TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/555/2008.
TERVEZET a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról (közigazgatási egyeztetés)
Budapest, 2008. augusztus
Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
I. Előzmények A termékdíj törvény és a hatására kialakult hulladék-kezelési rendszerek 1995-től szolgálják a környezet védelmét, és biztosítják az országra vonatkozó uniós hulladékgazdálkodás előírások teljesítését, többek között a csomagolási hulladék terén. A termékdíj törvény 2005 óta külön szabályokat állapít meg az italcsomagolásokra, amelyek mennyisége a leggyorsabb ütemben növekszik. Az Európai Bizottság 2006. júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A Bizottság ebben diszkriminatív adózásnak minősítette az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíj-szabályozást, amely megítélése szerint előnyösebb helyzetbe hozza a belföldi gyártókat a külföldi szállítókkal szemben. Kifogásolta továbbá, hogy a hazai termékdíjas szabályozás jelentős egyenlőtlenséget eredményez az adózási szintek tekintetében a csomagolás tartalma szerint Az érintett tárcák (KvVM, KüM, IRM) 2008. január 10-én konzultációt folytattak az Európai Bizottsággal, bemutatva az új termékdíj koncepciót. A Bizottság alapvetően pozitívan fogadta az újonnan kidolgozott szabályozás általános koncepcióját, ugyanakkor kifogásolta a hatálybalépés céldátumát. Késedelmes hatályba lépés esetén a Bizottság bírósági eljárást indít Magyarország ellen, amely várhatóan jelentős visszafizetési kötelezettséget von maga után: a 2005-2007 között már befizetett termékdíj alapján ez kamat nélkül is elérheti a 20 Mrd Ft-ot. A KvVM a tervezetet 2008 márciusában EKTB ülés keretében szűkkörű egyeztetésre bocsátotta, ennek során az új szabályozással az IRM egyetértett, a GKM és az FVM ugyanakkor észrevételeket tett. A kormánykabinet 2008. április 15-én és megtárgyalta környezetvédelmi és vízügyi miniszter előterjesztését, majd augusztus 12-én az ez alapján készült szabályozási tervezetet, amely a környezetvédelmi célt más gazdasági szabályozással tervezi elérni. A szabályozási javaslat még áprilisban, határidőn belül megküldésre került az Európai Unió Bizottságának. Az előkészítő munka során részletes egyeztetések zajlottak az érintett ágazatok képviselőivel, valamint szakállamtitkári szinten az érintett tárcákkal. A civil környezetvédőkkel való egyeztetésre a közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg kerül sor Végül megjegyzendő, hogy az előterjesztés tartalmaz néhány olyan módosítási elemet is, amelyek nem a jogsértési eljárás megállapításaiból fakadnak, hanem amelyeket a törvény gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok indokoltak. Az egyes jogszabályhelyek részletes indokolása során ezek is bemutatásra kerülnek. II. Tartalmi összefoglaló 1. A jelenlegi helyzet és szabályozás Jelenleg 3 750 millió darab italtermék kerül forgalomba, ennek több mint ¾-e ’eldobó’ csomagolásban (műanyag-palack, fémdoboz, egyutas üveg stb.). Az újratölthető többutas csomagolás az utóbbi években folyamatosan és erőteljesen háttérbe szorult. A visszaesés még az EU átlagnál (29%-ról 23%-ra) is jóval nagyobb mértékű, s ma már az újratöltést az alkoholmentes italok piacán mindössze 5,8%-ra becsülik a gyártók. Az ’eldobó’ csomagolás túlsúlyba került a sörtermékeknél is; a bornál pedig hat termékből már ötöt (!) egyutas csomagolásban értékesítenek. A problémát folyamatosan növeli a fogyasztás növekedése (ásványvíznél évente mintegy 10%). 2 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A hulladékká vált italcsomagolásnak közel ötödét hasznosítják a termékdíj-kötelezettek, de így is mintegy 2 000 millió liter űrtartalmú italcsomagoló-eszköz kerül a települési hulladékba vagy a közterületre, erdőszélre. A gyűjtőedényzetbe kerülő italcsomagolás a közszolgáltatás eszközeinek 8-12%-át kötik le, ami a jelenlegi szemétdíjakkal számolva 7-10 Mrd Ft (áfa nélkül, és ez az összeg döntően nem tartalmazza a lerakók költségét/amortizációját). A termékdíj törvény 2005 óta azzal ösztönzi külön az italcsomagolás visszagyűjtését és újratöltését, hogy meghatároz egy minimális részarányt a többutas („visszaváltható”) csomagolásra. Ha egy gyártó vagy kereskedő az adott italféleségen belül ezt eléri, akkor teljes egészében mentesül a termékdíj ezen részének megfizetése alól. Az egyes italtermékekre meghatározott részarány (alkoholmentes termékeknél jellemzően 7%, bornál 25%, míg a sörnél 68%-os arány) fékezte az ’eldobó’ csomagolás térnyerését. A szabályozás ugyanakkor nem késztette érzékelhető erőfeszítésre a gazdasági szereplőket, az egyik nagy üdítőgyártó idén tavasszal állította le újratöltő gépsorát. A 2009-2010-re meghatározott magasabb százalékok ösztönző hatása sem érzékelhető, feltehetően a bizonytalan szabályozási helyzet miatt. 