ÉTDR, e-napló, e-ügyintézés – Új alapokon az építésügy
A kivitelezési dokumentáció elektronizálása és az e-építési napló Dr. Hegedűs Annamária 2013. Március 8.
Az előadás témái • Az Országos Építésügyi Nyilvántartás 2013. január 1-től • A kivitelezési dokumentáció elektronizálása 2013. január 1-től • Az elektronikus építési napló (enapló) 2013. július 1-től • Az építésfelügyeleti bírság változásai 2013. január 1-től 2
Országos Építésügyi Nyilvántartás • Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról,valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hozza létre ezt az új egységes elektronikus nyilvántartást, amely beolvasztja magába az eddig különálló nyilvántartásokat. • Nyilvántartás: az Országos Építésügyi Nyilvántartás, amely az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló elektronikus alkalmazások, dokumentációk és adatállományok egységes, elektronikus formában működtetett központi rendszere.
Országos Építésügyi Nyilvántartás • Dokumentációs Központ: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, amely az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk és adatok központi gyűjteménye és azok nyilvántartása, mely magában foglalja a Nyilvántartás működéséhez szükséges, valamint az abban létrehozott adatállományt, dokumentációkat és adatokat is; • A Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás rendszerének működtetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről kizárólagos joggal a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. gondoskodik.
Országos Építésügyi Nyilvántartás • A Dokumentációs Központ az építésügyért felelős miniszter által jóváhagyott és – az építési törvény alapján működtetett www.e-epites.hu, valamint az Üzemeltető honlapján – közzétett Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzat alapján működik. • A dokumentációs adatállományból meghatározott szempontok szerint megrendelt dokumentációk, műszaki és területi adatok kigyűjtéséért, vizsgálatáért, területi állapot felméréséért, mint közérdekű szolgáltatásért fizetendő költségtérítést vagy díjat jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani.
Országos Építésügyi Nyilvántartás A Nyilvántartás működését elektronikus alkalmazások: E-bírság
E-szankció
E-építési napló
E-tanúsítás
E-kezelő felület
ÉTDR
elősegítő
E-statisztika
Építésügyi Monitoring ÉMO
Országos Építésügyi Nyilvántartás A nyilvántartásba feltöltendő dokumentumok: • a megvalósítási dokumentáció, vagy ha megvalósítási dokumentáció nem készült, a kivitelezési dokumentáció egy példányát a Nyilvántartásban biztosított felületen – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az építtető, • az építésügyi hatósághoz be nem nyújtandó dokumentumokat és szakértői véleményeket (szakvéleményeket) azok elkészültét követő 30 napon belül a szakértő vagy a szakvéleményt készítő szervezet, • energetikai tanúsítványt elektronikus alkalmazás igénybevételével az energetikai tanúsító, • tervtanácsi szakmai véleményt a Nyilvántartásban biztosított felületen, a tervtanács döntését követő 5 napon belül az országos főépítész vagy a területileg illetékes állami főépítész,
Országos Építésügyi Nyilvántartás A nyilvántartásba feltöltendő dokumentumok: • helyi építészeti, természeti értékek védelmét elrendelő döntést, a településrendezési eszközöket, a rendeletet vagy határozatot és terv-mellékleteket az önkormányzat döntését követő 30 napon belül a jegyző, • ellenőrzési jegyzőkönyveket és fotókat a Nyilvántartásban biztosított felületen, a jegyzőkönyv felvételét követő 5 napon belül az építésügyi és építésfelügyelet hatóság, • épület-feltüntetési vázrajzot a Nyilvántartásban biztosított felületen – a jogszabályban meghatározottak szerint – az építtető.
Országos Építésügyi Nyilvántartás • A dokumentumokat jogszabályi előírás hiányában a térképi alapú tervdokumentációkat GML (Geography Markup Language) formátumban, a többi dokumentumot PDF (Portable Document Format) formátumban • a) a Dokumentációs Központ honlapján közzétett terjedelemig elektronikus úton, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai szerint, • b) a Dokumentációs Központ honlapján közzétett terjedelemig az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (ÉTDR) biztosított elektronikus alkalmazások igénybevételével, vagy • c) csak egyszer írható elektronikus adathordozón postai úton • kell a Dokumentációs Központ részére átadni.
