KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KORRIGÁLT KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA NAPPALI RENDSZERŐ KÉPZSÉSE SZÁMÁRA

KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

KORRIGÁLT KERETTANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA NAPPALI RENDSZERŐ KÉPZSÉSE SZÁMÁRA

2003-2004

1

TARTALOMJEGYZÉK

Célok és feladatok

3

Óratervek

5

Magyar nyelv és irodalom

8

Történelem

57

Társadalomismeret és etika

93

Élı idegen nyelv- alapelvek

96

Angol nyelv

101

Német nyelv

119

Olasz nyelv

146

Matematika

168

Fizika

192

Kémia

212

Biológia

231

Informatika

244

Testnevelés

269

Rajz és vizuális kultúra

293

Ének-zene

297

Földünk és környezetünk

305

Második idegen nyelv- alapelvek

321

Angol nyelv

327

Német nyelv

333

Olasz nyelv

343

Osztályfınöki

348

2

Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai mőveltséget megalapozó, azt kiterjesztı, megerısítı és a további mőveltség megszerzését elısegítı nevelı-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános mőveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsıfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnıtteket, demokratikus elveket követı állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvı hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztı célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendı európai integrációs folyamatból, a közép- és felsıfokú iskolázás kiterjedésébıl, az egész életen át tartó tanulás igényébıl adódnak. Nevelı munkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeibıl, a globalizációból, az egyenlıtlenségek világmérető növekedésébıl, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. A helyi pedagógiai programokban a kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzák meg, hogy az eltérı adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bıvülésének, a képességek és készségek fejlıdésének a lehetısége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzák a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönzı, egyénhez igazodó, differenciált módszerek alkalmazása és a megfelelı tanulói aktivitás mellett teljesíthetı követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során kialakul az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, fejlıdik az igény a társakkal való együttmőködı, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendı magatartásmintákat, nyitottá válnak a különbözı kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelıs döntéseken alapuló, elsısorban a szakmai területeken folyamatosan fejlıdı, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerıpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsıfokú tanulmányok megkezdésére.

3

A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlıdik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlıdik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minısége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelısségérzet. Az általános mőveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi ıket arra, hogy a különbözı információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülı kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különbözı élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülı önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelıs döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményezı és vállalkozó készségek, illetve a felelıs társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülı világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történı felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belsı környezete és légköre. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében tükrözıdı általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetıségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a felsıoktatásban való eredményes részvétel mellett a késıbbi munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.

4

KORRIGÁLT KERETTANTERV ÓRATERVE HUMÁN

Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

148

148

148

128

Történelem és állampolgári ismeretek

92,5

92,5

111

128

Idegen nyelv (angol, német, olasz)

148*

148*

148*

128*

Matematika

111

111

111

96

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

37

37 37

32

Osztályfınöki óra

37

37

37

32

Testnevelés és sport

74

74

74

64

111

96

Társadalomismeret és etika

37

Fizika

74

Földünk és környezetünk

37

Biológia

37

Kémia

37

37 185

37

185

74 37

Informatika

74

74*

Szakmacsoportos alapozó oktatás (rajz, mővészettörténet) Szabadon tervezhetı

111

111

296

256

1017, 5

1017, 5

1110

960

Kötelezı óraszám a törvény alapján

* Csoportbontás kötelezı

5

KORRIGÁLT KERETTANTERV ÓRATERVE MŐSZAKI

Éves óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

148

148

148

128

Történelem és állampolgári ismeretek

92,5

92,5

111

128

Társadalomismeret és etika

37

Idegen nyelv (angol, német, olasz)

148*

148*

148*

128*

Matematika

111

111

111

96

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

37

37 37

32

Osztályfınöki óra

37

37

37

32

Testnevelés és sport

74

74

74

64

111*

96

Fizika

74

Földünk és környezetünk

37

Biológia

37

Kémia

37

37 185

37

185

74 37

Informatika

74*

74*

Szakmacsoportos alapozó oktatás (szakrajz, mechanika) Szabadon tervezhetı

111

111

296

256

1017,5

1017,5

1110

960

Kötelezı óraszám a törvény alapján

* Csoportbontás kötelezı

6

FELNİTTEK KÖZÉPISKOLÁJA NAPPALI TAGOZAT ( NÉGY TANÉV) 9. évf. hét/óra

10. évf. hét/óra

11. évf. hét/óra

12. évf. hét/óra

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Angol, német vagy olasz nyelv

2 3 2

1 3 2

2 3 3 1

2 3 3

3

3

3

4

Matematika Testnevelés Osztályfınöki Mővészeti ismeretek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Választható:

3 2 1 2

4 2 1 2

4 2 1

4 2 1

2 1

2 1

2 2 1

2 2 1

26

26

Tantárgyak

Összesen Felzárkóztatás: ♦Magyar ny. és ir. ♦Matematika ♦Történelem ♦Idegen nyelv

4

4

30

30

3

3

1* 1* 2. idegen nyelv: 3 óra Informatika: +2 óra 23 23

4

Megjegyzés/ választhatóság kötelezı kötelezı kötelezı kötelezı kötelezı Csoportbontás kötelezı kötelezı

kötelezı 11-12. évfolyamon kötelezı 1 tantárgy kötelezı kötelezı kötelezı kötelezı kötelezı

4

Beépül a kötelezı tanórai foglalkozás óraszámába, anyagába

Összes óraszám: Tehetség gondozás

27+3, (27+2) 27+3, (27+2) szakkörök

Szabadon választható

A heti két testnevelés óra a tömegsport óraszmok terhére, az osztlyfınki órák, az Oktatási Törvény által biztosított ( a tanulók problémáival való egyéni foglalkozás) lehetısége alapján, illetve ennek terhére kerültek az óratervbe.

7

ÁLTALÁNOSAN MŐVELİ TANTÁRGYAK A kötelezı érettségi tantárgyak tartalma és követelményei lényegében azonosak a gimnáziumban meghatározottakkal

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erısíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást; a minıségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélıképességet és elısegíti a jelen és a jövı egységesülı világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a mőholdas televíziózás, a videókultúra térhódításának közegében mőködik. E kihívás még elıre nem látható erıvel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentıségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi mővészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyızı legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztı tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepérıl, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektıl elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minıségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellı mértékben tudatos anyanyelvhasználat elımozdítja más élı nyelvek tanulását. Az irodalmi mőveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értıivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetık. Együttérzıvé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyızıdések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejezı lehetıségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a mőveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önmővelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.

8

Tantárgyaink céljai és feladatai között - egy olyan világban, ahol a „szót értés" jelentısége ugrásszerően megnıtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben - kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelıs döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnıtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megırizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelıen fejlett kommunikáció miden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttmőködés képességét jelenti, a másként vélekedık álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezıeszközök (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelı stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bıvítése: az általános iskolában tanult mőfajok körének kiterjesztése, az értı, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai mőfajban. A középiskola szintjének megfelelı szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különbözı megközelítéseinek, a különféle mőértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejezı, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társastársadalmi életének, a tájékoztató-ábrázoló, kifejezı, meggyızı, felhívó, kapcsolatteremtı és -tartó kommunikációs funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedıen fontos, hogy kellı gyakorlatot szerezzenek a diákok érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetıség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belsı képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságmőfajok mővelésére és hosszabb fölkészülést igénylı tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemzı eljárások önálló használata biztosítja a mővek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzıinek egyre teljesebb megértését, a fejlett

9

kifejezıképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejezı bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttmőködés a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásaink alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellı problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtıen tudjanak élni az önképzés szertágazó lehetıségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikairetorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintő meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelıs megítélését, az aktív nyelvmővelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi mőveltség fontos összetevıje a tájékozottság a magyar nyelv eredetérıl, rokonságáról; történetének fıbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar mővelıdés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán lehetıség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerősége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerő, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a mővek tágabb kontextusban való látása is, például egy-egy téma változatainak, más mővészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a mőnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak mőveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentıs témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérı világlátású, szemlélető mővekben, például élet és halál, szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötıdések, magyarság és európaiság témakörében. Az irodalmi mőveltség elsajátítása több összetevıbıl áll. Elsısorban képesség a mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvetı korstílusok és mőfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költı pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve mások írói, költıi portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítıje a

10

folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekrıl, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnıttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentıs szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi mővek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derőre, a szépségre.

9. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 37, irodalom: 111)

Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezıirıl és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs mőfajok értı és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg-kommunikációs mőfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelı elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi mővekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkezı kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi mővek szereplıinek magatartásában érzékelhetı manipulációs szándékok felismerése. A szereplık testbeszédének (nem nyelvi kifejezıeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. Szövegértés Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi mővekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetbıl, illetve a szöveg sajátos szervezettségébıl adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mő elemzı bemutatása során különbözı mőértelmezések összevetése egymással és az értelmezett mővel. Gyakorlatok a köznyelvitıl elütı (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezető) szövegek megértésére. Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelı szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, mőfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelı szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. 11

Különbözı nézıpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle mőfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselıadás. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetébıl, mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, jelenetek elıadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézıpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplık - drámai szituációhoz kötıdı - feltételezhetı gondolatainak megfogalmazása. Rendezıi utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegrıl, elıadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztı, értekezı szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibıvítése önálló könyvtári kutatással, különbözı típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletérıl eddig tanultak fogalmi szintő megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztetı lehetıségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek elıadásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségérıl és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségébıl. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletérıl, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbélésérıl. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult mővek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tőz, utazás). Irodalmi kifejezésformák Epikai mővekben az idı- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, a nézıpontok érzékelése, az elbeszélı nézıpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott mővekben. 12

Az elıreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai mővekben a költı életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, idıszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, mőfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvetı versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult mővekben. A dráma mőnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idı-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az idıkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hıs meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mő és az elıadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színházés színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és mővelıdéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott mővek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötıdı témák, problémák meglátása a tanult irodalmi mővekben és értekezı prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mő fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentısége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és késıbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más mővészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt mővekben. Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elısegítı funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A mővekben megjelenı emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérı és egymással szembesülı igazságok, egyazon kérdésre adott különbözı magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mő egy szereplıjének vagy egészének értékrendjérıl. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

13

9. évfolyam

MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Óra szám

A kommunikációs folyamat tényezıinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó mőfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltı eszközeinek azonos és különbözı jellemvonásai. A nyelvtani szintek Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótı, képzı, jel, rag – kapcsolódásuk és grammatikája változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerő és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg szerkezete és A szöveg és a mondat, A szöveg felépítése, a szövegegységek. szintaktikai szintje A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikágaA szöveg jelentése ciós folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés.Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei. Helyesírás Könyv- és könyv- Témafeldolgozás különbözı - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával. tárhasználat Ismétlés, számonkérés: AA tömegkommunikáció

7

12

5

5 2 2 4

Fogalmak A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztı mőfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézó )lineáris, globális) szövegkapcsoló elemek: kötıszó,névmás, névelı, határozószó, elıre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben, a hiány összetartó szerepe, jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma és réma); szövegfonetkai eszközök.Központozás: gondolatjel, zárójel, kettıspont, pontosveszı, idézıjel szerepe.

14

9. évfolyam IRODALOM TÉMAKÖRÖK Szerzı - mő - befogadó Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma

TARTALMAK Mőelemzés és mőértelmezés verses és prózai mővek kreatív feldolgozásával. Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások. Egy jellemzı részlet az Iliászból vagy az Odüsszeiából. A görög dráma: Szophoklész egy drámarészlete. A Biblia és hatása az Részletek az Ó- és Újszövetségbıl. irodalomra Bibliai témák és mőfajok továbbélése a magyar irodalomban. A középkor irodalma Legalább öt szemelvény tematikai és mőfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Alkotások az európai Janus Pannonius és Balassi Bálint költıi portréja. és a magyar rene- Egy-két szemelvény a 16. századi magyar irodalomból. szánsz irodalomból A magyar barokk Zrínyi Miklós és a barokk eposz. irodalomból Egy részlet Pázmány Pétertıl vagy Mikes Kelementıl. Az európai színház Shakespeare drámái, legalább egy mő feldolgozásával. történetébıl Felmérések: Ismétlés, rendszerezés, számonkérés: Dolgozatírás, -javítás: Könyvtári óra:

12

16 12

7

17 8 7 4 18 6 4

Fogalmak Mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kellék, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai mőnem, késleltetés, katarzis, kardal, allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, idımértékes verselés, értelmezés, érték, értékelés. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban.

15

Szerzık és mővek Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából;egy jellemzı részlet az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Janus Pannonius egy verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen egy mővébıl; Szophoklész, Shakespeare egy drámája. A továbbhaladás feltételei Kellı tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont megvédése. A címzettnek a témának, a beszédhelyzetnek megfelelı fogalmazás, a személyes érintettség kifejezésével. A tömegkommunikáció gyakori mőfajairól, eszközeikrıl és hatásukról szerzett alapvetı ismeretek birtokában véleményalkotás. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemzı eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében, figyelembevétele a szövegalkotásban. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelı szövegfelépítés, nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság. Kreatív szövegalkotás: a mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, új nézıpontból való történetmondás. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletérıl eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvetı helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegrıl, elıadásról. Jártasság a könyvtár használatában. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult mőfajok azonosítása. A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, az elbeszélıi nézıpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott mővekben. Az ütemhangsúlyos és az idımértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvetı versforma ismerete. Az olvasott mővek elhelyezése a korban.

16

10. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 37; irodalom: 111) Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és mőfajú szóbeli megnyilatkozással különbözı kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd elıadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérı vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékő mintáinak tanulmányozása, értékelése. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mőfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különbözı korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhetı hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különbözı stílusrétegek és a közöttük lévı viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mő szövegének részleteiben. Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásmővek (meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzıinek ismerete és önálló szövegalkotás e mőfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Egyszerőbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy koszak mővészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésrıl. Önálló mőelemzés készítése elıre megadott szempont szerint. Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.

17

és

Az önálló adatgyőjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetıségekkel. A megfelelı információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerőbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelıen döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásmővek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés mőfaji jellemzıinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi mővekben, értekezı prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibıvítése: a tanulmányokban elıforduló nem latin betős tulajdonnevek és a gyakran használt új kelető idegen szavak helyesírásával. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról, a szerzı, a mő, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmő kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társmővészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvetı példájának bemutatása. Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett mőfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a mőértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott mővek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemenek feltárása különbözı szövegelemzı eljárásokkal, mőfajelméleti ismeretek alkalmazásával. Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai mővekben a szereplık rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A mővek szereplıit vezérlı értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.

18

MAGYAR NYELV

10. évfolyam TÉMAKÖRÖK Nyelvváltozatok

TARTALMAK Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérı kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élıszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Alapvetı retorikai Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyızés ismeretek és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegmőfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, elıadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd elıkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) elıadásának követelményei. Elbeszélés, leírás, levél mőfaji jellemzıinek összefoglalása és Szövegtípusok rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélı lehetıségei a különféle szövegfajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzıi; Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásmővek: meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betős tulajdonnevek és a gyakran használt új kelető Helyesírás idegen szavak írásmódja. Könyv- és könyv- Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. tárhasználat A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Ismétlés, számonkérés:

6

10

11 4

2 4

Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függıleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyızı szövegmőfajok; Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, elıadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz.

19

IRODALOM 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALOM Írók, költık, irány- Néhány szerzı és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel zatok alkotói portréja. Bánk bán - mőelemzés és értelmezés. Katona József Romantika a világ- Két epikai mő vagy mőrészlet, két vers a 19. század világirodalmából. irodalomban A magyar romantika Kölcsey Ferenc alkotói portréja, a Hymnus és két verse, részletek értekezı prózájából vagy egy beszédébıl. irodalma Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat Három portré és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. Petıfi Sándor

Arany János

17 5 7

20

Jellemzı mőfajok, témák Petıfi életmővében, teljes mővek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mő a korábban tanultakkal együtt. Jellemzı mőfajok, korszakok az életmőben, legalább tíz mőve a korábban tanultakkal együtt.

14 14 4 18 8 4

Felmérések: Ismétlés, rendszerezés, számonkérés: Dolgozatírás, -javítás: Könyvtári óra: Fogalmak

Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idı- és értékszembesítı verstípus, létösszegezı vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, mőfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban.

20

Szerzık és mővek Berzsenyi Dániel: A közelítı tél és még két mőve; Csokonai Vitéz Mihály három mőve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és két verse, részletek értekezı prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Petıfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse, Arany János: Toldi estéje és még hat verse, (köztük legalább két ballada) például Letészem a lantot, A lejtın, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; két epikai mő vagy mőrészlet a 19. század elsı felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin mőveibıl. A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellı tempójú, olvasható, rendezett írás. A mővelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása. Definíció, magyarázat, egyszerőbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett mővek értelmezésének önálló összefoglalása írásban. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerő ismertetése.

11. évfolyam Évi óraszám: 148 (nyelv: 37; irodalom: 111) Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelı stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékő szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése.

21

20. századi mővek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mővészeti élményekrıl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mőfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törı, világos felépítéső, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetıségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli bemutatása, különbözı nézıpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával. Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztı, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztı (például mőelemzı, mővelıdéstörténeti, mővészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselıadás, hozzászólás formájában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintő megnevezése, e tudásanyag önálló al kalmazása a mőelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelmőség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi mővek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a mőfajnak megfelelı árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében.

22

A helyesírás értelmezı, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetıségek felhasználása saját szövegalkotásban. Irodalmi kifejezésformák A hagyományos mőnemi és mőfaji keretek átalakulásának, megszőnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemőség, a groteszk és az irónia szerepe. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életmővekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemzı, esetleg mozgalomszerő vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzı vonások, jellegzetes mőalkotások társítása. Irodalmi mőveltség, ítélıképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemzı hıstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnıtté válás, bőn, bőnhıdés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életmővek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életmővekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendezıdésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mő alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínőségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett élésébıl néhány következtetés megfogalmazása.

MAGYAR NYELV 11. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Stílus és jelentés a A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jemindennapi lentésmezı. Denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motinyelvhasználatban válatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) Szépirodalmi stílus nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlıdés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban.

23

15

11

A helyesírás értelemtükröztetı és esztétikai lehetıségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. Ismétlés, összefoglalás, számonkérés: Helyesírás

4 7

Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezı, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat, metonímia, összetett költıi kép; alakzatok: kötıszóhiány, ismétlıdés, mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás.

