A KIRÁLY ENDRE IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

A KIRÁLY ENDRE IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Készítette: Dudás Tibor Igazgató

Álmosné Fehér Marianna Nevelési és társadalomtudományi igazgatóhelyettes

1

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalom 1.

ÖNMEGHATÁROZÁS .........................................................................................................5

2.

ISKOLÁNK NEVELŐTESTÜLETÉNEK PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA ...................... 8

3.

TANULÓINK JELLEMZÉSE ............................................................................................ 10

4.

AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI ALAPELVEI............................................................... 12

5.

OKTATÁSI CÉLOK ........................................................................................................... 20

6.

ALKALMAZOTT NEVELÉSI-OKTATÁSI ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK .................. 24

7.

ALKALMAZOTT NEVELÉSI-OKTATÁSI ESZKÖZÖK ............................................... 26

8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ......................................................................................... 27 9. 10.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ........... 29 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......... 31

11. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM .................................................................................................................. 34 12.

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM ............................ 35

13.

A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA................................................................ 39

14.

AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ......................................... 44

15.

AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ................................... 46

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, 16. MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ................................................................................... 53 17.

A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSA ............................................................................ 63

18. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA.................................................................................................................. 66 19.

A TANULÓI JOGVISZONY, ÁTJÁRHATÓSÁG ........................................................ 68

20.

AZ INTÉZMÉNYI ÉLET MUNKARENDJE ................................................................ 71

21.

AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYAI............................................................................. 74

22.

INTÉZMÉNYHASZNÁLÓK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNY KÖZÉLETÉBEN .. 76

23.

KAPCSOLAT A SZÜLŐI HÁZZAL .............................................................................. 80

24.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ................... 84

25.

ZÁRADÉK ....................................................................................................................... 86

26.

NEVELŐTESTÜLETI HATÁROZAT........................................................................... 87

2

3

Amit mi nevelésnek nevezünk, az nem egyéb,

„

mint az agy programozása abban a korai szakaszban,

amelyben

még

formálható.

Az

emberiség jövője a neveléstől, ettől a változtatható programrendszertől függ. Az emberiség történelme lényegében ennek a programozásnak a fokozatos változását tükrözi, és ha bárki összehasonlítja önmagát egy vad emberevővel, beláthatja, hogy az egyetlen lényegbevágó különbség kettejük eltérő nevelési programjában van. Ebből az következik, hogy a nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége. Csodálatos lehetőségek felé nyit kaput, de ugyanakkor szörnyű veszedelmeknek teszi ki az emberiséget.” Szent-Györgyi Albert

Pedagógiai programunkkal biztosítani kívánjuk: • • •

a nevelés, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységével, a pedagógiai alapelvek következetes érvényesítésével, az oktatástechnológiák, követelmények tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez igazításával, a kulturálisan és szociálisan heterogén összetételű diákságunk eredményes ismeretbővítését, a képességek és készségek eredményes fejlődésének, a szakmai kompetenciák szélesítésének lehetőségét.

A pedagógiai program készítésekor figyelembe vesszük a Köznevelési Törvényt, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, a központi kerettantervet, az egyes szakképesítésekre vonatkozó szakmai programokat, vizsgakövetelményeket, a felsorolt dokumentumok intézményre vonatkozó rendelkezéseit.

4

1. Ö NM E G H A T Á R O ZÁ S Az intézmény többcélú, közös igazgatású, szervezetileg egységes közoktatási intézmény.(Knt. 20:§) Intézményegységei: szakközépiskola, szakiskola és kollégium. A Köznevelési törvény 4. §8 ának alkalmazásában foglaltak szerint alapfeladatként az alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában az alábbi köznevelési feladatokat látja el: Alapfeladat: • kollégiumi ellátás, • szakközépiskolai nevelés-oktatás, • szakiskolai nevelés-oktatás, • felnőttoktatás, • fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, • a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása. Szakközépiskola A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (Knt. 12. § (1)) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban (építészet, faipar, gépészet, könnyűipar, közlekedés, elektronika-elektrotechnika) tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. Szakiskola A szakiskolának - a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével - három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. (Knt 13. § ) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakiskolában oktatott tantárgyakat a Szakmai alapdokumentum tartalmazza. Az intézmény törekszik olyan szakmák oktatására, amelyek hiányszakmának számítanak, képzési struktúrájában a munkaerőpiac igényeihez igazodik. Az államilag támogatott szakmák prioritást képviselnek a képzésben. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.

5

Kollégium A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, vagy a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. (Knt. 17. §) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez. A kollégiumi intézményegység feladata a tanulók humánus légkörben történő nevelése, az iskolai tanulmányok segítése, személyiségük és képességeik, készségeik fejlesztése, tehetséggondozás, az önálló életkezdésre felkészülés segítése, sport és művelődési lehetőségek biztosítása. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, a szülővel. (Knt. 37. §) Az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem alapján. Felnőttoktatás Az érettségire felkészítő szakközépiskolai felnőtt oktatás időtartama két tanév, amely a felnőttoktatás pedagógiai programja és a kerettantervekre épülő helyi tanterve szerint történik. A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (Knt. 60. §) (Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.) Ifjúsági nappali rendszerű osztály szervezése: A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében ifjúsági tagozatban, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Tizenhat-húsz éves tanulók részére intézményünk ifjúsági osztályt, csoportot szervez nappali rendszerű iskolai oktatás keretében nappali oktatás munkarendjéhez igazítva. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Esti rendszerű osztály szervezése: A felnőttoktatásban az oktatás megszervez igény szerint esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak 6

tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. Az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet.

7

2. I SK OL Á NK NE V E L ŐT E ST ÜL E T É NE K PE DA G Ó G I A I H I T V A L L Á SA A Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsoroltakat szeretnék érvényre juttatni. A. Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink emberséges, kulturált, az együttélés szabályait betartó környezetben érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között. B. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott tanulókból. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók kompetenciáit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget, szakmai felkészültséget nyújt, • iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola oktató tevékenységének célját a személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, • szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. C. Iskolánk folyamatosan részt vállal a közéletben, folyamatosan fejleszti partnerkapcsolatait. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint tágabb környezetünk, • ápoljuk és bővítjük eddigi városi, térségi, országos és nemzetközi kapcsolatainkat iskolákkal és intézményekkel, a gazdaság szereplőivel, • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások, rendezvények szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 8

D. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • fegyelmezett, • művelt, • kötelességtudó, • érdeklődő, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és megoldására, • gyakorlatias, • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, • jó eredmények elérésére törekszik (sportban, munkában, tanulásban), • van elképzelése a jövőjét illetően, • becsüli a tudást, • öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, • ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, • képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, • képes alkalmazni az elvárható kommunikációs készségeit, • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, • a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, • ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, • ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, • viselkedése udvarias, • beszéde, megjelenése kulturált, igényes, • társaival együttműködik, • szüleit, nevelőit, társait tiszteli, • képes szeretetet adni és kapni, • szereti hazáját, • megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, • szellemileg és testileg egészséges, edzett, • egészségesen él, • szeret sportolni, mozogni, • személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden tanulónk személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb végzett diákunk rendelkezzen az itt felsorolt személyiségjegyekkel. 9

3. T A NUL ÓI NK J E L L E M ZÉ SE Az intézmény tanulói a fiatalkor különböző szakaszaiból kerülnek ki, életkorukat tekintve 14 - 20. évesek. Szélesítik a korösszetételt a felnőttképzésben részt vevők. Az életkor és az adottságok szerint rendkívül heterogén összetételű tanulóink sokszínűvé teszik az iskola pedagógiai, szakmai tevékenységét. A 9. évfolyamon a hozzánk belépő tanulók legnagyobb része 14-15 éves. Ez a serdülőkor záró szakaszát jelenti. Ez az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz. A serdülők gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt. A biológiai és a pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az individuális sajátosságok.” Tapasztalataink szerint az intézménybe lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük széles skálájú eltéréseket mutat, sokszor kívánnivalót hagy maga után. Általános tapasztalat, hogy intézményünk tanulóinak neveltségi szintje hűen tükrözi a magyar társadalmi viszonyokat. Sok a munkában és a tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező tanuló. E magatartási hibák kialakulásának okai elsősorban a családon belül keresendők: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, hogy a szülők viszonylag kevés időt szánnak (képesek/tudnak szánni) gyermekükre. A magatartási problémák – nem egy esetben – a csonka családban nevelkedő, ill. a társadalmi normáknak hátat fordító, italozó életmódot folytató, segélyből, alkalmi munkából élő szülők által nevelt diákoknál erőteljesebben tapasztalhatóak. Sajnálatos tény, hogy évről-évre növekvő létszámban iskolázunk be részképesség-hiányosságokkal – dyslexia, dysgraphia, dyscalkulia – rendelkező gyerekeket. Hátrányos helyzetű diákjaink létszáma is egyre növekvő tendenciát mutat. Egyre jelentősebb a roma tanulók létszáma. Az eltérő szokások, a munkához, az élet dolgaihoz való viszonyulás mássága további magatartási problémákat vet fel, ezért a szociális, ill. szabálykövetési kompetencia fejlesztése kiemelt intézményi feladat. Nevelőtestületünk – igyekvően – nagy figyelmet fordít a hátrányokkal is megfelelni akarók segítésére. CSALÁDI HÁTTÉR, TÁRSAS KAPCSOLATOK A családok zömének fokozatosan romlik az anyagi helyzete, sok a munkanélküli szülő. A gyerekek egy része így otthon sem lát arra példát, hogy szülei rendszeresen dolgozni mennének. Ez sajnos rossz háttér egy általánosan művelő és ipari jellegű szakmai képzést adó iskolában. Az elszegényedés hátterében sok esetben az alacsony iskolázottság, az alkoholizáló, esetleg bűnöző életmód áll. Sok a csonka családban élő diák, nincs felnőtt minta arra, hogyan működik egy kisebb közösség, hogyan oldható meg konfliktus, mi a tolerancia, kölcsönös szeretet, tisztelet. Az ingázó szülő pedig rengeteget tesz a gyermekéért, de helyzetéből fakadóan kevés időt tud együtt tölteni vele. Ahol a családi háttér nem megfelelő, fokozottan felértékelődik a kortárs csoportok szerepe. Sajnálatos módon nemcsak barátságot, tartalmas kapcsolatokat jelenthet ez, hanem fogékonnyá válhatnak a negatív hatásokra és antihumánus eszmékre. 10

Az intézmény fontos feladata, hogy a tanulókat ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük. Az egyes osztályok magatartását, viselkedési morálját illetően nagyon fontos az osztályfőnökök, valamint az osztályban tanító tanárok, oktatók, nevelők szerepe, akik a legtöbbet vannak a tanulóval elsősorban a személyes példamutatáson keresztül. Ezért is fontos az intézmény következetes értékközvetítő tevékenysége, az egyéni problémákra való fokozott odafigyelés. Fontos, hogy a pedagógus néha próbálja meg a gyerekek szemével is látni a világot, szeresse őket. Az iskola ilyen irányú tevékenységét anyagi téren a Király Endre Alapítvány, szakmai- pedagógiai szempontból pedagógusaink, a szülői munkaközösség és a szakszolgálatok segítsék. Igyekszünk a részképesség-hiányos tanulóink fejlesztéséhez a megfelelő szakmai hátteret, kereteket biztosítani. Szükséges erősíteni ifjúságvédelmi tevékenységünket, célszerű pszichológusi és logopédiai szakszolgáltatással bővíteni tevékenységi körünket. Jelentős változást hozott a fejlesztő pedagógus személyre szabott felzárkóztató tevékenysége. A helyzetelemzés azt igazolja, hogy tanulóink egy része komoly magánéleti gondokkal küzd. Szeretetlenség, a törődés hiánya rányomja bélegét az iskolai munkájukra. Ezek a tanulók az iskolában sok esetben gyengén teljesítenek, állandóan konfliktusba keverednek társaikkal, tanáraikkal. A pedagógusok sokszor nem ismerik fel a háttérben húzódó igazi okokat. Ebben az esetben fegyelmi intézkedések követik egymást, míg a tanuló kikopik az oktatási rendszerből. Ezért a tanító tanárok fontosnak tartják a diagnosztizálást. A diagnosztizálás lényege: • a szaktanárok jelzése alapján a magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók osztályfőnöke elbeszélget a tanulóval, megpróbál fényt deríteni az okokra. • Felkeresi a szülőket, az általános iskolai tanárokat, akiktől információt gyűjt. • Ha saját hatáskörén belül nem talál megoldást a gondokra, illetve nem tud diagnózist felállítani, a tanulót az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőséhez irányítja, aki pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus szakember bevonásával keresi a probléma megoldásának lehetőségét. • Az iskola pedagógusai szorosan együttműködnek a családdal, pszichológussal, családsegítő központokkal, gyámüggyel, iskolaorvossal, rendőrséggel, a szakszolgálatokkal, a diákönkormányzattal. • Az intézmény él továbbá a kortársoktatás adta lehetőségekkel: drog, dohányzás, AIDS elleni küzdelemben alkalmazzuk sikeresen. Befogadó iskola lévén (fogadjuk a máshonnan elutasított, vagy tanév közben kimaradt tanulókat is) különleges figyelemmel kezeljük a hozzánk kerülő diákok beillesztését szokásrendszerünkbe. Elsősorban bizalmat kapnak pedagógusainktól. Fontosnak ítélik meg a pedagógusok a türelmet! Időt kell hagyni a fokozatos illeszkedésre, hiszen sem a nehézsorsú diákoktól, sem a már megállapodott társaiktól nem várható el az azonnali simulékonyság. Fő törekvés annak felismertetése, hogy saját érdekében kell tanulnia, és teljesítenie az azzal járó kötelezettségeket minden egyes tanulónak. Ezt azonban soha nem direkt módon, hanem a meggyőzés, bizonyítás, pozitív példák állításával szükséges megtenni. A magatartási nehézségeket nemcsak a gyermek személyisége determinálja, hanem az élet és szociális körülményei elmaradottságából eredeztethető. Ezért annak megváltoztatása és jobbítása közös (gyermek, család, pedagógus, családsegítő szolgálatok) akarat eredménye lehet. Azon diákok részére, kik társaikhoz képest tanulmányaikban és hozzáállásukban jelentősen lemaradnak, felzárkóztató foglalkozásokat szervez az intézmény.

11

4. A Z I NT É ZM É NY PE DA G Ó G I A I A L A PE L V E I Az intézmény egész nevelési - oktatási tevékenységét átható általános alapelvek, feladatok

A helyi tanterveket és a kollégium szakmai tervét is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának,

képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola és a kollégium, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Intézményünk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át. Egyrészt, a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartásformákat kívánunk kialakítani tanulóinknál, melyek gyakorlásával az egyén és a köz érdekei megfelelő szerephez juthatnak. Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállításakor az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk az egyén és az állam felelősségét, a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Programunkban helyet kapott a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. A más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, elfogadására neveljük tanulóinkat. A személyiséget meghatározó nevelési alapelvek, feladatok • Azon tanulói képességek, készségek továbbfejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. • A közösségi élethez szükséges önismeret, együttműködési készség, együttműködni akarás, tisztelet, segítőkészség, szolidaritásérzés, empátia fejlesztése. • Megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség, önmagáért és másokért érzett felelősség fejlesztése, kialakítása a tanulókban. • Tudatosítani kell a közösség demokratikus működésének értékét és a demokratikus működés általános szabályait. • A természeti és épített környezet iránti felelősség, a védelmükért működő normarendszer kialakítása, fejlesztése. • Ki kell alakítani az egyéni és közérdek közötti egyensúlykeresés, valamint a többség és kisebbség egymáshoz való viszonyában történő eligazodás igényét és képességét a tanulókban. • Fejleszteni kell a nemzeti azonosságtudatot, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. • Erősíteni kell az Európához tartozás tudatát, a fogékonyságot más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. • Figyelmet kell fordítani az emberiség közös problémáinak bemutatására. 12

Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve és feladatai • A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) elősegíti az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos nevelő - oktató munkával. • Fontos feladat olyan képzési szerkezet, és olyan képzési formák kialakítása, fenntartása, ahol az adott szakterületen a tanulók képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget megszerezheti, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően felkészülhet a munkába állásra, illetve a felsőfokú továbbtanulásra. • Az iskola biztosítani igyekszik a felzárkóztatást. Egyéni fejlesztéssel segíti az SNI-s, ill. tanulási nehézséggel küzdőket. A tanórák szervezésében él a differenciálás lehetőségével, támogatja a szakszolgálat és a nevelési tanácsadó által javasolt rásegítést, segédeszköz használatot. Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez elve és feladatai • Az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó nevelési-oktatási utak biztosítása. • A pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia, a bánásmód egyénre szabott kell, hogy legyen. • A személyiség- és képességfejlesztés előtérbe kell helyezni. • Lehetőség szerint csoportbontás alkalmazásával kell élni magyar nyelv, idegen nyelv, matematika, informatika, pályaorientáció, természetismeret, szakmai orientáció, gyakorlatok, műszaki ábrázolás (rajz) tantárgyaknál. Feladataink az értékközvetítés elve alapján: Az intézmény pedagógiai munkájának egészében (osztályfőnöki programok, az oktató munkához kapcsolódó nevelési alkalmak, tanórán kívüli foglalkozások, iskolai tanműhelyben folyó szakmai gyakorlat, stb.) az alábbi értékek közvetítését végzi: • Az intézmény az embert és tanulót, mint embert teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekinti. Az ismeretközvetítéssel egyenértékűnek tekinti munkájában a testi nevelést, és a személyiségfejlesztést. • Az intézmény értéknek tekinti a többé válás igényét, a tanulni akarást, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást. • Miközben az egyén fejlődésének legmegfelelőbb képzési utakat ajánlja, a közösségért tenni tudó és akaró fiatalokat kíván nevelni. • A szakemberképzés szempontjából fontos a munkafegyelem, a megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság; legyen a tanuló fogékony a változásokra a szakmában és környezetében; fontos az önképzési igény és képesség fejlesztése. • A patriotizmus, az egészséges nemzettudat és a világpolgári szemlélet egyensúlyát kívánja tanulóiban kialakítani. • Az intézmény előnyben részesíti az együttműködést a versennyel szemben, azonban nem veti el az egészséges fejlődéshez vezető versenyt. • Az ökológiai és a technológiai szemléletet egyaránt fontosnak kell tekinteni. • Pedagógiai tevékenységében nagy hangsúlyt kapnak a modernizációs értékek (informatika, vállalkozás, élő idegen nyelvek ismerete, kommunikáció) • Ki kell alakítani tanulóinkban a közvetlen és tágabb környezet megóvásának igényét. • Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet. • Közéletiség igényének kialakítása, közéletiségre alkalmasság fejlesztése. 13

A nevelés-oktatás kiemelt területei Tudásközvetítés területei: • Az oktató-nevelő munkában - a vizsgaorientáltság (követelmények teljesítése) és az alkalmazóképes ismeretek, képességek a szakemberképzés szempontjából - fontos szerepet kap az ismeretközvetítés. • A tanulói teljesítményben - az egyes képzési szakaszokban eltérő mértékben - a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése, fontos, hogy megfelelő kérdéskultúrával rendelkezzenek a fiatalok, de fontos, hogy véleményüket, gondolataikat, érzelmeiket szabatosan, pontosan meg tudják fogalmazni, és konfliktusaikat is nyelvi eszközökkel oldják fel. • A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki, különösen a 9-10. évfolyamon. • A műszaki szakképzés miatt, az általános műveltségre felkészítés szakaszában a reál orientáció erőteljesebben érvényesül, és nagyobb hangsúly esik a kötelező érettségi tantárgyakra. • A tanulókat képességüknek megfelelő elméleti és gyakorlati tudás birtokába kell juttatni, folytonos képességfejlesztésre törekvés mellett. • A középiskolában, a technikusképzésben és a szakképzésben a kreativitás fejlesztésére folyamatosan kell törekedni. A fizikum fejlesztésének területei: • Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása. • A tanulók mozgásszükségletének kielégítése. • Egészséges életmódra nevelés. • A szabadidős sportok megismertetése, megszerettetése. • A mindennapos testmozgás igényének felkeltése. • Az életkoruknak megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása (részletesen. a testnevelés tantárgynál). • A könnyített és gyógytestnevelés megoldása. • Az intézmény sport tevékenységének fejlesztése. Megvalósításának formái: • A kötelező testnevelés órák keretében a kerettantervi elvárások teljesítése. • A tanórán kívüli sporttevékenység: (tömegsport, sportszakosztályok foglalkozásai, külső sportegyesületi tevékenység) a szabadon választható órák keretében és a kollégiumban a tanuló ismerkedjen meg azokkal a mozgás-formákkal és edzéstípusokkal, amelyeket az iskola befejezése után saját életvitelébe be tud építeni (aerobic, kondicionálás, tánc, labdajátékok, egyéb szabadidős sportok), • rendszeres versengés az osztályok között, • iskolák közötti sportversenyek.

14

A személyiség-, pszichikum fejlesztésének fő területei: • A személyiség fejlesztése, mentálhigiénia - pozitív gondolkodás kialakítása. • Az önismeret fejlesztése. • Szocializálódás képességének fejlesztése. • Az érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés. • A világnézeti választás lehetőségének a biztosítása, ösztönzés a saját véleményalkotásra. • Az akarati tényező fejlesztése. Megvalósításának formái: • Tervezett egészségnevelő tevékenységeink következetes megvalósítása. • A fejlesztő tevékenység szakember segítségével, egyéni vagy csoportos módon. • Család – iskola egyeztetett, együttes hatásrendszerének érvényesítése. Az alapelvek megvalósításához szükséges, hogy az intézményt jellemezze nyitottság, pozitív intézményi irányultság. Kiemelt fejlesztési feladatok • Énkép, önismeret: az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói. • Hon- és népismeret: diákjaink megismerik népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. • Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra: Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek fejlesztése fontos nevelési területe intézményünknek, melynek terepe az iskolai élet demokratikus gyakorlata. • Gazdasági nevelés: A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. A személyiségnevelés fontos részének kell tekintenünk az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, 15

•

hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés: A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Kiemelten kezeli az egészséges életre nevelést, a fejlesztést a következő területeken kívánja elérni: • Egészséges iskola megteremtése: tiszta, balesetmentes tantermek, műhelyek kialakításával, sportolási lehetőségek biztosításával, az iskolai büfé, konyha egészséges ételkínálatával. • Dohánymentes iskola megvalósításával. • Az erőszakmentesség megteremtésével • Drog- és AIDS-prevencióval • Az alkoholmentes életmód elfogadtatásával Az egészségnevelést osztályfőnöki, természetismeret, pályaorientációs, biológia, munkavédelem, testnevelés órákon kívül tanórán kívüli tevékenységek szervezésével kívánja megvalósítani: • Drámapedagógiai foglalkozások • Kortársoktatás • Egészségnap • Egészségügyi előadások • Rendőrség drog prevenciós előadásai • Tanár-diák sportmérkőzések • Tisztasági napok, körletrendezés • Megemlékezések / Föld napja, madarak-fák napja/ • Kiállítások szervezése • Korszerű táplálkozás, ételkóstolás • Fogászati szűrővizsgálatok • Egészségügyi szűrővizsgálatok • Osztályok önálló témafeldolgozásai • Túrázás, természetjárás, sítúrák, osztálykirándulások, kerékpártúrák, csónaktúrák • Együttműködés a Madártani és Természetvédelmi Egyesület börzsönyi csoportjával • Erdő, liget tisztítási munkákban való részvétel • Árvízvédelem • Gombás-patak tisztítása • A tanulás tanítása: magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjen arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszerei: o az alapkészségek kialakítása(értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), o az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; o az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; 16

o a csoportos tanulás módszerei, o kooperatív munka; o az emlékezet erősítése, o célszerű rögzítési módszerek kialakítása; o a gondolkodási kultúra fejlesztése; o az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; o az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. A tananyag elsajátítása: • segítse a tanulók kezdeményezéseit, • járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, • a közvetlen tapasztalatszerzés erősítse a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, • biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére • erősítse a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, • ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, • tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és megfelelő szintű értékelésére • során alakuljon ki a tanulókban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, • alakítsa ki a tanulókban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, • fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, • adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, • fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, • irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, • kapjon átfogó képet a munka világáról, • az alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. • Testi és lelki egészség: Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a fiatalokat arra, hogy egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, 17

szociális fejlődést. Ebben az intézmény pedagógusainak életvitele is jelentős szerepet játszik. • Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. • Közösségi életre nevelés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségépítés színterei az alábbiak: • tanítási órák, gyakorlati, kollégiumi foglalkozások • tanórán kívüli foglalkozások, programok, diák-önkormányzati tevékenység • szabadidős tevékenységek Tanulók nagyobb közösségei: • Szakköri csoport • Tanköri csoport, akár korrepetáláson résztvevők közössége • Gyakorlati csoport • Sportköri csoport • Iskola által szervezett, iskolai rendezvényen résztvevő tanulóink közössége • Iskola által szervezett, iskolán kívüli rendezvényen résztvevők közössége A tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az intézmény valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az intézményt segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként jelölte ki az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztés eredményessége érdekében törekednünk kell, hogy minden tanuló: • ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben lévő harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, • megismerje kulturális örökségeink jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, • sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, az iskola, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, • legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg azokat, • váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, • életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, • szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, • legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, • tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, • az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, 18

• ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, • kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, • tanuljon meg tanulni, • tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, • legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, • tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A kerettantervekben és szakmai tantervekben, valamint a pedagógiai programunk (helyi tantervének) összeállításánál olyan követelmények megfogalmazására került sor, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. A követelmények teljesítéséhez szükséges, hogy:  teret kapjon a színes és sokoldalú - iskolai, kollégiumi élet, - tanítás-tanulás, nevelés - egyéb (cselekedtető tevékenységek),  az iskola fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat,  az iskola, kollégium járuljon hozzá  életmódjuk,  motívumaik,  szokásaik,  az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A tananyagok feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: • műveltségét, • világszemléletük, világképük formálódását, • társas kapcsolatát, • önismeretét, • tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

19

5. O K T A T Á SI C É L OK Az intézmény segíti diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt és felkészült szakemberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra, valamint egészséges életvitelre képes emberré válhatnak. Ezért célja, a személyiségfejlesztésben hogy • A társadalom számára hasznos, boldog illetve boldogságra képes emberek nevelését – oktatását felkarolja. • A társadalom változó viszonyaihoz alkalmazkodni, és abban önállóan eligazodni tudó felnőtteket képezzen. • Magas színvonalú pedagógiai munkával, a „hozzáadott pedagógiai érték” elvének hatékony érvényesítésével, biztosítsa valamennyi tanulónknál a többé, hasznossá válás lehetőségét. • Fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét, kreativitását, kompetenciáit. • A szakemberektől elvárt olyan emberi tulajdonságok kialakítására törekszik, mint munkafegyelem, megbízhatóság, felelősségtudat, önállóság, kreativitás, nyitottság, fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. • Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítására, fejlesztésére törekszik. • A kultúra, a hagyomány, a művészetek tiszteletére nevel. • Az egyetemes emberi értékek, a környezeti értékek megismertetése és tiszteletben tartása fontos nevelési feladat. • A másság elfogadására nevelés közös társadalmi érdek. Cél, hogy tanulóközösségeink váljanak az emberek és világnézeti alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé. • Egészséges életmód igényének felkeltése, fejlesztése, a harmonikus életvitelt megalapozó, a komplex környezeti értékeket védő szokások kialakítása a nevelés kiemelt területe. • A fejlett kommunikációs készségek kialakítása azért fontos, mert ez az emberi együttélés záloga, a társadalmi szerepvállalás alapja, a munka világába való beilleszkedés, a tanulás, az életben való eligazodás nélkülözhetetlen eszköze. • Az önismeret fejlesztése a személyiség kibontakoztatásának első lépcsője, ezért a helyes énkép megfogalmazása fontos nevelési cél. • A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési normák elfogadtatására törekszünk oktató-nevelő munkánk során. A kerettantervekben megfogalmazott alapvető oktatási célok: • az alapismeretek rendszerezése, kompetenciák fejlesztése, a tantárgyi követelmények kiszélesítése, elmélyítése • az általános műveltség megalapozása, annak kiszélesítése, megerősítése, továbbépítése; • a szakmai képzés megalapozása; • a záróvizsgákra történő eredményes felkészítés; • a felsőfokú tanulmányokra felkészítés;(szakközépiskola) • az önálló tanulás képességének kialakítása; • a munkába állásra történő felkészítés (szakközépiskola, szakiskola) • a folytonos önképzés igényének kialakítása tanulóinknál. Kimeneti célok: 20

• Képességeknek és érdeklődésnek megfelelő általános ismeretek, jártasságok, készségek, alkalmazóképes tudásszintek, kompetenciák kialakítása, követelmények teljesítése, komplex személyiségfejlődés. • A beiskolázott tanuló által választott iskolai végzettség és szakképzettség megszerzése. • A tanuló szerezhesse meg az általános ismeretek mellett azokat az ismereteket is, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek, minőségbiztosítás, idegen nyelv, informatika). • Olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhat az új technológiák, gépek, berendezések alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam, stb.). • A tehetséges tanulók alapos felkészültségének biztosítása a továbbtanulásra. • A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. • A tanulók kommunikációs készségének fejlesztése abból a célból, hogy ennek birtokában eligazodjon a közéletben, hatásosan érvényesíthesse érdekeit a társadalomban, a munkaerőpiacon. A felsorolt célokat az intézmény akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul a tanítás-tanulás közös tevékenységhez, és alkalmazkodik az intézmény demokratikusan felépített normarendszeréhez. (A foglalkozásokon részt vesz, feladatait elvégzi, a házirendet betartja) A képesség-kibontakoztató felkészítés során a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járulunk hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés integrált felkészítésként szervezzük meg, a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. Az intézményi nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció A cél, hogy diákjaink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjanak, kommunikációjukat tudják figyelemmel kísérni és a helyzetnek megfelelően alakítani. Ismerniük kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét, el kell sajátítaniuk választott szakmájuk szakszókincsét. • Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos, hogy diákjaink képesek legyenek a szakmai idegen nyelv olyan szintű birtoklására, amely a munkavállalást lehetővé tesz. •

Matematikai kompetencia 21

A matematikai kompetencia birtokában tanítványaink rendelkeznek azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudják az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudják az érvek láncolatát, matematikai úton képesek indokolni az eredményeket, megérteni a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikálni, valamint alkalmazni a megfelelő segédeszközöket. • Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia birtokában a tanulók képesek lesznek mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségüket, a munkájukban és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudják a tudást alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. • Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat. • A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás képessé teszi diákjainkat a kitartóan tanulásra, saját tanulásának megszervezésére egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodásra is. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Tanulóinknak képessé kell válnia a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. • Szociális és állampolgári kompetencia Az állampolgári kompetencia képessé tesz arra, hogy a diák a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy a tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjanak diákjaink kommunikálni, figyelembe vegyék és megértsék a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltsenek, és empatikusak legyenek. A stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság az együttműködés, személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra való törekvés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb kialakításra, fejlesztésre váró képességek. • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kompetencia segíti az egyént, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A szükséges ismeretek egyrészt a lehetőségek, kihívások felismerését, 22

értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. A tanítványnak tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése.

23

6. A L K A L M A ZOT T NE V E L É SI -OK T A T Á SI E L J Á R Á SOK , M ÓDSZ E R E K A. A meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: B. A tevékenység megszervezésének módszere követelés megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás C. A magatartásra ható módszerek Ösztönző módszerek: • ígéret • helyeslés • bíztatás • elismerés • osztályozás • dicséret: nyilvános szóbeli dicséret - osztályfőnöki órán, foglalkozásokon (osztályközösség előtt) - rendezvényeken (iskolaközösség előtt) írásbeli dicséret, elismerés - szaktanári, szakoktatói, nevelőtanári - osztályfőnöki, gyakorlati oktatás-vezetői - igazgatói (igazgató helyettesi, kollégium vezetői) - nevelőtestületi - oklevél - „Király Endre – díj” • jutalmazás: - kiemelkedő tanulmányi tevékenység - hosszabb ideig tanúsított jó, példamutató magatartás - példamutató szorgalom, közösségi tevékenység - példamutató kulturális, sport tevékenység - rendkívüli teljesítmény (versenyeken, vetélkedőkön) A jutalmazás formái: szóbeli dicséret írásbeli dicséret oklevél, kitüntetés jutalom (pénz, tárgyi) Kényszerítő módszerek: • felszólítás • követelés • parancs • büntetés: szóbeli figyelmeztetés észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, rendreutasítás, tiltakozás, következmények ismertetése, … 24

írásbeli figyelmeztetés - osztályfőnöki, szakoktatói, szaktanári, nevelőtanári figyelmeztetés, intés, megrovás - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás - nevelőtestület elé idézés (fegyelmi elbeszélgetés, fegyelmi tárgyalás) - szigorú megrovás - párhuzamos osztályba áthelyezés - áthelyezés másik iskolába - kizárás az iskolából (tanköteles korúak kivételével) - kizárás áthelyezéssel az iskolából (tanköteles korúak esetében) Gátlást kiváltó módszerek: • felügyelet • ellenőrzés • figyelmeztetés • intés • tilalom • átterelés • elmarasztalás

25

7. A L K A L M A ZOT T NE V E L É SI -OK T A T Á SI E SZK Ö ZÖ K A pedagógusok meglévő, a tanulóknál pedig kialakítandó jártasság az eszközhasználatban, befolyásoló módon meghatározza a nevelés-oktatás során a tanár-diák kapcsolatokat, a pedagógiai eljárások, módszerek érvényesülésének hatékonyságát. Az eszközök alkalmazásakor direkt és indirekt módon tanítjuk is diákjainkat ezek használatára. Az iskola pedagógiai kultúrájának szélesítéséhez az alábbi eszközök, technikák állnak rendelkezésre: 1. Nyelvi eszközök: a nevelés-oktatás egyik nagyon fontos eleme, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz. Elvárás a pedagógusoktól a magyar (idegen) nyelv helyes használata, a szép magyar (idegen nyelvű) beszéd, továbbá ezek megkövetelése a tanulóktól is. Tanulóink kommunikációs készségeinek alacsony szintje indukálja a nyelvhasználat valamennyi formájának alkalmazását: 1.1. tartalmát tekintve: a szabad beszélgetés, az irányított beszélgetés; 1.2. szervezettségét tekintve: spontán és tervezett; 1.3. formáját tekintve: az egyéni és csoportos verbális kommunikációs lehetőségek színessé teszik a pedagógus munkáját. 2. Nem nyelvi eszközök: szélesítik és szintén színesítik az információcserét. Az arckifejezés, a tekintet, a testhelyzet, testtartás és térközszabályozás, gesztusok és egyéb kulturális szignálok segítenek a kölcsönös, valamint az értő figyelem kialakításában és fenntartásában. 3. Szociális technikák: ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintákkal szembesülhetnek. 3.1. technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: ezzel célunk a tanulók belső, pszichés világának, társas kapcsolatainak, egyéni tulajdonságainak, készségeinek fejlesztése. Alkalmazzuk a - fejlesztő interjú - fejlesztő beszélgetés módszereket. 4. szociális készségfejlesztő technikák: cél a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségének fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. Alkalmazzuk a - minta- és modellnyújtás, - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), - szerepjáték, - dramatizáló tevékenységformákat. A kitűzött célok elérése érdekében alkalmazott eljárások (módszerek) eszközök szorosan függnek a nevelés-oktatás tartalmi elemeitől, a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a pedagógus aktivitásától. Minden módszer célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A módszerek, eljárások, eszközök alkalmazásának leghatékonyabb módja a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelőtestület törekvően figyelembe veszi az alkalmazott módszerek, eljárások kiválasztásakor: • a tanulók életkori sajátosságait • saját személyiségét (pedagógiai kultúrája, felkészültsége, stílusa, egyénisége , …) • az adott szituációt és annak tartalmát • az alkalmazás hatékonyságát

26

8. A B E I L L E SZK E DÉ SI , M A G A T A R T Á SI NE H É ZSÉ G E K K E L ÖSSZE F ÜG G Ő PE DA G Ó G I A I tevékenységek Célunk, feladatunk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók személyiségfejlesztése, közösségbe kapcsolása, szocializálódásuk segítése. Az iskolánkba érkező tanulók nagy különbséget mutatnak előképzettség, motiváció valamint tanulási képesség tekintetében. A különböző általános iskolákból kikerülő tanulók ismeretei az egyes tantárgyakban is különböző.

