MISKOLCI EGYETEM MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET
A KONFERENCIATURIZMUS HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS ANNAK BEMUTATÁSA AZ ALFA ART HOTEL*** MINTÁJÁN KERESZTÜL
KLENCS ALEXANDRA 2016.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés .......................................................................................................................3 2. A hivatásturizmus a turizmus rendszerében ....................................................................4 2.1. A turizmus és hivatásturizmus bemutatása ...............................................................4 2.2. A hivatásturizmus helyzete Magyarországon ...........................................................8 2.3. A konferenciák kialakulása .................................................................................... 11 3. A konferenciaturizmus ................................................................................................. 14 3.1. A konferenciaturizmus szerepe a világban ............................................................. 14 3.2. A konferenciaturizmus fejlődése Magyarországon ................................................. 18 3.3. Trendek a konferenciaturizmusban ........................................................................ 20 3.3.1. A közeljövőre vonatkozó trendek .................................................................... 23 4. Az Alfa Art Hotel*** bemutatása................................................................................. 24 4.1. A hotel története .................................................................................................... 24 4.2. A hotel bemutatása ................................................................................................ 26 4.2.1. Üzemeltetés..................................................................................................... 27 4.2.2. Az éttermi részleg ........................................................................................... 28 4.3. Rendezvények ....................................................................................................... 29 4.4. Szállodai bevételek összetétele és a szálloda kihasználtsága ................................... 32 5. Primer kutatás .............................................................................................................. 38 6. Következtetés, javaslatok ............................................................................................. 42 7. Összefoglalás ............................................................................................................... 45 Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 47 Ábrajegyzék ..................................................................................................................... 49 Summary ......................................................................................................................... 50 Mellékletek ...................................................................................................................... 52
1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául Magyarország konferenciaturizmusának jelenlegi helyzetét választottam, és annak bemutatását a Budapesti Alfa Art Hotel *** mintáján keresztül. Manapság a turizmusban kiemelkedő szerepet játszik a hivatásturizmus, ezen belül is a konferenciaturizmus, ezért úgy gondolom, hogy érdemes mélyebben foglalkozni a témával. A rendelkezésre álló szakirodalmak vizsgálata után konkrétabb képet kaphatok az egész hivatásturizmus múltjáról, a jelenlegi helyzetről és a jövőbeni fejlesztési lehetőségekről. A szakmai gyakorlatom helyéül szolgáló Alfa Art Hotel*** nagymértékű segítséggel szolgált a szakdolgozatom elkészítéséhez, tőlük számos adatot, információt kaptam az általuk lebonyolított konferenciákkal, valamint a hotellel kapcsolatos alapvető tudnivalókkal kapcsolatban. Szakdolgozatom célja a konferenciaturizmus, valamint az elmúlt években történő változások és annak okainak a megismerése, illetve a fejlesztési lehetőségek számba vétele hazánk hivatásturizmusát illetően. A nemzetközi és hazai adatok, valamint az általam elvégzett kutatás megmutatja, hogyan változott meg napjainkra a konferenciaturizmus és mi várható ebben az ágazatban a jövőt illetően. Szakdolgozatom felépítése a következő: Az első rész a bevezetést tartalmazza, itt történik a szakdolgozatom általános bemutatása, a középső rész konkrétan mutatja be magát a hivatásturizmust, valamint azon belül a konkrét helyzetet Magyarországon, illetve a világban betöltött szerepét a feldolgozott szakirodalom segítségével. Szó esik még az elmúlt években bekövetkezett trendekről és tendenciákról is. A következő részben az Alfa Art Hotel*** múltját, jelenlegi tevékenységét, valamint a jövőre vonatkozó elképzeléseket mutatom be, valamint a mélyinterjús kutatásom során feltárt információk bemutatása és elemzése történik. Ezt követően következtetések levonása és javaslatok tétele történik. A dolgozat végén az összefoglaló rész szerepel, itt egy kerek egész, a kapott információkat feldolgozó és összesítő leírás található.
3
2. A hivatásturizmus a turizmus rendszerében
2.1. A turizmus és hivatásturizmus bemutatása A hivatásturizmus mélyebb vizsgálatának megkezdése előtt fontosnak tartom, hogy említésre kerüljön a turizmus kialakulása és annak meghatározása is. Ezután el lehet helyezni a hivatásturizmust a turizmuson belül. A napjainkban jelen lévő turizmus messzire vezethető vissza, hiszen a turisztika attól kezdve létezik, mióta ember él a Földön. Utazások mindig is voltak, akkoriban azonban még nem játszott olyan meghatározó szerepet, mint napjainkban. Az időszámítás előtti évszázadokban jelentősek voltak a kereskedelmi célú utak, itt lehet megemlíteni a kínaiakat, rómaiakat, föníciaikat, stb. Nagy népszerűségnek örvendtek a sportesemények, különösen a római gladiátorjátékok. Már ekkor népszerűvé váltak a gyógy-és egészségutak, illetve a zarándoklatok (Delphi, Jeruzsálem). A tanulás és kíváncsiság is szerepet játszott az emberek életében, megjelent az érdeklődés az egyetemek, művészetek és a vásárok iránt. Megjelentek a felfedező utazások, majd az ipari forradalom nagy hatással volt a turizmusra, felfedezték a gőzhajót és a gőzmozdonyt. (Bodnár, 2000)
A turizmus meghatározása: A WTO Manilai Nyilatkozat (1980) szerint: „A turizus alapvető tevékenység a nemzetek életében, mivel közvetlen hatást gyakorol az országok társadalmi, kulturális és gazdasági életére, valamint nemzetközi kapcsolataikra.” A WTO Hágai nyilatkozat (1989) szerint: „A turizmus magában foglalja a személyek lakóés munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” Michalkó Gábor (2001) szerint: „A turizmus lényege a személyek élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor.” (Michalkó, 2007, 31-33.o)
4
A turizmus fajtái: A turizmusnak két alapvető formáját tudjuk megkülönböztetni az utazás motivációja szerint, melyek a munkát és a szabadidőt foglalják magukba: 1. Szabadidős turizmus 2. Hivatásturizmus
A hivatásturizmus (MICE) Az egyén foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásait értjük. A hivatásturizmus ágai 4 csoportba sorolhatók: 1. Üzleti utazások, tárgyalások, értekezletek (Meetings) 2. Incentive utak, ösztönző utak (Incentives) 3. Konferenciák, kongresszusok (Conferences) 4. Kiállítások (Exhibitions) Napjainkban ezt a turisztikai formát a nemzetközi turisztikai piacokon Meetings Industry néven is emlegetik, azonban ennek a megfelelő magyar fordítását még nem találták meg a szakemberek. A hivatásturizmuson belül tehát ülésekkel, ülésezéssel kapcsolatos tevékenységről beszélünk, mely munkaidőnek számít, minden a munkával függ össze. Az utazásról illetve az utazás alatt végzett tevékenységekről a munkáltató dönt, őt terhelik az alapvető költségek is.
1. kép- Konferenciaterem (Forrás: www.engageduniversity.blogs.wesleyan.edu) 5
1. Meeting- Üzleti utazások Az üzleti utazások csoportjához tartozik az üzleti találkozó, a kihelyezett céges rendezvény, a vállalati, üzleti tréning. Az üzleti utazásokra már az angolból átvett business travel szót is gyakorta használjuk. Az üzleti találkozók átlagosan 1,5-2 nap hosszúságúak, melyet gyakran vállalati programok, pl. gyárlátogatások követnek.
2. Incentiv- Incentive utazások Az incentive utazás a dolgozók ösztönzésének modern vezetői eszköze. Nem jutalomutazás, hanem elnyert díj. Különleges, egyedi és meg nem ismételhető. Az utazás elsődleges célja a pihenés, élményszerzés, kikapcsolódás. Az incentív utakat ötletesség, kreativitás és minőség kell, hogy jellemezze.
3. Conference- Konferenciaturizmus A turizmusnak az egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A kongresszusi turizmus alatt a kongresszusok, konferenciák, szimpóziumok résztvevőinek az adott rendezvény helyszínére történő utazását és bizonyos ideig való ott tartózkodását értjük. A konferenciára való érkezés legfőbb motivációi az ismeretszerzés, szakmai- és tudományos
kapcsolatok
ápolása,
építése,
nemzetközi
kapcsolatok
kialakítása,
tapasztalatcsere. A nemzetközi üléseken belül megkülönböztetünk vállalati (corporate), illetve szervezeti (association) üléseket. Vállalati ülésekhez tartoznak a belföldi és külföldi ülések, míg a szervezeti ülésekhez a nemzetközi kormányközi szervezetek, valamint nemzetközi nemkormányközi szervezetek ülései. A megrendezett ülések időpontjai általában májusra, szeptemberre és októberre tehetőek.
6
4. Exhibition- kiállítások A kiállítás meghatározott helyen és időben, általában rendszeresen ismétlődő rendezvény, ahol számos kiállító egy vagy több ágazat kínálatát mutatja be, vagy eladás megkönnyítésének céljából arról információt kínál viszonteladóknak, nagyvásárlóknak, végső felhasználóknak. Gyakran használatos a vásár és kiállítás kifejezés szinonimaként. (Michalkó, 2011)
A MICE piac szereplői
A vevők és a piac
Ide tartoznak a nemzetközi szervezetek, a tudományos közösségek, a Meeting Professional (Planner) azaz az ülés megrendelője, incentív szervezők és helyszínkeresők
A szolgáltatók és az ipar
A PCO, a core PCO, az AMC a konferenciák szervezőjét testesítik meg. Itt szerepelnek még a helyszíngazdák, tehát a szállodák, kongresszusi központok illetve egyetemek. A szolgáltatókhoz tartoznak a közlekedési cégek, az éttermek, idegenvezetők, fotósok, utazási irodák, stb. Fontos megemlíteni a közreműködőket, melyek a tolmácsok, fordítók, hostessek, IT technikai szakemberek, illetve az alkalmi munkaerő munkáját jelentik. Ide tartozik még a nemzeti kongresszusi iroda és a turisztikai marketing szervezet, valamint az önkormányzat és a hatóságok is.
Egyéb szolgáltatók
Egy rendezvény sikeres létrejöttéhez nagy szükség van olyan külső szolgáltatókra, mint a légi közlekedési vállalat, a buszvállalkozók, vasutak, hajótársaságok, autókölcsönző cégek, valamint grafikusok és reklámszakemberek, illetve nyomdák és virágkötők. (Faragó, 2004)
7
2.2. A hivatásturizmus helyzete Magyarországon „A múlt század közepe óta széles körben elterjedt az a szokás, hogy tudás és információk cseréje, irányvonalak megszövegezése, vagy testületi döntések kialakítása céljából rendszeresen
konferenciákat
tartsanak.
A
második
világháborút
követően
a
konferenciaturizmus gyors növekedésnek indult, a közlekedési eszközök rohamos fejlődésének, új kommunikációs technikák bevezetésének továbbá a gazdasági, szociális és kulturális színvonal fejlődésének köszönhetően.” (Czeglédi-Imre, 1989, 158. o) Magyarországi viszonylatban az 500 főnél nagyobb tudományos, nemzetközi tanácskozást hívják kongresszusnak, míg az ennél kisebb létszámú rendezvények konferenciának számítanak és az 50 fő körül alakuló tanácskozásokat szimpóziumnak nevezik. A konferenciák kínálata javarészt a nagyvárosokban koncentrálódik, itt egyértelműen említésre kell, hogy kerüljön Budapest, hiszen magas színvonalú konferenciatermekkel és a konferenciák elősegítéséhez szükséges alapvető feltételekkel büszkélkedhet fővárosunk. Magyarországon a hatvanas évek végén kezdődött el a kongresszusi turizmus virágzása. Jelentős hatással volt rá a külpolitikai nyitottság, az általános politikai irányvonal és a nemzetközi idegenforgalom fejlődése. A turizmusban a politika szerepe nagyobb hatással van a konferenciák piacára, mint a turizmus más területeire. A nemzetközi ülésekre érkező résztvevők nyitottabbak a fogadó ország tevékenységei iránt, tájékozottak és magasabb az általános műveltségük. Magyarországnak a nemzetközi piacon való helye, illetve az ország gazdasági és kulturális fejlődése lehetővé tette, hogy a nemzetközi utazásaink a műszakigazdasági, tudományos, sport és kulturális élettel összefüggőek legyenek. 1936-ban 360 kormányszintű nemzetközi szervezet működött az egész világon, Magyarország ezek közül 59 tevékenységében vett részt. A tudományos, műszaki szakemberek jelenléte a nemzetközi tudományos életben fontos feltétele a kongresszusi turizmus fejlődésének. (Czeglédi-Imre, 1989) Általánosságban elmondható, hogy Magyarország-azon belül is kiemelve Budapestetszerencsés helyzetben van a konferenciákat illetően. A földrajzi fekvés és az ország nyitottsága elősegítette az úgy nevezett „híd szerep” létrejöttét hazánkban. Az utóbbi idők tendenciáit tekintve megfigyelhetjük, hogy egyre több külföldi utazik az országba üzleti céllal, a business-és konferenciaturizmus fellendülését eredményezve. Az évente megrendezésre kerülő átlagos és mega nagyságú ülésekhez Magyarország potenciális 8
helyszínként jöhet számításba. Ezek mellett növekedésnek indult a csak magyar résztvevőkkel tartott konferenciák, közgyűlések, üzleti találkozók és oktató szemináriumok száma is. Az országban sok helyen van lehetőség üléseket szervezni, Budapest mellett a legkeresettebb helyszíneknek a vidéki egyetemi városok számítanak. Budapest, mint kongresszusi város a világranglista 4-10. helyén áll. 1985-ben nyílt meg a Budapest Kongresszusi Központ (BKK), amely mintegy 2000 fő befogadására képes és már a működésének első 10 évében több, mint kétmillióan fordultak meg különféle kongresszusokon. A főváros szállodáinak kihasználtságára pozitívan hatott a BKK jelenléte, az utazási irodák is fogalalkozni kezdtek a kongresszusok szervezésével, mára a BKK-n felül azonban szükség lenne egy mega konferenciaközpontra. A Magyar Kongresszusi Iroda szerint az időpontokat tekintve a konferenciák leginkább júniusra, augusztusra és szeptemberre koncentrálódnak, megarendezvény megtartására átlagosan 2-3 évente kerül sor. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) 1997-ben kiemelt területnek minősítette az országban a kongresszusi és incentív turizmust, mely a mai napig állandóságot mutat. Turizmusunkban az évek alatt változott a vendégösszetétel és a nemzetközi verseny erősödést mutat. A magyar szervezők elismertsége jó, azonban az infrastruktúra javításra szorul. A nemzetközi események mellett a hazai ülések is népszerűvé váltak. Ezek alapján ki lehet jelenteni, hogy a konferenciaturizmus elismert üzletággá vált, a korábban megrendezésre került események referenciaként szolgálnak. A konferenciák mellett említést érdemelnek a kiállítások, illetve a nagyobb kulturális és sportesemények is. Ezek összefonódása is jelentős növekedést mutat. (Faragó, 2004) A Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége (International Congress & Convention Association- ICCA) 1963-ban lett megalapítva és jelenleg kb. 1000 tagot számlál, köztük a Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Igazgatóságot is. Az ICCA rangsora szerint 2013-ban Budapest a 17. helyen végzett a világranglistán, a nemzetközi rendezvények számát tekintve. A főváros ezzel három helyet lépett előre a 2012-es eredményhez képest, maga mögött tudva olyan kongresszusi szempontból jelentős helyszíneket, mint Róma, Stockholm, Bangkok, Sydney, München vagy Varsó. Az MKI adatgyűjtése szerint Magyarországon 2013-ban összesen 2362 konferenciát rendeztek, melyből 1017 nemzetközi és 1345 magyar. A megrendezett eseményeken közel 451 ezer vendég vett részt. A rendezvények 62,4%-át Budapesten, 37,6%-át vidéken tartották. A nemzetközi konferenciák 70%-ának a mai napig a főváros ad otthont.
