A kútfúrás 9 titka, amivel stabil vízhozamú kutat tud furatni minimum 6 évre!

A kútfúrás 9 titka, amivel stabil vízhozamú kutat tud furatni minimum 6 évre!

Avagy hogyan kell hosszú időre, jó minőségű, állandó vízhozamú kutat építeni?

Javasolt kinyomtatni

Jogi nyilatkozat Az alábbi tanulmány Bódis István kútfúró szellemi tulajdona szerint érhetőek el. Röviden összefoglalva a licencet: a tartalmak szabadon másolhatóak, terjeszthetőek, megjeleníthetőek és előadhatóak, készülhet rájuk építve új alkotás, mindaddig, amíg az eredeti szerző neve feltüntetésre kerül, és új tartalom esetén ugyanezen licenc vonatkozik arra is.

Bódis István kútfúró Tatabánya, 06-70-330-6001, [email protected], www.bodisfuras.hu Az általam kiépített kutakra 6 év garanciát vállalok!

ELŐSZÓ Az alábbi tájékoztatónkban tárgyaljuk azokat a feltételeket, melyek teljesítése „a jogszerű vízkútfúráshoz” szükséges, így az önkormányzatok jegyzői, a vízügyi hatóságok, a bányakapitányságok által kiadott hatósági engedélyeket és a kivitelezést végzők, vállalkozók, gazdasági társaságok, személyi, tárgyi feltételeire vonatkozó előírásokat. Továbbá bemutatjuk azokat a munkafolyamatokat, amelyeket a szakszerű kútfuráshoz és annak dokumentálásához el kell végezni. Magánszemélyek esetén a 30 métert meg nem haladó talajvízkutak, és éves szinten 3 500 m alatti vízkivételt a jogszabály az illetékes polgármesteri hivatal jegyzőjének hatáskörébe utalja át, ami megkönnyíti a magánszemélyek kútépítését (ásott kút, fúrt kút, vert kút, stb.), de megköveteli a szogszabály a kút szakszerű kiépítését, amit a vállalkozó az alábbi módon, és/vagy dokumentumokkal tud igazolni: • a szakirányú végzettségével • a bányakapitánysági engedélyével a gépre, vagy fúróberendezésre • a kútfúrás tevékenységére van-e vízügyi hatósági engedélye? A kutak építését megelőző hatósági engedélyek iránti kérelemhez szükséges terveket az arra jogosultsággal rendelkező szakemberek készíthetik el. A rossz tervezésből adódó esetleges károkért a tervező felel, ennek mértéke megegyezés hiányában polgári peres úton is megállapíttatható. A terveket a hatóságok elbírálják – bár nem veszik át a tervezői felelősséget – műszaki felülvizsgálatra is kerülnek. Az így engedélyezésre kerülő víz kutak esetében nagyon kicsi az esélye, hogy rossz műszaki tartalmú tervek alapján kerülnének engedélyek kiadásra. A hatósági engedély – a kutató fúrások kivételével - nagy valószínűséggel biztosítja az igénybe venni tervezett vízkészlet rendelkezésre állásását. Amennyiben hatósági engedély nélkül építenek, fúrnak víz kutat, ez esetben – azon túl, hogy szabálysértést követnek el és kedvező esetben is csak bírságolással járó fennmaradási engedélyt kaphatnak – fennáll a veszélye annak, hogy: • a tervezett, vagy elképzelt mélységen belül egyáltalán nem lesz víz, vagy nem lesz elégséges a kitermelhető víz a kútban


• szakszerűtlen, ellenőrizetlen csövezés (anyag, technológia) miatt olyan vízadókat kötnek össze vagy nem zárnak ki, melyek miatt a vízminőség rossz lesz • ellenőrizetlen esetleg szakszerűtlen szűrőzés miatt csak rövid időre biztosít a kút megfelelő vízkivételt. A jó kutak építésének fontos feltétele a kútfúrásban kellően járatos, jó szakmai, technikai feltételekkel rendelkező kivitelező kiválasztása. Ennek alapfeltétele, hogy a kivitelező – egyéni vállalkozó, gazdasági társaság – rendelkezzen a munkavégzésre jogosító működési engedéllyel és a munkavégzéshez engedélyezetten alkalmas fúróberendezéssel. Ezeket a feltételeket a vízügyi és a bányászati hatóságok ellenőrzik. A megrendelők érdeke is az, hogy a szakmai hatóságok által ellenőrzött tervek, az általuk kiadott engedélyek alapján és a kútfúrásra jogosult kivitelezők végezzék a munkákat, mert így biztonsággal számíthatnak arra, hogy a kútból a szükséges vízigényt tartósan ki lehet elégíteni.

