A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. OM azonosító: ; KLIK azonosító: HÁZIREND

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület

SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: 037768; KLIK azonosító: 123008

HÁZIREND

Készítette: Rigó Katalin intézményvezető

2.Módosítás: 2014. dec. 13. Érvényesség: visszavonásig

Jóváhagyta: Rigó Katalin intézményvezető

Oldalak száma: 57

Készítés dátuma: 2013.11.06.

Mellékletek száma: 5

Aláírás:

Elfogadta: Nevelőtestület 2015. febr.09.

Véleményezte: DÖK: 2015.január 06. Szülők Közössége: 2015.febr. 05. Intézményi Tanács: 2015.febr.06. Készült: 4 pld.:1. ig., 2. 3. 4. könyvtár Az 1-4. példány nem sokszorosítható

OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola

Tartalomjegyzék 1.

A házirend célja és feladata

4

2.

A házirend hatálya, jogszabályi háttere

4

3.

A tanulói jogok gyakorlásának, a kötelességek teljesítésének szabályai

6

4.

Tanulmányok alatti vizsgák szabályai

9

5.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló, védő-óvó szabályok

11

6.

A tanulók közösségei

13

7.

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége

15

8.

A tanulók, a szülők tájékoztatása, és vélemény-nyilvánítása

16

9.

A szülői jogok és kötelességek szabályai

19

10. Az iskola működési rendje

21

11. Tanórai és egyéb foglalkozások rendje

23

12. A

tanulók

tantárgyválasztásával

illetve

a

tantárgyválasztás

módosításával

kapcsolatos eljárás

25

13. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken elvártanulói magatartás

26

14. Az iskola épületének, helyiségeinek, berendezési tárgyainak, eszközeinek és az iskolához tartozó területek használatának rendje

27

15. A tanulók mulasztásának igazolása

28

16. Tanórán kívüli foglalkozások

29

17. Jutalmazási és fegyelmező intézkedések elvei, formái

32

18. Egyéb, nem a tanuláshoz szükséges tárgyak behozatala

37

19. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai

37

20. A térítési díjak befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

42

21. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

42

22. A házirend elfogadásának és módosításának eljárásrendje

43

23. Záró rendelkezések

45

1.számú függelék

47

A tanulók tantárgyválasztása

47

2. Számú függelék

52

Eötvös-plakett

52

3.Számú függelék

53

Jó tanuló – jó sportoló díj

Házirend

53

oldal 2




54

Az év diákja

54


55

Sorsolás szabályai

55

Tagozati értekezlet jegyzőkönyv + Jelenléti ív

57

Nevelőtestületi kiegészítő jegyzőkönyv + Jelenléti ív

57

Szülők közössége jegyzőkönyv + Jelenléti ív

57

DÖK jegyzőkönyv + Jelenléti ív

57

Házirend

oldal 3



1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA

A házirend rögzíti a diákok jogait és a kötelességeit, valamint az iskola munkarendjét. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint az iskolai közösségek életének jogszerű és célszerű megszervezését az érvényes jogszabályok előírásai alapján.

2.

A HÁZIREND HATÁLYA, JOGSZABÁLYI HÁTTERE

A házirend előírásait be kell tartaniuk az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak, valamint az iskolában tartózkodó vendégeknek és látogatóknak is. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. Jogszabályi háttér  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2007. évi CLII törvény  368/2011 (XII.31.) Korm. rendelet  335/2005 (XII.29.) Korm. rendelet Házirend

oldal 4



 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet  az intézmény Szervezeti és működési szabályzata  az intézmény Pedagógiai programja A házirend jogforrás, megszegése jogsértésnek minősül. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola intézményvezetőjénél;  az iskola intézményvezető-helyetteseinél;  az osztályteremben kifüggesztve (rövidített változat);  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskola honlapján A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor átadjuk, ill. annak lényegi változásakor a szülőket, tanulókat tájékoztatjuk. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat az első tanítási napon;  a szülőket az első szülői értekezleten.

Házirend

oldal 5


A


házirendről

minden

intézményvezetőjétől,

érintett

tájékoztatást

kérhet

intézményvezető-helyettesétől,

az

iskola

valamint

az

osztályfőnököktől a szülői értekezleteken, fogadóórákon.

3.

A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK, A KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttól kezdve gyakorolhatja. A többi évfolyamra más intézményből átiratkozott tanuló a tanulói jogviszonyból eredő jogait az átiratkozás napjától kezdődően gyakorolhatja. Ha az általános iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. Valamennyi hátrányos – és nem csak a halmozottan hátrányos – helyzetű és sajátos nevelési igényű tanuló felvételi kérelmét a sorsolásban érintett tanulók kérelmét megelőzően kell teljesíteni. 3.1. A tanulók jogai:  Intézményünkben a tanulók biztonságban és egészséges környezetben életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően kialakított tanulmányi rendben tanulhatnak.  A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartjuk, és védelmet biztosítunk számára fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek.  A tanuló személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartja, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat jogainak érvényesítésében.  A tanulónak joga van adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesülni, pedagógiai szakszolgálathoz fordulni segítségért.

Házirend

oldal 6



 A tanuló, a család anyagi helyzetétől függően kérelemre ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tankönyvellátásban részesülhet.  A tanuló az iskola létesítményeit, eszközeit valamint az iskola udvarát csak a pedagógusok felügyelete mellett használhatja.  Érdeklődésének megfelelően diákköri munkában vehet részt.  Kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét tantárgyi értékelés esetén a tanév illetve a félév utolsó napja előtt legalább 30 nappal korábban, javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kell benyújtania írásban az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes kormányhivatalhoz.  A szülő írásos kérelmére és indoklásával magántanuló lehet. Ugyanilyen módon kérheti a tanuló felmentését a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.  Kérheti átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe.  A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását.  Az emberi méltóság tiszteletben tartásával egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül szabadon véleményt nyilváníthat a tanulókat érintő összes kérdésben.  Bármely személyét, tanulmányait érintő ügyben tájékoztatást kérhet.  Jogai megsértése esetén – a jogszabályokban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat. 3.2. A tanulók kötelességei és az elvárt viselkedés szabályai:  Tartsa be a Házirend elvárásait;  Az iskola pedagógusai és alkalmazottai, továbbá tanulótársai emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben;  Senkivel szemben ne használjon hangos, trágár, sértő beszédet;  Senkivel szemben ne legyen agresszív;

