A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
2007. évi gazdálkodásának szöveges beszámoló jelentése a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzése
1.). Feladatkör, tevékenység 1.1.
Az intézmény neve, törzskönyvi (PIR) azonosító száma, honlapjának címe.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a 307639 törzsszámon, www.koh.hu. 1.2.
Az ellátott tevékenységi kör, az év során teljesült feladatok, a szakmai feladatokban bekövetkezett változások, a szakmai működés értékelése a jellemző mutatókkal.
A hivatalnál 2007. évben szervezeti változás következett be, mivel a központi kiadások racionálisabb felhasználása miatt átszervezéssel a hivatal feladatai kiegészültek a Filmiroda és a Lapnyilvántartási feladatokkal. A Filmiroda részjogkörű költségvetési egységként, a Lapnyilvántartás szervezeti egységként kapcsolódott be a hivatal gazdálkodásába. Az újonnan jelentkező feladatokat alapul véve tovább lehet gondolni az ágazatot érintő tevékenységek körét, megragadva az ezekből adódó lehetőségeket, jó szolgálatot tenni az örökségvédelem ügyének. Immár hagyománnyá vált az örökségvédelem eredményeit bemutató év végi kiállításunk, a „MUSTRA 2007”, amely betekintést nyújtott a hivatal sokrétű munkájába. Sokan vannak ma Magyarországon, érintettek (műemlék-tulajdonosok, védett műtárgyak birtokosai, régészeti feltárásra kötelezett ingatlantulajdonosok és építtetők) és közvetlenül nem érintettek, akik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal neve hallatán legfeljebb valami állami intézményre gondolnak, amely engedélyez vagy tilt, előírások betartását kéri számon, akadályozza, lassítja, nehezíti a beruházást, építkezést, modernizálást. A Hivatal vezetésének célja és feladata, hogy a nagyközönség elé tárja a munka azon oldalait is, amelyek egyébként többnyire rejtve maradnak. Kötelességének érzi, hogy épített és tárgyi kulturális örökségünk gazdagságát a jelen és a jövő számára megőrizze, védje egyúttal a közgondolkodást is ennek érdekében befolyásolja. Ezért jelentet meg tájékoztató füzeteket, információs leporellót, ezért működteti internetes honlapját, ezért értesíti rendszeresen a sajtót eredményeiről és gondjairól. Kiállításunk célja az volt, hogy a nagyközönség legalább bepillantást kapjon abba a sokszínű és sokirányú szakmai, tudományos, népszerűsítő, kapcsolatépítő és értékmentő munkába, amely a Hivatal és az örökségvédelem területén tevékenykedő más intézmények összefogásával, a szakemberek és hivatalnokok együttműködésével évszázados előzményekre alapozva folyik. Elsősorban a nagy hagyományokkal bíró műemlékvédelem területéről mutattunk be sikeres és eredményes példákat: kutatási eredményeket, állagmegóvási módszereket és eredményeket, restaurálásokat, helyreállításokat, újonnan védettség alá helyezett épületeket. Emellett felvillantottunk néhány részletet az év folyamán szervezett fontosabb rendezvényeinkről, köztük a Kulturális Örökség Napjairól, a Műemléki Világnapról és az Országos Kegyeleti Konferenciáról.
2
A feladatok eredményes megvalósításában fontos jelentősége volt, hogy a hivatal összes munkatársa nagy hivatástudattal, személyes áldozatvállalással vett részt benne. A hivatal hatósági tevékenységének területei: a régészet, a műemlék, a műtárgy, a filmirodai és a lapnyilvántartási engedélyezési eljárások. A hivatal 2007 évi munkáját áttekintve elmondhatjuk, hogy a különböző jogszabály módosítások következtében a három szakterületre eső feladatok száma növekedést mutat az előző évekhez képest. Köztudott volt áprilistól, hogy a Hivatal regionális irodái ismét átszervezésre kerülnek, amely bizonyos fokú általános bizonytalanságot hordozott magában, ám ezen körülmények (többletfeladatok, átszervezés stb.) ellenére a hivatal eredményes munkáról tud beszámolni. Az elvégzett munka mennyisége és minősége a hivatal munkatársainak nagy hivatástudatáról, személyes áldozatvállalásáról tesz tanúbizonyságot. Eredményként könyvelhető el a Legfőbb Ügyészség hatósági tevékenységünk törvényességi vizsgálatának megállapításai, miszerint eljárásaink, határozataink szolgálják a kulturális örökség, illetve az épített örökség védelmét, minőségének javítását. A 2007-ben megvalósult műemléki helyreállítások megvalósulását felügyelőink az engedélyezési eljárások lefolytatásán túl szakmai iránymutatásukkal is segítették. Koordinálták a munkát a hivatal különböző szervezeti egységeivel, szakreferenseket, tudományos munkatársakat vontak be az előkészítésekbe, zsűrik összehívásával próbálták a legjobb megoldásokat megtalálni a munka elvégzésére. Szakreferenseink az ország minden pontján tanácsadással segítették a hatósági munkát, részt vettek különböző települések területrendezési munkájában. Jelentős tevékenység még hivatalunk feladatai között meghatározott esetekben a műemléki ingatlanok, örökségi elemek elidegenítésével kapcsolatos intézkedések. Ügyfeleink nem kis örömére ennek menetét mára sikerült teljes mértékben gördülékennyé tennünk. A kulturális örökség megőrzésének egyik eszköze a bírság kiszabása. E jogával hivatalunk 2007-ben az előző évekhez képest több alkalommal élt. Az irodák számos, a kulturális örökség sérelmére elkövetett esetben szabtak ki bírságot, illetve nem fizetés esetén az Igazgatóság gondoskodott behajtási megkeresésről. Annak ellenére, hogy ezen a területen még mindig nincs egységes ügymenet, szinte néha követhetetlen, hogy hol tart egy ügy, így is 25 millió forint bírság került befizetésre, illetve behajtásra. Remélhetőleg ez az összeg is szolgálja majd a kulturális örökség elemeinek támogatását.
