ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 7. évf. - 2011/8. augusztus
http://www.zoldbiotech.hu
7. évf. - 2011/8. augusztus Népszabadság, 2011. július 26. http://nol.hu/velemeny/20110726-alkotmanyos_genpanik
Alkotmányos génpánik Dudits Dénes
A magyar földeken manapság a határ harmóniáját több helyen gépek zaja veri fel: tárcsák vágják apró darabokra az egészséges kukoricát. A gazda tehetetlenül nézi növényeinek elpusztítását, és nem érti, miért is a hatósági szigor. Állítólag a kukorica fémzárolt vetőmagjával van a gond. A Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal laboratóriuma most, a tenyészidő közepén állított ki olyan hivatalos bizonyítványt, amely szerint egy ezreléknél több a genetikailag módosított (GMO) szem előfordulása a vizsgált mintákban. Így az ilyen kukoricavetések sértik az ország GMO-mentes státuszát, ezért a halálos ítélet. Reklamációnak helye nincs – még akkor sem, ha független, akkreditált kutatóintézetek vizsgálatai alapján kételyek merülnek fel a hazai minősítő laboratórium eredményeivel szemben. A növények termesztői időnként kénytelenek tudomásul venni a szélsőséges időjárás okozta pusztítást, legyen annak oka aszály, belvíz, fagy vagy jégeső. Azt azonban, hogy a magvetőnek magának kelljen kiirtania az általa nevelt növényeket, csak olyan súlyos körülménnyel lehet indokolni, mint például a betegség vagy a járvány. Hacsak nem szól közbe kormányzati intézkedések politikavezérelt elszántsága.
igazolja, hogy a GMO-technológiák összeegyeztethetők a hagyományos növénytermesztéssel, és még az exportpozíciók sem gyengülnek. Eddig nem került nyilvánosságra adat arról, hogy mennyi többletbevételt jelent Magyarország „génmentessége”. Pedig az ilyen virtuális nyereség lépten-nyomon megjelenő – politikai támogatottságot is hozó – hivatkozási alap a GMOnövények tiltásakor. Naponként nő a kiszántásra ítélt kukoricaterület nagysága. A hazai analízis adatainak megbízhatósága körüli kételyek miatt, a gazdák érdekében le kellene állítani a pusztítást, hiszen a gyanúba kevert kukoricanövények semmilyen biológiai vagy környezeti veszélyt nem jelentenek. Tovább növeli a kárt, hogy a szomszédos táblák 400 méteres sávban is érintettnek tekintendők a korábbi törvényhozók szakmaiatlan buzgóságának köszönhetően, holott a szakirodalom 25 méteres szigetelési zónát elegendőnek tart. A tények tisztázására megindultak a bírósági eljárások. A perek nem igazán siettetik a gazdák kártalanítását, és rossz esetben felemészthetik a GMOmentesség hozadékát, már ha van ilyen.
A GMO-botrány eseményei e szándékoknak megfelelően zajlanak. A funkcionáriusok farkast kiáltanak, nemzetstratégiai bűncselekménnyel vádolnak és az állambiztonsági szolgálatok bevetésével fenyegetőznek. Közben lehetséges, hogy nincs másról szó, mint hogy a hazai laboratórium felkészületlen egy vírus DNS-darabmennyisége alapján a 0,1%-os határérték túllépésének bizonyítására. A „génpánik” gerjesztői arra hivatkoznak, hogy néhány, esetleg GMOnövényt tartalmazó tábla miatt veszélybe kerül az ország gabonaexportja. Gyenge érvelés ez, amit az élet maga cáfol. Jelenleg 29 országban, 148 millió hektáron termesztenek géntechnológiával nemesített (GMO) növényfajtákat. Ezek között találjuk a legfontosabb agrártermékeket exportáló országokat. Az ő példájuk
A kukoricatáblák megsemmisítése várható kiteljesedése az előző évek történéseinek, amikor a politikusi felszínesség vakvágányra vitte a törvényhozási gyakorlatot, és figyelmen kívül hagyta az agrár-
1
7. évf. - 2011/8. augusztus
innováció világtendenciáit. A géntechnológia szerepéről folyó vita átpolitizálódott, a tudomány tényei súlyukat vesztették. Az alaptörvény végszavazás előtti módosítása világosan mutatja, mekkora kárt lehet okozni a hamarjában megfogalmazott kiegészítésekkel. Hiába volt az Akadémia vezetőinek figyelmeztetése, kérése, az alkotmányhoz méltatlan kitételt fogadtak el a képviselők a XX. cikkben, amely szerint „a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő”. Ennek szellemében szántják most ki a kukoricákat! A hivatal szerint GMO-növények is lehetnek a táblákon, ezért példát kell statuálni. Nehezen vélhető, hogy bármelyik „igennel” szavazó képviselő is gondolt volna arra, hogy ilyen hamar kézzelfogható kárban testesül meg egy „pár szavas kiegészítés” az alaptörvényben.