Számos diák nem ismeri a kilencedik évfolyamon a legalapvetőbb tanulási módszereket. A szakiskolába felvett tanulók 10-15%-a tanulási képességzavarokkal küzd, sokan nem is tudnak róla. Célunk: Kiegyenlítsük az előképzettségi különbözőségeket, esélyegyenlőséget biztosítsunk valamennyi tanulónk számára a további tanulás során. A fejlesztő, segítő tevékenység programját helyzetfelmérés alapján, egyénre szabottan határozzuk meg, az alábbiak szerint: A beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítésének feladatai, stratégiai eljárási rendje: Feladat(ok) Felelős(ök) Érintett tanulók felmérése, megismerést követő regisztrálása nevelőtestület tagjai, ifj.védelmi felelősök Szakértői vizsgálat, vélemény beszerzése ifjúságvédelmi felelősök Személyre szabott pedagógiai eljárások megtervezése nevelési tanácsadó, szakértő bevonásával az ifjúságvédelmi felelősök, iskolapszichológus, szociálpedagógus, nevelőtestület tagjai Pedagógiai eljárások érvényesítése: 2.2 alatt leírtak A tanulóval kapcsolatban állók (család, diáktársak, pedagógusok, személyre szabott alkalmazása - kiváltó okok megismerése (iskolán kívüli környezet egyéb dolgozók), hatása) nevelési tanácsadó, szakértő - pozitív környezeti hatások célirányos alakítása, létrehozása - pozitív közösségi hatások célirányos alakítása, létrehozása - személyiségfejlesztő (szociális készségfejlesztő) technikák alkalmazása, - együttműködési képesség fejlesztése - egyénre szabott haladási ütem kidolgozása, - tanulási módszerek, technikák megtanítása, - folyamatos motiválás a pozitív megerősítés módszerével - képességzavaros tanulóink számára a hiányzó vagy gyenge kompetenciák fejlesztése, - közösségformálás, melynek eredményeként kialakul a tanulókban a felelősségérzet osztálytársaik iránt, segítik társaikat, -Olyan légkör kialakítása az osztályközösségeken belül, ahol a tanulás az érték és nem a tanulást megtagadókat övezi a tisztelet. 27

Szükség esetén a nevelési tanácsadó szolgáltatásainak igénybe vétele Iskolai, közösségi programokba bekapcsolás

Nevelési ig.h., Osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelősök Osztályfőnök, szaktanárok, Ifjúságvédelmi felelősök

A felzárkóztatás színterei: - Tanórai foglalkozás keretében egyénre szabott oktatási módszer alkalmazása, - csoportbontás, - korrepetálások, - felzárkóztató foglalkozások a felmentett tanulók számára, - informatikai, oktatástechnikai eszközök koncentrált használata az oktatásban.

28

9. A T E H E T SÉ G , K É PE SSÉ G K I B ONT A K OZÁ SÁ T SE G Í T Ő T E V É K E NY SÉ G Iskolánkban szép hagyományai vannak az SZKT versenyeken történő részvételnek és a sikeres szereplésnek. A szaktanár munkáját megkoronázza, ha valamelyik tanulóját el tudja juttatni az országos döntőre. Kiemelkedő képességű tanuló feltűnése esetén a pedagógusok az általuk vezetett szakkörökbe irányítják a tehetségesnek vélt diákot, ahol kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás keretében kiegészítő képzésben részesülnek. A pedagógusoknak lehetőségük van a kötelező tanórai foglalkozás alatt is egyénre szabott feladatokat kiadni. A különböző haladási ütem lehetővé teszi, hogy amíg a gyengébbek ismételnek és elmélyítik ismereteiket, addig a tehetségesebbek a törzsanyagon kívüli ismeretekkel gyarapodnak. A tehetség, képesség kibontakoztatásához iskolánk a következő lehetőségeket, tevékenységi formákat szervezi: Kötelező tanórai, kollégiumi foglalkozásokon belül: • A tanuló egyéni fejlődési üteméhez igazodó pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek alkalmazása. • Differenciált tanulói tevékenységek szervezése. • Érdeklődéstől függő tantárgyi kiegészítő modulok feldolgozása. • A szabadon tervezhető órakeretet a fejlesztési igények szerinti tantárgyak, modulok időkeretének növelésére fordítjuk. A szabadon tervezhető időkeretet: • a tanult ismeretek alkalmazásának, • a készségek, képességek fejlesztésére, valamint • a tantervi követelményeket kiegészítő ismeretek elsajátítására, a képességek, készségek fejlesztésére fordítjuk Külön tanulócsoport szervezésével, a kötelező és nem kötelező időkereten belül, a tanulók vállalkozhatnak az alábbi tantárgyak emelt óraszámú tanulásával a tantárgyi tartalmak mélyebb megismerésére, az emelt szintű oktatásba bekapcsolódásra: • • • • • • •

magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, informatika, idegen nyelv, valamint testnevelés, földrajz, kémia, biológia, szakmai tantárgyak esetében közép- és emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésre.

Az önszerveződő szakkörök működtetésével tanulóink lehetőséget kapnak az érdeklődésük kibontakoztatására, érdeklődésükhöz igazodó ismeretszerzésre, tevékenységek végzésére. Összefoglalva a tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, 29

• • • • • • •

a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkörök; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése.

30

10. G Y E R M E K - É S I F J ÚSÁ G V É DE L E M M E L K A PC SOL A T OS F E L A DA T O K Az ifjúságvédelmi munkát az ifjúságvédelmi felelősök,a nevelési igazgatóhelyettes koordinálják. A hátrányos és veszélyeztetett helyzet és okai: Hátrányos helyzetben van az a tanuló, aki olyan társadalmi csoporthoz tartozik, amelynek létfeltételei az egyén fejlődésében előnytelenek az iskola támasztotta követelmények szempontjából. Hátrányos helyzet okai: - Szegénység, alacsony jövedelem. - A család egzisztenciális bizonytalansága, rossz lakásviszonyok. - Az eltartottak nagy száma. - Deviáns életmód. - Ép család hiánya. - Egészségi problémák. - Fogyatékosság - Alacsony kulturális, mentálhigiénés igények. b. Veszélyeztetett az a diák, akinek egészséges lelki, testi és erkölcsi fejlődését öröklött vagy szerzett organikus károsodások vagy környezeti ártalmak akadályozzák. Veszélyeztetettség okai: - Egészségkárosító szokások (alkoholizmus, drogfüggőség), elmebetegség. - Magára hagyatottság, családi biztonság hiánya. - Súlyos beilleszkedési gondok. - Antiszociális értékrendű társaságba keveredés. - Túlkorosság, tanulmányi lemaradás.

a.

Hátrányos helyzethez és veszélyeztetettséghez kapcsolódó problémák: a.

b.

Súlyos problémák: - Éhezés, súlyos anyagi nehézségek. - Alkoholizmus. - Antiszociális viselkedés. - Csavargás. - Hatósági intézkedés a tanulóval szemben. - Súlyos és folyamatos családi konfliktusok. Kiemelten súlyos problémák: - Fizikai bántalmazás. - Szexuális zaklatás. - Felügyelet nélküliség - Szenvedélybetegség - Szülői terror.

Az ifjúságvédelmi tevékenység végzése munkaterv alapján, az ifj.védelmi felelősök az osztályfőnökök, az érintett tanító tanárok, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat, a Nevelési Tanácsadó és a Gyermekjóléti szolgálatok, az iskolaorvos együttműködésével történik.

31

• Feladat a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulók felderítése, nyilvántartása és annak megoldása, hogy a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszűnjön, a rászoruló tanulók szociális és nevelési támogatása megtörténjen. • Feladat a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók iskolai tevékenységének, mulasztásainak, tanulmányi eredményük folyamatos figyelemmel kísérése. • A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres munkakapcsolatot tartunk az illetékes önkormányzatok gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó hivatalával (előadójával), a gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézményekkel, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, egészségnevelő és védő szervezetekkel, intézményekkel és szükség esetén a helyi rendőri szervekkel. • Erősödő és kiemelt intézményvezetési feladat a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkára felkészítése, munkájának összehangolása, valamint a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat és az intézményi szék bevonása az ifjúság védelmét szolgáló feladataink megoldásába. • Szükséges az ifjúságvédelemmel kapcsolatos felvilágosító tevékenység, előadások, viták, megbeszélések szervezése. • Feladat az ifjúságvédelemhez szükséges erőforrások megszerzése, biztosítása. • Az ifjúságvédelmi tevékenységünkről félévkor és év végén jelentésben számolunk be. Értékeljük az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot készül annak fejlesztésére. Osztályfőnök és szaktanárok, nevelők ifjúságvédelemmel kapcsolatos konkrét feladatai: A tevékenységre felkészülés, év eleji adatgyűjtés, helyzetvizsgálat a veszélyeztetettség megszüntetéséhez eljárási algoritmusokra javaslattétel, pedagógiai eljárások, módszerek, eszközök alkalmazásával törekvés a veszélyeztetettség megszüntetésére, • javaslattétel segélyezésre, támogatásra • fokozott törődés a problémás tanulókkal. • • • •

Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek szolgálják az ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: • • • • • • • • • • • •

a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős 32

• • •

tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A tevékenység törvényi háttere: -

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája Köznevelési törvény (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény) EMMI rendelet (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet)

33

11. A T A NUL Á SI K UDA R C NA K K I T E T T T A NUL ÓK F E L ZÁ R K Ó ZT A T Á SÁ T SE G Í T Ő PR O G R A M A tanulási kudarcnak kitett és részképesség-hiányos (dyslexia, dysgráphia, dyskalkulia) tanulóink esélyt kapnak hiányos ismereteik, képességeik és készségeik javítására. A 9. évfolyamra érkező tanulóink nagyon heterogén összetételt mutatnak „a hozott” tudás- és neveltségi szintekben, képességekben, készségekben. Célunk, hogy az esélyegyenlőséghez kapcsolódjon, kialakuljon a pozitív tanulói motiváltság, melyhez intézményünk a következő feladatokat, felzárkóztató programot, eljárásokat határozza meg: - Önértékeléssel az énkép meghatározása, önértékelő képesség fejlesztése, helyes önismeret alakítása. - Segítségnyújtás elfogadtatása. - Segítés a tanulói célok meghatározásához, a célok egyértelműsítése. - Tanulás tanítása, tanulási technikák elsajátíttatása. - A tanulók sikerélmények sokaságához juttatása. - Tudatos személyiségformálással, az értelem kiművelésével, valamint a segítő, egészséges, kulturált életmódra neveléssel a tiszta emberi értékek elfogadtatása, az ezek iránti ösztönös igény felébresztése a tanulókban. - Kötelező és nem kötelező időkereten belül – szervezetten, a fejlesztési és az esélyegyenlőségi tervben foglaltak alapján – biztosítani kívánjuk a szakszerű tudatos felzárkóztatást, az egyénhez igazodó fejlesztő tevékenységeket, a személyre szabott pedagógiai eljárásokat, kiemelten kezelve a szakértői vélemény alapján dyslexia, dysgraphia, dyskalkulia miatt hátrányos helyzetben lévők fejlesztő tevékenységét. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • az egyéni és kiscsoportos foglalkozások; korrepetálások • a felzárkóztató foglalkozások fejlesztő pedagógus segítségével; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • kapcsolat felvétel, kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, szakszolgálattal • a továbbtanulás irányítása, segítése.

34

12. S ZOC I Á L I S H Á T R Á NY OK E NY H Í T É SÉ T SE G Í T Ő PR O G R A M Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés, elemzés alapján megtervezett tevékenységeinkkel segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót képességei kibontakoztatásában. Feladatok: • felzárkóztató illetve tehetséggondozó lehetőségek kialakítása (programok) • önismereti csoportfoglalkozások működtetése, • drog- és bűnmegelőzési programok (pl. felvilágosító nevelési programok, börtönlátogatás) • mentálhigiénés programok iskolai védőnő bevonásával, • pályaorientációs tevékenység, • komplex személyiségfejlesztő programok, • felvilágosítás adása a tanulónak, családnak a támogatási rendszer lehetőségeiről, • támogatások szerzése, pályázatok • Kortárs-segítők bevonásával. A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységek segítik: • differenciált képességfejlesztés, felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, szakkörök, • támogatott, kedvezményes diákétkeztetés, • a tankönyv biztosítása iskolai könyvtárból, • térítési díj kedvezmény, • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; • a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; • a továbbtanulás irányítása, segítése; • az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; • szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A szociális hátrány feltérképezése az osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelősök, tanító tanárok együttes felelőssége. A Szociális bizottság feladata, hogy a jelzett eseteket kivizsgálja, megtegye a szükséges lépéseket, határozatot hozzon a kedvezmények odaítélésében. A célok ismeretében tervezzük minden év végén a következő tanév feladatait: Időpont

Feladat

Felelős

május -június

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása

Ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök

A hátrány meghatározása adatlapon június, augusztus

A tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre

Ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök 35

szeptember

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése

Ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök

szeptember –

Tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint

Ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök

Eredmények felmérése, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre

Ifjúságvédelmi felelősök, nev. igazgató helyettes

június május

36

ADATLAP A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, VESZÉLYEZTETETT TANULÓK REGISZTRÁCIÓJÁHOZ …………………………… osztály Név

A hátrányos, veszélyeztetett helyzet oka

Kelt, ………………... ……………

Enyhítést szolgáló tevékenységi forma

jellege

………………………………….

osztályfőnök

37

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM ÉVES ÜTEMTERVE

Feladat megnevezése

TELJESÍTÉS (hónap)

Felelős programvezető

09 10 11 01 02 03 04 05 06

38

13. A K OL L É G I UM NE V E L É SI PR O G R A M J A A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja- összhangban a köznevelési törvénnyelmegalapozza, kijelöli a közoktatási kollégiumok nevelési alapelveit. A kollégium az intézmény szakmailag önálló intézményegysége. Alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek a lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztás érvényesítéséhez. A kollégium szorosan együttműködik az iskolával, tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést. A megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélés szabályait, a konfliktuskezelés demokratikus technikáit, a döntés és a felelősség képességét. Biztosítja a tanulók számára a minőségi tanuláshoz történő hozzáférést, meghatározó a jelentősége az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. A kollégiumi nevelés célja

• • • • •

Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyerekeket megillető jogok érvényesítése; Demokratikus, humanista, nemzeti, európai nevelési elvek alkalmazása; A tanulók iránti felelősség, bizalom, tapintat; az alapvető erkölcsi normák betartása; Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; Az együttműködés a szülői házzal, az iskolával.