3
A hivatal az utánpótlás nevelés követelményeit is igyekszik megfelelően megteremteni. Több irodánkban foglalkoztattunk ösztöndíjas kollégákat és nyári gyakorlaton résztvevő fiatal építészeket, akikkel megpróbáltuk megismertetni az örökségvédelmi munkát, az abban rejlő szépséget, nehézségeket. A hivatal régészeti munkájában lényegi változást hozott a feltárások szabályozásáról szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet módosítása, mely egyrészt új feltáró intézményt alapított (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat), másrészt bevezette a nagyberuházás fogalmát. A „régészeti felügyelet” amúgy is évről-évre exponenciálisan emelkedő számú ügyeit a jogszabály-módosítás lényegesen továbbgyarapította. Nőtt a feltárási engedélykérelmek száma is (806, ami a 2006. évihez viszonyítva több mint 20%-kal több). Ugyanakkor a régészfelügyelők létszáma csökkent. Két alkalommal tartottunk régész-felügyelői értekezletet: a tavaszi, magyarszombatfai alkalmat teljes egészében a jogszabály-módosítással kapcsolatos teendők megbeszélésére, eljárásaink egységesítésének egyeztetésére fordítottuk; az őszi, mátrafüredi értekezlet már a tapasztalatok megvitatásával folyt. Egy alkalommal tartottunk nagyobb, átfogó műemlék-felügyelői értekezletet, melyen az egységes szakmai szemlélet javítását, fejlesztését, a népi és az ipari műemlékek aktuális állapotát vitattuk meg más szervezeti egységek és meghívott vendégek bevonásával. Két kisebb szakmai napot is tartottunk, ahol egy-két helyreállított műemléket tekintettünk meg. A megelőző évhez hasonlóan 2007-ben is eredményes időszakot zárhatott a Hivatal műtárgyfelügyelete. A Műtárgyfelügyeleti Irodát szerencsés módon elkerülték a nagyobb szervezeti és egyéb gyökeres változások, így a megelőző egy-két év alatt kialakult, és bejáratott gyakorlatnak megfelelően rendezett körülmények között dolgozhatott. A folyamatos napi hatósági és hivatali ügyek (védetté nyilvánítás, megszüntetés, kiviteli engedélyezés, állami elővásárlás, felügyelet-szemlék, nyilvántartási munka stb.) 2007-ben is növekvő számokat és munkát mutatattak A napi munkában a határidők folyamatos megtartása mellett a legfontosabb eredménynek a védett tárgyaknál folyamatosan végzett műtárgyfelügyeleti tevékenységet tartjuk. Emellett a folyamatban levő ügyekben is szükség volt helyszíni szemlék szervezésére, így az új védéseinknél az eljárásunk rendes elemeként, illetve a művészeti és könyvárveréseken. A védettség mellett a műtárgyak kiviteli engedélyezése is fontos munkaterület. A védett műtárgyak adás-vétele esetén érvényesíthető állami elővásárlási jog révén 2007-ben négy múzeum és közintézmény számára összesen öt egyedileg védett műtárgyat tudtunk megszerezni.