9
Az átlagos hossz 3,4 nap, a résztvevők átlagos száma pedig 234 fő volt. A nemzetközi konferenciákon regisztráltak száma 237.801 fő volt. 2013-ban 16 alkalommal került 1000nél nagyobb létszámú rendezvény megrendezésre, az átlagos szám nagyobb részben 50 és 100 fő között mozog. 5 esetben viszont a 2500 főt is meghaladta a konferenciákon résztvevők száma. A nemzetközi konferenciák témái főként az orvostudományra koncentráltak. A rendezvények helyszínei a következők szerint alakultak 2013-ban: Az esetek többségében a konferenciák legkeresettebb helyszínei a szállodák, ezt követik a kongresszusi központok, egyetemek valamint az egyéb helyszínek.
Általánosságban
elmondható tehát, hogy a nemzetközi konferenciák esetében a legnépszerűbbnek a szállodai helyszínek minősülnek.
1. ábra- A konferenciák helyszínei (Forrás: www.szakmai.itthon.hu/2014/2, saját szerkesztés) A konferenciák 35%-ához kapcsolódott valamilyen kiállítás is. A megrendelők nemzetközi vizsgálata szerint a magyar megrendelők állnak az első helyen (66,8%), majd a britek (4,7%) és végül a németek következnek (4,5%). A megrendelések 17,7%-a szövetségektől, 4,3%-a egyéb megrendelőktől érkezett, közöttük szerepel számos minisztérium, alapítvány, kutatóintézet és egyház. A közvetítőirodák 64,5%-a magyar. 2013-ban a legtöbb nemzetközi konferenciát orvosi témában rendezték. A gazdasági témára épülő konferenciák, valamint a természettudományi témát érintő konferenciák is népszerűnek mutatkoztak. Ezek után következnek az informatikai, a gyógyszerészeti,
10
a műszaki, a pénzügyi, az építőipari, a jogi, a mezőgazdasági, és az egyéb témájú rendezvények. (Turizmus Bulletin, 2014)
2. ábra- A nemzetközi konferenciák témáinak megoszlása (Forrás: www.szakmai.itthon.hu/2014/2, saját szerkesztés) Napjainkban a konferenciaturizmust illetően tehát Budapest áll az első helyen. Az elért poziciónk kiemelkedő eredménynek számít a világ- és az európai piacon is, ugyanakkor a további fejlesztése csak a szakma szereplőinek közös együttműködésével működhet a továbbiakban. Valamely Magyarországon megrendezett konferencia erősíti az ország hírnevét, imázs formáló hatással bír és nem utolsó sorban a vendégek visszatérhetnek szabadidejükben az adott desztinációba, ezzel is kifejezve elégedettségüket.
2.3. A konferenciák kialakulása A konferenciák megjelenése nagyon régre nyúlik vissza, hiszen már az időszámításunk előtti évszázadokban is voltak kereskedelmi célú utazások. A konferenciaturizmus azonban a második világháború utáni időszakban indult virágzásnak. Az emberek az elmúlt évszázadok folyamán azért keltek útra, hogy új kultúrákat ismerjenek meg, világot lássanak, felfedezzenek új helyszíneket, illetve eladás és áruvétel céljából. Az első üzleti utazások a föníciaiakhoz, illetve a rómaiakhoz kapcsolhatók, akik kereskedelmi céllal végezték utazásaikat. A görögöknél akkoriban úgy nevezett 11
„vendégbarátsági szerződés” működött, ez azt jelentette, hogy szállást és ellátást biztosítottak egy idegen számára, aki valamilyen tárggyal viszonozta ezt a szívességet. Az első században római úthálózatok épültek ki, postakocsi járatokat indítottak és vendégfogadókat építettek, melyek megkönnyítették a kereskedőknek az üzleti utak lebonyolítását.
2. kép- Római úthálózat kiépítése (Forrás: www.google.hu) A Római Birodalom felbomlása után azonban a közbiztonság, a közlekedés és a kereskedelem helyzete sokat romlott, a középkort a keresztény vallás és a keresztes háborúk határozták meg. A hivatásturizmushoz köthetőek a királyi udvar szereplőinek utazásai is. A XII-XV. században megalakult egyetemek, mint az oxfordi, bécsi, leideni és pécsi a tudományos szakmai élet központjainak számítottak. A reneszánsz korban a gazdag arisztokrata családok gyermekei Grand Tourokon vettek részt, amelyet study tournak, vagy üzleti útnak is nevezhetünk.
3. kép- Bécsi Egyetem (Forrás: www.google.hu) 12
Az Európában bekövetkező ipari forradalom 1750-1850 között nagy változásokat okozott, a XIX. század közepén olyan típusú utazók léptek színre, akik saját cégük, vállalatuk termékeit próbálták piacra dobni. A vasút és a tengeri hajózás megjelenése is felélénkítette a kereskedelmi és üzleti kapcsolatokat. Később a légi közlekedés kényelmet és gyorsaságot biztosított az üzletemberek számára. Napjainkban az internet jelentős szerepet tölt be üzleti szempontból is az életünkben, hiszen a világhálón keresztül konferenciahívásokat lehet lebonyolítani, videókonferenciák és különböző megbeszélések folytathatók, anélkül hogy az üzletemberek elhagynák a lakóhelyüket. Ez azonban nem minősül turizmusnak, hiszen semmiféle turisztikai szolgáltatást nem vesznek igénybe. (Michalkó, 2011)
4. kép- Vasúti közlekedés a XX. században (Forrás: www.tankonyvtar.hu)
A XIX. század második felétől új információk, tudományos eredmények, politikai kérdések megbeszélésének céljából különböző témakörökben nemzetközi tanácskozásokat, fórumokat szerveztek, a konferenciák valódi szerepet azonban a tudományokkal kapcsolatban kaptak. (Michalkó, 2012) Az embereknek mindig is meg volt az igényük arra, hogy információkat cseréljenek, gondolataikat megosszák egymással, tudást és új ismereteket szerezzenek, így a konferenciák térnövekedése hamar útnak indult. Az ülések más-más területetet ölelhettek fel, minden ülésnek saját célja és mondanivalója volt. Külön iparág akkoriban azonban még nem foglalkozott azzal, hogy a turizmusnak ezen ágazatát könnyebbé és szervezetté tegye. Először a 20. században alakult ki olyan iparág, mely külön ezekre az utazásokra és eseményekre fektette a hangsúlyt. Mára természetesen egy teljesen kiépült, dinamikus rendszer jött létre, hiszen a hivatásturizmus napjainkban vezető szerepet tölt be a turizmus területén. 13
3. A konferenciaturizmus
3.1. A konferenciaturizmus szerepe a világban
A konferenciák, találkozók és céges rendezvények szorosan kapcsolódnak a turizmus iparágához, amely mindegyik közül a legkiemelkedőbbnek számít a világon. A MICE szektor legjelentősebb hivatásturisztikai rendezvényének számító IMEX kiállítás minden év májusában kerül megrendezésre Frankfurtban. Az első IMEX megtartására 2003-ban került sor, abban az évben 119 ország képviseltette a kiállítóit, ez a szám 2011-ben már 160 országra nőtt. 2003-ban 5624 látogató vett részt 80 ország kiállításán. 2011-ben 8944 látogató volt jelen 86 országból. A látogatók 70%-a a felsoroltak közül csupán 10 országból vett részt, ezek Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Oroszország, Spanyolország, Svájc, Egyesült Királyság, és az USA, ugyanakkor 5 ország több, mint 100 látogató felett teljesített: Ausztria, Brazília, Kína, Lengyelország és Svédország. Ezek egyértelműen megmutatják az üzleti rendezvények erősségét világszerte. (Rogers, 2013) A világ idegenforgalmának egyik legdinamikusabban fejlődő területe az üzletemberek utaztatása, ennek érdekében a légitársaságok is igyekeznek olyan környezetet teremteni, amely mindennemű elvárásnak megfelel és kielégíti az üzleti osztályon utazók igényeit. A British Airways külön várótermet biztosít az üzleti utazók számára a Heathrow repülőtéren. Elterjedt az ún. „iroda a fedélzeten”, ezt a szolgáltatást már 12 légitársaság is biztosítja-többek között a Delta, valamint 1994 óta a Lufthansa is-amely telefont, telefaxot és online kapcsolatot biztosít a repülőgépein. Az utazási irodák közül is egyre többen specializálódtak külön üzleti utak szervezésére. Az IBUSZ 1990-ben valutakeretének 30%át szakmai utak szervezésére használta fel. A MALÉV Air Toursnál ez 40%-ot tett ki. Az OTP Penta Tours és a Chemol-Travel kiutazó forgalmából 80-90%-kal részesedtek ugyanezek az utak. Az üzleti utazások fontos létesítményei a Világkereskedelmi Központok, angol rövidítésével a WTC-k (World Trade Center). A WTC-hálózathoz tartozó intézményeknek megfelelő színvonalú, kereskedelmi delegációk fogadására alkalmas helyiségekkel, információk
nyújtására
felkészült
szakemberekkel
és
tárgyi
feltételekkel
kell 14
rendelkezniük. Minden ilyen központnak saját tagsága van, mely mára a 400 ezres összlétszámot is meghaladja. A nemzetközi konferenciaturizmus főszezonja általában májusra, szeptemberre és októberre tehető, ezáltal meghosszabítható az idegenforgalmi szezon, ami óriási előnyt jelenthet az adott desztináció számára. A kongresszusi központok nemzetközi szövetsége (AIPC) 1990-ben világszerte majd 2000 központot tartott nyilván. Az ideális konferenciaközpontnak plenáris ülésteremmel, szekciótermekkel, teljesen gépesített adatfeldolgozással, irodákkal, mely a kiszolgáló személyzet és a tolmácsok számára fontos, audiovizuális eszköztárral és szimultán tolmácsberendezésekkel, éttermekkel, butikokkal, valamint kiállítótermekkel felszereltnek kell lennie. A kongresszusi központok kihasználtsága azonban a legnépszerűbb helyeken sem halad 50%-os nagyság fölé, mely a gazdaságos működtetést nagymértékben megnehezíti. (Bodnár, 2000) A világ konferenciaturizmusát tekintve a nemzetközi szervezetek többségének központja Európában helyezkedik el, így a legtöbb rendezvény megtartására ezen a kontinensen kerül sor, de a világban megtartott konferenciák 60%-ának is Európa valamelyik országa ad otthont, azonban a konferenciaturizmusnak Európán kívül is nagy jelentősége van. A nemzetközi kongresszusok statisztikáit közzétevő két legjelentősebb szervezet az ICCA (International Congress and Convention Association) és a UIA (Union of International Associations). (Turizmus Bulletin, 2006) Az ICCA adatai szerint az elmúlt 50 évben exponenciálisan nőtt a szervezet adatbázisában regisztrált nemzetközi szövetségi rendezvények száma, amely 10 évente megduplázódott. Az ICCA adatbázisa szerint 1963 és 2012 között összesen 173.432 nemzetközi rendezvény került megtartásra a világon. Ezek 1%-a 1963 és 1967 közé esett, 31,6%-a pedig 2008 és 2012 közé tehető. Az elmúlt 50 évben is Európa adott otthont a rendezvények többségének, a piaci részesedése viszont 1963 és 1967 között 72,3%-ról 54%-ra esett 2008-ról 2012-re. Az utóbbi évtizedben az ázsiai/közel-keleti régió népszerűsége növekedett. A legnagyobb mértékű fejlődést olyan ázsiai városok érték el, mint Szingapúr, Peking és Szöul. Azonban Európa vezető szerepben van, a top 20-ban ugyanis 5 Európán kívüli város található meg.
15
Ülések száma 2013
Ülések száma 2014
Ülések száma 2015
USA Németország Egyesült Királyság Spanyolország Franciaország Olaszország Japán Kína Hollandia Kanada Brazília Portugália Koreai Köztársaság Ausztria Ausztrália Belgium Svédország Törökország Dánia Svájc Magyarország
829 722 525 562 527 447 342 340 302 290 315 249 260 244 231 214 238 221 161 205 132
831 659 543 578 533 452 337 332 307 265 291 229 222 287 260 187 238 190 164 226 125
925 667 582 572 522 504 355 333 333 308 292 278 267 258 247 216 216 211 204 194 112
Összes
7356
7256
7596
Ország 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 8. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 16. 18. 19. 20. 36.