Országos Építésügyi Nyilvántartás • A dokumentációknak a Dokumentációs Központban történő adatkezelése a dokumentációkkal kapcsolatos szerzői jogokat nem érinti. • A Dokumentációs Központ és a Nyilvántartás adatállományai nem nyilvánosak. • A Nyilvántartásban a dokumentumok és az adatok kezelését az e rendeletben és kormányrendeletben meghatározott hatóság, közfeladatot ellátó szervezet vagy személy, mint adatkezelő végzi. • Az adatkezelő felel • a) a személyes adatkezelésre vonatkozó szabályok megtartásáért, • b) az általa rögzített adat és dokumentum valódiságáért, • c) a kötelező adatkezelés elvégzéséért, az adatkezelési határidők betartásáért.
A kivitelezési dokumentáció • Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység a 191/2009. (IX.15.) Korm. Rendelet (a továbbiakban Kiv. Kódex) 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. • A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.
A kivitelezési dokumentáció • A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó, az Étv. 38. §-ában előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. • A kivitelezési dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell összeállítani. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét megnevezését, valamint a tervező nevét, megnevezését. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását.
A kivitelezési dokumentáció • Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell az adott tervrajz pontos megnevezését és méretarányát, önálló ábránként. • A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. • A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés nem engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési tevékenység. Ennek betartásáért a tervező felel.
A kivitelezési dokumentáció • A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja. • A tervező az Étv. 33. § (1) bekezdésében foglaltak mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. • A kivitelezési dokumentációt a tervező, szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából a szerződő fél birtokába adja. • A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó, az Étv. 38. §-ában előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk.
A kivitelezési dokumentáció • A tervező a kivitelezési dokumentáció műszaki leírást készít, amely tartalmazza • a tervezett építési tevékenység
részeként
– helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, – megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
• a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, • az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,
A kivitelezési dokumentáció • A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít, amely tartalmazza annak kinyilvánítását, hogy • az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak, • a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, • az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, • műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll,
A kivitelezési dokumentáció • A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít, amely tartalmazza • a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá • annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér. • A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket – az építtető egyetértése mellett – legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti.
A kivitelezési dokumentáció • Ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció nem vagy nem teljes körűen tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt műszaki teljesítményére vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési terveket készítő tervező az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése érdekében jogosult az elvárt teljesítményadatok módosítására. • A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési terméket kell beépítenie.
A kivitelezési dokumentáció • Annak az építési terméknek a kiválasztásáról, amelynek a tervdokumentációban nem került meghatározásra az elvárt teljesítménye, az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett a tervező, a kivitelező és az építtető közösen gondoskodik. • Ha a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor a helyettesítő építési terméket a 13. § (3) bekezdés p) pontjában előírtak szerint kell megválasztani. A tervdokumentációban meghatározott építési termék helyettesítésének tényét és körülményeit az építési naplóban rögzíteni kell.
A kivitelezési dokumentáció 1. A kivitelezési dokumentáció tartalma alapesetben az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és – jogszabályban meghatározott esetekben – jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll • a) a legfeljebb • aa) 300 m2 szintterületű, • ab) három építményszinttel rendelkező, vagy • ac) 1000 m3 bruttó térfogatú építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy • b) a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén.
A kivitelezési dokumentáció 2. Az alapesetnél meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáción túlmenően • a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a 22. § (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett • aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, • ab) az aa) alpontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, • ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb, vagy • ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t,
A kivitelezési dokumentáció 2. Az alapesetnél meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáción túlmenően • b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a 22. § (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre, • c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a 22. § (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele, • d) energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint.
A kivitelezési dokumentáció 3. Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését • a) a 22. § (3) bekezdésben meghatározott jellemzőt illetve méretet meghaladó építményt, érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.
