3.6. A Szövetségbe való belépés önkéntes. A szövetségi rendes és pártoló tagság felvétellel keletkezik. A felvételről a Választmány dönt, s a tagokról nyilvántartást vezet. 3.7. A Szövetség bármely tagjának, vagy a Választmánynak a javaslatára a Közgyűlés dönthet természetes személy tiszteletbeli tagságáról. 3.8. A szövetségi rendes tagság a szövetség megszűnésével, kilépéssel, a tagdíj fizetésének 6 hónapnál hosszabb ideig tartó elmulasztásával szűnik meg. Ha a pártoló vagy tiszteletbeli tag természetes személy, úgy annak halálával vagy az erről való lemondással, amennyiben a pártoló tag jogi személy, úgy annak megszűnésével vagy az erről való lemondással szűnik meg e tagsági viszony. 3.9. A 3.8. pontban írtak megállapítása, illetve rögzítése a Választmány hatáskörébe tartozik.
4. A Szövetség tagjainak jogai és kötelezettségei
4.1. A szövetség tagjainak jogai: a)
Részt vehet a Szövetség céljainak, feladatainak meghatározásában, az alapszabály megfogalmazásában, szervezetének kialakításában.
b)
Választhat és választható a Szövetség szerveibe, tisztségeibe.
c)
Teljes joggal képviseli a Közgyűlésen és a Választmányba delegáltjai útján saját önkormányzata, kistérsége érdekeit.
d)
Részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein, igényelheti a képviseleti, és érdekérvényesítési tevékenységét.
e)
Igénybe veheti a Szövetségbe tömörült tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit.
f)
Igényelheti a Szövetség szolgáltatásait.
g)
A Közgyűlés döntése alapján részesedhet a vállalkozásokból, az alapítványból, pályázatból, egyéb pénzbevételekből.
h)
Igénybe veheti a Szövetség által biztosított kedvezményeket.
i)
Javaslatot tehet a Szövetséget érintő bármely kérdésben és jogosult a Szövetség jogszabályt sértő döntéseinek megtámadására.
j)
Felvilágosítást kérhet a Szövetség bármely tevékenységéről; felvetéseire a Szövetség illetékes tisztségviselői és más vezetői érdemben válaszolni kötelesek.
k)
Részesülhet a hazai és a nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből.
l)
Tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség bármely testületének, szervének ülésein.
4.2.
A szövetségi tagok kötelezettségei:
a)
Tevékenységükben az önkormányzati eszme és az önkormányzatok érdekeinek védelme, képviselete, az alapszabály betartása.
b)
Rendszeres részvétel a Szövetség szerveinek munkájában, ezzel is elősegítve a Szövetség céljainak megvalósulását.
c)
A szövetségi tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása.
d)
A tagdíj befizetése, a Szövetség vagyonának gyarapítása, megóvása.
4.3. A Szövetségi pártoló tagok jogai: a)
Részt vehetnek a Szövetség Közgyűlésén, azon tanácskozási jog illeti meg őket.
b)
Javaslatokat, észrevételeket tehetnek a Szövetség működésével kapcsolatban.
c)
Részesülhetnek a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokból, kedvezményekből.
4.4. A pártoló tagok kötelezettségei: a)
Az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseinek betartása.
b)
A Szövetség célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása, a vállalt hozzájárulás időarányos befizetése.
4.5. A tiszteletbeli tagok jogaira és kötelességeire értelemszerűen alkalmazandók a pártoló tagokra írtak.
5. A Szövetség szervei 5.1. A Szövetség szervei a Közgyűlés, Választmány, Ellenőrző Bizottság, tagozatok, bizottságok és a Titkárság.
Közgyűlés 5.2.
A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésben a tagönkormányzatokat a polgármester, a tag kistérségi társulásokat annak elnöke (akadályoztatásuk esetén az általuk írásban megbízott személy) képviseli.
