A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
2006. évi gazdálkodásának szöveges beszámoló jelentése a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzése
1.) A hivatalnál 2006. évben szervezeti változás nem történt. 2.) Újabb egy év telt el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozása óta, amelyben szintén jelentős eredményeket értünk el mivel számos olyan műemléki és régészeti védést valósítottunk meg, amelyek jelentőségéhez nem fér kétség. Továbbra is jól működik a még 2004-ben megvalósított szervezeti átalakítás, amely a közigazgatás korszerűsítéséről szóló kormányhatározatban foglalt szempontrendszernek megfelelően, a párhuzamok kiszűrésével: a minisztériumnál a Műemléki és Régészeti Főosztály megszűntetésével kezdődött és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladatai körébe került és a továbbiakban a Hivatal elnöke irányítása alatt áll. A hivatal alapfeladatait tekintve az ágazati és szakmai irányító-szervező feladatok jelentkeztek új elemként. Ebben a körben kiemelendő a szakterület örökségvédelmi, fejlesztési tervei koncepcionális alapjainak kimunkálása, kormányzati szintű stratégiai tervek, irányelvek és ajánlások, továbbá a vonatkozó jogszabályok és jogszabály módosítások kidolgozása, valamint közreműködés a területet érintő, más tárcák által kezdeményezett jogszabálytervezetek véleményezésében. Az ágazati, szakmai felügyeletet érintő, ingatlan örökségvédelmi vonatkozású ügyekben a miniszteri intézkedések előkészítése, az államtitkári és miniszteri értekezlet elé kerülő előterjesztések elkészítése, más minisztériumi szervezeti egységek előterjesztésének véleményezése új feladatként jelentkezik. Ezen feladatok ellátása, segítése, a minisztérium és a hivatal közötti koordináció többek között az Igazgatási Főosztály feladata lett. Megnövekedtek a feladatai a Gazdasági Igazgatóságnak és a Felügyeleti Igazgatóságnak a fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi és szakmai célszerűségének felülvizsgálatával, alátámasztásával. A régészeti területek és műemlékek védetté nyilvánítását, illetve törlését elrendelő jogszabályok teljes körű előkészítését a Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság végzi. A Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága által ellátandó feladatok közé sorolandó a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökség védelmének figyelemmel kísérése, az örökség kutatását, dokumentálását és helyreállítását segítő állami támogatás szervezése. Az újonnan jelentkező feladatokat alapul véve tovább lehet gondolni az ágazatot érintő tevékenységek körét, megragadva az ezekből adódó lehetőségeket, jó szolgálatot tenni az örökségvédelem ügyének. Immár hagyománnyá vált az örökségvédelem eredményeit bemutató év végi kiállításunk, a „MUSTRA 2006”, amelyet dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitott meg. Sokan vannak ma Magyarországon, érintettek (műemlék-tulajdonosok, védett műtárgyak birtokosai, régészeti feltárásra kötelezett ingatlantulajdonosok és építtetők) és közvetlenül nem érintettek, akik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal neve hallatán legfeljebb valami állami intézményre gondolnak, amely engedélyez vagy tilt, előírások betartását kéri számon, akadályozza, lassítja, nehezíti a beruházást, építkezést, modernizálást.
