A komposztálás Elmélete és gyakorlata Készítette: Varga Istvánné
Áttekintés Törvényi háttér
Komposztálás elmélete Miért fontos? Milyen előzményei vannak?
Milyen előnyei vannak?
Gyerekek fejlesztésben betöltött szerepe - a szülők közvetett oktatása
A komposztálás gyakorlata Mit komposztáljunk, mit ne komposztáljunk?
Hogyan alakítsuk ki a komposztdombot?
Felépítése, kezelése, felhasználása
Törvényi háttér 2001. január 1-én hatályba lépett a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, mely meghatározza azokat a
hulladékgazdálkodási célokat és általános elveket, amelyek a természeti erőforrások fenntartható használatát célozzák. E téren a
lakosságnak is vannak feladatai. Az országban évente keletkező kb. 4,6 millió tonna települési szilárd hulladék nagy hányada (mintegy 30%-a) biológiailag lebomló
szerves anyag, mely komposztálható hasznosítható. Ennek a hulladéknak a természetbe való visszajuttatásával - egy kis odafigyelés
és természetesen munka mellett - a benne rejlő anyag - és energiatartalom hasznosulhat. Útmutatónk - szándékunk szerint - segítséget nyújt azoknak, akik kedvet és késztetést éreznek magukban az otthoni komposztálásra és a jövő nemzedékének példát mutatva, elkezdik a saját tevékenységük során képződő szerves hulladék komposztálását a kiskertjükben, vagy részt kívánnak venni annak kezelésében az önkormányzat által üzemeltetett komposzttelepen. Kívánunk minden kedves leendő Komposztálónak sok sikert és élményekben gazdag munkát! Budapest, 2003. április Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály
A komposztálás elmélete Miért fontos?
●
A kerti és konyhai hulladékokat visszajuttatható a természetbe Nem kell elégetni az avart és a kerti hulladékot, így csökkentjük a légszennyezést. Ezzel is
hozzájárulok a környezet és a természet védelméhez.
●
Csökkenthető a hulladék-lerakókra, égetőkbe vagy a szennyvíz-tisztítókba kerülő szerves,
hasznosítható
●
hulladék mennyisége. ●
A kertekben termékenyebbé tehető vele a talaj, több és egészségesebb növény teremhet.
●
A szemünk előtt kelhet életre a természet és a biológia csodálatos világa: a „múlt heti maradék”
a szemünk előtt válhat humuszban gazdag földdé.
●
A folyamatot megmutathatjuk gyerekeknek, családoknak stb.
●
Jelentős költségek takaríthatóak meg azáltal, hogy kevesebb szemetet teszünk a
gyűjtőedénybe, ezért ritkábban kell elvinni a kukát, és nem kell többé a gazdaboltból
beszereznem virágföldet, komposztot, hanem az általunk előállított anyagot használhatjuk fel.
A komposztálás elmélete Milyen előzményei vannak? Nagyanyáink gyakorlata
semmit sem dobtak ki
növényi maradványok
állati hulladékok
trágyadomb
A komposztálás elmélete Milyen előnyei vannak?
Konyhai és kerti hulladékok környezetbarát ártalmatlanítása Az állatvilág fontosságának megismertetése (földigiliszták, csigák, rovatok stb. haszna)
Megalapozza a gyerekek környezettudatos gondolkodását Biológiai körfolyamatok szemléltetése
A komposztálás gyakorlata Mit komposztáljunk, mit ne komposztáljunk
Állati eredetű alapanyagok (növényevők
trágyája) Konyhai hulladékok: gyümölcs,
zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc
(kevés), tea-filter tartalma (kevés),
elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes
növények (cserép nélkül), stb. Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott
gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak,
lomb, fűnyesedék Egyéb hulladék: kezeletlen fa, papír
(nem színes), karton, haj és köröm.
A komposztálás gyakorlata Mit komposztáljunk, mit ne komposztáljunk
Főtt ételmaradékot (főként húst és halat,
mártásokat és leves-maradékokat), kenyeret s
csontokat Kerti gazt (gyommagvak), beteg növényi részeket Hamut (vagy csak nagyon kis mennyiségben) Üveget, fémet és műanyagot (idegen anyagot)
Színes újságot Pelenkát, porzsák tartalmát Fáradt olajat, vegyszereket, festéket, lemet,
növényvédő
szert, gyertya maradékot (semmiféle
veszélyes anyagot!)