5.3. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként kétszer, tavasszal és ősszel össze kell hívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölése mellett igényli. 5.4. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 30 napon belül ismételten össze kell hívni. A másodszori összehívás során az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes a Közgyűlés, amit a közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell. 5.5. A Közgyűlés döntéseiként határozatokat hoz. A jelenlévő tagok kétharmados többségével, nyílt szavazással dönt a Szövetség egyesülésének, feloszlásának kimondásáról, valamint az alapszabály elfogadásáról, módosításáról. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó, más, itt meg nem jelölt ügyekben a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatát. 5.6. A Közgyűlésen szavazategyenlőség esetén újbóli szavazás elrendelésére kerül sor, ha akkor is szavazategyenlőség állna fenn, az előterjesztés elutasítottnak minősül. 5.7. A Közgyűlésben minden rendes tagnak egy szavazata van. 5.8. Határozathozatalnál a tagozat – tagjai többsége által támogatott különvéleményét jegyzőkönyvbe vétetheti. A kistérségi és megyei tagozat a csak a saját tagozatukat érintő kérdésekben jogosult önálló képviseletre. 5.9. A Közgyűlés választja meg többségi szavazattal a következő önkormányzati ciklus első Közgyűléséig a tisztségviselőket: az elnököt, az alelnököket, a főtitkárt; a Választmányt, az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait, a kistérségi, a megyei és a jegyzői tagozatok, illetve a bizottságok vezetőit. A választást
megelőző jelöléshez (jelölőlistára való felkerüléshez) a jelenlévő tagok legalább 25%-ának szavazata szükséges. A Közgyűlés 3 fős jelölőbizottságot választ. Jelölni a Jelölő Bizottság és bármely tag jogosult. Amennyiben az adott tisztségre több jelölt is van, és a választás első fordulójában senki nem kapta meg a jelenlévő tagok többségének szavazatát, úgy a első kettő helyezet jut a második fordulóba, ekkor a legtöbb szavazatot elnyert személy tekintendő megválasztottnak. 5.10. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a)
Az alapszabály megalkotása és módosítása.
b)
A Szövetségbe társult községek, kistelepülések, kistérségek életét érintő lényeges kérdésekben történő döntés meghozatala, a Szövetség szerveinek működésével, állásfoglalásaik kialakításával kapcsolatos alapvető irányok meghatározása.
c)
A Szövetség gazdálkodásáról szóló éves beszámoló elfogadása, a tagdíj megállapítása.
d)
A Választmány, az Ellenőrző Bizottság, a tagozatok és a bizottságok tevékenységéről szóló beszámoló elfogadása.
e)
A Szövetség megalakulásának, feloszlásának, valamint más társadalmi érdekvédelmi szervezettel való szövetség megkötésének, egyesülésének kimondása.
f)
A Szövetség elnökének (aki egyben a Választmány elnöke),alelnökeinek, főtitkárának, a Választmány tagjainak, az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak, a tagozatvezetőknek és a bizottsági elnököknek tisztségükből való visszahívása, és felmentése, a Választmányba és az Ellenőrző Bizottságba behívott (kooptált) személyek megerősítése tisztségükben.
g)
A Szövetség elnöke, alelnökei, az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai, a tagozatvezetők és a bizottsági elnökök a tagönkormányzatok, kistérségi társulások polgármesterei közül kerülhetnek ki. A jegyzői tagozat tagjai a tag önkormányzatok jegyzői (körjegyzői) közül választhatók. Választmány
5.11. A Választmány – a két Közgyűlés közötti időben – a Szövetség képviseleti és végrehajtó szerve. Tagjai: a Szövetség elnöke, alelnökei, főtitkára, tagozatvezetők, bizottsági elnökök. A Választmány szükség szerint, de legalább évente 6 alkalommal tart ülést. Határozatképes a Választmány, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az 5.6. pontban foglaltak alkalmazandók.
