A közgazdasági elméletekben bemutatott társadalmi együttműködésben 5. előadás
A. B.
A fogyasztók az elsődlegesek A termelők határozzák meg a kibocsátást és az árakat is C. A termelők döntik el, hogy milyen árucikkeket, a fogyasztók pedig azt, hogy ezekből mennyit termeljenek D. Az emberek azáltal alkalmazkodnak egymás tevékenységéhez, hogy figyelembe veszik a számukra elérhető relatív előnyök megváltozását
Megoldás: D • Többi leegyszerűsítő • Néhány embernek tényleg több hatalma és befolyása van, mint a többieknek • A fogyasztók és a termelők azonban kölcsönösen kénytelenek alkalmazkodni egymáshoz. • A pénzben kifejezett árak szolgálnak a legfontosabb jelzésekként. • A gazdasági folyamatok résztvevői nagyrészt a többi szereplő folyamatosan változó viselkedése miatt módosuló relatív árakhoz igazítják a saját viselkedésüket is.
Kik tartoznak azok közé az emberek közé, akiknek kooperatív viselkedése segítségünkre van abban, hogy a reggeli első egyetemi órára beérjünk? Végiggondoljuk-e előre ezeknek az embereknek a várható viselkedését? Ha igen, akkor a gyakorlati megfigyelés és az elméleti feltevések milyen kombinációja alapján tesszük ezt?
1
•
Reggeli – ha csak kávé is: kooperatív cselekedetek haszonélvezőivé válunk: Feltételezzük-e azt, hogy valaki korán kel majd azért, hogy elkészítse a kávénkat? Igen amennyiben számítunk arra, hogy a kávézóba érkezvén frissen készített kávé fog ránk várni Ha BKV-val járunk iskolába arra is számítunk, hogy a busz vezetője a meghirdetett útvonalon és menetrend szerint fog közlekedni. Ebből való hitünk biztosan nem egyetlen megfigyelés eredménye. Minderre elméleti feltevések alapján számítunk, hiszen úgy gondoljuk, hogy a buszsofőrök, másokhoz hasonlóan, saját érdekeikkel megegyezőnek tartják a vállalati előírások betartását, amennyiben megsértésükkel semmit vagy csak nagyon keveset nyerhetnek. Ez alapján jutunk arra a következtetésre, hogy akárki is fogja vezetni a ma reggeli buszt, a lakásunkhoz legközelebbi buszmegállóban a menetrendben feltüntetetthez viszonyítva elég közeli időpontban fog megállni.
Kovács István hivatalos hegedű és brácsakészítő mester. Évente hat hegedűt vagy hat brácsát tud előállítani, illetve a kettő olyan kombinációit, mint például 3 hegedű 3 brácsa. A következő állítások közül melyik igaz? A.
Egy hegedű elkészítésének alternatív költsége egy brácsa B. Egy hegedű elkészítésének alternatív költsége három brácsa C. Egy hegedű elkészítésének alternatív költsége hat brácsa D. Egy hegedű elkészítésének alternatív költsége kilenc brácsa
Megoldás: A
A következőekben felsorolt jószágcsoportok közül, megfelelő körülmények között melyik lehet helyettesítője egy biciklinek?
A szóban forgó hangszerkészítő hat hegedűt vagy hat brácsát tud készíteni évente, vagy a kettőnek olyan kombinációját, mint például a három hegedű és három brácsa. Mivel hat hegedű elkészítésekor az el nem készített brácsák száma hat, ezért minden egyes hegedű egy brácsa feláldozása árán készül el. Az átváltási arány tehát egy az egyhez, azaz egy hegedű elkészítésének alternatív költsége egy brácsa.
A. Cipő, motorbicikli, görkorcsolya B. Sárgarépa, zsírszegény tej, cukormentes ital C. Egy sakk-készlet, egy színes televízió és egy rejtvényújság D. Kézi súlyzók, teniszütő, fűkasza E. Megfelelő körülmények között minden felsorolt jószág helyettesítője lehet a biciklinek
2
Megoldás: E Az emberek szándékai és az ezek megvalósítása érdekében tett lépések nagyon sokfélék lehetnek, ami miatt joggal feltételezhetjük, hogy minden jószág helyettesíthető, legalábbis valamilyen speciális körülmények között. Mire szeretnénk használni a szóban forgó biciklit: szállításra, fogyásra, szórakozásra, sportolásra?
Megoldás: A • A múltbeli események nem befolyásolják a költségeket. • A feláldozott várható hasznok határozzák meg a költségeket. • Az inputok pénzbeli költségét azoknak a szereplőknek az értékítéletei határozzák meg, akik nem szeretnének lemondani azokról a lehetőségekről, amelyeket a szóban forgó inputok birtoklása termet meg számukra.