1. KUTAK ENGEDÉLYEZTETÉSE A vízgazdálkodással, ezen belül a kutak engedélyeztetésével kapcsolatos hatósági jogköröket az 1995. évi LVII.tv. 27-29. § és a 72/1996. (V.22.) kormányrendelet (mód: 10/ 2000. (II.2.), 2005/2001 (X.26), 340/ 2004 (XII.22) kormányrendeletek) szabályozzák. 1.1 A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati a hatósági jogkört első fokon az önkormányzatok jegyzője, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja. A jegyző önálló hatáskörben engedélyezi olyan ásott, fúrt kút létesítését, használatba vételét és megszüntetését, amely a kérelmező házi vízigényét szolgálja, és annak mértéke nem haladja meg az 500 m3/év vízmennyiséget. A kút kizárólag talajvízre telepíthető. Parti szűrésű, karsztvagy rétegvíz igénybe vételére történő kút telepítése vízjogi engedély köteles. A talajvízkút létesítésének feltételei: • a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíz elhelyezése a környéket nem veszélyeztetheti (ezt esetenként pl. szárazfúrással meg lehet előzni) • a kút ivóvízigény kielégítésére csak akkor használható, ha a kitermelt víz megfelel a közegészségügyi feltételeknek. 1.2 Az állami vízügyi igazgatási feladatok körében a hatósági jogkört első fokon a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, másodfokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség gyakorolja. A vízjogi engedélyezési eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a 18/1996. (VI. 19.) KHVM rendelet (mód: 39/2001. (XI.23.) KÖVIM, 1/2004 (II.6.) KvVM, 3/2005 (II.22.) KvVM rendeletek) részletezi.


A rendelet előírja az elvi-, létesítési és üzemelési vízjogi engedélyekkel kapcsolatos kérelemre és mellékleteire vonatkozó követelményeket. A rendelet kitér a tervezési jogosultságra is. Az ezzel kapcsolatos jelenleg érvényes 3/1998. (II.11.) KHVM rendeletet meghatározza a vízi építmény- tervezési jogosultság részletes szabályait. Az idevonatkozó hidrogeológiai szakterületen tervezést csak „A” kategóriás tervező végezhet. Amennyiben a vízjogi engedélyezési eljárás alá tartozó kutat vízjogi engedély nélkül építenek meg, úgy arra fennmaradási engedélyt lehet kérni az illetékes vízügyi hatóságtól. Az engedély nélküli kútüzemeltetés nem „elévülő” szabálysértés, a felderítésétől kezdeményezhető az eljárás lefolytatása. A kutak engedélyeztetéséhez szükséges formanyomtatványt alább megtalálja, ami egy általános nyomtatvány, sajnos nem minden önkormányzat fogadja el, de a legtöbb igen. Érdemes a helyi önkorményzatnál bekérni egy ilyen nyomtatványt.

2. KÚTFÚRÁSI VÁLLALKOZÓ 2.1 Az egyéni vállalkozás létrehozásának, működésének és megszüntetésének feltételeit az 1990.évi V. törvény szabályozza. A vállalkozói igazolványt a törvény szerinti kérelemre a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző jogosult kiadni. 2.2 A gazdasági társaságok (részvénytársaság, közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság) alapítását, szervezetét és működését, a társaság alapítóinak, részvényeseinek jogait és kötelezettségeit, valamint a társaságok átalakítását, egyesülését, szétválását jogutód nélküli megszüntetését az 1997. évi CXLIV törvény szabályozza. A törvény hatályba lépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságokra bevezetett adatokat az első változáskor kötelesek a társasági szerződést (alapító okirat, alapszabály) e rendelkezésnek megfelelően módosítani. A vízkútfúrási tevékenység a szükséges szakmai feltételek teljesítése estén végezhető. Ennek bizonyítására a vízkútfúrási igazolás szolgált, amelynek kiadása a 3/1975. (VIII.30.) OVH rendelkezés alapján legutóbb a KvVM hatáskörébe tartozott. A rendelkezés részletezte a szakmai követelményeket is, felszereltség, szakember szükséglet, képesítés, szakmai gyakorlat stb. A rendelkezést a 3/2005. (II.22.) KvVM rendelet megszüntette. A vízkútfúrási tevékenység szakmai követelményrendszerének meghatározására folyamatban van az új szabályozás előkészítése. A tájékoztató a továbbiakban már csak a vízjogi engedélyezés alá tartozó vízkútfúrásokkal foglalkozik.