A kivitelezési dokumentáció 3. Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését • b) építési engedélyhez kötött külön jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építményt, érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.
A kivitelezési dokumentáció 3. Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését • c) közhasználatú épületet, érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.
A kivitelezési dokumentáció
• •
• •
3. Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését a) tömegtartózkodásra szolgáló építményt, b) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300-nál több személy életét, egészségét veszélyeztető, vagy veszélyes létesítmény körébe tartozó építményt, c) a honvédelmi és katonai célú építményt, továbbá d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építményt érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.
A kivitelezési dokumentáció 3. Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését • e) üzemeléstechnológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) tervet igénylő épületet • érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén.
A kivitelezési dokumentáció • I. Általános rendelkezések • 1. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait. • 2. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. • 3. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók.
A kivitelezési dokumentáció • I. Általános rendelkezések • 4. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a dokumentációban összevonhatók. • 5. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. • 6. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig).
A kivitelezési dokumentáció • II. A kivitelezési dokumentáció munkarészei • 1. Építészeti munkarész • 1.1. Tartalmazza az építmény elhelyezését, funkcionális (térbeli alaprajzi - szintbeli) elrendezését és homlokzati rendszerét, valamint összehangolja és a megvalósíthatóság, gazdaságosság és összeegyeztethetőség alapján egységes keretbe foglalja a szakági kiviteli tervezés során kialakított megoldásokat, szerkezeteket, technológiákat. • 1.2. A munkarész a kivitelezéshez szükséges mértékben bemutatja az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét, az építőmesteri, szakipari, épületasztalos, lakatos és egyéb feladatok műszaki megoldásait, az építmény épületszerkezeti-csomóponti részleteit.
A kivitelezési dokumentáció
• 2. Tartószerkezeti munkarész • 2.1. A tartószerkezet (teherhordó szerkezet) olyan építményszerkezet, szerkezeti elem, amelynek feladata az erőhatások felvétele és továbbítása (pl. a talajra). A tartószerkezet az építmény „erőtani vázát” alkotja, ezért erőtani (statikai) tervezéssel az egyensúly megtartására úgy kell méretezni, hogy a várható és az előírt rendkívüli hatások (terhek), és a geotechnikai hatások következtében állékonyságvesztés és törés, valamint a megengedett mértéket meghaladó mértékű elmozdulás, repedés, folyás, rezgés ne keletkezzék. • 2.3. A tartószerkezetek tervei tartalmazzák az építmény bármely anyagú és funkciójú teherhordó szerkezetének, minden tartószerkezeti részének, szerkezeti elemének erőtani méretezéssel (számítással) a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, anyag és egyéb jellemzőit, szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő rajzi, illetve írásos meghatározásával.
A kivitelezési dokumentáció • 3. Épületgépészeti munkarész • 3.1. Tartalmazza mindazon telekhatáron belüli közmű; vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési; gázellátási, égéstermék elvezetési; fűtési, hűtési és légtechnikai terveket, melyek az épület, építmény megvalósításához szükségesek a megállapított tervezési határig. • 3.2. Elemei különösen: • 3.2.1. épületgépészeti műszaki leírás, • 3.2.2. épületgépészeti számítások, az épület energetikai méretezése, energiateljesítményének kiszámítása (a külön jogszabályban rögzített esetekben és részletezéssel), • 3.2.3. épületgépészeti rendszertervezés, a vezetékhálózatok és berendezések méretezése a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, • 3.2.4. a (víz-, csatorna-, gáz-, fűtés- és légtechnikai) rendszerek, vezetékhálózatok és berendezések elrendezési és szerelési tervei.
