KIRÁLY ENDRE IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA 2600 VÁC, NASZÁLY ÚT. 8. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KIRÁLY ENDRE IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

2600 VÁC, NASZÁLY ÚT. 8.

Módosításokkal egybeszerkesztett

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Vác, 2011. szeptember

Készítette:

Imre Zsolt igazgató

SZMSZ 2011/2012-től

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................ 4 AZ SZMSZ CÉLJA, TARTALMA ...................................................................................... 4 AZ SZMSZ HATÁLYA .................................................................................................. 4 AZ SZMSZ JÓVÁHAGYÁSA ........................................................................................... 4 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: ........................................................................ 5 1.1.

AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA: ...................................................................... 5

1.2.

AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL HASZNÁLT BÉLYEGZŐK FELIRATA ÉS LENYOMATA, VALAMINT

HASZNÁLATUK SZABÁLYOZÁSA ..................................................................................... 5

1.3.

AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGEI ......................................................................... 5

2. VEZETÉSI SZERKEZET ...................................................................................... 8 2.1.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, VEZETÉST SEGÍTŐ DEMOKRATIKUS FÓRUMOK ................... 8

2.2.

A HELYETTESÍTÉS RENDJE ............................................................................... 16

2.3.

A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ......................................................... 17

2.4.

AZ IGAZGATÓ ÉS A VEZETŐK FELELŐSSÉGE, FELADATAI ....................................... 19

3. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 20 3.1.

A NEVELŐTESTÜLET ÉS JOGOSÍTVÁNYAI ............................................................ 20

3.2.

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK (MK) ................................................................. 22

4. A PEDAGÓGUSOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK, FELADATELLÁTÁS SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ..................................................................................... 24 5. 5.1.

BELSŐ KAPCSOLATOK ................................................................................. 24 A SZAKMAI VEZETÉS ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS

RENDJE25

5.2.

AZ ISKOLA DEMOKRATIKUS SZERVEZETEI ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ............ 26

5.3.

A PEDAGÓGUSOK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ........................ 30

5.4.

A PEDAGÓGUSOK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .......................... 30

6.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ

KAPCSOLATAI ..................................................................................................... 31 7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE .............................................................. 34 7.1.

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ......................................................................... 34

7.2.

BELÉPTETÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE ...................................................... 34

7.3.

BENNTARTÓZKODÁS RENDJE SZORGALMI IDŐBEN ÉS SZORGALMI IDŐN KÍVÜL .......... 35

7.4.

A FELNŐTTOKTATÁS MUNKARENDJE .................................................................. 39

7.5.

VEZETŐSÉG TAGJAINAK MUNKARENDJE ............................................................. 39

7.6.

MUNKAREND, MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁS ........................................................ 39

7.7.

ÜGYFÉLFOGADÁS RENDJE ................................................................................ 40

2


KIRÁLY ENDRE ISZKI, SZI ÉS KOLLÉGIUM

7.8.

AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE .......... 41

7.9.

DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉSE, SZABÁLYOZÁSA ........................................................ 42

7.10.

TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN ........................................................ 42

7.11.

A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ....................... 44

7.12.

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK BALESET MEGELŐZÉSI FELADATA, ILLETVE TEENDŐI

BALESET ESETÉN

...................................................................................................... 45

8. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................. 47 8.1.

A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ...................................... 49

8.2.

AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................... 52

9. AZ INTÉZMÉNYI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................. 54 9.1.

A TANKÖNYVJUTTATÁS, TÁMOGATÁS SZABÁLYAI ................................................ 54

9.2.

A TANKÖNYVRENDELÉS MÓDJA ........................................................................ 54

9.3.

A TANKÖNYVTERJESZTÉS RENDJE ..................................................................... 55

10. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK ÉS A HAGYOMÁNYÁPOLÁS RENDJE55 11. REKLÁM ÉS ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG RENDJE ........................................... 55 12.

AZ SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE, MÓDOSÍTÁSA ...................................................... 56

13.2.

AZ INTÉZMÉNYI DIÁKÖNKORMÁNYZAT NYILATKOZATA ..................................... 57

13.3.

AZ INTÉZMÉNYI SZÉK NYILATKOZATA ............................................................ 57

13.5.

NEVELŐTESTÜLETI HATÁROZAT .................................................................... 59

13.6.

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZAT ............................................................................ 60

MELLÉKLETEK .................................................................................................... 61

3



BEVEZETÉS Az SZMSZ célja, tartalma A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11/1994. (VI. 08.) MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Célja, hogy meghatározza a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A közoktatásról szóló, többször módosított törvény, valamint a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók, pedagógusok és gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: Intézmény) nevelőtestülete a közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) fogadta el:

Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken, a foglalkozások illetve rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ a közoktatásról szóló törvény szerint, a fenntartó jóváhagyásával válik hatályossá.

Az SZMSZ jóváhagyása Az SZMSZ-t az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el (lsd. mellékletek: A kibővített nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve, jelenléti ív). A jogszabályokban meghatározott ügyekben/kérdésekben egyetértési jogot gyakorolnak: – az intézményi szék, – az intézményi diákönkormányzat és – a szülői szervezet (SZMK). 4



1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: 1.1. Az Intézmény meghatározása: 1. Az intézmény neve: OM azonosító száma: Az intézmény székhelye, címe:

Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 032620 2600 Vác, Naszály út 8.

2. Az intézmény telephelye(i), címe:

2600 Vác, Naszály út 18. (tanműhely) 2600 Vác, Naszály út 29. (kollégium)

3. Az intézmény alapítója:

Munkaerő Tartalékok Hivatala

4. Az alapítás éve:

1948.

5. Az intézmény típusa:

többcélú közoktatási intézmény, ezen belül: szakközépiskola, szakiskola és kollégium

8. Az intézmény fenntartója:

Pest Megye Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 7.

9. Az intézmény felügyeleti szerve: Pest Megye Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 7. 10. Az intézmény jogállása:

Önállóan működő közszolgáltató költségvetési szerv: közintézmény

11. Az intézmény gazdálkodási jogköre:

Gazdálkodását a Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat (2600 Vác, Március 15. tér) látja el.

Gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Az intézmény költségvetésének törzsszáma: 395 555 000 végrehajtására szolgáló adószáma: nincs adatok: bankszámlaszáma: nincs KSH száma: 15 395553 8532 322 13

1.2. Az intézmény által használt bélyegzők felirata és lenyomata, valamint használatuk szabályozása A bélyegzők használatát, a jogosultságokat az intézmény bélyegzőhasználati szabályzata tartalmazza.

1.3. Az intézmény tevékenységei

5



Az intézmény 182/2010. (04.30.) közgyűlési határozattal elfogadott, érvényes alapító okirat és pedagógiai program szerint végzi tevékenységét.

Ellátandó alaptevékenységei: a mindenkori hatályos ALAPÍTÓ OKIRAT szerint. A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program alapján ellátja: –

az általános műveltséget megalapozó általános középfokú oktatás (tartalmazza az integráltan

nevelhető-oktatható

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

ellátását)

szakfeladatokat: • szakiskolai nevelés-oktatás a 9-10. évfolyamokon, • 4 évfolyamos szakközépiskolai nevelés-oktatás, kétszintű érettségi vizsgára felkészítés 9-12. évfolyamokon, • 5 évfolyamos szakközépiskolai nevelés-oktatás, -intenzív nyelvi felkészítés 9-13. évfolyamokon. • Ellátja a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás, és a középfokú szakképzésben továbbtanulásra felkészítő nevelés-oktatást, valamint • a 9-10. évfolyamon tanulószobai feladatokat, • a tanulmányok befejezéséhez a vonatkozó jogszabályok szerint érettségi vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat. –

szakmai középfokú oktatás szakfeladatokat (tartalmazza az integráltan nevelhetőoktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátását) • szakközépiskolai szakképzési évfolyamon, közlekedési építészeti faipari informatikai elektronika-elektrotechnika és gépészeti szakmacsoportokban. • szakiskolai szakképzési évfolyamon közlekedési építészeti faipari informatikai gépészet elektronika-elektrotechnika könnűipari és ügyviteli szakmacsoportokban.

Az iskolai rendszerű elméleti és gyakorlati szakképzés területén: • Ellátja a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi – szakmai – pályaalkalmassági feltételeknek megfelelő tanulók első és második szakképesítésének megszerzésére irányuló elméleti és elméletigényes gyakorlati oktatását. • Felkészít a szakmai képesítő vizsgára, illetve biztosítja a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítását. A szakképzésről szóló, többször módosított törvény szerint szervezi a gyakorlati képzést. • Ellátja a szakképzésben résztvevő tanulók iskolai tanműhelyben történő gyakorlati oktatását, közreműködik a szakmai szintvizsgák szervezésében. 6



• A tanulmányok befejezéséhez a vonatkozó jogszabályok szerint szakmai képesítő vizsgát szervez, ellátja a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat. A tanulmányok szakmai vizsgával zárulhatnak. –

felzárkóztató oktatás

–

kollégiumi, externátusi nevelés (tartalmazza az integráltan nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátását) – nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő nem fogyatékos tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezése – felnőtt és egyéb oktatás: kétszintű érettségire felkészítő szakközépiskolai felnőttoktatás: • ifjúsági osztály nappali tagozat, • esti szakközépiskola, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli – TISZK szervezésében - szakképzés és vizsgáztatás.

Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: – – – – – – – – – –

tanórán kívüli nevelés-oktatás, felügyelet ellátása, differenciált képességfejlesztés, tehetséggondozás, tanulói sport- és kulturális tevékenység, szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, ifjúság- és gyermekvédelmi feladatok ellátása, nevelés-oktatás biztonságos és egészséges körülményeinek, szakmai feltételeinek biztosítása, iskola-egészségügyi feladatok ellátása: biztosítja az iskola a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, a tanulók fizikai állapotának mérését, egészségnevelést, gyógytestnevelést gondoskodik a szakképző évfolyamba kapcsolódás előtt a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok elvégzéséről, az iskola, a tanműhelyek üzemeltetése, az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása, az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek, eszközeinek igény szerinti bérbeadása, saját gépjárművek üzemeltetése.

Az intézmény rendelkezésére álló eszközeivel – szabad kapacitása mértékéig – alaptevékenységén belül, bevételre irányuló kiegészítő tevékenységként végez: – az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást (TISZK-el együttműködésben), – tanterv-különbözeti vizsgára csoportos felkészítést, – intézmények, vállalkozások, lakosság felé szolgáltatást, – termék- és szolgáltatás-értékesítést, – rendezvényszervezést. Az ezekből származó bevétel az intézmény alapfeladatának ellátásához, valamint az e tevékenységben résztvevők – vonatkozó jogszabályok szerinti – díjazására kell felhasználni.

7



2. VEZETÉSI SZERKEZET 2.1. Az intézmény vezetése, vezetést segítő demokratikus fórumok Igazgató - intézményvezető

az igazgatótanács

Az intézményvezetés szervezetei: az intézmény vezetősége, az intézmény nevelőtestülete, a munkaközösségek, intézményi diákönkormányzat, az intézményi szék, közalkalmazotti tanács (szakszervezet), szülői munkaközösség (SZMK). Az intézmény élén az igazgató-intézményvezető áll, aki az intézmény egészének felelős vezetője, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Munkáját az intézményvezetés, ezen belül az intézmény vezetősége segíti. Kinevezése fenntartói jogkör, alapító okirat szerint. Az igazgatótanács összetétele, működése: A többcélú intézményben a feladatellátás szakközépiskola, szakiskola és kollégium intézményegységekben valamint felnőttképzési tagozaton történik. A helyi sajátosságok, valamint a létszámarányok alapján az intézményegységek elfogadják az alábbi igazgatótanács összetételt: • igazgató • gyakorlati tanműhelyek delegáltja • a műszaki elméleti szakképzés delegáltja – faipar, építőipar, könnyűipar, gépészet, elektronika, közlekedés szakmacsoportok • szakközépiskola részéről a magyar – történelem – földrajz – művészetek – idegen nyelv munkaközösség delegáltja • szakiskola részéről a matematika – fizika – informatika – természetismeret – testnevelés munkaközösségek delegáltja • kollégiumi nevelő Az igazgatótanács működése: Az intézményegységek valamint a szervezeti egységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács megalakulását követően saját működési rendjét meghatározva tevékenykedik az alábbiak figyelembevételével: Az igazgatótanács tevékenységét a mindenkori igazgató irányítja, szervezi. A döntéseiket értekezleteken, szavazattöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A határozatok végrehajtásával és aláírási joggal az igazgatótanács a mindenkori igazgatót bízza meg. Az értekezletekről feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül.

8



Az igazgató tanács tagjai kötelesek kapcsolatot tartani az intézményegységekkel/szervezeti egységekkel. Kötelesek átfogóan ismerni az intézmény egészét és az intézmény egészében folyó tevékenységeket. Az igazgató tanács átruházott jogként – saját működési rendjében meghatározott módon és teljeskörűen – gyakorolja azon közalkalmazottak feletti munkáltatói jogokat, akik akaratukon kívül kerülnek/kerültek összeférhetetlen hatásköri viszonyba. A munkáltatói feladatok mindenkori ellátásával és az aláírási jog gyakorlásával az igazgatótanács szakvizsgázott pedagógusi végzettségű tagját bízza meg. Az intézmény vezetősége: Az intézményvezetés tagjai, irányítási terület: − az igazgató-intézményvezető (magasabb vezetői munkakör) − intézményvezető helyettes – szakiskolai intézményegység-vezető, műszaki innovációs igazgatóhelyettes: – informatikai, közlekedési, gépész, építészeti, faipari, könnyűipari, környezetvédelmi, elektrotechnikai-elektronikai szakterületek (az igazgató általános helyettese, magasabb vezetői munkakör) − tanügy-igazgatási, felnőttképzési, természettudományi igazgatóhelyettes (magasabb vezetői munkakör) − szakközépiskolai és kollégiumi intézményegység-vezető és nevelési, társadalomtudományi igazgatóhelyettes (magasabb vezetői munkakör) − központi műhelyegység vezető (magasabb vezetői munkakör) − gyakorlati oktatásvezető helyettes: építész, faipari, könnyűipari, környezetvédelmi szakterületek (vezetői munkakör) − gyakorlati oktatásvezető helyettes: közlekedési, közlekedésgépész, gépész, elektrotechnikai-elektronikai, informatikai szakterületek (vezetői munkakör) − műszaki vezető: létesítmény-fenntartás – műszaki ügyintézés − minőségirányítási vezető: minőségirányítás, pedagógiai mérés-értékelés − gazdasági csoportvezető − a közalkalmazotti tanács elnöke 1. Igazgató-intézményvezető Az iskola egyszemélyi felelős vezetője, aki első fokon ellátja a tanügy-igazgatási feladatokat, vezeti és irányítja az iskola pedagógiai munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogkört, felelős az intézet szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Az intézményvezetés munkáját az igazgató irányítja, ellenőrzi. 1.1.