2.3 Kiegészítve a szabályozásokat a kútfúró szakember kiválasztása egy sarkalatos pontja a kútépítésnek, ezért az alábbi fontos nézőpontokat mindenképp vegye figyelembe: • Mivel a Ön is egyszer szeretne furatni kutat, és nem 2-3 évente, ezért fontos, hogy azt a szakmai előírásoknak megfelelően végezze, melyet úgy tud a legkönyebben felmérni, hogy: ◦ Mutasson legalább 10 olyan kutat, ami 5-10 éve változatlanul működik. ◦ Mutassa meg a szakirányú végzettségét ◦ Mutassa meg a bányakapitánysági engedélyét a gépre, vagy fúróberendezésre ◦ Mutassa meg a kútfúrás tevékenységi vízügyi hatósági engedélyt ◦ Pl.: tagja-e a Magyar Kútfúrók Szövetségének, mely szövetség ajánlásai alapján ez a kúttervező eszköz is készült ◦ Tudja meg, hogy mennyi szavatossági időt vállal a munkájára, és pontosan mire? ▪ A kút kiépítésének szakszerű kivitelezésére, ami a tervek, ill. a jogszabályokban előírt módon van elvégezve (pl.: agyagolás, paláscementezés, ill. csőrakat cementálása) ▪ A víz fizikális tisztaságára (hordalékmentességre, a víz tisztaságára, és a vízhozamra)

3. A KUTAK TERVEZÉSE A kutak tervezésével kapcsolatos feladatokat – az 1.1, 1.2 pontban megjelölt rendeletekben előírtakon túlmenően – az MSZ 22116:2002 szabvány 2. pontjában foglaltak tartalmazzák. Itt vannak rögzítve az általános követelmények, a vízbeszerzési tanulmány, a kúthely-kitűzési bejárás, valamint az elvi- és létesítési vízjogi engedély kérelmezéséhez szükséges adatok, továbbá a kivitelezési dokumentáció összetétele. A kiviteli tervhez csatolni kell a kivitelezés folyamán betartandó felügyeleti, szakhatósági, hatósági, munkavédelmi, környezetvédelmi előírásokat és a tűzvédelmi szabályzatot.

4. A KUTAK KIVITELEZÉSE A kutak kivitelezésével kapcsolatos követelményeket az MSZ 22116:2002 szabvány 3.1. – 3.10 pontjaiban foglaltak rögzítik. 4.1 Fúróberendezések (3.1.) A kutak kivitelezéséhez a 2/1981. (Ip.K.11.) OBF utasítás szerint csak szabványos, vagy a bányahatóság által engedélyezett, illetve alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező fúróberendezést szabad alkalmazni. Az utasítás előírja a fúróberendezések telepítését, a fúrási műveleteket, kitörésvédelmet, munkavédelmi felügyelet és az ellenőrzés, valamint a kútfelszerelés követelményeit, megkülönböztetve az 1000 m alatti és 1000 m-nél mélyebb fúrásokat. 4.2 Fúrás (3.2.)A szabvány hivatkozott fejezete (3.2.) az alkalmazandó fúrási módszereket (szárazfúrás, folyadéköblítéses fúrás, légöblítéses fúrás, forgófúrás, ütőfúrás, ütve és forgatva működő fúrás, keresőfúrás, bővítő fúrás, teljes szelvényű fúrás) módozatait foglalja magában. 4.3 A földtani rétegsor meghatározása (3.3.) A földtani rétegsor meghatározása a geofizikai mérések (mérésfajták részletezve) és a fúrás során kitermelt kőzetanyag együttes értékelése alapján történik. Bódis István kútfúró Tatabánya, 06-70-330-6001, [email protected], www.bodisfuras.hu Az általam kiépített kutakra 6 év garanciát vállalok!