IRODALOM 11. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az ember tragédiája - mőelemzés, értelmezés. Madách Imre Világirodalom - Mővek, mőrészletek a 19. század második felének európai prószéppróza, líra, drá- za- és drámairodalmából és lírájából. ma Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy mőve vagy mőrészlete; Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából. Portrék a magyar Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy szépprózából regényrészlete és egy novellája. Jellemzı témák, korszakok az életmőben, legalább nyolc mő, Ady Endre tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mő. Portrék a Nyugat el- Karinthy Frigyes két mőve, köztük legalább egy szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két mőve. sı nemzedéké-bıl Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, legalább hat Babits Mihály mő, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, legalább két Kosztolányi Dezsı novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Stílusirányzatok, ké- Mővek Néhány mő az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl.Apollinaire, Kassák Lajos). pek, formák Felmérések: Ismétlés, rendszerezés, számonkérés: Dolgozatírás, -javítás: Könyvtári óra:

24

5 15

14

14 11

12 11 5 2 16 4 2

Fogalmak Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlıdésregény, karrierregény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (három vers a tanultakból, egy10-15 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban. Szerzık és mővek Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete és egy novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat más verse, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az ıs Kaján, Héja-nász az avaron; Karinthy Frigyes: egy mőve; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse; Babits Mihály: Jónás könyve és még hat verse, köztük az Esti kérdés, Balázsolás; Kosztolányi Dezsı két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy mőve vagy mőrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzık és mővek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két mőve. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelı stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb mővek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törı, világos felépítéső, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mővészeti élményekrıl vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle mőfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintő megnevezése. Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelmőség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmezı szerepének megfigyelése különféle mőfajú szövegekben. Adott szempontú mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemzı hıstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemzı vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

25

12. évfolyam Évi óraszám: 128 (nyelv: 32; irodalom: 96) Belépı tevékenységek

Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elıfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevı olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerő megfogalmazása. Szövegértés Kritikai érzék különféle mőfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minıségének mérlegelı értékelésére, a szerzıi elıfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerőbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elızetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei). A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezető, nyelvhasználatú mővek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezı mővek befogadása iránt. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelı helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelı hiteles, lényegre törı szóbeli elıadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés). Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a mőfajnak, a témának, a címzettnek megfelelıen szóban és írásban. Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzető dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerő anyaggyőjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával.

26

Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mőfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztı információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvmővelı kérdések szakszerő megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlıdés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellı tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között. A magyar nyelvtörténeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvetı kérdésérıl (nyelvvédelem és nyelvmővelés). A magyar nyelv eredetérıl kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelıs magatartás a magyar nyelv értékeinek ırzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszerérıl, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepérıl tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. Irodalmi kifejezésformák Az olvasott mővekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelzı jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bıvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott mővek mőnemi, mőfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzıkbıl, elıadásmódból, versformákból - szakszerő fogalomhasználattal. Mőnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a mőnek, témának és a kontextusnak megfelelı alkalmazással. Különbözı korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Különbözı mővészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzımővészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és mővészi megjelenései: legalább egy korszak két mővészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása.

27

Az olvasott-látott mővekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. Irodalmi mőveltség, ítélıképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életmővek, szerzıi portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerzı (például József Attila, Kosztolányi Dezsı, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelésre az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, mővészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek győjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak fıbb jellemzıi: tények és példák az olvasott mővekbıl. Alapvetı kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életmővek és mőalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítı intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történı bemutatása: mővek és mőfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más mővészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "mőfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene). A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus mőfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.

MAGYAR NYELV 12. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Általános nyelvi is- A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai meretek nyelvcsaládok, nyelvtípusok. A magyar nyelv Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat). Az története összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fı nyelvtörténeti korszakai. A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének fıbb állomásai. Nyelv és társadalom A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Fejlıdési irányok, változások a 28

4

7 5

mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. Az anyanyelvi isme- A kommunikáció tényezıi és funkció. Az igényes egyéni és köretek összefoglalása zösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan). és rendszerezése A szövege fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzıinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. 10 Ismétlés, számonkérés: 6 Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a fıbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ısnyomtatvány; ısi szavak, jövevény és idegen szavak, belsı keletkezéső szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ısmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; mai magyar nyelvhasználat; kevert nyelvőség, kettıs nyelvőség, két nyelvőség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ).

IRODALOM 12. évfolyam TÉMAKÖRÖK József Attila Portrék a magyar irodalomból Szerzık és mővek Világirodalom a 20. században 1. Széppróza, líra, dráma

Világirodalom a 20. században 2.

Kortárs magyar irodalom

TARTALMAK Jellemzı témák és korszakok az életmőben, legalább nyolc-tíz mő tematikai változatosságban. Szabó Lırinc két-három mőve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, egy verse; Radnóti Miklós négy mőve, köztük legalább egy ekloga. Németh László egy mőve vagy mőrészlete; Márai Sándor egy mőve vagy szépprózai mőrészlete. Két szerzı egy-egy mőve, mőrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három mőve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus; Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István két-három mőve, köztük egypercesek és egy drámarészlet. Szépprózai mővek, mőrészletek, két szerzı egy-egy alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Mővek, mőrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzıtıl, pl. Nagy László, 29

12

14 6 9

16

6 9

Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások. Legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából. Az irodalom határte- Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. rületei Felmérések: Ismétlés, rendszerezés, számonkérés: Dolgozatírás, -javítás: Könyvtári óra:

4 4 10 4 2

Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idı, objektív idı. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (legalább 3 vers és egy 10-15 soros epikai vagy drámarészlet.) Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása. Szerzık és mővek József Attila: Óda és további hat-nyolc mőve, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltőnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat címő versek közül; Szabó Lırinc két-három mőve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse; Radnóti Miklós négy mő, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mő vagy részlete; Márai Sándor egy mő vagy egy szépprózai mőrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. Az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három mőve; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse, Örkény István két-három mőve köztük egypercesek és egy drámarészlet; mővek, mőrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából. Legalább két szerzı egy-egy mőve, mőrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színmőve, Bulgakov egy mőve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; egy mő vagy mőrészlet és egy dráma a század második felébıl, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal mőveibıl.

30

A továbbhaladás feltételei Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelı helyesírásra. Eszközszintő írni- és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegmőfajok értelmezésében. Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítéső, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekrıl ismertetı, érvelı, meggyızı közlésformákban szóban és írásban. Eligazodás a könyvtárhasználat lehetıségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerő anyaggyőjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között. A mai magyar nyelv Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés, esszé írása megfelelı helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelı hiteles, szóbeli ismertetés, összegezés. Különbözı korokban keletkezett alkotások összevetése. Életmővek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, mőfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, értelemszerően összhangban az egyes életmővek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerzı 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerzı és mőve, az életmő jellemzı témáinak, mőfajainak bemutatása.

Magyar nyelv és irodalom nappali intenzív tagozat11-12. évfolyam

Alapelvek, célok Az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi mőveltségi terület tanítását, elsajátítását, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden mőveltségi terület feladata. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, elıfeltétele és legfıbb eszköze. Az irodalom mint nyelvi mővészet a kultúra egyik fı hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetıvé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlıdését, a társas kapcsolatok kialakulását. A gondolkodás- és a személyiségfejlıdés közege és a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. A társadalom kisebb-nagyobb közösségeiben való részvétel és együttmőködés is az anyanyelv biztos tudását feltételezi. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének alapja, kulcsszerepe van a felelısségérzet kialakulásában, a szocializációban. Az állampolgárok magas szintő anyanyelvi tudása a társadalom belsı kohéziójának, a demokrácia mőködésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és védelmében. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció 31

képességét. A nyelvi kompetencia döntı eleme a kommunikációs helyzetek megfelelı értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan fejlıdı szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetıvé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttmőködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális (hangzó és képi) kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különbözı információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözıbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére és elemzésére, kritikai feldolgozására; a nyelvi megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket ismerje fel, reflektálja és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen önállóan olyan szövegek megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegmőfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek elıfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi mővekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövı között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülı tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megırzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtıdjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelésnek a fenti célokon túl feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint mővészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi mővek olvasása, az értelmezés mővészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek elsajátítására. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlıdésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetıséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentéső hagyomány fogalmát, a nyelvi és mővészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak főzik a Mővészetek és az Ember és társadalom, az Élı idegen nyelv és az Informatika mőveltségi területek tartalmához és céljaihoz. (Megjegyzés: a kisebbségi iskolákban a diákok a nemzetiségi anyanyelvet és irodalmat tanulják külön program szerint.) A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Ismeretek az anyanyelvrıl

32

6. Ismeretek az irodalomról 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A társas-társadalmi együttmőködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelı, kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elısegítı kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A kommunikációs folyamat összetevıinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezıihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklıdésének változásaihoz. Kifejezı és mások számára érthetı, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Megfelelı gazdálkodás a hangerıvel. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására és a beszéd lehetıségeinek tágítására. A szünet, a hangsúlyváltás, a beszédtempó-váltás, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlı kommunikációs lehetıségek megfigyelése és alkalmazása. A szöveg tartalmát és a beszélı szándékát tükrözı kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére. A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték néhány jelének ismerete, tudatos alkalmazása. Törekvés a szemkontaktus tartására a beszédpartnerrel. A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerısítı és megkérdıjelezı gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a mővészetben (pl. film, színház, fotó, képzımővészet). Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értı figyelem alkalmazása. A látottak (átéltek) és a feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédmőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a mővészetben (pl. film, színház, fotó, képzımővészet). Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttmőködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérı vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. Memoriterek szöveghő tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

33

2. Olvasás, írott szöveg megértése Az iskolai képzés szintjének megfelelı szövegértés, olvasási készség, értı olvasás, amely magában foglalja a korosztálynak megfelelı hangos és csendes olvasást, a különbözı tartalmú és rendeltetéső (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi) szövegek megértését, a szövegekben megformált értékek felfogását, megítélését, kritikáját, illetve befogadását, valamint a mővészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértését a korosztálynak megfelelı szinten. A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bıvítése, gyakorlása, alkalmazása. A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedıen. A különbözı mőveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata írásban és szóban. Képesség a különbözı mőfajú és rendeltetéső szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A mővek mőfaji természetének megfelelı szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a mőfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). Különbözı stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különbözı rendeltetéső szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. Képesség a szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemzı szóbeli és írásbeli mőfajokban. A mővek mőfaji természetének megfelelı szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok ismeretének elmélyítése (pl. a téma, a mőfaj megállapítása, logikai összefüggések, jelentésrétegek feltárása). A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. A mai nyelvhasználattól eltérı (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bıvítése. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése a segédeszközök (pl. egynyelvő szótárak) gyakorlott használatával. A különbözı olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Különbözı korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Az anyanyelvő írásbeliség normáinak megismerése, az európai és magyar kultúrában hagyományos, alapvetı szövegtípusok elsajátítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelı írástechnika, olvasható betőformák, esztétikus íráskép, az anyanyelvi normákat követı helyesírás. Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód.