Műszaki és szervezési - innovációs igazgatóhelyettes, szakiskolai intézményegység-vezető, az igazgató általános helyettese (magasabb vezetői munkakör)

• •

•

Az igazgató akadályoztatása esetén elvégzi a halaszthatatlan napi igazgatási feladatokat, felügyeli a napi működést. Az igazgatóval egyeztetett módon közvetlenül irányítja és fejleszti a központi irányítás tevékenységét, a gazdálkodással kapcsolatos helyi feladatok jogszerű ellátását. Felelősen és teljes körűen irányítja a szakiskolai intézményegységet, fejleszti az informatikai, közlekedési, gépész, elektrotechnikai-elektronikai, építészeti, faipari, könnyűipari, környezetvédelmi szakterületek szakközépiskolai és a 9



szakiskolai szakmai orientációs és alapozó képzését, a szakképző évfolyamokon az elméleti és gyakorlati szakképzést és e területeken a nevelőmunkát. Feladata továbbá az intézményi innovációs és szervezési tevékenység operatív irányítása, valamint az intézményi adatbázisok létrehozásában, az adatbázisok kezelésében, valamint az adatszolgáltatás operatív végrehajtásában történő közreműködés. Felelősen közreműködik közvetlen munkatársai tevékenységének ellenőrzésében, munkájuk értékelésében, minősítésük előkészítésében. Ellátja a minőségirányítási vezetővel együttműködve a minőségirányítási tevékenységet a saját szakterületén. Munkáját az intézményvezetés tagjaival és az érintettség szerinti beosztott közalkalmazottakkal együttműködve, azok közreműködésével látja el.

•

• • • 1.2.

Tanügy-igazgatási – felnőttképzési igazgatóhelyettes (magasabb vezetői munkakör) •

• •

• • • •

–

természettudományi

Ellátja a tanügy-igazgatási feladatokat, valamint a minőségirányítási vezetővel együttműködve a tanügy-igazgatási minőségirányítási tevékenységet. Naprakészen irányítja, felügyeli az éves munkaterv szerinti határidős tevékenységeket, programok előkészítését. A szakmai munkaközösség-vezetőkkel együttműködve irányítja és fejleszti a természettudományi szakterületek nevelő-oktató tevékenységét, továbbá irányítja és fejleszti a felnőttképzési tagozaton folyó munkát. Ellátja a minőségirányítási vezetővel együttműködve a minőségirányítási tevékenységet a saját szakterületén. Feladata továbbá az intézményi adatbázisok létrehozása, az adatbázisok kezelése, valamint az adatszolgáltatás operatív végrehajtásának irányítása. Felelősen közreműködik közvetlen munkatársai tevékenységének ellenőrzésében, munkájuk értékelésében, minősítésük előkészítésében. Munkáját az intézményvezetés tagjaival és az érintettség szerinti beosztott közalkalmazottakkal együttműködve, azok közreműködésével látja el.

1.3.

Szakközépiskolai és kollégiumi intézményegység-vezető és nevelési – társadalomtudományi igazgatóhelyettes (magasabb vezetői munkakör) •

•

•

•

Felelősen vezeti a szakközépiskolai és a szakmailag önálló kollégiumi intézményegységet, irányítja és fejleszti az intézményegység egészében a nevelő-oktató, kiemelt feladatként az intézmény egészében a nevelőmunkát, az osztályfőnöki, a szabadidős és ifjúságvédelmi tevékenységet, valamint a minőségirányítási vezetővel együttműködve a minőségirányítási tevékenységet a saját szakterületén. A szakmai munkaközösség-vezetőkkel együttműködve irányítja és fejleszti a társadalomtudományi-, a művészeti nevelés-oktatást, a testnevelés - sport szakterületek nevelő-oktató munkáját. Feladata továbbá az intézményi adatbázisok létrehozásában, az adatbázisok kezelésében, valamint az adatszolgáltatás operatív végrehajtásában történő közreműködés. Felelősen közreműködik közvetlen munkatársai tevékenységének ellenőrzésében, munkájuk értékelésében, minősítésük előkészítésében. 10


•


Munkáját az intézményvezetés tagjaival és az érintettség szerinti beosztott közalkalmazottakkal együttműködve, azok közreműködésével látja el.

1.4 . Központi műhelyegység vezető (magasabb vezetői munkakör). A szakközépiskolai, valamint a szakiskolai tanműhelyek élén áll, közvetlen beosztottai a gyakorlati oktatás vezető helyettesek szakterületenkénti bontásban. • Szervezi és ellenőrzi a szakképzési együttműködéseket a külső képzőhelyekkel. • Feladata a kamarai kapcsolatok szervezése, fenntartása, fejlesztése. • A gyakorlati oktatásvezető-helyettesekkel együttműködve szervezi a tanműhelyi szakmai feladatokat (iskolai, vállalati, és TISZK tanműhelyeiben), valamint ellenőrzi az ott folyó oktató-nevelő munkát. • Feladata a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek biztosítása és lehetőség szerinti fejlesztése. • Felügyeli és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátásáért felelős megbízott munkáját. • Szervezi és irányítja a munkavédelmi megbízott tevékenységét. • Az érintett szakmai munkaközösség-vezetőkkel együttműködésben irányítja a szakmai tanulmányi versenyek szervezését. • Felelősségi körébe tartozik a tanműhelyi dokumentumok felügyelete. • A szakmai vezetővel együttműködésben szervezi a szakmai vizsgák (szintvizsgák és záróvizsgák) a házi szakmai vizsgák előkészítését, felügyeli azok jogszabályszerű lebonyolítását. • Feladatkörébe tartozik a szakmai továbbképzések szervezése közösen a szakmai vezetővel. • Részt vállal a külföldi szakmai kapcsolatok körének szélesítésében, új kapcsolatok kiépítésében és a meglévőek ápolásában. 1.4.1. Gyakorlati oktatásvezető helyettes: építész, faipari, könnyűipari, környezetvédelmi szakterületek (vezetői munkakör) • A Központi Műhelyegység-vezető irányításával ellátja a szakterületén folyó gyakorlati képzés szervezését, fejlesztését, a tanműhelyben folyó oktató-nevelő munka ellenőrzését, továbbá a minőségirányítási vezetővel együttműködve irányítja a minőségirányítási tevékenységet a saját szakterületein.

1.4.2. Gyakorlati oktatásvezető helyettes: közlekedési, közlekedésgépész, gépész, elektrotechnikai-elektronikai, informatikai szakterületek (vezetői munkakör) • A Központi Műhelyegység-vezető irányításával ellátja a szakterületén folyó gyakorlati képzés szervezését, fejlesztését, a tanműhelyben folyó oktató-nevelő munka ellenőrzését, továbbá a minőségirányítási vezetővel együttműködve irányítja a minőségirányítási tevékenységet a saját szakterületein.

11



1.5. Gazdasági csoportvezető áll (vezetői munkakör) Cházár András Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Pedagógiai Szakszolgálat gazdasági központ

•

gazdasági vezetőjének szakmai irányítása szerint felelősen látja és láttatja el a gazdálkodással kapcsolatos helyi feladatokat. Feladatait a gazdasági vezetőjének irányítása illetve útmutatása által, valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályozás (szabályzatok), valamint munkaköri leírás alapján látja el. Az igazgató ellenőrzése mellett, a fenntartói irányítás és a központi gazdasági szervezettel kötött megállapodás alapján látja el az intézmény a gazdálkodással kapcsolatos intézményhez „telepített” feladatot: • tervezés, • előirányzat-felhasználás, • a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítás, • üzemeltetés, fenntartás, működtetés, • beszerzések (közbeszerzések), beruházás, a vagyonkezelés, vagyonhasznosítás, • munkaerő-gazdálkodás, munkaügyi feladatok, bérelszámolás, • banki pénzforgalom, készpénzkezelés, • könyvvezetés és a beszámolási kötelezettségek teljesítése, • analitikus könyvelés, adatszolgáltatás és • az intézményre kiterjedő egyéb gazdálkodással összefüggő feladatok. A központi gazdasági szervezet ügyrendet és a vonatkozó jogszabályok szerinti szabályzatokat készít, amely meghatározza a gazdasági csoport alkalmazottainak feladatait, hatás- és jogkörét. A gazdasági csoportvezető munkáját az intézményvezetés tagjaival, a műszaki-, gazdasági-, pénzügyi- és munkaügyi ügyintézőkkel, raktárosokkal, gondnokkal együttműködve, azok közreműködésével végzi.

1.6. A műszaki vezető: • • •

•

Felelősen irányítja, szervezi az intézmény létesítményeinek működtetését, állagmegóvását, karbantartását, felújítását. Létesítési feladatokban és fejlesztésekben közreműködik a központi műhelyegység vezetőjével. Közreműködik az intézmény által vállalt vállalkozói tevékenység szervezésében és felügyeli a kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos műszaki gazdasági folyamatokat. A központi műhelyegység-vezetővel és a gyakorlati oktatásvezetőhelyettesekkel együttműködve, közreműködik a tanműhelyi munkatevékenységek tervezésében, szervezésében.

1.7. Minőségirányítási vezető •

Teljes hatáskörrel irányítja az intézmény minőségirányítási tevékenységét. 12


•

•

• •


Felelősen szervezi és elkészíti az intézmény működési folyamatainak, tevékenységeinek hatékonyságmérését, és a partnerek elégedettségének komplex mérését, valamint a diagnosztikus, fejlesztő-formáló és lezáróminősítő értékelést, továbbá gondozza a folytonos minőségi fejlesztést biztosító intézkedési tervet. Feladata továbbá az intézményi adatbázisok létrehozásában, az adatbázisok kezelésében, valamint az adatszolgáltatás operatív végrehajtásában történő közreműködés. Felelősen közreműködik közvetlen munkatársai tevékenységének ellenőrzésében, munkájuk értékelésében, minősítésük előkészítésében. Munkáját az intézményvezetés tagjaival és az érintettség szerinti beosztott közalkalmazottakkal együttműködve, azok közreműködésével látja el.

Az igazgatóhelyettesek – intézményegység vezetők – funkcionális vezetési szerkezetben, a magasabb jogszabályok, az intézményi belső szabályzatok és munkaköri leírás szerint, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik munkájukat. Az intézményvezetés állandó tagjaként a közalkalmazotti tanács elnöke véleményeivel, javaslataival közvetlenül képviseli a közalkalmazottakat a döntéselőkészítő tevékenységben.

Az intézményvezetés működése: Az intézményvezetés az igazgató döntéselőkésztő, véleményező és javaslattevő testülete. Az igazgató által megállapított időpontokban és/vagy munkaprogram (az éves intézményi munkaterv) alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Kezdeményezheti a vezetőségi ülések összehívását a vezetőség bármely tagja és az igazgatótanács is. Az ülésekre tanácskozási joggal meghívható: a munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, az intézményi szék elnöke, az intézményi érdekképviseleti szervezetek vezetői. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató a vezetőkkel, illetve a vezetők egymással rendszeresen megbeszélést tartanak. Az intézmény irányítását – a (1-2. ábra) szervezeti felépítés szerint, a szervezeti egységek és a köztük lévő funkcionális munkakapcsolatok és a mindenkori munkaterv alapján a vezetőkkel, mint közvetlen munkatársakkal, valamint az igazgatótanáccsal, közalkalmazotti tanáccsal, az iskola demokratikus szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel együttműködve – az igazgató látja el. Az igazgató munkáját az intézményvezetés valamennyi tagja közreműködően, a folytonosan fejlődő minőségi követelményeknek megfelelően, munkaköri felelősséggel segíti. Az igazgató a tantestület és/vagy az igazgatótanács véleményét kikéri a műszaki vezető és a gazdasági csoportvezető kivételével, az igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető megbízással illetve visszahívásával kapcsolatban. Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény igazgatója alkalmazza. Az 13



intézményegységekben dolgozók alkalmazása az intézményegység-vezetők véleményét kikérve történik. Valamennyi közalkalmazott az intézmény hatékony és eredményes működését, feladatellátását aktív közreműködéssel, a folytonosan fejlődő minőségi követelményeknek megfelelően, munkaköri felelősséggel segíti. Az intézmény dolgozói munkájukat a magasabb jogszabályok, a belső szabályzatok, igazgatói és vezetői utasítások, valamint munkaköri leírás alapján végzik. Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény szervezeti egységei: Központi igazgatás Szakközépiskola-igazgatás Szakiskola-igazgatás Gazdasági csoport Műszaki ellátás, létesítmény működtetés Minőségirányítási csoport Közlekedési, gépészeti, elektrotechnikai-elektronikai, informatikai szakmacsoport Építészeti, faipari, könnyűipari, környezetvédelmi szakmacsoport Faipari-építészeti tanműhelyek Gépész tanműhelyek Közlekedési tanműhely Könnyűipari tanműhelyek TISZK tanműhelyek Kollégium Felnőttképzés

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: Intézményvezető Szakközépiskolai és kollégiumi intézményegységvezető Szakiskolai intézményegység-vezető –műszaki-és szervezési- innovációs igazgatóhelyettes Gazdasági csoportvezető Műszaki vezető Minőségirányítási vezető Műszaki és szervezési-innovációs igazgatóhelyettes,

Műszaki és szervezési-innovációs igazgatóhelyettes,

Központi Műhelyegység-vezető, szakterületi gyakorlati oktatásvezető-helyettes Központi Műhelyegység-vezető, szakterületi gyakorlati oktatásvezető-helyettes Központi Műhelyegység-vezető, szakterületi gyakorlati oktatásvezető-helyettes Központi Műhelyegység-vezető, szakterületi gyakorlati oktatásvezető-helyettes Központi Műhelyegység-vezető, szakterületi gyakorlati oktatásvezető-helyettes Szakközépiskolai és kollégiumi intézményegységvezető Tanügy-igazgatási – felnőttképzési – természettudományi igazgatóhelyettes

14



1. ábra: 1. Igazgatóintézményvezető (központi igazgatás)

1.1

1.2

1.3

1.4

1.5

1.6

1.7

Műszaki-

Tanügy-igazgatási,

Központi

Műszaki vezető

Minőségirányítási

Gazdasági

intézményvezető

igazgatóhelyettes

Szakközépiskolai és kollégiumi intézményegységvezető

vezető

csoportvezető

helyettes

műhelyegység vezető

1.4.1

1.4.2

Gyakorlati oktatásvezető helyettes: építész, faipari, könnyűipari, környezetvédelmi szakterületek

Gyakorlati oktatásvezető helyettes: közlekedési, közlekedésgépész, gépész, elektrotechnikaielektronikai, informatikai szakterületek

15


2. ábra: Műszaki - gazdasági részleg szervezeti felépítése: Gazdasági csoportvezető Megállapodás alapján látja el feladatait:

Könyvelési csop. Feladatai: • gazdasági ügyintézés megállapodás szerint • pénzkezelés ellenőrzése, • adatszolgáltatás, • intézményre kiterj. egyéb feladatok, • leltározás, selejtezés.