4.4 A kútszerkezet kialakítása (3.4.) A kútszerkezet kialakítása az előző fejezetben meghatározott rétegsor ismeretében történik. Ezt figyelembe véve kell kialakítani a kút béléscsövezését (átmérők, rakathosszak) a rétegkizárások módját. Kutatófúrásoknál ideiglenes, végleges kútszerkezeteknél a cementezéssel egybekötött saruzárás, illetve palástcementezés egydugós vagy kétdugós Perkins-módszerrel. 4.5 Rétegmegnyitás (3.5.) E fejezet a beépítendő szűrő anyagának szilárdsági követelményeit, méretezési alapelveit, a szűrőszerkezeti rendszereket, a belépő nyílások méretezését, valamint a szűrőrakatok beépítésével kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Ez az a pont, ami a minőséget fogja meghatározni két kút között. Nagyon nem minddegy, hogy a hosszútávon működő kút vízhozamához milyen anyagokat használ a kútfúró, ezért főleg akkor javasoljuk, hogy kérje meg a leendő kútfúrót, hogy nevezze meg azokat az anyagokat, amit pontosan fel fog használni a kútépítésnél, ha az ár lényegesen alacsolnyabb a piacon található átlagos kút kialakításánál. 4.6 Réteg- és kútkiképzés (3.6.) Legfontosabb része a szűrő és a szűrő körüli rétegtisztítás módozatainak ismertetése a tisztítószivattyúzás alatt. A sikeres tisztítószivattyúzás után kell kialakítani a végleges kútszerkezetet (csőelvágás, gyűrűstér lezárása). 4.7 Próbaszivattyúzás (3.7.) A próbaszivattyúzás célja a termelési jellemzők meghatározása: vízhozam, vízlépcsők (időtartam, eszközök), kútvizsgálatok. A kútvizsgálatok során mérni kell a nyugalmi és üzemi vízszinteket, (pozitív kutaknál a statikus és dinamikus kútfejnyomást), vízszint-visszaalakulást, nyomásemelkedést, vízhozamokat, a víz hőmérsékletét (talpi, kifolyó), áramlási sebességet, nyomásgradinest, a homokolódás mértékét. A gyógy- vagy ásványvíz kitermelésére mélyített kutak vízvizsgálatát az érvényben lévő hatósági előírások szerint kell végezni. A kútvizsgálatok mérési és kiértékelési jegyzőkönyvei a vízföldtani napló részét képezik. 4.8 Befejező műveletek (3.8.) A befejező műveletek közé tartozik a kútmélység ellenőrzése, fertőtlenítése, a kútfej kiképzése és a kút geodéziai helymeghatározása (EOV-koordináták). Ezt követi az ideiglenes kútátadás, amely után a kút őrzési kötelezettség már az átvevőre hárul. 4.9 Adatnyilvántartás és adatszolgáltatás (3.9.) A fúrási munkahelyen kell tartani az engedélyezési tervdokumentációt és a vízjogi létesítési engedélyt. A munkálatok során okmányszerűen kell vezetni az építési naplót (M5.3.), a csőkönyvet és az előrehaladási naplót (500 m-nél mélyebb kutaknál). A kivitelező által szolgáltatott alapadatok és rétegminták alapján a kijelölt szervezet (jelenleg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.) készíti az MSZ 15298:2002. szabvány tartalmi követelményei szerint a vízföldtani naplót. A Bódis István kútfúró Tatabánya, 06-70-330-6001, [email protected], www.bodisfuras.hu Az általam kiépített kutakra 6 év garanciát vállalok!

vízföldtani napló alapdokumentuma az üzemeltetési vízjogi engedély iránti kérelemnek, valamint az országos kútkataszternek. 4.10 Műszaki átadás-átvételi eljárás (3.10.)A kút végleges átadására a kivitelezőnek meg kell hívni az illetékes vízügyi hatóságot (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) és az engedélyezésben résztvevő szakhatóságokat. A műszaki átadás-átvétel az előírt adatlap kitöltésével zárul. A kivitelező alapvető érdeke, hogy a szakszerűen elkészített kútnál a vízügyi hatóság és az átvevő pozitív nyilatkozatot adjon. Ennek alapján a munkát a kivitelező referenciaként használhatja. Abban az esetben, ha a kút az előírásoktól eltérően, szakszerűtlenül került kivitelezésre, a vízügyi hatóság a kút átvételéhez nem járul hozzá, bejelentheti, hogy nem fog vízjogi üzemeltetési engedélyt adni a kútra. A hatóság a szakszerűtlen munka kijavítására, legsúlyosabb esetben a kút eltömedékelésére kötelezheti a kivitelezőt. A szerződő felek akaratától függően a kútfúrást végző vállalkozó 1–5 év szavatosságot (nem garanciát) ad a kútépítés szakszerűségére.