A kivitelezési dokumentáció • •
• •
• •
•
4. Épületvillamossági munkarész 4.1. Az épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció tartalmazza mindazon villamosenergia-ellátási, erőátviteli, világítási, mérési, vezérlési, szabályozási, gyengeáramú (informatikai, épületautomatikai, tűzjelző, hangosítási, TV, vagyonvédelmi stb.) villámvédelmi, érintés(hiba)védelmi, földelési, zavarvédelmi, EMC villamos terveket, amelyek az építmény, épület megvalósításához szükségesek. 4.2. Elemei különösen: 4.2.1. épületvillamossági műszaki leírás az épületvillamossági hálózatok, rendszerek és berendezések írásos ismertetése, a teljesítmény- és fogyasztási adatok számításon alapuló értékeivel, speciális rendszerek bemutatásával, 4.2.2. épületvillamossági tervek, 4.2.3. villámvédelmi terv és a villámvédelmi berendezés tervei a villámvédelmi fokozat feltüntetésével, szerelési és anyagminőségre vonatkozó utasításokkal, 4.2.4. a gyengeáramú rendszerek hálózati tervei, a készülékek és berendezések telepítési helyeinek megjelölésével, az egyes rendszerek vezetékhálózatainak nyomvonalaival.
A kivitelezési dokumentáció • • • • •
5. Tűzvédelmi munkarész 6. Üzemeléstechnológiai munkarész 7. Környezetvédelmi munkarész 8. Műemlékvédelmi munkarész 9. Részletes, minden szakágra kiterjedő tételes költségvetés-kiírás, mennyiségi kimutatással • 10. Építésszervezési munkarész
Az elektronikus építési napló • elektronikus építési napló: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-építési naplóként meghatározott elektronikus alkalmazás. • e-építési napló: olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak a Nyilvántartásba kerülését,
Az elektronikus építési napló enapló • Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazza a rendelkezéseket majd 2013. július 1-től. • 2013. július 1-től bevezetésre kerül az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló). • Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban Kiv. rendelet) előírt elektronikus építési napló vezetésének kötelezettségét a 2013. július 1-jét követően megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni.
Az elektronikus építési napló • A 2013. július 1-ét megelőzően megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység esetén a vállalkozó kivitelezőnek 2014. január 1-ig van lehetősége a Kiv. rendeletnek a 2013. július 1-ét megelőző, az építési napló vezetésére vonatkozó előírásai szerint teljesíteni az építésinapló-vezetési kötelezettségét. • Az építésügyi hatóságnak kell az e-naplót létrehoznia az építési vagy bontási engedély kiadásával egyidejűleg, továbbá tudomásul vételi eljárás esetén a tudomásul vétel határidejének lejártáig, és ahhoz az építtető számára egyszer használatos belépési jelszó megadásával biztosít hozzáférést.
Az elektronikus építési napló • Az e-napló készenlétét is az építésügyi hatóságnak kell megszüntetnie, ha az építtető az építésügyi hatósági engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz kötött vagy közbeszerzés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység eredményének használatára jogosult, az építményre jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkezik. • Ha a használatbavételi engedély rendelkezik hiányzó építési tevékenységek elvégzésének kötelezettségéről, akkor az építésügyi hatóság e tevékenységek befejezését követően szünteti meg az e-napló készenlétét.
Az elektronikus építési napló • Az építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. • Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus építési napló melléklete a fedezetkezelő által kezelt elektronikus alvállalkozói nyilvántartás. Az e-napló elektronikus alvállalkozói nyilvántartás mellékletét az építtetői fedezetkezelő nyitja meg. • Az e-napló része az elektronikus építési főnapló (a továbbiakban: efőnapló) és az elektronikus építési alnapló (a továbbiakban: ealnapló).
Az elektronikus építési napló • Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az elektronikus építési naplót • a) az építtető megbízása alapján – az építési műszaki ellenőr a meghatározott feladatai ellátása érdekében, vagy – a beruházáslebonyolító, valamint
• b) a vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője folyamatosan ellenőrzi, és abban észrevételeit, megállapításait rögzíti.
Az elektronikus építési napló • A naplórészt naponta kell vezetni, naprakész állapotban kell tartani. A naplórész „napi jelentés” rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni. • A napi bejegyzést, valamint a kivitelezés egyéb dokumentumait közvetlenül az e-napló internetes alkalmazásba vagy az e-napló alkalmazás helyi futtatására alkalmas számítástechnikai eszköz igénybevételével köteles rögzíteni. A naplóvezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy a helyi számítástechnikai eszközzel rögzített napi bejegyzés és egyéb dokumentumok legfeljebb a bejegyzési vagy dokumentálási kötelezettség napjától számított három napon belül az internetes alkalmazásban is rögzítésre kerüljenek.