Házirend

oldal 7



 Viselkedjen mindenkivel szemben udvariasan. Köszönjön a napszaknak megfelelően. Az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntse;  Az órákra pontosan érkezzen. Indokolt késés esetén, érkezésével az óra menetét ne zavarja;  Rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének;  Magatartásával ne zavarja társait a tanulásban;  Bármely okból való hiányzás esetén a tananyagot pótolja, a tanárral megbeszélt határidőre;  Az iskolában tiszta, ápolt külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjen meg. Kerülje a hivalkodó, feltűnő hajviseletet, a sminket, a körömfestést és a szélsőséges divatot képviselő, másokat irritáló öltözéket, a sapka, kapucni viselését az iskola épületében;  Az iskolai ünnepélyeken fegyelmezetten viselkedjen, alkalomnak megfelelő külsővel jelenjen meg (lányok: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz; fiúk: sötét nadrág fehér ing);  Tanórák alatt ne rágógumizzon;  A tanítási órán csak a tanár engedélyével fogyasszon ételt, italt;  Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, az esetleges balesetekről tájékoztassa nevelőjét;  Tartsa tiszteletben az iskola helyiségei és az ahhoz tartozó területek használati rendjét;  Őrizze meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az iskolában használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, eszközeit, vegyen részt saját környezetének, az általa használt eszközök rendben tartásában;  Tájékoztató füzetét, tanszereit minden tanítási napon hozza magával, a kapott érdemjegyeket írassa be;  Tartsa be a könyvtári könyvek kölcsönzésére vonatkozó szabályokat;  A tanév utolsó napjáig (kiiratkozó tanuló esetén a távozás napjáig) hozza vissza a könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat;

Házirend

oldal 8



 A tanév elején tulajdonába került tartós tankönyv épségét, állagát óvja meg. Azt az utolsó tanítási héten a kijelölt időpontban, megkímélt állapotban az iskolai könyvtárban adja le. Rongálás esetén az okozott kárt térítse meg.

4.

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:  osztályozó vizsga  pótló vizsga  javítóvizsga  különbözeti vizsga A tanulmányi vizsgákat olyan legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melyben legalább két pedagógus jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsga követelményeit, az értékelés szabályait az iskola Pedagógiai programjának 1.9.1. és 1.9.2. fejezetei tartalmazzák A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje és az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A vizsgázó diák: tanulmányok alatti  javítóvizsgát az intézményvezető által meghatározott időpontban, az augusztus15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet.  osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni, az intézményvezető bármikor, de a vizsgát megelőző 3 hónapon belül jelöli ki az időpontot. A vizsgák helye: a Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola A jelentkezés módja: a tanuló szülője vagy törvényes képviselője írásban kérvényt nyújt be az intézményvezetőnek címezve. A vizsgák időpontjáról: a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell értesíteni.

Házirend

oldal 9



4.1. Osztályozó vizsga A tanulónak osztályozó vizsgát akkor kell tennie a félévi vagy tanév végi osztályzat megállapításához ha: 

felmentették a tanórai részvétel alól;



egy vagy több tárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő

alatt akar eleget tenni; 

mulasztása miatt nem osztályozható - egy tanítási évben az igazolt

és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven órát meghaladja-, de a nevelőtestület engedélyezte, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan

mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga követelményei /tantárgyak, évfolyamok/:  A magasabb évfolyamba lépés feltételeit a Pedagógiai program Helyi tanterv részének 2.9.1.pontja, az évfolyamonkénti követelményeit az egyes tantárgyak esetében a Pedagógiai program 1.számú melléklete /alsó tagozat/, és 2.számú melléklete /felső tagozat/ tartalmazza.  Az idegen nyelvi tantárgyak esetében a magasabb évfolyamba lépés feltételeit Helyi tanterv 2.9. pontja, az évfolyamonkénti követelményeit az egyes tantárgyak esetében a Pedagógiai program 3. számú melléklete /id.nyelv / tartalmazza. 4.2. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, és ezt igazolja. Az igazgató a hozzá benyújtott írásos kérelemre hozzájárulhat, hogy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen.

Házirend

oldal 10



4.3. Javítóvizsga Javítóvizsga az intézményvezető által meghatározott időpontban akkor tehető, ha: a tanuló a tanév végi osztályozó értekezleten legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 4.4. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát más iskolából. vagy más tagozatról érkező tanuló tehet. A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőpontot kijelölni, és erről a vizsgázót írásban értesíteni.

5.

A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ, VÉDŐ-ÓVÓ SZABÁLYOK

A tanulókkal a tanév első napján az iskola munkavédelmi felelőse, vagy az osztályfőnökök ismertetik az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a balesetek megelőzése érdekében elvárható magatartásformákat. A tájékoztató megtörténtét üzenőben, ellenőrzőben jelezni kell a szülő felé. 5.1. Minden tanulótól elvárjuk, hogy: 

óvja saját és társai testi épségét, egészségét; ne hozzon az iskolába és

az iskola által szervezett programokra saját és társai egészségét, épségét veszélyeztető, a közbiztonságot sértő eszközt, tárgyat; 

sajátítsa el, és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő

ismereteket; 

tartsa be, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől

illetve a nevelőitől hallott, a balesetek, tűzesetek megelőzését szolgáló szabályokat; 

ne hozzon gyufát, tüzet előidéző eszközöket az intézménybe azonnal

jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat

veszélyeztető

helyzetet,

tevékenységet,

illetve

valamilyen

rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

Házirend

oldal 11





a folyosókon és lépcsőkön ne rohanjon, ne csúszkáljon, mert

balesetveszélyes, ezért tilos! 

szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit tartsa be;



szünetekben a folyosón tartózkodjon, jó idő esetén, ha van udvari

ügyeletes tanár, akkor az udvaron tartózkodhat; 

az iskola területét csak írásos engedéllyel hagyja el a tanítás ideje

alatt; 

azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek – amennyiben ezt állapota

lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült. Ezt követően az iskola felnőtt dolgozója (pedagógus vagy iskolatitkár) a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szülőjét, vagy ha ez eredménytelen, gondoskodik a gyermek orvosi ellátásáról; 

ismerje meg az épület kiürítési tervét, és vegyen részt annak évenkénti

gyakorlatában; 

rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással

történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat; 

az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli

programokon alkoholt, drogot, energiaitalt ne fogyasszon, ne terjesszen, ne dohányozzon, tudja, az iskola udvarán kapuzárás után és szüneti napokon nem tartózkodhat; 

ismerje az úszás-, technika-, testnevelés- fizika, informatika,- és

kémiaórákra vonatkozó, a szaktanárok által ismertetett sajátos baleset-és tűzvédelmi szabályokat; 5.2. A testnevelési órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: 

a tanuló az uszodába csak felnőtt kíséretével mehet;



a tornateremben, uszodában csak pedagógus vagy pedagógiai

asszisztens felügyeletével tartózkodhat;

Házirend

oldal 12





a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat

helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; 

a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt,

nyakláncot, fülbevalót, testékszert; 5.3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben az iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken látják el: 

a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,



fogászat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal,



belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,



a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a

nyolcadik évfolyamon. 5.4. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági, egészségügyi szűrővizsgálatát évente két alkalommal, az egészség megőrzését szolgáló felvilágosító előadásokat tart, orvosi vizsgálatokat megelőző vizsgálatokat végez. 5.5. Az iskola épületében, udvarán és a kerítésen kívül öt méteres körzetben dohányozni felnőtt, nagykorú személyeknek sem lehet.

6.

A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI

6.1. Az osztályközösség 

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. 

Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint

közösségi munkájának szervezésére – 2 fő képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.(Diáktanács)

Házirend

oldal 13



6.2. A diákkörök 

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének megfelelően

diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport. 

A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézményvezetőnek az

adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség vezetősége. 

A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott

lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 

A diákköröket nevelő, vagy az intézményvezető által felkért nagykorú

személy vezeti. 

Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli

engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az intézményvezetőnek be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az intézményvezető egyetértését. 

A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a

diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 6.3. Az iskolai Diákönkormányzat 

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók

tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik. 

Az iskolai Diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban

megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség (Diáktanács) irányítja.

Házirend

oldal 14



 A Diákönkormányzat tevékenységét az intézményvezető által megbízott nevelő segíti. A pedagógus megbízása előtt az igazgató kikéri a Diáktanács véleményét.  Az iskolai Diákönkormányzat képviseletét a DÖK megbízása alapján az iskolai Diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A Diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlásánál a DÖK működése során kialakított döntést képviseli. 6.4. Az iskolai diákközgyűlés  Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést tartunk.  A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév végén az intézményvezető, vagy az általa megbízott vezető a felelős.  Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni, közreműködését, ha nem küldött, a közgyűlés szabályozhatja.  A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézményvezető tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

7.

A TANULÓK NAGYOBB CSOPORTJA ÉS NAGYOBB KÖZÖSSÉGE A szülői szervezetnek (közösségnek) jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. A Diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek

Házirend

oldal 15



8. A TANULÓK, A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA, ÉS VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÁSA A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról:  az intézményvezető:  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta;  a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal;  az aulában illetve az iskola kerítésén elhelyezett hirdetőtáblán folyamatosan;  az iskola honlapján keresztül folyamatosan;  az iskolarádión keresztül alkalmanként tájékoztatja.  az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják. A tanulót egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban, a tájékoztató füzeten keresztül írásban rendszeresen tájékoztatják. A tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a pedagógus javíthatja, helyesbítheti. Az osztályzatok beírását a szaktanárok havonta ellenőrzik. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolai szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az iskolai szülői szervezettel, amelyre 30 napon belül választ kell kapniuk. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról:

Házirend

oldal 16



 az intézményvezető:  a szülői szervezet (munkaközösség) választmányi ülésén minden félév elején,  a folyosón illetve az iskola kerítésén elhelyezett hirdetőtáblán, az iskolai honlapon keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök:  az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják  e-mail segítségével  a tájékoztató füzetekbe írt üzenetekkel A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztathatják:  szóban:  a családlátogatásokon a szülői értekezleteken,  a nevelők fogadóóráin,  a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,  írásban a tájékoztató füzetben, az 1. és a 2. évfolyam első félévében szöveges értékeléssel.  elektronikus úton (E-napló útján) A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolai szülői szervezethez fordulhatnak.

Házirend

oldal 17



A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, nevelőivel vagy az iskolai szülői szervezettel, melyre 30 napon belül választ kell kapniuk. Az elektronikus napló használatára vonatkozó szabályok:  Iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére az írásos napló mellett elektronikus naplót is használ.  A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után – hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, mulasztások igazolását, illetve a tanulók iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket.  A tanulók félévi osztályzatát az iskola – az elektronikus napló mellett- a szülőkkel tájékoztató füzeten keresztül írásban is közli.  Az elektronikus naplóhoz a szülők hozzáférést igényelhetnek.  A hozzáférést az osztályfőnökök által megadott e-mail címre küldött levéllel vagy írásbeli nyilatkozat kitöltésével lehet kérni.  Az iskola elektronikus naplója az iskola honlapján vagy az osztályfőnökök által megadott internet címen keresztül érhető el.  Az elektronikus naplót a pedagógusok és a szülők egymás közötti értesítések, üzenetek küldésére is használhatják.  Abban az esetben, ha a szülő az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e-naplót, a szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás értesítő könyvön keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése az értesítő könyvbe a szaktanár feladata. A bejegyzéseket a szülőnek láttamoznia kell.

Házirend

oldal 18



9. A SZÜLŐI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK SZABÁLYAI A 20/2012. EMMI rendelet 72. § (1) alapján: 9.1. A szülő kötelessége, hogy: a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját

vallási,

világnézeti

meggyőződésére,

nemzetiségi

hovatartozására

tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon. 9.2. A szülő joga, hogy: 

gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat

intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési

Házirend

tanácsadáson,

továbbá

biztosítsa

gyermekének

az

oldal 19



iskolapszichológusi,

óvodapszichológusi

vizsgálaton

és

a

fejlesztő

foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. A szülő joga különösen, hogy: a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b)

gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről

rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f)

személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak

szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon.