4
Ugyancsak fontos eredménynek kell elkönyvelnünk a Kulturális Javak Bizottságának (KJB) a folyamatos és magas színvonalú munkáját. Bizonyára ennek is köszönhető, hogy az újonnan kimondott védettségeket kevesebb kritika érte, a közvélemény, a műkereskedelem, a műgyűjtők és más érintettek is elfogadóbbak lettek, és a fellebbezések száma is jelentősen csökkent. A műtárgyfelügyeleti munkánk legfiatalabb területén, a kulturális javakkal kapcsolatos bűnügyi együttműködésben szintén jelentős eredményeket könyvelhetünk el. A vámés rendőri szervekkel való napi együttműködésen, rendszeres szakmai segítségnyújtáson túl az év során széleskörű adatgyűjtés indult. Az adatbázis és a hírlevél nyomán több eltűnt tárgyat is sikerült azonosítani, és eredeti tulajdonosának (köztük múzeumnak is!) visszajuttatni. A műtárgyak védelmének fontos eszközeként és hivatali munka részeként 2007-ben is több konferencián képviseltettük magunkat. Júniusban – nemzetközi részvétel mellett – az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeumával karöltve rendezte meg a KÖH a 6. harangtörténeti ankétot, melynek a szakmai előkészítése nagyrészt ugyancsak a Műtárgyfelügyeleti Irodára hárult. Szeptemberben pedig Krakkóban hazánk képviseletében részt vettünk az Interpol kulturális javakkal kapcsolatos közép- és kelet-európai bűnözéssel foglalkozó nemzetközi konferenciáján. Októberben ugyancsak külön előadással vettünk részt a kulturális javak fegyveres összeütközések idején történő védelméről szóló Hágai Egyezmény és jegyzőkönyvei végrehajtásáról Budapesten megrendezett nemzetközi konferencián. A november végén (az egykori Antik Enteriőr utódjaként) Budapest Art Fair néven megrendezett művészeti és régiség kiállításról és vásárról ezúttal sem maradhattunk távol, hiszen itt minden alkalommal megfordul ügyfélkörünk jelentős része. Mindezek mellett 2007-ben is folytatódott az egyetemi hallgatók képzése: pesti és vidéki művészettörténész, muzeológus és joghallgatók kaphattak betekintést a műtárgyak védelmébe. A 2006-ban megkezdett program folytatásaként hivatalunk műemlékes területével és külső szakemberekkel is összefogva a katolikus és református papok és lelkészek számára szervezett képzésekbe, konferenciákba is bekapcsolódhattunk. Az eredmények mellett meg kell említeni, hogy a korábban meglehetősen nagy számban, nem szakmai vagy már elavult szempontok alapján védetté nyilvánított műtárgyállomány sorsát átfogó módon most sem tudtuk rendezni, és ez továbbra is rengeteg munkát és energiát emésztett fel. E téren úgy tűnik 2008-ban némi haladást remélhetünk, ugyanis a Szépművészeti Múzeum védettségi nyilvántartása átvételének befejeztével legalább pontos képet kaphatunk majd arról, hogy mekkora is ez a „kirostálandó” anyag. A nyilvántartásban folytatódott a régészeti, műemléki és műtárgy adatbázisok feltöltése. Az év folyamán több mint kétezer régészeti lelőhely és közel háromezer műtárgy rögzítése történt meg.
5
A fejlesztések terén elkészült az internetes, illetve a hivatali belső használatra szánt tükör-adatbázis. Megjelentettük a Régészeti Kutatások Magyarországon 2006. évi kötetét. Az alábbi táblázat a 2007. évi védések adatait tartalmazza.
Műemlék Régészet 2007 Beérkezett javaslatok Védés Törlés Védés Törlés Előző évekről maradt 1268 38 2 Tárgyévben érkezett összesen 180 16 35 2 Külső javaslattevőtől 80 12 8 1 Belső javaslattevőtől 100 4 27 1 Összes javaslat 1448 16 73 4 Intézkedések VNYB tárgyalta 151 12 0 0 Eljárás alatt 0 0 36 0 Elutasítva 18 1 0 Felterjesztve 84 18 1 Rendelet 40 2 15 1 A Műemlékvédelmi Tudományos Igazgatóság pénzügyi kereteiből elsősorban a műemléki dokumentálás, az inventarizáció és topográfiai feladatok ellátását célozta meg. Ezeknél a munkáknál a már elindult és több éve folyó projekteket folytattuk, ilyen a Budapesti inventarizáció, amelyből a 2007. évre lényegében csak az V. kerület maradt hátra, vagy a Tokaj-Hegyalja világörökség magterületének inventarizációja, illetve az országos orgonakataszter. Jelentősen veszélyeztetett területként Tolna megye Sárvidék 5 településének értékleltára készült el. Ebben az évben lezártuk Kőszeg város topográfiájának közel 10 éves helyszíni és levéltári előkészítő munkálatait. Folytatódott hivatali keretből a Gyűjtemények és a Fotólabor működtetése, állagvédelme, feldolgozása és szükséges gyarapítások.
6
A Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően végezte feladatait. Tevékenységük legfontosabb, kiemelésre kívánkozó elemei az alábbiak: Kiemelkedő fontosságú szakmai rendezvényeink voltak 2007-ben: Műemléki Világnap (április 18.), Országos Műemléki Konferencia (augusztus 26-29.), Kulturális Örökség Napjai (szeptember 16-17.). A Műemléki Világnapon a Parlament felsőházi termében rendeztünk „civil fórumot”, amelyen az oktatási és kulturális miniszter mondott beszédet és adta át a szakmai elismeréseket, majd több civil szervezet képviselői számoltak be eredményes kezdeményezéseikről, működésük nehézségeiről az épített örökség védelme terén. A XXIV. Országos Műemléki Konferenciát Komáromban rendeztük, szorosan együttműködve az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságával, valamint a városi önkormányzattal és a Monostori Erőd KHT-vel. A tanácskozás fő témája az ingatlanfejlesztés és a műemlékvédelem kapcsolata volt, előkészítésébe és lebonyolításába bevontunk több jelentős hazai ingatlanfejlesztő céget (amelyek egyébként anyagi támogatást is nyújtottak). Az elhangzott előadásokat, prezentációkat érdemi eszmecsere követte. A szakmai program részeként a mintegy 200 jelenlévő közelebbről is megismerkedett a komáromi erődrendszer állapotával és terveivel (világörökségi cím), illetve a környék más jelentős műemlékeivel kapcsolatos tervekkel. A Kulturális Örökség Napjainak középpontjában 2007-ban (Batthyány Lajos évfordulójához kapcsolódva) „Haza és haladás” címmel a klasszicizmus építészete állt. 2007-ben először „kiemelt régió” is volt, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Az egész országra kiterjedő szervező munkának köszönhetően közel 600 helyszín volt látogatható, 100-nál több helyen szakmai vezetéssel lehetett sétát tenni és legalább kétszázezer ember mozdult meg ezen a hétvégén. A pesti megyeházán tartott sajtótájékoztatón a Hivatal elnöke és a Pest Megyei Közgyűlés elnöke vett részt, Miskolcon pedig a megyei programokat mutattuk be az újságíróknak. Az országos megnyitóra Sárospatakon került sor, a fő téma mellett a Szent Erzsébet év jegyében. Az országos rendezvény-sorozat koordinációját és promócióját szerény saját forrás mellett az NKA támogatása segítette. A fentiek mellett kiemelkedő jelentőségű volt aktív és széleskörű részvételünk a Művészetek Völgye nyolc napos programfolyamában, melyről több televízió is tudósított. Részt vettünk továbbá a Múzeumok Majálisa, az Építészet Hónapja és a Múzeumok Fesztiválja rendezvényeiben is.