34

Világos szövegalkotás, kifejezıkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és mőfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükrözı szerepének megértése és tudatos alkalmazása. Önkifejezı és kreatív szövegalkotás (pl. élményszerő személyes történet elbeszélése, versesrímes szövegek alkotása, szövegek átírása különbözı nézıpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtómőfajok gyakorlása). Törekvés a személyiséget kifejezı egyéni stílusra. A személyiség és a személyesség kifejezésének képessége a szövegformálás kreatív eszközeinek birtokában. Felkészülés a nagyobb anyaggyőjtést, önálló munkát igénylı, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerőbb értekezés) írására. Hosszabb felkészülést igénylı esszé, pályázat, értekezés, mőértelmezés megalkotásának gyakorlása. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapmőveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerő győjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bıvítése, gyakorlása, múzeumi információk. Különbözı információhordozók célszerő használata az életkornak megfelelı önállósággal. Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különbözı mőfajú szövegek alkotása. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése a szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése stb.). Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, idırend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). Önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és anélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). Felkészülés az információ értékének, jelentıségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. 5. Ismeretek az anyanyelvrıl A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, hogy a nyelvnek anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelı önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetıségét is.

35

A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvinyelvhasználati jelenségek megközelítésében. A magyar nyelv típusához kötıdı alapvetı ismeretek. A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentésébıl, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeibıl és egyéb tényezıibıl fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése; a tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében. A nyelvhasználatnak társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete, a kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különbözı típusú és mőfajú szövegek alkotása során. Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés kifogástalan helyesírású tervezett szöveg megírására. Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének fıbb szakaszaiban. A magyar nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a megismerése. A nyelvi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal), a történeti szemlélethez kapcsolódó általános nyelvészeti ismeretek tanulmányozása. A történetiség szempontjának alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megítélésben. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötıdı sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával. 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalom mint mővészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint mőélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Felkészítés az irodalmi kifejezési formák felismerésére, megértésére, befogadására. A költıi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az irodalmi mőveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására. Érzékenység az irodalmi mővekben megjelenı értékek, emberi problémák felfedezésére. Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedı alkotásaival, alkotóival, korszakaival. Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthetı lehetıségét kínálja. A líra különbözı mőfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom körébıl válogatott mővek olvasása, feldolgozása. A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemzı beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. Költıi képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtı szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költıi nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

36

Lírai és nem lírai verses mőfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a mőnemek és mőfajok közötti kapcsolatok és átmenetek megértésére. A mőfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány mővön. A lírai mővek értékszerkezetének felismerése, azonosítása. Versszervezı elvek felismerése és értelmezése különbözı korokban keletkezett mővekben. A költı, a vers beszélıje és a költıi én megkülönböztetése néhány, különbözı korban született költeményben. Különbözı típusú, terjedelmő és mőfajú - klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi epikai mővek elemzése és értelmezése. A megtapasztalt formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélıi szólam és a szereplıi szólam viszonyának vizsgálata. A stílusirányzat, a mőfaj és az egyéni írói törekvés megmutatkozása a szereplık megalkotottságának módjában. Az idı- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet idırendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az idıszerkezet összefüggésének bemutatása különbözı epikai mővekben. A nézıpontok és a nézıpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a mőben megjelenı értékekkel. Az elıreutalások, késleltetések és az elbeszélı mővek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. Az epikus és a drámai történetmondás, idı-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemzı szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai mővek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. Különbözı típusú drámai mővek elemzésének, értelmezésének képessége. Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeirıl. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk. Az olvasott, különbözı korú és világlátású mővekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. Az olvasott mővek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikus-motivikus, mőfaji, életmőbeli, kovenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi mővek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülı tisztelete. A saját kultúra sokrétő ismeretén nyugvó képesség a 37

különbözıség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrıl, a vélemény érvelı kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mőalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mőélvezetre, a mőalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítı szerepének megértése. Az ízlés kontextuális függıségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). A különféle kulturális regiszterek keveredésének megtapasztalása korunk kultúrájában, igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Az összetett modalitású szövegek elemzésének képessége, a humor kulturális és idıbeli változékonyságának megtapasztalása. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése és alkalmazása saját szövegek alkotásában. A mőalkotás mint normakövetı és normákat megújító jelenség; új és régi párbeszédének átélése a mővészetben. A mő befogadásának közösségi és egyéni aspektusa; az elsajátítás és a kreativitás kettısségének megértése a mővek befogadásában. Különféle mőfajú, más-más mővészeti ághoz tartózó mővek összehasonlítása, a mő hatása mint mőfaj- és médiumfüggı tapasztalat. Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása és folyamatos bıvítése. Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása. A tudatos, jogkövetı és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása, igény és képesség a morális kérdésekben való tájékozódásra. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakításának képessége. A történeti másság befogadói aktivitást követelı szerepének tudatosulása. A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése. A mővészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kultúrák közötti átjárás korlátainak megtapasztalása, igény más kultúra megismerésére. A kulturális értékképzıdés folyamatának reflektálása, igény az abban való részvételre. 11. évfolyam

Évi óraszám 222 (nyelv: 74, irodalom: 148) I. félév

Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezıirıl és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs mőfajok értı és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs mőfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelı elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése).Az irodalmi mővekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkezı kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi mővek szereplıinek magatartásában érzékelhetı manipulációs szándékok felismerése. A szereplık testbeszédének (nem nyelvi kifejezıeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. 38

Szövegértés Szövegátalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi mővekben. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetbıl, illetve a szöveg sajátos szervezettségébıl adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. Legalább egy mő elemzı bemutatása során különbözı mőértelmezések összevetése egymással és az értelmezett mővel. Gyakorlatok a köznyelvitıl elütı (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezető) szövegek megértésére.

Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelı szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, mőfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelı szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. Különbözı nézıpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle mőfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselıadás. Kreatív gyakorlatok az “alkotótárs” helyzetébıl, mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, jelenetek elıadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézıpontból történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Szereplık - drámai szituációhoz kötıdı - feltételezhetı gondolatainak megfogalmazása. Rendezıi utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez.

Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegrıl, elıadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztı, értekezı szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibıvítése önálló könyvtári kutatással, különbözı típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletérıl eddig tanultak fogalmi szintő megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztetı lehetıségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek elıadásában.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségérıl és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségébıl. Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római antikvitásnak és a Bibliának utóéletérıl, hatásáról, a közös 39

hagyományban utalási rendszerként való továbbélésérıl. Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult mővek motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tőz, utazás). Irodalmi kifejezésformák Epikai mővekben az idı- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, a nézıpontok érzékelése, az elbeszélı nézıpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott mővekben. Az elıreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai mővekben a költı életrajzi alakjának és a versben megszólaló "én"-nek megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, idıszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. A lírai költemény hangnemének, mőfajának, verstípusának megnevezése. A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvetı versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult mővekben. A dráma mőnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. Idı-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az idıkezelés összevetése. A tragédia, a tragikus hıs meghatározása, jellemzése. A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mő és az elıadás viszonyának bemutatása. A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és mővelıdéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. Az olvasott mővek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Korokhoz kötıdı témák, problémák meglátása a tanult irodalmi mővekben és értekezı prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mő fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentısége az utókor szemében. Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és késıbbi magyar irodalmi alkotások között. Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más mővészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt mővekben. Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elısegítı funkciójáról való tapasztalat felhasználása. A mővekben megjelenı emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérı és egymással szembesülı igazságok, egyazon kérdésre adott különbözı magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mő egy szereplıjének vagy egészének értékrendjérıl. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK AA tömegkommunikáció

TARTALMAK A kommunikációs folyamat tényezıinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó 40

A nyelvtani szintek grammatikája

A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje

A szöveg jelentése

mőfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltı eszközeinek azonos és különbözı jellemvonásai. Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótı, képzı, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer;Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerő és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei. Témafeldolgozás különbözı - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával.

Helyesírás Könyvés könyvtárhasználat Fogalmak A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztı mőfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötıszó, névmás, névelı, határozószó, elıre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettıspont, pontosveszı, idézıjel szerepe. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerősítés elve.

Irodalom TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Szerzı - mő befogadó Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma A Biblia és hatása az irodalomra A középkor irodalma

Mőelemzés és mőértelmezés verses és prózai mővek kreatív. Feldolgozásával. Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások. Jellemzı részletek az Iliászból és az Odüsszeiából. A görög dráma: Szophoklész egy drámája.

Alkotások az európai és a magyar

Részletek az Ó- és Újszövetségbıl. Bibliai témák és mőfajok továbbélése a magyar irodalomban. Legalább öt szemelvény tematikai és mőfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Janus Pannonius és Balassi Bálint költıi portréja. Egy-két szemelvény a 16.századi magyar irodalomból.

