A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: KLIK azonosító:

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 037768

Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Készítés dátuma: 2013. márc.31. Jóváhagyta: Rigó Katalin intézményvezető

KLIK azonosító: 123008

Cím: 2440 Százhalombatta, Liszt Ferenc sétány 2.szám

3.módosítás: 2014.dec.10. Felülvizsgálat időpontja: Jogszabálynak megfelelően Oldalak száma: 186

Jóváhagyás dátuma: 2013.nov.06. Hatálybalépés:2013.09.01. Érvényesség:visszavonásig

Elfogadta: Nevelőtestület 2015.február 09. Véleményezte: Diákönkormányzat 2015. jan. 06. Szülők Közössége 2015.febr.05. Intézményi Tanács 2015.febr. 06.

Függelék száma: 6

Készült:2 pld.:1.ig., 2. könyvtár; 2.példány nem sokszorosítható

Alapító okirat száma: 16231/2013/ KOIR

Nyilvánosságra hozatal: Jóváhagyást követően az intézmény honlapján : eotvos.battanet.hu

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

„A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek /az eddiginél különbbé/ nevelhetők, s hogy /az eddiginél többre/ taníthatók.” Németh László

Pedagógiai program

oldal 2



Tartalomjegyzék Bevezetés 1.

7

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

10

1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ÉRTÉKEI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1.1. Pedagógiai alapelveink: 1.1.2. Pedagógiai céljaink: 1.1.3. Értékrendszerünk: 1.1.4. A nevelő-oktató munka feladatai: 1.1.5. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök, eljárások:

10 10 11 13 16 21

1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.2.1. Értékek egyensúlya 1.2.2. Eszközök, módszerek

22 23 24

1.3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ CÉLOK ÉS FELADATOK 1.3.1. Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása 1.3.2. A mindennapos testnevelés, testmozgás fontosságának felismertetése 1.3.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedély-betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 1.3.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése 1.3.5. A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás 1.3.6. A személyi higiéné kialakítása 1.3.7. Komplex intézményi mozgásprogram

25 25 26 27 27 27 28 29

1.4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL 31 31 31 33 33

KAPCSOLATOS FELADATOK

1.4.1. Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 1.4.2. Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: 1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: 1.4.4. A hagyományok közösségfejlesztő feladatai: 1.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI, INTÉZMÉNYI FELADATAI. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, FELADATAI. 1.5.1. A pedagógusok helyi feladatai 1.5.2. Osztályfőnöki tevékenység

Pedagógiai program

oldal 3

34 34 36



1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

39

1.6.1. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1.1. Az SNI tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.2. A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás 1.6.4. A szociális hátrányok enyhítése 1.6.5. Ifjúságvédelmi feladatok

40 41 44 45 45

1.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI 47

JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

1.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI 49 49 49 50

KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

1.8.1. Közvetlen partnerek 1.8.2. Közvetett partner 1.8.3. Kapcsolattartási formák 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK 1.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.10.

52 52 55

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK

57 1.10.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele 57 1.10.2. Az iskolába jelentkező tanulók átvétele 58 1.10.3. A két tanítási nyelvű (magyar-angol) csoportok kialakításának szabályai 59 ELVEI

1.11.

2.

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TEVÉKENYSÉG

61

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

64

2.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE

64

2.2. AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT ÉS KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ (SZABADON TERVEZHETŐ), ILLETVE A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK

65

2.2.1. Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára

65

Pedagógiai program

oldal 4



2.2.2. Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára 2.2.3. Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára 2.2.4. Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára

66 68 69

2.3. A VÁLASZHATÓ KERETTANTERVEK VÁLTOZATAINAK MEGNEVEZÉSE

70

2.4. A NEMZETI ALAPTANTERV BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

71

2.5. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI

2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4.

Hagyományos óratervű osztály óraterve 1-8.o. Emelt szintű idegen nyelvű osztály óraterve 1-8.o. A két tanítási nyelvű osztály óraterve 1-8.o. A felhasználható engedélyezett időkeret elosztásának módja az iskolában tartott összes foglalkozás megjelölésével felmenő rendszerben a 2017 / 2018. tanévig

72 72 72 72

72

2.6. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, JEGYZETEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK FŐ ELVEI, A TANKÖNYV 79

TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGEI

2.7. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK 81 81 82 84 86

HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

2.7.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.7.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.7.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.7.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 2.8. OKTATÁSSZERVEZÉS 2.8.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai 2.8.2. A csoportbontás szabályai 2.8.3. A mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módja 2.8.4. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.8.5. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához tartozó fejlesztő program 2.8.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Pedagógiai program

oldal 5

89 89 92 93 93 109 129



2.9. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE 133 2.9.1. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei 133 2.9.2. Az iskolai beszámoltatás, (szóbeli, írásbeli) az ismeretek számonkérésének követelményei, formái és az ismeretek számonkérésének rendje 134 2.9.3. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 147 2.9.4. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja (diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái) 149 2.9.5. A SNI tanulók értékelése 155 2.9.6. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 155 2.9.6. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 158 2.10. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK 2.10.1. Megyei és országos szintű tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása 2.10.2. Erdei iskola 2.10.3. Tanulmányi kirándulás 2.10.4. Tanulmányi versenyek 2.10.5. Táborok, idegen nyelvi tanulmányutak

160

Függelékek

163

Pedagógiai program

160 160 161 161 161

oldal 6

OM azonosító: 037768



Bevezetés 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről előírja, hogy az iskola 2013.március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka az intézmény nevelőtestülete által készített és elfogadott, majd a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről számos új elemmel egészítette ki a pedagógiai program tartalmi részét ill. ezen belül a nevelési programot és a helyi tantervet. Az

említett

változások

jelentősen

érintették

a

meglévő

pedagógiai

programunkat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ százhalombattai Eötvös Loránd Általános

Iskolájának

Pedagógiai

programja,

az

említett

előírások

szellemének megfelelően, az intézmény felelősséget érző nevelőtestületének munkája,

amelyet

a

szülők,

és

a

diákönkormányzat

is

megismert,

véleményezett. Átdolgozott pedagógiai programunk bizonyítja, hogy egyéni arculattal rendelkező iskola a miénk, amely a partnerek igényeinek és elvárásainak megfeleltetett, átgondolt pedagógiai elképzelésekkel rendelkezik, és hogy céljainkat

eredményesen

az

elvárásoknak

megfelelően

szeretnénk

megvalósítani, végrehajtani. A

program

kidolgozása

és

módosításai

során

az

alábbi

dokumentumokra támaszkodtunk:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  229/2012(VIII.28) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Pedagógiai program

oldal 7




 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  335/2005

(XII.29.)

Kormányrendelet

a

közfeladatot

ellátó

szervek

iratkezelésének általános követelményeiről  110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  2013.évi CCXXXII.törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  501/2013.

(XII.29.)

Kormányrendelet

a

nemzeti

köznevelés

tankönyvellátásáról szóló törvény 2013.évi törvényegyes rendelkezésének végrehajtásáról  17/2014.

(III.12.)

EMMI

rendelete

a

tankönyvvé

nyilvánítás,

a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvtámogatás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  202/2012. (VII. 27.) Kormány rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról  2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó, egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  326/2013.

(VIII.30.)

rendszeréről

és

a

Kormányrendelet közalkalmazottak

a

pedagógusok

jogállásáról

szóló

előmeneteli 1992.

évi

XXXIII.törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  26/2013 (II.12.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról  22/2013.(II.22.)EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról  A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi tankerület Eötvös Loránd Általános

Iskolájának

Szakmai

alapdokumentuma

és

Törzskönyvi

bejegyzése Az

iskola

pedagógiai

Pedagógiai program

programjának

kidolgozása

során

a

oldal 8



következőkre törekedtünk:  az iskola oktató-nevelő munkája eredményességének és színvonalának megőrzésére,  megfelelni a fenntartó, a működtető, a tanulók és szüleik elvárásainak,  a törvényesség, a jogszabályok betartására. A 2013.augusztus 31-ig érvényes pedagógiai program kivezetése felmenő rendszerben történik, párhuzamosan a 2013.szeptember 1-jétől érvényes pedagógiai program bevezetésével. Bízunk abban, hogy szakmai igényességre törekvő pedagógiai programunk alkalmas lesz arra, hogy tanulóink egy sajátos arculatú, speciális és egyedi intézmény diákjainak érezzék magukat, és személyes világuk, szemléletük, életpályájuk sikerei jól kötődjenek az őket felkészítő, oktatási-nevelési intézményhez, a százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskolához.

Pedagógiai program

oldal 9




1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Iskolánk

nevelési

programja

helyi

tantervünk

megvalósításának,

végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének legfontosabb általános és helyi szabályait meghatározó dokumentuma. Mindazokat a 2012-es NAT-ban képviselt értékeket és kiemelt fejlesztési feladatokat: 

erkölcsi nevelés



nemzeti öntudat, hazafias nevelés, európai azonosságtudat



állampolgárságra, demokráciára nevelés



önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése



családi életre nevelés



testi és lelki életre nevelés



felelősségvállalás másokért, önkéntesség



környezettudatosság



pályaorientáció



gazdasági és pénzügyi nevelés



médiatudatosságra nevelés



tanulás tanítása

és módszereket tartalmazza, amelyekkel a helyi tantervben foglaltakat végre tudjuk hajtani.

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, értékei, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Pedagógiai alapelveink: 

Erkölcsi értékek közvetítése



Nemzeti öntudat, hazafias nevelés



Állampolgárságra, demokráciára nevelés



Európai humanista értékrend kialakítása

Pedagógiai program

oldal 10





Családi életre nevelés



Felelősségvállalás ösztönzése



Esélyegyenlőség biztosítása, mások személyiségének, érdekeinek tiszteletben tartása



Tehetséggondozás, felzárkóztatás,



Problémamegoldó gondolkodás iránti igény kialakítása



Az iskolához való kötődés, hagyományok ápolása



Egy életen át tartó tanulás megalapozása, kötelességtudó tevékeny ember nevelése



Kulcskompetenciák fejlesztése, általános műveltségi és önművelődés iránti igény támogatása



Egészséges életmódra nevelés,



Testi és lelki egészségre nevelés



Fenntarthatóság, környezet-tudatosság



Gazdasági és pénzügyi nevelés

1.1.2. Pedagógiai céljaink: Cél: az általános emberi és nemzeti értékek megismertetése és elfogadtatása tanulóinkkal

a., Érzelmi célok:  A nevelők és a tanulók együttműködő kapcsolata  Olyan

iskolai

szellem

kialakítása,

mellyel

a

gyerekek

azonosulhatnak,  A tanulók figyelmességre nevelése,  A tanulók együttműködése, együttérzésének elősegítése, b., Erkölcsi / Morális célok:  Becsületességre, megbízhatóságra, kitartó munkára nevelés

Pedagógiai program

oldal 11





Az iskola ethoszának (szellemiségének) megteremtése és megőrzése,



Önálló felelősségvállalás



Másik ember tisztelete, elfogadása szeretni tudása



Más kultúrák megismerése megértése iránti igény felkeltése

c., Megismerésre vonatkozó célok: 

A teljesítményképes tudás megszerzése iránti igény felkeltése



A kulcskompetenciák fejlesztése: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos és technikai kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség



Reális önismeret, erre alapozott döntésképesség fejlesztése



A társadalmi beilleszkedés elősegítése a kommunikációs készség fejlesztésével, a team munkára képes autonóm személyiségek nevelésével.



Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek megismertetése



Európai közös értékrend érvényesítése, váljanak nyitottá a diákok a különböző kultúrák iránt



Az iskola biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, képességek és készségek fejlődésének lehetőségét

Pedagógiai program

oldal 12



1.1.3. Értékrendszerünk: a., A tudás, a szorgalmas, kitartó munka: 

Kreativitás



Önfejlesztés



Kíváncsiság



A

tudás

modern

értelmezésének

érvényesítése,

tudásvágy 

A kommunikációs képességek, a kifejezőkészség, a

szép beszéd 

A gondolkodási készség folyamatos fejlesztése



A problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása



A tanulás, a tudás megszerzése iránti motiváltság

kialakítása Kritérium: 

Használható

tudás

kialakítása,

amelyet

új

helyzetekben is tud alkalmazni. 

Legyen képes kitartóan, saját tanulását megszervezve

egyénileg és csoportban egyaránt tanulni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. 

Ismerje fel szükségleteit és lehetőségeit, ismerje a

tanulás folyamatát. b., Humanizmus, szeretet, harmónia, empátia 

Műveltség



Emberi jogok tiszteletben tartása, másság, tolerancia

elfogadása Kritérium: 

Legyen képes az itt megszerzett általános műveltségét

a középfokú intézményben sikeresen felhasználni.

Pedagógiai program

oldal 13






Legyen képes embertársai felé tisztelettel, szeretettel,

megértéssel, nyitottsággal fordulni. c., Becsületesség, őszinteség, megbízhatóság 

Vállalja önmagát és tettei következményét



Munkáját, magatartását a megbízhatóság jellemezze

Kritérium: 

A

gyermekek

normakövetésében

növekvő

mértékben

legyenek jelen ezek az értékek d., Kötődés a hazához, nemzethez 

Nemzeti öntudat

Kritérium: 

Ismerjék és tiszteljék a nemzeti jelképeket, vegyenek részt a

nemzeti ünnepeinken. 

Jellemezze őket a nemzetiségi és etnikai előítéletektől való

mentesség, 

A tanulók az erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, nyári

és téli táborok alkalmával, ismerjék meg nemzeti, népi kulturánk értékeit, hagyományait. e.,

Iskolához való kötődés 

Hagyományrendszer

Kritérium: 

Gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket,

amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és az itt élő nemzetiségek megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. 

Tisztelje

hagyományainkat,

igyekezzen

az

intézmény

tradícióit megtartani. 

Értékelje iskolánk szeretetteljes légkörét, viselkedésével

járuljon hozzá megőrzéséhez.

Pedagógiai program

oldal 14





Alakítson ki pozitív személyes kapcsolatokat, életkorának megfelelő tevékenységek segítségével.

f., Családi élet értéke  A családban való élet fontossága Kritérium: 

Alakuljon ki bennük a családhoz való tartozás tudata és

fontossága, legyenek tisztában a család képviselte értékekkel. g., Az európai hagyományrendszer vállalása 

Az

európai

népek

kultúrájának

megismerése,

megértése,

megbecsülése. Kritérium: 

Legyenek nyitottak más kultúrák felé.



Ismerjék és tiszteljék a más népek által teremtett értékeket.

A

tanulók

a

külföldi

tanulmányi

kirándulások

és

táborok

alkalmával, ismerkedjenek más nemzetek, népek nemzeti, népi kultúrájának értékeivel, hagyományaival. h., Együttműködési készség 

Elfogadás



Nyitottság



Önértékelés



Alkalmazkodás a közösségben



Saját érdekek kulturált érvényesítése

Kritérium: 

Legyen

képes:

társaival,

az

őt

körülvevő

felnőttekkel

együttműködni, lehetőségeihez képest őket segíteni, a tőlük kapott segítséget elfogadni. 

Tanulja meg saját érdeke kulturált érvényesítését.

Pedagógiai program

oldal 15




1.1.4. A nevelő-oktató munka feladatai: a) Korszerű anyanyelvi természettudományi, társadalomtudományi, idegen nyelvi tudás biztosítása 

Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátításának

biztosítása Minden tanuló az 1-8. évfolyam életkori szakaszában találkozik először tudományos igényű ismeretekkel; a legfontosabb magatartási és viselkedési

normákkal,

értékekkel.

Szerezzenek információt

szereznek szűkebb és tágabb környezetükről az elemi összefüggések felismertetése,

a

lényegkiemelés

technikájának

készségszintre

emelésének segítségével. 

A

nevelési

és

tantárgy-integrációs

lehetőségek

fokozott

kihasználása, a kéttannyelvű oktatásban. Tanulóink az első osztálytól emelt óraszámban tanulják az angol nyelvet, és három készségtárgyat. A készségtárgyak tanítása során, az idegen nyelv tanításának módszertana, annak sajátos elemei, beépülnek a készségtárgyak oktatásának a folyamatába. 

A célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív

fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv

országaival,

értsék

azok

kultúráját

és

empátiával

viszonyuljanak hozzá. Értsék, és tiszteljék mások múltját, fogadják el a különbözőséget. 

Biztosítjuk, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása

önállló tantárgy keretében valósuljon meg, 

Minden

elsajátítsák

lehetőséget a

célnyelvi

megadunk

ahhoz,

országok

hogy

földrajzával,

a

tanulóink

gazdaságával,

társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos

főbb

ismereteket,

s

lehetőségekhez

mérten

tanulmányutak alkalmával személyesen is ismerkedjenek meg vele.

Pedagógiai program

oldal 16




b) Erkölcsi és hazafias nevelés 

Erkölcsi érzék, felelősségtudat, igazságérzet, közösségi

beilleszkedés fejlesztése 

Felkészítés

az

önálló

gondolkodásra

és

életvitelre,

értékkonfliktusokra c) Törekvés az esélyegyenlőség biztosítására 

Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása

d) Értékközvetítés Iskolánkban az értékek egyensúlyára törekedve a következő területekre fektetünk hangsúlyt: 

Biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke

stb.) 

Társas

kapcsolatra

vonatkozó

értékek

(tisztelet,

szeretet, tolerancia stb.) 

Társadalmi

(folyamatos

eredményességre

tanulás,

vonatkozó

problémaérzékenység,

értékek

kreativitás,

szellemi igényesség stb.) e) Kompetencia-alapú oktatás erősítése 

Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés a

nevelő- oktató munka folyamatában 

A

különböző

kompetenciaterületeken

megjelenő

képességek és attitűdök alkalmazása a nevelési – oktatási célok elérése érdekében. 

Műveltségterületi

kapcsolatok

kihasználása

a

kulcskompetenciák terén: - anyanyelvi és idegennyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia,

Pedagógiai program

oldal 17



- természettudományos és technikai kompetencia, - digitális kompetencia, - szociális és állampolgári kompetencia. f) Szülői ház felé való nyitottság  A szülő szerepének hangsúlyozása, mint a gyermeki személyiség fejlődésének formálásának legfontosabb intézményi partnere;  A szülőkkel kialakított együttműködésen, kölcsönös támogatáson alapuló kiegyensúlyozott kapcsolat további erősítése; g) Egészséges életmódra, családi életre nevelés  Egészségnevelési és egészségvédő program megvalósítása az egészségnevelési tervnek megfelelően;  Az egészséges életmód iránti igény felkeltése, és az ehhez vezető technikák, módszerek megismertetése;  Egészségnevelési program megvalósítása a nyári sport valamint kerékpáros,és a téli sí táborok alkalmával, amelyet igény esetén szervezünk;  A család szerepének és fontosságának hangsúlyozása, a hit és erkölcstan ill. az erkölcstan és egyéb kötelező órákon, ill. az iskola életéhez kapcsolódó programokon, a családok és a szülők fokozott bevonásával; h) Személyiségfejlesztés

(önmegvalósítás,

önismeret,

önértékelés,

önképzés, felelősségvállalás másokért)  Reális önismeret fejlesztése, a szükséges önérvényesítési formák megteremtése;  Együttműködésre nevelés;  A

felelősségvállalás,

a

számonkérhetőség

formáinak

megteremtése, a kulturált magatartás elérése a tanórán és a szabadidős tevékenységek alkalmával;

Pedagógiai program

oldal 18




i)

A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, (médiatudatosság, gazdasági-pénzügyi nevelés) 

Készségek, képességek kialakítása, amelynek segítségével

képessé válnak a mindennapi problémák megoldására, a külvilág történéseinek, jelenségeinek értelmezésére; j)

Környezeti (környezettudatosságra) nevelés 

A fenntartható fejlődés fontosságának, hangsúlyozása;



A helyi és globális szintek kapcsolatainak,

összefüggéseinek észrevetetése; 

Az alapvető emberi szükségletek, az ökológiai és

társadalmi sokféleség megismertetése; 

A környezettudatos, személyes felelősségen alapuló

környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása;  k)

A globális összefüggések megértésének megalapozása;

Pályaorientáció 

Továbbtanulási, pályaválasztási segítségnyújtás



Pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás

segítése  l)

Egyéni tanácsadás

Szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése A fenntartó által kialakított támogatási rendszer: 

a felmenő rendszerben ingyen tankönyv



a rászorultság alapján - rendszeres gyermekvédelmi

támogatás,

Pedagógiai program

oldal 19



 a 75 ill. 50 %-os étkezési térítési díjkedvezmények (szabályozásának módját ld. a Házirend ide vonatkozó részeiben ) m)

A nevelő-oktató munka feladatai az iskola egészét érintően:

Nevelő munkánk sikeressége érdekében kell:  segíteni a személyiség teljes körű kibontakozását;  fokozott gyermek- és ifjúságvédelmi funkció érvényesítését;  azon a szociális képességek kialakítását és fejlesztését, amelyek alkalmassá teszik tanulóinkat arra, hogy megfeleljenek a kor aktuális követelményeinek. Oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha tanítványaink legkésőbb a 8. osztály végére:  stabil, használható, alapos, átfogó tudással bírnak,  nyitottak, megértőek, reális önismerettel rendelkeznek,  ismeretanyagban, készségekben, képességekben olyan szintre jutnak, ami a továbbtanulásukat segíti a részképesség-zavarral, egyéb sajátos nevelési igénnyel bíró tanulóink pedig a lehető legideálisabb módon folytatják tanulmányaikat. A két tannyelvű oktatás terén elért eredményeinket akkor tekintjük sikeresnek, ha tanítványaink legkésőbb a 8. osztály végére:  Az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű fejlesztésének eredményeképpen a célnyelvből legalább hatvan százalékuk: a) a hatodik évfolyamon a KER szerinti A2, b) nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintet elérik, a szinteknek megfelelő kommunikáció-képes nyelvtudással rendelkeznek.

Pedagógiai program

oldal 20



 Az

idegen

nyelven

történő

tanulás

stratégiáinak

elsajátítása során a célnyelvi műveltségük fejlődik, melyet külföldi nyelvgyakorlási lehetőségekkel kapcsolunk össze.

1.1.5. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök, eljárások: A pedagógiai módszerek, eljárások megválasztása az intézményi céloknak

alárendelten

a

pedagógusok

szakmai

autonómiájának részét képezik. Szakmai autonómia:  Törekszünk az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, az alaposságra szoktatásra a követelés, a folyamatos ellenőrzés és értékelés révén;  A nevelési-oktatási folyamatban elsődleges a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének alkalmazása;  Minden tevékenységben a gyakorlás módszerének szem előtt tartása;  Fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét;  Az oktatási célból felhasznált tárgyi, technikai eszközöknek is a tanulók sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk. Nincs egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert,

eszközt

alkalmazunk

egy

időben,

párhuzamosan,

meghatározott összefüggésben – mindig szem előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit. A két tanítási nyelvű oktatás a tanulók magas szintű idegennyelvtudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlődését szolgálja a tehetséggondozás tanórai és tanórán kívüli eszközeivel.

Pedagógiai program

oldal 21




A két tannyelvű oktatás sajátos módszerei: 

Anyanyelvi lektor alkalmazása, akinek anyanyelve a célnyelv, és

fontos szerepet tölt be a mindennapi szóhasználat, kommunikációs készség, kommunikációs stratégia kialakításában. 