A kollégiumi nevelés feladatai • A tanulási kultúra fejlesztése: • az eredményes és hatékony ismeretszerzés, • a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése, • a helyes tanulási módszerek kialakítása, a tanulási motívumok fejlesztése. • Felzárkóztatás, tehetséggondozás: • a tanulók képességeinek felismerése, kibontakoztatásának elősegítése, • a tanulásban leszakadók felzárkóztatására tankörök, egyéni foglalkozások szervezése, • a tehetséges tanulók számára egyéni tanulási lehetőségek biztosítása, ennek érdekében együttműködés kialakítása az intézmény könyvtárával, szakkörvezetőivel és a város kulturális lehetőségeinek a képzésbe való integrálásával. • A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése:  pozitív közösségi szokások, minták közvetítése,  szociális készségek fejlesztése,  a közösségi együttélés szabályainak elsajátítása,  a családi életre való nevelés elősegítése,  a diák-önkormányzati rendszer működtetése. • Az egészséges és kulturált életmódra nevelés:  a testi és mentális képességek folyamatos megőrzése, fejlesztése  a megfelelő életritmus kialakítása,  kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás,  a rendszeretet belső igénnyé válása,  a helyes szokásrendszer kialakítása, az egészségkárosító szokások lehetőség szerinti leépítése,  környezettudatos magatartásra nevelés,  fogékonnyá tétel a környezet állapota iránt és a környezetkímélő magatartásra,  a testi-lelki egészség megőrzése. 39

A kollégium otthonos, kulturált, esztétikus közegként kell, hogy funkcionáljon, ahol a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a megfelelő életmódminta kiválasztásához. • Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakításának segítése:  a kollégium elősegíti, hogy kialakuljon az önismeret gazdag elméleti, tapasztalati alapja,  ismeretekkel, élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését,  kiteljesíti a nemzeti kultúra, a hagyományok tiszteletét,  a világról kialakított képben helyet kell, hogy kapjon az európai kultúrkör. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE Személyi feltételek:

• A kollégiumban a nevelési feladatokat megfelelő képesítésű nevelőtanárok végzik. Különösen fontos, hogy  biztos, rendszeres önképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzen,  jártas legyen a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában,  egyéniségével, felkészültségével, műveltségével példaként szolgáljon a tanulók számára, életmódja, viselkedése követendő modellt jelentsen,  rendelkezzen megfelelő empátiával, szociális kommunikációjában a tanulók iránti tisztelet és szeretet domináljon,  tartson folyamatos kapcsolatot a kollégiumi tanulók közösségeivel, valamint a gyermekek nevelésében résztvevő személyekkel (szülők, pedagógusok), illetve a településen lévő intézményekkel (iskola, kulturális, sport, stb. intézményei),  nevelőtestületi együttműködésben végzett felelős szakmai tevékenysége legyen a kollégiumi nevelés eredményességének legfontosabb feltétele. • A hatékony, gyermekközpontú működéshez a nem pedagógus kollégiumi dolgozóknak(kollégiumi felügyelő, védőnő, takarító) is hozzá kell járulniuk a gyermekek ellátásáért végzett felelősségteljes munkájukkal. Tudatosítani kell, hogy jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.

Tárgyi feltételek: A kollégium belső és külső környezete segíti a nevelési célok elérését. Szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, valamint megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Tárgyi felszereltsége biztosítja a nyugodt tanulás feltételét az erre a célra kialakított helyiségekkel. Lehetősége van tanulóknak az önálló ismeretszerzésre, kulturális tevékenységekre az intézményen belül (könyvtár, klubszoba, tanuló). Az iskola tornacsarnoka, konditerme a sportolást teszi lehetővé. A városi uszodával való jó együttműködés szélesíti az egészséges életvitelre való nevelés lehetőségeit. Biztosított a tanulók számára a visszavonulás, a nyugodt pihenés, kikapcsolódás lehetősége. A kollégiumi élet megszervezése:  A kollégium belső életének szabályozásakor fontos szempont, hogy a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek,  figyelembe véve az intézményi szokásokat, valamint a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket is.  A diákok napi életének kereteit úgy kell meghatározni, hogy az egyes tevékenységek belső arányai az életkori sajátosságaikhoz igazodjanak.  Olyan értékelési rendszert kell kialakítani, amely megfelelő motivációs bázist teremt 40

a tanulók számára.  A belső élet megszervezésénél jelentős szerepet tölt be a diákönkormányzat. Vegyen részt a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében.  A kollégium a meglevő hagyományokat folyamatosan ápolja és újítsa meg. Ezzel is erősítse a kollégiumi közösség együvé tartozását. Kapcsolatrendszer: A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart, illetve alakít ki a szülőkkel, az iskolával, társintézményekkel, a település kulturális intézményeivel. A szakmai jellegű kapcsolatokat, a más kollégiumokkal való együttműködést az intézmény felhasználja belső életének színesebbé tételére, a tapasztalatok megosztására. A kollégiumok közötti találkozók, versenyek élménye erősíti a közösséghez való tartozás érzését, a belső értékrend megszilárdítását. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményezi ezek létrehozatalát. A különböző jellegű kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz és az intézmény szükségletekhez. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezzük attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: • Tanulást segítő foglalkozások:  a napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és a nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében;  a valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatás) tanári tervezéssel, szervezett keretben folyik, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása (tehetséggondozás) céljából a kollégium az iskolával együttműködve külön programot alakít ki;  az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium együttműködik az iskolával, amely különböző diákköröket szervez. • Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások:  a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik;  a foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet;  a tanulók egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a balesetek, a káros szenvedélyek megelőzése;  a személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására a pedagógus tanácsot adjon. • A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások:  ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges- és kulturált életmódra nevelés,  az önkiszolgáló képességek fejlesztése,  a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása;  figyelmet kell fordítani a gyermekek irodalmi, művészeti, és vizuális képességeinek fejlesztésére, mely lehetőséget biztosít arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak;  a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók ismerjék meg kulturális és 41

természeti értékeinket;  a különböző versenyek, rendezvények erősítsék a kollégiumi közösséget. A kollégium pedagógiai programjában határozza meg, hogy a diákok számára, mely foglalkozások kötelezők, választandók, illetve választhatók. A kollégiumi nevelés eredményessége

A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve kívánja elérni, hogy a nevelési folyamat végére a diák minél teljesebb mértékben sajátítsa el a társadalomba való beilleszkedéshez, a családban, hivatásában, állampolgári minőségében az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket. Az eredményesség értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen kezdeti feltételek mellett fejtette ki hatását.

A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETTERVE Témakörök:

Tanulásmódszertan

A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat, hogy a kollégiumi élet egész időtartama alatt figyelemmel kell kísérni, hogyan tanulnak a diákok. A rendszeres foglalkozásokon el kell érni, hogy fokozatosan szert tegyenek önállóságra, a sorrendiség felállítására. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű bevésési módszerek kialakítását. Önismeret, pályaválasztás A cél a kollégisták személyiségének, jellemének, pszichés állapotának a megismerése. Mindez elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését a környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés megalapozására. Az egyén személyiségének fejlesztése mellett elengedhetetlen a közösség fejlesztése is. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása. Művészet, információs kultúra Fontos, hogy a tanulók személyes élményeik során találkozzanak az esztétikai élményekkel. Támogatni kell a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segíteni kell az egyéni ízlés alakulását. A diákok számára váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké. Környezeti nevelés A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a környezettel való harmonikus életvitelre. Meg kell, hogy ismerjék a természet, az emberi környezet szépségeit, értékeit. Ösztönözni kell a környezetvédelemre. Arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsanak el minden olyan tevékenységet, amely a környezet állapotát rontja. Életmód, életvitel A kollégistákat fel kell készíteni az egészséges életmód, életvitel tudatos építésére. Alakuljon ki a helyes napirend, a tanulók képessé kell, hogy váljanak arra, hogy tevékenységüket egészséges és nyugodt körülmények között folytatni tudják. Szobájuk legyen esztétikus, biztosítsa a megfelelő légkört. Módot kell adni arra, hogy a mindennapi életben adódó ügyeiket intézhessék, érdekeiket jogszerűen és eredményesen érvényesíthessék. Egyén és közösség A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortársközegben meghatározó élmény. A kollégista kapjon visszajelzést saját értékeiről, találja meg helyét, szerepét, feladatát a kollégium közösségében, segítse a diák beilleszkedését a környezetbe. A foglalkozások során gazdagodjon a diák olyan ismeretekkel, amelyek során elsajátítja jogait és kötelezettségeit, kapjon olyan feladatot, amikor megtapasztalja a felelősség és döntés súlyát, következményeit. El kell, hogy sajátítsa a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. 42

Magyarság, európaiság A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, a szülőföld szeretetére való nevelés. A hazaszeretet érzése a közvetlen környezethez való ragaszkodás során fejleszthető. Feladat:  országunk, nemzetünk ismerete  az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata  a hagyományok, kulturális örökségek tisztelete, ápolása  nemzeti szimbólumaink ismerete  az európaiság, az európai kulturális hagyományok, örökség megismerése, óvása, gyarapítása  az egyetemes emberi jogok ismerete, elfogadása, tiszteletben tartása  más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A

A szakmai programunkban szereplő szakképesítések képzési feladatainak teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza. Funkcionális taneszköz-jegyzékünk – amely a pedagógiai programunk mellékletét képezi – tételesen tartalmazza: - az előírt eszközöket, felszereléseket, - a rendelet szerinti, és a ténylegesen szükséges mennyiségi mutatókat, - a leltár szerinti állapotot, - a fejlesztés három éves ütemtervét. Az eszközfejlesztéssel összhangban tervezzük az éves költségvetésben a beszerzéseket, amelyet a fenntartó hagy jóvá. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben, szertárakban elhelyezett alapfelszerelések és eszközök szolgálják. Tantermenként: írásvetítő, projektor, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó (vagy az ezeket kiváltó számítógép) áll – szükség szerint - rendelkezésre. A korszerűen felszerelt szaktantermek, tanműhelyek, laborok a legkorszerűbb (multimédiás) oktatástechnológiák alkalmazását teszik lehetővé.

43

14. A Z I NT É ZM É NY E G É SZSÉ G NE V E L É SI PR OG R A M J A a.) Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai • • •

Cél:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  Biológiai ismeretekkel  Betegségekkel és megelőzésükkel  Életvezetéssel kapcsolatos ismeretekkel: - személyközi kapcsolatok kialakításával ill. alakításával és fenntartásával, - konfliktusok kezelésével, - életforma, életmód változtatási lehetőségével, döntési szituációkkal, - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - a szexuális fejlődés területén.

o Fontos, hogy az intézményből önmegvalósító, önbizalommal felvértezett tanulók lépjenek ki. A családdal közösen el kell érni, hogy az egyén a következő személyes értékekből a lehető legtöbbel rendelkezzen. o Jó testi egészség, erő és életkedv. o Család, utódok, barátok léte. o Gondoskodó, felelős szülővé, társsá válás. o Egymással együttműködő családtagok emléke. o Boldogságot nyújtó gyermekkori családi háttér. o Az érzelmek kifejezését megengedő gyermekkori családi háttér. o Erős nemi azonosságtudat átélése. o Szexuális vonzalmak érzése. o A termékeny létezés tudata. o Kellemes megjelenés, csinosság vagy különleges vonzerő. o Humorérzék. o Jó szellemi képesség. o Képzelőerő és alkotóképesség. o Világos kifejezőkészség. o Ragaszkodás és rugalmasság. o Jólneveltség, műveltség. o Otthonteremtő képesség. o A képesség érzésének átélése. o Jó ítélőképesség. o Tanítási készség. 44

o Nyitottság, érdeklődés. o Erős érzelmek. o Közreműködés és felelősség emberek, cselekedetek, ügyek iránt. o Báj, karizma. o Tehetség, különleges adottság. o Az emberek szeretete. o Tűrőképesség és a feszültség elviselése. o Az egyedüllét képessége. o Egészséges vágyak és törekvések. o Szakmai beteljesülés és örömök. b.) Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. c.) Az intézményi egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; az intézményi sportkörök foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; külső sportegyesületi tevékenység, • A biológia, kémia, munka- és környezetvédelem tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; • az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (vöröskereszt által biztosított lehetőségek; elsősegély-nyújtási, csecsemőápolási, táplálkozási, túra); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal egészség- és környezetvédelmi nap, játékos vetélkedők az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; • „Véradók napja” alkalmából véradás szervezése. • Egészségnap szervezése • Kortárs-segítők nevelése, bevonása az iskolai egészségnevelési programba • Az intézményi egészségügyi szolgálat (intézményorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:  félévente egy alkalommal (szükség esetén több alkalommal) évfolyamonként egyegy osztályfőnöki óra megtartásában;  a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

45

15. A Z I NT É ZM É NY K ÖR NY E ZE T I NE V E L É SI PR OG R A M J A „Minden tevékenységünk során érvényesülnie kell az összes élő iránti tiszteletnek.” Buddhista tanítás

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Gondot kell arra fordítani, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolult természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapozni tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálni kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási - tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel. A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció. A különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet kap a környezeti nevelés, mely során a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók (faültetés, közterületek takarítása, lomtalanítása, elemgyűjtés) A környezeti nevelés célkitűzései: • Rendszerszemléletre nevelés • Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása • A globális összefüggések megértése • A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása • A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása • A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Iskolánkban a környezeti nevelés nem különálló tantárgy keretében történik, hanem több tantárgy külön foglalkozik ezzel modulokban, illetve koncentrációként. Egy informatika tantermet ennek tanítására rendeztünk be, ahol a témával kapcsolatos információk egy helyen megtalálhatóak. Az érintett tantárgyak között az összehangolás, információcsere megkezdődött, és a jövőben is folytatódik. A felsorolt tantárgyak az alábbiak szerint vesznek részt a környezeti nevelésben:

46

Magyar nyelv és irodalom (8 óra) 9. évfolyam • Magyar nyelv: 2 óra: Könyvtár a környezetvédelemért (szótárhasználat, internet, környezetvédelemmel foglalkozó szakirodalom) • Irodalom: 2 óra: Az ember felelőssége a teremtett világgal szemben a Bibliában 10. évfolyam • Magyar nyelv: 2 óra: Lakóhelyem természeti szépségei. Leírás. 12. évfolyam • Magyar nyelv : 2 óra: Hogyan tükrözi a természet szeretetét a szépirodalmi stílus a magyar irodalomban? Idegen nyelv (8 óra) 9-12. évfolyam évfolyamonként két óra az alábbi témákkal kapcsolatban: • környezetszennyezés és környezetvédelem • környezetvédelmi kifejezések szótára • környezeti témájú írások idegen nyelven • levelezés környezeti témákról más diákokkal Kémia (10 óra) 9. évfolyam • Környezetbarát gépjármű-üzemanyagok. Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Olajszennyeződés vizekben, talajban. • Levegőszennyezés. Az ózonpajzs vékonyodása. Szmog. Savas esők A halogénezett szénhidrogének élettani és környezeti hatása. • Vízszennyezés, szennyvíz • Szelektív hulladékgyűjtés fontossága. Csomagolóanyagok csoportosítása, újrahasznosítása. Műanyagok jelzése az egyes tárgyakon. Műanyagok lebomlása. Autógumi. Veszélyes hulladékok, háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). Sugárzó veszélyes hulladékok. A hulladékégetés problémái. Ezen kívül a tanmenetben megjelölt óráknál koncentrációként. Biológia (10 óra) 9. évfolyam • Baktériumok szerepe a szennyvíztisztításban, eutrofizációban • Baktériumok szerepe a talajban és talajtisztításban • Környezetszennyezés hatása az állatok életmódjára, viselkedésére • Növényvédő és rovarirtó szerek hatása az állati szervezetekre, növények fejlődésére primőrök • Savas eső és a szennyezett levegő hatása a növények életműködésére, fejlődésére • Vegyszermaradványok, felhalmozódó mérgek a sejtekben • A sejtek anyagcseréjére ható környezetszennyező anyagok, a sejtek reverzibilis és irreverzibilis károsodása • Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei • A környezetszennyező vegyületek hatása az emberi szervezetre (UV-sugárzás, zajszennyezés, idegmérgek, radioaktív sugárzás • Táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek (szermaradványok, táplálék kiegészítők, E-számok) 47

Történelem: (6 óra) 9. évfolyam: (2 óra) Az ember beavatkozása Föld természeti rendjébe. • Az élelmiszertermelés kialakulása. • A folyamvölgyi kultúrák kialakulása. • Elszikesedés. 10. évfolyam: (2 óra) A Föld eltartó képessége és a népesedés változási. • Megújuló energia források (vízi energia, szél …) • Járványok leküzdése, higiénia. 11. évfolyam: (1 óra) Az ipari forradalom káros hatásai (vö: „kéményes iparágak”) 12. évfolyam: (1 óra) A modern háborúk hatásai a természeti és az épített környezetre. A totális államok természetátalakító tervei. Természetismeret (8 óra) 9. évfolyam • Savas eső hatása a kőzetekre • A légköri szennyező anyagok és következményei: ózonpajzs • Földi szférák környezeti problémái • Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása • Regionális környezeti együttműködés • A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei • A demográfiai robbanás, az urbanizáció környezeti következményei • A környezeti válság kialakulása, az összefogás lehetőségei Ezen kívül a tanmenetben megjelölt óráknál koncentrációként. Fizika (8 óra) 9. évfolyam (1 óra) • Mesterséges égitestek szerepe az információk közvetítésében 10. évfolyam (3 óra) • A globális felmelegedés következményei, a víz különleges hőtágulási viselkedésének hatása a vízi élőlényekre és a kőzetekre • Viharkutatás • Elektromos balesetvédelem 11. évfolyam (2 óra) • Földmágnesség • Elektromos energiatermelés és környezetvédelem, megújuló energiaforrások 12. évfolyam (2 óra) • Radioaktív sugárzás hatása, atombomba, atomerőmű, atombalesetek • A napelem, mint megújuló energiaforrás és a kimerült elemek kezelése Munkavédelem (10 óra) Szakiskola 9-11. évfolyam • Ökológiai alapismeretek • Környezeti ártalmak: talaj jellemzői, talajszennyezés • Vizek jellemzői, a vízszennyezés • Levegő jellemzői, a levegőszennyezés • Környezetvédelem módszerei, területei • Hulladékgazdálkodás • Zaj és rezgésvédelem 48