7
A TKI keretében szerkesztett, gondozott két folyóirat – részben saját szakmai költségvetésből, részben (a Műemlékvédelem és a Múzeumi Hírlevél esetében) NKAtámogatással és egyéb bevétellel (előfizetés, vásárlás, hirdetés) – a korábbiakban megszokott ütemben jelent meg, színvonalasan szolgálva az örökségvédelem és ezen belül a Hivatal érdekeit, tájékoztatást adva a legfontosabb fejleményekről. Folyamatosan törekedtünk frissíteni a címlistákat, olyan új célcsoportokhoz is eljuttatva elsősorban az Örökség című lapot, amelyek a döntések előkészítésében és a döntéshozatalban fontos szerepet töltenek be. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007 folyamán 11 új síremléket állított és további 17 síremléket újított fel. A sírok mindegyike a Nemzeti Sírkert része. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság célkitűzései és feladatai több irányba mutatnak. Részint a Nemzeti Sírkerttel kapcsolatos, jogszabályban rögzített kötelezettségének kell eleget tennie, részint tágabb vetületben a kegyeleti kultúra ápolása, formálása, támogatása tekintetében indokolt cselekednie. Ezeket egészítette ki a 2005. évi LXXXIX. törvény 2. §-, amely szerint „A történeti és a nemzeti emlékhelyek nyilvántartásáról, helyszíni megjelölésükről, állapotuk figyelemmel kíséréséről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság gondoskodik”. Nemzeti Sírkert A Tv. 15. § (1) bekezdése alapján a „Nemzeti Sírkerthez – ezen belül a Nemzeti Panteonba – tartozó temetőket, hősi temetőket, hősi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket, temetési helyeket a Nemzeti Kegyeleti Bizottság határozza meg Munkánk kiemelkedő részeként minden évben komoly szakmai előkészítés után számos sírt védünk le a Nemzeti Sírkert részeként, melyet a nyilvánosság biztosítása végett a Magyar Közlönyben is megjelentetünk. 2007-ben Magyarország területén 373 sírhely (sír, kripta, sírbolt), valamint a mohácsi csatában elesett magyarok tömegsírja és a honfoglalók karosi temetkezési emlékhelye került védelem alá. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Batthyány emlékév egyik kiemelkedő feladatának tekintette, hogy előteremtse a Batthyány kripta rekonstrukció financiális hátterét, majd irányítsa a helyreállítási munkálatokat. A felújítás költségvetése 20 millió Ft volt – melyet elkülönített kormányzati keretből az Oktatási és Kulturális Minisztérium biztosította. Az intelligens szellőző- és páramentesítő rendszer beépítése után folyamatosan szabályozhatóvá vált a kripta páratartalma. Mindezek eredményeként a Batthyány-mauzóleum újra látogatható. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Kerepesi úti temető számos jelentős síremlékénél úgynevezett tájékoztató táblát állíttatott. Ezt a munkát folytatva a mauzóleum előtt is felállításra került egy ilyen tábla.
