Készült:
a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Igazgató:
Dr. Háfra István
Az értékelést készítette:
Dr. Beregi László Hollanday Andrea Dr. Nagy Tibor Ócsai András Petráss András Szekeresné Majzik Ibolya Széll Gábor
Szerkesztette:
Hollanday Andrea Informatikai háttér:
Juhász József Légrádi Attila
Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................................................................................... 4 Légszennyezés ........................................................................................................................... 7 Légszennyező anyagok kibocsátása ..................................................................................... 12 Mérőhálózat.......................................................................................................................... 17 Zajterhelés............................................................................................................................... 37 Mezőgazdasági zajkibocsátás............................................................................................... 37 Ipari zajkibocsátás ................................................................................................................ 38 Közlekedési zajok ................................................................................................................ 39 Közúti közlekedés ............................................................................................................ 39 Vasúti közlekedés............................................................................................................. 45 Repülési zaj ...................................................................................................................... 45 Egyéb zajok .......................................................................................................................... 45 Vizek védelme ......................................................................................................................... 48 Vízellátás.............................................................................................................................. 48 Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés ................................................................................ 49 Kibocsátott szennyvíz- szennyezőanyag mennyiségek.................................................... 51 A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként ......................................................... 54 Felszíni vizeink minősége .................................................................................................... 57 Meteorológiai adatok értékelése....................................................................................... 57 Betározott vízmennyiség a vízgyűjtőn ............................................................................. 57 Vízhozamok a Tisza folyón.............................................................................................. 59 Vízfolyásaink vízminősége .................................................................................................. 59 A Tisza folyó vízminősége............................................................................................... 60 A Zagyva folyó vízminősége ........................................................................................... 62 Belvízcsatornák vízminősége........................................................................................... 64 A Tisza-tó vízminősége.................................................................................................... 65 Holtágak vízminősége ...................................................................................................... 66 Talajállapot........................................................................................................................... 67 A felszín alatti vizek állapota ............................................................................................... 67 A talajvizek környezeti állapota....................................................................................... 67 A rétegvizek környezeti állapota...................................................................................... 68 A termálvizek állapota ..................................................................................................... 69 A felszín alatti vízbázisok védettsége .............................................................................. 70 Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 78 Alapadatok ........................................................................................................................... 78 Hulladékok keletkezése, kezelése ........................................................................................ 78 Veszélyes és nem veszélyes nem települési hulladékok .................................................. 78 Veszélyes hulladékok....................................................................................................... 81 Nem veszélyes hulladékok ............................................................................................... 82 Nem veszélyes települési hulladékok............................................................................... 84 Kiemelt hulladékáramok .................................................................................................. 88 Összegzés ............................................................................................................................. 95
2
Természet- és Tájvédelem ..................................................................................................... 97 A Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése ............................................................................................................................. 97 A Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése ........................................................................................................................... 102 A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területeinek ismertetése, jellemzése ........................................................................................................................... 104 A Bükki Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése 109 A Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területeinek ismertetése, jellemzése ........................................................................................................................... 114 A Tisza-tó........................................................................................................................... 128
3
BEVEZETÉS
Jelen dokumentáció a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2006 évben rendelkezésre álló adatait tartalmazza, illetve dolgozza fel.
Az 1995 évi LIII. tv. – A környezet védelmének általános szabályairól – 12.§ (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. A dokumentációban szereplő táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelőség hozzájárulását igényli.
Felügyelőségünk jelenleg érvényben lévő illetékességi területét a 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg, mely 7492 km2-re terjed ki 4 megyét érintve. Jász-Nagykun-Szolnok megyei részterületünk 76, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. Továbbra is felügyeletünk alá esik Tiszaug község, mely időközben Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott. A megyei szintű adatok felhasználását Jász-NagykunSzolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. A 4 megyéből 18 város és 86 község, összesen 104 település tartozik Felügyelőségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km2-es vízfelülete. Felügyelőségünk illetékességi területének környezetállapotát – a 276/2005. (XII. 20.) Kormány rendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következően – az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük:
• • • • •
LÉGSZENNYEZÉS ZAJTERHELÉS VIZEK VÉDELME HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM
4
5
LÉGSZENNYEZÉS
6
LÉGSZENNYEZÉS A levegőbe kerülő szennyező anyagok környezeti hatásainak megítéléséhez elengedhetetlenül fontos az élettani hatások ismerete (1-6. táblázat).
1. táblázat
A kén-oxid élettani és ökológiai hatásai
Kén-dioxid, SO2 Vegyjel és leírás
Forrásai
Élettani hatásai
Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra
A SO2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A SO2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m3, 24 órás átlaga 125 µg/m3, éves átlag: 50 µg/m3 III. veszélyes A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze.
7
2. táblázat
A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai
Szén-monoxid, CO Vegyjel és leírás
Forrásai
Élettani hatásai
Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat
A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai.
1 órás időszakban 10 000 mg/m3, 8 órás átlag: 5000 µg/m3, éves átlag: 3000 µg/m3 II. fokozottan veszélyes
8
3. táblázat
A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai
Nitrogén-dioxid, NO2 Leírás
Forrásai
Élettani hatásai
Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra
Az NO2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m3 1 órás, 85 mg/m3 24 órás és 40 µg/m3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatásfokozott mértékű. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek.
9
4. táblázat
A ülepedő por élettani és ökológiai hatásai
TSPM - összes lebegő portartalom PM10 - 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék Rövidítések, jellemzés
Forrásai
Élettani hatásai
Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM10 TSPM Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra
5. táblázat
A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 µm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m3, éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 µg/m3, 24 órás: 100 µg/m3, éves átlag: 50 µg/m3 III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott.
A benzol élettani és ökológiai hatásai
Benzol, C6H6 Vegyjel és leírás
Forrásai
Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk.
10
Élettani hatásai
Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat
6. táblázat
A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/m3, éves átlag: 5 mg/m3 I. különösen veszélyes
A ózon élettani és ökológiai hatásai
Ózon, O3 Vegyjel és leírás
Forrásai
Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek
Az O3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NOx, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m3, I. különösen veszélyes Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Az O3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal.
11
Légszennyező anyagok kibocsátása A KÖTI-KTVF területén 678 légszennyező telephelyet jelentettek be az üzemeltetők. Területünkön több mint 2300 légszennyező pontforrás üzemel. 2005-ben a 2004-ről benyújtott légszennyezés mértéke (LM) jelentések száma 586. A kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét településenként foglalja össze a 7. táblázat. 7. táblázat
Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KTVF területén
Település
TelepPont-forrás hely
SO2
CO
NOx
SZILÁRD
SZERVES OLDÓSZEREK
EGYÉB
kg/év
CO2
db
db
Abádszalók Abony Albertirsa Átány Berekfürdő Besenyszög Cegléd Ceglédbercel Cibakháza Csataszög Csemő Csépa Cserkeszőlő Dánszentmiklós Doba Erdőtelek Fegyvernek Heves Hevesvezekény Hunyadfalva Jánoshida
3 13 8 0 3 6 43 6 5 0 2 0 1 1 0 1 7 11 0 0 1
16 42 13 0 10 10 138 8 9 0 4 0 2 1 0 2 20 45 0 0 1
0 1921 2 0 4 0 1038 1 0 0 0 0 0 0 0 1 1 2 0 0 0
2 445784 1648 0 105 5 16286 6 81 0 0 0 1 0 0 1 2323 1393 0 0 0
7 25595 387 0 141 51 20056 16 157 0 0 0 1 0 0 35 2939 229 0 0 0
76 2479 8 0 0 700 10750 27 74 0 302 0 0 0 0 23 730 3055 0 0 0
0 5753 95 0 0 0 3948 0 347 0 0 0 97 0 0 727 487 1031 0 0 0
0 66 90 0 6 0 1372 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0.024 7.594 0.235 0.000 0.784 0.135 30.078 0.048 0.251 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.106 0.608 0.000 0.000 0.000
Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászberény Jászboldogháza
3 14 71 2
8 35 320 7
3 103 9024 0
2872 401 15935 3
118 668 48734 7
128 391 5924 0
400 352 53970 5
0 0 498 560
0.179 1.210 41.637 0.000
Jászfelsőszentgyörgy
1
1
0
0
0
0
0
0
0.000
Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenő Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisköre
6 1 5 0 7 10 2 2 38 6 0 0 1
22 1 19 0 17 27 7 2 124 21 0 0 2
0 0 54 0 437 5 0 0 61 5 0 0 4
1874 0 638 0 85 49 131 0 1207 327 0 0 21
2308 0 433 0 155 172 77 0 3253 1256 0 0 13
3075 42 995 0 1008 334 388 46 13863 3563 0 0 1
15531 5024 955 0 711 3 0 132 7950 0 0 0 0
19 0 0 0 0 120 0 0 43 7 0 0 0
4.081 0.000 0.654 0.000 0.435 0.275 0.136 0.000 5.669 2.331 0.000 0.000 0.088
12
ezer t/év
Pont-forrás
db
db
Kisújszállás Kocsér Kömlő Köröstetétlen Kőtelek Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras
22 2 0 1 0 1 9 2
80 2 0 3 0 2 38 2
10262 0 0 0 0 0 0 0
70038 0 0 319 0 0 614 0
4961 0 0 536 0 0 649 52
16844 0 0 0 0 81 2436 203
16797 0 0 0 0 0 4386 0
18 0 0 0 0 0 0 0
1.226 0.000 0.000 0.873 0.000 0.001 1.114 0.001
Kunszentmárton
16
51
7
4954
16604
2104
16876
0
7.218
Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Mikebuda Nagyiván Nagykőrös Nagykörű Öcsöd Örményes Pély Pilis
22 2 4 24 3 0 22 2 1 3 1 3
214 6 17 85 6 0 74 6 2 7 1 5
43 42 3 1579 0 0 1615 0 0 0 0 0
40524 120677 51 165 626 2170 188631 44330 0 0 0 0 17813 15822 0 0 0 0 4 71 0 0 1 1
18233 61 930 3852 256 0 5322 0 0 211 0 1
75063 0 0 5591 0 0 11539 0 0 1546 0 32
781 0 0 26 0 0 15 0 0 12 0 0
76.217 0.343 1.782 12.726 0.000 0.000 20.978 0.000 0.000 0.135 0.000 0.003
Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Sarud Szajol Szászberek Szelevény Szolnok Tápiószőlős
0 2 2 1 6 2 0 150 0
0 2 3 1 12 3 0 499 0
0 0 0 7 18 63 0 0 0 0 0 0 0 23 31 0 0 0 0 0 0 413464 359652 260809 0 0 1
0 0 19 0 0 0 0 20169 0
0 0 0 0 342 0 0 18119 0
0 0 0 0 0 0 0 1971 0
0.000 0.041 0.000 0.000 0.239 0.000 0.000 183.461 0.000
Település
SO2
CO
NOx
SZILÁRD
SZERVES OLDÓSZEREK
Telephely
EGYÉB
kg/év
CO2 ezer t/év
Tarnaszentmiklós
1
1
92
46
10
0
0
0
0.028
Tenk Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszanána Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly
0 0 1 0 8 18 0 0 0 1 0 0 1 0 1 1 2
0 0 4 0 10 33 0 0 0 1 0 0 1 0 7 2 2
0 0 0 0 27996 1471 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 13 0 39299 25822 0 0 0 1 0 0 0 0 14 3 0
0 0 10 0 2126 4557 0 0 0 2 0 0 0 0 26 2 0
0 0 98 0 1775 3459 0 0 0 0 0 0 0 0 0 14 941
0 0 0 0 312 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 16 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0.000 0.000 0.018 0.000 1.691 2.089 0.000 0.000 0.000 0.013 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000
13
Település
Telephely
Pont-forrás
SO2
CO
NOx
SZILÁRD
SZERVES OLDÓSZEREK
EGYÉB
db
db
Tiszaszentimre Tiszatenyő Tiszaug Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg
0 0 1 0 0 3
0 0 2 0 0 25
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 61
0 0 0 0 0 644
0 0 0 0 0 15
0 0 0 0 0 1767
0 0 0 0 0 0
Törökszentmiklós
32
128
19350
23957
2811
9655
48672
1267
3.702
Törtel Túrkeve Újszász Újszilvás Vezseny Zagyvarékas
3 14 3 1 0 4
6 30 11 1 0 7
118 18 299 0 0 0
39 545 664 0 0 653
80 121 911 0 0 4355
401 2001 0 80 0 211
5 36 0 0 0 176
0 0 0 0 0 0
0.141 0.985 1.604 0.000 0.000 0.000
678
2326
298777
6887
414
ÖSSZESEN
kg/év
CO2
489035 1265566 589404 137354
ezer t/év 0.000 0.000 0.000 0.000 0.000 0.756
Megj.: A 0 értékek azt jelentik, hogy a településen nem üzemel légszennyező pontforrás, vagy nem érkezett a felügyelőségre éves jelentés (LM).
A táblázat adatai nagyrészt a telephelyek jogszabály által előírt méréseiből, kisebb részt hatósági ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezők, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegő minőségének ellenőrzésével követhetjük nyomon. A légszennyező telephelyek közel fele továbbra is Szolnok, Jászberény, Martfű, Törökszentmiklós és Cegléd térségében található. Ugyanezen városokban a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások a KÖTI-KTVF területén lévő összes pontforrás közel 60 %-a. (Ld. térképmellékletek.) Koncentrált légszennyező tevékenység van Martfűn. Itt a mindössze 22 bejelentett telephelyen összesen 214 légszennyező pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a Növényolajgyár erőmű kéménye. Területünkön a légszennyező pontforrások több mint 90%-a 20 m, vagy annál alacsonyabb magasságban bocsát ki szennyező anyagokat, ami arra enged következtetni, hogy a lakossági légszennyezéssel és a közlekedéssel együtt elsősorban lokálisan befolyásolják egy adott település levegőkörnyezeti állapotát. (1. ábra)
14
A KÖTI-KTVF területén üzemelő légszennyező pontforrások
Pontforrások száma az adott magassági kategóriában (db)
magasság szerinti gyakorisága
2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 0
10
20
30
40
50
60
70
80
MAGASSÁG (méter)
1. ábra
Magasabb források üzemelnek a szolnoki déli iparterületen, Martfűn és főleg a régi téglagyárakban. Országos összehasonlításban régiónk a kibocsátásokat tekintve kissé szennyezettnek tekinthető, kivéve a porterhelést, ami jelentős mértékűnek mondható. (2-4. ábra)
2. ábra1
1
Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=1114
15
3. ábra2
4. ábra3
A térképek jól illusztrálják, hogy az uralkodó szélirányok elsősorban a Szolnoktól Délre lévő térség felé szállítják a légszennyező anyagokat.
2 3
Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=1114 Adatok hazánk környezeti állapotáról, KvVM, http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=1114
16
Mérőhálózat 2005-ben illetékességi területünkön immissziós mérőhálózatot Szolnokon, Jászberényben és Cegléden működtetett a Felügyelőség. Összesen 9 mérőállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással mérjük a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációkat (8. táblázat). Az értékelést az alábbi szempontok alapján végeztük. Szennyezett: a szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket a mérési időszak 10%-ánál, por esetében 30%-ánál hosszabb időtartamban meghaladja. Mérsékelten szennyezett: a szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket a mérési időszak 10%-ánál rövidebb, por esetében 10-30 % közötti időtartamban meghaladja. Megfelelő: határérték túllépés a mérési időszakban nem volt, por esetében pedig 10 % alatt volt az előfordulás gyakorisága. A pornál enyhébb megítélést alkalmaztunk a jelentős talajeredetű por szennyezettség miatt. 8. táblázat
A 2001-2005. évek légszennyezettsége az ún. RIV mérések alapján Kén-dioxid (SO2) 2001.téli 2002.nyári 2002.téli 2003.nyári 2003.téli 2004.nyári 2004.téli 2005.nyári 2005.téli Nitrogén-dioxid (NO2) 2001.téli 2002.nyári 2002.téli 2003.nyári 2003.téli 2004.nyári 2004.téli 2005.nyári 2005.téli Ülepedő por átlagok (g/m2 30 nap) 2001.téli 2002.nyári 2002.téli 2003.nyári 2003.téli 2004.nyári 2004.téli 2005.nyári 2005.téli
Cegléd 1.3 1 1.8 1.5 1.5 1.1 2 2.9 2.6 Cegléd
Jászberény Szolnok 3 µg/m 8.1 9.5 0.8 0.8 1.9 2.4 1.2 1.4 2.3 2.3 1 1.1 4.6 2.4 3.3 1.1 2.4 1.3
Határérték
Jászberény
Szolnok
Határérték
50
3
µg/m 21.3 9 15.3 8.9 10.3 6.8 14 10.4 11.7
10 4.3 13.1 7.3 10.7 6.5 13.2 6.8 10.2
17.4 7.7 19.6 11.3 14.1 11.7 19.2 12.2 13.7
40
Cegléd
Jászberény
Szolnok
Határérték
6.8 8.7 9.9 11.8 3.6 7.1 3.8 7.1 2.9
g/m2 30 nap 2.8 4.1 11.3 11.8 5 6.1 9.4 10.3 3.6 3 10.5 7.2 4.7 4.3 11.7 10.1 4 7.2
17
16
A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk féléves átlagai messze alatta maradtak az éves határértékeknek (kén-dioxidra 50, nitrogén-dioxidra 50 µg/m3, ülepedő porra 16 g/m2 hónap). 1996. január óta működik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérő konténer a KÖTIKVF üzemeltetésében. A monitor állomás folyamatosan regisztrálja a belváros NO, NO2, NOx és szálló por szennyezettségét a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján.4 E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről. 1
2
kiváló
jó
3
4
megfelelő szennyezett
5 erősen szennyezett
Kén-dioxid (µg/m3)
órás átlag 24 órás átlag éves átlag
0 - 100 0 - 50 0-20
100-200 50-100 20-40
200-250* 100-125 40-50
250-500 125-200 50-100
500200100-
Nitrogén-dioxid (µg/m3)
órás átlag 24 órás átlag éves átlag
0 - 40 0-34 0-16
40-80 34-68 16-32
80-100* 68-85 32-40*
100-400 85-130 40-80
40013080-
órás átlag
0-80
80-160
160-200
200-500
500-
24 órás átlag
0-60
60-120
120-150
150-300
300-
éves átlag
0-28
28-56
56-70
70-140
140-
órás átlag
0-4000
4000-8000
800010000
1000020000
20000-
24 órás átlag**
0-2000
2000-4000 4000-5000 5000-10000
10000-
éves átlag
0-1200
1200-2400 2400-3000 3000-6000
6000-
Ózon (µg/m3)
órás átlag 24 órás átlag** éves átlag***
0-72 0-48 0-48
72-144 48-96 48-96
144-180 96-120 96-120
180-240 120-220 120-220
240220220-
Szálló por (PM10) (µg/m3)
órás átlag 24 órás átlag éves átlag
0-30 0-20 0-16
30-50 20-40 16-32
50-70 40-50* 32-40*
70-100 50-90 40-80
1009080-
0 - 40
40-80
80-100
100-200
200-
Nitrogén-oxidok (mint NO2) (µg/m3)
Szén-monoxid (µg/m3)
Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) * ** ***
A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül.
A táblázatban nem szereplő szennyező komponensek esetén az utolsó sorban megadott százalékok alapján kell meghatározni az index-számokhoz rendelendő koncentráció intervallumokat. A levegőminőség a kén-dioxid mérések alapján 2005-ben kiváló volt (5. ábra) 4
KvVM OLM, http://www.kvvm.hu/olm/info.php
18
A kén-dioxid szenny ezettség év es menete
60
40
3
SO2 (ug/m )
50
30 20
5. ábra
2005/12/31
2005/12/03 2005/12/17
2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19
2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08
2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27
2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16
0
2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04
10
A kén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 250 µg/m3
A nitrogén-oxidok tekintetében az év nagy részében kiváló, időnként jó és megfelelő, ami elsősorban a közlekedési eredetre hívja fel a figyelmet, de nem elhanyagolható a fűtés (elsősorban a gázfűtés) ilyen jellegű szennyezése sem, amit jól jeleznek a fűtési idényekben előforduló magasabb értékek (6. ábra).
A nitrogén-dioxid szenny ezettség év es menete
100
NO2 (ug/m3)
80
60
40
6. ábra
2005/12/31
2005/12/17
2005/12/03
2005/11/19
2005/11/05
2005/10/22
2005/10/08
2005/09/24
2005/09/10
2005/08/27
2005/08/13
2005/07/30
2005/07/16
2005/07/02
2005/06/18
2005/06/04
2005/05/21
2005/05/07
2005/04/23
2005/04/09
2005/03/26
2005/03/12
2005/02/26
2005/02/12
2005/01/29
2005/01/15
0
2005/01/01
20
A nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 100 µg/m3
A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége 2005-ben kiválónak mondható (7. ábra).
19
A szén-monoxid szenny ezettség év es menete
10
3
CO (ug/m )
8
6
4
7. ábra
2005/12/31
2005/12/17
2005/12/03
2005/11/19
2005/11/05
2005/10/22
2005/10/08
2005/09/24
2005/09/10
2005/08/27
2005/08/13
2005/07/30
2005/07/16
2005/07/02
2005/06/18
2005/06/04
2005/05/21
2005/05/07
2005/04/23
2005/04/09
2005/03/26
2005/03/12
2005/02/26
2005/02/12
2005/01/29
2005/01/15
0
2005/01/01
2
A szén-monoxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 10 mg/m3
A levegő ózon tartalmát figyelembe véve a belváros levegője tavasszal és nyáron csak megfelelőnek mondható (8. ábra). A talajközeli ózon szenny ezettség év es menete a 8 órás mozgó átlagok alapján (határérték 110 ug/m3)
120
80
3
O3 (ug/m )
100
60 40
0
8. ábra
2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04 2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16 2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27 2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08 2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19 2005/12/03 2005/12/17 2005/12/31
20
A talajközeli ózon szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az ún. 8 órás mozgó átlagra vonatkozóan, határérték: 110 µg/m3
A szálló por vizsgálatok azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, különösen az év végi, év eleji ún. inverziós légköri viszonyok mellett, amikor csekély a függőleges keveredés, hígulás mértéke (9. ábra).
20
A szálló por PM10 f rakció év es menete a napi átlagkoncentráció alapján
160 140
POR (ug/m3)
120 100 80 60 40
0
2005/01/01 2005/01/15 2005/01/29 2005/02/12 2005/02/26 2005/03/12 2005/03/26 2005/04/09 2005/04/23 2005/05/07 2005/05/21 2005/06/04 2005/06/18 2005/07/02 2005/07/16 2005/07/30 2005/08/13 2005/08/27 2005/09/10 2005/09/24 2005/10/08 2005/10/22 2005/11/05 2005/11/19 2005/12/03 2005/12/17 2005/12/31
20
9. ábra
A szálló por szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben a 24 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 50 µg/m3
A közlekedés légszennyező hatását mutatja az ún. BTEX anyagok (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok) mennyiségének éves menete (10. ábra). A lev egő aromás szénhidrogén, ún. BTEX (Benzol, Toluol, Etil-benzol, Xilolok) szenny ezettségének év es menete
20 18 16 14 BTXE
12 10 8 6 4
10. ábra
2005/12/31
2005/12/17
2005/12/03
2005/11/19
2005/11/05
2005/10/22
2005/10/08
2005/09/24
2005/09/10
2005/08/27
2005/08/13
2005/07/30
2005/07/16
2005/07/02
2005/06/18
2005/06/04
2005/05/21
2005/05/07
2005/04/23
2005/04/09
2005/03/26
2005/03/12
2005/02/26
2005/02/12
2005/01/29
2005/01/15
0
2005/01/01
2
A BTEX szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2005-ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan
A légköri inverzió levegőminőséget alapvetően meghatározó jelentőségét jól szemlélteti, ha a szennyezettség mértékét a légnyomás és léghőmérséklet függvényében vizsgáljuk (11-12. ábra). Az elemzésből kitűnik, hogy a magas légnyomás értékeknél jelentkező inverzió idején feldúsul a levegőben a szennyező anyagok mennyisége. A kén-dioxid feldúsulása kizárólag fűtési idényben következik be, de a gázfűtés dominanciája miatt az abszolút koncentráció viszonylag kicsi.
21
A nitrogén-oxid (NOx = NO + NO2) tartalom a hőmérséklet és légny omás f üggv ény ében
140 120 100 80 60 40 20
11. ábra
A levegő nitrogén-oxid tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében A szálló por PM10 frakció mennyisége a hőmérséklet és légny omás f üggv ény ében
100 80 60 40 20
12. ábra
A levegő szálló por tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében
Több tényező együttes hatása befolyásolja a talajközeli ózon keletkezését és mennyiségét a levegőben. Ezek közül legfontosabb a levegőben lévő, a gépjárművekből származó nitrogénoxid és BTEX, valamint egyéb részben elégett, ill. átalakult motorhajtó anyag származék mennyisége, valamint a napsugárzás intenzitása. Ezért az előbbi anyagokkal ellentétben, a levegőben lévő ózon mennyisége főleg az erős napsütések idején, késő tavasztól késő nyárig jelentős. A szennyezettség mértékét erősen befolyásolja a levegő nitrogén-oxid tartalma is. (13. ábra).
22
Az ózon tartalom a napsugárzás és a nitrogén-oxidok f üggv ény ében
60 40 20 0
13. ábra A levegő ózon tartalma a napsugárzás és a nitrogén-oxidok függvényében
A légszennyezettség alakulását, trendjét ábrázoltuk az elmúlt években a 14-17. ábrákon. Kéndioxidot csak 2001-től, ózont 1997-től, szén-monoxidot 1998-tól mérünk. Határérték túllépéseket az ún. ínverziós légköri állapotok esetén regisztráltunk, amikor nincs függőleges keveredés a levegőben. Ekkor a magasabb légrétegek melegebbek. Ez a jelenség napos téli és őszi reggeleken következhet be leggyakrabban, s hatására a szennyező anyagok feldúsulnak a talajhoz közeli légrétegben.
80
60
40
14. ábra
2005/11/20
2005/05/24
2004/11/25
2004/05/29
2003/12/01
2003/06/04
2002/12/06
2002/06/09
2001/12/11
2001/06/14
2000/12/16
2000/06/19
1999/12/22
1999/06/25
1998/12/27
0
1998/06/30
20
1998/01/01
Szennyezettség a 24 órás határérték %ában
A szén-m onoxid szennyezettség trendje 1998-2005 100
Szén-monoxid (CO) szennyezettség alakulása 1998-2005-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (CO: 5 mg/m3)
23
0
24 2005/07/17
2005/01/18
2004/07/22
2004/01/24
2003/07/28
2003/01/29
2002/08/02
2002/02/03
2001/08/07
2001/02/08
2000/08/12
2000/02/14
1999/08/18
1999/02/19
1998/08/23
1998/02/24
Szennyezettség a 24 órás határérték %-ában
2005/11/27
2005/05/31
2004/12/02
2004/06/05
2003/12/08
2003/06/11
2002/12/13
2002/06/16
2001/12/18
2001/06/21
2000/12/23
2000/06/26
1999/12/29
1999/07/02
1999/01/03
1998/07/07
1998/01/08
1997/07/12
1997/01/13
1996/07/17
1996/01/19
0
1997/08/28
1997/03/01
Ózon szennyezettség , µ/m3
15. ábra 120 A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje 2001-2005. között
100 80
60
40
20
Nitrogén-dioxid (NO2 szennyezettség alakulása 1996-2005-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (N02: 85 µg/m3) A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje 2001-2005. között
120
100
80
60
40
20
16. ábra Ózon (03) szennyezettség alakulása 1997-2005-ben a 24 órás határérték %-ában
300 250 200 150 100
2005/11/27
2005/05/31
2004/12/02
2004/06/05
2003/12/08
2003/06/11
2002/12/13
2002/06/16
2001/12/18
2001/06/21
2000/12/23
2000/06/26
1999/12/29
1999/07/02
1999/01/03
1998/07/07
1998/01/08
1997/07/12
1997/01/13
0
1996/07/17
50 1996/01/19
Szennyezettség a 24 órás határérték %-ában
17. ábra
A nitrogén-dioxid szennyezettség trendje 1996-2005. között 350
Szálló por szennyezettség alakulása 1996-2005-ben a 24 órás határérték %-ában; határérték: l00 % (50 µg/m3)
Jól látható, hogy a bemutatott időszakokban a belváros szén-monoxid terhelése a határérték 10-30 %-a, ritkán haladja meg ezt a mértéket. Nitrogén-dioxidnál a szennyezettség a határérték 30-40 %-a. A talajközeli ózon szennyezettség a közlekedési eredetű nitrogén-oxidokból és a levegő oxigénjéből keletkezik a nap ultraibolya (UV) sugárzása hatására. Ennek megfelelően koncentrációja a tavaszi és a nyári, ill. kora őszi hónapokban volt magas, helyenként megközelítve a határértéket is. A szálló por szennyezettség az elmúlt évben némiképp csökkent, ami az elmúlt nyár végi esőzések következménye. Ugyanakkor az év végén erősen nőtt a levegő porterhelése, ami a csapadékszegénység következménye. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet és a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet előírásai alapján 2004. április végéig elkészül a Szolnok város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program. E tekintetben sajnos nem sok előrelépés történt. A városi levegő porterhelésének csökkentése alapvető fontosságú, hiszen a főleg közlekedésből származó számos, az egészségre igen ártalmas anyag rakodik a szálló por ún. PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb szemcseméretű részére és így jutnak be az emberi szervezetbe. Különösen veszélyesek ebből a szempontból a rákkeltő poliaromás szénhidrogének, az ún. PAH-ok, amik jellemző részei a gépjárművekből kikerülő koromnak. E vegyületek közül legnagyobb rákkeltő hatása a benz(a)pirénnek van. A benz(a)pirén megengedett maximális koncentrációja (határértéke) 24 órás (napi) átlagra vonatkoztatva 1 nanogramm/köbméter (a gramm 1 milliárdod része, ng/m3). A vizsgálatok során mért PAH vegyületek ún. toxicitási egyenértékei benz(a)pirénre vonatkoztatva [benz(a)pirén = 1]: Benzo benz(a)benz(b)benz(k)benz(e)indeno(1,2, dibenz(a,h)krizén benz(a)pirén (g,h,i) antracén fluorantén fluorantén pirén 3,cd)-pirén antracén perilén 0.001 0.1 0.01 0.1 0.1 0.001 0.1 0.01 1 1
fluorantén pirén 0.001
25
2005-ben a KÖTI-KTVF feltáró vizsgálatsorozatot végzett a szolnoki Szabadság téri körforgalmi csomópontban a szállópor, ill. annak PAH tartalmára vonatkozóan. Szálló por (PM10) és a rákkeltő poliaromás (PAH) vegyületek koncentrációja benz(a)pirén egyenértékben 2005. augusztus 27 - szeptember 9. között por PM10 frakció benz(a)pirén határérték
PAH benz(a)pirén egyenértékben por határérték
hétköznap
munkaszüneti nap
ünnepnap
70
1
60 50
PAH [ng/m3]
0.8
40 0.6 30 0.4
20
0.2
por PM 10 frakció [µg/m3]
1.2
10
0 2005/09/09
2005/09/08
2005/09/07
2005/09/06
2005/09/05
2005/09/04
2005/09/03
2005/09/02
2005/09/01
2005/08/31
2005/08/30
2005/08/29
2005/08/28
2005/08/27
0
Az eredmények jól mutatják a város gépjárműforgalmának szennyező hatását, ill. annak szükségességét, hogy mielőbb meg kell oldani a belváros forgalmi rendjének, struktúrájának átszervezését. Szálló por (PM10) és a rákkeltő poliaromás (PAH) vegyületek koncentrációja benz(a)pirén egyenértékben 2005. október 19 - november 1. között por PM10 frakció benz(a)pirén határérték
PAH benz(a)pirén egyenértékben por határérték
hétköznap
munkaszüneti nap
ünnepnap
90
9
80
8
70
7 PAH [ng/m3]
60
6
50
5
40
4
30
3
2005/11/01
2005/10/31
2005/10/30
2005/10/29
2005/10/28
2005/10/27
2005/10/26
2005/10/25
2005/10/24
0 2005/10/23
0 2005/10/22
10 2005/10/21
1 2005/10/20
20
2005/10/19
2
por PM 10 frakció [µg/m3]
10
Az immissziós és emissziós mérőhálózat fejlesztése feltétlenül szükséges annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni tudjuk. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat kiépítése.
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
ZAJTERHELÉS
36
ZAJTERHELÉS A lakosságot érő zajterhelés csoportosítása, osztályozása több módon lehetséges. Vizsgálható a zajkeletkezés helye, oka, a zajforrás típusa, jellege, a behatás ideje, stb. szerint. Tudomásul kell vennünk, hogy a munkavégzés, kommunikálás, szórakozás mind-mind zaj keletkezésével jár együtt, a zaj életünk szerves részét képezi. A környezetből származó zajterhelés eredet szerinti csoportosítása: - ipari, mezőgazdasági eredetű, - közlekedési, - egyéb eredetű zaj. A környezetállapot felmérés, értékelés csak a környezetből jövő zajterhelésnek arra a szűkebb körére vonatkozik, mely a lakosságot zavarhatja és felügyelőségünk valamilyen szintű hatósági, szakhatósági feladatot lát el ezzel kapcsolatban.
Mezőgazdasági zajkibocsátás A mezőgazdaság két ágazata közül a növénytermesztés - tevékenységének helyszínéből adódóan – ritkán eredményez panaszügyet. E tevékenységet jellemzően lakott területtől távolabb folytatják, és csak időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás) terhelik zajjal környezetüket. A kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület határán. A mezőgazdasági termékek árufuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz. Az egyes útszakaszokon létrejövő zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-6 dB) is lehet (pl. cukorgyárak körzetében kampányidőszakban). Az állattartás már nem ennyire egyértelmű, mivel egy része lakókörnyezetbe települt, vagy annak közelében található. Főleg az intenzív állattartás indukál lakossági panaszokat. Ilyenek a baromfinevelő telepek, sertés-, libatartás. Egyrészt az állatok hangja, másrészt (egyes állattartási módoknál) a kapcsolódó technológiai berendezések, jobbára a mesterséges szellőztetés zaja miatt. A jellemző azonban az, hogy az állattartáshoz kapcsolódó panaszok zöme elsődlegesen a szaghatásra irányul. Az állattartás szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, elsődlegesen ezen a szinten lehet a kérdésbe beavatkozni (védőtávolságok, egyedszám meghatározása stb.). Felügyelőségünkhöz zajpanasz ezekből származóan évente egy-két esetben érkezik, ami szinte mindig visszavezethető az önkormányzati szabályozás valamilyen hiányosságára.
37
Ipari zajkibocsátás Az ipari létesítmények környezetbe kisugárzott zaja régebben sok panaszt okozott, mivel jellemző volt az, hogy a településszélre kitelepült zajos, gyakran három műszakos üzemre, gyárra - a kiépült infrastruktúra miatt - a lakóterület rátelepült. A vétlen üzemet ezt követően kötelezték az utólagos zajcsökkentésre. A privatizáció és az ebből eredő szétdarabolódás eredményeként a nagy ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése lecsökkent. A privatizáció részeként az eredetileg a nagyüzemek szolgálati lakás célú épületei értékesítésre, önkormányzati kezelésbe kerültek. Következményképpen a zajvédelmi előírások ezekre is érvényesek lettek, így a zajcsökkentést ez esetekben is el kellett kezdeni (Cukorgyár, volt Neusiedler Papírgyár, Hűtőgépgyár). A Cukorgyár kérésére környezetében zajgátló védőterület került kijelölésre, mivel műszakilag nem oldható meg a cukorrépa kampány mintegy 2 hónapos időszaka alatt egy 500 m-es sugarú körben a lakóterületen a zajterhelés határértékre szorítása. Ez részint építési tilalom, korlátozás elrendelésével, részint a felmerülő többletköltségeknek a gyár részére történő átterhelésével jár együtt. 1997-2002 között számos olyan létesítmény került bezárásra, felszámolásra, amely zajvédelmi szempontoknak nem felelt meg (pl. CONAVIS Törökszentmiklósi üzeme, METALFABRIK Tiszafüreden, WÉS RT Kisújszállási és Szolnoki üzeme stb.). Több üzem elsősorban környezetvédelmi okokból kitelepült a lakóterületről (pl. Hajnal Kft., Vincze és Társa Kft. Szolnok, Szathmári húsüzem Jászberény). Az új beruházások zöme vagy iparterületen, a környezetvédelmi szervezet ellenőrzőengedélyező tevékenysége mellett valósult meg, vagy un. "zöldmezős " beruházások, ahol a környezetben nincs védendő épület. Néhány vállalkozás azonban meglévő, használaton kívüli épületeket hasznosított. Ilyen volt a BV Magyarország Kft., amely 2005 év végével kitelepült a Szolnokon 2005-ben létesített Ipari Parkba, mivel engedélyünk nélkül végrehajtott fejlesztése komoly környezetvédelmi – ezen belül zajvédelmi - gondokat okozott. Az elmúlt öt évben néhány olyan iparterületi beruházás is megvalósult, illetve nagymértékű bővítésre került, amely lakóterület közeli. Ezeknél nem az üzemelés zaja az elsődleges probléma, hanem a tevékenységhez kapcsolódó nagy volumenű közlekedés. Ilyen pl. a Zanussi Lehel Hűtőgépgyár Logisztikai Központ, a SAMSUNG gyárfejlesztése). A jelzett üzemeknél zajbírságolás van folyamatban, vagy kötelezés kiadása műszaki beavatkozásra. Működési területünkön 2005-ig számos Ipari Park jött létre (Jászfényszaru, Cegléd, Karcag, Martfű, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Kunszentmárton, Szolnok, Törökszentmiklós). Kialakításuknál feltétel volt a jó közúti, -vasúti megközelíthetőség, a kiépített infrastruktúra, a lakóterületektől megfelelő védőtávolságok biztosítása. Ez a folyamat nem állt meg, mind több település szándékozik olyan területeket kijelölni, amelyek alkalmasak ipari park létrehozására (2005-ben Abádszalók, Nagykőrös indította el ezt az eljárást). 5-6 évvel ezelőtt készültek az első szélerőművek építésére vonatkozó tanulmánytervek, de konkrét kiviteli terv elbírálását követően csak 2005-ben indult meg az első építése Törökszentmiklós külterületén. Törökszentmiklóson és Mezőtúron épülne meg az első két 3-3 egységes szélturbina. Telepítésük, üzemeltetésük során zajvédelmi és természetvédelmi feltételeknek kell megfelelniük.
38
Közlekedési zajok A környezet zajterhelése alapvetően közlekedési eredetű. A közlekedési zajokat három csoportra osztjuk. Gépjármű, vasúti jármű és repülési eredetűre. Egyik sem egyenletes lefutású. A forgalom sűrűsége napszakonként és havonta is változik. A közúti és vasúti forgalom a reggeli (5-8 h között) és a délutáni (15-18 h között) időszakokban a legsűrűbb. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az alsóbbrendű utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken - az üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők - a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban. Az elmúlt 10-15 évben a vasúti teher- és személyszállítás volumene visszaesett, különösen nagymértékben a teherszállításé, ami a közutakra terhelődött át. Egyes vasúti szakaszokon járnak a kamionszállító szerelvények is, de ezek mennyisége kevéssé csökkenti a közutak túlterheltségét. A repülési zaj területünkön gyakorlatilag Szolnok - Abony térségét érinti, mely jellemzően a nappali órákra korlátozódik.
Közúti közlekedés A települések zajterhelésének alapvető, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevőből áll. Egyrészt a településen átmenő tranzit, másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kistelepüléseknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű, lényeges tényező. A települések belső útjainak forgalma által okozott zajterhelésről aránylag kevés adatunk van, melyek egyszeri mintavételezésből származnak. Szolnok területére vonatkozóan azonban mivel 1990 óta több alkalommal végeztünk különböző fölméréseket - számos mérési eredménnyel rendelkezünk. Az alábbi ábrán a Szolnok, Mátyás király úton tapasztalható zajterhelés mértékét 1993, 1998, 2004 évre vonatkoztatva ábrázoltuk. Az egyenértékű zajterhelés mértéke nappal az első öt év alatt 3 dB-el (duplájára) növekedett, míg 1998-2004 között az emelkedés mértéke nappal minimális, kevesebb, mint 1 dB. Az éjszakai zajterhelés ugyanakkor folyamatos növekedést mutat. Különösen kedvezőtlen képet mutat, ha az alapzajok változását vizsgáljuk (háttérzaj L99 %-os szintet). 2004-évben alig volt olyan időszak, amikor az alapzaj 40 dB alá került. Ezen az útszakaszon a nyugodt alvás feltételei egyre kevésbé biztosítottak.
39
7 5 ,0 7 0 ,0 6 5 ,0
zajszint (dBA)
6 0 ,0 5 5 ,0 5 0 ,0 4 5 ,0 4 0 ,0 3 5 ,0
14:30
13:00
11:30
10:00
8:30
7:00
5:30
4:00
2:30
1:00
23:30
22:00
20:30
19:00
17:30
16:00
3 0 ,0
i d õ (ó r a ) LA eq1993
L99% 1993
LA eq1998
L99% 1998
L99 % 2004
LA eq 2004
A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal az új utakra megállapított határértéket meghaladó. Ez az út vezet rá az ártéri, úgynevezett százlábú hídra, illetve a régi Tisza hídra. 1997-ben végeztünk egy vizsgálatot a százlábú hídon megjelenő gépjárműforgalom megoszlásáról. A mérési adatok szerint volt olyan időszak, amikor egy óra alatt 1600-at meghaladó volt a hídon átmenő járművek száma. A mérést kiterjesztettük a forgalom eredetének vizsgálatára is. A forgalomszámlálási adatokból az volt megállapítható, hogy a belvárosba irányuló gépjárművek 35 %-a elővárosi (Szandaszőlős és Kertváros) eredetű. A belvárosból ezekre a célállomásokra hajtó járművek aránya ennél is magasabb, 40 %. A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. Éjszaka mintegy 80 m-es sávban meghaladja a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben előírt 50 dB-es határértéket. Az ábrán látható zajterhelésszintet az út szélétől 50 m-re mértük. 90 85 80 70 65 60 55 50 45
idő (óra)
40
9:00
7:30
6:00
4:30
3:00
1:30
0:00
22:30
21:00
19:30
18:00
16:30
LAeq 15:00
LASmin
30 13:30
35 12:00
LASmax
10:30
40
9:00
zajszint (dB)
75
Szolnok Szandaszőlősi részén az elmúlt 3 évben további lakóterületi fejlesztések történtek. Ennek, és a Szandai réten megépített bevásárló központoknak (CORA, Média Markt, OBI, Praktiker) köszönhetően ez a járműforgalom tovább növekedett, elérte - a Polgármesteri Hivataltól kapott információ szerint - a 26000 jármű/nap értéket. A járműforgalom egyenletessé tétele és felgyorsítása céljából a Szabadság térre körforgalmi csomópont került megépítésre. Ez együtt járt a forgalom részleges átterhelődésével. A csomópont átadásával egyidejűleg kitiltották a nem célirányú teherforgalmat is. A körforgalom nem hozta meg a remélt eredményt, a kritikus délutáni órákban a Kossuth L. és Pólya Tibor úton feltorlódnak a járművek. Zajvédelmi szempontból a helyzet javult, mert a lassú járműfolyam kisebb zajt okoz. A város szándékai szerint 2006-2007-ben számos forgalmi rend változtatást kíván bevezetni. Tehermentesíteni szeretnék a városháza előtti teret, körforgalmi csomópontot szándékoznak kialakítani a Baross úton. Ez vélhetően zaj-átterheléseket okoz a környező utak mentén.
41
A nappali órákra vonatkozatott 2003 évi állapotot a következő térkép szemlélteti.
Színmagyarázat dB (A)
nappal
Amint a térképeken látható, a városnak a Pólya-Ispán krt. Várkonyi tér-Ságvári krt.- Szapáry Kossuth L. út által határolt területe nappal nagyon zajos. A főbb összekötő utak mentén a zajterhelés mértéke a 72-75 dB-es tartományba esik, és a forgalom elől elzárt területek mentén is a nappali 51-54 dB közötti tartomány a jellemző. A valóságos helyzet ennél is rosszabb, mivel az összekötő utcákban nem volt zajmérés, így az ezekben történő járműközlekedés (többlet) hatása a térképen nem jelenik meg.
42
Színmagyarázat dB (A)
éjjel
Az éjszakai zajterhelési térképről leolvasható, hogy a főközlekedési utak forgalma éjszaka is jelentős mértékű és csak kevés olyan forgalom elől elzárt lakóterület található, ahol teljesül a lakosság zavarásmentes pihenését biztosító 45 dB alatti (halványzöld színjelzésű) érték.
43
A közúti közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése és a zavartalan járműhaladás biztosítása érdekében nagy ütemben indult meg a településeket elkerülő útépítési program az országban, így területünkön is. Elkészült többek között a Szajol, Cibakháza, Törökszentmiklós, Abony elkerülő út. Átadták egy szakaszát a Jászberényt elkerülő útnak, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Kormányzati koncepció szerint az M-4-es autópálya építésének megkezdése 2030 előtt nem várható, ugyanakkor a 4-es főközledési út túlterhelt, nehezen járható, ezért évekkel ezelőtt döntés született a forgalomgyorsítás kérdésében, ami négysávúsítással biztosítható. (A négysávúra megépítendő út egyes szakaszai a későbbiekben részét képezhetik az autópályának is.) E koncepció jegyében elkészült a Szolnoktól Törökszentmiklósig terjedő, mintegy 15 km-es Szajol településen átvezető részén zajvédő fallal védett- szakasz és az 53+000 –60+000 km szelvény közötti (Cegléd- Albertirsa közötti) szakasz négysávúsítása. Jelenleg is munkálatok folynak az Abonyt elkerülő út becsatlakozási szakaszáig. Felügyelőségünk feladata az úttervek véleményezése, észrevételezése mellett az építés megkezdése előtti és befejezését követő környezetterhelés meghatározása is. Ennek megfelelően felmérést végeztünk Abony belterületén az elkerülő út átadását megelőző időszakban 2005-ben, valamint Fegyvernek-Szapárfalu belterületi részén 2003-ban, 10 m-re a szélső forgalmi sáv középvonalától (Az út ezen a szakaszon négysávos). Az ábrán látható, hogy a pillanatnyi hangnyomásszint esetenként eléri a 95 dB-t és éjszaka is alig csökken a félórára jutó zajterhelés mértéke.
100,0 95,0 90,0 85,0
Zajszint (dBA)
80,0 75,0 70,0 65,0 60,0
LASMax
55,0
LASMin
50,0
LAeq
45,0 40,0 35,0 30,0
30 0: 00 2: 30 5: 00 7: 30 10 :0 0 12 :3 0 15 :0 0 17 :3 0 20 :0 0 22 :3 0 1: 00 3: 30 6: 00 8: 30
00
21 :
30
19 :
00
16 :
14 :
5
11 :
9: 1
30
25,0
Idő (óra)
Fegyvernek belterületi szakaszán mérhető zajterhelés
A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete új tervezésű utakra 65/55 dB (nappal/éjjel) határértéket állapít meg, tehát ehhez viszonyítva a jelenlegi túllépés jelentős mértékű, nappal a határérték mintegy 5,5–szerese, éjjel 28-szorosa mérhető.
44
Vasúti közlekedés Szakirodalmi adatok szerint a közlekedési zajok közül legkevésbé a vasúti zaj zavarja az embereket. Kiemelkedő forgalma csak a Szolnokot kettévágó 100 és 120/a jelű fővonalnak van, amelynek közlekedési eredetű zaja a város területén jelentős lakóterületeket érint. Szajol és Törökszentmiklós esetében a település szélén halad át. A 100-as vasúti pályakorszerűsítés, amely 140 km/h-s vonathaladási sebességet tesz lehetővé ISPA pályázati pénzeszközök felhasználásával Cegléd vasútállomásig elkészült. A ceglédi, abonyi állomás műtárgyai (aluljárók) építése várhatóan 2006-ban az Abony - Szolnok közötti vonalszakasz építésével egyidejűleg folytatódik. Elkészültek a Szajol - Mezőtúr közötti vonalszakaszra vonatkozó kiviteli tervek is, a kivitelezés megkezdése szintén 2006 folyamán várható.
Repülési zaj A vizsgált területen állandó polgári repülőtér nincs, a katonai repülőtér zajkibocsátásának vizsgálata nem tartozik Felügyelőségünk hatáskörébe. Megjegyezzük, hogy a honvédség elkészítette és Felügyelőségüknek megismerés, véleményezés céljából megküldte a repülőtér zajgátló védőterületének kijelölésére vonatkozó dokumentációt. A repülőtér környezetében nem várható a repülési tevékenység megszűnése, csökkenése. A jelenlegi honvédelmi előírások szerint 23 óra után kiképzés jellegű repülés nem végezhető. Idényjelleggel, elsősorban a Tisza-tó környezetében üzemelnek ideiglenes repülőterek, valamint sport- és turisztikai célú sárkányrepülő leszállópályák. Ezek működtetése szolgáltatási tevékenység, ezért a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik.
Egyéb zajok A lakó és középületek rendeltetésszerű használatát biztosító transzformátorok, szellőző ventilátorok, hűtőaggregátok, hidrofórházak, fűtőművek kellemetlen, különösen az éjszakai nyugalmat akadályozó zajforrások. Egyes esetekben a lakó, vagy intézményterület központjában az élelmiszeráruházak tetejére elhelyezett szellőventilátorok, hűtőpultok aggregátorai az akadálytalan hangterjedés következtében okoznak határérték feletti környezetterhelést. Lakossági panaszbejelentések forrása lehet a lakott területet kiszolgáló fűtőmű elhelyezése - amelyekbe egyre gyakrabban építenek be gázmotorokat - a területfelhasználási egység működtetéséhez szükséges, de funkciója révén zavaró hatást fejt ki a környezetére (Szolnok, ALFA –NOVA Fűtőmű, Ady Endre út, Cegléd, Reggel úti fűtőmű). Szaporodnak a lakókörnyezetben a lakás, vagy melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek. Ezek egy része kényszer szülte megoldás (pl. garázsból autószerelő műhely, asztalos műhely, ingatlan területén tüzép telep, hulladékgyűjtés), amelyek nem ritkán határértéket meghaladó mértékű környezeti zajterhelés növekedést okoznak.
45
Évek óta lakossági panaszt okoznak a lakóterületen lakóingatlan céljára vásárolt, de vállalkozási célra felhasznált telephelyek. Ezeken éjszaka tárolják, hétvégén javítják a tevékenységhez kapcsolódó szállítójárműveket. A tehergépkocsik elindulása és a javítással együtt járó zaj, füstgáz irritálja a környezetet. A telepek engedélyezése során ezeket a vállalkozásokat iparterületekre kell kitelepíteni. Lakott területek fő zajcsoportját a különböző szórakoztató létesítmények jelentik (éttermek, sörözők, presszók, szabadtéri rendezvények). Ezek a rendeltetésszerű használaton túlmenően a közönségforgalomból adódó zajjal is terhelik környezetüket. A zavaró hatás kritikusabb a szabadtéri rendezvények esetében, ahol nincsenek hanggátlással rendelkező külső határoló szerkezetek, így akadálymentes a zajterjedés. A szolgáltatási ágazatba tartozó létesítmények zajvédelmi szempontú hatósági felügyelete az érintett önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Működési területünkön nyolc önkormányzatnak van zajvédelmi rendelete a szórakozóhelyek létesítésére, működésére, ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályozással. A fentiekből kettő a lármázás, szomszédok egymást zavarására és egyéb részletekre kiterjedő szabályozással is rendelkezik.
46
VIZEK VÉDELME
47
VIZEK VÉDELME Vízellátás A működési területünkön lévő települések vízellátottsági aránya megyénkénti megosztás szerint 75-95% között váltakozik. Legalacsonyabb az ellátottság a Pest megyéhez tartozó területrészen, 75%, ahol az 51.825 lakásból 39.105 lakásban biztosított a közműves vízellátás, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez az arány 95%, továbbá az illetékességünkhöz tartozó Heves megyei részen 91%. Néhány szemléltető adat: a vízellátó hálózat hossza 4920 km, a víztornyok száma 91, ezek össztérfogata 19.551 m3, a szolgáltatott vízmennyiség 20.998 ezer köbméter, melyből 16192,6 ezer köbméter a háztartásoknak szolgáltatott mennyiség egy évre vonatkoztatva. A vízellátás vízbázisa Szolnok és a vonzáskörzetében lévő környező települések esetében a Tisza folyó, egyéb esetekben a geológiai adottságoknak megfelelő mélységű vízadó réteg. A vízfogyasztás a rendszerváltás óta nagymértékben visszaesett. A 2003. év adatai szerint a fajlagos vízfelhasználás Pest megyében 82 l/fő/nap, Heves megyében 78 l/fő/nap, míg Jász-Nagykun Szolnok megyében 95 l/fő/nap volt. Az alacsonynak mondható fajlagos vízfelhasználás mellett a szolgáltatott összes vízmennyiség 72%-a kerül szennyvíz formájában a települési szennyvíztisztító telepekre.
Év
Vízhálózat hossza (km)
Összes lakások száma (ezer db)
Bekötött lakások száma (ezer db)
Ellátott lakosok száma (fő)
Szolgáltatott háztartási vízmennyiség (ezer m3/év)
Fajlagos vízfelhasználás (l/fő/nap)
7630 8330 8376 8602
859,0 718,4 753,6 774,8
92 73 76 78
92261 90289 97256 99825
2790,59 2708,10 2868,57 2996,36
83 82 81 82
11573,00 11447,64 11867,04 12421,44
93 91 91 95
Heves megye 2000 2001 2002 2003
316,0 318,7 319,1 347,8
11943 11462 11462 11475
10686 10305 10324 10424
Pest megye 2000 2001 2002 2003
884,4 901,3 926,9 932
50034 51523 51523 51825
2000 2001 2002 2003
3497 3576,3 3637,7 3640
148777 150684 150684 151731
36507 36790 37971 39105
Jász-Nagykun-Szolnok megye 138618 140783 142095 143753
48
341035 346520 357006 358244
Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés Az illetékességi területünkön lévő települések 50%-a van csatornahálózattal ellátva, illetve megoldott a szennyvíz tisztítása és elvezetése. Számszerűen területünkön 34 szennyvíztisztító telep van, melyből nyolc regionális jellegű, illetve több mint egy település szennyvíztisztítását látja el.
Év
Csatornahálózat hossza (km)
2000 2001 2002 2003
1428 1815 2078 2444
Csatornahálózattal ellátott lakások, ebből: Ellátott területen lévő Bekötött lakások száma (db) bekötetlen lakások száma (db) 67 593 23 104 73 805 22 951 81 767 27 977 87 913 29 638
Összesen 51 település rendelkezik szennyvízelvezető hálózattal, melynek kiépítettsége változó. A csatornahálózattal ellátott településeken lévő lakások 68,5%-a tekinthető ellátottnak, az ellátott területen található bekötetlen lakások száma 29.638 db, mely 25%-a az összes ellátott lakásszámnak. A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a szennyvíz csatornára rákötési lehetőséggel rendelkező lakások közül minden negyedik nem köt rá a hálózatra, vagyis a rendszer 25%-a kihasználatlan. Területünkön 34 üzemelő és egy üzemen kívüli (Tiszabő) szennyvíztisztító telep van. A telepek többsége mechanikai és biológiai fokozattal ellátott, négy telep kiépítettsége lehetővé teszi a foszfor és nitrogén eltávolítását. A szennyvíztisztító telepek közül nyolc kistérségi, illetve regionális jellegű, melyek két (Abádszalók-Kunhegyes; Csemő-Mikebuda, Jászfényszarú-Pusztamonostor), vagy több település (Szolnok regionális-11; Kisköre-SarudTiszanána; Hunyadfalva kistérségi-4; illetve Tiszasas-Szelevény-Csépa, AbonyKöröstetétlen-Törtel) szennyvíztisztítását látják el. Három kiépült szennyvíztisztító telep létesült szippantott szennyvíz fogadás céljából (Fegyvernek, Kétpó, Mesterszállás és részben Csemő, Mikebuda település részére). A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telepek építésének üteme az utóbbi időszakban jelentős mértékben megnövekedett. A meglévő települési szennyvíztisztító telepek összes hidraulikai kapacitása 94079 m3/nap, mely éves viszonylatban 53517 m3/nap szennyvíz tisztítását valósítja meg, vagyis a kihasználtság ez esetben is alacsonynak mondható, mindössze 53 %. Az utóbbi időszakban épített szennyvíztisztító telepek korszerű tisztítási technológián alapulnak, alacsony energia igény mellett igen jó hatásfokot valósítanak meg. A telepek üzemeltetése több esetben számítógép vezérléssel történik, mely tartósan alacsony kibocsátási paramétereket biztosít. Jó példa erre a szolnoki regionális szennyvíztisztító telep, ahol a 32.000 m3/nap kapacitású telep technológiai gépeinek, mérőés jelzőműszereinek jelzéseit számítógépes irányítóberendezések fogadják, értékelik és továbbítják a központi irányítórendszerhez, ahol a rendszer elvégzi a megfelelő korrekciókat, és egyben tárolja az adatokat is, ami fontos hibaállapotokra figyelmeztet. Egy másik figyelemre méltó tevékenység a meglévő elavult technológián alapuló tisztító telepek korszerűsítése, mely a közelmúltban valósult meg Karcag, Törökszentmiklós és 49
Cegléd településeken. Mindezek mellett még számos olyan tisztító telep üzemel (pl. Tiszaföldvár, Kisújszállás), melyek korszerűsítése elengedhetetlen. A kiépített csatornahálózatra történő rácsatlakozási készségben jelentős előrelépés nem tapasztalható, az utóbbi négy évben a fejlesztések ellenére ez tartósan 25% körül van. A rácsatlakozási készség talán jobban érvényesül az újonnan csatornázott településeknél, ahol a pályázat útján támogatott beruházások esetében jogszabályi kényszer is hatással van. Ennek oka abban rejlik, hogy a rácsatlakozási kötelezettséget a jogszabály csak új építmények elhelyezése esetében írja elő. Ezt a hiányosságot a környezetterhelési díj bevezetéséről szóló törvény hivatott rendezni, mely talajterhelési díj megfizetését helyezi kilátásba azon kibocsátók részére, melyek a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá, habár a díj mértéke nem tekinthető ösztönzőnek. Az ellátott területeken lévő bekötetlen lakások száma a legmagasabb Szolnok (5132 lakás), Abony (3350 lakás), Karcag (2371 lakás), valamint Jászberény (2050 lakás) települések esetében. A kibocsátott összes települési szennyvízmennyiség hűen tükrözi a 90-es évek közepén elkezdett csatornahálózat fejlesztési program eredményét, mely 1998-ban erőteljesebb fejlődésnek indult. 1995. évhez viszonyítva 2004-ben a közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiség 50%-al növekedett, mindazok ellenére, hogy a magas víz- és csatornadíjak takarékosságra kényszerítik a fogyasztókat.
em3/é
Települési és ipari szennyvízkibocsátás iparáganként a KÖTI-KTVF illetékességi területén Km 3000
25000
20000
19616
18741
18903
21156
2500 20638
Gépipar Épitőipar
18031 17304 18177 15000
Vegyipar
18481
2000 Könnyűipar
14521 14856 13167
14024
13770 12105
7605
8582
Élelmiszer ipar
13511 10826
10146
10000
14919 1500
10031 9677
8443
Fa és papír ipar Ipar össz.
8845 8106
1000
7503
Szállítás Egyéb Települési szv.
5000 4883
4222
3703500
Csatornahálózat hossza (km)
0
0 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999 2000
2001
2002
2003
2004
Szennyezőanyag kibocsátás szempontjából a közcsatornán elvezetett települési szennyvízmennyiség gyors ütemben növekszik, ugyanakkor a szennyezőanyag terhelés csökken. Ez részben a korszerű technológiákon alapuló szennyvíztisztító rendszerek telepítésének a következménye, illetve nagymértékben hozzájárult Szolnok tisztítatlan szennyvízbevezetéseinek fokozatos megszüntetése. Szolnok regionális szennyvíztisztító telepének üzembe helyezésével több intézmény megszüntette Tiszai szennyvízbevezetését a közcsatornára való áttéréssel, mint a Mezőgép Rt., Papírgyár Rt., Hetényi G. Kórház, a Dohányfermentáló, illetve a Cukorgyár Rt.
50
Kibocsátott szennyvíz- szennyezőanyag mennyiségek Az ipari szennyvízkibocsátás általában az összesen kibocsátott szennyvizek 20%-át képviseli. A fenti diagrammból kitűnik, hogy a kilencvenes évek elején bekövetkezett települési és ipari szennyvízkibocsátás csökkenés egyaránt és közel azonos mértékben tükröződik az összes ipari és települési szennyvízkibocsátásban. A kibocsátási mélypont az ipar esetében erőteljesebben és korábban (1993) következett be, mint a települési szennyvízkibocsátás esetében (1995). Az összes ipari szennyvízkibocsátás meghatározó üzemei a Szolnok városban lévő Bige Holding Kft., a MONDI Business Paper Rt., illetve a könnyűipari, valamint az élelmiszeripari létesítmények. Az ipari szennyvízkibocsátás üteme az 1996 évi átmeneti csúcs után tovább csökkent. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az életképesebb iparágak esetében is, ahol a csökkenés egyértelműen a víztakarékos technológiák, illetve az ez irányú technológiai változások bevezetése következtében jött létre.
Szerves szennyezőanyag kibocsátás iparáganként 1995-2004 időszakban KOIk t/év
4000 3402 3500
3416
3522
3000 2500 2000
3440 3099 2887
2532
2814
2630 2451 2145
2043 1921,3
1994
Gépipar
2959
2815
2623
2413,2
Vegyipar Könnyűip. Élelm.ip.
1843 Papíripar
1500
1464
1000
1466 1436
1279
958
1498,5
1407
1135
Ipar összesen:
1001
721,5
866,4
768
699,4
500 0
Egyéb
836 722
Vízgazd.
94
144 1995
935,9 676,9
28,9 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
10 2004
Jelentős változásnak mondható a közismert néven szolnoki papírgyárként ismert, MONDI Business Paper Rt. ipari szennyvizeinek 2001-ben történt, szolnoki szennyvíztisztító telepre való vezetése, melyre a telep rendelkezett fogadó kapacitással, és így a Tisza folyó mentesült a napi 5000 m3 magas szervesanyag tartalmú szennyvíz bevezetésétől. Szintén egy régi igény volt a Cukorgyár Rt. és a Gyökér úti átemelő vonzás körzetében lévő városrész szennyvizeinek szennyvíztisztító telepre való rákötése, mely 2004-ben szintén megvalósult. A kibocsátott szennyezőanyag mennyiség csökkentését eredményezi a Cukorgyár azon 2004. évi feldolgozási kampányban bevezetett intézkedése, melynek következtében a szennyvíztavakra vezetett ipari szennyvíz egy részét visszavezetik a cukorrépa előtisztításának technológiájába, csökkentve a fajlagos vízfelhasználást. Szintén előrelépést jelenthet a szennyvíztavak tervezett bővítése is, melynek során várhatóan a kibocsátott ipari szennyvíz minden paraméter vonatkozásában meg fog felelni az előírt határértékeknek.
51
Szennyezőanyag(2004.) Iparág
Szerves anyag (t/év)
Olaj zsír (t/év)
Összes oldott anyag (t/év)
38,0 0,0 63,0 3,0 722,0 836,0
1,0 0,0 2,0 0,0 9,0 12,0
282,0 0,0 1308,0 67,0 1858,0 3647,0
Gépipar Építőipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Ipar összesen:
A fajlagos szennyezőanyag kibocsátás a kibocsátott vízmennyiséghez viszonyítva a legmagasabb az élelmiszeripari kibocsátóknál. Összes oldott anyag kibocsátás szempontjából, mely egyben az ipari szennyvízkibocsátás legjellemzőbb paramétere, három iparág is nagy kibocsátónak minősíthető: a vegyipar, az élelmiszeripar és a papírgyártás. Az érvényben lévő jogi szabályozások meghatározzák a kibocsátási paramétereket, melyet meghaladóan a kibocsátó káros szennyezőnek minősül. A határérték fölötti szennyezőanyaggal terhelt szennyvízmennyiség részlegesen tisztítottnak minősül, mely alapján az egyes iparágak szennyvízkibocsátása az alábbiak szerint alakul:
Iparág Gépipar Építőipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Papírgyártás Ipar összesen: Tel. szv. tisztítás
Kellően tisztított (em3/év) 2002 183 3 1742 33 1739 743 4443 11844
2003 135 59 1778 42 1404 367 3785 13626
2004 78 43 1478 34 1412 196 3241 13383
Részlegesen tisztított (em3/év) 2002 355 0 0 0 73 0 428 6790
2003 370 0 0 0 58 0 428 6757
2004 391 0 0 0 71 0 462 7097
Nem tisztított (em3/év) 2002 0 0 0 0 12 0 12 107
2003 0 0 0 0 9 0 9 773
2004 0 0 0 0 0 0 0 158
Ha a 2002 évi kellően tisztított szennyvízmennyiséget összehasonlítjuk a korábbi évek hasonló mutatójával, megállapítható a szennyvíztisztítás hatásfokának egyértelmű javulása, mely a felszíni vizek terhelés csökkenése mellett jelentős szennyvízbírság megtakarítását is eredményezi. A határértéket meghaladó szennyvíz kibocsátást jellemzően a gépipar, illetve az élelmiszeripar határozza meg. Az élelmiszeriparra is jellemző a káros szennyezés visszaszorításának tendenciája, melyet az utóbbi évek kibocsátási adatai támasztanak alá. A tisztítatlanul bevezetett szennyvíz mennyisége gyakorlatilag egy kibocsátótól származik: Szolnok, Tiszaligeti átemelő, mely amint már említettük, rövid időn belül teljes egészében megszűnik. A települési szennyvizek tisztítása vonatkozásában megállapítható, hogy a kibocsátott összes mennyiségből 7000 em3/év körüli mennyiség az, mely tartósan határérték fölött szennyezett, míg a kellően tisztított mennyiség hosszútávon növekedik a tisztítatlanul elvezetett mennyiség visszaszorítása mellett.
52
Jogszabály szerint a részlegesen, vagy tisztítatlanul elvezetett szennyvíz bírság kiszabását vonja maga után. Szennyvízbírság szempontjából, a korábbi évek adatai alapján megállapítható, hogy az élelmiszeripar és az egyéb iparágba sorolt papíripar emelkedik ki. Az utóbbi évek bírságadatai már tükrözik a részlegesen tisztított szennyvíz mennyiségek csökkenését, melynek hatására az alapbírság összege is csökkenő trendet mutat. A bírságolt ipari szennyvízmennyiség 462.000 m3 volt, melyhez társul 436 eFt alapbírság, melyet a kibocsátási körülmények adta szorzótényezők végül 3855 eFt összegre emeltek. Ez előrevetít egy növekvő trendet, melyet az élelmiszeripar határoz meg.
Szennyvízbírság összegének alakulása az iparban 1995-2004 között
eFt
9000
8058
8000 7000
7034 5788
6000
6450 5742
5000
3563
4000
3613
3253
3000
2328 1747 1749
2000
675 1000
29
741 432
547
2208 2088 1970 15731931 1003 309 275 16726 119 24
24339
0 1995
1996
1997
1998
1999
Élelmiszeripar
2000 Gépipar
2001
2002
2003
2004
Egyéb iparág
Települési szennyvíztisztító telepek vonatkozásában a kivetett bírság összege jelentősebb, tekintettel arra, hogy a 20-25 éve épült szennyvíztisztító telepek már nem elégítik ki a minőségi követelményeket és hatásfokuk jelentős mértékben lecsökkent. A folyamatos bírságolás következtében az alkalmazott szorzó tényezők a bírságot az alapbírság többszörösére emelik. Ennek eredményeként egyes szennyvízkibocsátók több millió forintra emelkedő bírságot kényszerülnek kifizetni. Az alábbi diagram egyértelműen bizonyítja, hogy hosszú távon minden mutató szempontjából növekvő tendencia figyelhető meg. Az utolsó évben a bírság határozatok száma és a bírság mértéke is csökkent, mely biztató jelként is értékelhető. 2005 évet követően a káros szennyezőanyag kibocsátása vonatkozásában kiszabásra kerülő bírságolási szabályok változnak, melyek értékelés szempontjából az adatok folyamatosságát megszakítják. Az új jogi szabályozás a települési-, a szolgáltatási tevékenységet folytató kibocsátókat megkülönbözteti a termelő üzemekkel szemben, némi méltányosságot gyakorolva a települési szennyvíztisztítók vonatkozásában.
53
Bevezeti a „türelmi idő” fogalmát, mely összhangban van a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Programmal, illetve az Európai Unióval szemben a szennyvíztisztítás vonatkozásában vállalt kötelezettségekkel, határidőkkel, mely szerint lakos egyenértéktől függően a települések esetében 2015. december 31. az az utolsó határnap, ameddig a szennyvíztisztítás kérdését végérvényesen meg kell oldani.
eFt
Szennyvízbírság összetevőinek alakulása települési szennyvíz kibocsátók esetében 1995-2004 között
25
60000
50697
21
20
18
18
19
19
50000 18
17
16
15
20
36581
13
43955 40000 Bírság db szám
30000
27157
10
21674
5
10814 8052 4470
14226 9033 8036
Alapbírság eFt
21022
20000
15027
7785
7508
8133
6965 6761
7628
Részlegesen tisztított szv. -em3-
10000
0
7099
Bírságösszeg eFt
0
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként A kibocsátott szennyvizek befogadója többnyire a Tisza folyó, közvetlen vagy közvetett formában. A nem felszíni vízbe vezetett szennyvizek (állóvíz, öntözés, egyéb elhelyezés) hányada 14% az összes kibocsátott szennyvízhez viszonyítva. Az öntözés, vagy egyéb módon történő elhelyezés nagy hányadát Cegléd város szennyvizeinek mezőgazdasági hasznosítása (mely 2004. nyarán megszűnt, korszerűsítés következtében áttérve felszíni befogadóra) és a mezőgazdaságban keletkező hígtrágya öntözéses elhelyezése adja. 2004. év
Tisza f. 48%
Állóvizek 1% Zagyva f. 7%
Hort.-Ber. 9%
Hármas-Kőrös 2%
Egyéb 0% Öntözés 14%
Belvíz.cs. 19%
54
A kibocsátott szennyvíz befogadónkénti százalékos megoszlása az idők folyamán jelentős mértékben nem változott. A Tisza folyóba vezetett szennyvíz összes kibocsátott szennyvíz mennyiséghez viszonyított hányada 1-2%-al csökkent és ez a hányad áthelyeződött a belvíz-, illetve az öntözéses elhelyezésre, melyek egyben az újonnan létesített szennyvíztisztító telepek befogadói is.
12000
10000
8000
6000
4000
2000 2004 2003 2002 2001 2000
0 g Za
a yv
f. rt. Ho
. er -B Há
2000
ő -K as rm
2001
s rö B
. cs íz. v l e
s zé tö n Ö
2002
a sz Ti
f.
2003
2004
A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyiségek grafikus ábrázolása egyértelműen tükrözi az utóbbi évek jelentős csatornahálózat fejlesztését. Összességében az utóbbi tíz évben a közcsatornára vezetett szennyvíz mennyiség 42%-al növekedett. Ez közel 45%-os növekedést jelent a belvízcsatornákba elhelyezett szennyvíz-, és közel 42%-os növekedést a Tisza folyóba vezetett szennyvíz esetében. Ez utóbbi Szolnok város szennyvíztisztító telepének 1999 évi üzembe helyezéséhez kapcsolódik. Ennek következtében a befogadóba vezetett szennyvízmennyiség a város egyes területein korábban kiépített egyesített csatornarendszeren elvezetett csapadékvíz mennyiségeket is magába foglalja.
55
A befogadóba vezetett összes szennyezőanyag mennyiség vonatkozásában bekövetkezett változás tendenciáját az alábbi diagramm ábrázolja:
Felszíni vízfolyásokba vezetett szennyvizek terhelése 2000-2004 időszakban KÖTIKVF
kg/d
140000
Szv. mennyiség KIOk
120000
BOI5
94400
100000
Ö.old.a. 76315
80000 72605
Old.ásv.a.
70373 63299
65 674 64778
61294
61190 60932
55997
60000
49928
ANA det
45317 40538
38406
40000
NH4-N 20979
20000
Ö.leb.a.
SZOE
14092
10153 5415 726
5525 5181 1164
8561 2457 24611029
7802 2813 3890 473
9363 3937 25961023
0 2000
2001
2002
2003
Hatvány (Szv. mennyiség)
2004
Az 1999-ig tartó növekvő tendenciát a diagramon is látható csökkenő trend követte, mely a csökkenő szennyvíz mennyiség, a növekvő közcsatornára bocsátott szennyvízmennyiségek, és a tisztítási hatásfok növelésének együttes hatása. Azon komponensek esetében, ahol a szennyvíztisztítási technológiával hatékonyan be lehet avatkozni (ammónia, ANA detergens, SZOE), korábban inkább stagnálás, az utóbbi években csökkenés tapasztalható. A trend alakulásában jelentős szerepe van Szolnok város és vonzás körzete szennyvíz tisztító telepének, mely az illetékességi területünkön keletkező összes szennyvízmennyiség (22269 em3/év) több mint 30%-át (8745 em3/év) teszi ki. Mindezek mellett a befogadók napi szennyezőanyag terhelése jelentősnek mondható. Összes oldott anyagból (sók) naponta 41 tonna jut a befogadókba, míg a szervesanyag terhelést jelképező KOIk napi értéke közel 10 tonna, melyből az öt napos biokémiai oxigénigény közel 4,0 tonna. A felszíni vizek minőségi vizsgálatai azt igazolják, hogy ezt a terhelést a legkevésbé a belvízcsatornák tűrik, főként a kisvizes időszakban, amikor a hígítási arány feltehetően eltolódik a szennyvíz mennyiség javára. A Tisza folyó nagy vízhozama és öntisztuló képessége miatt csak kisebb jeleit adja a terhelésnek, mely egyes komponens vonatkozásában 1-2 mg/l koncentrációnövekedésben mutatkozik meg.
56
Felszíni vizeink minősége Meteorológiai adatok értékelése Vízvédelmi szempontból 2004-2005 telének időjárás viszonyai a várható árvíz nagyságrendje szempontjából volt érdekes. 2004 ebből a szempontból nem volt meghatározó, ugyanis az év utolsó hónapjaira jellemző csapadékmennyiség 70%-a hullott le lokális havazásokkal (6-8 havas nap). A lehullott hó szinte mindenhol azonnal elolvadt. 2005. januárja szintén enyhe időjárással kezdődött, a hónap közepéig az átlagnál magasabb hőmérsékleteket regisztráltak. 23-a után köszöntött be igazán a tél. A 25-ével kezdődő nagy, 3 napos országos havazás után maradt meg nagyobb hómennyiség. Február és március a megszokottnál hidegebb volt. Februárban országos átlagban a normálhoz képest közel 28%kal, 10 mm-rel több csapadék hullott. A hónap jellemző csapadéka a hó volt (amely a hideg miatt a hónap egészében megmaradt), eső, havaseső csak elvétve, 3-4 napon fordult elő. Március hónap csapadékhozama országos átlagban több mint 30%-kal elmaradt a szokásostól, a hónap első felében a havazás, 17-étől kezdve pedig inkább az esőzés volt a jellemző. A csapadékos napok számának eloszlásában kelet-nyugati irány dominált, a csapadékszegényebb keleti régiókban 5-10, míg a nyugati országrészben 9-13 napon hullott csapadék. Április hónap időjárása hetenként váltakozott, jelentős hőmérsékletingások voltak jellemzőek. A hónap az átlagnál hidegebb idővel köszöntött be, később a hónap közepén, illetve 20-a környékén regisztráltak átlagnál hidegebb időszakokat. Ennek ellenére – a megszokottnál melegebb periódusok miatt – április középhőmérséklete országos átlagban a 30 éves normálnál 0,8°C-kal magasabbnak, 10,9°C-nak adódott. Fagyos (0°C alatti minimum hőmérsékletű) éjszakák jellemzően a hónap elején, majd az április utolsó harmadában tapasztalható lehűlés idején fordultak elő. Ebben a hónapban, országos átlagban a normál csaknem kétszeresének megfelelő mennyiségű csapadék hullott, a csapadékhozam országon belüli eloszlása azonban nem volt egyenletes. Míg a nyugati régiókban átlag körül alakult, illetve az átlagnál csupán 20-30%-kal volt nagyobb az áprilisi csapadékösszeg, addig a keleti, északkeleti országrészben egyes területeken a sokévi átlag háromszorosát is meghaladta a havi csapadékhozam. Az átlagtól való jelentős eltérés, nagyrészt a 20-a körüli igen heves esőzéseknek volt köszönhető, amelyek legnagyobb kárvallottja az északkeleti régió volt.
Betározott vízmennyiség a vízgyűjtőn A csapadék betározása a vízgyűjtő területen 2004. december hónapban kezdődött. Értelemszerűen az országos csapadékviszonyokhoz képest a vízgyűjtő magasan fekvő területein más időjárási viszonyok uralkodnak. Itt korábban kezdődik a téli időszak, és később a felmelegedés. Ebben a hónapban a hó a vízgyűjtő 2000-3000 m közötti magasságában hullott jelentősebb -100 mm-t is meghaladó- mennyiségben, mely többnyire a Latorca és a nyugati részvízgyűjtőkre volt jellemző. Számottevő csapadék a Felső-Tisza vidéken január-február hónapokban esett, de ekkor már inkább a 1000-2000 m közötti szinteken, súlypontja a Fehér és a Fekete Tisza torkolata alatti, valamint a Túr torkolata közötti vízgyűjtőrészre koncentrálódott.
57
Ez a legcsapadékosabb időszak egyben a leghidegebbnek is bizonyult, így a felhalmozódás igen jelentős volt. Ebben az időszakban a Szamos-Kraszna és a Bodrog vízgyűjtőjére havonta mindössze 50-60 mm csapadék hullott. Március hónapban a felső vízgyűjtő területen lehullott csapadékmennyiség 50-60 mm-re volt tehető, a súlypont ez esetben a Szamos-Tisza vízválasztó vonal felső harmadára tevődött, ahol 100-110 mm csapadék hullott. Az aggodalomra okot adó vízmennyiség betározása a 200-1000 m közötti, közel 72 ezer négyzetkilométernyi területen valósult meg, ahol az összes mennyiség több mint 50%-a volt megtalálható. A köbkilométerben kifejezett vízmennyiség adatokat a mellékelt táblázatban összesítettük.
Vízgyűjtő (km2) Szint magasság (m) február 9. február 16. február 23. március 2. március 16. március 23. március 30. április 6.
54671 0-200 1,219 1,008 0,977 0,286 0,26 0,00 0,007 0,00
39578 200500 1,479 2,113 2,096 1,942 1,981 0,855 0,219 0,01
32350 5001000 1,807 2,358 2,525 2,973 4,072 2,637 1,077 0,443
9101 10001500 0,83 0,931 1,032 1,214 1,741 1,722 1,256 1,037
2350 15002000 0,364 0,413 0,538 0,654 0,701 0,737 0,694 0,692
370 20003000 0,091 0,097 0,114 0,135 0,141 0,166 0,183 0,201
138420 Összesen km3 5,79 6,92 7,282 7,204 8,896 6,117 3,436 2,383
A szegedi vízgyűjtőre összesített adatokból kitűnik, hogy a hóolvadás a vízgyűjtő terület különböző szintjein igen eltolódott. A 0-200 m közötti tartományban az olvadás korán kezdődött, majd egy hét különbséggel követte a 200-500 m közötti szint, holott a felső szinteken még mindig a betározás időszaka volt. A következő meghatározó szinten az olvadás majd csak egy hónap múlva kezdődött, majdnem egyidőben az 1000-1500 m közötti szinttel. Ekkor már március közepét írtunk. A mellékvízfolyások mindegyikén - közel egyidőben regisztráltuk az első komolyabb árhullámot, majd a Tisza folyó - Tokaj-Tiszafüred szakaszán - kilépett a medréből. Az összesen betározott vízmennyiség a szegedi szelvényben számolva 8,896 km3 volt, mely a sokévi átlaghoz viszonyítva (3,2 km3) igen jelentősnek mondható. Szintén aggodalomra adott okot a korábbi évek árvizei esetében regisztrált kiinduló mennyiségekhez való viszonyítás. Ezek az értékek 1999-ben 6,38; 2000-ben 5,2; 2003-ban 6,8 km3-ben kifejezve. A továbbiakban megfigyelhető, hogy az olvadás igen látványos az 500-1000 m szint között. Március 16-23. közötti időszakban közel 1,6 köbkilométer víz került a befogadókba. Az olvadás ezen a szinten az elkövetkező hetekben is látványos volt, míg a felsőbb szinteken, egészen 2000 méterig lassú ütemű. 2000-3000 m között még mindig a betározás időszaka folyt. Március végére amikor a betározott vízmennyiség 3,43 km3-re csökkent, már látható volt, hogy a hóolvadás nem fog jelentős árhullámot okozni, holott a Közép-Tisza vidéken még az árhullám kezdetét figyelhettük meg.
58
Vízhozamok a Tisza folyón A Tisza-folyó vízhozama a szolnoki szelvény mérési eredményei alapján (m3/s) 3000 2608
2500
2000 2001 2002 2003 2004 2005
1892
2000
1580
1500
1370 1410 1290 1260
1000 807 500
109
626
259
400
390
336 308 302 281
342
650
295 277
228239203 2471278 203
1261 283 179 december 31.
december 3.
december 17.
november 5.
november 19.
október 8.
október 22.
szeptember 24.
augusztus 27.
szeptember 10.
július 30.
augusztus 13.
július 2.
július 16.
június 4.
június 18.
május 7.
május 21.
április 9.
április 23.
március 26.
február 26.
március 12.
február 12.
január 29.
január 1.
január 15.
0
A Tisza folyó vízhozam ábrázolása tükrözi az időjárási viszonyokat. A téli időszakban a vízgyűjtőn betározott hómennyiség olvadása tükröződik a mellékelt ábrán feltüntetett vízhozam értékekben is. A március-április hónapra jellemző árhullám csúcs „mindössze” 1580 m3/s volt. Az árhullám március elején kezdődött és némi ingadozással június végéig tartott. Ezt követte egy ingadozó vízhozam, mely szeptember végéig tartott, majd egy tartós alacsony vízhozammal jellemezhető időszak. A legalacsonyabb vízhozamot szeptember 27-én regisztrálták 125 m3/s-al. Ebben az évben a nyári alacsony vízhozam értékek magasabbak voltak, hasonlóan az átlag éves vízhozam értékhez, mely 591 m3/s volt.
Vízfolyásaink vízminősége
Összességében a felszíni vizeink minősége kedvezőbbnek bizonyult, mint az előző évben.
59
A Tisza folyó esetében a vizsgált folyószakaszon minden komponens a II.-III. osztálynak megfelelő értéktartományban található, míg a Zagyva folyónál változatosabb a kép, a minősítés a III.- V. osztály között változik, jellemzően V. osztály a felső vízfolyás szakaszon, illetve javuló trenddel a torkolat felé közelebb eső részeken. Így a vízfolyás továbbra is „szennyezett víz” jelzővel minősíthető.
A Tisza folyó vízminősége A mellékelt színes ábra alapján a Tisza folyó vízminősége „jó víz” és „tűrhető víz” minősítés közé helyezhető. Az illetékességi területünkre belépő víz (Tiszafüred) minősége az E és B csoport kivételével III. osztályú, míg a területünket elhagyó víz minősége a tiszaugi szelvény vizsgálati eredményei alapján az A és C csoport kivételével a II. osztályba sorolható.
A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 2000-2005 időszakban havi átlagértékek alapján Szolnok fölötti szelvény 13 12 11 10 9 8 7 6
12,65 12,3 11,45
12,8 12,2
11,85 11,05 10,95
11,65 10,8
febr
márc
11,4 11,35 10,8
10,55 10,15 10 9,6
9,55
jan.
mg/l
12,95 12,8
ápr
8,35 7,65 7,4 7
máj
jún
7,7 7,45 7,25 6,9
7,45 76,87 6,75
júl
aug
88,05 7,75
szept
10,75
9,85
9,55 8,95 8,9
9,55 9,13 8,77 8,45
7,9
okt
nov
2000 2001 2002 2003 2004 2005
dec
A „tűrhető” vízminősítési kategóriába történő besorolást az oxigénháztartás mutatói közül minden esetben a szaprobitási index –esetenként az összes szerves széntartalom- határozza meg, míg a tápanyag esetében a vizsgált szakaszon minden paraméter a II. osztálynak felel meg. A mikrobiológiai paraméterek közül a coliformszám a meghatározó, míg mikroszennyezők esetében az oldott alumínium vagy higany, esetenként a kőolaj és származékai paraméter.
A Tisza folyó közvetlen terhelése a KÖTI-KTVF illetékességi területén 1995-2004 időszakban kg/d 20000 18000
60000
55646 17470
KIOk BOI5
50000
16000
Ö.leb.a. 40890
14000
40000
36221
ANA det
12000 10000
29091
9306
8830
NH4-N
29045
30000
SZOE
8000 6000
20000 4812
4112
3767 3604
4000
4016
3454 2526
2000 16
218
24
699
1389 1261 11
325
1044 10
100
1662 1118 10
0
10000 52 0
2000
2001
2002
2003
60
Ö.old.a.
2004
Szv. mennyiség Expon. ( KIOk)
Komponenscsoportonként elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: Oxigénháztartás jellemzői alapján a Tisza vízminősége a III. osztályba sorolható. A besorolást minden esetben a szaprobitási index határozza meg, de esetenként az összes szerves széntartalom is megerősíti a besorolást. A csoport alapvető komponensei mint az oldott oxigén, illetve az oxigén telítettség „jó” minőségű vízre utal, míg a szerves szennyezőanyag szempontjából „kiváló” vízminőséget találunk. Az oldott oxigéntartalom éves viszonylatban elég széles skálán mozog. Amint a mellékelt diagram is szemlélteti, a legmagasabb értékek (12,70 mg/l) és a nyári alacsony értékek (7,20 mg/l) között több mint 5 mg/l van. A legkritikusabb időszak általában július-augusztus, mely egyben a legalacsonyabb vízhozamok időszaka is. Tárgyi évben tekintettel a magas nyári vízhozamokra, az oldott oxigén tartalom sem süllyedt 7,0 mg/l érték alá. Tápanyag háztartás vonatkozásában a vízfolyás a vizsgált szakaszon mindvégig II. osztálynak megfelelő. A vizsgált komponensek közül a tiszafüredi, illetve a kiskörei szelvényben mértünk minden komponens esetében II. osztálynak megfelelő értéket, míg a szolnoki és a tiszaugi szelvényben az ammónium és a klorofill tartalom kedvezőbb képet mutat. A Tisza folyó vízminőségére jellemző a 0,12-0,13 mg/l ammónium-N tartalom, a 0,120,14 mg/l foszfor, illetve a 4,1-4,5 µg/l körüli klorofill tartalom. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az áprilisi és a novemberi minimum értékek egybe esnek a Tisza folyón levonuló árhullámok időszakával. A nitrogénformákat jellemző komponensek mind a négy szelvényben a II. osztálynak megfelelő szinten vannak jelen. Mikrobiológiai paraméterek vonatkozásában a minősítés a coliformszám alapján történik. A 0,0-92,0 i/ml érték között váltakozó szennyezettség jellemző a Szolnok alatti vízfolyás szakaszra, míg a felső tiszafüredi és kiskörei szelvényben a legmagasabb mért érték 350, illetve 540 i/ml volt. A magasabb szennyezettség feltehetően a szelvények fölötti kommunális szennyvíz bevezetésekkel függnek össze. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők vonatkozásában a III. osztályba történő besorolást általában a kőolaj és termékei, oldott alumínium, oldott higany határozza meg. A magasabb szennyezettség a vízgyűjtő geológiai felépítésére utal, valamint összefüggésben lehet a FelsőTisza vidéki bányászati tevékenységgel. Az egyéb paraméterek I. osztályba történő besorolását a kissé megemelkedett pH érték és a magasabb oldott anyag tartalom határozza meg. Az oldott vas és mangán mindvégig az I. osztálynak megfelelő értéktartományban található. A sokéves átlag adatok alapján megállapítható, hogy a Tisza folyó vízminőségében az elmúlt év jelentős változást nem okozott. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a vízfolyás vízminősége 1995 óta kismértékben kedvezően változott. Példaként a Szolnok fölötti szelvény oxigénháztartás mutatóinak 1990-2005. időszakra vonatkozó adatait véve megállapítható, hogy a szerves terhelést szemléltető KOI a 11-12 mg/l érték körül változik, az oldott oxigén a 10 mg/l érték körül található, míg az oxigén telítettségben kedvezőbb növekvő trend figyelhető meg.
61
A Tisza folyó oldott oxigén tartalma és kémiai oxigénigénye 1990-2005 időszakban
Oldott ox. mg/l 100
90,47 14,17
90
KOIk Ox.tel. mg/l %
Szolnok fölött
80
12,36 12,53
70
12,5
16
87,3
86,74 14,07
11,65
11 11
11
90
14
12
12
60
10
50
8
40
6
30 4
20 10
9,93
9,93
9,68
9,88
9,78
9,82
9,72
9,15
2 0
Oldott ox.
Oxigén.tel
KOId
Expon. (KOId)
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
19 91
19 90
0
Expon. (Oxigén.tel)
A Tisza folyó szerves szennyezőanyag terhelését illetékességi területünkön a közvetlen bevezetések (34265 m3/nap), ezen belül is Szolnok település területéről, illetve a regionális szennyvíztisztító telepéről bevezetett szennyvíz mennyiség (23895m3/nap) szennyezőanyag tartalma határozza meg. A közvetett bevezetéseket összegző 14 belvízcsatornába vezetett szennyvíz mennyiség 2005. évben 26925 m3/nap volt. Terhelés szempontjából a 200 km-es folyószakaszon megoszló belvízcsatornák vize nem okoz kimutatható változást. Összességében megállapítható, hogy a Tisza folyó illetékességi területünkön terhelésöntisztulás összefüggésben egyensúlyban van, a bevezetett szennyezőanyagok hatására a Tiszafüred-Tiszaugi szakaszon vízminőség romlás nem mutatható ki.
A Zagyva folyó vízminősége A Zagyva vízminősége szennyezett, erősen szennyezettnek mondható. Ez esetben a besorolás egyértelműbb, mint a Tisza folyó esetében, tekintettel arra, hogy az osztályba sorolást 2-3 komponens együttesen határozza meg. Az éves átlag értékek alapján szintén megállapítható, hogy a felső szentlőrinckátai szelvény a legszennyezettebb, míg a vízfolyás alsó szakaszán jobb minőségű vizet találunk. Ez részben a Tarnán érkező víz jobb minőségének is tulajdonítható, ugyanis a Tarna vízminősége egy osztállyal jobb, mint a felső vízfolyásszakaszról érkező Zagyva vízminősége. Az alábbi táblázatban rögzített éves átlag adatok alátámasztják a fenti megállapításokat:
Komponens Oldott oxigén Oxigén tel. BOI5 KOIp KOId Össz. szerv. szén Ammónium-N Nitrit-N Nitrát-N Ortofoszfát-P Összes foszfor Klorofill-a
Mértékegység
Zagyva Szentlőrinckáta
Tarna Jászdózsa
Zagyva Jásztelek
Zagyva Újszász
mg/l % mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l µg/l µg/l µg/l
10,09 90,7 4,2 6,3 22 10,9 0,61 0,077 3,75 543 683 22,4
10,59 94,0 2,7 3,9 13 6,2 0,34 0,031 2,48 465 509 3,2
10,66 94,9 2,7 5,1 18 8 0,27 0,031 3,11 564 646 10,1
10,92 96,8 2,8 5,5 19 9,5 0,23 0,025 2,7 519 596 17,6
62
Oxigénháztartás szempontjából a vízfolyás minősítése „szennyezett víz” vagyis a IV. osztálynak megfelelő. Az osztályba sorolást majdnem minden esetben az összes szerves széntartalom határozza meg. A negyed osztálynak megfelelő minőségi tartományba tartozó komponensek mellett számos III. osztályba sorolt komponenst találunk, mely magas szerves anyag tartalomra utal. Ez elsősorban jellemző a szentlőrinckátai és az újszászi szelvényre. A Tarna oxigénháztartás mutatói kedvezőek, a szaprobitás és a szerves szén kivételével az I.-II. osztálynak megfelelő értéktartományban találhatóak.
A Zagyva foszfor tartalma 2000-2005 időszakban havi átlagértékek alapján ug/l
1500 1000 500
950 540 525 453
690 505 405
490 350 330 325
705 450 400 355
1205 1275 1220 1140 1075 945 903 820 805 795 755 796 755 695 670 755 650 656 540
950 785 635 605
1015 805 730 660 585
2000 2001 2002 2003 2004 2005
740 655 560
0 jan.
febr. márc. ápr.
máj.
jún.
júl.
aug. szept. okt.
nov.
dec.
Tápanyagháztartás szempontjából az V. osztályba sorolást az ortofoszfát tartalom határozza meg. A foszfor és ortofoszfát értékek igen széles skálán mozognak. Az összes foszfor tartalom szentlőrinckátai szelvényben mért szélső értékei 370, illetve 1100 µg/l volt. Az alsó szelvényekben ez az érték némileg csökken, de a maximum így is meghaladja az 800 µg/l-t.
A Zagyva Nitrát-N tartalma 2000-2005 időszakban havi átlagok alapján mg/l
Újszászi szelvény
6 5 4 3
4,03 3,76 3,56 3,16
3,9 3,85 3,79 3,44
3,33 3,28 3,11 2,93
2
3 2,48 2,38 1,9
1 0 jan.
febr.
márc.
ápr.
2,83 2,09 2,04
2,2 2,01
1,08
1,12 0,88
máj.
jún.
2,51 2,49 2,45 2,26
3,39
3,61 3,33 3,275
2,83 2,48 2,26
2,71
4,75 4,295 3,96 3,51
2000 2001 2002 2003
1,9 1,63
1,85 1,44
2004
0,63 0,16
0,78
2005
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
A nitrogénháztartás mutatóinak időszakos változását igen szemléletesen jellemzi a nitrátnitrogén komponens grafikus ábrázolása. A Tarna tápanyag háztartás szempontjából közel azonos minőséget képvisel a Zagyva Jásztelek alatti szakaszán tapasztaltakkal, kivétel a klorofill-a tartalom, mely I. osztálynak megfelelő szinten található.
63
Oldott ox. mg/l
Ujszász
35 30
29,2 26
25
25
22,8 20,8
20
17,3
16,7
18,1
16,9
17,4
20
19
19
8,33
10,36 10,06
9,46
2002
9,29
2001
9
1999
1995
9
1998
9,9
1997
9,2
1996
8,9
1994
7,8
1993
8,3
1992
9,4
1991
15 10
KOIk mg/l
A Zagyva oldott oxigén tartalma és KOIk értéke 1990-2005 között
19
18
19
11,42 10,87 10,92
5
Oldott ox.
KOIk
Hatvány (Oldott ox.)
2005
2004
2003
2000
1990
0
Hatvány (KOIk)
Szerves- és szervetlen mikroszennyezők vonatkozásában a víz minősége III. osztálynak felel meg. Tűrhetően szennyezett víznek megfelelő értéket képvisel általában a kőolaj és termékei-, oldott bór és az összes béta aktivitás, míg a többi vizsgált komponens többnyire az I.(fémek), vagy a II. osztályba sorolható. Az egyéb paraméterek közül a meghatározó minden szelvényben a vezetőképesség, illetve az oldott mangán taralom. A hosszú távú trend vonatkozásában az eredmények a különböző komponenscsoportok esetében ellentétes tendenciákat mutatnak. Így például, megfigyelhető a szerves anyag terhelés fokozatos csökkenése, mely 1996-1997-ig tartott, majd ezt követte egy enyhe növekvési trend, míg a foszfor és az ortofoszfát 1993-ig növekvő trendet mutatott, majd ezt erőteljes csökkenés követte. Összességében megállapítható, hogy a Zagyva vízminőségében az utóbbi időszakban jelentős változás nem következett be, és ez a közeljövőben nem is valószínűsíthető. Továbbra is igen magas a tápanyagtartalom, a mikrobiológiai szennyezés, az összes sótartalom, kedvezőtlen a nyári oxigénháztartás, melyek korlátozzák a víz hasznosítását, elősegítik az algásodást. A vízfolyás vízminőségének javításához szükséges intézkedések meghatározásához az új vizes jogszabályokban megfogalmazott egyedi vízgyűjtő területi határértékek bevezetése jelenthetné a megoldást, mely feltételezi a vízgyűjtő szennyvízkibocsátóinak egységes feltérképezését és a célértékek meghatározása mellett az egyedi kibocsátási határértékek meghatározását.
Belvízcsatornák vízminősége A belvízcsatornák vízminőségének meghatározása céljából történő mintázásra évi 12 alkalommal kerül sor. A vizsgált belvízcsatornákat két kategóriába lehet sorolni, mely egyben eltérő vízminőséget is jelent. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadójaként is funkcionáló csatornák vízminősége általában az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Ilyen párosítás a Cegléd – Közös főcsatorna (Gerje-Perje); Nagykőrös – Kőrös-ér; Karcag – Karcag I-es csatorna; Heves – Sajfoki csatorna, valamint a Törökszentmiklós – Szajoli főcsatorna. 64
Ezek közül a legszennyezettebb a Karcag I-es, a Kőrös-ér, és a Szajoli főcsatorna, melyek esetében kevés kivétellel minden komponenscsoport az V. osztályba van sorolva. A belvízcsatornák vízhozama az augusztusi kisvizes időszakban általában a nullához közelít, így ebben az időszakban rendszerint csak szennyvízelvezető szerepük van, vagyis a csatornák időszakos vízfolyásnak minősülnek. Minőségüket a bevezetett nagymennyiségű szennyvíz mellett nagymértékben befolyásolja a kiülepedett szennyvíz iszap is, mely jelentős szerves- és tápanyagforrást képez. A belvízcsatornákba vezetett szennyvizek jelentik a fő befogadó Tisza folyó közvetett szennyvíz bevezetéseit, így ezek a csatornák igen jelentős mennyiségű szennyvizet szállítanak. A 2005. évi adatok alapján az összes keletkező szennyvíz 19%-a került bevezetésre (közel 14.000 m3/nap) belvízcsatornába.
A Tisza-tó vízminősége
A Tisza tó vízminőségének meghatározása érdekében évi 8 alkalommal kerül sor mintavételre a sarudi-, a poroszlói-, a tiszavalki medencék közepén, illetve az abádszalóki strandnál. Az alacsony mintaszámra való tekintettel a minősítési szabályok sajátossága folytán az osztályba sorolást mindig a legkedvezőtlenebb komponens határozza meg. A 8 mintaszám szintén a Tisza-tó sajátosságából ered, részben mert télen befagy és a mintavételre igen nehéz körülmények között kerülhetne sor, részben mert létezik egy téli és egy nyári tározási szint, melyek beállítására április végén és november elején kerül sor. E két időpont között történik a vízmintavétel is. A Tisza folyó vízállása változása a Tiszafüred-Szolnok szakaszon 2005. tavaszán 1100
LNV
900 Kisköre alvízfelvíz kiegyenlítődésének
700
III. fok I. fok
500 300
23
5
14
27
9
18
30
21
3
12
25
16
7
28
19
1
10
23
5
14
24
-100
15
100
-300 Február
Március
Tiszafüred
Április
Május
Kisköre alsó
Kisköre felső
65
Június Szolnok
A Tisza-tó, mint ismeretes, többcélú hasznosítású, melyek közül az egyik az energiatermelés. A mellékelt diagramon feltüntettük a tározó al- és felvíz vízszintadatait (vízállás), illetve a tiszafüredi és a szolnoki szelvényben mért vízállás adatokat. Megfigyelhető, hogy a nyári időszakban az alvíz és felvíz közti különbség közel 10 méter, míg télen ez lecsökken, majd árhullám idején átmenetileg kiegyenlítődik. A vízállás görbék közti eltérésből megfigyelhető a csúcsok közti időbeni eltolódás, a tározó feltöltési időszaka, illetve a nagyobb csapadékból származó árhullámok. A tározó egy évre vonatkoztatott vízminőségi adatsora gyakorlatilag az éves biológiai ciklus vízkémiai ábrázolása. A tározó feltöltési időszakában és az azt követő egy hónapon belül a Tisza folyó vízminőségét tükrözi, majd beindulnak a tározóra jellemző biológiai folyamatok, melyek ráteszik bélyegüket a vízminőségi paraméterekre. Általános jellemzésként a Tisza-tó vízminősége a III. osztálynak felel meg alacsony szervesanyag terheléssel, ellenben szélsőséges oxigén telítettségi mutatóval. Ennek maximum értéke 128-204,7 % között váltakozott. Az oxigénháztartás mutatóinak osztályba sorolását a magas telítettség mellet az összes szerves széntartalom határozza meg. A tápanyagháztartás mutatói közül a foszfor és a klorofill-a tartalom kedvezőtlenebb, mely jellemző mind a négy medencére. A két komponenscsoport osztályba sorolását meghatározó mutatók mind közrejátszanak az eutrofizációs folyamatokban. A fentieken túlmenően a mikrobiológiai, szerves és szervetlen mikroszennyezők és az egyéb paraméterek sorában kiemelkedő eredményt nem találunk. Az osztályba sorolásban szerepe van a fenoloknak, az oldott alumínium tartalomnak és a kissé megemelkedett pH értéknek. Ezek ugyanebben a nagyságrendben jellemzőek a Tisza folyó vízminőségére is.
Holtágak vízminősége
A holtágak vízminta-vételezésére a vízminőség meghatározása érdekében tárgyi évben hét alakalommal került sor az Alcsi Holt-Tisza három, a Cibaki Holt-Tisza két szelvényében, a többi vizsgált holtág esetében egy szelvényben. A vizsgált komponenskör is korlátozottabb, mint a többi felszíni víz esetében, itt az oxigén és a tápanyag háztartás mutatói, továbbá az egyéb komponensek meghatározására került sor. A holtágak vízminősége szennyezettnek tekinthető, mely többnyire a holtágak elöregedésére, a sekély vízmélységek és nagymértékű vízinövény borítottságból adódó kedvezőtlen 66
hatásokra vezethető vissza. A kedvezőtlen oxigénháztartás (oldott oxigén: 1,3-5,5 mg/l, 13-60 %-os telítettség) és szervesanyag-, illetve tápanyag tartalom okozza a III.-IV. osztályba sorolást a Cibaki és Fegyverneki Holt-Tisza esetében. Előfordul a 150-170%-os oxigén telítettség, és a 65-130 µg/l nagyságrendű klorofill-a tartalom, mely a nyári időszakra jellemző algatúlprodukció jele. Az Alcsi Holt-Tisza vízminősége kedvezőbb, itt a IV. osztályba történő besorolást a kissé megemelkedett magasabb klorofill-a tartalom határozta meg, míg a II. osztályba történő besorolást az oldott oxigén- a telítettség, a foszfor és az ortofoszfát tartalom határozza meg. Az Alcsi Holt-Tisza, mint kiemelt fontosságú holtág (horgászat, rekreációs funkció) a nagyobb figyelem mellett vízpótlás szempontjából is kedvezőbb helyzetben van.
Talajállapot Működési területünk talajainak jellemzését az MTA TAKI AGROTOPO adatbázisának felhasználásával mutatjuk be. Tájékoztatásul közöljük a termőtalajok genetikai talajtípusait és földtani kifejlődését jellemző térképet.
A felszín alatti vizek állapota A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség területén az ivóvíz-ellátás - Szolnok és kapcsolódó települései kivételéve - a felszín alatti vizek igénybevételével történik. Közcélú vízellátást 360 db termelő kút biztosít, melyek éves víztermelése 22,6 millió m3 (60.010 m3/nap) volt. Ugyancsak a mélységi vízadók igénybe vételével jár az évi 2,4 millió m3 (6.670 m3/nap) termál és gyógyvíz használata. Működési területünk felszín alatti vizeit a vízszint és vízminőség észlelő hálózat adatai, a mélyfúrású kutak létesítése, üzemeltetése során nyert információk felhasználásával jellemezzük.
A talajvizek környezeti állapota A vizsgált terülten a talajvizes összletben regionális nyomás-, illetve vízszintsüllyedés elsősorban a Duna-Tisza közi hátságon mutatható ki. Emellett visszatérő gondot okoznak a csatornázatlan települések alatt a szennyvíz-szikkasztások miatt bekövetkező talajvízszint emelkedések. Területünkön a talajvizek túlnyomóan öntözési céllal kerülnek felhasználásra. A mellékelt térképünkön látható, hogy a kitermelések a kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkező Hevesi homokhátság, valamint a Duna-Tisza közi hátság körzetében jelentősek. Működési területünkön a talajvíz-készletek átlagos kihasználtsága 53%-os, némileg növekvő tendenciájú. A vízhiányos Duna-Tisza közi hátságon részleges vízkivételi korlátozások érvényesek. Így csak 3-5-8 évre szóló vízjogi engedélyek adhatók ki a mennyiségi készletkorlát figyelembe vételével.
67
A talajvizek minőségét a rendelkezésünkre álló csekély adatmennyiség, valamint a víztérnek a hidrometeorológiai viszonyok változására való gyors reagálása miatt igen nehéz minősíteni. Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentősen szennyezettek. Sok esetben 200 mg/l fölötti a nitrát tartalom, 50-70 mg/l a KOIps. Az összes oldott anyag nem ritkán 30005000 mg/l. A bakteriológiai vizsgálatok gyakran fekáliás eredetű szennyeződést jeleznek. Külterületeken helyenként még ivóvíz minőségű talajvizek is feltárhatók. Tiszajenőn 3 - 10 m között korlátozott területi kiterjedésben tárható fel a glabuersós Mira gyógyvíz. Megjelenése különleges teleptani helyzetének köszönhető. Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és a további szennyezésének visszaszorítása kiemelt feladat.
A rétegvizek környezeti állapota Vizsgált területünkön az alsó és felső pleisztocén korú víztartók jelentik a fő ivóvízbázist. A víztermelések következtében a nyugalmi vízszintekben 1-5 m-es regionális süllyedések jelentkeznek a vízadó képződményekben. A koncentrált rétegvíztermelések kvázipermanens tölcsérei elsősorban Jászberény, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Tiszaföldvár-Martfű, Túrkeve térségében figyelhetők meg. Az alsó pleisztocén képződmények a területen felfelé irányuló vízmozgással jellemezhetők, a vízkivételek hatására a felszivárgás intenzitása csökkent. A pozitív nyomásgradiensű területeken a piezometrikus szintek alapján 1-8 mm/év felszivárgási intenzitás határozható meg. A felső pleisztocén képződmények szekunder állapotú piezometrikus szintjei a Tiszazug kivételével a sokévi átlagos talajvízszint alatt helyezkednek el. A talajvíz lefelé irányuló szivárgásának valószínűsíthető intenzitása 2-10 mm/év, a nyomáskülönbségtől és a földtani felépítéstől függően. A mesterséges vízkivételekkel befolyásolt (szekunder) vízforgalomra jellemző, hogy a felfelé szivárgó idős pleisztocén rétegvizek nem érik el a talajvizet, hanem a felső pleisztocén rétegek laterális vízmozgás formájában továbbítják a keresztáramlás hozamát. Ez a rétegösszlet nem csak a feláramló alsó pleisztocén rétegvizeket, hanem - a talajvízhez viszonyított negatív nyomásállapota következtében - a térség lefelé szivárgó talajvizeit is összegyűjti. A jelentősebb rétegvíz kivételek a mellékelt térkép adatai szerint elsősorban a városok térségében (lakossági és ipari vízhasználat) jelentkeznek. A rétegvíz-készlet 23%-os kihasználtságú, kissé csökkenő a készlet igénybevétele. A potenciális utánpótlódási területeken - hordalékkúpokon (Tiszafüred és Nagykőrös térsége) leszivárgott vizek alacsony összes oldott anyag tartalmúak, keménységük rendszerint magas, víztípusukat tekintve Ca-Mg-hidrogénkarbonátosak (alacsony Na-tartalom), és csaknem kivétel nélkül metánmentesek. Az egyre finomodó szemcsézetű homokrétegekkel jellemezhető medence-belső felé szivárogva az összes oldott anyag és a nátrium-kálium tartalmuk folyamatosan növekszik, a kalcium-magnézium koncentráció csökken, és így a keménység is rohamosan csökken. A különböző hegységekből lehordott homokrétegek nehézásvány társulásainak fontos szerepe van a tárolt víz sótartalmának kialakulásában, különösen a vas-, mangán- és nyomelemtartalom függ a színes elegyrészek mennyiségi összetételbeli ingadozásaitól.
68
A pleisztocén és pliocén rétegvizek metántartalma elsősorban a bezáró kőzetek (tároló, fedő és fekvő) szervesanyagával van összefüggésben, törésvonalakkal bőségesen szabdalt térségekben azonban (pl.: Tiszakécske-Lakitelek-Kunszentmárton között) a migrációs jelenségé a főszerep. Tiszabőn a határértéket jelentősen meghaladó a rétegvizek arzéntartalma, ezért ott mentesítő rendszert is kiépítettek. A felső pleisztocén képződmények összes oldott anyag tartalma 1.000 - 1.500 mg/l között alakul, azonban a Zagyva, illetve a Sajó hordalékkúpján 750 - 1.000 mg/l sótartalmú vizek tárhatók fel. A kinyerhető víz kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos típusú, keménysége 15-25 nkf között változik. Felhasználását nehezíti a 0,5 - 2,0 mg/l közötti vastartalom. Az alsó pleisztocén képződmények összes oldott anyag tartalmában határozott tendencia figyelhető meg. Tiszasüly, Kőtelek, Tiszabő, Nagykörű térségében 1.500 - 2.000 mg/l az összes sótartalom, amely ÉK felé haladva (Sajó-Hernád törmelékkúp) 600-800 mg/l-ig csökken. Hasonló tendencia mutatkozik a Tisza délebbre lévő településeinél is (Dunai hordalékkúp), ahol 600-1.000 mg/l-re mérséklődik az összes oldott anyag tartalom. Ugyanez a tendencia mutatkozik a keménységek alakulásában is. Pély-Tiszasüly térségében (Jászsági medence pereme) a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víznek számottevő az alkáli elem tartalma is. Az ivóvizes felhasználású célt nehezítő vastartalom alakulásában ugyancsak a hordalékkúp jelleg a meghatározó. A középső szakaszon 0,5 - 1,0 mg/l a vaskoncentráció, míg a hordalékkúpon 0,5 mg/l alatti. Vizsgált térségünk ÉK-i részén a Sajó hordalékkúpján került kijelölésre a 28. számú "Tiszafüred- Kunmadaras" megnevezésű, regionális jelentőségű távlati vízbázis. A D-i területrészünkön - a dunai eredetű üledékek jó vízadóképességére alapozva - található a 29. számú "Tiszakécske-Nyárlőrinc-Lakitelek", valamint a 30. sz. "Tiszaug-Cserkeszőlő" megnevezésű regionális jelentőségű távlati vízbázis. Mindhárom területre előzetes vízkutatási terv készült.
A termálvizek állapota A vizsgált területen kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A termálkutak elsősorban kommunális céllal (fürdők ellátása) kerülnek hasznosításra, de a jászsági részen a korszerű kútfúrási - kiképzési technológiák megjelenéséig - jobb híján - ivóvíz bázisul is szolgáltak. Az energetikai célú hasznosítás alárendelt jelentőségű. Szolnokon minősített gyógyvizű termálkút is található. A hévíztartó felső pannon képződménycsoportot a helyszíntől függően 900-1.500 m között szűrőzik a termálkutak. A kitermelhető víz hőmérséklete 40-65 oC. A vízkövesedés ritkán jelent gondot. Az összlet nyomáscsökkenése nagyon jelentős (helyenként több atmoszférás), a kitermelés általában szivattyús vagy kompresszoros. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók károsanyag terhelését növeli. A mellékelt térképen az 1995 évi hévíz kitermelések területi elhelyezkedését mutatjuk be. Szolnokon, valamint a nagyobb településeken jelentkező strand- és közfürdők, továbbá ipari és ivóvíz-kivételek alkotják a termálvíz használatok túlnyomó többségét.
69
A vízmérleg szerint a termálvíz készletek átlagos kihasználtsága mintegy 30%-os stagnáló mértékű. A víztartó képződményekben jelentkező nyomáscsökkenések miatt takarékosabb hévízgazdálkodásra van szükség. Jelenleg energetikai célú termálvíz kivételt csak vízvisszasajtolással egyidejűleg lehet megvalósítani, de folyamatosan szorgalmazzuk a vízvisszaforgatásos rendszerek kialakítását is.
A felszín alatti vízbázisok védettsége A vizsgált területünk talajvíz és sekély mélységű rétegvíz nyomáskülönbsége miatt, mind primer állapotban (jelentősebb víztermelések előtt időszak), mind szekunder állapotban (jelenlegi vízkivételekkel terhelt időszak) a térség túlnyomó része negatív nyomáshelyzetű. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses minőségű talajvizek lefelé történő szivárgására potenciális lehetőség van. Ez az áramkép - melyet a vízkivételek lokális depressziós hatásai torzítanak - a negyedkor felső szakaszára jellemző. A középső pleisztocén képződmények átmeneti nyomásállapotúak, majd az alsó tagozat már döntően pozitív piezometrikus gradiensű. Vizsgálataink szerint a víztermelési céllal igénybevett összletek a felszíni szennyeződésekkel szemben megfelelő temészetes védettséggel rendelkeznek, csupán Jászberény, Jászboldogháza, Heves, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós és Túrkeve felszín alatti vízbázisa minősíthető veszélyeztetettnek. Összefoglalóan megállapítható, hogy működési területünk ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződményeinek természetes hidrogeológiai védettsége jónak minősíthető, az esetleges szennyező-front lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Ennek ellenére azonban fokozottabban törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására.
70
71
72
73
74
75
76
Hulladékgazdálkodás
77
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Alapadatok A Közép-Tisza vidék gazdasági tevékenységére általánosan jellemző, hogy a gazdálkodó szervezetek legnagyobb része a szolgáltató szektorba, a gépiparba és a mezőgazdaságba tartozik. A területre a terület adottságaiból, valamint földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellemző a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozóipar. A Közép-Tisza vidék jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében és az állattenyésztésben is.
Hulladékok keletkezése, kezelése Adatgyűjtés A veszélyes hulladékok esetében 2002 évtől már EWC szám szerint kell bejelentést tenni a termelőknek, ezért az előző évek bejelentéseivel összehasonlítható adatsorunk nincs. A nem veszélyes hulladékok esetében az adatgyűjtés igen nehéz volt, mivel bizonyos hulladékok/termelők esetében adatszolgáltatási kötelezettség nem volt, illetve a többi esetben részleges, a Gazdasági Minisztérium felé kötelező adatszolgáltatás volt. Emiatt az adatokat a KSH adataiból, a termelőknek, önkormányzatoknak, társhatóságoknak kiküldött adatlapokból, továbbá a Gazdasági Minisztérium által rendelkezésünkre bocsátott, néhány esetben pedig az OHT-adataiból extrapolált adatokból származtattuk. Az első adatsorral - nem veszélyes hulladékok tekintetében - már a 2004. évről rendelkezni kellene a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet értelmében, sajnos e tekintetben a bejelentések olyannyira hiányosak, hogy az azokból származtatott adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.
Veszélyes és nem veszélyes nem települési hulladékok Keletkezés Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése évről-évre javul, azaz nő a 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet által előírt formanyomtatványon bejelentést tett termelők száma, bár a 2004 évtől kötelező nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség miatt a 2005 éves adatnak lényegesen többnek kellett volna lennie. Ezt reprezentálja az alábbi ábra:
78
Hulladék adatszolgáltatás 1500
1368
bejelentés [db]
1200
986
941 900 676
782
1012
1043
1162
841
600
300
0 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Az év során keletkezett hulladékok összes mennyisége 359 993 tonna volt. Az éves hulladék mennyiség 90 %-a a következő 10 településen képződött: Szolnok, Kunszentmárton, Kisújszállás, Mezőtúr, Jászberény, Túrkeve, Nagykőrös, Törökszentmiklós, Cegléd, Martfű, amelyet az alábbi ábra szemléltet.
140000
hulladék mennyiség (tonna)
120000
Szolnok Kunszentmárton
100000
Kisújszállás Mezőtúr
80000
Jászberény Túrkeve
60000
Nagykőrös Törökszentmiklós
40000
Cegléd Martfű
20000 0 1 , 0 0
79
A keletkezett veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következő ábra:
folyékony iszap szilárd
A keletkezett nem veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következő ábra:
folyékony iszap szilárd
80
Veszélyes hulladékok (Σ 29 175 t) Az alábbi öt főcsoportba tartozó veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség 84 %-át:
8% EWC 17 főcsoport 39% EWC 16 főcsoport
6% EWC 13 főcsoport 6% EWC 11 főcsoport
25% EWC 02 főcsoport
A vizsgált évben keletkezett veszélyes hulladékok 25 %-a mezőgazdasági termelésből és élelmiszer-előállításból származó (EWC 02 főcsoport), amelynek majdnem teljes mennyisége állattartási és vágóhídi hulladék. E veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, feldolgozására a hatályos állategészségügyi jogszabályok az irányadók (különös tekintettel a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletre), felügyelőségünk a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet által előírt adminisztrációs kötelezettségek betartását ellenőrzi. A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok (EWC 16 főcsoport) 26 %-át a szervetlen hulladékok csoportja teszi ki. Ennek szinte teljes mennyisége a volt Tiszamenti Vegyiművek Rt., jelenleg Bige Holding Kft. (Szolnok) telephelyén keletkezett nátriumfluorid tartalmú kovasav. Ezen csoport tartalmazza a selejt akkumulátorok (savas és lúgos) mennyiségét is, összesen 4663 tonnát, ami a hulladékfőcsoporton belül 40 %-os részarányt képvisel. A selejt akkumulátorok átvételét, elszállításig történő gyűjtését a korábbi MÉH telepek, illetve átvevők oldják meg területünkön. Az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyiség mintegy 8 %-át képviseli az építési bontási hulladékok csoportja (EWC 17 főcsoport), melyek fő forrása a veszélyes technológiát magába foglaló épületek bontása, a szennyezett területek kármentesítéséből származó talajok kitermelése. 81
Ezen hulladékok legnagyobb része elszállításra került a területünkről ártalmatlanításra, a szennyezett talaj egy része pedig a helyszínen maradt biológiai kezelés/ártalmatlanítás céljából. Említésre érdemes még az olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (EWC 13 főcsoport), mely a képződött hulladékok 6 %-át teszi ki. Ennek közel fele fáradtolaj, másik fele pedig olajos iszap veszélyes hulladék, melyek ártalmatlanítása megoldott (MOL hasznosítás, COMOL-FTV eljárás). A fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok (EWC 11 főcsoport) aránya szintén kb. 6 %-ot képvisel a keletkezett összmennyiségből. Ennek 60 %-a veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő és mosóvizek, 35 %-a pedig galvániszap. Az ilyen típusú hulladékok ártalmatlanítását a területünkön kívül eső szervezetek oldják meg.
Nem veszélyes hulladékok (Σ 330 818 t) Az alábbi öt főcsoportba tartozó nem veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség közel 91 %-át:
16% EWC 19 főcsoport 5% EWC 17 főcsoport 4% EWC 20 főcsoport 3% EWC 03 főcsoport
63% EWC 02 főcsoport
A vizsgált évben keletkezett hulladékok 63 %-a mezőgazdasági termelésből és élelmiszerelőállításból származó (EWC 02 főcsoport), amelynek majdnem fele trágya, a többi pedig főleg élelmiszeripari feldolgozásból származó hulladék (szennyvíz iszap, cukorgyári iszap, növényi maradványok). A következő legnagyobb mennyiségben keletkezett nem veszélyes hulladékok a hulladékkezelő létesítményektől, szennyvízkezelőktől származó hulladékok (EWC 19 főcsoport), mely egyrészt a települési szennyvíztisztítók iszapját jelenti (∼ 50 %), másrészt a hulladékbegyűjtők által előkezelt (válogatott) fémhulladékot (∼ 50 %). 82
Az összes keletkezett hulladék mennyisége mintegy 5 %-át képviseli az építési-bontási hulladékok csoportja (EWC 17 főcsoport), mely mennyisége ennél jóval nagyobb lehet, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az évi 5000 kg-nál nagyobb mennyiségben keletkező ilyen jellegű hulladékról kötelező éves bejelentés teljesítését írja elő a jogszabály. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet által előírt hulladék nyilvántartó lapok szerint ennek sokszorosa keletkezik területünkön. Körülbelül azonos mennyiségben keletkeznek (3,5-3,4 %) az EWC 03 főcsoport és az EWC 20 főcsoport hulladékai. Az előbbi főleg a papírgyári ARWAG iszapból, az utóbbi pedig a települési szilárd hulladékból tevődik ki. Kezelés Galvániszap szárítás, téglázás Fenti tevékenység a TERSZOL Szövetkezet iszapkezelő/gyűjtőudvar telephelyén történik, Szolnok, Panel u. 2 sz. alatt. Az iszapszárító berendezés kapacitása 12 ezer t/év galvániszap szárítása. A galvániszapot ezután téglázzák, csomagolják és végleges lerakón helyezik el. A berendezés megfelel az érvényes határérték előírásoknak. Lúgos akkumulátor bontás A Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. végzi engedélyünkkel. A bontósornak van még szabad kapacitása. Olajos hulladék kezelése Az olajleválasztó berendezésekben leválasztott olajos iszap kezelését, ártalmatlanítását illetékességi területünkön a Remondis Szolnok Rt. végzi Comol (híg olajos hulladékok fázisszétválasztása), illetve FTV (olajos iszap hulladékok kommunális hulladékokkal történő együttes kezelése, ártalmatlanítása) eljárással. A kezelés során az iszapot biogáz kinyerésére hasznosítják Szolnok város kommunális-hulladék lerakótelepén. Hűtőszekrény bontás Területünkön a SZEM-MA Kft. végzi a hűtőszekrény bontási/hasznosítási tevékenységet a törökszentmiklósi telephelyén. A bontást manuálisan végzik, de PUR feldolgozó gépsor - mely a szigetelő habból is kinyeri a freont - nem áll rendelkezésükre. Gyűjtőudvarok Területünkön az alábbi veszélyes és nem veszélyes hulladékok átvételére feljogosított nagyobb gyűjtőudvarok találhatók: • TERSZOL Szövetkezet, Szolnok • NETTA Kft., Törökszentmiklós, Martfű • Remondis Szolnok Rt., Szolnok (csak hűtőszekrény és selejt akkumulátor) • SZEM-MA Kft., Törökszentmiklós (csak hűtőszekrény, kompresszor, és selejt akkumulátor)
83
Nem veszélyes települési hulladékok Települési szilárd hulladék A KSH adatok és az önkormányzatok által beküldött adatlapok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében évente kb. 257 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik. A régi hulladéklerakók infrastrukturális adottságai miatt a beszállított/lerakott települési hulladék mérésére a legtöbb helyen lehetőség sincs, illetve a közszolgáltatók igen fegyelmezetlen adatszolgáltatása következtében erre pontosabb adat jelenleg nincs. Amennyiben az alább vázolt regionális lerakók beüzemelnek, várhatóan ez a helyzet is megváltozik. A megyében kettő olyan regionális hulladéklerakó található, melyek a jogszabályi előírásoknak eleget tudnak tenni. Ezen kívül Karcag és Kisújszállás város is egy-egy bizonyos fokú védelemmel (műszaki, illetve természetes) rendelkező hulladéklerakót üzemeltet. Illetékességi területünkön három ISPA nyertes regionális hulladéklerakó van. Ezek beüzemelésével gyakorlatilag lefedetté válik a terület, azaz valamennyi település korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladéklerakóra hordhatja keletkező települési hulladékát. Ezt a következő térkép szemlélteti.
84
85
Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladék mennyisége a megyében a KSH adatok és az Önkormányzatok által benyújtott adatlapok alapján évente kb. 296 ezer m3-re tehető. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet egyértelműen meghatározza, hogy mi minősül ezután a jogszabálynak megfelelő leürítő helynek. Országos szinten nincs azonban a jogszabálynak megfelelő hálózat kiépítve. A korábbi leürítő helyek – kubikgödrök, szeméttelepek, falu szélén kijelölt gödrök – nem felelnek meg a jogszabálynak, így a folyékony hulladék egy része illegálisan kerül elhelyezésre. Szemléletesen mutatja a lehetőségeket az alábbi térkép:
86
87
Kiemelt hulladékáramok Csomagolási hulladékok Miután a csomagolás a termékdíjas törvény hatálya alá tartozik, így a koordináló szervezetekhez csatlakozott termelők nem tesznek ezen hulladékról bejelentést. Ezért pontos adat a területi szerveknek nem áll rendelkezésére, majd az OHT felülvizsgálatát követően lehet pontosabb adattal számolni. A beérkezett adatlapok alapján az illetékességi területünkről szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége a következő: • • • • •
Papír csomagolási hulladék: Műanyag csomagolási hulladék: Fém csomagolási hulladék: Üveg csomagolási hulladék: Vegyes, kevert csomagolási hulladék:
6 358 t 1 018 t 274 t 398 t 24 t
A csomagolóanyag hulladékok fajtánkénti megoszlását mutatja az alábbi ábra: Csomagolási hulladékok (t)
63 58 Papír Műanyag Üveg Fém Vegyes, kevert
10
8
4
18
39
27 24
A fenti (8 072 t) mennyiség természetesen nem egyezik a területen valójában keletkező mennyiséggel, hiszen a termelőknek csak akkor kell bejelentést tenni csomagolási hulladékaikról az illetékes Felügyelőség számára, ha nem csatlakoztak a csomagolási hulladék visszagyűjtését koordináló szervezethez. Területünkön azonban minden nagyobb termelő csatlakozott valamely KHT-hoz. A már említett termékdíjas rendszer igen ösztönző a visszagyűjtés megszervezésére. Nagyobb probléma, és nehezebben megvalósítható a lakossági hulladék szelektív gyűjtésének megszervezése. Szerencsére az utóbbi időben gombamód szaporodnak a hulladék-gyűjtőszigetek, a megvalósuló regionális hulladékkezelő beruházások keretében a gyűjtőudvarok, illetve a hulladékválogató létesítmények.
88
Biológiailag lebomló szerves hulladék A biológiailag lebomló hulladékok különböző forrásokból származnak: • •
települési szilárd hulladék biológiailag lebomló része, egyéb biológiailag lebomló szerves hulladék.
Az összes biológiailag lebontható hulladék mennyiség mintegy 30 %-a a hulladéklerakókon deponált rész. A biológiailag lebomló hulladék szelektív gyűjtését komposztáló kapacitás hiányában egyetlen illetékességi területünkön lévő településen sem végzik. Területünkön jelenleg három ipari méretű komposztáló működik. A Szolnok városi szennyvíztisztítóból kikerülő szennyvíziszapot levegőztetett fermentorokban végbemenő gyorskomposztálással, a Surjány Hús Kft. szennyvíziszapját pedig komplexen, aerob és anaerob folyamatokkal lejátszódó komposztálással kezelik. A Gerkomp Kft. esetében nyílt téri aerob prizmás technológiát alkalmaznak. A területünkön három további komposztáló létesítmény telepítését tervezik. A Kisújszállási Nyílttéri Komposztálónál szintén a GORE technológiát alkalmazzák (jelenleg próbaüzeme folyik). A Remondis Kft.-nek nyertes pályázata van a Tiszazugi regionális hulladéklerakón komposztáló építésére. Építési engedélyeztetés alatt van a hulladéklerakó komposztálóval való kiegészítése a Jászsági és Dél-Hevesi települések Regionális Hulladéklerakója esetében. A regionális hulladéklerakók beüzemelésével pedig az oda telepített komposztálók (szintén három helyszínen) is működni kezdenek. Lassan kialakul a komposztáló kapacitás, azonban a biológiailag lebontható hulladékok szelektív gyűjtése lesz a következő megoldandó probléma.
Hulladék olajok Illetékességi területünkön a HIR célprogramból származó adatok alapján 880 tonna/év hulladék olaj keletkezett. A keletkező hulladék olajok 84 %-a fáradt olaj, amely szinte kizárólag a MOL Rt.-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül nagyrészt a Dorogi Hulladékégető Kft.-hez kerülnek ártalmatlanítás céljából. Illetékességi területünkön hulladék olaj hasznosító, ártalmatlanító szervezet nincs.
Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek PCB-t tartalmazó berendezésekről 8 felhasználó tett bejelentést. Ennek alapján 2005-ben a nyilvántartásban 459 db berendezés szerepel 19 406 dm3 olajmennyiséggel. Ezeknél a PCBtartalom ténylegesen nem ismert, így 0,05%-nál nagyobb koncentráció van vélelmezve. PCB és PCT veszélyes hulladék (EWC kód: 130301*) 1,1 t mennyiségben szerepel a bejelentésekben.
89
PCB-ket tartalmazó transzformátorokat és kondenzátorokat (EWC kód 160209*) 4,8 t mennyiségben jelentettek. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény illetékességi területünkön nincs, ilyen létesítmény tervezéséről nincs tudomásunk.
Akkumulátorok és elemek Akkumulátorok A keletkezett hulladékok mennyisége savas: lúgos:
4613 t 52,4 t
Elemek A keletkezett hulladékok mennyisége :
64,5 t
Illetékességi területünkön elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat a Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Kft. bontja, míg az elemeket a területünkön kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. A 2005-től hatályos 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet, mely az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szól, csak a következő évi bejelentésben teszi láthatóvá a begyűjtő hálózat kialakulásának és működésének pozitív hatásait.
Gumiabroncsok Mióta a gyártott és forgalmazott gumiabroncsok termékdíjasok lettek, kialakult az országos visszagyűjtő hálózat ezen hulladékra is. A termékdíj-mentesség megszerzéséhez a forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs mennyiség meghatározott arányát hasznosítani szükséges (ez 2006. évben 50 % lesz), mégpedig úgy, hogy az összes hasznosított mennyiség legalább 50 %-a anyagában kerüljön hasznosításra. Területünkön koordináló szervezet nincs, de Újszilváson az Euro-Novex Kft., mint hulladékkezelő csatlakozott az egyik KHT-hoz. Így érthető, hogy míg illetékességi területünkről összesen 469 t gumiabroncs keletkezését jelentették, addig 2004. évben 1144 t gumiabroncs előkezelése történt és 4883 tonnát hasznosítottak (gumiőrlemény, gumidarálék, hőhasznosítás).
Kiselejtezett gépjárművek A hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet értelmében 2006. január 1-től az összes hulladékká vált gépjármű – az átlagos gépjárműtömeget alapul véve – újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya el kell, hogy érje az évi 85 tömeg %-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen pedig legalább az évi 80 tömeg %-ot. Ennek érdekében a roncsautókra vonatkozóan is meg kellett szervezni az országos begyűjtőhálózatot, melynek keretében azonban csak regisztrált bontók működhetnek. 90
Illetékességi területünkön jelenleg 8 regisztrált bontó működik, összesen 8215 tonna/év bontókapacitással. Sajnos kapacitásuk messze nem kihasznált, mert még mindig sokan törvénysértő módon, illegális bontóknak adják le autójukat, a jobb anyagi kondíciók miatt. 2004. évről összesen 233 tonna roncsautó kezeléséről tettek a bontók bejelentést. A legszerényebb becslések szerint is több mint 6000 tonna/év kiselejtezett gépjárműnek kell keletkezni területünkön, melyhez képest a bejelentett mennyiség rendkívül csekély. Az illegális bontók fokozott ellenőrzése és felszámolása, s a vonatkozó jogszabály várható szigorodása következtében azonban a helyzet fokozatos javulása várható.
Hulladék elektromos és elektronikai berendezések A hűtőberendezések már régebben, de az egyéb elektromos és elektronikai berendezések csak 2006-tól termékdíj-kötelesek. Az előzőekben a gumiabroncs hulladékkal kapcsolatban már leírtak miatt a begyűjtés várhatóan drasztikus mértékben növekedni fog. Jelenleg a területünkről összesen 604 t ilyen hulladék keletkezéséről érkezett bejelentés. Hűtőszekrény-bontást területünkön egy cég végez (Törökszentmiklós), elektronikai berendezések bontására pedig öt szervezetnek van engedélye (Cegléd, Újszilvás, Törökszentmiklós, Dánszentmiklós, Mezőtúr).
Egészségügyi hulladék Illetékességi területünkön a bejelentések adatai alapján összesen 270 t/év veszélyes és nem veszélyes egészségügyi hulladék keletkezett. A hat városban (Szolnok, Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Cegléd, Nagykőrös) üzemelő hét kórház közül már egy sem működtet önálló égető berendezést. Valamennyi hulladék engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerül átadásra. A fenti mennyiség szinte kizárólag a veszélyes hulladék mennyisége, hiszen valamennyi kórház közszolgáltatóval szállíttatja el a települési szilárd hulladékát, mely a kommunális hulladékon kívül tartalmazza az egyéb, nem veszélyes és a kommunális hulladékkal együtt kezelhető hulladékot is.
Állati eredetű hulladék Állattenyésztésből és vágóhidakról származó hulladék mennyisége: veszélyes nem veszélyes
7111 t 110 t
Az engedélyezett vágóhidak hulladéka döntő többségben az ÁTEV valamelyik üzemébe kerül hasznosításra. Az egyéni gazdálkodóknál keletkező mennyiség nagy része valószínűleg Felügyelőségünkhöz bejelentésre nem került. Az egyéni gazdálkodók nagy része a keletkező vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetőkben helyezik el, esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek.
91
A mezőgazdasági termelés visszaesése, valamint egyéb gazdasági tényezők hatására a háztáji állattartás jelentősen visszaszorult, s a nagyüzemi állattartó telepek közül is jó néhány megszűnt, illetve csökkentette tevékenységét. Ennek ellenére területünkön jelentős még az állatlétszám, illetve a háztartásokban is sok esetben az állattenyésztés a kiegészítő jövedelem, így a megyében keletkező veszélyes hulladékok jelentős részét az állattartásból keletkező veszélyes hulladékok alkotják. (2005. január 01-től az állati eredetű hulladékok kizárólag az EWC 02 főcsoport alá sorolhatók nem veszélyes hulladékként, harmonizálva az EU szabályozásával.) Még mindig sok településen működik dögkút és dögtemető, melyek műszaki állapota a jelenlegi környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg. Sajnos a magas átvételi árak miatt egyre gyakoribb, hogy illegális, illetve a hatályos jogszabályoknak nem megfelelő elhelyezés (elásás) történik. A dögkutak szinte mind az 1970-es évek elején kerültek kialakításra, közel 90 %-uk betelt, kiégetésük gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Új dögkutak létesítése környezetvédelmi szempontból nem támogatható, mivel a felszíni vizekre és a földtani közegre kockázatot jelentő anyagok nem áshatók el, illetve a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet is legfeljebb 2005. december 31-ig tette lehetővé bizonyos feltételek mellett működésüket. Környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi szempontból az állati eredetű hulladékok ÁTEV Rt. által történő kezelése a legmegfelelőbb. A fentiek figyelembevételével az állati hulladékok begyűjtése, ártalmatlanítása és hasznosítása illetékességi területünkön környezetvédelmi szempontból nem kielégítő, nem tekinthető megoldottnak. Ezt felismerve a JNK Szolnok megyei önkormányzat egy tanulmánytervet készíttetett, melyben megtervezték az állati eredetű hulladékok kistérségi gyűjtő/átrakó telepeinek hálózatát. A tervezésnél figyelembe vették a keletkezett hulladékok mennyiségét és a szállítási távolságokat is. Ezen telepek megvalósulása gyakorlatilag megoldaná JNK Szolnok megye ilyen jellegű problémáit. Pl. ilyen regionális szintű átvevő/átrakó telep létesül a Jászsági és Dél-hevesi Regionális Hulladéklerakón, amely már jogerős építési engedéllyel rendelkezik.
Növényvédőszer hulladék és csomagolás Veszélyes anyagokat tartalmazó mezőgazdasági vegyi hulladékról összesen 2,882 t-ról érkezett bejelentés. Jelentősebb felhalmozott mennyiségről a fenti veszélyes hulladékok esetében nincs tudomásunk. Növényvédőszerek és csomagolásuk hasznosításával és ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozások nem találhatók illetékességi területünkön. A CSEBER Kht., mint koordináló szervezet több helyen megszervezte a növényvédőszeres göngyöleg hulladékok visszagyűjtését országos szinten is, így a fenti mennyiség bizonyosan lényegesen kevesebb a valóban keletkezettnél, hiszen a Kht-hez csatlakozott termelőknek, forgalmazóknak nem kell ezen hulladékról az illetékes Felügyelőség részére bejelentést tenni.
92
Építési és bontási hulladék Az építési-bontási hulladékok csoportjába különböző típusú építkezésből, felújításból, bontásból származó hulladékok tartoznak. Illetékességi területünkön építési-bontási hulladék hasznosító létesítmény nem található, a lerakással történő ártalmatlanítás nagyobb mennyiségben a Remondis Szolnok Rt. Szolnoki Hulladéklerakójában, a Remondis Hungária Kft. által üzemeltetett Tiszazugi Regionális Hulladéklerakóban és a Regio-Kom Kft. által üzemeltetett Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Hulladéklerakóban történik. A Remondis Rt. részéről mobil építési-bontási törmelék feldolgozó berendezés telepítése, illetve feldolgozó telephelyek létesítése van folyamatban Szolnok és Szelevény településen, mely várhatóan a Tisza-tavi térséget is ki fogja szolgálni. A térségben folyó nagyszabású útépítések következtében nagy mennyiségben keletkezik bontott aszfalt és bitumen hulladék is, melyek újrafeldolgozása és hasznosítása mobil berendezések telepítésével és alkalmazásával többnyire megoldottnak mondható. Nagy problémát jelent ezen hulladékkal kapcsolatban, hogy még mindig kevesen ismerik a hulladékgazdálkodási törvény azon előírását, mely szerint bármilyen hulladék kezelése (begyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás, szállítás) kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Így a régebben megszokott útalapba, terület feltöltésére történő hasznosítás az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül tilos!
93
Települési szennyvíziszap A folyékony települési hulladék eredete (szennyvíztisztítómű)
Összes termelés sza. tonna
Kezelés módja
9,6
szikkasztás
8
szikkasztás
22,6
szikkasztás
Cserkeszőlő
7
szikkasztás
Fegyvernek
76
szikkasztás
Hulladéklerakóra mezőgazdasági hasznosítás deponálás helyben
Hunyadfalva
3,4
préselés
deponálás helyben
Jászberény
379
sűrítés, szikkasztás
Jászfényszaru
17,2
préselés
Karcag
183
préselés
Kétpó
2,6
Mezőtúrra szállítja
Kisújszállás
54
szikkasztás
deponálás helyben mezőgazdasági hasznosítás deponálás helyben mezőgazdasági hasznosítás deponálás helyben
Kunmadaras
0,85
szikkasztás
Kunszentmárton
68
szikkasztás
Martfű
20
centrifugálás
Mezőtúr
168,4
közvetlen kijuttatás
Szolnok
2400
komposztálás
Tiszaföldvár
5,2
szikkasztás
Tiszafüred
130
préselés
Törökszentmiklós
116
komposztálás
Túrkeve
99,8
szikkasztás
Mezőhék
1,65
Mezőtúrra szállítja
Tiszasas
25,29
préselés
Mesterszállás
3,4
Mezőtúrra szállítja
Szajol MOL
76
préselés
Abádszalók-Kunhegyes kistérségi Berekfürdő Cibakháza
Elhelyezés módja mezőgazdasági hasznosítás deponálás helyben
deponálás helyben mezőgazdasági hasznosítás Hulladéklerakóra mezőgazdasági hasznosítás mezőgazdasági hasznosítás deponálás helyben mezőgazdasági hasznosítás mezőgazdasági hasznosítás Hulladéklerakóra mezőgazdasági hasznosítás hulladéklerakóra mezőgazdasági hasznosítás Hulladéklerakóra
A hulladékgazdálkodási alapelveket figyelembe véve az iszapok minél szélesebb körű hasznosítását kell előtérbe helyezni, különös tekintettel a mezőgazdaságban történő talajjavítási célú hasznosítására.
94
Összegzés •
A települési szilárd hulladék kezelés tekintetében – az ISPA nyertes regionális hulladéklerakók megvalósulásával – igen kedvező helyzet alakul ki illetékességi területünkön. Ugyanakkor komoly problémát jelent és fog is jelenteni a felhagyott települési hulladéklerakók felülvizsgálata, s későbbiekben a tájbaillesztés, utómonitorozás.
•
Kialakításra vár a szelektív gyűjtési rendszer, melyhez a térségben – legalább a városokban – hulladékudvarok - illetve valamennyi településen -, gyűjtőszigetek kialakítása szükséges.
•
A települési folyékony hulladék kezelés terén sajnos jelentős „fehér-foltok” mutatkoznak. Az olyan települések, melyek a jogszabály által előírt bármely leürítőhely igénybevételét – önhibájukon kívül – nem tudják megoldani, súlyos gondokkal küzdenek.
•
A veszélyes hulladék kezelés terén – talán a régebbi törvényi szabályozás miatt – nincsenek súlyos gondok. Megoldásra vár a megyében az állati eredetű hulladékok begyűjtő-hálózatának kialakítása, illetve olyan kiselejtezett gépjárművek bontásával foglalkozó kistérségi telepek kialakítása, mely az EU követelményeinek is megfelel. Egyéb hulladékok tekintetében – mint az Észak-Alföldi régió tagja – Jász-NagykunSzolnok megyének a regionális tervben megfogalmazottak szerint kell a régiós feladatok megoldásában közreműködnie. Ugyanez igaz illetékességi területünk Heves, illetve Pest megyei részein található településekre/gazdálkodókra is.
•
Az egyéb nem veszélyes nem települési hulladékok körében a térség jellegéből adódóan különösen a biológiailag lebontható hulladékok (sörgyári iszap, növényolajgyári iszap, cukorgyári iszap, papírgyári iszap, zöldhulladék, szennyvíziszap, stb.) komposztálására vonatkozó kapacitás kiépítése tűnik a legfontosabb feladatnak.
A térségben egyenlőre egyáltalán nincs építési-bontási hulladék feldolgozó, mely hiányában ezen hulladék kizárólag a szeméttelepen, takarórétegként, továbbá sajnos a legkülönbözőbb helyeken illegálisan lerakott depóniák formájában jelenik meg.
95
TERMÉSZETÉS TÁJVÉDELEM
96
TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése A terület ismertetése A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és a Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös illetékességi területe Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Köröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás községek teljes közigazgatási területe, valamint Újszász területén a Tápió – Hajta – vidéke Tájvédelmi Körzet, illetve Tószeg, Tiszajenő, Tiszakécske, Tiszavárkony területén a Körös-ér menti Füves Puszták tervezett Tájvédelmi Körzet területe.
Országos jelentőségű védett természeti terület A Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület a Cegléd 0151/2/a-b, 0151/4/a, 8194/4/d ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 17,4 hektár kiterjedésű terület. A védetté nyilvánítás célja a fokozottan védett és veszélyeztetett pókbangó legnagyobb ismert hazai populációja, valamint egyéb ritka, értékes fajok által alkotott növénytársulás termőhelyének megóvása.
97
NATURA 2000 2005 év folyamán sor került a Natura 2000 területek kihirdetésére. A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet tartalmazza. A Natura 2000 hálózat helyrajzi számos kihirdetése megtörtént a Magyar Közlöny 80. számában (2005. VI. 16.) megjelent közleményben. Ez a jogszabályi változás megteremtette a lehetőséget a Natura 2000 hálózatba tartozó területek megóvására, bár a jogszabály érvényesítése csak akkor lehet teljes, ha megtörténik a Natura 2000 területek helyrajzi számainak rendeletként történő kihirdetése is. A Felügyelőség területén az alábbi Natura 2000 területek kerültek kijelölésre: Különleges madárvédelmi területek: Abonyi kaszálóerdő (HUDI10001) A Natura 2000 terület Abony közigazgatási határán belül található, jelölő fajai a Falco vespertinus, Anthus campestris, Lanius minor, Lanius collurio, Coracias garrulus. Az Abony-Cegléd vasútvonaltól délre elhelyezkedő döntően akácból, kisebb részt nyárból álló telepített erdő, melyben a telep területe 3-4 ha. Körülötte kiterjedt szikes legelők vannak. Legnagyobb problémát az egyre erősödő falopások jelentik, melynek során nagyszámú fészkes fát kivágnak. Ugyancsak veszélyeztető tényező a közeli gyepterületek lassú, de folyamatos beszántása. A környező gyepterületek egy részét kaszálják, nagyobbik felét birkákkal legeltetik. 2005. évben az előző évhez képest a fészkelő kék vércse párok száma csökkent, 30 fészekből kb. 25-ben történt sikeres költés. Ugyanakkor a vetési varjú állomány létszáma emelkedett, megközelítőleg 40 pár fészkelt. Jászkarajenői puszták (HUDI10004)
Négy nagyobb és közel tucatnyi kisebb, döntően szikes legelőterületet foglal magában, melyeket zárványszántók választanak el egymástól. Jellemző a szikes laposok, szikes tavak nagy száma. Körgátas módszerrel építették meg a Jászkarajenői-halastavat, mely a térség egyik legfontosabb madárvonuló helye. Több helyen láthatunk használaton kívüli rizsparcellákat. 98
A területen megfigyelt madárfajok: Bölömbika Botaurus stellaris 5-10 egyed Törpegém Ixobrychus minutus 1-5 e. Nagy kócsag Egretta alba 5-10 e. Vörös gém Ardea purpurea 5-10 e. Cigányréce Aythya nyroca 5-10 e. Barna rétihéja Circus aeruginosus 11-50 e. Hamvas rétihéja Circus pygargus 1-5 e. Pusztai ölyv Buteo rufinus 1 e. Pettyes vizicsibe Porzana porzana 5-10 e. Kis vizicsibe Porzana parva 1-5 e. Haris Crex crex 1-5 e.
Gólyatöcs Himantopus himantopus 1-5 egyed Gulipán Recurvirostra avosetta 5-10 e. Ugartyúk Burhinus oedicnemus 1-5 e. Küszvágó csér Sterna hirundo 1-5 e. Fattyúszerkő Chlidonias hybridus 5-10 e. Szalakóta Coracias garrulus 11-50 e. Parlagi pityer Anthus campestris 11-50 e. Kékbegy Luscinia svecica 5-10 e. Tövisszúró gébics Lanius collurio 11-50 e. Kis őrgébics Lanius minor 11-50 e. Kerecsensólyom Falco cherrug 1-5 e.
A legnagyobb természetvédelmi problémát a vízhiány okozza, a szikes laposokat, szikes tavakat kivétel nélkül lecsapolták az elmúlt évtizedekben. Jellemző a gyepszélek elszántása, illetve ritkábban nagyobb gyepterületek szántóvá alakítása is. A Jászkarajenői-halastavon gyakori a madárrisztás, illetve rendszeres az őszi vízivadvadászat. Gyakori a szikes részek gépjárművek általi összejárása. A gyepek döntő részét marhákkal és birkákkal legeltetik. Csapadékosabb években a szikes réteken egy alkalommal gépi kaszálást végeznek. A halastavon intenzív halgazdálkodás folyik, erőteljes a víz trágyázása, a vízinövényzet megtelepedésére kevés az esély, a vízszintek beállításánál nincsenek figyelemmel a madárvilágra. A zárványszántókon szintén intenzív használat folyik. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek: Gerje-mente (HUDI20021)
A szabályozott, néhol töltésekkel kísért Gerje-patak, illetve a beletorkolló vízfolyások mentén elhelyezkedő gyepterületeket foglalja magában. Lápfoltok, kiszáradó láprétek, mocsárrétek, homokpusztagyepek és szikes gyepek váltakoznak patakparti fűzesekkel, rekettyefűzesekkel, a felső szakaszon égeresekkel. A homoki gyepeken több helyen láthatunk szürkenyarasokat. Jellemzőek a zárványszántók és az idősebb parlagok.
99
A Besnyő-csatorna mellett kiterjedt szikes laposok és szikes tómedrek helyezkednek el. A Kis-Gerje melletti egykori tőzegbányáknál zsombékosok, illetve egy tőzegmohás folt látható. A vízfolyások rendezése, a nagyszámú belvízcsatorna kialakítása miatt vízhiány jellemzi a területet. A Gerje-csatorna vízminősége a települési szennyvíztisztítók elégtelen működése következtében igen rossz. A gyepek állapota változó, sok helyen a túllegeltetés jelei tapasztalhatók. Az utóbbi időszakban több helyen történtek illegális beszántások, a Cegléd és Ceglédbercel közötti részen építkezések, engedély nélküli más célú hasznosítások zajlottak. A láp és mocsárréteket évente egy, néhol két alkalommal géppel kaszálják. A legelőkön szabad láb alóli, illetve villanypásztoros legeltetéssel foglalkoznak, fő haszonállat a birka és a szarvasmarha. A zárványszántókon inkább az extenzív gazdálkodás a jellemző. Gógány- és Körös-ér mente (HUDI20022) A Gógány- és Kőrös-ér mentén elterülő mocsár- és lápréteket, a patakokat kísérő fűzeseket, kisebb kőrisligeteket foglalja magában. Több helyen láthatunk az egykori bányászat után visszamaradt tőzeggödröket. A vízfolyások szabályozása, illetve az ebből eredő szárazodás mellett a legsúlyosabb problémát a Nagykőrös város szennyvizét befogadó Kőrös-ér rossz vízminősége okozza. A mocsárrétek egy részét korábban intenzíven használták (műtrágyázás, felülvetések), ma már csak foltokban jellemző a túllegeltetés, illetve a korai kaszálás. A terület döntő használati módja a gépi kaszálás, általában évente két alkalommal. Ezen kívül több helyen marhát legeltetnek villanypásztoros módszerrel. Nagykőrösi pusztai tölgyes (HUDI20035) A terület különlegességét az Alföldre valaha jellemző erdős sztyepp pusztai tölgyesek utolsó maradvány foltjai jelentik. A területen több védett növényfaj él, köztük a tartós szegfű, nagy ezerjófű, piros madársisak. A terület megőrzése érdekében tavaly a Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság LIFE pályázatot nyújtott be, melynek készítése során széleskörű egyeztetés zajlott az erdőgazdálkodókkal. A sikeres együttműködésnek köszönhetően a 2005. év folyamán csak a NEFAG Rt. területén volt fakitermelés, magángazdálkodók területén nem. Székek (HUDI20046)
100
Több foltban elhelyezkedő vakszikes foltokkal és szikes tómedrekkel tarkított legelők és rétek együttese. A szikpadkák tetején több helyen fajgazdag löszgyepek vannak. A területet nagyszámú mesterséges csatorna és töltésekkel szabályozott vízfolyás (Perje, KisPerje) hálózza be. A fás állományokat csak néhány akác- és ezüstfacsoport képviseli. A Cigány-szék területén elhelyezkedő szikes tavat töltéssel vették körbe, amely így mocsári állapotokat mutat. Több helyen az összefüggő gyepeket zárványszántók szakítják meg. A területre jellemző az általános vízhiány, ami a vízelvezetés túlsúlyára vezethető vissza. Problémát jelent a gyepszélek elszántása, illetve a szántók felől érkező vegyszer- és műtrágyaterhelés. Az utóbbi időben felerősödött a felázott szikes felszínek gépjárművek általi összejárása. A terület nagyobbik részét szabad láb alól birkákkal, illetve szarvasmarhákkal legeltetik, a csapadékmennyiségtől függően azonban foltokban kaszálni is szoktak. A gyepek egy része ennek ellenére az alulhasználat jeleit mutatja. A Cigány-széki tározó, illetve a szikes tavak esetében jellemző a nádaratás. Tápiógyörgye – Újszilvási szikesek (HUDI20024) Nagy kiterjedésű szikes legelők és rétek, tavasszal víz alatt álló szikes tómedrek, illetve a közéjük ékelődő kisebb zárványszántók együttese. A szabályozott, egyik oldalról töltéssel kísért Egyesült-Tápió vize a Tisza, illetve a Zagyva áradása esetén visszaduzzadva nagy területeket elönt. A legelőket jelentős számú csatorna hálózza be. Fás állomány alig van, ezek többsége az egykori tanyahelyek melletti akác- és ezüstfaliget. A terület folytatódik JászNagykun-Szolnok megyében. Legnagyobb problémát a vízhiány okozza, mely döntően a vízfolyások szabályozására, valamint a nagy számú csatornára vezethető vissza. Minden évben előfordul, hogy a gyepekből elszántanak egy-egy darabot. A szomszédos intenzíven művelt szántók felől a gyepterületeket vegyszer- és műtrágyaterhelés éri.
Védelemre tervezett terület A térségben védelemre tervezett a Körös-ér menti Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. A védetté nyilvánításhoz szükséges megalapozó szakanyag már elkészült, ennek alapján készül jelenleg a terület kezelési terve. A térség több pontján megmaradt löszpusztafoltok növényvilágának nagyon sok faja bizonyítja a táj érintetlenségét. A törpe nőszirom, a szártalan csüdfű itteni előfordulása bizonyítja a lösznövényzet természetes állapotát. A szikes puszták növényvilága fajokban sokkal szegényesebb, mint a löszpuszta, de az erdélyi útifű és a pozsgás zsázsa tömege a táj érintetlenségének bizonyítéka. A térség vizes élőhelyeinek sorában a kiszáradó kékperjés láprétek a legfontosabb botanikai értékek őrzői. A térség orchideáinak zöme ezeken az élőhelyeken találja meg életfeltételeit. A Gerje-vidék vizes élőhelyeinek másik nagy területű növénytársulása a nádas. Növénytanilag talán kevésbé változatos és értékes, mint a lápréti társulás, de az állatvilág számára rendkívül fontos élőhely.
101
A kistájra a mérsékelt övi lombhullató erdők klímazonális zárótársulásai voltak a jellemzőek. A homoki élőhelyeken a nyílt és a zárt homoki tölgyesek a homokpuszta-gyepekkel mozaikosan fordultak elő. A patakok mellett a bokorfűzesekkel, éger és kőrisligetekkel tarkított láprétek növényvilága volt a jellemző. A síkvidéki területeken a nagy területű nádasok, mocsarak és füves puszták fátlan vegetációja élt. A közönség, az idelátogatók számára jelentős vonzerőt képez az alföldi jellegű táj az ehhez kapcsolódó növény- és állatvilággal (elsősorban a dekoratív növények és a színpompás vagy méltóságteljes röptű madarak, békakoncert stb.). Mindenképpen különleges érték és jelentőség az is, hogy a Duna-Tisza közi flórajárás jellegzetességei a tiszántúli (Crisicum) flórajárás egyes típusaival helyenként együtt, keverten fordulnak elő. Állat- és növényvilága a természetet kedvelő embereknek jelent különleges értéket, de nem szabad elfeledkezni a csodálatosan változatos tájkép adta esztétikai élményről sem. A védett (fokozottan védett) növényfajok száma nem túl magas, ugyanakkor megjegyzendő, hogy néhány faj egy-két tővel vagy pár négyzetméteres borítottsággal rendelkezik. Az állattani értékek tekintetében kaphat a terület legmagasabb szintű minősítést az itt előforduló Bonni és Berni Egyezményben szereplő fajok, ritka, fokozottan védett és a Vörös Könyvben szereplő fajok nagy aránya miatt, minek következtében a terület a Natura 2000 hálózat különleges madárvédelmi területei közé is bekerült.
A Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület hivatalos neve Szikra és az Alpári rét, nagysága 1038 ha. Közismertebb neve a Tőserdő. A környék tekintélyes termál- és ártézi víz készlettel rendelkezik. A magasabb térszint képviselő buckavonulatok és meredekebb löszpartok kísérik végig ezt a területet. A terület két holtágat is magába foglal, a szikrait és a tiszaalpárit, melyeket értékes ártéri erdőtársulások öveznek. Dél felé a védett terület az Alpári rétben öblösödik ki.
A szikrai holtág mentén ma is jól tanulmányozhatók az ártéri erdőtársulások. Közvetlenül a vízparton találhatók a puhafás ligeterdők. Jellemző fajai a bokorfüzesek, fűz-nyár éger ligetek. A mélyebb fekvésű vízzel borított helyeken égerláp erdők állnak. A magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligetek képviselik a keményfás társulásokat. 102
Védett növény- és állatfajok A Tisza-völgy bennszülött virága a tiszaparti margitvirág (Leucanthemum serotnium). A holtág erdeiben gyakori a fákra kapaszkodó ligeti szőlő (Vitis silvestris). A nyirkosabb helyeken a ritka kontyvirág (Arum maculata) él.
tiszaparti margitvirág
kontyvirág
A holtágak gazdag hínár vegetációjának néhány képviselője: a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a sárga virágú vízi tök (Nuphar luteum), a békattutaj (Hydrocharis morsusranae) és a békaliliom (Hottonia palustris).
vízi tök
békaliliom
A változatos élőhely sokszínű madárvilágnak biztosít táplálkozó és fészkelőhelyet. Énekesmadár faunája a Duna-Tisza közén kiemelkedőnek számít. Az ártéri erdők fontos fajai a szürke küllő (Picus canus) és a fekete harkály (Dryocopus martius). Az ártéri odvas füzesek baglyok és denevérek számára biztosítanak otthont. Az elmúlt évtized szárazsága miatt az Alpári-rét gémtelepe szinte teljesen elnéptelenedett, de ahogy újra víz alá került, az ismét úszó fészektelepek gémfélék százait csábították itt maradásra. Újra fészkelnek itt a kanalasgémek, a nagy- és kiskócsagok, a bakcsók, a vörös- és szürke gémek. Számos más madár faj is megjelent a területen. Kormoránok (Phalacrocorax carbo) lepték el a halban gazdag vizeket. A Magyarországon ritka fészkelő kis kárókatonát (Phalacrocorax pygmaeus) is megfigyelték a madarászok. 103
A halász sas (Pandion haliaëtus) is feltűnt a kiterjedt vizek felett. A színpompás jégmadarat (Alcedo atthis) is többször megfigyelhetjük vadászat közben. Sokfelé úszkálnak récék, vöcskök is a hirtelen újjászületett Alpári-réten.
fekete harkály
jégmadár
A Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területeinek ismertetése, jellemzése A Körös-Maros Nemzeti Park országosan védett területei közül két területi egység esik illetékességi területünkre, melynek területi adatai a következőek:
KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták területi egység (Túrkeve, Kisújszállás) KMNP Körös-ártér területi egység (Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár) Összesen:
Szántó (ha)
Gyep (ha)
Erdő (ha)
Kivett (ha)
Összesen (ha)
708,3
1832,7
270,6
470,5
3282,1
470,6
2033,7
1045,0
1096,7
4646,0
1178,9
3866,4
1315,6
1567,2
7928,1
104
A területek bemutatása Dévaványai-Ecsegi puszták
A Berettyó folyó szétterülő vize táplálta az Alföld hajdan legnagyobb mocsárvidékét, a NagySárrétet. A hátas területeket vízjárta legelők, rétek, néhol kisebb erdőfoltok borították. A Berettyó szabályozása után az eddigi tájkép gyökeresen átalakult. Megváltozott a térség vízgazdálkodása, a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, és kialakult a vidékre jellemző szikes puszták mozaikja. A Hortobágy-Berettyó folyó védett 20 km-es szakasza elkerülte a folyószabályozást. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le, közrefogva a zugoknak nevezett hangulatos gyepterületeket. Gazdag élővilága megőrizte a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm állományait. Tavasztól őszig a vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei a kiöntések és a gyékényes, vízpart közeli tisztások. Találkozni lehet szárcsával, tőkés récével, vízityúkkal, de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke- és vörösgémek, a bakcsók, a kis kócsagok, üstökösgémek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévő erdőben évről-évre telepesen költenek is. A folyó árterén vidrák találják meg életfeltételeiket. Az ecsegpusztai területen a hagyományos legeltető állattartás és építményei jórészt fennmaradtak. Az ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek övezte gulyakutakban olyan, az Alföldön ritka virágtalan növények lelhetők fel, mint a védett gímpáfrány és az aranyos fodorka. Az un. Ördögárok mintegy másfél kilométeres szakasza gyönyörű pusztai környezetben régi korok hangulatát idézi jellegzetes löszpusztai növényfajokkal: zsályafélék, macskahere, taréjos tarackbúza. A szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta, ürmös füves puszta borítja. Ahol a kopár talajfelszín erősebb sófelhalmozódásra utal, ott megtaláljuk a sziki mézpázsit, sziki üröm leveleit. A nedvesebb helyeket ecsetpázsitos rét foglalja el. Különleges növénytani értéket képviselnek a jelentős pettyegetett őszirózsa, sziki kocsord állományok.
105
Körös-ártér
A Körösökön 1856-ban indultak meg a vízrendezési munkálatok: mederrendezések, átvágások, védtöltések építése. A szabályozás után a vizes életterek jó része megszűnt vagy beszűkült. A hullámtér ennek ellenére ma is fontos szerepet tölt be a régi vízi világ jellemző fajainak fennmaradásában. A Hármas-Körös Csárdaszállás és Szelevény közötti szakasza az érintett megyék által került természetvédelmi oltalom alá, majd 1997 óta a nemzeti park részét képezi. A folyót puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók kísérik. A hullámtéri erdők két jellemző típusa található itt: a gyakoribb fűz-nyár puhafa ligeterdő, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a magas hátakon található tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Az előbbi érdekes kúszó cserjéje a vörös könyves ligeti szőlő, az utóbbi maradványfoltjai még őriznek néhány lágyszárú növényritkaságot, mint például a széleslevelű nőszőfű, a nyári tőzike. A hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A víz és pára folyamatos jelenléte miatt a mocsári és vízi növényzet igen gazdag. A vízi növénytársulások fajai között számos védett is található. Ilyen egyebek között a fehér tündérrózsa, a rucaöröm, a sulyom és a tündérfátyol. Értékes élőhelyek a holtágak között elterülő, valamint a folyót a mentett oldalon is kísérő ártéri kaszálórétek, és a főként veresnadrág csenkeszes és mézpázsitos sziki gyeptársulások különböző változatai. A nedves kaszálók védett növénye a réti iszalag. A Körösön és a kubikokban gyakran találkozhatunk bakcsóval, kis kócsaggal, szürke gémmel. Nyár végi ősz eleji vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a fekete gólya. Télen a jégmentes folyó vadrécék ezreinek nyújt pihenő helyet. Az emlősök közül a vidra sokfelé előfordul. A kevéssé zavart, idősebb erdőállományokban gémtelepek alakulnak ki, ritka ragadozó madárfajok fészkelnek, számos odúlakó madár- és denevérfaj él itt. A háborítatlan, öreg kubikerdők költési időszakban hangosak a különféle énekesmadarak koncertjétől. A vízi növényekben gazdag morotvákban a ritkuló halfajok szaporodnak. Így a réticsík és a ma már veszélyeztetett kárász is megtalálják életfeltételeiket. Népes állománya alakult ki a vágócsíknak, a halványfoltú küllőnek és a kis elterjedési területű széles durbincsnak. 106
NATURA 2000 hálózat
A felügyelőség illetékességi területére eső Kiemelt Jelentőségű Természet-megőrzési Területek adatai a következőek:
Dévaványa Környéki gyepek (Túrkeve) Hortobágy-Berettyó (Túrkeve, Kisújszállás) Hármas-Körös (Mezőtúr, Kunszentmárton, Mesterszállás, Tiszaföldvár, Öcsöd, Szelevény) Összesen:
Szántó (ha)
Gyep (ha)
Erdő (ha)
Kivett (ha)
Összesen (ha)
235
590
10
35
870
1,5
688,5
240
340
1270
460
2035
1055
1050
4600
696,5
3313,5
1305
1425
6740
A felügyelőség illetékességi területére eső Különleges Madárvédelmi Terület adatai a következőek:
Dévaványai-sík (Túrkeve)
Szántó (ha)
Gyep (ha)
Erdő (ha)
Kivett (ha)
Összesen (ha)
710
1815
265
440
3230
A madárvédelmi és a természet-megőrzési területek átfednek. A teljes NATURA 2000 terület összmérete a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területen megegyezik a természet-megőrzési területek összterületével.
107
108
A Bükki Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területének ismertetése, jellemzése A tájegység természetföldrajzi jellemzése
A tájegység Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. A térség a meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetbe esik. Hőmérsékletjárása a legszélsőségesebbek közé tartozik hazánk területén. Uralkodó szele az ÉK-i, szélklímájának legjellemzőbb vonása a kis szélsebesség, ami az Északi-Középhegység szélvédelmének köszönhető. Csapadékviszonyait tekintve országunk legszárazabb tájához tartozik, az évi átlagos csapadékmennyisége 500-550 mm közé esik. A csapadék bizonytalansága nagy. Hótakarós napok száma 35-40 körüli. A táj vízháztartását alacsony csapadékmennyiség és magas párolgás jellemzi. Természetes vízfolyásokban a terület szegény. Két fő vízfolyása a Laskó és a Hanyi-ér. A Laskó a Mátra és Bükk közötti vidék vizeit gyűjti össze, teljes hossza 69 km, vízgyűjtő területe 367 km2. A Hanyi-ér Dél-Heves alföldi régiójának vizeit vezeti a Tiszába. Hossza 22 km, vízgyűjtő területe 237 km2. Vízjárására jellemző, hogy az utóbbi aszályos években a nyár folyamán teljesen kiszáradt. A táj talajai átmeneti jellegűek, az Alföld csernozjom talajképződésű területeit kötik össze a Középhegység erdőtalajú területeivel. A talajképző kőzetek közül az agyag, a löszszerű képződmények és a homok vékonyabb, vagy vastagabb rétegben fordulnak elő. Eloszlásuk és váltakozásuk a felszínközeli rétegben nagy befolyást gyakorol a talajképződési folyamatokra és a kialakuló talajtípus tulajdonságaira. A talajvíz ásványi só tartalma egyes részeken igen jelentős. A talajtípusok szoros kapcsolatban állnak a domborzattal. A legmagasabb felszíneket csernozjom talajok, az alacsonyabb részeket réti csernozjomok foglalják el, még mélyebb részeken a szikes, réti és öntés réti talajok a jellemzőek. Bonyolultabb a helyzet a szikes területeken, ahol a sók dinamikájától függően helyezkednek el a domborzat különböző elemein a szikes talajok. A térségben a Tisza II. tározó megépítése után a másodlagos szikesedés folyamataival is számolni kell. A tájegység területi adatai
A védett területek megoszlása a Felügyelőségünk működési területén lévő települések közigazgatási határai szerint a következő: Település neve Átány Jászivány Erdőtelek Kisköre Kömlő Pély Sarud Tarnaszentmiklós Tiszanána Heves Hevesvezekény
Eredeti, 1993 óta védett terület (ha) 195 660 453 102 61 1558 1686 883 694 -
2005. évi bővítés területe (ha) 541 7 35 243 121 656 666 801
109
A védett terület összesen (ha) 736 660 460 137 304 1679 1686 1539 694 666 801
A Dél-hevesi tájegység összterületén (150.000 ha) belül a Felügyelőségünk működési területére eső egyes védettségi kategóriák területi adatai a következőek:
Országos jelentőségű védett területek Helyi jelent. védett érték
NATURA 2000 területek
Természeti területek Kunhalmok
Hevesi Füves Puszták TK Erdőtelki Égerláp TT Erdőtelki Arborétum TT Öreg kocsányos tölgy, Kisköre Hevesi sík HUBN 10004 Nagy-Hanyi HUBN 20037 Nagy-fertő-Gulya-gyep-Hamvajárás szikes pusztái HUBN 20040 Pélyi szikesek HUBN 20041 Kihirdetés előtt Kataszterezésük folyamatban
8625 ha 19 ha 6 ha 77339 ha 149 ha 1829 ha 2779 ha
Természeti viszonyok jellemzése Vizek, vizes élőhelyek
Természetvédelmi szempontból a táj egyik szomorú jellegzetessége az erős csatornázottságból fakadó gyors vízelvezetés. A Hevesi Füves Puszták TK területén található jelentősebb természetes vizes élőhelyek a csak foltokban fellelhető időszakos vízborítású mocsarak, illetve fertők. Ezek a téli-tavaszi csapadékmennyiségtő1 függően tavasz végére szinte teljesen kiszáradnak. A legégetőbb probléma ezen élőhelyek vízutánpótlásának megoldása. A már meglévő pélyi Ludas élőhely rekonstrukció I-es ütem árasztása biztosított. 2004 évben elkészültek a II-es ütem kivitelezési munkálatai is. A Pélyi-szikesek tömb területén, a Bútelki csatorna mellett húzódó mozaikos fertők csatornába vezető árkai részben betemetésre kerültek, lehetővé téve a vízvisszatartást.
elárasztott terület a pélyi Ludasban
110
Nyílt növénytársulások (füves élő helyek)
A Dél-Hevesi Tájegység legjelentősebb élőhelyeit a füves élő helyek jelentik, mely a Tájvédelmi Körzet kialakítását is indokolta. A Hevesi-sík vegetációja a növényföldrajzi értelemben vett tiszántúli szikesek növényzetével rokonítható. A terület szervesen illeszkedik a Tiszától nyugatra elhelyezkedő „puszták" sorozatába (Tápióvidék - Jászság - Hevesi-sík - Borsodi-Mezőség), melyek közös jellemzője a folyószabályozásokat követő másodlagos szikesedés, illetve a gyepterületek fragmentálódása.
bárányparéj
koloncos legyezőfű
A térségben 43 természetes növénytársulás mutatható ki, melyek közül országos szinten 2 kipusztulással veszélyeztetett, 5 aktuálisan, 31 potenciálisan veszélyeztetett, míg 5 nem veszélyeztetett. Az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelvén (Habitats Directive) belül 9 olyan élőhely található, amely megfeleltethető egyes regionálisan előforduló társulásokkal. Legnagyobb kiterjedésben a sziki- illetve löszgyepek találhatók meg, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítottak. Mára az extenzív állattartás jelentősen visszaesett, mely a gyeptársulások megjelenésén is nyomon követhető. Sajátos gondot okoz egyes adventív növényfajok feldúsulása is. Legelő-területeken helyenként a keskenylevelű ezüstfa sarjai okoznak jelentős károkat (pl. Pélyi szikesek). Lokálisan nagy gondot jelent a náddal „fertőzött" szikes puszták rekonstrukciója, mely a védett területek közül a leginkább érintett Hamvajárás területén indult meg. Viszont az is megemlíthető, hogy más, országos szinten igen elterjedt adventív fajok (pl. selyemkóró, aranyvessző fajok) - valószínűleg a talaj szikessége, erős kötöttsége miatt - csak szórványosan jelentkeznek.
Erdők és egyéb fás vegetáció
A térség erdősültsége igen alacsony (5% alatti). Az itt található erdőket jórészt középkorú és fiatal állományok alkotják. Az állományalkotó fajok közül legjelentősebb a kocsányos tölgy, akác, kőris és nemesnyár. Az erdők cserjeszintje rendkívül gyengén fejlett, legtöbb esetben néhány feketebodza, vadrózsa és keskenylevelű ezüstfa alkotja.
111
Ezen a fátlan területen minden fa megjelenése új életteret, fészkelési lehetőséget, pihenőhelyet teremt, így védelmet és gondos elbírálást érdemel. A tájidegen fafajok, így a bálványfa, gyalogakác, valamint a keskenylevelű ezüstfa térnyerése egyes területeken jelentős (Pélyi szikesek tömb) mértékű. Az egész térségre jellemző az erdőfoltok és fasorok illegális letermelése. A felsorolt problémák orvoslására egyrészt évek óta folytatott kezelési feladat az ezüstfa gyepterületekről való visszaszorítása, valamint a komplex élőhely-fejlesztési munkák részeként végzett erdőfelújítás. Az illegális fakitermelés visszaszorítására a folyamatos, állandó őrszolgálat és a rendőrséggel közös területbejárás nyújthat lehetőséget.
Szántók
A tájegység szántóinak túlnyomó részén hagyományos technológiájú extenzív-félintenzív termesztés folyik. A természetvédelmi szempontból kedvező növények (lucerna, kalászosok, stb.) termesztésének területaránya megfelelő. A kemikáliák használata az országos átlagszint alatti mértékű. Bizonyos területeken (Magas-határ tömb) a szántóföldi növénytermesztés nagyfokú intenzifikációja tapasztalható, melynek kedvezőtlen természeti hatásai a fészkelő madárfajok monitoring jellegű állományvizsgálatai alapján is tetten érhetőek.
Ornitológiai felmérésekre vonatkozó adatok 2005-ben
A tájegység legfontosabb természeti értékét annak madárvilága jelenti, erre vonatkozóan mind a területi, mind pedig a faj- és állományviszonyokra naprakész információk állnak rendelkezésre. A térség különleges értékét jelenti az itt költő kerecsen sólyom és parlagi sas állomány. 2005ben 6 pár kerecsen kezdett költéshez. A fészkek közül 5 található védett területen.
kerecsen sólyom
parlagi sas
2005-ben 9 pár parlagi sas foglalt fészkelő helyet. Mindkét faj esetében továbbra is a területek zavartsága, valamint az illegális fakitermelés jelenti a legjelentősebb veszélyeztető tényezőt.
112
Az év során 3 hamvas rétihéja fészek került elő. A fészkelő párok többsége sikeresen röpítette fiókáit.
hamvas rétihéja
kék vércse fiókák
A tájegység további fontos madártani értéke a kék vércse. 2005-ben a déli 30 ezer ha-os reprezentatív területegységen 25 pár költését regisztrálták, a tájegység teljes területén pedig 45 pár költését jegyezték fel. A tradicionális őszi gyülekező helyen 2005-ben 800 példány éjszakázott. A szinkronszámlálások szerint a térségben jelenleg 14 túzok példány él, ami a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát jelent. Hevesvezekény határában 1 költést regisztráltak 2005-ben. Fontos előrelépés, hogy 2002-ben bevezetésre került a Hevesi-sík túzokállományának védelmét szolgáló agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer.
túzok
szalakóta
Az évek óta futó program során mesterséges odúk kihelyezésével segítjük a szalakóták szaporodását. Már több mint 200 odú került kihelyezésre, ezek folyamatos cseréje évről-évre feladatot jelent. A faj állománya stabil, 2005-ben 44 pár költött mesterséges odúban. 2005-ben is felmérésre kerültek az ugartyúk tradicionális élőhely állományai. Ennek során a tájegység déli régiójában 4 pár költését sikerült regisztrálni.
113
A Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területünkre eső területeinek ismertetése, jellemzése Hortobágyi Nemzeti Park
A Nemzeti Park összes területének közel 15%-a négy illetékességi területünkön lévő településre esik, melyek Karcag, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred külterületeit érinti összesen 12.219 ha nagyságban. A nyárra kiaszott szikes puszta láttán talán meglepő, hogy e táj arculatát döntően a vizek formálták. A területen 20-30 ezer évvel ezelőtt a Tisza vette át az uralmat, felvéve mai lefutási irányát. Ettől kezdve a folyó több-kevesebb rendszerességgel érkező áradásai határozták meg a táj sorsát. A Hortobágy az elmúlt néhány tízezer évben egy többé-kevésbé fátlan, később különböző mértékben szikesedő, dél felé lejtő, lapos hordalékkúp-végződés, melyet alacsony fekvése miatt időszakos áradások - legmagasabb hátjait kivéve - viszonylag rendszeresen érintettek. A Hortobágy tehát nagyon is különös füves puszta, mert végig magas talajvizű maradt időszakos felszíni elöntésekkel és áradásokkal. A füves puszta fennmaradásában az Európában egyedülálló kiterjedésű, folyamatosan meglévő szikesedés mellett a természetes, vadon élő nagyemlős csordák rágása-taposása is jelentős szerepet játszott akkor, amikor a kontinens nagy részén az eljegesedés után, a földtörténeti jelenkorban gyors tempójú beerdősödés indult meg. Utóbbiak szerepét a földműves, majd félnomád-nomád pásztorkodó kultúrák megjelenésével egyre inkább a háziállatok nyájai-gulyái vették át. A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő szikes talaj-előfordulása, mely sokszínű mozaikosságban jelenik meg. A hortobágyi pusztáknak a nemzeti parkba eső része már a kezdetektől fogva jelentős nemzetközi elismerést élvezett, egésze bioszféra rezervátum lett, később felvételt nyert a nemzetközileg is elismert vízimadár élőhelyek sorába (Ramsari egyezmény), 1999 december elsejétől pedig az UNESCO által adományozott, a "Világörökség része" megtisztelő címet is elnyerte. A bizottság értékelése szerint a magyar Puszta máig fennmaradt kiemelkedő példája a több évezrede folyó tradicionális földhasználatnak, amely tartós együttélést tett lehetővé ember és természet között.
114
Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet
A Közép-Tisza-Jászság természetvédelmi tájegységben a legnagyobb kiterjedésű országos jelentőségű védett természeti terület, amely jelenleg csak a Tisza hullámterére korlátozódik. Kiterjedése 8785 ha, a folyó Kisköre-Tiszaug közötti szakaszán. A tájvédelmi körzet határai megegyeznek a Tisza árvízvédelmi töltéseivel. Jelentős azoknak az értékes természeti területeknek a száma, amelyek annak idején kimaradtak a kijelölésből, pedig a sérülékeny ökológiai rendszerek szerves részét képezik és esetenként kiemelkedő a jelentőségük, akár mint átmeneti vagy állandó madár-élőhelyek, akár mint az ártéri ökoszisztémák maradványai. Ilyen területek az egyes ármentesített oldalon lévő holtágak, löszpuszta-gyep maradványok, természetes morotvák elmocsarasodott medrei, szikes puszták.
A jövőben kívánatos lenne a Közép-Tiszavidék földrajzi értelemben vett teljes területének a tájszintű rehabilitációja. Ebbe bele értendő a Nagykunság, a Jászság és a Tiszazug mozaikosan fennmaradt igen értékes természeti területeiből képzett ökológiai hálózata, melynek központi összekapcsoló része a Tisza-mente lehetne.
Jászsági Tájvédelmi Körzet - tervezett
Megközelítőleg három éve folyik a jászsági természeti területek felmérése és az értékesebb területekre vonatkozó védetté nyilvánítási javaslat kidolgozása. A jelenlegi állapot alapján több mint 13.000 ha természeti terület védetté nyilvánítása szerepel a javaslatban. A védelemre tervezett területek nagy része gyep. Sajnos a sok tekintetben igen specifikus jászsági gyepek az utóbbi évekre egyre fogyatkoznak. Általánosan jellemző a legelők felszántása, vagy sávos elszántása legtöbbször teljes egészében funkciómentesen. Az ilyen felszántott gyepek egy-két év sikertelen próbálkozást követően parlagon maradnak, és gyomokkal fertőzik a környező területeket is. A védetté nyilvánítás során az elsődleges cél az volt, hogy a természeti területek között, ahol csak lehetséges, kapcsolatot létesüljön. Az így megvalósuló hálózat központi tengelye a Zagyva folyó lenne. Az eljárás során nehezen leküzdhető problémát jelent, hogy nagymértékű a terület tulajdonjogi felaprózottsága, valamint nem hagyható figyelmen kívül a vadásztársaságok és erdőgazdálkodók ellenérdekeltsége.
115
A területek jellemzése
Az időjárás és a folyók vízállása tekintetében 2005 az átlagostól jelentősen hűvösebb és csapadékosabb évként jellemezhető. Az enyhe télelőt követően a január közepétől beköszöntött nagyon hideg és havas időjárás egészen március végéig eltartott. A holtágakon kialakult jégpáncél csak március végére olvadt el teljesen. Január végén és februárban a folyókon is tartós jégborítás alakult ki. A Tiszán a tavaszi (április-május) levonult nagyobb árvízen kívül, mely során 8 napig volt harmadfokú az árvízi készültség, a csapadékban gazdag nyár folyamán több kisebb árvíz is levonult. Ennek következtében a holtágak és kubikok vízszintje egész évben kielégítő volt. A folyók vízszintje nyár végéig ingadozó és viszonylag magas volt. A magas vízállás miatt a hullámtéri területek zömén nem lehetett közlekedni június végéig, ami biztosította a zavarás-érzékeny fajok biztonságos költését. Az elhúzódó tél miatt a vegetációs időszak kis elmaradásba került, a nyár pedig a megszokottnál jóval csapadékosabb és hűvösebb volt. Ezzel szemben az őszi hónapok (szeptember-november) időjárása kiegyensúlyozott, a szokásosnál jóval melegebb és szárazabb volt. A vegetációs időszak az átlagoshoz viszonyított kb. 10 napos késése és a zord tavaszi időjárás kedvezőtlen hatással volt számos természeti értékre.
Gyepek
A Tájegység területén továbbra sem kielégítő a gyepek kezelése (legeltetés, kaszálás). A 2005-ös csapadékos, bő fűhozamú évben több kaszáló maradt kezeletlenül. A mentett területek rétjellegű gyeptársulásaiban az elmúlt években tapasztalt jelentős gyomosodás a kedvező csapadék-viszonyok hatására jelentősen csökkent. Ez a fűfélék, főleg az ecsetpázsit előretörésének köszönhető, amely az utóbbi szélsőségesen száraz évek során erősen visszaszorult. Ezzel szemben a Tisza hullámterében soha nem tapasztalt mértékben terjednek az inváziós adventív növényfajok. A gyalogakác és a selyemkóró már a gátak oldalában is igen nagy területeken képez homogén állományokat. A hullámtérben a süntök előrenyomulása igen szembetűnő, ami a nádasok és a ritkább erdők természeti állapotát rontja. A hosszan elhúzódó árhullám a gyalogakác visszaszorulásához vezetett, viszont az augusztusi árhullám nehezítette a hullámtéri gyepek karbantartását.
Erdők
Továbbra is gondot jelentett az aranyfarú pille és a gyapjaspille évek óta tartó kártétele, bár az év során csökkenő tendenciát mutatott. Mindkét fent említett károsító ellen vegyszeres védekezést is alkalmaztak, ami természetvédelmi szempontból számos problémát vetett fel. A vegyszeres védekezés korlátok között tartása és a természeti károk minimalizálása tekintetében kifejezetten hátrányosnak bizonyult a természetvédelmi kezelői és hatósági jogkör különválasztása. A védett természeti területen lévő ipari faültetvények nagy területeken érték el a vágásérett kort.
116
Vizes élőhelyek, szentély-típusú Holtágak
A holtágak vízellátása az egész év folyamán megfelelőnek bizonyult. A horgászat okozta terhelés továbbra is gondot jelentett. A tavasz folyamán történt áradás során a Tisza hullámterében található szentély jellegű holtágak friss vízzel töltődtek fel. Ezeken a holtágakon az előző években történt kiszáradás közeli állapot után visszaszoruló tündérrózsa állományok ismét elérték régi kiterjedésüket. Ezzel szemben jelentősen csökkent a sulyom mennyisége, amely az elmúlt években nagymértékben szaporodott el.
Szikes tavak Cserkei-fertő: A korábbi gémtelep környékén nem engedélyezett a nádvágás. A légi járműről történt ellenőrzés során 128 pár nagykócsag fészkelését regisztrálták. Csépai-fertő: A korábbi gémtelepeken a nádvágás nem engedélyezett, csak a fertő szegélyében. Tavaszi és nyári időszakban nem volt víz a fertőben, így augusztusra teljesen kiszáradt a meder. 2005-ben gémtelep nem alakult ki a fertőn. Tavaszi légi úton történő bejárás idején a levágott nád helyén egy 120 páras dankasirály telep kezdett kialakulni. A későbbi ellenőrzés során - mivel a nád teljesen ránőtt a fészkekre, azokat a sirályok elhagyták - mindössze 3 pár riasztott. Csukás-fertő: A fertőn a korábbi éveknek megfelelően két nádvágó egység vágta a nádat. A fertőben a sok csapadék miatt egész évben volt víz, ami lehetővé tette a 24 páras nagykócsag telep kialakulását. Tiszasasi-fertő: 2005-ben nem tapasztaltak költést a területen. Kungyalui-, Tiszainokai-, Tiszaföldvári-szikestavak főként a kétéltű fajoknak nyújtottak optimális szaporodóhelyet, madarak fészkelését nem tapasztalták.
117
Növénytani és állattani jellemzők
Azon fajokat szerepeltetjük, amelyek új előfordulásnak számítanak, vagy egy ismert állományban következett be jelentős változás. A Felső-Jászság esetében a 2005-ös évben jelentős volt a védett növények állományfelmérése, azonban az adatok számítógépes feldolgozása várhatóan 2006. első félévében fog megtörténni. A felmérés során számos új előfordulási adata lett ismert pl. a macskaherének, pettyegetett őszirózsának, korcs nősziromnak, stb. amiket itt nem ismertetünk.
Tavaszi hérics Kunsági bükköny Sziki kocsord Kornistárnics
Szennyes ínfű Biebersteingyújtoványfű Tisza-parti margitvirág
Sáfrányos imola
Budai imola Nyári tőzike Tallós nőszőfű
Jászberény, Fecske-dűlőút 50 pld. A korábbi lelőhelyén (Csépa, Gyovai-Holt-Tisza parti zónája) Vicia biennis 2005-ben nem találtuk meg a növényt. Besenyszögön a jászladány felé vezető út bal oldalán Peucedanum officinale legalább 500 töves állománya van, amelyet helyi védelemre javasoltunk. A Szandai-réten a csapadékosabb nyár ellenére ebben az Gentiana pneumonanthe évben mindössze 124 tövet számoltunk meg. Kétpó-Csugar vasút mentén (többszáz tő). A vasút korszerűsítése miatt a kivitelezéssel érintett oldalon lévő Ajuga laxmannii állomány nagy része a kivitelezéssel nem érintett, másik oldali mezsgyébe lett áttelepítve. Kétpó-Csugar vasút mentén (több száz tő), Mezőtúr Linaria biebersteinii várostanya környéki feltört gyep (40 tő). A KÖTIVIZIG töltéskarbantartás miatt a virágzás közepén Leucanthemum szeptemberben Szolnoktól délre mindkét parton végig serotinum kaszálta az állományt. Kunszentmárton az ipari park előtt lévő állomány a betárcsázást meglehetősen megsínylette mintegy 5-600 tő Centaurea solstitialis virított 2005-ben. Nagykunsági-főcsatorna töltése, Kengyel (30 tő), Túrkeve fehértói rész (300 tő). Centaurea sadleriana Tisza védtöltésein, a Szigetmajori-gyep fölötti töltésszakasz (30-40 tő), Kétpó-Csugar vasút mentén (több ezer tő). A faj a tavaszi árvíz miatt a hullámtéren kisebb állományban, Leucojum aestivum később virágzott. Nagyrév alatti állományból, feltehetően az árvíz miatt 2005Epipactis tallosi ben mindössze egyetlen tövet találtunk.
sziki kocsord
Adonis vernalis
szennyes ínfű
118
budai imola
A következőkben azon állatfajokról teszünk említést, melyek fokozottan védettek, telepesen fészkelők, vagy állományukban jelentős változás következett be, illetve amennyiben előfordulásuk most lett bizonyítva a területről. Természetvédelmi szempontból jelentős gerinces állatfajok Halak Angolna
Anguilla anguilla
Balin
Aspius aspius
Garda
Pelecus cultratus
Márna
Barbus barbus
Szivárványos ökle
Rhodeus sericeus
Réti csík
Misgurnus fossilis
Vágó csík
Cobitis elongatoides
Fekete törpeharcsa
Ameiurus melas
Széles durbincs Selymes durbincs
Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetser
Kősüllő
Sander volgensis
Magyar bucó
Zingel zingel
Amurgéb
Perccottus glehni
Tarka géb
Proterorhinus marmoratus
2005-ben a Mámai-Holt-Tiszából került elő egy példánya.. A Tiszában mérsékelt gyakoriságú faj a holtágakban ritka, stabil az állománya (Annex II, V.). Nagyrév és Tiszakécske térségében találkoztunk a fajjal. A Milléren is sikerült fognunk 2 fiatal egyedet. Ritka faj a Tiszában, 2005-ben Nagyrév térségéből van egy adatunk, a halászok zsákmányából került elő (Annex II. V.). A Tisza főmedrében szórványosan előfordul, Nagykörűről van a fajról adatunk (ANnex V.). A Zagyvában Jászfelsőszentgyörgynél és a Milléren stabil egyedszámú populációit találtuk a fajnak (Annex II). A Csukás-fertő lefolyó csatornájában találkoztunk a fajjal. A Zagyvában Jászfelsőszentgyörgynél stabil állományát találtuk (Annex II.). A Milléren, a Kakat-eren és a Villogó-főcsatornán egyaránt megtaláltuk a fajt, továbbá Kőtelek és Tiszaug között a Tiszából is több pontról megkerült. A főágban mérsékelten gyakori, 2005-ben Martfűnél találkoztunk a fajjal (Annex II, IV.). A Tiszában ritka, Tiszainokáról és Nagykörűről van egy-egy adatunk előfrodulásáról (Annex II. V.). Ritka veszélyeztetett faj, a Tiszából 2005-ben csak Nagykörű térségéből van adatunk előfordulásáról. 2005-ben a faj előkerült 4 alkalommal is, Nagykörű, Martfű, Nagyrév és Tiszainoka térségéből, 3 adat a halászok, 1 adat horgásztól származik. (Annex II. V.) Invazív, adventív faunaelem a Kakat-éren és a Villogófőcsatornán is megtaláltuk. 2005-ben a Milléren stabil állományát találtuk a fajnak.
szivárványos ökle
tarka géb
119
Kétéltűek Barna ásóbéka
Pelobates fuscus
Erdei béka
Rana dalmatina
2005-ben Cserkeszőlőnél egy vízálláson sikerült megfigyelnünk.. A Tisza védtöltésén Csongrádnál és Újszásznál a Göbölyöslaposon találkoztunk vele.
Hüllők
Mocsári teknős
Emys orbicularis
A Cserkei- és Csépai-fertőn továbbra is stabil állománya él a fajnak. Lenner Ádám és munkatársai 13 egyedet jelöltek meg a Zagyva hullámterében.
mocsári teknős
Madarak Kárókatona
Phalacrocorax carbo
Nagy kócsag
Egretta alba
Szürke gém
Ardea cinerea
Vörös gém
Ardea purpurea
Fekete gólya
Ciconia nigra
Fehér gólya
Ciconia ciconia
Bütykös hattyú
Cygnus olor
Nyári lúd
Anser anser
Cigányréce
Aythya nyroca
Barna kánya
Milvus migrans
Vörös kánya
Milvus milvus
Rétisas
Haliaeettus albicilla
Tiszasas 120 pár, a pélyi állomány a hosszan elhúzódó árvíz miatt nem lett felmérve. ↑? Báboczkai-halastó 4 pár, Cibaki-Holt-Tisza 70 pár, Cserkeifertő: 128 pár, Csukás-fertő 24 pár. Összesen: 226 pár. ↔ Óballa 45 pár, Tiszasas 68 pár, a pélyi állomány a hosszan elhúzódó árvíz miatt nem lett felmérve. Összesen: 113 pár ↔? Cibaki-Holt-Tisza 20 pár, Cserkei-Fertő 10 pár. Összesen: 30 pár. ↓ Revírek és ismert fészkek: Kisköre (1), Pély (1), Rákócziújfalu (1), Nagykörű (1), Tiszapüspöki (1), Vezseny (1), Nagyrév (1), Tiszainoka (1), Tiszakécske (1), Tiszaug (2), Tiszasas (1), Csongrád (2), Csépa (1), Cibakháza (1). Összesen: 16 pár. ↑ Állománya jelentősen csökkent. Lásd a mellékelt táblázatot. Összesen 79 pár. ↓ Mámai-Holt-Tisza 4 pár, Cserkei-fertő 2 pár, Kengyeli halastó 3 pár, Sóskúti halastó 1 pár, Homori halastó 1 pár, Tamásháti halastó 2 pár, Kanyari halastó 7 pár. Összesen: 20 pár. ↑ Cserkei-fertő 3 pár. Összesen: 3 pár. ↔ Túrkeve (4), Kengyel (2), Cserkeszőlő (2), Cibakháza (5). Összesen: 13 pár. ↓ Pély (1), Tiszasüly (1), Törökszentmiklós (1), Vezseny (1), Nagyrév (1), Tiszakécske (2),Tiszasas (1).Összesen: 8 pár. ↑ Február-márciusban a jásziványi telelőhelyen 1 pld. Pély (1), Törökszentmiklós (1), Nagyrév (1), Tiszasas (1), Mesterszállás (1), Csongrád (KNPI) (1). Minden pár sikeresen repített, de a nagy árvíz miatt a fiókák számát nem minden esetben tudtuk megállapítani. További egy lehetséges revír Szolnok térségében. Összesen: 6 pár. ↔
120
Fakó rétihéja Hamvas rétihéja
Parlagi sas Halászsas
Kék vércse
Kerecsensólyom Haris Túzok Gulipán Füleskuvik Réti fülesbagoly
Szalakóta
Partifecske Csonttollú Halvány geze Kis őrgébics Vetési varjú
bakcsó
Szeptemberben 2 öreg hím pld. Fordult elő a Borsóhalmilegelőn, Jászberényben. Pusztamonostor (3), Jászapáti (1), Besenyszög (1). 2 esetben a Circus pygargus fészkek körbe lettek kerítve. Sikeres költés 4 esetbe. Összesen: 5 pár. ↑ Jászágó (1), Jászdózsa (2), Jászberény (1), Jásztelek (1), Aquila heliaca Jánoshida (1), Jászladány (1), Besenyszög (2), Tiszabura (1). Sikeresen kirepült fiókák száma: 10. Összesen: 10 pár. ↑ 2005.04.04. Besenyszög, Palotás, 2005.09.14. Pandion haliaetus Jászalsószentgyörgy, Bogárzó. Jászsági állománya 50-60 pár. A jászboldogházi telep fáinak nagy részét kivágták, itt csak kevés pár költött. Jászberény, Falco vespertinus Borsóhalmi-legelő: műfészektelepben költöttek. Öszi gyülekezés: Újszász, Tápió: max. 1620 pld., Tószeg max. 170 pld. Összesen: 50-60 pár. ↔? Jászágó (1), J.árokszállás (1), Jászberény (1), J.jákóhalma (1), Jásztelek (1), Alattyán (1), Jászboldogháza (2), Jászkisér (1), Falco cherrug Jászivány (1), Besenyszög (1), Tiszabura (1), Martfű (1), Kunszentmárton (1), Túrkeve (2). Összesen: 16 pár. ↑ Crex crex Tiszajenő (5), Tiszapüspöki (1). Összesen 6 pár. ↑ Otis tarda Túrkeve Fehértó 07.04 3 pld. Belvízen 3 pár költött Jászboldogháza, Újszász és Alattyán Recurvirostra avosetta térségében. Otus scops Jászboldogháza 1 pár. Összesen: 1 pár. ↑ Jászberény 1 pár, Jászboldogháza 1 pár, Szolnok 1 pár. Asio otus Jelentősebb gyülekezőhelyek: Jásztelek max. 40 pld., Pély 2 pld. Összesen: 3 pár. ↑ Jászágó (4), J.árokszállás (2), Jászberény (15), J.jákóhalma (2), J.telek (1), J.apáti (6), J.ivány (3), Jászkisér (3), Alattyán (6), Coracias garrulus Jánoshida (3), Jászlsószentgyörgy (2), Jászboldogháza (8), Újszász (3), Besenyszög (2), Túrkeve (6). A párok zöme mesterséges odúban költött. Összesen: 66 pár. ↑ Riparia riparia A Tisza-menti állomány: 2585 pár. ↑ A tavalyi invázió eredményeként előfordult január-februárban, Bombycilla garrulus kisebb vonulása volt mrgfigyelhető márciusban. Hippolais pallida Ismert revírek: Nagyrév 4, Tiszakécske 2, Tiszaug 1. Tiszazug 10 bemért revír., az Észak-Jászság állománya 140-150 Lanius minor pár (123 pár lett bemérve). Jászberény 32 pár, Jászboldogháza 125 + 80 pár, Újszász 18 pár, Corvus frugilegus Szolnok 15 pár. Összesen: 270 pár. ↑ Circus macrourus
parti fecske
121
fekete gólya
Emlősök Európai hód
Citellus citellus
Nyuszt
Martes martes
Novemberben újabb 7 egyedet telepítettek a hullámtéri holtágakba. A Gói-tónál megtelepedett hódcsalád nyomait megtaláltuk. 2005. 08. 30-án találtunk a Cserkei-fertőn egy elpusztult példányt.
hód
hód-viszatelepítés
122
Természetvédelmi területek Kecskeri Puszta Természetvédelmi Terület
A hajdan nagy kiterjedésű, mocsarakkal tarkított nagykunsági puszták utolsó maradványai és az itt kialakult élővilág védelme érdekében 1993-ban 1.226 ha-on nyilvánították védetté. Karcag külterületének nyugati részén helyezkedik el, a régi 4. sz. főúttól északnyugatra, egészen a város közigazgatási határának nyugati széléig. A védett terület egy nagy tömbből és két kisebb területből áll, tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok (legeltetés, kisszerszámos halászat) alkalmazásával tegye lehetővé a régióra jellemző növény- és állatfajok megőrzését.
Zádor-híd és környéke Természetvédelmi Terület
Noha vizes élőhelyek itt már csak elvétve találhatók, az árvízszabályozások előtt a szeszélyes Zádor-ér táplálta vízzel a térség mocsarait. A közlekedés biztosítása állandó nehézséget jelentett, ezért 1804-ben Karcag elöljárói szükségesnek látták, hogy a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett állandó kőhidat állítsanak, mely az év minden szakában lehetővé teszi az átjárást. A jelenleg is álló híd alapkövét 1806 november 27-én rakták le, és 1809-ben adták át a forgalomnak. A híd eredetileg kilenc lyukú volt, és mintaként szolgált az 1833-ban elkészült hortobágyi kőhídhoz. A Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 1830-as áradás elsodorta két-két szélső pillérjét. Az újjáépítést követően nyerte el mai ötlyukú formáját. Az állandó vizek azóta eltűntek, s napjainkban már meglepő látvány ez a "partravetett híd". A Karcag várostól északkeletre, a régi Pest-Szolnok-Debrecen postaút mentén található műemlék Zádor-hidat és a környező szikes pusztát 71,5 ha-os kiterjedésben 1976-ban nyilvánították védetté. A terület védetté nyílvánításának célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentős híd megóvása, hanem a jellemző hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történő bemutatása is.
123
Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület
Az arborétum alapjait az a 1867-ben létesített 2 ha-os sétakert vetette meg, amelyet a vidék őshonos fáival telepítettek be. Ennek előtte sem lehetett azonban fátlan a terület, hiszen az itt húzódó hajdani Tisza-medret fűz-nyár, illetve tölgy-kőris ligeterdők kísérték. Egy-két idős egyed még ma is ezeknek az emlékét őrzi. A sétakert anyagát a hazánkban őshonos fák és cserjék mellett távolabbi tájak növénykülönlegességeivel is gazdagították, s területét fokozatosan bővítették. A második világháború súlyos károkat okozott a gyűjteményben. Előbb egy 9 ha-os része, majd 1958-ban az egész terület „természetvédelmi rendeltetésű erdőrészlet” besorolást kapott, s jelentős új telepítésekre is sor került. 1976-ban 20 ha-nyi részét természetvédelmi területté nyilvánították.
Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület
Tiszakürtön a két Bolza-generáció az évtizedek során neves parkot formált az egykori ártéri erdő szép, idős fáinak meghagyásával, kibontásával, illetve részben külföldről hozott fák és cserjék ültetésével. Az arborétum fő vonalait úgy alakították ki, hogy a külhonos növények, a kertészeti változatok szín- és formagazdag csoportjai, szoliterei a kocsányos tölgy uralta állomány szegélyére, előterébe kerültek. Az őshonos és telepített növényzet látképi egységet alkot. Az arborétum a Tisza-gát mentén fekszik. A talajvíz a növények számára könnyen elérhető és kedvező a nyári félévi hőösszeg is. Ezeknek köszönhető, hogy a Tisza egykori árterületén kialakult öntéstalajon a növények kiválóan növekednek. Az arborétum alapállományát adó természetes, illetve természetes összetételű erdő fő fajai a kocsányos tölgy, a pannon kőris és a mezei juhar. Területe mintegy 60 ha.
124
NATURA 2000
2005 év folyamán sor került a Natura 2000 területek kihirdetésére. A Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet tartalmazza. A Natura 2000 hálózat helyrajzi számos kihirdetése megtörtént a Magyar Közlöny 80. számában (2005. VI. 16.) megjelent közleményben. Ez a jogszabályi változás megteremtette a lehetőséget a Natura 2000 hálózatba tartozó területek megóvására, bár a jogszabály érvényesítése csak akkor lehet teljes, ha megtörténik a Natura 2000 területek helyrajzi számainak rendeletként történő kihirdetése is. A Hortobágyi Nemzeti Park illetékességi területünkre eső kijelölt területei a következőek:
Különleges madárvédelmi területek Elnevezés
Területkód
Hortobágy
HUHN10002
Bihar
HUHN10003
Közép-Tisza
HUHN10004
Jászság
HUHN10005
125
Érintett települések területünkön Abádszalók, Karcag, Kisköre, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszanána, Tiszaörs, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred Karcag Besenyszög, Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Fegyvernek, Kisköre, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabő, T.bura, T.földvár, T.jenő, T.kürt, T.püspöki, T.roff, T.sas, T.süly, T.ug, T.várkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászjákóhalma, Jásztelek
Különleges természetmegőrzési területek Elnevezés
Területkód
Pusztamizsei erdő
HUHN20079
Érintett települések területünkön Jánoshida, Jásztelek
Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek Elnevezés
Területkód
Alattyáni berki erdő Alsó-Zagyva hullámtere Aranyosi legelő Borsóhalmi legelő Csépa-szelevényi gyepek Cserkei Nagy-fertő Hegyesbor
HUHN20074 HUHN20089 HUHN20138 HUHN20076 HUHN20154 HUHN20155 HUHN20146
Hortobágy
HUHN20002
Jászapáti-Jászkiséri szikesek Jászfényszarui erdő Jászsági Zagyva ártér Kecskeri puszta és környéke Kenderesi legelő
HUHN20085 HUHN20077 HUHN20078 HUHN20145 HUHN20144
Közép-Tisza
HUHN20015
Érintett települések területünkön Alattyán, Jánoshida Szolnok Abádszalók Jászberény, Jászjákóhalma Szelevény Cserkeszőlő Karcag Karcag, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaigar Jászapáti, Jászivány, Jászkisér Jászfényszaru Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras Kenderes Besenyszög, Cibakháza, Csépa, Fegyvernek, Kisköre, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabő, T.bura, T.földvár, T.inoka, T.jenő, T.kürt, T.püspöki, T.roff, T.sas, T.süly, T.ug, T.várkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny
Kunszentmárton, Bábockailegelő Mezőtúri Szandazugi-legelő Pásztói-legelő Szalóki Nagy-fertő Szelevényi tó-köz Tiszaigar-Tiszaörsi Körtvélyes Tiszakürti-Tiszainokai gyepek Tiszasasi Láp-legelő
HUHN20152
Kunszentmárton, Öcsöd
HUHN20149 HUHN20148 HUHN20139 HUHN20153 HUHN20141 HUHN20158 HUHN20156
Tisza-tó
HUHN20003
Tiszaugi Körtvélyes és Bokros
HUHN20157
Újszász-Jászboldogházi gyepek
HUHN20081
Úrbéri-legelő
HUHN20140
Mezőtúr Túrkeve Abádszalók Szelevény Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre Tiszainoka, Tiszakürt Tiszasas Abádszalók, Kisköre, Poroszló, Sarud, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszanána, Újlőrincfalva Tiszakürt, Tiszaug Jászboldogháza, Szászberek, Újszász Abádszalók, Tiszaderzs
126
127
A Tisza-tó A Tisza-tó kialakulása
A Tisza-tó - Kiskörei tározó - területe az 1960-as évek elejéig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galéria erdők váltakoztak üde fás legelőkkel, kaszálókkal, holt-ágakkal, morotvákkal, és gyümölcsösökkel. A Tisza-tó, mint a Kárpát medence legnagyobb mesterségesen létrehozott vízterülete 1973ban lett üzembe helyezve. Építését három duzzasztási szint mellett tervezték megvalósítani. Az első ütemű mederduzzasztás után a második ütemre tervezett vízszint a jelenlegi duzzasztási szintnek felel meg. Ezen mai, un. közbenső állapot következménye, hogy a tározón belül szárazulatok, - erdők, volt kaszálók - és különböző mélységű vízterek váltják egymást. Természetvédelmi szempontból így jött létre az a kedvező állapot, ahol a tervezett víztározón belül új élőhelyek alakultak ki erdővel borított szigetek, mocsár rétek, mocsarak és különböző mélységű vízterek váltakozásával. A Tisza-tó területe 12700 ha, amelynek napjainkra 55-56 %-át borítja növényzet az ideálisnak mondható 43-45 % helyett. A növényzet térhódítása az utóbbi években felgyorsult, ezért a tározón belüli növényzetszabályozás halélettani és vízminőség védelmi szempontból is szükségszerű és fontos.
A 2048/1993. (XI.18.) Korm. határozat a Tisza-tó hasznosítását 20 éves távlatban szabályozta. A határozatban foglalt többcélú hasznosítás megvalósításának egyik feltétele a növényzetszabályozás.
128
A Tisza-tó védett területei
A Tisza-tó 12700 ha-os területéből 6184 ha a védett terület. Kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. A védett terület két részből áll: a 33-as közúttól északra fekvő 2500 ha-os madárrezervátum, valamint a közúttól délre eső, az öko-turizmus számára kijelölt 3500 ha-os bemutató terület. Mindkét terület a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A védett területek használatával kapcsolatos korlátozások
A védett területeken belül az un. bemutató útvonalakon szabad közlekedni. Túravezető segítsége ajánlott. Előfordulhat közlekedési korlátozás egy-egy fokozottan védett faj fészkelése esetén, erre azonban eddig csak egy alkalommal került sor. A tó területén két helyen épült, illetve épül bemutató út. 2005-ben került átadásra Poroszló térségében egy vízről elérhető, 1500 méter hosszú, a vízi világot bemutató donga út két madármegfigyelővel és egy kilátóval. Megépült egy kilátó az Ó-Halászi holt-ág mellett is. Az elmúlt évben kezdődött el és 2007-ben fejeződik be egy olyan 2500 m-es szárazföldi bemutató út kialakítása, ahol pihentető erdei séta keretében ismerhető meg az ártéri erdők és a vizek gazdag élővilága. A sétaút a tiszafüredi Szabics kikötő területéről közelíthető meg.
A Tisza-tó növényvilága
A Tisza-tó flórája az elmúlt 30 év alatt folyamatosan változott és változik napjainkban is. A tározó területén található magasabb rendű fás és lágyszárú fajok száma eléri a százat. A tározóban 14 jellemző növénytársulás és ezek különböző szintű társulási formája különíthető el. Az uralkodó növénytársulás a rucaöröm-sulyomhínár. A gazdag növényállományból kiemelhető a béka szőlő, a tündér fátyol, a tündérrózsa és ezeknek a hínárfélékkel alkotott társulása. A mocsári növények közül jelentős mennyiségben találunk a tározóban széles és keskeny levelű sást, gyékényt, kákaféléket, kolokánt, ágas béka buzogányt, béka tutajt, nyílfüvet és sárga nőszirmot.
129
A Tisza-tó állatvilága Halak
A duzzasztás következtében a korábbi folyóvízi halfauna jelentősen megváltozott és összességében gazdagabb lett. A tározó létesítésével, a biomassza növekedésével és a tározó mozaikosságának kialakulásával a halállomány is megváltozott. A Tisza medrében meghatározó fajok a dévér és a karika keszeg, a ponty, a süllő, a harcsa, és a csuka. A tározótérben és a holtmedrekben az állóvízi körülményekhez alkalmazkodó fajok dominálnak. Megtalálható a tározó medencéiben a dévér keszeg, a szivárványos ökle, a fekete törpeharcsa, a naphal, és a tarka géb. A ragadozó halak közül a csuka, a süllő, és a balin fordul elő. A zárt vízterek növényállományához kötődő fajok közül a vörös szárnyú keszeg, a sügér, a compó, a kárász, és az ezüst kárász is jelen van. A magyarországi védett halfajok közül: a réti csík, a kövi csík, a vágó csik, a lápi póc, a kurta baing, a német bucó, a magyar bucó, a selymes durbincs, a széles durbincs, a folyami géb és a tarka géb fordul elő a Tisza tóban. Kétéltűek, hüllők
A Tisza-tó sekélyvizű, illetve időszakos vízborítású területei ideális élőhelyei a kétéltűeknek. Nagy számban él a tározó területén a tavi és kis tavi kecskebéka, a barna varangy, a levelibéka, a vörös hasú unka. A hüllők közül jelentős állománya van a vízi siklónak és a mocsári teknősnek. Madarak
A Tisza-tó területe mind fészkelő, mind vonuló és pihenő helyként fontos szerepet tölt be a hazai vizes élőhelyek között. Legjelentősebb fészkelő fajok a vegyes gémtelepekben fészkelő gém félék, a réce fajok, a nyári lúd, de természetesen a nádasokban és ártéri erdőkben nagyon sok énekes madár és ragadozó madár is költ. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan fajt, amelyekkel a túrák során legtöbbször találkozhatnak a látogatók: nagykócsag, szürke gém, vörös gém, bakcsó, üstökös gém, szárcsa, nyári lúd, kormorán, danka sirály, ezüst sirály, fattyú szerkő, búbos vöcsök, pettyes vízicsibe, tőkés réce, barát réce, böjti réce, csörgő réce, cigány réce, nádi rigó, jégmadár és parti fecske. Emlősök A védett emlősök közül 15-16 pár vidra él a Tisza-tó középső részén. Állományuk stabilnak ítélhető, egyedszámuk lassan változik, de növekvő tendenciájú.
A vadászat következtében az 1800-as évek közepére Magyarország területéről kipusztult a hód. 2005. októberében 13 darabot telepítettek a Tisza tó területére. A táplálkozási – rágási - nyomok alapján a telepítés sikeres volt. Kis egyedszámban de előfordul még a tó területén a borz, a pézsmapocok, a nyest és a vadmacska is.
130
Tisza-tó vízminőségi tájékoztató
A Tisza-tó vízminőségi állapotáról és a tó üzemeltetési feltételeiről 2003–tól ad tájékoztatást a Felügyelőség a www.kotiktvf.kvvm.hu elérhetőségű web lapon. A felügyelőségi web lapról felkereshetők a Balaton és a Velencei tó azonos témakörben szerkesztett információs tájékoztató lapjai is. A Tisza-tóval kapcsolatosan az általános tudnivalókon túl - megközelítés, meteorológiai előrejelzés, fürdési tudnivalók, stb. - 5 aktuális információról tájékoztatjuk az érdeklődőket: a védett területek látogathatóságáról,
a területileg illetékes ÁNTSZ-ek vizsgálati eredményei alapján a strandok aktuális vízminőségéről,
131
a Felügyelőség akkreditált vízminőségi laboratóriuma vizsgálati eredményei alapján a Tisza és a Tisza-tó víztereinek vízminőségéről,
a Tisza tavon belüli közlekedési feltételekről, azaz az öblítő csatornák műtárgyainak nyitott, vagy zárt állapotáról,
továbbá a MOHOSZ közreműködésével a vízterek átlátszóságáról, amely a horgászokon túl minden érdeklődőnek fontos információkat nyújt.
132
133
134