A komposztálás gyakorlata Hogyan alakítsuk ki a komposztdombot?
Néhány ötlet
Köszönöm szépen a figyelmet!
Háttérdiák A komposztálás folyamatai 1. Starter szakasz Az összegyűjtött szerves hulladékokat (levágott fű, ágnyesedék, konyhai hulladék, később részletezem) összeszedjük és az erre a célra szolgáló edénybe hordjuk. A komposztálás
magától megkezdődik, ha nem egy kerozinnal átitatott talajú volt szovjet reptéren próbálkozunk, itt sokat okoskodnunk nem kell, de ha van kedvünk megfigyelhetjük, hogy a
behordott cucc hőmérséklete lassan emelkedni kezd, ez az első pár nap. 2. Lebontási szakasz Miután a kupacunkban elszaporodtak a lebontó mikroorganizmusok (ezt tudják maguktól), azonnal melózni is kezdenek, hogy még jobban el tudjanak szaporodni, nekiállnak a
szerves dolgok bontogatásának. Előbb a könnyen bomlókat tápolják be, ez meglepően gyors folyamat és erős hőtermeléssel jár, a komposzthalmunk maghőmérséklete ilyenkor
akár hetven fok is lehet! Ez a mi malmunkra hajtja a vizet, mert a bekerült, életképes magvan így el is veszítik csíraképességüket. Ez a nagy nekibuzdulás 4-10 hétig tart, attól
függően, hogy mit dobáltunk bele és milyen az időjárás, páratartalom. 3. Konvertálási szakasz Miután a könnyen lebontható cuccos elfogy, a kis jószágok nekiállnak a komolyabb dolgoknak, a folyamat lelassul és a hőmérséklet is lecsökken, utat nyitva ezzel az egyéb
talajlakóknak, akik szépen tovább processzálják a lebontók output oldaláról érkező cuccot. A szakasz végére un. nyers komposzttal rendelkezünk, amit persze nem fogunk látni,
mert alul van. Az átalakulási szakasz 2-4 hónap alatt zajlik le. 4. Érlelés Nem, nem a vénánkat találjuk meg ilyenkor, hanem a nyers komposzt lényegül át éretté, köszönhetően az igen aktív talajlakó élőlényeknek, akik lelkesen elvégzik helyettünk a
piszkos munkát. Lelkesek, de nem kapkodnak, az érett komposztig újabb 4-6 hónapra van szükség, ez nem kapkodós mutatvány, ellenben a végeredménye egy földszerű,
sötétbarna, illatos, érett komposzt.
Felhasznált irodalom Cselőtei László – Nyújtó Sándor – Csáki Antal (1993): Kertészet. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Donna Blazer (2005): Városi kert-ész. Szukits Könyvkiadó. Debrecen. Füleky György (szerk.)(1999): Tápanyag-gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Oláh Sándor (1999): A családi ház kertje. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Radics László (szerk.)(2001): Ökológiai gazdálkodás I. Dinasztia Kiadó, Budapest. Radics László (szerk.) (2002): Ökológiai gazdálkodás II. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Schmidt Gábor (szerk.)(2003): Növények a kertépítészetben. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Stefanovits Pál – Filep György – Füleky György (1999): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Turcsányi Gábor (szerk.) (1995): Mezőgazdasági növénytan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/komposzt.htm http://www.pappito.com/2009/09/09/kert-komposztposzt http://www.kerttervezes-tajepitesz.hu/intezmenykertek_intezmenyteruletek_kerttervezes_kozuleteknek http://hu.wikipedia.org/wiki/Komposzt%C3%A1l%C3%A1s http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/szeptember/a-komposztalas-tudnivaloi.html http://humusz.hu/hirek/fenntarthato-varosi-kerteszkedes-gyerekeknek/20021 http://www.hobbikert.hu/magazin/ovatosan-a-komposztra-veszelyes-osszetevok.html