Az elektronikus építési napló • Az e-naplóban rögzített napi bejegyzéseket és csatolt egyéb dokumentumokat a naplóvezetést végző vagy ennek hiányában az e-napló alkalmazás a bejegyzés napját követő napon automatikusan lezárja. A lezárt naplóbejegyzések és rögzített dokumentumok utólagos módosítását vagy törlését az e-napló alkalmazás követhetővé teszi. • Az e-napló nyilvántartási oldalait a napló megnyitásakor kell kitölteni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell rögzíteni. • Az e-naplóban köteles haladéktalanul közölni • a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, • b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka-igényét.
Az elektronikus építési napló • Az építtető a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóját a fővállalkozói szerződés adatainak rögzítésével és a fővállalkozó számára hozzáférést biztosító, egyszer használatos belépési jelszó generálásával párhuzamosan állítja készenlétbe. • A fővállalkozó vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, a vele szerződésben álló alvállalkozó kivitelező ealnaplóját az alvállalkozói szerződés adatainak rögzítésével és az alvállalkozó számára hozzáférést biztosító, egyszer használatos belépési jelszó generálásával párhuzamosan állítja készenlétbe.
Az elektronikus építési napló • Az e-főnapló vezetése a fővállalkozó kivitelezőnek vagy megbízása esetén a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének, • az e-alnapló vezetése az alvállalkozó kivitelezőnek vagy megbízása esetén az alvállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének a feladata. • A fővállalkozó kivitelező az e-főnaplót, az alvállalkozó kivitelező az e-alnaplót az építési munkaterület átvételekor az átvétel időpontjának rögzítésével nyitja meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével zárja le.
Az elektronikus építési napló • Az e-főnaplót és az e-alnaplót a Kiv. rendelet 2. melléklet szerinti tartalommal és formában kell vezetni. • Az e-alnapló vezetését át is lehet vállalni, a fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozók e-alnaplójának vezetését átvállalhatja. A fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó e-alnapló vezetésének átvállalása esetén ezen alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló további alvállalkozók e-alnaplójának a vezetését is átvállalhatja. Az építési napló vezetésének átvállalását, átadását mindkét fél jóváhagyásával kell rögzíteni az e-alnaplóban.
Az elektronikus építési napló • A naplóvezetés átvállalása nem vonatkozhat azokra a naplórészekre és mellékletekre, amelyet kizárólag a naplóvezetésre kötelezett tölthet ki, így a teljesítésigazolási naplóra, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásra és a gyűjtőnaplóra. • Minden átvállalt e-alnapló vezetését a saját napló vezetésétől elkülönülten, külön-külön kell végeznie az átvállaló vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének.
Az elektronikus építési napló • •
•
• • • •
Az e-napló készenlétének lezárásáig - a naplóvezetésre kötelezetten túl bejegyzést tehet az e-főnaplóba és mellékleteibe az építtető, az építési műszaki ellenőr, továbbá - ha az erre irányuló feladatmeghatározást az írásbeli szerződésük tartalmazza - a beruházáslebonyolító vagy a tervezői művezető, az e-alnaplóba és mellékleteibe a napló vezetésére kötelezett alvállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező, továbbá a fő- vagy megrendelő vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője, valamennyi e-főnaplóba, e-alnaplóba és mellékleteibe az építésfelügyeleti hatóság, az e-főnaplóba és mellékleteibe a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, az e-főnapló és az e-alnapló alvállalkozói nyilvántartás mellékletébe az építtetői fedezetkezelő, az e-főnapló és e-alnapló hatósági napló-mellékletébe az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más hatóságok.