5.12. A Választmány feladat- és hatásköre: a)
A Szövetség tevékenységének szervezése és irányítása.
b)
A tagok, tagozatok, bizottságok közötti koordináció és kooperáció elősegítése.
c)
A Szövetség költségvetésének, az éves program, munka – és üléstervének elfogadása.
d)
A pártoló tagok anyagi hozzájárulásának elfogadása.
e)
A Szövetség működéséhez szükséges feltételek megteremtésének elősegítése.
f)
A Választmány ügyrendjének meghatározása, a Szövetség egyéb szervei ügyrendjének jóváhagyása.
g)
A Közgyűlés által átruházott feladatok ellátása.
h)
Az elnök, alelnökök, főtitkár két választmányi ülés közötti munkatevékenységének elfogadása.
i)
Határozathozatal a Közgyűlés, illetve rendkívüli Közgyűlés időpontjáról, napirendjéről.
j)
Döntés a Szövetségbe való felvételről, a tagsági viszony megszűnéséről.
k)
A tisztségétől megvált választmányi tagok helyére – a következő Közgyűlésig terjedő időszakra – a Szövetség tagjai sorából új tagok kooptálása.
l)
Döntés a közgyűlési hatáskörbe nem utalt pénzeszköz odaítéléséről, pályázatok kiírásáról, egyéb szolgáltatások felhasználhatóságáról.
m)
A Közgyűlés határozatai alapján a Szövetség folyamatos érdekképviseletének, védelmének az alapszabályban meghatározott szervek előtti ellátása.
n)
A központi, a regionális, a megyei és kistérségi szervekkel való kapcsolattartás és érdekképviseleti munka ellátása.
o)
Állandó kapcsolattartás a tagozatokkal, bizottságokkal az általános tájékoztatás és tájékozódás, s adott ügyben való állásfoglalás kialakításának érdekében
Tagozatok 5.13. A Szövetség kistérségi, megyei és jegyzői tagozatot hoz létre. 5.14. A tagozatok általános feladatai: a)
A tagozatokba tartozók sajátos érdekeinek feltárása, megfogalmazása és közvetítése a Közgyűlés előtt és a Választmányban.
b)
A tagozat munkájáról tagjaik folyamatos tájékoztatása.
c)
Az információáramoltatás, kapcsolattartás segítése, a Szövetség képviselete, munkájának támogatása.
d)
A hathatós képviselet megvalósulását biztosítva a tagságot bevonni az előkészítő munkálatokba, s ehhez a folyamatos információkat igényelni és nyújtani.
e)
Az a)–d) pontban írtak értelemszerűen alkalmazandóak a jegyzői tagozatra.
5.15. A tagozatok saját hatásköreiket tekintve önállóan járhatnak el; döntéseikről tájékoztatni tartoznak a Választmányt. 5.16. A kistérségi tagozat a)
A kistérségi tagozat alapvető feladata, hogy összefogja az országban létrejött kistérségi társulásokat, segítse azok munkáját, működjön közre a kistérségi szolgáltatások hatékonyabb, eredményesebb ellátásában, vegyen részt az országos érdekegyeztetési rendszerben, erősítse a városok és falvak együttműködését, segítse a kistérségek egymás közötti, s a kistérségeken belüli kooperációt, védje és képviselje a kistérségeket alkotó települések közös érdekeit, működjön közre az esetleges érdekellentétek feloldásában.
b)
A kistérségi tagozatba való belépés, az ahhoz való csatlakozás önkéntes; az erről szóló döntést a belépni szándékozó kistérségi társulás tanácsa hozza.
c)
A kistérségi tagozatba való belépés nem érinti az adott kistérségi társulás jogi személyiségét.
d)
A kistérségi tagozatra azon jogok és kötelességek, amelyek a tag községi, kistelepülési önkormányzatokra érvényesek, a jelen alapszabályban foglalt kiegészítésekkel, módosításokkal alkalmazandóak.
e)
A kistérségi tagozat által megválasztott tagozati vezető a választmány tagja, a többi választmányi taggal azonos jogokkal, kötelességgel felruházva.
f)
A Szövetség tisztségviselői, szervei által hozott, csak a kistérségeket érintő döntések érvényességéhez e vonatkozásban a kistérségi tagozat egyetértése szükséges.
g)
A kistérségi tagozat az alapszabályban rögzítettek szerint részt vesz a Szövetség döntéshozatali, érdekérvényesítési eljárásában, különös tekintettel a jogszabály-előkészítésre.
h)
A kistérségi tagozat – a csak a kistérségeket érintő kérdésekben – jogosult önálló állásfoglalás kialakítására és annak képviseletére.
i)
A kistérségi tagozat maga határozza meg belső szervezeti, működési rendjét.