Ülések száma 2013
Ülések száma 2014
Ülések száma 2015
Berlin Párizs Barcelona Bécs London Madrid Szingapúr Isztambul Lisszabon Koppenhága Prága Amszterdam Brüsszel Szöul Hong Kong Bangkok Róma Dublin Peking Budapest
178 204 179 182 166 186 175 146 125 109 121 120 111 125 89 93 99 114 105 106
193 214 182 202 166 200 142 130 109 105 118 133 112 99 98 73 97 83 104 97
195 186 180 178 171 171 156 148 145 138 123 120 117 117 112 103 99 97 95 95
Összes
2733
2657
2746
Város 1. 2. 3. 4. 5. 5. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 13. 15. 16. 17. 18. 19. 19.
3. ábra- Vezető konferencia országok és városok világranglistája (Forrás: www.iccaworld.com, saját szerkesztés)
Az elmúlt 10 évben a kisebb méretű rendezvények piaci részesedése jelentősen megnőtt, az 500 résztvevőnél nagyobb rendezvények aránya pedig visszaesett. Napjainkban több, de kisebb létszámú konferenciák kerülnek megrendezésre. A legtöbb nemzetközi szövetségi rendezvénynek a szállodák és rendezvényközpontok adnak helyet, változatlanul az évek során. 2008 és 2012 között a rendezvények 44,2%-át tartották rendezvényszállodákban, 24,3%-át pedig konferenciaközpontokban. (Magyar Turizmus Zrt., 2013) A nemzetközi rendezvények témáját illetően 23%-ban az orvosi, 12%-ban a tudományos és technológiai események szerepeltek. Az elmúlt 10 évben megnőtt a kereslet a technológiai, közlekedési és kommunikációs témák iránt is, ezek részaránya duplájára nőtt.
16
A kongresszusi turisztikai piac gazdasági ereje a meeting industry pénzmozgásával írható le. 2005-ben az egy főre és konferenciára jutó átlagos részvételi díj 472 USD volt. Az összes nemzetközi konferencia regisztrációs díja 1,6 milliárd USD-nak megfelelő összeg volt, az összes költés pedig közel 7,4 milliárd USD. A gazdasági fejlettség kongresszusi turizmusra gyakorolt hatását a megtartott konferenciák számának és a GNI (bruttó nemzeti összbevétel) hányadosával szemlélteti az UIA. Európa a magas konferenciaszámot illetően 37%-os részesedéssel az első helyet foglalja el, Afrika az alacsony gazdasági fejlettsége miatt 32%-kal érte el a második helyet, míg Ázsia 16%-kal a harmadik, Ausztrália és Óceánia pedig 10%-kal a negyedik helyen szerepelhet. Észak-Amerika a magas GNI és magas konferencia számának köszönhetően nem szerepel a listán, Dél-Amerika viszont 5%-kal az ötödik helyen áll. A konferenciákat több esetben kiállítások kísérik, az együtt megtartott rendezvények az amerikai és ázsiai kontinensen szerepelnek magas számban.
4. ábra- A konferenciák megoszlása kontinensenként (Forrás: www.iccaworld.com, saját szerkesztés)
Ahogyan az ábra is mutatja 2010-re némi változás történt a konferenciák megoszlását illetően. Még mindig Európa vezeti a mezőnyt, 37%-ról 54%-ra ugrott a részesedése. Ázsia elfoglalt helye nem sokat változott, azonban jól látható, hogy Afrika 32%-ról mindössze 3,1%-ra esett. Az ábra jól szemlélteti, hogy az évek során milyen változások tapasztalhatóak az ülések megoszlását illetően, ezt azonban több tényező is nagymértékben befolyásolja, többek között a politikai és a gazdasági helyzet. 17
A
megrendezett
nemzetközi
konferenciákat
jelentősen
befolyásolják
a
nagy
világesemények. Egy olimpia megtartása esetén változás áll fenn az ott tartott konferenciák számában is. Ez azt jelenti, hogy az olimpiát megelőző években a konferenciák száma folyamatosan növekszik, míg a csúcspontot az olimpia megrendezésének évében éri el, azonban az utána következő években ugyanakkora mértékű csökkenés áll be, mint amekkora növekedés volt előtte. A világkiállítások is hasonlóképpen módosítják az adott desztináció kongresszusi piacát, itt azonban a maximális szám csak az expo megrendezése utáni években válik érzékelhetővé. (Turizmus Bulletin, 2006)
3.2. A konferenciaturizmus fejlődése Magyarországon Magyarországon a konferenciaturizmus a XX.század végére kiemelkedő iparággá nőtte ki magát. Ekkor megindultak a konferenciák, kongresszusok, szemináriumok, közgyűlések, valamint az üzleti ülések nagy népszerűségnek kezdtek örvendeni. Az utóbbi években globalizációs folyamat indult meg, melyet a konferenciaturizmus piacán is érzékelni lehet. A globalizálódás megfigyelhető a tudományos életben, ahol a szakemberek az egyes szakterületekkel kapcsolatban naprakész információkkal kell, hogy el legyenek látva, valamint a gazdasági szférában is, hiszen a multinacionális cégek egyre jobban terjeszkednek, nemzetközi szintű találkozókat és vezetői képzéseket szerveznek. Konferenciák szervezésébe egyre több ország kapcsolódik be, hiszen remek lehetőség a pénz növelésére. A nemzetközi kimutatások az átlagturista költésének háromnégyszeresének felel meg, azonban hazánkban ez a szám hat-nyolcszoros nagyságot mutat. Magyarország jól teljesít a konferenciák piacán, hiszen ez az ágazat dinamikusan fejlődik évről évre. Nagyrészt minden szakmában, de kifejezetten az orvostudomány területén jelentkezik nagy érdeklődés a magyarországi rendezvények iránt. Ezek az ülések jól tervezhetőek és hosszú távra előre kiszámíthatóak. Az új évezredben a Magyar Turizmus Zrt. kiemelt termékként tekint a kongresszusi turizmusra, egyben működteti a Magyar Kongresszusi Irodát és a nemzeti turisztikai marketing részeként kezeli az egész ágazatot. A kongresszusokhoz szükséges infrastruktúra fejlesztését anyagi eszközökkel kell segíteni. Ide tartoznak a vidéki repülőterek fejlesztésének kérdései, a kongresszusi központok 18
támogatása, valamint a nagyrendezvények szempontjából az állami szerepvállalás erősítése. (Turizmus Bulletin, 2005) 2014-es adatok és az ICCA felmérése szerint a 250 résztvevőnél nagyobb típusú kongresszusokat tekintve Barcelona vezeti a rangsort, majd Bécs és Prága áll a következő helyeken.
Budapest
minden
tekintetben
kiváló
adottságokkal
rendelkezik
a
konferenciaturizmust tekintve, azonban lehet rajta fejleszteni, hiszen egy nagy befogadóképességű budapesti kongresszusi központra szüksége lenne a fővárosnak. A Magyar Kongresszusi Igazgatóság csupán állami támogatásból működik, illetve Magyarországon egyetlen kongresszusi iroda működik a MICE segítéséért. Pozitív irányú fejlődésnek minősül, hogy Debrecenben, Győrben és Pécsett már kezdeményezés indult annak érdekében, hogy a létesítmények kihasználására minél több rendezvényt szervezzenek a városukba. Nagyon fontos, hogy digitális eszközökkel felszerelt legyen a helyiség és szerepet kapjon az interaktivitás is. (Turizmus Online) A magyarországi konferenciaturizmust illetően 2010-ben több, mint 50%-kal több, összesen 537 nemzetközi konferencia került megrendezésre, mint az azt megelőző évben. A konferenciák számát illetően 22,1%-os növekedés volt, melyeken 19%-kal több résztvevő volt, mint az előző években. A tavasz kimondottan erősnek mutatkozott, csak májusban 59 nemzetközi konferenciát tartottak az országban. A tendencia változatlan maradt, a rendezvények többségét még mindig Budapesten tartják meg, azonban már Gödöllő, Sopron és Szeged is kiveszi a részét a rendezvényekből. A rendezvények résztvevői a magyarokon kívül zömében németek, franciák és britek. A statisztikákat figyelembe véve elmondható, hogy a konferenciaturizmus felívelőben van Magyarországon, azonban a rendezvények résztvevői nem mindig távoznak onnan elégedetten. Nagyon fontos, hogy a nemzetközi hivatásturisztikai piacon a budapesti hivatásturisztika népszerűsítése megtörténjen, a szereplők együttműködése erősebbé váljon, illetve az értékesítés támogatása megtörténjen. (IT Business)
19
3.3. Trendek a konferenciaturizmusban A trendek olyan időszakosan előforduló minták a szociális és gazdasági szférában, melyek éppen most alakulnak, vagy hatásuk most mutatkozik meg. A jövőbeli trendek feltérképezése minden esetben piackutatással történik, a piac elemzésével történik. A hivatásturizmust illetően az utóbbi években látványos eredményt jelentettek a beruházások. Az újonnan nyíló kongresszusi központok új műfajt hoznak az adott desztináció életébe. Könnyebben megszervezhetővé váltak az üzleti találkozók, az ülésezések, azonban a konkurenciát figyelembe véve a kínálatnak jól felépítettnek és megszervezettnek kell lennie, nem lehet elhanyagolni az elmúlt években bekövetkezett változásokat és trendeket. Az üzleti célú utazást tekintve a legnépszerűbb közlekedési eszköz a repülőgép. A diszkont légitársaságok megjelenése pozitív változást eredményezett a hivatalos utakra. Egy konferencia időpontját sokszor már évekkel azelőtt lehet tudni, így népszerűek a fapados járatok az alacsony költségeket illetően. Helyszínek tekintetében a szállodák vezetik a rangsort. Fontos, hogy jól felszerelt konferenciateremmel legyenek ellátva, multifunkcionális legyen. Néhány évvel ezelőtt a Core PCO-k, még ismeretlen területnek számítottak, azonban mára fontos szerepet töltenek be a nemzetközi kongresszusszervező cégek. Ezek a cégek bárhová és bárkinek megszerveznek egy konferenciát, azonban a helyi szervezőket kirekesztik az üzletből, ezzel viszont a klasszikus PCO-k megcsappannak. Ha az üléssel kapcsolatban probléma merül fel, az nem kerül megoldásra, hiszen a Core PCO-k képviselőinek helyismerete kevés, nekik nem céljuk az adott desztináció bemutatása és megismertetése. A Core PCO-k az agresszív üzletszerű politikájuk miatt megzavarják a meglévő piaci kapcsolatokat. Ezzel kapcsolatban egy általános problémáról beszélünk, a helyi PCO-k nehezebben tudnak nemzetközi ülésekhez jutni és ez negatívan befolyásolhatja az ország imázsát. A konferenciákat illetően magas számban jelennek meg a moderátorok, ez azt jelenti, hogy képzett és ismert személyek vezetik le az üléseket. Megváltozott az előadások stílusa is, hiszen alapvető követelménynek számít a computerek használata. Manapság az is előfordul, hogy ketten adják elő a prezentációt, azonban az eltúlzott effektusokkal 20
óvatosnak kell lenni, hiszen az könnyen elterelheti a hallgatóság figyelmét. A tudományos előadásokba belefér a humor, egy jó szövegkörnyezetbe beillő vicc sokszor jobban megérteti az adott dolgot, mint egy körülírás. Minden előadói fellépést tudatos felkészülésnek kell megelőznie. Minden esetben felkészültnek és rendezettnek kell lenni, érthetően és világosan fogalmazni. Divatba jöttek az előadásokon a panelbeszélgetések, amikor a mondanivalót kis csapatok adják elő moderátor segítségével. Az utóbbi időkben népszerűvé vált a multikulturalitás is, ez a különböző nemzetiségű emberek összességét jelenti. A közöttük lévő különbségeket figyelembe kell venni a kommunikáció, marketing és szakmai véleményalkotás területén is. Az országoknak büszkeséget jelent, ha minél több nemzet részt vesz az adott ülésen, azonban a különbségek miatti konfliktusok elkerülése a szervezők feladata. (Turizmus Bulletin, 2005) A trendeket vizsgálva 2009-es adatok alapján az üzleti utazások piacában visszaesés következett be, mert a vállalatok utazásra fordított költségei csökkentek. Több, rövidebb utazás került összevonásra, valamint a luxus szolgáltatások helyett a hatékonyságra és a kiszolgálásra került a hangsúly. A fogyasztók csökkenő diszkrecionális jövedelme miatt növekedett az ár-érték arány szerepe, fontossá váltak az egyedi termékek, az egyénre szabott szolgáltatások. Napjainkban növekedést mutat a kereslet a szokatlan helyszínek iránt, ilyenek az egzotikus, távoli országok, valamint ismert helyek kevésbé ismert városai. Minden olyan helyszín előnyt élvezhet, amely eltér a megszokott helyektől, egyedinek minősül, újszerű élményeket és programokat kínál a résztvevők számára. Az emberbarát, vendégszerető, autentikus helyszínek váltak kifejezettén fontossá.
2010-ben a következő nemzetközi trendek voltak megfigyelhetők:
A vállalati találkozók iránti igény folyamatosan növekszik, az előfoglalások száma is növekszik és felértékelődik a szilárd konferenciaszerzési kapcsolatrendszer.
A foglalások nem sokkal korábban történtek, mint maga a konferencia. Nem évekkel előre történt a foglalás, hanem kb. 30-45 nappal az esemény előtt.
Verseny jellemző a hotelekre, kedvező csomagajánlatokkal rukkoltak elő az üzleti rendezvények helyszínéül.
21
Csökkent a szakmai rendezvényeken megjelenők száma és az időtartamot illetően 1 nappal az is rövidebb lett. Regionális vagy országos szintű találkozók a jellemzőek. A költségcsökkentés kiemelkedő szerepet játszik.
A környezettudatosság alapvető elvárás lett, úgy nevezett „zöld programok” biztosításával próbálnak odafigyelni erre.
