REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A JELENLEGI FEJLESZTÉSI RÉGIÓKBAN I. Nem igaz az a kijelentés ................................................................................................ 2 II. A fejlesztéspolitika kudarcának statisztikái ............................................................. 4 II.1. Vásárlóerő paritás az Unióban /Purchasing Power Parity/ - néhány új tagállam esetében ........................................................................................................................... 4 II.2. Vásárlőerő paritás /Purchasing Power Parity/ Romániában .................................... 6 III. Egy főre jutó GDP – az olló tovább nyílt ................................................................. 8 IV. Intra - regionális mutatók: a belső szakadékok tovább nőttek .............................. 9 IV.1. Észak - Kelet .......................................................................................................... 9 IV.2. Dél - Kelet.............................................................................................................. 9 IV.3. Dél - Munténia ..................................................................................................... 10 IV.4. Dél - Nyugat ........................................................................................................ 10 IV.5. Nyugat.................................................................................................................. 11 IV.6. Észak - Nyugat ..................................................................................................... 11 IV.7. Közép ................................................................................................................... 12 V. A régiókon belüli különbségek nőttek – ez az egyedüli következmény ................. 12 VI. És mégis hogyan sikerült? ....................................................................................... 13 VI.1. Regionális Operatív Program – régiós allokációk ............................................... 13 VI.2. Észak - Kelet ........................................................................................................ 15 VI.3. Dél - Kelet............................................................................................................ 16 VI.4. Dél - Munténia ..................................................................................................... 17 VI.5. Dél - Nyugat ........................................................................................................ 18 VI.6. Nyugat.................................................................................................................. 19 VI.7. Észak - Kelet ........................................................................................................ 20 VI.8. Közép ................................................................................................................... 21 VII. Példa a fejlesztés stratégiai megközelítésére ........................................................ 22 VIII. Következtetések helyett......................................................................................... 22
1
I. Nem igaz az a kijelentés Nem igaz az a kijelentés: hogy a közigazgatási jogosítvánnyal felruházott régiók 2014 –től közvetlenül az Európai Bizottsággal tárgyalnak, ennek következtében javulni fog Románia forrásbevonási képessége. A stratégiai megközelítés megerősítése azt jelenti, hogy az Unió egészére létrehoznak egy Közös Stratégiai Keretet (KSK). A tagállamok partneri szerződést kötnek az Európai Bizottsággal a KSK rájuk háruló részének megvalósítására. E szerződések tartalmazzák majd az illető tagállam Operatív Programjait. Vagyis: a szerződő felek egyrészt az Európai Bizottság, másrészt mindegyik tagállam, és semmi szín alatt nem a régiók, még a közigazgatási régiók sem. ” Közös stratégiai keretet hoznak létre. Az Euró a 2020 célkitűzései és prioritásai alapján egy közös stratégiai keret határozza meg az ERFA, KA, ESZA, EVMA és ETHA beruházási prioritásait, amelyek biztosítják az alapok integrált felhasználását a közös célkitűzések megvalósítása érdekében. A közös stratégiai keret egyben a többi uniós politikához és pénzügyi eszközhöz fűződő koordinációs mechanizmusokat is meghatározza. … A közös stratégiai keret elfogadását követő 6 hónapon belül a tagállamok, amennyiben szükséges, partnerségi szerződésük és programjaik módosítását javasolják az átdolgozott közös stratégiai kerettel való összhang biztosítása érdekében.” Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE 1 ” a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” Azt írja elő, hogy: ” II. FEJEZET Partnerségi szerződés 13. cikk A partnerségi szerződés előkészítése 1. Valamennyi tagállam előkészíti a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra szóló partnerségi szerződését. 2. A partnerségi szerződést a tagállamok az 5. cikkben említett partnerekkel együttműködve készítik el. A partnerségi szerződést a Bizottsággal folytatott párbeszéd útján készítik elő. 3. A partnerségi szerződés a KSK - alapokból az érintett tagállamnak nyújtott összes támogatást tartalmazza. 1
Bruxelles, 6.10.2011, COM(2011) 615 final, 2011/0276 (COD)
2
4. A közös stratégiai keret elfogadását követő 3 hónapon belül valamennyi tagállam átadja a partnerségi szerződését a Bizottságnak.” 14. cikk A partnerségi szerződés tartalma A partnerségi szerződés az alábbiakat határozza meg: (a) az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiával való összhangot biztosító rendelkezések, … (b) a KSK - alapok által támogatott, a területfejlesztésre vonatkozó integrált megközelítés … (c) integrált megközelítés a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségleteinek kezelésére különös tekintettel a marginalizálódott közösségekre, adott esetben a vonatkozó KSK - alapoknak szánt indikatív forráselosztással; (d) az eredményes végrehajtást biztosító rendelkezések… (e) a KSK - alapok eredményes végrehajtását biztosító rendelkezések…” A 14. cikk. (d) és (e) bekezdése lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy a szerződésbe „testre szabott” feltételeket vigyen be. Vagyis: még az az esetleges érv, hogy „ezeket a régiókat már elfogadta az Unió, ezért a partneri szerződés megkötése formaság” nem tartható. Következésképp: Nem igaz az a kijelentés: hogy a közigazgatási jogosítvánnyal felruházott régiók 2014 –től közvetlenül az Európai Bizottsággal tárgyalnak, ennek következtében javulni fog Románia forrásbevonási képessége.