5.17. A megyei tagozat a)
A megyei tagozat alapvető feladata, hogy – összefogva az adott megyei illetőségű tagokat – a megyében ellássa azt, amit az alapszabály a Szövetség számára meghatározott, valamint, hogy működjön közre a Szövetség céljainak megvalósításában, a tagi kör megyében való kibővítésében.
b)
Abban a megyében, ahol legalább 3 községi vagy 3 kistelepülési tagönkormányzat és/vagy 3 kistérségi társulási tag van, megyei tagozat alakul.
c)
A megyei tagozatok létrehozhatják regionális szerveződéseiket az a) pontban írt feladatok regionális szintű ellátására.
d)
A megyei tagozat maga alakítja ki belső működési rendjét.
e)
A Szövetség a csak az adott megyét érintő állásfoglalásai kialakításakor a tagozat javaslata alapján hozza meg döntését.
5.18. A jegyzői tagozat a)
A jegyzői tagozat alapvető feladata a Szövetség szakmai munkájának segítése, a jogszabály-előkészítési munkába való bekapcsolódás, a képzések, továbbképzések szakmai programjainak megvalósításában való közreműködés.
b)
A jegyzői tagozatnak a Szövetség rendes tagjainak hivatali szervezeteiben dolgozó bármely jegyző tagja lehet.
c)
A jegyzői tagozat maga alakítja ki belső működési rendjét.
Tisztségviselők 5.19. A Szövetség elnöke a)
Képviseli a Szövetséget, a tagozatokat; a kifejezetten valamely tagozatot érintő kérdésekben egyeztet a tagozat vezetőjével.
b)
Összehívja és vezeti a Közgyűlést, illetve a Választmány üléseit.
c)
Kapcsolatot tart más önkormányzati szövetségekkel, illetőleg más társadalmi, állami, gazdálkodó szervezetekkel.
d)
Intézkedik és dönt a Közgyűlés és a Választmány által hatáskörébe utalt ügyekben.
e)
Két ülés közötti munkájáról beszámol a Közgyűlésnek és a Választmánynak.
f)
Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szövetség alkalmazottai fölött.
5.20. A Szövetség alelnökei a)
Az alelnökök az elnök megbízásából vagy annak tartós távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel ellátják az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat, képviselik a Szövetséget a Választmány által meghatározott munkamegosztás alapján.
b)
A Szövetség egyik alelnökét a Közgyűlés a kistérségi tagozat tagjai közül, e tagozat javaslatára választja.
5.21. A Szövetség főtitkára a)
A Szövetség éves gazdálkodásának, programjának, éves munka- és üléstervének kidolgozása.
b)
A Szövetség operatív ügyeinek irányítása, a Közgyűlés által számára meghatározott feladatok elvégzése.
c)
A Választmány munkájának szervezése, a Közgyűlés és a Választmány általa meghatározott feladatok ellátása.
d)
A szakmai előkészítő munka, a jogszabály-előkészítő tevékenység és a belső információáramoltatás szervezése.
Bizottságok 5.22. A bizottságok a Szövetség döntés-előkészítő, tanácsadó és végrehajtó szervei. a)
A Közgyűlés a megalapozottabb érdekképviseleti munka, az álláspontok szakszerűbb előkészítés érdekében a fontosabbnak ítélt területekre bizottságokat hozhat létre.
b)
Állandó bizottságok létrehozásáról a Közgyűlés dönt, míg ideiglenes bizottságokat a Választmány is létre hozhat.
c)
A bizottságok maguk alakítják ki működési rendjüket.