A csapatépítés és kiegészítő programok megszűnőben vannak, a lényeg az ellátásra koncentrálódik.
Az internet hozzáférhetőség alapvető elvárás lett, a szolgáltatóknak rendelkezniük kell az online tartalommal.
Népszerűvé vált az egészséges életmód kihangsúlyozása, a konferenciákon fehérjedús étrenddel biztosítják a résztvevők figyelmét. A szállodák wellness központjai magas értékkel rendelkeznek az egészséges életmód kialakításában.
A közösségi médiának is egyre nagyobb szerep jutott, az új kapcsolatok kialakítását és megszilárdítását lehetővé téve. Nagyon népszerű a konferenciaszervezők körében a LinkedIn, TripAdvisor valamint a Facebook használata.
A magyarországi trendeket tekintve, azok szintén alkalmazkodtak a nemzetközi irányhoz.
Itt fontos kiemelni a „Zöld Rendezvény” Stratégiát (2001), amely a Nemzeti Újrahasznosító Koalíció (USA) Éves Kongresszusa és Kiállítása során került kidolgozásra, majd 2007-ben átdolgozásra.
Egyre jobban odafigyelnek arra, hogy újrahasznosított papírt és irodaszereket használjanak, valamint a papírokat másodhasználatra is alkalmazzák.
Az ételekhez szezonális alapanyagokat használnak, az üdítők nagy kiszerelésben legyenek elérhetők.
Fontos a környezetbarát tisztítószerek használata, a szelektív hulladékgyűjtés.
Az irodákban a levegő minőségét próbálják zöld növényekkel javítani. (Michalkó, 2011)
22
3.3.1. A közeljövőre vonatkozó trendek Iparági előrejelzések azt mutatják, hogy a MICE szektor erőteljes növekedés előtt áll. A kereslet az üzleti találkozók iránt egyre csak növekszik, és bár a cégek nem a luxus helyszíneket részesítik előnyben, nem zárható ki a későbbiekben az irántuk való érdeklődés. 2008 óta növekvő igény mutatkozik valamennyi ágazatban a távközlés, az oktatás, a biztosítás, az egészségügy és végül, de nem utolsó sorban az energiaipar iránt. A találkozók mérete növekszik, a nagyobb összejövetelekért a különböző cégek hajlandóak többet is fizetni. A szállodák már nem olyan rugalmasak, mint azelőtt, a megfelelő helyszínt ugyanis több hónappal az adott konferencia előtt le kell foglalni. Az új korszak új technológia adottságokat is magával hozott, hiszen az ülések egyre több technikai hozzáértést követelnek, mint valaha. A különböző alkalmazások okostelefonokra vannak letöltve, könnyen hozzáférhető mobil webhelyek és találkozóközpontú Facebook oldalak segítik a szervezők regisztrációs munkáját, valamint a programok egyszerűbb módszert kínálnak arra, hogy az események után visszajelzéseket kapjanak a résztvevőktől. Jegyzetelés helyett LCD projektorokra és a legújabb audiovizuális technikai eszközökre van fektetve a hangsúly, a rendezvények teljesen átalakultak a modern technológiának köszönhetően. Az árak növekedése viszonylag lassan történik, a gazdasági javulás következtében az ülések árait tekintve nem történtek nagy változások. Bár az ár-érték arány még mindig fontos tényezőnek számít, a tervezők csak csekély mértékben növelték az árakat a korábbihoz képest. Előnyt élveznek azok a desztinációk, melyek komoly értéket és nyugodt légkört tudnak nyújtani. A kikapcsolódási lehetőségek és a nyugodt körülmények közötti tanulás szerepe felértékelődött. A MICE piac kilátásai nagyon egyértelműnek tűnnek. A változó trendek azt mutatják, hogy a szektor folyamatosan visszatér a piacra a világgazdasági feltörés következtében. Igényt támasztanak a kiállításokra, találkozókra és rendezvényekre, hogy a cégek bemutathassák legújabb termékeiket, vagy ötletbörzét tartsanak. (World Luxury Tourism, 2015) 23
4. Az Alfa Art Hotel*** bemutatása 4.1. A hotel története Az Alfa Art Hotel*** az 1970-es években épült, ekkor kezdett szállodaként funkcionálni, előtte pedig üdülőházként működött. A rendszerváltás környékén került egy cégcsoport tulajdonába. Kezdetben csak 2 csillagos szállodaként üzemelt. 2004-2005 környékén egy részleges felújítás történt és ennek keretein belül működtették tovább. A Hotel jelenlegi formájában 2005. augusztusában kezdte meg működését. Mivel a szálloda korábban csak 2 csillagos házként üzemelt, ezért be kellett vezetni újra a szállodai piacra egy teljesen más szegmensben. Elhelyezkedéséből és kialakításából adódóan főként a konferencia-és rendezvénypiac, valamint az esküvői piac jelentette a kitörési pontot. Ekkor jelent meg a szállodában a konferenciaturizmus, mint új szegmens. Több terem is kialakításra került, így ezek lehetőséget nyújtottak a konferenciára érkezők fogadására. Az elmúlt 10 évben a szálloda jó hírnevet szerzett. Ezt bizonyítja, hogy háromszor kapott Aranykulcs, illetve Aranycsillag díjat (legjobb tréningszálloda díja: a Develor cég a díj alapítója), a legbarátságosabb szálloda díjra is méltó volt, valamint az online foglalási rendszereken és az interneten is jó az értékelése a szállodának. 3 superiorként kezdődött meg az üzemeltetése, 25 standard szobával rendelkező szállodaként a Hotelstars 3***-ra minősítette a hotelt. A Hotelstars a magyar szállodák minősítő rendszere, 2010-től megkezdve 16 tagországában több, mint 28 ezer szálloda minősítése történik általa, melyek megállapítása azonos szabályok szerint működik. A közös szállodai minősítési rendszer összesen 270 feltétel teljesítésén alapul, melyek kidolgozása a vendégek körében készített felmérésekből történt, így megfelel a vendégek és a mai kor igényeinek. A Hotelstars által minősített szállodák, így az Alfa Art Hotel*** is egyértelmű képet ad a vendégnek, hiszen egységes, biztonságos szálloda arculatát jelentik, a szálloda nemzetközileg is elismertté válik.
A szálloda vendégkörét főként a bankok, biztosítók évek óta visszatérő képzéseinek vendégei, rendezvényszervező cégek ügyfelei, közszféra, alapítványok, cégek ügyfelei,
24
utazási irodák turistacsoportjai (lengyel, német, koreai, kínai, stb.), corporate egyéni ügyfelek, valamint a lesuire egyéni vendégek alkotják. A szálloda az esküvői piacon jelentős hírnevet szerzett az elmúlt években: évente kb. 50-60 esküvőt bonyolít le, melyek átlagosan 60-140 fő közötti vendéglétszámúak. Az elmúlt 2 évben jelentősen megnőtt a csapatépítő rendezvények száma is a szállodában, mely annak is köszönhető, hogy saját programelemek is beépítésre kerültek a kínálatba. Bár a gazdasági válság nehéz üzemeltetési időszakot jelentett, az elmúlt 2-3 évben újra megnőtt az érdeklődés a tréningek, esküvők, csapatépítő tréningek iránt, valamint vannak kiemelkedő időpontok: a Sziget Fesztivál, valamint a Szilveszter teltházas időszakokat jelentenek. A szálloda elhelyezkedéséből és a várostól való távolságából adódóan egyéni (lesuire) vendégből van a legkevesebb. Az utazási irodák foglalásai élénkülést mutatnak az elmúlt években a szállodában.
5. kép- Az Alfa Art Hotel*** elhelyezkedése (Forrás: www.google.hu)
25
4.2. A hotel bemutatása Az Alfa Art Hotel*** Budapesten, a Királyok útján található, közvetlenül a Duna parton helyezkedik el.
6. kép- Az Alfa Art Hotel*** (Forrás: www.alfaarthotel.hu)
A szállodában 42 szoba található, melyek mindegyikében megtalálható légkondicionáló, TV, minibár, internet elérés, szobai széf illetve fürdőszoba. 4 szoba típust különböztethetünk meg:
Standard szoba: 25 db szoba áll rendelkezésre
Superior szoba: 14 db áll rendelkezésre
Executive szoba: 2 db áll rendelkezésre
Junior Suite szoba: 1 db áll rendelkezésre
A szálloda teljes mértékben akadálymentesített, illetve a mozgáskorlátozottak számára is rendelkezésre állnak szobák.
26
A szálloda egyéb szolgáltatásokkal is rendelkezik: Infra-és finn szauna napozóterasszal várja a vendégeket, 12.000 m2-es kert nyújt lehetőséget a csapatépítő programoknak, illetve kültéri rendezvények megtartásának, ingyenes parkolás kb. 70 autó számára biztosít férőhelyet, rendezvényház, melyben biliárd, asztalitenisz
és
csocsó
található,
kerékpár
kölcsönzési
lehetőség,
klimatizált
rendezvénytermek, melyek a konferenciák, tréningek, esküvők és fogadások helyszínéül szolgálnak.
4.2.1. Üzemeltetés A szállodában 24 órás recepció működik a földszinten, itt található az Akvarell étterem és a duna-parti terasz, valamint 2 iroda (back office). A félemeleten 2 standard szoba és 2 öltöző található (technikai személyzet és housekeeping). Az I. emeleten helyezkedik el a konferencia szint 3 teremmel (Csontváry, Csontváry II. és Ferenczy terem), vizesblokkokkal (női és férfi WC), szauna, csomagmegőrző. A Ferenczy teremhez tartozik egy kisebb tálaló konyha hűtővel, mosogatóval. A II. és III. emeleten találhatók a standard szobák és a szobaasszonyi raktárak, a IV. emeleten pedig a superior szobák egy része. A tetőtérben a Hollósy terem és az igazgatói iroda, valamint 2 raktárhelyiség. Raktárhelyiségek (2db) találhatók még a Rendezvényházban is, mely a szálloda kertjében található.
7. kép- A recepció (Forrás: www.alfaarthotel.hu) 27
4.2.2. Az éttermi részleg A földszinten található klimatizált hazai és nemzetközi specialitásokat kínáló Akvarell étterem és grillterasz családok, baráti társaságok, összejövetelek, esküvők és bankettek, születésnapi partyk, üzleti vacsorák, gálavacsorák, valamint céges partyk kellemes helyszíne. A teraszról közvetlen kilátás nyílik a Dunára. A szálloda konyhája párhuzamosan 3 helyszínen is képes kiszolgálni rendezvényeket.
1. táblázat A termek kapacitása különböző berendezések esetén U-alak
Körasztal
E-alak (fésű elrendezés)
Akvarell étterem
60 fő
90 fő
160 fő
Csontváry terem I.emeleten
50 fő
50 fő
-
Csontváry+Ferenczy terem I.emeleten
70 fő
90 fő
-
Rendezvényház
70 fő
60 fő
-
(Forrás: Alfa Art Hotel***) Az Akvarell étterem és terasza a legnépszerűbb rendezvényhelyszíne a szállodának: itt zajlik az esküvők jelentős része, itt történik a vendégek étkeztetése. Az étterem teraszán számos csapatépítő rendezvény programja is megvalósítható, valamint nagyon sok esküvői szertartás fogadás zajlik itt. Az a’ la carte étterem forgalma alacsony, főként csoportos étkezések bonyolítása történik tányér-, tálszervízes és svédasztalos kiszolgálással. A reggelit svédasztalos formában vehetik igénybe a vendégek 07-10 óra között. Az étterem 07-22 óra között van nyitva, a konyha 21 óráig működik. A konyha egy időben 3 rendezvényt tud lebonyolítani. Az étterem kapacitása 150 fő (max. 170), a Csontváry+Ferenczy termek 70 fő, a Rendezvényház 50-60 fő befogadására képesek. A rendezvényházban főként tréningek, csapatépítő rendezvények és esküvők kerülnek megrendezésre. Tálaló konyha hiányában főként svédasztalos étkezési formában folyik az ottani rendezvények kiszolgálása. 28
8. kép- Az étterem (Forrás: www.alfaarthotel.hu)
4.3. Rendezvények
Az Alfa Art Hotel*** fő bevételi forrásait az ott megrendezésre kerülő rendezvények jelentik, többek között az esküvők, a csapatépítő tréningek, illetve a konferenciák. Az egyik fő szegmenst a bankok és biztosítók alkotják, hiszen az üzleti szférában dolgozók számára folyamatos képzésekre van szükség. A konferenciákon jellemzően magyar cégek vesznek részt, azonban osztrák és németek ügyfelek is tartózkodnak üzleti célból a szállodában. A hotel teljes mértékben felkészült a konferenciákra érkezők fogadására, több rendezvényterem és technikai felszerelés biztosítja az üzleti célú utazások zavartalan működését. A korszerűen kialakított, modern technikával felszerelt, légkondicionált konferenciatermek kiválóan alkalmasak különböző rendezvények (konferenciák, tréningek, szemináriumok, oktatások, kiállítások, termékbemutatók, partnertalálkozók) lebonyolítására.
29
Termek elhelyezkedése: A szállodában összesen 3 db különterem található, (Csontváry I-II. és a Ferenczy egybenyitva, Hollósy terem, Akvarell Különterem). A Csontváry és a Ferenczy terem mobil falakkal történő szétválasztása esetén ezen teremből 3 db kisebb méretű terem nyerhető. A Csontváry terem egy mobil fallal különválasztható, melynek segítségével két terem nyerhető belőle (42 m2 és 63 m2). A Csontváry és Ferenczy termek között úgyszintén mobil fal található, melynek kinyitásával egy 153 m2 -es „L” alakú terem nyerhető. A Hollósy terem a tetőtérben helyezkedik el, Az Akvarell különterem pedig a szálloda Akvarell Étterméből mobil fallal leválasztható különterem. Dunára néző termek: Csontváry I-II. és Hollósy terem. Beépített projektor és hangtechnika a Csontváry I. teremben található. A Rendezvényházban is kialakításra került hangtechnika. A szálloda 2 db mobil projektorral rendelkezik.