41

reneszánsz irodalomból A magyar barokk irodalomból Az európai színház történetébıl

Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Egy részlet Pázmány Pétertıl vagy Mikes Kelementıl. Shakespeare drámái, legalább egy mő feldolgozásával.

Fogalmak Mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, Középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai mőnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, idımértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés. Memoriter

Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban.

Szerzık és mővek Néhány mő a magyar népköltészetbıl, például Júlia szép leány; néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemzı részletek az Iliászból és az Odüsszeiából; Janus Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen mővébıl; Szophoklész, Shakespeare egy drámája.

A továbbhaladás feltételei Kellı tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont megvédése. A címzettnek a témának, a beszédhelyzetnek megfelelı fogalmazás, a személyes érintettség kifejezésével. A tömegkommunikáció gyakori mőfajairól, eszközeikrıl és hatásukról szerzett alapvetı ismeretek birtokában véleményalkotás. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemzı eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében, figyelembevétele a szövegalkotásban. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelı szövegfelépítés, nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság. Kreatív szövegalkotás: a mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, új nézıpontból való történetmondás.

A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletérıl eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvetı helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott 42

szövegrıl, elıadásról. Jártasság a könyvtár használatában. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult mőfajok azonosítása. A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, az elbeszélıi nézıpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott mővekben. Az ütemhangsúlyos és az idımértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvetı versforma ismerete. Az olvasott mővek elhelyezése a korban. 11. évfolyam II. félév

Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és mőfajú szóbeli megnyilatkozással különbözı kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd elıadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérı vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékő mintáinak tanulmányozása, értékelése.

Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegek mőfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése. Különbözı korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése. Irodalmi szövegek feltételezhetı hajdani, illetve a ma olvasójához szóló jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben átlátható példában. A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése: a különbözı stílusrétegek és a közöttük lévı viszony (például kontraszt) bemutatása néhány tanult irodalmi mő szövegének részleteiben.

Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában szóban és írásban. Hivatalos írásmővek (meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzıinek ismerete és önálló szövegalkotás e mőfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés).Egyszerőbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak mővészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésrıl. Önálló mőelemzés készítése elıre megadott szempont szerint.

Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyőjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetıségekkel .A megfelelı információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerőbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

43

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelıen döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásmővek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés mőfaji jellemzıinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata).Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi mővekben, értekezı prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibıvítése: a tanulmányokban elıforduló nem latin betős tulajdonnevek és a gyakran használt új kelető idegen szavak helyesírásával.

Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról, a szerzı, a mő, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az olvasóközönség történeti alakulásáról. Néhány alapmő kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése. A korabeli társmővészetekkel való kapcsolatok, párhuzamok néhány alapvetı példájának bemutatása.

Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett mőfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a mőértelmezésben. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. Az olvasott mővek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában. A tanult epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai hatóelemeinek feltárása különbözı szövegelemzı eljárásokkal, mőfajelméleti ismeretek alkalmazásával.

Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult epikus és drámai mővekben a szereplık rendszerének, társadalmi és lélektani motivációjának bemutatása. A mővek szereplıit vezérlı értékek és viselkedési minták azonosítása. Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata. Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Nyelvváltozatok

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérı kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élıszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyızés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegmőfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, elıadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd elıkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) elıadásának követelményei. Elbeszélés, leírás, levél mőfaji jellemzıinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélı lehetıségei a különféle szöveg- fajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzıi; az

Alapvetı ismeretek

retorikai

Szövegtípusok

44

Helyesírás Könyvés könyvtárhasználat

értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásmővek: meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betős tulajdonnevek és a gyakran használt új kelető idegen szavak írásmódja. Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függıleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyızı szövegmőfajok; szónoklat részei: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, elıadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzıkönyv, szakmai önéletrajz.

Irodalom

TÉMAKÖRÖK

TARTALOM

Írók, költık, irányzatok Katona József Romantika a világirodalomban A magyar romantika irodalma Három portré

Néhány szerzı és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Bánk bán - mőelemzés és értelmezés. Két epikai mő vagy mőrészlet, két vers a 19.század világirodalmából.

Petıfi Sándor Arany János

Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és két verse, részletek értekezı prózájából vagy egy beszédébıl. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. Jellemzı mőfajok, témák Petıfi életmővében, teljes mővek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mő a korábban tanultakkal együtt. Jellemzı mőfajok, korszakok az életmőben, legalább tíz mőve a korábban tanultakkal együtt.

Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; elégicoóda, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idı- és értékszembesítı verstípus, létösszegezı vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, mőfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés.

45

Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban.

Szerzık és mővek Berzsenyi Dániel: A közelítı tél és még két mőve; Csokonai Vitéz Mihály három mőve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és két verse, részletek értekezı prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Petıfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse, például. A négyökrös szekér, A puszta télen, Egy gondolat bánt engemet, Minek nevezzelek?, Pacsirtaszót hallok megint vagy más; Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada, például Letészem a lantot, A lejtın, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; két epikai mő vagy mőrészlet a 19. század elsı felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin mőveibıl.

A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellı tempójú, olvasható, rendezett írás. A mővelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása Definíció, magyarázat, egyszerőbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett mővek értelmezésének önálló összefoglalása írásban. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedı alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerő ismertetése. 12. évfolyam

Évi óraszám: 240 (nyelv: 96, irodalom: 144 ). I. félév Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelı stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékő szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben.

Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. 20. századi mővek olvasásában,

46

megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása.

Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mővészeti élményekrıl önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle mőfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törı, világos felépítéső, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetıségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli bemutatása, különbözı nézıpontból, illetve különféle címzetteknek. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési szintjeinek kibontásával.

Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztı, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztı (például mőelemzı, mővelıdéstörténeti, mővészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselıadás, hozzászólás formájában.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintő megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a mőelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelmőség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi mővek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a mőfajnak megfelelı árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmezı, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetıségek felhasználása saját szövegalkotásban.

Irodalmi kifejezésformák A hagyományos mőnemi és mőfaji keretek átalakulásának, megszőnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangnemőség, a groteszk és az irónia szerepe. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életmővekben, az egyes alkotásokban. Stílusirányzatok jellemzı, esetleg mozgalomszerő vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig). Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemzı vonások, jellegzetes mőalkotások társítása.

47

Irodalmi mőveltség, ítélıképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemzı hıstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnıtté válás, bőn, bőnhıdés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése. Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életmővek alakításában. Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életmővekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendezıdésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mő alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínőségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett élésébıl néhány következtetés megfogalmazása.

Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmezı. Denotatív és konnotatív jelentés. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlıdés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztetı és esztétikai lehetıségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben.

Szépirodalmi stílus

Helyesírás

Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmezı, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költıi kép; alakzatok: ellipszis, kötıszóhiány, ismétlıdés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

Irodalom TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Madách Imre Világirodalom széppróza, dráma

Az ember tragédiája - mőelemzés, értelmezés. Mővek, mőrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy mőve vagy mőrészlete;Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából.

líra,

48

Portrék a magyar szépprózából Ady Endre Portrék a Nyugat elsı nemzedékébıl Babits Mihály Kosztolányi Dezsı

Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája. Jellemzı témák, korszakok az életmőben, legalább nyolc mő, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mő. Karinthy Frigyes három mőve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két mőve. Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, legalább nyolc mő, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. Jellemzı témák, korszakok, mőfajok az életmőben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Mővek az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos).

Stílusirányzatok, képek, formák Fogalmak Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlıdésregény, karrierregény, polifonikus regény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, polifónia, hıstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban.

Szerzık és mővek Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, például Az isten háta mögött, Árvácska, Tündérkert és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat más verse, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton Az ıs Kaján, Héja-nász az avaron, De ha mégis? és egy publicisztikai mőve; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem és még egy mőve; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse; Babits Mihály: Jónás könyve és még hét verse, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezsı két novellája, egy regénye, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy mőve vagy mőrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzık és mővek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két mőve. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelı stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. 20. századi szépirodalmi és egyéb mővek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törı, világos felépítéső, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelı, meggyızı, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, mővészeti élményekrıl vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle mőfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylı szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követı anyaggyőjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintő megnevezése. Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelmőség, konkrét és metaforikus jelentés;

49

denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmezı szerepének megfigyelése különféle mőfajú szövegekben. Adott szempontú mőelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai mővek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Mővek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemzı hıstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemzı vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzımővészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

II. félév Belépı tevékenységek Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, elıfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Az irodalom létformáját figyelembe vevı olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerő megfogalmazása. Szövegértés Kritikai érzék különféle mőfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minıségének mérlegelı értékelésére, a szerzıi elıfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Egyszerőbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása, ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba. Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (elızetes tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei).A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan szerkezető, nyelvhasználatú mővek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmezı mővek befogadása iránt. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása. Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelı helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelı hiteles, lényegre törı szóbeli elıadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés).Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és személyes érintettség kifejezése a mőfajnak, a témának, a címzettnek megfelelıen szóban és írásban. Tanulási képesség A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzető dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerő anyaggyőjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) mőfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztı információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus

50

könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvmővelı kérdések szakszerő megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlıdés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellı tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvetı kérdésérıl (nyelvvédelem és nyelvmővelés).A magyar nyelv eredetérıl kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelıs magatartás a magyar nyelv értékeinek ırzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszerérıl, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepérıl tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra. Irodalmi kifejezésformák Az olvasott mővekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelzı jelenségek megfigyelése. Az elemzési jártasság fokozatos bıvítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott mővek mőnemi, mőfaji sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzıkbıl, elıadásmódból, versformákból - szakszerő fogalomhasználattal. Mőnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a mőnek, témának és a kontextusnak megfelelı alkalmazással. Különbözı korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Különbözı mővészeti ágak (irodalom, zene, építészet, képzımővészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal. Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és mővészi megjelenései: legalább egy korszak két mővészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli sajátosságainak összehasonlítása. Az olvasott-látott mővekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása. Irodalmi mőveltség, ítélıképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életmővek, szerzıi portrék ismeretének bizonyítása. Néhány szerzı (például József Attila, Kosztolányi Dezsı, Babits Mihály) utóéletének, hatásának megfigyelésre az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, mővészetben. Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében. Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek győjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása. Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. A magyar irodalom korszakainak fıbb jellemzıi: tények és példák az olvasott mővekbıl. Alapvetı kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság. Életmővek és mőalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése. Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra. Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítı intézmények körében. Az irodalom határterületeinek néhány példával történı bemutatása: mővek és mőfajok, amelyeknek érintkezési pontjai vannak más

51

mővészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy formálódó "mőfajok", amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják az ízlést és a világképet (pl.folklór, tömegkultúra, zene).A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus mőfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása. Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Általános ismeretek

nyelvi

A magyar története

nyelv

Nyelv és társadalom

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel .(areális kapcsolat).Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fı nyelvtörténeti korszakai. A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének fıbb állomásai. A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és fel-adatai. A kommunikáció tényezıi és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan).A szövege fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzıinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé.

Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a fıbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ısnyomtatvány; ısi szavak, jövevény és idegen szavak, belsı keletkezéső szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ısmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; mai magyar nyelvhasználat,; kevert nyelvőség, kettıs nyelvőség, két nyelvőség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ). Irodalom TÉMAKÖRÖK TARTALMAK József Attila Portrék a magyar irodalomból Szerzık és mővek Világirodalom a 20. században 1. Széppróza, líra,

Jellemzı témák és korszakok az életmőben, legalább nyolc-tíz mő tematikai változatosságban. Szabó Lırinc öt mőve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, egy verse; Radnóti Miklós négy mőve, köztük legalább egy ekloga. Németh László egy mőve, köztük egy esszé vagy részlete; Márai Sándor egy mőve vagy szépprózai mőrészlete. Két szerzı egy-egy mőve, mőrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor

52

dráma

Világirodalom a 20. században 2. Kortárs irodalom

magyar

Az irodalom határterületei

két-három mőve, köztük egy többtételes kompozíció, pl. szimfónia, ciklus; Pilinszky János három verse és egy prózája; Örkény István négy mőve, köztük egypercesek és egy dráma. Szépprózai mővek, mőrészletek, két szerzı egy-egy alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Mővek, mőrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzıtıl, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások.Legalább egy regény vagy kisregény a 20.század második felének magyar irodalmából . Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban.

Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idı, objektív idı. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet.)

Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása. Szerzık és mővek József Attila: Óda és további nyolc-tíz mőve, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltőnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat címő versek közül; Szabó Lırinc öt mőve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse; Radnóti Miklós négy mő, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mő vagy részlete, egy esszé; Márai Sándor egy mő vagy egy szépprózai mőrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. Az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három mőve, köztük egy többtételes kompozíció; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse és egy esszéje, Örkény István négy mőve köztük egypercesek és egy dráma; mővek, mőrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából.

Legalább két szerzı egy-egy mőve, mőrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színmőve, Bulgakov egy mőve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; egy mő vagy mőrészlet és egy dráma a század második felébıl, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal mőveibıl. A továbbhaladás feltételei Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelı helyesírásra. Eszközszintő írni- és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegmőfajok értelmezésében. Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítéső, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekrıl ismertetı, érvelı, meggyızı közlésformákban szóban és írásban. Eligazodás a könyvtárhasználat

53

lehetıségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerő anyaggyőjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyérıl a világ nyelvei között. A mai magyar nyelv Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi mővek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés, esszé írása megfelelı helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelı hiteles, szóbeli ismertetés, összegezés. Különbözı korokban keletkezett alkotások összevetése. Életmővek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, mőfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, értelemszerően összhangban az egyes életmővek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerzı 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerzı és mőve, az életmő jellemzı témáinak, mőfajainak bemutatása.

Órafelosztás Irodalom

I-II. félév 37 hét

Heti 4 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Felmérés

2

2.

Mővészet és valóság

8

3.

Az ókori keleti irodalom

6

4.

Az ókori görög irodalom

11

5.

A római költészet

4

6.

A középkor világ- és magyar irodalmából

8

7.

A reneszánsz világirodalmából

8

8.

A reneszánsz magyar irodalmából

11

9.

A barokk korszak irodalmából

4

10. A XVII. századi francia klasszicista dráma

4

11. Az európai felvilágosodás

5

12. A magyar felvilágosodás

12

13. Az európai romantika

7

14. Petıfi Sándor, Arany János, Jókai Mór

33

15. Az irodalom határterületei

5 54

16. Dolgozatírás

6

17. Ismétlés, tanulói beszámolók, szóbeli feleletek

14

Összesen :

148

III. félév 16 hét

Heti 4 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

A XIX. század második fele és a századforduló magyar irodalma

14

2.

A XIX. század világirodalma

14

3.

A XIX. század elsı évtizedeinek magyar irodalma

30

4.

Dolgozatírás

2

5.

Ismétlés, tanulói beszámolók, szóbeli feleletek

4

Összesen :

64

IV. félév 16 hét

Heti 5 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Kosztolányi Dezsı, Juhász Gyula és Tóth Árpád

14

2.

A XX. század elsı felének világirodalma

13

3.

A XX. század magyar irodalma

26

4.

A XX. század második felének világirodalma

8

5.

A kortárs magyar irodalomból

6

6.

Regionális kultúra

2

7.

Dolgozatírás

4

8.

Ismétlés, tanulói beszámolók, szóbeli feleletek

7

Összesen :

80

Magyar nyelv

I-II. félév 37 hét

Heti 2 óra

55

TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Szintre hozó anyag, felmérések

8

2.

Ember és nyelv

4

3.

Kommunikáció

6

4.

Szövegtan

16

5.

Nyelv és társadalom

7

6.

Írás - helyesírás

5

7.

A nyelv változó rendszer

7

8.

A nyelvi szintek: hangtan, alaktan

9

9.

Kommunikációs gyakorlatok

3

10. Könyvtárhasználati ismeretek

2

11. Ismétlés, rendszerezés, számonkérés, értékelés

7

Összesen : III-IV. félév 32 hét

74 Heti 3 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

A nyelvi szintek: szótan, mondattan, szókincs és frazeológia

28

2.

Helyesírási gyakorlatok

4

2.

A retorika alapjai

10

3.

Kommunikációs és retorikai ismeretek és gyakorlatok

6

4.

Könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok

4

5

A magyar nyelv története, nyelvmővelés

6

6.

Stílus és jelentés

17

7.

Kommunikációs és retorikai gyakorlatok

8

8.

Ismétlés, rendszerezés, számonkérés, szóbeli feleletek

13

Összesen :

96

56

TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek A történelmi tanulmányoknak jelentıs szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevık tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetıvé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezetı utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó mőveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvı szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szőköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bıvítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a mővelıdéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerısítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelıs magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére.

Fejlesztési követelmények A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentısen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különbözı fajtájú elsıdleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyőjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztı folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresıprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmő összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetıségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen 57

jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelısséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erısítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepérıl az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezıképességek fejlesztésétıl. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétıl, az elsıdleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétıl, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történı felidézésétıl a beszámolók és kiselıadások élvezhetı, követhetı megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelıen alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmő megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élıszóban vagy hangfelvételrıl elhangzó elıadásról, magyarázatról, fejtegetésrıl), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztı programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetıséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók győjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az idıben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismerésérıl is van szó, a megértés alapvetı feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidıben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerő kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerőbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintő tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

58

9. évfolyam Belépı tevékenységformák: Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményrıl, jelenségrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztı szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztı folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ıs-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedı történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel.

Kifejezıképességek Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertetı (felelet, kiselıadás) tartása elızetes vázlatkészítéssel. Egy elıre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú elıadásrészletrıl. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az ıstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élıszóban. Tájékozódás az idıben A keresztény idıszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám idıszámítással. A magyar ıstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Idırendi táblázat készítése Tájékozódás a térben 59

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükrözı térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeirıl. Értékelés Az ellenõrzés és az értékelés célja a tanulási folyamat megfigyelése és javítása, a már elért tudás- és képességszintek vizsgálata, a tanulók orientálása, a szülõk tájékoztatása, az ellenõrzés során szerzett információk felhasználása a további munka tervezésében. Az ellenõrzés és az értékelés alapvetõ alkalmai: -a tanulók egyéni munkája a tanítási órán -a tanulók egyéni otthoni munkája -a páros és csoportban végzett munka a tanítási órán -a nagyobb lélegzető egyéni és csoportfeladatokban (projektekben) való részvétel -ismereteket és képességeket számonkérõ feladatok, feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek. -Az ellenõrzés egyrészt folyamatosan zajlik a tanítási órán, másrészt az oktatási egységek, témakörök lezárásához kötõdik . Az értékelés szempontjai Az értékelés pozitív, motiváló jellege érvényesüljön, ellenkezõ esetben gátjává válhat a kommunikációnak, ami nélkül eredményes oktatás nehezen valósítható meg. Fontos, hogy a diákoknak egymás elõtt is pozitív énképük erõsödhessen meg. Az értékelés konkrét módszerei alkalmazkodjanak a tanulók életkorához és a feladat(ok) jellegéhez. A tanár számára lényeges a hibajavítás különbözõ stratégiáinak helyes alkalmazása. Minden ellenõrzést kövessen értékelés. Mind a tanár, mind a tanulók számára legyen egyértelmő, kiszámítható, hogy mi az, amit az egyes számonkérések alkalmával értékelni fogunk. Az értékelés szorosan kapcsolódjon a megoldandó feladat(ok) lényegéhez. Az értékelés minden esetben a tanuló adott teljesítményére, annak is lényegi elemeire vonatkozzon, sohasem a személyére, személyiségére. Az értékelés javasolt módjai : -szóbeli értékelés, közvetlenül a tanulói teljesítmény után, -feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek osztályozása a hagyományos, öt fokozatú osztályozással.

