a Kormány részére a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény módosításáról

AZ ELİTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETİ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KVVM/KJKF/893/2009.

Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS.

Készült: 2009. augusztus

ELİTERJESZTÉS a Kormány részére a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról

Budapest, 2009. augusztus

készítette:

látta:

jóváhagyta:

Borsányi-Bognár Levente, dr. HavasKovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András /[email protected]/

dr. Gosztonyi Ádám /[email protected]/ dr. Erdey György

Szabó Imre miniszter


EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint szakmapolitikai értekezlet idıpontja: honlapon való közzététel idıpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet idıpontja: kormányülés idıpontja

ténylegesen

2009. augusztus 12. 2009. augusztus 18. 2009. szept. 3. 2009. szept. 9.

készítette:

látta:

jóváhagyta:


dr. Gosztonyi Ádám fıov. [email protected] dr. Erdey György szát.

Szabó Imre Miniszter

2


2. Az egyeztetésben részt vevık 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezık

intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

MeH IRM PM FVM NFGM 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak

intézmény

egyetért

nem ért egyet


egyetért

nem ért egyet


OKT PM-TVI Legfıbb Ügyészség Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosa 2.3. Egyéb állami szervek

egyéb állami szerv

2.4. Társadalmi szervezetek

társadalmi szervezet

egyetért

nem ért egyet


észrevétele maradt fenn

MGYOSZ ÁFEOSZ NVMT HUMUSZ ÉFOSZ Magyar Sörgyártók Szövetsége Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács Magyarországi Üdítıital-, készítette:

látta:

jóváhagyta:




3


Gyümölcslé és Ásványvízgyártók Szövetsége CSAOSZ

készítette:

látta:

jóváhagyta:




4


VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az elıterjesztés célja 1.1.A kormány-elıterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A termékdíjfizetési kötelezettség teljesítése kapcsán a kötelezettek adminisztratív terheinek csökkentése, a bevallási rendszer egyszerősítése, továbbá a termékdíjköteles termékek körének felülvizsgálata. 1.2.A kormány-elıterjesztés szükségességének okai A Kormánykabinet 2009. június 2-i, valamint 2009. június 30-i döntésének megfelelıen. 1.3.Az elıterjesztéssel érintett közfeladat változása Az 1995-tıl hatályos a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) termékdíj szabályozása a környezeti jog gazdasági szabályozó eszközeinek egyike. Elsıdleges célja, hogy segítse a hulladékgazdálkodás fı céljainak elérését – a hulladékkeletkezés csökkentését, illetve a keletkezett hulladék hasznosítási arányának növelését (a hulladéklerakóktól való eltérítést) – azokban az esetekben, amikor a termékbıl képzıdı hulladék minısége vagy jelentıs mennyisége miatt az a környezetre potenciális kockázatot jelent. Ennek megfelelıen kerültek meghatározásra a termékdíjköteles hulladékká váló termékek (kenıolaj, csomagolás, akkumulátor, elektronikai berendezés, reklámhordozó papír, gumiabroncs, hőtıközeg). A termékdíj gazdasági ösztönzı jellege abban rejlik, hogy a díjfizetés által érintett vállalkozások (a termékdíj fizetési kötelezettséggel érintett termékek gyártói, forgalmazói) alapvetıen két lehetıség között választhatnak: vagy kifizetik a forgalomba hozott termék után a termékdíjat, vagy vállalják, hogy saját költségükön – önálló szervezésben, vagy egy erre szakosodott koordináló szervezet megbízásával – megoldják az általuk forgalomba hozott termékek hulladékának jogszabályokban meghatározott arányú hasznosítását, újrahasználatát. A hatályos szabályozás szerint az utóbbi esetekben a termékdíj fizetése alól mentesség szerezhetı. 2004. január 1-jétıl a csomagolás termékkörön belül megkülönböztetésre kerültek a kereskedelmi csomagolás néven meghatározott termékek, vagyis az italtermékek elsıdleges csomagolása, valamint a mőanyag (bevásárló-reklám) táskák. A kereskedelmi csomagolásra vonatkozó külön szabályok bevezetésére a nagy mennyiségben hulladékká váló termékek visszagyőjtésének, illetve hasznosításának ösztönzése érdekében került sor. A kereskedelmi csomagolás visszagyőjtése és hasznosításának ösztönzése érdekében a fizetésre kötelezetté a termék elsı belföldi forgalomba hozója, valamint a forgalmazója (az elsı továbbforgalmazó vevı) vált, annak érdekében, hogy a hulladék piacra helyezésében részt vevık között a hulladékgazdálkodási felelısség megosztásra kerüljön. A Kt.-ban foglalt szabályozás eddigi rendszerével szemben, ahol – a hulladékgazdálkodási felelısség megosztására figyelemmel – a kereskedelmi csomagolás esetén mind a gyártó, mind a továbbforgalmazó vevı (kereskedı) termékdíj fizetésre kötelezett volt, az új szabályozás alapján teljes egészében a gyártó, azaz az elsı belföldi forgalomba hozó válik kötelezetté, a kereskedı pedig, mint elsı továbbforgalmazó a termékdíjfizetésre kötelezettek körébıl kikerül. Ez a készítette:

látta:

jóváhagyta:




5


módosítás jelentısen csökkenti a kötelezettek számát, ami által az eddigi nagyszámú kereskedelmi kötelezett helyett a fizetési kötelezettség egy jóval kisebb számú gyártói körnél fog koncentrálódni. A továbbiakban tehát a kereskedı eddigi fizetési kötelezettségeit is a gyártó, elsı belföldi forgalomba hozó fizeti meg. A Kt. módosítása mellett a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet olyan módosítása is szükséges, ami által a szabályozási rendszer az új keretek között is megfelelıen képes biztosítani a kereskedık érdekeltségét a hulladékhasznosítási kötelezettségek teljesítésében. Az adminisztrációcsökkentés jegyében a módosítás megszünteti továbbá a kereskedelmi csomagolás esetén a termékdjífizetési kötelezettséget a csomagolás darabszáma után, és a helyébe tömegalapú fizetési kötelezettséget léptet, így az érintett kötelezettek számára jelentısen egyszerősödik a bevallás. A módosítás változást tartalmaz a termékdíjköteles termékek körét illetıen is. Bıvítésre kerül azon jármővek köre, amelyek gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni. A hőtıközeg után fennálló termékdíjfizetési kötelezettség 2010. január 1-jével megszőnik. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása. 2.2. egyéb intézkedés – 2.3. alternatíva Nincs 3. Kormányprogramhoz való viszony Az elıterjesztésben foglaltak összhangban állnak a Kormány vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtését szolgáló célkitőzéseivel. 4. Elızmények, kapcsolódások A termédíjról szóló szabályozás átalakítása érdekében az elmúlt év folyamán ad hoc munkacsoport került kialakításra az érintett állami és társadalmi szereplık bevonásával. A munkacsoportban elhangzottakra is figyelemmel az elıterjesztésben foglalt szabályozást érintı módosítások alapját a Kormánykabinet 2009. június 2-i, valamint 2009. június 30-i döntése határozza meg. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai Az elıterjesztés az alábbi uniós jogi aktusokhoz kapcsolódik: készítette:

látta:

jóváhagyta:




6


- a hulladékokról és az egyes irányelvek hatályon kívül helyezésérıl szóló 2008/98/EK irányelv (hulladék keretirányelv) Az elıterjesztésben a hulladék keretirányelvben meghatározott hulladékhierarchiára való tekintettel került kialakításra a hasznosítás és az újrahasználat közötti százalékos eltérés, mely a megelızést, azaz a termék hulladékká válását kívánja megelızni az újrahasználat elınyben részesítésével. Ilyen típusú újrahasználati elınyben részesítés a mőanyag bevásárló-reklám táskák esetében – azok gyors elhasználódására tekintettel – nem lehetséges. - a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv (94/62/EK irányelv), Tekintettel arra, hogy a kereskedı termékdíjfizetési kötelezettsége az elıterjesztésben foglaltak alapján megszőnik, a csomagolási hulladékokon belül a kereskedelmi csomagolás visszavételében való részvétel érdekében a 94/62/EK irányelv alapján átültetett, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: csomagolási kormányrendelet) kerül elıírásra a visszavételi kötelezettsége. (A csomagolási kormányrendelet módosítása tájékoztatás céljából mellékelten bemutatásra kerül.) 5.2.Elızetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. A tervezet az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik és a 4. § (2) bekezdés alapján a tervezetet a Kormány döntését megelőzően be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, azonban mivel az előterjesztés adó-, illetve pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatos, a 6. § (4) bekezdés alapján a tervezet várakozási idő nélkül a bejelentést követően benyújtható a Kormány részére. A csomagolási kormányrendelet módosítása egyrészt a 94/62/EK irányelv 16. cikkében foglalt bejelentési kötelezettséget, illetve a műszaki tartalmú jogszabálytervezet bejelentési kötelezettségét vonja maga után, azonban a csomagolási kormányrendelet esetében a 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet 5. §-ában meghatározott várakozási idő kivárása is szükséges. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A tervezet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyőlési tárgyalásra vonatkozó információk Az országgyőlési tárgyalási mód: általános. A törvénymódosítás rendelkezéseinek 2010. január 1jén való hatálybalépése érdekében a szeptemberi országgyőlési megtárgyalást követıen a törvénymódosítást 2009. november 15-ig szükséges kihirdetni. A törvénymódosítás minısített többséget igénylı rendelkezéseket nem tartalmaz. 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidın belül észrevétel tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. készítette:

látta:

jóváhagyta:




7


8. Vitás kérdések – 9. Az elıterjesztés kommunikációja Igen / nem? Javasolt-e az elıterjesztés kommunikációja? Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az elıterjesztı részérıl nyilatkozni fog:

-

Következik-e kommunikációs kényszer a döntésbıl?

Részletes kommunikációs terv:

készítette:

látta:

jóváhagyta:




8


HATÁSVIZSGÁLATI LAP

I. A végrehajtás feltételei II. A társadalmi hatások összefoglalása III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Csomagolás: A törvény-módosítás elfogadása esetén megszőnik a kereskedelmi csomagolás után a gyártók1 és a kereskedık2 részére darabalapon meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség, amelynek helyébe kizárólag a gyártók részére elıírt, a kereskedelmi csomagolás tömege alapján, anyag-fajtánként differenciált mértékben meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség lép. A módosítás következtében egyrészt jelentısen csökken a kötelezettek száma, ezzel együtt az adminisztrációs teherviselık száma, ami a KSH 2008. évi adatai szerinti 160 ezer kiskereskedelmi üzletet (ebbıl közel 45 ezer élelmiszerüzletet) érint. Másrészt, – mivel a kereskedelmi csomagolást a módosítást követıen nem kell darab- és tömegalapon egyaránt nyilvántartani és bevallani – minden, a továbbiakban érintett kötelezett számára jelentısen egyszerősödik az adminisztráció (nyilvántartás és bevallás), és csökkennek annak költségei. A kereskedelmi csomagolás darabalapú termékdíjának megszüntetése a kereskedık számára összességében évi 6-7 Mrd Ft adminisztratív költség (nyilvántartást, bevallás-készítést végzı ügyintézık személyi juttatása, az informatikai háttér tárgyi feltételeinek és üzemeltetésének biztosítása, a mentességi, visszaigénylési és egyéb hatósági ügyekben alkalmazott képviselıknek kifizetett díjak, telekommunikáció, hatósági eljárási illetéke, stb.) megtakarítását eredményezi a darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettség megszőnése mellett. Ezek a kereskedelmi üzletek a tervezett változtatás esetén sem esnek ki az ellenırzési rendszerbıl és a hatóságok adatbázisából, amennyiben a saját tevékenységük során elıállított csomagolásaik után „gyártóként” továbbra is fennáll a termékdíj-fizetési kötelezettségük. A kereskedelmi csomagolás darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettségének helyébe lépı, a kereskedı eddigi kötelezettségeit is magába foglaló tömegalapú termékdíj-fizetési kötelezettség a módosítás következtében a továbbiakban a gyártókat terheli, ami azt eredményezi, hogy a nagyszámú „kicsik” helyett a teljes adminisztrációs és termékdíj-fizetési kötelezettség a jóval szőkebb körő gyártóknál koncentrálódik. A kereskedıknél elmaradó évi 6-7 Mrd Ft adminisztratív költség nem terhelıdik át a gyártókra, mert a jelenlegi, darab- és tömegalapon egyaránt szükséges nyilvántartási és bevallási rendszert a gyártóknak eddig is mőködtetnie kellett. 1

A gyártó fogalmát az egyszerőség kedvéért használjuk. Gyártó alatt a jelenleg hatályos 1995. évi LVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) – c) pontjaiban meghatározott kötelezetteket, illetve a módosított törvény 2. § (1) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott kötelezetteket értjük. 2 A kereskedı fogalmát az egyszerőség kedvéért használjuk. Kereskedı alatt a jelenleg hatályos 1995. évi LVI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezetteket értjük. készítette:

látta:

jóváhagyta:




9


Mivel a módosítás következtében megszőnik a darabalapú nyilvántartási és bevallási kötelezettség, ezzel a gyártók adminisztrációs terhei csökkennek. A külön jogszabály [a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet] szerint kis mennyiségő csomagolást gyártó számára megszőnik a VPOP felé történı bevallási kötelezettség, ha a kötelezett egy általa kiválasztott hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik, és az erre esı hasznosítási díjat megfizeti. Ezekrıl a kötelezettekrıl a hasznosítás koordináló szervezet ad tájékoztatást a hatóságok számára. Ez a módosítás elsısorban a kis- és közepes vállalkozásokat érinti, köztük a „gyártóként” érintett kereskedıket is. Az adminisztrációs terhek felvázolt csökkenése várhatóan 4-6 Mrd Ft éves költségcsökkenést eredményez a kötelezetteknél. A csomagolás után jelenleg is tömegalapon fizetendı termékdíj mértéke nem változik. Mind a csomagolási, mind a kereskedelmi csomagolási termékdíj-fizetési kötelezettség esetében további gazdasági tehercsökkenés érhetı el a vállalkozói szférában, ha a kötelezett csatlakozik egy hasznosítást koordináló szervezethez, amely a tevékenységével biztosítani képes a termékdíjfizetési kötelezettség alóli mentesség elérését az ehhez szükséges feltételek betartásával és teljesítésével. Ebben az esetben a kötelezett a koordináló szervezetnek hasznosítási díjat fizet, amelynek mértéke a termékdíjnál lényegesen alacsonyabb (mintegy fele). Összességében megállapítható, hogy a kereskedelmi csomagolást érintı törvénymódosítás (alanyi hatály megváltoztatása, a darabalapú helyett a kereskedelmi csomagolás tömege alapján, anyag-fajtánként differenciált mértékben meghatározott termékdíj-fizetési kötelezettség bevezetése), valamint az összes termékdíjas termékre, így a csomagolásra is kiterjedı adminisztrációs tehercsökkentés (a környezetvédelmi hatóság felé nem, csak a vámhatóság felé kell adatszolgáltatást teljesíteni) következtében a kereskedık pénzügyi terhei jelentısen csökkennek. A gyártók adminisztratív pénzügyi terhei nem növekednek. A gyártók befizetései alapján költségvetési többletbevétel nem keletkezik. A törvénymódosítás hatására bekövetkezı kötelezettség-koncentrálódás elısegíti a hatékonyság növekedését, növeli a koordináló szervezetekhez való csatlakozási hajlandóságot, és ezzel a feldolgozásra kerülı csomagolási hulladék mennyiségének növekedését, az adminisztrációs költségek egyidejő és jelentıs csökkenése mellett. Igaz, hogy a koordináló szervezetekhez való csatlakozás és ezzel a mentességi feltételek elérésének nagyobb valószínősége elvileg csökkentheti a központi költségvetés bevételeit. Az eddig érintett mintegy 160 ezres kisvállalkozói kör jelentıs része gyakorlatilag eddig is kikerülte a termékdíj megfizetését, következésképp csak egy elvi és nem tényleges bevételtıl esik el a költségvetés. Ugyanakkor jelentıs hulladékgazdálkodási közösségi kiadás takarítható meg azzal, hogy a kötelezettség koncentrálódása áttekinthetıbb, ezáltal jobban ellenırizhetı rendszert hoz létre, csökken - az egyébként a jogkövetı kötelezettek részérıl régóta kifogásolt – potyautas jelenség, amelynek következtében a csomagolási hulladék eyre növekvı mértéke hasznosításra, feldolgozásra, és nem a lerakókba kerül.