9. kép- Csontváry I. terem, Csontváry II. terem, Ferenczy terem (Forrás: www.alfaarthotel.hu)
10. kép- Hollósy terem, Akvarell különterem, Rendezvényház (Forrás: www.alfaarthotel.hu)
30
Termek technikai felszereltsége:
Projektor
Flip chart tábla
Írásvetítő
Televízió
DVD lejátszó
CD lejátszó
Hangosítás
Karfás konferencia székek (karfára szerelhető írótáblával)
Iskolapad
A következő ábra szemlélteti a különböző rendezvénytermek befogadóképességét, illetve azt, hogy milyen típusok alapján lehet berendezni a helyiséget. 2. táblázat A termek befogadóképessége Terem Csontváry 1. Csontváry 2. Csontváry 1-2. Ferenczy Csontváry+ Ferenczy Hollósy Akvarell terem Étterem Rendezvényház
Terem SzékIskolapados mérete (m2) soros
Tábla U-alak Álló Természetes Légkondicionáló asztalos asztallal fogadás fény és szellőzés
60 42 105 48
35 20 80 25
55 35 120 42
30 20 55 24
25 16 40 20
-
Igen Igen Igen Igen
Igen Igen Igen Igen
153
100
160
-
-
90
Igen
Igen
76,5 37 200
20 15 -
40 30 -
12 130
20 15 -
160
Igen Igen Igen
Igen Igen Igen
150
50
100
60
50
100
Igen
Igen
(Forrás: www.alfaarthotel.hu, saját szerkesztés)
31
4.4. Szállodai bevételek összetétele és a szálloda kihasználtsága A szálloda bevételeinek összetételét tekintve több egymástól eltérő bevételi forrása is van a hotelnek. 2014 és 2015-ös adatokat vizsgálva megkapjuk, hogy 1 év alatt milyen eltérések figyelhetők meg a bevételeket illetően. A szálloda bevételének összetételét illetően a tréning és konferencia, turistacsoportok, csapatépítők és partyk, valamint esküvő és egyéni vendégek különböztethetőek meg. A szállodának ezek teszik ki a fő szegmenseit, így ezek tekinthetők a fő bevételi forrásának. 2014-ben a tréningeket és konferenciákat illetően 42,15% volt az egész éves bevétel. A legnagyobb részt ez teszi ki, majd az esküvők követik 19,29%-kal. A turistacsoportok 10,79%-os bevétellel rendelkeznek, a csapatépítők és partyk 3,70%-kal, míg az egyéni vendégek 23,89%-kal zárták az évet. 2015-re némi változás állt be a bevételeket illetően, habár a rangsor nem változott, megfigyelhető növekedés, illetve csökkenés a százalékos megoszlásokban. A tréning és konferencia számát illetően a tavalyi 42,15% 37,02%-ra változott. A turistacsoportok 12,12%-os megoszlással zárult, ez javult a tavalyihoz képest. A csapatépítők és partyk is növekedésnek indultak, hiszen ez az arány 9,61%-ot tett ki egy évvel később. Az esküvők szinte változatlanul 19,46%-ot tudhatnak maguknak a bevételeket illetően. Az egyéni vendégek 21,79%-ot tesznek ki. 3. táblázat A bevételek összetétele 2014-ben és 2015-ben Megoszlás 2014 42,15% Tréning, konferencia 10,97% Turista csoportok 3,70% Csapatépítők, partyk 19,29% Esküvők 23,89% Egyéni vendégek Összesen 100,00% (Forrás: Alfa Art Hotel***)
2015 37,02% 12,12% 9,61% 19,46% 21,79% 100,00%
A táblázat bevételeit megkaphatjuk partnerenkénti bontásban is, így bővebb információhoz juthatunk az adott területek bevételeinek megoszlásáról. 32
Ebbe a bontásba tartozik a pénzügyi szektor, IT cégek, non-profit szervezetek, rendezvényszervező és tréningcégek, egészségügyi cégek, energiaipar, közszféra, szállítmányozás, reklám és média, utazási irodák és utazásszervezők, valamint egyéb cégek. 4. táblázat A bevételek partnerenkénti bontása Megoszlás 2014 2015 pénzügyi szektor 23,39% 17,59% IT cégek 4,45% 4,84% non-profit szervezetek 9,35% 7,19% rendezvényszervező, tréningcég 33,21% 32,16% egészségügyi cégek 1,00% 1,68% energiaipar 0,74% 1,02% közszféra 4,53% 6,55% szállítmányozás 1,85% 0,27% reklám, média 0,20% 0,47% utazási iroda, utazásszervező 19,30% 20,63% egyéb cégek 1,98% 7,60% összesen 100,00% 100,00% (Forrás: Alfa Art Hotel***)
A táblázatot tanulmányozva láthatjuk, hogy mindkét évben a rendezvényszervező és tréningcégek vezetik a listát, minimális változás tapasztalható csak a százalékos megoszlásban. A pénzügyi szektor a második helyen áll a partnerek közt, ez nem véletlen, hiszen a bankok, biztosítók a konferenciákon nagymértékben szerepelnek, így a hotel résztvevői között is jelentős számban megtalálhatóak. A dobogó harmadik fokára az utazási irodák és utazásszervezők kerültek, ez sem véletlen, hiszen az elmúlt években az utazási irodák foglalásai élénkülést mutattak a szállodában. Visszavezethető arra is, hogy a konferenciaturizmus előretörésével egyre több utazási iroda kezdett el üzleti célú utazásokkal foglalkozni, azt szervezni, így érthető, hogy jelentős mértékben jelen vannak a konferenciák piacán. Ezek után sorrendben következnek a non-profit szervezetek, a közszféra valamint IT cégek, végül az egészségügyi cégek, szállítmányozás és egyéb cégek. Az utolsó helyre az energiaipar, reklám és média került.
33
A szálloda kihasználtsága 2011-től 2015-ig megmutatja a vendégösszetétel számában mutatkozó változásokat a kiadott szobák és a vendégérkezés alapján. A vendégösszetételt szabadidős, üzleti, corporate, konferencia és tréning illetve egyéb vendégek alkotják.
5. táblázat Vendégösszetétel kiadott szobák alapján Szabadidős Üzleti, corporate Konferencia, tréning Egyéb Összesen
2011 2012 2013 48,68% 54,68% 54,01% 16,85% 12,39% 5,71% 25,31% 16,49% 12,41% 9,16% 16,44% 27,87% 100,00% 100,00% 100,00% (Forrás: Alfa Art Hotel***)
2014 54,58% 12,06% 16,89% 16,47% 100,00%
2015 48,63% 8,64% 20,36% 22,37% 100,00%
A táblázat jól szemlélteti, hogy 2011-ről 2015-re a szabadidős vendégek számában nem állt be változás, ebben a két évben erőteljes stagnálás mutatkozik. A 2012-es, 2013-as és 2014-es években növekedett a vendégek száma 2011-hez képest. Azonban 2014-ről 2015re egy kismértékű csökkenés következett be, amely a 2011-es megoszlással egyenértékű. Az üzleti és corporate vendégek száma 2011-ről 2015-re a felére csökkent, a köztes években is csökkenés mutatkozott 2011-hez képest, jól látható, hogy ez a szám 2013-ban volt a legkevesebb. A konferencia és tréning vendégösszetételét vizsgálva 5%-os csökkenés történt 2001-ről 2015-re, ez nem nevezhető nagymértékű esésnek. A többi évben is csökkenés mutatkozott, azonban 2015-re emelkedett a vendégek száma a százalékos megoszlás szerint. Az egyéb vendégekben mutatkozik a legnagyobb mértékű változás, itt 2011-ről 2015-re egy jelentős javulás állt be. Minden évben növekedett 2011-hez képest az egyéb vendégek száma.
34
6. táblázat Vendégösszetétel vendégérkezés alapján Szabadidős Üzleti, corporate Konferencia, tréning egyéb összesen
2011 2012 3324 3902 700 477 1365 1052 533 1273 5922 6704 (Forrás: Alfa Art Hotel***)
2013 4563 326 745 2003 7637
2014 4503 634 940 932 7009
2015 4371 430 1129 1711 7641
A vendégek összetételét megvizsgálhatjuk vendégérkezés alapján is. Láthatjuk, hogy szabadidős vendégek esetében 2011-ről 2015-re folyamatos növekedés mutatkozik. A vendégérkezések 2013-ban voltak a legnagyobb számban, azonban 2015-ben sem történt jelentősebb változást ezt illetően. Üzleti és corporate vendégek esetében már más a helyzet, itt egy folyamatos csökkenés figyelhető meg, 2011-ről 2015-re is csökkent a vendégek száma, valamint 2014-ről 2015re is csökkenés jelentkezett. A konferencia és tréning esetében a vendégérkezések száma alig változott 2011-ről 2015re, a köztes időkben sem mutatkozott nagymértékű változás, egyedül 2013-ban csappant meg egy kicsit a létszám, azonban jól látható, hogy az utolsó évre ez visszaállt az eredetire. Az egyéb vendégek érkezését ugyanúgy növekedés jellemzi, mint a kiadott szobák esetében, ez nem véletlen, hiszen a kettő között összefüggés mutatkozik. Folyamatos emelkedés látható minden évben a 2011-es évet követően, a legnagyobb mértékű növekedés 2013-ban történt, azonban nem sokban változott a 2015-ös év sem.
35
7. táblázat Szálloda kihasználtsága havi bontásban január február március április május június július augusztus szeptember október november december Éves kihasználtság
2011 2012 2013 23,27% 14,82% 26,96% 19,47% 34,69% 40,82% 20,81% 27,50% 40,40% 24,37% 32,30% 57,46% 41,94% 54,07% 57,14% 53,33% 51,75% 23,81% 44,70% 47,08% 40,25% 45,08% 53,84% 57,91% 58,65% 51,19% 47,54% 36,33% 41,71% 56,84% 30,00% 26,59% 27,46% 25,81% 13,13% 27,57% 35,38% 37,38% 42,05% (Forrás: Alfa Art Hotel***)
2014 19,89% 18,28% 37,33% 39,13% 55,38% 54,60% 57,53% 54,92% 45,63% 46,16% 32,94% 22,58% 40,36%
2015 21,12% 16,16% 29,03% 46,11% 52,38% 60,95% 48,39% 68,66% 64,37% 50,38% 41,19% 27,73% 43,87%
Az alábbi táblázatban a szálloda kihasználtságát láthatjuk havi bontásban. Az egyes hónapokban és az egyes években felfedezhetünk némi mozgást. A táblázatban lévő adatok alapján kijelenthetjük, hogy a szálloda kihasználtsága a téli hónapokban a leggyengébb, ez tavasszal április környékén erőteljes növekedésnek indul, a vezető hónapoknak május, augusztus és szeptember nyilvánultak. Novembertől szintén egy kisebb mértékű csökkenés veszi kezdetét, azonban ez az egyes években eltérést mutathat. Az éves kihasználtságot vizsgálva láthatjuk, hogy 2011-től 2015-ig folyamatos növekedés történt. A szálloda kihasználtsága 2015-ben elérte a csúcspontot, itt a legmagasabb 43,87%-os kihasználtság mutatkozik. 2011-ben volt a legkevesebb 35,38%-kal. Így kijelenthetjük, hogy az elmúlt éveket figyelembe véve folyamatos növekedés van jelen a szálloda kihasználtságát tekintve. Ez a szálloda számára egy pozitív hatást tükröz.
36
A szállodát 3-szor is sújtotta árvíz, 2002-ben, 2006-ban illetve 2013-ban. A 2006-os árvíz teljesen elöntötte a szállodát, az évek folyamán telekfeltöltéssel, illetve saját gátrendszerrel történt védekezés, azonban a 2013-as nagy árvízre ez sem volt elég. Ekkor több, mint 15.000 homokzsák lerakásával sikerült megvédeni a szállodát a víz bejutásától. A sikeres védekezésről Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Rendőrség, az Ericsson Magyarország Kft. önkéntesei, illetve a szálloda dolgozói gondoskodtak, hiszen egy majdnem 2 méteres vizet kellett kivédeni. A szálloda telke teljesen vízben állt, illetve egy felújított épülete is áldozatul esett az árvíznek, így a veszteségek minimalizálása volt a fő cél. Ennek következtében egy 2 hetes leállás történt a javítási munkálatok elvégzése érdekében. Sajnos az árvíz okozta károk miatti árbevételkiesés elvette a fejlesztésekre szánt pénzt. Annak érdekében, hogy kivédjék az ilyen eseteket és többé ne okozzon gondot a Duna áradása már tervben van egy Római parti mobilgát építése, a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezéseként. A part jövőjét az efféle veszélyektől a mobilgát védheti meg.
37
5. Primer kutatás Primer kutatásom céljából egy mélyinterjút készítettem Pokriva Mártával, az Alfa Art Hotel*** igazgatónőjével. A szállodával kapcsolatos lényeges kérdésekre és a konferenciaturizmus általános helyzetére tértünk ki. Az interjúban elhangzott válaszokat szeretném a következőkben elemezni, az általam értelmezett dolgokat vázolni és összefoglalni.