60

9. évfolyam Éves óraszám: 92,5 Éves órabeosztás: Az általános iskolából hozott ismeretek bıvítése: 50,5 óra Összegzés, rendszerezés: 7 óra Ellenırzés, korrekció: 6 óra Anyaggyőjtés: 8óra Anyaggyőjtés ellenırzése: 8 óra Forrásfeldolgozás: 6 óra Helytörténet: 3 óra Múzeumlátogatás: 2 óra CD-ROM használata: 2 óra Javasolt tankönyv: Száray Miklós Történelem I. Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményekrıl, jelenségekrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztı szövegek lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, ismeretterjesztı folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérés okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ıs,- ó- és középkori jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedı történelmi személyiségek döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Kifejezıképességek Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertetı (felelet, kiselıadás) tartása elızetes vázlatkészítéssel. Egy elıre megadott álláspont képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb 5-6 percnyi normál beszédtempójú elıadásrészletrıl. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományosismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az ıstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élıszóban. Tájékozódás az idıben A keresztény idıszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám idıszámítással. A magyar ıstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Idırendi táblázat készítése.

61

Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükrözı térképen. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeirıl.

Témakör Kerettantervi témakörök és tartalmak Tevékenységformák Az ıskor és az ókori Az emberré válás folyamata, Az élelem Ismeretbıv.: 9,5óra Kelet termelés kialakulása, Lakóhelyünk a Forrásfeldolg. 1 óra neolitikumban, Az ısi hiedelemvilág, A Múzeumlátog.: 1 óra folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Helytört.: 1 óra Egyiptom, India, Kína) Városállamok és Rendszerezés: 1 óra birodalmak, Vallás és kultúra az ókori Ell., korrekció: 1 óra Keleten Kronológia: Kr.e.8000,3000 körül, kr.e. XVIII.sz., kr.e. X. sz., kr.e. 525 Személyek : Kheopsz, Hammurapi, Dávid, , I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Fogalmak: homo sapiens ıskıkor, újkıkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus Topográfia: Rudabánya, Vértesszılıs, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem Az ókori Hellász A polisz, A demokrácia kialakulása Athénban. Ismeret bı.: 10óra A spártai állam Anyaggyőjtés: 2 óra A görög- perzsa háborúk. Anyaggyőjt ell.:2 óra Athén és Spárta pártharca. Forrásfeldolg. 1 óra A görög hitvilág, mővészetek, tudomány, és Rendszerezés: 2 óra mindennapok. Ell., korrekció: 1 óra Nagy Sándor birodalma.

Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431404, Kr.e. 336-323 Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Milthiadesz, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, stratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathon, Thermophülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria

62

Az ókori Róma

Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, mővészet, tudomány és jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Mindennapi élet, Az ember és életmódtörténet mítoszokban.

a

természet

kapcsolata

Ismeret bı.: 14óra Forrásfeldolg. 2 óra Anyaggyőjt.: 1 óra Anyaggyőjt ell.: 1 óra Rendszerezés: 2 óra Ell., korrekció: 2 óra CD-ROM haszn.:1 óra

a Anyaggyőjtés: 2 óra Anyaggyüjt ell.:2 óra

Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, , 313, 395, 476 Személyek: Hannibál, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Nazareti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Fogalmak: Patricius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat, Topográfia: Róma, Karthago, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sophianae, Savaria. A korai A Frank Birodalom kialakulása. Ismeret bıv: 8óra feudalizmus A feudális gazdasági és társadalmi rend Anyaggyüjt.: 1 óra története kialakulása. Anyaggyüjt ell.:1 óra Európában A Bizánci Birodalom fejlıdése. Az iszlám és az arab világ. Forrásfeldolg. 1 óra Az államalapítások kora Közép- és Kelet- Rendszerezés: 1 óra Európában. Ell., korrekció: 1 óra

Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, , Kis Pipin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I.(Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai ) Állam, Kijev, Mekka, Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hőbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám,

63

A magyar nép Eltérı elméletek, mítoszok a magyarság ıstörténete és az ıstörténetérıl A magyar nép ıstörténete és vándorlása. államalapítás A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életmőve

Ismeret bı.: 9 óra Forrásfeldolg. 1 óra Anyaggyüjt.: 2 óra Anyaggyüjt ell.:2 óra ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, Múzeumlátog.: Helytört.: Rendszerezés: Ell., korrekció: CD-ROM:

1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Évszámok: 896, 955, 997-1000-1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettıs fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, vármegye, ispán, tized.

A továbbhaladás feltételei: A tanulók legyenek képesek egyszerőbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelıhelyrıl) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sor) ókori forrásrészletet feldolgozni. Tudjanak anyagot győjteni az iskola könyvtárában és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerő témáról. Legyenek képesek egyszerő elbeszélı források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belsı ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók elıadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény idıszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelı lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerőségének felbecsülésére, vagy megmérésére történelmi térképen. Történelem - Felzárkóztatás –9. évfolyam Tanulóink nagyon eltérı tudásszinttel kezdik el középiskolai tanulmányaikat Kiemelt feladat hogy a gyerekek örömmel vegyenek részt a történelem megismerésében, a történelemtanítás ne váljon az ismeretek mechanikus átadásává. A kerettanterv nagy hangsúlyt helyez a források feldolgozására épülı közös munkára, szorgalmazza az elektronikus és multimédiás adathordozók ismeretét és felhasználását. Az eltérı, és néha nagyon alacsony tudással, ismeretekkel érkezı tanulók számára ezen feladatok –fokozott tanári segítség nélkül- nagy nehézséget, a sikertelenség, a kudarc, a tanulmányok feladásának lehetıségét jelentheti. A személyre szóló, fokozott tanári segítség az alacsony óraszám miatt csak a tanagyaggal haladni tudók rovására történhetne. Ezért tartjuk szükségesnek a heti egy felzárkóztató órát.

64

Témakörök: Az ıskor és az ókori Kelet: Az ókori Hellász: Az ókori Róma: A kora középkor: A magyarság története az államalapításig:

2,5 óra 3 óra 4 óra 4 óra 4 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 92,5 Évi órabeosztás: Újanyag feldolgozására: Forrásfeldolgozásra: CD-ROM használatára: Rendszerezésre. Anyaggyőjtés: Anyaggy.ell.: Témazárásra:

49,5 óra 9 óra 3 óra 9 óra 8 óra 8 óra 6 óra

Ajánlott tankönyv: Szabó Péter - Závodszky Géza Történelem II. Belépı tevékenységformák: Ismeretszerzési és feldolgozási képessége Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. A középkor és a kora újkor jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve elıtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon

Kifejezıképességek Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásmővek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–20 sor stb.). Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselıadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. 65

Tájékozódás az idıben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok). Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükrözı térképeken.

Témakör Az érett középkor

Tanítási egység A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában A lovagkor A szabad költözéső jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok /kommunák, céhek/ A középkor mővelıdése /egyetemek/ Mindennapok a középkorban

Óraszámok Újanyag feldolg.: 7,5 óra Rendszerezésre: 1 óra Témazárásra: 1 óra Anyaggyőjtés: 3 óra Anyaggy.ell.: 3 óra Forrásfeld.: 1 óra

Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1278 Személyek: I. /Hódító/ Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás Fogalmak: királyi udvar, kiközösítés, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala Az Árpád-házi Az új rend megszilárdítása – Újanyag feldolgozására: 9 óra királyok kora Szent László és Könyves Kálmán Forrásfeldolgozásra: 2 óra Az Aranybulla CD-ROM használatára: 2 óra A tatárjárás Anyaggyőjtés: 2 óra Gazdasági és társadalmi változások Anyaggy.ell.: 2 óra a XIII. században Rendszerezésre: 2 óra Az Árpád-kori kultúra Témazárásra: 1 óra Kronológia: 1077-1095, 1095-1116, 1205-1235, 1222, 1235-1270, 1241-1242, 1301 Személyek: I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, Fogalmak: bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda

66

A késı középkor Nyugat-Európa válsága /éhínség, Újanyag feldolgozására: 8 óra járványok, háborúk/ Anyaggyőjtés: 2 óra Anyaggy.ell.: 2 óra Itália, a humanizmus és a reneszánsz Az angol és a francia rendi monarchia Forrásfeldolgozás: 2 óra Rendszerezésre: 1 óra felemelkedése A német császárság és a pápaság Témazárásra: 1 óra hanyatlása A közép- és a kelet-európai régió Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Kronológia: 1410, 1415, 1453 Személyek: Jeanne d’Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, Topográfia: Firenze, Prága, Rigómezı Újanyag feldolg.: 9 óra Magyarország a Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Luxemburgi CD-ROM használatára: 1 óra XIV–XV. 2 óra Zsigmond kora. Védekezés az oszmán- Forráselemzés: században 1 óra török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Anyaggyőjtés: 1 óra Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és Anyaggy.ell.: Rendszerezésre: 2 óra mővelıdés. Témazárásra: 1 óra Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1456, 1458-90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Kinizsi Pál, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezıváros, fınemes, köznemes, kilenced, ısiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs Kora újkor A nagy földrajzi felfedezések és következményei. Újanyag feldolg.: 8 óra (1490–1721) Az atlanti hatalmak felemelkedése. /a modern Forrásfeldolgozásra:1 óra 2 óra világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei./ Rendszerezésre: Reformáció és katolikus megújulás. Az Témazárásra: 1 óra abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendezıdése Európában. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása.