Házirend

oldal 20



10. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 600 órától este 2000 óráig van nyitva. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 630 órától a tanítás kezdetéig, délután a tanórán kívüli foglalkozások idejére, legfeljebb 1630-ig tudja biztosítani. A reggeli és délutáni ügyeletet igénybe vevő alsósok az ügyeletes felügyelete mellett a földszinti kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanítás 750 perckor kezdődik. Az iskolába legkésőbb 735-re meg kell érkezni. 735-ig a felsős tanulók az aulában gyülekeznek. Amennyiben hirdetés van, a késve érkező tanulók és szüleik a bejáratnál megállva várják meg a hirdetés végét. A kabátokat minden osztály a kijelölt helyen helyezheti el. A ruhatárban, ill. szekrényekben elhelyezett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. A tanórák 45 percesek. Csengetési rend: 748 – 750 – 835 848 – 850 – 935 948 – 95o – 1035 1043 – 1045 – 1130 1138 – 1140 – 1225 1233 – 1235 – 1320 1321 – 1345 ebédszünet 1348 – 1350– 1435 Az főétkezésre hosszabb szünetet úgy biztosítunk (1321-tól -1345-ig), hogy az étkezés a tanítási órák végeztével, az igazgatóhelyettesek által készített, az órarendhez igazodó rend szerint történik.

Házirend

oldal 21



10.1. A szülők épületbe való belépésének rendje Az első osztályos tanulók szülei szeptemberben bejöhetnek az épületbe, de 740 órakor el kell hagyniuk az épületet, a tanóra zavartalan megkezdése érdekében. Egyéb eset: előzetes megbeszélés alapján vagy a portást megkérve. A tanítás megkezdése után az órát zavarni nem lehet. Tanítási időben érkező szülőkhöz, hozzátartozókhoz indokolt esetben a portás a szünetben lehívhatja a tanulót, tanárt. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kaptak. A szülők a gyermekeiktől az iskola előtt, illetve az épület szélfogójában válhatnak el, és tanítás után ott várhatják őket. Az épületbe bemenni a foglalkozások rendjének és nyugalmának megtartása érdekében nem lehet. 10.2. A tanulók az épületben való tartózkodásának és eltávozásának rendje A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és az udvart csak nevelő felügyeletével használhatják. Az óra kezdete előtt az osztályoknak a folyosón sorakozniuk kell, majd az órát tartó nevelővel az tantermekbe kell vonulniuk. Utolsó tanítási óráról nevelői kísérettel mehetnek a tanulók a ruhatárba, ill. az ebédlőbe.

Házirend

oldal 22



A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt. 10.3. Hivatalos ügyek intézése Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik munkaidőben. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt hirdetményben a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 10.4. Reklám és marketing tevékenység Reklám és marketing tevékenységgel foglalkozó ügynökök csak előzetes intézményvezetői engedéllyel léphetnek be az iskolába. Plakátot, ill. szórólapot csak iskolai engedéllyel lehet kihelyezni (a kihelyezni kívánt anyagnak rendelkezni kell az iskola vezetés valamely tagjának aláírásával).

11. TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.

Házirend

oldal 23



A napközis, ill. tanulószobai foglalkozásra tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell írásban jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközis, ill. tanulószobai elhelyezését ugyancsak írásban. Étkezési igény módosításának rendje: Ha a napközis tanuló a háromszori étkezés helyett csak a menzát kéri, ezt az igényét kizárólag adott hónap első napjától nyújthatja be. A korábban menzás tanuló is csak adott hónap első napjától kérheti a háromszori étkezést Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,  akiknek mindkét szülője dolgozik,  akik állami gondozottak,  akik nehéz szociális körülmények között élnek. A délutáni foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 1600 óráig tartanak. Napközis ügyeletet 1630-ig biztosítunk. A délutáni foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek, és az éves munkatervben rögzített időpontig tartanak A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

Házirend

oldal 24



A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Telefonon történő kikérést nem fogadunk el. A tanuló rendszeres - napközi, ill. tanulószobai időre eső - iskolán kívüli elfoglaltságaira is csak a szülő írásbeli kérésére távozhat. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Amennyiben a szülő írásos vagy személyes kérésére a tanuló a napköziből vagy tanulószobáról eltávozott, távozása véglegesnek tekintendő. Az a napközis tanuló, aki szülői kérésre hazament, iskolai rendezvényre csak szülővel jöhet vissza.

12. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL ILLETVE A TANTÁRGYVÁLASZTÁS MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Az iskola helyi tanterve a tanulók számára a 1. számú mellékletben rögzített választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja. A tanév során a tanítás és tanulás szervezésében meghatározó tényezők: a gyermekek érdekének és az alaptevékenység hatékonyságának biztosítása. Az első évfolyamon a két tanítási nyelvű csoportból kimaradt, de az idegen nyelvet tanulni kívánók számára - amennyiben nem szorulnak fejlesztő foglalkozásokra -, az idegen nyelv tanulásának a lehetőségét biztosítjuk. A 20/2012 EMMI rendelet 14§ (1) bekezdése értelmében az iskola igazgatója április 15-ig elkészíti és a fenntartóval jóváhagyatja a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, melyekből a tanulók választhatnak. Minden év május 30-ig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb

Házirend

oldal 25



évfolyamra lépés szempontjából a kötelező órákra vonatkozó szabályok érvényesek. A tanév során a tanuló egy alkalommal az intézményvezető engedélyével módosíthatja választását.

Más iskolából érkezett, vagy az emelt szintű csoportba jelentkező tanuló kérelmét az igazgató bírálja el a lehetőségek és az intézmény adottságainak figyelembe vételével. Ha az iskolai Helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, akkor az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.

13. AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT, A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ, ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS

Az

iskolán

kívüli

iskolai

rendezvényeken,

versenyeken,

túrákon,

kirándulásokon stb. a tanulóktól fegyelmezett magatartást várunk el. A rendezvények alatt a tanulók kötelesek a maguk és a társaik testi épségére vigyázni, a kísérő pedagógus utasításait minden esetben betartani. A tanulók a pedagógus engedélye vagy kísérete nélkül nem hagyhatják el rendezvény helyszínét. A rendezvényen használt eszközöket, tárgyakat, berendezéseket csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják, ha arra engedélyt kaptak. Szándékos károkozás esetén a kár megtérítése a tanuló szüleit terheli.