Munkaerő gazd. Feladatai: • bérnyilvántartás, • szabadság tervezés, nyilv.tart. • munkaügyi iratok, • jelentések, • túlóra és helyettesítés elszámolása, • elszámolás ellenőrzése.

Pénztáros Feladatai: • készpénzkezelés és nyilvántartás vezetése, • jelentések.

Gondnok Feladatai: • üzemeltetés, fenntartás, működtetés, • beruházás, vagyonkezelés, • vagyonfelhasználás, • intézményre kiterjedő egyéb feladatok.

Karbantartók Feladatai: • üzemeltetés, • fenntartás, • működtetés. Portás-fűtőkvagyonőrök Feladatai: a munkaköri leírásukban meghatározott feladatokat látják el • üzemeltetés, • működtetés.

Raktáros Feladatai: • leltározás, selejtezés, • anyag-, és eszközgazdálkodás, • anyagbeszerzés utemezése, • bevétel és kiadás, készl. könyv.

Gépkocsi vezető Feladatai: • anyagbeszerzés, • szállítás.

Műszaki ügyintézők Feladatai: • megrendelés felvezetés, • szükséges anyagigény összeállítás, • elő-, és utókalkuláció készítés, • adatszolgáltatás.

2.2. A helyettesítés rendje Az igazgatót tartós távolléte, akadályoztatása esetén – teljes jogkörrel és felelősséggel, ha az igazgató másképpen nem rendelkezik, − az intézményvezető helyettes, (szakiskolai intézményegység-vezető, műszaki és szervezési-innovációs igazgató-helyettes) aki a helyettesítési feladatát gazdasági és

16



pénzügyi kérdésekben a gazdasági központ gazdasági vezetőjével történő szoros egyeztetéssel látja el. Az igazgató és általános helyettese egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés az alábbi sorrend szerint: − Tanügy-igazgatási – felnőttképzési - természettudományi igazgató-helyettes, − Szakközépiskolai és kollégiumi intézményegység-vezető, nevelési – társadalomtudományi igazgatóhelyettes feladata. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. A munkahelyi, szakterületi vezető távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítők: Szakterületi vezető Intézményvezető helyettes, szakiskolai intézményegységvezető, műszaki és szervezésiinnovációs igazgató-helyettes Tanügy-igazgatási – felnőttképzési – természettudományi igazgatóhelyettes

Helyettesítő Tanügyi, – felnőttképzési – természettudományi igazgatóhelyettes vagy Igazgató eseti megbízása szerint

Szakközépiskolai és kollégiumi intézményegységvezető, nevelési – társadalomtudományi igazgatóhelyettes, vagy Igazgató eseti megbízása szerint Szakközépiskolai és kollégiumi Minőségirányítási vezető/ vagy Igazgató eseti intézményegység-vezető, nevelési – megbízása szerint társadalomtudományi igazgatóhelyettes, Minőségirányítási vezető Szakiskolai intézményegység-vezető – műszaki ig.h. Központi Műhelyegység-vezető Igazgató megbízása által kijelölt gyakorlati oktatásvezető-helyettes Gyakorlati oktatás vezető A tanműhelyi házirend szerinti szakoktató helyettesek Műszaki vezető Gazdasági csop. vez. Gazdasági csop. vez. Igazgató által eseti megbízás szerint a gazdasági csoport dolgozója A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. (3)-(7)

2.3. A vezetők közötti feladatmegosztás A részletes, személyre szabott szabályozást – az igazgató által elkészített – a vezetők munkaköri leírásai tartalmazzák. 17


−

− − − − − − −


Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: az igazgatóhelyettesek, az intézményegység-vezetők megbízása és a megbízás visszavonása, a munkáltatói jogok gyakorlása, ezen belül • a vezetők, a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítők, technikai dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tanulói jogviszonyra vonatkozó – kivéve a nevelőtestület és a fegyelmi bizottság jogkörébe tartozó - döntések meghozatala, a vezetők tevékenységének irányítása, ellenőrzése, minősítése, az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás, végzettséget igazoló okiratok, bizonyítványok aláírása, hitelesítő aláírása, személyiségjogokat érintő ügyekben döntés, pénzügyi döntések, kötelezettségvállalás, az utalványozás – kiadmányozás, megállapodások, szerződések kötése.

Hatásköréből átruházza: Az igazgatóhelyettesekre, intézményegység-vezetőkre: • a funkcionális vezetési struktúra szerint az intézményegységek, a szakterületek felelős operatív irányítását, vezetését, a nevelő-oktató munka szakterületi fejlesztését, • a tervezési, szervezési, ellenőrzési és értékelési hatásköröket, • helyettesítések, készenlét és ügyelet elrendelése, • a közvetlen beosztott közalkalmazottak munkavégzésének irányítását, ellenőrzését, minősítését igazgatói egyetértéssel, • szakmai, nevelési-oktatási és tanügy-igazgatási ügyekben - az érintettség függvényében – az ügyintézést, az intézmény képviseletét, • az évente, munkatervben rögzített felosztás szerint a munkaközösségek szakmai tevékenységének irányítását, ellenőrzését, értékelését, • a tankönyvellátással kapcsolatos irányítási, vezetési feladatokat, • a munka- és egészségbiztonsági, valamint a tűzvédelmi feladatok intézményi szintű közvetlen/operatív irányítását, végrehajtását, ellenőrzését, • az intézményi fejlesztési koncepciók előterjesztésének elkészítését, pályázatok elkészítését, • szakmai projektek irányítási/vezetési feladatait. A központi műhelyegység- vezetőre, gyakorlati oktatásvezető helyettesekre: • a funkcionális vezetési struktúra szerinti szakterületek felelős operatív irányítását, vezetését, a gyakorlati képzés szakterületi fejlesztését, • a tervezési, szervezési, ellenőrzési és értékelési hatásköröket, • a közvetlen beosztott közalkalmazottak munkavégzésének minősítését igazgatói egyetértéssel, • a gyakorlati szakképzés, oktatás átfogó irányítása, ellenőrzése, • rendszeres kapcsolattartást a külső gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetekkel, külső képzőhelyek szakmai támogatását, ellenőrzését, • a munka- és egészségbiztonsági, valamint a tűzvédelmi feladatok intézményi szintű közvetlen/operatív irányítását, végrehajtását, ellenőrzését, • a "tanműhelyi szakoktató, műszaki és kisegítő dolgozók" elnevezésű munkakörbe tartozók tevékenységének szakmai irányítását és ellenőrzését (műszaki ügyint., karbantartók), • a gyakorlati foglalkozások előkészítésének, szervezésének irányítása, ellenőrzése, • a gyakorlati képzésre vonatkozó fejlesztési koncepciók előterjesztésének elkészítését, pályázatok elkészítését. 18



A munkaközösség vezetőkre: A hatáskör szerinti vezetőkkel kapcsolatot tartva, egyeztetve a szakterület szakmai tevékenységének irányítását, segítését, szakmai ellenőrzését, a nevelő-oktató munka innovatív fejlesztését, pályázatok készítését, pályázati projektek szakmai operatív irányítását.

2.4. Az igazgató és a vezetők felelőssége, feladatai − Az igazgató/a vezető felelős az intézmény/a szakterület szakszerű és törvényes szakmai működéséért, a hatékony és eredményes pedagógiai munkáért, az ésszerű és költségtakarékos gazdálkodásért. Dönt az intézmény/a szakterület működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, helyi szabályzat vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. − Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előirt egyeztetési kötelezettség mellett gyakorolja. − Az igazgató/a vezető közvetlen munkatársaival – a munkaköri leírásban rögzítve – megosztja az intézményi/szakterületi feladatellátás tervezését, szervezését, ellenőrzését, értékelését és az operatív irányítást, valamint a minőségirányítási és a FEUVE tevékenység feladatait. − Gondoskodik a jó munkahelyi légkör kialakításáról, a nevelő-oktató munka zavartalan végzésének feltételeiről, a tárgyi- és személyi feltételek biztosításáról. − A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. − Az igazgató irányítja, ellenőrzi és minősíti a vezetők munkáját, figyelembe véve, hogy közösen felelősek intézkedéseik összehangolásáért, minden lényeges kérdésben egymás kölcsönös tájékoztatásáért. − Az igazgató a rendelkezésére álló költségvetés alapján a nevelési- oktatási feladatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. − Az igazgató/a vezető irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi, egészségvédelmi tevékenységet, a munka- és egészségbiztonsági, valamint a tűzmegelőzés szakmai feladatellátását. − Az igazgató együttműködésével a jogszerűen és felelősséggel ellátandó gazdálkodási feladatokat alapvetően a gazdasági központ gazdasági vezetője látja el, de ezek kitűzésébe és megvalósításába az intézményvezetés tagjait, valamint a munkaközösségek vezetőit is bevonja. − Az igazgató a vonatkozó jogszabályok szerint gyakorolja a munkáltatói- és fegyelmi jogkört, ellátja a személyzeti feladatokat. − Az igazgató/a vezető az intézményi székkel, a szülői munkaközösséggel, a közalkalmazotti tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel és a diák-önkormányzattal együttműködik, gondoskodik az intézményi hagyományok ápolásáról, a nemzeti- és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről.

19



3. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 3.1. A nevelőtestület és jogosítványai A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szervezete. A zottja, pl. • • •

nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmavalamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók, Könyvtáros(ok), Ifjúsági védőnő(k) Stb.

Az intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, továbbá a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: 1. A pedagógiai, illetve a nevelési-, szakmai program (PP) és módosításának elfogadása. 2. A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) valamint módosításának elfogadása. 3. Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) és módosításának elfogadása. 4. Az intézmény éves munkatervének elkészítése, elfogadása. 5. Az intézmény munkáját átfogó elemzéseknek, értékeléseknek, beszámolóknak elfogadása. 6. Intézményi önértékelés és az azt követően megfogalmazott intézkedési terv elfogadása. 7. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. 8. A házirend elfogadása. 9. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. 10. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása. 11. Az intézmény alapfeladatán kívüli – bevételszerzésre irányuló – tevékenység indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása. 12. Jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az óraadó tanár a 6. - 7. és 8. pont kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásakor. Jogkörének, hatáskörének átruházása: a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat, illetve munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel:

20



A bizottságok (munkacsoportok) − Neve: fegyelmi bizottság (FB) Feladata és hatásköre: tanulói fegyelmi ügyben eljárás, döntés Elnöke: ügyenként, az igazgató megbízása szerinti igazgatóhelyettes/pedagógus; Tagjai: az érintett tanuló osztályában tanító pedagógusok; a szakképző évfolyamokon a tanulószerződéses jogviszony fennállásakor az érintett gyakorlatot szervező gazdasági szervezet illetékese. Véleményt nyilvánítási joggal: osztály DÖK és az intézményi DÖK képviselője. − Neve: szociális bizottság (SZB) Feladata: tanulókat érintő szociális ügyekben eljárás, döntés Elnöke: szakközép.-kollégiumi int.egység-vezető – nevelési és társadalomtudományi igazgatóhelyettes, Elnök helyettese: minőségirányítási vezető Tagjai: érintettség szerinti igazgató helyettes(ek), vezető(k), szülői munkaközösség képviselője/tanársegítője, intézményi szék delegált szülői képviselője/tagja, DÖK képviselői, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, ifjúsági védőnő. − Neve: minőségirányítási csoport (MICS) Feladata: az IMIP szerint az intézmény működésének, szolgáltatásainak önértékelésre épülő, indikátormutatókkal bizonyított minőségfejlesztése. Vezetője: minőségirányítási vezető Tagjai: munkaközösség-vezetők, igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezetők, gyakorlati oktatásvezetők és helyettesek, MÉCS vezetője. − Neve: mérési- és értékelési csoport (MÉCS) Feladata: a korszerű és hatékony mérés-értékelési módszerek elterjesztése az intézményben, továbbá valamennyi nevelési-oktatási területeken folyó munka eredményességének mérése-értékelése, indikátormutatók illetve prezentációk készítése a minőségirányítási csoport munkájához. Vezetője: évenkénti munkatervi megbízás alapján: a szakirányú továbbképzésen részt vett és/vagy szakvizsgázott pedagógus. Tagjai: munkaközösségenként és iskolatípusonként delegált vagy az igazgató által megbízott egy-egy fő, valamint a konkrét mérésben érintett pedagógusok. A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait e tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az előző pontban átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – ügytől függően vagy a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. Fenti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. További jogkör(ök) átruházását az SZMSZ módosítása nélkül az éves munkatervben vagy jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

21



3.2. Szakmai munkaközösségek (Mk) Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Tevékenységüket az iskola pedagógiai programja, az IMIP és az éves intézményi munkaterv valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, tanévre szóló saját munkaterv szerint végzik a munkaközösség-vezető irányításával. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, értékelésében. A szakmai munkaközösség – az érintettek bevonásával és saját szervezetén belül történt egyeztetés szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A munkaközösségek vezetőit a nevelőtestület véleményét kikérve az igazgató bízza meg. (Lehetőség szerint munkaközösség vezetésére határozatlan időre kinevezett, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusok közül kerüljön ki a jelölt, aki megbízást kaphat.) A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A megbeszéléseikre, értekezleteikre meghívják az igazgatót és a szakterületi vezetőket. Azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet az intézményegységekben és a tagozaton. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez. A nevelőtestületi önszerveződés alapján működő – lehetséges – munkaközösségek: • • • • • • • • • • • •

Osztályfőnöki Magyar – történelem – földrajz – művészetek Idegen nyelv (angol, német) Matematika – fizika Számítástechnika, informatika Biológia – kémia természetismeret és környezeti tanulmányok Testnevelés Közlekedési – gépész Építőipari – épületgépész Faipari Elektrotechnikai-elektronikai Kollégiumi

Munkaközösségek tagjai: az aktuális tanév tantárgyfelosztása szerint a szakterületen feladatot kapott pedagógus.

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: 22



• közreműködés az intézményi szintű tervező tevékenységben, • a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, értékelése, fejlesztése, • közreműködik a vezetők és pedagógusok teljesítmény-értékelésében, minősítési javaslatok előterjesztése a munkáltatói szintű minősítéshez, • az intézményi nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, • szakterületet érintő pályázatok elkészítése, benyújtása az igazgatóhoz, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók kompetenciáinak folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése (a MÉCS munkájának segítése), szakterületi feladatbankok készítése, gondozása • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, • a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, • közreműködik a gyakornoki szabályzatban rögzített feladatok ellátásában, • a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, • javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, • segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, • a minőségirányítási csoport munkájában való részvétel, • külső szakmai kapcsolatok kiépítése, fenntartása, fejlesztése. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak, innovációs projektek megoldására/végrehajtására a tantestület tagjaiból önszerveződéssel munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A feladatellátásért – a közalkalmazotti tanács véleményét kikérve – kereset-kiegészítés adható, amelyet a gazdálkodás eredményeként az igazgató rendelhet el.