Gumiabroncs: A jelenleg nem termékdíj-köteles kerékpár és motorkerékpár gumiabroncsok bekerülnek a készítette:

látta:

jóváhagyta:




10


termékdíj-fizetési kötelezettséggel terhelt termékek körébe. A rendelkezésre álló adatok szerint ezek becsült összes kibocsátása 1-1,5 ezer tonna/év, ami – figyelembe véve a gumiabroncsokra megállapított, és a törvénymódosítással sem változtatott 110 Ft/kg értéket – várhatóan 110-165 millió Ft/év termékdíj-bevételt eredményezhet a költségvetés számára, ami kiadásként jelenhet meg az érintett vállalkozásoknál. Ezen terheket növelhetik a kötelezettek adminisztrációs kiadásai. Azonban mindkettı számottevıen csökkenthetı a koordináló szervezetekhez történı csatlakozás révén. Vagyis, az érintett vállalkozások költségei összességében és éves szinten 80-250 millió forint közötti határon belül alakulhatnak (a koordináló szervezethez való csatlakozás hajlandóságának mértékétıl függıen). A hulladékká vált gumiabroncsok gyakorlatilag stagnáló mennyisége (50-55 ezer t/év) mellett a termékdíj-bevételek a 2003. évi 6 Mrd Ft-ról az utóbbi években drasztikusan lecsökkentek (2007ben ~330 millió Ft-ra), ami a hulladék visszavétele és hasznosítása érdekében létrehozott koordináló szervezetek eredményes mőködésének tudható be. A koordináló szervezeteknek a kötelezettek által fizetett hasznosítási díj ebben az esetben is jelentısen alacsonyabb a termékdíjnál, így várható, hogy a kerékpár és motorkerékpár gumiabroncsok gyártói is valamelyik koordináló szervezethez történı csatlakozással kívánják elérni a termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességet. Mindezek alapján megállapítható, hogy a tervezett módosítás eredményeként az érintett vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terhei csak jelentéktelen mértékben fognak növekedni, költségvetési bevétel gyakorlatilag nem várható. A lerakásra kerülı hulladék mennyiségében némi csökkenés lesz tapasztalható, azonban növekedni fog a hasznosított gumihulladék mennyisége. A tervezett módosítás pénzügyi kihatása nem jelentıs, csak hulladékgazdálkodási eredménye van. Hőtıközeg: A hőtıközeg kikerül a termékdíj-fizetési kötelezettséggel sújtott termékek körébıl, ezzel megszőnik a termékdíj-fizetéssel járó gazdasági teher (2008-ban 390 millió Ft). E termékcsoport használatát nemzetközi egyezmények korlátozzák, így gyártásuk és felhasználásuk drasztikusan lecsökkent és 2009-ben megszőnt, ezáltal a termékdíjas szabályozás oka-fogyottá vált. A költségvetési bevétel a törvény módosítása nélkül is eltőnt volna

Egyéb termékdíjas termékek: Az egyéb kıolajtermékre, és az elektromos és elektronikai berendezésre vonatkozó termékdíjas szabályozás változatlan marad. Az akkumulátorok esetében technikai jellegő változtatásra kerül sor, amely a költségvetési bevételt és gazdasági terhelést nem változtatja.

b) A háztartások pénzügyi terhei A termékdíjas szabályozásból eredı többlet költségeket a gyártó beépíti a fogyasztói árba, tehát azt végsı soron mindig a fogyasztó fizeti meg. Tekintettel arra, hogy a termékdíj magasabb, mint a hasznosítási költség, a gyártó és a fogyasztó közös érdeke, hogy minél nagyobb legyen a hasznosítási arány (ez kb. fele a megfizetendı termékdíjnak), ekkor a gyártó kedvezıbb áron tud értékesíteni, a fogyasztó pedig olcsóbban tud vásárolni. A magasabb hasznosítási arány ugyanakkor készítette:

látta:

jóváhagyta:




11


mentesíti a kommunális lerakókat is. Ezért a háztartások terheit minden olyan intézkedés csökkenti, amely a hasznosítás növelésére irányul.

Csomagolás: A csomagolás után fizetendı, anyagáramonként differenciáltan megállapított termékdíj mértéke nem változik, ebbıl eredıen árváltozás nem várható. Költségcsökkentı hatású azonban a kötelezettek számának és az adminisztrációs költségeknek a jelentıs mérséklése. (Lásd az a) pontban). Az elsı továbbforgalmazók adminisztrációs terheinek csökkenése – optimális esetben – megjelenik a termékek árában, ugyanakkor a fogyasztóknak az újratölthetı kereskedelmi csomagolásban lévı termékek vásárlására való ösztönzése tovább csökkentheti a költségeket, amennyiben a gyártók a betétdíjas rendszer alkalmazása mellett döntenek. Gumiabroncs: A kerékpár és motorkerékpár gumiabroncsok termékdíj-kötelessé tétele következtében a gyártóknál fellépı költségnövekedés (ezeknek a termékeknek a termékdíja, illetve a belılük képzıdı hulladék hasznosítási díja, valamint az adminisztrációs költségek) várhatóan megjelenik a termékek árában. A fogyasztói árakra gyakorolt hatás ugyanakkor nem lesz érzékelhetı, hiszen nem naponta vásárolt termékekrıl van szó. (Egy átlagos kerékpár esetében a gumiabroncs termékdíja nem éri el a fogyasztói ár 0,1%-át, motorkerékpár esetén ez az arány még jelentéktelenebb.) A külön megvásárolt gumiabroncsok esetében a termékdíj bevezetése szintén csak elenyészı fogyasztói áremelkedést indokol, aminek mértéke legfeljebb az ár 1 %-a körül mozoghat. Hőtıközeg: A hőtıközegre jelenleg fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség megszőnésének a fogyasztói árakat befolyásoló (csökkentı) hatása nem várható. A termékdíjas hőtıközeget a gyártók – a nemzetközi egyezményeknek megfelelıen – más, környezetbarát termékekre cserélték, amelyek a régi terméknél általában drágábbak ugyan, de termékdíj-fizetési kötelezettséggel nem járnak.

c)

Az elıterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei

A módosítás hatása kitüntetett társadalmi csoportot nem érint. A gyártók által a fogyasztók felé továbbhárított, ezáltal a fogyasztói árakban jelentkezı terheket az egyes termékeket – saját döntése alapján – megvásároló fogyasztó fizeti meg, és a fogyasztót érintı termékdíj teher mértéke többnyire csökken.

d) Hatékonysági és versenyképességi költségek A kereskedelmi csomagolás termékdíjával kapcsolatos módosítás döntıen a mintegy 160 ezer kismérető kereskedelmi vállalkozás (ebbıl közel 45 ezer élelmiszerüzlet) versenyképességét növeli, az adminisztrációs költségek csökkentése (évi 6-7 Mrd Ft) és a darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettség megszüntetése által. készítette:

látta:

jóváhagyta:




12


A csomagolás esetén a módosítás hatására a kötelezettek száma jelentısen csökken, a mentesség eléréséhez szükséges feltételek (meghatározott arányú visszagyőjtés, hasznosítás) teljesítése nagyobb szervezetekben, várhatóan a koordináló szervezetek rendszerében nagyobb hatékonysággal, alacsonyabb költséggel valósul meg. Az egyéb termékek (gumiabroncs, hőtıközeg) esetében a szabályozásban bekövetkezı változások gazdasági hatásai olyan kismértékőek, hogy a versenyképességet és hatékonyságot befolyásoló hatás várhatóan elhanyagolható. e) Az elıterjesztés államigazgatási adminisztratív terhei A kötelezettek bevallásait fogadó, feldolgozó és ellenırzı hatóság ezzel kapcsolatos terhei és költségei szintén csökkennek, amelyet az alábbiakban mutatunk be. Az elıterjesztéssel érintett eljárás megjelölése: regisztráció, bevallás, átvállalás, ellenırzés, bírságolás, késedelmi pótlék kiszabás Az érintett eljárások adminisztratív terhei az elıterjesztés elfogadása nélkül

Az érintett eljárások adminisztratív terhei az elıterjesztés elfogadásával

Érintett ügyfelek száma (évente):

Ügyek száma (évente)

Érintett ügyfelek száma (évente):

Ügyek száma (évente)

180000

67900

30000 (Ellenırzés:1900 00 kellene)

80000

Ügyféli oldalon:

Állami oldalon:

Ügyféli oldalon:

Állami oldalon:

50

50

50

50

Szakhatóságként:

Más módon:

Szakhatóságként:

Más módon:

0

VPOP+11 KTVF

0

VPOP+11KTVF

Éves ügyteher

Egy ügyfélre vetített idıteher (munkaóra)

Az eljárásba bevont hatóságok száma

Az eljárásban benyújtandó dokumentumok átlagos száma: Az eljárásban benyújtandó dokumentumok benyújtásának formája

4-8 Papír alap/elektronikus

Papír alap/elektronikus

Az eljárásban felmerülı pénzfizetési kötelezettségek teljesítésének módja

Átutalás

Az eljárásban felmerülı személyes megjelenések átlagos száma

Nem szükséges személyes megjelenés

IV. Költségvetési hatások készítette:

látta:

jóváhagyta:




13


Miként változnak az elıterjesztés elfogadásából következıen az egyes években a következı adatok? (a költségvetési törvényben meghatározotthoz, a hároméves keretszámokhoz, illetve a jóváhagyott létszámkerethez képest) mrd Ft Uniós forrás összege Kiadás Költségvetési Bevétel és Költségvetési Létszám (önerı nélkül) bevétel kiadás támogatás (fı) többlet egyenlege Önerı forrása: Mőködési Felhalmozási 2009 2010 2011 2012

8,8-16,6 9,6-18,1 9,6-18,1

-

-

0,2 0,38 0,56

5 6 6-8

3,2-10,9 3,2-11,7 3,0-9,5

30 30 30

Megjegyzések: 1. A költségvetési bevételnél a termékdíj többlet bevételt vettük figyelembe, ami alapvetıen a kereskedelmi csomagolásnál fog jelentkezni. 2. Költségvetési támogatási igény a szelektív hulladékgyőjtés kiszélesítéséhez és annak mőködtetéséhez szükséges támogatás. 3. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a közvetlen saját bevételeken kívül figyelembe kell venni a módosítások eredményeként a lerakókba kerülı hulladék mennyiségének, volumenének csökkenésébıl adódó közösségi kiadás-mérséklıdést. Ez további legalább 1015 milliárd forint megtakarítást jelent a közösség számára, évente (állam, önkormányzatok, lakosság), amelybıl az állami költségvetés közvetlen haszna évi 1-2 milliárd forint körül alakulhat (kevesebb támogatást kell adni, csökken a szemétlerakók üzemeltetési költsége, stb.), de egy-egy új lerakó létesítésének feleslegessé válását is indokolhatja, ami további – jelentıs - állami megtakarítást jelent. 4. A létszám többlet igény az ellenırzések fokozásához, így a költségvetési bevételek növeléséhez szükséges.

V. Egészségügyi hatások Az elıterjesztésnek közvetlen egészségügyi hatásai nincsenek. VI. Környezeti hatások A szabályozás módosításának alapvetı célja a környezet védettségi szint megtartása mellett a szabályozás által generált adminisztrációs terhek csökkentése. A kereskedelmi csomagolás darabalapú termékdíj-fizetési kötelezettségének helyébe lépı, a kereskedı eddigi kötelezettségeit is magába foglaló tömegalapú termékdíj-fizetési kötelezettség a módosítás következtében a gyártói felelısség hangsúlyosabban érvényesül, amely kiegészülve a csomagolási rendeletben elıírt készítette:

látta:

jóváhagyta:




14


kereskedıi visszavételi kötelezettség elıírásával hosszú távon környezetvédelmi többlet eredményt jelent. A mőanyag reklám-bevásárló táskák tekintetében a szabályozás egyszerősítése (méret szerinti megkülönböztetés megszüntetése) és a mentesülés feltételei együttesen a rövid élettartalmú termékek alkalmazásának csökkenését jelenti. A csomagolás termékdíj kis kötelezettjeit érintı adminisztráció csökkenése környezeti teljesítménnyel párosul, így a környezetbe és a lerakóra kerülı hulladék mennyisége csökken.

készítette:

látta:

jóváhagyta:




15


HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztés mellékletében szereplı tervezetnek az Országgyőlés elé terjesztését.

készítette:

látta:

jóváhagyta:




16

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Melléklet a KvVM/KJKF/……/2009. számú kormány-elıterjesztéshez

2009. évi …… t ö r v é n y a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról 1. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „2. § (1) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre, és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki. (2) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék: a) a gumiabroncs (II. Fejezet); b) a csomagolás (III. Fejezet); c) az egyéb kıolajtermék (V. Fejezet); d) az akkumulátor (VI. Fejezet); e) az reklámhordozó papír (VIII. Fejezet); f) az elektromos és elektronikai berendezés (IX. Fejezet). (3) Termékdíjköteles termék belföldi forgalomba hozatala – ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való forgalomba hozatalát is – vagy saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíj (a továbbiakban: termékdíj) fizetendı. (4) A termékdíjat a) a termékdíjköteles termék elsı belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, b) belföldi elıállítású egyéb kıolajtermék és reklámhordozó papír esetében az elsı belföldi forgalomba hozó elsı vevıje, vagy c) bérgyártás esetén a termékdíjköteles termék bérgyártatója [a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett] fizeti meg. (5) Saját célú felhasználásnak minısül a termékdíjköteles termék: a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete felhasználása; b) a számvitelrıl szóló törvényben meghatározott ba) alapkutatás, bb) alkalmazott kutatás, bc) kísérleti fejlesztés, bd) beruházás, be) felújítás, bf) karbantartás

kielégítésére

keretében való felhasználása; 17 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György

való


c) megsemmisítése (alaktalanítása), elfogyasztása; d) minden más, az a)–c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelrıl szóló törvényben meghatározott saját termeléső készlet létrehozását eredményezi. (6) Csomagolás esetén továbbá saját célú felhasználásnak minısül a csomagolás elválasztása a terméktıl. (7) A termékdíjköteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való betárolása és az adóraktáron belüli értékesítése nem minısül belföldi forgalomba hozatalnak.”

2. § A Kt. 2/A. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „2/A. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség számla vagy szerzıdés alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon átvállalható. (2) Számla alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget a) csomagolás esetén a csomagolás összetevıit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez, valamint b) belföldi elıállítású termékdíjköteles egyéb kıolajtermék esetén az elsı belföldi forgalomba hozó vállalhatja át a kötelezettıl. (3) Szerzıdés alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget – a (4) bekezdésre figyelemmel – a kötelezettıl a) a termékdíjköteles terméket exportáló vagy Közösségen belül értékesítı elsı belföldi vevı, b) az elsı belföldi vevı, ha a kötelezettıl megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át exportálja vagy a Közösségen belül értékesíti, c) a bérgyártó, vagy d) a mentességgel rendelkezı hasznosítást koordináló szervezet átvállalhatja. (4) A (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti szerzıdéses átvállalótól a termékdíjfizetési kötelezettséget a mentességgel rendelkezı hasznosítást koordináló szervezet átvállalhatja. (5) A termékdíjfizetési kötelezettség (3) és (4) bekezdés szerinti szerzıdéses átvállalására termékdíjköteles termékenként legfeljebb egyszer kerülhet sor. (6) A termékdíjfizetési kötelezettséget e § alapján átvállalóra – a hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. A termékdíjfizetési kötelezettség e § szerinti átvállalása nem minısül belföldi forgalomba hozatalnak.