5.23. Az Ellenőrző Bizottság a)
Az Ellenőrző Bizottság feladata a Közgyűlés, a Választmány határozatai végrehajtásának, a Szövetség szervei működésének ellenőrzése; a Szövetség pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének figyelemmel kísérése, vizsgálata, ellenőrzése; a tagsági díj fizetésének, az anyagi támogatások időarányos befizetésének ellenőrzése; a tisztségétől megvált ellenőrző bizottsági elnök, illetőleg tag helyére a szövetségi tagok sorából – a legközelebbi Közgyűlésig tartó időszakra – új személyek behívása.
b)
Az Ellenőrző Bizottság elnökből és 2 tagból áll.
c)
Az Ellenőrző Bizottságnak nem lehet tagja az, aki a Szövetség alkalmazásában áll, vagy a Választmánynak tagja, vagy a Szövetségben gazdasági feladatokat lát el.
d)
Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik. Üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja.
e)
Az Ellenőrző Bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a Választmányt, szükség esetén a felügyeletet gyakorló szervet. Titkárság
5.24. A Szövetség titkárságot hoz létre, amely ellátja a Szövetséggel, annak működtetésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív, szervezési teendőket.
6. A Szövetség anyagi forrásai és gazdálkodása 6.1. A Szövetség bevételei: a)
A tagdíj: a tagdíjat a község, kistelepülés, kistérség lakosságszáma alapján állapítja meg a Közgyűlés.
b)
Állami támogatás
c)
Jogi személyek és természetes személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai.
d)
A Szövetség által kitűzött célok elérése érdekében kifejtett vállalkozási tevékenységből származó saját bevétel .
e)
Pályázati, alapítványi bevételek, támogatások.
f)
Rendezvényi és egyéb bevétel.
6.2. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. 6.3. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek megfizetni, a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 6.4. A tagdíjat a tagok minden év március 31-ig tartoznak megfizetni. 7. A Szövetség ügyrendje 7.1. A Közgyűlés, a Választmány, az Ellenőrző Bizottság és egyéb bizottságok, valamint a tagozatok az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdésekben a saját maguk által szükség szerint kidolgozott ügyrend szerint működnek. Az Ügyrend nem állhat ellentétben a Szövetség alapszabályával. 8. Kitüntető címek 8.1. A Szövetség „Községekért, Kistelepülésekért, Kistérségekért” Díjat alapít, amit évente egy alkalommal a Közgyűlés a Választmány, vagy bármely tag javaslatára adományoz annak a kimagasló közéleti tevékenységet folytató személynek, aki hosszabb idő óta fejt ki hathatós munkát a magyarországi községek, kistelepülések, kistérségek érdekében. 8.2. A Szövetség leköszönő elnöke – a Választmány vagy bármely tag javaslatára, a Közgyűlés döntése alapján – élethosszig tartó tiszteletbeli elnöki címet kaphat.
9. A Szövetség megszűnése 9.1. A Szövetség megszűnik, ha a)
Feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja;
b)
Bíróság feloszlatja;
c)
Megszűnésének bíróság általi megállapításával.
9.2. A Szövetség megszűnése esetén a hitelezők kielégítése utáni vagyonról a Közgyűlés rendelkezik.
10. Egyéb és záró rendelkezések
10.1. Az Alapszabály alkalmazásában községnek minősülnek a községi vagy nagyközségi rangú települések. 10.2. Az Alapszabály alkalmazásában kistelepülésnek minősülnek a 15 ezer főnél kevesebb lakosságszámú városok. 10.3. Az Alapszabály alkalmazásában kistérségi társulásnak a vonatkozó jogi szabályozás alapján létrejött kistérségi társulások minősülnek. 10.4. A Közgyűlés a 2005. május 18-i ülésén egyhangú nyílt szavazással jelen formájában és tartalommal elfogadta a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének Alapszabályát. 10.5. Jelen szabály elfogadásával egyidejűleg hatályát veszti a Községi Önkormányzatok Szövetségének 2002. december 12-én elfogadott alapszabálya. Gyula, 2005. május 18.
Dr. Wekler Ferenc elnök