Házirend

oldal 26



14. AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK, HELYISÉGEINEK, BERENDEZÉSI TÁRGYAINAK, ESZKÖZEINEK ÉS AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE

Az iskolához tartozó területek használatának rendje. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két hetes A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  a szünetben a tanulókat a tanteremből kiküldik.  becsengetés után köteles az igazgatóhelyettesnek jelenteni, ha nevelő nem érkezett meg a terembe.  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

Házirend

oldal 27


Az

egyes


tanórán

kívüli

iskolai

rendezvények

előkészítésében,

lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a tanulóközösségek, a pedagógusok.

15. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Háromnál több napos távolmaradásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján:  három napig terjedő mulasztás esetén szülői,  három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást a szülő aláírásával az osztályfőnöknek kell bemutatni. Úszás alóli eseti mentesítés a szülő írásos kérésére adható. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő (3 nap) alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztás felelősségre vonással jár. 10. óra igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnökjelzése után az igazgató értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.

Házirend

oldal 28



A tankötelezettségét iskolába járással teljesítő tanuló nem csak a tanórai, hanem a szülője által vállalt egyéb foglalkozásokról való nem igazolt távollétével is szankcionálandó cselekményt valósít meg. A hiányzás igazolatlan órának számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. A késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Ezt az osztálynapló megjegyzés rovatában is jelölni kell. A késés igazolására ugyanaz vonatkozik, mint a hiányzásra.

16. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 16 óráig tartó foglalkozás A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. (minimum létszám: 10 fő) A napközi otthonos és tanulószobai foglalkozások további szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz

Házirend

oldal 29



kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. ISK foglalkozások Az iskola sportfoglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják.

A

szakkörök

jellegüket

tekintve

lehetnek

művészetiek,

szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások Az iskola az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhet. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy

tantárgy

teljesítését

segítik

néhány a

témájának

különféle

feldolgozását,

közművelődési

a

követelmények

intézményekben,

illetve

művészeti előadásokon tett csoportos látogatások.

Házirend

oldal 30



A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére különféle szabadidős programokat szervezhet a nevelőtestület, figyelembe véve a szülők anyagi helyzetét (túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon a tanórák után látogatható iskolai könyvtár segíti. Nyitvatartási idő: tanév elején az iskolai munkatervben határozzuk meg. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. Gyermekétkeztetés Az alsó tagozaton működő, 16 óráig tartó elfoglaltságok (napközi otthon jellegű) ideje alatt a tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek választás alapján. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A napközis, ill. menzai étkezés 113o-1345-ig a tanórákhoz igazított étkezési rend alapján történik. Ettől eltérni csak a tagozati intézményvezető-helyettesek tudtával lehet. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjat utólag a Gazdasági Ellátó Intézmény által kiadott csekken kell befizetni a csekk kézhezvételétől számított 8 napon belül. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést legalább egy munkanappal előre, reggel 9 óráig lemondja. Házirend

oldal 31



Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján, az intézményvezetővel történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola helyiségeit illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 1400 óra és 1600 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra szorult tanulókat

képességeik,

tanulmányi

eredményeik

alapján

a

tanítók,

szaktanárok jelölik ki, vagy önként jelentkezik, ha úgy érzi, szüksége van rá. A félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló felzárkóztató foglalkozáson köteles részt venni.

17. JUTALMAZÁSI ÉS FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI, FORMÁI 17.1. A tanulók jutalmazása: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  példamutató magatartást tanúsít;  kiemelkedő szakköri munkát végzett;  az iskolai műsorokon szerepel;  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el;  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében kiemelkedő közösségi munkát végez;

Házirend

oldal 32



 vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt;  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:  tanári/tanítói dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatóhelyettesi dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret Az

egész

évben

példamutató

magatartást

tanúsító

és

kiemelkedő

tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Annak a nyolcadik osztályos tanulónak, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, Eötvös plakett adományozható. Adományozás feltételeit ld. 2. sz. melléklet.

Házirend

oldal 33



Jó tanuló, jó sportoló díjat a testnevelő tanárok javaslata alapján a tantestület ítél oda. Adományozás feltételei ld.3sz. melléklet. Az adott évben legeredményesebb tanuló a szaktanárok javaslata és az EötvösEffektus Alapítvány kuratóriumának döntése alapján „Az év diákja” elismerésben részesülhet. Adományozás feltételei ld.4.sz. melléklet. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, a felmenő rendszerű városi 1-3., területi 1-3. megyei 1-5., országos 1-10. helyezésig. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 17.2. A Tőle elvárhatónál jobb teljesítményt nyújtó tanuló jutalmazásának elvei Bármely tantárgyból a „tőle elvárhatónál jobb teljesítményt nyújtó tanuló” jutalmazása a szaktanár feladata. Az egyéni jutalmak formái:  szóbeli dicséret  írásbeli dicséret (ellenőrző, tájékoztató füzet)  tárgyjutalom  könyvjutalom  oklevél Az egyéni jutalmak ideje: a tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá. 17.3. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Az a tanulót, aki:  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti;

Házirend

oldal 34



 kirívó tanórai magatartást tanúsít;  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi;  vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet, kell részesíteni. A kötelességmulasztás, kötelességszegés mértékétől függ a fegyelmező intézkedések súlyossága. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: SZÓBELI Hanyagságból, figyelmetlenségből származó fegyelmezetlenségek (pl.: Egyszeri hetesi kötelesség elmulasztása, tanóra megzavarása, igazolás elfelejtése, ebédlői rendzavarás, késés, felszerelés hiánya, kisebb fokú modortalanság, udvariatlanság stb.) A szaktanár és az osztályfőnök adhatja. A magatartás, ill. szorgalomjegy lehet ötös. ÍRÁSBELI Szaktanári, tanítói figyelmeztetés szorgalomból, ill. magatartásból (pl. a szaktárgyi munka elhanyagolása, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon, óraközi szünetekben előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt). Két szaktanári figyelmeztetés egy adott hónapban maximum 4-es magatartásjeggyel jár. Osztályfőnöki figyelmeztetés magatartásból, ill. szorgalomból kettőnél több szaktanári figyelmeztetés után. Rendszeres és súlyos tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegés, tudatos félrevezetés, rossz szándékú károkozás, igazolatlan hiányzás miatt. Az adott hónapban 3-as jegyet kaphat a tanuló. Igazgatóhelyettesi figyelmeztetés. A házirend többszöri, ismételt megsértéséért. 2-es magatartás, ill. szorgalomjegy az adott hónapban.