5. SZIVATTYÚK KIVÁLASZTÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK SZEMPONTJAI A fúrt vízkútakból kitermelhető víz mennyiségétől és az üzemi vízszinttől függ a kútba építhető szivattyú típusa (önfelszívó, búvár) és teljesítménye. A kitermelhető víz minőségétől, hőmérsékletétől függően speciális korrózióálló, illetve a magasabb hőmérsékleteket jól tűrő szivattyú beépítése válhat szükségessé. A szivattyú élettartamát és megfelelő működését nagymértékben befolyásolja a kút szakszerű kialakításán túl a szivattyú megfelelő kiválasztása és beépítése. Ezért nagyon fontos, hogy: • a kutat kellő szakmai tapasztalattal rendelkező kútfúró fúrja, és építse ki, valamint • a megfelelő szivattyú kiválasztásában, beépítésében és beüzemelésében is közreműködjön. A kútfúró az, aki a kutat a legjobban ismeri és érdeke is, hogy a kúthoz legjobban illeszkedő szivattyút válassza, hiszen így fog az általa készített kút hosszú időn keresztül problémamentesen vizet szolgáltatni. A gyakorlatban ez a következőket jelenti: • a kút vízadó-képességét figyelembe véve kell a szivattyú vízszállítását és motorteljesítményét megválasztani, mivel a túl nagy teljesítményű szivattyú a kút részleges vagy teljes károsodását okozhatja, • a szivattyú beszerelése és beüzemelése csak a kút tisztítása után történjen meg,


• a szivattyú (búvárszivattyú) a kútban megfelelő mélységre és általában a szűrőzés fölé kerüljön beépítésre, • biztosítani kell a szivattyú védelmét. A megfelelő védelmi készülékekkel a szárazonfutás és a túlterhelés ellen. A kutak és szivattyúk tönkremenetelének leggyakoribb oka a helytelen szivattyúválasztás és üzemeltetés. Ha a szivattyú a kútból a megengedettnél huzamosan több vizet termel, akkor a porózus vízadók (homok) estében a kút behomokolódik, a szivattyú tönkremehet, és a kút is komolyan károsodhat.

6. A KÚT ÜZEMELTETÉSE A kút üzemeltetéséhez az illetékes vízügyi hatóságtól (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) be kell szerezni a vízjogi üzemletetési engedélyt. A kérelem mellékleteként csatolni kell a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, a vízföldtani naplót, a kútfelsőrész megvalósítási tervet és a tulajdoni lapot. Itt említjük meg, hogy a leggyakrabban használt kúfejkiképzési típusokat és szerelési tervüket az MSZ 22116:2002 szabvány mellékletei tartalmazzák (kútakna, kútház). Amennyiben a kúthoz az egyszerű vízvételi hely kialakításán túli vízellátó rendszer is csatlakozik, úgy arra a megépítéséhez – a kút engedélyeztetésével együtt, vagy elkészülte után – a vízjogi létesítési engedélyt be kell szerezni. Az így kialakított vízellátó rendszerre együtt kell megkérni a 18/1996 (VI.19.) KHVM rendelet szerinti dokumentumok csatolásával a vízjogi üzemeltetési engedélyt. A vízi közművek üzemeltetésének követelményeit a 21/2002. (IV.25.) KÖVIM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művekét a 2/1977. (II. 18.) KHVM rendelet rögzíti.

7. VÍZTERMELÉS, ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATOK, KARBANTARTÁS, JAVÍTÁS A címben foglalt tennivalókat az MI-10 136/4-73 Műszaki irányelvek rögzítik. Meghatározzák az üzemeltetés során a hetenként, havonta, negyedévenként, évenként kétévenként és hatévenként végzendő ellenőrző méréseket, továbbá azokat a karbantartási feladatokat, amelyeket a kút tulajdonosa is elvégezhet. A kút javítását csak szakvállalat végezheti, a műszeres mérések kiértékelése alapján. A javítási műveletek lehetnek kúttisztítás, savazás, szűrőcső csere és béléscső javítás.