3
II. A fejlesztéspolitika kudarcának statisztikái – Ez lenne a valós oka annak, hogy pillantást sem merünk vetni Pandóra szelencéjébe? II.1. Vásárlóerő paritás az Unióban /Purchasing Power Parity/ néhány új tagállam esetében 1996 – 2003 között Romániában a vásárlóerő paritás csökken, miközben Lengyelországban szinten marad, Magyarországon pedig folyamatosan nő. Megállapítható, hogy Románia csatlakoztatását követően, a 2008 – 2009 –es évek viszonylagos kedvező tendenciáit kivéve, Románia lemaradása állandósul. A lemaradás leküzdéséhez, az előttünk haladók fejlődési sebességénél nagyobb fejlődési sebességre van szükség. Az elő - csatlakozási majd a tagállamok számára elérhető források ellenére a vásárlóerő paritás esetében kedvezőtlen folyamatokat láthatóak. A vásárlőerő paritás a fejlettség, az életminőség egyik mércéje – mércéje mindannak, amit a fejlesztés politikák, akárcsak Lengyelországba, Romániában is meg kellett volna valósítsanak. Romániában a vásárlóerő paritás 1995 – 2011 között a bulgáriaihoz volt mérhető. Megfigyelhető, hogy a 2007 – 2013 –as tervidőszak támogatásainak folyósításától kezdve Lengyelország előnye meredeken megnőtt és majdnem változatlan volt a válság csúcsán is, Magyarország Lengyelországhoz viszonyított előnye, bár lényegesen csökkent, de továbbra is megmaradt.
4
PPS delta Country - Ro 35 30 25 20 Bulgaria - Romania Hungary - Romania Poland - Romania Romania
15 10 5 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 -5 -10
Megállapítható, hogy Romániának nincs valós esélye a Lengyelországtól vagy Magyarországtól mért lemaradás leküzdésére. Románia 25 – 30 év alatt érheti el az EU27 átlagát. Megállapítható, hogy Lengyelország Romániához képest 10 százalékpontos előnnyel indult. AZ 1995 – 2011 es időszakban 21 százalékpontot dolgozott le az EU27 átlagától mért távolságából. Ugyanakkor Románia csak 15 százalékpontot hozott be. Vagyis Románia a Lengyelországénál rosszabb helyzetből indult és a Lengyeroszágénál „kisebb sebességgel” haladt. Vagyis a Romániát Lengyelországtól elválasztó, 1995 –ös, 10 százalékpontos távolság 2011 –ben már 15 százalékpont. Az olló tovább nyílt.
5
II.2. Vásárlőerő paritás /Purchasing Power Parity/ Romániában PPS\inhabitant 120
%
110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
European Union (27 countries)
Nord-Vest
Centru
Nord-Est
Sud-Est
Sud - Muntenia
Bucuresti - Ilfov
Sud-Vest Oltenia
Vest
2007 2008 2009
Bukarest látványosan fejlődik. Az ország többi része gyors ütemben távolodik az EU27 átlagától. 1995 – 2011 között Románia 14 százalékpontot hozott be az EU27 átlagától elválasztó távolságból, Bukarest – Ilfov 64 –et, míg a preferenciálisan támogatott Észak – Kelet 2 százalékpontot hozott be. Ugyanakkor Észak – Nyugat párhuzamosan mozdult el a Közép régióval, a két régió közötti 3 százalékpontos különbség nem változott, noha Észak –Nyugatot hivatalosan a Közép régiónál fejletlenebbnek minősül. Ezzel szemben Nyugat, mely majdnem azonos helyzetből indul akár a Közép régió, Bukarest – Ilfov után a legnagyobb fejlődést hozta és 7 százalékponttal a Közép régió fölé emelkedett. Egy évtized alatt Észak – Nyugat valószínű utoléri a Közép régiót, de mindkét régió lefele fog távolodni a Nyugat régiótól. Az intra - regionális adatok ugyanakkor a belső szakadékok aggasztó növekedését mutatják.