23



4. A PEDAGÓGUSOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK, FELADATELLÁTÁS SZERVEZÉSÉNEK ELVEI • Az intézmény szakszerű és jogszerű feladatellátásának szervezését igazgatói jogkörben meghagyva, törekedni kell arra, hogy a pedagógus elsősorban a szakképzettségé(ei)nek megfelelő, az érdeklődését és motiváltságát fejlesztő feladatokat kapjon. • A pedagógus felelősséggel és önállóan, a nevelőtestületi célkitűzésekkel összehangoltan, a közös érdekeket nem sértő módon végezhesse nevelő-oktató munkáját. • Biztosítani kell, hogy aktívan közreműködhessen a jó szellemiségű intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében. • Vállalhasson részt a munkaközösségek és a nevelőtestület újszerű kísérleteiből, az innovatív feladatok elvégzéséből. • Bírálataival és javaslataival előmozdíthassa az intézmény pedagógiai céljainak megvalósulását. • Biztosítani kell, hogy saját munkáját nyilvánosan és önkritikusan értékelhesse, és biztosítani kell hivatása gyakorlása során az eredményorientált megújulás lehetőségét. • Fejleszthesse szaktárgyi- és általános műveltségét, pedagógiai munkássága lehessen életszerű, korszerű. • Alkalmazhassa az önképzés és a szervezett továbbképzés során megújult szakmai, módszertani, oktatástechnológiai ismereteit. • Munkaköri kötelezettségeinek ellátása összhangban legyen az intézmény minőségirányítási tevékenységével. • Megbízások kiadásánál figyelemmel kell lenni az egyenletes leterhelésre, továbbá arra, hogy a rendszeres díjazással elismert, valamint a kereset-kiegészítéssel díjazott munkában végzett megbízások egyensúlyban legyenek.

5.

BELSŐ KAPCSOLATOK

Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A funkcionális működési struktúra miatt, és az eredményes működés érdekében szükséges a napi informatív/operatív belső kapcsolattartás mellett (lásd 1. ábra) az alábbi kapcsolattartási formákat alkalmazni, amelyeket az éves munkatervben és a munkarendben tervezni kell: − intézményi szintű beszámoló tartása, operatív feladatokról tájékoztatás nevelőtestületi vagy közalkalmazotti értekezleteken − időszakos intézményegységi, szakterületi beszámoló tartása, operatív feladatokról tájékoztatás nevelőtestületi vagy közalkalmazotti értekezleteken − gazdasági, pénzügyi beszámoló negyedévente − véleményezési és javaslattevő jogok gyakorlása érdekében összevont munkaértekezletek szervezése − kölcsönös óra és foglalkozáslátogatások szakterületeken belül és szakterületek között

24



− a napi információáramlást teljeskörűen biztosította az intézmény az elektronikus belső hálózatán (elektronikus belső üzenetek és levelezések), amelyet valamennyi közalkalmazott naprakészen köteles figyelemmel kísérni

5.1. A szakmai vezetés és a pedagógusok közötti kapcsolattartás formái és rendje A közalkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezetés segítségével a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: − az igazgatótanács ülései, − az intézmény-vezetés értekezletei, megbeszélései, − a szakterületek munkaértekezletei, − nevelőtestületi munka-értekezletek, megbeszélések, − szakmai közösségek, munkacsoportok megbeszélései, értekezletei. E fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az intézményvezetés az aktuális feladatokról elsősorban a belső informatikai hálózaton elérhető üzenőfalon és levelező menüben, másodsorban a megfelelően elhelyezett hirdetőtáblákon, írásbeli tájékoztatókon, naprakészen informálja a közalkalmazottakat. Az intézményvezetés (az igazgatótanács) tagjai kötelesek: − az ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó közalkalmazottakat az ülés döntéseiről, határozatairól, − az irányításuk alá tartozó pedagógusok illetve közalkalmazottak kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetés, (az igazgatótanács) felé. A közalkalmazottak kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, belső elektronikus levelezőn egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetéssel, az igazgatótanáccsal és az intézményi székkel. Nevelőtestületi munka-értekezletek Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet: A vonatkozó aktuális jogszabályok, a pedagógiai/ szakmai program alapján, valamint az előző tanév értékelése alapján az új tanév céljainak illetve feladatainak meghatározása. A tanév munkatervének, tantárgyfelosztásának, óra- és foglalkozási rendjének, munkarendjének stb. ismertetése, megvitatása és elfogadása. Félévi és év végi értekezlet: Az intézményben folyó oktató-nevelő munka étékelése, további feladatok kitűzése. (Az elfogadott beszámolót meg kell küldeni a fenntartónak és az intézményi széknek.) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: Akkor kell összehívni, ha azt a nevelőtestület 1/3a javasolja. Össze kell hívni a felsőbb irányítási szintek utasítása alapján is. A nevelőtestület döntéseit nyílt vagy titkos (személyi ügyekben) szavazással, szótöbbséggel hozza. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Osztályozó nevelőtestületi értekezletek 25



Az osztályfőnökök – kiemelve a vitás kérdéseket, az osztályozás jogszerűségére vonatkozó információkat – jelentést készítenek az értekezletre osztályukról, amelyet a nevelőtestülettel elfogadtat, majd ezt követően megtörténik − a félévi, illetve − az év végi osztályzatok lezárása. Az értekezlet elnöke: az igazgató vagy megbízottja. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek mellékletét képezik az osztályfőnöki jelentések. Nevelőtestületi nevelési értekezletek Az éves munkatervben rögzített módon az I. félévben és a II. félévben egy-egy értekezletet tart a nevelőtestület. Előre meghatározott, vagy szabadon választott aktuális nevelési-oktatási témák megvitatása az értekezletek fő feladata. Igény esetén az igazgató továbbképzési céllal kihelyezett módon, továbbá külső előadóval/előadókkal is szervezheti az értekezletet. Az értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. Rendkívüli nevelési értekezletek összehívása és a döntések meghozatala azonos az előző bekezdésben foglaltakkal. Operatív munkaértekezletek Az éves munkaterv szerint, továbbá kiemelt fontosságú tennivalók, programok előtt célszerű tartani. Az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek (központi műhelyegység-vezető, és gyakorlati oktatásvezető-helyettesek), a kollégiumvezető hívja össze, melyen a nevelőtestület érintett és meghívott tagjai vesznek részt. Közzététele a tanév munkatervében, valamint hirdetés útján. A pedagógus közösségek értekezletei Az egyes szakmai és tantárgyi munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, a fegyelmi bizottság, szociális bizottság, minőségirányítási csoport (MICS), mérési értékelési csoport (MÉCS), stb. megbeszélései. A hozott határozatok, információk továbbítása a vezetés felé az egyes közösségek vezetőinek feladata. A vezetői megbeszélések A megbeszéléseket az igazgató, igazgatótanács és a vezetőség bármely tagja kezdeményezheti. A megbeszéléseken hozott, közösséget érintő döntéseket, állásfoglalásokat a megbeszélések után a vezetők kötelesek a beosztott közalkalmazottak tudomására hozni. Kisebb közösségeket, vagy egyes pedagógusokat érintő megbeszélések A megbeszéléseket a vezetők hívják össze. A megbeszélések összehívását a szakterület dolgozói is kezdeményezhetik. A megbeszélések témáját és a szükséges tájékoztatást a vezető vagy a kezdeményező munkatárs határozhatja meg.

5.2. Az iskola demokratikus szervezetei és a kapcsolattartás rendje − − − −

Intézményi szék Szülői munkaközösség Intézményi diákönkormányzat Közalkalmazotti tanács

Az intézményi szék A közoktatási tv. szerint kezdeményezésre alakul, tagjait választással delegálják. 26



Tagjai: − szülői munkaközösség által delegált 3 fő szülői képviselő − a DÖK által delegált 3 fő diák-önkormányzati képviselő − nevelőtestület által delegált 3 fő nevelőtestületi tag Delegálhat az intézményi székbe: − 1 fő képviselőt a fenntartó − 1 fő képviselőt a gyermekvédő- és ifjúságvédő szolgálat − 1 fő képviselőt a kisebbségi önkormányzatok − 1 fő képviselőt a területi gazdasági kamara Az intézményi szék és az intézmény kapcsolattartása Az intézmény igazgatója az intézményi szék létrehozásának kezdeményezésekor a vonatkozó jogszabályok szerint jár el. Az intézményi szék megalakulásakor elkészíti saját működési szabályzatát, munkaprogramját, amelyben meghatározza az intézményi szék ülésezésére vonatkozó szabályokat is. Az intézményi szék munkájához szükséges feltételeket az intézmény igazgatója, vagy akadályoztatás esetén megbízottja biztosítja. A tartalmi együttműködés érdekében az intézményi szék tagjai az érintettség függvényében meghívottak: – a nevelőtestületi értekezletekre, – a szülői munkaközösség, a diák-szociális ügyekkel foglalkozó bizottság, az osztályfőnöki munkaközösség, a diákönkormányzat üléseire, az intézményi sportköri közgyűlésre. Meghívás esetén a tanácskozásokon, illetve igény szerint az intézményi szék munkájában az intézmény igazgatója ( megbízottja ) közreműködően vesz részt. Az intézményvezető gondoskodik az intézményi szék jogainak gyakorlásához szükséges ügyiratok, valamint az intézményi székhez címzett kérelmek jogszabályok szerinti megküldéséről. Szülői munkaközösség (SZMK) A Ktv. alapján a szülői jogok érvényesítése és a kötelességek teljesítése érdekében osztályonként a szülők – választással – osztályszintű szülői munkaközösséget hozhatnak létre, akik az osztály szülői képviseletét látják el. A szülők döntése alapján, az intézményi szintű szülői képviseletet az intézményi szülői munkaközösség látja el, amelynek tagjait választással delegálják (osztályonként min. 1 fő) az osztályok szülői közösségei. SZMK kapcsolattartásának rendje: A szülői szervezetek döntenek saját működési rendjükről, munkaprogramjukról. − a szülői munkaközösségek munkáját segítik az osztályfőnökök és az SZMK-t segítő tanár − az osztályban tanító pedagógusok és a vezetőség tagjai egyeztetett módon és időpontban közös értekezletet tarthatnak a szülői képviselettel − intézményi SZMK értekezlete(ke)t tanévenként az SZMK-t segítő tanár köteles szervezni − rendkívüli intézményi SZMK értekezletet az SZMK-t segítő tanár, az SZMK elnöke, az iskolaszék elnöke, valamint az intézmény igazgatója kezdeményezhet

27



Az intézményi szülői szervezet (SZMK) elnöke közvetlenül az SZMK- segítő tanárral és az intézmény igazgatójával, vezetőivel tart kapcsolatot. Az SZMK választmánya (vezetősége), ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az SZMK választmányát (vezetőségét) az intézmény igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola tevékenységéről, feladatairól. Az SZMK-t az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: − megválasztja saját tisztségviselőit, − megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, − kialakítja saját működési rendjét, − az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, − részt vesz a diák-szociális bizottság munkájában, döntéseiben − képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, − véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, − véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: − osztálytitkár, − hiányzási, tanulmányi felelősök, − két fő képviselő (küldött) az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe. A kollégiumi csoport A kollégiumvezető a nevelőtanárokkal és a kollégiumi DÖK képviselővel 25-30 fős létszámmal kollégiumi csoportot hoznak létre, amelynek élén – mint pedagógus vezető – a csoportvezető nevelő áll. A nevelőt ezzel a feladattal a kollégiumi intézményegység-vezető bízza meg. A csoportvezetők tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. A kollégiumi csoport saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: − csoporttitkár, − programfelelős, − tanulmányi felelős, − egy fő képviselő (küldött) az intézményi diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök és kapcsolatainak rendje: A tanulók a Ktv. alapján közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök érdekeik képviseletére saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 28



– intézményi szinten, a diákönkormányzaton keresztül vagy a diákönkormányzatot segítő tanáron keresztül lehet a javaslatokat, kéréseket továbbítani az intézményvezetés felé. – az intézményi diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért a nevelési munkát irányító igazgatóhelyettes, szervezéséért a DÖK segítő pedagógus felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján öt fő diákképviselőt választ. A diákönkormányzat képviselői a tanulókat érintő minden kérdésben véleményt formálhat, javaslatot tehet. A diákönkormányzat kapcsolatainak rendje: − Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg, aki – a DÖK megbízása alapján – eljárhat a DÖK képviseletében is. − A DÖK képviselője meghívott résztvevője minden olyan fórumnak, ahol tanulókat érintő kérdések kerülnek napirendre. − Az intézmény valamennyi dolgozója szükség – igény – szerint segíti a DÖK tevékenységét. − Az igazgató biztosítja a működésükhöz szükséges – lehetőség szerinti optimális – feltételeket, aktív munkakapcsolatot tart a tanulókat érintő kérdésekben a DÖK vezetőivel. − Meghívás esetén az igazgató (akadályoztatás esetén megbízottja) részt vesz a DÖK megbeszélésein. − A nevelőtestület meghívás esetén részt vesz a diákközgyűlésen. A Közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolattartásának rendje A KT elnöke vagy akadályoztatása esetén a KT tagja állandó meghívott tagja az iskolavezetésnek. A vezetőségi munkaértekezleteken szerzett információk alapján közvetlenül élhet jogosítványaival, valamint tájékoztatást tud adni a közalkalmazotti tanács tagjainak és a közalkalmazottaknak. Az igazgató egyeztetetést követően, heti rendszerességgel fogadja a KT tagjait. Az igazgató meghívás esetén részt vesz a közalkalmazotti tanács értekezletein. A Kt jogainak gyakorlásához - a jogi szabályozás szerint - betekintésre megkapja a szükséges ügyiratokat, dokumentumokat. Szakszervezeti jogosultságok Az intézményen belül a közalkalmazottak érdekeinek képviseletét elsősorban a szakszervezet biztosítja (szakszervezet hiányában ezt a Közalkalmazotti Tanács jogosult ellátni). Intézményen belül az a szakszervezet tekinthető reprezentatívnak: − amelynek jelöltjei a közalkalmazotti tanácsi választáson a leadott érvényes szavazatok legalább 10%-át megszerzik, továbbá − amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz tartozó közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja. Intézményen belül csak egy kollektív szerződés megkötésére van lehetőség.

29



A szakszervezet és a munkáltató kapcsolattartásának formái − az intézményigazgató meghívottként részt vesz a szakszervezeti taggyűléseken, vezetőségi beszámolókon, − a kezdeményezett érdekegyeztető tárgyalásokon mindkét fél jelen van, a megállapodásokat írásban rögzítik, − a szakszervezet titkára és az igazgató napi kapcsolatot tartva biztosítják a közalkalmazotti és munkáltatói érdekek – törvényességen belüli – érvényesülését.