18 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


(7) Ha a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni.”

3. § (1) A Kt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) Termékdíjjal kapcsolatos ügyben az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell értelemszerően alkalmazni.” (2) A Kt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(8) A (9) bekezdésre való figyelemmel a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg, és a termékdíj-fizetési kötelezettségrıl, valamint az ehhez kapcsolódó hasznosítási kötelezettségérıl a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelıen a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában negyedévente bevallást nyújt be. A kötelezett a bejelentett újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettségét évente teljesíti.”

(3) A Kt. 3. §-ának (10) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(10) A termékdíjfizetési kötelezettség alól a hasznosítást koordináló szervezet átvállalása miatt teljes mértékben mentes kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozó kötelezett díjfizetési kötelezettségérıl és a hasznosítási kötelezettségérıl a hasznosítást koordináló szervezet tesz bevallást.”

(4) A Kt. 3. §-ának (15)-(16) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(15) A kötelezett a termékdíjat – a 4. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – a bevallás benyújtására meghatározott határidıig a vámhatóság által vezetett, a Pénzügyminisztérium számlaszámára forintban fizeti be. (16) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenırzés vagy önellenırzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érı termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.”

4. § A Kt. 4. §-ának helyébe a következı rendelkezés lép:



„4. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a termékdíjköteles termék elsı belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történı elszámolásának napján keletkezik. (2) A kötelezett igénye esetén termékdíjfizetési kötelezettsége a (3) bekezdés szerinti idıpontban keletkezik. (3) Ha kötelezett a tárgyévet megelızı év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, a tárgyévtıl fennálló termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék, illetve a csomagolás esetében a csomagolás összetevıje készletre történı felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének idıpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.”

5. § (1) A Kt. 4/A. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „4/A. § (1) Az Art. adózó képviseletére vonatkozó szabályait a kötelezett képviseletére értelemszerően kell alkalmazni. (2) A kötelezettet az Art. szerinti állandó meghatalmazással, megbízással rendelkezı képviselı képviselheti: a) a bejelentési kötelezettség teljesítése; b) a bevallási kötelezettség teljesítése; c) az igazolások kérése; d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás; e) a mentességi eljárás; f) az ellenırzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás; g) a koordináló szervezettel történı kapcsolattartás; h) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése; i) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások; j) a termékdíj befizetése során. (3) A (2) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettséget teljesítı képviselı a kötelezettségek teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel. (4) Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselı megbízása kötelezı.”

(2) A Kt. 4/A. §-a a következı (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) E §-ban foglalt eljárásokban az állandó meghatalmazással, megbízással rendelkezı képviselınek külön jogszabály szerinti termékdíj ügyintézıi végzettséggel is rendelkeznie kell.” 20 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


6. § (1) A Kt. 5/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) A termékdíjfizetési kötelezettség alól – az egyéb kıolajtermék kivételével – mentesség szerezhetı, ha a kötelezett, hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon – hasznosítja, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. A kötelezett jogosult a mentesség igénybevételére, ha a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek a kötelezett megbízása alapján hasznosításra történı átadás-átvétel tényét igazolja, vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik.”

(2) A Kt. 5/A. §-a következı (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 3. § (10) bekezdése szerinti bevallás esetén a hasznosítást koordináló szervezetnek az adatok átadásának évében kell teljesítenie a hasznosítási kötelezettséget.”

7. § A Kt. 5/C. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „5/C. § (1) Nem keletkezik a kötelezettnek termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék külföldre történı értékesítése esetén. A befizetett termékdíj igazolt külföldre történı értékesítés esetén visszaigényelhetı. (2) Az a belföldi vevı, aki a környezetvédelmi termékdíjköteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve igazoltan külföldre értékesítette, a termékdíjat visszaigényelheti. A visszaigénylés feltétele a termék beszerzésérıl kiállított számla, amely tartalmazza a termék elsı belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíj mértékét, összegét és KT-kódját. (3) A külföldrıl behozott nem kereskedelmi jellegő, belföldi vállalkozónak nem minısülı természetes személy által saját célú felhasználásra behozott termék után nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség. (4) A Magyarországon hulladékká vált egyéb kıolajtermékbıl a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. számú mellékletében meghatározott R9 eljárással elıállított termékdíjköteles termék után termékdíjfizetési kötelezettség nem keletkezik. (5) A több hónapot érintı visszaigényléseket nem lehet összevonni, azokat havi bontásban lehet visszaigényelni.” 8. § 21 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


A Kt. 5/E. §-ának helyébe a következı rendelkezés lép: „5/E. § (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett levonhatja a kereskedelmi csomagolás után megfizetendı termékdíjtétel e rendelet 3. számú melléklete alapján meghatározott százalékát, ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti felsı hasznosítási arány teljesítését mentességi engedéllyel, vagy hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozással igazolja. (2) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett levonhatja azon újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendı termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történı visszavételét és újrahasználatát igazolja. (3) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett, vagy a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalása esetén a hasznosítást koordináló szervezet azon nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendı termékdíjtétel 85%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történı hasznosításra történı átadásátvételének tényét vagy az anyagában történı hasznosítás tényét igazolja. A hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható. (4) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett a mőanyag (bevásárló-reklám) táska után megfizetendı termékdíjtétel 100%-át levonhatja, ha a mőanyag (bevásárló-reklám) táskából keletkezett hulladék hasznosítására történı átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja. A hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható.” 9. § (1) A Kt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) A jármő és a légi jármő gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Gkt.).” (2) A Kt. 9. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „b) behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, az eladó GLN számát tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési bizonylattal,”

10. § (1) A Kt. 12. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „12. § (1) A Cskt. alapja a csomagolás tömege. (2) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendı termékdíj megállapítására, a) ha az fizikai módon összetevıire szétválasztható, az egyes összetevıkre vonatkozó termékdíjtételt,



b) ha az fizikai módon összetevıire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemő anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fı összetevıre vonatkozó termékdíjtételt, c) ha az fizikai módon összetevıire szét nem választható és nincs olyan összetevı, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni. (3) A kötelezett csomagolás esetén – a kereskedelmi csomagolás kivételével – a 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet. (4) A kötelezett kereskedelmi csomagolás esetén a 2. számú melléklet 2.2. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet. (5) A Cskt. termékdíjtételeit és kiszámításának módját a 2. számú melléklet tartalmazza.”

11. § A Kt. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Az Akt.-t a nem kereskedelmi jellegő termékként behozott akkumulátor után is meg kell fizetni.”