6
PPS/inhabitant - trendlines 120.000 y = 14657e0,0382x R2 = 0,9584
100.000
80.000 0,0654x
y = 3959,6e 2 R = 0,8811
60.000
40.000 0,0528x
y = 3030,5e 2 R = 0,804
20.000
43
41
20
39
20
37
20
35
20
33
20
31
20
29
20
27
Nord-Vest Sud-Est Sud-Vest Oltenia Expon. (European Union (27 countries))
20
25
20
23
20
21
20
19
20
17
20
15
20
13
20
11
European Union (27 countries) Nord-Est Bucuresti - Ilfov Expon. (Centru)
20
09
20
07
20
05
20
03
20
01
20
99
20
97
19
19
19
95
0
Centru Sud - Muntenia Vest Expon. (Nord-Est)
Brassó és Szeben megyének köszönhetően a Közép régió mintegy 30 év alatt éri el az EU27 átlagát, Észak – Kelet ennek duplája alatt sem. PPS\inhabitant TrendLines 120
%
y = 26,598e0,039x y = 23,91e0,0327x
R2 = 0,6768
R2 = 0,5817
110 100 90 y = 27,129e0,0269x
80
R2 = 0,4914
70 60 50 40 30
19 95 19 97 19 99 20 01 20 03 20 05 20 07 20 09 20 11 20 13 20 15 20 17 20 19 20 21 20 23 20 25 20 27 20 29 20 31 20 33 20 35 20 37 20 39 20 41 20 43
20
European Union (27 countries)
Nord-Vest
Centru
Nord-Est
Sud-Est
Sud - Muntenia
Bucuresti - Ilfov
Sud-Vest Oltenia
Vest
Expon. (Centru)
Expon. (Nord-Vest)
Expon. (Vest)
7
III. Egy főre jutó GDP – az olló tovább nyílt
Észak - Nyugat az országos átlag alatt volt 6 százalékponttal, mára ez a távolság 11. Nyugat ellenben az országos átlagról indul és mára 12 százalékponttal az országos átlag fölött van. Az egy főre jutó GDP alakulását nézve nem mutatható ki a kiegyensúlyozott fejlődés és a lemaradt térségek felzárkóztatására utaló jelenség. Észak - Kelet, Dél - Kelet és Dél zuhantak a leglátványosabban. A gondos allokációk ellenére a régiók fejlettsége közötti szakadékok egyre jelentősebbek. Nem mutatható ki a kiegyensúlyozott fejlődés és a lemaradt térségek felzárkóztatására utaló jelenség, ahogyan azt a fejlesztési régióktól el lehet várni. Ellenkezőleg a régiók közötti szakadékok nőttek.
8
IV. Intra - regionális mutatók: a belső szakadékok tovább nőttek A régiók esetében mutatkozó tendenciák régiókon belül is érvényesülnek.
IV.1. Észak - Kelet
IV.2. Dél - Kelet
9
IV.3. Dél - Munténia
IV.4. Dél - Nyugat
10
IV.5. Nyugat
IV.6. Észak - Nyugat
11
IV.7. Közép
V. A régiókon belüli különbségek nőttek – ez az egyedüli következmény Disparități intra-regionale în continuă adâncire 80 74 72
70
63 61 59
60 56
53 50 46 40
30
20
37 36 32 29
NORD-VEST CENTRU NORD-EST SUD-EST SUD-MUNTENIA SUD-VEST OLTENIA VEST
22
10
0 1995
2011
12
A grafikon az olló nyílását mutatja 1995 –ben (a legnagyobb és legkisebb értékek közötti különbség/távolság) és a regionális „ollók” 2011 –es állapotát mutatja. Példa: 1995 – Kolozs 116% (Max) a saját régiós átlagához viszonyítva, Máramaros 85% (Min). A Max és Min közötti távolság 31 – 32 százalékpont. 2011 –ben Max értéke 140% (Kolozs), Min 76% (Máramaros). A Max és Min közötti távolság 62 – 63 százalékpont. A szakadék mélysége megkétszereződött! És ugyanaz érvényes az össze többi régióra is. Nyoma sincs kiegyensúlyozott felzárkóztató fejlesztéspolitikának. Amennyiben a fejlesztési régiók változatlanul megmaradnak, netán közigazgatási jogköröket is kapnak, fokozódik az ország Dél – Amerikanizálódása. Annak társadalmi következményeivel együtt.
VI. És mégis hogyan sikerült? A legkevésbé kétségbeejtő a regionális Operatív Program volt.
VI.1. Regionális Operatív Program – régiós allokációk
13
14
VI.2. Észak – Kelet
15
VI.3. Dél – Kelet
16
VI.4. Dél – Munténia
17
VI.5. Dél - Nyugat
18
VI.6. Nyugat
19
VI.7. Észak - Kelet
20
VI.8. Közép
21
VII. Példa a fejlesztés stratégiai megközelítésére
VIII. Következtetések helyett A fejlesztési régióknak feladata lett volna ” csökkenteni a regionális különbségeket Románia különböző régiói között”. A célkitűzés nem valósult meg. Ellenkezőleg, a régiók közötti különbségek nőttek. A fejlesztési régiók nem szolgálták a nemes célok elérését. ”… jól megtervezett és gyakorlatba ültetett regionális politika nem csupán a kevésbé fejlett régiók számára előnyös, hanem Románia egész társadalmi gazdasági fejlődésre nézve is előnyös” – a regionális különbségek csökkenése sem kezdődött el, a kiegyensúlyozott fejlődésnek sincsenek nyomai, hiszen a gyakorlatba ültetés eszközei (fejlesztési régiók és a rájuk épített intézményi keret) nem megfelelő és a tervezés is rossz volt. A jelenlegi fejlesztési régiók megerősítése bebetonozza mindazt, ami a jelenlegi forrásbevonási kudarcnak oka.
22