5.3. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartásának formái A tanulókat az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról − az igazgató • az intézményi diákönkormányzat vezetőségi ülésein, • a diákközgyűlésen, • az elhelyezett hirdetőtáblákon, • elektronikus napló (továbbiakban napló), • a www.kiralyendre.hu honlapon keresztül folyamatosan, − az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, − a szaktanárok, szakoktatók és a kollégiumi nevelők foglalkozásaikon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról – a személyiségjogokat betartva – a szaktanároknak folyamatosan szóban és ellenőrző-könyvben írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat – szóban vagy írásban – egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézményvezetéssel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi székkel.

5.4. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartásának formái A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról − az igazgató: • a szülői szervezet (SZMK) választmányi ülésén, • az intézményi szintű – általában évfolyamszintű - szülői értekezleteken, • az elhelyezett hirdető táblákon keresztül, • elektronikus napló, • a www.kiralyendre.hu honlapon és • szükség szerint írásbeli tájékoztatón keresztül, − az osztályfőnökök: • az osztályszintű szülői értekezleten, • aktualitástól függően ellenőrző könyvön, telefonon • szükség szerint írásbeli tájékoztatón keresztül, tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra – a tanuló és a szülő személyiségjogait nem sértve – az alábbi lehetőségek szolgálnak: − a családlátogatások, 30


− − − − −


a szülői értekezletek, a pedagógusok fogadó órái, elektronikus napló, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, ellenőrző könyvben.

A szülői értekezletek, és a pedagógusok fogadóóráinak időpontjait az iskolai éves munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat – szóban vagy írásban – egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetéssel, a pedagógusokkal vagy az intézményi székkel. Megválaszolásuk a vonatkozó jogszabályok, valamint az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történik. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az intézmény igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az intézményi munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az intézmény alapdokumentumai (pedagógiai programja, SZMSZ, házirendje) nyilvánosak, minden érdeklődő számára elektronikusan elérhetők, megtekinthetők. Egy-egy nyomtatott példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: − az intézmény fenntartójánál, − az intézmény irattárában, − az intézmény könyvtárában, − az intézmény www.kiralyendre.hu honlapján. Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Nagykorú tanuló, ha önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

6. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézményvezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: − Az intézmény fenntartójával: Pest Megye Önkormányzata, 1052 Budapest, Városház u. 7. − A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Vác Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala 2600 Vác, Március 15. tér 11. Naszály – Galga Szakképzés Szervezési Társaság Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. 2600 Vác, Naszály út 31. − Szakmai szolgáltató intézményekkel, szakminisztériumokkal és háttérintézményeikkel: • Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 1085 Budapest, Baross u. 52. • Szakminisztériumok (elnevezésük és címük változó) • Oktatási Hivatal: 1054 Budapest, Báthory u. 10. • OH – Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, 1132 Bp., Váci út 18. 31


− − − − −


Valamennyi helyi és megyei oktatási intézmény vezetőjével és tantestületével A területileg illetékes szakszolgálatokkal, nevelési tanácsadókkal. Pest Megyei Munkaügyi Központ és kirendeltségei Az érintett Kereskedelmi és Iparkamarákkal és szakmai szervezetekkel Vác és Vidéke Ipartestület 2600 Vác, Köztársaság út 5.

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az intézmény vezetőségi tagjai felelősek. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal (a teljesség igénye nélkül): − Pest Megyei és a Városi Rendőrkapitánysággal (rendvédelmi orientációs oktatás) − Az iskolát támogató Király - alapítvány kuratóriumával. − A következő közművelődési intézményekkel: • Madách Imre Művelődési Központ, 2600 Vác, Dr. Csányi László körút 63. • Katona Lajos Városi Könyvtár 2600 Vác, Budapesti főút 37. • Pest Megyei Közművelődési Információs Központ 1052 Budapest, Városház u. 7. − A következő társadalmi egyesületekkel: • Váci Reménység Egyesület 2600 Vác, dr. Csányi krt. 58. • Tempus Közalapítvány 1438 Budapest, Lónyai út 31. • Porta Speciosa Közhasznú Egyesület 1077 Budapest, Wesselényi u. 73. • Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület 8426 Pénzesgyőr, Béke u. 57. • Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány 2600 Vác, Március 15. tér 11. • Váci Polgárok Egészségéért Egyesület 2600 Vác, dr. Csányi krt. 47. • Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) 1013 Budapest, Döbrentei tér1. − A következő termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: • Baross Gábor Oktatási Központ Istvántelki Tanműhely Bp., IV. Elem u. 5-7. • Wilker Kft. 2600 Vác, Honvéd u. 5. • Lavina Autó Kft. 2600 Vác, Szilassy u. 1/A. • Wallis Motor Kft. 1097 Budapest, Könyves K. krt. 5. • Volánbusz Közlekedési Rt. 1134 Budapest, Szabolcs u. 17. • Magyar Suzuki Rt. 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52. • Lózs 2626 Nagymaros, Váci u. 149. • Duna-Dráva Cement Kft. 2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2. • TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1149 Budapest, Pillangó park 7-9. • Dunamenti Regionális Vízmű Rt. 2600 Vác, Hóman B. út 3. − A következő gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: • Egészséges Ifjúságért Alapítvány 2600 Vác, Bauer M. u. 43. Pf. 14. • Magyar Vöröskereszt Országos Ifjúsági Tanács 1051 Budapest, Arany J. u. 31. • Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete 2040 Budaörs, Károly király út 61. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezetés tagjai a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó pedagógusokat az együttműködési megállapodások rögzítik. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézményvezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn a Jávorszky Ödön Városi Kórház és Rendelőintézetei, 2600 Vác, Argenti Döme tér 32



1/3., illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola osztályfőnökei, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse(i) rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a kistérségi gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az érintettség függvényében az intézmény vezetői, elsősorban a szakközépiskolai és szakiskolai intézményegység-vezetők a felelősek. A pedagógusok szakmai és pedagógiai munkájának segítése, fejlesztése céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be – lehetőség szerint – a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: − Magyar – történelem – földrajz – művészetek, − Matematika – fizika, − Idegen nyelvi, − Biológia – kémia, − Kollégiumi, − Osztályfőnöki, − Testnevelés-sport és a − Szakmacsoportos munkaközösségek. A közoktatási törvény 39 § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, politikai tevékenység nem végezhető. Kapcsolat az iskolaegészségügyi szolgáltattal, ÁNTSZ-szel Az egészségnevelési területeken az ifjúsági védőnő(k), az ifjúságvédelmi felelős(ök), az osztályfőnöki munkaközösség vezető(k), valamint a szabadidő szervező és a DÖK segítő nevelő rendszeres munkakapcsolatot tartanak egymással és a helyi és a városi iskolaorvosi szolgálattal, valamint az ÁNTSZ-szel. A szolgálatok közreműködését vesszük igénybe: Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként a fertőző betegségek megelőzésére, kábítószerellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. Kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Kapcsolat a Családsegítő Központokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal Az intézmény közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a kistérség családsegítő és gyermekjóléti szolgálataival, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, az ifjúságvédelmi felelősök segítséget kérnek a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoktól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök segítséget kérhetnek a szolgálattól az intézmény pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkájához is.

33



A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén szintén segítséget kell kérni a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére az ifjúságvédelmi felelős részt vesz az esetmegbeszéléseken. A szolgálattal közösen segíteni kell a tanulót, szülőt a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézményekkel történő kapcsolatfelvételben (pl. nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.). Segítésként, az iskolában a tanulók a szülők által jól látható helyen közzé kell tenni az intézmények címét, illetve telefonszámát.

7. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE A tanulók munkarendjét, a tanulók számára a létesítmények és helyiségek használatát, valamint a működés részletes rendjét az SZMSZ az intézmény házirendjével összhangban szabályozza. − Az egységes „HÁZIREND” a közösség kialakításának fontos eszköze, demokratikusan elfogadott mindenkire kötelező érvényű normarendszer. Kidolgozásánál arra kell törekedni, hogy pedagógiailag átgondolt legyen, a helyi adottságokhoz, a hagyományokhoz, a különböző nemű, életkorú és előképzettségű fiatalokhoz rugalmasan alkalmazkodjon és érvényesüljenek a jogszerűség mellett a demokratikus elvek. − A „Házirend” kialakításában részt vesznek az intézmény vezetői, az osztályfőnöki munkaközösségek, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, az intézményi szék és az SZMK, valamint az intézményi diákönkormányzat egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.

7.1. Az intézmény munkarendje A tanév munkarendjénél figyelembe kell venni a „Közoktatási törvény” és a „Szakképzési törvény” előírásait, továbbá a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat. − Intézményünkben a nevelő-oktató munka a pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai program, az intézményi munkaterv, az órarend, tanítás-tanulási, foglalkozási programok (tanítás-tanulás programok) alapján folyik. − A tanév a miniszteri rendelet szerinti nappal kezdődik és fejeződik be. − Az oktatást két hetes ciklusra készített órarend szerint szervezzük, amelyet a tanévkezdésig, vagyis szeptember 1-éig el kell készíteni.

7.2. Beléptetés és benntartózkodás rendje Az intézményben az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól/ügyeletes vezetőtől engedélyt kaptak (pl.: létesítmény, helyiségbérlet esetén). Az intézmény területére érkező szülők, illetve 34



idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az intézménybe érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit, tanműhelyi termékeket vagy anyagot az intézményből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény illetve szállítólevél ellenében lehet. Nem intézményi tulajdont képező eszközöket, anyagot szintén csak igazgatói engedéllyel, szállítólevél vagy számla portán történő leadását, bemutatását követően lehet behozni. Részletesen: A porta bejáratát zárva kell tartani. Személyforgalom esetén az elektromágneses zárszerkezetet a portaszolgálat nyitja. a. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók eseti beléptetése az arra rendszeresített belépési engedéllyel történik, amelyet a portás adhat ki, és távozáskor a portás vesz vissza. Beléptetés előtt a portás telefonon/számítógépes nyilvántartásban informálódik, hogy a fogadó személy elérhető-e az érdeklődő számára. b. Tanfolyami hallgatók, tornacsarnokot rendszerességgel bérlők beléptetése, határozott – a tanfolyami, bérleti – időre szóló ideiglenes vonalkódos beléptető kártyával történik, amelyet a gondnokság igazolt névsor alapján ad ki, és gyűjt be a tanfolyam befejezését követően, illetve a bérleti jogviszony lejártakor. c. Dolgozóink vonalkódos belépőkártyával lépnek be és távoznak, amelynek használata kötelező. Az intézményben eltöltött időt (ami nem minden esetben azonos a munkaidővel, ugyanakkor a munkahelyen történt időbeni megjelenés és ott-tartózkodás valamint az útiköltség-hozzájárulás elszámolásának ellenőrzési eszköze) a számítógép adatbankjában nyilvántartja. A nem pedagógus munkakörben dolgozók jelenléti íven – amely a munkaidő nyilvántartás és bérelszámolás dokumentuma – is rögzítik az érkezést és távozást.. d. Tanulóink diákigazolványuk, ennek hiányában ellenőrzőjük felmutatásával, portás által ellenőrzötten érkeznek és távoznak. e. A Naszály-Galga TISZK (Naszály út 31.) létesítményeinek használatára és az ottani beléptetésre valamint benntartózkodásra vonatkozó szabályozást tanulóink és közalkalmazottaink felelősen kötelesek betartani. f. Az intézmény dolgozói – ha igazgatói utasítás másként nem rendelkezik, továbbá saját felelősségre – a munkába járáshoz használt járművükkel behajthatnak és az intézmény területén kialakított parkolóhelyet munkaidőben használhatják, tudomásul véve és elfogadva, hogy az érintett közalkalmazottak az intézmény területén a gépjárművükben bekövetkezett kárért az intézmény felé kárigénnyel nem léphetnek illetve nem lépnek fel. Feltétel továbbá, hogy vagyonvédelem érdekében érkezéskor és távozáskor a portaszolgálat számára kötelesek személyesen az utas- és csomagtér ellenőrzését lehetővé tenni, az ellenőrzést elviselni. Az ellenőrzés elmaradása esetén az igazgató az érintett számára a behajtást megtiltja. Az ellenőrzés megtagadása esetén a portaszolgálat dolgozója is – jelentési kötelezettséggel – megtiltja a behajtást.

7.3. Benntartózkodás rendje szorgalmi időben és szorgalmi időn kívül Az intézmény épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától délután 20.00 óráig tartanak nyitva. A kollégium vasárnap 18.00 órától 24.00 óráig, majd péntekig naponta 00.00 órától 10.00 óráig és 12.00-től 24.00 óráig, pénteken 00.00 órától 10.00 óráig 35



és 12.00-től 16.00 óráig tart nyitva. Az intézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés és engedély alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. A reggeli nyitva tartás kezdetétől az ügyeletes vezető beérkezéséig az ügyeletes pedagógus, a délután távozó ügyeletes vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetlegesen szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában reggel 7.15 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben – munkatervhez mellékelt ügyeleti beosztás alapján – tanári ügyelet működik. A tanműhelyekben, öltözőkben a foglalkozások megkezdése előtt fél órával és után fél óráig, valamint a szünetekben – ügyeleti beosztás alapján – szakoktatói ügyelet működik. A kollégiumban a teljes nyitvatartási időben felügyelet működik. A betegszobai ügyeletet az ápoló személyzet látja el. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben, helyiségben vagy udvaron – a házirend szerint – ügyeletesi feladatát felelősen ellátni. A házirend alapján a tanulók magatartását, az intézmény létesítményei, helyiségei rendjének, állagának, tisztaságának megőrzését, a baleset-megelőzési szabályok betartását ellenőrizni. A tanórán kívüli foglalkozásokat az órarendi elfoglaltságot megelőzően (ha az órarend lehetővé teszi), vagy azt követően 18.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában, a gazdasági irodákban, továbbá a pénztárban ügyfélfogadási időben – amelyet a házirend és egyéb szabályzat rögzít – történik. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a közalkalmazottak tudomására hozza és a honlapon közzéteszi. Benntartózkodás rendje: Tanulók: A tanulók felnőtt felügyelettel, órarendjük és a tanórán kívüli tevékenység és az előzőekben leírt szabályozás szerint tartózkodhatnak az intézmény területén. Hétvégi benntartózkodáshoz igazgatói engedély és tanári vagy oktatói felügyelet szükséges. Dolgozók: A munkaidőn kívüli és hétvégi benntartózkodáshoz, ha az indokolt, a dolgozó kérésére és csak rendkívül indokoltan a szakterület-vezetői támogatás alapján, igazgatói/ügyeletes vezetői engedély szükséges. A benntartózkodás csak akkor engedélyezhető, ha – a portaszolgálatos dolgozón kívül – legalább két személy az iskola területén, illetve tanműhely esetén a műhelyben tartózkodik. Szorgalmi időn kívül csak munkaidőben és munkavégzés céljából lehet benntartózkodni az intézményben.