2. A módosítás elvei és szakmai tartalma Az előterjesztett szabályozás-tervezet egyik célja, hogy megszűnjenek az Európai Bizottság által vitatott szabályozási elemek (noha elvi alapon vitatjuk a kifogásokat). A szabályozás tervezett átalakítása a kormány környezetvédelmi szándékának megfelelően a hulladék-probléma megoldását szolgálja. A termékdíj-rendszer egyértelműbben ösztönzi a többutas italcsomagolás alkalmazását, valamint a keletkező hulladék hasznosítását is. Ez utóbbit szükségessé teszi az csomagolásokra vonatkozó uniós követelmény is, amely 2012-re 60%-os hasznosítást ír elő. A Bizottság kifogása szerint a hazai gyártóknak kedvez a termékdíj-törvényben a többutas csomagolásra meghatározott minimális részarány, amelynek elérése esetén egy gyártó vagy kereskedő teljes egészében mentesül a termékdíj ezen részének megfizetése alól. A külföldi gyártóknak a nagyobb távolság miatt gazdaságosan nincs esélyük a meghatározott részarány elérésére, ezért a Bizottság szerint a teljes mentesség diszkriminatív nemzeti adónak minősül. Ennek megfelelően megszűnik a részbeni újratöltéssel elnyerhető teljes mentesség, ugyanakkor megmarad a mentesség a ténylegesen újratöltött csomagolóeszközök után. A tervezet kiterjeszti a mentesség megszerzésének lehetőségét, ezzel ösztönzi az italcsomagolás visszagyűjtését hasznosítását is. Az újratöltés preferálása érdekében ebben az esetben a kötelezettek átlagosan 55%-os arányban mentesülnek a termékdíj fizetése alól: az anyagában való hasznosítását esetén 60%-ban, energetikai hasznosít esetén 40%-ban. (A csomagolóeszköz visszagyűjtése-hasznosítása esetén tehát a kötelezettnek a termékdíj 45%-át kell megfizetnie; míg visszagyűjtés-újratöltés esetén 0%-ot.) A mentesség a visszagyűjtés legbiztosabb módszerének, a betétdíjnak az alkalmazásával szerezhető meg (ezt jelenti a köznapi szóhasználatban a ’visszaváltható’ kifejezés). A tervezett szabályozást a számszerű uniós követelmények mellett alap-jogszabályokban rögzített elvek is alátámasztják. 3 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A hulladékgazdálkodás alapvető hazai jogszabálya a hulladékgazdálkodási törvény kimondja: „A hulladékképződés megelőzése ... érdekében előnyben kell részesíteni … az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását …” [2000. évi XLIII. tv. 5. § (2) bek. b) pont]. Ennél is egyértelműbb sorrendet állít fel az EU új Hulladék keretirányelve, amelyet a Tanács után az Európai Parlament is elfogadott ez év június 17-én. Az irányelv öt-lépcsőssé finomította az eddig három-lépcsős hulladékgazdálkodási hierarchiát, amelynek élén a megelőzés és az újrahasználatra való előkészítés áll. Ezeket követi a hasznosítás (ezen belül az irányelv magasabb szintre helyezte a hulladék anyagában történő hasznosítását), valamint az ártalmatlanítás. Az italcsomagolások esetében a hulladék-keletkezés megelőzése alapvetően a visszagyűjtésújratöltés útján valósítható meg. A javaslat a hasznosítás részleges (átlagosan 55%-os) mentesülésével szemben az újratöltést 100%-os mentesüléssel ösztönzi. A Bizottság kifogásolta továbbá, hogy a hatályos szabályozás ital-fajtánként differenciálja a kedvezményrendszert és a befizetendő termékdíjat – nem pedig a hulladék környezetvédelmi költsége szerint (jelenleg például az üdítőre és az ásványvízre kisebb díjtétel érvényes, mint a sörre vagy a borra). A jelenlegi szabályozásban a jellemző díjmérték 2× 25 Ft/db (gyártónál és forgalmazónál is 25 Ft/db). Ennek megfelelően a termékdíj mértéke független lesz a csomagolás tartalmától: minden belföldi és külföldi gyártó minden esetben egyforma mértékű termékdíjat fizet. Az egységes díjtétel és más tervezett korrekciók miatt a díjfizetés egyszerűen számítható, adminisztrálható, ellenőrizhető. 3. A termékdíj mértéke A következő években az italcsomagolások termékdíjától remélhető, hogy sikerül érdemben csökkenteni a közterületeket csúfító palackok, dobozok számát, valamint a gyűjtőedényeket és lerakókat megtöltő hulladék mennyiségét. A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése a csomagolás újrahasználata (újratöltése) útján érhető el, ezt biztosítja a visszagyűjtés-újratöltés említett mentesülése, hogy ténylegesen a termékdíj 0%-át kell megfizetni. Az ezzel együtt mégis keletkező hulladék visszagyűjtéséthasznosítását szolgálja a termékdíj olyan mértékének meghatározása, hogy az kellően ösztönözze a gazdálkodókat. A termékdíjat a 1,5 liter vagy annál kisebb űrtartalmú csomagolásokra 2009-ben 6 Ft/db, a következő két évben 7 Ft/db; illetve 8 Ft/db mértékben javasoljuk megállapítani. Ez a gyártó és a forgalmazó esetében is 3–3 Ft/db, 2010-ben 3,5–3,5 Ft/db; 2011-ben 4–4 Ft/db termékdíj-tételt jelent. A nagyobb – gyakorlatilag 2 literes vagy nagyobb – csomagolások díjtétele a gazdálkodói érdekképviseletek javaslata alapján ennél mintegy 1/3-dal magasabb, ami 2009-ben 4–4 Ft/db, a következő két évben 4,7–4,7 Ft/db; illetve 5,4–5,4 Ft/db. A 2011-re előirányzott díjmérték meghaladja a használt csomagolóeszköz megfelelő kezeléséhez (újratöltéshez/hasznosításhoz) szükséges többletköltségeket, tehát a gazdálkodóknak anyagi érdekük a megfelelő hulladékkezelési megoldások alkalmazása. A mértékeknél alkalmazott fokozatosság – az ösztönző hatás érvényesülése mellett – mérsékli az új szabályozás bevezetésével járó árhatásokat. (Az átmeneti időszakban a termékdíj-terhek átrendeződése miatt egyes szűkebb termékköröknél az elvonások 4 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
valószínű áthárítása miatt néhány százalékos áremelkedés várható, más termékköröknél ugyanekkora költségcsökkenés jelentkezik.) Ugyancsak az átmeneti hatások mérséklését szolgálja, hogy a díjak mértéke a – környezeti eredményeket és a kellő ösztönzést biztosító – sáv alsó határa közelében lett megállapítva. A javasolt díjak összege nem tér el az eddigi szabályok szerinti termékdíj-befizetésektől mértékétől. Kis mértékben meghaladja az idei várható összeget, de elmarad a jelenlegi szabályok szerint egyébként emelkedő befizetési kötelezettségtől. A hulladékgazdálkodási célok teljesülése minden esetben függ a közreműködők aktivitásától. A szelektív gyűjtés tapasztalatai és fölmérések alapján a lakosság együttműködési hajlandósága lényegesesen meghaladja a jelenlegi visszagyűjtési és hasznosítási szinteket. Megfelelő tájékoztatás esetén ez nem lehet gátja a várt hulladék- és szemétcsökkentés megvalósulásának. Kulcskérdés, hogy az érintett gazdálkodók kellően rugalmasan