A KLÍMAVÁLTOZÁS PERCEPCIÓI A 21. SZÁZADBAN - KÉRDİÍVES FELMÉRÉS A VÉDELMI SZFÉRA JÖVİBENI ÉS JELENLEGI RÉSZTVEVİINEK KÖRÉBEN

ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM

VERES VIKTÓRIA

A KLÍMAVÁLTOZÁS PERCEPCIÓI A 21. SZÁZADBAN - KÉRDİÍVES FELMÉRÉS A VÉDELMI SZFÉRA JÖVİBENI ÉS JELENLEGI RÉSZTVEVİINEK KÖRÉBEN

A PERCEPTIONS OF CLIMATE CHANGE IN THE 21ST CENTURY – SURVEY WITH PRESENT AND FUTURE MEMBERS OF THE SECURITY SECTOR

Ez a cikk egy többéves kutatássorozat eredményeinek összegzése, amelyet a klímaváltozás és biztonság (nemzetközi, nemzeti és egyéni szinten) összefüggéseinek témakörében végeztem, majd a hiányosságokra rámutatva kezdtem el vizsgálni a magyar helyzetet. Ezt továbbgondolva felmérést készítettem egy olyan célcsoportban, akik munkájára hatással lesz a klímaváltozás és sokuk valószínősíthetıen a jövı döntéshozójaként találkozik majd ezzel a kérdéssel. This article is a result of researches of the past years in connection to the correlations of climate change and security (international, national and individual level) Pointing out the weaknesses the author has examined the situation in Hungary and initiated a survey with the target group that can be considered as the policymakers of the future and are involved in the security sector.

Bevezetés 2007-ben áttörı jelentések láttak napvilágot a klímaváltozással kapcsolatban. Sikertörténetnek könyvelhetı el a nemzetközi élet felpezsdülése és a célkitőzések tettekre váltásának felgyorsulása. Az országok, a nemzetközi szervezetek, a civil szervezetek szinte egyként értékelték a globális felmelegedés emberi tevékenységre is visszavezethetı tudományos alátámasztását: mi tehetünk róla, tegyünk 25


is ellene! A változások hatásai a földi lét minden elemére hatással vannak, veszélyeztetik a környezeti, gazdasági, társadalmi, katonai biztonságot, és már nem csak a fejlıdı országok perspektívájában, hanem a fejlett országokban is. Közös felelısségünk, hogy minden lehetséges, rendelkezésre álló tudásunkkal és eszközeinkkel küzdjünk a változások kontrollálhatatlan kimenetele ellen, gondoskodjunk saját biztonságunkról és segítsük a nálunk sebezhetıbbek alkalmazkodását, fejlıdését. Az országok és nemzetközi szervezetek az eszközök széles skáláját felhasználva küzdenek a klímaváltozás ellen, eltérı sikerrel. Több helyen is felismerték, „hogy a lakosság hatékony és eredményes védelmét csak akkor lehet megvalósítani, ha részt vesz benne maga az állampolgár is.”1 Az, hogy milyen intenzívek a fellépések, hogy mennyire jól finanszírozottak a programok, mik az alapvetı célkitőzések és ezek mennyire valósulhatnak meg alapvetıen az emberi tényezıktıl függ. A klímaváltozás tényének elismerése, a megelızés és az alkalmazkodás kérdései elválaszthatatlanok a döntéshozók hozzáállásától és a tanácsadók szakértelmétıl. A társadalmak klímatudatossá formálásához azonban alsóbb, regionális, helyi és mikro-szinteken is szükséges a felelısségteljes és hozzáértı hozzáállás. Ebben vannak olyan hiányosságok, melyek a klímaváltozás elleni küzdelmet szélmalomharccá teszik. A klímaváltozás hatásait többek között legelıször azok az intézmények fogják megtapasztalni, akik a biztonságunk érdekében tevékenykednek: a katasztrófavédelem, a rendırség stb. A klímaváltozással összefüggı folyamatok miatt olyan intézményeknek is lesznek új feladatai, melyektıl a környezet és klíma ügye távol állt, így például a titkosszolgálatok, ezért választottam a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendırtiszti Fıiskola hallgatóit célcsoportként. A természetet, a növényeket, állatokat, (lásd 1. kép) és a lakosságot is érinti a jelenség. 1

Dr. Hornyacsek Júlia: A lakosság önvédelmi készsége növelésének gyakorlata 1. P Dr. Hornyacsek Júlia: A lakosság önvédelmi készsége növelésének gyakorlata 1. Polgári Védelmi Szemle MPVSZ, Bp: 2008. 2. sz. 53.oldal ISSN: 17 88-2168 URL: http://www.mpvsz.hu/letoltes/pvszemle/pv2008_2.pdf

26


1. kép: Az állatok is érintettek lesznek2 „Az elmúlt idıszak katasztrófahelyzetei azt bizonyították, hogy a lakosság nincs még megfelelıen felkészülve a veszélyhelyzetek kezelésére, nem mindig ismeri a helyes veszélyhelyzeti magatartási szabályokat, gyakran még a segítségkérés módját sem”.3 E terület tudományos kutatása, különösen annak elemzése, hogy a jövı értelmisége hogy kezeli ezt a kérdést, tehát sürgetı feladat. Ebben a cikkben saját eredményeim mellett megjelenítem az elmúlt 4-6 év európai trendjeit, ezzel kiegészítve a kutatás megállapításait. A tanulmányban nem csak az európai átlageredményeket jelenítem (ott, ahol ez lehetséges) meg az egyes témákhoz kapcsolódva, hanem kiemelem a magyar lakosságról szóló eredményeket a szomszédos országokkal együtt. Ehhez kapcsolom hozzá az általam megkérdezett hallgatók véleményét, hozzáállást és elvárásait tükrözı összegzést. A kutatásom természetesen ezzel még nem fejezıdik be, hiszen ezt a felmérést, kiegészítve az azóta történt változásokkal, újra el fogom végezni egy még reprezentatívabb és szélesebb csoporttal, valamit ki fog egészülni egy párhuzamos kutatásommal a klímaváltozás és természeti katasztrófák idején megnövekvı illegális pénzmőveletekre, beleértve a pénzmosást is. Ez különösen fontos témakör a védelmi szféra jövıbeni résztvevıinek szemszögébıl. 2

Forrás: ArecAlba: A klímaváltozás az allergiások életét is megnehezíti 1. http://soterapia.blog.hu/page/2 3 Dr. Hornyacsek Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései doktori értekezés ZMNE 2005. 4. oldal

27


Abból a feltevésembıl, tézisbıl indultam ki, hogy a jövı értelmisége és politikaformálói nincsenek megfelelıen felkészülve, felkészítve a globális klímaváltozásra, annak velejáróira és azokra a feladatokra, amik elé az országok néznek. Feltételezem azt is, hogy nem érzik égetı, valós problémának, hogy lépéseket tegyenek ez ügyben. Feltételezem viszont azt is, hogy megvan az érdeklıdésük, és szívesen részt vennének egy klímaváltozással és az azzal kapcsolatos védelmi feladatokkal foglalkozó egyetemi kurzuson.

A felmérés alapját képezı kutatás összefoglalása Egy korábbi, a ZMNE-n készített kutatási jelentésem téziseit az alábbi 1. ábra foglalja össze:

1 ábra, A ZMNE-n készített kutatási jelentésem tézisei 28


Magyarország számos elismert kutatóval képviselteti magát a nemzetközi kutatócsoportokban, az egyetemekben rejlı lehetıségeket azonban még ritkán használja ki az állami és a magánszféra. A megelızés és az alkalmazkodás folyamatai közben olyan új struktúrák, új iparágak, és intézmények alakulnak ki, amelyek új munkahelyeket teremthetnek. Az állami intézményeknek is igényük lesz olyan szakemberekre, akik segítenek a célkitőzéseket tettekre lefordítani, és a rendelkezésre álló erıforrásokat hatékonyan felhasználni. Emellett a megélénkült nemzetközi kapcsolatokhoz is szükség van olyan szakemberekre, akik nemcsak saját szakterületükhöz értenek, de széleskörő ismeretekkel rendelkeznek a klímaváltozás és környezetvédelem, valamint a védelem terén is. Az oktatásnak is követni kell a trendeket, hiszen a diploma célja, hogy javuljanak a munkaerı piaci elhelyezkedési lehetıségek, és naprakész, használható tudással rendelkezzünk. Az egyetemeknek, fıiskoláknak elı kell segíteniük a klímaváltozáshoz kapcsolódó képzést, és versenyképes tudást kell biztosítaniuk a növekvı szakemberigényő ágazatoknak

A kérdıíves felmérés bemutatása jellemzıi A megkérdezettek fıiskolai, egyetemi, diplomaszerzés elıtt álló hallgatók, 171 fı, melybıl 76 a ZMNE, 95 pedig az RTF hallgatója. A felmérésben részt vevı diákok 5+1 részre strukturált kérdıívet kaptak, az alábbi tagolásban: 1. általános rész: jelenlegi ismeretek, érdeklıdés, elkötelezettség a klímaváltozás iránt; a klímaváltozás várható hatásai és a személyes érintettség, Magyarország érintettsége; 2. klímaváltozás és biztonság (általános): a klímaváltozás biztonságra gyakorolt hatásai az egyén, Magyarország, Európa, és a világ szintjén; a klímaváltozás mely biztonságterületeket befolyásolhatja a különbözı régiókban, egyes kiemelt országokban, pl. Oroszország, India, Kína, Málta, Egyiptom, Szomália, Haiti, USA stb.; 3. egyes kiemelt problémák és a klímaváltozás: terrorizmus, vízkérdés, menekültügy, katasztrófák, energiafüggıség; nemzetközi szervezetek lehetséges új feladatai: ENSZ, NATO, rendırség, titkosszolgálat, honvédség stb.; 29


4. döntéshozók, munkaadók szerepe és a klímaváltozás: feladatok a változással kapcsolatban, nyomásgyakorlás, környezettudatos cégek, stb.; 5. képzés és a klímaváltozás: szükséges-e, és milyen szinteken klímaváltozási ismereteket oktatni; klímaváltozás egyetemi képzésszerő oktatása tantárgyként, szakként, államilag finanszírozott vagy költségtérítéses formában; 6. a környezet értelmezése: a környezettudatos magatartás; a környezeti problémák kezelése. A felmérésben nem tettem különbséget a klímaváltozás/éghajlatváltozás és a globális felmelegedés definíciói között, a különbségtétel szükségtelenségét az is alátámasztja, hogy az EU-s klímaváltozási EUROBAROMETER hosszasan foglalkozik azzal, hogy az átlagemberek nem tudnak, nem tesznek különbséget ezek között.

A felmérés eredményei A 2004-ben készült, környezetvédelemre vonatkozó összeurópai felmérésben az európai válaszadók aggodalomra okot adó jelenségként értékelték az éghajlatváltozást. A klímaváltozást csak 45%-uk tartotta komoly aggodalomra okot adó problémának (ezt megelızi a vízszennyezés és a katasztrófáktól való félelem), 2008-ra ez megváltozott és az elsı helyre került a klímaváltozás, amit az európaiak 57%-a jelölt meg.4. Régiónkban 2004-ben az osztrák válaszadókon kívül minden szomszédos ország az EU25 átlag alatt maradt. Ekkor a magyar lakosság 32%-a aggódott csak az éghajlatunkért.5 Ugyanakkor a szeptember végén megjelent vizsgálati eredmények szerint az európai lakosság háromnegyede nagyon komoly, és aggodalomra okot adó problémának tartja a klímaváltozást, sıt ezt a világ legsürgetıbben megoldandó problémái közül a szegénységgel felváltva az elsı vagy 4

EUROBAROMETER - Directorate General Environment: Attitudes of European citizens towards Environment, Special EUROBAROMETER 217 WAVE 2. 2004 p. 8 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_217_en.pdf - innentıl rövidítve AE 2004 5 AE 2004 p11.

30


második helyre sorolja. Régiónkban a szlovének után mi, magyarok vélekedünk úgy, hogy a klímaváltozás különösen komoly probléma (110-es skálán 7-es vagy a felett). Minket követnek a szlovákok, az osztrákok. A románokról elmondható, hogy minden környezeti és klímaváltozási kérdésben szkeptikusak, vagy a „nem tudom” választ adják, így van ez most is, a lakosság 12%-a nem rendelkezik határozott véleménnyel ez ügyben (ez Magyarországon 2%). Régiónkban a horvátok érték el a legrosszabb eredményt, de még így is csak az EU25 átlagánál 5%-al rosszabb.6 Mivel a kutatásom legfıbb célja az volt, hogy megtudjuk, mennyire foglalkoztatja a környezet- és klímaváltozás a diákokat, így a kérdıív elsı részében erre vonatkozó kérdéseket kaptak. A felmérésben résztvevı összes hallgató 38%-a vallotta magát „jól, vagy nagyon jól informáltnak” a környezeti ügyekben, ebbe az éghajlatváltozás is beletartozik. A megkérdezettek fele, 50,3%-a (86 fı), melynek nagyobb része férfi, úgy gondolja, rosszul vagy nagyon rosszul informált, tehát nem tud eleget a környezetrıl, környezetvédelemrıl, a felmelegedésrıl. A diákok kb. 12%-ának (20 fı) nincs kialakult véleménye saját tájékozottságáról, nem sorolja magát sem a jól, sem a rosszul informáltak közé. Mennyire tartod magad tájékozottnak környezeti ügyekben és a klímaváltozásról? nem tudom eldönteni; 11,7%; 20 fı nagyon jol ill. eleg jol informált vagyok; 38,0%; 65 fı rosszul ill. nagyon rosszul informált vagyok; 50,3%; 86 fı

2. ábra, Készítette: a szerzı, Forrás: saját felmérés 6

EUROBAROMETER European Commission and the European Parliament Europeans’ attitudes towards climate change Special EUROBAROMETER 300/Wave 69.2 2008 p.12-13. http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_300_full_en.pdf innentıl rövidítve ACC 2008

31


Az intézmények diákjai saját informáltságukról borúlátóbban vélekednek, mint az európai lakosság, ahol 2004-ben átlagosan 54%-uk vallotta magát „jól, vagy nagyon jól informáltnak”, 44%-uk „rosszul vagy nagyon rosszul informáltnak”, átlagosan 2%-uk adta a „nem tudom” választ. A régiónkban és európai szinten is kiemelkedıen tájékozottnak vallották magukat a szlovének 71%-al, a sorban utána mi magyarok következünk kb. 48%-al, minket követnek az osztrákok, a csehek, szlovákok és a románok.7 Intézmények szerinti bontásban elmondható, hogy az RTF-es diákok önmagukat jártasabbnak vallják környezeti ügyekben, mint a ZMNE-sek. Nyolcszor több RTF-es nyilatkozott úgy, hogy „jól vagy nagyon jól informált” (ezzel a dán lakossággal kelhetnének versenyre), míg a „rosszul, vagy vagyon rosszul” válaszadók közül kétszer több a ZMNE-s hallgató, mint az RTF-es. Ugyanez figyelhetı meg a „nem tudom” választ adóknál is: kétszer több ZMNE-s diák jelölte be ezt a választ, mint RTF-es. Ennek valószínőleg az, az oka, hogy az RTF-es diákok tanrendjében több az ehhez kapcsolódó ismeretanyag. Az elmúlt négy évben megnövekedett az információ mennyisége a környezeti problémákról és a klímaváltozásról, ettıl a válaszadók jobban átérzik a probléma súlyát és ez az adatokban is megmutatkozott: 2008-ban az európaiak kb. 56%-a vallotta magát „jól informáltnak” a klímaváltozás okairól és következményeirıl (2%-os javulás). Magyarország a 2004-es 48% körüli „jól vagy nagyon jól informált” válaszok után idén az EU25 szintjét elérve 56%-ban vallotta magát „jól vagy nagyon jól informáltnak”.8 Az eredmények és a gyakorlat összevetése Most, hogy tudjuk, hogy a diákok mennyire tartják önmagukat jól informáltnak, érdemes megnézni, hogy valóban, így van-e ez. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (International Panel on Climate Change IPCC) 4. értékelı jelentése az egyik legfontosabb és legalapvetıbb dokumentum a klímaváltozás 7 8

AE p.14-15. ACC p.18-20.

32


szempontjából. A jelentésre alapoz valamennyi nemzeti és nemzetközi, kormányzati és nem kormányzati szervezet, valamint szinte az összes médium foglalkozott vele valamilyen formában. Ennek ismerete vagy nem ismerete a magyar vonatkozású Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához (NÉS) hasonlóan utal a megkérdezettek tájékozottságára. A diákok több, majdnem 40%-a nagyon jól tájékozottnak vallotta magát környezeti, klímaváltozási kérdésekben, az IPCC 4. értékelı jelentésérıl 95,3%-uk, 171 fıbıl 163 fı, még csak nem is hallott! Összesen 3,5%-uk (6 fı) hallott már róla és csak 2 fı (1,2%) olvasta valamilyen formában. Pedig az IPCC jelentésének kidolgozásában, a Nobel-díjat nyert Al Gore nevével fémjelzett kutatócsoportban magyar résztvevık is voltak, így a rövid összefoglaló magyar nyelven is elérhetı, akár Interneten keresztül. Ezzel párhuzamosan ugyanez az eredmény a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára (NÉS)9 vonatkozó kérdésnél, azzal a szomorú különbséggel, hogy a 171 diák egyike sem olvasta a NÉS-t! Annak ellenére, hogy az IPCC jelentésnél valamivel többen, 11 fı hallott róla (melybıl több mint fele rendvédelmi szerveknél dolgozik), de 160 fı, 93,6%-uk még egyáltalán nem találkozott vele!

3. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı 9

A magyar stratégia 2025-ig lesz érvényben. A dokumentumban sajnos a klímaváltozás nem jelenik meg a biztonságot veszélyeztetı aspektusban, mindösszesen egy mondat került bele. http://klima.kvvm.hu/documents/14/nes_080219.pdf

33


Ha a két felsıoktatási intézményt külön vizsgáljuk és hozzátesszük az elızı kérdések tapasztalatait, akkor még szembetőnıbb az eredmény. Az RTF-es diákok 61,1%-a (58 fı) vallotta magát „jól vagy nagyon jól” informáltnak, ugyanakkor 98,9%-uk nem hallott az IPCC jelentésérıl és 92%-uk az NÉS -rıl sem. Ez azt mutatja, hogy bár több a környezethez kapcsolódó tantárgyuk, mint a ZMNE-n, mégsem nem ismerik a nemzetközi és nemzeti éghajlatváltozással foglalkozó legalapvetıbb dokumentumokat. A ZMNE-sek 75%-ban vallották magukat „rosszul vagy nagyon rosszul informáltnak”, ez tükrözıdik is az eredményekben. 9%-uk vallotta magát „jól informáltnak” és ebbıl 6-8%-uk hallott az IPCC jelentésrıl és/vagy a NÉS -rıl. Ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a megkérdezetteknek fokozottan érdeklıdıek az éghajlatváltozás iránt. Az „ökológiai lábnyom”, azt mutatja, hogy életvitelünk mekkora nyomot hagy a Földön, mekkora földterület kell eltartásunkhoz, így magában foglalja az étkezési, utazási, fogyasztási szokásainkat, lakásunk méretét stb.

Szeretnéd-e tudni az ökológiai lábnyomod? nem 10%

nem tudom 3%

igen 87%

4. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı Ha személyre szabottan kiszámítjuk ökológiai lábnyomunkat tudatosodik bennünk, hogy életünk mely mozzanatai terhelik legjobban a környezetünket, melyek járulnak hozzá leginkább a klímaváltozáshoz.. 34


A megkérdezettek 86%-a határozottan meg szeretné tudni az ökológiai lábnyomának mértékét. Ez az elızıekhez viszonyítva nagyon pozitív eredmény, ki kellene használni az érdeklıdést és segíteni, hogy a diákok megtegyék az elsı lépést a klímatudatosság felé. A hallgatók tizede, 10,5%-a azonban egyáltalán nem szeretne tudni errıl, 3,5%-uk pedig nem tudja, hogy szeretné-e kiszámítani. Érdemes lenne tovább vizsgálni ennek miértjét is. A következı kérdés, arra vonatkozott az általam készített felmérésben, hogy a megkérdezettek milyen válaszstratégiát tartanak relevánsnak a klímaváltozással kapcsolatban. Mind tudjuk, a klímaváltozás ember által kontrolálható mederben tartása sürgetı feladat, hiszen a változó éghajlat az emberi létforma valamennyi mozzanatát veszélyezteti. Itt nemcsak az árvizekrıl, vagy aszályokról van szó, hanem a gazdálkodás és erıforráshoz jutás alapjainak megváltozásáról, és az ezzel párhuzamosan megjelenı új jelenségekrıl vagy a régi konfliktusok erısödésérıl is. Ezért fontos tehát, hogy az éghajlatváltozással járó változásokhoz idıben megkezdjük a felkészülést.

5. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı A megkérdezetteknek csak a fele, többségében ZMNE-s diák/férfi gondolja úgy, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben a megfékezés és az alkalmazkodás (mint kombinált stratégia), együttesen fontos. 36,8%uk (nagyrészt nı, illetve ¾ arányban RTF-es) szerint elégséges csak a 35


megelızés, pl. a környezetszennyezés csökkentése. 5,3%-uk (kizárólag RTF-es) vélekedik úgy, hogy a klímaváltozást nem lehet megfékezni, inkább csak alkalmazkodni kell hozzá, míg majdnem 3%-uk (nık és férfiak azonos arányban) elzárkózik mindkét stratégiától, szerintük semmit se tegyünk a klímaváltozással kapcsolatban. Az elzárkózók 60%-a ZMNE hallgató, biztonság és védelempolitika szakosak, akiknek a tanulmányaik miatt pontosan tisztában kellene lenniük a jövı kihívásaival. Érdekes adat ehhez, hogy az európaiak 31%-a szerint a klímaváltozás visszafordíthatatlan (Magyarországon a lakosság 30%-a gondolja így), nem érdemes tenni ellene, sıt 26%-uk meggyızıdése, hogy a klímaváltozást túldimenzionáljuk, és nem kell vele ennyit foglalkozni. Régiónkban a Romániában a legrosszabb a helyzet, mert a lakosság kb. 39%-a szerint megállíthatatlan a klímaváltozás, 17% nem tudja(!) és mindössze 44%-uk gondolja úgy, hogy lehet tenni a klímaváltozás ellen. Ez nem csak a mi régiónkban, de uniós szinten is az egyik legrosszabb hozzáállás.10 Ehhez képest a ZMNE és RTF-es diákok közül csak minimális 2-4%-os azok aránya, akik abban hisznek, hogy a klímaváltozás ellen nem kell semmit tenni, majd magától megoldódik. De ugyanakkor nincsenek teljesen tisztában a megfelelı kezelési és alkalmazkodási lehetıségekkel. A kérdésekre adott válaszok alapján egyértelmően megmutatkozik, hogy a hallgatók nem tájékozottak kellıképpen a környezethez kapcsolódó stratégiákról, jövıképrıl, lehetséges nemzeti és nemzetközi megoldásokról. A diákok úgy gondolják, hogy a környezeti problémák csökkenthetıek lennének, ha több információ állna a rendelkezésünkre illetve, ha „megadóztatjuk” vagy valamilyen bírsággal sújtjuk a környezetkárosító termelést és magatartást. Míg a magyar hallgatók 6066%-a vallja, hogy több információval és célzott adókkal elı lehetne segíteni a környezettudatosságot, addig ez Európában nem éri el a megkérdezettek felét sem.11 2002-tıl 2004-re is növekedett azoknak a száma, akik a környezettel összefüggı problémák rendezését EU-s szinten tartja a leghatékonyabbnak.12 Ennek a tendenciának megfelelı az európai ACC, p.32 AE p.35 12 AE p. 38 10

11

36


lakosság általános 2008-as meggyızıdése és elvárása, hogy az EU nem tesz eleget a klímaváltozás ügyében. Ez régiónkban leginkább a szlovénokra (EU-s viszonylatban is elsı), osztrákokra és horvátokra jellemzı, ahol a megkérdezettek 69-75%-a gondolja így. Míg a szlovénok többet várnak el az integrációtól, addig északi szomszédjaink elégedettek az Unió tevékenységével, szerintük megfelelı módon kezelik ezt az ügyet. Mi magyarok is meghaladjuk az EU átlagot, hazánk lakosságának 60%-a szerint ez EU-nak még többet kellene tennie az éghajlat megmentéséért, 28%-a a szlovákokkal ért egyet és relevánsnak tartja az EU fellépését. Érdekességképpen pedig elmondható, hogy a lakosságunk 1%-a szerint az integrációnak vissza kellene fognia a tevékenységébıl.13. Sıt a felmérésekbıl az is kiderül, hogy a magyarok leginkább az EU-ban bíznak, ha a környezetünk ügyeirıl van szó, ezután következik csak a nemzeti és helyi szint, míg a szlovákok legjobban a helyi szintő kormányzatban (önkormányzatok), a szlovénok és az osztrákok pedig a nemzeti vezetésben bíznak leginkább. Megkérdezett szomszédjaink velünk együtt úgy gondolják, hogy az ENSZ a legkevésbé kompetens ez ügyben. Ugyanakkor, ha elvárásokról van szó az európai lakosság a legtöbbet a vállalatoktól várja el, róluk vallja azt leginkább, hogy nem tesznek eleget a klímaváltozás ellen, a megkérdezettek 76%-a szerint nekik kellene többet tenniük (nekünk és déli szomszédjainknak még erısebbek az elvárásaink, szlovénok 93%-a, a magyarok és horvátok 86%-a gondolja, hogy a vállalatok túl keveset tesznek.14 A diákok többsége (62,7%) egyetért abban, hogy az Európai Uniónak több forrást kellene fordítania a klímapolitikára, még akkor is, ha más területre kevesebb jut. Annak ellenére, hogy a megkérdezettek több pénzt szánnának a „közösbıl” Európai Uniós szinten a környezet- és klímavédelemre, ha saját kiadásaikról lenne szó, már kevéssé nagylelkőek. A hallgatóknak azt a kérdést tettem fel, hogy ha havi rendszerességgel kellene „adakozniuk” egy bizonyos összeget a már említett célra, mennyit lennének hajlandóak kifizetni. A diákok 29,2%-a semmit sem fizetne, még 23%-uk 500Ft-ot, 40,9%-uk 1000Ft-ot, 6,4%uk akár 5000Ft-ot vagy afelett is átcsoportosítana havonta erre. A havi 1000Ft-ot kifizetni hajlandóak aránya magas, ez jó hiszen jobb elıre 13 14

ACC p.48 ACC p.40-42

37


megfizetni a klímaváltozás árát, mint utólag ezerszer annyit költeni, de a következı kérdések adatai nem erre a tendenciára utalnak. Arra a kérdésre, hogy akkor is vásárolnának-e környezet- és klímabarát terméket, ha az ára egy kicsit magasabb, 73,7%-uk egyöntetően pozitívan válaszolt, tehát vásárolna drágábban környezetkímélı terméket. Hajlandó vagyok környezetbarát terméket vásárolni, akkor is ha ezek kicsivel drágábbak nem értek egyet 4%

részben nem értek egyet 23%

teljesen egyetértek 36% egyetértek 37%

6. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı A hallgatók klímaváltozáshoz való viszonyát vizsgálva arra is kíváncsi voltam, hogy mely jelenségekre érzékenyek, mirıl gondolják, hogy a következı években hatással lehetnek az ı életükre Magyarországon. A diákok, az általam megjelölt változóknál eldönthették, hogy érintheti-e ıket, és ha igen, akkor milyen mértékben. A legtöbben a szélsıséges idıjárást (49%), a biodiverzitás csökkenését (46,8), az árvizeket, belvizeket (44,4%) jelölték meg várható problémaként, ez szerintük „erısen” érinti majd ıket. Míg a szélsıséges idıjárást és a belvizeket, árvizeket szinte évente tapasztaljuk, ezért kerültek elsı helyre, addig a biodiverzitás csökkenése, mint a klímaváltozás és a környezetszennyezés egyik negatív velejárója, a médiában való felülprezentáltság miatt kerülhetett erre a helyre. A környezeti menekültek Magyarországon keresztül való átutazását, vagy a magyar lakosság környezeti menekültté válását, a vízhiányt és a nagyszabású tüzeket tartják legvalószínőtlenebbnek a megadottak közül („nem” 38


válaszok). A klímaváltozás hatásai Magyarországon szélsıséges évszakokat is jelentenek majd. Bár az évszakok közötti határvonalak elmosódnak, a szélsıségek egyre többször és egyre erıteljesebben jelentkeznek majd. Így számítani kell a forró nyári napokon hosszan elhúzódó aszályokra és tüzek elıfordulására is. Bár a vízhiány jelei még egyáltalán nem látszódnak, és a magyarok szívesen gondolják, hogy „ásványvíz-nagyhatalomként” vízellátottságunk tökéletes, a szélsıségeknek a vízkészleteink sem állnak ellent sokáig. A válaszadók 72,6%-a úgy véli, hogy egyáltalán nem érinti az országot és ıt magát a vízhiány! Hasonlóan rossz a helyzet a járványok esetében. A válaszadók 84,3%-a határozottan állítja, hogy járványok kitörésére nem kell számítania Magyarországon, még annak ellenére is, hogy tavaly télen az influenza többtízezer embert szakított ki több mint 3 hétre a munkából. A megváltozó környezetben, pedig új vagy eddig a Kárpát-medencében elı nem forduló betegségek, járványok jelentkezhetnek.

7. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı 39


A klímaváltozás közvetett hatásai A klímaváltozásnak lesznek/vannak közvetlen és az elızıekben megkérdezett hatásai, illetve lesznek áttételes hatásai is. Ezek a hatások, összefüggésben más-más tényezıkkel régi, (elodázott) problémákat erısíthetnek, de akár új helyzetek is kialakulhatnak, amire meg releváns válaszokat kell találnunk.15. A válaszadóknak egy 5-ös skálán kellett elhelyezni a véleményüket. A skálát a kiértékeléskor, a szemléletesebb és áttekinthetıbb bemutatás érdekében összevontam. A diákok szerint bár a terrorizmus elleni küzdelem fontosabb, mint a klímaváltozás elleni, de ennek ellenére megéri több pénzt fordítani az éghajlatunk védelmére. A megkérdezettek 26%-a szerint a terrorizmus több embert fenyeget, mint a klímaváltozás következményei, 31%-uk szerint ez pont fordítva igaz, míg 42,7%-uk nem helyezkedik egyik álláspontra sem. A második kérdéskör a vízre vonatkozott. Arra az állításra, hogy a „víz miatt nem lesznek konfliktusok”a válaszadók elsöprı arányban, 85,4%ban nem vagy egyáltalán nem értenek egyet. A hallgatók több mint fele elismeri, hogy a klímaváltozás során erısödni fognak a már meglévı víz miatti konfliktusok, majdnem 40%-uk új, eddig víz miatt nem konfrontálódott helyeken is várják a problémák jelentkezését. A válaszadók 17%-a gondolja úgy, hogy víz miatt bár erısödni fognak, vagy kiújulhatnak régi konfliktusok, új területeken nem lesz ilyen. A hallgatók fele arra számít, hogy a víz miatti konfliktusok megoldásában szükséges lesz nemzetközi beavatkozásra, szintén 40% körüli arányban vallják, hogy a vízkérdés miatt fegyvert is foghat néhány ország vagy csoport. Érdekes adat, hogy a vízért folytatott fegyveres harcokat csak a válaszadók 7%-a zárja ki teljes mértékben! 15

A klímaváltozás elsıdleges hatásai a hımérséklet-emelkedés, a gleccserek olvadása, a tengerszint emelkedés, szélsıséges idıjárási viszonyok, természeti katasztrófák formájában valósulnak meg. A másodlagos hatások pedig az ezeket követı jelenségek, mint az energiafelhasználás strukturális változása, az erıforrások szőkössége, az áremelkedések, a fejletlen országok problémáinak mélyülése. A három legfontosabb másodlagos hatás pedig a „környezeti menekültek” ügye és az energiaforrásokhoz való hozzáférés és a vízkérdés.