jobbítása érdekében. Rejtély, hogy miért oly sikeres GMO-ügyben a félretájékoztatás, miért nem hisznek akár a politikusok, akár az emberek a DNS-kutatásokat végzőknek. Pedig a közelmúlt világméretű innovációs folyamatai egyértelművé teszik, hogy a géntechnológia kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági fejlesztésekben is. A globalizált világban egy ország könnyen elszigetelődhet, technológiai kiszolgáltatottság fenyegetheti, ha ideológiai megfontolásokból lemond a tudomány kínálta fejlesztésekről. Mintha bivalyokkal, faekével akarna valaki szántani a XXI. században. Az ilyen nosztalgiából táplálkozó, hibás stratégiának súlyos az ára. Megalapozatlan azt remélni, hogy a GMO-k kiátkozása révén a biogazdálkodás húzóereje lehet egy exportorientált, versenyképes mezőgazdaságnak. Ennek a költséges gazdálkodási formának korlátozott lehetőségei vannak, hiszen egy szűk, tehetősebb réteg igényeit szolgálja ki. Ugyanakkor szerény a tudományos megalapozottsága, a közvélekedéssel szemben kevés vizsgálat tanúsítja a minőségi előnyöket. A biotermékek, -termelés veszélyeiről alig esik szó. Az alacsony hozamok miatt kérdéses, miként lehet ezzel kielégíteni a Föld növekvő népességének élelmiszerigényét.
A magyarok többségében él az alkotmány tisztelete, ezért romboló hatású lehet, ha értelmezhetetlen állításokkal terhelt ez a dokumentum. A szöveg üzenete szerint a GMO-növények mindegyike eleve egészségi kockázatot jelent, függetlenül a beépített gén természetétől. Ezt a feltételezést sem a nemzetközi gyakorlat, sem a kutatási eredmények nem erősítik meg. Minden egyes GMO-növény kockázatának megítélése tudományos kérdés. Ezért a XX. cikkben meghatározottak sértik az alaptörvény X. cikkében rögzített tételt, miszerint „a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni”. A GMOnövényfajtákat egyedi elbírálás során értékelik, több szervezet bevonásával és nemzetközi szabályok szerint engedélyezik. A szakmai szempontok mellőzését jelzi, hogy fel sem merül a jelentősége azoknak a GMOnövényeknek, amelyeket nagy számban az egészség megóvása érdekében állítottak elő, vagy gyógyszerek – mint például az inzulin – előállítására használnak. Az alaptörvény bonyodalmak forrása akkor is, ha a GMOktól való mentességet csak a mezőgazdasági gyakorlatban kívánja érvényesíteni, de megengedi az importot. A Brazíliából behozott GMO-szója vajon miért veszélytelenebb az egészségre, mint az itthon termő változata?
Látva a mostani, mesterségesen szított génpánikot, a megsemmisített kukoricavetéseket, a GMOügy politikai haszonlesőit, csak a kijózanodást hozó szemléletváltásban bízhatunk, amihez a tudományos közösség segítsége elengedhetetlen.
A XX. cikk bemutatott visszásságait néhány szó kitörlésével könnyen meg lehetne szüntetni, hogy ne sérüljön az alaptörvény tekintélye. Ezt kéri tisztelettel a honatyáktól egy kutató, aki több mint 25 éve tanulmányozza a GMO-növények előállításának titkait és működik együtt növénynemesítőkkel a növények
A szerző agrármérnök, az MTA rendes tagja
2
7. évf. - 2011/8. augusztus Ecologist, 2011. augusztus 1. http://www.theecologist.org/News/news_analysis/997020/public_sector_should_ develop_gm_crops_for_seed_companies_says_leading_researcher.html
Egy vezető kutató szerint a vetőmag-forgalmazó cégek számára a közszférában kellene GM növényeket kifejleszteni Tom Levitt
Miközben éppen megkezdődnek a problematikus szabadföldi kísérletek a genetikai módosítással burgonyvésznek ellenállóvá tett burgonyával az Egyesült Királyságban, Jonathan Jones kutatásvezető professzorral, növénygenetikussal beszélgetünk arról, hogy miért támogatja a genetikailag módosított növények elterjedtebb felhasználását.
latiasan kell gondolkodniuk, és minden problémájukra meg kell találniuk a legkevésbé rossz megoldást. A Roundup Ready-ről az az általános véleményem, hogy kevésbé káros, mint a bevezetése előtt használt gyomirtó módszerek. De egy kicsit olyan is, mint az antibiotikumok: ha csak egyet használunk, kialakul ellene a rezisztencia, és a Roundup Ready-nek ellenálló gyomok ma már bizony sok gondot okoznak.
Tom Levitt: Megéri-e az árát az Egyesült Királyság számára a genetikailag módosított, burgonyavésznek ellenálló burgonyával végzendő kísérletsorozat?
TL: Mit gondol a termékek címkézéséről – joguk van-e az embereknek hozzájutni olyan információhoz, amely segít elkerülni a GM termékeket azoknak, akik nem kérnek belőle?