Autentikus kommunikációs helyzetek kialakítása a lektor

segítségével 

Kommunikációs készségek fejlesztése, kultúraközvetítés, az

interkulturális kompetencia fejlesztése 

Egyéb módszerek: projektek, múzeumi órák, erdei iskolák,

külföldi tanulmányutak nyelvgyakorlási lehetőségek. Az alkalmazott módszerek kritériumai: 

Megfelelés a pedagógiai alapelveknek



Összhang és hatékonyság a feladatok teljesülésében



Illeszkedés az intézmény minőségpolitikájához

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók

személyiségét

a

különféle

iskolai

tevékenységek

megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A

tanulói

személyiség

„erejének”,

épségének

növelése

(kompetencianövelő stratégia); a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; az esélyegyenlőséget és

az

egyes

tanulók

fejlettségét,

lehetőségeit,

érdeklődését

figyelembe vevő nevelés.

Pedagógiai program

oldal 22



Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása,

amely

a

gyermeki,

a

serdülői

személyiség

méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése; Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése; A

környezetből

csökkentésére

származó

irányuló

megterhelések,

prevenciós

feladatok,

ártalmak programok

megvalósítására való törekvés; A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár bővítése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése; A

tanulók testi, értelmi,

erkölcsi,

érzelmi,

gyakorlati

képességeinek fejlesztése.

1.2.1. Értékek egyensúlya A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: 

A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke),



Az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom,

önművelés, stb.), 

A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás,

szeretet, tolerancia), 

A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos

tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség), 

A humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az

egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.).

Pedagógiai program

oldal 23



1.2.2. Eszközök, módszerek 

Az iskolakezdéssel kapcsolatos nehézségek feltárása (fejletlen

szociális kompetencia, beilleszkedési nehézség, magatartási probléma, figyelem-koncentrációs zavar, fejletlen feladattudat, önállótlanság, konfliktuskezelési problémák, stb.); 

A tanulók sajátos tanulási típusának megismerése;



A problémák kiküszöbölése érdekében konzultációs lehetőség

biztosítása a szülők, a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és más szakemberek számára (fogadó óra, szülői értekezlet, nyílt nap, osztály-összejövetelek, stb.); 

A preventív vagy korrekciós feladatokhoz illeszkedő módszerek

alkalmazása a tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon és a napköziben (célirányos mozgásfejlesztés, és egyéb fejlesztő játékok); 

Biztonságérzetet fokozó tapintatos és szeretetteljes bánásmód;



Közös

élmények

foglalkozások,

(olvasmányok,

játék,

sport,

közös

Eötvös-futás,

éneklés,

művészeti

kirándulás,

színház,

múzeum látogatás, stb.); 

A környezeti nevelésben kirándulások, táborok helytörténeti séták

alkalmával a tapasztalatok személyes átélése; 

Közösségért vállalt feladatok ellátása;



A tanulók aktív részvételére építő tanítás-tanulás a tanórákon, és

a tanórán kívüli programokon (egészségnap, sportnap, rendhagyó zeneóra, iskolai, területi és országos tanulmányi és sport vetélkedők, stb.); 

Problémahelyzetek megoldása;



Kreativitást igénylő feladatok,



A

személyiség-

és

közösségfejlesztés

kiemelt

eszköze

a

műhelymunka, amely sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási

Pedagógiai program

oldal 24




módszergazdagságot,

kulturált

magatartást,

az

elmélyült

ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti).  A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott órák, az erdei iskola, a különféle táborok, a szakkörök, az iskola napok rendezvényei.

1.3.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő célok és feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki

jóllétét,

fejlesztő,

a

egészségét,

egészségi

nevelési-oktatási

állapotát

intézmény

hatékonyan

mindennapjaiban

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az iskolai egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

1.3.1. Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása 

Tudja

megnevezni

a

helyes

táplálkozás

körébe

tartozó

élelmiszereket; 

Ismerje az egészséges táplálkozás fontosságát;



Egészség-tudatos táplálkozási szokások kialakítása (minőségi és

mennyiségi szempontok); 

Ideális testsúly jelentősége, elhízás, alultápláltság veszélyei.

Testsúllyal kapcsolatos számítások; 

Hiánybetegségek, vitaminhiány;



Gyors étkezés hátrányi és előnyei;



Az

iskolai

büfé

árukínálata

feleljen

meg

az

egészséges

táplálkozás (és egészséges életvitel) kritériumainak; 

Az iskolai közétkeztetés feleljen meg az egészséges táplálkozásra

vonatkozó ajánlatoknak.

Pedagógiai program

oldal 25




1.3.2. A mindennapos testnevelés, testmozgás fontosságának felismertetése Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására,

módszereinek

alkalmazására.

Nélkülözhetetlen

szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Iskolánkban 1. és 5. évfolyamtól a 2012/13. tanévtől felmenő rendszerben órarendi keretek között biztosítjuk a mindennapos testnevelés lehetőségét. A többi évfolyamon a testnevelés órákon kívül, ISK foglalkozáson, biztosítunk mozgási lehetőséget; Az iskolai egészségnevelést szolgálja elsősorban a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:  testnevelés órák,  ISK foglalkozások,  úszásoktatás,

Pedagógiai program

oldal 26



1.3.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedély-betegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  Önismeret,

önreflexió

fejlesztése

a

viselkedési

helyzetek

tanulmányozásán keresztül;  Kiegyensúlyozott harmonikus személyiség fejlesztése, az érzelmi intelligencia – mozgással erősített testtudat;  Kamaszkori változások: testkép – testalkat;  A

serdülő

személyiségének

jellemző

vonásai,

önismeret,

önfejlesztés eszközei;  A tanuló legyen tisztában egészségmegőrzésének jelentőségével és tudja, hogy maga is felelős ezért;  Legyen reális jövőképe;  Ismerjen olyan módszereket, technikákat, amelyekkel enyhíteni tudja a feszültséget;  Ismerje a káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás, stb) veszélyeit, hatását a személyiségre;  Ismerje a családi és társas kapcsolatok jelentőségét;

1.3.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése  Szerepjáték jelentősége a konfliktusok kezelésében;  Családi, iskolai agresszió okai – lehetséges megoldások;  Serdülőkori konfliktusok és feloldásuk;  Viselkedési normák, szabályok jelentősége a tanulók életében;  Fontos a közösséghez tartozás, képes legyen átlátni és elfogadni a közösségi normákat;

1.3.5. A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás  Egészségnyújtásról leírtak (lásd.: Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervben;)  Mentők munkájának megismerése, tisztelete;

Pedagógiai program

oldal 27




 Baleset esetén a segítség kérésének módja, és teendők;  Háztartási és közlekedési veszélyek felismerése;  Tanórákon és a szabadidős tevékenységek során használt eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése;  Veszélyforrások különböző élethelyzetekben;  Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok megismerése, alkalmazása;  Rendszeres balesetvédelmi oktatásban részesítjük tanulóinkat a tanév során a különböző tanórákon, ill. a tanítási szünetek, kirándulások, táborok előtt.

1.3.6. A személyi higiéné kialakítása 

Fogmosás, kézmosás fontossága;



Helyes öltözködés szabályai (évszaknak megfelelően);



Helyes és rendszeres táplálkozási szokások elfogadtatása;



Ismerje fel, hogy a divat nem mindig egészséges;

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Feladatainkat az: 

alsó tagozatban a magyar irodalom, környezetismeret, technika,

testnevelés, rajzórákon és a 4. évfolyamon az osztályfőnöki órákon, 

a felső tagozatban a magyar irodalom, természetismeret,

biológia, fizika, kémia, informatika, technika, testnevelés és rajzórákon valósítjuk meg. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek 10 óra egészségnevelési témát tartalmaznak. 

Tanórán kívüli (délutáni) foglalkozások:

szakkörök, versenyek, osztály kirándulások,

Pedagógiai program

oldal 28






Iskolai egészségnap



Sportnap, Eötvös-futás, Eötvös-kupa



Sport-, sí- és kerékpáros táborok



Városi, és tankerületi szervezésű előadások, konferenciák

Résztvevők: 

diákok, pedagógusok, szülők, iskolapszichológus, iskola-

egészségügyi-szolgálat (iskolaorvos, védőnő), iskolai gyermekvédelmi felelős Iskolán kívüli segítők: 

KEF (Kábítószer-egyeztető Fórum)



Városi egészségnevelő,



Civil szervezetek,



Városi családsegítő,



Gyámhatóság,



Városi Rendőrség,



Lelki segélyszolgálat

1.3.7. Komplex intézményi mozgásprogram 

A kötelező iskolai programokba beépülnek az egészséges életmód-

tréningek (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 

A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori

sajátosságoknak megfelelően épülnek be az óratervi órákba. 

A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási

programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái dominálnak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.

Pedagógiai program

oldal 29






Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között –

nagyobb

időkeretben

és

változatosabb

programok

keretében

képviselik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 

Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához –

az évszak sajátosságainak megfelelően – rendelünk egy-egy kiemelt mozgásos tevékenységet. 

Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az

iskolai

sportegyesülettel

illetve

a

településen

működő

más

sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai

működést

támogatni

hivatott

alapítvánnyal

stratégiai

együttműködést alakítunk ki az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 

A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik

központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 

A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program

szolgál a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is magába foglal. 

Az uniós és a központi költségvetési forrásokra támaszkodva

szervezzük sportprogramjainkat 

Minden tanévben javaslat készül a mozgásprogramok tartalmára

a tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv melléklete.

Pedagógiai program

oldal 30



1.4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés fogalmán általában az egyén érdekeinek és közvetlen

környezetének,

illetve

a

társadalom

elvárásainak

harmóniába rendezését, összhangba hozását értjük. A közösségi fejlesztés célja, hogy elősegítse az egyénben:  a véleményalkotó és véleménynyilvánító képességet,  az együtt érző, másokat segítő magatartás kialakulását,  a

harmonikus

embertársi

kapcsolatok,

az

empátia,

az

alkalmazkodó képesség, a tolerancia kialakulását,  a közösségi szokások, normák, a másság elfogadását,  a "mi-tudat" közösségi érzés tudatának kialakítását.

1.4.1. Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanórákhoz kapcsolódó közösségek életének tudatos, tervszerű nevelői

fejlesztése

a

tanulók

életkori

fejlettségének

figyelembevételével. Iskolánk a közösségfejlesztés terén a valahova tartozás tudatának elmélyítésére,

a

nemzet,

a

haza

és

a

szűkebb

közösség

hagyományainak, értékeinek megismerésére, ápolására és tiszteletére igyekszik nevelni tanulóit a szaktárgyi és osztályfőnöki órákon.

1.4.2. Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A közösségi magatartás kialakításának, a személyiség fejlesztésének, tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak fontos színterei a tanórán kívüli foglalkozások. A sokféle, változatos foglalkozás elősegíti, hogy a különböző osztályokból érkező diákok megismerjék egymást, a

Pedagógiai program

oldal 31




viszonylag

zárt

osztálykeret

után megtapasztalják a nagyobb

közösséghez tartozás élményét. Ezeken az órákon alkalmazott módszerek, a kötetlenebb hangulat hozzájárul a segítőkészség, mások elfogadása és az önkontroll kialakításához. a., A napközi otthonos nevelés célja feladadtai A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen. A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát. b., Erdei iskolák, osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló, egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás

a

tanulók

aktív,

cselekvő,

kölcsönösségen

alapuló

együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek

fejlesztése,

és

a

közösségi

tevékenységhez

kötött

szocializáció. Osztályaink minden tanév májusában-júniusában egy hetet erdei iskolában, vagy három napot osztálykiránduláson töltenek.

Pedagógiai program

oldal 32



Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a

természeti

és

kulturális

természettudományos

emlékeink

gondolkodás

megfigyelése,

empirikus

a

tapasztalatokon

alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába.

1.4.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Fő feladata az iskolai diákélet szervezése, a tanulók érdekeinek képviselete. Az itt végzett tevékenység nagyban hozzájárul az öntevékenység,

a

közösségi

szabályainak

elsajátításához,

alkalmazkodás a

és

a

demokrácia

kommunikációs

készség

kialakulásához. Megtanít a különböző érdekcsoportok jogainak összeegyeztetésére, tiszteletére, valamint a döntéssel járó felelősség vállalására. Érjük el, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt tűzni, és a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát tudják értékelni.

1.4.4. A hagyományok közösségfejlesztő feladatai: Az intézmény önálló arculata kialakításának, az iskolához kötődés erősítésének,

a

közösségformálásnak,

a

közösségi

értékek

megőrzésének, a feledhetetlen diákélmények gazdagításának eszköze a hagyományok kiépítése és ápolása. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket a nevelőtestület az éves munkatervben rögzíti. Ezek a következők:  Nemzeti ünnepeink

Pedagógiai program

oldal 33




 Megemlékezések  Névadó napok (Eötvös-hét)  Iskolai tanulmányi és sportversenyek  Bűbájos olvasásverseny  Napközis rendezvények  A Diákönkormányzat rendezvényei: 

Valentin nap,



Halloween parti,



Állatok világnapja,



Papírgyűjtés



Első osztályosok “Eötvös-polgárrá” avatása



Farsangi bál

 Táborok, kirándulások, sportnap, ovis-váltó  Nyílt nap a szülőknek  Ballagás  Kiváló diákok elismerése (Eötvös-plakett, Év diákja ,Jó tanuló, jó spotoló)  Szülők “Piros- Kék” bálja A fenti hagyományok tiszteletben tartása és ápolása mind a diákság, mind a nevelők közös feladata, melyben a szülői ház és az EötvösEffektus Alapítvány támogatására is számítunk.

1.5. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai. Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai. 1.5.1. A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

A tanítási órákra való felkészülés, kísérletek, dolgozatok,

tanulmányi versenyek összeállítása, és értékelése;

Pedagógiai program

oldal 34






A tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának

rendszeres értékelése szóban és írásban; 

A megtartott, elmaradó és a helyettesített tanítási órák

dokumentálása; 

Ellenőrzők gondos vezetése;



Különbözeti, felvételi, osztályozó, javító vizsgák, mérések

lebonyolítása; 

A tanulmányi versenyek lebonyolítása;



Tehetséggondozás,

felzárkóztatás

a

tanulók

fejlesztésével

kapcsolatos feladatok; 

Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai

méréseken; 

Iskolai kulturális és sportprogramok szervezése;



Osztályfőnöki,

munkaközösség-vezetői,

diákönkormányzatot

segítő feladatok ellátása; 

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása;



Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása;



Részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken;



Részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken;



A tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor;



Tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények

megszervezése 

Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel;



Részvétel a munkaközösségi értekezleteken;



Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt

szakmai jellegű munkavégzés; 

Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való

közreműködés; 

Szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben

tartása; 

Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása;

Pedagógiai program

oldal 35






A

tanulók

tájékoztató

füzeteiben

szereplő

osztályzatok

rendszeres ellenőrzése.

1.5.2. Osztályfőnöki tevékenység Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, pedagógiai szándékú alakítása. Ennek érdekében az osztályfőnök az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. a.) Közvetlen nevelőmunka Személyiségfejlesztés Tudatos személyiségfejlesztés csak a mindenkori aktuális tanulói személyiség ismeretében lehetséges. Fontos, hogy az osztályfőnök jól ismerje tanítványai szükségleteit, érdekeit, családi hátterét, meggyőződését, személyiségfejlődésük ütemét. Ennek ismeretében segítse tanulóit a helyes önismeret és önértékelés kialakításában. Társas kapcsolatok fejlesztése Elő kell segíteniük, hogy tanulóink olyan emberekké váljanak, akik képesek eligazodni a világban. A közösséggé érés periódusában alapvető feladat a pozitív csoportnormák kialakítása, a helyes viselkedési, magatartási modellek körvonalazása és fokozatos beépítése

a

gyerekek

magatartásába.

A

problémák

közös

értelmezésének, a véleményalkotásnak, az iskolai demokrácia kialakításának fontos színtere az osztályfőnöki óra, melynek témái széleskörű lehetőséget nyújtanak a kommunikációs kultúra, kommunikációs készségek fejlesztésére.

Pedagógiai program

oldal 36




Erkölcsi nevelés Arra törekszünk, hogy az osztályfőnöki munka során valódi értékközvetítők

legyünk,

és

olyan

erkölcsi

tartást

adjunk

tanítványainknak, amelyeket ők más közösségekbe is magukkal vihetnek, sőt mások felé közvetíthetnek. Hazaszeretetre nevelés Segíteni

kell

tanulóinkat

az

otthon,

a

lakóhely,

a

haza

megismeréséhez, megbecsüléséhez, el kell mélyíteni bennük a hazaszeretetet. Ugyanakkor fontos az is, hogy megismerjék a hazánkban és a szomszédságunkban élő más népeket, népcsoportok értékeit, eredményeit is. A tanulási technikák fejlesztése Az osztályfőnök fontos feladata – a megismerés életkori és egyéni jellemzőinek ismeretében – a tanulás fejlesztése, az eredményes tanulás

módszereinek,

technikáinak

elsajátíttatása,

gyakoroltatása, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének ébresztése. Egészségmegőrzés Az osztályfőnöki munka sokrétű feladatai között különös figyelmet kell fordítanunk mindarra, ami a gyermekek egészségének megőrzését szolgálja, ezért a kerettantervi előírásnak megfelelően felső tagozatban az osztályfőnöki óra órakeretéből 10 óra – egyes témakörökhöz kapcsolódva – az egészséges életre nevelést és egészségvédelmet szolgáló tananyagot tartalmaz. Fontosabb témakörök: 

A gyermekek egészsége és táplálkozása, egészséges életre

nevelés, 

A környezet higiéniája és esztétikuma,

Pedagógiai program

oldal 37






A balesetek megelőzése,



A serdülőkor testi-lelki változásai,



Káros szokások és szenvedélyek, egészségvédelem,



Felelős párválasztás,



Korunk fenyegető betegségei.

b) Szervezési, koordinációs feladatok 

Az osztályfőnök / napközis nevelő a tanév elején munkatervet

készít, melynek része a tanulócsoportra vonatkozó helyzetelemzés és nevelési program 

Az osztályfőnök segítse diákjai beilleszkedését az iskola életébe,

a felső tagozat új követelményrendszerébe. Ismertesse meg diákjaival az iskola házirendjét.

Segítse és koordinálja az

osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség esetén, vagy a szaktanár kérésére látogasson órát az osztályban; 

Tartson kapcsolatot az osztály szülői munkaközösségével,

tartson szülői értekezleteket; 

Az osztályfőnök kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi

előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősítse a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát terjessze a nevelőtestület elé. Tegyen javaslatot a tanulók jutalmazására, büntetésére, támogatására; 

A

tanulók

felelősségérzetének

eredményes

kialakítása

érdekében az osztályfőnök tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai közösség előtt álló feladatokról, azokon való részvételre mozgósít,

közreműködik

a

tanórán

kívüli

tevékenységek

szervezésében; 

Az osztályfőnök együttműködik a diákönkormányzattal,

segíti a tanulóközösség kialakulását;

Pedagógiai program

oldal 38





Az osztályfőnök kiemelt figyelmet fordít az osztályban

végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével; 

Az iskola felsőbb évfolyamain különös hangsúlyt kap a

pályaorientáció, a tanulók pályaválasztásának előkészítése. E hosszú folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tanulói személyiség ismeretében és a társadalmi igényeket is tekintetbe véve történik a pályaválasztás.

c)

Adminisztrációs teendők 

Napló vezetése, ellenőrzése;



Ellenőrzők rendszeres figyelemmel kísérése;



Félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása;



Bizonyítványok megírása;



Anyakönyvek kitöltése és vezetése;



Továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése;



Hiányzások igazolásának adminisztrációja;



Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát;

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 3. § (6) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a köznevelés kiemelt feladata a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók, valamint a kiemelten tehetséges tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. A Nkt. értelmező rendelkezése szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:

Pedagógiai program

oldal 39






a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,



a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,



a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.

1.6.1. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai feladataink: 

Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a

családban, környezettanulmány. 

A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni

őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével. 

Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok

megoldásába. 

Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése.



Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai

együttműködés

a

gyógypedagógussal,

pszichológussal,

logopédussal, szükség esetén más szakemberrel az osztályfőnök koordinálásával. 

A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása.



Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére.



A baráti társaság figyelemmel kísérése.



Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről egészségügyi és rendőrségi szakemberek bevonásával.



A

nevelőtestület

konzultációja

a

devianciáról,

a

rehabilitációs

tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések).

Pedagógiai program

oldal 40





Jelentős pedagógiai problémává válhat az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a helyes konfliktuskezelést.



Fejlesztő

pedagógus,

gyógypedagógus

és

pedagógiai

asszisztens

bevonása a munkánkba. A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján. 1.6.1.1. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különös figyelmet igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján 

érzékszervi,



beszédfogyatékos (Szakmai alapdokumentum szerint feladatunk),



egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartás-szabályozási zavarral) (Szakmai alapdokumentum szerint feladatunk) küzd.

A Nkt. 4. § 23. pontja alapján megváltozott a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körének megnevezése. (Az Nkt. hatálybalépésétől az „egyéb pszichés fejlődési zavar” (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartás-szabályozási zavar) a korábbi „a megismerő

funkciók

vagy

a

viselkedés

fejlődésének

organikus

okra

visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek, tanuló” megnevezést váltotta fel.) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt  a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége, Pedagógiai program

oldal 41




 a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető,

vagy

vissza

nem

vezethető

tartós

és

súlyos

rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-jéig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartás-szabályozási zavart) is érteni kell. A Nkt. 47. §-a alapján a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően,

hogy

igényjogosultságát

megállapították.

A

különleges

bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő, oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. mellékleteként

kiadott

Sajátos

nevelési

igényű

tanulók

iskolai

oktatásának irányelvét is figyelembe veszi. 1.6.1.2.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő program

Az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyet az osztálytanítók, osztályfőnökök és a gyógypedagógusok közösen készítenek el. A foglalkozások az SNI tanulók száma és szükségletei szerint szerveződnek. a.)

Tanórán

az

osztályonként

meghatározott

óraszámban

segít

a

gyógypedagógus. Differenciált tananyag feldolgozásával – figyelembe véve az általános iskolai követelményeket, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelveit – a gyermekek szintjének megfelelő feladatokat ad, így hozzásegíti a tanulókat, hogy saját tempójukban haladhassanak, s kisebb lépésekben fokozatosan felzárkózhassanak a többiekhez. Ezáltal több

Pedagógiai program

oldal 42




sikerélmény és kevesebb kudarc éri a gyermekeket. Magabiztosabbá válnak, személyiségük

megerősödik,

ami

a

későbbi

társadalmi

integrációjuk

szempontjából nagyon lényeges. A gyógypedagógus és az osztálytanító együttműködése rendkívül fontos.