Egy jószág termelésének alternatív költsége függ a termeléshez felhasznált inputok költéségétől, amely viszont: A. Ezeknek az inputoknak a – tulajdonosaik értékelése szerinti – második legjobb alternatív felhasználási lehetőségének étékétől függ B. Ezeknek az inputoknak a termelési költségétől függ C. Minden olyan múltbéli eseménytől függ, amely hozzájárult ezeknek az inputoknak az előállításához D. Az inputok előállítása során felhasznált munka mennyiségétől függ
Tegyük fel, hogy egy helyi járatú busz vezetői vagyunk, és hogy a buszon a hivatalos viteldíj egy euro. Valaki felszáll a buszra, és arra kér minket, hogy vigyük be a belvárosba ingyen, mivel állásmegbeszélésre megy, és nincs pénze. Ha megengedjük neki, hogy fizetés nélkül utazzon, akkor mi lesz ennek a költsége - a busztársaság - buszvezető - a busz többi utasa számára? Ha megtagadjuk az ingyenes utazást, akkor mi lesz ennek a költsége - a megbeszélésre igyekvő ember - a buszvezető - a busz többi utasa számára?
3
• • • • • • • •
Ha az utasnak mégis van egy dollárja, és kifizetné a díjat, ha nagyon ragaszkodnánk hozzá, akkor a busztársaságnak 1 eurójába kerül az, hogy mégis felengedtük. Azonban semmibe sem kerülne a busztársaságnak akkor, ha az utasnak tényleg nincs pénze Természetesen, ha emiatt a jövőben más utasok is megpróbálnának fizetés nélkül utazni, akkor ez a döntés mégis nagyon sok pénzébe kerülne a busztársaságnak A döntés buszvezetőre vonatkozó költsége részben attól is függ, hogy mekkora valószínűséggel vonják őt felelősségre amiatt, mert engedett valakit jegy nélkül utazni Ami a busz többi utasát illeti, szeretnék-e elkerülni a busz elejében zajló veszekedést és az ezzel járó késedelmet? Lehet, hogy éppen akkor járnak jól, ha megengedjük az utas számára a potyázást. Másrészt néhány utas mélyen igazságtalannak érezheti, hogy egyesek ingyen utazhatnak, míg nekik fizetniük kellett. A veszekedés, illetve a méltánytalanság érzése egyaránt költséget jelent. A helyzet még attól is függ, hogy tömve van-e a busz utasokkal, vagy pedig üres. Elképzelhető, hogy a potyázó elfoglal egy helyet, és emiatt egy később felszállónak nem jut ülőhely.
Ha egy jószágból hiány keletkezik, akkor az azt jelenti, hogy A. Nincs belőle elegendő ahhoz, hogy mindenki igényét kielégítsük, függetlenül az árától B. A fennálló ár mellett a keresett mennyiség meghaladja a kínált mennyiséget C. A jószág ára magasabb, mint amennyit az emberek hajlandók fizetni érte D. A jószág azért szűkös, mert valaki megakadályozza, hogy a piacra kerüljön
Megoldás: B • A ténylegesen megvásárolt jószágmennyiség nem lehet nagyobb, mint a kínált mennyiség. Az embereknek azonban lehetőségük van arra, hogy a kínált mennyiségnél több jószág megvásárlását tervezzék – és elég alacsony árak esetén ezt meg is teszik. Elég magas árak azonban kiküszöbölhetik a hiányt.
Ha az orvosi műhibák elleni biztosítás díja megnövekszik, ez jelenti-e azt, hogy az orvosok mostantól többet fognak kérni a vizsgálatokért azért, hogy fedezzék ezt a költségnövekedést?
4
Gus, Harry és a kert • Majdnem mindenki szerint igen. • De HA az orvosok már ezt megelőzően is annyit kértek a vizsgálataikért, „amennyit a piac még elvisel”, akkor a biztosítási költségeik megnövekedése önmagában nem teszi lehetővé számukra a díjak emelését. Emelhetné-e az árat a vízvezeték-szerelő csak azért, mert a figyelmetlensége okozta balesete miatt a biztosítótársaság megemelte a furgonja kötelező biztosításának díját?
• Szombat délutáni program: fűnyírás és gyomlálás • A két kert egyforma nagy Gus
Harry
Fűnyírás
40 perc
120 perc
gyomlálás
80 perc
120 perc
Összesen
120 perc
240 perc
Gus: • Harry felajánlja, hogy kigyomlálja Gus kertjének ¾-ét, ha Gus lenyírja az összes füvet Harrynél. • Mi fog történni?
saját fű 40 perc Harry fű 40 perc ¼ kert gyomlálás 20 perc (80/4) Összesen: 100 perc (elötte 120!) Harry: saját kert 120 Gus kert 90 (3/4 * 120) összesen 210 (elötte 240!)
5