8. VÍZKUTAK ÉS KUTATÓFÚRÁSOK MEGSZÜNTETÉSE A rendeltetésszerű használatra alkalmatlan kutakat és kutatófúrásokat az illetékes vízügyi hatóság (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélye alapján eltömedékeléssel, eltöméssel kell megszüntetni.


A tervezés megkezdése előtt célszerű a kút állapotát felülvizsgálni és a kutat talpig kitisztítani. A repedéseket, nagy nyelő képességű vízadó rétegek esetén a rétegekben és a rétegek feletti 10 m magasságig szemcsés tömítőanyagot (kavicsos homok), e felett pedig duzzadó cementtel készített cementtejet kell a felszínig elhelyezni (eltömedékelés). Más esetekben a kút feltöltését teljes szigeteléssel kell végrehajtani a kút talpától a felszínig (eltömés). Pozitív kutaknál nehezített öblítő folyadékkal kell cementezés előtt a negatív vízszintet biztosítani.

9. MELLÉFÚRÁSOS KÚTFELÚJÍTÁS Abban az esetben, ha a kút megszüntetésére melléfúrásos kútfelújítással együtt kerül sor, az eltömésen túl a melléfúrásra is be kell szerezni a vízjogi létesítési engedélyt. Készült a Magyar Vízkutfúrók egyesületének ajánlásai alapján További jogszabályok: • http://www.kvvm.hu/jogszabaly • http://www.magyarkozlony.hu

ÖSSZEFOGLALÁS Mint Ön is látja rettentően komplex munka egy kutat fúrni, és épp ezért nagyon sok tényező befolyásolja a stabil vízhozamot. Ha olyan kútfúróval találkozik, aki a fenti információkkal nincs tisztában, vagy a minőséget a fentiek alapján nem nyújtja, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy kútja akár 2-3 év alatt tönkre megy. Nézzük, mi lehet egy kút minőségi hiányossága: • A víz hordalékos marad, vagy beiszapolódik, aminek oka, hogy a kavicsos szűrő, ill. a szűrő nem elég finom. Következménye: a szivattyúk idő elötti elhasználódása, ami akár 1-2 hónap is lehet • a rétegvízzel össze van kötve a talajvíz (azaz nincs kizárva). Következménye: az alsóbb rétegvizet elszennyezi a felső szennyezett talajvíz • a nem végig becsövezett kút (alsó záródugó hiány, agyagolás, cementezés) idővel üreg keletkezhet a kút alján. Következménye: a szivattyú félre csúszhat, ami akár a szivattyú beszakadását is eredményezheti, valamint az üreg felszakadozhat a felszínig (bányakár), ami a felszín megsüllyedését okozhatja. 2009. március 15.

Ha úgy érzi, hogy segítségre van szüksége a kút tervezéshez, hívjon fel bátran!


Engedélykérelem Maximum 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényeket kielégítő, első vízzáró réteg feletti talajvízkút létesítéséhez, használatbavételéhez a 18/1996 KHVM és a 72/ 1996 korm rendelet alapján Cím: sz. alatti lakos azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy szükséges engedélyt szíveskedjenek megadni. 1. A vízhasználat jellemzői: 1. A vízhasználat célja: 2. A vízlétesítmény helye (helyrajzi szám / település, utca, házszám):

3. Az igényelt víz mennyisége: Az öntözendő terület nagysága kb:

m3 / év m2

4. A kiemelt víz használata során keletkezik-e szennyvíz?

igen

nem

5. Ha keletkezik szennyvíz, annak elhelyezés módja: 2. A kérelemhez szükséges mellékletek: 1. Átnézetes helyszínrajz a kút feltüntetésével (M=1:25000 vagy 1:10000) 2. Részletes helyszínrajz az épületek ill. építmények és a kút feltüntetésével (M=1:10000 vagy 1:4000 vagy 1:2000) -> Földhivatali nyilvántartási térkép M = 1 : 2880 is lehet 3. A kút részletterve a vízgazdálkodási és kútra vonatkozó műszaki paraméterek feltüntetésével. 4. Három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap. 5. Ha nem az építtető a tulajdonos, akkor tulajdonosi hozzájárulás kell! ________________ (helyszín) 20___ (év) _____________________ (hó) ______ (nap) A dokumentumot összeállította:

_________________________ aláírás


A kútfúrás 9 titka, amivel stabil vízhozamú kutat tud furatni minimum 6 évre!

Recommend Documents