Ez

nemcsak

felelősségvállalást

technikai

egy

együttműködést

valódi,

közös,

jelent,

aktív

hanem

közös

együttgondolkodást,

együttszervezést, ami kiterjed a tanmenet- és tananyagszervezésre, a célok, ellenőrzési módok, értékelés, a különböző didaktikai problémák, valamint az osztályban

előforduló

többi

problémás

tanulónak

nyújtandó

egyéni

megsegítés megbeszélésére. Az SNI tanulók kapjanak szöveges értékelést minden tantárgyból az érdemjegy mellett félévkor és év végén is. A százalékos értékelés is jelenjen meg. Az együttműködés célja, hogy megteremtse mindazokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési és oktatási szükségleteit biztosítani tudjuk. Törekedni kell a nyitottságra, a kooperációra, kapcsolattartásra, párbeszédre, a konfliktuskezelésre. Az integráció nemcsak az osztályban tanító tanárok ügye, hanem kihat az egész iskola szervezetére és a szülőkre is. Az osztályfőnök feladata, hogy a szülőket partnerként bevonja a fejlesztő tevékenységbe, tájékoztassa az elért eredményekről az osztályfőnök által szervezett team megbeszélések után. b.) Tanórán kívül a rehabilitációs órák keretében a tantárgyi felzárkóztatást és a tanulási képességek fejlesztését végzi a gyógypedagógus. Fontos, hogy tanórákon a többiekkel együtt tudjon haladni az integrált tanuló, ezért az eljárás didaktikai tréningekkel történik, így az aktuális tananyaggal kapcsolatos probléma rövidebb időn belül felszámolható. Az alapvető tanulási képességek hiánya, gátoltsága vagy zavara miatt megnehezül

az

iskolai

haladás,

ezért

nélkülözhetetlen

ezeknek

a

képességeknek, az ún. bázisfunkcióknak a fejlesztése is. Az alapvető képességek fejlesztése hosszabb folyamat.

Pedagógiai program

oldal 43




A képességfejlesztés speciális pedagógiai eljárásokkal történik, a szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztési javaslatok alapján.

1.6.2. A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás A kiemelkedő képességű diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és differenciált módszerek ismeretét kívánja. A munkavégzés lépései, eszközei, színtere: 

A tehetség felismerése;



Egyéni fejlesztési terv készítése;



A tehetséges tanulót a képességének megfelelő irányba

tereljük; 

Két

tanítási

nyelvű

oktatásban

résztvevő

gyerekek

kiválasztása képességmérő rendszer használatával; 

A két tanítási nyelvű oktatásban résztvevő gyerekek

számára szervezett idegen nyelvi programok biztosítása, a számukra előírt vizsgák, mérések sikeres teljesítéséhez:  nyelvvizsga felkészítés  idegen nyelvi programok (Christmas Party, Halloween Party, Valentine Day,  témahét szervezése  nemzetközi kapcsolatok kiépítése (levelezés,testvérvárosok)  versenyek (nyelvi, versmondó, olvasási)  csoportbontások  szakkörök (gyakorló, társalgó, nyelvvizsgára felkészítő)

Pedagógiai program

oldal 44



 egyéni képességekhez igazodó foglalkozás a tanórákon; 

Tehetséggondozó szakkörök, szervezése;



Diáksportköri foglalkozások szervezése;



Versenyekre való felkészítés és részvétel biztosítása (tanulmányi

és sport); 

Nyelvvizsga szervezése



Csoportbontás



Iskolai könyvtár lehetőségeinek kihasználása.



Tanulmányi kirándulások szervezése.

1.6.4. A szociális hátrányok enyhítése A

szociális

hátrányok

enyhítése

szükséges

feltétele

az

esélyegyenlőség biztosítására való törekvésnek. Módszerek, eszközök: 

A nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló

tanulókkal és családjaikkal; 

A hátrányos otthoni környezettel szemben előnyös iskolai

környezet biztosítása (kulturált munkakörülmények, taneszközök, segédeszközök, térítési kedvezmények); 

Napközis vagy tanulószobai foglalkozás biztosítása;



Együttműködés

a

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

felelőssel,

gyámhivatallal, gyermekvédelmi szolgálattal.

1.6.5. Ifjúságvédelmi feladatok Minden tanuló részére igyekszünk biztosítani a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek,

Pedagógiai program

hogy

képességük,

tehetségük

kibontakozhasson,

oldal 45




szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, amelyek születésüknél, családi, vagyoni helyzetüknél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  A gyermekvédelmi felelős naprakész, teljes körű nyilvántartást készít a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról.  Megállapítja a hátrányos helyzet okát.  Veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet megállapításának érdekében szoros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szükség esetén családlátogatásokat szervez.  Az anyagi okok enyhítése érdekében az önkormányzat által biztosított támogatási lehetőségekről tájékoztatja az arra rászoruló szülőket.  Rászorultsági igény alapján, javaslatot tehet az Eötvös Effektus Alapítvány által adható támogatásra. pl. kirándulási, táborozási támogatás.  Pályázati (helyi, központi) rendszereket figyelemmel kíséri, hogy minél

több

forrásból

tudjuk

segíteni

a

rászorulókat

(pl.

táborozásnál, külföldi utaknál, stb.).  Szorosan együttműködik a Kormányhivatallal, a Polgármesteri Hivatal gyámügyesével, a Gyermekjóléti Szolgálattal, és a segítség kérésének lehetőségeiről tájékoztatja a szülőket.  A napközis ill. tanulószobai ellátásnál elsőbbséget élveznek azok a gyerekek, akiknek az egészséges fejlődés érdekében szükségük van a napközbeni ellátásra. A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a diákönkormányzat segítése és bevonása az iskolai döntéshozatalba. Tanulóinkat megismertetjük jogaikkal, hogy véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.

Pedagógiai program

oldal 46




1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanuló joga , hogy hogy személyesen vagy képviselő útján-a jogsabályban meghatározottak alapján – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a)

az

iskolai

SZMSZ

jogszabályban

meghatározott

rendelkezéseinek elfogadása előtt, b)

a házirend elfogadása előtt

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a)

saját működéséről,

b)

hatáskörei gyakorlásáról,

c)

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

d)

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszeré-

nek létrehozásáról és működtetéséről, A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell.

Pedagógiai program

oldal 47




Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a)

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b)

a

tanulók

helyzetét

elemző,

értékelő

beszámolók

elkészítéséhez, elfogadásához, c)

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez,

megszervezéséhez, d)

az

iskolai

sportkör

működési

rendjének

megállapításához, e)

az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

f)

a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének

kialakításához, g) Azokban

az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. az

ügyekben,

amelyekben

a

diákönkormányzat

véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A

diákközgyűlés

összehívását

az

iskolai,

kollégiumi

diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

Pedagógiai program

oldal 48




1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A kapcsolattartás célja a folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése.

1.8.1. Közvetlen partnerek a) Tanulók 

Diákönkormányzat

A diákok érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére szerveződött. 

Iskolai élet

A

tanulók

és

az

iskola

együttműködését

a

Házirend

szabályozza, melyet minden diákunkkal megismertetünk. b) Pedagógus 

Közalkalmazotti Tanács



Pedagógusok szakszervezetei

c) Szülők Évente négy alkalommal szervezünk fogadóórákat, illetve osztály szülői értekezleteket. d) Szülői Közösség A szülői közösségek elnökeiből álló Szülői Választmányt az iskola igazgatója hívja össze és informálja évente két alkalommal. e) Eötvös-Effektus Alapítvány Évente

két

alkalommal

ülésezik.

Alapító

okiratának

megfelelően osztja szét a rendelkezésére álló pénzeszközöket a tanulók és az iskola programjainak támogatására.

1.8.2. Közvetett partner a) A fenntartó KLIK Érdi Tankerület igazgatója

Pedagógiai program

oldal 49



b) A Járási Kormányhivatal illetékes vezetője c) Pedagógiai Szakszolgálatok / Szakértői Bizottság d) A tankerület közoktatási intézményei, e) A város és a tankerület közművelődési intézményei, f) A működtető Önkormányzat által kijelölt intézmény (GEI) vezetője g) A város egészségügyi, szociális intézményei, h) Regionális és nemzetközi kapcsolatok, i)

Két tanítási nyelvű iskolák egyesülete,

j)

Civil szervezetek

1.8.3. Kapcsolattartási formák a) A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák: 

Személyes beszélgetés



DÖK megbeszélések, ülések



Tájékoztató füzet



Facebook



Skype



Helyi médiák



Heti hirdetések



Postai küldemények



Iskolai hirdetőtábla



Az iskola honlapja tájékoztatást nyújt: 

iskolai dokumentumokról;



iskolai eseményekről;



eredményekről;



Iskolarádió



E-napló

Pedagógiai program

oldal 50



b) A szülők közösségét érintő együttműködési formák: 

A

szülői

értekezletek

célja:

a

közös

feladatok,

célok

megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 3 alkalommal (szeptember, február, május) a szülő munkaidejéhez igazodva, az esti órákban. A szülők tájékoztatást kapnak, illetve megbeszélést tartanak: 

az osztályközösség alakulásáról,



a magatartás és szorgalom általános helyzetéről,



a tanulmányi előmenetelről, a szaktárgyakkal kapcsolatos

eredményekről, problémákról, 

az iskolai eseményekről,



az iskolai szintű feladatokból az adott osztályra vonatkozó

teendőkről, 

gyermeknevelési

megközelí-téséről

kérdések (a

nevelési

pedagógiai-pszichológiai értekezleten

egységesített

nevelőtestületi álláspont alapján), 

a szülők javaslatairól, kéréseiről, melyeket az osztályfőnök

továbbít az iskolavezetés felé 

Az egyes tanulókról való megbeszélés a fogadóórák illetve a külön

találkozási alkalmak feladata. Célja: véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: az éves munkatervben meghatározott időpontban. 

Nyílt napok  Az

iskola

működésébe

évente

a

munkatervben

meghatározott rend szerint alkalommal előre meghatározott rend szerint betekintést biztosítunk az iskola belső világába

Pedagógiai program

oldal 51





Média (újság, városi televízió)



Családlátogatás: Indokolt esetben, főleg az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák szabályit a 20/2012.(08.31) EMMI rendelet 64.§ szabályozza

1.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák típusai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:  osztályozó vizsga  pótló vizsga  javítóvizsga  különbözeti vizsga A tanulmányi vizsgákat olyan legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melyben legalább két pedagógus jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje és az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A vizsgázó diák: tanulmányok alatti  javítóvizsgát

az

időpontban,

augusztus15-étől

az

intézményvezető

által

augusztus

meghatározott 31-ig

terjedő

időszakban tehet.  osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni, az intézményvezető bármikor, de a vizsgát megelőző 3 hónapon belül jelöli ki az időpontot.

Pedagógiai program

oldal 52




A vizsgák helye: a Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola A jelentkezés módja: a tanuló szülője vagy törvényes képviselője írásban kérvényt nyújt be az intézményvezetőnek címezve. A vizsgák időpontjáról: a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell értesíteni.

Osztályozó vizsga A tanulónak osztályozó vizsgát akkor kell tennie a félévi vagy tanév végi osztályzat megállapításához ha: 

felmentették a tanórai részvétel alól;



egy vagy több tárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő

alatt akar eleget tenni; 

mulasztása miatt nem osztályozható - egy tanítási évben az

igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven órát meghaladja-, de a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan

mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga követelményei /tantárgyak, évfolyamok/:  A magasabb évfolyamba lépés feltételeit a Pedagógiai program Helyi

tanterv

részének

2.9.1.pontja,

az

évfolyamonkénti

követelményeit az egyes tantárgyak esetében a Pedagógiai program 1.számú melléklete /alsó tagozat/, és 2.számú melléklete /felső tagozat/ tartalmazza.  Az idegen nyelvi tantárgyak esetében a magasabb évfolyamba lépés feltételeit Helyi tanterv 2.9. pontja, az évfolyamonkénti követelményeit az egyes tantárgyak esetében a Pedagógiai program 3. számú melléklete /id.nyelv / tartalmazza.

Pedagógiai program

oldal 53



Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, és ezt igazolja. Az igazgató a hozzá benyújtott írásos kérelemre hozzájárulhat, hogy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen.

Javítóvizsga Javítóvizsga az intézményvezető által meghatározott időpontban akkor tehető, ha: a tanuló a tanév végi osztályozó értekezleten legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát más iskolából. vagy más tagozatról érkező tanuló tehet. A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőpontot kijelölni, és erről a vizsgázót írásban értesíteni.

Nyelvvizsga Nyelvvizsgát tehet az idegen nyelvet emelt szinten tanuló felső tagozatos diák. Próbanyelvvizsgára május-június folyamán kerül sor, melyre az igények felmérése után felkészítő szakkört biztosítunk. A próbanyelvvizsga lebonyolításához szükség szerint külső vizsgaközpont közreműködését kérjük a lehető legtárgyilagosabb értékelés érdekében. Az eredményekről a tanulók és a szülők írásbeli értékelést kapnak, mely tartalmazza, a fejlesztendő területeket. Képességmérés a két tanítási nyelvű képzésben résztvevő tanulók számára kötelező.  4. évfolyam végén iskolai szervezésben tájékozódó felmérést tartunk.

Pedagógiai program

oldal 54




 6. és 8. évfolyam végén a minisztérium utasítása alapján előírt központi szintfelmérés alapján mérjük a tanulókat.

1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák általános szabályai: A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel: 

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két

hónappal, 

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:  2013-2014. tanév júniusban: az 1. és az 5. évfolyamon,  2014-2015. tanév júniusban: a 2. és a 6. évfolyamon,  2015-2016. tanév júniusban: a 3. és a 7. évfolyamon,  2016-2017. tanév júniusban: a 4. és a 8. évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák lebonyolítását végző bizottság elnökét és tagjait az igazgató jelöli ki. A

független

vizsgabizottság

elnökét

és

tagjait

az

Érdi

Járási

Kormányhivatal jelöli ki. Az vizsgák szakszerű és törvényes megtartásáért a vizsga elnöke felel. Az intézmény vezetőjének illetékes helyettese gondoskodik a zavartalan lebonyolításról.

Pedagógiai program

oldal 55




A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

ÍRÁSBELI

TANTÁRGY

SZÓBELI

GYAKORLATI

VIZSGA ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan

SZÓBELI

Hit és erkölcstan

SZÓBELI

Környezetismeret

ÍRÁSBELI

Ének-zene

SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Hit és erkölcstan

SZÓBELI

Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Hon- és népismeret

GYAKORLATI

SZÓBELI

Vizuális kultúra

GYAKORLATI

Informatika

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyak.

SZÓBELI

GYAKORLATI


Pedagógiai program

GYAKORLATI

oldal 56



1.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei A tanulói jogviszony a felvétel vagy átvétel útján keletkezik. Felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, melyről igazgató dönt.

1.10.1.Az iskolába jelentkező tanulók felvétele Felvételi eljárás szabályai Iskolánk a felvételi eljárás szabályait a 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 50, 51§ (1) (2) (4) bekezdése alapján alakította ki. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az Érdi Járási Kormányhivatal határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Felvételi kötelezettséget követőkérelmek elbírálásának elvei Ha felvételi kötelezettségünk teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tudunk, akkor az Nkt. 51§(1) bekezdése illetve a 20/2012.EMMI rendelet 7, 23, és a 24§ (7) bekezdés értelmében járunk el, különleges helyzetűnek minősítjük azt a tanulót:  aki az intézmény dolgozójának közvetlen hozzátartozója, vagy  akinek a testvére már az intézmény tanulója. Ha iskolánk a fentiekben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet

helyhiány

miatt

nem

tudja

teljesíteni,

akkor

a

20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 24§(6) bekezdés értelmében jár el.

Pedagógiai program

oldal 57




Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. Az első osztályba történő beiratkozás, a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 45.§(1)(2)(4)(10)bekezdése alapján történik. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek lakcímkártyáját;  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét  az iskola kérése alapján a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és egészségbiztosítási kártyáját. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló bizonyítványát;



lakcímkártyáját;

1.10.2. Az iskolába jelentkező tanulók átvétele Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével, ill. a tanult idegen nyelv és az emelt óraszámú tantárgyak számbavétele után az iskola igazgatója dönt. A különleges figyelmet igénylő tanuló esetében: a személyi, tárgyi feltételek

meglétét,

a

fejlesztés

lehetőségeinek

biztosítását

kell

figyelembe venni. Ha

az

átvételt

kérő

körzeten

kívüli

tanuló

előző

tanév

végi

osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről

Pedagógiai program

oldal 58




szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított

–

szintfelmérőt kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult, vagy ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér a mi programunktól. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérőn az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt szintfelmérőn teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A szintfelmérő időpontját az igazgató határozza meg, s arról írásban értesíti a tanuló szülőjét.

1.10.3. A két tanítási nyelvű (magyar-angol) csoportok kialakításának szabályai A két tanítási nyelvű oktatás az általános iskola 1. évfolyamán kezdődik. a)

A csoportba kerülés feltételei az első évfolyamon: 

A

beiskolázáskor

a

szülők/

gondviselők

írásbeli

nyilatkozatukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az intézmény fejlesztőpedagógusa a beíratást követően, adott naptári év júniusában, elvégezzen egy kipróbált, szakemberek által összeállított

képesség

vizsgálatot,

amely

figyelem,

beszédészlelés, beszédértés és nyelvi érzéket vizsgáló tesztekből áll.

Pedagógiai program

oldal 59




b)

Általános tudnivalók a csoportokkal kapcsolatosan: 

A kéttannyelvű oktatásban az első 30 legjobb eredményt

elért tanuló kerülhet; 

A kéttannyelvű csoport kialakításának határideje az adott

iskolai tanév első munkanapja. Az induló kéttannyelvű csoport létszáma maximum 30 fő; 

A

készségtárgyakat

kivéve,

az

angol

nyelvű

órákat

csoportbontásba szervezzük; 

Az

első

készségtárgyak

évfolyamon óráin

a

az

idegen

pedagógiai

nyelven

asszisztens

tanított segíti

a

nyelvtanár és tanítók munkáját. A kéttannyelvű oktatásból kimaradt tanulók az első három évfolyamon választható órákból heti 1 angol órát kaphatnak. c)

Bekerülés feltételei a további évfolyamokon: A szülő vagy a pedagógus javaslatára az intézményvezető engedélyével a tanuló bekerülhet a kéttannyelvű csoportba: 

ha meghatározott felkészülési idő ( max. 2 hónap) elteltével

a tanuló eredményes szintfelmérőt tesz adott idegen nyelven tanult tantárgyakból és angol nyelvből. Szintfelmérő tehető az adott tanév elején, félévkor és a tanév végén, a szabályoknak megfelelően. d)

A két tannyelvű oktatási csoportból kikerülés feltételei: Kikerülhet a szülő vagy a pedagógus javaslatára az intézményvezető engedélyével, ha: 

a tanuló nem tartja be a házirend szabályait,



szorgalma kifogásolható, tanulmányi eredménye romlik,

 a 4. évfolyamon megszervezésre kerülő A1 szintű próbanyelvvizsgán a tanuló nem éri el a megfelelő szintet,

Pedagógiai program

oldal 60




 1-4. évfolyamon a szülő és pedagógus egyetértése elégséges az intézményvezetői jóváhagyáshoz.

1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tevékenység A

mindennapok

során,

számos

alkalommal

találkozunk

potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Célkitűzésünk: már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: 

Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat,

valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választás elé állítják őket; 

Képesek legyenek vészhelyzetben tőlük elvárható mértékben

helyes döntést hozni és nyugodt módon reagálni; 

Ismerjék fel az otthon és az iskola között lévő legfőbb

veszélyforrásokat; 

Alkalmazzák a helyes magaratásformákat, amelyekkel

elkerülhetők a gyermekbalesetek; 

Ismerjék a segélyhívás telefonszámát, sajátítsa el mikor,

hogyan kell mentőt hívni; 

Váljanak képessé egyszerűbb sérülések ellátására;



Tudják az életjelenségek vizsgálatát a gyakorlatban;

Pedagógiai program

oldal 61




Évfolyam

Tantárgy

Környezetismeret, 3-4.évf.

fontos telefonszámok; ismerje a

technika, testnevelés, segítséghívás menetét; egyszerű úszás, napközis

sérülések ellátása (horzsolás,

foglalkozás

égés, esés, orrvérzés, rovarcsípés)

természetismeret, egészségtan, 5-6.évf.

Tartalom

testnevelés, úszás, technika, informatika, osztályfőnöki óra

Módszerek

beszélgetés, szemléltetés , szerepjáték, filmvetítés

fontos telefonszámok; ismerje a segítséghívás menetét; egyszerű

beszélgetés,


szemléltetés

égés, esések, orrvérzés,

,

rovarcsípés) életjelenségek

szerepjáték,

vizsgálata, légutak szabaddá

filmvetítés

tétele fontos telefonszámok;ismerje a segítséghívás menetét; egyszerű

biológia, fizika, kémia, testnevelés, 7-8.évf.

informatika, technika, osztályfőnöki óra


beszélgetés,

égés, esés, orrvérzés, rovarcsípés)

szemléltetés

életjelenségek vizsgálata, légutak

,

szabaddá tétele; stabil

szerepjáték,

oldalfekvés végrehajtása,

filmvetítés

vérzésfajták felism. és ellátása

A tanultak

(nyomókötés, fedőkötés) törések,

gyakorlati

ficamok rögzítése, mérgezések,

alkalmazása

fulladás veszélyei, áramütés, közúti balesetek

Pedagógiai program

oldal 62



Tanórán kívüli foglalkozások: 

Szakkörök



Évente egyszer elsősegély-nyújtási bemutató szervezése

szakemberek bevonásával 

Az

elsősegély–nyújtási

kapcsolatos

feladatok

alapismeretek

megvalósításához

elsajátításával

külső

kapcsolatok

kiépítése: 

Országos Mentőszolgálattal,



Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel,



Ifjúsági

Elsősegélynyújtók

Országos

Egyesületével. 

Tanulóink részt vesznek iskolán kívüli elsősegély nyújtási

vetélkedőkön 

Támogatjuk pedagógusaink részvételét elsősegély nyújtási

ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Pedagógiai program

oldal 63



2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: 

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012.

(XII. 21.) sz. EMMI rendelet:  1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”;  2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára” 

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

szóló 4/2013(I.11 )sz. EMMI rendelet kerettanterveket tartalmazó 2. és 4. sz. melléklete:  2. sz. Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz  4.sz. melléklet

Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános

iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási

miniszter

által

kiadott

kerettantervekben

meghatározott

tananyaggal és követelményekkel. 

Rendelkezés a felhasználható órakeret 10%-ról:

Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag-követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

Pedagógiai program

oldal 64



2.2. Az iskolában tanított és kötelezően választható (szabadon tervezhető), illetve a szabadon választható tantárgyak és óraszámaik 2.2.1. Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

Évfolyam

1. évfolyam 2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Pedagógiai program

Melyik tantárgy

Hány órával

óraszámát növeltük a

megnöveltük a

szabadon tervezhető


órák óraszámából?

órák óraszámából?

Magyar Matematika Magyar Matematika Magyar Matematika Környezet Informatika Magyar Matematika Környezet Informatika

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra

oldal 65




5. évfolyam 6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar Informatika Matematika Magyar Magyar Matematika Biológia Fizika Matematika Magyar Technika

1 óra 1 óra 1,5 óra 1,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1óra 1 óra 1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Hon- és népismeret tantárgyat heti 1 órában tanítja.

2.2.2. Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára

Melyik tantárgy óraszámát ÉVFOLYAM

növeltük a szabadon választható órák óraszámából?

Hány órával növeltük a szabadon választható órák óraszámából?