reagálnake az ösztönzésre. Az egyeztetések ezirányú tapasztalatai változóak, de a termékdíj – itt most nem tárgyalt ún. tömegalapú része – hatására az elmúlt évtizedben a gazdálkodók érdemben működő koordináló szervezeteket hoztak létre. Ez alapján feltételezhető a megfelelő hulladékkezelési tevékenységek kialakítása (vagyis, hogy a gyártó-kereskedő együttműködés Ronald Coase-féle „tranzakciós” költsége várhatóan alacsony lesz.) Ezzel együtt szükséges, hogy legkésőbb 2011. év első félévében a kormány felülvizsgálja, biztosítják-e a javasolt termékdíj-mértékek az EU-követelményeket. Ellenkező esetben a díjtételek emelése indokolt, ami egyben alkotmányos kötelezettség, hiszen a jelenlegi termékdíj-szabályozás az EU-követelmények figyelembevételével készült, így visszalépés történne a szabályozásban (vö. 28/2004. AB határozat). A felülvizsgálati kötelezettséget a tervezettel párhuzamosan elkészülő országgyűlési határozat is rögzítené. Szükséges továbbá, hogy a 2009-től hatályos Országos Hulladékgazdálkodási Terv, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program is tartalmazza a szabályozás felülvizsgálatát. A 2011-ig terjedő időszak alkalmat ad arra, hogy a kötelezettek alkalmazkodjanak, és ezáltal mentességet szerezhessenek, figyelembe véve azt is, hogy ehhez fogyasztói szokások módosulására is szükség van. A tárcaközi egyeztetések alapján a kidolgoztunk továbbá egy támogatási rendszert a szükséges fejlesztésekre. A tervezett pályázati rendszert a KvVM működtetné az FVM egyetértésével, és forrását a termékdíj-bevétel egy része képezné (évente mintegy 2 Mrd Ft). Mindez nem módosítaná a költségvetés pozícióját, így a termékdíj mértéke 2009-ben 1,2-1,4 Ft/db-bal magasabb lenne (gyártó és forgalmazó által fizetendő többlet együttesen). A támogatások ösztönző hatása miatt a későbbiekben ilyen, magasabb díjtételre nem lenne szükség. A gazdasági érdekképviseleti javaslatra a támogatási rendszer kialakításától elálltunk. Mivel a támogatási rendszer adott termékdíj-tételek mellett is nagyobb környezeti eredménnyel jár, a 2011-es felülvizsgálat során indokolt megvizsgálni ennek – legalább átmeneti – alkalmazását. III. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztett javaslat szükséges a kormányprogram hulladékgazdálkodási céljainak teljesüléséhez. 5 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Az előterjesztés összhangban áll a kormányprogram kevesebb, de minőségi jogszabályokat meghatározó célkitűzésével, valamint azzal a céllal, hogy a jogszabályokat átfogó gazdaságitársadalmi hatásvizsgálat alapozza meg. Ezen felül a tervezett módosítások egyszerűsítik a környezetvédelmi termékdíj számításának módját, ezáltal csökkentve a vállalkozások adminisztrációs terheit. IV. Várható társadalmi és szakmai hatások A ’nulla-verzió’, amikor nem készül el időre megfelelő szabályozás, súlyos környezeti hatásokkal járna. Felgyorsulna a jelenlegi szabályozás által támogatott visszagyűjtésújratöltési rendszerek térvesztése, számos italtermék esetében pedig összeomlana. Az italcsomagolás nem véletlenül szabályozás tárgya az unió tagállamaiban és világszerte, hiszen egyre növekvő mennyiségű (főként térfogatú) hulladékot képez. A visszagyűjtés-újratöltés drasztikus visszaszorulása a javasolt szabályozás eredményeként várhatóan megfordul. A lakossági közreműködési hajlandóság ma is lényegesen meghaladja a jelenlegi arányt, a kiszámítható szabályozás pedig biztosítja a gazdálkodók anyagi érdekeltségét. Ez alapján a visszagyűjtés-újratöltés arányának növekedése jelezhető előre. A többutas csomagolás fennmaradásának elvi gazdasági eredményeként a fogyasztók választási lehetőséget kapnak, hogy milyen formában, környezetet terhelő vagy kímélő csomagolásban vásárolnak italterméket. A többutas csomagolás bővülésre sem eredményezne kevesebb hulladékot – az italtermékek erősen növekvő forgalma miatt. Döntő változás várható azonban a hulladék hasznosításában. Ezzel teljesülhetnek az Unió által előírt feszített követelmények a csomagolási hulladékra (2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv) – a 2011-es felülvizsgálat alapján esetleg szükséges módosításokat is figyelembe véve. Ennél is komolyabb javulás várható a hulladék harmadik részénél, amely szemétként ékteleníti környezetünket. A javasolt mentességi szabályok ’gazdasági értéket’ adnak a hulladéknak, amit érdemes leadni a gyűjtőhelyeken. A tisztább közterületek, erdőszélek hozzájárulnak a köz hangulatának javulásához. Maga a visszaváltás és újratöltés nemcsak társadalmilag elfogadott tevékenység, hanem kifejezett elvárás tapasztalható ezekre. Ennek másik oldala az a rendkívül fontos pozitív szemléletformáló hatás, amit az biztosít, hogy az emberek – és különösen a gyermekek – tevőlegesen részt vehetnek a környezetünk megóvásában. V. Várható költségvetési hatások A ’nulla-verzió’, amikor nem készül el időre megfelelő szabályozás, súlyos környezeti hatásokkal is járna. Az uniós kötelezettségszegési eljárás az említett több tíz milliárd forintos költségvetési kiadással járna, és tehertételt jelentene az uniós kapcsolatokban. A tárgyalt termékdíjból várható költségvetési bevétel 2008-ban 8,2 Mrd Ft. A hatályos szabályok alapján – a mentességhez szükséges arányok növekedése miatt – 2009–2010-ben a várható bevétel 10,8 Mrd Ft, 2011-ben 13 Mrd Ft lenne. A javasolt díjmértékekből ennél szerényebb, de az inflációt meghaladó költségvetési bevétel várhatók 2009-2011 közt: 10,1 6 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Mrd Ft; 10,6 Mrd Ft; 10,6 Mrd Ft. A növekvő termék-díjtétel ellenére alig vagy egyáltalán nem emelkedik a fizetendő termékdíj összege, amiben kulcsszerepet játszik a hasznosításnak – a gazdálkodók által jelzett – várhatóan növekvő mértéke. Hatályos szabályozás Költségvetési bevétel (M Ft) bor sör alkoholtermék alkoholmentes termék Összes ktv. bevétel (Mrd Ft)