A hivatásturizmus trendjeit tekintve számos változás történt az elmúlt években. Mivel ez egy dinamikusan fejlődő iparág, érthető, hogy nagyon változatos trendek és tendenciák mutatkoznak, folyamatos változással és mozgással lehet jellemezni ezt a piacot. A konferenciák időtartamát illetően megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években csökkent a rendezvények napjainak a száma. Magyarországon is megfigyelhető, hogy a hosszú több napos rendezvények mára csak 1-2 napra rövidültek az időtartamot tekintve. Hazánkban a konferenciaturizmus piaca pozitív helyzetben van, rengeteg fejlesztés és fejlődés történt a háttérterületeken is, valamint Budapest-mint az ország konferenciaközpontja-egyre több rendezvény megszervezésére adhat helyet. A fővárost egyre több turista látogatja, egyre jobban bekerül a köztudatba mind hazai, mind nemzetközi szinten is. A lehetőségek száma határtalan, számos lehetőség még kiaknázatlan, tehát várhatóak komoly fejlesztések hazánk konferenciaturizmusát illetően. Példának tudnám felhozni a már évek óta tervezett Budapesti Kongresszusi Központ létrehozását, amely a tervek szerint 2018-ra várhatóan megnyitja kapuit. Fontos lenne, hogy még több nemzetközi rendezvénynek adjon helyet Budapest. A jövőben azonban szükség lenne még fejlesztésekre, az infrastruktúra javítása elhanyagolhatatlan, hiszen a Budapest Liszt Ferenc repülőtérről való bejövetel a központba nagyon komplikált, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető a város, és az üzleti turizmus szempontjából a közlekedés egy meghatározó tényező. A vendégekre kitérve, ha összehasonlítjuk a konferenciaturizmus, valamint a szabadidős turizmus fogyasztóit, megállapíthatjuk, hogy az üzleti céllal érkezők magasabb költéssel rendelkeznek, mint a szabadidős turisták. Szívesebben vesznek igénybe prémium szolgáltatásokat, így kijelenthetjük, hogy a fajlagos költésük magasabb. Az Alfa Art Hotel*** tekintetében már 2005 óta, amikor újra nyitotta kapuit fő szegmensnek számított a konferenciaturizmus, ezért a szálloda már akkor úgy lett 38
kialakítva, hogy különböző termekkel, szekciótermekkel rendelkezzen, a modern technikai eszközök, hangtechnika, beépített vetítővászon, beépített projektor, a megfelelő hangosítás elengedhetetlen volt a célközönség biztosítása érdekében. Fontos volt olyan terem kialakítása, amely megfelelő minőségben ki tudja szolgálni ezt a piacot, így nagy előnynek tekinthető a termek világossága, ami a természetes fénynek köszönhető, a duna-parti kilátás a nyugodt, csendes környezettel lehetőséget biztosított az üzleti céllal utazók fogadására. A kert, a park, a duna-parti terasz és nem utolsó sorban a nagy kapacitású ingyenes parkoló is segített a szálloda arculatát vonzóvá tenni. Próbált a hotel újítani, a csapatépítő tréningek terén erősödés mutatkozik, hiszen abban is egyre több rendezvényt tudhat magáénak. Belföldi és külföldi rendezvények egyaránt előfordulnak a szállodában. A konferenciák időtartamát tekintve a hotelben is történt némi változás az elmúlt éveket illetően. Amíg korábban a több napos, bentlakásos tréningeket részesítették előnyben, a válság után ez eléggé átalakult, mára az 1, illetve 2 napos rendezvények felé mozdult el a piac. Ennek költséghatékonysági okai is vannak az oda érkező cégeknél. Változás figyelhető meg a hónapokat illetően is, manapság főleg a tavaszi és az őszi időszak az, ami erőteljesebbnek mondható. Korábban az volt a jellemző, hogy az év első felében volt több rendezvény, de az idei évet tekintve a szeptember és október erősebbnek mutatkozik, mint a március, vagy az április. A nyár a szabadságolások ideje, ezért érthető, hogy akkor nem annyira jelentősek a képzések, tréningek, konferenciák. Decemberben pedig inkább év végi záró rendezvények, valamint évértékelők megtartására kerül sor. Mivel nem belvárosi szállodaként üzemel a hotel, ezért az évzáró partyk száma lecsökkent. A foglalásokat tekintve is elmondható, hogy nagy változás történt az évek során. Az indulásnál jellemző volt, hogy több héttel, hónappal, volt olyan, hogy évekkel előtte is tudni lehetett a rendezvényekre való foglalásokat. Az utóbbi időben a felgyorsult életritmus következtében van, amikor 1-2 nappal a rendezvények előtt érkeznek foglalások, de átlagosan 1-2 héttel előtte történik a véglegesítés a hotelben. Először árajánlat kérés történik, utána a megfelelő helyszín kiválasztása. Ami a résztvevőket illeti, a legtöbben a bankok, de inkább a biztosítók képviseletében jelennek meg üzleti üléseken. Ennek oka, hogy a bankok a válság és az őket érintő különadók miatt visszafogták az ilyen irányú költésüket, vagy már a maguk központjában kezdték el megtartani rendezvényeiket, képzéseiket, így fő szegmensnek a biztosítók tekinthetők. Vannak visszatérő vendégek a szállodában, jellemzően corporate szerződések vannak cégekkel, van, akikkel csak szállásra, illetve vannak éves rendezvénysorozatokra és képzésekre is. 39
Az üzleti üléseket tekintve inkább magyarok érkeznek a szállodába, túlnyomó részt tehát hazai cégek jelennek meg rendezvényeken. Külföldről inább németek és osztrákok érkeznek, esetleg angliai vendégek, de az nagyon ritkán fordul elő. Ez is egy változásnak köszönhető, hiszen az internet térhódítása óta mindent el lehet intézni skype-on, interneten való konferenciabeszélgetésekkel, így a cégek is egyre inkább költséget csökkentenek és a sokszori utazásokat már nem finanszírozzák. Ezen a területen visszaesés mutatkozik a hotelben. A külföldi és magyar vendégek közti különbség a költésben mutatkozik meg leginkább, a külföldiek többet költenek, jobban igénybe veszik az étterem szolgáltatásait, mint a magyarok. A magyaroknál ezeket sokszor a cég előre kifizeti. Átalakultak az utazási irodák foglalásai is, az indulásnál sokkal kevesebb volt, ennek pedig az ár volt az oka. Negatív árversenybe nem ment a hotel, mivel a konferencia, tréning és esküvőszegmens volt a fő bevételi forrás, ezért bizonyos ár alatt nem kerültek bevételre más csoportok, így ebben nem volt versenyképes a szálloda. Az elmúlt másfél-2 évben azonban egy élénkülés figyelhető meg, ez főleg a kínai, koreai és lengyel csoportok terén. A hotelben sok uniós pályázat alapján elnyert nemzetközi rendezvény került megtartásra. Több témakör is szerepelt, pl. szociális, ifjúsági és hátrányos helyzetűekkel foglalkozó témák. Pokriva Márta elmondása alapján azt is megtudtam, hogy a konferenciákon résztvevőknek vannak bizonyos elvárásaik, leginkább a termekkel kapcsolatosan, hogy megfelelő minőségű
és
világos
termek
legyenek,
megfelelő
technikai
háttér
és
gyors
internetcsatlakozás álljon rendelkezésükre. Ezt a hotel teljes mértékben biztosítja a résztvevők számára. Fontos még a kávészüneti bekészítés, illetve az ebéd, bentlakásos tréningeknél esetleg a vacsora. Itt törekedni kell a jó minőségű szolgáltatásokra. Az utóbbi időkben egyre elterjedtebbé vált az ételallergiások megfelelő kiszolgálása, manapság számos vendég fordul speciális igényekkel a szállodához, amelyet igyekszik a hotel rugalmasan megoldani és a megfelő menüsort összeállítani a vendégek számára. Az interjú folyamán megtudtam, hogy az Alfa Art Hotel nehezebb helyzetben van más budapesti üzleti szállodákhoz képest, ez többek között a 3 csillagos besorolásnak az eredménye. Az üzleti turizmusnak elég nagy része a 4 csillagos szállodákban csapódik le, az Alfa Art Hotelbe inkább a régi, visszatérő vendégek járnak, vannak akik a 3 superior-os időkből ismerik a házat. Ennek a hátránynak a mérséklése érdekében a szobák upgradeelése történik, az üzleti utazókat kizárólag a 3 superiornak megfelelő magasabb kategóriájú 40
szobákban helyezik el. 1-2 éven belül egy 4 csillagos szállodává történő komplex fejlesztés keretében ez a probléma könnyen megoldódhatna. Ezt a kérdést illetően vannak tervek jövőbeli fejlesztésekre, készülnek pénzügyi elemzések, a 4 csillagos fejlesztésre való jövőkép kialakítása alakulóban van,
egy minőségi ugrással pedig komolyabb
árbevételnövekedésre és több vendég fogadására lehetne számítani. Mivel a hotelnek már van egy jól bejáratott hírneve, így nem kell újként bevezetni a piacra. Fontosnak tartja a szálloda az úgy nevezett „zöld gondolkodást” is, ám ezen a területen érzékelhetőek elmaradások, azonban a jövőben esedékes fejlesztések erre is kitérnének. Alap beruházások eddig is történtek, a ház hőszigetelt, műanyag nyílászáró csere történt, amivel csökkent az energiafelhasználás, azonban jövőbeli fejlesztés esetén magasabb szintű előrelépés is történhetne.
41
6. Következtetés, javaslatok A kutatási eredményeim bemutatása után a kapott eredményeket elemzem és javaslatokat teszek arra, hogy a továbbiakban szerintem milyen fejlesztésekre lenne szüksége az Alfa Art
Hotelnek***,
valamint
Magyarországnak a konferenciaturizmus fellendítése
érdekében. Úgy gondolom, hogy a szálloda jövőjének fejlesztése érdekében sok mindent figyelembe kell venni, többek között a már eddig elért eredményeket, a meglévő célcsoportot, valamint azokat a tényezőket, amelyeken változtatni nem lehet és szükségét érzem megemlíteni a szállodát fenyegető esetleges veszélyeket is. A hotelnek van már egy meglévő jó hírneve, így azzal könnyebb helyzetben van, hogy a piacra nem kell új szállodaként bevezetni. Mint az interjúból kiderült, a szálloda szükségét érzi egy jövőbeni 4 csillaggá történő komplex fejlesztésnek, én személy szerint úgy gondolom, hogy ez a fejlesztés helyt álló lenne, hiszen a versenytársakhoz képest ebben lemaradást mutat a hotel. Egy ilyen mértékű fejlesztésnek köszönhetően a már meglévő hírnév tovább erősödhetne, úgy gondolom, hogy több egyéni vendégérkezés is történne, de amit még fontosabbnak tartok, hogy a konferenciára érkezők száma is megnőhetne ennek következtében, ezzel nagyobb árbevétel növekedést generálva a hotel számára. Véleményem szerint a 4 csillaggá történő fejlesztés minden téren pozitív előrelépést hozna, hiszen a szálloda jobban bekerülne a köztudatba, továbbá a besorolás miatt már nem maradna alul a versenytársakhoz képest. Úgy gondolom, hogy az esküvőket illetően azonban nem változna a kereslet a 4 csillaggá történő besorolás következtében. Erre óriási pozitívumként lehet tekinteni, hiszen a szállodában megtartott esküvők száma folyamatos, nagyon sok házasodni vágyó veszi igénybe a hotel nyújtotta szolgáltatásokat és mind-mind megelégedve távoznak onnan, köszönhetően a készséges személyzetnek, valamint a kifogástalan ellátásnak és többek között annak is, hogy nagyon gazdaságosan tudják a hotelben lebonyolítani az esküvőt. A nyári szakmai gyakorlatom teljesítése során magam is bepillantást nyerhettem abba, hogy milyen szintű kereslet jelentkezik az esküvői csomagok iránt, valamint azt is, hogy a szálloda alkalmazottai milyen készségesen, együttműködően és profin végzik munkájukattermészetesen más rendezvényszervező cégekkel együtt-hogy az ott ünneplő friss házaspár tényleg életük legszebb napjaként emlékezzen vissza erre az eseményre.
42
Úgy vélem, hogy a hotel valamivel nehezebb helyzetben van azzal, hogy nem belvárosi szálloda, természetesen kicsit kiesik a központba érkezők hatóköréből, azonban remek lehetőségeket nyújt a konferenciákra érkezőknek még így is, hogy nem a nyüzsgő belváros hangulatát idézi. A csendes és nyugodt környezet szerintem kiváló konferenciák és hivatalos ülések megtartására, a 4 csillagos fejlesztés erre abszolút pozitívan hatna. Azonban nem tudok elmenni a szállodára leselkedő nagyobb veszélyt is jelentő esetleges újabb árvíz mellett, ennek a veszélynek egészen addig ki van téve a hotel, amíg fel nem épül a Római parton az árvízvédelmi gátrendszer. Sajnos ennek a felépítése független a szállodától, hiszen a fővárosi önkormányzat és a III. kerület a döntéshozó ebben az ügyben. Végezetül úgy gondolom, hogy a szálloda jól teljesít a rendezvényeket illetően, valamint nagyon hangulatos, barátságos szálloda, amely kiváló környezetben helyezkedik el, egyedül a nagyobb fejlsztésre lenne szüksége, hogy megugorja azt a szintet, amelyet más fővárosi szállodák is képviselnek a konferenciaturizmust illetően. Szeretnék kitérni Magyarország helyzetére is a hivatásturizmust illetően. Az általam feldolgozott szakirodalmakból sok mindent megtudhattam, mind a konferenciák múlját, illetve jelenét tekintve. Nagyon sok változás következett be, mind az átlagos időtartamot, a költést, az utazást és egyéb tényezőket illetően. Úgy gondolom, hogy az internet nagy szerepet játszik manapság a konferenciák életében, hiszen konferenciabeszélgetések manapság már rendelkezésre állnak, azonban véleményem szerint nagyobb szerepe van az internetnek a konferenciák lebonyolításában. Internetes paltformokon elérhetővé vált minden és mindenki, könnyebb megtalálni egymást, a konferenciák lebonyolítása és megszervezése is ezáltal történik, valamint az adott helyszínen is elengedhetetlen az internet fontossága. Úgy gondolom, hogy a jövőt illetően ez a szerep csak még inkább növekedni fog, ahogyan fejlődik a világ, a konferenciaturizmus is úgy fejlődik az újdonságoknak köszönhetően. Az interneten túl fontosnak tartom megemlíteni az újrahasznosítás kérdését, habár ezt nem csak a konferenciaturizmusban, hanem az élet és a turizmus minden területén fontosnak tartom, és úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene rá fektetni. A „zöld gondolkodás” is egyre népszerűbbé vált, a konferenciákra érkezők figyelnek az újrahasznosításra, az egészséges táplálkozásra, amit manapság egy modern dolognak tartok. Azonban azt fontosabbnak érzem, hogy a rendezvények szervezői is beiktassák ezt a gondolkodást a konferenciák menetébe, tehát a termekben legyen lehetőség a szelektív 43
hulladékgyűjtésre, legyen biztosítva a résztvevők számára újrahasznosított papír és natúr írószerek, valamint lehetőleg természetes fényt használjanak és ügyeljenek a megfelelő szellőztetésre is. Zárásként arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarország előkelő helyet foglal el a konferenciaturizmust illetően, rengeteg nemzetközi vendég utazik különböző ülésekre hazánkba és sokat javult pozíciónk az elmúlt években, azonban nem lehetünk teljes mértékig elégedettek, fontosnak tartom a fejlesztéseket, több nagy kongresszusi központ kialakítását is célszerűnek tartanám, valamint vidéken is fellendíteném a konferenciákat, ott is több létesítményre és talán még több reklámra lenne szükség. A jövőt illetően véleményem szerint pozitív változások történhetnek Magyarországon a hivatásturizmus területén.