36



Elméleti oktatás − A házirend szerint az elméleti oktatás csengetési és munkarendjét (1-12. órás munkarendben) minden tanévben a munkaterv ill. az órarend rögzíti. − Az elméleti tanítás legkorábban 715-kor, a gyakorlati oktatás 600-kor kezdhető. − Az osztályoknak a napi tanítási órák száma legfeljebb 7 óra, ha gyakorlati órák is vannak legfeljebb 8 óra. − Az elméleti oktatás óráinak időtartama 1-8. óra: 45 perc, 9. órától 40 perc, rendkívül indokolt esetben, egységesen rövidített órák tartását engedélyezheti az igazgató. − A szünetek 5, 10, 15, 20 és legfeljebb 30 percesek lehetnek, a házirend szabályozza. − Az elméleti oktatási napokon tanári és tanulói ügyeletet kell szervezni épületenként, szintenként, a tornacsarnok öltözőiben és az udvaron. Az ügyeletesek alapvető feladata a rend és fegyelem, a kulturált viselkedés és a tiszta környezet megkövetelése, a rongálás megelőzése. − Az ügyeleti beosztást a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes irányításával a vezető munkatársak készítik el. Az elkészítésnél ügyelnek az arányos leterhelésre, az ügyeletesek szükség szerinti helyettesítésére. − Minden tanév elején, továbbá órarend változáskor el kell készíteni a tanterem órarendet is, amelyet a tanulókkal időben közölni kell. − Az órarend szerinti első óra előtt 10 perccel, az óraközi szünet befejezését követő becsengetéskor a tanulók a kijelölt tanterem előtt sorakoznak és csendben, fegyelmezetten várják az érkező tanárt. − Ha a becsöngetést követő 5 perc után nem jön tanár, az osztálytitkár – ha ő hiányzik, a hetes – az igazgatóhelyetteseket / ha ott nincs senki, az igazgatói titkárságon keresztül az igazgatót értesíti. − Az intézmény belső rendjét részletesen a „HÁZIREND” tartalmazza, melyet minden tanulónak és alkalmazottnak ismerni kell és annak betartása, betartatása kötelező. Gyakorlati oktatás − A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében az elméleti oktatással heti váltakozással szorgalmi idő befejezését követően pedig folyamatosan kell megszervezni. Indokolt esetben, ettől eltérő – de pedagógia és szervezési szempontból megfelelő – megoldás is lehetséges. − A tanuló a gyakorlati képzés keretében csak a képzési programban / tantervben / meghatározott valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok elvégzésére kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között, a szakoktató irányításával, teljeskörű felügyeletével foglalkoztatható. − A gyakorlati oktatási napokon meg kell szervezni az öltözői és tanműhelyi ügyeleti beosztást. Az ügyelet szervezéséért és az ellátás ellenőrzéséért a gyakorlati oktatásvezetők felelősek. − A gyakorlati képzést szervező – a gyakorlati képzési feladattal összefüggő – munka- és egészségvédelmi oktatásban köteles részesíteni a tanulót. − A gyakorlati képzés során teljes felelősséggel be kell tartani és tartatni a vonatkozó munkabiztonsági és egészségvédelmi jogszabályok és az intézményi munkavédelmi szabályzat előírásait. Felelősen használni kell az egyéni és kollektív védőeszközöket a tanműhelyi tevékenység során, ezek hiányában a tanuló nem foglalkoztatható és ellene fegyelmi eljárást kell indítani. − Megfelelően pihenten, munkavégzésre alkalmas állapotban és munkaruházatban a foglalkozás megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie a tanulóknak és a szakoktatóknak egyaránt a tanműhelybe, munkahelyre. Az ettől eltérő eset fegyelmi vétségnek számít, és fegyelmező intézkedést von maga után. − A gyakorlati oktatás óráinak időtartama 60 perces, melyeket folyamatosan kell megtartani. 37



− A napi gyakorlati órák száma a 7 órát, nagykorú tanulónál a napi 8 órát nem haladhatja meg. − Az intézményi tanműhelyekben a gyakorlati oktatás 6.00 – 21.00 óra között két műszakban (délelőtt - délután) szervezhető, amelyet a tanév gyakorlati órarendje rögzít. − A tanulókat a 2. óra után 20 perces tízórai, illetve uzsonna szünet illeti meg. Ha a napi foglalkozás eléri a 7. órát, 25 perces ebédidőt illetve vacsoraidőt kell biztosítani. − A külső munkahelyen szervezett gyakorlat munkarendjét a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez kell igazítani, betartva az időkeretre vonatkozó szabályokat. − Ha a napi képzési idő a 6 órát meghaladja, a tanuló részére a munkavállalókkal azonos idejű munkaközi szünetet a képzési időn belül kell biztosítani. − A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább 16 óra pihenőidőt kell biztosítani. − A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe. − A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló dolgozókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. − A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Az iskolában a tanuló – a munkanaplójának osztályfőnökénél történő bemutatásával – köteles igazolni a külső képzőhelyen történő részvételt. − A tanuló mulasztását, a képzést végző szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási- ill. munkanaplójába bejegyzi. A tanuló köteles a mulasztását a házirend szerint igazolni. − A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. − A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. − A foglalkozási naplót az iskola felkérésére, betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. − A gyakorlati képzés belső rendjét a tanműhelyi házirend – munkavédelmi utasítás tartalmazza, melynek betartása kötelező. Kollégiumi munkarend A kollégiumba felvétel – a kollégiumi tagsági viszony létrejötte – a szülő és tanuló kérésére, a DÖK képviselő valamint a kollégiumvezető véleményezése és az igazgató döntése alapján történik. A kollégium működésének rendjét a kollégiumi nevelőtestület állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a kollégium házirendjében rögzíti. A kollégium házirendje az intézményi házirend részét képezi. A kollégiumi ellátást az intézmény vasárnap 18 órától péntek 15 óráig tudja biztosítani. Rendkívüli esetben a kollégiumvezető vagy az igazgató engedélyével lehet az előző időszakon kívüli időben a kollégiumi ellátást igénybe venni. A kollégium tanítási napokon 8 órától 13 óráig zárva tart, kivéve a betegszobán lévő tanulók számára, akik felügyeletét 8 – 13 óra között az intézmény ápolónője látja el. 13 órától másnap reggel 8 óráig biztosítja az intézmény tanulók kollégiumi felügyeletét. A kollégiumi foglalkozásokat hétfőtől-csütörtökig 15-21 óra között kell szervezni, amelyet a kollégiumi házirendben kell részletesen szabályozni. Tanulószoba, tanórán kívüli tevékenység munkarendje A tanulószobai csoportok, diákkörök, szakkörök, tömegsport, stb. (tanórán kívüli tevékenységek) munkarendje a tanítási órák előtti időben 7.15-kor kezdődhet és az érintettek aktuális órarendje szerinti első tanítási óráig tarthat, a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és legfeljebb 18.00 óráig, kollégiumban 19.00-ig tart. E foglalkozásokat pedagógusok vezetik/felügyelik.

38



7.4. A felnőttoktatás munkarendje Az intézményben a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig felnőttoktatási tagozat működik. A felnőttoktatás az iskolai nappali oktatás munkarendje (lsd. A vonatkozó pont szabályozását.) szerint (ifjúsági osztály), és: a felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva esti munkarendben (esti tagozaton) is folyik. Az esti tagozaton is a tanítás órarend szerint történik. A foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. A kötelező éves órakeret 50%-át meghaladó igazolt hiányzás esetén a tanulók osztályozó vizsgát kötelesek tenni. Igény szerint, nem kötelező jelleggel térítési díjas – órarenden kívüli – konzultációs foglalkozás is szervezhető.

7.5. Vezetőség tagjainak munkarendje A mindenkori munkatervben kell szabályozni név szerint a vezetők munkarendjét és ügyeleti rendjét. Szervezési alapelvként biztosítani kell, hogy naponta 700-től 2000-ig felelős vezető/ügyeletes vezető tartózkodjon az intézmény területén. Ügyeletes vezető távolléte esetére a helyettesítést is meg kell tervezni egész tanévre. Az ügyeleti rendet az éves munkatervben rögzíteni kell, de rendkívüli helyzetben az igazgató elrendelése szerint kell ellátni az ügyeletet. A tanítási szünetekre az igazgató vezetői ügyeletet szervez. A vezetői ügyeleti rendet közzé kell tenni a www.kiralyendre.hu honlapon és ki kell függeszteni a portán. A vezetők munkaidejükben csak hivatalos ügyben és igazgatói engedéllyel lehetnek távol a munkahelyükről.

7.6. Munkarend, munkaidő nyilvántartás Pedagógusok munkaideje 40 óra/hét, munkarendje: Elméleti vagy/és gyakorlati oktatással, ügyelettel kitöltött munkaidőt és annak munkarendjét a vonatkozó tanévre készült óra- illetve foglalkozási, valamint ügyeleti rend rögzíti. A rendes munkaidő további részében köteles a pedagógus az egyéb munkaköri feladatait naprakészen elvégezni. Indokolt esetben rendkívüli munkavégzést az intézményvezető vagy – a helyettesítési rend szerint – helyettese írásban rendelhet el. Az egyéb feladatokat a pedagógus az intézményben és azon kívül is végezheti. Azonban az intézményben kötelező végezni: – minden olyan feladatot, amely tanulókkal illetve gondviselőikkel vagy egyéb partner személyes közreműködésével oldható meg, – a tanügyigazgatási ill. adminisztrációs feladatokat és – minden olyan feladatot, amely az intézmény tulajdonában lévő eszköz(ök) segítségével oldható meg.

Munkaközi szünet: csengetési rend, óra- ill. foglalkozási rend szerint személyenként változó lehet.

A pedagógusok munkaidő nyilvántartása: – A tanítással, ügyelettel ledolgozott munkaidő nyilvántartása foglalkozási naplókban és elektronikus adathordozón (tanítási óra nyilvántartó programmal) 39



történik. A pedagógusok a megtartott tanítási óráikat az osztály-, csoport- vagy egyéb foglalkozási naplókban naprakészen kötelesek vezetni. A munkahelyre érkezés és munkahelyről távozás időpontjának rögzítésére az elektronikus nyilvántartás szolgál. Az elektronikusan rögzített időnek az a része minősül munkaidőnek, amelyet a munkáltató a dolgozó munkarendjében számára munkaidőnek megjelöl.

Központi irányítás munkaideje 40 óra/hét, munkarendje: – Az egyműszakos munkarendben dolgozó szakterületek munkarendje: Hétfő – csütörtök: 700 - 1520 Péntek: 700 - 1340 – Takarító munkakörben dolgozók kétműszakos munkarendje: De.: 500 – 1300 Munkaközi szünet: 1200 - 1230 00 00 Du.: 14 - 22 Munkaközi szünet: 1900 - 1930 – Egyéb technikai dolgozók: Hétfő – péntek: 600 – 1400 Munkaközi szünet: 1100 - 1130 – Portás-fűtő-vagyonőr munkakörben: folyamatos munkarend szerinti beosztás alapján A fentiektől eltérő – illetve faladatellátástól függő – munkarendet az igazgató az érintett munkaköri leírásában határozza meg. A központi irányítás munkaidő nyilvántartása a közalkalmazottak által kötelezően és a portaszolgálat által ellenőrzötten vezetett jelenléti ív

Munkaközi szünet: amelynek időtartama harminc perc és a tényleges munkavégzést ezen időtartam alatt meg kell szakítani. A munkavégzés megszakítása egyben azt is jelenti, hogy ekkor munkavégzés nem történik. A Munka tv. szerint a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik. A munkaközi szünet idejére a Munka tv. alapján díjazás nem jár. Ettől eltérően a munkáltatói döntés alapján és fenntartva az egyoldalú visszavonás lehetőségét, az intézményben a munkaközi szünet időtartama a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosszabbodik meg és erre az időtartamra díjazás jár. A közalkalmazottak a munkarend szerinti munkaidejükben csak hivatalos ügyben és kilépővel, ügyeletes vezetői vagy igazgatói engedéllyel lehetnek távol a munkahelyükről.

7.7. Ügyfélfogadás rendje A megfelelő hatékonyságú és pontos munkavégzés érdekében minden tanévben rögzíteni kell az éves munkatervben: − Szülői értekezleteket − Tanárok, oktatók fogadó óráit − Ifjúságvédelmi felelős(ök) fogadó óráit − Vezetők ügyeleti rendjét, fogadó óráit − A titkársági ügyfélfogadást − A gazdaságicsoport, a munkaügy, gondnokság ügyfélfogadását − Pénztár és a raktárak nyitvatartását. − Iskola-egészségügyi és foglalkozás-egészségügyi ellátás rendelési idejét − A szorgalmi időn kívüli vezetői és titkársági ügyfélfogadást. 40



Az ügyfélfogadási rendeket közzé kell tenni az intézmény hirdetőtábláin és a portákon is, továbbá nyilvánossá kell tenni a honlapon.

7.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény bejárati helyiségét címtáblával (az intézmény részére engedélyezett névvel) kell ellátni. A tantermeket és a tanműhelyeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. A Belügyminiszteri rendelet szerint az iskola- és a telephely homlokzatán a nemzeti zászlót el kell helyezni. Az intézmény épületeit, helyiségeit, sportlétesítményeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek és azok berendezési tárgyainak valamint eszközeinek használói felelősek: − fegyelmi és kártérítési felelősséggel az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, − fegyelmi felelősséggel a tűz- és balesetmegelőzési, illetve a munka- és egészségbiztonsági szabályok betartásáért, − az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, − az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint egyéb szabályzatban és utasításban, a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és eszközeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskolai, tanműhelyi és kollégiumi környezet rendjének, tisztaságának fenntartásához szükséges tevékenységbe a tanulók is bevonhatók. A használat részletes szabályai: − A tantermekben, tanműhelyi termekben és a géptermekben tanulók csak tanári, szakoktatói felügyelettel tartózkodhatnak. − A tanítási órák, foglalkozások befejezése után a tanár, szakoktató a tantermeket illetve tanműhelyeket köteles áramtalanítani, ablakokat, ajtókat bezárni, kulcsot leadni. − Az intézményi berendezések, felszerelések, eszközök védelme, megóvása, gyarapítása, a helyiségek szépítése, díszítése valamint a rend és tisztaság a tanulói és nevelőtestületi közösség minden tagjának és az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége. − A tantermek, szertárak, laborok, sportlétesítmények, tanműhelyek az oktatást segítő eszközök, felszerelések, berendezések, tárgyak, anyagok elhelyezésére is szolgálnak. A berendezési tárgyakért, felszerelésekért és a helyiségekben elhelyezett eszközökért valamennyi használó tanuló és pedagógus anyagi felelősséggel tartozik. − Ellenőrzésük: • A foglalkozási helyiségek, szertárak, folyosók, lépcsőházak, öltözők, zuhanyzók, WC és egyéb helyiségek és ezek berendezéseinek használatát a foglalkozást vezető illetve ügyeletes pedagógus és ügyeletes vezető folyamatosan köteles ellenőrizni és az esetleges hiányosságokat, rongálást a gondnoknak/karbantartónak jelenteni. • A gondnok/karbantartó, a műszaki vezető, a munka- és tűzvédelmi előadó és az ifjúsági védőnő lehetőség szerint napi, de legalább hetente ellenőrizni köteles, és a feltárt hiányosságok/rongálások ügyében intézkedik (hiányosságok megszüntetése, kivizsgálás, jelentés a gazdasági igazgatóhelyettesnek). • Az illetékes igazgatóhelyettesek, vezetők és a munkaközösség vezetők havonta közösen ellenőriznek. Szükség esetén utasításokkal szabályozzák a használatot. • Évente két alkalommal átfogó ellenőrzést végez az intézmény vezetősége.