Az elektronikus építési napló • Az e-főnaplóba vagy e-alnaplóba és mellékleteikbe betekinthet időbeli korlátozás nélkül • az építtető, • az az építésfelügyeleti hatóság, • az építésügyi hatóság, • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) építés helye szerint illetékes szerve, • külön jogszabályban az ellenőrzésre időkorlátozás nélkül feljogosított más hatóság,
Az elektronikus építési napló • Az e-főnaplóba vagy e-alnaplóba és mellékleteikbe betekinthet az e-napló készenlétének lezárásáig • az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított egyéb hatóság, • a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi és munkaügyi hatóság, • az építtetői fedezetkezelő, • az építtető által betekintésre felhatalmazott, az építési beruházás megvalósításához támogatást nyújtó szervezet.
Az elektronikus építési napló Az e-főnapló és e-alnapló mellékletei: • Tervnapló: a jogerős építésügyi hatósági engedélyt és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációt, a kivitelezési és - amennyiben készül megvalósulási dokumentációt, a tervezői művezető által átadott tervrajzokat, valamint egyéb tervrajzokat, számításokat tartalmazza. A tervnaplóba a tervdokumentációkat 2013. július 1jétől kell feltölteni. De a kivitelezési dokumentációt már 2013. január 1-től elektronikus formában kell elkészíteni. • Hatósági napló: az ellenőrző hatóságok és szakhatóságok által készített okiratokat, jegyzőkönyveket tartalmazza, • Teljesítésigazolási napló: a felmérési naplót, a teljesítésösszesítőt, a teljesítésigazolást és a teljesítésről felvett jegyzőkönyveket tartalmazza.
Az elektronikus építési napló Az e-főnapló és e-alnapló mellékletei: • építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, • a hulladék-nyilvántartást, az építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat, mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembe helyezési vizsgálati tanúsítványokat, a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakmai nyilatkozatát, továbbá az előbb felsorolt mellékletek tartalmaként fel nem sorolt minden további dokumentumot tartalmazó gyűjtőnapló, valamint • az építmény használatbavételét követően keletkezett dokumentumok gyűjtésére szolgáló szervizkönyv.
Az elektronikus építési napló • Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az építési naplóban a következőkről nyilatkozik: • az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint a Kiv. rendelet 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak megfelelően, • az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
Az elektronikus építési napló • Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az építési naplóban arról nyilatkozik: • az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, • az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, • a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
Az elektronikus építési napló • Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az építési naplóban arról nyilatkozik: • az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, • az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Egy kézben az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzése Építésfelügyeleti hatóság • Új kormányrendelet az építésfelügyeleti hatóság eljárásáról építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet • A bírság kiszabásainak új elvei – fokozatosság – arányosság – meghatározott építményértékig fix alapbírság, utána az építmény értékéhez és a jogsértéshez igazodó bírság
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben a következő jogkövetkezményeket alkalmazza: • figyelmeztetés, • hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére, • a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása, • bírság megállapítása, • a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy • figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni, • arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel, • ugyanazon szabálytalanság esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt, • figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét, • figyelembe kell venni - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Bírság mint jogkövetkezmény kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon a következő szabálytalan tevékenységek körében állapítható meg: • tervezésre vonatkozó szabályok megszegése, • adatbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, • jogosulatlanul végzett szakmai tevékenység, • az építési törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az építési folyamat szerződéseire vonatkozó szakmai szabályok megszegése, • összeférhetetlenségi szabályok megsértése, • építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, fedezetkezelő nélkül végzett építési tevékenység,
építtetői
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Bírság mint jogkövetkezmény kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon a következő szabálytalan tevékenységek körében állapítható meg: • szakszerűtlenül végzett kivitelezési tevékenység, • építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megszegése, • állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot veszélyeztető állapotot eredményező tevékenység, • az építésügyi hatósági engedélyezés és ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Az építésfelügyeleti hatóság a tényállás tisztázása és a további szükséges intézkedések megállapítása érdekében ellenőrzése során az építési tevékenység folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer - 30 napra – megtilthatja, ha azt állapítja meg, hogy az építési törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeket súlyosan megsértették, vagy – megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,
• amely idő alatt az építésfelügyeleti hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.