• A természeti értékek megóvása • A környezetvédelem eszközei Technikus (10 óra) 13. évfolyam - kivéve faipari technikus • Környezetvédelem feladata, szervezetei, területei, módszerei • Környezeti szennyezés • Vízszennyezés, vízminőség védelme • Levegőszennyezés, levegő védelme • Hulladékok • Zaj és rezgésvédelem Faipari technikus (32 óra) • Ökológiai és környezetvédelmi összefüggések • A faipari tevékenység környezeti hatása • Faipari nyersanyagokkal és segédanyagokkal kapcsolatos környezeti kérdések • Faipari szerszámok és gépek üzemeltetésének környezeti szempontjai • A faipari tevékenységet kiegészítő tevékenységek környezeti hatása Osztályfőnöki óra (8 óra) 9. évfolyam (2 óra) • Globális problémák. Az emberiség globális problémái mint embert érintő gondok. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme 10. évfolyam (2 óra) • Felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért. A fák és az erdő szerepe. Környezetvédelmi teszt 11. évfolyam (2 óra) • A média szerepe, a tájékoztatás erkölcse, hirdetés, reklám. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása 12. évfolyam (2 óra) • Környezetvédelmi intézetek, civil szervezetek- feladatuk, hatáskörük, hatékonyságuk. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményi munka szerves része a tanórán kívüli foglalkozások köre. A közoktatási törvény előírásai és hagyományaink szerint szervezzük e tevékenységeinket. A tanórán kívüli nem kötelező tevékenységeket, foglalkozásokat saját bevételből és pályázati forrásokból finanszírozza az intézmény. a./ Kötött tanórán kívüli foglalkozások: - Korrepetáló, fejlesztő, egyéni felkészítő foglalkozások - az alábbi lehetőségek közül választva, kellő számú jelentkező szerveződése esetén, a DÖK javaslata és a tantestület döntése szerint a sportköri foglalkozás lehet: labdarúgás, kézilabda rögbi, asztalitenisz, sakk atlétika aerobic kosárlabda természetjárás, túrakerékpár testépítés tömegsport b./ Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások: Formáiról a DÖK évente javaslatot tesz, a nevelőtestület dönt: 49

-

a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés előző tanév május 20-ig) a személyi, tárgyi feltételek alapján, finanszírozási lehetőségek számbavételével, a tanulói aktivitást, leterheltséget mérlegelve.

Intézményünk az alábbi – a pedagógiai céljaink elérését segítő - tanórán kívüli foglalkozásokat, rendezvényeket, megemlékezéseket szervezi: Diákkörök: irodalmi kör, történelem szakkör, fotó szakkör, informatikai szakkör, önismereti szakkör, rajz szakkör modellező (A tanulók, szülők igénye szerint.) Nyári sporttáborok: kerékpáros tábor csónaktúra Versenyek, vetélkedők: Tanulmányi, kulturális, sport (intézményi, városi, területi, megyei, országos) Király – napok, rendezvények: tanévnyitó, diáknap, nyílt napok, szakmai napok, sportnap, szecskaavató, szalagavató, közös karácsony, diákközgyűlés, nőnap, ballagás, pedagógus nap, tanévzáró Jeles napok, megemlékezések: Endre-nap, Nemzeti ünnepeink, történelmi megemlékezések, egészségvédelmi - környezetvédelmi napok (Föld Napja, Madarak és Fák Napja , Véradók napja, …) Tanulmányi kirándulások: (tanévenként munkatervekben tervezzük) Múzeumlátogatások Színház- és mozi látogatás Szakmai kiállítás- és üzemlátogatások Nyelvtanulás külföldön AZ ALAPKÉPZÉST KIEGÉSZÍTŐ, NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK Az iskolában a nevelés-oktatást a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni. (Knt 27. § ) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a törvény szellemében használja fel, figyelembe véve - optimálisan aktualizálva minden tanévben - a tanulók igényeit. Az iskola alapképzést kiegészítő, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásait és ezek időkeretét, valamint a csoportbontásban oktatott tantárgyakat az adott évfolyam helyi tanterve tartalmazza.

50

Felzárkóztatás, fejlesztés A 9 – 12. évfolyamon a szabadon felosztható időkeretből a magyar nyelv és irodalom, matematika,történelem, idegen nyelv tantárgyak emelt óraszámú oktatásával célozzuk meg e három terület felzárkóztató programját. Emelt óraszámban folyik a képzés, az iskola jellege miatt, fizika tantárgyból. Az egyéb műveltségi területeken - a lehetőségeken belül maradva - igény szerinti fakultatív (vagy korrepetálási) időkeretet biztosítunk valamennyi munkaközösségnek a tanulók fejlesztésére. A felzárkóztatást az intézmény a kompetencia alapú, moduláris tanterv bevezetésével, csoportbontással, módszertani megújulással (projekt, portfólió, kooperatív tanulási technikák befejezésével) valósítja meg. A felzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A szakiskolai felzárkóztató program szervezése A felzárkóztató program az intézménybe érkező tanulók előképzettsége alapján történik. A felzárkóztatás alapja a 9. évfolyamon lebonyolított bemeneti mérés. Mivel a szakiskolai tanulók között többen küzdenek tanulási nehézséggel, egyéni foglalkozás keretében fejlesztő pedagógus végzi a felzárkóztatás. Továbbá korrepetáló órák, szakkörök állnak a diákok rendelkezésére. Segédletek kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek tagjainak együttműködése, szakmai véleménye alapján történik. Az adott szakterület tankönyvigényét a munkaközösség-vezető egyezteti, állítja össze. Az összeállítás rendező elve: • Az adott évfolyamon ugyanabban a képzési formában egységes taneszközt (tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt) használnak, és ha erre lehetőség van, tankönyvcsaládban gondolkodnak. • A munkaközösség által kiválasztott tankönyv 4 évre szól. Amennyiben a használat során a taneszközről kialakult vélemény módosul, ill. a tankönyvpiacon korszerűbb tankönyv jelenik meg, lehetőség van módosításra, de csak a szülői közösség, ill. az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogával alátámasztva lehet. • A munkaközösség által egyeztetett tankönyvlistát a munkaközösség-vezető a szakterületi igazgatóhelyettesnek adja le, aki az összesítést szakmailag aláírásával jóváhagyja. • A szakterületi rendeléseket a szervezési igazgatóhelyettes ellenőrzést követően véleményezteti az iskolai szülői szervezettel, diákönkormányzattal. A tankönyv kiválasztás szabályozása: 1. A tankönyvek kiválasztása a minden évben hivatalosan kiadott közismereti és szakmai tankönyvjegyzék alapján történik. 2. A tankönyvrendelésbe felvenni azokat a tankönyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékben, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet. 3. További rendező elv a tankönyvek kiválasztásánál, hogy a tankönyv tartalma, felépítése, képanyaga, magyarázó ábrái lefedjék a tantervi követelményeket, a helyi szakmai és pedagógiai programokat, alkalmazkodjon a tanulók képességeihez. 4. Kiválasztásnál a szakmaiság mellett fontos ismérv a tankönyv eladási ára. Cél: Olyan tankönyv kerüljön be a tankönyvjegyzékbe, amely szakmailag a legmegfelelőbb és a növendékek számára a legolcsóbban beszerezhető. 51

Amennyiben két egyformán jó, szakmai szempontból megfelelő tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben, ezek közül az kerül kiválasztásra, amelynek árfekvése a kedvezőbb. A távlati cél az, hogy az intézmény valamennyi tanulója számára biztosítja az iskola a támogatott tankönyvekhez való hozzájutást. Folyamatban van egy önálló tankönyvraktár kiépítése, feltöltése, a tankönyvek biztosítása, az amortizált könyvek cseréje. Az anyagi fedezet minden tanévben a tankönyv-támogatási normatíva.

52

16. A Z I NT É ZM É NY B E N F OL Y Ó NE V E L Ő - OK T A T Ó M UNK A E L L E NŐR ZÉ SI , M É R É SI , É R T É K E L É SI R E NDSZE R E A méréseink célja mindenkor a pedagógiai program teljesítésének alakulása. Mérés tartalma Mérés módja Mérést Mérésben végző részt vevők személy(ek) köre Maga a tanuló

Maga a tanuló Elsajátítandó ismeretek, készségek, képességek szintje

Önálló alkalmazás, problémamegoldás

Mérés időbelisége, ciklikussága Rendszeres

A pedagógus Osztályok, Tanítási egység, témakör, csoportok, modulok elsajátításának egyes tanulók szintje, tanulói képességek, készségek, kompetenciák, személyiségfejlődés, neveltségi szint alakulása

Bemenetmérés, Alkalomszerű, folyamatba rendszeres és ciklikus épülő és kimenet mérés, alkalomszerű és rendszeres, részleges és teljes körű, számonkérő és alkalmazó

Munkaközös Érintett összes ség tanuló, évfolyam, osztályok, csoportok,

Bemenetmérés, Alkalomszerű, kimenet mérés ciklikus (felmérés), (munkatervtől függően) óralátogatás során folyamat megfigyelésből

A tantárgy(ak) anyagának elsajátítási szintje, tanulói képességek, készségek, kompetenciák, személyiségfejlődés, neveltségi szint alakulása.

Differenciált Egyes tanulók képességfejlesztés, tehetséggondozás követelményeinek teljesülése

egységes minimumszintek teljesítésének felmérése, versenyeztetés

Munkaterv szerinti gyakorisággal, versenykiírások szerint

53

Iskolavezeté Iskola összes s tanulója, évfolyam, osztályok, csoportok,

Egy-egy műveltségi (szakmai) terület vagy komplex átfogó méréssel a tartalmak elsajátításának szintje, tanulói képességek, személyiségfejlődés,

Kimenet mérés Ciklikus (felmérés), (munkatervtől óralátogatás függően) során folyamat megfigyelésből

neveltségi szint alakulása Fenntartó, Iskola összes szakértők tanulója, bevonásával évfolyam, osztályok, csoportok

Egy-egy műveltségi (szakmai) terület vagy komplex átfogó méréssel a tartalmak elsajátításának szintje, képességek, személyiség-fejlődés alakulása,

Kimenet mérés (felmérés)

Eseti (célzott vizsgálat)

Ágazati irányítás, OKÉV

a célzott mintavétel szerint

Vizsgálat célja szerint.

Állapotmérés

Eseti jellegű

Tehetséges, kiemelkedő képességű tanulók

Versenyeztetés Emelt szintű oktatás, tehetséggondozás alakulása

Vizsgabizott Vizsgacsoport Záróvizsga ság követelményeinek megfelelés szintje

Kimenetmérés

Versenykiírások szerint

Záróvizsga

Hatáskör:

pedagógus joga - értékelje és irányítsa a tanulók munkáját osztályfőnök joga - a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése nevelőtestületi hatáskör – év végén az osztályzat megváltoztatása abban az estben, ha az év végi osztályzat az érdemjegyek átlagától lényegesen eltér a tanuló hátrányára, és a pedagógus indokait a nevelőtestület nem fogadja el. Ha a tanuló hiányzása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület dönt, hogy a tanév követelményeit a tanuló osztályozó vizsgán teljesítheti-e abban az esetben, ha az igazolatlan óraszám meghaladja meg az igazolt órák óraszámát. Egyéb esetben a tanuló osztályozóvizsgát tehet. Az osztályozó vizsga előkészítése, megszervezése, lebonyolítása az intézményvezetés feladata a mindenkori hatályos jogszabályok szerint. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét 54

rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Knt 54. § (1) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Értesítési kötelezettség: az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell, az osztályzatokról szintén. e) Év végi elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát von maga után. Kettőnél több javítóvizsgához nevelőtestületi engedély kell, amely csak nagyon indokolt, rendkívüli esetben alkalmazható. •

Adatkezelés: • a közoktatási törvény alapján nyilvántartott adatok - többek között - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése és a vizsgaadatok. Ezek az adatok az alábbi jogosult körnek továbbíthatók: o az érintett osztály nevelőtestületén belül o a szülőnek o a vizsgabizottságnak o a gyakorlati képzést szervezőnek o a tanulószerződést kötőjének o iskolaváltás esetén az új iskolának o a szakmai ellenőrzés végzőjének MÁSNAK NEM! A követelményrendszer alapelvei Minden intézmény nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára. Az ezeknek való megfelelés, vagy meg nem felelés alapelveit foglaljuk össze az alábbiakban. A követelményrendszer három nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények - ezt a NAT, a kerettantervek és a vizsgakövetelmények alapján a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. 55

2. Magatartási követelmények - ez az alapvető egyetemes emberi értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza. 3. Szorgalmi követelmények: ez a diákok tanulásához, munkához való viszonyát tükrözi. A követelményrendszer betartása, betartatása szempontjából alapvetően fontos a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés kérdése, ezek alapelveinek kidolgozása, amely során az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: • Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. • A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátságokat. • Figyelembe kell venni a tanuló képességeit - talentumait -, és a tanuláshoz való hozzáállását, ehhez nélkülözhetetlen a tanuló személyiségének ismerete. • Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy elhanyagolva a másik tantárgy rovására. • A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség igényének kialakítása. • Csak az önmagával szemben is igényes tanár tud igényességre nevelni. • A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a következetességet, és a kiszámíthatóságot. • A követelmény mögött érződjön a tanítvány tisztelete. A jutalmazás és a büntetés

A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. Csődöt mond a jutalmazás, o ha a jutalom értékét veszti o ha a jutalom időben túl távoli o ha jutalom (máshonnan) megszerezhető o ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető o ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad o ha a jutalom elérése túl nehéz A büntetés akkor működik: o Ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. o A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség. o Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. o Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. o Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon. o Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a tanuló feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait, a fokozatokat célszerű betartani. Ettől eltérni abban az esetben lehet, ha a vétség súlya ezt indokolttá teszi. o Az enyhe büntetés nem hatékony, igazodnia kell az elkövetett vétség nagyságához. A büntetésnek számos negatív hatása is lehet, mégis számos helyzetben élni kell vele. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti a növendék, és az belsővé válik. Másrészt csak ezzel lehet felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat betartani. A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné válhat. Azt kell elérni, hogy az intézmény szerint értéknek tartott mintákat a diák is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne a pedagógus fegyelmezze kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget. Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, mintákhoz kell igazodnia. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül nagy türelmet igényel. Ugyanakkor nagy felelősség hárul az intézmény 56

tantestületére, mert a pozitív hatás sok esetben csak tőle várható, és gyakran kell számolni a nagyon erős kortárscsoporti, és a kedvezőtlen társadalmi, szülői hatással. A jutalmazás formái: Írásos dicséretek:  Szaktanári  Osztályfőnöki  Igazgatói  Nevelőtestületi  DÖK  Kollégiumi nevelői  Kollégiumi nevelőtestületi  Kollégium igazgatói  Szakoktatói  Gyakorlati oktatásvezetői Adható kitüntetések:  Király-díj Egyéni jutalmazás egyéb formái: oklevél, tárgyi jutalom (pl.: könyv, cd, stb.), programban való részvétel (pl.: külföldi tanulmányút) Csoportos jutalmazás: oklevél, jutalomprogram Az elmarasztalás elvei, formái: A törvény adta lehetőségeken túl fegyelmező intézkedésként adható: - szaktanári/szakoktatói figyelmeztetés, intés, megrovás - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás - nevelőtestületi figyelmeztetés - nevelőtestületi intés. Kétszer ugyanaz a fegyelmező intézkedés nem adható. Újabb fegyelmi vétség esetén a szigorúbb fokozatot kell adni. Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárásba be kell vonni a DÖK képviselőjét. Súlyosabb fegyelmi vétség esetén a fegyelmi büntetés szabható ki. A konfliktuskezelés módszerével, a mediálással fegyelmi tárgyalás megelőzhető. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás intézményi gyakorlata Minden intézmény maga alakítja ki értékelési rendszerét. Ezek nagy vonalakban mindenhol hasonlóak, de részletekben eltérnek. E részben a helyi szokásokból, részben a különböző pedagógiai megítélésből fakad. Fontos, hogy az intézmény valamennyi intézményi önkormányzata az alapelveket elfogadja, betartását nélkülözhetetlennek tartsa az eredményes oktatás- nevelés érdekében. Csak így lehet az intézményen belül egységes és igazságos mércét felállítani. Minden értékelési rendszer kidolgozásánál alaposan figyelembe kell venni a diákok életkori jellemzőit. Alapelvek 1. Az ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. 2. Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is 57

segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő. 3. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. 4. Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. A tantestület véleménye szerint a biztos tudás kialakításához feltétlenül szükséges a közvetített ismeretek rendszeres (nem kampányszerű) és a tantárgynak megfelelő formákban végzett számonkérése, a tanuló teljesítményének folyamatos megfigyelése és értékelése. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeliség primátusát. Még a " feladatmegoldás " tárgyakban sem hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. A számonkérés írásbeli formáinak terjedése és szóbeli formáinak háttérbe szorulása miatt, a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése céljából, az intézmény tantestülete kívánatosnak tartja a szóbeli számonkérés részarányának növelését, elsősorban a humán terület tantárgyai és az élő idegen nyelvek esetében, de lehetőség szerint egyes reál és szakmai tantárgyak vonatkozásában is. Az írásbeli számonkérés esetében előnyben kell részesíteni az esszé formájú összefüggő megnyilatkozásokat, és az ésszerű minimum szintjén kell tartani a tesztek, elsősorban feleletválasztós változataik használatát. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként célszerű meghatározni a tanév során írandó / nagy - vagy témazáró / dolgozatok számát. Elvárás, hogy valamennyi átfogó témát írásbeli számonkérés zárja. A témazárók időpontját, témáját a számon kérő nevelőnek a megírás előtt legalább egy héttel be kell jelenteni, és egyeztetni a tanító tanár-teammel, mert egy tanítási napon csak két ilyen típusú ellenőrzésre kerülhet sor. 5. A tanuló tantárgyi teljesítményében bekövetkezett jelentős visszaesés esetén a szaktanár segítő szándékkal konzultál a tanulóval, az osztályfőnökkel, az osztályközösséggel, és szükség esetén természetesen a szülőkkel. A felzárkóztatásról írottak szellemében a szaktanár személyre szabott, egyéni segítségnyújtás formájában törekszik mind a fenti típusú tanulási gondok, mind az iskola 9. évfolyamára felvett, vagy a felsőbb évfolyamokra más iskolákból átvett tanulóknál jelentkező, a teljesítménnyel, részképesség hiánnyal összefüggő problémák megoldására. 6. A tanuló tantárgyi teljesítményét a hagyományos ötfokozatú skála érdemjegyeivel minősítjük. A minősítés alapja kizárólag a tanuló teljesítményének a tantervi követelményekkel való összevetése. Mindenképpen kerüljük az olyan minősítést, amely csupán a tanulók egymáshoz viszonyított relatív teljesítményén alapszik. 7. A tanuló érdemjegyeiről, tantárgyi előrehaladásáról a szaktanár és az osztályfőnök az ellenőrző könyv, kivételes esetekben levél útján írásban, a fogadó napokon és a szülői értekezleteken szóban tájékoztatja a szülőket. 8. A tanuló félévi és év végi tantárgyi osztályzatainak kialakításához a heti tantárgyi óraszám és a félévenként minimálisan elvárt osztályzatok száma a következőképpen alakul: 1/3, 2/4, 3/5, 4/6. A félévi és év végi tantárgyi osztályzatainak kialakításakor az adott időszak alatt megszerzett különböző típusú érdemjegyek súlyozott átlagától a szaktanár lefelé legfeljebb egy osztályzat erejéig, felfelé is ennyire eltérhet. A szaktanár mérlegelésétől függően a tanuló lehetőséget kaphat félévi és év végi osztályzatának átfogó javítására. A mérlegelés alapjául szolgáló szempontokat a tanulóval ismertetni kell. Ha az osztályt/csoportot az adott tantárgyból egynél több szaktanár tanítja, a félévi és év végi osztályzatot közösen alakítják ki. A szakmai orientációs tantárgyak érdemjeggyel és osztályzattal történő értékelése tantárgyanként történik. A félévi és év végi minősítés - osztályozás ne legyen mechanikus művelet. A záró osztályzat tükrözze a tanuló évközi szerepléseit. Értékelje az igyekezetét, a teljesítmény változásának irányát. 9. A számonkérés egyes tantárgyakra jellemző formáit, a belső és külső vizsgákat, a különböző típusú (szóbeli felelet, témazáró felelet, írásbeli nagydolgozat, stb.) érdemjegyek súlyát, valamint az egyéb tényezőket a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. 10. Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik: jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. Az érdemjegy /osztályzat/ akkor 58

Jeles, ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jó, ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, és kisebb bizonytalansággal tudását önállóan alkalmazni tudja. Közepes, ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen, több hibával teljesíti, tudását csak nevelői segítséggel képes alkalmazni. Elégséges, ha a tanuló a minimumszintet teljesíti, amely a továbbhaladás feltétele. Kizárólag nevelői segítséggel képes feladatvégzésre. Elégtelen, ha a tanuló nem sajátította el a helyi tanterv minimumszintjét, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes feladatvégzésre. 11. A szorgalmi időben kapott értékelést a pedagógus bejegyzi az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. 12. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat, ez az elismerés lehet igazgatói, valamint nevelőtestületi szintű. Ha a tanulónak a "jeles" osztályzatai mellett legfeljebb 3 "jó" osztályzata van (s ennél rosszabb osztályzata nincs), a tantestület általános dicséretét érdemli ki. A dicséreteket az ellenőrzőben és bizonyítványban is dokumentálni kell. 13. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályában tanító tanárok folyamatosan figyelemmel kísérik, megfigyeléseiket megosztják az osztályfőnökkel. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái. A tanuló magatartásában és szorgalmában bekövetkező negatív változás esetén az osztályfőnök segítő szándékkal konzultál a tanulóval, a kollégákkal, az osztály diákönkormányzatával, és szükség esetén természetesen a szülőkkel. A tanuló magatartását és szorgalmát az adott osztályban tanító tanárok a félévi, ill. tanév végi osztályozó konferencián értékelik. A hagyományos négyfokozatú skála érdemjegyeivel való minősítés az osztályfőnök javaslatára, véleménykülönbség esetén szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A döntést előkészítő munkája során az osztályfőnök meghallgatja a tanuló és a diákönkormányzat véleményét is. A magatartás értékelésekor – az intézmény házirendjében megfogalmazottak szellemében – a tantestület áttekinti, hogy • a tanuló milyen mértékben fogadja el az iskola szellemiségét, • szabályrendszerét, erkölcsi alapelveit; • milyen mértékben jellemzi őt az önként vállalt fegyelmezettség; • mennyire tartja tiszteletben az emberi együttélés, a kulturált viselkedés normáit; • tiszteli-e a létrehozott szellemi és anyagi értékeket, védi-e a közösség és tagjai vagyonát; • képességei szerint vállal-e szerepet az intézményi közösségek formálásában; • közreműködik-e a kulturált intézményi környezet létrehozásában és fenntartásában. A szorgalom értékelésekor a tantestület azt vizsgálja, milyen mértékben és színvonalon él a tanuló az intézmény által számára biztosított művelődési lehetőségekkel. Ennek során alapvető szempont, hogyan aránylik a tanuló teljesítménye saját képességeihez. Magatartás minősítése A példás: magatartású tanuló intézményen belüli és kívüli viselkedése példamutató. Az intézmény házirendjét megtartja és másokkal is megtartatja. Az intézményi követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A jó: magatartású tanuló az intézményi házirendet következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz intézménye, közössége vagyonára és a jó hírnevére. 59

A változó: magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. A rossz: magatartású tanuló a házirend szabályait hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Intézményen belüli vagy kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. A fenti minősítéseket a házirend igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai erősen befolyásolhatják. Szorgalom minősítése Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra, foglalkozásokra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, aktívan bekapcsolódik munkába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Az ellenőrzés, értékelés formái Szóbeli: beszélgetés, szóbeli összefüggő felelet, kiselőadás stb. Írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró stb. Gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény stb. A pedagógus maga tervezi meg a szóbeli és írásbeli formák helyes arányát.

ÁLLAMI VIZSGÁK Érettségire való felkészítés Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít.( Knt.6. §) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, e) kötelezően választandó vizsgatárgy. 60

A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Szakmai vizsgák A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek. Vizsgarend Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: 1. Szintvizsga: • intézményi vizsga közismereti tantárgyakból a 10. évfolyam végén a szakközépiskolában. Lebonyolításának módját, követelményeit a munkaközösségek a tantervi követelményekre építve határozzák meg. • Az SZVK-ban meghatárorottak szerint a szakiskolai évfolyamokban. 2. Érettségi vizsga: a 12. évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga, melynek rendjét, követelményeit az érettségi vizsgaszabályzat határozza meg. 3. Szakmai (szakmunkás) záróvizsga: a 11. évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga. 4. Technikus képesítő záróvizsga: a 13-14. évfolyam sikeres befejezése után következő állami vizsga. 5. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha magántanulóként felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsga időpontja a tanév rendjében meghatározott időpontban válik esedékessé. A magántanulói státus engedélyezésekor a szülő megkapja a vizsgatantárgyak 61

követelményeit, a vizsgák és a konzultáció időpontját, erről a honlapon a helyi tanterv is tanulmányozható. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Osztályozó vizsgán minden tantárgyból, ami az évfolyamon, abban az adott osztályban kötelező tantárgy, a tanulónak vizsgáznia kell. Az osztályozó vizsgára jelentkezni csak abban az esetben kell, ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A jelentkezés módja: A vizsgázó jelentkezési lap kitöltésével jelentkezik a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnél, hogy osztályozó vizsgán kíván részt venni. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a szóbeli vizsgát írásban teheti le. 6.Tanterv-különbözeti vizsga: az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga. 7. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, ill. a tanulmányok alatti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A szakmunkás, érettségi és a technikusi vizsgára a tanulókat az iskola készíti fel. / A többi típusban az iskola útmutatást ad./ A vizsgák idejét a vizsgaszabályzat rögzíti. Az osztályozó és különbözeti, javító vizsgák idejét, rendjét az igazgató határozza meg. Értékelő skálával való osztályozás osztályozó és szakközépiskolában lebonyolított szintvizsgán: 30% alatti tudásszint: elégtelen (1) 31%-50% közötti tudásszint elégséges (2) 51%-70% közötti tudásszint közepes (3) 71%-85%közötti tudásszint jó (4) 86% feletti tudásszint jeles (5) Állami vizsga esetében a vizsgaszabályzat szerint történik az értékelés.

62

17. A T A NUL ÓK T OV Á B B H A L A DÁ SA 1. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. 2. A tanév végi elégtelen minősítés egy vagy két tantárgyból javítóvizsgán javítható (augusztus hónap). Három vagy több elégtelen esetén az évfolyamot meg kell, illetve (nem köteles tanuló esetében) meg lehet ismételni. 3. Osztályozó vizsgát tehet a tanuló akkor, • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a kétszázötven tanítási órát, • továbbá az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, • a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, • a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, • egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. 4. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. 5. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 6. Választott tárgyat leadni - általános szabályként - lezárt év után lehet, felvenni igazgatói engedéllyel. Ez utóbbi esetben az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő. 7. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanuló félévkor beszámoló-, a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt. A tanulók fizikai állapota mérésének módszerei Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. 63

Az utóbbi évek fizikai állapotmérései azt mutatják, hogy a diákok egészségi állapota fokozatosan romlik, és az egészségügyi problémák között vezető helyen szerepel a gerincbetegség. A szakképző iskolákban fokozottabban figyelünk a tanulók fizikai állapotára, testi egészségére, hiszen egyes szakmaválasztások tekintetében irányadó, hogy alkalmas legyen a nehéz fizikai munka elvégzésére is. A Mini Hungarofit eredménye biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést a megadott követelményekhez viszonyítva. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából a leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat. A fizikai állapot mérése tehát nem cél, hanem kiindulópont a kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, melyet szeptemberben és májusban ismételten elvégeztetünk A Mini Hungarofit vizsgálat az alábbi próbákat, pontszámokat illetve értékelést tartalmazza: • Aerob állóképesség mérése: 2000 méteres futás (elérhető max. 77 pont) • Dinamikus erő – állóképesség mérésére négy gyakorlat: - helyből távolugrás páros lábbal: max. 21 pont - mellső fekvőtámaszban karhajlítás –és nyújtás folyamatosan kifáradásig: max. 14 pont - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig: max. 14 pont - hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig max. 14 pont Elérhető maximális pontszám: 140 pont A minősítés hét fokozatú: 0 20,5 pont 21 40,5 pont 41 60,5 pont 61 80,5 pont 81 100,5 pont 101 120,5 pont 121 140 pont

- igen gyenge - gyenge - kifogásolható - közepes - jó - kiváló - extra

Az ellenőrzési - értékelési program: Milyen formában?

Mit? (Kit?)

Ki?

Milyen rendszerességgel?

AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁJA

AMIT ÉRTÉKELNÜNK KELL

AKIK ÉRTÉKELIK

AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERESSÉGE

írásban

Pedagógiai programunk

iskolavezetés

évente

Írásban

Helyi tantervünk

munkaközösségek

évente

Szaktanár, osztályfőnök, ill. igazgató

aktualitástól függően

Írásban, az Kiemelkedő tanulmányi, osztályközösség, illetve az ill. sporteredmények iskola közössége előtt szóban

64

Az osztályközösség, ill. a tantestület, az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is

Nagyobb osztály, ill. iskolai rendezvény

Osztályfőnök, ill. igazgató

aktualitástól függően

Szóban, érdemjeggyel írásban

Magatartás, szorgalom

osztályfőnök

esetenként, félévenként

szóban

Tanulmányi munka

osztályfőnök

folyamatosan

szaktanár

folyamatosan

szóban, érdemjeggyel ellenőrző könyvben

félévkor

bizonyítványban

év végén

szóban

igazgató

év végén

szóban és írásban

A vizsgázók telj.

szaktanár

aktualitástól függően

írásban

Tantárgyi felmérés eredménye

Munkaközösség vezető

aktualitástól függően

Szóban és írásban

Érettségi eredmények

Munkaközösség a végzés utáni vezető, osztályfőnök, testületi értekezleten igazgató

Szóban és írásban

Felvételi eredmények

Munkaközösség vezető, osztályfőnök

az új tanév nyitó értekezletén

szóban

A diákmozgalom tevékenysége

igazgatóhelyettes

évente

Szóban, írásban

Az oktató, nevelő munka körülményei

Munkaközösség vezető igazgató

félévente

szóban

Az épületek rendje, tisztasága

gondnok

havonta

65

18. A Z OT T H O NI F E L K É SZÜL É SH E Z E L Ő Í R T H Á ZI F E L A DA T OK M E G H A T Á R O ZÁ SA Intézményünkben a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • • • • •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; valamennyi évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére kaphatnak szóbeli, és írásbeli házi feladatot; valamennyi évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a kijelölt feladat(ok)hoz a szaktanárok a szükséges információkat biztosítják; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

Az osztályba és csoportba sorolás elvei, rendje A tanítás osztálykeretben történik, egyes - a helyi tantervben meghatározott - tantárgyak oktatása csoportbontásban. Az osztályba sorolás rendje Külön osztályba kerülnek azok, akik középiskolai vagy szakiskolai végzettséget kívánnak szerezni (szakközépiskolába illetve szakiskolába jelentkeztek). Iskolatípusonként az osztályba sorolás rendező elvei: • választott idegen nyelv • 11. évfolyamtól – várhatóan - emeltszintű érettségire felkészítést kérők (szakközépiskolában) • szakmai irányultság • a kétműszakos munkarend esetében(gyakorlat) az utazási paraméterek figyelembe vétele Az osztály és csoportképzés elvei A 9. évfolyamon A tanévenként indított osztályok, csoportok száma és a tényleges arányok a munkaerő-piaci igényektől, a jelentkezők számától és szándékától függ. Az osztályokat úgy kell megszervezni, hogy az átlaglétszám (szakiskola: 28 fő, szakközépiskola: 30 fő) alakuljon. A szakközépiskola osztályaiban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (angol és német), a számítástechnikát, informatikát és a szakmai tantárgyakat (ha az osztály két szakmacsoportból tevődik össze) a helyi tanterv szerint. A csoportlétszámokat az idegen nyelvnél az angolt és németet tanulók aránya határozza meg, de nem lehet több az adott csoport létszáma szakközépiskolában 18 főnél. A szakmai előkészítő, gyakorlat csoportlétszáma 8 - 12 fő legyen. A több éves tapasztalat nyomán, valamint a felmérések alapján szükséges a magyar nyelvtan, valamint a matematika tantárgyakat a szakközépiskola 9-10. évfolyamán - lehetőségeink függvényében - csoportbontásban tanítani. A szakértői vélemények alapján kiscsoportos keretek között foglalkoztatandó (részképességhiányos) tanulókat fejlesztő csoportokba soroljuk. A 11-12. évfolyamon A 11. évfolyamon a választott szakiránynak megfelelő középiskolai osztályba kerülnek azok, akik érettségi bizonyítványt kívánnak szerezni, és a továbbhaladás követelményeinek megfelelnek. A 66

középszintű és emelt szintű érettségire felkészüléshez - évfolyamonként - a jelentkezők létszámától függően, tantárgyanként szervezzük a csoporto(ka)t. A szakiskolában a csoportképzés, illetve az osztályok szervezése szakmák szerint történik. Az iskolai vagy iskolán kívüli külső tanműhelyekben a szakmai gyakorlatot a tanulók termelési csoportokban folytatják. A csoportlétszámok megállapításánál 8 - 12 főt kell figyelembe venni. A 13. évfolyamon A 13. évfolyamon a szakközépiskola 1/13. szakképző évfolyama kezdődik meg. Az osztályok szervezése szakmák szerint történik. A létszámok alakulásának függvényében az azonos tartalommal tanított tantárgyak óráit összevontan szervezzük (max. 35 fős létszámig). Az iskolai vagy iskolán kívüli tanműhelyekben a szakmai gyakorlatot a tanulók termelési csoportokban folytatják. A csoportlétszám 8 - 12 tanuló. A csoportbontás elvei Idegen nyelv esetén Lehetőséget hagyva a választott idegen nyelv tovább tanulásához, angol és német nyelvi csoportokat szervezünk valamennyi osztályban. Számítástechnika, informatika esetén A csoportok kialakításakor törekszünk a közel azonos létszámok kialakítására. Szakmai elméletnél A rendezőelvet a kerettantervek, valamint a szakmai tantervek meghatározzák. Szakmai gyakorlatnál A rendezőelvet a kerettantervek, valamint a szakmai tantervek, a köznevelési és szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeletei meghatározzák. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások besorolásának szempontjai A megelőző tanév május 20-áig jelentkezettek figyelembe vételével, a kötött tanórán kívüli foglalkozásoknál: szakköri foglakozások jelentkezés alapján évfolyamonként. a sportköri foglalkozásokra kellő számú jelentkező szerveződése esetén, a DÖK javaslata és a tantestület döntése szerint Az alapképzést kiegészítő, választható (nem tanórai) foglalkozások, tevékenységek besorolási szempontjai A szabadon választható tanórán kívüli foglalkozásokat kellő érdeklődés és eredményes tanulmányi tevékenység esetén, a finanszírozási lehetőségek számbavételével, a DÖK javaslata és a tantestület döntése szerint tervezzük minden tanévben. * Diákkörök: minimum 10 fős csoportok szerveződésével * Versenyek, vetélkedők: Tanulmányi, kulturális, sport tevékenységben kiemelkedő teljesítményt mutató tanulók részvételével, szaktanári ajánlással * Király – napok, jeles napok: Iskolánk valamennyi tanulójának aktív közreműködésével * Tanulmányi kirándulások: (tanévenként munkatervekben tervezzük) Minden esetben szakmai szempontok alapján, az érintett pedagógus szervezésében és az általa kijelölt osztályok, csoportok, tanulók részvételével.