8
Síremlék-állítás, síremlék-felújítás A Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programja (1127/2003. (XII.17.) Kormányhatározat) – melyben a Kormány kiemelkedő feladatának tekinti az Európai Unióhoz csatlakozó Magyar Köztársaság történelmi, kulturális értékeinek, az európai, illetve a magyar történelem kapcsolódási pontjainak, közös vonásainak, valamit a helyi közösségek nemzeti kultúrában betöltött szerepének bemutatását hazánkban és külföldön – előírja a Bizottság számára, hogy a magyar történelem, kultúra, tudomány kiválóságai sírhelyeinek számbavételére és felkutatására, emlékhelyek létrehozására és gondozására intézkedési tervet készítsen, és gondoskodjon annak végrehajtásáról. E program megvalósítására a Kormány hároméves bontásban évi 7-7 millió Ft-t különített el. A Bizottság első lépésként még 2004-ben felmérte a Fiumei úti temetőben a Nemzeti Sírkert részét képező síremlékek állapotát. A vizsgálat kiértékelését követően a síremlék-állításra, felújításra és helyreállításra vonatkozó alábbi hármas szempontrendszeren alapuló intézkedési tervet hozta. Szempontok: – Rossz helyen álló sírjelek áthelyezése a valódi nyughelyre – Jeltelen sírok megjelölése – Ideiglenes sírjellel jelölt sírokra méltó síremlék állítása A 3 évre tagolt programból a 2005. évi terv teljesült, azonban a 2006. évi – a finanszírozás hiányában – elmaradt. Így a 2006-os program a 2007-es évre tervezetekkel együtt, a két év intézkedési tervének együttes végrehajtásával valósult meg abból a 14.millió Ft dologi kiadásból, melyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium bocsátott rendelkezésünkre: A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007 folyamán 10 új síremléket állított és további 12 síremléket újított fel ebből a keretből. Hiller István oktatási és kulturális miniszter külön keretéből kapott 5 millió Ft-os támogatás segítségével hat, a Nemzeti Sírkertbe tartozó sírt tudtunk felújítani. A Farkasréti temetőben kettő, míg a Kerepesi úti temetőben három sírt állítottunk helyre (utóbbiakat a 2006. augusztus 20-i vihar rongálta meg): Kiadvány Kegyelet és emlékezet A kiadvány az évente megrendezésre kerülő Országos Kegyeleti Konferenciák első öt évének előadásaiból válogat tematikusan, azzal a céllal, hogy a kegyeleti tevékenység és kiemelten a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság sokoldalú és szerteágazó munkáját is reprezentálja. Szili Katalin és Boross Péter előszavát követően a konferenciák védnöki megnyitóit lehet olvasni. Az egyes tematikus fejezetek elején rövid összefoglalás található a Bizottság adott területen végzett munkájáról, majd ezt követik az adott témában az öt év konferenciái során elhangzott előadások. Az első, A tiszteletadás joga című fejezet a kegyelet és a Bizottság jogszabályi hátterével, míg a második az emlékévekkel és évfordulókkal foglalkozik. A következő fejezet Az emlékezés helyei címet viseli és a Nemzeti Sírkert, az új síremlékek és tágabban az emlékhelyek témáját dolgozza fel, az utolsó fejezetben pedig képet kapunk a Bizottság szakmai partnereiről és tevékenységükről. Így válik teljessé a kegyelet terén dolgozók
9
seregszemléje és ezzel a konferencia egyik legfontosabb célja is megvalósul a kiadvány lapjain: a konferencia évente összehozza a szakembereket, politikusokat, civil szervezeteket, egyházakat, önkormányzatokat, és lehetőséget biztosít a párbeszédre. Ezt a kiadványt az Országgyűlés 300.000 Ft-al, míg a Szabadságharcosokért Közalapítvány 2,6 millió Ft-al támogatta. Fiumei úti temető A temetőket és síremlékeket bemutató sorozat első köteteként jelent meg az 1849-ben megnyitott, majd Budapest Székesfőváros által 1885-ben dísztemetővé nyilvánított Fiumei úti – másként Kerepesi úti – temető sírjairól készült képzőművészeti album. Mára elfogyott a könyvesboltok polcairól. Az album második, bővített, javított kiadásának előkészületei után a kiadvány 2008 tavaszán jelenik meg. A megjelenés az Oktatási és Kulturális Minisztérium által biztosított 40 millió Ft-os költségvetési támogatási és kiadási előirányzata keretének egy részéből valósult meg.
10
2.) Kimutatás a hivatal 2007. évi főbb előirányzatainak alakulásáról, a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzése: A hivatal eredeti költségvetési főösszege 2.796.500 eFt volt, míg módosított előirányzata 3.433.990 eFt-ra nőtt. A növekedés egyik lényeges eleme az előző évi előirányzat maradvány, amely önmagában 315.112 eFt. A működési bevételek eredeti előirányzata 106.400 eFt, amely 130.400 eFt-ra emelkedett az év folyamán. Többek között támogatásokat nyertünk a NKA-tól is elsősorban örökségvédelmi szakfolyóiratok megjelentetésére, de a 2004. évtől új elemként megjelent műemléki gyorssegély ismét rendelkezésünkre állt 10 millió Ft összegben.