Házirend

oldal 35



Igazgatói figyelmeztetés. Házirend súlyos megsértéséért. 2-es magatartás, ill. szorgalomjegy az adott hónapban. A fegyelmi intézkedéseket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba dátummal és aláírással ellátva az osztályfőnök, szaktanár, igazgatóhelyettes vagy igazgató írja be. Egyéb fegyelmezési intézkedések: Indokolt esetben a tanuló eltanácsolható a tanórán kívüli választható foglalkozásokról, az iskolán kívüli az iskola által szervezett rendezvényekről, kirándulásokról. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog energiaital) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Házirend

oldal 36



A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülőjének a köznevelési törvény 59§ (1).(2). pontja-a szerint kártérítést kell fizetnie. A fegyelmi eljárás szabályait az SZMSZ tartalmazza.

18. EGYÉB, NEM A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES TÁRGYAK BEHOZATALA Egészséget, közerkölcsöt-közérdeket sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas eszközöket, sajtóterméket tilos az iskolába hozni. Rendkívüli esetben, ha nagyobb értékű tárgy (pl. hangszer, sportszer, telefon stb.) vagy nagyobb összeg van nála, azt az iskolába érkezéskor leadhatja az iskolatitkárnak. A leadott tárgyakat az iskola elhagyása előtt átveheti. Az iskola csak a leadott tárgyakért vállal anyagi felelősséget. A tanuló, ha saját felelősségére telefont, egyéb adathordozót hoz magával, azt az iskolába érkezés után köteles kikapcsolt állapotban tartani az iskolából való távozásig. Az iskolában csak tanári engedéllyel és a tanár felügyelete mellett használható a készülék. Ellenkező esetben az órát tartó vagy ügyeletes pedagógus elveszi a telefont, leadja az iskolatitkárnak, akitől ügyfélfogadási időben csak a szülő veheti át. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az intézményvezetőnek be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani.

19. A TANKÖNYVELLÁTÁS ISKOLÁN BELÜLI SZABÁLYAI A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletet módosította a 45/2014.(X.27.) EMMI rendelet. A hivatkozott rendelet 2.§ által beiktatott 5.§ (1) bek.új i) pontban meghatározottak rendjét

szerint

részletesen

a

intézményünk „Tankönyvellátás

tanulói

tankönyvtámogatásának

rendjéről

szóló

szabályzata”

tartalmazza, mely szerint:

Házirend

oldal 37



Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskola a tankönyvellátás feladatait olyan formában végzi, hogy a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Könyvtárellátó) a tankönyvek forgalmazására vonatkozóan szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól átveszi.

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő

tankönyvfelelőst,

aki

részt

vesz

a

tankönyvterjesztéssel

kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata. Díjazása a Könyvtárellátóval kötött szerződésből következik. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe

venni

kívánó

tanulók

egyenlő

eséllyel

jussanak

hozzá

a

tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az Házirend

oldal 38


intézményvezető


–

a

tankönyvek

beszerzési

árát

figyelembe

véve

–

határozatban állapítja meg. Az intézmény vezetője minden év január 10-ig felméri, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, hogy az iskolának lehetősége van-e további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérés a beiratkozás napjáig történik meg. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló: a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokon túl. Az a)-b) pont szerinti igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.

A

kedvezményre

való

jogosultság

igazolásához

a

következő

okiratok

bemutatása szükséges:

Házirend

oldal 39



a) a családi pótlék (iskoláztatási támogatás) folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakértői véleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék (iskoláztatási támogatás) folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola az osztályfőnökökön keresztül értesíti a szülőket és a tanulókat a normatív kedvezményen túli további kedvezmények köréről, feltételeiről, az igényjogosultság igazolásának formájáról és az igénylés elbírálásának

elveiről.

Ezek

az

információk

az

iskola

honlapján

is

hozzáférhetők. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a jogszabály szerint vagy a szülő hozzájárulásával kezel.

A felmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20-áig tájékoztatja

nevelőtestületet,

az

iskolai

szülői

szervezetet,

az

iskolai

diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az intézmény vezetője a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a fenti módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú tanulót. Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását

a

tankönyvellátását

fenntartónál az

iskolai

azon

tanulók

tankönyvtámogatás

részére,

akiknek

rendszere

nem

a

tudja

megoldani.

Házirend

oldal 40



A tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés

az

iskola

minden

tanulója

részére

biztosítsa

a

tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A törvény által előírt tankönyvi támogatásra jogosult a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül Ez

nem

vonatkozik

a

gyermekvédelmi

gondoskodásban

részesülő

-

nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanulókra. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

Házirend

oldal 41



20. A TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Ingyenes étkezésre a család anyagi helyzetétől függően van lehetőség (normatív vagy szociális támogatás alapján 100%-os kedvezmény.) Az elbírálás a gyermekvédelmi törvény és a helyi önkormányzat rendelete alapján történik. A kedvezmény megállapításához szükséges iratok benyújtása, és az azok elbírálása a polgármesteri hivatal illetékes osztályán történik. A határozatokat a kedvezmények érvényesítése érdekében intézményünk gyermek és ifjúságvédelmi felelősénél kell leadni. Kedvezmények igénybevételére jogosultak a három vagy annál több, ill.: a tartósan beteg gyermeket nevelő családok is. (Normatív 50%-os kedvezmény.) Kedvezményeket vehetnek igénybe a szociális alapon rászorultak is (Szociális 25%-os, vagy 50 %-os vagy 75%-os kedvezmény.) A szorgalmi időszakban minden étkezést igénylő tanuló mindennapos étkezésben részesülhet. Az étkezési díjakat a GEI által számlával kiadott csekken vagy a GEI pénztárában lehet befizetni a GEI által megjelölt napokon. Telefonon vagy személyesen van lehetőség az étkezés lemondására. Reggel 9 óráig lehet lemondani a másnapi étkezést. Végleges lemondásra illetve igénylésre csak szülő által írásban leadott nyilatkozat alapján van lehetőségünk érvényesíteni.

21. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI Osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata szülők felvilágosítása a szociális juttatásokról. Ennek fórumai a szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások.

Házirend

oldal 42



Az iskola jogosult javaslatot tenni a rendszeres és esetenkénti támogatásra. A család anyagi helyzetétől függően ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, beiskolázási segélyben, tankönyvellátásban részesülhet. A

229/2012.(VIII.28)

intézményben

Kormányrendelet

térítésmentesen

valamint

szabályozza térítési

díj,

a

köznevelési

tandíj

ellenében

biztosított köznevelési szolgáltatások körét.

22. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSRENDJE A Házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az intézményvezetőnek. A Házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok küldötteik útján az iskolai diákönkormányzat ülésén. A Diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az intézményvezetőt. A Házirend tervezetéről az intézményvezető beszerzi az iskolai Szülői Szervezet (közösség) és az Intézményi Tanács véleményét. Az intézményvezető a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A Házirend elfogadása előtt az intézményvezető beszerzi a diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban Az új rendelkezések szerint megszűnt az iskolai tankönyvellátás rendjének szabályozása terén a Szülői Szervezet, valamint az iskolai Diákönkormányzat egyetértési jogköre A Házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten.

Házirend

oldal 43



A Házirendet az intézményvezető hagyja jóvá. Az érvényben levő Házirend módosítására jogszabályi előírás esetén, vagy bármely aláíró fél kezdeményezésére kerülhet sor. Módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. A Házirend felülvizsgálatára 2 évente kerül sor, az intézményvezető kezdeményezésére és irányításával.

Házirend

oldal 44



23. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Eötvös Loránd Általános Iskola Házirendje hatályos a következő módosításig. Felülvizsgálat időpontja a jogszabályi változásoknak megfelelően. Százhalombatta, 2014.dec.13. P.H. ……………………………. Rigó Katalin intézményvezető Legitimációs záradék A Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola Diákönkormányzata a Házirend módosításait a 2015.január 6. napján tartott ülésen megtárgyalta, véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett. Százhalombatta; 2015.január 06. …………………………

………………………..

Hodur Henrietta

Bendák Kíra

DÖK segítő tanár

DÖK elnöke Legitimációs záradék

A Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola Szülők Közössége a Házirend módosításait a 2015.február 5. napján tartott ülésen megtárgyalta, véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett. Százhalombatta; 2015.február 05. ………………………… Kötél Dorottya SZK választmány elnöke

Házirend

oldal 45



Legitimációs záradék A Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola Intézményi Tanácsa a Házirend módosításait a 2015.február 6. napján tartott ülésen megtárgyalta, véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett. Százhalombatta; 2015.február 06. ……………………………………… Körmendiné Stoffer Zsuzsanna Intézményi Tanács elnöke Legitimációs záradék A Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola nevelőtestülete a Házirend módosításait a 2015.február 9. napján tartott ülésén elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Százhalombatta; 2015.február 09. ………………………………….

……………………………………..

Kovácsné Vincze Szilvia

Ötvös Józsefné ……………………………. Nédermann Tünde

A Százhalombattai Eötvös Loránd Általános Iskola Házirendjét jóváhagyom. Százhalombatta, 2015. febr. 09. …………………………………… Rigó Katalin intézményvezető

Házirend

oldal 46


1.


SZÁMÚ FÜGGELÉK

A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA Az iskolában tanított és kötelezően választható (szabadon tervezhető), illetve a szabadon választható tantárgyak és óraszámaik

a) Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

Évfolyam

1. évfolyam 2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Házirend

Melyik tantárgy óraszámát

Hány órával

növeltük a szabadon

megnöveltük a

tervezhető órák

szabadon tervezhető

óraszámából?

órák óraszámából?

Magyar Matematika

1 óra 1 óra

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Magyar

1 óra

Matematika

0,5 óra

Környezet

0,5 óra

Informatika

1 óra

Magyar

1 óra

Matematika

0,5 óra

Környezet

0,5 óra

Informatika

1 óra

oldal 47




7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar Informatika

1 óra 1 óra

Matematika

1,5 óra

Magyar

1,5 óra

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Biológia

0,5 óra

Fizika

0,5 óra

Matematika

1óra

Magyar

1 óra

Technika

1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Hon- és népismeret tantárgyat heti 1 órában tanítja.

b) Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a hagyományos óratervű osztályok számára

ÉVFOLYAM


Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon választható órák óraszámából?

Hány órával növeltük a szabadon választható órák óraszámából? 1 óra 1 óra

3. évfolyam

Angol nyelv Angol nyelv Angol nyelv

4. évfolyam (angol 2 óra)

Magyar Matematika

1 óra 1 óra

4.évfolyam emeltszintű angol

Angol nyelv

3 óra

Magyar Matematika Term. ismeret Angol nyelv Term. ismeret Magyar Matematika Term. ismeret

1 óra

5. évfolyam (sima angol 3 óra) 5. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra 6. évfolyam (angol 3 óra)

Házirend

1 óra

1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

oldal 48



Angol nyelv

2 óra

Term. ismeret

1 óra

7. évfolyam (angol 3 óra)

Magyar Matematika Földrajz

1 óra

7. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra

Angol nyelv

2 óra

6. évfolyam emeltszintű angol 3+2 óra

0,5 óra 0,5 óra

1 óra

Magyar Matematika Kémia Biológia Angol nyelv Kémia Biológia

8. évfolyam (angol 3 óra) 8. évfolyam emeltszintű angol 5 óra

1 óra 0,5 óra 0,5 óra 2 óra 0,5 óra 0,5 óra

c) Az iskolában tanított és szabadon választható tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára

A Kormány 110/2012(VI.4) Kormányrendelete a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8 § (3.) d) pontja értelmében, a két tanítási nyelvű csoportokban az idegen nyelv elsajátításához szükséges választható órák száma néggyel növelhető. A

két

tanítási

nyelvű iskolai

oktatás

irányelvének

kiadásáról

szóló

4/2013(I.11)sz EMMI rendelet alapján a választható órák elosztása.

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon választható órák óraszámából?