1. évfolyam

Angol nyelv

1 óra

2. évfolyam

Angol nyelv

1 óra

3. évfolyam

Angol nyelv

1 óra

4. évfolyam (angol 2 óra)

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Angol nyelv

3 óra

4.évfolyam emeltszintű angol

Pedagógiai program

oldal 66



5. évfolyam (sima angol 3 óra)

5. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra

6. évfolyam (angol 3 óra) 6. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra

7. évfolyam (angol 3 óra) 7. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra

8. évfolyam (angol 3 óra)

8. évfolyam emeltszintű angol 5 óra

Pedagógiai program

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Term. ismeret

1 óra

Angol nyelv

2 óra

Term. ismeret

1 óra

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Term. ismeret

1 óra

Angol nyelv

2 óra

Term. ismeret

1 óra

Magyar

1 óra

Matematika

0,5 óra

Földrajz

0,5 óra

Angol nyelv

2 óra

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Kémia

0,5 óra

Biológia

0,5 óra

Angol nyelv

2 óra

Kémia

0,5 óra

Biológia

0,5 óra

oldal 67




2.2.3. Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára

A Kormány 110/2012(VI.4) Kormányrendelete a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8 § (3.) d) pontja értelmében, a két tanítási nyelvű csoportokban az idegen nyelv elsajátításához szükséges választható órák száma néggyel növelhető. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013(I.11)sz EMMI rendelet alapján a választható órák elosztása.

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon választható órák óraszámából?

Hány órával növeltük a szabadon választható órák óraszámából?

Összesen választható óra

1. évfolyam

angol

3 óra

3 óra

2. évfolyam

angol

3 óra

3 óra

3. évfolyam

angol

3 óra

3 óra

angol

2 óra

informatika

1 óra

4. évfolyam

3 óra

5. évfolyam

angol célnyelvi civilizáció term. ism.

2 óra 1 óra 1 óra

4 óra

6. évfolyam

angol célnyelvi civilizáció term. ism.


4 óra

7. évfolyam

angol célnyelvi civilizáció magyar


4 óra

8. évfolyam

angol célnyelvi civilizáció biológia kémia

2 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

4 óra

Pedagógiai program

oldal 68



2.2.4. Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával növeltük a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Összesen tervezhető óra

1. évfolyam

Angol

2 óra

2 óra

2. évfolyam

Angol

2 óra

2 óra

Angol

2 óra

Matematika

0,5 óra

Környezetismeret

0,5 óra

Magyar

1 óra

Angol

1 óra

Matematika

0,5 óra

Környezetismeret

0,5 óra

Magyar

1 óra

Informatika

1 óra

Magyar

1,5 óra

Matematika

1,5 óra

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Fizika

0,5 óra

Biológia

0,5 óra

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Technika

1 óra

3. évfolyam

4. évfolyam

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Pedagógiai program

3 óra

3 óra

2 óra

3 óra

3 óra

3 óra

oldal 69



2.3. A válaszható kerettantervek változatainak megnevezése Iskolánk a kerettantervben szereplő választható „A” illetve „B” változatú kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene „A” változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom „A” változat

5-8. évfolyam

Matematika „A” változat

5-8. évfolyam

Biológia „A” változat

5-8. évfolyam

Fizika „B” változat

5-8. évfolyam

Kémia „A” változat

5-8. évfolyam

Ének-zene „A” változat

5-8. évfolyam

Technika “A” változat

A

választott

kerettantervben

évfolyamonkénti

bontása,

szereplő

illetve

az

tananyagok, egyes

témakörök

témákhoz

tartozó

órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően. A

választott

kerettantervben

szereplő

tananyagok,

témakörök

évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek

meghatározásához

iskolánk

pedagógusai

az

egyes

tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

Pedagógiai program

oldal 70



Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják, megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk a német nyelv tanulásának lehetőségét is.

2.4.

A Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezése A

2013/14.

tanévtől

bevezetésre

kerülő

2012.évi

Nemzeti

alaptanterv alapján készült helyi tanterv évfolyamonkénti, felmenő rendszerű ütemezését az alábbi táblázat szemlélteti. Ezzel párhuzamosan történik a 2003-tól használt Nemzeti alaptanterv kivezetése, felmenő rendszerben.

Tantervi kettősség 2013-2016 Régi szabályozás Tanév/évf.

1.

2.

Új szabályozás 3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013 / 2014 2014 / 2015 2015 / 2016 2016 / 2017

Pedagógiai program

oldal 71



2.5.

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozok és azok óraszámai

2.5.1. Hagyományos óratervű osztály óraterve 1-8.o. 2.5.2. Emelt szintű idegen nyelvű osztály óraterve 1-8.o. 2.5.3. A két tanítási nyelvű osztály óraterve 1-8.o. 2.5.4. A felhasználható engedélyezett időkeret elosztásának módja az iskolában tartott összes foglalkozás megjelölésével felmenő rendszerben a 2017 / 2018. tanévig

Az iskola által felajánlható tanórán kívüli foglalkozások, az adott tanév munkaerő gazdálkodásának lehetőségeit figyelembe véve kerül meghirdetésre. Az 1.számú függelék tartalmazza.

Pedagógiai program

oldal 72


1

1

2B 3B

3B 3B

Szabadon tervezhető

Választható

óraszáma

1

1

5

4

1

1

6

3B 3B

Tantárgy összes

Kötelező

3

Tantárgy összes

óraszáma

6,5

óraszáma

1

8.évfolyam

Választható

1,5

Választható

4

Tantárgy összes

6

7.évfolyam Szabadon tervezhető

1B


1

Kötelező

4

6.évfolyam óraszáma


8

Választható

Kötelező

1

Tantárgy összes

óraszáma

2B

5.évfolyam

Választható

1

1B

Tantárgy összes

6


Választható

1B

1

7

Tantárgy összes

6

Kötelező

1

8


Választható

1B

4.évfolyam óraszáma

1

Idegen nyelvek

7

3.évfolyam Kötelező

8

Tantárgy összes

1

2. évfolyam óraszáma

Magyar nyelv és ir.

Választható


7

Tantárgyak

Tantárgy összes óraszáma

Kötelező

1. évfolyam

1.oldal

Kötelező

óratervű osztályok


KLIK azonosító: 123008 2.5.1. Hagyományos

Kötelező


3B 3B

3B

Célnyelvi civilizáció

Matematika

4

1

5

4

1B

5

4 0,5B

4,5

4 0,5B 1

5,5

Történelem, társ. és államp. ismeretek Erkölcstan

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

1

Természetismeret

0,5

1

1

1,5

1

1 0,5

4

1B

5

3

2

2

1

1,5

1

5,5

3

1

0,5 4,5

3

1

1

5

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

3

2

1,5 2

1

1

3

Termtud. gyak. Biológia-egészségt.

1,5 0,5

2

1,5

Fizika

1,5 0,5

2

1,5

Kémia

1,5

Földrajz

1,5

Pedagógiai program

1,5 1,5 0,5

2

0,5

2

1,5 0,5

1,5

oldal 73

2 1,5




2.5.1. Hagyományos óratervű osztályok

Testnevelés Úszás

Szabadon tervezhető Választható Összes óra

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1B

1

1B

1

1B

1

1B

1

1B

1

1B

1

1

1

1

1

1

1

1

1B

1

1B

1

1B

1

3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

2B

2B

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

23

23 2

22 2

1

3 1

26

Pedagógiai program

24 3 1

26

26 2 2

26

25 3 3

29

28

31

3 2

31

1

28 3

3

1B


2

Választható

Kötelező

2



2

Választható

2


2

Kötelező

2


2

Választható

Kötelező

1



1

Választható

1


Kötelező

1

Választható

1


1

Választható

1


1

Választható

2


2

Kötelező

2


2

Választható

2



8.évfolyam

Kötelező

7.évfolyam


6.évfolyam

2

Osztályfőnöki Kötelező

5.évfolyam

Kötelező

Informatika Technika, életvitel és gyakorlatok

4.évfolyam

2

Kötelező

Vizuális kultúra Hon- és népismeret

3.évfolyam

2

Tantárgyak Ének-zene

2. évfolyam Tantárgy összes óraszáma

1. évfolyam

2.oldal

3 33

oldal 74

34




2.5.2.Emelt szintű csoportok óraterve 1-8.o.: 1.oldal

1

3

5 3B

2B 5 3B

2B 5 3B

4

1

2B 5 3B


4

Választható


Választható

Kötelező

1

8.évfolyam Tantárgy összes óraszáma

5,5 3


Kötelező


4 1,5

Választható

5


1

Kötelező

4


7

Választható


2

Kötelező

1


6 1B

Választható

7


Választható

1

Kötelező

1

6 1B


Választható


1

8


1

Idegen nyelvek

7 1B

Kötelező

8

Kötelező

1


Magyar nyv. és ir.

2. évfolyam



7

Tantárgyak

Választható

Kötelező

1. évfolyam

5 2B 5

Célnyelvi civilizáció Matematika

4

1

5

4 1B

5

4

0,5 B

4,5 4

0,5 B

4,5 4

Történelem, társ. és államp.ism. Erkölcstan

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

1 0,5

Természetismeret

1

1

1

1,5 1 0,5

1,5

4

3 1,5

4,5 3

1

4

3

4

2B

2 2B

2 2B

2 2B

2

1

1

1

1

1

1

3

2

2

1

1

1

1

3

Biológia,egészségt .

1,5 0,5

2 1,5

Fizika

1,5 0,5

2 1,5

Kémia

1,5

1,5 1,5

Földrajz

1,5

1,5 1,5

Pedagógiai program

1

oldal 75

0,5 2 1,5 0,5 2 1,5




2.oldal

2.5.2. Emelt szintű csoportok óraterve 1-8.o.:

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

2B

2

2

2

2

2

Testnevelés Úszás

1B

1

1B

1

1 1B

1 1B

1 1B

1 1B

1 1B

1 1B

1

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki

Kötelező Szabadon tervezhető Választható

23

23 2

22 2

1

Összes óra

Pedagógiai program

3 1

26

24

26

26 3

1

25 2

3 26

1B


Vizuális kultúra 2 Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel 1 és gyakorlatok

Választható

Kötelező

1



1

Választható

Kötelező

1



1

Választható

Kötelező

1



1

Választható

1


1

Választható

2


2

Választható

2


2

Választható

2


2

Ének-zene

Választható

2

Tantárgyak


2

Kötelező

Kötelező

8.évfolyam


7.évfolyam

Kötelező

6.évfolyam


5.évfolyam

Kötelező

4.évfolyam


3.évfolyam

Kötelező

2. évfolyam


1. évfolyam

3 3

30

28

31

1

3 2,5

31

1B

28 3

3

1

3 33,5

34

oldal 76



Célnyelvi civilizáció Matematika

4

4

4

4

0,5

4,5

4

0,5B

4,5

Történelem Erkölcstan

1

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

1

0,5

1

1

1,5

1

1 0,5

3

1

1

5

3B

1B 1 B

4

4

3

2B

2B

1

1,5

2B

5B

3B

1B 1B

4,5

3

2B

2B

1

1

1

3

2

1

tantárgy összes óraszáma


5,5 2B 5B

1B 1B 4

választható

3B


5B

kötelező

1,5

8.évfolyam

választható

2B

4

7.évfolyam tantárgy összes óraszáma

3B

5

választható

5B


2B

1

kötelező

1B

4

választható

2B

választható

5B

7

6.évfolyam


2B 3B

6


választható


kötelező

5B

6


3B


választható

szabadon tervezhető 2B

6

kötelező

5B

7


3B

7

4.évfolyam

kötelező

2B

7


Idegen nyelvek

kötelező

választható

7

2.évfolyam


Magyar nyv. és irod.


Tantárgyak

kötelező

1.évfolyam

1.oldal


2.5.3. Kéttannyelvű csoportok óraterve

kötelező


2B

5B

1B 1B

4

3

1

4

2B

2B

2B

2B

1

1

1

1

1,5

Természetismeret

2

1

1

3

Biológia-egészségtan

1,5 0,5

2

1,5

Fizika

1,5 0,5

2

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

0,5

2 1,5

0,5

2

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

Pedagógiai program

oldal 77





1 1 B 1B

Informatika


választható


kötelező

8.évfolyam


választható

kötelező

7.évfolyam


választható


kötelező

6.évfolyam


választható


kötelező

5.évfolyam


választható


kötelező

4.évfolyam


választható


kötelező

3.évfolyam


választható

kötelező


választható


kötelező


2.évfolyam

1.évfolyam

Tantárgyak

2.oldal


Kéttannyelvű csoportok óraterve

1 1 B

1 1B B

1B 1B

1B 1B

1 1B B

1B 1B

1B

1B

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

1 B


3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

2B

2B

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Úszás Osztályfőnöki Kötelező

2 3

23

Szabadon tervezhető Választható

2

22 2

3

Összes óra

Pedagógiai program

3 3

28

24 3 3

28

26 2 3

28

25 3 4

30

28

32

3 4

32

1B

28 3

4

1 B

4 35

oldal 78

35




2.6.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, jegyzetek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának fő elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségei A pedagógusok joga és kötelessége tankönyvet választani. A szabad tankönyvválasztás törvényes alapja a közoktatási törvény: „A pedagógust munkakörénél fogva megilleti az a jog, hogy: a) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, b) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.” Az

iskola

pedagógiai

programja

meghatározza

az

egyes

évfolyamokon tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit. Ez segíti a tankönyvválasztást, melynek közös elvei iskolánkban: 

Szerepeljen az OM tankönyvjegyzékében



A tankönyvek évfolyamonként egymásra épüljenek



A tankönyv lehetőleg szolgálja ki az adott tantárgy helyi

tantervébe foglaltak tanítását; 

Kiegészítő taneszközt, jegyzeteket a két tanítási nyelvű

osztályok tanulói számára rendelünk szülői kérésre, jóváhagyással és minden évfolyamon költségtérítéssel; 

A szaktanárok közös megállapodása alapján választunk

tankönyvet; 

Tankönyvcsaládokat használunk (tankönyv + munkafüzet +

esetleg témazáró); Pedagógiai program

oldal 79






Átgondoljuk, feltétlenül szükséges-e a kiszemelt taneszköz a

tanulók számára, és mekkora fizikai megterhelést jelent a napi teljes tankönyvszükséglet a mindennapokban; 

Alsó és felső tagozaton néhány tankönyvet több éven át

használunk, tartós tankönyvként 

A térítésmentes tankönyv lehetősége a helyi tanterv 2.4.

pontja alapján a 2013/14-es tanévtől bevezetésre kerülő Nemzeti Alaptantervnek megfelelően valósul meg. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletet módosította a 45/2014.(X.27.) EMMI rendelet. A hivatkozott rendelet 2.§ által beiktatott 5.§ (1) bek.új i) pontban meghatározottak szerint intézményünk tanulói tankönyvtámogatásának rendjét részletesen a „Tankönyvellátás rendjéről szóló szabályzata” tartalmazza, mely szerint:. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, együttes

értelmi

előfordulása

vagy

beszédfogyatékos,

esetén

halmozottan

több

fogyatékosság

fogyatékos,

autizmus

spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen

álljanak

rendelkezésre

(a

továbbiakban:

normatív

kedvezmény). Pedagógiai program

oldal 80


A


gyermekvédelmi

gondoskodásban

részesülő

-

nevelőszülőnél,

gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

2.7. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatainkat tanórán és a tanórán kívüli tevékenységekkel valósítjuk meg.

2.7.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése érdekében:  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe,  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  óvjuk és fejlesztjük a az iskolába lépő gyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot,  esélyt teremtünk a sikeres iskolai pályafutás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez, személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel,  a kötelességérzet a tanulást segítő iskolai fegyelem és figyelem kialakítása,  megfelelő tanulási stratégiák elsajátíttatása, Pedagógiai program

oldal 81




 felkeltjük a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt, a pozitív attitűd és a tartós motiváció kialakítására törekszünk, 

játékos

módszerek

alkalmazásával

biztosítjuk,

hogy

a

nyelvtanulás a kezdetektől élmény, érdekes tapasztalat legyen a tanulók számára, 

a kommunikatív kompetenciák megalapozása érdekében

elsősorban a beszédészlelés, beszédbátorság kialakításával és a hallás utáni szövegértés fejlesztésével foglalkozunk. 

A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeit

empirikus tapasztalatok útján való értékeljük. 

A környezeti nevelés terén törekszünk a tanórán kívüli

környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). 

A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az

egészségmegőrzés

érdekeit

szem

előtt

tartó

életvezetésre

szocializáljuk a foglalkozások során. 

Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáit

sajátíttatjuk el a mindennapokban.

2.7.2.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülő, a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat során: 

a fogékonyság kialakítása a saját környezet, a természet, a

társas kapcsolatok, majd a nagyobb közösségek értékei iránt, Pedagógiai program

oldal 82






A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi

ismeretek közvetítése , alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése, 

Az egyéni fejlettségre és fejlesztési szükségletekre ügyelve, a

differenciálással

fokozatosan

növelt

tanulói

terhelés

és

teljesítményelvárás egyensúlyba helyezése, 

A tanulás iránti motiváció fenntartása,



A tanulók nyelvtanulás iránti pozitív attitűdjének fenntartása,

hogy továbbra is örömüket leljék a nyelvhasználatban, 

A

beszédértés

és

a

kommunikációs

készség

fejlesztése,

amelyben nagyobb szerepet játszik az összefüggő beszéd. 

Az értő olvasás, illetve a célnyelvi írás bevezetése, fejlesztése,

valamint az idegen nyelven való tanulás bevezetése, 

A 4. évfolyam végére elérendő az A1 nyelvi szint az angol

kéttannyelvű képzésben résztvevő tanulók számára 

A

stressz-

és

feszültségoldás

különféle

lehetőségeinek

kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. 

A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció

fontos

eszközei

valamennyi

képesség-

és

készségfejlesztési

területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. 

Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli

megvalósítása, életmódra,

a

az

tanulókat

fizikailag

egészségmegőrzés

aktív,

érdekeit

egészségtudatos

szem

előtt

tartó

életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet

kap.

Kulcsfontosságú

háttérismereteinek

és

a

stressz-

technikáinak

és

feszültségoldás

elsajátíttatása

a

mindennapokban

Pedagógiai program

oldal 83




2.7.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Mindezek érdekében: 

folytatjuk az előző évek munkáját a képességek, készségek, a

tanulási stratégiák, és a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompeten-ciák, képesség együttesek fejlesztését az eredményesség növelése érdekében, 

a tapasztalásra épülő képi gondolkodás fejlesztését,



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati

jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; 

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a

hon és népismeret valamint a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; 

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés

képességének fejlesztése, 

az együttműködés értékének tudatosítása: a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; 

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont:

az életkori jellemzők, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség

egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; 

személyiség fejlesztése a személyiség erkölcsi arculatának

értelmi

és

érzelmi

alapozásával;

helyes

magatartásformák

megismertetésével és gyakoroltatásával, Pedagógiai program

oldal 84





a biztonságos szóbeli és írásbeli, anyanyelvi és idegen nyelvi

nyelvhasználat, és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása; 

továbbfejlesztjük

a

tanulók

célnyelvi

kommunikatív

kompetenciáját, 

az idegen-nyelv tanulási technikáit elsajátíttatjuk,



fejlesztjük

az

idegen

nyelvű

információ

feldolgozását,

megértését, 

törekszünk a hétköznapi témákat érintő magabiztos nyelvtudás

kialakítására, szoros összefüggésben más kulcskompetenciák fejlesztésével; elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén, 

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő

interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 

a 6. évfolyam végére elérendő az A2 nyelvi szint az angol

kéttannyelvű képzésben résztvevő tanulók számára 

Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a

megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi

tanórai

és

–

a

nevelési

célzatú

foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelésoktatás egészén keresztül. 

Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet

mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. Pedagógiai program

oldal 85






Az egészséges életvitel kialakításához az 5-6. évfolyamon

gyakorlati jellegű oktatással kívánunk hozzájárulni, mely a komplex

intézményi

mozgásprogrammal,

valamint

az

egészségnevelési programmal és a lelki egészség fejlesztésével összhangban valósul meg.  az

egészséges

nemzeti

öntudat

fogalmi

elemeinek

megismertetésével kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;

2.7.4.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető

feladata

-

a

változó

és

egyre

összetettebb

tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. A tanulók felkészítése a képességük és tehetségüknek leginkább megfelelő pályaválasztásra, pályaorientációra. A NAT műveltség területeihez kapcsolódó képességfejlesztési feladatok megvalósítása során: 

a tudás megszerzése iránti motiváció növelése,



az

elvont

fogalmi

és

elemző

gondolkodás

képességének

fejlesztése, 

mintákat

adunk

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-

és

problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

Pedagógiai program

oldal 86






a

mozgásigény

kielégítése,

a

mozgáskultúra,

a

mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, a koncentráció képességének megalapozása, 

az egészséges életvitel kialakítása az egészségtan gyakorlati

jellegű oktatásával, 

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett figyelem

helyezése az életkori jellemzőkre, az ismeretek tapasztalati megalapozására, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatására, 

önművelésre, önálló munkára, gondolkodásra, a tanulási

tevékenység tudatos alkalmazására való felkészítés, 

az együttműködésre építő interaktív tanulási technikák és a

tanulásszervezési módok fokozatos kialakítása, 

a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészítés,



az

önértékelés

képességének

fejlesztése,

az

önismeret

kialakítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban a csoportokban való együttműködés értékének a tudatosítása. 

a rendelkezésre álló nyelvtudás aktív használata: a célnyelven

való információszerzés és feldolgozás fejlesztése, 

a két tanítási nyelvű osztályokban lehetőséget biztosítunk

bizonyos tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására, 

segítjük

az

önálló célnyelvi

véleményalkotás

és

érvelés

képességének fejlődését. 

a 8. évfolyam végére elérendő a B1 nyelvi szint.

A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett

bűntettek

tárgyilagos

megismertetése

a

tanulók

életkori

sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz Pedagógiai program

oldal 87




juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A

természettudományi

tantárgyak

oktatása

terén

–

az

adott

kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:  természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;  a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;  természettudományos

gondolkodás

tanórán

kívüli

környezetben

történő komplex fejlesztése.

2.7.5.

Az 1-8. osztály hit- és erkölcstan illetve erkölcstanórák pedagógiai feladatainak megvalósítása

A hit-és erkölcstan ill az erkölcstan 2013.szeptember 1-től történő bevezetése kiemelt feladataink közé tartozik az általános iskola évfolyamain. A 20/ 2012.EMMI rendelet 22/2013.(III.22) módosítása alapján a 33.34.§ szerint szervezzük meg a kerettanterv bevezetésének megfelelően. A hit- és erkölcstanórák szervezésével kapcsolatos mátrixot a 2. sz. függelék tartalmazza.

Pedagógiai program

oldal 88



2.8. Oktatásszervezés 2.8.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai 2.8.1.1. A választható tantárgyak és foglalkozások szabályozása

A tanév során a tanítás és tanulás szervezésében meghatározó tényezők: a gyermekek érdekének és az alaptevékenység hatékonyságának biztosítása.

Az első évfolyamon a két tanítási nyelvű csoportból kimaradt, de az idegen nyelvet tanulni kívánók számára - amennyiben nem szorulnak fejlesztő foglalkozásokra -, az idegen nyelv tanulásának a lehetőségét biztosítjuk. A

20/2012

EMMI

intézményvezető

rendelet

április

15-ig

(1)

bekezdése

elkészíti,

és

értelmében a

az

fenntartóval

jóváhagyatja a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, melyekből a tanulók választhatnak. Minden év május 20-ig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés szempontjából a kötelező órákra vonatkozó szabályok érvényesek.

Pedagógiai program

oldal 89




A tanév során a tanuló egy alkalommal az intézményvezető engedélyével módosíthatja választását.

Más iskolából érkezett, vagy az emelt szintű csoportba jelentkező tanuló kérelmét az igazgató bírálja el a lehetőségek és az intézmény adottságainak figyelembe vételével. Ha az iskolai Helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, akkor az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A második idegen nyelv oktatását a 7. évfolyamon igények és lehetőségek függvényében biztosítjuk. 2.8.1.2. Az emelt szintű képzési forma

Az emelt szintű képzési formát a Kormány 110/2012(VI.4) Kormányrendelete

a

NAT

kiadásáról,

bevezetéséről

és

alkalmazásáról 7 § (3. ) a) pontja értelmében angol nyelvből az ált. iskola 4.évfolyamától heti 5 órában a rendelkezésnek megfelelően vezetjük be.

Az emelt szintű nyelvi csoportokba kerülés feltételei a 4. évfolyamtól: A pedagógiai gyakorlat során szerzett tapasztalat alapján a feltételekről a következőkben állapodtunk meg: 

a

kiválasztás

nem

történhet

csupán

egyetlen

szempont

figyelembe vételével;

Pedagógiai program

oldal 90





a csoportba kerülésről a nyelvi és az alsós munkaközösség

vezető, valamint az adott tárgyat tanító pedagógus véleménye alapján az igazgató dönt; 

a tanuló teljesítménye alapján az előzőekben leírt szempontok

alapján később is átkerülhet másik csoportba.

Emelt szint felvétele vagy leadása történhet: 

tanuló,

/szülő/,

pedagógus

kezdeményezésére

az

igazgató

jóváhagyásával. 5-8 évfolyamon a csoportváltáshoz vagy más iskolából érkező gyerekek:  2-5. évfolyamon az osztályba kerülés feltétele: megfelelés a csoport átlagának. 2.8.1.3. A pedagógus választás szabályai  kizárólag a beiratkozás alkalmával;  a jelzés erejéig;  a lehetőségeink határáig;  és a pedagógiai szempontokat is figyelembe véve adunk lehetőséget.

2.8.1.4. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások indításának elvei:  tartalma és követelménye legyen összefüggésben a pedagógiai program cél és feladatrendszerével,  biztosított legyen a teljes személyi, tárgyi és az eszközrendszer a képzés teljes időtartamára. A tanulók által választható tanórán kívüli foglalkozások minimális és Pedagógiai program

oldal 91




maximális létszámát minden évben a meghirdetéssel egy időben állapítjuk meg. A választható tantárgyak listáját ld. a Helyi tanterv 2.2. pontjában

2.8.2. A csoportbontás szabályai Iskolánkban

csoportbontásban

informatikát,

bizonyos

tanítjuk

évfolyamokon

a

az

idegen

nyelvet,

matematikát,

az

magyart,

technikát, úszást. Célunk, hogy: 

az ismereteket elmélyítsük,



több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a

tanulók tudásának elmélyítésére. A csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: A csoportbontásnál a tehetséggondozás, és a felzárkóztatás pedagógiai elvét alkalmazzuk: 

A

differenciálás

a

haladási

ütem

szerint

történik,

az

alapkészségek (olvasás, számolás, írás) megalapozása érdekében. 

A

különböző

tanulás

szervezési

eljárások,

módszerek

alkalmazásakor figyelembe vesszük a tanulók érdeklődését és képességeit. 

A választható tevékenységeket évfolyam, ill. tagozati szinten

szervezzük, az érdeklődést figyelembe véve. 

Élünk a tömbösítés lehetőségével, külső helyszínek, szakemberek,

nyelvi lektor bevonásával. 

A két tannyelvű csoportok nyelvi óráit, továbbá a célnyelvi

civilizáció, és a történelem (világtörténelem) órákat bontott formában oktatjuk az irányelveknek megfelelően.

Pedagógiai program

oldal 92




2.8.3. A mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést a NKT.27§(11), és a 20/ 2012.(VII.31.) EMMI rendelet 7§(1) pontja alapján szervezzük heti öt testnevelésóra keretében. A heti öt órából két órát - a NAT testnevelés és sport műveltség területének megfelelően- az 1-4.o.-ban úszás órára fordítjuk, amennyiben az uszoda kapacitása ezt engedi. Az 5-8. évfolyamon is biztosítjuk a heti egy úszás órát. A heti két óra kiváltható:  sportolással iskolai sportkörökben,  vagy a tanuló és a szülő kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. Szülői kérésre az igazgató engedélyezheti a tanuló távolmaradását a mindennapi testnevelés rendeletben jelzett óráiról.

2.8.4. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.8.4.1. Egészségnevelési program A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolára. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik. A tanulók kell ismerjék az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:  az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat;a  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;

Pedagógiai program

oldal 93





a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;



az

egészségtudatos

léthez

tartozó

egyénileg

kialakított

mozgásprogramnak a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; 

az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés

összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); 

a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki

kiegyensúlyozottság elérésében; 

a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.

Ezen tudás birtokában lesznek képesek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiségük kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie: 

egészséges táplálkozás,



egészségtudatos testápolási szokások, személyi higiéné



rendszeres testmozgás, mindennapos testnevelés



lelki egészség, harmonikus életvitel,



függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése,



emberi

kapcsolatok

ápolása,

agresszió,

erőszak

megelőzése

(konfliktuskezelés és kommunikáció), 

felelősségteljes szexuális magatartás,



családi életre nevelés,



szándékos és véletlen balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás.

Pedagógiai program

oldal 94




Az egészségnevelő munka célja Hosszú távú célok: 

Tanulóink

váljanak,

testileg

akik

és

lelkileg

harmóniában

olyan

élnek

személyiséggé

magukkal

és

a

környezetükkel. 

Diákjaink szemléletében és életvitelében megvalósuljon az

“Ép testben ép lélek.” elv. 

Céljaink

megvalósulásával

felnőjön

egy

önmaga

és

környezete iránt igényes, testileg és lelkileg egészséges nemzedék. Közép távú célok: 

Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti

igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék. 

Tudatosan

válasszák

a

helyes

életvezetés

elemeit,

ismerjék fel az egészségkárosító tényezőket. 

A mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás

megszerettetése.  Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok

(drog,

alkohol,

dohányzás,

stb.)

szervezetükre

gyakorolt károsító hatásaival. Ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit, illetve a segítő intézményeket, szervezeteket. 

Alakuljon ki a tolerancia és empátia képessége nem

egészséges embertársaik iránt.  Legyenek képesek vészhelyzetben helyes döntést hozni és tőlük elvárható módon segítséget nyújtani. Rövid távú célok:  A gyermek ismerje meg önmagát, testének működését, tudja, hogy az egészség érték. 

Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő

egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, pihenés, Pedagógiai program

oldal 95




mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, rendszeres mozgás fontossága). 

Az

egészségre

megismertetése,

ártalmas

szokások

drogprevenció,

és

különös

környezeti

tekintettel

hatások

a

serdülő

korosztályra. 

Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg, vagy sérült

társaikkal szemben. 

Képesek legyenek átlátni és elfogadni a közösségi normákat.



Ismerjék az elsősegélynyújtás alapvető szabályait.

Az iskola feladata: 

Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos

ismeretek

átadása,

az

egészségvédő

lehetőségek

sokoldalú

bemutatása. 

Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek

megóvására

magatartási

mintákat

ajánlunk,

példát

mutatunk

megfelelő egészségvédő magatartásra. Tanév elején az iskolai büfé kínálatának felülvizsgálatát a DÖK és a Szülők Közössége végzi el. A megvalósításért az intézmény igazgatója felel.

Kívánatos,

hogy

bővüljön

az

egészséges

táplálkozáshoz

nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. 

Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás

szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. 

Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki

és szociális fejlődését. 

Személyi,

tárgyi

beállítódásoknak

és

környezetével szokásoknak

segítse a

azoknak

kialakulását,

a

pozitív

amelyek

a

gyermekek egészségi állapotát javítják. 

Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére,

az egészség megőrzésére. Ld. Nevelési program 1.3.1.-1.3.6. Pedagógiai program

oldal 96





A kötelező iskolai programokba beépülnek az egészséges életmód-

tréningek (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 

A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori

sajátosságoknak megfelelően épülnek be az óratervi órákba. 

A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási

programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái dominálnak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 

Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között –

nagyobb

időkeretben

és

változatosabb

programok

keretében

képviselik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 

Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához –

az évszak sajátosságainak megfelelően – rendelünk egy-egy kiemelt mozgásos tevékenységet. 

Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az

iskolai

sportegyesülettel

illetve

a

településen

működő

más

sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai

működést

támogatni

hivatott

alapítvánnyal

stratégiai

együttműködést alakítunk ki az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 

A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik

központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 

A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program

szolgál a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is magába foglal. 

Az uniós és a központi költségvetési forrásokra támaszkodva

szervezzük sportprogramjainkat

Pedagógiai program

oldal 97





Minden tanévben javaslat készül a mozgásprogramok tartalmára a

tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján. A

komplex

intézményi

mozgásprogram

adott

tanévre

aktualizált

feladatterve az éves munkaterv melléklete. Az iskolai egészségfejlesztés színterei: 

osztályfőnöki órákon – a kerettanterv által előírt évfolyamonkénti

10 órában- környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, testnevelés, egészségtan órán, délutáni foglalkozáson, 

az iskola egészét érintő előre tervezett programok: pl. egészségnap,

sportnap, Eötvös futás, 

kiscsoportos megbeszélések,



sportkörök, szakkörök, versenyek,



egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés) keretei között,



diákműsorok készítése, újságcikkek írása,



kirándulások, táborok.

Az egészségnevelési tevékenység módszerei Az egészségnevelési témakörök feldolgozásakor különféle módszereket alkalmazunk: 

a témától függően rendezünk kerekasztal-vitát,



tartunk magyarázó jellegű előadást, elbeszélést,



biztosítjuk a megfigyelés lehetőségét,



az ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze,



szerepjáték.

Pedagógiai program

oldal 98



Módszerekkel szemben támasztott elvárások: A felsorolt módszerek jól mutatják a tanár irányító, értékközvetítő szerepét. A megfelelő ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, a pozitív

beállítódásoknak,

magatartásformáknak,

helyes

szokások

kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába.  Ügyelünk arra, hogy a megfigyelések a korábbi ismeretekből induljanak

ki,

hogy

a

különböző

forrásokból

szerzett

ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók gondolkodását, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás.  Tanulóinkat tanítsa meg az elhangzottak értékelésére, ösztönzze a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére.  Kínáljon lehetőséget a problémás élethelyzetek megjelenítésére.  Segítse

a

tanulókat

az

önmegismerésben,

érzéseik

felfedezésében. Segítő hálózat Intézményen kívüli segítők: Városi Családsegítő és Gondozási központ  Gyermekjóléti szolgálat  Városi egészségnevelő Pedagógiai Szakszolgálat Városi Rendőrörs Szertelenül Egyesület Intézményen belüli segítők: Iskola egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő ) Iskolapszichológus Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Pedagógiai program

oldal 99




A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos megállapítások Érintettek

Megállapítások Tanulóink

többségénél

rendes,

gondoskodó,

együttműködő családi háttérrel találkozunk. Káros Szülők

szülői

magatartásként

elsősorban

a

dohányzás,

valamint egyes esetekben az alkoholfogyasztás jelenik meg. Iskolánkban nem jellemző a deviáns viselkedési Diákok

forma. Egy-egy esetben találkozunk a tolerancia hiányával, agresszivitással, trágár beszéddel. Iskolánk dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérik a prevenciós valamint

Pedagógusok

munkához részt

megjelenő vesznek

kiadványokat, tanfolyamokon,

továbbképzéseken.

prevenciós

Tanóráikon alkalmazott módszerek: figyelemfelhívás,

munkája.

beszélgetés, önértékelés, szituációs játék, kérdőív, vita, filmvetítés, meghívott előadó meghallgatása. Kiemelten

fontosnak

tartjuk

a

pozitív

tanári

példamutatást! Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerű a programot időközönként értékelni, a megvalósítás arányát vizsgálni. Az értékelés eredménye információt ad a programról. A visszacsatolás lehetővé teszi a célok menet közbeni módosítását.

Pedagógiai program

oldal 100



2.8.4.2. Környezeti nevelési program és alapelvei

A környezeti nevelés településünkön különösen fontos, mivel városunk két nagyvállalat (MOL Rt. Dunai Finomító és Dunamenti Hőerőmű Rt.) között helyezkedik el. Ezért fokozottan oda kell figyelni az egyébként is szennyezettebb környezet állapotára és védelmére. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: 

a fenntartható fejlődés fontosságának hangsúlyozása,



a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések felismertetése,



a helyi és globális szintek kapcsolatainak, összefüggéseinek

megismertetése, 

alapvető emberi szükségletek és az ökológiai és társadalmi

sokféleség megismertetése, 

a globális összefüggések megértésének segítése,



emberi jogok, demokrácia megjelenése,



elővigyázatosság a környezet állapotának megőrzése érdekében,



az ökológiai lábnyom jelentőségének hangsúlyozása.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken.

Pedagógiai program

oldal 101




A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és –megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult

az

együttműködés.

Egyre

bővül

a

kör.

Sok

kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban, tanulmányi kiránduláson és az erdei iskolákban

megismertetjük

gyakoroltatjuk

az

egyszerű,

gyerekeinkkel komplex

a

természetet,

természetvizsgálatokat.

Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

Pedagógiai program

oldal 102




A környezeti nevelés céljai Hosszú távú célok: Jövőképünk,

hogy

környezettudatos

állampolgárrá

váljanak

tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  a

személyes

felelősségen

alapuló

környezetkímélő,

környezettudatos, takarékos magatartást és életvitelt,  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,  tudományosan

megalapozni

a

globális

összefüggések

megértését,  az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket. Rövid távú célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Tervek:  a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához,  bekapcsolódás az ÖKO iskolai programba,  tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása,  új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése,  az iskolaudvar megóvása, szebbé tétele, évente a növényzet frissítése.

Pedagógiai program

oldal 103




Feladatok: 

a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti

nevelésre

(pl.

ember

és

környezete,

természetismeret,

a

természet állapotának mérési módszerei), 

a

hétköznapi

környezeti

problémák

megjelenítése

a

tanórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre), takarékoskodás az energiával (víz, villany), 

interaktív

módszerek

kipróbálása,

alkalmazása

(csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok), 

természetvédelmi versenyekre felkészítés,



multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon,



a számítógép felhasználása a tanórákon.

Módszerek: 

alternatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,



ökológiai szemlélet, gondolkodásmód kialakítása,



problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás,



vitakészség, kritikus véleményalkotás,



kommunikáció, média használat,



konfliktuskezelés és megoldás,



állampolgári

részvétel

és

cselekvés

a

problémák

megoldásában, 

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

jelentőségének hangsúlyozása, 

értékelés és mérlegelés készségének fejlesztése.

A környezeti nevelés színterei Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Pedagógiai program

oldal 104




Ehhez mindenkinek személyes példamutatással kell hozzájárulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Tanóra: 

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő

környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A

szemléltetés

hagyományos,

audiovizuális

és

informatikai

lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. 

Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket

biológia, kémia órákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek

elemzését,

a

következtetések

megfogalmazását,

a

tapasztalatok hatásainak értékelését. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során minden osztály tanulmányi kirándulásra megy, illetve intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez Az itt folyó munka a tanterv szerves része. A külső helyszíneken a munka meghatározott, speciális módszerek szerint folyik.

Pedagógiai program

oldal 105




Tanórán kívüli programok: 

A városban és a tankerületben szervezett környezet- és

természetvédelemi versenyeken való részvétel. 

Gyűjtési akciók szervezése és lebonyolítása (pl elem-, kupak- és

papírgyűjtés). 

Napközis foglalkozások a jeles napokról, évfordulókról (Víz

világnapja,

Állatok

világnapja,

Földünkért

világnap,

Környezetvédelmi világnap). Akadályversenyek a Föld napján és a Madarak-fák napján. 

Az érdeklődő gyerekek számára táborokat szervezünk.

Hagyományok ápolása: 

Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;



Igény esetén 1 alkalommal az alsó, és 1 alkalommal a felső

tagozatban erdei iskolai programok, tanulmányi kirándulások nyári , téli táborok megszervezése és lebonyolítása; 

Drog-prevenciós program folytatása;



Osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában;



Környezetvédelmi versenyen való részvétel;



Napközis ügyességi versenyek, bemutató foglalkozások;

Iskolán kívüli együttműködés 

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények

A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a város nagyvállalatai (MOL Rt. Dunai Finomító, Dunamenti Erőmű Rt.), a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket

a

látogatásokat

osztálykirándulások Pedagógiai program

a

tanórákon

alkalmával

készítjük

valósítjuk

elő,

meg.

s

az

Iskolai oldal 106



tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú

intézménylátogatáson

részt

kell

vennie.

Az

adott

intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. 

Alapítvány Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók kirándulásait és a téli, nyári táborokban való részvételét. Lehetőség van arra is, hogy a versenyek költségeit és díjazását az alapítvány anyagilag segítse.



Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken. A szaktanárok egyénileg is kialakíthatnak kapcsolatot egyes civil szervezetekkel.

A

környezeti

nevelés

helyi

problémáinak

megjelenése

a

tantárgyakban A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Pedagógiai program

oldal 107



Területi adottságok Mezőföld: lösz,mezőségi talaj, Duna

Tantárgy

Téma

földrajz

Földtörténeti korszakok, az emberi beavatkozás hatásai.

biológia

Élőhelyek, fajok védelme.

rajz Rajzolás a szabadban. osztályfőnöki A hely, ahol élünk. A Duna földrajza, gazdasági földrajz szerepe, állapota. biológia

A vízparti élővilága.

kémia

Vízminőség mérés.

magyar

Duna az irodalomban

A Dunához kötődő történelmi események. A Dunával kapcsolatos ének népdalok, zeneművek. A vízi sportok, testnevelés sporttörténelem. A szemét környezet károsító osztályfőnöki szerepe. történelem

Óváros Téglagyári völgy

Pedagógiai cél Természeti, épített és szociális környezetünk ismerete, óvása. Ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Érzelmi nevelés. Közösségi életre nevelés. Környezettudatos magatartás. A természet szeretete, tisztelete, értelmi környezeti nevelés. Az egészség és a környezet összefüggései. A kultúra szerepe a környezeti nevelésben. Helyzetfelismerés, okozati összefüggések. Öröm, vidámság: Egészséges életmódra nevelés. Az állampolgári felelősség felébresztése.

földrajz

Zonalitás, klímaváltozások.

Felelősségérzet a környezet iránt.

biológia

Növényhatározás, veszélyeztetett fajok.

Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.

történelem

Helytörténet.

Fenntarthatóságra nev.

Egészséges életmód szerepe Természetes (növényi alapú) az életben. festékek. Egyéni felelősség; lokális cselekvés, osztályfőnöki Civil szervezetek környezettudatos viselkedés. kémia

Ipari létesítmények

kémia biológia

Épített környezet

rajz- és műalkotások elemzése

Pedagógiai program

Szennyvíztelep látogatása. Hulladéklerakó látogatása, újrahasznosítás Régészeti Park, Római fürdő Római híd

Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség. Értékrendszer esztétikai megalapozása.

oldal 108



Zöld Napok tervezett időpontjai: Március 22.

A Víz Világnapja

Április 22.

A Föld Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 4.

Az Állatok Világnapja

2.8.5. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához tartozó fejlesztő program

A sajátos nevelési igényű tanulók többi tanulóval együtt történő nevelése, oktatása során az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvét is figyelembe vesszük. Az együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú

rehabilitációját

központilag

kiadott

egyéni

fejlődési

lapon

dokumentáljuk. Cél:  hogy a fejlesztés a tanulók számára megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítsük a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,  a

fejlesztési

követelmények

igazodjanak

a

fejlődés

lehetséges

üteméhez,  a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk:  a

tartalmak

elhagyásának

kijelölésekor vagy

egyes

területek

egyszerűsítésének,

illetve

módosításának, új

területek

bevonásának lehetőségeit,  a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, Pedagógiai program

oldal 109




 a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat,  a

tanórai

tevékenységek,

foglalkozások

során

a

pedagógiai

diagnózisban szereplő, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A habilitációs, rehabilitációs ellátás elve alapján olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamat valósul meg, mely az egyes tanulók igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A

habilitációs,

rehabilitációs

tevékenység

közös

céljai

és

feladatai:  A testi, érzékszervi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.  A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.  A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.  Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

Pedagógiai program

oldal 110


A


habilitációs,

rehabilitációs

tevékenységet

meghatározó

tényezők: 

A fogyatékosság típusa, súlyossága.



A fogyatékosság kialakulásának ideje.



A sajátos nevelési igényű tanuló  életkora,  pszichés és egészségi állapota,  rehabilitációs műtétei,  képességei, kialakult készségei,  kognitív funkciói, meglévő ismeretei.



A társadalmi integráció kívánalmai:  lehetséges egyéni életút,  továbbtanulás,  pályaválasztás, életvitel.

A gyógypedagógus kompetenciája az egyéni és kiscsoportos fejlesztés, valamint közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében és a konzultációkban. A

sajátos

nevelési

differenciálástól eljárások

igény

eltérő,

a

nagyobb

alkalmazását,

illetve

szokásos

tartalmi

és

eljárásbeli

mértékű differenciálást, speciális kiegészítő

fejlesztő,

korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé: 

a tananyag-feldolgozásnál elvégezzük a tantárgyi tartalmak -

egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – szükséges módosításait;

Pedagógiai program

oldal 111






egyéni fejlesztési tervet készítünk, ennek alapján egyéni

haladási ütemet biztosítunk, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazunk; 

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai

diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk; 

egy-egy

tanulási,

nevelési

helyzet,

probléma

megoldásához

alternatívákat keresünk; 

alkalmazkodunk

az

eltérő

képességekhez,

az

eltérő

viselkedésekhez; 

együttműködünk különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba. A tanuló fogyatékosságának típusához igazodó gyógypedagógus az együttműködés során 

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;



javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni

igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); 

segítséget

nyújt

a

tanuláshoz,

művelődéshez

szükséges

speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; 

javaslatot

tesz

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk alkalmazására; 

figyelemmel

kíséri

a

tanulók

haladását,

részt

vesz

a

részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

Pedagógiai program

oldal 112





együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a

tanulóval

foglalkozó

pedagógus

tapasztalatait,

észrevételeit,

javaslatait; 

terápiás

fejlesztő

tevékenységet

közvetlen foglalkozásokon rehabilitációs

fejlesztést

-

egyéni

szolgáló

végez

a

fejlesztési

órakeretben

tanulóval

való

terv alapján a -,

ennek

során

támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai

teljesítmények

eléréséhez

szükséges

pszichikus

funkciók

kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes

magatartási

és/vagy

tanulási

zavarok

komplex

tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik,

valamint

teljesítményszóródás

mutatható

ki

az

intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra

nehéz

érdektelenség,

iskolai

amely

a

feladatok nehézségek

iránti

feltűnő

következtében

közömbösség, fokozatosan

elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A

kóros

hyperkinetikus

vagy

kóros

aktivitászavar,

a

figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Pedagógiai program

oldal 113




Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibáshiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar

előfordulásakor

a

tanulók

általánosan

gyenge

képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: 

általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,



fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen

viselik el a várakozási feszültséget, 

gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,



fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó

kereteket, érthető és követhető szabályokat. A fejlesztés alapelvei: 

A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési

igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. 