41



− Az intézményi könyvtárban folyó munka felelőse(i) és irányítója(i) a könyvtáros(ok). A könyvtár heti nyitvatartási rend és könyvtárhasználati szabályzat szerint működik. − A tornaterem, öltözők és a sportpályák használatát külön utasítás szabályozza, amelyet a testnevelők tanévkezdéskor ismertetnek a tanulókkal. E létesítmények bérbeadásakor a gondnok ismerteti a használat szabályait – és a tájékoztatás megtörténtét igazoltatja – a bérlőkkel. − Az intézmény tűzvédelmi, munka- és egészségvédelmi rendjét és feladatát külön szabályzat tartalmazza. − Az intézmény területére fogyasztási céllal szeszes italt behozni csak felnőtteknek szervezett rendezvényre, külön igazgatói engedéllyel lehet. − Az intézményi helyiségeket – ha az intézmény rendeltetése szerinti működését nem zavarja – térítésmentesen át lehet engedni: • országgyűlési, helyhatósági választásokra, beszámolókra, • felügyeleti szervi utasításra: foglalkozások, értekezletek megtartására • szerződés alapján: cserekapcsolatok programjai színhelyéül. − A jogszabályok szerint kalkulált térítési díj ellenében használatra – KT egyetértésével, igazgatói engedéllyel – át lehet engedni a helyiségeket, ha az intézmény rendeltetés szerinti működését nem zavarja. A KT felhatalmazása alapján a helyiségek átengedéséről és használatáról határozott vagy határozatlan időre szóló megállapodást (terembérleti szerződést) kell kötni, amelyet az igazgató, a gazdasági igazgatóhelyettes és a gondnok lát el aláírásával.

7.9. Dohányzás megelőzése, szabályozása Az intézmény kiemelt nevelési feladatként foglalkozik a dohányzás megelőzésével. Az ifjúsági védőnő(k) szakmai támogatásával az egészségnevelés valamennyi dolgozó és diák feladata. Az intézmény tanulói számára a vonatkozó jogszabály szerint az intézményen belül és kívül egyaránt tilos a dohányzás.

7.10. Teendők rendkívüli esemény esetén Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: − a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, rendkívüli erősségű vihar, stb.), − a tűz, − robbanás, illetve a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával, illetve intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: − az igazgató, általános igazgató helyettes − az ügyeletes vezető − munka- és tűzvédelmi felelős/megbízott 42



A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: − az intézmény igazgatóját, − az intézmény fenntartóját, − tűz esetén a tűzoltóságot, − robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, − személyi sérülés esetén a mentőket, − egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel és az iskolarádión keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: − Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a foglalkozás helyszínén kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! − A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! − A foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. − A tanulókat a helyiség elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: − a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, − a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, − a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, − az elsősegélynyújtás megszervezéséről, − a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak/ügyeletes vezetőnek tájékoztatnia kell az alábbiakról: − a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, − a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, − az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről, robbanóanyagokról), − a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, − az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, − az épület kiürítéséről. 43



A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzvédelmi szabályzat és a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (kiürítési terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a kiürítési terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény építészeti – faipari és könnyűipari műszaki – létesítmény-fenntartási igazgatóhelyettes a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó terv és a kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az építészeti, faipari és könnyűipari műszaki – létesítmény-fenntartási ig.h. a felelős. A tűzriadó tervben és a kiürítési tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a kiürítési tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: − épületenként a tanári illetve oktatói és nevelői szobákban − titkárságon − gondnokságon − portán − munka- és tűzvédelmi felelősnél. A tagintézményben: − nevelői szobában − portán − kollégiumi nevelőiben

7.11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendelet alapján az iskola-egészségügyi ellátást az OEP-el, az ÁNTSZ-el, szolgáltatóval kötött szerződés szerint az intézményben valamint kollégiumban kell megszervezni, a személyi és tárgyi feltételek biztosításával. Az iskolaegészségügyi ellátást végző iskolaorvosok, védőnő(k) és ápolónő a tevékenységüket a tanulók háziorvosával (házi gyermekorvosával), illetőleg területi védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzik.

A tanulók egészségügyi felügyelete és ellátása a rendelési időben (7 – 15), ezen kívül folyamatos készenléti formában (ápolónő végzi) biztosított. Szükséges esetben a városi egészségügyi intézmények ügyeletét kell igénybe venni. Az intézményben a rendelési időn belül orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül.

44



Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az ifjúsági védőnő, az ápoló személyzet és a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes feladata. A gyógytestnevelés órára való beosztást a tanügy-igazgatási igazgató helyettestől kapja a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre az iskolaorvos igazolása, javaslata alapján az igazgató határozatot hoz, amely egyben az iskolai testnevelési órákon való teljes részvétel alól felmenti a tanulót. Az iskolaorvos illetve a védőnő az osztályfőnökökkel egyeztetve látja el a tanulók egészséges életmódra nevelésével kapcsolatos feladatait. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. A szakképző évfolyamra történő felvételhez szükséges alkalmassági vizsgálatokat a megelőző tanévben (10. és 12. évfolyam), az iskolai egészségügyi alkalmazottak és az iskolaorvosok egyeztetést követően közösen szervezik meg, illetve végzik el. A vizsgálatokhoz szükséges kartonokat az iskola egészségügyi alkalmazottjai állítják ki. A vizsgálatok zavartalan lebonyolításának ellenőrzését a tanügy-igazgatási és a nevelési igazgatóhelyettes végzi. A szűrővizsgálatok idejére az intézmény nevelői felügyeletet biztosít. Az egészségügyi kartonok összegyűjtése, osztályonkénti csoportosítása, irattárazása (a hatályos vonatkozó szabályozás szerinti selejtezéssel) az egészségügyi alkalmazottak és az iskolatitkár feladata.

7.12. Az intézmény dolgozóinak baleset megelőzési feladata, illetve teendői baleset esetén Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy saját és a tanulók érdekében az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket tudja és ezen ismereteket a tanulóknak átadja, valamint ha észleli, hogy baleset történt, vagy a baleset veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az intézmény a munkabiztonsági, munkavédelmi feladatok szakmai irányításához, a feladatok ellátásához megfelelő végzettségű szakalkalmazottat foglalkoztat, aki tevékenységét a vonatkozó magasabb jogszabályok és helyi szabályzatok előírásai, valamint munkaköri leírás alapján végzi. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézményi munka- és egészségbiztonsági, munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az intézmény helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes intézményi foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle intézményi foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 45



− A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán és gyakorlati foglalkozáson. Ennek során ismertetni kell: • az intézmény/tagintézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, • a közterületeken és az autóbuszon, a MÁV területén és járművein valamint a gyalogos, továbbá a kerékpárral közlekedés szabályait, • a baleset megelőzés általános magatartási szabályait, • a házirend balesetvédelmi előírásait, • gépek, berendezések, kéziszerszámok használatának szabályait, • anyagmozgatás-, anyagtárolás szabályait, • rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, • a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. − Tanulmányi kirándulások, gyalogos- és kerékpár-, illetve vízi túrák előtt. − Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. − A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba, illetve a munkavédelmi oktatási naplóba be kell jegyezni. Az oktatás megtörténtét a tanulók aláírásukkal kötelesek igazolni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat, foglalkozásokat (testnevelés, fizika, kémia, gyakorlat) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladataikat szakképzettségük és vonatkozó felkészültségük alapján kötelesek ellátni, kötelezettségeiket a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági, munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: − a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, − ha szükséges orvost/mentőt kell hívnia, − a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle elvárható, biztonságos módon meg kell szüntetnie, − a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának és az ügyeletes vezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért! Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget! Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény igazgatójának ki kell vizsgálnia/vizsgáltatnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy 46



hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet a vonatkozó jogszabályok szerint nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt módon elektronikus formában és nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az intézményi szék vagy az SZMK (szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munka- és egészségbiztonsági/ munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

8. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A tanuló tanórán kívül intézményi keretek között vagy az intézményen kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az intézményi szék, továbbá más intézményen kívüli szervezetek is kezdeményezhetik. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, művészeti csoport, sportegyesület munkájában – amennyiben az oktatási időt is érinti, az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyezésével vehetnek részt. Az intézményben a megfelelő létszámú tanulói igények és a finanszírozhatóság függvényében a pedagógiai program szerinti – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A Kormány 328/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelete 6. paragrafusának értelmében: • A 2,51 tanulmányi átlageredményt el nem érő tanuló számára az iskolának biztosítania kell a szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatásban való részvétel lehetőségét. • A szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatást maximum négyfős csoportokban kell végezni. • A szakmai kompetenciákat fejlesztő oktatásról foglalkozási naplót kell vezetni, melyben fel kell tüntetni az oktatás • időtartamát, tárgyát, és az abban résztvevők nevét. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik (szeptember 15-ig) és egy tanévre szól.

47



A felzárkóztató foglalkozásokra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok felkérik, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon ajánlott. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a foglalkozásvezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket – a feladatfinanszírozásra vonatkozó fenntartói szabályozás szerint biztosított intézményi összes órakeret függvényében – lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök és a szakmai munkaközösségek a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében munkatervben meghatározott és az igazgatóval engedélyezett módon osztályuk, csoportjuk számára – az intézmény által finanszírozottan – tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét, nevelési-oktatási célját, feladatát, programját és a várható költségeit is a munkatervben rögzíteni kell (igazgatói engedélyre igényt csak ez esetben lehet benyújtani). A pedagógusok, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára egyéb, önköltséges kirándulásokat, túrákat, táborokat szervezhetnek. Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben könyvtár – saját működési szabályzattal – működnek. Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái: A szakkörök: • A foglalkozások naponta egy-két órában tervezhetők. • Az indítandó szakköröket a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. • A foglalkozások tartalmát a szakköri munkaterv tartalmazza. • A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el, és az érintett szakterületi igazgatóhelyettes hagyja jóvá. • A szakkört irányító felnőtt dolgozó felkérés alapján tevékenykedik, szakköri naplót vezet. Tantárgyi korrepetálások, differenciált képességfejlesztés: • Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján, szakterületenként kerülnek meghatározásra. • A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. (órarendben feltüntetve) • Érettségire, szakmai vizsgára történő differenciált képességfejlesztő, felkészítő foglalkozásokat a gyenge előképzettségű és az előirt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. • A jó felkészültségű tanulók számára tehetséggondozó foglalkozásokat kell szervezni.

48



A mindennapi testedzés formái Az intézmény a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés/könnyített vagy gyógytestnevelés órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportköri foglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az intézményi diáksportköri foglalkozások, valamint az intézményi tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az intézményi diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját a nevelőtestület véleménye alapján, az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az intézményi diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az intézményi munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban megfelelő szakképzettségű felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy • az őszi és a tavaszi időszakban: a sportpályák, a tornaterem, az edzőterem, • a téli időszakban: a tornaterem, edzőterem testnevelő tanár felügyelete mellett a tanítási napokon kettő óra hosszat a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az órarendben kell meghatározni.

8.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a „Belső ellenőrzési szabályzat” c. igazgatói utasítás határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés feladatai A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének célja, feladatai: − biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve és az OKJ központi szakmai programjai által előírt) működését, − segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, − az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, − szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések, fejlesztési koncepciók elkészítéséhez, a minőségirányítási tevékenység ellátásához. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: − igazgató, − igazgatóhelyettesek, − minőségirányítási vezető, − központi műhelyegység-vezető és gyakorlati oktatásvezető-helyettesek, − munkaközösség-vezetők, − osztályfőnökök (saját osztályukban) 49



Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az intézmény pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a pedagógusok nevelő-oktató munkája és az ehhez kapcsolódó egyéb munkaköri feladatok ellátásának belső ellenőrzése során: − szakmai, módszertani felkészültsége, önképzés igénye, helyi- és külső továbbképzésben részvétel, − munkaköri feladatainak ellátásához szükséges intézményi alapdokumentumok (nevelési program, helyi tanterv, szakmai programok, házirend, SZMSZ, IMIP, munka- és egészségbiztonsági szabályzat, stb.) jogszabályok, helyi szabályzatok, utasítások ismerete, alkalmazása − partnerség a projekt és kooperatív intézményi tevékenységekben, nevelőtestületen belüli aktív, értékelő-fejlesztő együttműködési készség − közreműködés az intézményi fejlesztő, pályázati és innovációs tevékenységben, − közreműködés a minőségirányítási tevékenységben, − közreműködés a költségtakarékos gazdálkodás megvalósításában, − részvétel, közreműködés az intézményi hagyományok ápolásában, megújításában − a pedagógusok munkafegyelme, − a tanórák/gyakorlati/kollégiumi, tanórán/gyakorlaton/kollégiumon kívüli foglalkozások, ügyelet pontos megtartása, − a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, − a munkakörnyezettel szembeni igényessége (foglalkozás helyének biztonsága, rendezettsége, tisztasága, dekorációja, stb.), − a tanár-diák kapcsolat, a mérő – értékelő feladat komplexitásának és objektivitásának, az egyénre szabott fejlesztés követelményének érvényesülése, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, − pedagógus – szülő együttműködés, konzultációk eredményessége, − nevelési-oktatási folyamat eredményessége, − a tanórán/foglakozáson kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki/szakoktatói/nevelői munka eredményei, a közösségformálás, − differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó tevékenység. − a nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órákon/gyakorlati foglalkozáson/kollégiumi foglalkozáson: • az órára/foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés, • a tanítási óra/gyakorlati foglalkozás/kollégiumi foglalkozás szakszerűsége, felépítése és szervezése, életszerűsége • az órán/foglalkozáson alkalmazott módszerek, oktatástechnológiák ezek illeszkedése a tanítás-tanulás folyamathoz • a tanulók és a pedagógus motiváltsága, tevékenysége és viselkedéskultúrája, valamint a tanítás-tanulás helyes arányainak illeszkedése a kompetenciákat fejlesztő foglalkozási funkcióhoz, a tanulói tevékenységet irányító szerep orientáltsága • mérés-értékelés folyamatba illesztése, • az óra/foglalkozás eredményessége, a helyi tanterv, szakmai tantervi program követelményeinek teljesítése, képességfejlesztés hatékonysága (Az órák/foglalkozások elemzésének szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény vezetősége határozza meg.) Az ellenőrzés elvei: − az ellenőrzés legyen rendszeres és állandó. Az ellenőrzést végző személyek tapasztalataikat beszéljék meg egymással és arról az igazgatót tájékoztassák, 50