40


8. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı A migráció és a menekültkérdést az elızı ábráról külön is kiemeltem.16 A ZMNE-s diákok kb. 90%-a, az RTF-esek több, mint fele szerint a migránsok száma világszerte megtöbbszörözıdhet (átlagosan 70% feletti arány), a válaszadók 3-4%-a gondolja úgy, hogy a klímaváltozás nyomán nem változik majd a helyzet. Azok, akik úgy vélik, hogy az 16

A „környezeti/gazdasági menekültek” már ma is meghaladja az egyéb okból menekülık számát, és a kezelésük nem megoldott, gondoljunk, csak Afrika „Szarvára”, Szudánra, Szomáliára vagy Etiópiára, amit a nemzetközi közösség nem tudott hatékonyan kezelni. Emellett a környezeti menekültekhez kapcsolódik egy másik fontos kérdés is: mit tegyünk a teljesen eltőnı országok lakosaival? Ha ragaszkodunk az állam leegyszerősített definiálásához: népesség, terület, vezetés, vajon mi lesz a teljesen eltőnı Tuvalu sziget lakosságának szuverenitásával? Remélhetıleg a rengeteg hasonló, merésznek tőnı kérdésre adott válaszainkat sosem kell a gyakorlatba átültetnünk.

41


állítás nem igaz 100%-ban RTF esek, emellett 3,5-ször több RTF-es jelölte be a középutat („ugyanannyira értek egyet, mint amennyire nem”). Tehát az RTF-esek kevésbé gondolják úgy, hogy a klímaváltozás súlyosbodása és a migráció között összefüggés lenne. A nemzetközi migráció többszörösége nıhet a világon a klímaváltozás folyamatai miatt

egyetérek vagy teljesen egyetértek 71%

nem értek egyet 4%

ugyanannyira értek egyet, mint amennyire nem 25%

9. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı Ugyanez a helyzet akkor is, amikor azt kérdeztem, hogy amennyiben Magyarországra érkeznének környezeti menekültek, mennyire érintené ez ıket. Az RTF-es hallgatók 74,7%-a vélekedik úgy, hogy NEM fogja érinteni ıt a menekültkérdés. Ennek fordítottja igaz a ZMNE-sekre, akik 42%-ban úgy gondolják, hogy nagyon vagy erısen érinti majd ıket, sıt másik 46%-uk szerint, ha nem is erıteljesen, de azért észrevehetı mértékben lesznek érintettek. Energiabiztonság szempontjából az európai-orosz kapcsolatok meghatározóak. A szinte menetrendszerő ukrán-orosz gázvita eddig is éreztette hatását a nemzetközi diplomáciában, de az elmúlt években nem volt olyan helyzet, amit az EU lakossága is megtapasztalt volna. Felmerül a kérdés, hogyha kevesebb erıforrás állna rendelkezésünkre és ellátási problémák adódnának, mennyire lenne Oroszország együttmőködı Európával, illetve mennyire helyezné elıtérbe nemzeti érdekeit. A diákok 81,3%-a szerint Oroszország hajlandó lenne teljes mértékben együttmőködni a tıle érkezı energiára utalt európai országokkal, 7,9%-uk szerint Oroszország nem lesz együttmőködı. 42


10. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı A londoni székhelyő Oxford Research Group, egyetemek, és az ausztrál Federal Police együttmőködésével készült tanulmány szerint a nemzetek védelmi, katonai tervezıinek, határırségeinek, rendırségeinek, titkosszolgálatainak, mentıszervezeteinek stb. fel kell készülni a klímaváltozás kihívásaira. Ebbıl kiindulva gondoltam úgy, hogy érdemes megtudnunk hogyan vélekednek errıl azok a diákok, akik már most dolgoznak vagy a közel jövıben ilyen pályára szeretnének lépni, ezt tanulják, erre készülnek. Itt két szervet szeretnék kiemelni: a rendırséget és a titkosszolgálatokat. A rendıri szervekre vonatkozóan a hallgatók nem gondolják, hogy lesz, lehet új vagy több feladatuk a klímaváltozás hatásaival összefüggésben. A klímaváltozás hatásai nyomán az RTF-esek 67%-a, míg a ZMNE-sek közül kicsivel többen tagadják, hogy új vagy több feladattal kellene számolnia a rendıröknek munkájuk során. A rendıri feladatok bıvülésével számol a diákok egyharmada, a titkosszolgálatokra vonatkozó ugyanilyen kérdésre a „lesz új feladata” választ jelölık aránya az RTF-esek esetében a tizedére 3%-ra esik vissza, míg a ZMNE-sek aránya kevesebb, mint a felére csökken. Tehát a hallgatók nem számítanak arra, hogy bármely szervnek is készülnie kellene a klímaváltozás nyomán létrejövı új helyzetekre. 43


Számomra ezen a ponton nem teljesen világos a diákok logikája, mert ha a menekültek számának növekedését elismerik, akkor automatikusan nınek többek között a rendıri és titkosszolgálati feladatok is, emellett pedig a romló környezeti helyzet miatt egyre több extrém környezetvédıvel is találkozhatunk. Érdemes lenne tovább kutatni ezt a kérdést. Új kihívás lehet az is, hogy a várhatóan épülı, a klímaváltozáshoz igazodó, megelızésre, alkalmazkodásra létrehozott építmények célponttá válnak, válhatnak és ezeket a kockázatokat célszerő lenne kutatni. A klímaváltozás témakörének megjelenése az oktatásban A kérdések következı körében, arra voltam kíváncsi, hogy ha a klímaváltozás valóban aggasztja a diákokat. ha azt vallják, hogy több pénzt kellene fordítani a megelızésre és az alkalmazkodásra, ha negatív ösztönzıkkel, a szennyezık büntetésével, több információ közvetítésével szerintük meg kell és meg lehet oldani ezt a problémát, akkor hogyan is képzelik el mindezt. Többek között azt kérdeztem tılük, hogy legyen-e része a kötelezı vagy szabadon választható tananyagnak általános-, középiskolában és a felsıoktatásban is a klímatudatosság, klímavédelem és az alkalmazkodási készségek fejlesztése. A diákok döntı többsége szerint „igen”, legyen része az alapfokú oktatásnak (85%), ettıl még magasabb arányban (94%) vezetnék be középiskolában ezeket az ismereteket. A diákok 87%-a szerint szabadon választható formában elérhetıvé kellene tenni ezeket az ismereteket a felsıoktatásban, sıt 81%-uk szívesen felvenne egy globális klímaváltozásról, klímastratégiákról szóló tantárgyat is, csak 12%-uk vélekedett úgy, hogy biztosan nem akar hallani az éghajlatváltozásról tantárgyi keretben, 7%-uk pedig egyelıre nem tudja. Hirtelen megnı azonban az ismeretek bıvítését eddig lelkesen vallók között is a „nem” válaszok aránya, amennyiben a tudásért fizetni kell. A klímaváltozás „árát” elıbb utóbb meg kell fizetnünk, vagy most, oktatás és megelızés keretében, vagy késıbb a mindenki számára kényelmetlen és többszörösen drágább alkalmazkodás folyamatainak keretén belül. 44


11. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı A klímaváltozásról az egyetemen, vagy fıiskolán tandíj ellenében tanulni vágyók aránya 81%-ról 37%-ra csökken, az elállók száma valamivel nagyobb a ZMNE-sek körében. Amellett, hogy az eddig „nem” választ adók aránya 12%-ról 22%-ra nı, de 7%-ról 41%-ra nı a „nem tudom” állásponton „várakozók” aránya is. A diákok szerint szükség van olyan szakemberek képzésére, akik integrálják a klímavédelmi elveket a hazai ágazati politikákba („igen” – 68%), a nemzetközi kapcsolatokban pedig kellenek speciális ismeretekkel rendelkezı „éghajlatváltozási-diplomaták”, akik több diszciplínát ismerve hatékonyan érvényesíthetik a magyar érdekeket nemzetközi fórumokon („igen” – 71%). Kísértetiesen hasonló helyzettel találhatjuk szemben magunkat, ha megemlítjük, hogy ezeknek a képzéseknek költségvonzata is van. 70% körüli arány helyett, most nem meglepı módon már csak egyharmaduk képviseli lelkesen az „igenek”, tehát azok álláspontját, akik akkor is beiratkoznának, egy 2 éves képzésre, ha ezt nekik kellene kifizetniük. A diákok egyharmada lenne csak hajlandó már most pénzt fektetni ilyen téren a jövıbe, attól függetlenül, hogy úgy gondolják, hogy az USA-hoz 45


hasonlóan nálunk is növekedni fog a szakemberigény ezeken a területeken.

12. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı

13. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a Szerzı 46


Mit tesznek/tennének a diákok a klímavédelmért? A diákok számos kérdést kaptak arról, hogy a munkáltatóknak és a munkavállalóknak mi a szerepük a klímaváltozás elleni küzdelemben. Még a képzés ingyenessége, a szakemberigény megnövekedése estén sem vállalnának munkát klímaváltozással foglalkozó non-profit szervezetnél („nem”-64%), pláne, ha az nem külföldön van.

14. ábra Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı Visszatérve a már említett kérdésre, miszerint hajlandóak vagy az európai megfogalmazással élve készek-e arra, hogy akkor is megvegyenek egy terméke, ha az drágább, de megfelel a klímavédelmi elvárásoknak. A hallgatók, mint ahogy a magyar és európai válaszadók is természetesen többségben „teljesen egyetértettek” vagy „egyetértettek” az alábbi állítással. Hajlandó vagyok környezetbarát terméket vásárolni, akkor is ha ezek kicsivel drágábbak nem értek egyet 4%

részben nem értek egyet 23%

teljesen egyetértek 36% egyetértek 37%

15. ábra Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı 47


Ugyanakkor két konkrétan klímabarát terméket említve, a diákok elutasítóak voltak. Az elsı termék egy autóra, a második egy lakásra vonatkozott. A diákok 38,6%-a venne meg drágábban egy ilyen típusú autót, míg 44,4%-uk sosem tenne ilyet, 17%-uk pedig nem tudja. A korszerő lakás esetében még rosszabb és elgondolkodtató a helyzet, 76,6%-uk nem venne ilyen típusú lakást, csak azért mert környezet- és klímabarát! Mindössze a válaszadók 1/10-e gondolja úgy, hogy biztosan a korszerőbb lakást választaná. A diákok válaszai már csak azért is megdöbbentıek, mert 2004-ben a magyar lakosság 72%-a úgy vélekedett, hogy gyakran vagy többször tesz a környezetéért és ezt eredményesnek tartja. 2008-ban pedig már a megkérdezett magyar (hasonlóan a szlovénhez és a horváthoz) lakosság 86%-a gondolja úgy, hogy többet kellene az embereknek tenni az éghajlatváltozásért. Érdekesség, hogy szomszédjaink közül legjobban az osztrákok vannak megelégedve a lakosság hozzáállásával, „csak” 65%-uk gondolja úgy, hogy a lakosságnak nagyobb részt kellene vállalni a klímavédelemben.

16. ábra Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı A diákok látszólag sokat tettek a környezetért, például környezetbarát közlekedést választottak. Ez azonban valószínőleg annak tudható be, hogy még fiatalok és az iskolába járáshoz a tömegközlekedés áll csak a rendelkezésükre. A régiónkban mi magyarok nyilatkoztuk legtöbben, hogy a tudatosság jegyében környezetbarát módon közlekedtünk, 48%al még az EU27 átlagánál is jobban teljesítettünk. Ugyancsak kiemelkedı teljesítményt értek el a hallgatók, a magyar és a szlovén lakosság is, hiszen az energiafelhasználás csökkentésében is átlagosan 5%-al meghaladjuk az EU27 átlagát. 48


Ha kézzel fogható dologról, például újrahasznosítható anyagból készített termék vásárlásáról esik szó, a diákoknak nincs mire büszkének lenniük. A ZMNE és RTF hallgatók 5,8%-a mondta, hogy figyelembe véve a környezeti szempontokat, újrahasznosítható terméket vásárolt! Ez az EU27 átlagának csupán negyede, a magyar és szlovák átlag nem ötöde, míg az osztrák átlag hatoda!

17. ábra, Forrás: saját kutatás, Készítette: a szerzı Összességében elmondható, hogy a hallgatók kezdik komolyan venni a klímaváltozást, de amíg saját bırükön nem tapasztalják a hatásait, addig nem fognak semmit tenni ellene. Ha a diákok nem tesznek semmit magánemberként, akkor döntéshozóként sem fognak, fıleg nem fognak meghozni olyan intézkedéseket, melyek pozitív hatásai csak évek múlva lesznek láthatóak, érezhetıek.