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai

oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg indokolt

esetben,

a

tanulási

képességet

rehabilitációs bizottság javaslata alapján Pedagógiai program

vizsgáló

szakértői

és

- az egyes tantárgyakból, oldal 114




tantárgyrészekből

az

értékelés

és

minősítés

alóli

mentesítés

lehetőségét. Fontos 

az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,



a kudarctűrő-képesség növelése,



az önállóságra nevelés.

Fejlesztés kiemelt céljai, feladatai: A

diszlexia

a

intelligenciaszinttől

tanulási független

zavarok olvasási

fogalomkörébe és

helyesírási

tartozó, gyengeség.

Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú

oktatásban,

illetve

a

felnőttkorban

is

feltűnnek

és

fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Pedagógiai program

oldal 115




Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális

mozgássor

csak

nagyon

lassan

valósul

meg,

ezért

fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: 

a testséma biztonságának kialakítása,



a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,



a vizuomotoros koordináció gyakorlása,



a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,



az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított

tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, 

az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a

tanuló egész iskolai pályafutása alatt, 

a

kompenzáló

technikák

alkalmazása

valamennyi

tantárgy

tanulása során, 

az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív

megközelítéssel, 

az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek

auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Pedagógiai program

oldal 116



A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan állandóság.

a

mechanikus

Súlyos

számlálás

elmaradásaik

képessége,

vannak

a

a

mennyiség-

matematikai

nyelv

használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai:  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  a testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Pedagógiai program

oldal 117




Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok

gyakori

megszegése,

megfontolatlanság,

többszöri

konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a

nyelvi

és motoros képességek fejlődésének

késése.

Másodlagos

szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:  A

tanuló

optimális

helyének

megválasztása

a

pedagógus

kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.  Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.  A

tanuló

viselkedésének

(kommunikációjának,

önbizalmának,

magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.  Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Pedagógiai program

oldal 118


A


megismerő

funkciók

vagy

a

viselkedés

fejlődésének

súlyos

rendellenességével küzdő tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt szerepet kap az énkép és önismeret, a kommunikációs kultúra, a testi és lelki egészség, a felkészülés a felnőtt lét szerepére. Az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye kell legyen. Kiemelten kell kezelni az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése célszerűbb. A művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása

során szenzoros

integrációs

programok

és

terápiák

beállítása, valamint logopédiai ritmika alkalmazása eredményes lehet.

Pedagógiai program

oldal 119




A

matematika

területén

a

kompenzációs

lehetőségek,

speciális

módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése. Rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, megfelelő

tüneteinek szakorvosi

kivizsgálásakor ellátást,

annak

megállapított

diagnózisnak

folyamatosságát,

kontrollját,

valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógus/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális

képességfejlesztő

programok

külön

alkalmazásával,

a

fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Hallásfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja Pedagógiai program

oldal 120



intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával – melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. A nagyothalló tanulónál (a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 30–45 dB közötti; közepes nagyothallás: esetén a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 46–65 dB közötti; súlyos nagyothallásnál a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség 66–90 dB közötti). A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A fejlesztés célja:

A tanuló kulcskompetenciáinak fejlesztése, valamint kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető fontosságú mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsát döntően befolyásolhatják. Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Segíteni kell őket, hogy reálisan mérjék fel a hallássérülésükből adódó akadályozó tényezőket, hiszen reális énképük, önismeretük kialakítása segíti a számukra megfelelő, elérhető szakma tanulását, majd a munka világába, azon keresztül a társadalomba való beilleszkedésüket.

Pedagógiai program

oldal 121




A fejlesztés feladatai:

A hallássérült tanulók nevelésében a Nat-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. Mivel a hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk, ezért a tanulással kapcsolatos

speciális

igényeik,

lehetőségeik

(emlékezet,

annak

struktúrája, dysphasiás jegyek, részképességzavarok stb.) feltárására építve valósítható meg az egyénre szabott fejlesztés. Az

eredményesség

érdekében

szükség

van

a

szakemberek

(szurdopedagógus, gyógypedagógus), a pedagógus, az iskola és a szülők együttműködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat

a

speciális

eszközöket,

egészségügyi

és

pedagógiai

habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás). Kiemelten fontos feladat:  

a beszédhallás folyamatos fejlesztése, a

pályairányítás,

a

reális

pályaválasztás

előkészítése,

a

továbbtanulás, 

az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása.

A kulcskompetenciák fejlesztésénél az Anyanyelvi kommunikáció kiemelkedő szerepet kap:

Pedagógiai program

oldal 122





a spontán beszédhasználat (beszédértés, önálló nyelvi kifejezés,

beszédérthetőség),  

a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása a beszélt és az írott nyelv grammatikai rendszerének tudatos

felépítése, gyakorlása,  

a szókincsfejlesztés az önálló szövegértő olvasás fejlesztése (az alsó tagozaton

hangsúlyosabban köznapi témájú szövegekre támaszkodva, majd később fokozatosan irodalmi művek bevonásával). 

a

nyelvi

kódrendszer

értelmezésének,

működésének

megtámogatása 

a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása

Idegen nyelvi kommunikáció: A

nyelv

oktatása

mindig

az

egyes

tanulók

egyéni

képességeihez,

hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik. Kívánatos a korszerű

idegennyelv

tanítási

módszerek

helyzetekben történő kommunikációfejlesztés.

alkalmazása,

a

köznapi

Lehetőség van az értékelés

alóli felmentésre. Matematikai kompetencia: A

hallássérülésből

adódó

szókincs-,

és

beszédértésbeli,

a

szövegértő

olvasásbeli eltérések kihat/hat/nak a gondolkodási műveletek flexibilitására. A matematikai gondolkodás fejlesztése a tevékenykedtetés, a manipuláció, a speciális szemléltetés és tananyagok – interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósul meg. Az auditív csatorna részleges, vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia kialakulásához több időre, rendszeres gyakorlásra, többszöri ismétlésre van szükségük.

Pedagógiai program

oldal 123



Digitális kompetencia: A nagyothalló számára is hatalmas tárháza az információknak, ismereteknek az internet. Használatukat nehezíti azonban szűkebb szókincsük és az ebből fakadó szövegértési nehézségük. Kiemelt feladat azon keresőprogramokkal való megismertetésük, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott szöveg megértésében (digitális szótárak, képkereső programok stb.) A művészet nyelvének értése és használata egy újabb kommunikációs csatornát nyit meg a nagyothalló gyermekek számára. A képi, térbeli gondolkodás, a kreativitás, a problémák felvetése és megoldási utak keresése, az empátia, az elfogadás, az ízlés kialakulása mind újabb és újabb lehetőséget teremt a nyelvi fejlesztésre, az érzelmi élet gazdagítására és egyben a személyiség formálására. A testnevelés és sport olyan kompenzációs terület, ahol kommunikációs hátrányaikkal is jelentős sikereket érhetnek el. Mivel a mozgás, a testedzés hozzájárulhat a hallássérüléssel esetlegesen együtt járó egyensúlyproblémák kezeléséhez, ezért a gyermek fejlesztésének fontos része.. Emellett a sport segíthet a belső feszültségeik levezetésében, így segítve az indulatok kezelését. Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése lényeges feladat, hiszen a hallássérült gyermek/fiatal a környezetéről elsősorban a látás útján szerez információkat. Ezért az egyes természeti folyamatok megértését, szemléltetés, modellezés, tényleges cselekedtetés, kísérletezés útján segítjük (Pl. tanulmányi séta, kirándulás, természetfilmek, digitális tananyagok, interaktív tábla használata). A rehabilitáció során alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás. Pedagógiai program

oldal 124



Mivel az akadályozott nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére, a személyiség alakulására is, ezért fontos a hallássérülésnek, és az azzal összefüggő akadályozott kommunikációnak a személyiség fejlődésre tett kedvezőtlen hatásának megelőzése, illetve csökkentése. Emellett szükség esetén – akut krízis, személyiségzavar, magatartászavar, beilleszkedési nehézségek, iskolai vagy családi konfliktusok, egyéb pszichés problémák (szorongás, pszichoszomatikus problémák stb.) kezelése, illetve az esetleges társuló zavarok (pl. hiperaktivitás, autizmus, tanulási zavar) korai diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelő, minél korábbi terápiához való jutás támogatása. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógia, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ.

Pedagógiai program

oldal 125




A fejlesztés alapelvei: A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik. A fejlesztés célja: A tanuló kulcskompetenciáinak fejlesztése. Alapos képességvizsgálat után a szakértői véleményben megjelölt területek fejlesztése a gyermeket tanító pedagógusok, szakemberek és szülők szoros együttműködésével. Fontos cél az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák feltárása. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása, a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása alapvető feladat. A beszédfogyatékos tanulónak el kell sajátítania azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni. Fejlesztési feladatok: A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. A fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei jelentenek nehézséget, ezért a pedagógus rövidebb, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segíti a tanuló munkáját. Pedagógiai program

oldal 126



Az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerekkel támogatja.Fontos feladat a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása. A gyermek tanulmányai során kiemelt feladat a gyermek önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni. A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni, ezért külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik. A kulcskompetenciák fejlesztése: A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz. Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell venni a tanuló egyéni sajátosságait. Az anyanyelvi kommunikáción belül a magyar nyelv és irodalom oktatása során kiemelt fontossággal bír a  grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket.  az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, a beszédtudatosság kialakítása Pedagógiai program

oldal 127




 a beszédértés és olvasásértés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott nyelv területén  a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a kommunikációban  számítógépes programok használata (pl. helyesírás ellenőrző program) A súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében a pedagógus hosszabb begyakorlási szakaszt tervez. Az idegennyelvi kommunikáción belül az Élő idegennyelv oktatása során cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket. Az órákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok, melyek a szókincs a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában nyújtanak segítséget. A gyermeket tanító pedagógus igyekszik a beszédfogyatékos tanuló természetes gátlásait feloldani, melyek az idegen nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során megjelennek. A matematikai kompetencia fejlesztésének célja a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét cselekvéshez kötött helyzetekben. A pedagógus figyelembe veszi a gyermek esetleges gyengeségeit a szövegértés, a vizuális észlelés, a téri tájékozódás zavarát, melyeket speciális szemléltetéssel és tananyagokkal (lehetőség szerint interaktív tábla és digitális tananyagok) valósít meg. A természettudományos és technikai kompetenciák fejlesztése során a pedagógus rövidített, tömörebb, lehetőség szerint képpel, segédPedagógiai program

oldal 128



eszközökkel támogatott szövegeket alkalmaz, ezzel segítve az egyes összefüggések mechanikus memorizálását. A digitális kompetencia fejlesztése kiemelten fontos feladat, hiszen a tanulás tanítása során az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazása segíti a gyermek előmenetelét, magabiztosságának erősítését. A művészeti nevelés kiemelt fontosságú, mert

a megfigyelőképesség,

tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, a térbeli rendezés, a szín- forma- és szerkezeti érzék alakítása során lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére. A testnevelés és sport kiemelt terület, hiszen fejleszti a téri orientációt, a mozgást, a ritmust, ezáltal elősegíti a beszédkoordináció fejlődését. A rehabilitáció a szakértői vélemény ajánlása alapján egyéni logopédiai terápiával és gyógypedagógiai fejlesztéssel valósul meg. A gyermek eredményes fejlődéséhez nagyban hozzájárulhat a szenzoros integrációs terápia nagyfokú fejlesztő hatása.

2.8.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Pedagógiai program

oldal 129


Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola program Intézményi esélyteremtő, felzárkóztató szakmai


Szakmai program területei

Tanítási idő alatt és tanórákon kívüli foglalkozásokon

Tanítási órákon

Pedagógusok felkészülési idejében (kötött és kötetlen munkaidőben)

Esélyteremtő program megvalósításának elvei

Reális elvárások HH-s tanulók képességeivel szemben Pozitív hozzáállás az eredményeikhez, eredménytelenségeikhez, a hibáik tolerálása Segítségadás képességeik, készségeik kibontakoztatásában Pedagógus személyes példaadása: viselkedése, életvitele követendő példa legyen Interakciós kapcsolatban hagyni, hogy a tanuló mozgósíthassa a benne rejlő pozitív energiákat Több dicséret és kevesebb dorgálás; Következetes ellenőrzés és értékelés Pozitív értékelések nyilvánosságra hozása Egyéni segítő beszélgetések Vonzó és motiváló belső iskolai környezet kialakítása

Új tanítási-tanulási stratégiák elsajátítása és alkalmazása –egyénre szabott foglalkozások, differenciálás Egyéni fejlesztési tervek készítése; Csoportbontások; Korrepetálások Kiselőadások tartásának szervezése-egyéni felkészülési lehetőségének biztosítása; Tanulópárok szervezése, kooperatív tanulási technikák alkalmazása; Többlépcsős értékelési rendszer kidolgozása és alkalmazása; Rendszeres ellenőrzés; Munkamorál erősítése Tantárgyi felmentések érvényre juttatása az értékelésben Szakmai anyagok gyűjtése, tájékozódás Pályázatok Továbbképzések Hospitálások; Esetmegbeszélések osztály-és évfolyamszinten Családlátogatások (családi mikrokörnyezet felmérése)

Pedagógiai program

A programban érintett személyek felelősök

pedagógusok, osztályfőnökök, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens

pedagógusok, osztályfőnökök, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens

pedagógusok, osztályfőnökök, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens, gyermek-és ifjúságvéd. felelős

oldal 130



A program megvalósításának stratégiai terve: Cél

Rövid távú

Középtávú

Hosszú távú

Cél leírása Tanulási sikerességet befolyásoló tényezők feltárása. Programok kidolgozása, adaptálása. Tanulói lemaradások csökkentése. Otthoni feladatok (házi feladatok) elvégzése. Bemeneti méréseken alapuló egyéni fejlesztés kidolgozása és alkalmazása. Rendszeres kapcsolattartás az érintett tanulók szüleivel, családlátogatás, fogadóórák. Patronálási program megvalósítása. A lemorzsolódás csökkentése. Bukások számának csökkenése. Beiskolázás növelése érettségit adó középfokú intézménybe. A résztvevő tanulók számának növelése a tanórán kívüli foglalkozásokon. Hatékony kapcsolat az óvodával az átmeneti nehézségek leküzdésére. Pedagógusok célzott továbbképzése. Folyamatos szülői kapcsolattartás, fórumok szervezése. Az oktatás-nevelés hatékonyságának növelése. Továbbtanulásra való ösztönzés. A mai kor elvárásainak megfelelő modern tanulói környezet kialakítása.

Káros tényezők elemzése, melyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. átmenetileg hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzálása. Szociális Képességeik kibontakoztatását akadályozó tényezők feltárása hátrányok (munkanélküliség, költözés, tartós beteg, csonka család, családi enyhítését mikrokörnyezet, családi környezeten kívüli környezet), segítő segítségnyújtás az iskolai alapítványon keresztül. tevékenységek HHH tanulókat az azonos évfolyamon egyenlő arányban osszuk szét a két párhuzamos osztály között. Megfelelő szakember és tárgyi eszköz ellátottság biztosítása mellett az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását. Pedagógiai program

oldal 131



A HHH gyerekek lemorzsolódásának elkerülése és a továbbtanulás lehetősége érdekében – szükség esetén – az osztályfőnök beavatkozási tervet készít.

Beavatkozási lehetőségek:

A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása. Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Pedagógiai módszertani fejlesztés. Pályaorientációs programok. A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel. Segítjük és támogatjuk részvételüket a tanórán kívüli programokon (pl: Arany János Programokban való részvétel). A hatékony segítség érdekében az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős állandó kapcsolatot tart fenn a szülővel. A gyermekvédelmi felelős segíti az adott osztályfőnök munkáját, aki szükség esetén felveszi a kapcsolatot a megfelelő hatósági szervekkel (Járási Hivatal, Tankerület, Gyámhatóság, Családsegítő Szolgálat), hogy segítse az érintett tanuló felzárkóztatását, s előmozdítsa fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését. HHH tanulók eredményes oktatásának és nevelésének érdekében a pedagógus alkalmazza az intenzív pedagógiai eljárásokat, differenciált foglalkoztatás módszertanát és egyéni kulcskompetenciákat, fejlesztő programokat Az intézmény pedagógusai minden tőlük telhetőt megtesznek a 2009-ben Európai Uniós támogatással létrejött, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének érdekében kialakított, az akadálymentesítés által létrehozott dologi javak állagának megőrzéséért.

Pedagógiai program

oldal 132



Az intézmény széleskörű, színes programokat kínál tanítványai számára a tanítási órákon túl, a délutáni órákban. Ezek a foglalkozások minden tanuló számára elérhetőek és ingyenesek: 

napközi



énekkar



informatika szakkör



rajz szakkör



színjátszó szakkör



középiskolai felkészítők



iskolai könyvtár



internetes szakkör



ISK foglalkozások (játék, kosár-és kézilabda, foci)



önismereti szakkör

2.9. A tanulók értékelése 2.9.1. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei Iskolánk tanulói abban az esetben léphetnek magasabb évfolyamba, ha a kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek minden tantárgyból megfelelnek, a tanított tantárgyakból legalább elégséges

osztályzatot

érnek

el,

az

előírt

tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítették. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az első évfolyam megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az

esetben

a

megismétlésre

kerülő

évfolyamról

nem

kap

bizonyítványt a tanuló.

Pedagógiai program

oldal 133.




2. évfolyam végétől a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei

vagy

az

osztályozóvizsgán,

javítóvizsgán

nyújtott

teljesítménye alapján állapítjuk meg. A vizsgák körülményeit a Nevelési program 1.9. pontjában szabályoztuk. Az egyes tanulók év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekintjük és az osztályzatok alapján döntünk a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítjuk. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A részletes, évfolyamokra és tantárgyakra bontott követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.9.2. Az iskolai beszámoltatás, (szóbeli, írásbeli) az ismeretek számonkérésének követelményei, formái és az ismeretek számonkérésének rendje Az ellenőrzésnek alapvetően két feladata van: 

rendszeres munkára szoktat, motivál;



tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag

elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról.

Pedagógiai program

oldal 134




Iskolánk nevelői a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. Erkölcstan és hittan esetén “részt vett” megjegyzés kerül az érdemjegy helyett. Az érdemjegyekről a tanulót és kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesítik. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján határozzák meg. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. (Értesítő az első évfolyamon gyakrabban is készülhet.) Az érdemjegyet és az osztályzatot nem használjuk fegyelmezési eszközként. Az ellenőrzés formái: a) Szóbeli számonkérés:  Feleltetés: a napi tananyag ellenőrzése. A tanári értékelést érdemjeggyel kell kifejezni, mely kék számmal kerül a naplóba.  Beszélgetés  Kiselőadás b) Írásbeli számonkérés:  Témazáró dolgozatok: Egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés. Előre bejelentve íratjuk. Az

osztályzatokat

-

a

megoldások

és

a

ponthatárok

ismertetése, a tanulói észrevételek meghallgatása után - be kell

írni

a

naplóba,

ellenőrzőbe

pirossal.

Beszámítása

meghatározó a félévi vagy tanév végi osztályzatot illetően. Pedagógiai program

oldal 135.



Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha valaki a dolgozatírás napján hiányzik, a dolgozat szóbeli vagy írásbeli pótlásáról a szaktanár dönt. Javítódolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. 

A javító dolgozat:

Megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javítódolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. A feladatlapok, tesztek értékelésekor, ha ponttal értékelhető az elért teljesítmény, az érdemjegyekre történő átváltást a következő arányok alapján végezzük. ( ld. c,) pont alatt) 

Számonkérés:

Kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés tanár belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal naplóba kékkel/ zölddel (teszt, feladatlap ) 

Írásbeli felelet:

Egy–két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, szaktanár dönt a gyakoriságról, az érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos, a beírás kék színnel történik. c) Gyakorlati számonkérés: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése

Pedagógiai program

oldal 136




Minimum követelmények ellenőrzésekor:

Egyéb esetben:

0 % - 40 % = 1

0 % - 33 % = 1

41 % - 60 % = 2

34 % - 50 % = 2

61 % - 75 % = 3

51 % - 75 % = 3

76 % - 90 % = 4

76 % - 90 % = 4

91 % - 100 % = 5

91 % - 100 % = 5

Az előzőekben megadott ponthatárok irányadó jellegűek, ezektől a pedagógus esetenként, saját megítélése szerint eltérhet. 2.9.2.1. Beszámoltatások formái és rendje 1-4. évfolyamon

Évf.

Tantárgy

I. félév

II. félév 2 diagnosztizáló felmérés két havonta

Matematika

1. osztály

Olvasás

3 tájékozódó felmérés (kisebb témakörből)

Pedagógiai program

2 tanév végi témazáró felmérés (I. és II. félév tananyaga) 3 tájékozódó felmérés (hangos olv.)

3 tájékozódó felmérés (az addig tanult betűk felism. 1 időszakos felmérés havonta szóban és írásban) (szövegértés néma olvasással) 1 időszakos felmérés hangos olvasással

Írás

1 tájékozódó felmérés az épp tanított tananyagból havonta

3 tájékozódó felmérés (betűalakítás, kapcsolás, nyomtatott, írott kisbetű)

1 tanév végi témazáró felmérés (szövegértés néma olvasással) 3 tájékozódó felm. (aktuális tananyag) 1 tanév végi felmérés+tollbamond.

oldal 137.




Nincs írásbeli értékelés

Környezetismeret Szóban a témakörben lévő 1 tájékozódó tanév végi felmérés tájékozottsága

Ének-zene


1 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban 2 ének/dal szóban

Matematika

Olvasás

2.

3 tájékozódó felmérés (kisebb tananyagból)


2 témazáró felmérés


1 félévi felmérés

1 tanév végi témazáró felmérés (I. és II. félév tananyaga)

1 tájékozódó felmérés (tanév eleji felm. néma olv.) 1 tájékozódó felmérés hangos olv. (tanév eleji felm.) 1 időszakos felmérés (szövegértés néma olv.) 2 időszakos felmérés (hangos olvasással) 2 versmondás vagy memoriter szöveg

osztály

1 időszakos felmérés 1 tavaszi felmérés (szövegértés néma olvasással) 3 időszakos felmérés (hangos olvasással) 2 versmondás vagy memoriter szöveg 1 tanév végi felmérés (szövegértés néma olvasással)

1 félévi felmérés (szövegértés néma olv.) 1 tájékozódó felmérés és tollbamondás

Nyelvtan, helyesírás

2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) 2 másolás nyomtatott szövegről 1 külalak

2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) 2 másolás nyomtatott szövegről 1 külalak 1 tanév végi felmérés és tollbamondás (I. és II. félév)

1 félévi felmérés és tollbamondás

Pedagógiai program

oldal 138



1 tájékozódó felmérés

3 témazáró felmérés (témakörök után)

Környezetismeret 2 témazáró felmérés (témakörök után) 1 írásbeli felelet két havonta

2. osztály Ének-zene

Matematika

3. osztály Olvasás

1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás)


1 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban


2 ének/dal szóban

3 ének/dal szóban




2 témazáró felmérés 1 tanév végi témazáró 1 félévi felmérés felmérés (I. és II. félév tananyaga) 1 tájékozódó felmérés 1 időszakos felmérés +1 (tanév eleji felmérés néma tavaszi felmérés (szövegértés olvasással) néma olvasással) 2 időszakos felmérés (szövegértés néma olvasással)

2 időszakos felmérés hangos olvasással


2 versmondás vagy memoriter szöveg

2 versmondás vagy memoriter szöveg 1 tartalommondás 1 félévi felmérés (szövegértés néma olv.)