2008 2009 2010 2011 334 440 440 530 6207 8175 8175 9840 15 20 20 24 1644 2165 2165 2606 8,2
10,8
10,8
13,0
Törvénymódosítás 2011 2009 2010 628 659 659 2535 2661 2661 345 363 363 6590 6917 6917 10,1
10,6
10,6
A termékdíjas adatszolgáltatás és fizetési kötelezettségek ellenőrzésének a vámhatósághoz helyezése eredményeként már 2008 első félévében jelentősen javult a termékdíjfizetési fegyelem; a nyilvántartott kötelezetti létszám jelentősen növekedett. Ez reálissá teszi a tervezett költségvetési bevételek tervezését. VI. Várható gazdasági hatások 1. Hatás az árakra Az ágazati árak változása a költségvetési elvonások közvetlen áthárítása esetén • Az alkoholmentes italok (ásványvizek, üdítők) esetében az áremelkedés várható mértéke 1,8%. A termékek árának szórása miatt az alacsonyabb árú termékeknél ez az emelkedés magasabb lesz, a drágábbaknál kisebb. A legolcsóbb akciós, illetve 1/3 literes ásványvizeknél mintegy 8%, a legdrágább üdítő-fajtáknál mintegy 1,5-2%. • A sörök esetében a termékdíj csökken (az importnál harmadára), ez összességében 2% körüli mértékű árcsökkenést indokol. • Az boroknál az összes termék szintjén az árváltozás az első két évben nem lesz számottevő. • Az egyéb szeszes italok esetében 0,7-2% közötti árnövekedés várható. A teljes fogyasztói árindexre gyakorolt hatás 2009-re – egyszerűen 2008-hoz viszonyítva: 0,01%; makrogazdasági szinten nem kimutatható. – a hatályos szabályok szerint várható árakhoz viszonyítva: - 0,005% (csökkenés), A tervezett törvénymódosítás terjes mértékben fogyasztási cikkeket érint, így az árváltozásoknak nincsen érdemi tovagyűrűző hatásuk. 2. Hulladékgazdálkodási hatás A szabályozással bevezetett, a csomagolásra vonatkozó termékdíjak mértéke a vállalkozások számára kiszámítható tervezést biztosít a tevékenységük tervezése során. A díjak és költségvetési hatások vizsgálata során a nem újratöltött csomagolóeszközök hasznosításának számottevő emelkedésével számoltunk (a műanyag-csomagolásnál évi 5%-kal, más anyagoknál ehhez hasonlóan növekvő visszagyűjtési és újrafeldolgozási aránnyal), komolyan véve alapul az iparági képviselők előrejelzéseit. 7 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A javasolt szabályozás hatására jelentősen csökken a gyűjtőedénybe, illetve lerakóra kerülő hulladék mennyisége, közép távon mintegy 40%-kal. Ez „kukatérfogatban” mintegy 800 M liter. A közép távon várható települési hulladékkezelési díjjal (szemétdíj) kalkulálva évente 45 Mrd Ft nagyságrendű megtakarítást jelent. A tervezett szabályozás lényege, hogy a gazdálkodók a termékdíj-fizetés helyett a számukra olcsóbb hulladékkezelést válasszák. Így ez makrogazdasági szinten optimális költségű, de számottevő ráfordítással jár. Ez a ráfordítás beruházásokat, és munkabéreket finanszíroz – a nagyságának megfelelően szerény, de számottevő gazdaság-élénkítő hatással jár. Ezen belül a visszagyűjtésnél arányában nagy a munkaerő-költség, amely jellemzően szakképzetlenek és csökkent munkaképességűek számára teremt munkahelyet. 3. Szabályozási hatás A javasolt szabályozás megvalósulása biztosítja az ide vonatkozó elvek érvényesülését. A versenysemlegesség mellett érvényesíti a – hazai és uniós jogban is rögzített – szennyező fizet, pontosabban: az okozó fizet elvet. A terheket azok viselik, akik a hulladék keletkezésében szerepet játszanak (gyártó-forgalmazó-fogyasztó), ugyanakkor mentesülési lehetőséget is kapnak megfelelő közreműködés esetén. A szabályozással szembeni hatékonysági követelményt az biztosítja, hogy a gazdálkodók mérlegelhetik a környezeti feladatvállalás mértékét és módját annak függvényében, hogy a további mentesség megszerzése (költség-csökkentés) miatt fölmerülő ráfordítások kisebbe-e vagy nagyobbak. Ez a gazdaságilag racionális mérlegelés ilyen módon makrogazdasági optimumot eredményez. A termékdíj kiszámításának egyszerűsödéséből és a rendszer egységesítéséből fakadóan az adminisztrációs költség jelentősen csökken. Megmarad azonban – hasonlóan a jelenlegi rendszerhez csak kevesebb adatkövetelménnyel – a visszagyűjtés/visszavétel és újrahasználat/hasznosítás igazolásának adminisztratív terhe. Jelenleg kormányrendelet szabályozza a betétdíjat, amelyet a gazdálkodók önkéntesen, egymás közötti megegyezés alapján alkalmazhatnak. Megvizsgáltuk a kötelező betétdíj bevezetését egyes csomagolóeszközöknél. A környezeti előnyök, valamint annak ellenére, hogy költségoldalról nem lenne áremelő hatása (!), a kötelező bevezetést nem javasoljuk, egyrészt a külföldi tapasztalatok alapján várható átmeneti nehézségek, valamint a gazdálkodók merev elutasítása miatt. A javasolt szabályozás ugyanakkor már a jelenlegi díjmértékkel is gazdaságossá teszi a betétdíj alkalmazását. Az érintett gazdálkodók rugalmasságától és környezettudatosságától függ, hogy alkalmazzák-e ezt a kétségtelenül szervezési többlet-feladatokkal járó megoldást. VII. Kapcsolódások Az előterjesztéshez az EK Szerződés 90. cikkének megsértése miatt a 2005/4209. sz. jogsértési eljárás kapcsolódik. VIII. Fennmaradt vitás kérdések 8 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
– IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem X Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő kommunikáció X Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: A fogyasztók tájékoztatása érdekében és az újratölthető (újrahasználható) csomagolásban forgalmazott termék vásárlására ösztönöző sajtókampány szükséges. További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): X. Megjegyzés Figyelemmel a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 5. §ának (6) bekezdésére, mely szerint amennyiben a tervezetben foglalt műszaki leírás vagy egyéb követelmény, illetve a szolgáltatásra vonatkozó jogszabály tervezete olyan adó- vagy pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatos, amelyek a műszaki leírás vagy egyéb követelmény, illetve a szolgáltatásra vonatkozó jogszabály betartásának ösztönzése révén befolyásolják a termékek fogyasztását vagy a szolgáltatások igénybevételét, a tervezetet a Kormány döntését megelőzően be kell jelenteni az Európai Bizottságnak. Ez esetben azonban tekintettel a szabályozás adó- és pénzügyi vonatkozására, a tervezet várakozási idő nélkül elfogadásra benyújtható az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat előterjesztésével együtt, idén ősszel széles körű egyeztetés kezdődik a betétdíj rendszer lehetséges alkalmazásának köréről. A szabályozással érintettekkel pedig a termékdíjfizetéssel kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése érdekében folytatunk átfogó konzultációt. Budapest, 2008. augusztus
Szabó Imre
Dr. Draskovics Tibor
9 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
2008. évi ……törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról 1. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termék után - ideértve más termékkel együtt vagy annak részeként, illetve összetevőjeként forgalomba hozott terméket is környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) fizet] „a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék esetében a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a bérgyártató, a (3) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott termék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója,” 2. § A Kt. a következő 2/A. §-sal egészül ki: „A termékdíjfizetési kötelezettség átvállalása 2/A. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, külön jogszabályban meghatározott módon átvállalható. (2) Számla alapján – a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt kötelezett kivételével – a termékdífizetési kötelezettséget a) csomagolás esetén a csomagolás összetevőit kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez, valamint b) belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó vállalhatja át a kötelezettől. (3) Szerződés alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget a) a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti kötelezettől aa) a termékdíjköteles terméket exportáló, illetve Közösségen belül értékesítő első belföldi vevő, továbbá a bérgyártó (a továbbiakban együtt: másodlagos kötelezett), ab) a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet, b) a bérgyártótól, mint másodlagos kötelezettől a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet, 10 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
c) kereskedelmi csomagolás esetén a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezettől – ha az a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a kötelezettséget átvállalta – a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezett vevője (a továbbiakban: másodlagos kötelezett) vállalhatja át. (4) A (2)-(3) bekezdés alapján termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalóra – a hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. (5) Ha a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni. 3. § A Kt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A (9) bekezdésre való figyelemmel a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg és a havi és negyedéves bevalló az Art. 1. számú mellékletének A 3. pontjában meghatározottak alapján a rá vonatkozó gyakorisággal, az Art. 1. számú mellékeltének B. 1. pontjában megállapított esedékesség időpontjáig, az éves bevalló negyedévente a negyedéves bevallóra vonatkozó szabályok szerint a termékdíj-fizetési kötelezettségről, valamint az ehhez kapcsolódó hasznosítási kötelezettségéről – amennyiben e törvény szerint nincs helye a termékdíj hivatalból történő megállapításának – a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelően a vámhatóság honlapján közzétett elektronikusan támogatott formanyomtatványon vagy elektronikus úton és formában bevallást nyújt be.” 4. § A Kt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [(3) Az importált termékdíjköteles termék utáni termékdíj-fizetési kötelezettség] „d) árutovábbítás vámeljáráskor amennyiben a továbbszállítás érdekében átrakodás, ezen belül kicsomagolás és újracsomagolás történik a vám elé állításkor” [keletkezik.] 5. § (1) A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a (4) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik: „(4) A kötelezett döntése alapján az adott tárgyévre vonatkozó termékdíj-fizetési kötelezettsége, amennyiben erről a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére a) a Közösségen belül behozott termékdíjköteles termék esetében a termék, illetve 11 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