12. § A Kt. 20. §-ának helyébe a következı rendelkezés lép: „20. § E törvény alkalmazásában 1. anyagában történı hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevıjének a termelésben vagy a szolgáltatásban – a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történı felhasználása; 2. ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztetı, szennyezı, károsító hatásának megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitıl történı elszigeteléssel vagy anyagi minıségének megváltoztatásával –, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával végzett tevékenység; 3. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is; 4. bérgyártás: megrendelı vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekbıl ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék elıállítása; 5. csomagolás: a külön jogszabályban meghatározott olyan termék, amelyet termékek, áruk beburkolására, befogadására a megóvásuk, kezelésük, szállításuk, csoportosításuk és kínálásuk érdekében használnak; 23 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


6. elektromos és elektronikai berendezés: a 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerinti berendezés, továbbá ezek alkotórészei; 7. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, ideértve más termékek részeként vagy összetevıjeként vagy azzal együtt történı forgalmazását is; 8. harmadik ország: az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam; 9. hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevıjének termelésben vagy szolgáltatásban – a Hgt. 18. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történı felhasználása; 10. hasznosítást koordináló szervezet: a Hgt. 11. §-ában meghatározott szervezet; 11. jármő: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. a) pontja szerinti eszköz; 12. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete 2009. január 1jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szılımustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítıanyag hozzáadásával is, b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup, c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítıanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta, d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítıanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével, e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör, f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szılıbıl, beleértve a szeszezett bort is; szılımust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szılıbıl készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likır és más szeszesital, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsıdleges) csomagolása (ide nem értve a 24 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


címkét, kupakot és egyszer használatos ivópoharat), továbbá a mőanyag (bevásárlóreklám) táska; 13. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemrıl szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység; 14. kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozó kötelezett: legfeljebb évi a) mőanyag vagy fém esetén 200 kg, b) papír vagy fa esetén 500 kg, vagy c) üveg esetén 800 kg csomagolást felhasználó számára forgalomba hozó kötelezett; 15. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a kötelezettet terhelı, az adómegállapítási idıszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a levonható, illetve visszaigényelhetı termékdíj különbözete; 16. külföld: az Európai Gazdasági Térség Magyar Köztársaságon kívüli állama és a harmadik ország; 17. lakossági szelektív hulladékgyőjtés: a külön jogszabályban meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevıinek az újrafeldolgozás, a visszanyerés vagy az energetikai hasznosítás érdekében végzett elkülönített (szelektív) begyőjtése, amelyet közszolgáltató végez; 18. légi jármő: a légi közlekedésrıl szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-ának 5. pontja szerinti szerkezet; 19. mőanyag (bevásárló-reklám) táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói- vagy győjtıcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú mőanyag hordtasak vagy hordtáska csomagolás; 20. nem kereskedelmi jellegő termék: olyan termékdíjköteles termék, amelynek sem a jellege, sem a mennyisége nem utal kereskedelmi célra, illetve amelynek behozatala alkalmi jellegő és a termék birtokosa, annak közeli hozzátartozója személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgál; 21. reklámhordozó papír: a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 20. § b) pontja által meghatározott, a gazdasági reklámtevékenység alapvetı feltételeirıl és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott reklámot tartalmazó sajtótermékek közül az idıszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet – a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint a térkép; 22. rétegzett italcsomagolás: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolás, amely aszeptikus technológiával töltött folyékony élelmiszer tárolására szolgál; 25 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


23. újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történı ismételt felhasználása. A többször felhasználható, újratölthetı termék a forgási ciklusból történı kilépésekor válik hulladékká; 24. visszagyőjtés: használt vagy hulladékká vált termék – veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti – termelıtıl, kereskedıtıl, a lakosságtól, valamint egyéb szervezettıl történı begyőjtése vagy szállítása elıkezelésre vagy hasznosításra.

13. § A Kt. 21. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „21. § (1) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelıs miniszter, hogy a termékdíjköteles termékek körének lehatárolásáról, besorolásáról és vámtarifaszámainak közzétételérıl, a termékdíjfizetés, a bírságfizetés, a kedvezmény nyújtásának, valamint a szolgáltatásmegrendelés teljesítésének ellenırzésérıl, a beszámolási kötelezettségrıl, a nyilvántartási követelményekrıl, valamint az ezek alapjául szolgáló adatok ellenırzésérıl, a termékdíj felhasználásáról szóló részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a környezetvédelmi termékdíjmentesség mértékét és a mentesség megadásának részletes feltételeit, valamint a levonás szabályait rendeletben állapítsa meg. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a behozható használt gumiabroncs mennyiségét és behozatalának feltételeit rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termékdíj átvállalásának, a termékdíj visszaigénylésének, továbbá a közvetett képviselet, részletes feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg. (5) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelıs miniszter, hogy a különbözı hatóságok adatszolgáltatásának módjáról, a visszaigényléshez szükséges igazolásokról szóló részletes szabályokat – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.”

14. § (1) A Kt. 2. számú mellékletének helyébe e törvény 1. számú melléklete lép. (2) A Kt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 2. számú melléklete lép. (3) A Kt. 6. számú mellékletének helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.

Átmeneti és záró rendelkezések 15. § 26 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Fábián Gyula, dr. Bagi András Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


(1) Ez a törvény – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 5. §-ának (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) A Kt. 3. §-ának (3) bekezdésében „Az (1)-(2) bekezdés esetében az e törvényben, a vámjogszabályokban,” szövegrész helyébe „Az e törvényben,” szövegrész lép, 18. §-át megelızı az „Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja” alcím helyébe az „Akkumulátor környezetvédelmi termékdíja” szövegrész, 18. §-ának (1) bekezdése „akkumulátorok” szövegrésze helyébe az „akkumulátor” szövegrész, 19. §-ának (1) bekezdése „akkumulátorok” szövegrésze helyébe az „akkumulátor” szövegrész lép. (4) A Kt. 3. §-ának (2) bekezdése, 4/E. §-ának (1) bekezdése, 5/A. §-ának (2) bekezdésében az „importálására,” szövegrész, 5/D. §-a, 6. § (4) bekezdésének „és a Minisztérium” szövegrésze, 9. § (2) bekezdésének a) pontja, a „A csekély összegő támogatásokra vonatkozó szabályok” alcíme és 12/A §-a, a „A hőtıközegek környezetvédelmi termékdíja” alcíme és 1415. §-a és 18. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. (5) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény Kt. 3. §-ának (11) bekezdését megállapító rendelkezése nem lép hatályba. (6) Ez a törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.

16. § A törvény tervezetének a következı közösségi jogi aktusok szerinti elızetes bejelentése megtörtént: a) az Európai Parlament és a Tanács – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított – 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a mőszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról; b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.



1. számú melléklet a 2009. évi ……. törvényhez [2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]

A csomagolás termékdíjtételei, valamint a fizetendı termékdíj kiszámítása 1. A csomagolás anyaga alapján fizetendı tömegalapú termékdíj Termékdíjköteles termék elıállított csomagolás anyaga Mőanyag Társított Alumínium Fém (kivéve alumínium) Papír, fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb

Termékdíjtétel (Ft/kg) 36 44 16 13 16 6 44

2. A kereskedelmi csomagolás után fizetendı termékdíj megállapításának módja, valamint a kereskedelmi csomagolás termékdíjtétele 2.1. A kötelezett által fizetendı termékdíj kiszámítása T=A * KCS ahol T = számított termékdíjtétel A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (kg) KCS = kereskedelmi csomagolás termékdíjtétel (Ft/kg) 2.2. A díjtételek a) „KCS” termékdíjtétel mértéke Termékdíjköteles csomagolás Mőanyag (kivéve mőanyag bevásárló-reklám táska) Mőanyag bevásárló-reklám táska Üveg Társított csomagolás Rétegzett italcsomagolás Egyéb Fém Egyéb anyagok

Termékdíjtétel (Ft/kg) 400 2000 30 600 700 2200 2200



2. számú melléklet a 2009. évi ……. törvényhez [3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] A kereskedelmi csomagolás után levonható termékdíjtétel mértéke

Levonás mértéke

2010 70 %

2011 65 %

2012 53 %

2013 40 %

3. számú melléklet a 2009. évi ……. törvényhez [6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]

Az akkumulátorok termékdíjtételei 2010. január 1-jétıl termékdíjtétel (Ft/kg) 112 156

Termékdíjköteles termék Elektrolittal feltöltött akkumulátor Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

29 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Bagi András, dr. Fábián Gyula Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


Á LTALÁNOS I NDOKOLÁS Az 1995-tıl hatályos termékdíj szabályozás a környezeti jog gazdasági szabályozó eszközeinek egyike, elsıdleges célja, hogy segítse a hulladékgazdálkodás fı céljainak elérését – a hulladékkeletkezés csökkentését, illetve a keletkezett hulladék hasznosítási arányának növelését (a hulladéklerakóktól való eltérítést) – azokban az esetekben, amikor a termékbıl képzıdı hulladék minısége vagy jelentıs mennyisége miatt az a környezetre potenciális kockázatot jelent. Ennek megfelelıen kerültek meghatározásra a termékdíjköteles hulladékká váló termékek (kenıolaj, csomagolás, akkumulátor, elektronikai berendezés, reklámhordozó papír, gumiabroncs, hőtıközeg). A termékdíj gazdasági ösztönzı jellege abban rejlik, hogy a díjfizetés által érintett vállalkozások (a termékdíj fizetési kötelezettséggel érintett termékek gyártói, forgalmazói) alapvetıen két lehetıség között választhatnak: vagy kifizetik a forgalomba hozott termék után a termékdíjat, vagy vállalják, hogy saját költségükön – önálló szervezésben, vagy egy erre szakosodott koordináló szervezet megbízásával – megoldják az általuk forgalomba hozott termékek hulladékának jogszabályokban meghatározott arányú hasznosítását, újrahasználatát. A hatályos szabályozás szerint az utóbbi esetekben a termékdíj fizetése alól mentesség szerezhetı. 2004. január 1-jétıl a csomagolás termékkörön belül megkülönböztetésre kerültek a kereskedelmi csomagolás néven meghatározott termékek, vagyis az italtermékek elsıdleges csomagolása, valamint a mőanyag (bevásárló-reklám) táskák. Ezen speciális szabályok bevezetésére a nagy mennyiségben hulladékká váló termékek visszagyőjtésének, illetve hasznosításának ösztönzése érdekében került sor. A kereskedelmi csomagolás visszagyőjtése és hasznosításának ösztönzése érdekében a fizetésre kötelezetté a termék elsı belföldi forgalomba hozója, valamint a forgalmazója (az elsı továbbforgalmazó vevı) vált, annak érdekében, hogy a hulladék piacra helyezésében részt vevık között a hulladékgazdálkodási felelısség megosztásra kerüljön. A termékdíjas szabályozás eddigi rendszerével szemben, ahol – a hulladékgazdálkodási felelısség megosztására figyelemmel – a kereskedelmi csomagolás esetén mind a gyártó, mind az elsı továbbforgalmazó vevı (kereskedı) fizetésre kötelezett volt, az új szabályozás alapján teljes egészében a gyártó, azaz az elsı belföldi forgalomba hozó válik kötelezetté, a kereskedı pedig, mint elsı továbbforgalmazó a termékdíjfizetésre kötelezettek körébıl kikerül. Ez a módosítás jelentısen csökkenti a kötelezettek számát, ami által az eddigi nagyszámú kereskedelmi kötelezett helyett a fizetési kötelezettség egy jóval kisebb számú gyártói körnél fog koncentrálódni. A továbbiakban tehát az elsı továbbforgalmazó eddigi fizetési kötelezettségeit is a gyártó, elsı belföldi forgalomba hozó fizeti meg. A kereskedık kereskedelmi csomagolást érintı visszavételi érdekeltségének biztosítása a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet ez irányú módosítása által teljesíthetı. Az adminisztrációcsökkentés jegyében a módosítás megszünteti továbbá a kereskedelmi csomagolás esetén a termékdjífizetési kötelezettséget a csomagolás darabszáma után, és a helyébe tömegalapú fizetési kötelezettséget léptet, így az érintett kötelezettek számára jelentısen egyszerősödik a bevallás. A módosítás változást tartalmaz a termékdíjköteles termékek körét illetıen is. Bıvítésre kerül azon jármővek köre, amelyek gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni. A hőtıközeg után fennálló termékdíjfizetési kötelezettség 2010. január 1-jével megszőnik.



R ÉS ZLETES I NDOKOLÁS az 1. §-hoz A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) új struktúrában újraszabályozza a Kt. hatályát. A kereskedelmi csomagolás esetében kikerül a szabályozás hatálya alól a termék elsı továbbforgalmazó vevıje, vagyis a kereskedı, ezáltal kizárólag az elsı belföldi forgalomba hozó válik kötelezetté. A módosítás szükségességét egyfelıl a nagy létszámú kötelezetti kör adminisztrációs terheinek csökkentése, másfelıl az a kialakulóban lévı gyakorlat indokolja, amely során a kiskereskedelmi egységek egy része oly módon szabadult meg termékdíjfizetési kötelezettsége alól, hogy megkövetelte a részére értékesítı gyártótól egy továbbforgalmazó vevı közbeiktatását, így a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalását. A Javaslat feloldja továbbá azon megkülönböztetést is, amelyet eddig az Európai Unióból illetve harmadik országból történı termék behozatalakor keletkezı fizetési kötelezettség eltérı idıpontja okozott. Míg import esetében a vámhatóság a vámeljárással egyidejőleg a termékdíjat kivetette, az uniós behozatalkor fizetési kötelezettség csak a belföldi forgalomba hozatalkor keletkezett. Ezt a megkülönböztetést a Javaslat megszünteti, és egységesen a termékdíjköteles termék elsı belföldi forgalomba hozatalához köti a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezését. A Javaslat meghatározza végül, hogy mi minısül saját célú felhasználásnak, amely pontosítás hozzájárul az egységes joggyakorlat megteremtéséhez.

a 2. §-hoz A Javaslat a kereskedı termékdíjfizetési kötelezettségét érintı változások miatt pontosítja a termékdíjfizetési kötelezettség szerzıdéses átvállalására vonatkozó szabályokat. Ennek során a szerzıdéses átvállalás jogintézményében korábban használt másodlagos kötelezett meghatározás megszőnik tekintettel arra, hogy ezen kötelezettségeket átvállalók a szerzıdéses átvállalás következtében – a hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a törvényben meghatározott kötelezettnek minısülnek. a 3. §-hoz A Javaslat egyfelıl pontosítja a Kt. és az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény viszonyát, valamint a bevallási kötelezettség, a fizetés módjának szabályait, másfelıl a bevallás teljesítésének módját egyszerősíti. A Javaslat a bevallási kötelezettség gyakoriságát – az újrahasználható csomagolás kivételével – egységesesen negyedéves rendszerességgel írja elı a korábbi áfa-bevalláshoz kapcsolódó gyakorisággal szemben, továbbá a kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozó kötelezettek esetében az összes adminisztrációs kötelezettségük megszőntetése érdekében lehetıvé teszi a hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozással azok teljesítését. Az újrahasználhatóként forgalomba hozott csomagolás esetében – annak jellemzı körforgására figyelemmel – a továbbiakban is éves bevallási kötelezettség áll fenn.



A Javaslat technikai pontosításként kiterjeszti az ezer forintot el nem érı tételek figyelmen kívül hagyását az önellenırzés során kialakuló összegre is. a 4. §-hoz A rendelkezés a módosításoknak megfelelıen – a termékdíjfizetésre kötelezettek körének megváltozása, import és Közösségen belüli behozatal megszőnése – meghatározza a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezésének idıpontját. Ennek megfelelıen pontosításra kerül a fizetési kötelezettség keletkezése a készletre történı felvétel esetén is. az 5. §-hoz A Javaslat kiegészíti az adózó képviseletére vonatkozó szabályokat. Ennek keretében a jövıben lehetıség nyílik olyan képviselı megbízására is, aki vagy amely a kötelezett termékdíj befizetési kötelezettségét is átvállalhatja. Ezen képviselı azonban kötelezettségének teljesítése során a kötelezettel egyetemlegesen felelıssé válik. Azon külföldi kötelezettek esetében, amelyek harmadik országban telepedtek le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott pénzügyi képviselıt alkalmazni köteles. A Javaslat kodifikációs módosításként átemeli továbbá e §-ba a 2011. január 1-jén hatályba lépı termékdíj ügyintézıi végzettséget elıíró rendelkezést. a 6. §-hoz A Javaslat a másodlagos kötelezett fogalmának megszőntetésére tekintettel pontosítja a termékdíjmentesség lehetıségének általános elıírását. A kis mennyiségő csomagolást forgalomba hozó kötelezettek hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozása esetén a koordináló szervezetekre nézve meghatározza a hasznosítási kötelezettség teljesítésének idejét. E kötelezettség teljesítésére abban az évben kerül sor, amely évben az adatok átadására sor kerül. a 7. §-hoz A Javaslat az „export-import” fogalomrendszer megszőnése miatti pontosító rendelkezéseket vezeti át a törvény szövegén. a 8. §-hoz A Javaslat a kereskedelmi csomagolás tekintetében alkalmazható mentesség, a termékdíj bevallásban érvényesíthetı levonás szabályait állapítja meg. Ennek során az Európai Unió 2008/98/EK irányelvében (hulladék keretirányelv) meghatározott hulladékhierarchia elvét követve elınyben részesítve a termék újrahasználatát 100%-os levonást biztosít, míg hasznosítás esetén a levonás mértéke 85%-ig terjedhet. A mőanyag bevásárló-reklám táskák esetében azok gyors elhasználódására tekintettel ilyen típusú megkülönböztetés nem lehetséges, így ezek esetében hasznosításuk esetén a levonás mértéke 100%-os lehet. a 9. §-hoz A Javaslat alapján bıvítésre kerül azon jármővek köre, amelyek gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni. Ennek megfelelın termékdíj fizetendı a KRESZ-ben meghatározott valamennyi jármő, és a légiközlekedésrıl szóló törvény szerinti légi jármő gumiabroncsa után is. 32 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Bagi András, dr. Fábián Gyula Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