Fogalmazás

Pedagógiai program

1 írásbeli felelet két havonta


2 tartalommondás 1 tanév végi felmérés (szövegértés néma olvasással) 1 tanév végi felmérés (önálló fogalmazás írása segítséggel)

oldal 139.





1 tájékozódó felmérés tanév elején és tollbamondás 2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet)

2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet) 2 másolás nyomtatott szövegről

2 másolás nyomtatott szövegről

1 külalak

1 külalak

1 tanév végi felmérés és tollbamondás (I. és II. félév)

3.

1 félévi felm. és tollb.

osztály

1 tájékozódó felmérés

3 témazáró felmérés (témakörök után)

Környezetismeret 2 témazáró felmérés

Ének-zene

Matematika







2 ének/dal szóban

3 ének/dal szóban




2 témazáró felmérés 1 tanév végi témazáró felmérés (I. és II. félév tananyaga)

1 félévi felmérés (I. félév tanany.)

4. osztály Olvasás

1 tájékozódó felmérés 1 időszakos felmérés +1 (tanév eleji felmérés néma tavaszi felmérés (szövegértés olvasással) néma olvasással) 2 időszakos felmérés (szövegértés néma olv.)

Pedagógiai program


oldal 140



Olvasás




2 tartalommondás

1 tartalommondás

1 tanév végi felmérés (szövegértés néma olvasással)

1 félévi felmérés (szövegértés néma olv.)

Fogalmazás

4. osztály


1 időszakos felmérés

2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet)

2 témazáró felmérés és tollbamondás (aktuális szókészlet)



1 külalak

1 félévi felmérés + tollbamondás

ismeret

Ének-zene

Pedagógiai program

1 tanév végi felmérés (fogalmazás írása)

1 tájékozódó felmérés tanév elején és tollbamondás

1 külalak

Környezet-

2 tájékozódó felmérés (aktuális tananyag)

1 tájékozódó felmérés 2 témazáró felmérés

1 tanév végi felmérés és tollbamondás (I. és II. félév) 3 témazáró felmérés 1 írásbeli felelet két havonta

1 írásbeli felelet két havonta 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás)


2 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban.

2 ének szolmizálás vagy ritmusgyakorlat szóban vagy írásban.

2 ének/dal szóban

3 ének/dal szóban

oldal 141.



Technika

Rajz

Idegen nyelv/angol:

1-4.o. Testnevelés / hagyományos

Úszás:

Informatika:

Pedagógiai program

Az elkészített munkadarabot értékeljük a gyermek egyéni adottságainak figyelembevételével; Minimum: 4 munkadarab/félév. Az elkészített munkát értékeljük a gyermek egyéni adottságainak figyelembevételével. Minimum: 4 különböző technikával készített alkotás/félév. 1.o.-ban és 2.o. I.félévében (A választható órakeretből vállalt) hagyományos óraterv szerint haladó tanulók értékelése szövegesen történik. 2.o. II.félévében és 3.o. – ban félévente 1 témazáró, 2.időszakos felmérés 1. o.- 2.o. I. félév: a feladatvégzését szövegesen értékeljük 2.o.II.félév-4. osztályban a tantárgy értékelése a kerettantervben meghatározott tananyagtartalom szerint történik (Rendgyakorlatok, Gimnasztika, Ugrókötelezés, Labdás gyakorlatok, Atlétika, Játék, Torna) gyakorisága havonta legalább egyszer. 1. o.- 2.o. I. félév: vízbiztonságát szövegesen értékeljük 2.o.II.félév-4. osztályban a tantárgy értékelése a kerettantervben meghatározott tananyagtartalom (gyorsúszás és hátúszás) szerint történik gyakorisága legalább kéthavonta. 3-4. osztályban havonta legalább egyszer értékeljük munkáját

oldal 142



Két tanítási nyelvű csoportok / Emelt színtű oktatás Angol nyelv Évf.

1.o.

I.félév 2 témazáró felmérés (addig tanult szókészletből) 1 félévi témazáró felmérés

2.o.

2 témazáró felmérés (addig tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 1 félévi témazáró felmérés

3.o.

4.o.

1.o.

2.o.

2 témazáró felmérés (addig tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 2 szódolgozat 1 félévi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (addig tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 2 szódolgozat 1 félévi témazáró felmérés

II.félév 2 témazáró felmérés (a tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 1 tanév végi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (a tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 1 másolás 1 tanév végi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (a tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 2 szódolgozat 1 tanév végi témazáró felmérés 2 témazáró felmérés (a tanult szókészletből) 1 memoriter/tanult szöveg 2 szódolgozat 1 tanév végi témazáró felmérés

Ének - zene 1 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban Nincs írásbeli értékelés 2 ének angolul 1 tájékozódó felmérés 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) (ritmus + szolmizálás) 1 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy 2 ének szolmizálás vagy írásban ritmusgyak. szóban vagy írásban 2 ének angolul 3 ének angolul

Pedagógiai program

oldal 143.




3.o.

4.o.

1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban 2 ének angolul 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban 2 ének angolul

1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak.szóban vagy írásban 3 ének angolul 1 tájékozódó felmérés (ritmus + szolmizálás) 2 ének szolmizálás vagy ritmusgyak. szóban vagy írásban 3 ének angolul

Technika Az elkészített munkadarabot értékeljük a gyermek egyéni adottságainak figyelembevételével. Minimum: 4 munkadarab/félév Rajz Az

elkészített

munkát

értékeljük

a

gyermek

egyéni

adottságainak figyelembevételével. Minimum: 4 különböző technikával készített alkotás/félév Informatika: 4. osztályban a tanulók munkáját csak gyakorlati jeggyel értékeljük félévente három alkalommal

Pedagógiai program

oldal 144




2.9.2.2. Beszámoltatások formái rendje az 5-8. évfolyamon A heti egy vagy két órában tanított tárgyak esetében a szóbeli és írásbeli számonkérések száma félévente minimum három osztályzatot kell eredményezzen, melyek az adott hónap végére bekerülnek a naplóba és a tájékoztatóba. Az ennél magasabb óraszámú tantárgyak esetében minimum havi egy szóbeli vagy írásbeli értékelés elvárt. Tantárgy

Magyar irodalom

Magyar nyelvtan

Idegen nyelv

Pedagógiai program

Szóbeli Félévente legalább 1: részletes felelet vagy összefoglaló felelet vagy önálló kiselőadás. Alkalomszerűen: tanórai munka és memoriter.

Írásbeli Alkalomszerűen: a tanmenetben meghatározott módon: röpdolgozat/fogalmazás/műelemzé s/szövegértés Tanmenet szerint: minimum évi 3 témazáró

1 év eleji tájékozódó felmérés Tollbamondás Félévente legalább 1 Tanmenet szerint témazáró felelet (helyesírási + feladatlap) (fogalmak,szabályok…) Röpdolgozat, elemzés, munkafüzet, 1 év végi felmérés Alkalmanként: Alkalmanként: szódolgozatok dialógusok felmondása/ nyelvtani kisdolgozatok versek/énekek fordítások,fogalmazások előadása/ kreatív feladatok tartalom elmondása/ Témazárók: (emelt szinten kiselőadás félévente minimum 3 , egyéb esetben félévente minimum 2)

oldal 145.



Matematika

Informatika

Term.ismeret

Lehetőségekhez mérten szóbeli felelet, kiselőadás, órai munka

Fizika

Lehetőségekhez mérten szóbeli felelet, kiselőadás, órai munka

Biológia

Lehetőségekhez mérten szóbeli felelet

Kémia

Lehetőségekhez mérten szóbeli felelet

Földrajz

Lehetesőgékhez mérten alkalmanként szóbeli felelet és órai munka

Pedagógiai program

Önálló órai munka. Tájékozódó felmérés (témákon belül, előre megbeszélt szabályok alapján. Témazáró (témák lezárásakor, előre bejelentve, évente minimum 3 tanmenet szerint) Teszt (bejelentve) egy alk/év. Félévente 1 önálló órai munka vagy röpdolgozat , előre megbeszélt szabályok alapján. Témazáró (elméleti + gyakorlati feladatok, témánként 1 előre bejelentve évente minimum 3. Írásbeli feleletek 3-4 anyagrészenként. Témazáró a tantervben meghatározott témakörök szerint. Félévente 1egyéni írásbeli felelet vagy egész osztály írásbeli felelete vagy önálló órai munka Témazáró tanmenet szerint évente minimum 3 Írásbeli feleletek 3-4 anyagrészenként. Témazáró a tantervben meghatározott témakörök szerint. Egyéni és egész osztállyal íratott írásbeli felelet. Önálló órai munka Témazáró tanmenet szerint évente minimum 3. Írásbeli felelet: egyéni, vagy osztály szinten. Órai munka értékelése. A tanterv által meghatározott témazáró felmérők megíratása.

oldal 146




Ének-zene

Rajz

Technika

Kottaírás, szolmizálás. Alkalmanként 1éneklés Félévente 1 írásbeli felelet (adott 1 gyűjtőmunka zenei kor jellemzői, zeneszerzők (korok, életrajzok) életrajza) Szóbeli felelet Órai gyakorlati munka, írásbeli, művészettörténetből, felelet művészettörténetből. órai munka értékelése Témazáró tanmenet szerint évente minimum 3. Munkadarab évente minimum 3.

Testnevelés órán az értékelés havonta legalább egy gyakorlati jegy, a kerettantervben meghatározott mozgásműveltségi ismeretekből. Úszás: kéthavonta legalább egy jegy, a kerettantervben meghatározott mozgásanyagból.

Történelem

Témazáró tanmenet szerint évente minimum 3. Félévente 1 órai munka Félévente 1 írásbeli felelet vagy vagy szóbeli felelet vagy munkafüzet feladatainak étékelése. kiselőadás Röpdolgozat (akár több leckéből, előre megbeszélt szabályok alapján)


Órai aktivitás szóbeli Félévente egyszer gyűjtőmunka értékelése tanóra végén egyéni felkészülés alapján

2.9.3.

Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A

készségek,

az

ismeretek

kialakításának

és

a

gyakorlat

megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Házi feladat lehet: szóbeli., írásbeli (feladatgyűjteményből, vázlatkészítés, házi dolgozat, stb.), mindkettő, adható szorgalmi Pedagógiai program

oldal 147.




feladat is. 2.9.3.1.

Az otthoni felkészülés elvei

 Annyi feladatot adunk, amennyit az adott életkorban az egészséges napirend megenged  A házi feladat jellege elősegíti az órai anyag megértését, megtanulását, gyakorlását, ezért kiválasztásánál a tananyaghoz kapcsolódó

jártasságok

és

készségek

fejlesztését

vesszük

figyelembe;  A szóbeli és írásbeli házi feladat aránya függ a tantárgy jellegétől,

anyagától,

illetve

attól,

melyik

típusú

feladat

célravezetőbb a tananyag elsajátításában;  A nem kötelező jellegű házi feladatok (gyűjtőmunka, szorgalmi) elvégzésére kellő időt hagyunk;  A vers tanulásakor megfelelő érési időt biztosítunk;  1-6. osztályig minden nap adunk olvasási készséget fejlesztő feladat;  1-8. évfolyamig készség és képességfejlesztő feladatokat kapnak; 2.9.3.2. A napközis és tanulószobai felkészülés Elvei:  A napköziben és a tanulószobán hétfőtől csütörtökig van délutáni tanulás;  A házi feladatok befejezése alkalmanként otthon is történhet;  Azok a gyerekek, akiknek az iskolai, vagy iskolán kívüli elfoglaltsága a napközis, illetve a tanulószobai tanulási időre esik, házi feladataikat kötelesek otthon elkészíteni;

Pedagógiai program

oldal 148



Korlátai:

 Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.  A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) adott többlet kötelező házi feladatra vonatkozó önálló ismeretszerzésre ösztönözzön.  Adjon lehetőségeket a megszerzett tudás alkalmazására, gyakorlására.

2.9.4. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja (diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái) A tanulók munkájának ellenőrzése: A tanulók teljesítményének értékelése az ellenőrzés, számonkérés eredménye. Az ellenőrzés célja, a pedagógus, de maga a tanuló is megbizonyosodjon a tananyag elsajátításában elért: 

előrehaladásról



annak színvonaláról,



a hiányok pótlásának szükségességéről úgy, hogy mindezekről a

szülő is tájékoztatást kapjon. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését ld. a Helyi tanterv 2.9.2. pontja alatt tantárgyankénti és évfolyamonkénti bontásban. Az értékelés alapelvei 

A tanári értékelés személyre szóló, ösztönző jellegű, rendszeres,

elfogulatlan, reális, objektív, nyilvános és megindokolt, mely mindig tiszteletben tartja a diák személyiségét és félelemmentes légkörben történik.

Pedagógiai program

oldal 149.





Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, a tanév

elején a tantárgy követelményeit meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. 

A tantárgy követelményrendszere mellett ismertetni kell – a

tanulókkal és szülőkkel – az értékelési rendszerünket; a hiányzások és mulasztások követelményeit; a pótlási és javítási lehetőségeket. Az értékelés típusai: Diagnosztikus értékelés: a tanítás-tanulás nagyobb egységének megkezdése

előtt

azt

vizsgáljuk,

mire

építhetünk,

milyen

hiányosságokat kell pótolni. Ebben az esetben nem osztályozzuk a tanulót. Formatív értékelés: a tanítás-tanulás állandó kísérője; egy-egy tanulási szakaszban a tanulók tudásváltozásának figyelemmel kísérése, melynek során a tanuló visszajelzést kap munkájáról. Célja a tanulási hibák és nehézségek feltárása, mely lehetővé teszi a korrekciót. Szummatív értékelés: egy-egy anyagrész lezárása után ellenőrzi és minősíti a tanulók tudását, teljesítményét. Az érdemjegyek A

tanév

folyamán

a

tanár

a

tanuló

írásbeli

és

szóbeli

teljesítményeit rendszeresen, érdemjeggyel értékeli. Az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. A tudás értékelésének érdemjegyei: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét rendszeresen értesíteni kell a tájékoztató füzetbe történő beírással. Ez a szaktanár feladata. Pedagógiai program

oldal 150




Az osztályfőnök alkalmanként ellenőrzi, hogy az érdemjegyek bekerültek-e a tájékoztató füzetbe. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyeit a naplóba más

színnel

lehet

beírni,

hogy

megkülönböztessük

őket

más

érdemjegyektől. Ezek a jegyek döntően befolyásolhatják a félévi/tanév végi osztályzatot. Az érdemjegyek száma nem lehet egy félévben háromnál kevesebb, a heti egy órás tantárgyak esetében. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, tört jegyet és egyéb jelöléseket a naplóba nem használunk. A félévi/tanév végi osztályzat a jelzett időszak alatti tanulmányi eredményt minősíti. Megállapításának alapja az érdemjegyek; a tanuló évközi teljesítménye; a szerzett jegyek átlaga, melytől lényegesen eltérni nem lehet. Az osztályozó értekezlet hetében féléves/egész éves anyagból beszámoltatni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet. Tanulmányi munka értékelése 2-8. évfolyamon. Értékelés módja, formája: Év közben: 

Érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3 jegy tantárgyanként. ld. 2.9.2.



Szöveges dicséret, elmarasztalás



Az alsó tagozatban egyénileg kialakított értékelési rendszer

alapján (pontok, egyéb jelzések) 

Havonkénti magatartás és szorgalom értékelése érdemjeggyel

Pedagógiai program

oldal 151.




Félévkor: 

Érdemjegy (5,4,3,2,1)



“részt vett” megjegyzés (erkölcstan és hittan)



Szöveges dicséret, elmarasztalás



Szaktárgyi dicséret íráasban



Magatartás, szorgalom betűvel; a minősítés fokozatai: példás

(5), jó (4), változó (3), rossz (2), illetve hanyag (2) Év végén: 

Osztályzat:  kitűnő (jeles+tantárgyi dicséret)  jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen  “részt vett” megjegyzés (erkölcstan és hittan)  magatartás, szorgalom mint félévkor  nevelőtestületi dicséret az osztályozó értekezlet döntésének megfelelően.

Az a tanuló, aki három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a nevelőtestület döntésétől függően az évfolyamot megismételheti vagy pótvizsgázhat. A szöveges értékelés tartalma Szöveges értékelésünkben: 

megfogalmazzuk a tanuló fejlődésének mértékét önmagához

képest és a tantervi követelmények alapján, 

felsoroljuk

milyen

ismereteket

sajátított

el,

s

mely

területeken vannak hiányosságai, 

feltárjuk a képességeinek, készségeinek fejlődési szintjét,



tájékoztatunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról,



megfogalmazzuk

milyen

a

gyermek

feladatvégzése

a

különböző feladathelyzetekben, 

irányt mutatunk a továbbfejlődésre.

Pedagógiai program

oldal 152



Elvárások a szöveges értékeléssel szemben:  megalapozottság,  érthetőség a gyermek és a szülő számára,  mennyiségileg optimális, érdeklődést keltő,  tagolt szerkezetű, áttekinthető,  bizalmat sugárzó,  visszacsatolásra alkalmat adó. A szöveges értékelés különböző módjai:  A tanulók megnyilvánulásait szóban azonnal értékeljük, ügyelve arra, hogy ne a személyiséget, hanem a tevékenységet minősítse.  A témazáró felméréseket százalékosan értékeljük. Ezeket az eredményeket a tájékoztató füzetbe is bejegyezzük.  A tanulók írásos munkáihoz (ellenőrzés, javítás alkalmával) rövid üzeneteket, megjegyzéseket fűzünk.  A

diagnosztikus

értékelést

csak

személyes

beszélgetés

(fogadóóra, stb.) alkalmával ismertetjük a szülővel.  A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk, mi az amiben a tanuló jó, miben kell fejlődnie.  A lezáró értékelést (bármely tantárgy esetén az a fontos, hogy az erősségek

és

a

gyengeségek

harmóniáját

próbáljuk

megteremteni) írásban tudatjuk a szülőkkel.  Fontos, hogy ne legyen elmarasztaló se a gyereknek, se a szülőnek.

Pedagógiai program

oldal 153.




Szöveges értékelés Teljesítés: Kiválóan megfelelt: Ha a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes. Jól megfelelt: Ha a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította, kisebb bizonytalansággal, de tudja. Megfelelő: Ha a tantervi követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen ismeri, de a továbbtanuláshoz szükséges minimumot elsajátította, segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Felzárkóztatásra szorul: Ha a minimumot nem sajátította el, és segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Ezek a minősítések: év közben a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba kerülnek bejegyzésre. Az év végi szöveges értékelést az EMMI központi szoftverének adatbázisa alapján, gépi úton végezzük. Az alábbi részletes, tantárgyakra szóló értékelés a félévi minősítést egészíti ki, amit csatolunk a tájékoztató füzethez. Az évközi szöveges értékelés a tájékoztató füzetbe a teljesítmények %-os feltüntetésével és írásbeli kiegészítéssel történik. A szöveges értékelés a Helyi tanterv függelékében található. (Ld. 2.sz függelék)

Pedagógiai program

oldal 154



2.9.5. A SNI tanulók értékelése A Nat-ban megfogalmazott minimum követelményhez viszonyítjuk az SNI tanulók teljesítményét. Az értékelés alapelve a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének megjelenítése az érdemjegyekben. Az integrált oktatásban részesülő SNI tanulók egy részének értékelése a specifikum súlyosságától függően a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának elvei”-ben lefektetett követelmények alapján történik. Amennyiben azt a sajátos helyzet indokolja, a szakértői bizottság javaslata alapján – az órákon való részvétel mellett – a tanuló felmenthető bizonyos tantárgyak értékelése alól.  Félévkor és év végén az SNI tanulók az osztályzat mellett minden tantárgyból szöveges értékelést is kapnak.  Írásbeli munkák esetében a tanévközi érdemjegyek mellett mindig megjelenik a százalékos értékelés is.  Az autista és autisztikus jellegű tanulók magatartását havonta, szövegesen is értékeli az osztályfőnök. Cél: az alapkompetenciák tudatos fejlesztése, a mindennapi életben alkalmazható tudás átadása, elérése.

2.9.6. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.9.5.1. A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel.

Pedagógiai program

oldal 155.



A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartásjegy kialakításának elvei: A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: 

az iskolába járási fegyelme,



társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.);



a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság);



beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való

viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; 

a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy

negatív irányú) változás; 

óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje)

2.9.5.2. A szorgalom fogalma A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: 

A tanuló tudás iránti igénye (ne szelektáljon a tárgyak között

vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), 

A tanuló képességéhez mért teljesítménye,



A tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának,

elkészítésének minősége, igényessége), 

A tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás),



A tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai

felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei:

Pedagógiai program

oldal 156





Az abszolút teljesítmény

helyett a

relatív, tehát a

képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, 

Az

órai

aktivitás

csak

a

személyiségből

fakadó

tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), 

A szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a

korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), 

A szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a

magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve

aki

aktív,

szorgalmas,

nem

biztos,

hogy

példás

magatartású is.) 2.9.5.3.

A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái Folyamatos minősítés: 

A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen

reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). 

Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő

romlása esetén a szülőket szóban, vagy írásban tájékoztatjuk. 

Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen

való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret. A folyamatos minősítés szabályait lásd: Házirend

Pedagógiai program

oldal 157.




Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása: 

a tanuló önértékelésének figyelembe vételével,



az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott

saját minősítésükre vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát, 

az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt,



a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az

osztályfőnök hozza meg. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. A kártérítésre vonatkozó szabályozás az iskola házirendjében található. A fegyelmi eljárás rendjét az iskola SZMSZ-e tartalmazza.

2.9.6. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 5-8.osztályig a NETFIT-rendszerrel mérjük tanítványaink fizikai állapotát. A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét. A mérést a „Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához, c.útmutató alapján végzik a testnevelést tanító pedagógusok és a testnevelő tanárok. A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg. A NETFIT mérés az alábbi mérési feladatokból és módszerekből áll:

Pedagógiai program

oldal 158



Fittségi profilok: 1.Testösszetétel és tápláltsági profil. Testmagasság, testsúly, testzsír százalék és testtömeg index. 2.Aerob fittségi állóképesség profil. 20 méteres ingafutás teszt. 3.Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt. Törzsemelés teszt. Ütemezett fekvőtámasz teszt. Kézi szorítóerő mérése. Helyből távolugrás teszt. 4. Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt.

A tanévenkénti mérés időpontját a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg.

Pedagógiai program

oldal 159.




2.10. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 2.10.1. Megyei és országos szintű tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása Az intézményünk a fenntartó engedélye alapján vállalja és biztosítja a lebonyolítással kapcsolatos feltételeket, melyek anyagi ráfordítást nem igényelnek. A vállalt megyei és országos szintű versenyek: 

Zrínyi Ilona Matematika verseny megyei forduló-

Matematikából Tehetséges Gyerekekért Alapítvány szervezésében 

Pest-megyei Számítástechnikai Alkalmazói verseny

– Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete 

Kozma László Országos Számítástechnikai verseny -

Informatika- Számítástechnika Tanárok Egyesülete

2.10.2. Erdei iskola Erdei iskolát az alsó és a felső tagozat ideje alatt egy-egy alkalommal

szervezünk.

Az

erdei

iskolai

program

megvalósításának feltételei: 

osztályfőnök kezdeményezi,



szülő jóváhagyja, támogatja,



fenntartó engedélyezi.

A program kizárólag a három feltétel együttes fennállása esetén szervezhető. Az erdei iskola költségeihez az alapítványunk nyújt támogatást, ill. pályazati pénzek bevonásával igyekszünk csökkenteni a költségeket. Pedagógiai program

oldal 160




2.10.3. Tanulmányi kirándulás Tanulmányi kirándulás a tanév folyamán az alsó tagozatban 2, a felsőben 3 tanítási napra szervezhető. A tanulmányi kirándulás megvalósításának feltételei: 

osztályfőnök kezdeményezi,



szülő jóváhagyja, támogatja,



fenntartó engedélyezi.

A program kizárólag a három feltétel együttes fennállása esetén szervezhető. A tanulmányi kirándulás költségeihez az alapítványunk nyújt támogatást.

2.10.4. Tanulmányi versenyek A tanév helyi rendjében meghatározott, valamint a tankerület általános iskolái által szervezett tanulmányi versenyeken veszünk részt. Ehhez kérjük a fenntartó támogatását. A

más

szervezetek

által

meghirdetésre

kerülő

tanulmányi

versenyekre csak akkor nevezünk, ha a nevezési díjat és a továbbjutással járó költségeket a szülő vállalja. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében igénybe vesszük az iskola alapítványának a támogatását.

2.10.5. Táborok, idegen nyelvi tanulmányutak Iskolánk

hagyományi

közé

tartozó,

a

pedagógiai

program

célkitűzéseinek magvalósítását szolgáló téli és nyári táborok, Pedagógiai program

oldal 161.



idegen nyelvi tanulmány utak megvalósításának feltételei:  az iskola pedagógusa szervezi,  a szülő gyermeke jelentkeztetésével elfogadja a feltételeket,  a fenntartó engedélyezi A program kizárólag a három feltétel együttes fennállása esetén szervezhető. A

táborok,

idegen

nyelvi

tanulmányutak

költségeihez

az

alapítványunk nyújt támogatást.

2.10.6. “Kincsem” nemzeti lovasprogram Iskolánk megfelelő fenntartói támogatás esetén csatlakozik a “Kincsem” nemzeti lovasprogramhoz

Pedagógiai program

oldal 162



Függelékek 1.számú függelék 2013/2014 -es tanév heti időkerete 2014/2015 -ös tanév heti időkerete 2015/2016 -os tanév heti időkerete 2016/2017 -es tanév heti időkerete

Jelmagyarázat:

* * ** *** ***/*

= Hagyományos óratervű csoport = Emelt óraszámú csoport = Kéttannyelvű csoport = Emelt szintű csoport = Emelt sz. cs. vagy hagyományos óratervű csoport.

2.számú függelék A hit - és erkölcstan órák szervezésével kapcsolatos eljárásrend (22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 33 § 74/A)

3.számú függelék Az 1. osztályban és a 2. évfolyam első félévében alkalmazott szöveges értékelés

Pedagógiai program

oldal 163.



Pedagógiai program

oldal 164



2.oldal

Pedagógiai program

oldal 165.



Pedagógiai program

oldal 166



Pedagógiai program

oldal 167.



Pedagógiai program

oldal 168



Pedagógiai program

oldal 169.


A hit-és erkölcstan órákEötvös szervezésével kapcsolatos Százhalombattai Loránd Általános Iskola eljárásrend 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 33 § 74/A Határidő/ Jogszabályi hivatkozás Tanév márc.1-márc. 14 EMMI rend. 182/A.§ (1) Tanév : márc.16-márc.28. EMMI rend. 182/A.§ (1)

Tanév március 28. EMMI rend.182/A.§ (1) Beiratkozás-április/ átiratkozás EMMI rend. 182/A.§ (5) Beiratkozást követő 3 napon belül EMMI rend. 182/B.§ Beiratkozást követő 6 napon belül április 15. április 16. EMMI rend. 14 (5) április 30.

május 8. Következő tanévekben május 20-ig

KLIK azonosító: 123008 Feladat

Érintettek

Az iskolai hit-és erkölcstan oktatásának megszervezéséről szóló tájékoztató nap kijelölése A kijelölt napról az egyházi jogi személyek értesítése Az iskolai honlapon és a hirdetőben a következő tanév hit-és erkölcstan oktatását vállaló egyházi jogi személyek megnevezésének nyilvánosságra hozása A leendő első és ötödik évfolyamos tanulók szüleinek tájékoztatása a helyben szokásos módon Egyházi jogi személyek által rendelkezésre bocsátott tantervek, tananyagok, tankönyvek és munkamódszerek hozzáférésének biztosítása A tájékoztató nap lebonyolítása

egyházi jogi személy vagy írásban meghatalmazott képviselője egyházi jogi személyek igazgató szülők

Szülői nyilatkozat összegyűjtése a hit-és erkölcstan vagy az erkölcstan oktatás választásáról Az aláírt nyilatkozatok összesítése és átadása az egyházi jogi személyeknek, valamint a létszámadatok átadása a tankerületi igazgatónak Az összesített létszámadatok megyei begyűjtése Az összesített létszámadatok továbbítása tankerületenként a KLIK központnak A 4. évfolyamos tanulók szülei nyilatkozatának megkérése A 4. évfolyamos tanulók szülei nyilatkozatának összesítése és átadása az egyházi jogi személynek, valamint a tankerületi igazgatónak A hit-és erkölcstan oktatására tanítására létrehozott csoportok számáról a tankerület tájékoztatása Szülő választásának módosítási szándéknyilatkozata

Pedagógiai program

Felelős

Dokumentum

igazgató

tájékoztató

igazgató

értesítés

igazgató

oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dok.

igazgató

egyházi jogi személyek igazgató; szülők szülő

igazgató; egyházi jogi személyek tankerületi igazgató igazgató tankerületi igazgató igazgató szülő igazgató egyházi jogi személyek tankerületi igazgató igazgató tankerületi igazgató egyházi jogi személyek igazgató; szülők

igazgató igazgató

szülői nyilatkozat

igazgató

nyilatkozatok létszámadatok

igazgató tankerületi igazgató

tanulói csoportlétszám adatok,

igazgató

nyilatkozatok

igazgató

nyilatkozatok létszámadatok

igazgató

tanulói csoportlétszám adatok

igazgató

szülői nyilatkozat

oldal 170




3.számú függelék Tájékoztató a tanuló iskolai munkájának eredményességéről. 1.évfolyam első negyedéve

Magatartása:

Szorgalma:

példás / jó / változó


Nevelőivel: tisztelettudó / változó / tiszteletlen /őszinte / zárkózott / bizalmatlan Társaival: segítőkész / elfogadó /közömbös /kezdeményező / szerény /gátlásos / elutasító Órai munkája: aktív / megfelelő / passzív Felszerelése: megfelelő / néha hiányos / sokszor hiányos Munkavégzése: pontos / pontatlan / hanyag / gyors / közepes / lassú / öntevékeny / irányítást igénylő / közömbös Figyelme: kitartó / néha elkalandozik / felszólításra válaszol / tartósan nem figyel Figyelem összpontosításra: képes öszpontosításra /rövid ideig képes / szétszórt Munkatempója: gyors / megfelelő / kicsit lassú / nagyon lassú Az utasítást: megérti / a feladatot teljesíti / segítséggel megérti és teljesíti / megérti és kis segítséggel teljesíti / nem érti Beszéde: Artikulációja: tiszta / érthető / rosszul artikulál / egyenletes tempójú / hadar / lassú Pedagógiai program

oldal 171.



Kérdésekre: szavakban válaszol / egész mondatokban válaszol Kommunikációja: bátor / határozott /életkorának megfelelő / biztatásra beszél /visszahúzódó / nehezen nyilatkozik Szókincse: gazdag / választékos / megfelelő / hiányos Írása: Külalakja: tetszetős / változó / rendetlen Vonalvezetése: lendületes / folyamatos / megfelelő /töredezett Betűalakítása, kapcsolása: szabályos / változó / szabálytalan Másolása: hibátlan / kevés hibás /sok hibás / nem értékelhető Matematika: Számfogalma a tanult számkörben: biztos / megfelelő / gyenge Összefüggések meglátása: jó /megfelelő /gyenge Feladatvégzése: hibátlanul dolgozik /kevés hibával végzi /sok hibát ejt /gyenge /öntevékeny /segítséget /igényel /önállótlan Angol nyelv: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Százhalombatta, ____________________ osztályfőnök

Pedagógiai program

___________________ szülő

oldal 172




Tájékoztató a két tanítási nyelvű tagozatban tanuló iskolai munkájának eredményességéről. 1.évfolyam első negyedéve

Magatartása:

Szorgalma:



Nevelőivel: tisztelettudó / változó / tiszteletlen /őszinte / zárkózott / bizalmatlan Társaival: segítőkész / elfogadó /közömbös /kezdeményező / szerény /gátlásos / elutasító Órai munkája: aktív / megfelelő / passzív Felszerelése: megfelelő / néha hiányos / sokszor hiányos Munkavégzése: pontos / pontatlan / hanyag / gyors / közepes / lassú / öntevékeny / irányítást igénylő / közömbös Figyelme: kitartó / néha elkalandozik / felszólításra válaszol / tartósan nem figyel Figyelem összpontosításra: képes öszpontosításra /rövid ideig képes / szétszórt Munkatempója: gyors / megfelelő / kicsit lassú / nagyon lassú Az utasítást: megérti / a feladatot teljesíti / segítséggel megérti és teljesíti / megérti és kis segítséggel teljesíti / nem érti Beszéde: Artikulációja: tiszta / érthető / rosszul artikulál / egyenletes tempójú / hadar / lassú Kérdésekre: szavakban válaszol / egész mondatokban válaszol Kommunikációja: bátor / határozott /életkorának megfelelő / biztatásra beszél / visszahúzódó / nehezen nyilatkozik Szókincse: gazdag / választékos / megfelelő / hiányos Pedagógiai program

oldal 173.




Írása: Külalakja: tetszetős / változó / rendetlen Vonalvezetése: lendületes / folyamatos / megfelelő /töredezett Betűalakítása, kapcsolása: szabályos / változó / szabálytalan Másolása: hibátlan / kevés hibás /sok hibás / nem értékelhető Matematika: Számfogalma a tanult számkörben: biztos / megfelelő / gyenge Összefüggések meglátása: jó /megfelelő /gyenge Feladatvégzése: hibátlanul dolgozik / kevés hibával végzi / sok hibát ejt / gyenge / öntevékeny / segítséget / igényel / önállótlan Az ének-zene, technika, testnevelés tantárgyakat angol nyelven tanulja. Angol nyelv: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Ének-zene A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Technika A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Testnevelés A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Százhalombatta,…………….. november….

Pedagógiai program

__________

__________

osztályfőnök

szülő

oldal 174



Tájékoztató a tanuló iskolai munkájának eredményességéről 1.évfolyam első félév vége

Magatartása:

Szorgalma:



Olvasástechnika Betűfelismerése: hibátlan / bizonytalan / gyakran téveszt Betűösszevonása: biztonsággal összeolvas / megfelelő, néha téveszt / lassú és bizonytalan Olvasás minősége:folyamatos /szóképes / szótagoló / betűző Az olvasás tempója: megfelelő / lassú / akadozó Az olvasás pontossága: szöveghű / kevés hibával / sok hibával Szövegfeldolgozás: A szövegértést bizonyító feladatokat: hibátlanul oldja meg / kevés hibája van / sok hibával oldja meg Írástechnika Írás külalakja: tiszta, rendezett, tetszetős / megfelelő, néha rendezetlen Vonalvezetése: megfelelő / írásmozgása még határozatlan, görcsös Betűalakítása: szépen formálja a betűket / 1-2 esetben szabálytalanul alakítja / sok esetben eltér a szabályostól Betűkapcsolása: szabályos / néha hibás / gyakran vét hibát / figyelmen kívül hagyja a vonalrendszert Helyesírás Másolása írott szövegről: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / fejlesztést igényel Másolása nyomtatott szövegről: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / fejlesztést igényel Tollbamondás: hibátlan / kevés hiba / gyakran hibázik / fejlesztést igényel

Pedagógiai program

oldal 175.



Matematika Számfogalma ötös, tízes, húszas számkörben: biztos / tévesztő / bizonytalan Alapműveletek végzése: biztos / megfelelő / bizonytalan / segítségre szorul Számok közötti összefüggések alkalmazása: biztos / megfelelő / segítségre szorul Környezetismeret A tanult témakörökben: tájékozott / segítséggel jól tájékozódik / bizonytalan Ének-zene Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Hit- és erkölcstan / Erkölcstan Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Technika: Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Rajz: Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Testnevelés Feladatvégzése: ügyes / kitartó / igyekvő / kialakulatlan Úszás, vízbiztonsága: kiváló / jó / megfelelő / fejlesztésre szorul Idegen nyelv Órai aktivitása: kiemelkedő / általában aktív / sokszor passzív, hullámzó Beszédértés: a tanár utasításait megérti és végrehajtja / megérti, de néha lemarad / nem érti, társait utánozza Szókincse: a tanult szókincset ismeri / esetenként bizonytalan / szókincse hiányos A tantárgyi követelményeknek: _____________________________ Százhalombatta, ____________________ osztályfőnök

Pedagógiai program

___________________ szülő

oldal 176



Tájékoztató a két tanítási nyelvű tagozatban tanuló diák iskolai munkájának eredményességéről 1.évfolyam első félév vége Magatartása: példás / jó / változó

Szorgalma: példás / jó / változó

Olvasástechnika Betűfelismerése: hibátlan / bizonytalan / gyakran téveszt Betűösszevonása: biztonsággal összeolvas / megfelelő, néha téveszt / lassú és bizonytalan Olvasás minősége: folyamatos /szóképes / szótagoló / betűző Az olvasás tempója: megfelelő / lassú / akadozó Az olvasás pontossága: szöveghű / kevés hibával / sok hibával Szövegfeldolgozás: A szövegértést bizonyító feladatokat: hibátlanul oldja meg / kevés hibája van / sok hibával oldja meg Írástechnika Írás külalakja: tiszta, rendezett, tetszetős / megfelelő, néha rendezetlen Vonalvezetése:megfelelő / írásmozgása még határozatlan, görcsös Betűalakítása: szépen formálja a betűket / 1-2 esetben szabálytalanul alakítja / sok esetben eltér a szabályostól Betűkapcsolása: szabályos / néha hibás / gyakran vét hibát / figyelmen kívül hagyja a vonalrendszert Helyesírás Másolása írott szövegről: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / fejlesztést igényel Másolása nyomtatott szövegről: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / fejlesztést igényel Tollbamondás: hibátlan / kevés hiba / gyakran hibázik / fejlesztést igényel Matematika Számfogalma ötös, tízes, húszas számkörben: biztos / tévesztő / bizonytalan Pedagógiai program

oldal 177.




Alapműveletek végzése: biztos / megfelelő / bizonytalan / segítségre szorul Számok közötti összefüggések alkalmazása: biztos / megfelelő / segítségre szorul Környezetismeret A tanult témakörökben: tájékozott / segítséggel jól tájékozódik / bizonytalan Hit- és erkölcstan / Erkölcstan Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Rajz: Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Idegen nyelv Órai aktivitása: kiemelkedő / általában aktív / sokszor passzív, hullámzó Beszédértés: a tanár utasításait megérti és végrehajtja / megérti, de néha lemarad / nem érti, társait utánozza Szókincse: a tanult szókincset ismeri/esetenként bizonytalan/szókincse hiányos Az ének-zene, technika, testnevelés tantárgyakat angol nyelven tanulja. Ének-zene: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad / nem érti, társait utánozza Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Technika: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Testnevelés: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Feladatvégzése: ügyes / kitartó / igyekvő / kialakulatlan Úszás, vízbiztonsága: kiváló / jó / megfelelő / fejlesztésre szorul A tantárgyi követelményeknek: _____________________________ Százhalombatta, _________ osztályfőnök Pedagógiai program

___________ szülő oldal 178



Tájékoztató a tanuló iskolai munkájának eredményességéről 2.évfolyam első félév vége

Magatartása: példás / jó / változó

Szorgalma: példás /jó / változó

Irodalom Beszéde: érthető, jól tagolt / néha tagolatlan, nehezen érthető / gyakran nehezen érthető Szókincse: gazdag / átlagos / fejlesztésre szorul Szóbeli kifejezőkészsége: kiváló / életkorának megfelelő / nehézkesen mondja el a gondolatait Memoriter: hibátlan / kevés hiba / sokat téveszt / nem mindig tanulja meg Olvasása: folyamatosan, jól olvas / néha/sokszor hibázik / szótagol / betűzve, akadozva olvas / betűt téveszt / kifejező / általában figyelembe veszi az írásjeleket / ritkán, vagy nem veszi figyelembe az írásjeleket Olvasási tempó: jó / megfelelő / lassú Szövegértése: biztos / kisebb pontatlanságokkal érti / nem érti Nyelvtan, írás A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazásában: biztos / kevés hibát ejt / bizonytalan / nem tudja alkalmazni Másolása: kiváló / kevés hiba / sok hiba / nem értékelhető Tollbamondás: kiváló / kevés hiba / sok hiba / nem értékelhető Legjellemzőbb hibák: a mondat kezdésének/befejezésének jelölése / időtartam tévesztése / j és ly jelölése / szavak egybeírása / betű kihagyása/felcserélése Írás külalak: tetszetős, szép / szép, de betűalakítása nem mindenhol szabályos / rendezetlen / maszatos / szabálytalan betűformák Matematika Számfogalma a százas számkörben: biztos / tévesztő / bizonytalan

Pedagógiai program

oldal 179.



Műveletek (összeadás, kivonás): biztos / keveset hibázik / bizonytalan / sokat téveszt Műveletek (szorzás, osztás): biztos / keveset hibázik / bizonytalan / sokat téveszt Feladatvégzése: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / önállóan / eszköz segítségével dolgozik / sok segítséget igényel Szöveges feladatok megoldásában: önálló / kevés segítséget igényel / sok segítséget igényel Mértékváltás közvetlen mértékegységekre: biztos / keveset hibázik / bizonytalan, gyakorolni kell Környezetismeret: A tanult témakörökben: tájékozott / segítséggel jól tájékozódik / bizonytalan Ének: Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Technika: Munkája során: tisztán, pontosan dolgozik / pontatlanul dolgozik / maszatosan dolgozik Hit- és erkölcstan / Erkölcstan Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Rajz: Munkái: kifejezőek / nehezen felismerhetőek / tiszták / maszatosak Testnevelés: Feladatvégzése: ügyes / kitartó / igyekvő / kialakulatlan Úszás, vízbiztonsága: kiváló / jó / megfelelő / fejlesztésre szorul Idegen nyelv Órai aktivitása: kiemelkedő / általában aktív / sokszor passzív, hullámzó Beszédértés (a tanár utasításait): megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Szókincse: a tanult szókincset ismeri / esetenként bizonytalan / szókincse hiányos A tantárgyi követelményeknek:____________________________ Százhalombatta, ____________________ osztályfőnök

Pedagógiai program

___________________ szülő

oldal 180



Tájékoztató két tanítási nyelvű tagozatban a tanuló iskolai munkájának eredményességéről. 2.évfolyam első félév vége

Magatartása: példás / jó / változó

Szorgalma: példás /jó / változó

Irodalom Beszéde: érthető, jól tagolt / néha tagolatlan, nehezen érthető / gyakran nehezen érthető Szókincse: gazdag / átlagos / fejlesztésre szorul Szóbeli kifejezőkészsége: kiváló / életkorának megfelelő / nehézkesen mondja el a gondolatait Memoriter: hibátlan / kevés hiba / sokat téveszt / nem mindig tanulja meg Olvasása: folyamatosan, jól olvas / néha/sokszor hibázik / szótagol / betűzve, akadozva olvas / betűt téveszt / kifejező / általában figyelembe veszi az írásjeleket / ritkán, vagy nem veszi figyelembe az írásjeleket Olvasási tempó: jó / megfelelő / lassú Szövegértése: biztos / kisebb pontatlanságokkal érti / nem érti Nyelvtan, írás A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazásában: biztos / kevés hibát ejt / bizonytalan / nem tudja alkalmazni Másolása: kiváló / kevés hiba / sok hiba / nem értékelhető Tollbamondás: kiváló / kevés hiba / sok hiba / nem értékelhető Legjellemzőbb hibák: a mondat kezdésének/befejezésének jelölése / időtartam tévesztése / j és ly jelölése / szavak egybeírása / betű kihagyása/felcserélése Írás külalak: tetszetős, szép / szép, de betűalakítása nem mindenhol szabályos / rendezetlen / maszatos / szabálytalan betűformák Matematika Számfogalma a százas számkörben: biztos / tévesztő / bizonytalan Műveletek (összeadás, kivonás): biztos / keveset hibázik / bizonytalan / sokat téveszt Pedagógiai program

oldal 181.



Műveletek (szorzás, osztás): biztos / keveset hibázik / bizonytalan / sokat téveszt Feladatvégzése: hibátlan / kevés hiba / sok hiba / önállóan / eszköz segítségével dolgozik / sok segítséget igényel Szöveges feladatok megoldásában: önálló / kevés segítséget igényel / sok segítséget igényel Mértékváltás közvetlen mértékegységekre: biztos / keveset hibázik / bizonytalan, gyakorolni kell Környezetismeret A tanult témakörökben: tájékozott / segítséggel jól tájékozódik / bizonytalan Hit- és erkölcstan / Erkölcstan Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Rajz: Munkái: kifejezőek / nehezen felismerhetőek / tiszták / maszatosak Angol nyelv Órai aktivitása: kiemelkedő / általában aktív / sokszor passzív, hullámzó Beszédértés (a tanár utasításait): megérti és végrehajtja / megérti, de néha lemarad / bnem érti, társait utánozza Szókincse: a tanult szókincset ismeri / esetenként bizonytalan / szókincse hiányos Az ének-zene, technika, testnevelés tantárgyakat angol nyelven tanulja. Ének: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Az órai munkában: szívesen részt vesz / biztatásra szorul Technika: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Munkája során: tisztán, pontosan dolgozik / pontatlanul dolgozik / maszatosan dolgozik Pedagógiai program

oldal 182



Testnevelés: A tanár utasításait: megérti és végrehajtja /megérti, de néha lemarad /nem érti, társait utánozza Feladatvégzése: ügyes / kitartó / igyekvő / kialakulatlan Úszás, vízbiztonsága: kiváló / jó / megfelelő / fejlesztésre szorul A tantárgyi követelményeknek:________________________________

Százhalombatta, ______________ osztályfőnök

Pedagógiai program

_____________ szülő

oldal 183.



Legitimációs záradékok a Pedagógiai program 3.módosításához

Pedagógiai program

oldal 184



Pedagógiai program

oldal 185.



A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az intézmény fenntartója, a százhalombattai

Eötvös

programjánakmódosításával

Loránd

Általános

Iskola

Pedagógiai

……………………………………..

napján

egyetértett, azt jóváhagyta.

……………………………………

…………………………………….. tankerületi igazgató

Pedagógiai program

oldal 186

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: KLIK azonosító:

Recommend Documents