Összefoglalás A kérdıíves felmérésem alapján megállapítható, hogy a diákok, bár önmagukat viszonylag informáltnak vallják a környezet és a klímaváltozás ügyeirıl, mégsem tudnak eleget ahhoz, hogy felelıs tettekkel is az éghajlat védelmében lépjenek fel. A diákok nagyon 49


nyitottak, többet szeretnének tudni és többet is adni. Úgy gondolják, hogy több információ birtokában jobban elımozdítható a cselekvés is, a környezeti problémák tájékoztatással, néhány negatív és pozitív ösztönzıvel, az EU hathatós, fıleg pénzügyi segítségével megoldhatóak. Bár elsı válaszaikban arra utalnak, hogy hajlandóak most megfizetni a klímaváltozás árát, ugyanakkor nem hajlandóak drágábban vásárolni azért, még akkor sem, ha környezetbarát termékrıl lenne szó. A klímatudatosság csírái ugyan megvan bennük, szeretnék, ha tananyagként is tanulhatnának akár már az alapfokú oktatástól egészen a felsıoktatásig a klímatudatosságról, érdekli ıket ennek stratégiai, diplomáciai, katasztrófavédelmi oldala is. „Zsebbe vágó” kérdésekben azonban itt sem eresztenek, szívesen tanulnának többet, sıt akár klímaváltozással foglalkozó szervezetnél is dolgoznának, ha a szervezet nemzetközi karriert biztosít és a tanulmányaik árát nem nekik kellene kifizetni. Elismerik, hogy a változások nyomán számos új munkahely jöhet létre, mely éghajlatváltozással foglalkozó szakembereket kíván, és harmaduk még akkor is részt venne egy ilyen egyetemi, fıiskolai képzésben, ha az költségtérítéses lenne. A diákok a klímaváltozást legalább annyira fenyegetınek tartják, mint a terrorizmust, a vízkérdés(ek) világszerte való erısödését és új konfliktusok megjelenését pedig egyértelmően összefüggésbe hozzák a klímaváltozással. A válaszadók a környezeti menekültek nemzetközi mozgásának intenzitásának növekedését prognosztizálják, de nem tartanak attól, hogy az esetlegesen Magyarországra érkezı menekültek hatnának valamilyen formában az életünkre. Azt sem gondolják, hogy a különbözı állami szervezeteknek új vagy megváltozó, sokasodó feladatokkal kellene számolniuk az éghajlatváltozással, felmelegedéssel összefüggésben, így a rendırségnek és a titkosszolgálatoknak sem. Mindezeket összevetve fontos lenne, hogy lehetıvé tegyük az érdeklıdı diákok számára az egyszerő, gyors és díjtalan tájékozódást és kedvet csináljunk nekik a továbbfejlıdésre, továbbképzésre. A klímaváltozáshoz kapcsolódó ügyvitelre olyan szakembereket, „klímadiplomatákat” kellene képezni, akik hatékonyan képesek Magyarország érdekeit nemzetközi fórumokon képviselni, 2-3 nyelvet, lehetıség szerint angolul, franciául/oroszul magas szinten beszélnek, 50


kiegészítve szakmai nyelvtudással is, széleskörő diplomáciai, nemzetközi politikai és protokolláris ismeretekkel is rendelkeznek. Illetve átlátják az éghajlatváltozás okait és következményeit, a megelızés és alkalmazkodás más politikákba és fejlesztési tervekbe való integrálásának szükségszerőségét és lehetıségeit. A képzés lényege az interdiszciplináris jelleg, amely egyesíti a klíma- és környezetpolitikai, a biztonság és védelempolitikai, a diplomáciai, valamint a nemzetközi ügyviteli ismereteket. Az ilyen jellegő tudással rendelkezı diplomások olyan magyar és nemzetközi cégeknél is elhelyezkedhetnek majd, melyek kutatásfejlesztéssel, környezetbarát termékekkel foglalkoznak, vagy a jövıben ezzel szeretnének foglalkozni. Nekik is szükségük van olyan munkatársakra, akik ismerik a klímaváltozás és klímapolitika alakulásának jövıbeni trendjeit, eligazodnak az ehhez kapcsolódó EU-s források között és képesek akár más Uniós vállalatokkal közös projektek lebonyolítására is. A jövı értelmiségén sok múlik majd ebben a kérdésben, a felsıoktatás változásai során fontos lenne e szakterületet komplexitásában és más körülöttünk lévı veszélyekkel való relációban vizsgálni, és ennek megfelelı tartalommal és súlyozással beleépíteni a tananyagba.

51


Felhasznált irodalom 1.

ArecAlba: A klímaváltozás az allergiások életét is megnehezíti 1. http://soterapia.blog.hu/page/2 letöltés: 2011. 05.13.

2.

EUROBAROMETER - Directorate General Environment: Attitudes of European citisens towards Environment, Special EUROBAROMETER 217 WAVE 2. 2004 p. 8 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_217_en.p df - innentıl rövidítve AE 2004

3.

EUROBAROMETER - European Commission and the European Parliament Europeans’ attitudes towards climate change Special EUROBAROMETER 300/Wave 69.2 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_300_full _en.pdf 2008 letöltés: 2011. 05.13.

4.

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia KVVM

5.

http://klima.kvvm.hu/documents/14/nes_080219.pdf 2009.10.30.

6.

Veres Viktória: Percepciók a klímaváltozásról a 21. század elsı felében nyertes ITDK/OTDK- dolgozat 2008/2009. Budapest, ZMNE

7.

Kádár Pál: Hol vannak veszélyek? Hogyan védekezzünk –Bp.: Zrínyi Könyvkiadó, 1980. –ISBN: 963 326 432

8.

Kertész Ádám: A globális klímaváltozás természetföldrajza –Bp.: Holnap, 2001. –ISBN: 963 346 455 2

9.

Dr. Hornyacsek Júlia: A lakosság önvédelmi készsége növelésének gyakorlata 1. Polgári Védelmi Szemle MPVSZ, Bp: 2008. 2. sz. 53.oldal ISSN: 17 88-2168 URL: http://www.mpvsz.hu/letoltes/pvszemle/pv2008_2.pdf letöltés: 2011. 05.13.

10. Dr. Bukovics István: Klímapolitikai döntések katasztrófavédelmi problematikája és kockázatelméleti kérdései in: Belügyi Szemle 2005. 11. szám. pp. 5-10. 52


11. Dr. Hornyacsek Júlia: A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései doktori értekezés ZMNE Budapest 2005. p. 4.

53

A KLÍMAVÁLTOZÁS PERCEPCIÓI A 21. SZÁZADBAN - KÉRDİÍVES FELMÉRÉS A VÉDELMI SZFÉRA JÖVİBENI ÉS JELENLEGI RÉSZTVEVİINEK KÖRÉBEN

Recommend Documents