− az ellenőrzés legyen segítő szándékú, igaz, nyílt és őszinte, − a hibák feltárásával a nevelés-oktatás fejlődését szolgálja, − az ellenőrzés az intézmény belső rendjét, nyugalmát, a folyamatos munkavégzését – az elkerülhetetlen mértéken felül – ne zavarja, − az ellenőrzés legyen humánus, segítő, − a pedagógiai ellenőrzésnél vizsgálni kell a nevelési-oktatási tervekben meghatározott követelmények teljesítését, az oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az alkalmazott módszerek, oktatástechnológiák hatékony alkalmazását stb., − a szakmai és tantárgyi munkaközösségek az adott szakma, illetve tantárgy oktatásának eredményességét, az osztályfőnöki munkaközösség pedig a nevelési területek eredményességét ellenőrzik, és javaslatot tesznek azok továbbfejlesztésére, − a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendjét az igazgató határozza meg, − az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás-vezetők, gyakorlati oktatás-vezető helyettesek és a kollégiumvezető – tagozatvezető belső ellenőrzési feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógiai ellenőrzés módszere: − − − − − − −

− − − −

külső szakértők bevonásával szakterület ellenőrzése, bejelentett és nem bejelentett vezetői óralátogatások- és foglalkozáslátogatások, felmérések készítése, a tapasztalatok megbeszélése, elemzése, értékelése szükség esetén vizsgálat az egy osztályban tanító tanárok tanácskozása (milyen az adott osztályban a nevelés, az oktatás, a képzés helyzete és minősége), az írásbeli dokumentumok megtekintése (munkatervek, tanítás-tanulás programja, naplóvezetés, dolgozat, tanulói munkafüzetek, munkák, gyakorlati termékek) alapján megnézni a tervezést, a tervezettek megvalósítását, a mérési-értékelési tevékenység fejlesztő jellegét és a záróvizsgák követelményeihez illeszkedését (hogyan felelnek meg a tantervi- és vizsgakövetelményeknek, a munkaközösségekben kialakított elveknek, ha eltér, indokolt-e az eltérés?), a tanulók teljesítményének mérése, értékelése, ennek rendszeressége és következetessége, a tanítás/foglalkozás hatékonysága /pl.: differenciált-e a tanulókkal való foglalkozás, csak az órai, vagy a házi feladatokat is differenciáltan kapják-e a tanulók?/, a tanulók tudása és az adott osztályzatok közötti összhang, a módszerek és oktatástechnológiák illeszkedése a tartalomhoz, versenyekre, pályázatokra, vizsgákra való felkészítő tevékenység Az ellenőrzés területei:

− − − − − − − − −

tervező, előkészítő tevékenység a tanítási órák, gyakorlati/kollégiumi foglalkozások a tanítási órákon kívüli foglalkozások, tevékenységek az intézményi tanügyi dokumentáció kezelése a szakmai és tantárgyi munkaközösségek tevékenysége, ügyelet, felügyelet ellátása iskolai rendezvényeknél a közreműködés osztályfőnöki, ifjúságvédelmi, szabadidős tevékenység a pedagógusok szakmai együttműködési készsége, munkakapcsolataik 51



− a gyakorlati oktatásban a tanműhelyek, külső munkahelyek oktató tevékenysége, − a gyakorlati oktatásban használatos oktatási és termelési dokumentációk, eszközök, szerszámok, gépek, − a kollégium nevelő-oktató munkájának tartalma, színvonala, − az igazgató által az ellenőrzési tervben megjelölt más speciális ellenőrzési feladatok. Megjegyzés, kiegészítés: − Az ellenőrzött pedagógus mindenben segítse az ellenőrzést végző munkáját. − Az ellenőrzési munka terjedjen ki a feltárt hiányosságok kijavításának módjára, – adjon útmutatást arra vonatkozóan –, a tapasztalatokat közösen beszéljék meg, igyekezzenek közös nevezőre jutni. Ha a véleményeket nem sikerül egyeztetni, kívánságra mind a két fél rögzítse írásban véleményét. − Azokon a területeken, ahol jelentős hiányosságokat észleltek, ott több személy részvételével az ellenőrzést gyakrabban meg kell ismételni. − A pedagógusok értékelésekor (elmarasztalás, dicséret, jutalom, kitüntetés, vagy minősítés alkalmával) ki kell kérni az ellenőrzést folytató személyek véleményét. − Az ellenőrzés tényét dokumentálni kell. (Az osztálynaplókban, a szakköri csoportok naplóiban, a sportszakosztályok naplóiban, a gyakorlati oktatási csoport naplóban, a kollégiumi naplóban stb.) − Az ellenőrzést végzők készítsenek feljegyzést az ellenőrzésről, rögzítsék az értékelés lényegét.

8.2. Az intézményi könyvtár működési rendje Az intézményi könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az intézményi könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján, a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembe vételével történik. Az intézményi könyvtár tankönyveket, tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az intézményi könyvtár vezetői, a könyvtáros-tanár(ok) rendszeres kapcsolatot tart(anak) fenn a partnerkönyvtárakkal. (Az érvényes MKM rendelet szerint az intézményi könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a többi intézményi, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együtt kell működnie az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.) Az intézményi könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros-tanár(ok) a felelős(ek), aki(k) munkáját könyvtáros asszisztens segítheti (ha az intézményi létszámkeret megengedi). A könyvtáros-tanár(ok) és a könyvtáros asszisztens részletes feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézményi könyvtár szolgáltatásait ingyenesen vehetik igénybe az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 52



Az intézményi könyvtár szolgáltatásai: − tájékoztatás az intézményi könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, − tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, − könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, − könyvtári dokumentumok kölcsönzése, − számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, − szükség esetén fénymásolatokat készít, biztosít, − tájékoztatás nyújtása más könyvtár szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtár által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon intézményi dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az intézményi könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros-tanár tudomására kell hoznia. Tanulói jogviszony megszűnését az iskolatitkár a kilépő nyomtatvánnyal közli a könyvtárral. Nyitvatartás, kölcsönzési idő: Az aktuális tanév óra-, ill. foglalkozási rendje függvényében az éves munkatervben kerül meghatározásra. A pedagógusoknak az intézményi könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanárok közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd az érintett könyvtáros-tanárorral egyeztetniük kell. Az intézményi könyvtár dokumentumait (a tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) három hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Az intézményi könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: − kézikönyvek, − számítógépes szoftverek, − muzeális értékű dokumentumok, − multimédiás oktató anyagok, − egyes folyóiratok, napilapok. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, a jogszabályok figyelembe vételével, előírt módon és mértékben kártérítés kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján igazgatója határozza meg.

könyvtári magasabb fizetésére az iskola

A tankönyvkölcsönzés szabályozása: A tanévre ingyen kiadott tankönyveket az év végén a tanulók leadják a könyvtárban. (A vizsgatantárgyak tankönyvei a vizsga időpontjáig kikölcsönözhetők a könyvtárból.) Amennyiben elveszítették, megrongálták, értékük szerint a kártérítést csekken, vagy készpénzben az iskola számára a gondviselő befizetni köteles. Ha használt tankönyvről van szó, akkor a használatban töltött évek évenként 10%-al csökkentik a kártérítés mértékét. A tanulóknak lehetőségük van a tankönyveket vagy egy részüket év végén megvásárolni. Ezt általában az év elején már jelzik, és nekik az új tankönyvekből állítjuk össze a tankönyv csomagot és az év végén értékük 50% fizetik be érte. 53



A kártérítésből és a tankönyvek megvásárlásából befolyt összeget a tankönyvek pótlására fordítjuk.

9. AZ INTÉZMÉNYI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A tankönyvellátás során be kell tartani: − a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény, és a − a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendelet vonatkozó előírásait.

9.1. A tankönyvjuttatás, támogatás szabályai A vonatkozó jogi szabályozás szerint kell a tankönyvellátást előkészíteni, szervezni és végrehajtani az alábbi helyi sajátosságokat is alkalmazva. Az intézményi tankönyvellátásért felelős igazgató hatáskörét átruházza az intézmény igazgatóhelyetteseire. Az intézmény éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozó(k)nak a nevét, aki(k) az adott tanévben: − elkészíti(k) az intézményi tankönyvrendelést, − részt vesz(nek) az intézményi tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő intézményi dolgozókkal az intézmény igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: − a felelős dolgozók feladatait, − a szükséges határidőket, − a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, − a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. VAGY − Az intézmény igazgatója az SZMK egyetértésével külső forgalmazóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak a vonatkozó jogszabályok szerinti tartalommal kell készülnie.

9.2. A tankönyvrendelés módja A tankönyvrendelés szerkesztésének irányításával és továbbításával megbízott szervezési igazgatóhelyettes és saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban valamint az elektronikus belső hálózaton álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségeknek és pedagógusainak. A tankönyvek kiválasztása a munkaközösségek tagjainak együttműködése, szakmai véleménye alapján történik. Az adott szakterület tankönyvigényét a munkaközösség-vezető egyezteti, állítja össze. Az összeállítás rendező elve: − Az adott évfolyamon ugyanabban a képzési formában egységes taneszközt (tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt) használnak, és ha erre lehetőség van, tankönyvcsaládban gondolkodnak.

54



− A munkaközösség tankönyvválasztása (tankönyvcsalád) több évre szóljon. Amennyiben a használat során a taneszközről kialakult vélemény módosul, ill. a tankönyvpiacon korszerűbb tankönyv jelenik meg, lehetőség van módosításra, de csak a szülői közösség ill. az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogát alátámasztva lehet. − A munkaközösség által egyeztetett tankönyvlistát a munkaközösség-vezető a szakterületi igazgatóhelyettesnek, aki az összesítést aláírásával szakmailag jóváhagyja. − A szakterületi rendeléseket a szervezési igazgatóhelyettes ellenőrzést követően véleményezteti az iskolai szülői szervezettel, diákönkormányzattal. Az egyetértést követően összesítik, véglegesítik a megrendelést és az igazgatónak aláírásra átadják. Az intézmény igazgatója minden év február 15-ig továbbítja a tankönyv- és segédletek rendelését (tankönyvrendelést).

9.3. A tankönyvterjesztés rendje Az igazgatóhelyettesek a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg kidolgozzák az intézményen belüli tankönyv-terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét.

10. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK ÉS A HAGYOMÁNYÁPOLÁS RENDJE A hagyományok ápolása nevelési szempontból fontos feladat. Az intézmény rendelkezik intézményi zászlóval, címerrel. A zászló őrzésének helye az igazgatói iroda. A zászlóvivő tanulók megbízásának szempontjait alkalmanként a nevelőtestület határozza meg, és dönt a zászlóvivő személyéről. Az intézményi címer elhelyezhető az intézmények helyiségeiben, cégnyomatos levélpapírjain, kiadványokon, interneten és minden olyan helyen, ahol a PR tevékenység indokolja. Az intézményi közösséghez tartozás jelképe a „Király”-nyakkendő, amelyet tanulóink – az SZMK egyetértésével – és pedagógusaink kötelezően használnak rendezvényeinken, intézményi képviselet során. A PP és az éves munkaterv szerinti hagyományos rendezvények költségei tervezhetők az intézmény költségvetésében:

11. REKLÁM ÉS ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG RENDJE Az intézmény egész területén tilos a reklám és ügynöki tevékenység, kivéve, ha a reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A működési körbe nem tartozó ilyen és egyéb tevékenységet az iskola területén intézményi alkalmazott és tanuló sem végezhet. Ilyen tevékenységre engedélyt az igazgató sem adhat

55



12. Az SZMSZ hatálybalépése, módosítása Az egységes szerkezetbe átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzat, Pest Megye Önkormányzatának jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Az SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény vezetése, a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az intézményi szék, szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézmény igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosító eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Vác, 2011. szeptember 20.

Imre Zsolt Igazgató

56



13.2. Az intézményi diákönkormányzat nyilatkozata Az intézményi diákönkormányzat a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium módosításokkal egységes szerkezetbe átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatát megismerte, a jogszabályokban meghatározott kérdésekben és módon megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során a jogszabályokban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja. Vác, 2011. szeptember 21.

…………………………………. diákönkormányzat vezetője

13.3. Az intézményi szék nyilatkozata Az intézményi szék a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium módosításokkal egységes szerkezetbe átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatát megismerte, a jogszabályokban meghatározott kérdésekben megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi szék egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során a jogszabályokban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja. Vác, 2011. szeptember 23.

…………………………………. Diákönkormányzat részéről

…………………………….. Szülői képviselet részéről

…………………………………… Nevelőtestületi képviselő részéről

57



13.4.Az intézményi szülői szervezet nyilatkozata Az intézményi szülői szervezet a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium módosításokkal egységes szerkezetbe átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatát megismerte, a jogszabályokban meghatározott kérdésekben megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi szülői szervezet egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során a jogszabályokban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolja.

Vác, 2011.szeptember 23.

…………………………………. Szülői szervezet képviselője

58



13.5. Nevelőtestületi határozat A közalkalmazottak a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium módosításokkal egységes szerkezetbe átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatát megismerték, megtárgyalták. A nevelőtestület 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással az SZMSZ-t elfogadta. Vác, 2011.szeptember 22.

………………………………….. hitelesítő nevelőtestületi tag

………………………………….. hitelesítő nevelőtestületi tag

………………………………….. Közalkalmazotti tanács elnöke

59



13.6. Közgyűlési határozat Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése …...........................számú, 200….év ............…….hó.............napon kelt határozatával, a Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyta. Budapest, 200… év ..........................................hó……………..nap

.....................................……………..

………………………………………..

60



MELLÉKLETEK Gyűjtőköri (könyvtár) szabályzat Adatkezelési szabályzat Költségvetési tervezés, végrehajtás, ellenőrzés és a Szabálytalanságok kezelésének szabályzata, ellenőrzési nyomvonal: Cházár András Többcélú Közoktatási Intézmény Gazdasági Szervezete által készített, fenntartó által jóváhagyott és intézményünkre hatályba helyezett szabályzat

61

KIRÁLY ENDRE IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA 2600 VÁC, NASZÁLY ÚT. 8. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents