KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

1

KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KORRIGÁLT KERETTANTERV SZAKISKOLA 2003-2004

2

TARTALOMJEGYZÉK

Célok és feladatok

3

Magyar nyelv és irodalom

5

Történelem és társadalomismeret

21

Élı idegen nyelv-alapelvek

32

Angol nyelv

33

Német nyelv

50

Matematika

54

Fizika

63

Informatika

73

Biológia és egészségtan

77

Földünk és környezetünk

87

Testnevelés

92

Ének-zene

102

Osztályfınöki

109

3

Célok és feladatok A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció és szakmai alapozás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolában tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerő tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erısítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlıdik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, az igény a munkatársakkal való együttmőködı, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetıvé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerıpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatás alapvetı célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értı és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlıdésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetıséget kell kapniuk a magasabb szintő szakképzettség megszerzésére a szakmai elımenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nı a tanulókban a szakmához kötıdı ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsısorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyiszakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsısorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvıbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetıséget ad az általános mőveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetıvé téve sikerélményhez jutásukat. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlıdik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minısége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelısségérzet.

4

A szakiskola elsı, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylı szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességő tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlıdésre ösztönzı, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelı tanulói aktivitás mellett teljesíthetı tevékenységeket, hogy elkerülhetıvé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetıséget biztosítunk az átlépésre a szakközépiskolai képzésbe.(Felnıttoktatás nappali rendszerő képzés) A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, készségekre, képességekre tehetnek szert. Az elıírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe (elsı szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgára jelentkezhet, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathatja felkészülését az általános iskolai záróvizsgára és az alapmőveltségi vizsgára is. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapmőveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen másik szakiskola, középiskola megfelelı évfolyamán folytathatják tanulmányaikat.

„B”

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai alapozás Osztályfınöki Szabadon tervezhetı

Kötelezı óraszám a törvény alapján

Éves óraszámok Szakképzési évfolyamok évfolyamonként

74 37 74 37

9.

10.

111 74 111 111 37

111 74 111 111 37

222

37 37 37 37

148

37 18,5 74 185 37

37 18,5 74 259 37

1017,5

1017,5

Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebbıl az elsı szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított idıkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg.

Megjegyzések: az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése érdekében 9.-10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika tantárgyak óraszámát a korrepetálási órák terhére, a testnevelés óraszámát a tömegsport terhére évi 37 órával emeltük.

5

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsıdleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erısítéstıl és a sikerélménynyújtástól. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetıségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezıképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erısítésében. Az irodalom, a mővészet önismereti, önmegértési és önmeghatározást elısegítı lehetıségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erısítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ezáltal is motivált) befogadás elısegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstıl és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttmőködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezzel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel.

Fejlesztési követelmények: A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmi beilleszkedéshez és együttmőködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendı a beszédpartnerekkel való nyelvi együttmőködés képessége, a különféle szóbeli és írásos mőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének, feloldásának képessége. Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttmőködés képességét mind a kortárs, mind a felnıtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. A szövegértés fejlesztése a többi anyanyelvi terület fejlesztésének az alapja, ezért erre különös gondot kell fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése, ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban szereplı beszédmőfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. Az olvasás képessége erısen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, az értelmezı, a kritikai és a kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejezı felolvasást s a szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is.

6

A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalomerısítı célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyızı képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülı megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illı szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerő használatának kialakítása. Erısíteni kell az alapvetı fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntı stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázat stb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bıvítés. A tanulási képesség fejlesztése mindenekelıtt az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyőjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvetı könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyes gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezelésérıl. Az anyanyelvi ismeretek külön szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsısorban az alá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez, a hangtant az olvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértı olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez célszerő kapcsolni. Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítı szerepérıl szerzett kapcsolatoknak alapvetı feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmi mő nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai mővek, illetve mőrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes mőnemek, illetve mőfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerısítése. Tudatosítani kell, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai vannak. A szakiskolai irodalomtanítás nemcsak mőveltségközvetítésre törekszik, hanem betekintést nyújt a magyar irodalom – és kisebb mértékben a világirodalom – néhány jelentıs alkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerısíti az igényt, hogy a diák a mőben érzékelje az idı (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvetı mőfaji és stiláris vonások fölismerésére. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétıl nem választható el az ítélıképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlıdı együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerősített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel

7

egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplık tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különbözı értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében.

9. évfolyam Magyar nyelv: heti 1, évi 37 óra, a szabad órakeret terhére heti 1 óra felzárkóztatásra a különbözı iskolákból különbözı felkészültséggel érkezett tanulók tudásalapjának egy szintre hozására. új anyag feldolgozására kb. 29 óra helyesírás gyakorlására, ismétlésre kb. 8 óra

Irodalom: heti 2, évi 74 óra, a szabad órakeret terhére heti 1 órafelzárkóztatásra a különbözı iskolákból különbözı felkészültséggel érkezett tanulók tudásalapjának egy szintre hozására. új anyag feldolgozására: 58 óra dolgozatírásra és javításra: 4 óra összefoglalásra, témazárók íratására: 4 óra könyvtárhasználati ismeretekre: 2 óra ismétlésre: 9 óra Belépı tevékenységi formák Kulturált nyelvi magatartás A beszélı és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós mősortípusokban és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. A nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelı eszközök alkalmazásának gyakorlása. Szövegértés A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és mőfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés). Kép és szövegrész összekapcsolása témaazonosítás alapján. Szövegrészek (bekezdések) idırendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. Összegzı általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegzı általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. Elbeszélı, leíró és érvelı szövegtípusok megkülönböztetése. Szövegalkotás Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerő

8

televíziós mőfajok (pl. egy népszerő tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése. A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbıvítési gyakorlatok. Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetébıl, például a mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, jelenetek elıadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézıpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplık szituációhoz kötıdı, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. Szerzıi utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzıbb vonásainak vázlatos leírása. Tanulási képesség Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztı, illetve tankönyvi szövegekbıl. Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyőjtés a mő szövegébıl az értelmezés elıkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyőjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bıvítése. Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan. Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresıprogramokról. Anyanyelvismeret Élıszóban kellı figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes – a beszélı szándékának és az alkalomnak megfelelı – használatára. Törekvés a szöveghő és kifejezı felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra. Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentésérıl, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenırzésben. A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemzı módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalmi mő mint valóságmodell és teremtett világ – a fogalmak értelmezése példákkal. Az irodalomolvasás motivációjának megerısítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvetı irodalmi mővek közös értelmezésével. Annak tudatosítása, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. Irodalmi kifejezésformák A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, az elbeszélıi nézıpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. Az elıreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A tanult epikai mőfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása.

9

Az elbeszélı általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása. A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerő közönségfilmben). Jelképes tárgyak és visszatérı motívumok felismerése. Az olvasott mővek elhelyezése az idıben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult mővek esetében. Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elısegítı funkciójáról. A mővekben megjelenı emberi szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása. Az eltérı és egymással szembesülı igazságok, egyazon kérdésre adott eltérı magatartásválaszok felismerése és jellemzése. „Szöveg a szöveg ellen” – állásfoglalás írása a mő egy szereplıjének vagy egészének értékrendje ellen. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Megjegyzés: átjárhatóság megırzése érdekében az integrált jelleget megszüntetve külön tantárgyként vesszük a magyar nyelv és irodalmat. Az óra elosztása: irodalom heti 2 óra, magyar nyelv heti 1 óra.

MAGYAR NYELV Helyi tantervi javaslat (óraterv és további javaslat) Új anyag feldolgozására: 4 óra Rendszerezésre: 1 óra TÉMAKÖR: Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció Ellenırzésre: 1 óra LEHETSÉGES PLUSSZ TARTALOM: TARTALMAK: Az ember és a nyelv, a kommunikáció. Kommunikációs helyzetek, a beszélı és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezıeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi A beszéd szerepe az ember és a társadalom viselkedés. „Ki, mikor, mit, hol, miért, életében. Jelek, jelrendszerek. A nyelvi jel. A hogyan s mely eszközök által?” Mindennapi közlésfolyamat. Nyelvek, nyelvcsaládok. A szövegek: bemutatás és bemutatkozás, a magyar nyelv eredete, rokonsága – finnugor névjegy, a meghívó és a meghívás, köszönés nyelvcsalád. és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana. Kerettantervi témakörök és tartalmak

TÉMAKÖR: Beszéd és beszédértés

Új anyag feldolgozására: 6 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra TARTALMAK: LEHETSÉGES PLUSSZ TARTALMAK: A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a A hang, a hangképzés. A hangképzı szervek.

10

beszédtempó, a hangerı, beszédszünet. A kifejezı beszéd és felolvasás. A kifejtési hibák és beszédhibák javítása. Beszédmővek meghallgatása, beszámolás a hallottakról.

TÉMAKÖRÖK: Írás

A beszédhangok fajtái: a magánhangzók és a mássalhangzók. A hangrend és illeszkedés. A hangváltozások: részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, hangkiesés.

Új anyag feldolgozására: 6 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra

TARTALMAK A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetérıl és a különféle írásrendszerekrıl. LEHETSÉGES PLUSSZ TARTALOM: A magyar írásrendszer fıbb sajátosságai Helyesírás. Az írás kialakulása, írásfajták. A (hangjelölı és betőíró), kialakulása, a bető, mint jel. A betőrend (ábécé). Szótag, helyesírás szabályozása. Az íráskép, mint szótagolás, elválasztás. nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak. Az alapvetı helyesírási szabályok megtartása. A kiejtés, a szóelemzés, hagyomány és az egyszerősítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek bıvítése. TÉMAKÖR: Szövegelemzés és szövegalkotás TARTALMAK: A megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés, a magánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyőjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az elıadás, a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jellegő szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, bıvítése.

Új anyag feldolgozására: 6 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra

LEHETSÉGES PLUSSZ TARTALOM: A szöveg, a szövegfajták, szövegtípusok. A szöveg szerkezete és szerkesztése. A stílus fogalma. A stílusfajták.

TÉMAKÖR: Az olvasás TARTALMAK Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozása.) A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.

Új anyag feldolgozására: 5 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra

11

IRODALOM Kerettantervi témakörök és tartalmak

Helyi tantervi javaslat (óraterv és további javaslat)

TÉMAKÖR:

Mire jó az irodalom? Nézıpont és nézıpontváltás Az értelmezés Csináljunk

újságot

hozott

Indítékok és következmények.

Indítékok és következmények

Új anyag feldolgozására: 17 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzése: 1 óra

LEHETSÉGES PLUSZ TARTALOM: anyagból! A mővészetekrıl: a mővészetek kialakulása, a fajtái, mővészet és valóság – tartalom és forma. Az irodalmi mővek csoportosítása.

Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása Móra Ferenc: A szánkó TARTALMAK: Széchenyi Zsigmond: Európai ız Szövegek témájának és mőfajának Természettudományos szövegrészletek azonosítása – szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása. Okok és okozatok ismeretterjesztı szövegekben, 19. és 20. századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban. Fogalmak: Ok-okozati viszonyok, az irodalmi kifejezések sajátosságai, a tudományos érvelés és bizonyítás sajátosságai a mővekben. Adamis Anna. Arra születtem Petıfi Sándor. jövendölés TÉMAKÖR: Daidalosz és Ikarosz Sikerek és kudarcok, életutak – történetek Újszövetség: A tékozló fiú a képernyın, az életben, és az Kassák Lajos: Egy ember élete (részlet) irodalomban. Márai Sándor : A lustaságról A népszerő tévésorozatok, lektőrök és a valóságos élethelyzetek. Emberek és szereplıtípusok. Regény és teleregény. Mitıl lesz érdekes a történetmondás? Fogalmak: Önismeret, emberismeret, életcélok különbözı életszakaszokban, tehetség, siker,, megálmodott jövı, a sikeres ember A kudarcok, sajátos formái, példázat, Új anyag feldolgozására: 16 óra

12

értékrend, evangélium Kedvencek, különcök és kedvtelések

Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK A dráma fogalma, jellemzıi Shakespeare: Rómeó és Júlia

TARTALMAK:. Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok. Hısök és különcök, régi és mai idıtöltések a bulvársajtóban és az irodalomban. Gárdonyi Géza: Micó Arany János: Toldi Déri Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Fogalmak: költıi eszközök, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szimbólum TÉMAKÖR: Beilleszkedés és kívülmaradás TARTALMAK Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletben). Versek a magányról. Balassi Bálint: Búcsúja hazájától, Egy katonaének Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba Egy kis iskolatörténet Ottlik Géza: Iskola a határon Weöres Sándor. Diáknotesz Fogalmak: hazaszeretet, epika, regény, elbeszélés, dráma, vígjáték, konfliktus, idırend, felelısség, életcél TÉMAKÖR: Nevetés és irodalom

Új anyag feldolgozására: 12 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra

LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK Legendák: Margit – legenda, a Ferenc – legenda, Szent László legendája

Új anyag feldolgozására: 19 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra

A komédia fogalma, jellemzıi, felépítése, jellemkomikum, helyzetkomikum, tragikum és humor megjelenése egy mővön belül TARTALMAK Humoros, szatirikus, ironikus prózai és Moliére: Tartuffe Rideg Sándor: Indul a bakterház (video) verses szövegek, drámai jelenetek. Karinthy Frigyes: iskolatársak, Így írtok ti (részletek) Petıfi: Deákpályám Csokonai Vitéz Mihály: Szerelemdal a

13

csikóbırös kulacshoz Örkény: egyperces novellák Fogalmak: humor, tréfa, paródia, vallomás, egyperces novella TÉMAKÖR: Klasszikusok filmen TARTALMAK Rész és egész, film és irodalom – a történetmondás hasonló és eltérı elemei. Egy – egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet? Fogalmak Fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek és hıstípusok, a Biblia, példázat, a mitológia, anekdota, novella, egyperces, regény, elbeszélıi nézıpont, elbeszélıi látókör (elbeszélıi beszédhelyzet); dráma, tragédia, komédia, konfliktus, helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, elıreutalás és késleltetés, feszültségkeltés; megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia, szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (három vers, egy-két 15-20 soros prózavagy drámarészlet). A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvhasználat, a nyelvi, valamint mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségő és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintő megértése meghatározott idın (kb. 15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplı ok-okozati viszonyok felismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegő elbeszélés és a magánlevél mőfajában), vázlatkészítés. Szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus mőfajok legalapvetıbb feszültségkeltı eszközeinek megragadása, a tanult drámai és epikus mővek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvetı ismeretek a tanult irodalmi mővek mőfaji besorolásáról.

14

10. évfolyam

MAGYAR NYELV

Órakeret: 37/heti 1 óra Új anyag feldolgozására: Rendszerezésre: Ismétlésre: Szintfelmérésre:

27 óra 4 óra 3 óra 3 óra

Minimumkövetelmények A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció mőfajainak ismerete. Ismerjék a tanulók a mondat fogalmát, a mondatfajtákat, a mondatrészeket. Tudjanak a tanulók helyesen szöveget szerkeszteni és tagolni. A gyakorlat megkívánta helyesírási szabályokat ismerjék és alkalmazzák. Legyenek képesek önállóan, elfogadható formában őrlapokat kitölteni, önéletrajzot, kérvényt és meghatalmazást készíteni. Tudjanak helyesen hangsúlyozva beszélni, értı módon felolvasni egy megírt szöveget.

Értékelés: Rendszeres szóbeli és írásbeli ellenırzés, szóbeli felelt, írásbeli dolgozat, szintfelmérı feladatlap, csoportos és egyéni felkészülés, győjtımunka

Kerettantervi témakörök és tartalmak TÉMAKÖR: Kisközösségi és tömegkommunikáció

Helyi tantervi javaslat (óraterv és további tartalmak) Új anyag feldolgozására: 4 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

TARTALMAK: Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, győjtése és beépítése a szövegekbe). A tömegkommunikáció összetevıi, folyamata és eszközei. Új anyag feldolgozására: 8 óra

15

Rendszerezés: A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók Ellenırzés: és hatásuk.

2 óra 1 óra

TARTALMAK: LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a A mondatok csoportosítása a beszélı tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a szándéka, a mondatok szerkezete valamint megjelenés, testtartás minıségük szerint. Szövegelemzés és szövegalkotás Fogalmak: az egyszerő és az összetett mondat, az állító és a tagadó mondat, TARTALMAK: kijelentı, kérdı, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat A mondat mint a gondolatközlés eszköze. Szöveg, mondatés szövegfonetikai eszközök Fogalmak: A szöveg, a mondat, a mondatfajta, fımondat, mellékmondat, mondatrész, szintagma Olvasás TARTALMAK: A mondatelemzés és a szövegértı olvasás

Új anyag feldolgozására: 12 óra Rendszerezés: 3 óra 2 óra Ellenırzés:

összekapcsolása. A szórend és a hangsúly összefüggése.

TÉMAKÖR: Szövegalkotás TARTALMAK: Mindennapi szövegek, Fogalmak: a vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés. Közéleti szövegek Fogalmak: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, pályázat Tájékoztató mőfajok Fogalmak: a hír, a tudósítás, a riport, az

LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: A szövegfajták, szövegtípusok. A szöveg szerkezete és szerkesztése. Fogalmak: A stílus, a stílusfajták. LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Meghatalmazás, felszólítás, igazolás, jegyzıkönyv, feljegyzés, jelentés

16

interjú, a reklám Véleményt közlı mőfajok Fogalmak: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél TÉMAKÖR: Írás TARTALMAK Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben Fogalmak: a margók, a tagolás, a bekezdés, a kiemelések, a javítások, a központozás, A párbeszéd és az idézés módja A helyesírás fontosabb tanult esetei

10. évfolyam

MAGYAR IRODALOM 37 hét / 2 óra / összesen: 74 Új anyag feldolgozására: 57 óra Rendszerezésre: 7 óra Ellenırzésre: 7 óra Szintfelmérésre: 3 óra

Minimumkövetelmények: Kialakítani, illetve megerısíteni az igényt, hogy az irodalmi mővekben a diák érzékelje az idı (a keletkezés korának sajátosságait), illetve fölkészíteni bizonyos alapvetı mőfaji és stiláris vonások felismerésére, vagyis legyen tisztában azzal, hogy a különbözı korok más-más kifejezési formákat hoztak létre. Néhány mő ismerete a magyar irodalom legjelentısebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult mővek jelentésérıl és hatásának eszközeirıl. A tájékozottság bizonyítása a tanult mő tágabb kontextusában, például néhány alkotó portréjának tárgyszerő bemutatása. A két feldolgozott regény, egy dráma, 8-10 novella és hatnyolc lírai vers közül bármelyiknek a bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehetı szöveg alapján. Idézetek a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban. Memoriter: 6 vers, egy 15-20 soros drámarészlet. Értékelés:

17

Rendszeres szóbeli illetve írásbeli ellenırzés, szóbeli felelet, írásbeli dolgozat, szintfelmérı feladatlap, csoportos és egyéni felkészülés, győjtımunka. Kerettantervi témakörök és tartalmak A meggyızés mővészete

Helyi tantervi javaslat Év eleji szintfelmérı: 1 óra Új anyag feldolgozása: 5 óra Rendszerezés: 1 óra TARTALMAK: Meggyızés, rábeszélés reklámokban, Ellenırzés: 1 óra publicisztikában, és szépirodalomban.

- Kosztolányi Dezsı: Édes Anna (részlet) - Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet) - Egy mai reklám - Egy mai újságcikk Szerelem TARTALMAK: Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetbıl. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete - avagy amit a formák fejeznek ki. - Illyés Gyula, Jélely Zoltán, Vörösmarty Mihály és Szerb Antal mővei alapján Fogalmak: etika, etikett, ,fiktív levél, harmónia, hitvesi költészet Konfliktusok

Új anyag feldolgozása: 8 óra Rendszerzés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Ady Endre, Juhász Gyula, Vajda János és József Attila néhány szerelmes verse

Új anyag feldolgozása: 7 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

TARTALMAK: Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. - Katona József: Bánk Bán LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: - (10-15 sor memoriter) Móricz Zsigmond: Barbárok, Hét krajcár - Lázár Ervin négy meséje - Fogalmak: - konfliktus, kontraszt, a mese, szerepjáték, - expozíció, bonyodalom, tetıpont, megoldás, közösség és magánélet Örökségünk Új anyag feldolgozása: 20 óra Rendszerezés: 1 óra TARTALMAK: Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom Ellenırzés: 1 óra Félévi szintfelmérı: 1 óra néhány alapszövege. Tündérszép Ilona és Árgyélus LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Gyermekmondókák, és regösénekek Radnóti Miklós: Nem tudhatom

18

Kölcsey Ferenc: Emléklapra Feszty-körkép Halotti beszéd és könyörgés (részlet) memoriter Ómagyar Mária-siralom (részletek) Bessenyei György: Magyarság (részlet) Kazinczy Ferenc: A nagy titok Csokonai Vitéz Mihály: Estve (részlet) Berzsenyi: A magyarokhoz (részlet) Kölcsey Ferenc: Parainesis (részletek) Kölcsey Ferenc: Himnusz memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat memoriter Fogalmak: örökség, hagyomány, világfa, életfa, tündérmese, epigramma, epigrammagyőjtemény kódex, nyelvemlék, nemzeti öntudat, reformkor, romantika óda, himnusz, Ars poetica Az emberek titkai TARTALMAK: Versek és elbeszélı mővek a személyiség összetettségérıl, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggésérıl. - Jókai Mór: Az arany ember (kötelezı olvasmány) - Shakespeare: Otelló (részlet) - Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének - Pilinszky János: Egy titok margójára - Rövid részletek a Bibliából Fogalmak: krimi, intrika, kém, kémkedés, romantika, a romantikus regény jellemzıi, realizmus, példázat, Biblia, Ószövetség, Újszövetség, vallás, mítosz, népi hiedelem, babona Erıszak és kiszolgáltatottság TARTALMAK: Bőnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban Kosztolányi Dezsı: Édes Anna (részlet) Erıszak a mindennapi életben (cikkek,

Új anyag feldolgozása: 11 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag feldolgozása: 4 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Kosztolányi Dezsı: Fürdés

19

bőnesetek) Fogalmak: Egy mő értelmezése, a cím és feladata, jellemzıi, kényszerítés, kényszerítı körülmények, szimbólum, agresszió, terrorizmus Mire jó az irodalom? TARTALMAK: Értekezı és szépirodalmi mővek az irodalom hatásáról, „hasznáról”. - Fejes Endre: A hazudós - Sütı András: Anyám könnyő álmot ígér - Hemingway: Az öreg halász és a tenger Fogalmak. a mese, a mesélés néhány szabálya, fantáziavilág, kisregény, ember és természet, ember és társadalom

Új anyag feldolgozása: 3 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: A határainkon túli magyar irodalom általános jellemzıi

Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat; központozás, párbeszéd, idézés írásmódja; a szöveg, a mondat, mondatfajta, fımondat, mellékmondat, , mondatrész, szintagma, tételmondat, bekezdés, utalószavak; szófajok, toldalékok. Az irodalom mint sajátos kommunikáció, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás), áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada; értekezés; a szóképek, alakzatok; reklámklip, híradó, hír, kommentár, riport, interjú, hozzászólás, felszólalás, hirdetés, kérvény, kritika, olvasói levél; a szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (6 vers, egy-két 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása szóban és írásban a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelıen. Szerzık és mővek a 9–10. évfolyamra A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfelelıen a szövegválasztásban elsıbbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsısorban 20. századi magyar szerzık, a humoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közel álló szituációkat megjelenítı mővek. A 19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetve helyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnál jóval többször dolgozhatunk fel mőegész helyett mőrészletet. Kitüntetett helyük van a nem szépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi mőlista nem tükrözheti hően, viszont a késıbb elkészülı ajánlólisták kibonthatják majd. Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés fıképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi, Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, Csalog Zsolt, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve kortárs hazai és külföldi szerzıktıl); évente egy, a tanulócsoport érdeklıdésének figyelembevételével kiválasztott regény. Egy-két részlet a témakörökbe vágó prózai mőbıl (pl. A boldog emberbıl vagy a Puszták népébıl vagy Kassák Egy ember élete címő önéletrajzi regényébıl vagy Tersánszky Józsi Jenı Kakukk Marcijából

20

és/vagy az Iskola a határon címő regénybıl, illetve A helység kalapácsából és/vagy Rejtı Jenı valamelyik regényébıl). Néhány a témakörökbe beleillı 20. századi magyar vers (pl. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse). Egy-két bibliai és mitológiai történet; Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petıfi Sándor és Arany János egy-egy verse; részlet Kölcsey Ferenc Parainesisébıl; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egy novellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egy regénye, illetve annak részlete; Shakespeare és/vagy Moliere egy drámájának megtekintése színházban, filmen, videón vagy részletek olvasása. A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció mőfajainak ismerete. Értelmes felolvasás és elıadás (felelet, egy megírt szöveg elıadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mő ismerete a magyar irodalom legjelentısebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult mővek jelentésérıl és hatásának eszközeirıl. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novella és hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek a bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehetı szöveg alapján.

21

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 9-10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy tanításának alapvetı célja nemzeti történelmünk kiemelkedı eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, mőködésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklıdést, elısegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élı nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. A tantárgy megismerteti a tanulókkal a demokrácia alap értékeit. Célunk, hogy szolidaritásra, segítıkészségre, mások tiszteletére, állampolgári felelısségtudatra neveljük ıket. Megismertetjük diákjainkkal a nemzeti kultúra valamint az európaiság értékeit. Figyelmüket a hazaszeretet és a más kultúrák iránti nyitottság és tisztelet felé irányítjuk azáltal, hogy példaképeket állítunk eléjük a történelembıl. Kiemelten fontos feladatunk a sokféle iskolából érkezett tanulók között a hátrányok csökkentése, ezért a szabad órakeret terhére heti 1 órában felzárkóztató foglalkozásokat tartunk.

Fejlesztési követelmények A történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztı órákon történik. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon ismereteket meríteni közérthetı elsıdleges forrásokból, egyszerő statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekbıl és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerő és közérthetı szöveges és képi információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belılük. Legyen képes egy adott témához információkat győjteni az iskolai vagy más könyvtárban. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különbözı ismeretforrásokból (újság, rádió, televízió stb.) származó információkat kritikusan szemlélni. Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplı társadalmitörténelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek ırzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentısége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözıképpen érzékelik és értékelik.

22

Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerő értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy idıben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni „jó” és „rossz” történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére. Kifejezıképességek Tudjon rövid kiselıadást tartani különbözı forrásokból vett szemelvények alapján (irodalmi mővek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerő társadalmi-történelmi összefüggéseket. Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerő következtetéseket levonni. Sajátítsa el kulturált vitatkozás szabályait. Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvbıl rövid önálló vázlatot készíteni. Tudjon önállóan győjtött képekbıl tablót készíteni. Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek? Tájékozódás az idıben Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. Tudja a tantervben szereplı évszámokat használni a történelmi idıben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerő kronológiai táblázatokat. Tájékozódás a térben Tudjon eseményeket leolvasni térképrıl. Tudja különbözı idıszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különbözı jellegő és méretarányú térképeken a tantervben szereplı topográfiai helyeket.

9. évfolyam Órakeret: 37 hét /heti 2 óra / összesen 74 óra 37 hét/heti 1 óra a szabad órakeret terhére a sokféle iskolából érkezett tanulók ismeretének rendszerezésére, felzárkóztatásra Új anyag feldolgozása: 51 óra + 37 óra felzárkóztatás / Rendszerezés: 8 óra Ellenırzés: 8 óra Szintfelmérés: 3 óra Ismétlés: 4 óra Belépı tevékenységformák Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak.

23

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek egyszerő történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, a társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerő állítások és következtetések megfogalmazása; néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott az idık folyamán, eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján, Kifejezıképességek: egyszerő történelmi események elbeszélése, különbözı forrásokból győjtött információk összevetése szóban, kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról, kiemelkedı történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása, rövid írásbeli válaszok megfogalmazása, vázlat készítése tanári segédlettel, ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel. Tájékozódás az idıben a nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete, egyszerő kronológiai táblázatok használata. Tájékozódás a térben egyszerő események leolvasása a térképrıl,

Minimumkövetelmény, a magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók sajátítsák el, értelmezzék és használják a szakterület kifejezéseit, legyenek képesek történelmi személyek, helyek nevének leírására, kiejtésére. Ismerjék a történelem tárgyi és írásos formáit, legyenek képesek azok hitelességének és értékének megítélésére. Ismerjék az idıbeni és térbeli és tájékozódás módjait és eszközeit, tudják meghatározni a legfontosabb történelmi események színhelyeit a térképen és ismerjék ezek pontos idejét is. Tudjanak bemutatni konkrét eseménysorozatot, alkalmazzák az idırendet és a szinkronitást. Legyenek képesek változások bemutatására egy-egy történelmi koron belül.

24

Helyi tantervi javaslatok (óraterv és további Értékelés: Rendszeres szóbeli ellenırzés, szóbeli felelet, írásbeli dolgozat,(év elején, félévkor és év végén) szintfelmérı feladatlap csoportos és egyéni felkészülés, kis elıadások elkészítése, győjtımunkák elvégzésének értékelése.Kerettantervi témakörök és tartalmak

tartalmak)

Új anyag feldolgozása: 6 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1. óra

Témakör A nemzeti múlt kiemelkedı eseményei, sorsfordulói. A honfoglalás és a magyar Lehetséges plusz tartalmak: államalapítás Tartalmak Évszámok: 895, 1000 Személyek: Árpád, Géza, Szent István, Szent László Fogalmak: törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán, legenda, nádor, Szent Korona, székelyek Helynevek: Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl

Témakör A középkori magyar királyság virágkora

Évszámok: 1222 1241-42 Személyek: II. András, IV. Béla Fogalmak: kalandozások, királyi-ház, koronázási jelvények, Aranybulla, Helynevek: Augsburg

Új anyag feldolgozása: 7 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

Tartalmak

Lehetséges plusz tartalmak:

Évszámok: 1351, 1456 Személyek: Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás Fogalmak:, fınemes, köznemes, város, végvár, Corvina Helynevek: Visegrád, Buda, Nándorfehérvár

Évszámok: 1335, 1514 Személyek: Csák Máté, Luxemburgi Zsigmond, Dózsa György Fogalmak: központosított királyság, kormányzó, reneszánsz Helynevek: Várna, Rigómezı

25

Témakör Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása. A függetlenségi harcok.

Tartalmak Évszámok: 1526, 1541, 1703, 1711 Személyek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás, Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása Helynevek: Mohács, Eger

Témakör A polgári átalakulás kora. Az imperializmus kora. Tartalmak: Személyek: Watt, Fogalmak: kapitalizmus, gızgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium Helynevek: Anglia, Franciaország, USA,

Új anyag feldolgozása:8 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

Lehetséges plusz tartalmak: Évszámok: 1604-1606, 1686 Személyek: Apáczai Csere János Fogalmak: reformáció, ellenreformáció, Szent Liga Helynevek: Szigetvár, Rodostó

Új anyag feldolgozása: 9 óra Rendszerezés: 1 óra 1 óra Ellenırzés:

Lehetséges plusz tartalmak: Személyek: Stevenson Fogalmak: dinasztia, dinasztikus út, eszme

Témakör: A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán. A polgárosodás kezdetei Új anyag feldolgozása: 6óra Magyarországon. Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Tartalmak: Évszámok: 1830-1848

26

Személyek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc Fogalmak: reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás, Akadémia Helynevek: Pozsony

Lehetséges plusz tartalmak: Évszámok: 1825 Fogalmak: hitel, árverezés, rendi országgyőlés, államnyelv

Témakör: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc.

Tartalmak: Évszámok: 1848. március 15. , 1849. október 6. Személyek: Petıfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr Fogalmak: 12 pont, sajtószabadság, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség Helynevek: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad

Új anyag feldolgozása: 5óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalmak: Évszámok: 1848. szeptember 29.,1849. április 14. Fogalmak: alkotmány, köztársaság, miniszterelnök, Kossuth-bankó Helynevek: Vác, Komárom

Témakör:

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon Tartalmak: Évszámok: 1867. , 1849. október 6. Személyek: Deák Ferenc, Andrássy Gyula, I. Ferenc József Fogalmak: kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tıkés fejlıdés, Osztrák-Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok Helynevek: Pest, Buda, Óbuda

Témakör:

Új anyag feldolgozása: 5óra Rendszerezés: 1 óra 1 óra Ellenırzés: Lehetséges plusz tartalmak: Személyek: Haynau, Alexander Bach, Tisza Kálmán Fogalmak: vámunió, tıkefelhalmozás

27

Társadalmi, mővelıdési és kulturális viszonyok a századfordulón Európában és hazánkban.

Tartalmak: Személyek: Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos Új anyag feldolgozása: 5 óra Fogalmak: millenium, asszimiláció, Rendszerezés: 1 óra kivándorlás szociáldemokrácia Ellenırzés: 1 óra

Lehetséges plusz tartalmak:

Fogalmak: kisebbség

28

10. évfolyam Órakeret:

37 /heti 2 óra / összesen 74óra 37/heti 1óra a szabad órakeret terhére felzárkóztatásra és elıkészítésre az alapvizsgára

Új anyag feldolgozására: 48 óra Rendszerezésre: 8 óra Ellenırzésre: 8 óra Ismétlésre: 7 óra Szintfelmérésre: 3 óra Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek képi információk győjtése, értelmezése különbözı forrásokból győjtött információk feldolgozása tanári irányítással, az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek, emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével, a fejlıdés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával, feladatok megoldása több könyvtári forrás felhasználásával, Kifejezıképességek: egyszerő beszámoló, rövid kiselıadás tartása, a konkrét korokhoz kötıdı történelmi állampolgári fogalmak megkülönböztetése egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés) különbözı típusú forrásokról kérdések és vélemények megfogalmazása. Tájékozódás az idıben: egyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése Tájékozódás a térben: különbözı korszakok térképeinek összehasonlítása, egy-egy régió bemutatása térképeken. Minimumkövetelmények, az alapmőveltségi vizsgára való felkészülés feltételei: Tudjanak a tanulók összehasonlító kronológiai táblázatot készíteni, azon az eseményeket vizsgálni. Az idıbeni tájékozódáshoz ismerjék a nagy korok mellett a kisebb korszakok nevét és sorrendjét, tudják azokat évszámokkal behatárolni és ismerjék a korszak legfontosabb jellemzıit is. Tudjanak különbséget tenni tények és vélemények közt. Tudják összehasonlítani a jelen viszonyait a különbözı történelmi korokkal. A történelmi bemutatás során törekedjenek pontosságra és tényszerőségre, érvelésük és ítéletalkotásuk legyen tárgyilagos és logikus. Értékelés: Rendszeres szóbeli ellenırzés, szóbeli felelet, írásbeli dolgozat,(év elején, félévkor és év végén) szintfelmérı feladatlap csoportos és egyéni felkészülés, kis elıadások elkészítése, győjtımunkák elvégzésének értékelése.

29

KERETTANTERVI TARTALMAK

TÉMAKÖRÖK

ÉS HELYI TANTERVI JAVASLAT (ÓRATERV ÉS TOVÁBBI TARTALMAK)

Témakör: A XX. századi világtörténelem fıbb eseményei, csomópontjai Az elsı világháború demokráciák és diktatúrák a két világháború között

Új anyag feldolgozása: 9óra Rendszerezés 1 óra 1 óra Ellenırzés:

Tartalmak:

Lehetséges plussz tartalmak:

Fogalmak.forradalom és polgárháború hatalomátvétel, kommunizmus, nagy gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet, egypártrendszer, GULÁG. Személyek.Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt Helynevek.Versailles, Szovjetunió,. Évszámok.1917, 1919–1920, 1929–1933

Fogalmak: személyi kultusz, diktátor, diktatúra, infláció, demokrácia, koncepciós per Személyek: Wilson Évszámok: 1914-1918

TÉMAKÖR A második világháború okai és következményei Tartalmak: Fogalmak. Totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bőnös, atombomba, hidegháború Személyek. Churchill, Roosevelt. Helynevek.Sztálingrád, Normandia, Hirosima. Évszámok.1939–1945. 1990

Új anyag feldolgozása: 6 óra Rendszerezés: 1 óra 1 óra Ellenırzés: Lehetséges plusz tartalmak: Fogalmak: nemzetközi katonai törvényszék, jegyrendszer, ENSZ, fajgyőlölet Helynevek: Teherán, Jalta, Potsdam, Nürnberg

TÉMAKÖR A jelenkor és a globális problémák

Tartalmak: Fogalmak.globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus

Új anyag feldolgozása: Rendszerezés: Ellenırzés: 1óra Lehetséges plusz tartalmak:

4óra 1óra

30

Fogalmak: környezetvédelem, felelısség TÉMAKÖR A XX. Századi magyar történelem fıbb eseményei és csomópontjai Az elsı világháborús vereség következményei hazánkban

Új anyag feldolgozása: Rendszerezés: Ellenırzés: 1óra

1o óra 1óra

Tartalmak: Fogalmak.İszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni békeszerzıdés, határon túli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció. Személyek. Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István. Helynevek. Trianon, Magyarország új határai. Évszámok.1918, 1919, 1920

Lehetséges plusz tartalmak: Fogalmak: köztársaság, államosítás, fehérterror Személyek: Gömbös Gyula

TÉMAKÖR Hazánk és a második világháború

Tartalmak: Fogalmak: Területi revízió, bécsi döntések, zsidótörvények, nyilas uralom, deportálás. Személyek: Teleki Pál, Helynevek: Felvidék, Kárpátalja, ÉszakErdély, Délvidék. Évszámok: 1941, 1944 március 19., 1944.október 15.

Új anyag feldolgozása: 5 óra Rendszerezés: 1óra 1óra Ellenırzés:

Lehetséges plusz tartalmak: Fogalmak: felelıs politikai gondolkodás Személyek: Szálasi Ferenc

TÉMAKÖR A második világháború következményei hazánkban

Tartalmak:

Új anyag feldolgozása: Rendszerezés: 1óra Ellenırzés:

Fogalmak: Koalíció, beszolgáltatás, Évszám: 1945–47. Lehetséges plusz tartalmak: TÉMAKÖR Fogalmak: kulák

5 óra 1óra

31

Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai és következményei Tartalmak: Fogalmak. Pártállam, függetlenség, munkástanács. Személyek. Rákosi Mátyás, Nagy Imre. Évszámok. 1956.október 23–november 4.

Új anyag feldolgozása: Rendszerezés: Ellenırzés:

5óra 1óra 1óra

Lehetséges plusz tartalmak: Fogalmak: kollektivizálás

TÉMAKÖR A Kádár-korszak

Tartalmak: Fogalmak. Rendszerváltozás. Személyek. Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszámok. 1989–1990

Új anyag feldolgozása: Rendszerezés: 1óra Ellenırzés:

4óra 1óra

Lehetséges plusz tartalmak: Fogalmak: puha diktatúra, gazdasági reform

32

TANTERV - Idegen nyelv ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

Iskolánkban az élı idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetı célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztésének eredményeképpen a tanulók feleljenek meg a következı elvárásoknak: (1) a kötelezı oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelıen használni; (2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvezı attitőd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélı emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére; (3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. Az iskolánkban folyó idegennyelv-oktatás általános célja, hogy a középiskolát elvégzı fiatalok közül minél többen magas szintő, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást. Szaktanáraink különös figyelmet fordítanak a különbözı háttérrel érkezık tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, amely esélyteremtı és hátránykompenzáló hatással bír. Ezen túl, megfelelı alapot adnak ahhoz, hogy a jövıben többnyire hátrányos helyzető diákjaink egyenlı eséllyel induljanak a hazai és a nemzetközi munkaerıpiacon. Tanév elején és végén idegen nyelvi kompetenciamérést végzünk. A feladatsorok alapjául az érettségi vizsga feladatsorai szolgálnak. Iskolánk lehetıséget biztosít a tanulók számára, hogy az általános iskolában elkezdett nyelv tanulását intézményünkben folytatni tudják.

Célunk az, hogy a tanulók idegen nyelvbıl olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek közép szintő nyelvi érettségi vizsgát. Mindezen célkitőzések összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó dokumentumaiban meghatározottakkal, valamint a NAT elvárásaival is. Célunk az, hogy a tanulókban kedvezı attitődöt és motivációt alakítsunk ki a nyelvtanulás és a hozzájuk tartozó kultúrák iránt. A megfelelı tanítási és tanulási stratégiák alkalmazása és átadása képessé teszi a tanulókat nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. Programunk hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. A nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlıdését, látókörének és szellemi befogadóképességének bıvülését, a más emberekkel, kultúrákkal való közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnıttként is.

33

ANGOL NYELV Szakiskolai osztályok 9. osztály Heti óraszám: 3 óra (Évi óraszám:111 óra) Tankönyv: Channel your English Beginners 10. osztály Heti óraszám : 3 óra (Évi óraszám: 111 óra) Tankönyv: Channel your English Elementary

Szakközépiskolai osztályok Heti óraszám: 4 óra (Évi óraszám 148 óra) 9.osztály Tankönyv: Channel Your English Beginners és Elementary 10. osztály Tankönyv : Channel Your English Elementary és Pre- intermediate 11. osztály Tankönyv: Channel Your English Pre-intermediate és Intermediate 12. osztály Évi óraszám:128 óra Tankönyv: Channel Your English Intermediate Nappali intenzív tagozat 11. osztály Óraszám: 148 (heti 4 óra) Tankönyv: Channel your English Elementary és Pre-Intermediate 12. osztály Óraszám: 160 (heti 5 óra) Tankönyv: Channel your English Pre-Intermediate

Esti és levelezı tagozat 9.osztály Óraszám: 111 (heti 3 óra) Tankönyv: Channel your English Beginners 10. osztály Óraszám: 111 (heti 3 óra) Tankönyv: Channel your English Elementary 11.osztály Óraszám: 111 (heti 3 óra) Tankönyv: Channel your English Pre-Intermediate 12. osztály Óraszám: 96 (heti 3 óra)

34

Tankönyv: Channel your English Pre-Intermediate A tankönyvek használatával elérhetı tudásszint:

35

Általános követelmények 1. A tanuló a mindennapi érintkezésben tudja használni az angol nyelvet. 2. Az angol nyelv tanulása során kifejlıdı alapkészségek tegyék számára lehetıvé további nyelvek elsajátítását. 3. Kapjon ízelítıt az angolszász országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeibıl, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben. 4. Szerezzen ismereteket a nyelv természetérıl, hogy ezáltal a saját anyanyelvét is tágabb rendszerben tudja szemlélni, növekedjen önismerete is. 5. Létesíthessen az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját. 6. Jusson olyan ismeretekhez, amelyek anyanyelvén esetleg nem hozzáférhetık. 7. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nıjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. 8. Nyelvi gátak ne akadályozzák abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen 9. Az együttmőködési készség fejlesztésének követelményei A tanulók vegyenek részt: -

életszerő feladatok tervezésében és rádiómősor-készítés; színjátszás stb.), nyelvi játékokban, vetélkedıkben.

kivitelezésében

(interjúk,

osztályújság,

10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb segédanyagokat használni. Célunk a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ez azért lehetséges, mert a tanulók nagyobbak, már kialakult fogalmi gondolkodásuk van, az idegen nyelv tanulása során szereztek nyelvtanulási tapasztalatokat, s már megismerték a nyelvünktıl eltérı nyelvi, nyelvtani jelenségeket, fogalmakat

Különös hangsúlyt kap a cselekvésorientált nyelvtanítás, az önálló munka, projektek készítése, a számítógép és az internet felhasználása a tanításban. A tananyag része imádságok, példázatok, énekek, a hitélettel kapcsolatos angol nyelvő szókincs tanítása is.

Követelmény: Nyelvi struktúrák: BASIC ELEMENTS OF GRAMMAR Be present singular, (statements, questions, negatives) Personal pronouns: I, you, he, she, it, we, you, they The

36

alphabet, (spelling) Definite and indefinite articles: the sky, a bird, an apple Nouns, plurals, irregular plurals; house, houses, child, children, man, men, woman, women etc. Demonstratives this, that, these, those: How much is this pen? Personal pronouns (objective case): me, you, him, her, it, us, you, them. POSSESSION Possessive adjectives: my, your, his, her, its, our, your, their Have - have got present tense: The room has got large windows. Have you got any brothers or sisters? Possessive genitive 's My father's brother is my uncle. Asking about ownership: Whose is this pen? It's mine. It's not yours. Possessive pronouns: mine, yours, his, hers, its, ours, yours, theirs QUALITIES AND QUANTITIES Adjectives: large, small, young, old, etc.

Making compliments: What a nice shirt! Thank you. Cardinal numbers 1-20 How many...are there? : How many rooms are there in this hotel? Talk about physical and emotional states: Are you hungry? No, I am not hungry but I am tired. LOCATIONS

There is /There are + prepositions of place to say where things are: There is a cupboard in the kitchen. Are there any shops in this street? (+ prepositions on, above, below, next to, in front of, behind, etc.) TIME, TENSES

Telling the time: What time is it? It's ten past three. Present continuous tense (be+verb+ -ing form): affirmative, questions, negative Present continuous tense to talk about what's happening at the moment: Can I speak to Sally, please? She is having a bath at the moment. Likes and dislikes: Do you like dogs? I don't like them. Present simple tense for asking and giving information about professions: What do you do? I am a doctor. Present simple tense for everyday habits and lifestyle (affirmative, negative, questions): I leave home at 7.30. What time do you get up? Indians travel by canoe. Parrots eat nuts. Going to for future intention (be+going to+infinitive): I'm going to sail round the world. MODALS, INTENTIONS

Imperatives to express instructions, commands: Listen to me! Don't litter. Prohibitions, duties: You mustn't be late. You must wash your hands. Can to express present ability: I can swim but I can't play the piano. Talking about intentions: I want to watch TV. I don't want to go to bed. CLASSROOM LANGUAGE

What does...mean? How do we say... in English?

37

Simple instructions, like: Say after me. Write it down. Listen to the tape. Close your books. Open your books, etc. TENSES, TIME

Frequency adverbs used with the present simple tense: always, usually, often, sometimes, hardly ever, never Questions: Do you usually...? How often do you...? Do you ever...? Time expressions for frequency: once a week, ten times a month etc. Talking about duration: How long does it take you to get to school? Talking about distances: How far is it? It' ten minute's walk. Past simple tense of be: was, were: Where were you yesterday? Past simple tense to express sequence of events: regular and irregular past tenses affirmatives, questions, negatives: How did she meet the Prince? He followed her after the Dan Dates, names of the days, names of the months Time adverbs to talk about the past: yesterday, last week, month, year, in 1986, etc. Will for future simple: affirmative, negative, questions to talk about future: There will be a festival next week. MODALITY, INTENTIONS

Will and shall for offers, promises: I will do the washing up. Let's + infinitive for suggestions: Let's go to the cinema. Modal shall to ask for suggestions: Shall we go to the cinema? What shall we do? Simple offers and requests: Would you like a coke or an orange juice? I would like an orange juice, please. POSSESSION

Possessive: of QUANTITIES, QUALITIES

Cardinal numbers 20-100 Ordinal numbers: 1-31 Indefinite pronouns: some, any, no, all, every, a lot of, much, many, something/ anything, someone/ anyone Countable,/ Uncountable: some bananas, some water, a lot of children, not much money etc. How much ...is there?: How much milk is there in the fridge? Talking about colours: What colour are his shoes? They're black. Talking about sizes: What size is it? It's medium. Talking about materials: What is it made of? It's made of plastic. Talking about shapes: What shape is it? It's rectangular. Describing appearances: She's got dark hair and brown eyes. Describing clothing: He's wearing a white T-shirt and jeans. Description with with: A man with a moustache. COMPARISONS

Comparison of adjectives; comparative, superlative: Corner shops are friendlier than supermarkets. Supermarkets aren't as expensive as corner shops. Cars are more expensive than bikes. Bikes are less expensive than cars. The Mississippi is the longest river in the world.

38

MODALS, INTENTIONS

Simple requests: Can I try it on? Can I have an apple, please? Simple permissions: May I open the window? SOCIAL CONVENTIONS

Good wishes: Happy birthday! Merry Christmas Saying good-bye: Bye-bye. See you. Good bye. Offering food: Would you like some potatoes? Yes, please. / No, thank you. Help yourself to some more meat! It1 very kind. Can you pass me the salt, please? Here you are. CLASSROOM LANGUAGE

Do you understand it? Yes, I do. / I don't understand it. I know what it means. I don't know. TENSES

Past continuous tense and past simple( was/were + verb+ -ing) to relate past events to their circumstances: He was painting the ceiling when he fell off the ladder. While I was waiting, I bought some souvenirs. Past continuos tense and past simple to talk about consequences of past events: I was queuing for the cinema when I saw the accident. And what did you do when you saw the accident? I phoned the ambulance. Present continuous tense to talk about future arrangements: I am flying to London next Monday. Past simple tense and before / after / while to express sequence of events: He learned to swim after he went to school. He started learning English before he went to England. He met his wife while he was at college. Contrasting present simple and present continuous tenses: The kettle is boiling. Can you turn it off, please? (event) vs. Water boils at 100 degrees centigrade. (state) Tom is playing tennis. (event) vs. He plays tennis every Saturday, (habit) Present perfect tense recent past actions and their present result: She's put some milk in the fridge. There is some milk in the fridge. Present perfect tense to talk about experiences: Have you ever done any rollerskating? Yes, I have. / No, I haven't. Combining the present perfect tense and the simple past to talk about details of experience: Have you ever eaten Italian food? Yes, I have. What was it like? I really liked it. Present perfect simple or continuous to talk about duration: How long have you been learning English? For, since: I have been learning it for two years. I have been learning it since 1996. The adverb ago and simple past tense : How long ago did they move to this area? Ten years ago, if I'm not mistaken. Present perfect with present time words: today, this week/ month/ year; this morning/ afternoon/ evening Adverbs, just, ever, never, already, yet and present perfect tense to talk about recent activities: I'm afraid he is not in. He has just left.

39

MODALS, INTENTIONS

Modal will for predictions: You will be very happy. You will have twenty children. Modal will to express decision: I'll give up smoking. Talking about preferences: Would like, would rather, would prefer to. Want+ object + infinitive to express intentions: I want him to mend the fence . SENTENCE STRUCTURES, WORD ORDER

Defining relative clauses introduced by that or who: Where are the eggs that were in the fridge? The man who lives next door is very friendly. Indefinite pronoun + infinitive: There wasn't anywhere to sit. Subject, object, indirect object: The assistant sold it to the lady. Asking about the subject: Who sold it to you? Asking about the direct object: What did she sell? Asking about the indirect object: Who did she sell it to? Infinitive for purpose: We went to see the film. Checking information with tag questions: You are from Hungary, aren't you? COMPARISONS

Comparing what people do He spends more than he earns. Doctors don't work as long hours as nurses, etc. Adverbs of manner: He plays badly. Comparison of adverbs: I write more carefully than he does. She can swim faster than I can. Can't you drive a bit more slowly? Comparing quantities: more, most, few, fewer, fewest, little, less, least Superlative adjectives used with the present perfect tense to talk about experience: It's the best film I have ever seen. LOCATIONS

Asking for and giving street directions: How do I get to the cinema? Turn left/right. Take the first turning on your left/right. Go straight on along this road. Cross the road at the traffic lights. Go as far as the next junction. Talking about locations of the parts related to the whole: at the front/at the back/at the top/ at the bottom/ at the side/ at the end/ at the corner/ in the middle ... of the house Talking about locations in pictures: in the foreground, in the background, on the right, on the left, at the top at the bottom, in the middle, in the top right-hand corner, etc.

Témakörök Az én világom: személyi adatok, születésnap, életkor, mit szeretek, mit nem, A család és barátok: családtagok bemutatása, foglalkozások, munkahelyek, legjobb barátom, rokonság, családfa, érdekes családtagok, barátok, emberek külsı leírása, ünnepek, családi élet, házimunka, ünnepek, barátság, az ember belsı jellemzése Házunk, lakásunk: bútorok neve, mi hol van a lakásban, hol mit csinálunk a lakásban, lakásunk, házunk, állatok

40

és növények a ház körül, különös házak a világban Mindennapi életünk: a mindennapi élet tevékenységei, napszakok, idıpontok, napirendünk, egzotikus napirendek, néhány ünnep megünneplése. a szabadidı eltöltése, segítés otthon,

Az iskola: órarend, napirend, iskolai élet, kedvenc tantárgyaim, iskolám bemutatása, házirend, mit szabad, mit nem Vásárlás: mindennapi bevásárlás, üzletek nevei, rövid útbaigazítás, alapvetı árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek Állatok: állatok alapvetı tulajdonságai, egy-két állat életmódja, szokásai, Étkezés: étkezési szokásaink, mások étkezési szokásai, néhány ételfajta, italfajta, asztalterítés, mi hol van a konyhában, ételkínálás Idıjárás: idıjárási viszonyok, érdeklıdés az idıjárásról, éghajlati viszonyok a nagyvilágban, évszakok Öltözködés: ruhadarabok, ember öltözékének leírása, ruhavásárlás Mondókák, dalok, játékok Tágabb környezetünk: településtípusok, város, falu, lakóhelyünk életének, nevezetességeinek bemutatása, egy angolszász település bemutatása, városi közlekedés, útbaigazítás Természeti környezetünk: növények, állatok, környezetvédelem a ház körül, állatkert, Kitekintés más mőveltségi területekre Kultúra: mesék, legendák, mondák Keresztény vonatkozású témák: Bibliai történetek híres keresztény emberek imák, énekek, versek, közmondások, szólások, irodalmi szemelvények

Szókincs 1. A szavak kiválasztása

41

A kezdı szint igénye az úgynevezett "alapszókincs" elsajátítása. Ezt a szóhalmazt általában gyakorisági mutatók felhasználásával határozzák meg a tankönyvszerzık. It t a tanár irányításával az oktatási folyamatban kerülı szókincsrıl fogalmazunk meg néhány alapelvet. Mivel ezen a szinten még nincs helye a stílusrétegek bevezetésének, fontos, hogy a szavak tartalmilag és hangulatilag is semlegesek legyenek, azaz pozitív vagy negatív konnotáció, erıs érzelmi vagy értékelı asszociációk nem kísérik ıket. Tematikus szókincs: az egyén és szőkebb környezete (család, foglalkozások, a ház, a lakás), a mindennapi élet tevékenységei , eseményei (napirend, iskola, vásárlás, étkezés, öltözködés, utazás egyszerő szókincse) pl. a Family témaköréhez tartozó tematikus szókincsbokor kezdı szinten kb. a következı szavakból áll, amelyeket tetszés szerint csoportosítva, diagrammá szervezve vagy képpel rendszerezve taníthatunk: mother, father, son, daughter, children, grandparents, aunt, uncle , mother-in-law stb. pl. az iskola témaköréhez tartoznak a tantárgyak nevei, az iskolában dolgozó személyek nevei, az iskolaépület helyiségei, az iskola jellegzetes tárgyai stb. így a témához tartozó szókincset ilyen vagy hasonló csoportosításban taníthatjuk meg vagy ismételhetjük át, foglalhatjuk össze. Mőveleti szókincs: ezen a szinten pl. a szám, méret, egyszerő mennyiségek, hely, mozgás, egyszerő idıviszonyok kifejezése, birtoklás, hasonlóság stb. Megkezdjük az angol nyelvő óravezetés kialakítását, ezért megtanítjuk az egyszerőbb tanári utasításokat, a tankönyvben használt nyelvtani terminusokat, a tanulói segítségkérés nyelvének szókincsét. a gondolkodás, szándék, akarat, emberi viszonyok, ok és okozat, szabályosság, ismétlıdés, idıviszonyok, feltétel, ellentét, fokozat, intenzitás, az idı múlása, kötelezettség, szükségesség, anyagmegnevezés szókincse stb. Bıvül az órai metanyelv eszköztára, mivel fokozatosan haladunk az angol nyelvő óravezetés felé. Fontos új vonása a szókincs tanításnak, hogy az újonnan belépı szavak jelentését egyre inkább a komponensanalízis (körülírás, definíció) segítségével határozzuk meg. 2. Alak és jelentés kapcsolata Mivel itt ismertetjük meg a tanulókkal az angol nyelv- hang- és helyesírási rendszerét, fontos a szavak hangalakjának és írásos formájának különbségeire, a helyesírás és a kiejtés sajátságaira felhívni a figyelmet. Kezdettıl fogva lényeges a kiejtés és a helyesírás gyakoroltatása, pl. hallás utáni ismétlés, spelling-feladatok, hallott és olvasott szöveg összekapcsolása, memóriajáték, összekevert betőkbıl a helyes szóalak összeállítása, hasonló hangot tartalmazó szavak csoportosítása stb. típusú feladatok elvégeztetésével. A szavak órai bemutatásakor (alak és jelentés kapcsolatának fel fedeztetése) használhatunk vizuális eszközöket, fényképet, videofelvételt, gesztusokat, utánzást, illetve a szavak magyar megfelelıjének megadását. Ahol lehet, élhetünk a szinonimia-antonímia felhasználásával is. Elıtérbe kerülnek olyan technikák, mint a szó jelentésének kikövetkeztetése a szövegkörnyezetbıl. Növekvı tudatossággal használják fel a tanulók a szóképzési, szóösszetételi eljárásokról szerzett ismereteiket a szó jelentésének megközelítéséhez. Esetenként találkozunk a homonimia és poliszémia (azonos alakúság és több jelentéső szavak) problémáival, de még nem ezeken van a hangsúly a szókincs tanításában. Változatlanul fontos a szavak hangalakjának és írásképének együttes tanulása, a hangképzés és a helyesírás következetes gyakorlása. 3. A szókincs szervezésének lehetıségei Jelentéskapcsolatok: az említett témakörökben pl. összefoglaláskor vagy akár a bemutatáskor is a szavakat csoportosíthatjuk tematikusan, bizonyos anyagrészeknél (pl. a

42

melléknevek tanításánál) használhatunk szinonimapárokat, támaszkodhatunk az egyszerő binomiális kapcsolatokra, pl. up and down, brother and sisíer stb. Morfológiai kapcsolatok: ezen a szinten még kevés képzett szóval találkozunk, de a képzık mőködésére néhány egyszerő példa alapján is felhívhatjuk a figyelmet (pl.a -ly határozószóképzı használata, melléknév/határozó párok). A többszavas igék tanítását sok tankönyv "félreteszi", és a középhaladó/haladó szinten zúdítja a tanuló nyakába, pedig óvatosan adagolva már kezdı szinttıl taníthatjuk ıket, tudatosítva néhány alapvetı jellegzetességüket (pl turn on/off, put on/take off stb.) A kollokáció elemi szabályai már ezen a szinten felmerülnek, de arra még kevés lehetıségünk van, hogy ezeket rendszerezzük, inkább csak a szavak együtthasznál hatóságára hívjuk fel esetenként a figyelmet : készthetünk tematikus szótérképeket, kihasználhatjuk a szinonímia-antonímia lehetıségeit, sok alkalmunk van a jelentéshierarchia, alá-fölérendeltségi viszonyok felhasználására a szódefiniálásban. Morfológiai kapcsolatok: megkezdhetjük a figyelem felhívását a szóképzés és szóösszetétel törvényszerőségeire, szervezett, csoportosított formában bemutatva néhány hasonló eljárással létrehozott szót. Nagyobb számban találkoznak a tanulók többszavas igékkel, ezeket is tárgyalhatjuk összefoglaló csoportosítás formájában, pl. az ige vagy a határozószó szerint. Megjelennek a tanulók által megismert szövegekben az idiómák. Mindkét nyelvi jelenséggel kapcsolatban azonban tanácsos óvatosságra intenünk tanítványainkat. A többszavas igék, de különösen az idiómák általában stilisztikailag erısen meghatározott elemei a nyelvnek, ezért, amíg a tanulók kevés biztonságra tettek szert a stílusrétegek nyelvi kifejezıeszközeinek használatában, az idiomatikus nyelvhasználat sok félreértés és a beszélı szándéka ellenére humoros helyzet forrása lehet. Kollokáció: ezen a szinten egyre több kollokációs szabályt kell tanítványainkban tudatosítanunk, pl. a make és a do, a Gerund és az infinitive problémái, vagy az igevonzatok esetei. egyre több kollokációs szabályt kell tanítványainkban tudatosítanunk, pl. a make és a do, a Gerund és az infinitive problémái, vagy az igevonzatok esetei. 4. A rögzítés és az ismétlés módjai Itt néhány feladattípust javaslunk, amelyek mindkét célra megfelelnek. Felcímkézhetünk képet vagy akár valódi helyszínt (lakószobát, osztálytermet) a bennük található tárgyak nevével, hasonló képek részletei hasonlíthatjuk össze pármunkában, képes történeteket alkothatunk egyéni, pár- vagy csoportmunkában, egyszerő memóriajátékot készíthetünk képekkel és a rajtuk látható tárgyak neveivel, használhatunk képes szókártyákat, játszhatunk szóláncot tematikus szócsoportokon belül, használhatunk feladatlapot képekkel vagy kiegészítendı szöveggel stb. Megkezdjük az írásos rögzítés módszereinek megtanítását is. A hagyományos szótárfüzet vezetésén kívül biztathatjuk a tanulókat szókártyák készítésére, bevezethetjük a fonetikus átírás táblai használatát, egyelıre csak a felismertetés szándékával, készíthetünk a tanulókkal tematikus szócsoportokat a szótárfüzetbe. Mindenképpen ajánlatos, hogy idınként ellenırizzük a szótárvezetést, amíg a tanulók meg nem szokják a pontosságot a szavak helyesírásában. Képek, pl. képes szótár, fotó-szótár, használata a szókincs tematikus összefoglalásához. Feladatlapok használata, pl. szó és rajz párba állítása, hiányzó szavak mondatba illesztése, keresztrejtvények megoldása, megadott szótı alapján a megfelelı képzett szó mondatba illesztése, szódiagramok készítése, könnyen összetéveszthetı szavak

43

elkülönítése mondatba illesztéssel (pl. economic/economical , szótérképek, hálózatok önálló elkészítése vagy kiegészítése, szócsaládok tanulmányozása, pl. kontextusban, mondatok összehasonlításával, kollokációs szabályok gyakorlása mondatalkotással, csoportosítással stb. Az írásos rögzítés területén a fonetikus átírás következetes használatáig juthatunk el a felismerés vagy akár az önálló alkalmazás szintjén. Részletesebben foglalkozhatunk a homofónok problémáival (pl. here/hear), amelyek sokszor problémát okoznak a tanulóknak. Újabb lépésekben segíthetjük a tanulókat abban, hogy kidolgozzák a szavak írásos rögzítésének egyéni módszereit (pl. szókártyák, példamondatok, definíciók, tematikusgyőjtés stb.) 5. A tanuló önállósága Ezen a szinten már sokszor elıfordul, hogy a tanuló jelentkezik új szó megtanulásának igényével. Pl. önálló fogalmazás készítése során szeretné megtudni egy-egy szó angol megfelelıjét. Ilyen esetekbıl kiindulva segíthetjük a tanulókat az önálló szótárhasználatban, felhívjuk a figyelmet a kétnyelvő szótárak sajátos problémáira, ill. bátorítjuk az egynyelvő diák szótárak használatában. Ezen a szinten szokott leginkább gondot okozni, hogy a tanuló, tekintve hogy a stílusrétegek megválasztásához még nincs elegendı ismerete, a beszédhelyzetnek nem megfelelı szót/jelentést emeli ki a szótár szócikkébıl. Ezért lényeges, hogy a szótárhasználatot is tanítsuk, akár közös órai feladatok formájában is

Beszédértés A 9. évfolyam már nagyobb önbizalommal kezd hozzá a tanuló a szöveghallgatáshoz és begyakorolja az eddig tanultakat. Követelmények: • megérti és válaszol rövid utasításokra, üzenetekre és párbeszédekre egyszerő mondatokkal • megkülönbözteti a fontos részeket a rövid utasításokban, üzenetekben, párbeszédekben több beszélı esetén megérti a beszélgetés lényegét, (ha néhány részt nem ért, ismétlést kér vagy a mondanivaló átfogalmazását) Hallás utáni értés fajtái: listening for specific information 1 isten ing for main ideas listening for gist listening for pleasure Szövegtípusok: 8-lo mondatos párbeszéd, beszélgetés, történet, monológ, leírás, rádiómősor, ének, vers, kérdıív, utasítások Hozzárendelt feladatok: Nonverbális vagy rövid válaszok: útvonal berajzolása a térképen kép rajzolása szöveg alapján rajz módosítása szöveg alapján tornagyakorlatok végrehajtása szavak kikeresése írott listáról szöveg sorrendbeállítása Hosszú válaszok az elhangzott szövegre:

44

telefonüzenet leírása, egész mondatos válasz a kérdésekre Gyakorló feladatok a hallás utáni értést követıen: jegyzetkészítés, kérdıívkészítés, életrajzkészítés

Lehetséges témakörök: életstílusok, iskolai szabályzat, a természet világa, sport, közlekedési eszközök, híres emberek, ünnepek, szállásfoglalás A hallgatott szöveg normál beszédsebességő legyen, a beszédhelyzetekre jellemzı háttérzaj megengedett. A szöveg ne tartalmazzon a hallgató számára ismeretlen dolgokra utalásokat. A tanuló észreveszi a témaváltást, ha a témák ismertek a számára.

Beszédkészség A 12. évfolyam végén lényeges a tanári irányítás, de már több nyelvi eszköz áll rendelkezésére a kreatív beszéd feladatok megoldására, a memorizált nyelvi anyag önálló alkalmazásaira. 1.a Önállóan létrehozott szövegek Elıkészítés után, segédeszköz felhasználásával (pl. képsor, vázlat, kigyőjtött szókincs a táblán, közösen elkészített jegyzet) 8-10 mondatos beszámolót tud tartani ismert témából (pl. országrész, a lakóhely környezetének bemutatása, állatok életmódja stb.) Képes egyszerő folyamatok elmondására (pl. ételkészítés instrukciói). A képleírás gyakorlásakor az elızı szintek eszköztárát bıvítsük ki az összehasonlítás, egyszerő véleménynyilvánítás kifejezéseivel. Kezdjük meg a történetelmondás, a folyamatleírás és a képleírás struktúráinak tudatosítását, pl. a képleírás egymondatos bevezetése, térbeli vagy fontossági logika szerinti haladás, lezárás rövid véleménynyilvánítással, vagy a történés/folyamat egyszerő idıbeli strukturálása {First... then....flnally stb). 1b Beszélgetıpartnerrel vagy partnerekkel létrehozott szövegek (interakció) A társadalmi érintkezés terén bıvül azoknak a kommunikációs helyzeteknek a száma, amelyekben a tanulók beszélgetést kezdeményezhetnek és folytathatnak le , még mindig szem elıtt tartva a memorizált szövegeket, de esetenként már fokozódó önállósággal. (pl. a családi élet, a házimunka, az ünnepek, a városi és a vidéki élet összehasonlítása, ételkészítés, evés-ivás.) Részt tudnak venni irányított csoportmegbeszélésben (pl. kérdıívvel/rövid közvélemény-kutatással elıkészített megbeszélés szabadidıs szokásokról, étkezési szokásokról stb.) Meg tudnak oldani fejadatokat, mint pl. elmondják panaszukat az orvosnál, utazáskor jegyet tudnak váltani, érdeklıdni tudnak a vonat stb. indulási idejérıl, csatlakozásról stb. Szállodában szállást tudnak fogalmi.

45

Bıvülnek a beszédszándékok: a tanulók tudnak szándékokról, jövıbeli tervekrıl beszélni, véleményt nyilvánítani összehasonlítás alapján, elınyöket, hátrányokat felsorakoztatni az egyszerő információkérésen-adáson túl. Rövid párbeszédekben önállóan is tudják alkalmazni a beszélgetéskezdés és befejezés legegyszerőbb strukturálási eljárásait. Ismeri a szó egyszerő átadása/átvétele eszközeit (pl. / think... What do you think?) Gyakorolják azt, hogy párbeszéd közben ki tudják fejezni a partner iránti figyelmet.(Visszakérdezés pl.)

2. Fonetikai, lexikai, strukturális pontosság A tanuló már többször próbálkozik az önálló nyelvhasználattal, fordítsunk tehát fokozott gondot arra, hogy a tanult mintákat az önállóan kezdeményezett beszédaktusokban is próbálja követni. Ezen a szinten még elfogadható, ha a kiejtés többször javításra szorul, az anyanyelv hangképzési, intonációs mintái még érzıdnek, sok a bizonytalanság a szóválasztás, és a nyelvtani struktúrák alkalmazása területén. Ezért változatlanul igen nagy a szerepe a memorizálásnak és a mintaszövegek hallgatásának/reprodukálásának. Különösen nehéz feladat a folyamatos, kötött beszéd (linked speach) kialakítása, de folyamatosan haladnunk kell ebben az irányban 3. Kompenzációs stratégiák A korábban tanult eljárások (segítségkérés, ismétlés, betőzés kérése) fokozatosan megkezdhetjük a körülírás módszerének kifejlesztését, eleinte rokon- és ellentétes értelmő szavak felhasználásával . 4. Beszédhelyzet, társadalmi konvenciók Megtanulják véleményeiket, érzéseiket, tetszésüket, nemtetszésüket udvarias formában kinyilvánítani: pl.As I see //..., If you ask me....,l prefer... stb. JAVASOLT FELADATTÍPUSOK

Elıkészített, segédanyaggal támogatott folyamatelmondás, történetelmondás, képleírás. Csoport-közvéleménykutatás eredményének néhány mondatos összefoglalása. Írásos anyag, pl. TV-mősor, programfüzet alapján szabadidıs program tervezése és megbeszélése. Információs szakadék-feladatok információs kártyák vagy a tankönyv feladatainak alapján. Elıkészített szerepjáték az ismert kommunikációs helyzetekben. A reagálóképesség fejlesztése nyitott dialógusok gyakorlásával. Változatlanul igen jó hasznát vesszük a kérdéssorral, kérdıívvel, listával elıkészített interjúknak, párbeszédeknek is.

Olvasásértési készség Általános követelmény A 12. évfolyam végére legyen képes a tanuló hosszabb terjedelmő, összetettebb szöveget (25-30 mondat vagy 50-55 sor) megérteni, mely néhány összetettebb szerkezető, hosszabb mondatot tartalmaz, s melyben egyre több az ismeretlen nyelvi elem • tanár által ajánlott szövegek közül válasszon ki kedvére valót, és kezdjen el extenzíven olvasni

46

Információ kiszőrése • értsen meg és reagáljon számára fontos információkra hosszabb, néhány ismeretlen nyelvi elemet tartalmazó szövegben, ismerıs szövegösszefüggésben • ismerje fel, értse meg és reagáljon egyszerő, rövid, többségben ismert nyelvi elemeket tartalmazó szöveg lényegét, fı gondolatvonalát.

• •

• •

•

Kohéziós elemek értsen meg és reagáljon következményt kifejezı kötıszóra (so) értelmezze és bıvítse az idıbeli viszonyokra utaló határozószavakat (after that, before etc.).

Javasolt feladattípusok igaz-hamis állítások (6-8) - hamis állítások kijavítása néhány egyszerő kérdés megválaszolása (5-7 echo questions) • a szöveg általánosabb, összetettebb megértését ellenırzı (interpretative question) összeillesztés: - térkép - képekkel -

• •

kérdések

bevezetése

dolgok - képekkel dolgok témákkal szavak bekezdésekkel

• megadott instrukciók sorrendbe állítása - folyamat egésze (pl. fızés, recept, valami elkésztése, térképen irányok követése bekezdések (szövegrészek) megadott szempont alapján történı újra rendezése az olvasott szöveghez hasonló rövid fogalmazás készítése megadott információk alapján • egyszerőbb személyiségjegyek (boldog, szomorú stb.) kikövetkeztetése illusztrációk alapján • Javasolt szövegtípusok: párbeszédek, elbeszélı jellegő szövegek, leírások, egyszerősített újságcikkek, baráti levél, ügyintézı levél, kérdıívek, táblázatok, térképek, egyszerő levelezılap, étlapok, menetrendek, árukatalógusok, tájékoztató jellegő írások képekkel, mondókák, dalszövegek, versek Segédanyagok használata egynyelvő mini-szótár fokozódó önállósággal történı használata

Írásbeli készség Szövegszerkesztés: 2-3 bekezdésbıl álló rövid szöveg alkotása címszavak/ vázlat/ minta/ kérdések alapján; Mondatszerkesztés: egyszerő mondatok bıvítése idıhatározói és helyhatározói mellékmondatokkal; logikai és nyelvtani kötıszavak biztonságosabb használata;

47

2-4 Közlésformák: Elbeszélés. események leírása kronológiai sorrendben; történetírás képek alapján; cikkírás pl. interjú alapján; Személyes írásmővek: személyes feljegyzések készítése véleményalkotással; Leírás: ünnepek, népszokások, vallási ünnepek pl. karácsony egyszerő leírása minta alapján; emberek belsı jellemzése megadott felsorolásból választható melléknevekkel, egyszerő szokásaikkal; horoszkóp készítés segítséggel; település leírása, turisztikai ismertetı szerkesztése minta alapján illusztrációkkal; programajánlat készítése megadott választási lehetıségekkel; plakátkészítés; Instrukciók, szabályok: ideális iskolai házirend készítése kérdıív alapján; közlekedési információs anyag készítése minta alapján; Interaktív írás: meghívó készítése, válasz a meghívásra; köszönılevél írása Kreatív írás: elbeszélés írása különbözı mőfajokban (sci-fi, romantikus, kalandos stb.) képregény készítése

Kulturális ismeretek Társadalmi rítusok elfogadás és visszautasítás az elsı visszautasítás nem határozott, benne lehet az újbóli kínálás lehetısége különösen Amerikában a javaslat, hogy ú j r a találkozzanak vagy a meghívás csak a kapcsolat befejezésének udvarias módja Általános tapasztalatok Mindennapi élet közlekedés jellegzetes figurái (traffic warden, lollipop lady) közlekedési szabályok (double yellow line) posta-bélyeg jellegzetes városok, parkok

48

orvosnál, betegségek közbiztonság, rendırség oktatás, vizsgák divat babon legendák szólások, közmondások mértékegységek sportágak médiák szálláslehetıségek 2 .Életkörülmények életszínvonal (az országon belüli különbségek) etnikai összetétel 3. Emberek közötti kapcsolatok nemek közötti kapcsolatok viselkedés hivatalos személyekkel a társadalom osztályszerkezete 4. Fı értékek A tanuló tudatában van a lehetséges különbségeknek a saját kultúrája és a célkultúra között az alábbi területeken: hagyományok nemzeti öntudat és külföldiek fajok közötti kapcsolat politika vallás Felhasznált forrásanyagok: Council of Europe (1998): Modern Language Learing, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference. Council for Cultural Co-operation, Education, committee, Strasbourg. Magyar Közlöny, 2003/147. szám Melléklet a 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelethez: A Nemzeti alaptanterv. Élı idegen nyelv. Felhasznált forrásanyagok: Oktatási Minisztérium (2004.03.): Ajánlás a nyelvi elıkészítı évfolyammal induló oktatás idegen nyelvi tartalmához (www.om.hu honlapról)

Javasolt tananyagok: a szinteknek megfelelı, szakértı által hivatalosan bírált, tankönyvnek minısített kurzuskönyvek, kiegészítı anyagok, keresztény vonatkozású anyagok. Kurzuskönyv: Channel Your English Beginners /Elementary/ Pre-Intermediate/ Intermediate

49

Készségfejlesztı kötetek: Plus Beginners / Elementary/ Pre- Intermediate Plus Extra Beginners/ Elementary /Pre-Intermediate Olvasmányok: Szintenként négy-négy kötet munkafüzettel együtt Nyelvhasználat/ nyelvtan: Enter The World of Grammar 1/2/3/4 A Tantervhez javasolt tananyagok az mmpubblications kiadványai Forgalmazó: Szalay Könyvkiadó és Kereskedıház Kft. 5310 Kisújszállás, Mikes út 14. Te./fax: 06/59-322-555 e-mail:[email protected]

Érettségire felkészítı feladatsorok: INTO EUROPE sorozat kötetei (A British Council kiadványa)

A tanterv a következı honlap felhasználásával készült: http://www.pannon-literatura.hu/letolt/tanterv.doc

50

NÉMET NYELV Az év eleji szintfelmérı vizsga (kezdı évfolyamoknál) és az év végi vizsga felépítése:







-

Írásbeli vizsga: olvasott szöveg értése hallott szöveg értése nyelvtani teszt íráskészség mérése szóbeli vizsga: önálló témakifejtés hétköznapi szituációk

A vizsga követelményrendszere: 9. évfolyam (szakiskola, szakközépiskola nappali és levelezı tagozat)

- olvasott szöveg értése: 70 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - hallott szöveg értése: 60-70 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - íráskészség mérése: 40-50 szavas írott szöveg (képeslap, fax, üzenet, baráti levél, képleírás). - nyelvtani teszt: A Delfin 1 tankönyv 1-6 leckéjének nyelvtani anyaga alapján. - szóbeli vizsga: Kommunikáció egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával.

51

(bemutatkozás, harmadik személy bemutatása, vásárlás, bevásárlás, programszervezés, útbaigazítás, útleírás, háztartás, házimunkák, szabadidı, napirend)

A vizsga követelményrendszere: 10. évfolyam (szakiskola, szakközépiskola nappali és levelezı tagozat) - olvasott szöveg értése: 100 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - hallott szöveg értése: 100 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - íráskészség mérése: 60-80 szavas írott szöveg (képeslap, fax, üzenet, baráti levél, képleírás, hirdetés, recept, üdvözlılap, meghívás, útleírás). - nyelvtani teszt: A Delfin 1 tankönyv 1-10 leckéjének nyelvtani anyaga alapján. - szóbeli vizsga: Kommunikáció egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával, begyakorolt helyzetekben, melyekben egyszerő és közvetlen információcserére van szükség. (bemutatkozás, harmadik személy bemutatása, vásárlás, bevásárlás, programszervezés, útbaigazítás, útleírás, háztartás, házimunkák, szabadidı, napirend, meghívás, rendelés étteremben, étkezési szokások, személyleírás, lakás, lakberendezés, saját szoba leírása)

52

Szakiskola Éves óraszám: 111 óra Heti óraszám: 3 óra Tankönyv: Hartmut Aufderstraβe-Jutta Müller-Thomas Stroz: Delfin 1

9. évfolyam

Vorstellung, Einstufung Stundenzahl: 3 Lektion 1. Stundenzahl: 14 Thema: Reisen, am Bahnhof, im Zug Lesen: Briefe Schreiben: Ansichtskarte schreiben Wortschatz / Sprechen/Hören: Telefongespräche, jdn. begrüβen, nach Aufenthalt etc. fragen, Siez – Formen, Zahlen 1-100 Grammatik: Aussagesatz, Wortfrage, Satzfrage, bestimmter/unbestimmter Artikel, Possesivpronomen (mein/dein/sein/ihr/Ihr), Pronomen (er/sie/es/, ich/du, Sie), sein+Adjektiv, Konjugierung der Verben 3. Person Singular, 1/2. Person Singular, schwache Verben, sein, 3. Person Plural: Höflichkeitsform Lektion 2. Stundenzahl: 14 Thema: Leute, im Kaufhaus, Pizza Express, Radio Quiz Lesen: Reportage, Illustrierte, vier Kleintexte Schreiben: Formular, Personalien, Bewerbung Wortschatz/ Sprechen/Hören: jdn. vorstellen, nach Beruf fragen, möchte, Nationalitäten, Ländernamen, Zahlen 1 – 1000, Mengenangaben, Pizza Bestellung, Einkauf, Gemüse Grammatik: Satzklammer bei Modalverb, Inversion bei Angabewörtern, Konjugierung der Verben 1/2. Person Plural, haben, sein, können, möchten Lektion 3. Stundenzahl: 14 Thema: Was man braucht, auf dem Flohmarkt Lesen: Reportage, Illustrierte, vier Kleintexte Schreiben: Fax schreiben Wortschatz/ Sprechen/Hören: Verhandlung über den Kauf gebrauchter Möbel, Zimmersuche, Lebenstile, Berufe, nach der Meinung fragen Grammatik: Inversion bei Akkusativ- Ergänzung zu Hervorhebung/Kontrast, Akkusativ (Definit & Indefinitivpronomen ), Verben + Akkusativ (brauchen, haben, es gibt), Negation kein/ nicht bei Inversion

53 Lektion 4. Stundenzahl: 16 Thema: Was man kann Lesen: Gedicht Schreiben: Notitzen für andere Wortschatz/ Sprechen/Hören: Verabredungen, vorschlagen, ablehnen, zustimmen, Babysitter gesucht Grammatik: Modalverben (wollen, sollen, müssen, dürfen), Konjugierung der starken Verben – Vokalwechsel: a-ä/e-i, Trennbare Verben, Inversion in Modalverbsätzen, mit „und“ verbundene Haupt- und Teilsätze Lektion 5. Stundenzahl: 17 Thema: Unterwegs Lesen: Reportage, Magazin/Illustrierte Schreiben: Wegbeschreibung, Einladung Wortschatz/ Sprechen/Hören: Fahrt mit dem Taxi, nach dem Weg fragen, Uhrzeit, Bewegung/Richtungsverben, rechts, links, geradeaus, Ordinalzahlen, Orstangaben Grammatik: Verben mit zwei Ergänzungen, Wechselpräpositionen, Präpositionen mit Dat., Akk. Lektion 6. Stundenzahl: 17 Thema: Alltag Lesen: Reportage (Magazin/Illustrierte) Schreiben: Bildbeschreibung Wortschatz/ Sprechen/Hören: Abreise, Im Haushalt, nachfragen, feststellen, vorschlagen, Aufstehen, Frühstück, Familiennamen im Plural, Zeitangaben, Tageszeiten, Uhrzeiten, Grammatik: Perfekt (sein, haben), Perfekt der trennbaren Verben, Präteritum/Perf. (sein, haben), Partizip ohne ge-: Verben auf –ieren, nicht trennbare Verben Kontrollarbeit: 6 Stunden Zusammenfassung: 6 Stunden Prüfung: 4 Stunden

10. évfolyam Wiederholung Stundenzahl: 3 Lektion 7. Stundenzahl: 24 Thema: Feste und Einladungen Lesen: Brief (persönlich) Schreiben:Glückwunschkarten Wortschatz/ Sprechen/Hören: Einladung zu Getränk, einladen, höflich zurückweisen, begründen, wünschen, Datumsangaben, Weihnachtsmarkt, Monatsnamen Grammatik: Dativ + zu + Adjektiv, Verben mit Akk. Dat. Ergänzung, präpositionale Verben, Personalpronomen im Dat. Akk. , Ordinalzahlen mit Dat. Lektion 8. Stundenzahl: 24 Thema: Essen und Trinken Lesen: Kurzgeschichte Schreiben: Rezept schreiben Wortschatz/ Sprechen/Hören: Frühstücksgewohnheiten, Gespräch über das Essen, Höflichkeitsformen, Restaurant, bestellen, nachfragen, auffordern, ich hätte gern..., würden Sie mir bringen ...., Mengenangaben, Behältnisse, Einladung zum Essen

53

54 Grammatik: Nebensatz mit weil/wenn, Satzgefüge, Nebensatz/Hauptsatz, Inversion, Imperativ, mögen als Vollverb, Superlativ, Komparativ ohne Vokalwechsel, zu + Adjektiv Lektion 9. Stundenzahl: 24 Thema: Wohnen Lesen: Kurzgeschichte Schreiben: Hausbeschreibung Wortschatz/ Sprechen/Hören: Möbel, Wohnung beschreiben, Einrichtung, Bewunderung ausdrücken, nachfragen, Auskunft geben Grammatik: Nebensatz, Infinitivsatz, Infinitiv mit zu, um+zu, Nebensatz mit damit/dass, Infinitiv mit zu/ohne zu, werden + Adjektiv, jeder, nichts/etwas/alles, es ist..., Komparativ bei Vokalwechsel ( unregelmäßig) Lektion 10. Stundenzahl: 24 Thema: Ein bisschen Farbe muss sein Lesen: Erfahrungsbericht, Glosse Schreiben: Bildbeschreibung (Gemälde) Wortschatz/ Sprechen/Hören: Diebstahlmeldung bei der Polizei, Personenbeschreibung, Reiseplanung, Personen beschreiben, aufmerksam machen Grammatik: Modalverben im Präteritum, dieser/jeder, Welcher/Was für ein...? , Präpositionalpronomen (darunter, darüber...), attributives Adjektiv, Nom./Akk./Dat. bei definitem und indefinitemArtikel, attributives Adjektiv: alle Formen Kontrollarbeit: 4 Stunden Zusammenfassung: 4 Stunden Prüfung: 4 Stunden

MATEMATIKA 9–10. évfolyam

Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerő, alkalmazásra képes matematikai mőveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak a szakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció biztosításával, az ismeretek konkrét a mindennapi gyakorlatban elıforduló feladatok alkalma

zásával segítjük. A kerettantervünkben figyelembe vettük a szakiskolába kerülı tanulók sajátos igényeit és lehetıségeit. Feladatunk az ı felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása és alapkészségeik fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek önellenırzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére.

54

55 A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét, alakítsa ki a problémahelyzetek megfelelı önbizalommal történı megközelítését, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltött szerepét. Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése. A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányok folytatására, valamint az alapvizsga sikeres letételére.

Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A szakiskolában tanulóknál elsısorban a szemléletesen kialakított fogalmak megerısítésére kerül sor. Az alapmőveletek körében a biztos mőveletfogalom és a számolási készség fejlesztését a zsebszámológépek alkalmazása is segíti. A tananyag különbözı fejezeteiben elıforduló számításoknál is fontos a zsebszámológép biztos használata és egyéb modern technikai eszközök megismerése. A mindennapi élet, más tantárgyak és a szakma is megköveteli, hogy a matematika elemi fogalmait alkalmazzuk a feladatokban. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet. A grafikonok elemzése más tárgyak megértéséhez is nélkülözhetetlen. A geometriában modellek segítségével fejlesztjük a sík- és térgeometriai szemléletet, a szögfüggvények alkalmazása a gyakorlat szempontjából fontos. A tanításban tudatosan használjuk a matematikai logika elemeit. A „ha...akkor...” típusú következtetések helyes használata az élet számos területén hasznos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A mindennapi életben, más tárgyakban, a szakmában felmerülı problémák megoldásához elengedhetetlen a szövegértı és szövegelemzı képesség fejlesztése. A többféle megoldás keresése, megtalálása a logikus gondolkodást is fejleszti. A kerület, terület, felszín, térfogat szemléletes fogalmának, számítási módjának alkalmazása más tárgyakban is nélkülözhetetlen. Egyszerő feladatok segítségével értetjük meg a biztos, a lehetetlen és a lehetséges események, továbbá a valószínőség szemléletes fogalmát. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mőveletek alkalmazása Fontos, hogy a mindennapi életbıl is szerepeltessünk állításokat, amelyek igaz vagy hamis voltát döntik el a tanulók. Ezek segítségével juttatjuk el ıket sejtések és szabályszerőségek megfogalmazásához a matematikában. A különbözı témakörökben végzett csoportosítás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tévı elemek kiválasztása fejleszti a halmazszemléletet. A feladatokhoz készített ábrák és modellek, egyszerő gráfok segítik a feladatok megértését és megoldását. Ezek felhasználásával vezetjük rá tanulóinkat a modellek alkalmazásának fontosságára. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számításokat zsebszámológéppel (számítógéppel) végzik a tanulók. El kell érnünk, hogy a becslés, kerekítés alkalmazásával reális eredményeket fogadjanak el, a feladatmegoldások helyességét más módokon is ellenırizzék.

55

56 Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy megoldási tervet készítsenek, és a megoldást meg is tudják fogalmazni szóban és írásban egyaránt. A lényeg kiemelésére az anyanyelv és a szaknyelv pontos használatára nagy súlyt fektetünk. Az érvelés, cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése fontos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyőjtemények, képletgyőjtemények, statisztikai zsebkönyv használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. A matematikai érdekességek, a máig meg nem oldott sejtések, a nagy matematikusok életérıl szóló történetek komoly motivációt jelentenek tanításunkban.

9. évfolyam Összesen 111 óra

• • • •

új ismereteket feldolgozó óra: gyakorló óra: rendszerezı óra: 18 ellenırzı óra:

52 26 15

Tartalom Számhalmazok, számelmélet A számfogalom mélyítése, a szaknyelv használata. A természetes szám, az egész szám és a racionális szám fogalma, ellentett, abszolút érték, reciprok, tört, tizedes tört. Ábrázolás a számegyenesen. Mőveletfogalom mélyítése, kiterjesztése, a szaknyelv megértése. Alapmőveletek egész számokkal és tizedes törtekkel, mőveleti sorrend. A négy alapmővelet a zsebszámológépen. Hatványozás Hatványozás pozitív egész kitevıre, számok hatványainak kiszámítása. Azonosságok. Négyzetgyökvonás zsebszámológép vagy táblázat segítségével, számok normálalakja. Százalékszámítás, arány, arányosság A gyakorlati életben felmerülı és a matematikát felhasználó tantárgyakban felmerülı feladatok. Az eredmények realitásának vizsgálata. Arány, aránypár, arányos osztás. Az egyenes és a fordított arányosság fogalma. Arányossági feladatok. Százalékszámítás, és ezekhez kapcsolódó szöveges feladatok; kamatszámítás. Függvények Tájékozottság a koordináta-rendszerben. A derékszögő koordináta-rendszer ismerete, pontok ábrázolása, grafikonok készítése, jellemzése, helyettesítési értéke. Táblázat és grafikon készítése konkrét függvényekhez. A függvény szemléletes fogalma, megadási módjai. Képlettel megadott függvény ábrázolása, jellemzése a

56

Óraszám 11 új ismereteket feldolgozó óra: 7 gyakorló óra: 2 rendszerezı óra: 1 ellenırzı óra: 1

16 új ismereteket feldolgozó óra: 7 gyakorló óra: 5 rendszerezı óra:2 ellenırzı óra: 2 14 új ismereteket feldolgozó óra: 6 gyakorló óra: 4 rendszerezı óra: 2 ellenırzı óra: 2

13 új ismereteket feldolgozó óra: 6 gyakorló óra: 3 rendszerezı óra: 2 ellenırzı óra: 2

57 grafikon alapján. Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, szabályok felismerése, megfogalmazása képlettel. Az egyenes és a fordított arányosság grafikonja. Egyenletek Értı, elemzı olvasás, az összefüggések felismerése, modellezése. Elsıfokú egyenletek, egyenlıtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel, grafikusan. Képletek rendezése. Egyszerő szöveges feladatok. Kombinatorika, valószínőségszámítás, statisztika, gondolkodási módszerek Egyszerő kombinatorikai feladatok, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Adatok elemzése, értelmezése. Adatok győjtése, rendszerezése. Táblázatok és grafikonok olvasása, értelmezése és készítése. Tapasztalatszerzés események megfigyelésében, a relatív gyakoriság meghatározásában. Az átlag kiszámítása néhány elem esetén. Valószínőségi kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság. Geometria A gyakorlati élethez, a természettudományi és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó mérések végzése, mértékegységek átváltása. A hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idı mértékegységei, átváltásuk. Szögmérés (ívmérték is), szögfajták. A rendszerezı képesség és a kommunikációs képesség fejlesztése. Geometriai alakzatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata. A háromszögek, négyszögek belsı szögeinek összege. A háromszög külsı szögének fogalma, a külsı szögek összege. Képesség a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat számítási képletek alkalmazására. Speciális háromszögek, a háromszögek osztályozása szögek szerint, kerületük, területük. Pitagorasz tételének alkalmazása a hiányzó adat kiszámítására. A speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. A kör kerülete és területe. A kocka, a téglatest, egyenes hasáb és a forgáshenger hálója, felszíne és térfogata. Év végi ismétlés Szintfelmérés

15 új ismereteket feldolgozó óra: 7 gyakorló óra: 4 rendszerezı óra: 2 ellenırzı óra: 2 8 új ismereteket feldolgozó óra: 4 gyakorló óra: rendszerezı óra: 1 ellenırzı óra: 1

29 új ismereteket feldolgozó óra: 15 gyakorló óra: 8 rendszerezı óra: 3 ellenırzı óra: 3

5 2

Értékelés: Óra eleji feleletek , kisdolgozatok. Szorgalmi feladatok, kiselıadások értékelése. Órai munka értékelése. Témakörök végén, írásbeli témazáró dolgozatok formájában. Minimun: 1 osztályzat/ hónap, melyek közül félévente 1 érdemjegy szóbeli feleletre kapott értékelés legyen.

57

58 Felzárkóztatás óraszámai: 1 óra/hét

Összesen: 37 óra

Tartalom Számhalmazok, számelmélet Hatványozás Százalékszámítás, arány, arányosság Függvények Egyenletek Kombinatorika, valószínőségszámítás, statisztika, gondolkodási módszerek Geometria

Gyakorló óra 2 6 5 4 10 10

Továbbhaladás feltétele a 9. évfolyam végén: Számtan, algebra: A tízes számrendszer biztos ismerete, a számok írása, olvasása, ábrázolása, összehasonlítása. A négy alapmővelet és a mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása véges tizedes törtekkel. A szakmában, a mindennapi életben elıforduló, konkrét arányossági és százalékszámítási feladatok megoldása. Hatványozás: Azonosságok alkalmazása a 10 pozitív egész kitevıs hatványaira. Függvények: A pont ábrázolása és a koordináták leolvasása készségszinten. x a ax ; x a

a x

ábrázolása konkrét pozitív „a” esetén. Egyenletek: Néhány lépésben megoldható egyszerő elsıfokú egyenletek, a megoldás ellenırzése. Elsısorban a szakmához kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Kombinatorika, valószínőségszámítás, statisztika, gondolkodási módszerek: Grafikonok olvasása, készítése. Az átlag kiszámítása néhány elem esetén. Geometria: A szabványos mértékegységek ismerete, átváltásuk. A szögösszegek alkalmazása egyszerő feladatokban. A háromszögek kerülete, területe. Pitagorasz tételének ismerete. Speciális négyszögek tulajdonságai, kerületük, területük. A kocka, a téglatest, az egyenes hasáb és az egyenes körhenger felszíne és térfogata egyszerő gyakorlati feladatokban.

58

59

10. évfolyam összesen 111 óra • új ismereteket feldolgozó óra: • gyakorló óra: • rendszerezı óra: • ellenırzı óra:

51 29 15 16

Tartalom

Óraszám Ismétlés 4 új ismereteket feldolgozó óra: gyakorló óra: 3 rendszerezı óra: ellenırzı óra: 1 8 Halmazok Konkrét halmazok és halmazmőveletek segítségével a új ismereteket feldolgozó óra: 4 halmazszemlélet fejlesztése. A megismert számhalmazok. gyakorló óra: 2 Véges és végtelen halmazok. Ponthalmazok. rendszerezı óra: 1 Halmazmőveletek: unió, metszet, részhalmaz. ellenırzı óra: 1 Számtan, algebra 17 A hatványozás fogalmának célszerő kiterjesztése, új ismereteket feldolgozó óra: 8 permanencia elv. A nulla és a negatív egész kitevıs gyakorló óra: 5 hatvány fogalma. A számok normálalakja. A zárójelek rendszerezı óra: 2 szerepe, felbontása, a szaknyelv értı használata. ellenırzı óra: 2 Algebrai egész kifejezések azonos átalakításai, helyettesítési értékeik. Nevezetes azonosságok, két tag négyzete, két tag négyzetének különbsége, szorzattá alakítások. Egyszerő gyakorlati feladatok. Egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek, 19 új ismereteket feldolgozó óra: 9 kamatszámítás Az egyenletek ellenırzésével az önellenırzı képesség gyakorló óra: 5 rendszerezı óra: 2 fejlesztése. Elsıfokú egyenletek, elsıfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Értı, elemzı ellenırzı óra: 3 szövegolvasás és gyakorlottság a szöveges feladatok megoldásában. A mindennapi gyakorlatban elıforduló szöveges feladatok megoldása. A gyakorlati életben fellépı kamatszámítási feladatok. Kamatos kamat számítása.

59

60

Függvények A függvények jellemzıinek felismerése a grafikonon. Lineáris függvény, a pozitív egészeken értelmezett lineáris függvény. Az y = ax + b egyenlető egyenes ábrázolása, konkrét a és b esetén. Két egyenes metszéspontja. Az x→x2 függvény ábrázolása és jellemzése a grafikon alapján. Az abszolútérték függvény. Egyenletek, egyenlıtlenségek megoldása grafikusan. Összefüggések felismerésével a függvényszemlélet fejlesztése. Geometria Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. A háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel, körrel kapcsolatos fogalmak, rendszerezése és kiegészítése, egyszerő szerkesztések. Körív hossza, körcikk területe. Hasonlóság Középpontosan hasonló síkidomok, a tulajdonságok alkalmazása. A hasonlósági transzformáció, a

14 új ismereteket feldolgozó óra: 8 gyakorló óra: 3 rendszerezı óra: 1 ellenırzı óra: 2

10 új ismereteket feldolgozó óra: 6 gyakorló óra: 2 rendszerezı óra: 1 ellenırzı óra: 1 9 új ismereteket feldolgozó óra: 5 gyakorló óra: 2 rendszerezı óra: 1 ellenırzı óra: 1

háromszögek hasonlóságainak alapesetei. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati számítási és szerkesztési feladatokban. A szabályszerőségek felismerése, megfogalmazása, a kommunikációs készség fejlesztése. Szögfüggvények Nevezetes arányok a derékszögő háromszögben; szögfüggvények fogalma értelmezése; nevezetes szögek szögfüggvényei; szinusz-, koszinusz-, tangens-, kotangensfüggvény, táblázat használata; szögfüggvények alkalmazása Felszín és térfogatszámítás, térgeometria A kocka, téglatest, egyenes hasáb, henger felszínének térfogatának kiszámításának ismétlése; a gúla, forgáskúp és a gömb felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati jellegő feladatok, felszínés térfogatszámításra. A szögfüggvények alkalmazása kerület-, terület-, felszínés térfogatszámítási feladatokban. Gondolkodási módszerek, valószínőségszámítás A valószínőség becslése és kiszámítása konkrét, egyszerő esetekben (számítógéppel is). A valószínőség szemléletes fogalma.

60

8 új ismereteket feldolgozó óra: 4 gyakorló óra: 2 rendszerezı óra: 1 ellenırzı óra: 1 10 új ismereteket feldolgozó óra: 5 gyakorló óra: 3 rendszerezı óra: 1 ellenırzı óra: 1

6 új ismereteket feldolgozó óra: 2 gyakorló óra: 2 rendszerezı óra: 1

61 Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram). Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, medián). Rendszerezı összefoglalás, ismétlés Szintfelmérés

ellenırzı óra: 1

4 2

Értékelés: Óra eleji feleletek, kisdolgozatok. Szorgalmi feladatok, kiselıadások értékelése. Órai munka értékelése. Témakörök végén, írásbeli témazáró dolgozatok formájában. Minimum: 1 osztályzat / hónap, melyek közül félévente 1 érdemjegy szóbeli feleletre kapott értékelés kell legyen.

Felzárkóztatás óraszámai: 1 óra/hét

Összesen: 37 óra

Tartalom Ismétlés Halmazok Számtan, algebra Egyenletek, egyenlıtlenségek, egyenletrendszerek, kamatszámítás

Gyakorló óra 2 1 9 12 5

Függvények Geometria Hasonlóság Szögfüggvények Felszín és térfogatszámítás, térgeometria Gondolkodási módszerek, valószínőségszámítás

4 2 1 1

Továbbhaladás feltétele a 10. évfolyam végén: Halmazok: Szemléltetés halmazábrán, számegyenesen, koordinátarendszerben. Algebrai kifejezések: A számok normálalakjának biztos ismerete. Helyettesítési értékek kiszámítása. Egyenletek, egyenlıtlenségek: Elsıfokú egyenletek biztos megoldása. Függvények: Lineáris függvények ábrázolása konkrét esetben. Geometria: Gyakorlottság a körzı és vonalzó használatában Hasonlóság: A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Szögfüggvények: A hegyesszögek szögfüggvényeinek felismerése

61

62 Felszín- és térfogatszámítás, térgeometria: A felszín és térfogat kiszámítási módjának biztos ismerete Valószínőségszámítás: Az átlag kiszámítása kismérető adathalmazok esetén.

62

63

FIZIKA 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettıs: egyrészt lehetıséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek egy továbbfejleszthetı természettudományos mőveltség alapjait képezhetik, másrészt biztosítanunk kell a késıbb elsajátítandó szakmai ismeretek megalapozását. Törekedjünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és technikai környezetet, érezzenek felelısséget a környezet megóvásáért és vállalják a cselekvést is ennek érdekében. A rendelkezésre álló órakeret - szem elıtt tartva az iskolatípus sajátosságait is - csak annyit tesz lehetıvé, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bıvítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a fizika egyes témakörei, illetve a fizika és más természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. A lehetıségekhez képest kísérletekre alapozva, a jelenségek bemutatásával, a tanulók mindennapi tapasztalataira hivatkozva juttassuk el ıket az összefüggések felismeréséhez, a technikai eszközök mőködésének megértéséhez, a matematikai formalizmust csak a legszükségesebb esetekben alkalmazva. Fejlesztési követelmények Rendelkezzenek a tanulók koruknak megfelelı, általános fizikai tájékozottsággal, amely lehetıvé teszi a természetrıl alkotott képük továbbfejlıdését. Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerőségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendı szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. Rendelkezzenek a tanulók elemi szintő jártassággal a természettudományos megismerés alapvetı módszereiben (megfigyelés, kísérletezés, következtetés, a tapasztalatok megfogalmazása, néhány egyszerő esetben matematikai összefüggés felismerése, általánosítás). Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni - különösen a mindennapi életben is gyakran elıforduló - mértékegységeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévı ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különbözı információhordozók használatával. Legyen igényük a tudásuk bıvítésére.

63

64

9. évfolyam

Újonnan belépı tevékenységek Egyszerő mechanikai kísérletek irányított megfigyelése, a megfigyelés szempontja szerinti lényeges és kevésbé lényeges tényezık megkülönböztetése. A kísérletnek és eredményének világos szóbeli összefoglalása. Egyszerő mechanikai és elektromos mérések végrehajtása, tanári irányítással. Egyszerő áramkörök összeállítása kapcsolási rajz után. A használt kísérleti eszközök szakszerő, balesetmentes használata. Az elektromos érintésvédelmi elıírások ismerete. A mérési eredmények táblázatos összefoglalása, grafikus ábrázolása, a grafikon kvalitatív értelmezése. Az általános iskolában megszerzett szakszókincs bıvítése, a szakkifejezések megfelelı pontosságú használata a tanórán és a mindennapi életben. A tanult mértékegységek helyes használata. A tanult fizikai jelenségek felismerése, a törvényszerőségek érvényesülése a mindennapi életben (közlekedés, sport, háztartás, technikai eszközök). Egyszerő számítások végzése a tanult fizikai összefüggések alapján (egyenes és fordított arányosság). Tájékozódás az iskolai könyvtár fizikai vonatkozású ismerethordozóival, szaklexikonok, képlet- és táblázatgyőjtemények felhasználása konkrét adatok, ismeretek megállapítására. Ismerkedés a számítógépes világhálón a tananyaghoz kapcsolódó információkkal tanári vezetéssel. Éves óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra Az éves órakeret felosztása: Új ismeretek feldolgozására: Összefoglalásra, rendszerezésre: Témazárásra: Tanulói kísérletekre Tanév végi összefoglalásra: Összesen évi:

55óra 7 óra 5 óra 3 óra 4 óra 74 óra

64

65

Témakör Bevezetés a fizikai mérésrıl Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés

Tanítási egység

Új anyag feldolgozására: 9 óra Egyenes vonalú egyenletes Tanulói kísérletre: 1 óra mozgás jellemzése. Út- idı Összefoglalás, rendszerezésre: 1 grafikon készítése és elemzése, a óra Témazárásra: 1 óra sebesség kiszámítása. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlagés pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A szabadesés, a nehézségi gyorsulás Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidı.

Körmozgás

Összefoglalás, témazárás A dinamika alapjai A tehetetlenség törvénye. Az erı Mozgásállapotfogalma, mértékegysége. Newton változás és erı II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye. Erıfajták

Erık hatása

Óraszámok 2 óra

Nehézségi erı. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerı. Kényszererık. együttes Az erık vektoriális összegzése, erık egyensúlya.

A lendület- A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, megmaradás mindennapi jelenségek). Körmozgás dinamikai vizsgálata

Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erı felismerése mindennapi jelenségekben.

65

Új anyag feldolgozására: 8 óra Tanulói kísérletre: 1 óra Összefoglalás, rendszerezésre: 1 óra

66 Új anyag feldolgozására: 4 óra fogalmának Tanulói kísérletre: 1 óra Összefoglalás, rendszerezésre: 2 óra Témazárásra: 1 óra Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.

Munka, energia munka A munka A értelmezése és általánosítása. kiszámítása Mechanikai energiafajták

A teljesítmény és A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerő hatásfok esetekben. Összefoglalás, témazárás Rezgések, hullámok A rugóra akasztott test periodikus Rezgések mozgásának jellemzése. Rezgésidı, frekvencia, amplitúdó, a kitérés, a sebesség és a gyorsulás idıbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévı rezgı testre. A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külsı hatások következményei (csillapodás, rezonancia). Hullámok

Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek

Az elektromos tér

A hullám, mint a közegben rezgésállapot, terjedı hullámhossz, periódusidı, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverıdése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen Összefoglalás, témazárás A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetık, szigetelık. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerısség fogalma. A feszültség fogalma. Vezetık elektromos térben. Összefoglalás, témazárás

66

Új anyag feldolgozására:12 óra Összefoglalásra, rendszerezésre: 1 óra Témazárásra: 1 óra

Új anyag feldolgozására: 10 óra Tanulói kísérletre: 1 óra Összefoglalás, rendszerezés: 1 óra Témazárásra: 1 óra

67 Egyenáramok Az egyenáram

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerısséget befolyásoló tényezık, Ohmtörvény. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.

Új anyag feldolgozására: 10óra Összefoglalásra, rendszerezésre: 1 óra Témazárásra: 1 óra

Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye. Összefoglalás, témazárás 4 óra Tanév végi összefoglalás, ismétlés Elektromos teljesítmény

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek A tanuló tudja, hogy a fizika alapvetı megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Ennek során legyen képes használni a legfontosabb tanult fogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erı, súly, sebesség, gyorsulás, sebesség, energia, munka, teljesítmény, hatásfok, feszültség, áramerısség). Tudjon egyszerő méréseket végrehajtani, a mért adatokat a mérıeszközrıl leolvasni.Tudjon megadott koordinátarendszerben összetartozó adatpárokat kész grafikonról leolvasni. Tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerőségek érvényesülésére a természetben, a mindennapi életben, a technikai eszközök esetében. Egyszerő számításokban tudja alkalmazni az út-idı-sebesség közötti összefüggést, Ohm törvényét, a munka kiszámítására és az elektromos teljesítményre vonatkozó összefüggést. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyőjteménybıl megállapítani. Tudja, milyen törvények felismerése főzıdik Kepler, Galilei és Newton nevéhez, melyik történelmi korban éltek.

67

68

10. évfolyam

Újonnan belépı tevékenységek

A tanult fizikai alapismeretek és a gyakorlati alkalmazásaik feldolgozása kiselıadások formájában. A mechanikai hullámok közvetlenül megtapasztalható tulajdonságainak általánosítása és kiterjesztése az elektromágneses hullámok jellemzésére. A természeti jelenségek különbözı fizikai megközelítésének megértetése a fény tulajdonságainak értelmezése során. Az anyag atomos szerkezetére vonatkozó kémiai ismeretek és az atomfizika kapcsolódásának bemutatása. A fizikai ismeretek felhasználása a napi sajtóban felvetıdı problémák megítélésében (pl. az atomreaktorok mőködtetésének kockázata, védekezés az egészségre káros sugárzások ellen, környezetszennyezés, stb.). A tudomány és az áltudomány megkülönböztetésének lehetısége a napi gyakorlatban. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. Számítógépes oktató és szimulációs programok használata tanári vezetéssel.

Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1óra Az éves órakeret felosztása: Új ismeretek feldolgozása: Összefoglalásra, rendszerezésre: Témazárásra: Tanév végi összefoglalásra: Összesen évi:

26óra 6 óra 4 óra 1 óra 37 óra

68

69

Témakör Tanítási egység Órszámok Új anyag feldolgozására7 óra Elektromágneses Összefoglalás, rendszerezés: 1 óra indukció, Témazárásra: 1 óra elektromágneses hullámok A mágneses tér A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erıvonalak. Áramok mágneses tere. Lorentz-erı

Mozgási indukció

Nyugalmi indukció

Árammal átjárt vezetık mágneses térben. Az egyenáramú motor mőködésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erı fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz törvénye. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése, effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerısség fogalma. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvénye.

Elektromágneses hullámok

Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Az elektromágneses hullám fogalma. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. Összefoglalás, témazárás

Fénytan Geometriai optika

Új anyag feldolgozására6 óra Geometriai fénytani alapfogalmak. Összefoglalásra, rendszerezésre: 1 A tükrös fényvisszaverıdés óra törvényei. Sík és gömbtükrök Témazárásra: 1 óra képalkotása. A törés jelensége, a törési törvény. Fénytörés lencséken, lencsék képalkotása. Optikai eszközök. A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása. Összefoglalás, témazárás

Hullámoptika

69

70 Termodinamika Gázok állapot- Állapotjelzık (hımérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Kelvinváltozásai féle hımérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése p-V diagramon. A hıtan fıtétele

I. A belsı energia, munka, hı fogalma és kölcsönös viszonya. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok, folyadékok fajhıje.

A hıtan fıtétele

II. A spontán folyamatok iránya. A második fıtétel kvalitatív megfogalmazása, alkalmazási példák.

Halmazállapotváltozások

Olvadás-fagyás, forrás/párolgás lecsapódás jellemzése. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.

A hıterjedés

Hısugárzás, hıvezetés, hıáramlás gyakorlati jelentısége. Összefoglalás, témazárás

Új anyag feldolgozására: 4 óra Összefoglalásra, rendszerezésre: 1 óra Témazárásra: 1 óra

Új anyag feldolgozására: 4óra Atomfizika Az anyag atomos szerkezetének Összefoglalás, rendszerezés: 1 óra Az anyag bizonyítékai, az atomok mérete. atomos szerkezete Az elektron, Az elektromosság atomos szerkezete mint részecske - az elemi töltés. A fény kettıs A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos természete jelenség - a fény részecsketermészete. Az elektronok Elektroninterferencia. hullámtermésze te Atommodellek

A modellek kísérleti alapjai, elıremutató sajátságai és hibái. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. Összefoglalás, témazárás

70

71 Új anyag feldolgozására:2 óra Magfizika Az atommag A nukleonok (proton, neutron), a Összefoglalás, rendszerezés: 1 óra nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Témazárásra: 1 óra szerkezete A radioaktivitás Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, Maghasadás atombomba, atomerımő, az atomenergia felhasználásának elınyei és kockázata. Magfúzió

Csillagászat Egyetemes tömegvonzás

Csillagfejlıdés

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba. Összefoglalás, témazárás A Newton-féle gravitációs törvény; A a gravitációs állandó. heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása.

Új anyag feldolgozására: 3 óra Összefoglalásra, rendszerezésre: 1 óra Témazárásra: 1 óra

Galaxisok, csillagok. A csillagok születése, fejlıdése és pusztulása.

Univerzum A kozmológia Az İsrobbanás elmélet. alapjai Összefoglalás, témazárás Tanév végi összefoglalás, ismétlés

tágulása.

1óra

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek

Ismerje a váltakozó áram tulajdonságait, az effektív feszültség és áramerısség fogalmát. Tudjon példát mondani az elektromágneses hullámok egyes fajtáira, ismerjen egy-egy gyakorlati alkalmazást. Ismerje a fénytani alapjelenségeket, az egyszerő optikai eszközök mőködését. Tudjon konkrét példákat mondani a tanult hıtani jelenségekre. Ismerje a hıtani folyamatok energetikai viszonyait. Tudja, hogy a természetben végbemenı folyamatok egyirányúak. Ismerje az anyag atomos szerkezetétre utaló kísérleti tényeket, az atom és az atommag alkotórészeit. Ismerje a radioaktív sugárzás fajtáit, legfontosabb jellemzıiket, tudjon egy-egy gyakorlati alkalmazást. Tudja, mi a maghasadás és a magfúzió. Ismerje az atomerımő mőködésének alapelveit, az atomenergia felhasználásának elınyeit és kockázatait. Tudja, hogy a Nap energiájának forrása a magfúzió. Ismerje és tudja példákkal illusztrálni a fizika és más természettudományok közti szoros kapcsolatot. Tudja, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. Lássa a fizikában tanult

71

72 elméleti ismeretek alkalmazását a technikában, tudja, hogy a természet erıforrásai végesek, ezért különös felelısségünk van környezetünk védelmében.

72

73

INFORMATIKA 9–10. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internethasználatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklıdésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bıvítése, amelyek lehetıvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő problémamegoldási lehetıségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket teremt, például web, csevegés e-mail. A kerettantervre épülı helyi tantervnek és tanítási gyakorlatnak a tanulók elızetes ismereteihez és képességeihez kell alkalmazkodnia. A tantárgy célkitőzéseinek megvalósítása során nem a megszokott, hagyományos tantárgyi módszereket kell alkalmazni, hanem a mindennapi életbıl vett játékos, motiváló, érdekes feladatokra kell építeni. Az informatika oktatásának fı célkitőzései: a korszerő alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök lehetıségeit használni tudó tanulók képzése; az önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a több gyakorlást igénylı feladatok egyéni feldolgozására; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, elıadás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás); az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külsı formájának esztétikus kialakítása;

73

74 az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései között szerepel: a felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére; a könyvtárra alapozott önmővelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával; a forrásokat komplex módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, használói magatartás kialakítása; a könyvtárhasználati tudás eszközjellegő beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlıdéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba; a forrásfelhasználás etikai szabályainak és a normakövetés követelményének elfogadtatása; a különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelızésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvetı ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetıségeivel számítógépes munkakörnyezetben. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különbözı formákban megjelenı információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerő keresıvel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függıség problémái). Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelı szakmákban, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni fıbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvetı dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerő szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen

74

75 tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibıvítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

9.évfolyam TARTALMAK TÉMAKÖRÖK Az informatika alapjai

A számítógép fı részei. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyőzet, egér, lemezek, nyomtató. Hardvereszközök fajtái és jellemzıik. Kommunikáció a gyakorlatban. Lemez formázása, használhatóságának ellenırzése újraformázás nélkül. Az operációs Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok rendszer használata másolása, mozgatása, törlése. Fájl- és gépvédelem. A vírusok irtása, a vírusterjedés megakadályozása. Kiválasztott állományok tömörítése és kicsomagolása. Oktatóprogramok használata. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és Kommunikáció a számítógépek használat rendje. Iskolai azonosító használata. Hálózati hálózaton kommunikáció. Saját e-mail cím használata. Elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek. Weboldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Tematikus és kulcsszavas keresı használata webhely kereséshez. Csevegı program bemutatása. Adatok, adatbázisban Keresési és lekérdezési feladatok meglévı adatbázisokban. keresés Könyvtárhasználat

A könyvtár terei, állományrészei, szolgáltatásai. Könyvtárhasználati szabályok.

A továbbhaladás feltételei A tanuló kezelje a billentyőzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvetı állománymőveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.

75

76

10. évfolyam TARTALMAK TÉMAKÖRÖK Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés

Könyvtárhasználat

Karakter- bekezdés- és oldalformázás. Mőveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek, ábrák bevitele a dokumentumba. A szöveg- ill. képszerkesztı programok fejlett szolgáltatásai. Objektum, táblázat beillesztése. A fejléc, lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. A szöveg átrendezése, keresés csere, helyesírás-ellenırzés. Dokumentumok készítése minta alapján. Típusdokumentumok. Adatok táblázatos formába rendezése. Adatok győjtése, feldolgozása táblázatos formában. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Adatmódosítás. Diagram készítése. Diagramtípusok. Dokumentumtípusok: könyvek, sajtótermékek, nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, tájékoztató feliratok, a közhasznú tájékozódás egyszerőbb eszközei.

A továbbhaladás feltételei A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot (minta után) tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban.

76

77

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 9-10. évfolyam Célok és feladatok A biológia és egészségtan tantárgy megismerteti a tanulókkal az élı természet legfontosabb törvényszerőségeit. Segíti olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítását, mellyel tájékozódni tudnak az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetben. A tananyag bemutatja a Föld élıvilágának változatosságát, a bioszféra szervezıdési szintjeit és annak törvényeit, az evolúció alapjait, az élılények testfelépítését és mőködését valamint a genetikai ismeretek fontosságát. Megismerik az örökítı anyagban tárolt információ átadásának módját, az állandóság és a változékonyság jelentıségét, a szerzett és az öröklött tulajdonságok közötti különbségeket. Képet kapnak az örökletes emberi betegségek okairól, a mutáció jelentıségérıl és okairól. Felhívjuk a diákjaink figyelmét a biodiverzitás jelentıségére, a környezetvédelem fontosságára, környezetünk szennyezıdésének leggyakoribb veszélyforrásaira, valamint arra, hogy a Föld globális problémáinak megoldása minden ember közös feladata. A tantárgy célja, hogy az emberek és a biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élıvilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Rámutatunk az életközösségek szervezıdésében felismerhetı alapvetı összefüggésekre, az élı és élettelen környezet dinamikusan változó ökológiai rendszerére. Azon tanulók, akik a 10. évfolyam elvégzése után szakmát választanak, a további tanulmányaikban biológia tantárggyal nem találkoznak, biológia – egészségtan ismeretekhez intézményes formában nem jutnak. A 10. osztály tananyaga nagy segítséget nyújt a mindennapi életben az egészségügyi problémák megoldásában az egészségügyi ismeretek gyakorlati alkalmazásában. Az egészségtan tantárgy keretein belıl ezért kiemelten fontos feladatunk, hogy a diákok ismerjék meg saját testük felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Felhívjuk a figyelmüket a környezet - szervezet – életmód, valamint a felépítés és mőködés oksági összefüggéseire és a betegségek megelızésének fontosságára. Olyan biológiai tájékozottság kialakítása a cél a 10. osztály végére, mely hozzájárul a testi – lelki egészségük megteremtéséhez, az egészséges környezet iránti igény és egészséges emberi élet kialakításához. A tantárgy segíti az emberek egymás közötti, és az ember – környezetük közötti együttélési szabályok megértését.

Fejlesztési követelmények Legyen képes a tanuló az élılények, életközösségek, biológiai jelenségek, folyamatok tudatos megfigyelésére.

Ismereteit képességeinek megfelelı szinten tudja – legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, írásban rögzíteni. Képes legyen a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerőbb ábrák információ tartalmát olvasni, értelmezni. Ezeket az ismereteket próbálja meg alkalmazni a mindennapi élet feladatainak megoldásában is.

77

78 Szerezzen jártasságot a szaklexikonok, szakkönyvek, biológiai és egészségtan témájú ismeretterjesztı könyvek használatában. Sajátítsa el az alapvetı biológiai szakkifejezéseket és alkalmazza tapasztalatai ismertetésénél, kiselıadások készítésénél. Ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő ismeretterjesztı kiadványok biológiával kapcsolatos információit. Tudja összevetni az információit. Legyen képes ismereteiben a hasonlóságok összegyőjtésére és a különbségek elkülönítésére. Érdeklıdjön a közeli és távoli környezete iránt és tekintse környezetének és szervezetének épségét megırzendı értéknek.

Kapjon képet a Föld és hazánk tájainak jellegzetes növényeirıl és állatairól, védett területeirıl és természeti értékeirıl. Tudja meghatározni a biológiai tananyagban szereplı méretek nagyságrendjét. Tudja, hogy az élılények elválaszthatatlanok környezetüktıl. Ismerje a bioszféra élı és élettelen terének fıbb jellemzıit.

Legyen áttekintése az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról és az egészségmegóvás fontosságáról. Legyen ismerete az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggésrıl és az egészséges életmőködést veszélyeztetı anyagok károsító hatásairól. Tudja melyek azok az anyagok amelyek, melyek leggyakrabban szennyezik a környezetet. Felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy mindannyiunk napi személyes tevékenysége és munkavégzése befolyásolja a földi élet feltételeinek megmaradását.

9. évfolyam Órakeret: 37 hét /heti 1 óra/ összesen 37 óra Új anyag feldolgozása: 28 óra

Rendszerezés, összefoglalás: 3 óra Ellenırzés: 3 óra Szintfelmérés: 1 óra Ismétlés: 2 óra

Belépı tevékenységformák Legtipikusabb élılények szervezeti felépítésének ismertetése rajzok, ábrák segítségével.

Az élılények felépítése és életmőködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazás. A hasonlóságok és különbségek ismertetése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és vázlatos ismertetése. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıinek vázlatos ábrázolása, az ábrák értelmezése. Diagrammok, grafikonok elemzése. A bioszféra szervezıdési szintjének elkülönítése, abiotikus és biotikus környezeti tényezık hatásainak megfogalmazása. A környezet és az élılények veszélyeztettségének felismerése, a környezetvédelem fontosságának belátása.

Kiselıadások összeállítása, megtartása. Szakkönyvek, szaktudományi információforrások irányított használata.

78

folyóiratok,

lexikonok,

79 A tananyaghoz kapcsolódó dokumentumfilmek vetítése. Minimumkövetelmény, a magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók legyenek képesek a különféle élılények életmőködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni.

Legyenek képesek az élılények testének szervezıdési szintjeit felsorolni és megkülönböztetni. Tudják felsorolni az élılényekre ható legfontosabb környezeti tényezıket. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Tudjanak az élıvilág rendszerében tájékozódni, tudatosuljon bennük az ember helye és szerepe a földi élıvilágban. Ismerje a természetes életközösségeket veszélyeztetı tényezıket. Értékelés: Rendszeres szóbeli ellenırzés, szóbeli felelet. Írásbeli dolgozat (röpdolgozat, témazáró dolgozat), szintfelmérı feladatlap. Kiselıadások elkészítése, önálló elıadás megtartása. Kerettantervi témakörök és tartalmak

Helyi tantervi javaslatok / óraterv

Témakör: Vírusok és sejtmagnélküliek. A gombák teste és életmőködése. Tartalom: A vírusok életciklusa és jelentısége, vírusfertızések és megelızésük. A baktériumok által okozott betegségek. A gombák testfelépítésének és életmőködésének sajátosságai. A legfontosabb ehetı és mérgezı gombák.

Új anyag feldolgozása: 4 óra Lehetséges plusz tartalom: A sejt alkotórészei. A kórokozók elleni védekezés.

Témakör: Az állatok teste és életmőködései.

Új anyag feldolgozása: 4 óra Lehetséges plusz tartalom: Hámszövet, kötıszövet, izomszövet idegszövet. Aktív mozgás-passzív mozgás.

Környezet, mozgás. Tartalom: Az állatok kültakarójának típusai és szerepe. A különbözı szervezıdéső állatok mozgásának formái.

Témakör: Táplálkozás, légzés és vérkeringés. Tartalom: A különbözı szervezıdéső állatok táplálkozási formái. A különbözı szervezıdéső állatok légzésének formái. A különbözı szervezıdéső állatok anyagszállításának formái.

Új anyag feldolgozása: 4 óra Lehetséges plusz tartalom: Aerob, anaerob légzés. Nyílt és zárt keringési rendszer fogalma.

79

80 Témakör: Kiválasztás és szaporodás az állatvilágban Érzékelés az állatvilágban Tartalom: A kiválasztás jelentısége.

Új anyag feldolgozása: 4 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom: Éjjel és nappal aktív állatok. Etológia alapjai.

A különbözı szervezıdéső állatok szaporodásának formái. Az embrionális és posztembrionális fejlıdés és ivadékgondozás. Az állatok életmőködésének szabályozása. Az állatok érzékelése. Az állatok kommunikációja. Témakör: A növények teste és életmőködése Tartalom: . A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények tápanyagfelvétele, a tápanyagok szállatása és átalakítása. A fotoszintézis lényege. A növények és környezetük közötti anyagforgalom. A növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok. A zárvatermık szaporodása.

Új anyag feldolgozása: 4 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom: Növényi törzsek és osztályok. Kettıs megtermékenyítés.

80

81 Új anyag feldolgozása: 5 óra Lehetséges plusz tartalom: Magyarország nemzeti parkjai. İshonos állatfajták. Tartalom: A fény, a víz, a levegı és a talaj legfontosabb Védett és fokozottan védett növény és jellemzıi. Víz-, levegı- és talajvédelem. Az állatfajok. élılények tőrıképessége. Fajok kihalásának okai – kihalt növény és Populációk közötti kölcsönhatások. állatfajok. Csongrád megye és városunk védett Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási természeti értékei. Témakör: Az életközösségek általános jellemzıi

hálózatok. Termelık, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes életközösségek. Az ember hatása az életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem. A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak jellemzıi.

Témakör: Az élıvilág törzsfejlıdése és a jelenkori bioszféra Tartalom: Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. A növény és állatvilág ıseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A Föld globális problémái. Az emberi tevékenység hatása a környezetre. A bioszféra jövıje.

Új anyag feldolgozása: 3 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom: Az emberszabású majmok. Fajok kihalása a földtörténeti korszakokban. Biomok.

10. évfolyam

81

82 Órakeret: 37 hét /heti 2 óra/ összesen 74 óra Új anyag feldolgozása: 54 óra

Rendszerezés, összefoglalás: 7 óra Ellenırzés: 7 óra Szintfelmérés: 2 óra Ismétlés: 4 óra

Belépı tevékenységformák A sejtek felépítésének ismertetése ábrák, rajzok segítségével. Az öröklıdés lényegének ismerete, az állandóság és a változékonyság jelentıségének felismerése. Az ember legfontosabb életmőködéseinek ismerete és az életmőködések közti kapcsolatok felvázolása. A környezet, az egészséges életmód és a szervezet egészségi állapota közötti összefüggések megállapítása. A rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás fontosságának felismerése. A Az egészséget veszélyeztetı tényezık felismerése, a megelızés szükségességének belátása. A védıoltások egyéni és közösségi szükségességének belátása. Az ember szexualitásának biológiai és társadalmi – etikai megismerése. Kiselıadások összeállítása, megtartása. Szakkönyvek, folyóiratok, lexikonok, szaktudományi információforrások irányított használata. Minimumkövetelmény, a magasabb osztályba lépés feltételei: Ismerje az emberi szervezet életmőködésének alapvetı folyamatait, mőködését valamint az egyes szervrendszerek jellemzı megbetegedéseit és ezek okait. Értse az örökítı anyagban tárolt információ átadásának módját, ismerje a Mendeli szabályokat. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élılények és az élıvilág állandóan változik, az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás igénye. Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyen képes az egészséget erısítı értékek felismerésére, és azt segítı magatartás elsajátítására. Értékelés: Rendszeres szóbeli ellenırzés, szóbeli felelet. Írásbeli dolgozat (röpdolgozat, témazáró dolgozat), szintfelmérı feladatlap. Kiselıadások elkészítése, önálló elıadás megtartása.

Kerettantervi témakörök és tartalmak

Helyi tantervi javaslatok / óraterv

82

83 Témakör: A sejtek felépítése. Tartalom: A szervetlen vegyületek és jelentıségük. Szerves vegyületek és jelentıségük. Sejtalkotók és funkciók. A felépítı és lebontó anyagcsere folyamatok lényege.

Új anyag feldolgozása: 4 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom: Növényi és állati sejt közötti különbségek.

Témakör: Az öröklıdés sejttani alapjai.

Új anyag feldolgozása: 8 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom: Mitózis, meiózis fogalma. Öröklıdés Mendeli szabályai. (Dominánsreceszív öröklıdés, intermedier öröklıdés)

Ivari kromoszómák az öröklıdésben. Tartalom: Örökletes információ a sejtben A kromoszóma és a gén fogalma. A sejtosztódás és biológiai jelentısége. A fenitípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. Az öröklés jellemzıi. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklıdése. Az emberi ivar kialakulása. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei.

83

84 Témakör: Az ember életmőködései –Az idegrendszer és a keringési rendszer. Tartalom: Egyes életmőködések összekapcsolása.. Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése és funkciója, az idegszövet. A reflexív elve. Az idegrendszer tagolódása: környéki és központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei. Az idegrendszer mőködésével kapcsolatos fontosabb egészségügyi ismeretek. A vér összetétele. A szív mőködése. A szív-és érrendszeri betegségek veszélyeztetı tényezıi és megelızése.

Új anyag feldolgozása: 8 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom: Elmebetegségek. Az alvás élettana és rendellenességei Vérnyomás, véralvadás.

Témakör:

Új anyag feldolgozása: 9 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom:

Az ember életmőködései – A táplálkozás, a légzés, a bır, a mozgás-szervrendszer. Tartalom: Az emésztés lényege, az emésztınedvek szerepe. A bélcsatorna szakaszai és mőködésük. A táplálkozás-sal kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légzıkészülék mőködése. A légzıkészülék egészségtana. A bır felépítése és az egészséges bır. A csontok szerkezete és kapcsolódása a csontváz fontosabb részei. Az izommőködés alapvetı formái. A mozgásszervi betegségek és sérülések, a mindennapos testmozgás jelentısége.

Tápanyagok, vitaminok, a vegetáriánus táplálkozás. Bırápolás (tisztálkodás, körömápolás, haj, szır és a kozmetika). A csontvázrendszer egészségtana.

84

85 Új anyag feldolgozása: 9 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom: Fertızı betegségek, járványok, allergia.

Témakör: Az ember életmőködései – immunitás, hormonális szabályozás, érzékelés Tartalom: Az immunrendszer funkciója. A védıoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei, az idegrendszer és a hormonrendszer együttmőködésének elve. Az agyalapi mirigy szerepe. A szem felépítése és mőködése. A hallószerv felépítése és mőködése. Az érzékszervek védelme.

Témakör: Az ember életmőködései – a kiválasztás Az ember szaporodása és egyedfejlıdése Tartalom: A vese mőködésének elve. A kiválasztó szervekkel kapcsolatosa egészségügyi ismeretek. Az ivarsejttel. A hím ivarszervek felépítése és mőködése. A nıi ivarszervek felépítése és mőködése, a ciklus. Az emberi szexualitás, a fogamzásgátlás, a terhesség és a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlıdés jellemzıi. A nemi betegségek és megelızésük.

Új anyag feldolgozása: 8 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom: A terhesség megszakítás. A halál.

85

86 Témakör: Általános egészségtan

Új anyag feldolgozása: 8 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalom:

Tartalom: A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsısegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelızés, szőrıvizsgálatok. Civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. A terhesség megszakításának veszélyei. Terhes gondozás. Az emberi viselkedés alapjai, a szülı és a gyermek kapcsolata. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

86

87

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9. évfolyam Célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom fıbb sajátosságait, kölcsönhatásait. Tananyaga komplex és szemléletformáló, hiszen a természettudományok társadalomtudományok, illetve egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja a környezeti jelenségeket és folyamatokat. A szakiskolák tananyaga az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és idıbeli változásainak vizsgálatával, a kölcsönhatások feltárásával és a tanultak alkalmazásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzá a hazához való kötıdés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elı a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklıdés és tisztelet kialakulását. Célja továbbá, hogy megismertesse az egyre növekvı társadalmi igények kielégítéséért folyó termelı tevékenységet. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait, következményeit, a Föld globális problémáit. Ráébressze a tanulókat cselekedeteik környezeti következményeire, és felismertesse lehetıségeiket, tennivalóikat a környezetükért. A földrajz tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók eligazodását a munka világában. Lehetıvé teszi számukra, hogy a késıbbiek során bekapcsolódjanak a tovább- és átképzésbe. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépı diákok jó szakemberekké váljanak, és képesek legyenek alkalmazni a megszerzett földrajzi-környezeti ismereteiket az állampolgári szerepek gyakorlása során.

Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb földi képzıdményeket, természeti jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzık közötti kapcsolatokat. Vegyék észre, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, a földi rendszer mőködését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A tanulók ismerjék a választott szakmájukkal kapcsolatos természeti és társadalmigazdasági folyamatokat. Legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalában. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteirıl, a számszerően kifejezhetı adatok és az idıbeli változások nagyságrendjérıl. Legyenek képesek különbözı földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján tendenciák megfogalmazására. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy a megszerzett földrajzi ismereteiket önállóan alkalmazzák, illetve gyarapítsák késıbbi életük folyamán. A tanulók legyenek képesek a másokkal együtt végzendı közös munkára, együttmőködésre a földrajzi ismeretszerzés során. Tudják használni a különbözı információhordozókat (tematikus és különbözı méretarányú térképek, ismeretterjesztı irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, CD-ROM, Internet,).

87

88 Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg a szakkifejezések megfelelı felhasználásával.

88

89

9. évfolyam Belépı tevékenységformák Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Természetföldrajzi és társadalmigazdasági adatok grafikus ábrázolása. Az egyes geoszférák jellemzı folyamatainak magyarázata ábrák, képek és videofilmrészletek alapján.A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján.Idıjárás-jelentés értelmezése.A középhımérséklet, a hıingadozás és a legfontosabb vízrajzi jellemzık számítása, következtetések levonása az adatokból.A gazdasági ágazatok szerepét, jelentıségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése.Felszínfejlıdési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák alapján.A településtípusok és a településhálózat jellemzı vonásainak bemutatása térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok győjtése egyéni vagy csoportmunkában a sajtóból, híradásokból a földi szférák szennyezettségérıl és ennek környezeti következményeirıl, a természeti környezet fokozatos átalakításáról. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tájékozódás a térképen és a világegyetemben

A Föld gömbhéjai

A földrajzi övezetesség

A térkép A térképi ábrázolás módszerei, a tematikus térképek. A térképi információk felhasználása a mindennapi életben. A Föld mint égitest A Föld helye a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi idıszámítás. A kızetburok földrajza.A Föld gömbhéjas szerkezete A lemeztektonikai folyamatok következményei.Az ásványi nyersanyagok keletkezési feltételei, tulajdonságaik, hasznosításuk.A belsı és külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. Jellegzetes felszínformák. A légkör földrajza A légkör összetétele, szerkezete. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. A vízburok földrajza Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi, jelentıségük. A szárazföld vizeinek típusai és gazdasági jelentıségük. A vízgazdálkodás. A földi szférák környezeti problémái. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. Az övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzıi. A vízszintes és a függıleges övezetesség rendszere. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre

89

90

Népesség – és településföldrajz

A Föld népessége A népességszám változása. A népesség összetétele, eloszlása. A népesség térbeli mozgásai. A települések fajtái A településtípusok és jellemzıik.

A gazdasági élet jellemzıi

A gazdaság ágazataiA gazdasági szektorok jellemzıi, szerepük változásai.A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének változásai.

A világgazdaság

A gazdasági fejlettség A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és a fejlıdı országok jellemzıi. A gazdasági növekedés, a gazdasági fejlettség mutatói. A világgazdaság jellemzı folyamatai. A globalizáció pozitív és negatív következményei. Magyarország helye az európai integrációs folyamatokban. A nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában.

Globális problémák

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezeti válság kialakulása, a válság leküzdésének lehetıségei.

A tananyag feldolgozásához szükséges példákat elsısorban Magyarország és Európa területérıl kell megnevezni. A szakiskolában az alapozó képzésben tanult topográfiai fogalmak tartalmi bıvítésére és felhasználására van szükség. A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerő tájékozódási és mérési feladatokat elvégezni a térképen és a térkép segítségével. Mutassa be az egyes szférák fıbb folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztetı, környezetkárosító folyamatokat. Magyarázza meg a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvetı összefüggéseket. Tudja megnevezni és jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, szerepük és jelentıségük változását. Jellemezze a világ különbözı térségeiben és Magyarországon végbemenı fıbb gazdasági folyamatokat. Mutassa be az egyes térségek, régiók szerepének változását statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján.

10. évfolyam 90

91

A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzıi, szerepük változásai. A világgazdaság jellemzı folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttmőködés lehetıségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság.A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai A mőködıtıke és a pénz világa A nemzetközi tıkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A gazdasági pólusokKialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió.A fejlıdı országokÁltalános problémáik és eltérı fejlettségő csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban.Az Unióhoz történı csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzıi. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

91

92

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Célok és feladatok A szakiskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a szabadban végzett testedzés váljon életük részévé. Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok A testi fejlıdés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erısítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelızése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzırendszeri megbetegedések megelızésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztésének célja Az alapvetı (generikus) mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészségkészlet megszereztetése. A képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerőségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások elsajátíttatása, a mozgáskommunikáció megértése. Játék- és sportélmények nyújtása Sportágak elsajátítása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Személyiségfejlesztés A félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tőrése, valamint a természetszeretı és környezetkímélı magatartás kialakítása.

Az általános feladatokon túl a szakiskolákban a különbözı szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelızı és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve a szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátíttassuk el velük a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait. A testnevelés és sportfoglalkozásokkal érzékelhetıen növelhetjük teljesítıképességüket. A rendszeres testedzés váljon igénnyé számukra. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítása, a lazítás, a relaxáció elsajátítása.

92

93 Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlıdés segítése A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejlıdésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelést, a mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni esetleges szervi, szervrendszeri fejlıdési lemaradásaikat. Tudatos testmozgással elızzék meg vagy korrigálják tartási rendellenességüket, kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, terheléseket. Automatizálódjon a testtartásért felelıs izmok izomegyensúlya és a medence középállása. Legyenek edzettek, váljanak ellenállóbbá a terhelésekkel, megbetegedésekkel szemben. Szeressenek a szabadban tartózkodni az év minden szakaszában. Védjék a természetet. Legyenek tisztában saját fejlıdı szervezetük legfontosabb jegyeivel, ismerjék a szervezet edzésének legáltalánosabb módjait, amelyek egészségük megtartásához szükségesek. A mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény fenntartása A teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikákat. Talajtornában 3-4 elembıl álló gyakorlatot, támasz- és függıszereken néhány elembıl álló gyakorlatot tudjanak bemutatni segítségadás mellett. Legalább két sportjátékban gyakorolják a legfontosabb támadási és védekezési megoldásokat. Ismerjék a játékok versenyszabályait, és tudjanak alkalmazkodni azokhoz. Legalább két úszásnemben tudjanak úszni. Sajátítsák el az elkerülhetetlen támadások célszerő hárításának elemeit. Tudatosan alkalmazzák a preventív, relaxáló gyakorlatokat. A ritmikus gimnasztika során a zenés feladatok hatásaként váljon a leánytanulók mozgása nıiessé, kifejezıvé. Legyen sikerélményük mind az új feladatok tanulása, mind a játékok, versengések során, igényeljék a sportolás nyújtotta élményeket. Sokoldalú elıkészítı, alapozó, prevenciós feladatokat, erısítı, nyújtó hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat együttesen, illetve önállóan hajtsanak végre. Évente két alkalommal teljesítsék a törvényben elıírt fizikai állapotot mérı próbákat.

9. évfolyam

Órakeret: összesen: 111 óra (37 hét / heti 3 óra) Szervezési feladatok: Atlétika jellegő feladatmegoldások: Torna jellegő feladatmegoldások: Testnevelési és sportjátékok Természetben őzhetı sportok:

24 óra 20 óra 12 óra 28 óra 2 óra

Küzdı sportok:

5 óra

Floorball: Úszás

10 óra 10 óra 111 óra

Belépı tevékenységformák

93

94 Évente két alkalommal a tanulók fizikai fittségének megállapítása a törvényben elıírt motoros próbák által. Birkózás, úszás, (az úszni nem tudók számára) aerobic.

Kerettantervi témakörök és tartalmak

Helyi tantervi javaslatok (óraterv és további tartalmak) (24 óra)

SZERVEZÉSI FELADATOK

RENDGYAKORLATOK Felhasználható óraszám: 6 óra Menet megindítása és megállítása. Helyben járásból átmenet lépésbe. Menetsebesség és Lehetséges plussz tartalom: lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok alakzatváltoztatások kialakítása. Sorakozó különbözı alakzatokban. Testfordulatok helyben. ELİKÉSZÍTÉS, ALAPOZÁS, PREVENCIÓ Felhasználható óraszám: 18 óra Általánosan és sokoldalúan fejlesztı erısítı, Lehetséges plusz tartalom: A nyújtó hatású 4-8 ütemő szabad, illetve biomechanikailag helyes testtartás szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. kialakításához szükséges izomerı és Kéziszer-gyakorlatok. A biomechanikailag izomnyújthatóság ellenırzését és fejlesztését helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés elısegítı gyakorlatok. (gerinctorna) gimnasztika. ATLÉTIKA JELLEGŐ FELADATMEGOLDÁSOK (20 óra)

94

95 Elıkészítésre felhasználható óra: 5 óra ELİKÉSZÍTİ GYAKORLATOK Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) gyakorlatok. Lehetséges plusz tartalom: kitartó futás Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezıfutás, futás hátrafelé. Szökdelı-, ugróiskola: galoppszökdelés Ellenırzés, értékelés: váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és A tanulók fizikai fittségének ellenırzése a pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, törvényben elıírt motoros próbák váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró felmérésével, az Oktatási Minisztérium lépések. Sorozatugrások helybıl indulva és 3-4 által megküldött tájékoztató alapján. lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az elıbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különbözı állásokból, helyzetekbıl medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás ívképzés helybıl dobásokkal. A láb emelı, forgató mozgását kihangsúlyozó dobások. Célbadobások. (A dobásokat mindkét oldalról Felhasználható óraszám: 5 óra végeztessük.) Futások: Lehetséges plusz tartalom: ingafutás, Állórajtok, térdelırajt, rajtversenyek 20-30 m tömbfutás távon. Fokozófutás, iramfutás Ellenırzés, értékelés: Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. - ingafutás felmérése Ugrások: Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különbözı irányból történı indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépı, Ugrásokra felhasználható óraszám: 5 óra guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelı Lehetséges plussz tartalom: helybıl távol és felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás) helybıl hármasugrás légmunka, talajérés kialakítása. Magasugróversenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erıteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek. Dobások: Felhasználható óraszám: 5 óra Kislabdahajítás: távolba helybıl és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökı mozdulat kialakítása, lökések helybıl, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökıversenyek. TORNA JELLEGŐ FELADATMEGOLDÁSOK (12 óra)

95

96 Elıkészítı gyakorlatok: Elıkészítésre felhasznált óra: 2 óra A vállöv, valamint a csípıizület mozgáshatárát növelı nyújtó, illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom a kar húzó-, a váll támasztóerejét növelı szabad-, kéziszer- és szergyakorlatok, különbözı testhelyzetekben (támasz, függés, vegyeshelyzetek) végzett gyakorlatok. SZERGYAKORLATOK Felhasználható órakeret: 2 óra Talaj: Gurulóátfordulás sorozatban elıre-hátra Ellenırzés, értékelés: különbözı kiindulóhelyzetekbıl, különbözı gurulóátfordulás elıre, hátra befejezı helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás fejállás elıre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézen fellendülés kézállásba, gurulás elıre átfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. állásba Összefüggı gyakorlatok Szekrényugrás (fiúk, lányok): Fiúk – függıleges repülés, széltében (4-5 rész) Felhasználható órakeret: 2 óra guggoló átugrás. Ellenırzés, értékelés: Lányok – függıleges repülés, hosszában (3-4 - felguggolás és guggolótámaszból rész) gurulóátfordulás. homorított leugrás Győrő (fiúk): Függésben alaplendület. Lendület elıre Felhasználható órakeret: 2 óra zsugorfüggésbe. Lebegıfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésbıl emelés lefüggésbe. (Vegyes osztályokban azonos idıben Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. oktatjuk a lány gerendával) Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Gerenda (lányok): Járás elıre-oldalt-hátra. Különbözı testhelyzetek: Felhasználható órakeret: 2 óra állások, térdelés, guggolás, fekvıtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetbıl a másikba. (Vegyes osztályokban azonos idıben Felugrás mellsı oldalállásból egy láb oktatjuk a fiú győrővel) átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függıleges repülés. Összefüggı gyakorlatok Aerobic: Felhasználható óraszám: 2 óra Törekvés: együttmozgásra a zenével Ritmikus gimnasztika helyett tanulóink (ritmusérzék fejlesztése) aerobic foglalkozásokon vesznek részt. Hatás: általános állóképesség fejlesztése Törekvés: együttmozgásra a zenével Speciális izomerısítı gyakorlatok (ritmusérzék fejlesztése) Fiúknak: aerobic helyett választható a testépítés Hatás: általános állóképesség fejlesztése Spec. Izomerısítı gyakorlatok Fiúknak: aerobic helyett választható a testépítés TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK (28 óra)

96

97 ELİKÉSZÍTÉS

Felhasználható óraszám: 4 óra A különbözı ált. iskolákból érkezı diákok Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, elıképzettsége egyes sportágakban labdavezetéssel, különbözı átadásokkal. jelentısen eltérı lehet. Így 9. osztályban Akadályversenyek sportági feladatok igen fokozott figyelmet kell fordítani az beiktatásával. Labdás csapatjátékok. elıképzettségbeli különbségek kiküszöbölésére. A mozgástechnikai elemek tanításában ezért a spec. technikák elsajátítására kell nagyobb figyelmet fordítani, hogy minél hamarabb kialakulhasson a játék. KÉZILABDA Felhasználható óraszám: 12 óra A védıjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védık helyezkedése a kijelölt területeken. A védelem fellazítása, betörés, Játék leegyszerősített szabályokkal, támadó kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. és védekezı variációkkal. Különbözı magasságokból érkezı labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy Ellenırzés, értékelés: labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény futás közben labdavezetés, labdaátadás kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek kapuralövés felugrással esetében. KOSÁRLABDA Felhasználható óraszám: 12 óra Emberfogásos védekezés alapelvei: védıvonal, védıtávolság, hátrahelyezkedés. Védıtıl való Játék leegyszerősített szabályokkal, támadó elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és és védekezı variációkkal. irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, Ellenırzés, értékelés: irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. megindulás, megállás labdával Kosárra dobások állóhelybıl, labdavezetésbıl fektetett dobás labdavezetés után fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1; 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. TERMÉSZETBEN ŐZHETİ SPORTOK (2 ÓRA) Az iskola földrajzi helyzetétıl függıen a téli Felhasználható óraszám: 2 óra sporttevékenységek. Tájékozódási futás, Téli foglalkozás keretén belül az iskola kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya udvarán képességfejlesztı mozgások (futás, stb.(a helyi lehetıségektıl függıen). különbözı futásokkal járó tréfás játékok,) végrehajtása. Váltóversenyek a hóban Hógolyózás ÖNVÉDELMI ÉS KÜZDİSPORTOK (5 óra) Küzdı feladatok és játékok párokban különbözı Felhasználható óraszám: 5 óra testhelyzetekben. Küzdıgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különbözı testhelyzetekben. Küzdısportoknál csak az elıkészítı Birkózás állásban, fogáskeresés. Alapvetı résszel, a küzdıjátékokkal foglalkozunk. fogásmódok. Grundbirkózó versenyek.

97

98 FLOORBALL Felhasználható óraszám: 10 óra Ütı helyes fogása, tartása. Labda vezetésének, átadásának, átvételének technikai végrehajtása. A játék kialakulásához feltétlenül szükséges támadási, védekezési variációk megismerése, gyakorlása játékhelyzetekben. Ötletjáték. ÚSZÁS A 9. évfolyamon választott úszásnem mellettFelhasználható óraszám: 10 óra egy újabb úszásnem technikájának.Úszás helyett az úszni nem tudók prevenciós megismerése. gyakorlatokat végeznek a vízben.

A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelıen. Elıkészítı gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Futó-, ugró-, dobóteljesítményének javulása az elızı évhez képest. 3-4 talajtornaelem bemutatása. Kísérletek támasz- és függıszeren egy-egy feladat végrehajtására (segítségadás mellett). Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Önvédelmi fogások elsajátítása. Egy úszásnem elsajátítása.

10. évfolyam ÓRAKERET: 111 óra ( 37 hét / heti 3 óra ) Szervezési feladatok Atlétika jellegő feladatmegoldások Torna jellegő feladatmegoldások Testnevelési és sportjátékok Természetben őzhetı sportok (télifogl.) Küzdısportok (küzdıjátékok) Floorball Úszás

20 óra 24 óra 12 óra 30 óra 2 óra 5 óra 10 óra 8 óra 111 óra

Belépı tevékenységformák Ritmikus gimnasztika, aerobic. Két sportjátékban a legfontosabb támadási és védekezési megoldások gyakorlása. Megismerkedés a téli sportolási lehetıségeivel legalább a biztonságos megindulás, megállás, irányváltoztatás szintjén a korcsolya, esetleg a sízés sportágban (az idıjárástól, valamint a helyi lehetıségektıl függıen).A túrázás és a tájékozódási futás feladatainak összekapcsolása, a szükséges térképismeret alkalmazása. A küzdısportok edzésfilozófiájának megismerése és tisztelete, gyakorlási elvei. A biztonsági, egészségi és élettani szabályok betartása. Két úszásnem biztos tudása.(Ha a helyi feltételek nem teszik lehetıvé az úszásoktatást, akkor az asztalitenisz, a tollaslabda vagy egyéb szabadidısport alapvetı technikai elemeinek elsajátítása, testépítés) A kondicionáló és erısítıszerek helyes használatának megismerése, saját edzésterv készítése Kerettantervi témakörök és tartalmak

Helyi tantervi javaslatok (óraterv és további tartalmak)

98

99 SZERVEZÉSI FELADATOK

(20 óra)

RENDGYAKORLATOK Sorakozás különbözı alakzatokban. Figurális Felhasználható óraszám: 3 óra menetek, futások. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása.

ELİKÉSZÍTÉS, ALAPOZÁS, PREVENCIÓ Gimnasztika: a 9. évfolyam elıírása szerint. Felhasználható óraszám: 17 óra Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Kondicionális alapképességek Állóképesség, fejlesztése: 8 óra fejlesztése, erı, állóképesség, szenzomotoros Prevenció: 9 óra koordinációs képesség, teljesítıképesség növelése. Munkaártalmakat megelızı és ellensúlyozó gyakorlatok. A lábboltozat süllyedését gátló, a talp támasztóizmait, valamint a hosszanti boltozatot erısítı gyakorlatok. Légzı- és relaxációs gyakorlatok. Zenés gimnasztika. ATLÉTIKAI JELLEGŐ FELADATMEGOLDÁSOK (20 óra)

99

100 ELİKÉSZÍTİ GYAKORLATOK Elıkészítésre felhasználható óra: 6 óra Az atlétika egyes ágainak elsajátításához Lehetséges plussz tartalom: kitartó futás szükséges speciális (cél) gyakorlatok. (tömbfutás) Futóiskola, szökdelı-ugróiskola, dobóiskola. Ellenırzés, értékelés: A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal A tanulók fizikai fittségének ellenırzése a (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám) történı törvényben elıírt motoros próbák végrehajtása. felmérésével, az Oktatási Minisztérium által megküldött tájékoztató alapján. Futásokra felhasználható óra: 5 óra FUTÁSOK Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Lehetséges plusz tartalom: ingafutás, Rajtgyakorlatok, álló-, térdelırajt, rajtversenyek. tömbfutás Fokozófutás, iramfutás. Ellenırzés, értékelés: -ingafutás felmérése UGRÁSOK Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott Ugrásokra felhasználható óra: 4 óra technikával. A végrehajtás (technika) javítása, Lehetséges plussz tartalom: helybıl távol és különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és helybıl hármasugrás a légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. DOBÁSOK Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történı Dobásokra felhasználható óra: 5 óra gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: oldal felállásból lendületszerzéssel, szökkenéssel (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Elıfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökıversenyek. TORNA JELLEGŐ FELADATMEGOLDÁSOK

(12 óra)

ELİKÉSZÍTİ GYAKORLATOK Elıkészítésre felhasználható óra: 2 óra A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám) történı végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával. SZERGYAKORLATOK Talaj (fiúk, lányok): Felhasználható óraszám: 2 óra Fellendülés futólagos kézállásból, gurulás elıre állásba. Kézen átfordulás oldalt (mindkét Ellenırzés, értékelés: A 9. 10. évfolyamon oldalra).Fejen átfordulás. Repülı tanult elemekbıl összefüggı talajgyakorlat gurulóátfordulás. Összefüggı talajgyakorlat a 9. bemutatása. és 10. évfolyamon tanult elemekbıl. Összekötı elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás (fiúk, lányok):

100

101 Fiúk hosszában (4-5 rész)felguggolás, Felhasználható óraszám: 2 óra leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok hosszában (4-5 rész) felguggolás, Ellenırzés, értékelés: A tanult leterpesztés, keresztben (4-5 rész) támaszugrások közül egy tetszıleges ugrás zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. bemutatása. Győrő (fiúk): A 9. évfolyamon tanult elemek gyakorlása. Felhasználható óraszám: 2 óra Hátsómérleg kísérletek. Húzódás-tolódás kísérletek. Összefüggı gyakorlat. (Vegyes osztályokban azonos idıben oktatjuk a lány gerendával) Gerenda (lányok): Érintıjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos Felhasználható óraszám: 2 óra fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különbözı állások és testhelyzetek. Felugrás mellsı oldalállásból egy lábátlendítéssel oldal (Vegyes osztályokban azonos idıben ülıtámaszba egy combon. Leugrás függıleges oktatjuk a fiú győrővel) repülés különbözı feladatokkal. Összefüggı gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával Aerobic: Törekvés: együttmozgásra a zenével Felhasználható óraszám: 2 óra (ritmusérzék fejlesztése) Hatás: Speciális izomerısítı gyakorlatok Nyújtás, lazítás A fiúk szabadon választhatnak az aerobic ., vagy a testépítés között. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK (30 óra)

ELİKÉSZÍTİ GYAKORLATOK 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám) történı Elıkészítésre felhasználható óraszám: 2 óra végrehajtása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. Felhasználható óraszám: 14 óra KÉZILABDA Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövıcselekkel, résekre helyezkedés, Ellenırzés, értékelés: kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntetı büntetıdobás dobás. Egyszerő lövı- és átadáscselek. kapuralövés betöréssel

KOSÁRLABDA Felhasználható óraszám: 14 óra A 9. évfolyam elıírásai szerint emberfogásos védekezés. Az 1:1; 2:2 elleni játékban betörések, Ellenırzés, értékelés: befutások, dobások kialakítása. Átadások: büntetıdobás pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés tempódobás 2-3 labdaleütést követıen irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. TERMÉSZETBEN ŐZHETİ SPORTOK (2 ÓRA)

101

102 A helyi lehetıségektıl és az idıjárástól függıen Felhasználható óraszám: 2 óra szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és Idıjárástól függıen téli foglalkozások. képességfejlesztı gyakorlatok. (Váltóversenyek a hóban, floorball a hóban, hógolyózás) ÖNVÉDELMI ÉS KÜZDİSPORTOK

(5 óra)

ELİKÉSZÍTİ GYAKORLATOK Küzdıjátékok párokban és csoportosan. Felhasználható óraszám: 5 óra Küzdıjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), Küzdısportoknál csak az elıkészítı résszel, versenyek. a küzdıjátékokkal foglalkozunk. Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésbıl. Páros küzdelmek. FLOORBALL Felhasználható óraszám: 10 óra Ütı helyes fogása, tartása. Labda vezetésének, átadásának, átvételének technikai végrehajtása. A játék kialakulásához feltétlenül szükséges támadási, védekezési variációk megismerése, gyakorlása játékhelyzetekben. Ötletjáték. ÚSZÁS A 9. évfolyamon választott úszásnem mellettFelhasználható óraszám: 8 óra egy újabb úszásnem technikájának.Úszás helyett az úszni nem tudók prevenciós megismerése. gyakorlatokat végeznek a vízben.

A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelıen. Elıkészítı gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Futó-, ugró-, dobóteljesítményének javulása az elızı évhez képest. 3-4 talajtornaelem bemutatása. Kísérletek támasz- és függıszeren egy-egy feladat végrehajtására (segítségadás mellett). Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Önvédelmi fogások elsajátítása. Egy úszásnem elsajátítása.

ÉNEK-ZENE 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában az ének-zene tantárgy középpontjában a tanulók kommunikációs, szociális és emocionális képességeinek fejlesztése áll. A csoportos együttlét kulturált kereteinek bıvítése fontos feladata az ének-zene tanításának. Ezért a zenehallgatás és a közös zenélés-éneklés az ének-zene tanítás tevékenységeinek legfıbb kerete. Az ének-zenei nevelés célja továbbá, hogy a tanulók átélt örömszerzı sikerélményhez jussanak, ezzel is erısítve a zenében megtestesülı értékek ízlésformáló hatását.

102

103 Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más mővészeti ágakkal a kapcsolat-teremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók – az iskolai kereteken belül és azon kívül is – motiváltak legyenek az önmővelésre, az ismeretbıvítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetıségeivel. Fejlesztési követelmények A jó hangulatú, fölszabadult együtténekléssel, a közös zenehallgatást követı beszélgetésekkel tanulják meg gátlásaitól megszabadulva egyre többféle eszközzel kifejezni gondolataikat, érzéseiket. Népdalaink vagy a megzenésített versek tömör, találó, képszerő nyelvezetének segítségével bıvítsük a tanulók szókincsét, mintát adva az árnyalt érzelmek szóbeli megfogalmazásához. A táncdallamokhoz, mőzenei táncokhoz tartozó alaplépések megismerésével ismerjék föl a tánc kommunikációs és személyiségformáló lehetıségeit. Az egyszerő kánonok csoportos többszólamú éneklésén keresztül fedezzék fel a vegyeskari hangok újszerő akusztikai hangzásélményét és fejlıdjék ki az együttmőködés, a másikra való odafigyelés, az alkalmazkodás készsége úgy, hogy eközben „saját szólamát” gondozva a közös szándék érvényesüljön. A mődalok és más népek dalainak éneklésével, hallgatásával a tantárgy egyrészt szélesítse a tanulók látókörét, másrészt segítse más nemzetek értékeinek élményszerő befogadását. Tudjon élni a mővészi zene nyújtotta kommunikációs lehetıségekkel. Az elıadói apparátus megfigyelése, a hangszerek és az emberi hangszínek megkülönböztetése, a zenei részletek hangulatának megfogalmazása során ismerje meg a nonverbális kifejezıeszközök sokszínőségét. A zenemővek emberközpontú megközelítésével, saját élı dalkincsének kialakításával, az egyre értıbbé váló, élményt nyújtó zenehallgatás gyakorlatával alakuljon ki a mővészetekhez való pozitív attitőd. A dzsessz történetének, kifejezıeszközeinek és mőfajainak megismerése által jusson közelebb a tanuló az értékes és igényes szórakoztató zenéhez. A képzımővészeti, irodalmi, színpadi és más alkotásokat tudja összekapcsolni a zenehallgatás élményével. A kifejezési formák és mőfajok néhány alapjellemzıjének birtokában legyen ismerete a zene nyelvének kifejezési lehetıségeirıl. Kapjon indíttatást a további önmőveléshez és szerezzen kellı jártasságot annak technikáiban, hogy igénybe tudja venni a jó zene lélekemelı, pszichés energiákat feltöltı segítségét. 9. évfolyam Tartalmak Tevékenységek Éneklés Kifejezı, prozódiailag helyesen értelmezett csoportos szöveges éneklés emlékezetbıl. Tanult népdalok népszokásokhoz, jeles napokhoz rendelése.

103

Régi stílusú magyar népdalok. Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl a 18. sz. végéig. A verbunkos stílushoz kapcsolódó népdalok,

104 Más népek dalainak és mődaloknak éneklése. Egyszólamú mővek egységes, kifejezı, csoportos éneklése. Egyszerő kánonok csoportos többszólamú éneklése, a vegyeskar hangzásigényének megismerése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel, csoportok váltogatásával. A hangképzéssel kapcsolatos tantárgyközi ismeretek fölelevenítése. A prozódia szemléltetése a szöveges zenében. Zenehallgatás Hangszerek, zenekarok, énekkari szólamok megnevezése hangzás alapján. Közismert zenei formák hallás utáni azonosítása. Többször hallott zenemővek felismerése jellemzı részletek alapján. Stílusjegyek megnevezése többször hallott mővekben – kapcsolatteremtés, például az adott korszak társmővészeti alkotásaival. A népies mődal és a cigányzene megkülönböztetése a magyar népdaltól. Rendhagyó emberi énekhangképzés eredményeként megszólaló hangszínek felismerése (falzett, kasztrált, fejhang, jódlizás). Egy áttekintett korszak mőfaji jellegzetességének összefoglalása. Középkori, reneszánsz, barokk, klasszikus zenemővek stílusjegyeinek felismerése. Zenei ismeretek Az ütemfajták, az ütemezés rendszerezı áttekintése. Alapritmusértékek, ritmusképletek, ütemfajták, ütemezés. Tanult népdalok funkcionális tartalmak szerinti rendszerezése. Alkalmazások Tantárgyközi néprajzi tartalmak felkutatása és illesztése a jeles napok szokásdallamaihoz, könyvtárhasználat segítségével. Segédkönyvek, albumok, hangzóanyagok használata. A tanult korok áttekintésének alapjául szolgáló zenemővek nemzetiségének megnevezése, történelmi korban való elhelyezése. Néhány kortárs alkotó személyiség megnevezése

104

népies mődalok, hangszeres szemelvények. Mőzenei kánonok. Szomszéd népek dalai. Énekes szemelvények a zeneirodalomból (középkortól a klasszicizmusig). Megzenésített klasszikus és mai versek, dalok.

Különbözı elıadói stílust képviselı népzenei felvételek népdalfeldolgozások. Magyar és az európai zeneirodalom fıbb mőfajai a 18. sz. végéig. Verbunkos zenei szemelvények. Jellegzetes barokk és klasszikus mőfajokat reprezentáló zenemővek. Klasszikus zenemővek népszerő átiratai. Mai zene.

A barokk és bécsi klasszicizmus mőzenei példái. Magyar népdalok. Más népek népzenéje.

A reneszánsz, a barokk és a bécsi klasszikus stílus körébıl. Népzenei anyagok. A zenei tevékenységekhez választott zenemővek, dalok stb.

105 a társmővészetek és a tudomány területérıl is. Tájékozódás könyvtárban, fonotékában. A továbbhaladás feltételei Éneklés 10-12 dallam a tanév anyagából (magyar népdal, más népek dalai, mődal, kánon, ismert mőzenei szemelvény témája) emlékezetbıl csoportos, esetleg egyéni elıadása. Zenehallgatás Hallás után az egynemő és vegyeskari, a vonós-, fúvós- és szimfonikus zenekari hangzás és a hangzó anyagból kiemelkedı karakteres hangszerek, hangszínek megkülönböztetése. A tanult mővészeti korszakokból néhány zeneszerzı és egy-egy társmővészeti alkotás megnevezése, egy-egy zenei mőfaj megnevezése.

10. évfolyam

Tartalmak Tevékenységek Éneklés Ismert dallamok ritmusának hangoztatása. Egyéni elképzelés megvalósítása zenei eszközökkel, énekes, hangszeres elıadásban. Magyarország nemzetiségeinek és etnikai kisebbségeinek, valamint más nemzetek népdalainak éneklése. Kulturált, egységes hangzásra való törekvés és a többszólamú éneklési készség továbbfejlesztése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel – kisebb csoportokban is. Ismert zenemővek egyszerő témáinak éneklése. Tanórán kívüli éneklés élmény- és ismeretanyagának bevonása a tanórai munkába. Zenehallgatás Hangszeres magyar népzenéhez kapcsolódó jellegzetes magyar néptáncok megismerése, a táncház. Nemzeti táncok karakterének megfigyelése a romantikus zenében. A ritmus szerepének összevetése a zenében és más mővészeti ágakban; a balett. Az improvizálás és az alkalmazkodás

105

Új stílusú és vegyes osztályba tartozó magyar népdalok ismerete. Más népek dalai. Énekes szemelvények a 19., 20. sz. zeneirodalmi alkotásaiból. Mai zene.

Népzenei felvételek, élı népzene. A romantikus zenei stílust képviselı zenemővek. Nemzeti táncok a romantikus mőzenében. Operarészletek, zenés színházi részletek. A 19. sz. és a 20. sz. mőfajait bemutató szemelvények. Bartók Béla és Kodály Zoltán néhány zenekari és vokális mőve .

106 megfigyelése a dzsessz zenélési gyakorlatában. A dzsessz hatásának megfigyelése a mőzenében. Többször hallott zenemővek felismerése, jellemzı részletek alapján. Hangszerek, zenekarok, énekkarok, hangfajok megnevezése a hangzás alapján. A zene és a szóbeli kifejezése összekapcsolása a programzenében. Kapcsolatteremtés a drámai mőfajok és a zenés színpadi mővek között (opera, operett, musical, rock-opera). Képzımővészeti alkotások és a zene közös vonásainak megfogalmazása. Kép, film és zene kapcsolatának megfigyelése, elemzése. A hallott zenemővek elhelyezése történelmi korban, kapcsolatteremtés társmővészeti alkotásokkal. Élızenei hangverseny-, színház-, operalátogatás. Vélemény megfogalmazása a tömegkommunikáció zenei mősorairól, hangversenyekrıl, színházi elıadásokról.

A dzsessz jellegzetes mőfajait bemutató szemelvények. Elektronikus zenei mővek részletei. Populáris zenei szemelvények.

A továbbhaladás feltételei Éneklés 10-12 dallam elıadása a tanév anyagából (népdal, más népek dalai, mődal, kánon, ismert mőzenei szemelvény témája) emlékezetbıl. Ismerjen különbözı élethelyzetekrıl szóló népdalokat. Zenehallgatás Ismerje fel a többször hallott zenemőveket, részleteket. Tudjon megnevezni a tanult kultúrtörténeti korszakokból legalább egy-két társmővészeti alkotást. Tudjon megkülönböztetni hallás után néhány tanult mőfajt a komoly- és a könnyőzene területérıl.

Javasolt zenei anyag (válogatva) Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdı mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes …

106

107 Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a … Katona vagyok én Körösfıi kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni-kódexbıl Hej Rákóczi, Bercsényi Áll elıttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág – Pálóczi Horváth Ádám dalgyőjteményébıl Aranyideim folyása – Kovács Ferenc énekeskönyvébıl Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes mőzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Schubert: A pusztai rózsa (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály–Berzsenyi : A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Lassus: Zsoldos szerenád Bach: h-moll szvit Bach: egy moll preludium és fúga (a Wohltemperiertes Klavier egyik kötetébıl) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes – II. tétel (Op. 76. No. 3 ) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) Szimfónia Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel Beethoven – egy versenymő Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány

107

108 Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály. Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Berstein: West Side Story

108

109

OSZTÁLYFİNÖKI Célok és feladatok Törekvés az egészséges testi, lelki, szociális harmónia kialakítására. A megismerı funkciók közül a szükséges jártasságok, képességek, készségek kialakítása. A magatartás befolyásolása: akarat, szándék, cselekvés viszonya. A tanulók egyedisége, személyisége: a megfelelı énkép, a külsı és belsı kontroll kialakítása. Életkori sajátosságok a tanulók fejlıdése során, a jellemzık megismerése. Harmonikus kapcsolatok kialakítása, családi életre, szülıvé, társsá nevelés. Pályaválasztás és befolyásoló tényezık, képességek, adottságok, érdeklıdés és szociális körülmények. Felkészítés a környezet egészségkárosító, veszélyeztetı hatásainak kivédésére. A tanulókat a testi, lelki, szociális harmóniát megteremtı életmód kialakítására nevelni. A mővelıdés és az életvitel (egészségvédelem, szabadidı, az önképzés, a szórakozás) területein olyan alternatívákat és értékeket felmutatni, melyek a személyiség teljességéhez, az egyén boldogságához elengedhetetlenek; a család mellett és gyakran helyett a személyiség szocializációjának megvalósítása. A tantárgy kapcsolatai Az osztályfınöki óra megtartja hagyományos jellegét és szerepét: alkalmat kínál az aktuális problémák megbeszélésére, a közösségteremtésre, az intenzívebb nevelımunkára. Az osztályfınöki óra tartalmában kapcsolódik az esztétikai nevelést szolgáló tantárgyakhoz: a magyar nyelv és irodalomhoz, a rajz anyagához. Az önismereti, emberismereti témakörökhöz kapcsolhatók az elıbb említett tárgyakon kívül a történelem (állampolgári, társadalmi ismeretek) és a technika (pályaorientáció) keretében közvetített tartalmak. Végsı soron szintézist teremthetünk a legkülönbözıbb mőveltségterületek között. Követelmények Az emberi kapcsolatok és kapcsolódások alapvetı formáinak ismerete. Az emberi erények. A tanuló tudjon érvelni a helyesen kiválasztott, pozitív társas kapcsolatok értékessége mellett. A szexualitás, a szerelem, a szeretet összefüggéseinek felismerése. Ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét, tudja kiemelni az értékeket. A mővészet szerepe az életben. A külsı és belsı szabadság optimális összehangolására való törekvés. Lássa a meggyızıdés, a hit, a világnézet és a vallás szerepét. Különbözı életszerepeink megvalósítása, azok egyeztetése. A tanuló legyen képes a társas konfliktusok, különleges élethelyzetek értékelésére. Legyen tisztában a lelki mőködés, fejlıdés, a társas kapcsolatok legfontosabb törvényszerőségeivel. Legyen képes eltérı álláspontok felsorakoztatására, szembesítésére. Tudja a tanultakat alkalmazni hétköznapi helyzetekben: meggyızés, vitavezetés, tanácsadás. Ismerje fel a pályaváltás, pályamódosítás társadalmi és egyéni okait. Tudja felsorolni az álláshirdetések lehetséges elıfordulási helyeit. Szituációs játék formájában próbálja ki a telefonos, személyes vagy írásban történı álláskeresést. Szerepjáték formájában gyakorolja a biztos fellépést, viselkedést a felvételi interjú során. Ismerje a tanuló a pályakezdık beilleszkedési nehézségeit, leküzdésében milyen intézmények segíthetnek. Tisztelje az életet és a személyiséget.

109

110 Az értékelés formái Írásban: tesztek, feladatlapok, különleges élethelyzetek értékelése, véleményezése. Szóban: az írásbeli feladatok konzultatív véleményezése, társas helyzetgyakorlatok. Feltételek Tárgyi feltétel: szabadon átrendezhetı tanterem mozgatható székekkel, asztalokkal csoportos, közös vagy egyéni munkákhoz. Szabad tér a szituációs játékok lebonyolításához. Témákhoz kapcsolódó tanári és tanulói segédletek: cikkek, írások, filmek, szakkönyvek.

9. évfolyam

37 hét

Heti 1 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Szervezési feladatok

6

2.

A mindennapi érintkezés kultúrája

3

3.

A tanulás és gondolkodás kultúrája

5

4.

A helyes higiénés szokások

2

5.

Egészséges életmód

4

6.

Harmonikus kapcsolatok

4

7.

Családi életre nevelés

4

8.

Egészséges, pozitív jövıkép

3

9.

Aktuális osztályfınöki teendık

6

Összesen :

37

10. évfolyam 37 hét

Heti 1 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Szervezési feladatok

5

2.

A mindennapi érintkezés kultúrája

2

3.

A tanulás és gondolkodás kultúrája

5

110

111

4.

A helyes higiénés szokások elmélyítése

2

5.

Egészséges életmódra nevelés

4

6.

Harmonikus kapcsolatok kialakítása

3

7.

Családi életre nevelés

4

8.

Pályaorientáció

7

9.

Aktuális osztályfınöki teendık

5

Összesen :

37

111