67

19. A T A NUL ÓI J OG V I SZONY , Á T J Á R H A T ÓSÁ G Belépés feltételei Az iskolával a 8., illetve a 12. évfolyam sikeres elvégzése után lehet tanulói jogviszonyt létesíteni. A jellemző belépési pont a 9. és 13. évfolyam, ifjúsági tagozat esetében a 11. évfolyam. Az iskola alapelveivel összhangban az iskola 9 évfolyamára belépés feltétele a 8. évfolyam eredményes elvégzése. Az iskola a felvételkor szelektál. Szakközépiskola 9. évfolyamán központi írásbeli vizsgát szervez és szóbeli elbeszélgetést. Az írásbeli vizsga eredménye a vizsgapontok 50%-át teszi ki. A hozott pontok 25%-ot, a felvételi elbeszélgetés szintén 25%-ot jelent. Szakiskola 9. évfolyamára a felvétel a hozott pontok és a felvételi beszélgetés pontszáma alapján történik. A hozott és szerzett pontok 50-50%-os arányban adják a vizsgapontokat. A bekerülés további feltétele az egészségügyi alkalmasság. A szakképző évfolyamokra lépés feltétele a középfokú szakképesítéseknél a 12. évfolyam eredményes elvégzése és a sikeres érettségi vizsga, ami másik szakképző intézményben, középiskolában is elvégezhető, illetve megszerezhető. A belépés feltétele: a 12. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány, az érettségi bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. Az érettségire illetve középiskolai végzettségre épülő szakképzésben, a technikusképző osztályokban a felvételkor (továbbhaladáskor) előnyt élveznek (a szakmai előkészítő ismeretek megszerzése miatt) azok a tanulók, akik iskolánkban szereztek középfokú végzettséget. A felvétel rendje • A vonatkozó jogszabályok és a miniszteri rendelet meghatározza a 9. évfolyamra felvétel eljárási rendjét. • A szakiskola 9. évfolyamra a felvétel feltételei: * az egészségügyi alkalmasság, * a 8. évfolyamról kiállított bizonyítvány * felvehető a középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal, illetve sikeres érettségivel rendelkező is, a felvételre vonatkozó egyéb jogszabályok betartásával • Az 1/13. szakképző, technikus évfolyamra a felvétel feltételei: * az egészségügyi alkalmasság, * a középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, illetve sikeres érettségi A felvételről vagy az elutasító döntésről, valamint a döntés elleni fellebbezési eljárásról az általános iskolát és a tanulót írásban értesítjük. Ugyanekkor értesítjük a beiratkozás időpontjáról és a szükséges tudnivalókról. A tanulói jogviszony a felvételt követő beiratkozással válik véglegessé! Beiratkozás A mindenkori miniszteri rendelet szerint szabályozott időpontban rendes (június vége), majd pótbeiratkozást (augusztus vége) szervez az iskola. Továbbhaladás A továbblépés szakaszhatára a tanév. Különleges szakaszhatárt a 12. évfolyam vége, amikor a tanuló a technikusi évfolyamra lép át. A továbbhaladás kritériumai A következő évfolyamra lépés alapfeltétele a helyi tantervben megfogalmazott minimális követelmények teljesítése a kötelező tantárgyakból. 68

Ha a tanuló 1-3 tantárgyból megbukott, augusztusban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló három tárgynál több tantárgyból nem teljesítette a tanév követelményeit, akkor tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Átjárhatóság Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés a hároméves szakképzésbe bekapcsolódás miatt korlátozott. Az átjárhatóság csak az ifjúsági tagozatba való belépés esetében lehetséges, ha a tanuló betöltötte a 16. életévét. Szakiskola esetében szakmák közötti átjárhatóság nincs. Szakközépiskola 9. évfolyamában lehetőség van osztályok közötti átjárhatóságra, mivel az oktatás itt is általános, minden osztályban egyező a közismereti tantárgyak esetében, a szakmai tárgyakat tanterv-különbözeti vizsgával kell teljesíteni. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony: - ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; - a tankötelezettség utolsó éve azon napján, amikor a tanuló betölti a 16. életévét. Felmenő rendszerben abban a tanévben a szorgalmi időszak végén, amikor a diák betöltötte a 18. életévét, és tanulmányait nem kívánja tovább folytatni; - középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; - szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben * az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, * ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, * ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; * a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján; * ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. * Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit a rendelkező jogszabályok előírásainak megfelelően lefolytatott fegyelmi tárgyalás keretében kizárás fegyelmi büntetésben részesítettek. A további életpálya és az iskola kapcsolata A képzések utolsó évfolyamán tanulókat az iskola - részben a Munkaügyi Központ szakembereinek a segítségével - pályaválasztási tanácsokkal, munkába álláshoz szükséges ismeretekkel látja el osztályfőnöki órák, részben diákfogadó-órák keretében. A tanulók életútja az iskolából kilépve több irányban folytatódhat. A középiskolát végzett, érettségi bizonyítványt szerzett tanulók felsőfokú oktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat. A szakmunkás bizonyítványt, technikus képzettséget szerzett tanulók - az iskola diákjainak többsége - munkába állhatnak. A pályakezdő regisztrált munkanélküliekről a helyi és a Munkaügyi Központ tájékoztatja az iskolát szakma szerinti bontásban. 69

Kollégiumi felvétel Kollégiumi felvétel iránt külön kérelmet kell benyújtani. A kollégiumban a jelentkezés, beiratkozás idejéről a kollégium vezetője dönt. A felvételről vagy elutasításról a szülőt, tanulót levél útján tájékoztatja az intézmény. Az információt hatvan nappal korábban az iskola honlapján is megtekinthetik az érintettek. Annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A vendégtanulói jogviszony létesítése A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy – tanulói jogviszonyának fenntartása mellett – tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében folytassa. A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát. A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát.

70

20. A Z I NT É ZM É NY I É L E T M UNK A R E NDJ E Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban: Általános munkarend Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program, illetve az annak részét képező helyi tanterv és szakmai program alapján készült munkaterv szerint folyik. A korábban érvényes vagy jóváhagyott tantervek és óratervek alapján működő osztályok felmenő rendszerben fokozatosan kifutnak. Az egy tanévre szóló feladatokat munkatervben kell meghatározni. A tanév helyi rendje A tanév helyi rendjét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg az Oktatási Miniszter mindenkor érvényes rendelete figyelembevételével: * az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; * a szünetek időtartamát; * a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai, ünnepek megünneplésének időpontját; * az évi rendes diákközgyűlés (küldöttgyűlés) idejét, a diák-fogadóórák időpontját; * a nevelőtestületi értekezletek időpontját, fogadóórák, fogadónapok időpontjait. Az iskolai munkaterv alapján kell - a megállapított határidőkig - elkészíteni a szakterületek vezetői, munkaközösségek, diákkörök, a tanórán kívüli nevelőmunka és a diákönkormányzat munkatervét. Az órarendet a tantárgyfelosztás alapján legkésőbb a tanév megkezdéséig készül el. Elkészítésekor figyelemmel vagyunk a tanítás eredményességét biztosító szakszerű, egyenletes és arányos óraelosztásra, a tanulók egyenletes terhelésére. Az órarenddel egy időben készül el a tanterem- és az ügyeleti beosztást. Az elméleti oktatás rendje A tanítás helye az iskola épületei, sportpályái vagy külső intézmények. A pedagógus a tanórai foglalkozást vagy tanórán kívüli foglalkozását – tervezéstől függően - külső intézményben (gazdálkodó szervezetnél) is megtarthatja. A tanfolyami képzések munkarendjét az iskola igazgatója a tanfolyam vezetőjével és a képzésben érdekelt gazdasági társaságok, vállalkozások illetékes képviselőivel együtt szabályozza. A tanítási órákról tanárt és tanulót kihívni, az órákat egyéb módon megzavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az ügyeletes vezető beosztású dolgozó kivételt tehet. A gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyekben és iskolán kívüli képző helyeken folyik. A gazdálkodó szervezeteknél folyó oktatás rendjét az érvényben lévő jogszabályok, a tantervek, valamint az iskola és az adott gazdálkodó szervezet, vállalkozó között létrejött „Együttműködési megállapodás” tartalmazza. A gyakorlati oktatás 60 perces órakeretben történik. A gyakorlati oktatás napi időkeretébe beletartozik a 25 perc tízórai szünet, valamint a 30 perc ebédszünet. A gyakorlatokon a tanulók a szakoktató vezetésével csoportban hajtják végre a kitűzött feladatokat. A tanműhelyi oktatás két műszakos is lehet, (ha szükséges) a délelőtti műszak 6-14 óráig, a délutáni 13-21 óráig tart. (8 órás gyakorlati oktatás esetén átfedéssel.) Az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat Az összefüggő szakmai gyakorlatot az elméleti oktatás befejezését követően elsősorban az évközi gyakorlati oktatást biztosító tanműhelyben, gazdasági társaságoknál, vállalkozóknál szervezzük. 71

Indokolt esetben, a tanuló írásban kérheti az összefüggő szakmai gyakorlat más munkahelyen történő teljesítését. A tanulók beosztását a gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető helyettesek végzik. Heti munkarend Az elméleti tanítási órát a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig délelőtt, ha a rendelkezésre álló tanterem kevés, délelőtti és délutáni váltásban lehet szervezni. t. A felnőtt képzés a délutáni munkarend szerint történik, ennek ifjúsági osztályai a délelőtti munkarend szerint tanulnak. Az órarend két hetes tanítási ciklusra készül. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon - hétvégi tanfolyamok, rendezvények eseteit kivéve - az iskola zárva van. A vagyonvédelemről az intézmény állandó portaszolgálattal gondoskodik. Napi életrend A szorgalmi időben az iskola tanulóink számára felügyelettel 600 órától 2100 óráig tart nyitva. Iskolai rendezvények esetén a nyitva tartás rendjétől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Csengetési rend Minden tanévben a házirendben kerül rögzítésre. Figyelembe kell venni a tanulók utazási lehetőségeit, amennyiben a tömegközlekedés menetrendje jelentősen változik, a tanítási nap kezdete a szerint módosulhat. Az óraközi szünetekkel biztosítani kell a tízóraizáshoz és ebédeléshez szükséges időt. DÉLELŐTT DÉLUTÁN óra száma időbeosztása óra száma időbeosztása 1. 7 40 - 8 25 8. 14 05 - 14 50 2. 8 35 - 9 20 9. 15 00 - 15 45 35 20 3. 9 - 10 10. 15 55 - 16 40 4. 10 30 - 1115 11. 16 55 - 17 40 5. 11 25 - 12 10 12. 17 50 - 18 35 20 05 6. 12 - 13 13. 18 45 - 19 30 7. 13 15 - 14 00 14. 19 40 - 20 25 8. 14 05 - 14 50 Az iskola élete a szünetekben (kirándulások, táborok) Az iskola tanulói számára - pedagógusaink szervezésében - a nyári szünetben az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: Tanítási szünetekben osztályonként, szakmacsoportonként szervezett közösségépítő és tanulmányi kirándulások (2 - 3 napos). Építőipari szakmacsoportok számára geológiai ismereteket és épített környezetünk ismeretét fejlesztő tábor (Göncöl Alapítvánnyal közös szervezésben) Túlélő nyári táborozás. Életvitelt fejlesztő nyári tábor. A téli szünet idején az iskola fakultatív sítábort szervezhet, vagy jutalom jellegű sítábor (max. 4 napos) januárban Jutalomüdülés A nyári szünetben megvalósítható táborozásokat, ifjúsági programokat a nyári összefüggő szakmai gyakorlattal egyeztetve szervezzük. Az iskola által felajánlott térítési és tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások • órakeretet meghaladó tanórai foglalkozások. • a helyi nevelési-pedagógiai és szakmai programhoz nem kapcsolódó nevelés-oktatás 72

órakeretet meghaladó / ingyenesként fel nem sorolt / tanórán kívüli foglalkozások, a második és további szakképesítés megszerzésével kapcsolatos képzés. tanulói étkezés kollégiumi étkezés, munkaruha és munkacipő (bakancs) tanulói jogviszony megszűnésekor, időarányos térítési díj számítással • a tanulói jogviszony megszűnése utáni vizsgák • a 11 -12 -13 - 14. évfolyamokon az évfolyam második ismétlése • az alapfeladat ellátást meghaladó fénymásolási, nyomtatási szolgáltatás a tanulók számára • • • • •

Iskolai egyéb szolgáltatások Az iskola lehetőségein belül, a tanév munkaterve, továbbá a használat szabályai szerint - tanári felügyelet, irányítás mellett - biztosítja az iskola létesítményeinek, sportlétesítményeinek, könyvtárának, számítógépeinek (Internet) használatát. Szociális ellátás A szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű tanulóink aránya jelentős. Fontos tanulóink szocializációjának segítése. Az iskola korlátozott lehetőségein belül az alábbi szociális támogatási formák érvényesíthetők: * tankönyvtámogatás (tankönyvek kölcsönzése iskolai könyvtárból, nagyon indokolt esetben a tankönyvtérítés alapítványi keretből történő támogatása) * étkezés támogatása a tanulók ebédtérítési díjának meghatározásában realizálódik Az intézmény rászoruló tanulói önkormányzati étkezési, illetve szociális segélyt igényelhetnek, melynek feltételeit önkormányzati rendeletek határozzák meg. A segélykérelmet az ifjúságvédelmi felelősök gyűjtik össze - segítik - minden félév elején. * Tanulók részére kizárólagosan a nyári gyakorlat idejére tanulóbért fizet a gyakorlatot szervező intézmény vagy gazdálkodó szervezet, mely összeg a hatályos jogszabály szerinti összeg. Egyéb juttatások * a jogszabályok és a helyi szabályozás szerinti tankönyvtámogatás * térítési díjas (gyakorlaton kedvezményes) étkezés * munkaruha (cipő), * védőruha, védőeszközök * tisztálkodó szerek * az intézmény gazdálkodásának eredményességétől függően, pénzben jutalmazás

73

21. A Z I NT É ZM É NY H A G Y OM Á NY A I „Múltad hamvából sarjad a jövő!” A hagyomány fogalmába beletartoznak azok a mindenkori, társadalmi, vallási, helyi, szervezeti kultúra körébe tartozó dolgok, cselekvések, szokások, normák, amelyeket az egymást követő nemzedékek egymásnak átörökítenek. A hagyományba beleértjük felhalmozott tudásunkat, az értékeket és a szokásaink jelentős részét. A hagyományok az adott társadalom, intézmény értékrendjét, világszemléletét tükrözik. A hagyományok ápolása nevelési szempontból fontos feladat. Ekkor éli meg minden királyos az összetartozás érzését, fonódik szorosabbá kapcsolata az iskolai közösséggel, tudatosodik benne népünkhöz való kötődése. Iskolánk tanulói nemzeti hagyományaink ápolása mellett részesei a Király által kialakított hagyományrendszernek. Szervezeti hagyományaink - 9. évfolyam tanulóinak "Király-diák"-ká fogadása, Király-díj adományozása a kiváló tanulmányi és közösségi munkát végző vvégzőseinknek  Endre-nap  szakmai napok (építész, fás, gépész, közlekedés,elektronika, könnyűipar) - Diákújság, évkönyv szerkesztése, kiadása - Osztálytablók készítése /nem kötelező jelleggel/. - Nyugdíjba vonulók méltó búcsúztatása - Pedagógusjelöltek fogadása gyakorló és vizsgatanításra - Meglévő kapcsolatok ápolása, fenntartása, kapcsolatok szélesítése, bővítése - Király-család tagjaival élő kapcsolattartás, meghívásuk az iskolai rendezvényekre Rendezvények

* A tanévnyitó ünnepély, megemlékezés névadónkról, koszorúzás. * Szecskaavató, * Szalagavató bál megrendezése. * Intézményi szintű karácsonyi ünnepség megrendezése * Nőnap * Végzős tanulók ballagása. * Pedagógusnap, * A tanévzáró ünnepély. * Az intézetben végzett tanulók osztálytalálkozói. * „Király Napok" (diáknap, sportnap) rendezvénysorozat. * Ballagás.