KIMUTATÁS az intézmény 2007. évi főbb előirányzatainak alakulásáról Eredeti előirányzat KIADÁSOK ÖSSZESEN Működés Ebből személyi juttatások dologi kiadások Felhalmozás intézményi beruházás központi beruházás Felújítás Egyéb intézményi felhalmozás Kötelező maradványképzés 2006. Elvárt maradvány 2007. Tényleges maradvány 2007. BEVÉTELEK ÖSSZESEN Támogatás működési bevétel Átvett pénzeszközök -működési célra -felhalmozási célra Egyéb bevétel pénzmaradvány igénybevétele Engedélyezett létszám Átlagos statisztikai állomány létszám Üres álláshelyek száma
Módosított előirányzat
2.796.500 2.575.800 1.339.300 716.300 220.700 183.600
37.100
3.433.990 3.108.984 1.497.545 1.136.111 324.706 150.298 61.562 99.396 13.450
Teljesítés 3.161.940 2.914.281 1.471.509 975.057 247.359 92.960 61.562 79.387 13.450 315.112 315.112 279.031
2.665.100 106.400
2.841.370 130.400
2.841.370 140.046
19.000 10.000 6.000
26.825 11.000 6.000 315.112
26.825 11.000 3.335 315.112 300 308 4 11
2.1. Az intézmény gazdasági társaságban való részvétele (XII.31-én): A részesedések állománya a Kft.-k felszámolásával folyamatosan csökkent az 1998-as 132 m Ft-ról 2001. végére 82 mFt-ra, 2002. végére 57 mFt-ra, 2004-re 38 mFt-ra 2005-ben 20,4 mFt, 2006-ra pedig 12,3 mFt-ra csökkent, aminek az az oka, hogy a Kft.-k felszámolása folyamatosan befejeződött és kivezettük az állományból. A 2007. évi mérlegben a teljes állományt kivezettük a mérlegből, mert átadtuk az MNV ZRt. részére vagyonkezelésre. Megnevezés Forma
Eng.száma, idõpontja
Alföldi Műemlékhelyreállító Kft. OmvH Visegrádi Kft. Fõ u. 91-93. Ráckevei Kastély Ép.Vendégh.Kft.
1996. 08.22. 3340/92.Korm.r. 1992.08.01. 1989.11.10.
Befekt.ért Befekt.ért. éke apport eFt Pénzeszk eFt 5.000 2.138 220
4.962
Megjegyzés
Felszámolás alatt
-
A hivatal vagyoni helyzetéről a korábbi évek mérlegadataival való összehasonlítás alapján az állapítható meg, hogy míg az Ingatlanok állománya nőtt, addig a Gépek (berendezési és felszerelési tárgyak és számítógépek) és Járművek állománya láthatóan csökkent. A növekedés magyarázata az ingatlanoknál a székházban és a régiós irodákban megvalósított felújítások, amelyeket aktiváltunk. A járműveknél bár nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a régiós munka ellátása során biztonságos gépkocsikkal oldjuk meg a szállítást, a gépkocsik kora miatt kevesebb lett a nettó érték. A gépeknél azért következett be csökkenés, mert nem történt komolyabb mennyiségű számítógép beszerzés és itt a legmagasabb az értékcsökkenési leírás.
12
Ha megvizsgáljuk a központi beruházásokat, amelyet az ország területén elhelyezkedő műemlékek helyreállítására, felújítására fordítottunk nem a Hivatali irodai ingatlanokra, az alábbi grafikon alapján az állapítható meg, hogy 1998-tól folyamatosan megközelítőleg évi egy-egy milliárd Ft-ot fordítottunk erre a célra. Ennek eredményeként a 2003. évi végi állomány 4,8 milliárd Ft volt. A központi beruházások átadása tényleges vagyonkezelőnek 1989. év és 2002. év között nem valósult meg. A folyamatban lévő beruházások létesítményenként való összesítését és a tulajdonosokkal való kapcsolatfelvételt 2003. évben megkezdtük, amelynek eredményeként 2006. év végére lényegesen lecsökkentettük az állományt, azonban még ez is igen jelentős összeg ( 1.675.230 eFt), amelynek további rendezése nem kis feladat, hiszen 8-10 ezer db szerződést és még több számlát takar. Azokat a beruházásokat, amelyeknél a tulajdonos elutasította az átvételt vagy hosszú idő alatt sem jelezte átvételi szándékát, terven felüli értékcsökkenéssel vezettük ki a könyveinkből.
Központi beruházások 5 000 000
4 800 466 4 433 564
4 500 000 4 000 000 3 500 000
3 453 576
3 000 000
3 165 725
2 500 000 2 378 840
2 000 000 1 500 000
1 675 230
1 000 000 500 000 0 2001
2002
2003
2004
2005
3 264 2006
Beruházások
2007
13
A mérlegek további adatait vizsgálva kiemelném, hogy míg 2003-ig az elszámolási számlák záró egyenlege folyamatosan csökkent, addig 2004-ben ismét nőtt, aminek oka a PM által előírt kötelező tartalékolás. Természetesen kötelezettségvállalással terhelt pénzeszközről van szó. Mivel kedvezően alakult 2007. év végén az államháztartás pénzügyi helyzete, ezért a kötelezően előirt tartalék jelentős csökkentésére kaptunk engedélyt a minisztériumtól, amelynek eredményeként az kincstári kivonat záró egyenlege: 271.970 eFt volt. A vevőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bár az ügyfelek fizetési morálja nem kielégítő, mégis sikerült szinten tartani a vevőállományt azzal, hogy már csak néhány hónaposak a késedelmes fizetések nem pedig több évesek a hátralékok. A 2003. évi 14.735 eFt-ról, 2004. év végére 5.242 eFt-ra csökkent, 2005. évben 7.058 eFt, 2007.-ben 4.761 eFt, 2007. évben pedig 7.367 eFt volt az állomány. A Gazdasági Igazgatóság nem kis erőfeszítés árán 2004. év folyamán megszűntetett minden 2005. év előtti tartozást bírósági fizetési meghagyás érvényesítésével. Egy-két kivételtől eltekintve a teljes tőke és késedelmi kamat tartozás beszedése eredményesnek bizonyult. Köszönhetően a hivatal behajtási stratégiájának a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nincs tisztázatlan kintlévőség. A vevők mellett az egyéb követelések 138 eFt-ra redukálódott, a munkáltatói kölcsön éven túli állománya is csak 105 eFt. Az adott kölcsönök és az idegen pénzeszközök között lehet összefüggés oly módon, hogy az adott kölcsönök a munkavállalók részére nyújtott lakásépítéshez, vásárláshoz kapcsolódó munkáltatói hitel, amelyek visszafizetése elkülönített számára történik. A vizsgált időszakban azonosan változtak, tehát az adott kölcsönök állománya is csökkent, és az idegen pénzeszközöké is csökkent. Újabb kölcsön folyósítás nem történt, tehát folyamatosan csökkent a tartozás állomány. A lakásépítés csekkszámlára befolyt összegeket 2007. évben nem vezettük vissza a kincstári keretszámlára. A pénztár állománya év végén a korábbi évek gyakorlatának megfelelően befizetésre került az elszámolási számlára, ezért nincs e sorokban adat. Áttérve a mérlegadatok forrásoldalának vizsgálatára külön kiemelném, hogy a szállítói tartozásaink egyre növekvő tendenciát mutattak 2002. év végéig, különösen 2001. év végén, amikor 31.671 eFt volt. A 2002. év végi állomány 95.529 eFt pedig még kiemelkedőbb lett. A szállítói állomány 2003-ban jelentősen lecsökkent 45.825 eFt-ra, majd 2004-ben ismét nőtt, a 2005. évi a 137.927 eFt, a 2006. évi pedig 144.642 eFt, amely a megtartalékolási kényszerből adódik.
14
A 2007. évi 117.276 eFt, csökkenést mutat az előző évihez képest, és ennek az a magyarázata, hogy az év utolsó két hetében még jelentős összegű szállítói számlákat fizettünk ki a minél alacsonyabb számla egyenleg biztosításának érdekében.
2.1.1. Az előirányzat változások és felhasználásának alakulása témánként való felsorolása meglehetősen terjedelmes lenne, ezért csak a kiemeltekről teszünk említést. A 2007. évre áthúzódó létszámleépítés fedezetére a központi céltartalékból 45.089 eFtot igényeltünk és kaptunk meg, amely csak részben fedezte ez irányú kiadásainkat. Év közben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a sírkertek gondozására 40.000 eFt-ot, célzottan a Batthány-mauzóleum felújítására pedig 20.000 eFt-ot kapott. Külön előirányzatot biztosított számunkra a központi költségvetés a 2007. július-december hónapokban fizetendő 13. havi illetményre, amelynek összege: 54.848 eFt. 2.1.2. A személyi juttatások és járulékai előirányzatainak nagysága az elmúlt években jelentősen változott. Külön kiemelendő a 2002-es év, amikortól a hivatalnak kibővült a tevékenysége, és létrejött az örökségvédelemi hivatal. Az oktatási és kulturális miniszter 2117/2006. (VI.30.) számú és a 2131/2006. (VII.26.) számú határozataiban, valamint a 2189/2006. (XI.13) Kormány határozatában 21 fős létszámcsökkentés, írtak elő , a Hivatal létszámát 290 főben határozták meg, melyet 2007 január 1-től hajtottunk végre. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23) kormányrendelet a Filmiroda (10 fő) feladatait és a Lapnyilvántartás (2 fő) feladatait a Hivatal feladatbővítéseként határozta meg. A 2007. évi költségvetésben az engedélyezett létszám:
300 fő.
2006. évi átlagos 2007. évi átlagos Változás %-ban állományi létszám állományi létszám (a 2007 évi feladat-bővüléshez rendelt létszám nélkül) 318 fő 296 fő 93,1 % A 2007. évben a KÖH-höz feladatbővülésként rendelt filmszakmai és lapnyilvántartási feladatokhoz tartozó átlagos állományi létszám 9+2 fő. A Hivatal 2007. évi teljes munkaidős átlagos állományi létszáma összesen: 307 fő. 2006. évi havi átlagkereset 290.996.- Ft.
2007. évi havi átlagkereset Keresetnövekedés %-a 334.449.- Ft. 114,9 %
15
Rendszeres személyi juttatások alakulása: 2006. év 2007. év 248.650.- Ft/hó/fő
274.969.- Ft/hó/fő
Illetménynövekedés %-a, összege 110,6 %, 26.319.- Ft/hó/fő
A végrehajtott létszámcsökkentéssel elért megtakarítás éves szintű hatása: 53.503 eFt. A teljes munkaidős foglalkoztatottak - besorolási havi bére: 80.400 e Ft - beállási szintje: 102, 56 % Pótlékok: Vezetői pótlék 46 fő 26.381 e Ft. Idegen-nyelvtudási pótlék: 133 fő 42.611 e Ft. A betöltetlen álláshelyek száma 2007. december 31-én 2 fő a költségvetésben engedélyezett 300 főhöz viszonyítva, 2 fő illetménye 323.500 Ft/hó, Az üres álláshelyek keletkezésének indoka: Az álláshelyet betöltők 2007. 11. 12-én és 2007.12.11-én léptek ki és helyükre csak a pályáztatási eljárás lefolytatása után tudtunk köztisztviselőt felvenni. A 2002. évi ugrásszerű növekedés látszólag összhangban van a létszám alakulásával, a gyakorlatban azonban a létszámbővítés nagyságával nem nőtt az előirányzat. Említést kell tenni az év végi kifizetések következő évre áthúzódó hatásáról is, amelyek kissé torzítják az egyes évek teljesítési adatait. Ez azt jelenti, hogy a december hónapban kifizetett külön juttatások (jutalmazás), már nem könyvelhetők az adott évre, a következő évet terhelik és abban az évben fizetjük ki a járulékaikat.
16
Személyi juttatások 1 600 000
1 471 509 1 356 484 1 295 679 1 165 121
1 400 000 1 200 000
967 313 931 871
1 000 000 800 000
560 226
600 000 264 955 367 875 318 978 271 371 172 601 355 464400 398
2007.év
Munkaadói jár.
2006.év
2005. év
2004. év
2003.év
2002.év
Személyi juttatások
2001. év
400 000 200 000 0
A személyi juttatásoknál 2007. évben az előző évhez viszonyítva jelentkező növekedés magyarázatát szintén a Filmiroda költségvetésének személyi növekedésével indokolhatjuk. A korábbi években az átlagos statisztikai állományi létszámok az alábbi táblázat szerint alakult, a 2007. évi 308 fő volt. 2000. év
2001. év
2002.év
182 fő
230 fő
286 fő
2003.év 302 fő
2004.év 300 fő
2005.év 309 fő
2006. év 310 fő
2.1.3. A Hivatal megalakulásával összefüggő létszámfejlesztés 2002-ben valósult meg és ebben az évben nőtt jelentősen a dologi kiadások nagysága is, míg elérte a 2003. évi szintet. Megfigyelhető, hogy 2007-re folyamatosan csökkentek a dologi kiadások, viszont jelentősen nőtt az év végi szállítói tartozások nagysága főleg közüzemi díjak és más dologi szerződésekből adódóan az év végi tartalékképzési kötelezettség miatt egészen 2006. évig. Tavaly azonban jóval magasabb a teljesítés 975.057 eFt, amelynek az a magyarázata, hogy a hivatalhoz került a Filmiroda, másrészt pedig az év utolsó két hetében csökkenteni kellett a maradvány összegét és főleg a közüzemi díjakat és egyéb dologi szállítói számlákat utaltuk át.
17
Dologi kiadások 1 000 000 966 643
950 000 900 000 850 000
975 057 904 926 859 121
830 000
800 000 750 000 2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
A dologi kiadások 2007-ben is év közben nőttek jelentősen, részben a fejezeti kezelésű előirányzatokból örökségvédelmi célokra kapott összegek dologi részével (pl. örökségvédelmi nyilvántartási és inventarizációs keret, végveszélybe került műemlékek…stb.), részben pedig a konferenciák rendezvények és kiadványok fedezetére megpályázott összegekkel (NKA, nemzetközi szervezetek), és természetesen az előző évi maradvánnyal. 2.1.4. A felhalmozási célú kiadásoknál szembetűnő, hogy a központi beruházások milliárdos nagyságrendje mára már néhányszor tízmilliósra zsugorodott. Természetesen csak a teljesítés oldalon. Egyben ábrázolva az intézményi beruházásokkal elég erőteljes volt a különbség még 2003-ban, azonban 2004-ben már az intézményi beruházások volt több. Az elmúlt évek folyamán egyre csökkent a beruházásra és a felújításra fordítható keret. Már csak a személyi juttatásoknál volt növekedés, de a dologi kiadásoknál és a felhalmozási kiadásoknál is jelentősen lecsökkent a teljesítés, ez utóbbi oka, hogy a működtetés biztonságát tekintettük elsődlegesnek.
18
500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2007.év
Felújítás
2006.év
2005. év
2004.év
2003. év
Központi beruházás Intézményi beruházás
A felújítások esetében 2007. évben részben még előző évi maradványból elkészült a Miskolci Régiós Iroda, amelynél falszigetelés, teljes tetőzet csere és a homlokzat készült el. Még 2006. év végén indítottuk el a közbeszerzési eljárást és 2007. első félévben valósítottuk meg. 2.2. A saját bevételek esetében 2007. kedvezően alakult azáltal, hogy Filmiroda jelentős saját bevétellel rendelkezett, természetesen az itt befolyt bevételt fel is használták a hatósági feladataik ellátásához. A vevő állomány ugyan nem csökkent, de a kockázat igen. A mindössze 7 m Ft-os állomány csak néhány hónapos késedelemből és az év végi kiszámlázott bérleti díjakból áll.
19
Bevételek 2007.
állami támogatás működési bevétel felhalmozási bevétel átvett pénzeszköz
A fenti kördiagram az állami támogatás, a működési bevételek és az átvett pénzeszközök arányait ábrázolja. Az állami támogatás 2.841.370 Ft, a működési bevétel 127.076 eFt, a felhalmozási bevétel 3.335 eFt, az átvett pénzeszköz pedig 50.795 eFt volt 2007. évben. Az állami támogatás 254 millió forinttal nőtt az előző évihez képest, amelynek oka a Filmiroda költségvetési támogatása.
Budapest, 2008. február 22.
Dr. Mezős Tamás elnök
Kiss Bander Mariann gazdasági igazgató
20