Jonathan Jones professzor: Igen, ha figyelembe vesszük, hogy a burgonyavész évente kb. 60 millió angol fontba kerülhet az Egyesült Királyságnak. A munka, az üzemanyag és a vegyszerek költségét is beleszámítva hektáronként körülbelül 500 angol fontba kerül az ellene való védekezés, amely nem is mindig teljesen sikeres, így mindig van valamennyi veszteség.
JJ: Véleményem szerint hosszú távon annak feltételezése ésszerű, hogy „minden GM lehet” – az Egyesült Államokban mindenki így gondolkozik, és aki valóban GM-mentesen akar élni, az áttér az organikus termékekre. De ha tanácsot kellene adnom a BASF-nek vagy valamelyik másik GM-cégnek, azt tanácsolnám, hogy társuljon valamelyik szupermarkettel, és vezessen be olyan címkézést, amelyik nagy
TL: Mi a véleménye az amiatti aggodalomról, hogy a GM tulajdonságok megjelennek és elterjednek a vadon élő növényekben, hozzájárulva a szupergyomok kialakulásához? JJ: Azoktól, akik ellenzik ezt a fajta, herbicidtolerancián alapuló gyomirtást, azt kérdezem: akkor hát milyen gyomirtási módszert javasolnának, amelyik nem károsítja a környezetet, mégis működik? Könnyű kritizálni a Roundup Ready gyomirtót és a Monsantót – bőven van is rá ok –, de közben működőképes megoldást kell találni, különben a termés igen nagy százaléka elvész a gyomok miatt. Szép dolog az idealizmus akkor, amikor az utat kijelöljük, de a gazdáknak gyakor-
3
7. évf. - 2011/8. augusztus
betűkkel hirdeti, hogy ez a burgonya környezetbarátabb, mert GM, és ezért kevesebbet kell permetezni (a burgonyavész ellen). Erre valószínűleg csak néhány évig lenne szükség, de mutatná az üzletlánc tiszteletét azok iránt, akik el akarják kerülni a GM termékeket.
paradicsom- és kukoricamagot termelő óriásvállalat. Ha bármilyen tulajdonság deregulálása 30-100 millió dollárba fog kerülni, akkor kukoricánál valószínűleg megér 500 millió dollárt plusz még egy évet, így valószínűleg megéri. Ha egy paradicsomba bevitt tulajdonság deregulálásáról van szó, és a paradicsom éves vetőmageladása legfeljebb 50 millió dollár, akkor ez gazdaságilag értelmetlen, ezért nem csinálják, vagy legalábbis nem számítják a legsürgősebb teendőik közé. A szabályozás költsége a vetőmag-üzletágban a legnagyobb hasznot hozó növényfajokon kívül minden más növényfajnál meggátolja a GM technológia bevetését. Szerintem az lenne jó, ha a közszféra és a magáncégek társulnának, és a mi intézetünk egyezséget kötne például a BASF-fel (ez a cég dolgozik a burgonyavésznek ellenálló GM burgonya kifejlesztésén, egy holland burgonyafajtában), és a most kifejlesztés alatt álló tulajdonságot bevinnénk a Maris Piper fajtába, amely sokkal népszerűbb a gazdák körében, és a brit szupermarketekben is nagyobb kereslet lenne rá.
TL: Van-e alternatívája a GM élelmiszernek? JJ: Ha szemügyre vesszük az organikus piacot, azt látjuk, hogy jelenleg a növények 2-3%-át termesztik ezzel a módszerrel, és ez a hányad nem nő: legalább két vagy három éve nem változik. Múlt hétvégén azt mondtam a tüntetőknek egy demonstráción: ha jól értem, ők olyan emberek, akik – teljesen érthető okokból – ellenzik a jelenlegi iparszerű mezőgazdaságot, és valami sokkal környezetbarátabb módszerrel szeretnék helyettesíteni. Ezt én is szeretném, feltéve, ha megmarad a magas terméshozam! Az én stratégiám a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentésére ehelyett az, hogy vesszük a jelenlegi mezőgazdaságban előszeretettel használt fajtákat, és új tulajdonságokat teszünk beléjük, hogy ne kelljen annyiszor permetezni őket. Néhány év múlva meglátjuk, hogy melyik stratégia sikeresebb.
TL: Ténylegesen milyen hatása volt a nagyközönség GM élelmiszerekkel kapcsolatos aggodalmainak az angliai GM kutatásokra? JJ: Sok kutató nem akar belebonyolódni ebbe a kérdéskörbe, ők a homokba dugják a fejüket. Ezért nekik nehezebb összekapcsolni a kutatásaikat és felfedezéseiket a növénynemesítéssel. Sokkal nehezebb lett valami hasznosat csinálnunk, és ez a vitatkozás a kutatóintézeti utánpótlásnak is nagyon ártott, elijesztette az embereket a mezőgazdasági tudománytól. A felmerült problémák miatt az emberek úgy érzik, hogy minden mezőgazdasági tudomány rossz dolog, úgyhogy inkább valami mással foglalkoznak.