44
7. Összefoglalás Szakdolgozatom témája a konferenciaturizmus jelenlegi helyzetének bemutatása Magyarországon, valamint az Alfa Art Hotel***-ben végzett kutatásaim és tapasztalataim alapján történő ismertetése, illetve a hotel alapvető szolgáltatásainak és működésének a megismertetése. A dolgozatom célja az volt, hogy mindezek feltérképezése és megismerése után következtetéseket vonjak le és javaslatokat tegyek a jövőre vonatkozó fejlesztéseket illetően. A dolgozatom első része elméleti áttekintéseket tartalmaz, szakirodalmi feldolgozást, amelyben a hazai és nemzetközi hivatásturizmus bemutatása, a konferenciák megjelenése, a hivatásturizmusban megfigyelhető trendek és tendenciák, valamint a jelenlegi helyzet és a jövőre vonatkozó fejlesztések tanulmányozása történt. A második részben a szakmai gyakorlatom helyéül
is
szolgáló
Alfa
Art
Hotel***
bemutatása,
történetének
megismertetése, a szálloda működtetése, valamint a rendezvényeknek helyet adó termek jellemzése történt. Ezek után történik a kutatásaim bemutatása. A szálloda bevételeinek összetételéről, valamint a szálloda kihasználtságáról egy teljesebb kép áll rendelkezésre, illetve egy mélyinterjús kutatás szemlélteti a hotel és a konferenciák közötti kapcsolatot. A mélyinterjús megkérdezésem során 25 kérdést tettem fel Pokriva Márta igazgatónőnek, aki készségesen állt rendelkezésemre, segítve ezzel kutatómunkámat. Itt nagyrészt a szállodával kapcsolatos jellemzőkre voltam kíváncsi, kitértünk az ott megtartott konferenciákra, valamint az általános helyzetről is beszéltünk. A szakirodalom feldolgozása által rengeteg információt kaptam a hivatásturizmusról, fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez egy régóta fennálló ágazatnak számít, hiszen Magyarországon az 1960-as évek végén kezdődött el a virágzása. Azonban fontos tudni, hogy nagy szerepe van az időszámításunk előtti utazásoknak is a konferenciák kialakulásában, az embereknek már régen is meg volt az igényük arra, hogy utazzanak, így az üzleti típusú utazások is hamar meghódították a világot. Rendkívül dinamikusan fejlődő ágazatnak számít, folytonos növekedés és állandó változás jellemzi, rengeteg szervezet alakult meg, melyek segítik a konferenciák megtartásának lehetőségét, folyamatos fejlődés jellemezte az elmúlt éveket.
45
A kutatásaimat illetően megtudhattam, hogy az Alfa Art Hotel*** az 1970-es években épült, amikor is szállodaként kezdett funkcionálni, az előtt pedig üdülőházként működött. A jelenlegi formájában 2005. augusztusában kezdte meg működését, ekkor újra be kellett vezetni a szállodai piacra egy teljesen más szegmensben, így számára a konferencia-és rendezvénypiac jelentette a kitörési pontot. Statisztikai adatok megmutatják, hogy az elmúlt 5 évben hogyan alakult a szállodai bevételek összetétele, valamint a szálloda kihasználtsága, amelyeket elemeztem a kutatásom során. A kutatásom és mélyinterjús megkérdezésem során hozzájutottam olyan információkhoz, hogy milyen fejlesztések várnak a hotelre a közeljövőben, valamint milyen fejlesztésekre lenne szüksége Magyarországnak a hivatásturizmus fellendítése érdekében. A következtetések és javaslattételeim alapján leírásra került, hogy szerintem milyen változtatásokra lenne szükség, hogyan viszonyulok a kapott információkhoz, és én magam hogyan tekintek a jelenlegi helyzetre, valamint a jövőre a konferenciaturizmust illetően.
46
Irodalomjegyzék 1. Dr. Bodnár, L. (2000): A turizmus földrajzi alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2. Czeglédi, J.-Imre, J. (1989): Turizmus itthon és külföldön. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 3. Dr. Faragó Hilda (2005): A hivatásturizmus trendjei. Turizmus Bulletin, 4/2005. 24-28.o 4. Dr. Faragó H.-Karikás E. (2000): A konferenciák világa. Turizmus Bulletin, 3/2000. 5. Dr. Faragó, H. (2004): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése. Képzőművészeti Kiadó, Budapest. 6. Hall, D. et al. (2006): Tourism in the New Europe: The Challenges and Opportunities of EU Enlargement. CABI Publishing. 7. Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Igazgatóság (2014): A hivatásturizmus alakulása Magyarországon, 2013. Turizmus Bulletin, 2/2014. 61.o 8. Magyar Turizmus Zrt. Társasági Kommunikációs Iroda (2013): Áttekintés a nemzetközi és a magyarországi konferenciaturizmus alakulásáról a legfrissebb nemzetközi és hazai adatok alapján. Sajtóanyag, 1-4.o 9. Michalkó, G. (2007): A turizmuselmélet alapjai. Turizmus Akadémia. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár. 10. Michalkó, G. (2011): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. Pécsi Tudományegyetem. 11. Michalkó, G. (2012): Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 12. Rogers, T. (2013): Conferences and Conventions: A Global Industry. 13. Simonyi Norbert (2005): A konferenciaturizmus nemzetközi piacának áttekintése. Turizmus Bulletin, 4/2006. 46-49.o
47
14. Miski Gábor-Sebők Viktória: Konferenciaturizmus In: IT Business, 2012. február. 28. http://www.itbusiness.hu/Fooldal/rss_3/Konferenciaturizmus.html (letöltés 2016. május 06.) 15. Sugataghy Anikó: Hol tart a magyar konferenciaturizmus? In: Turizmus Online, 2014. március 19. http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/hol_tart_a_magyar_konferenciaturizmus (letöltés 2016. május 02.) 16. World Luxury Tourism: MICE- Trends and its Immediate Future http://www.worldluxurytourism.com/mice/mice-trends-and-its-immediate-future.html (letöltés 2016. október 09.) 17. 2013 ICCA Statistics Report: Country & City Rankings. The International Association Meetings Market 2013. file:///C:/Users/Alexandra/Downloads/ICCA%20STATISTICS%202013.pdf (letöltés 2016. szeptember 12.) 18. ICCA Statistics Report 2014. The International Association Meetings Market 2014. file:///C:/Users/Alexandra/Downloads/public%20abstract_2014%20(5).pdf (letöltés 2016. szeptember 12.) 19. 2015 ICCA Statistics Report Public Abstract. The International Association Meetings Market 2015. file:///C:/Users/Alexandra/Downloads/ICCA%20Statistics%20Report_2015.pdf (letöltés 2016. szeptember 12.) 20. ICCA Statistics Report 2010. International Association Meetings Market. Number of meetings per continent file:///C:/Users/Alexandra/Downloads/ICCA_Statistics_Report_2010-intorg-for-acrobat63%20(2).pdf (letöltés 2016. szeptember. 20.) 21. http://www.alfaarthotel.hu/index.php 22. http://www.hotelstars.hu/
48
Ábrajegyzék Képek 1. kép- Konferenciaterem ...................................................................................................5 2. kép- Római úthálózat kiépítése ..................................................................................... 12 3. kép- Bécsi Egyetem ..................................................................................................... 12 4. kép- Vasúti közlekedés a XX. században ...................................................................... 13 5. kép- Az Alfa Art Hotel*** elhelyezkedése ................................................................... 25 6. kép- Az Alfa Art Hotel*** ........................................................................................... 26 7. kép- A recepció ............................................................................................................ 27 8. kép- Az étterem............................................................................................................ 29 9. kép- Csontváry I. terem, Csontváry II. terem, Ferenczy terem ...................................... 30 10. kép- Hollósy terem, Akvarell különterem, Rendezvényház ......................................... 30
Ábrák 1. ábra- A konferenciák helyszínei ................................................................................... 10 2. ábra- A nemzetközi konferenciák témáinak megoszlása ............................................... 11 3. ábra- Vezető konferencia országok és városok világranglistája ..................................... 16 4. ábra- A konferenciák megoszlása kontinensenként ....................................................... 17
Táblázatok 1. táblázat- A termek kapacitása különböző berendezések esetén ..................................... 28 2. táblázat- A termek befogadóképessége ......................................................................... 31 3. táblázat- A bevételek összetétele 2014-ben és 2015-ben ............................................... 32 4. táblázat- A bevételek partnerenkénti bontása ................................................................ 33 5. táblázat- Vendégösszetétel kiadott szobák alapján ........................................................ 34 6. táblázat- Vendégösszetétel vendégérkezés alapján ........................................................ 35 7. táblázat- Szálloda kihasználtsága havi bontásban.......................................................... 36
49
Summary In this thesis, the leading role is played by the presentation of the current situation of conference tourism, regarding Hungary. Besides, I familiarize Alfa Art Hotel*** based on my researches and experiences. This also includes information about the basic services and the operation of the hotel. After I got to know the above mentioned, I put two and two together so that I was able to make recommendations, regarding future developments. That was my main purpose. The first part of my thesis contains theoretical reviews and the usage of professional literature. I present the Hungarian and international MICE tourism, the presence of conferences, the MICE tourism related trends and tendencies, and also the current situation and some investigation of future-related developments. In the second part I introduce Alfa Art Hotel***, which has given me the opportunity to fulfil my internship. I share the story of the hotel, its operating system and I also give a review of the halls and rooms which are able to welcome the guests of different events. After all, I present my researches. In connection with the composition of the hotel’s income and its utilization, a wider review became available. The relationship between the hotel and the conferences are known due to a research interview. During this research interview of mine, I had 25 questions towards directress Márta Pokriva, who has helped with my researches with her willing and kind attitude. During this interview, besides talking about the general situation of the hotel, I was rather curious about the characteristics of it, including the conferences. Due to the usage of professional literature, I got to know plenty of information about MICE tourism. It’s important to mention that MICE tourism is a long-standing sector as it has been living its prosperity at the end of the ’60s in Hungary. Although, we shouldn’t forget that the different journeys B.C. played a remarkable role in the emergence of conferences. As people already had the need to travel, business trips also conquered the world. It’s a branch which develops in a pretty dynamic way and can be described as a forever changing and always growing sector. A plenty of organizations have been founded which give a helping hand when it comes to the venue and opportunity of organizing conferences. We can observe a continuous development in the past years.
50
Regarding my researches I got to know that Alfa Art Hotel*** has been built in the ’70s, with the function of a hotel. Before this, it operated as a holiday resort. It has gained its current form in the August of 2005. The hotel had to be introduced to the hotel market in a completely different segment. Therefore, the conference- and event market became the hotel’s great break-out point. Statistics show how did the composition of the hotel’s income changed in the past 5 years. Besides, I present the utilization of it, which has been analyzed during my researches.
My research and interview made me know information about the future developments and it also made me realize what kind of developments does Hungary need in order to boost MICE tourism in our country.
Based on the consequences and my suggestions, I was thinking about the best ways to make changes in this market. I shared my opinion about the given information, my view of the current situation and about the future of conference tourism.
51
Mellékletek
Interjú Pokriva Mártával
1. Ön mit gondol a magyarországi konferenciaturizmus helyzetéről? Úgy gondolom, hogy számos lehetőséget rejt, nincsen minden benne rejlő lehetőség kiaknázva. Az elmúlt években komoly fejlesztések történtek és várhatóan történnek még. Tervben van egy nagy kongresszusi központ létrehozása 2018-ra, viszont ezen kívül is van még mit előre lépnünk.
2. Milyen trendek figyelhetők meg a konferenciaturizmusban? Ebben is számos változás történt, a napok száma az csökkent, Magyarországon is átrendeződés mutatkozik ennek tekintetében. Nem hosszú, több napos, hanem inkább 1-2 napos rendezvényekről beszélhetünk.
Értelemszerű,
hogy a konferenciaturizmus
szempontjából számos fejlődés, fejlesztés történt a háttérterületeken is, Budapest viszont mint konferenciaközpont erősnek mutatkozik. A városkép egyre csak szépül, egyre több a lehetőség, egyre több turista látogatja Magyarországot és Budapestet, így egyre jobban bekerül a turizmus vérkeringésébe, ami miatt úgy gondolom, hogy a konferenciaturizmusra is nagyobb figyelem eshet és még több rendezvénynek adhat helyet a főváros, ha elkészülnek azok a létesítmények, melyek fontosak lennének ennek tekintetében.
3. A konferenciaturisták fogyasztói magatartása jellemzően miben tér el a szabadidős turizmusban lévő fogyasztói magatartástól? A konferenciaturizmusban résztvevő, vagy az által érkező vendégek magasabb költéssel rendelkeznek, mint egy átlagos turista, inkább prémiumabb szolgáltatásokat vesznek igénybe, úgyhogy ebből a szempontból a fajlagos költésük magasabb.