b) a belföldi előállítású csomagolás esetében a csomagolás összetevőjének készletre történő felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.” (2) A Kt. 4. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Amennyiben a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett a (4) bekezdésben foglaltak alapján állapítja meg köteles a tárgyévet megelőző év december 31-én készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni (amely egyben a tárgyév nyitókészlete), és a termékdíjat – a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével – tárgyév január 20-ig megfizetni. (6) Amennyiben a kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az (1) bekezdésben foglaltak alapján állapítja meg, akkor az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.” 6. § A Kt. 5/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A csomagolás termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a vámraktárba, vámszabad területre, vámszabad raktárba külföldről történő betároláskor. A csomagolás termékdíját nem kell megfizetni abban az esetben, ha a termék nem került átcsomagolásra.” 7. § A Kt. a következő 5/E. §-sal egészül ki: „5/E. § (1) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezett levonhatja a 2. számú melléklet 2.1. pontjában meghatározott azon újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E” termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételét és legalább egyszeri újrahasználatát igazolja. (2) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kötelezett levonhatja a 2. számú melléklet 2.1. pontjában meghatározott azon újrahasználható csomagolás után megfizetendő „E” termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az alábbi feltételek teljesítését igazolja: a) az újrahasználható csomagolás betétdíjas termékként került forgalmazásra és visszavételre a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően, és b) a visszavett újrahasználható csomagolás a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek, vagy a kötelezett (hasznosítást koordináló szervezet) által megbízott hulladékkezelőnek átadásra került. 12 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
(3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezett vagy a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a hasznosítást koordináló szervezet a 2. számú melléklet 2.4. b) pontjában meghatározott azon nem újrahasználható csomagolás után megfizetendő termékdíjnak 60 %-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy az anyagában történő hasznosítás tényét igazolja. (4) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezett vagy a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalása esetén a hasznosítást koordináló szervezet a 2. számú melléklet 2.4. b) pontjában meghatározott azon nem újrahasználható csomagolás után megfizetendő termékdíjnak 40 %-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható csomagolásból keletkezett hulladéknak az energetikai hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy az energetikai hasznosítás tényét igazolja. (5) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezett a 2. számú melléklet 2.4. b) pontjában meghatározott azon nem újrahasználható csomagolás után megfizetendő termékdíjnak 50 %-át levonhatja, amelyre vonatkozóan az alábbi feltételek teljesítését igazolja: a) a nem újrahasználható csomagolás betétdíjas termékként került forgalmazásra és visszavételre a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően, és b) a visszavett nem újrahasználható csomagolás hulladéka a 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek, vagy a kötelezett (hasznosítást koordináló szervezet) által megbízott hulladékkezelőnek átadásra került.” (6) A levonásra kerülő termékdíj összegének göngyölített nagysága nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített nagyságát. 8. § (1) A Kt. 12. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az (2) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik: „(2) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezett csomagolás esetén – a kereskedelmi csomagolás kivételével – a 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet. (3) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezett kereskedelmi csomagolás esetén a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerint darabalapon számított termékdíjat fizet. (4) A 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezett a 2. számú melléklet 2.2 pontja szerint darabalapon számított termékdíjat fizet. (5) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott első belföldi forgalomba hozó, ha a kereskedelmi csomagolást kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztónak 13 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
értékesít, – a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerint számított termékdíjon túlmenően – a 2. számú melléklet 2.2 pontja szerinti számított termékdíjat is fizet. (6) A 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettnek, ha – a kapcsolt vállalkozásnak minősülő kötelezettekkel együttesen számítva – éves szinten a termékdíjköteles termékmennyisége nem nagyobb 10 000 darabnál, a 2. számú melléklet 2. 1. pontja szerinti termékdíjat nem kell megfizetnie. E bekezdés szerinti mennyiség kiszámítása során az újrahasználható termékdíjköteles csomagolást csak egyszer kell figyelembe venni.” (2) A Kt. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a továbbforgalmazást kizárólag a fogyasztó számára végző kötelezettnek, ha a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, és c) nem rendelkezik városban legalább 50 m2 vagy községben legalább 100 m2 alapterületű üzlettel, illetve raktárral nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége.” (3) A Kt. 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A Cskt. termékdíjtételeit és kiszámításának módját a 2. számú melléklet tartalmazza.” 9. § (1) A Kt. 20. §-a a következő ly) ponttal egészül ki: [20. § E törvény alkalmazásában] „ly) kiskereskedelmi értékesítés: termékek és kereskedelmi szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása közvetlenül a nem továbbforgalmazó vevő részére;” (2) A Kt. 20. §-a a következő ny) ponttal egészül ki: „ny) bérgyártás: megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;” (3) A Kt. 20. §-ának zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [20. § E törvény alkalmazásában] „zs) kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti 14 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
zsa) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etilalkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszesital, zsb) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör, zsc) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, zsd) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével, zse) a 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, zsf) a 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup, zsg) a 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti csomagolása (ide nem értve a címkét és kupakot), továbbá a műanyag (bevásárló-reklám) táskák;” 10. § A Kt. 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § A számlán a teljesítés dátumát, illetve a számlán vagy annak mellékletén a befizetett termékdíj mértékét, valamint összegét tételenként és összesen fel kell tüntetni.” 11. § A Kt. 2. számú melléklete helyébe a melléklet lép. 12. § (1) Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) A Kt. 3. §-ának (15) bekezdésében „a termékdíjat a bevallás benyújtásáig” szövegrész helyébe „a termékdíjat – a 4. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a bevallás benyújtásáig” 15 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
szövegrész, 4. §-ának (1) bekezdésében „a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel” szövegrész helyébe a „a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel ” szövegrész, a 4/G. §-ának (2) bekezdésében „az átvállaló” szövegrész helyébe „a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállaló” szövegrész, 20. §-ának r) pontjában a „2. § g) pontja” szövegrész helyébe „2. § h) pontja” szövegrész lép. (3) A Kt. 2. §-ának (1) bekezdésében a „környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.” szövegrész, 2. §-ának (2) bekezdése, 5/A. §-ának (5) bekezdése 2009. január 1-jén hatályát veszti. (4) Ez a törvény 2009. január 2-án hatályát veszti. 13. § A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént: a) az Európai Parlament és a Tanács - a 98/48/EK irányelvvel módosított - 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról; b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1)-(2) bekezdés. 14. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 11. §ában az „önálló szervezetet” szövegrész helyébe az „önálló koordináló szervezetet” szövegrész lép. (2) A Hgt. 59. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: [59. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:] „m) a hulladékkezelési kötelezettség ellátására szakosodott koordináló szervezetek létrehozásának és működésének részletes szabályait;”
16 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Melléklet a 2008. évi …… törvényhez [2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez] A csomagolás termékdíjtételei, valamint a fizetendő termékdíj kiszámítása 1. A csomagolás anyaga alapján fizetendő tömegalapú termékdíj Termékdíjköteles termék előállított csomagolás anyaga Műanyag Társított Alumínium Fém (kivéve alumínium) Papír, fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb
Termékdíjtétel (Ft/kg) 36 44 16 13 16 6 44
2. A kereskedelmi csomagolás után fizetendő termékdíj megállapításának módja, valamint a kereskedelmi csomagolás termékdíjtétele 2.1. A Kt 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti kötelezett által fizetendő termékdíj kiszámítása T = A * (H+E), ahol T = számított termékdíjtétel A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db) H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel a 2.4. a) pont alapján (Ft/db) E = egységes termékdíjtétel a 2.4. b) pont alapján (Ft/db) 2.2. A Kt 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezett által fizetendő termékdíj kiszámítása T = A * E, ahol T = számított termékdíjtétel A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db) E = egységes termékdíjtétel a 2.4. b) pont alapján (Ft/db) 2.3. A Kt. 12. §-ának (6) bekezdése esetén a fizetendő termékdíj kiszámítása T = A * H, ahol T = számított termékdíjtétel A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db) H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel a 2.4. a) pont alapján (Ft/db) 2.4. A díjtételek a) „H” (hasznosításra vonatkozó) termékdíjtétel mértéke Termékdíjköteles csomagolás Műanyag 1,5 literig
Termékdíjtétel (Ft/db) 11
17 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Műanyag 1,5 liter felett Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig Műanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001-20 liter között Műanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett Üveg 1 literig Üveg 1 liter felett Társított csomagolás 1,5 literig Rétegzett italcsomagolás Egyéb Társított csomagolás 1,5 liter felett Rétegzett italcsomagolás Egyéb Fém 1,0 literig Fém 1,0 liter felett
b) „E”(egység) termékdíjtétel mértéke Termékdíjköteles csomagolás
1,5 literig 1,5 liter felett
22 3 10 25 6 11 13 27 27 50 33 66
Termékdíjtétel (Ft/db)
2009-ben 3 4
2010-ben 3,5 4,7
2011-ben 4 5,4
18 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) módosításának indoka, hogy az újrahasználat, a hasznosítás és a betétdíj alkalmazásának ösztönzése érdekében kedvezmények kerüljenek megállapításra az újrahasználható, vagy hasznosításra kerülő és a betétdíjas rendszerben forgalmazott csomagolásokhoz. Az előterjesztés tartalmaz néhány olyan módosítási elemet is, amelyeket a törvény gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok indokoltak.
19 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. §-hoz Pontosító jellegű módosítás a gyakorlati tapasztalatok alapján. Bérgyártás esetén az egyértelmű rendelkezés hiányában problémát jelentett a kötelezett meghatározása. 2. §-hoz A rendelkezés jogtechnikai szempontból pontosítja termékdíjfizetési kötelezettség átvállalásának eseteit, valamint új átvállalási lehetőségként a kereskedelmi csomagolás esetén meghatározza a termékdíjfizetési kötelezettség szerződés alapján való átvállalásának módját. 3. §-hoz Pontosító jellegű módosítás. 4. §-hoz A Kt. jelenleg az árutovábbítás vámeljárásra vonatkozóan nem tartalmaz részletszabályokat, hiszen ezen vámeljárás fogalma elviekben kizárja, hogy a vámárú megváltozzék, azonban ez visszaélésre adhat alapot abban az esetben, ha a fuvarokmányok szerinti vámáru árutovábbításra kerül, azonban a fuvarozás során a határon történő átrakodáskor a csomagolás funkcióját veszti, és az nem kerül továbbfuvarozásra. Ez esetben nehéz összeegyeztetni a vámjogszabályokban és a Kt-ban foglaltak alkalmazását, mert amennyiben a csomagolásként szolgáló anyag Magyarországon marad, úgy annak pl.: szabad forgalomba bocsátása esetén az áru csomagolási hulladék lesz, holott az a Kt. tárgyi hatálya alá nem tartozik, ugyanakkor amikor a vámáru átlépi a határt, akkor csomagolással együtt érkezik, ami a Kt. hatálya alá tartozó termék. A módosítás feloldja a hatályos rendelkezések közötti ellentmondást. 5. §-hoz A rendelkezés a készletre történő vásárlás esetén pontosítja a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. A rendelkezés célja az adminisztrációs terhek csökkentése a nagy mennyiségű terméket sok alkalommal kis tételenként értékesítő cégek számára. 6. §-hoz Jelenleg a Kt. tartalmaz a raktározási célú vámszabad terület és a vámraktár vonatkozásában különös szabályokat. A hatályos vámjogszabályok a vámszabadterület, a vámszabad raktár és a vámraktár fogalmakat különbözteti meg. Tekintettel arra, hogy mind a vámraktárban, mind a vámszabadterületen és vámszabad raktárban lehetőség van arra, hogy az állagmegóvás mellett olyan műveletekre kerüljön sor, mely a későbbi értékesítést elősegíti (átcsomagolás), ezért a módosítás egységesíti a „raktározási” lehetőségeket, valamint átvezeti a jogszabályokban bekövetkezett változásokat. 7. §-hoz A módosítás által a környezetvédelmi célt lehető legegyszerűbben és diszkrimináció mentes módon elérve a termékdíj mértéke függetlenné válik a csomagolás tartalmától, azaz nem kerül figyelembevételre az a tény, hogy a csomagolás tartalma befolyásolhatja a csomagolás 20 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
hulladékgazdálkodási hatását. Egységnyi csomagolás után a belföldi és a külföldi gyártó minden esetben egyforma mértékű termékdíjat fizet. Az egységes díjtétel miatt a díjfizetés egyszerűen számítható, adminisztrálható, ellenőrizhető. A módosítást az is indokolja, hogy a korábbi szabályozás jelentős egyenlőtlenséget eredményezett az adózási szintek tekintetében a csomagolás tartalma szerint, és ez a megkülönböztetés nem mutatott kapcsolatot a csomagolási hulladékok keletkezésének elkerülésével. 8. §-hoz A módosítás meghatározza a csomagolás esetén a termékdíjfizetés módját, a továbbforgalmazást és a hozzá kapcsolódó kötelezettséget, ha az első belföldi vevő közvetlenül a fogyasztónak értékesít. Továbbá sor kerül a mentesülés feltételeinek pontosítására, mely a csomagolás tartalma szerinti megkülönböztetés megszüntetése érdekében szükséges. A módosítás biztosítja a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen számítva éves szinten 10 ezer db-os mennyiségnél kisebb mennyiségben belföldön forgalomba hozó (ideértve a saját célú felhasználó, Közösségen belüli behozó, valamint az importáló) termékdíj megfizetése alóli mentességét. A felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt az első továbbforgalmazó vevők méret szerinti megkülönböztetését meghatározó feltételek pontosítása. 9. §-hoz A módosítás a kereskedelmi csomagolás meghatározását pontosítja. Az új definíció a korábbi, nem teljes körű felsorolással szemben a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti termékeken keresztül határozza meg, hogy mely vámtarifaszám alá tartozó termékek csomagolása minősül kereskedelmi csomagolásnak. Az új meghatározás egyszerűsíti a jogalkalmazást és feloldja azokat a problémákat, amelyek a gyakorlatban korábban felmerültek pl. az üdítőitalok, energiaitalok csomagolásának minősítésével kapcsolatban. A Kt. fogalomrendszerének megfelelően pontosításra kerül a kiskereskedelmi értékesítés fogalma. 10. §-hoz Pontosító jellegű módosítás, amely a számla tartalmi követelményeit határozza meg. Mivel a módosítás által a számlában ezután minden esetben feltüntetésre kerül a teljesítés dátuma, így egy későbbi, adott esetben exportőr vevő számára is lehetségessé válik a termékdíj esetleges visszaigénylésének tényleges érvényesítése. 11. §-hoz A jelen javaslat az újrahasználatot ösztönző mértékű díjtételeket állapít meg, összhangban a hulladékhierarchiával. A díjak elvárt ösztönző hatása döntő fontosságú az EU által előírt a csomagolási hulladékra vonatkozó követelmények teljesülésében (2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv), ezért legkésőbb 2011 első félévében szükséges a díjtételek felülvizsgálata. 12. §-hoz A Kt. hatálybalépésének időpontját, valamint a szöveg koherencia érdekében a Kt fogalomrendszerének pontosítását szolgáló módosítás. 21 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
13. §-hoz A Javaslat megfelelő hivatkozást tartalmaz arra, hogy a tervezetnek az Európai Unió felé a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárás szerinti bejelentése a csomagolásról és a csomagolás hulladékról szóló 94/62/EK tanácsi irányelv 16. cikkének (1)-(2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel megtörtént. 14. §-hoz A Javaslat felhatalmazást ad a koordináló szervezetekre vonatkozó kormányrendelet megalkotására, amit az indokol, hogy jelenleg a koordináló szervezetek alapításának, nyilvántartásba vételének, működésének és együttműködésének szabályairól külön jogszabályok rendelkeznek. A különböző időpontokban megalkotott koordináló szervezetekre vonatkozó rendelkezések között emiatt nincs mindig megfelelő összhang, ezért szükséges a koordináló szervezetekre vonatkozó rendelkezéseknek egy külön rendeletben való kodifikálása.
22 Készítette: Borsányi-Bognár Levente, Dr. Fábián Gyula, Dr. Bagi András, Gulyás Mihály Látta: Dr. Pénzes Zsuzsanna, Dr. Gosztonyi Ádám, Markó Csaba Jóváhagyta: Dr. Erdey György, Dióssy László