MTA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT
A SZABÁLYZAT CÉLJA Jelen teljesítményértékelési szabályzat célja az intézeti kutatók teljesítményének objektív és rugalmas értékelését biztosító keret megszabása. A rendszer célja, hogy a kutatók teljesítményét a szervezeti célok megvalósulásának érdekében nyújtott hozzájárulása alapján értékelje.
I.
DOLGOZÓI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER Az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzata 24. pontjában foglaltaknak megfelelően: „A közalkalmazottak tudományos teljesítményének értékelése három szinten történik: •
a tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak egyéni szintjén;
•
osztályok és kutatócsoportok szintjén;
•
a kutatóintézet szintjén.
A tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakkal szemben támasztott követelményeket és a teljesítmények részletes értékelését külön szabályzat tartalmazza. A tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak és a Kjt. szerint nem vezetői beosztású kutatócsoport-vezetők munkájának éves értékelését a tárgyévet követő év január-februári beszámolási időszakában a tudományos osztályvezetők és az igazgatóhelyettes végzi, és az igazgató hagyja jóvá. Az osztályvezetők munkájának értékelését az igazgatóhelyettes végzi és az igazgató hagyja jóvá, szintén a január-februári beszámolási időszakban. Az igazgatóhelyettes munkáját az igazgató értékeli. Az értékelés célja annak megállapítása, hogy az egyes közalkalmazottak, az osztályvezetők és tudományos szervezeti egységek az éves munkatervükben előírt (vagy azon felül év közben felmerült) feladataikat teljesítették-e. A tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknak, a tudományos szervezeti egységeknek és a kutatóintézet egészének a tudományos teljesítményéről az április 20-ig megtartott kutatóintézeti évértékelő értekezleten adnak áttekintést a tudományos szervezeti egységek vezetői, az igazgatóhelyettes és az igazgató.
1
A tudományos munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó követelményrendszert a kutatóintézet igazgatója – a fejezetet irányító szerv rendelkezésével összhangban – külön rendelkezésben határozza meg. A nem tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott teljesítményének értékelését közvetlen vezetője (osztályvezető, gazdasági vezető, igazgatóhelyettes) végzi, és az igazgató hagyja jóvá. Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak munkájának értékelésére az igazgató jogosult.”
II.
A KÖZALKALMAZOTTI MINŐSÍTÉS
A közalkalmazotti minősítést a dolgozók teljesítményértékelése alapján kell elvégezni az alábbi esetekben:
1. JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁS ALAPJÁN A Kjt. 40 § (1) bekezdés szerint a közalkalmazottat az alábbi esetekben kötelező minősíteni/értékelni: a) megbízott vezetőt a megbízást követő második év elteltével, valamint b) a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal; c) garantált magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, tekintettel arra, hogy a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítására csak akkor van mód, ha a(z) minősítés/értékelés eredménye kiválóan alkalmas vagy alkalmas (Kjt. 66. § (7)): 1. kinevezett vezetőt, 2. közalkalmazottat, 3. felsőoktatási intézményben oktatói munkakört és tudományos oktatói munkakört betöltő közalkalmazott esetében; d) a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása esetén egy év elteltével, ekkor azonban a garantáltnál magasabb összegű illetmény
további
folyósításának
feltétele
az
alkalmas
vagy
kiválóan
alkalmas
minősítés/értékelés (Kjt. 66 § (8)) /az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével/; e) a közalkalmazott kérésére: 1. legkorábban közalkalmazotti jogviszonya keletkezését követő három év elteltével, illetve 2. a korábbi minősítést követő három évet követően, illetve 3.
közalkalmazotti jogviszonya megszűnése esetén (megszüntetése esetén).
f) címadományozást megelőzően,
2
g) közalkalmazott fizetési fokozatban való várakozási idejének csökkentése esetén – kivéve, ha az kötelező, így ha közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesül -, amennyiben arra tartósan magas színvonalú munkavégzés miatt kerül sor (a várakozási idő csökkentésének feltétele a kiválóan alkalmas, vagy alkalmas minősítés/értékelés); h) gyakornokot a gyakornoki idő lejártának hónapjában A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint b) a minősítés eredményeként ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és bc) harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható. A 40. §.-ban foglaltak szerint: A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítés a 4. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell végezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörökhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat. A 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásról az alábbiakkal egészíti ki: 7. § A munkáltatónál foglalkoztatott tudományos munkakört betöltő közalkalmazottak – ideértve az MTA által létrehozott támogatott kutatócsoportoknál foglalkoztatott tudományos munkakört betöltő közalkalmazottakat is – minősítése során vizsgálni kell, hogy a közalkalmazott megfelel-e a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott kutatói követelményeknek. A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: 3
a)
kiemelkedő minősítés három pont,
b)
megfelelő minősítés kettő pont,
c)
kevéssé megfelelő minősítés egy pont,
d)
nem megfelelő minősítés nulla pont.
A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a)
nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
b)
hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
c)
harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
d)
harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottaknak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja. Az érintett a minősítésben foglaltakra a kézhezvételtől számított 8 napon belül írásban észrevételt tehet. A minősítési lap (1. számú melléklet) egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti (kjt. 40.§ (11)).
2. KUTATÓINTÉZETI SZABÁLYOZÁS ALAPJÁN 2.1. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA Az intézet Igazgatótanácsa által kidolgozott és elfogadott értékelési rendszer szerint a teljesítményértékelés középpontjában a kutatócsoportok munkájának, eredményeinek felmérése áll. Az intézetben kétféle kutatócsoport működik: pályázati (Pkcs) és intézeti (Ikcs). a) A Pkcs feladatait és állományát az adott pályázati feladat határozza meg, az értékelést a pályázat kiírója végzi. A Pkcs intézményi értékelése mindig a pályázat kiírójának szempontjai és határideje szerint történik és az értékelés eredménye beépül az intézet aktuális éves jelentésébe.
4
b) Az Ikcs egy-egy meghatározott kutatómunka elvégzésére, meghatározott időtartamra jön létre az intézet állományába tartozó legalább 3 kutatóból. A rendszeres beszámolási, értékelési időszak egybeesik az éves jelentés határidejével, a zárójelentés az Ikcs munkájának befejezésével. 2.2. AZ ÉRTÉKELT IDŐSZAKOK Kutatócsoportok esetében: •
éves értékelés: naptári évekre (az intézményi beszámolási kötelezettséghez kötötten) vagy projektévekre
(külső
finanszírozók,
részfinanszírozók
(pl.
MTA,
NKFIH,
nemzetközi
kutatásfinanszírozó szervezetek) értékelési ciklusaihoz kötődően). •
teljes futamidős értékelés (2–5 év teljesítménye egyben, a futamidő lezárásakor)
Egyéni kutatók esetében: •
éves értékelés: naptári év szerint (az intézményi beszámolási kötelezettséghez kötötten)
•
esedékes előléptetéskori értékelés és/vagy
•
időszaki értékelés (5 évenként) 2.3. AZ ÉRTÉKELÉST VÉGZŐK
Kutatócsoportok esetében: •
éves értékelés: az osztályvezető által készített értékelést az Igazgatótanács fogadja el, vita után.
•
teljes futamidős értékelés: az igazgató által felkért értékelő testület készíti el, amit kiegészít az esetleges külső (rész)finanszírozó szervezet értékelési rendszerében készülő vélemény.
Egyéni kutatók esetében: •
éves értékelés: az osztályvezető végzi el.
•
időszaki értékelés: az osztályvezető végzi el.
•
előléptetéskori értékelés: az igazgatótanács (szükség esetén általa felkért értékelő testület véleménye alapján) készíti el. 2.3. AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI
Az értékelés mindig a kutatócsoport pályázati, illetve a középtávú tervekben rögzített feladatainak a figyelembevételével történik 2.3.1. Elsődleges szempontok: tudományos teljesítmény – tudományos munka: alapkutatási eredmények - cikkek, tanulmányok, monográfiák (lektorált művek, magyar vagy idegen nyelven, folyóirat ERIH rangsora, könyv esetében kiadó jelentősége szerint) 5
- egyéb tudományos közlemények: konferencia-előadások (nemzetközi, hazai) – alkalmazott kutatási eredmények - adatbázisok, korpuszok (mérhető: terjedelem, felhasználók/hozzáférések száma; nem mérhető: tudományos v. társadalmi jelentőség, hasznosság szerint) - szótári szócikkállományok – eredmények a fejlesztés területén - szoftverek, szabadalmak 2.3.2. Másodlagos szempontok: – tudományos potenciál - idézettség - elnyert pályázatok (nemzetközi v. hazai) és összegük - megszerzett tudományos fokozatok - doktori munka vezetése – tudományos közéleti tevékenység - szerkesztőbizottsági tagság (rangos tudományos fórumon) - tudományos szervezet, bizottság vezetőségi tagsága – gazdasági és társadalmi hasznosulás - az alkalmazott kutatás és fejlesztés által generált intézeti bevétel - eredmények kormányzati v. társadalmi felhasználása (pl. eljárások, diagnosztikai eszközök, policy paperek stb.) – intézményi jelentőség - a kutatócsoport kutatási forrásszerző, műszerpark-bővítési, intézmény-fenntartási eredményessége - részvétele a tudományos utánpótlás nevelésében Az értékelés elkészítéséhez a teljesítményadatokat számbavevő táblázatot a Melléklet tartalmazza.
6
A nem tudományos munkakörben foglalkoztatott teljesítményének értékelését a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglalt esetekben, közvetlen vezetője (osztályvezető, gazdasági igazgató, főigazgató-helyettes, intézetigazgató) végzi, és a főigazgató hagyja jóvá. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó közalkalmazottak munkájának értékelésére a főigazgató jogosult.
III.
A SZERVEZETI CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER LÉNYEGE A kutatócsoportok és az egyes kutatók munkájának meghatározott időnként történő értékelése lehetővé teszi az intézetben folyó kutatások minőségellenőrzését, elősegíti a hatékonyabb és sikeresebb munkaszervezést, támpontokat ad a kutatói minősítési rendszer számára. Fontos visszacsatolás az intézet és az annak munkáját felügyelő MTA-szervezetek számára, hogy minden szervezeti szinten optimalizálható legyen a tervezés, a kutatómunka megszervezése, ezáltal pedig a kitűzött célok elérése.
ÖNÉRTÉKELÉS, INFORMÁCIÓ BIZTOSÍTÁS FOLYAMATA Az önértékelés, a fejlesztendő területek, illetve a korrekciós intézkedések megtételéhez szükséges információ biztosítása a belső kontroll rendszer évenkénti átfogó önértékelésének keretein belül történik. Kelt: Budapest, 2013. május 28.
Kenesei István igazgató
Nyilatkozat: A közalkalmazotti tanács az Intézet dolgozói teljesítményértékelésének szempontjait elfogadta.
A közalkalmazotti tanács elnöke
7
8
Melléklet
Segédtáblázat a teljesítményértékeléshez Tevékenység/eredmény típusa nemzetközi folyóiratcikk nemzetközi tud. könyv nemzetközi tud. könyvfejezet magyar tud. könyv magyar tud. könyvfejezet magyar folyóiratcikk hazai tudományos közlemények összesen nemzetközi tudományos közlemények összesen meghívott konferencia-előadás (nemzetközi v hazai) lektorált konferencia-előadás (nemzetközi v hazai) szerk.biz.tagság tudományos díjak idézettség (MTMT alapján), impakt faktor pályázati, ill. szerződéses bevétel
9
Száma, ill. megnevezése