TL: Mikor fognak Afrikában GM tulajdonságokat kifejleszteni? JJ: Sok adomány érkezik, például a Bill Gates Alapítványtól, amely támogatja a jobb vízgazdálkodású kukorica kifejlesztését Afrika számára, valamint a szegények között népszerű alapélelmiszer-növények, pl. a vírusrezisztens manióka és a Sigatoka-rezisztens banán kutatását. TL: Miért csak korlátozott számú GM növényt termesztenek az egész világon? JJ: Ennek a szabályozás magas költsége az oka. Ha figyelembe vesszük, mekkora hasznot hoznak a GM növények, nem is olyan magas az áruk. A tudományos kutatás nem kerül olyan sokba – a szabályozás visz el sok pénzt. A technológia készen áll, de a szabályozás agyonvágja az egészet Európában és az Egyesült Királyságban is. Vegyük a Monsanto példáját, amely
4
7. évf. - 2011/8. augusztus
JJ: Ha a szabályozás nem kerülne pénzbe, sokkal több vállalat tudna GM technológiát alkalmazni. A szabályozás költsége segíti elő a monopólium kialakulását és zárja ki a kisebb vállalkozásokat és a közszférát erről a területről, így ezek nem tudnak hozzájárulni a terület fejlődéséhez, pedig más körülmények között képesek lennének erre. Ezért érvelek a magán- és a közszféra társulása mellett, és ebben a felállásban a közszféra fejlesztené ki az új tulajdonságok egy részét. Az emberek részben amiatt kifogásolják a GM növények biztonságosságát, mert a biztonságosság ellenőrzése a cégeknél történik. A megoldás: végezze ezt az értékelést a közszféra.
TL: Milyen kutatási témák lennének a legfontosabbak az Egyesült Királyság mezőgazdasága számára? JJ: Szerintem valószínűleg a búza rozsdabetegségeivel szembeni rezisztencia. Ám a burgonyavész azért olyan fontos célpontja a GM kutatásoknak, mert ha sikerül kiiktatni a burgonyavészre való érzékenységet, akkor ténylegesen kevesebbet kell permetezni a burgonyát. A búzával az a probléma, hogy még ha sikerül is előállítani egy teljesen rozsdarezisztens fajtát, azt még mindig permetezni kell a többi betegség miatt. Sok haszonnövény esetében sok betegséggel kell elbánni, mielőtt abba lehetne hagyni a gombás betegségek elleni permetezést.
TL: Miért irányítják a kutatásokat a GM növények felé ahelyett, hogy pl. az élelmiszer-veszteségek csökkentésére és a betakarítás utáni tárolás javítására összpontosítanának, hiszen az élelmiszer-biztonság javításához mindkét cél fontosabb?
TL: Mit gondol, a jövőben a növények hány százaléka lesz GM? JJ: Arra lehet számítani, hogy az egész világon termesztett kukorica, szója és gyapot 90%-ban GM lesz. Azt hiszem, hogy az olajrepce már most nagyrészt GM, de ez változó, mert ezt a növényt többféle éghajlaton termesztik, Európában pedig jelenleg nem is termesztenek GM repcét. De valójában nem is arról van szó, hogy lesz vagy nem lesz GM, sokkal inkább arról, hogy hány új tulajdonságot visznek be a növényekbe. Már rendelkezésre állnak olyan új módszerek, amelyekkel a növényi genom különféle helyeire igen pontosan be lehet ültetni DNS-szakaszokat – egy-egy ilyen helyre 10-20 gént is be lehet ültetni, és így egy lépésben lehet a növény több különböző tulajdonságát javítani.
JJ: Az élelmiszer-veszteségek és a betakarítás utáni tárolás is nagyon fontos dolgok. De nem is akarok ilyen kijelentéseket tenni, hogy az egyik dolog fontosabb, mint a másik. Az éghajlatváltozás vagy az energiaellátás problémaköréhez hasonlóan itt sem lehet egyetlen olyan intézkedést találni, amelyet elvégezve a többi dolgok miatt már nem kell aggódni. Az élelmiszer-veszteségek csökkentése ahhoz hasonló, mint amikor az energiaszektorban jobb szigeteléssel csökkentik a hőveszteséget: része a megoldásnak, de nem maga a tökéletes megoldás. Fontos megtenni, ám én növénygenetikus vagyok, ezért én nem fogom megtenni. A betakarítás utáni jobb tárolás nyilván fontos, különösen a fejlődő országokban, és egyszerű befektetésekkel igen sokat lehet tenni például a patkányok okozta kár megelőzésében, és így tovább. Ez azonban nem jelenti azt, hogy addig, amíg ezekre a dolgokra meg nem találták a megoldást, abba kellene hagyni a genetikai kutatásokat. Mindezeket a megoldásokat párhuzamosan kell fejleszteni. Utópisztikus lenne azt állítani, hogy egyetlen megoldás létezik, és minden más csak mellékvágány.
TL: Hogyan lehetne meggátolni, hogy a nagy vetőmagvállalatok, például a Monsanto, a Bayer és a Syngenta monopolizálhassa a vetőmagpiacot?
Jonathan Jones professzor a John Innes Központban működő Sainsbury laboratórium vezető kutatója. Emellett egyik alapítója a Mendel Biotechnology cégnek, amely szerződéses kutatásokat végez a Monsanto, a Bayer és a BP számára.
5
7. évf. - 2011/8. augusztus HVG Hetilap, 2011. 32. szám; 2011. augusztus 10. http://hvg.hu/hvgfriss/2011.32/201132_a_gmougy_kovetkezmenyei_vetesfeherites
A GMO-ÜGY KÖVETKEZMÉNYEI Vetésfehérítés Kelemen Zoltán
Teljes a bizonytalanság az agrárkormányzat GMO-intézkedései után. A vetőmagos világcégek perelnek, a károsultak némi kártérítésre számíthatnak, az indulatok pedig változatlanul forrnak.
keltette Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. keleteurópai közkapcsolati igazgatója a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) laborjának munkatempóját. A cég mintáinak vizsgálatakor egyéb furcsaság is történt: az ugyanazon tételből vett egyik mintában az MGSZH egyik laboratóriuma hibahatár alatti GMO-keveredést mutatott, míg egy másik mintából egy másik MGSZH-labor eredménye negatív lett. Korábban a Pioneer saját vizsgálata is GMO-mentességet mutatott ki, a hatóság viszont nem végzett újabb vizsgálatot, hanem saját ellentétes eredményei közül a cégre nézve kedvezőtlenebb alapján hozott határozatot. Ráadásul a magyarországi hatósági laboroknak a mérések időpontjában nem volt akkreditációjuk, amit – a hatóság eljárási hibái mellett – a Pioneer és a nála több GMO-s tétellel érintett Monsanto aduként használhat fel az általuk indított perekben.
„Amit mi most itt tapasztalunk, az önkényesség és zsarnokság” – írta az Európai Vetőmagszövetség tagjainak szóló levelében Garlich von Essen. A főtitkár arra hivatkozva fogalmazott ilyen keményen, hogy a magyar hatóság 7,5 millió euróig terjedő pénzbírsággal fenyegeti azokat a vetőmagos cégeket, amelyek termékei genetikailag módosított szervezetet (GMO) tartalmaztak, sőt még a cégvezetők büntetőjogi felelősségét is felvetette. Mint ismert, az utóbbi hetekben 4600 hektár kukoricát kellett kitárcsázni, mert vetőmagjaik között GMO-s is akadt.
A hatósági időzavar legfőbb oka a laborok szűkös kapacitásán kívül az, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rosszul időzítette a GMO-mentesség igazolásához laborvizsgálati eredményeket előíró rendeletét, illetve az ellenőrzéseket, így a már kifejlett kukoricaállományokat kellett megsemmisíteni. De a kérdésre, hogy miért lett ilyen az időzítés, a HVG egyik minisztériumi forrása csak annyit mondott, „valószínűleg a miniszter sem tudná a választ”. „A laborok az akkreditációjukat a szervezeti átalakítás miatt vesztették el, azaz nincs szó arról, hogy a műszerek megbízhatósága vagy a vizsgálati módszerek változtak volna” – reagált az egyik kifogásra Bognár Lajos, a VM helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy július 27-étől a kukorica és a repce vizsgálatára ismét van akkreditációjuk. A termékek minőségéért pedig mindenképpen a vetőmag-kereskedők felelnek, ebből a szempontból mellékes, hogy csak áprilisban, a kukorica vetésekor, illetve utána kezdődtek az ellenőrzések – tette hozzá. A VM adatai szerint egyébként a
Kitárcsázott kukorica Fotó: Horváth Szabolcs A vetőmagok vizsgálatát egy márciustól érvényes rendelet alapján írta elő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a feladat azonban a jelek szerint felkészületlenül érte a hatóságot. „Két és fél hónappal az után kaptuk kézhez a megsemmisítési határozatot, hogy beküldtük a mintát a hatósági laborba” – érzé-
6
7. évf. - 2011/8. augusztus
megvizsgált 535 mintából 14-et találtak pozitívnak. Ez a hivatalos adatok szerint 4600 hektár kukoricára jelent megsemmisítési kötelezettséget, míg a jogszabály által előírt 400 méteres izolációs – az átterjedés megakadályozására szolgáló – távolság miatt az erre ítélt terület a becslések szerint legalább tízezer hektárra nő. Az izolációs távolság nagyságát a vetőmagtermesztők szintén vitatják. Szerintük tudományos kísérletekkel igazolható, hogy egy közvetlenül a 0,1 százalékban GMOszennyezett kukoricatábla mellett lévő másik táblában legfeljebb 40 méterig fordulhat elő a GMO terjedése.
azonban, hogy inkább a nagy hatósági purparlé bizonytalanította el az importőröket, mint a módosított génekkel keveredett minták. Könnyen előfordulhat, hogy a vevők még a sima gabonaszállítmányok mellé is GMO-mentességet igazoló papírokat kérnek, ami igencsak csökkentheti a gabonakereskedelmen realizálható profitot – latolgatják a lehetséges következményeket az agrárszakértők. Az Európai Vetőmagszövetség az Európai Bizottságnál is panaszt emelt a magyar hatóság GMO-ügyben hozott intézkedései miatt, egyebek mellett kifogásolva, hogy az EU-n belülről érkező vetőmagokra is GMO-mentességet igazoló laborvizsgálatot ír elő.
A termelők állítása szerint az is elbizonytalanítja őket, hogy a megsemmisítést előíró határozatok után az MGSZH-tól kapott körlevél szerint a szecskázott kukoricaszár a tábla mellett silózható, takarmányozásra felhasználható, illetve biogáz-felhasználásra is elszállítható. „Erősebb az a tudományos nézet, amely szerint a silózáskor felszabaduló hő és erjedés hatására a gének a darabjaikra esnek, így nem jelentenek szennyezési kockázatot” – indokolta a furcsa levelet Bognár, amit tudományos cikkekkel illusztrált. Ám ezt az állítást több termelő is vitatja.
A termelők és a vetőmag-kereskedők most arra várnak, mit tesz a hatóság a repcemagpiacon. Augusztus 20-a után indul ugyanis a repceszezon. Az MGSZH a közelmúltban ígéretet tett, hogy szeptember 1-jéig befejezi a repcemagok vizsgálatát, amit a piacon meglehetős kétkedéssel fogadtak. A vetőmagkereskedők ezt megelőzően nem nagyon mernek értékesíteni. Óvatosságukat csak fokozhatja, hogy bár a jelenlegi tervek szerint az EU-ból érkező tételeket csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, de egy esetleges VMutasítással a vizsgálódás bármikor teljes körűvé válhat, és kiterjedhet a hazai előállítású repcemagokra is. Úgy vélik ugyanis, ez is benne van a pakliban.
Az agrárkormányzat a GMO-mentes státus fenntartását hangsúlyozza, arra hivatkozva, hogy ez komoly anyagi előny a gabona-, illetve vetőmag-kereskedelemben. A hazai vetőmag-előállítás értéke évi 180190 milliárd forint, amiből 110 milliárd az export – érzékeltette Bognár, hogy mekkora piacot vesztene el Magyarország, ha kikerülne a GMO-mentes körből. „A legnagyobb hazai vetőmagexportőrként a Pioneernek szintén a GMO-mentes státus fenntartása az érdeke” – jelezte ugyanakkor Máté. Feltehetőleg ennek a piaci előnynek a védelme magyarázza, hogy a kormányzó többség a GMO-mentesség kinyilvánítását még az alaptörvénybe is beemelte. Lehetséges
7
7. évf. - 2011/8. augusztus Guardian.co.uk; 2011. június 21. http://www.guardian.co.uk/environment/2011/jun/21/gm-wheat-trial-aphid-crops
A levéltetűnek ellenálló GM búzával tervezett szabadföldi kísérlet a kormány engedélyére vár Hal Hodson Egy cég a mentából nyert rovarriasztó gén szintézisével állított elő új növényfajtát - a szabadföldi kísérlet 2012 márciusában kezdődhet Úgy tervezik, hogy a kísérlet 2012 márciusától 2013 októberéig fog tartani. A beadott projektjavaslat ellen idén augusztus 19-éig bárki tiltakozást jelenthet be. Maurice Moloney professzor, a kísérlet lefolytatására engedélyt kérő Rothamsted Research igazgatója elmondta: az intézet ökológusai, akik a növények és a kártevők közötti természetes kapcsolatot vizsgálják, olyan eljárást találtak fel, amellyel meggátolható, hogy a levéltetvek rászálljanak a búzára és kárt tegyenek benne. „Ha a levéltetvek stresszhatás alá kerülnek, feromont bocsátanak ki, amely jelzésként szolgál a többi levéltetű számára, hogy meneküljenek arról a helyről” - magyarázta Moloney. „Kiderült, hogy ez a reakcióút létezik a növényekben, például a mentában. A levéltetvek nem szállnak rá arra a növényre, amelyikben ez a reakcióút aktív.” Ez az (E)-bétafarnezén (EBF) nevű vegyület a sörben is megtalálható, mivel a komló természetes alkotórésze. A Környezeti Kibocsátások Tanácsadó Testületéhez (Advisory Committee on Releases to the Environment, ACRE, a brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi miniszter tanácsadó testülete) benyújtott dokumentációban több mint 300 olyan növény van felsorolva, amelyek EBF-et tartalmaznak. Az egyik ilyen növény a közönséges menta.
Arany mezők... Az Egyesült Királyságban - még nem termesztenek GM élelmiszernövényeket Fotó: Graham Turner, Guardian Problematikus szabadföldi kísérlet indulhat egy kísérleti búzafajtával jövő márciusban, ha a kormányhivatalnokoktól zöld utat kap. Az Egyesült Királyság egyik vezető növénykutató központja engedélyt kért a kormánytól egy olyan GM növényfajtával tervezett szabadföldi kísérletre, amelyet úgy módosítottak, hogy képes legyen ellenállni a levéltetvek támadásának. Ha megkapják az engedélyt, ez lenne a NagyBritanniában folytatott harmadik szabadföldi GM kísérlet; az első kettő keretében különféle GM burgonyafajtákat vizsgálnak a norfolki John Innes Központban és a Leedsi Egyetemen. A projekt helyszínén költséges, 24 órás biztonsági ügyeletre lesz szükség, nehogy a GMO-k ellen tiltakozók elpusztítsák a növényeket.
Az új gének hasonlók a borsmentában előforduló változatokhoz, azonban nem közvetlenül a mentából vitték át őket búzába, hanem kémiai úton szintetizálták meg olyanra, hogy úgy működjenek, mint a búzagének. A GM fajta emellett két, baktériumokból származó gént is tartalmaz.
Az Egyesült Királyságban jelenleg nem folyik GM növények kereskedelmi célú termesztése, bár a világ más részein - elsősorban az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Kínában és Indiában - nagy területen termesztenek ilyen növényeket.
„Mindenki azt gondolja, hogy ez a búza menta ízű lesz, de ez nem igaz, mert az új komponens a növénynek csak nagyon kis részét teszi ki” – mondta Moloney.
8
7. évf. - 2011/8. augusztus
Dr. Shawn Macguire, a Kelet-Angliai Egyetem (University of East Anglia) élelmiszer-biztonsági kutatója, aki nem vett részt ebben a munkában, a GM búzát „egészen új fejleménynek” nevezte. Elmondta, hogy mivel a búza önbeporzó növény, a keresztbeporzás kockázata ebben az esetben sokkal kisebb, mint más GM növényeknél.
Dale Sanders professzor, a John Innes Központ igazgatója megjegyezte, hogy a búza GM komponense a természetben közönségesen előforduló anyag. „Bár ezek kísérleti növények, amelyek soha nem kerülnek fogyasztásra, egy sor növény termel EBF-et, például a borsmenta és a komló, úgyhogy a termék olyasmi lesz, amit az emberek régóta napi gyakorisággal esznek” mondta.
„(A búzának) nincsenek vad rokonai az Egyesült Királyságban, ezért a biológiai sokféleség semmiképp nem kerül veszélybe. A búzánál a kereszteződés sokkal ritkább, mint az olajrepcénél, így a pollen- és génáramlás nem jelent akkora problémát” - magyarázta Mcguire.
Moloney elutasította a GM kísérletekkel kapcsolatos aggodalmakat, különösen azokat, amelyek a genetikai anyag véletlen átszennyeződésére vonatkoznak. „A fajok közötti határok legfeljebb csak evolúciós időskálán teszik lehetővé a gének „átugrását” mondta. „Ha kiveszünk valamit a mentából és áttesszük a búzába, az nem fog a búzából további növényekbe átmenni. Ha ez genetikai beavatkozás nélkül megtörténhetne, akkor már rég megtörtént volna.”
Az élelmiszer-biztonsági szakértő szerint, mivel a feromon csak a levéltetvekre van hatással, az elképzelhető veszélyek egészen mások, mint az erőteljesebb hatású GM növények, pl. a Bt búza esetében. „Nem is tudok felhozni komolyabb okot az aggodalomra” - mondta Mcguire.
Claire Oxborrow, a Föld Barátai egyik élelmiszerügyi aktivistája megkérdőjelezte a kutatás indokoltságát, mondván, hogy a GM búzára nincs igény. „Mivel a búza alapvető élelmiszernövény, GM változatainak kifejlesztése különösen problematikus. Aggasztónak találjuk, hogy közpénzekből finanszíroznak olyan kutatásokat, amelyeket a nagyközönség nem fogad el és amelyekre piac sincsen” - mondta.
A Rothamsted Research hangsúlyozta, hogy a projekt még csak javaslati stádiumban van és engedélyezésre vár. „A törvényeknek megfelelően a Times mai számában hirdetmény jelent meg, és ez jelenti az ACRE mérlegelésének a kezdetét” - írta egy nyilatkozat. „Nem akarjuk azt a benyomást kelteni, hogy teljesen biztosak vagyunk a kísérletünk engedélyezésében, hiszen nem tudhatjuk, hogy az ACRE mit engedélyez és mit nem.”
Népszabadság, 2011. augusztus 3. http://nol.hu/gazdasag/20110803-_onkenyuralom_es_despotizmus_
Önkényuralom és despotizmus a magyar ugaron Tamás Gábor
Az Európai Vetőmagszövetség elítéli a magyar GMO-intézkedéseket
egyben hivatalos panaszt nyújt be a vetésmegsemmisítések miatt az Európai Bizottságnál az Európai Vetőmagszövetség (ESA). A szervezet, amelynek tagja gyakorlatilag az összes, európai vetőmag-forgalmazásban, - minősítésben és -
Rendkívül éles hangú állásfoglalásban bírálja a magyar kormány GMO-ügyi lépeseit, s
9
7. évf. - 2011/8. augusztus
megoldására. Ezen túl sürgősen tisztázni kívánják az uniós szabályozás viszonyait is. A főtitkár megfogalmazása szerint „mindannyiunknak beszélnünk kell erről az elfogadhatatlan helyzetről csakúgy, mint annak okáról: a tényről, miszerint a 12 éves elmélkedés ellenére a bizottság még mindig nem javasolt egy törvényszöveget, amely végül egy tényleges határértéket és egy egységes vizsgálati eljárást eredményezne, mely jogbiztonságot hozna a vetőmagszektorba és újra meghonosítaná a józan ész és a törvény uralmát a saját határain belül”.
ellenőrzésben részt vevő cég és intézmény, mélyen elítéli a magyar agrárkormányzat intézkedését, a „kukoricaültetvények folyamatban lévő masszív megsemmisítését”. Az Európai Vetőmagszövetség nemzetközi tekintélyű, konzervatív közéleti szereplőnek tartott főtitkára, a német Garlich von Essen kemény hangú kritikát fogalmaz meg tegnap kiadott hírlevelében az elmúlt hetekben Magyarországon hozott, véletlenszerű GMO-keveredés miatti kormányzati intézkedésekkel, illetve az ilyen lépéseket pártoló kabinetekkel kapcsolatban.
Mégsem teljes a megsemmisítés A tíz nappal ezelőtt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapján szereplő részletes szabályokhoz képest jelentős könnyítésről értesíti a „központi GMO-ügyfélszolgálat” a korábban a vetések felszámolására kötelezett gazdákat. Bár korábban a növény „teljes megsemmisítését” és „helyszíni földbe forgatását” írták elő, hozzátéve, hogy GMO-tartalmú szervezet a területről el nem szállítható, a most kiadott értesítés szerint kierjesztés után akár állatokkal is feletethető az összeaprított kukorica.
A lapunkhoz eljutott állásfoglalás szerint „miközben néhányuk aggodalmát fejezi ki az élelmiszerárak növekedésével kapcsolatban, és megkérdőjelezi az elegendő élelmiszerelláthatóságot a megújulóenergiaelőállítás kapcsán megnövekedett terményfelhasználás miatt, több ezer hektár kukoricát semmisítenek meg, több millió eurós gazdasági kárt okozva ezzel.” A magyar kormányzat által bejelentett, GMOval kapcsolatos büntetőjogi szigorításokkal kapcsolatban hozzáteszik: a vetőmag-forgalmazók és munkatársaik nemcsak aránytalan pénzügyi szankciókkal (7,4 millió euróig, vagyis kétmilliárd forintig), hanem a büntetőjog által, akár 8 évig terjedő börtönbüntetéssel is fenyegetve vannak. A főtitkár szerint ezek a jelek a jogállamiság alapvető feltételeit is megkérdőjelezhetik Magyarországon.
A tájékoztató megfogalmazása szerint „a lesilózott szecskát a tábla mellett letakarva lehet összegyűjteni. Meg kell várni a tejsavas erjedést. Amint az erjedésnek vége van, a silóállomány felhasználható. Abban az esetben, ha elszállításra kerül a tábla széléről, kizárólag zárt kocsiszelvényben szállítható. Ezek ellenőrzését jegyzőkönyvben kell felvenni...” A hivatalban szerettük volna megtudni, hogy az ilyen felhasználás az év végére ígért teljes kártalanítás összegét miként befolyásolja, ám a megadott ügyeleti telefonszámon csupán azt az információt kaptuk, hogy az „eljárási részletek kidolgozása folyamatban van”.
„És igen – az Európai Unió egyik tagállamáról beszélünk, egy demokratikus országról a jelenben – és nem egy diktatórikus, egy jogrendszer nélküli országról a harmadik világban. Ez a szituáció elfogadhatatlan. Az érintett vállalatoknak, a teljes vetőmag- és mezőgazdasági szektornak, de az EU valamennyi polgárának is. Az EU mindenekelőtt egy közös demokratikus folyamat eredményén alapuló közös szabály- és eljárásrendszerről szól. Aminek mi most a szemtanúja vagyunk, az önkényuralom és despotizmus” – olvasható az ESA hírlevelében.
A kárpótlást egyébként Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár jelentette be július végén, nem Kovács Zoltán kormányszóvivő – pontosította tegnapi cikkünket a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság.
Az érdekképviseleti szervezet ezért hivatalos panaszt nyújt be az Európai Bizottságnál a magyarországi intézkedések ellen, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy támogassa a magyar tagszövetség (Vetőmag Szövetség és Terméktanács), valamint az országban működő vállalatok erőfeszítéseit a helyzet
10
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület
Green Biotechnology Europe (GBE)