Szakmai jellegű hagyományok * Szakmai vetélkedők. * Egészségnap * Környezetvédelmi napok * SZKT- versenyek rendezése * OSZTV- versenyek rendezése * Tantárgyi versenyek megrendezése * Tantárgyi házi versenyek megrendezése * A tanulók tanműhelyben és szakkörökön készített termékeinek kiállítása. 74

*

Új technológiák és termékek szakmai bemutatója, külső gazdálkodó egységek, vállalkozók közreműködésével. * / "Király Napok" szakmai napok /kiállítás, szakmai előadások, stb.) /. * Szakmai találkozókon való részvétel. Kulturális jellegű hagyományok * Szavaló verseny. * Prózamondó vetélkedő. * Irodalmi bemutatók. * Művészeti bemutatók, Király KI MIT TUD?. * Karácsonyi ünnepi műsor * Megemlékezés a költészet napjáról. * Különféle kiállítások rendezése. * Sportvetélkedők rendezése. * Intézeti sportnapok megrendezése. /"Király Kupa"/. Megemlékezések

* * * * * * *

Az aradi vértanukról megemlékezés. Október 23-i megemlékezés. Március l5-i ünnepség, Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól, Megemlékezés a holokauszt áldozatairól Nemzeti összefogás napja Halottak napi megemlékezés elhunyt pedagógus elődeinkről, kollégáinkról, tanítványainkról

Az intézeti munkaterv tartalmazza a fenti megemlékezéseket, ünnepeket, azok megrendezésének módját. Az intézményi ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az intézmény hírnevének öregbítését

75

22. I NT É Z M É NY H A SZNÁ L ÓK R É SZV É T E L E A Z I NT É ZM É NY K ÖZ É L E T É B E N

A tanulók jogai, kötelezettségei Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. Nkt 45. § Tankötelezettsége a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tanuló kötelessége, Nkt 46. § (1) a) hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, d) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a 76

nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, , e) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, f) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a köznevelési törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (Nkt 47. §) 77

A tanulók jogait és kötelességeit a köznevelési törvény tartalmazza. Ezek érvényesítése az intézmény mindennapi életében fontos célkitűzés. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az intézmény számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint intézményhasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az intézményfejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés és az iskolaszék. A diákönkormányzat A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. e)fegyelmi tárgyaláson képviseli az osztály DÖK képviselője a tanulócsoport véleményét, segít kialakítani a képet diáktársa megítélésében. A diákkörök, diákönkormányzat működése a/ Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. b/ Osztályszinten, a kollégiumban a diákkör 3-5 fős c/ A diák-önkormányzati testületbe l-l főt delegálására kerül sor. Maguk közül 5-7 fős intézményi vezetőséget választanak. d/ A diák-önkormányzati vezetőség képviseli az intézményi közösséget. e/ A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. f/ A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. /A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha a szabályzatban jogszabályt sértő, vagy az intézmény szervezeti- és működési szabályzatával, illetve házirendjével ellentétes tartalmú meghatározásokat tartalmaz. / g/ A diákönkormányzat - a tantestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az esetleges diákújság és a diákrádió szerkesztő bizottságának megbízásáról. f/ A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő, következő kérdésekben: az intézményi szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadásakor. i/ A diákönkormányzat - a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók szervezett vélemény nyilvánításának formái: * a diákkörök: - a vélemények tartalmától függően - a magasabb önkormányzati szerveknek továbbíthatják kérésüket, javaslatukat, esetleg a diákmozgalmat segítő tanáron keresztül, 78

- osztályszinten: az osztályközgyűlés vagy a diákkörön keresztül a diákönkormányzathoz, illetve az osztályfőnökhöz továbbíthatják kéréseiket, javaslataikat, * intézményi szinten a diákönkormányzaton keresztül vagy a diákönkormányzatot segítő tanáron keresztül lehet a javaslatokat, kéréseket továbbítani az intézményvezetés felé. A diákönkormányzat képviselője a tantestületi és nevelési értekezleteken a tanulókat érintő minden kérdésben véleményt formálhat, javaslatot tehet. Az intézmény diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely - alapfeladat lévén - iskolai költségvetésből működik. Diákpanaszok kezelése A tanuló panaszaival szaktanáraihoz, az osztályfőnökhöz majd az intézményvezetéshez fordulhat. A panasz jogosságát az érvényes jogszabályok, valamint illetékesség szerint kivizsgálják, és annak eredményéről az érintett(ek) számára szóbeli, szükség esetén írásbeli tájékoztatást adnak. A diákok tájékoztatása A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az intézmény igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint az igazgatói évfolyam-informáló órán, a diákönkormányzat vezetőségének ülésein, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók, nevelőtanárok folyamatosan az általuk tartott órákon, foglalkozásokon.

79

23. K A PC SOL A T A SZÜL ŐI H Á Z Z A L Az intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre, együttműködésre épít és figyelembe veszi a szülő – tanuló – iskola közös érdekeit. Az iskolai nevelés, a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés - alapja a közös felelősség, - megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység, - feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás - az őszinteség, - eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán - kedvezően fejlődő személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbiak köré rendezzük: A./ Szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, ezek szervezésének tevőleges segítése, - aktív szülők delegálása az igazgatótanácsba, intézményi szülői munkaközösségbe, - szülői szervezetek aktív működése, őszinte véleménynyilvánítás, kapcsolatkeresés, - együttműködő magatartás, pedagógusok munkájának tisztelete, - nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése, - érdeklődő-segítő viszonyulás az iskola belső életéhez, - szponzorok, támogatók szervezése, szponzori segítségnyújtás. B./ Intézmény részéről a helyes neveléshez a következő tevékenységi formákat ajánljuk: - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, személyiségük fejlődéséről, magatartásáról, - az intézmény helyzetével, életével kapcsolatos rendszeres tájékoztatás adása, - munkatervben előre tervezett szülői értekezletek, fogadóórák, - szülő(k), pedagógus(ok) által kezdeményezett rendkívüli szülőértekezletek, - igény esetén nyílt napok (órák) szervezése, - szükség esetén családlátogatás, - hátrányos helyzetű tanulók esetén a családtámogatás segítése, szervezése, - felvilágosító, ismeretterjesztő előadások szervezése, - szükség esetén nevelési, pályaválasztási tanácsadás szervezése, C./ Szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: - osztály – család közös kulturális, sport és szabadidős tevékenységének szervezése, - közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével, - előre egyeztetett formában, tanulói részvétellel szervezett szülői értekezletek, fogadóórák rendezése, - szülők bevonása a fejlesztési koncepciók kidolgozásába, - alapítványunk támogatása, - pedagógusnap közös ünneplése, - üzemlátogatások, szakmai kirándulások szervezése - szakmai gyakorlóhely biztosítása. Szülői részvétel az intézmény munkájában 80

A szülő, mint megrendelő kerül kapcsolatba az intézménnyel, amikor gyermeke iskolaválasztásában segít neki. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében az intézmény minden évben nyílt napokat szervez. A nyílt napokon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek színesítik. A megfelelő iskola- és szakmaválasztást segítik az intézményt bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek, honlap információi. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennélfogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az intézmény életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. A szülői munkaközösség Az intézményben a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók, és a kollégiumi csoportok szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az intézmény szülői munkaközössége az egyes osztályok, kollégiumi csoportok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok, csoportok SZM tagjait választják. A szülői munkaközösség tagjai választással delegálják az elnököt és tisztségviselőket. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: * Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az intézmény igazgatójának. * Aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében. * Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát. * Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben. * Segíti az intézmény, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését. * Közreműködik a végzős tanulók szalagavatójának szervezésében. * Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az intézményi eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. Az intézményvezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZM elnöke, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára, a nevelési igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselői szükség szerint, de legalább félévenként üléseznek. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösség részvétele a tanulók jutalmazásában is érvényesül. A szülői munkaközösség tagjai meghívást kapnak a fontosabb intézményi rendezvényekre, programokra: * tanévnyitó * tanévzáró ünnepély, * szalagavató, * ballagás * ünnepélyes szakmunkás bizonyítvány, érettségi-, és technikusi oklevél átadás * nemzeti és társadalmi ünnepekre * Király-napi rendezvényekre Szülői képviselet az iskolaszékben Az iskolaszékben a nevelőtestület, a szülők és a diákok három-három fővel képviseltetik magukat. A szülők képviselőit a szülői munkaközösség választja meg. Az iskolaszék az elnökét a szülők képviselői közül választja. A képviselők mandátuma lemondásig, vagy visszahívásig szól. A közvetlen szülői információcsere fórumai 81

A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadó óra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az intézménnyel és annak pedagógiai programjával. A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az intézmény célkitűzéseiről, az iskola, kollégium és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök, nevelő gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 2-3 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, a nevelő, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezlet osztály, kollégiumi és iskolai szintű. Az iskolai (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. A 9. osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát, ismerteti az intézmény programját és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. Ugyancsak hagyományossá vált a 10. évfolyamon a tájékoztatás, amikor a szakiskolában a szakmaválasztás, a szakközépiskolában a választható érettségi tantárgyak és érettségi szintek, ill. az intézmény kínálta felkészítési lehetőségek ismertetése, valamint a kompetenciamérés szervezése, lebonyolítása, a szülői kérdőív kitöltésének fontossága a téma. A végzős évfolyamokon a kimeneti mérés követelményei, a továbbhaladás feltételei, lehetőségei a tájékoztatás célja. Fogadó napok Az intézményben tanító pedagógusok félévente 1-1- alkalommal fogadó napot tartanak a szülők számára évfolyamokra lebontva. A fogadó nap időpontjairól a nevelőtestület dönt, és a tanév rendjében rögzíti. A szülőnek azonban előzetes egyeztetés alapján van lehetősége más időpont megjelölésére is. Nyílt tanítási nap: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az intézményi nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség intézményi életéről. A szülők és a pedagógusok együttműködésére további fórumok: Családlátogatás: Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle intézményi vagy osztály szintű programokról. Nagy előrelépés a hagyományos írásbeli eszközökön túl (e-mail, ellenőrző, levél) az elektronikus napló működése szülői hozzáféréssel saját gyermekük tanulmányi előmenetelének, viselkedésének nyomon követésére. Mediálás: Szülő bevonásával rendezni a tanuló konfliktusát tanárával, az iskola egyéb dolgozóival, diáktársaival. A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok, szakoktatók, nevelők folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az intézmény igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az intézményi szintű szülői értekezleten, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 82

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az intézményi munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az igazgatótanáccsal.

83

24. A PE DA G Ó G I A I PR O G R A M M E G V A L Ó SÍ T Á SÁ NA K F E L T É T E L E I Az iskola igen kedvező helyen helyezkedik el Vác városában. Közel a MÁV és a VOLÁN pályaudvarokhoz. Bejáró tanulóink így kis időráfordítással juthatnak az iskolába. A feladatok ellátásának tárgyi feltételei Az évek óta 1000-1100 tanuló nevelésével-oktatásával foglalkozó intézményünk az elmúlt években erőfeszítésekkel megteremtette a feladatok ellátásához szükséges megfelelő körülményeket. Az elméleti és gyakorlati képzés területén épület átalakításokkal, felújításokkal, bővítéssel valamint funkcióváltással sikerült a foglalkozások helyigényét megoldani. Kiemelést érdemel a szakterületi tanműhelyek, továbbá az autós, elektrotechnikai, építőipari laborok, öt informatikai szaktanterem, nyelvi labor – önerőből megvalósuló - elhelyezése illetve kialakítása, korszerű technikai felszerelése. Szaktantermeink korszerűen felszereltek. A korlátlan Internet hozzáféréssel lehetővé vált a multimédiás oktatástechnológiák alkalmazása is. Rendelkezünk kb. 25000 kötetes könyvtárral, kollégiummal, tornacsarnokkal és szabadtéri sportlétesítményekkel (labdarúgó-, futó-, kézilabda-, kosárlabda- és tenisz-pályákkal). Az épületeken önerőből végzett felújítási munkák eredménye a higiénikus, kulturáltabb környezet kialakítása. Törekvésünk az otthonosság biztosítása. Próbáljuk optimalizálni a csúsztatott kezdésre épülő oktatás negatív hatásait. Az oktatási helyek, a kollégium felszereltsége, bútorozottsága elfogadható színvonalú, további megújítás folyamatos. A pályázati pénzeszközökből kialakított oktatási helyek a fejlesztéshez mintaértékkel bírnak. Az oktatástechnológiai eszközök beszerzésénél törekvően a korszerűséget tartjuk szem előtt. Fejlesztés történt valamennyi szakterületen, amely fejlesztési trendet tartani szándékozunk. Dicséretes a nevelőtestület azon igyekezete, hogy öntevékenyen pályázatokkal, szakképzési alapok megszerzésével, Király – napok rendezvényeivel forrásokat biztosítanak a képzés feltételeinek javításához szükséges beszerzésekhez. Pedagógiai program teljesítésének személyi feltételei Intézményünk pedagógusai sokoldalúan képzett, hivatásukat szerető munkatársak közössége. Nevelőink azonosulnak a köznevelési törvény szellemiségével, miszerint: „A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.” (Knt. 62. § ) Kötelességének tekinti, hogy nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést. A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.

84

Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, értékelje teljesítményüket. A nevelők szakmai munkáját szakmai munkaközösségek irányítják, koordinálják. Intézményünkben 10 munkaközösség működik munkaközösség-vezető irányításával, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Szakmailag kiváló pedagógusok garanciát jelentenek a pedagógiai programunk teljesítésére. Munkájuk eredményességét egyértelműen igazolják a külső -, belső tudásszint mérések és a záróvizsga eredmények, értékelések. Tanítványaik közül sokan sikeresen végzik egyetemi, főiskolai tanulmányaikat, sikeresen helyt állnak a munka (felnőttek) világában. Sikerük köszönhető önmaguknak, de a tantestület hivatásszerető tagjainak is. Nevelőink emberségből is kiválót mutatnak, hiszen érettségihez, szakképesítéshez, tudáshoz segítik a gyengébbeket, a rászorulókat, a tanulási kudarcokkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulóinkat is. Intézményi PR A Pedagógiai program megvalósítása érdekében az intézményt gondos arculattervezéssel kell körülvenni. Az ezzel kapcsolatos fő feladatok: * Az intézmény ismertségének növelése * Hatékony tájékoztatás az intézmény pedagógiai programjáról, képzési kínálatáról, munkájáról és elért eredményeiről * Az intézmény sajátos arculatának felmutatása * Hagyományteremtő akciók, rendezvények szervezése (lsd. az adott fejezetnél) * Sajátos jelképek kialakítása (címer, zászló, dekoráció, nyakkendő) * Kiadványok megjelentetése (évkönyv CD-n, tájékoztató füzet, szórólap) * Honlap folyamatos aktualizálása, esztétikus, tartalmas megjelenítése * Pályaválasztási kiállításokon, szülői értekezleteken való színvonalas jelenlét * Kapcsolatok ápolása a média képviselőivel, rendszeres tájékoztatásuk az intézmény eredményeiről, életének érdekességeiről.

85

25. Z Á R A DÉ K

1.) Érvényességi rendelkezések: a. Jelen módosított pedagógiai program visszamenőlegesen 2013. szeptember 1-jétől - felmenő rendszerben történő bevezetéssel - érvényes. 2.) Felülvizsgálati módok: a. b.

A pedagógiai programot évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatra a nevelőtestület jogosult.

Vác, 2013. szeptember 01.

Véleményezte: Intézményi szék – Szülői munkaközösség Intézményi diákönkormányzat

Mellékletek:

• •

Helyi tanterv - óratervek Szakmai program - óratervek

86

26. NEVELŐTESTÜLETI HATÁROZAT

A Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete a 2013. augusztus 30-ai értekezletén az intézmény pedagógiai programját egyhangúlag elfogadta. Vác, 2013. augusztus 30.

Nevelőtestület részéről:

……………………………………

……………………………………

……………………………………

……………………………………

……………………………………. Burikné Lózs Edina jegyzőkönyvvezető

87

Mellékletek

88