A szabálytalan építési tevékenység új fogalma Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásulvétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.
A szabálytalan építési tevékenység új fogalma Jogosulatlan az Étv. 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat építési törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal. Szakszerűtlen az Étv. 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • A szabálytalanságot megállapító hatóság a felelőssel szemben köteles eljárást lefolytatni vagy kezdeményezni az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál vagy névjegyzéket vezető kamaránál. A megkeresett hatóság, névjegyzéket vezető szerv a felelőssel szemben köteles az eljárást lefolytatni. • Az építésügyi szabályok megsértése miatt a természetes személlyel, jogi személy esetén szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával szemben alkalmazott büntetést - jogszabályban meghatározottak szerint - a Nyilvántartás bírság és szankció adatállományában kell rögzíteni.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletet az építőipari kivitelezési tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen végzőjével szemben kell alkalmazni. • A rendelet rendelkezéseit a sajátos építményfajtákra eltérő szabályozás hiányában kell alkalmazni.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetés feltételei nem állnak fenn a következő esetekben • az építési napló hiánya , • az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése , • az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, • építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése fedezetkezelői szerződés hiányában,
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetés feltételei nem állnak fenn a következő esetekben: • építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építési beruházás esetén az alvállalkozó kivitelező a teljesítésének megkezdéséig nem kapja meg a megrendelő vállalkozó kivitelezőtől az elektronikus alvállalkozói nyilvántartáshoz használatát biztosító jelszót,
• építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építési beruházás esetén az alvállalkozó kivitelező - használatot biztosító jelszó birtokában - nem rögzíti szerződésének adatait az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban.
Az építésfelügyeleti bírság változásai •
• • • • • •
Az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetés feltételei fennállnak a következő esetekben: építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül, nem megfelelő jogosultsággal rendelkező kivitelezővel vállalkozási jogviszony létesítése, építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül, a jogszabályi kötelezettség fennállása esetén, nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető foglalkoztatása, foglalkoztatás elfogadása , építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, foglalkoztatott személyenként megállapítva, a felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megsértése,
Az építésfelügyeleti bírság változásai •
• • • • • • •
Az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetés feltételei fennállnak a következő esetekben: nem megfelelő építési anyagok, szerkezetek vagy termékek felhasználása, beépítése vagy szakszerűtlen kivitelezés, kivitelezési dokumentációtól vagy ennek hiányában engedélyezési dokumentációtól eltérő kivitelezés, írásbeli építési szerződés hiánya, a kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli tervezési, nem bejelentett vállalkozó kivitelezővel történt szerződés, az építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése, kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiánya, ha ez a kivitelező a feladata .
Az építésfelügyeleti bírság változásai Az építésfelügyeleti bírságot az 1. mellékletben foglalt • a) I. táblázat 1. és 2. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a teljes építményre vagy az építési tevékenység eredményére vonatkozó, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbír.) 3. § (3) bekezdése szerinti számított építményérték, • b) I. táblázat 3. és 4. pontjában, valamint a tervezőre vonatkozóan az 5. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: a kivitelezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződésben megjelölt tervezési díj, ennek hiányában a tervezett építmény, építményrész vagy építményszerkezet Épbír. 3. § (3) bekezdése szerint számított építményértéknek a 3%-a (a továbbiakban: számított tervezési érték),
Az építésfelügyeleti bírság változásai Az építésfelügyeleti bírságot az 1. mellékletben foglalt • c) I. táblázat 5. pontjában az építési műszaki ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre, valamint a 6-16. pontjában meghatározott jogsértő állapot fennállása esetén: a fővállalkozói építési szerződésben rögzített építési tevékenység eredményére az Épbír. 3. § (3) bekezdés szerinti számított építményérték,
• d) II. táblázat 1-10. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az alvállalkozó építési szerződésében rögzített, az építési tevékenység eredményére az Épbír. 3. § (3) bekezdése szerinti számított építményérték • figyelembevételével kell megállapítani.
Az építésfelügyeleti bírság változásai A bírság mértéke az 1. mellékletben foglalt • a) I. táblázat 1. és 2. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. § a) pontja szerint számított érték 50 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de legfeljebb az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg, • b) I. táblázat 3. és 4. pontjában és az 5. pontjában a tervezőre vonatkozóan meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. § b) pontja szerinti tervezési díj vagy számított tervezési érték 5 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de legfeljebb az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg,
Az építésfelügyeleti bírság változásai A bírság mértéke az 1. mellékletben foglalt • c) I. táblázat 5. pontjában az építési műszaki ellenőrre és a felelős műszaki vezetőre, valamint 6-16. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg, hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. § c) pontja szerint számított érték 20 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de legfeljebb az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg, • d) II. táblázat 1-10. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az egyes jogsértő cselekményhez meghatározott összeg hozzáadva az ugyanitt megadott szorzószám és az 1/B. § d) pontja szerint számított érték 20 millió forintot meghaladó részének szorzatához, de legfeljebb az ugyanitt megjelölt legmagasabb bírságösszeg,
Az építésfelügyeleti bírság változásai A bírság mértéke az 1. mellékletben foglalt
• e) I. táblázat 17-23. pontjában és II. táblázat 11-15. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény fennállása esetén: az építési folyamat résztvevőire vonatkozóan, az adott jogsértő cselekményhez meghatározott bírságösszeg. • Az építésfelügyeleti hatóság egy ellenőrzés eredményeként ugyanazon résztvevővel szemben egy cselekménnyel összefüggésben megállapított több jogsértés miatt • a) a legmagasabb bírságot eredményező jogsértő cselekményhez kapcsolódó építésfelügyeleti bírság ötven százalékkal megemelt összege vagy • b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege • közül azt szabja ki, amelynek a mértéke alacsonyabb.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Ha az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés a vállalkozó kérelmére indul, a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak életveszélyt okozó hiányosság esetében vagy az építési napló vezetésének hiánya miatt lehet építésfelügyeleti bírságot megállapítani. • Építési műszaki ellenőr közreműködésének hiányában az építési műszaki ellenőrrel szemben megállapított, az 1. mellékletben foglalt I. táblázat 15. pontjában meghatározott bírságtétel az építtetőt terheli. • Az építtetővel szemben az 1. mellékletben foglalt I. táblázata szerint megállapított építésfelügyeleti bírság a beruházáslebonyolítót terheli, ha a külön jogszabályban meghatározott építtetői feladat teljesítését, vagy annak részét a beruházáslebonyolító átvállalta. A meghatározott építtetői feladat- és felelősségi kör beruházás-lebonyolító részére történő átadásának bizonyítása, az építtetőt terheli.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Ha a kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőt bizonyíthatóan megbízza, akkor az építési napló hiánya vagy az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt a kivitelezőt terhelő I. mellékletben foglalt I. táblázat 15. és 21. pontjában vagy a II. táblázat 9. vagy 13. pontjában meghatározott bírságtétel a felelős műszaki vezetőt terheli. • A felelős műszaki vezetővel szemben megállapított, az 1. mellékletben foglalt I. táblázat 5., 14. pontja vagy a II. táblázat 8. pontja szerinti bírság a fővállalkozó kivitelezőt terheli, ha a felelős műszaki vezető bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményről a fővállalkozó kivitelezőt tájékoztatta, és a fővállalkozó kivitelező ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • A bírság az építésfelügyeleti hatóságnak a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki. • A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett igazolja a bírságot megállapító elsőfokú építésfelügyeleti hatóság részére. • Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság a befizetési határidő lejártától számított tíz napot követően haladéktalanul a végrehajtást végzésben elrendeli az illetékes állami adóhatóság felé és erről tájékoztatja a felügyeleti szervét.
Az építésfelügyeleti bírság változásai • Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásáról az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartást vezet az elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó programban. • Az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az – az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti – elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti.
Építőipar 2013 – Új alapokon
Köszönöm a figyelmet!