2
A Hivatal vezetésének célja és feladata, hogy a nagyközönség elé tárja a munka azon oldalait is, amelyek egyébként többnyire rejtve maradnak. Kötelességének érzi, hogy épített és tárgyi kulturális örökségünk gazdagságát a jelen és a jövő számára megőrizze, védje egyúttal a közgondolkodást is ennek érdekében befolyásolja. Ezért jelentet meg tájékoztató füzeteket, információs leporellót, ezért működteti internetes honlapját, ezért értesíti rendszeresen a sajtót eredményeiről és gondjairól. Kiállításunk célja az volt, hogy a nagyközönség legalább bepillantást kapjon abba a sokszínű és sokirányú szakmai, tudományos, népszerűsítő, kapcsolatépítő és értékmentő munkába, amely a Hivatal és az örökségvédelem területén tevékenykedő más intézmények összefogásával, a szakemberek és hivatalnokok együttműködésével évszázados előzményekre alapozva folyik. Elsősorban a nagy hagyományokkal bíró műemlékvédelem területéről mutattunk be sikeres és eredményes példákat: kutatási eredményeket, állagmegóvási módszereket és eredményeket, restaurálásokat, helyreállításokat, újonnan védettség alá helyezett épületeket. Emellett felvillantottunk néhány részletet az év folyamán szervezett fontosabb rendezvényeinkről, köztük a Kulturális Örökség Napjairól, a Műemléki Világnapról és az Országos Kegyeleti Konferenciáról. Az érintett közgyűjtemények segítségével néhány olyan műtárgyat is megtekinthettek látogatóink, amelyekkel az állami elővásárlási keret jóvoltából sikerült gazdagítani közös kincsestárainkat. A kulturális örökség megóvására vonatkozóan különösen említésre méltó, hogy a 2005. évi LXXXIX. törvénnyel a parlament egyhangúlag elfogadta és kihirdetésre került a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény módosítása. A törvény módosítás elfogadásával újabb hasonlóan jelentős feladatot jelentett a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek módosításának előkészítése is, amely 2006. évben történt meg. A feladatok eredményes megvalósításában fontos jelentősége volt, hogy a hivatal összes munkatársa nagy hivatástudattal, személyes áldozatvállalással vett részt benne.
Az intézmény szakmai tevékenységének három kiemelt területe: a Régészeti Felügyelet, a Műemlék Felügyelet és a Műtárgy Felügyelet. A Régészeti Felügyelet az új hivatali szerkezet létrejöttével óriási mennyiségű új feladatot hozott: a régészeti szakhatósági feladatokat. Ennek a munkának a mennyisége, munkaigényessége és időbeli kötöttsége (jogvesztő határidők!) különösen nagy terhet jelentett és jelent még ma is. A kezdetekkor 7, jelenleg 18+2 fős felügyelet létszáma és ennek megfelelően kapacitása mintegy fele a valójában szükségesnek. Ezen a területen eredményként mutatkozik az Ásatási Bizottság nagyon jól szervezett és hatékony működése, mind az engedélyek kiadását, mind pedig az engedélyezett kutatások ellenőrzését illetően. Hasonló eredmények mutathatók fel a régészeti leleteket megtalálók bátorításában, jutalmazásuk közismertté tételében.
3
A Műemlék Felügyelet munkájában az új regionális rendben az egyes régiók ellátottsága, működőképessége terén jelentős kezdeti különbségek mutatkoztak, az év során ezeket csak részben sikerült felszámolni. Számos kiemelkedő műemlék, illetve műemléki együttes vonatkozásában folyamatos konzultációt, valódi felügyeleti tevékenységet tudunk biztosítani. Ennek ellenére nem mondható, hogy elég energia jutna itt is a megelőzésre: a napi feladatok megoldása ez elsődleges. Szakmapolitikai szempontból nem kisebb a jelentősége a KÖH megújítás alatt álló védési gyakorlatának, illetve „policy”-jának. Ezen a téren az elméleti megalapozás elmélyítését a védetté nyilvánítások kritériumainak műfajonkénti kidolgozása jelentette; a munkaközi eredmény már a KÖH honlapján a nyilvánosság számára is hozzáférhető. Gyakorlatban pedig nagy lépésekkel sikerült csaknem teljesen ledolgozni az elmúlt években felhalmozódott védetté nyilvánítási elmaradásokat, hátralékot. Ugyancsak érdemes megemlíteni a védetté nyilvánítások szakmai következetességének fokozását, amelynek végrehajtásában, végigvitelében örömmel számíthattunk a NKÖM felső vezetésének mindenkori támogatására. A Védési Osztály munkája nyomán 102 új műemlék került nyilvántartásba, ezen felül több mint száz műemléki érték védési dokumentációja készült el, melyek védelmére már 2007-ben kerül sor. A védett régészeti lelőhelyek száma 15-tel gyarapodott. Hasonlóan nagyjelentőségű változás, hogy az autópálya-építés, mint kiemelt állami beruházás vonatkozásában még 2004-ben, egyszerűsített szakhatósági eljárási rendet vezettek be. Ez a beruházások megvalósítását kétségtelenül gyorsító megoldás számottevő többletteherként jelentkezik a Hatósági Főfelügyeletnél, ugyanakkor a szakmai előkészítés szükségessége miatt az első fokon működő kollégák közreműködése sem nélkülözhető (megjegyzendő, hogy a többletfeladatokat változatlan létszámmal látja el a hivatal, kénytelenül, de nagy köszönettel elfogadva az érintett munkatárs(ak) személyes áldozatvállalását is!). A nyilvántartásban folytatódott a régészeti, műemléki és műtárgy adatbázisok feltöltése. Továbbra is elsődleges feladat volt a régészeti nyilvántartás adatfeltöltése. Az év folyamán befejeztük Komárom-Esztergom megye, továbbá Hódmezővásárhely lelőhelyeinek helyszíni adatfelvételét. Ezen túl már csak a beérkezett adatok rögzítésével, illetve térképezésével foglalkozunk, aktualizáltuk Vecsés és Csorvás lelőhely-térképét. Az év folyamán több mint kétezer régészeti lelőhely, több mint négyezer műtárgy rögzítése történt meg. . A fejlesztések terén elkészült az internetes, illetve a hivatali belső használatra szánt tükör-adatbázis. A Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően végezte feladatait. Tevékenységük legfontosabb, kiemelésre kívánkozó elemei az alábbiak: Az év folyamán a KÖH vezetésének iránymutatásával kísérletet tettünk egyrészt a kiadói tevékenység központosítására, másrészt a Hivatal kiadványainak jobb, hatékonyabb terjesztésére.
4
A TKI keretében szerkesztett, gondozott három folyóirat – részben saját szakmai költségvetésből, részben (a Műemlékvédelem és a Múzeumi Hírlevél esetében) NKA-támogatással és egyéb bevétellel (előfizetés, vásárlás, hirdetés) – a korábbiakban megszokott ütemben jelent meg, színvonalasan szolgálva az örökségvédelem és ezen belül a Hivatal érdekeit, tájékoztatást adva a legfontosabb fejleményekről. Folyamatosan törekedtünk frissíteni a címlistákat, olyan új célcsoportokhoz is eljuttatva elsősorban az Örökség című lapot, amelyek a döntések előkészítésében és a döntéshozatalban fontos szerepet töltenek be. Kiemelkedő fontosság szakmai rendezvényeink voltak 2006. évben a Műemléki Világnap (április 18.) és a Kulturális Örökség Napjai (szeptember 16-17.). A Műemléki Világnapon jelentős napközben – több civil szervezettel összefogva, néhány cég támogatását is megszerezve, száznál több fiatalt mozgósítva – látványos épület, illetve utcabútor takarítást szerveztünk (Lánchíd budai hídfő, Andrássy út kandeláberei), amelyről az elektronikus média is beszámolt. Délután a volt lágymányosi dohánygyár épületében a VÁTI-val együttműködve rendeztünk ünnepi és tudományos tanácskozást. A hagyományoknak megfelelően itt került sor a Forster- és Schönvisner-elismerések átadására. A Kulturális Örökség Napjainak középpontjában 2006-ban az ötvenes évek építészete állt. Összességében 500-nál több helyszín volt látogatható, közel100 helyen szakmai vezetéssel lehetett sétát tenni és mintegy kétszázezer ember mozdult meg ezen a hétvégén. A sajtótájékoztatón dr. Varga Kálmán és dr. Somogyi Zoltán, a Magyar Turisztikai Hivatal elnöke vett részt, az ünnepélyes megnyitón pedig, amelyet – a témához illően – a Budapesti Műszaki Egyetem K épületében rendeztünk – Meggyes Tamás professzor tartott rendkívül érdekes előadást. Az országos rendezvény-sorozat koordinációját és promócióját szerény saját forrás mellett az NKA és az NKÖM támogatása segítette. A programhoz kapcsolódó kiállítás az örökség Galériában ugyancsak sikeres volt. A fentiek mellett kiemelkedő jelentőségű volt aktív és széleskörű részvételünk a Művészetek Völgye nyolc napos programfolyamában, melyről több televízió is tudósított. Részt vettünk továbbá a Múzeumok Majálisa, az Építészet Hónapja és a Múzeumok Fesztiválja rendezvényeiben is. Folyamatosan magas színvonalú és a nagyközönség érdeklődésére is számot tartó kiállításokat rendeztünk az Örökség Galériában (a Hivatal székházának aulájában). Ezek közül is kiemelkedett a Mustra 2006, amelyet Szili Katalin házelnök nyitott meg. Féltucatnyi tárlatot rendeztünk a Pincegalériában is. További kiállításokat mutattunk be otthon és külföldön, amelyek közül kiemelkedik a Fény és Forma (Németország, az Ungarische Akzent keretében). Nemzetközi kapcsolataink terén a szlovák-magyar együttműködés folyamatos és eredményes megvalósítása mellett kiemelésre érdemes, hogy részt vettünk az európai országok örökségvédelmi szervezeteinek első találkozóján (amelyet az English Heritage kezdeményzett és szervezett), valamint a kétévente Lipcsében megrendezett denkmal örökségvédelmi kiállításon és vásáron (több hazai
5
intézménnyel és szervezettel együttműködve). Ez utóbbi sikerének köszönhető, hogy Magyarország díszvendégségre kapott felkérést a 208-as rendezvényre. A Kárpátmedence épített öröksége megmentése terén a meglehetősen sok bürokratikus nehézség és akadály ellenére sikerült folytatni a helyreállítási programot, megtartani az előző év eredményeit bemutató konferenciát Budapesten és Szlovákiában (a Teleki László Alapítvány szervezésében), részt venni több befejezett munka átadásának megszervezésében. Mindemellett folyamatosan biztosítottuk a külföldi szakmai és hivatalos utak lebonyolítását.
Folyamatosan tartottuk és bővítettük kapcsolatainkat az örökségvédelem terén működő szakmai-civil szervezetekkel, részt vettünk rendezvényeiken (többször közre is működtünk a szervezésben). Lebonyolítottuk a működési támogatási pályázatot, javaslatokat tettünk a szakmai szervezetek rendezvényeinek támogatására. Megszerveztük és lebonyolítottuk a szakmai kitüntetések, elismerések odaítélésének folyamatát. Kapcsolatot tartottunk az NKA Műemléki és Régészeti Kollégiumával. A
Nemzeti
Emlékhely
és
Kegyeleti
Bizottság
2006.
évi
tevékenysége:
A korábbi évek hagyományaihoz híven megemlékeztünk Budapest ostromának befejeződéséről a Farkasréti temető 19/1. parcellájában lévő Civil áldozatok síremlékénél, ahol a harcok során légitámadás következtében életüket vesztett polgári személyek nyugszanak. 1906. március 30-án született Gelléri Andor Endre, akit a huszadik század egyik legnagyobb magyar novellistájaként tartanak számon. Születésének 100. évfordulóján koszorúzással záródó megemlékezést tartott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen, az író III. ker. Beszterce utca 25. szám alatti emléktáblájánál. Adózva az elmúlt ezredév mindazon magyar hősei emléke előtt, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért, illetve a nemzet fennmaradásáért vérüket ontották vagy életüket áldozták Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság katonai tiszteletadással egybekötött ünnepi megemlékezést tartott a Hősök terén és a Rákoskeresztúri Újköztemetőben. Alapításának 100. évében a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság méltó síremléket állított a Fiumei úti temető művészparcellájában Petrovics Eleknek, a múzeum egyik legjelentősebb vezetőjének, aki 1914 és 1935 között előbb igazgatója, majd főigazgatója volt az intézménynek (A síremlék állítás költsége 1.200.000,-Ft). A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – a Miniszterelnöki Hivatallal, illetve a II. Világháború Befejezésének 60. Évfordulójával Kapcsolatos Megemlékezéseket Előkészítő Bizottsággal együttműködve – hazánk II. világháborúban elszenvedett teljes emberveszteségét, azaz az összes magyar áldozat emlékét megörökítő emlékművet létesített a Fiumei úti temető 5-ös parcellájában. (Pénzügyileg rendezve 2005-ben)
6
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság II. Lajos király születésének 500. és Szent Imre herceg halálának 975. évfordulója alkalmából katonai tiszteletadás melletti ünnepélyes – koszorúzással egybekötött – megemlékezést szervezett székesfehérvári Romkertben. A fejedelem és bujdosótársai földi maradványai hazahozatalának újratemetésének centenáriuma alkalmából Kassa városa a Nemzeti Emlékhely Kegyeleti Bizottsággal együttműködve szervezett jelmezes felvonulást koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést a Szent Erzsébet dómban környékén.
és és és és
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság immáron 5. alkalommal szervezte meg hagyományos konferenciáját, az idei évfordulókra tekintettel „Kegyelet, méltóság és dicsőség” címmel. Az esemény fővédnöke és megnyitója Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt. A POFOSZ kezdeményezésére és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság az 1956-os forradalom 50. évfordulójára Budapest 13 sírkertjében állított emléktáblákat, amelyekre a harcok során elhunytak neveit, életkorát és foglalkozását vésték. A táblák központi avatására a Fiumei úti temető 21-es parcelláját szegélyező emlékfal ünnepélyes átadásával került sor. A projekt kötelezettségvállalója a Miniszterelnöki Hivatal, aki 19.600.000,- Ft-ot biztosított. Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a Rákoskeresztúri Új Köztemető Nemzeti Gyászpark (300-as parcella) rekonstrukciójára a Szabadságharcosokért Közalapítvány pályázatán 10.000.000,- Ft támogatást nyert el Bizottságunk, valamint a Miniszterelnöki Hivataltól 1.400.000,- Ftot a kőtisztítási munkálatokra, valamint 1.500.000,- Ft-ot kapott a Nekropolisz és elfagyott járólapok felújítására.
7
3.) Kimutatás a hivatal 2006. évi főbb előirányzatainak alakulásáról, a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzése: A hivatal eredeti költségvetési főösszege 2.599.800 eFt volt, míg módosított előirányzata 3.273.849 eFt-ra nőtt. A növekedés egyik lényeges eleme az előző évi előirányzat maradvány, amely önmagában 456.796 eFt. A működési bevételek eredeti előirányzata 104.600 eFt, amely 230.617 eFtra emelkedett az év folyamán. Többek között támogatásokat nyertünk a NKA-tól is elsősorban örökségvédelmi szakfolyóiratok megjelentetésére, de a 2004. évtől új elemként megjelent műemléki gyorssegély ismét rendelkezésünkre állt 10 millió Ft összegben.
KIMUTATÁS az intézmény 2006. évi főbb előirányzatainak alakulásáról Eredeti előirányzat
Módosított előirányzat
Teljesítés
KIADÁSOK Működés Ebből személyi juttatások dologi kiadások Felhalmozás intézményi beruházás központi beruházás Felújítás Egyéb intézményi felhalmozás Kötelező maradványképzés 2005. Elvárt maradvány 2006. Tényleges maradvány 2006.
2.403.700 1.331.400 631.100 196.100 164.000 5.000 27.100
2.809.073 1.318.997 1.009.242 393.573 176.728 30.000 169.305 17.540
2.604.971 1.295.679 859.121 258.934 120.588 30.000 100.554 7.790 456.796 297.000 304.028
2.586.436 115.273 41.170 456.796
2.586.436 91.642 41.170 456.796 311 310 0
BEVÉTELEK Támogatás működési bevétel felhalmozási bevételek pénzmaradvány igénybevétele Engedélyezett létszám Átlagos statisztikai állomány létszám Üres álláshelyek száma
2.493.400 100.400 6.000
8
Az intézmény gazdasági társaságban való részvétele (XII.31-én): A részesedések állománya a Kft.-k felszámolásával folyamatosan csökkent az 1998-as 132 m Ft-ról 2001. végére 82 mFt-ra, 2002. végére 57 mFt-ra, 2004-re 38 mFt-ra 2005-ben 20,4 mFt, 2006-ra pedig 12,3 mFt-ra csökkent, aminek az az oka, hogy a Kft.-k felszámolása folyamatosan befejeződött és kivezettük az állományból. Megnevezés Forma
Eng.száma, idõpontja
Alföldi Műemlékhelyreállító Kft. OmvH Visegrádi Kft. Fõ u. 91-93. Ráckevei Kastély Ép.Vendégh.Kft.
1996. 08.22. 3340/92.Korm.r. 1992.08.01. 1989.11.10.
Befekt.ért Befekt.ért. éke apport eFt Pénzeszk eFt 5.000 2.138 220
4.962
Megjegyzés
Felszámolás alatt
-
A hivatal vagyoni helyzetéről a korábbi évek mérlegadataival való összehasonlítás alapján az állapítható meg, hogy míg az Ingatlanok és a Járművek állománya nőtt, addig a Gépek (berendezési és felszerelési tárgyak és számítógépek) állománya láthatóan csökkent. A növekedés magyarázata az ingatlanoknál a székházban és a régiós irodákban megvalósított felújítások, a járműveknél pedig az, hogy nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a régiós munka ellátása során biztonságos gépkocsikkal oldjuk meg a szállítást.. A gépeknél azért következett be csökkenés, mert nem történt komolyabb mennyiségű számítógép beszerzés és itt magas az értékcsökkenés.
700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0
Ingatlanok Gépek Járművek
9
Az elmúlt évek viszonylatában az alábbi állományváltozások történtek a tárgyi eszközök vonatkozásában: Megnevezés Immateriális javak Ingatlanok Gépek, berendezések, felsz. Járművek Beruházások Tárgyi eszközök össz.
2002. év (eFt) 82 627
2003. év (eFt) 70 838
2004. év (eFt) 63 877
2005. év (eFt) 34 043
2006. év (eFt) 22750
293 952 312 767
333 881 362 049
318 431 383 332
428857 254389
679394 183854
69 792 4 433 564 5 110 075
59 775 4 800 466 5 556 171
54 414 3 165 725 3 921 902
57187 2378840 3119273
54979 1682034 2623011
Ha megvizsgáljuk a központi beruházásokat, amelyet az ország területén elhelyezkedő műemlékek helyreállítására, felújítására fordítottunk nem a Hivatali irodai ingatlanokra, az alábbi grafikon alapján az állapítható meg, hogy 1998-tól folyamatosan megközelítőleg évi egy-egy milliárd Ft-ot fordítottunk erre a célra. Ennek eredményeként a 2003. évi végi állomány 4,8 milliárd Ft volt. A központi beruházások átadása tényleges vagyonkezelőnek 1989. év és 2002. év között nem valósult meg. A folyamatban lévő beruházások létesítményenként való összesítését és a tulajdonosokkal való kapcsolatfelvételt 2003. évben megkezdtük, amelynek eredményeként 2006. év végére mintegy igen erőteljesen lecsökkentettük az állományt, azonban még ez is igen jelentős összeg ( 1.675.230 eFt), amelynek rendezése nem kis feladat, hiszen 8-10 ezer darab szerződést és még több számlát takar.
Beruházások 5 000 000 4 000 000
4 800 466 4 433 564 3 453 576
3 000 000
3 165 725
2 000 000
2 378 840
1 000 000
1 675 230
0 2001 2002 2003
2004
Beruházások 2005
2006
10
A mérlegek további adatait vizsgálva kiemelném, hogy míg 2003-ig az elszámolási számlák záró egyenlege folyamatosan csökkent, addig 2004-ben ismét nőtt, aminek oka a PM által előírt kötelező tartalékolás. Természetesen kötelezettségvállalással terhelt pénzeszközről van szó. Mivel kedvezően alakult 2006. év végén az államháztartás pénzügyi helyzete, ezért a kötelezően előirt tartalék jelentős csökkentésére kaptunk engedélyt a minisztériumtól, amelynek eredményeként az kincstári kivonat záró egyenlege: 304.027 eFt volt. A vevőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bár az ügyfelek fizetési morálja nem kielégítő, mégis sikerült szinten tartani a vevőállományt azzal, hogy már csak néhány hónaposak a késedelmes fizetések nem pedig több évesek a hátralékok. A 2003. évi 14.735 eFt-ról, 2004. év végére 5.242 eFt-ra csökkent, 2005. évben 7.058 eFt, 2007.-ben pedig 4.761 eFt volt az állomány. A Gazdasági Igazgatóság nem kis erőfeszítés árán 2004. év folyamán megszűntetett minden 2001. év előtti tartozást bírósági fizetési meghagyás érvényesítésével. Egy-két kivételtől eltekintve a teljes tőke és késedelmi kamat tartozás beszedése eredményesnek bizonyult. Köszönhetően a hivatal behajtási stratégiájának a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nincs tisztázatlan kintlévőség. A vevők mellett az egyéb követelések 389 eFt-ra redukálódott, a munkáltatói kölcsön éven túli állománya is csak 268 eFt. Az adott kölcsönök és az idegen pénzeszközök között lehet összefüggés oly módon, hogy az adott kölcsönök a munkavállalók részére nyújtott lakásépítéshez, vásárláshoz kapcsolódó munkáltatói hitel, amelyek visszafizetése elkülönített számára történik. A vizsgált időszakban azonosan változtak, tehát az adott kölcsönök állománya is csökkent, és az idegen pénzeszközöké is csökkent. Újabb kölcsön folyósítás nem történt, tehát folyamatosan csökkent a tartozás állomány. A lakásépítés csekkszámlára befolyt összegeket 2006 évben visszavezettük a kincstári keretszámlára. A pénztár állománya év végén a korábbi évek gyakorlatának megfelelően befizetésre került az elszámolási számlára, ezért nincs e sorokban adat.
Megnevezés Részesedések Adott kölcsönök Anyagok Vevők Egyéb követelések Elszámolási számlák Idegen pénzeszközök Pénztárak
2000. év (eFt)
2001. év (eFt)
82 762 5 831 21 171 5 174 1 711
82 762 4 496 19 069 7 162 1 458
165 745
716 977
1 972 0
3 280 0
2002. év (eFt)
2003. év (eFt)
2004. év (eFt)
2005. év (eFt)
57362 3472 15111 10814 1556
38 062 1399 2020 14 735 1185
37 762 743 2625 6 740 868
20 420 686 8681 7058 449
471420 312 243 408 451
437752
4170 0
1072 0
1935 0
2596 0
11
Áttérve a mérlegadatok forrásoldalának vizsgálatára külön kiemelném, hogy a szállítói tartozásaink egyre növekvő tendenciát mutattak 2002. év végéig, különösen 2001. év végén, amikor 31.671 eFt volt. A 2002. év végi állomány 95.529 eFt pedig még kiemelkedőbb lett. A szállítói állomány 2003-ban jelentősen lecsökkent 45.825 eFt-ra, majd 2004-ben ismét nőtt, a 2005. évi a 137.927 eFt, a 2006. évi pedig 144.642 eFt, amely a megtartalékolási kényszerből adódik. 4-5.) Az előirányzat változások és felhasználásának alakulása témánként való felsorolása meglehetősen terjedelmes lenne, ezért mellékeljük az erről készített táblázatot az 1. sz. mellékletben. 6.) A személyi juttatások és járulékai előirányzatainak nagysága az elmúlt években jelentősen változott. Külön kiemelendő a 2002-es év, amikortól a hivatalnak kibővült a tevékenysége, és létrejött az örökségvédelemi hivatal. A 2002. évi ugrásszerű növekedés látszólag összhangban van a létszám alakulásával, a gyakorlatban azonban a létszámbővítés nagyságával nem nőtt az előirányzat. Említést kell tenni az év végi kifizetések következő évre áthúzódó hatásáról is, amelyek kissé torzítják az egyes évek teljesítési adatait. Ez azt jelenti, hogy a december hónapban kifizetett külön juttatások (jutalmazás), már nem könyvelhetők az adott évre, a következő évet terhelik és abban az évben fizetjük ki a járulékaikat.
1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0
Munkaadói jár. 2006.év
2005. év
2004. év
2003.év
2002.év
2001. év
Személyi juttatások
12
A személyi juttatásoknál 2003. évben jelentkező stagnálást a 2004-re optimálisnak mondható előirányzat biztosítás váltotta fel, ez a magyarázata az újabb növekedésnek. Az átlagos statisztikai állományi létszámok az alábbi táblázat szerint alakultak.
2000. év 2001. év 2002.év 182 fő
230 fő
286 fő
2003.év
2004.év
302 fő
300 fő
2005.év 2006. év 309 fő
310 fő
A Hivatal megalakulásával összefüggő létszámfejlesztés 2002-ben valósult meg és ebben az évben nőtt jelentősen a dologi kiadások nagysága is, míg elérte a 2003. évi szintet. Megfigyelhető, hogy 2006-ra folyamatosan csökkentek a dologi kiadások, viszont jelentősen nőtt az év végi szállítói tartozások nagysága főleg közüzemi díjak és más dologi szerződésekből adódóan az év végi tartalékképzési kötelezettség miatt. Dologi kiadások
1 000 000 966 643
950 000 900 000 850 000
904 926 830 000
859 121
800 000 750 000 2003. év
2004. év
Dologi kiadások 2005. év
2006. év
A dologi kiadások 2006-ban is év közben nőttek jelentősen, részben a fejezeti kezelésű előirányzatokból örökségvédelmi célokra kapott összegek dologi részével (pl. örökségvédelmi nyilvántartási és inventarizációs keret, végveszélybe került műemlékek…stb.), részben pedig a konferenciák rendezvények és kiadványok fedezetére megpályázott összegekkel ( NKA, nemzetközi szervezetek), és természetesen az előző évi maradvánnyal.
13
7.) A felhalmozási célú kiadásoknál szembetűnő, hogy a központi beruházások milliárdos nagyságrendje mára már néhányszor tízmilliósra zsugorodott. Természetesen csak a teljesítés oldalon. Egyben ábrázolva az intézményi beruházásokkal elég erőteljes volt a különbség, azonban 2004-ben már az intézményi beruházások volt több. Mind az intézményi beruházások, mind a felújítások megsínylették 2005-es évi zárolást. Már csak a személyi juttatásoknál volt növekedés, de a dologi kiadásoknál és a felhalmozási kiadásoknál is jelentősen lecsökkent a teljesítés, ez utóbbi oka, hogy a működtetés biztonságát tekintettük elsődlegesnek. A felújítások esetében 2006. évben jelentős pénzeszközhöz jutottunk azáltal, hogy az ingatlan értékesítésből befolyt bevételt PM engedéllyel felhasználhattuk. Még 2005. év végén indítottuk el a közbeszerzési eljárást és 2006. első félévben valósítottuk meg.
500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0
Központi beruházás Intézményi beruházás 2003. év
2004.év
Felújítás 2005. év
2006.év
14
8.) A saját bevételek esetében 2006. kedvezően alakult azáltal, hogy lefolytattuk az irodai célra nem használható ingatlanaink értékesítését és a bevétel egy része befolyt, továbbá lezárult számos folyamatban lévő bírósági és behajtási ügyünk, amelyeket természetesen a javunkra ítéltek meg. A vevő állomány ugyan nem csökkent, de a kockázat igen. A mindössze 7 m Ft-os állomány csak néhány hónapos késedelemből és az év végi kiszámlázott bérleti díjakból áll.
Bevételek
állami támogatás működési bevétel felhalmozási bevétel átvett pénzeszköz
A fenti kördiagram az állami támogatás, a működési bevételek és az átvett pénzeszközök arányait ábrázolja. Az állami támogatás 2 586.436 Ft, a működési bevétel 91.642 eFt, a felhalmozási bevétel 40.170 eFt, az átvett pénzeszköz pedig 71.674 eFt volt 2006. évben. Az állami támogatás 267 millió forinttal lecsökkent az előző évihez képest. A kiadási oldalon ez az intézményi beruházásokat érintette hátrányosan, elmaradt a számítógép állomány megújítása is és a Miskolci régiós iroda felújítása.
Budapest, 2007. február 22.
Dr.Varga Kálmán elnök
Kiss Bander Mariann gazdasági igazgató
15