Hány órával növeltük a szabadon választható órák óraszámából?

Összesen választható óra

1. évfolyam

angol

3 óra

3 óra

2. évfolyam

angol

3 óra

3 óra

3. évfolyam

angol

3 óra

3 óra

4. évfolyam

angol informatika

2 óra 1 óra

3 óra

Házirend

oldal 49



5. évfolyam

angol célnyelvi civilizáció term. ism.

2 óra 1 óra 1 óra

4 óra

6. évfolyam

angol célnyelvi civilizáció term. ism.


4 óra

7. évfolyam

angol célnyelvi civilizáció magyar


4 óra

8. évfolyam

angol célnyelvi civilizáció biológia kémia

2 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

4 óra

d) Az iskolában tanított kötelezően választható (szabadon tervezhető) tantárgyak és óraszámaik a két tanítási nyelvű osztályok számára

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszámát növeltük a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával növeltük a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Összesen tervezhető óra

1. évfolyam

Angol

2 óra

2 óra

2. évfolyam

Angol

2 óra

2 óra

Angol

2 óra

Matematika

0,5 óra

Környezetismeret

0,5 óra

Magyar

1 óra

Angol

1 óra

Matematika

0,5 óra

Környezetismeret

0,5 óra

3. évfolyam

4. évfolyam

Házirend

3 óra

3 óra

oldal 50


5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Házirend


Magyar

1 óra

Informatika

1 óra

Magyar

1,5 óra

Matematika

1,5 óra

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Fizika

0,5 óra

Biológia

0,5 óra

Magyar

1 óra

Matematika

1 óra

Technika

1 óra

2 óra

3 óra

3 óra

3 óra

oldal 51



2. SZÁMÚ FÜGGELÉK EÖTVÖS-PLAKETT Iskolánk azon diákjai kaphatják, akik munkájuk, tanulmányi eredményeik alapján arra érdemesnek bizonyulnak, és eleget tesznek az alábbiakban felsorolt feltételeknek:  Legalább 6 évig az iskola diákja volt,  ezen időszak alatt tanulmányi, eredménye elérte a jeles szintet,  magatartását, szorgalmát a nevelőtestület példamutatóra értékelte,  folyamatosan kiemelkedő eredményeket ért el a különböző szintű tanulmányi és sportversenyeken,  a

diákok

körében

–

példamutató

magatartása,

szorgalma,

tanulmányi munkája, versenyeken való szereplése és társaival való kapcsolata alapján – népszerű. Az Eötvös-plakett átadására –minden évben- a ballagáson kerül sor.

Házirend

oldal 52



3.SZÁMÚ FÜGGELÉK JÓ TANULÓ – JÓ SPORTOLÓ DÍJ Odaítélésének szempontjai:  Legalább 4 évig iskolánk tanulója.  Tanulmányi eredményének átlaga minden tanévben legalább 4,5.  Magatartása minden tanévben legalább jó.  Testnevelés órai munkája példamutató.  Az iskolai diáksport – életben aktívan vesz részt.  Rendszeresen részt vesz sportfoglalkozásokon akár iskolai, akár egyesületi szinten.  Magyar Olimpiai Bizottság által elismert sportágakban kiemelkedő eredményeket ér el.  Személyére a testnevelési munkaközösség tesz javaslatot, melyet a nevelő testület fogad el.

Házirend

oldal 53


4.


SZÁMÚ FÜGGELÉK

AZ ÉV DIÁKJA Az év diákja címre a szaktanárok vagy az osztályfőnökök tehetnek javaslatot minden tanév májusi tagozati értekezletén. Jelölhető minden olyan tanuló, aki:  kiemelkedő eredményt ért el valamely tantárgy, sport, művészeti ág országos szintű versenyén  több területen volt sikeres megyei, országos szintű versenyeken  tanulmányi eredménye folyamatosan jó vagy jelentős javulást mutatott az adott évben  magatartása, szorgalma ellen komolyabb kifogás nem merült fel A díj odaítéléséről az Eötvös-Effektus Alapítvány kuratóriuma dönt az osztályfőnökök, szaktanárok javaslata alapján. A díj átadására minden tanévben a ballagáson vagy a tanévzárón kerül sor.

Házirend

oldal 54


5.


SZÁMÚ FÜGGELÉK

SORSOLÁS SZABÁLYAI A 20/2012. EMMI rendelet 24,§(5) bekezdése alapján, ha az Eötvös Loránd Általános Iskola első osztályába a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud akkor az alábbi szabályokat alkalmazza:  Valamennyi hátrányos–és nem csak a halmozottan hátrányos–helyzetű és sajátos nevelési igényű tanuló felvételi kérelmét a sorsolásban érintett tanulók kérelmét megelőzően kell teljesíteni.  Azokat

a

tanulókat,

akik

Százhalombattán

rendelkeznek

lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel. (A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.évi LXVI.tövény 5.§(2) bekezdése szerint a lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

Mind

a

lakóhelyhez,

mind

a

tartózkodási

helyhez

kapcsolódik lakcím). A felvételi kérelem elbírálásakor tisztázni kell, hogy a tanuló az adott településen a lakóhelye szerinti lakcímen vagy a tartózkodási helye szerinti lakcímen él. Tartózkodási hely esetében a felvételi kérelem elutasítható( kivéve, ha a tanulónak nincs lakóhelye). Sorsolása nélkül felvehetők a rendelet 24.§(7) bekezdése alapján különleges helyzetűnek minősülő tanulók. Különleges helyzetűnek minősül a tanuló, ha:  szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy  testvére az adott intézmény tanulója, vagy  munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

Házirend

oldal 55



 az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Az iskola az SZMSZ-ében a különleges helyzet fogalmát tovább pontosította, mely pontosítás elbírálási sorrendet is jelöl.  az intézményben dolgozó közalkalmazott közeli hozzátartozója,  az intézményben tanuló gyermek testvére.

Házirend

oldal 56



Tagozati értekezlet jegyzőkönyv + Jelenléti ív Nevelőtestületi kiegészítő jegyzőkönyv + Jelenléti ív Szülők közössége jegyzőkönyv + Jelenléti ív DÖK jegyzőkönyv + Jelenléti ív

Házirend

oldal 57

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. OM azonosító: ; KLIK azonosító: HÁZIREND

Recommend Documents