52
4. Mióta vesznek részt vendégek a szállodában üzleti rendezvényeken? Hogyan vált a szálloda számára fő szegmenssé a konferencia-és rendezvénypiac? Amikor a szálloda 2005-ben újranyitotta kapuit, akkor ez már egy fő célcsoport volt számunkra, a konferencia-és rendezvényturizmus szempontjából ezt a célközönséget céloztuk meg, hiszen a szálloda már akkor úgy lett kialakítva, hogy termekkel és szekciótermekkel álljon rendelkezésre. A legnagyobb termünkben széksorosan 120 fő fér el, itt már megtalálhatóak voltak a modern technikai eszközök, a hangtechnika, beépített vetítővászon, beépített projektor, illetve hangosítás az alap felszerélesek közé tartozik. Próbáltunk olyan termet létrehozni, ami megfelelő minőségben tudja kiszolgálni ezt a piacot, ezért nagy előnynek számít, hogy a termek világosak, tehát természetes fénnyel rendelkeznek, duna parti kilátással, nyugodt környezetben helyezkedünk el, valamint elég nagy ingyenes parkoló kapacitással rendelkezünk, ezek miatt is vonzóvá vált a szálloda, így megtudtuk célozni ezt a célközönséget.
5. Hogyan alakult a hivatásturizmus az elmúlt években a hotelt illetően? Mi a jellemző a konferenciákra e tekintetben? Itt is egy átalakulás, változás állt be az elmúlt években. Korábban több napos, bentlakásos tréningeket, rendezvényeket tartottak, a válság után azonban ez jelentősen átalakult, inkább az 1, illetve 2 napos rendezvények felé mozdult el a piac. Ennek költséghatékonysági okai is voltak a cégeknél. Mi újítottunk egy kicsit, elindultunk a csapatépítő tréningek vonalán is, ennek terén erősödés mutatkozik nálunk. Egyre több rendezvényünk is van, belföldi és külföldi rendezvények egyaránt, úgyhogy tulajdonképpen ki nőtte magát az egyik fő szegmenssé az évek alatt. Az új trendekhez természetesen nekünk is alkalmazkodni kellett.
6. Az üzleti szektor mely területeiről érkeznek legtöbben a szállodába? Bankok és biztosítók, de leginkább biztosítók. A bankok a válság, illetve az egyéb bankokat érintő különadók miatt elég jelentősen vissza fogták az ilyen irányú költésüket, vagy ők már a maguk központjában kezdték el megtartani a rendezvényeiket, képzéseiket, így inkább a biztosítók képviselik a fő szegmenst.
53
7. Mely témák a leggyakoribbak a konferenciákon részt vevők körében? A témákat mi annyira nem figyeljük, számunkra megrendelések jönnek, azonban elég sok különféle uniós pályázatokon elnyert nemzetközi rendezvény volt megtartva nálunk. Ez több témakörben is szerepelt, volt olyan, ami szociális, ifjúsági témakörben, de volt olyan is, ami hátrányos helyzetűekkel foglalkozott. Alapvetően arról, hogy ki milyen rendezvényre foglal, nem mindig adnak információt.
8. Jellemzően hány napot töltenek az üzleti utazók a hotelben? Az üzleti utazók 1-2 napot töltenek a hotelben, ennél többet nem.
9. Mely hónapok számítanak kiemelkedőnek a hotel számára a konferenciákat illetően? A tavaszi és az őszi, tehát márciustól májusig és szeptembertől október végéig, maximum november közepéig.
10. Hogyan változott az ülések időtartama az évek alatt? Változott, főleg a tavaszi és főleg az őszi időszak az, ami erőteljesebbnek mutatkozik. Ez változó, hogy melyik évben hogyan alakul, az év első felében, vagy az év második felében van több. Korábban az volt a jellemző, hogy az év első felében volt több rendezvény, az idei évben azonban a szeptember és október erősebbnek tűnik, mint mondjuk egy március, vagy április. Ebből a szempontból a nyár a szabadságolások ideje, akkor azért nem jelentősek a képzések, tréningek, konferenciák. Inkább márciustól május végéig és a szeptember-október szokott erősebb lenni. Decemberben pedig inkább év végi zárórendezvényeket szoktak tartani, évértékelők a jellemzőek még, van olyan, aki utána egybeköti egy karácsonyi vacsorával, van, aki csak évértékelő rendezvényt tart egy ebéddel, tehát ez is egy kicsit megváltozott nálunk az utóbbi években. Mivel nem belvárosi szállodaként működünk, ezért az évzáró partyk száma csökkent.
54
11. Vannak-e visszatérő üzleti vendégek? Igen, vannak corporate szerződéseink cégekkel, van, akikkel csak szállásra, van, akikkel pedig éves rendezvénysorozatokra, képzésekre. Nagyon sok a visszatérő vendégünk.
12. Átlagosan mennyi idővel történik a foglalás az üzleti típusú utazásokat illetően? Az utóbbi éveket illetően ez is átrendeződött, korábban az indulásnál volt olyan, hogy több héttel, akár hónapokkal előtte, volt olyan, amikor egy évvel előtte is tudtuk a foglalásokat. Az utóbbi időkben viszont a felgyorsult életritmus miatt van, amikor 1-2 nappal az esemény előtt is érkeznek foglalások, átlagosan úgy 1-2 héttel előtte szokott történni a rendezvények véglegesítése. Először inkább csak árajánlat kérés történik, utána választják ki a megfelelő helyszínt. Régebben már hónapokkal előre is tudtuk, így erre nekünk is át kellett állni, hogy rugalmasan tudjuk kezelni.
13. Milyen arányban tartózkodnak a hotelben külföldiek az üzleti üléseket tekintve? Mely országokból érkeznek a legtöbben? Inkább magyarok érkeznek, tehát túlnyomó részt hazai cégek, külföldiek inkább osztrák, német, esetleg angliai cégektől, de az ritkábban fordul elő. Ebben is történt egy nagy változás,
mivel
már
mindent
el
lehet
intézni
skype-on,
interneten
konferenciabeszélgetésekkel, így a cégek is egyre inkább költséget csökkentenek és ezeket a sokszori utazásokat már nem finanszírozzák. Ezen a területen azért van nálunk visszaesés, én így látom.
14. Hogyan alakultak az utazási irodák foglalásai az elmúlt években a szállodában? Az utazási irodák foglalásai is átalakultak, az indulásnál sokkal kevesebb foglalás történt az utazási irodák által. Ennek az ár volt az oka, mi a negatív árversenybe nem mentünk bele, mivel a fő bevételi forrásunk a konferenciatréning és esküvőszegmens, ezért bizonyos ár alatt nem vettünk be csoportokat, így nem voltunk versenyképesek. Most az elmúlt másfél-2 évben egy élénkülés figyelhető meg, ez főleg a kínai, koreai és lengyel csoportok 55
terén, ez a 3 fő nemzet ahonnan érkeznek. Vannak még évek óta visszatérő holland biciklisek, de nálunk olasz vagy más területről jellemzően nem érkeznek, elvétve még német és osztrák csoportok.
15. Mi az alapvető különbség a magyar és a külföldi üzleti vendégek között? Hogyan mutatkozik meg a vendégéjszakák számát illetően? A különbség leginkább a költésben mutatkozik meg, a külföldiek többet költenek, jobban igénybe veszik az éttermi szolgáltatásokat, mint a magyarok. A magyaroknál ezeket sokszor a cég már előre kifizeti.
16. Mik az alapvető elvárásaik a konferenciákon résztvevőknek? A termekkel kapcsolatosan vannak elvárások, természetesen, hogy megfelelő minőségű és világos termek legyenek, megfelelő technikai háttérrel, nagyon fontos, hogy gyors internetcsatlakozás álljon rendelkezésre. Valamint azért többségében mindenki igényel kávészüneti bekészítést, illetve egy ebédet, vagy ha bentlakásos, akkor vacsorát is rendel. Itt viszont törekedni kell a jó minőségű szolgáltatásokra, valamint az utóbbi időben el kellett, hogy mélyedjünk mi is az ételallergia témakörében, hiszen manapság egyre többször fordulnak speciális igényekkel a rendezvények szervezői a szállodához, amit igyekszünk rugalmasan megoldani és próbálunk olyan menüket, menüsorokat írni, hogy ők is megtalálják a számukra kedvező, illetve fogyasztható ételeket.
17. Ön szerint hogyan teljesít az Alfa Art Hotel*** más budapesti-kifejezetten üzleti jellegű-szállodákhoz képest? Mi jellemzi a versenytársakat? Mi nehéz helyzetbe kerültünk az által, hogy 3 csillagos szállodaként üzemelünk a parton levő 4 csillagos szállodákhoz képest, így az üzleti turizmusnak elég nagy része ott csapódik le, hozzánk inkább a régi visszatérő vendégek járnak, vannak olyanok, akik még a 3 superior-os időkből ismerik a házat. Ezt a problémát mi úgy tudjuk áthidalni, hogy a szobákat upgrade-eljük, vannak 3 superiornak megfelelő magasabb kategóriájú szobáink és az üzleti vendégeinket kizárólag ezekben a szobákban szállásoljuk el, tehát a versenytársakhoz képest így próbáljuk mérsékelni a hátrányunkat. Ezen azonban úgy
56
lehetne változtatni, ha mostmár 1-2 éven belül egy 4 csillagá történő komplex fejlesztés valósulna meg.
18. Milyen fejlesztésekre lenne szüksége a hotelnek, illetve vannak-e tervek jövőbeli fejlesztésekre? Ez jelenleg folyamatban van, készülnek pénzügyi elemzések, vannak a hotel jövőképére történő elképzelések, hogy milyen fejlesztéseket kellene végrehajtani a 4 csillagos szállodaként történő működtetéshez. Mivel a hotelnek már van egy jó bejáratott hírneve, nem kell újként bevezetni a piacra, ezért biztos, hogy egy minőségi ugrással sokkal komolyabb árbevétel realizálódna, illetve sokkal több vendéget tudnánk a szállodában fogadni, akiket esetleg most távol tart az, hogy a szálloda besorolása 3 csillagos.
19. Hogyan teljesít budapest a hivatásturizmust illetően? Úgy gondolom, hogy Budapest se nem kiemelkedően, se nem alul nem teljesít. Vannak bizonyos adottságai, melyeket próbál kiaknázni. Én még nagyon sok kiaknázatlan lehetőséget látok ebben a szegmensben, hogyha megvalósulnának azok a fejlesztések, amiről a szakma már évtizedek óta beszél, akkor igenis komoly pozitív változás állna be. A sport terén elég sok komoly rendezvény jön már Magyarországra, a jövő évi vizes világbajnokság is jelentősen kihat a budapesti szállodapiacra, tehát el kellene érni, hogy még több nemzetközi rendezvény jöjjön, de ehhez tényleg szükség van olyan komoly, nagy befogadóképességű létesítményekre, melyek ezeket a nagy nemzetközi rendezvényeket ki tudják szolgálni, tehát van még szükség fejlesztésekre.
20. Ön
szerint
milyen
fejlesztésekre
lenne
szüksége
az
országnak
a
hivatásturizmus fellendítése és javítása érdekében? Szükség lenne infrastrukturális fejlesztésekre, ott van még mit javítani. A Liszt Ferenc reptérről való bejövetel még mindig nagyon komplikált, ebben fontos lenne előre mozdulni, mert a közlekedés az üzleti turizmus szempontjából nagyon meghatározó. Tömegközlekedéssel elég nehezen közelíthető meg a város, erre hosszú távon mindenféleképpen valamiféle koncepciót kellene kidolgozni. Mindezek mellett fontos lenne az is, hogy elkészüljön az a nagy befogadóképességű konferenciaközpont, amit 57
2018-ra ígérnek. Az biztos, hogy nagy potenciál van, és az egyéni turisták körében is egyre népszerűbb Budapest, egyre több promót kap, egyre jobban előre tör a listákon és egyre több helyen kezdik felfedezni, hogy milyen gyönyörű is Budapest, így én azt gondolom, hogy ezek együtt csak erősíthetik a fővárost.
21. Ön szerint fontos az úgy nevezett „zöld gondolkodás” az üzleti turizmusban? Mennyire próbál a szálloda „zöldben” gondolkodni? Mindenképpen fontos. Nálunk ezen a területen még vannak komoly elmaradások, értelemszerűen egy új fejlesztéssel már erre is jobban oda tudnánk figyelni. Alap beruházások történtek, a ház hőszigetelt, műanyag nyílászáró csere történt, amivel csökkent az energiafelhasználás, azonban előrébb is lehetne lépni egy jövőbeli fejlesztés keretében.
22. Ön szerint fontos szerepet tölt be az internet a konferenciák világában? Igen, ezért nálunk is egy fejlett rendszer van kiépítve ennek biztosítása érdekében. A Wifi szolgáltatás a szállodában teljesen ingyenes, viszonylag nagy kapacitással rendelkezik, ezt éveken keresztül fejlesztettük. A szálloda internetelérhetősége stabil, illetve ezért semmilyen költséget nem számolunk fel.
23. Ön mit gondol, milyen Magyarország imázsa a MICE piacán? Úgy gondolom, hogy ez változó, nem rossz, mert vannak hazánkban nagy rendezvények, de fejlesztésre szorul, kiaknázatlan lehetőségek vannak, amit hosszú építkezéssel javítani lehet.
24. Ön szerint a kongresszusokat és konferenciákat illetően kik tekinthetők Magyarország legnagyobb versenytársainak a MICE piacán? A fejlett nyugat-európai országok, mivel közel vannak hozzánk mindenképpen konkurencia. A keleti blokkban Lengyelország, Csehország, ahol még várhatóak komoly előrelépések.
58
25. Ön szerint van jövője Magyarországnak a MICE piacon? A felszíni közlekedést elkezdték javítani Budapesten, tehát kijelenthetjük, hogy törekszik Magyarország, történtek fejlesztések. Most folyik a kandidálása a 2014-es olimpiának, tehát erre is van koncepció, terveznek ebben is komoly fejlesztéseket Budapestre, ami viszont minden szempontból kihatna a városra. Biztos, hogy ha nekünk adnának egy rendezést, akkor nagyon komoly fejlődés és marketingeszköz lenne Magyarország zsebében, amivel magát a hivatásturizmust is még jobban fel lehetne építeni. Én úgy gondolom, hogy ezek tekintetében van jövője az országnak a hivatásturizmus területén.
59