a 10. §-hoz A Javaslat a kereskedelmi csomagolás tekintetében fennálló darabalapú díjfizetési kötelezettséget megszünteti, és helyette tömeg alapú fizetési kötelezettséget állapít meg. A rendelkezéssel az érintett kötelezettek számára jelentısen egyszerősödik az adminisztráció és a bevallás. a 11. §-hoz A Javaslat a nem kereskedelmi jellegő termék fogalom értelmezı rendelkezések közötti bevezetésére tekintettel pontosítja az akkumulátor után fennálló termékdíjfizetési kötelezettséget. a 12. §-hoz A Javaslat abc sorrendben újraszabályozza a Kt. fogalomrendszerét, amelynek keretében pontosítja a belföld, az elektromos és elektronikai berendezés fogalmát. A Javaslat új elemként meghatározza a jármő, a harmadik ország, a légi jármő, valamint a nem kereskedelmi jellegő termék fogalmát. A kereskedelmi csomagolás részét képezve, azonban önálló fogalomként leválasztásra került a mőanyag (bevásárló-reklám) táska meghatározása. Megszőnik az import és az importáló, az export, a nem szabványos főtıolaj, az aktív feldolgozás és a passzív feldolgozás, a reklámhordozó papír, a szabad forgalomba bocsátás, a termékdíj és a láncügylet fogalma. a 13. §-hoz A Javaslat meghatározza azokat a felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek biztosítják a Kormány és a miniszter számára a végrehajtási rendeletek megalkotását.

a 14. §-hoz A Javaslat lecseréli a Kt. 2., 3. és 6. számú mellékletét. A Kt. 2. számú mellékletének lecserélésével meghatározásra kerül a kereskedelmi csomagolás után fizetendı új tömegalapon számított termékdíjtétel mértéke. A Kt. 3. számú melléklete meghatározza azt a mértéket, amely külön jogszabály alapján meghatározott hasznosítási arány teljesítése esetén lehetıvé teszi a kötelezett számára, hogy a fizetendı termékdíj bizonyos százaléka után levonást alkalmazzon. A Kt. 6. számú mellékletének cseréjével megszőnik a rádiótelefonok akkumulátora után fizetendı termékdíjfizetési kötelezettség. a 15. §-hoz A Javaslat e §-a a hatályba léptetı, módosító, hatályon kívül helyezı és öndereguláló rendelkezéseket tartalmazza. Ennek során a Javaslat az import-export szabályozásának, a hőtıközeg után fennálló termékdíjfizetési kötelezettségnek, a kereskedı termékdíjfizetési kötelezettségének, valamint ez utóbbihoz kapcsolódó csekély összegő támogatásokra vonatkozó szabályok megszőnése miatt szükségtelenné váló rendelkezéseket helyezi hatályon kívül. a 16. §-hoz A Javaslat megfelelı hivatkozást tartalmaz arra, hogy a tervezetnek az Európai Unió felé a mőszaki szabványok és szabályok terén történı információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (1) 33 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Bagi András, dr. Fábián Gyula Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


bekezdésében elıírt eljárás szerinti bejelentése a csomagolásról és a csomagolás hulladékról szóló 94/62/EK tanácsi irányelv 16. cikkének (1)-(2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel megtörtént.



Melléklet a KVVM/KJKF/893/2009. számú kormányelıterjesztéshez A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint 59. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következıket rendeli el: 1. § A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cskr.) a következı alcímmel és 5/A. §-sal egészül ki:

„A forgalmazó kötelezettségei 5/A. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben (továbbiakban Kt.) meghatározott kereskedelmi csomagolást értékesítı forgalmazó a felhasználó által felajánlott használt vagy hulladékká vált kereskedelmi csomagolást köteles átvenni. (2) A forgalmazó a felhasználótól való átvételt a kereskedelmi csomagolás forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – teljes nyitvatartási idıben köteles biztosítani a kereskedelmi csomagolás forgalmazásának helyén, illetve az erre kijelölt helyen. A legalább 200 m2 alapterülető üzlettel rendelkezı forgalmazó a forgalmazás helyén köteles az átvételt biztosítani. (3) Amennyiben a kereskedelmi csomagolás visszaváltására kijelölt hely nem azonos a forgalmazás helyével, a visszaváltásra kijelölt hely nyitvatartási idejére a) egy forgalmazó által kijelölt hely esetén a forgalmazó üzlet nyitvatartási ideje szerinti, b) több forgalmazó által kijelölt hely esetén a forgalmazó üzletek nyitvatartási idején belül, munkanapokon legalább 6 óra idıtartamot kell biztosítani oly módon, hogy helyének felkeresése se okozzon jelentıs nehézséget a felhasználók számára. (4) A forgalmazó átvételi kötelezettségének teljesítéséért a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a felhasználó visszavitelre ösztönzése érdekében díjat fizethet. (5) A gyártó köteles a közte és a forgalmazó között létrejött értékesítési szerzıdésben (a továbbiakban: értékesítési szerzıdés) meghatározott kereskedelmi csomagolás mennyiségének megfelelı, a forgalmazó által az (1) bekezdésben foglaltak alapján átvett használt vagy hulladékká vált kereskedelmi csomagolás mennyiségét átvenni, és a forgalmazó köteles ezt a mennyiséget a gyártónak átadni. (6) A gyártó és a forgalmazó az értékesítési szerzıdésben köteles megállapodni és gondoskodni a forgalmazónál átvételre kerülı használt vagy hulladékká vált kereskedelmi csomagolás tárolásának, így különösen a győjtıkonténerek elhelyezésének, valamint elszállításának megszervezésérıl. 35 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, dr. Havas-Kovács Gabriella, dr. Bagi András, dr. Fábián Gyula Látta: dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György


(7) Amennyiben a gyártó a visszavételi, begyőjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét koordináló szervezetre ruházta át, az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségek a koordináló szervezetet terhelik. A koordináló szervezet köteles a forgalmazót értesíteni arról, hogy mely gyártóktól, és mely kereskedelmi csomagolásra vállalta át a kötelezettségeket.

2. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba (2) Ez a rendelet 2010. január 2-án hatályát veszti.

3. § E rendelet tervezetének a következı közösségi jogi aktusok szerinti elızetes bejelentése megtörtént: a) az Európai Parlament és a Tanács – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított – 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a mőszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról; b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.

A hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról A hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-a a következı (9) bekezdéssel egészül ki:

1. § „(9) A környezetvédelmi hatóság által kiszabandó bírság, alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály elıírásai nem vagy nem megfelelı teljesítése esetén, ha a forgalmazó az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 100 000 forint.” 2. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba (2) Ez a rendelet 2010. január 2-án hatályát veszti.


a Kormány részére a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény módosításáról

Recommend Documents