67

Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagelló-kor. Újanyag feldolg.: 8 óra Magyarország Forrásfeldolgozásra: 1 óra története a kora A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Rendszerezésre: 1 óra újkorban Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi Témazárásra: 1 óra (1490–1711) harcok és országegyesítı kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet.. A török kiőzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költı és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenı, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Gyır, Várad, Nagyszombat, Év végi összegzésre: 1 óra

Történelem - Felzárkóztatás – 10. évfolyam A középkor és a kora újkor történetének tanítása szükségessé teszi az óraszám növelését. A 10. évfolyam tananyaga magában foglalja Magyarország történetét Szent István uralkodásától a Rákóczi-szabadságharc végéig és az egyetemes történelmet a hőbériség korától az abszolutizmusok jellemzéséig. Mindez olyan mennyiségő tárgyi tudást és olyan történelmi folyamatok átlátását igényli, amelyhez nélkülözhetetlen a 37 óra beépítése. Ez lehetıvé teszi a gyengébb képességő tanulók felzárkózását, ami segíti a késıbbi korokban való tájékozódást is. A 37 óra felosztása témakörök szerint: Az érett középkor: Az Árpád-házi királyok kora: A késı középkor: 68

2,5 óra 4 óra 3 óra

Magyarország a XIV-XV. században: Kora újkor: Magyarország története a kora újkorban:

3 3 3

óra óra óra

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplı fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élıszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címbıl álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselıadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon elıadott feleletet vagy elıadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelı folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élıszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelı lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebbıl következtetéseket levonni .

11. évfolyam Évi óraszám: 111 Ajánlott tankönyv: Závodszky Géza Történelem III.

Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Írott források értelmezése, feldolgozása, különbözı szemlélető források győjtése szöveggyőjteményekbıl. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhetı leegyszerősítések, a jelenség feltárása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve elıtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérı kortársi válaszok vizsgálata. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése.

69

Eltérı jellegő források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, mőalkotások, irodalmi mővek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb)

Kifejezıképességek A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerő, meghatározása. Elıadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élıszóban, elıre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselıadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb elıadás készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységérıl a reprodukciós anyag megjelölésével. Tájékozódás az idıben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendi viszonyainak felállítása. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás a térben Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl.gazdasági fejlıdés, népsőrőség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl.ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükrözı térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.

70

Témakörök Tartalmak Óraszámok: Új anyag feld.: 20 A felvilágosodás és a A felvilágosodás. polgári átalakulás A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és rendszerezés: 1 témazárás: 1 kora (1721–1849) Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. Forrás:2 óra Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1848-49-ben. XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: Enciklopédia, a hatalmi ágak megosztása, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer , emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tıkés, proletár, Topográfia: Poroszország, Lengyelország, Vendée, Waterloo Óraszámok: Magyarország A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. újjászervezıdés Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Új anyag feldolg.:8 rendszerezés: 1 e a Habsburg A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek Birodalom keretei között összeütközése. (1711-1790) Kronológia: 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettıs vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, Topográfia: Határırvidék, Bánát Óraszámok: A polgárosodás A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi Új anyag feldolg.:148 kezdetei Rendszerezés: 1 Magyarországo életformák. Témazárás: 1 n (1790–1847) Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori mővelıdés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, Személyek: Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi,

71

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védıvám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu A pozsonyi országgyőlés. A pesti forradalom. Óraszámok: Forradalom és Az áprilisi törvények. Új anyag feldolg:13 szabadságharc A forradalom elsı nehézségei: a nemzetiségek Térk.el.:1 óra Magyarországon mozgalmai CD: 1 óra (1848–1849) A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi Forr.:2 óra hadjárat. Rendszerezés: 1 A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi Témazárás: 1 viszonyok. A szabadságharc bukása.

A nemzetállamok Gazdasági és társadalmi változások a fejlett Óraszámok: Újanyag feldolg.: 22 és az országokban, a második ipari forradalom 1 Az egységes Olaszország és Németország Rendszerezés: imperializmus Témazárás: 1 kora (1849–1914) kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A munkásság politikai erıvé szervezıdése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynı, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek Óraszámok: A polgárosodás A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. Új anyag feldolg.: 17 kibontakozása A kiegyezés. Magyarországo Gazdasági és társadalmi fejlıdés a dualizmus Rendszerezés: 1 Témazárás 1 n (1849–1914) korában.. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és mővészeti élet fejlıdése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belsı ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896

72

Személyek: Ferenc József, Haynau, , Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés. Mindennapi élet, Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelı Óraszámok: Új anyag feldolg.: 5 életmódtörténet történelmi téma feldolgozása. Helyismeret. A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselıadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon elıadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élıszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsőrőség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

Felzárkóztatás – 11. évfolyam A 11. évfolyam törzsanyaga a polgárosodás korával, a nemzetállamok kialakulásával máig ható folyamatokat indít el. A nagymennyiségő adat, a sok személy, gazdag fogalomtár szükségessé teszi, hogy heti 1 órában felzárkóztató csoportot hozzunk létre

12. évfolyam Évi óraszám: 128 Belépı tevékenységformák: Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása. Különbözı típusú források összevetése A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése .Nemzetközi szerzıdések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban .A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyőjtés, az írásmő elkészítése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján .A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Kifejezıképességek Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegő szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerő magyarázata és használata. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán tudásra épülı, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi

73

változások felismerése és bemutatása .A huszadik század meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek szerepének értékelése .A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményrıl, intézményrıl, szervezetrıl Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról.

Témakörök

Tartalmak

Tevékenységformá k Az elsı Az elsı világháború kirobbanása, jellege, története Óraszámok: világháborútól a A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak Az Új anyag feldolg.: 12 nagy gazdasági olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. válságig (1914– A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett Rendszerezés: 1 világban Témazárás: 1 1929) Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, Személyek: Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Fogalmak: Villámháború – állóháború, központi hatalmak, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem Magyarország részvétele a világháborúban. A Óraszámok: Az elsı forradalmak és az ellenforradalomA trianoni béke. Új anyag feldolg.: 15 világháború és következményei Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai Rendszerezés: 1 1 Magyarországon. viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Témazárás: A Trianon utáni Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. A ország élete (1914– mővelıdési viszonyok. 1931) Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, trianoni Magyarország, Fogalmak :proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció A nagy gazdasági Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés Óraszámok: az USA-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása Új anyag feld.: 20 válságtól a és mőködési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30- Rendszerezés: 1 második 1 világháború végéig as években .A második világháború története .A Témazárás: szövetségesek gyızelme, a háború jellege. (1929–1945)

74

Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tızsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció Magyarország a Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Óraszámok: Magyarország háborús részvétele. A német Új anyag feldolg.: 15 gazdasági megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas Rendszerezés: 1 válságtól a hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása Témazárás: 1 második és megszállása. világháborús összeomlásig (1931–1945) Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, Fogalmak: munkaszolgálat, hadifogság A jelenkor Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A Óraszámok: fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés Új anyag feldolg.: 18 (1945– országai. Az európai integráció története. A „harmadik Rendszerezés: 1 napjainkig) világ .A szocialista rendszerek kialakulása, fejlıdése és Témazárás: 1 kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea Magyarország a A háborús károk felszámolása. A demokratikus Óraszámok: közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi Új anyag feldolg.: 20 második békeszerzıdés. A határon túli magyarság sorsa. A Rendszerezése: 1 világháború 1 után (1945 – kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz Témazárása: vezetı út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A napjainkig) Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. A rendszerváltozás.

75

Évszámok: 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: háborús bőnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus Óraszámok: Állampolgári A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. Új anyag feldolg.: 10 ismeretek Államformák, politikai rendszerek. Magyarország Rendszerezés: 1 Témazárás: 1 alkotmánya. A demokrácia alapelvei és mőködése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. Önkormányzatok, civil szervezetek. Mindennapi Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelı történelmi téma feldolgozása élet, életmódtörté net Új anyag feldolg.: 4 Helyismeret Történelem - Felzárkóztatás - 12. évfolyam A 12. évfolyam legfontosabb feladata az eredményes érettségi vizsgára való felkészítés. Ennek a célnak az eléréséhez feltétlenül szükségesnek tartja a munkaközösség felzárkóztató csoport indítását. Ennek a csoportnak feladata a 12. évfolyam törzsanyagának minél mélyebb megismerését szolgáló munka is.

76

TÖRTÉNELEM 11–12. évfolyam Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában és a szakiskolában tanult ismeretekre épülnek A történelmi tanulmányoknak jelentıs szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevık tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetıvé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezetı utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó mőveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvı szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szőköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bıvítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a mővelıdéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerısítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelıs magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére.

Fejlesztési követelmények A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentısen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különbözı fajtájú elsıdleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyőjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztı folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresıprogramok és a történelem továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmő összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetıségeit és kényszereit is. 77

Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelısséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erısítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepérıl az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezıképességek fejlesztésétıl. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétıl, az elsıdleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétıl, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történı felidézésétıl a beszámolók és kiselıadások élvezhetı, követhetı megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelıen alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmő megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élıszóban vagy hangfelvételrıl elhangzó elıadásról, magyarázatról, fejtegetésrıl), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztı programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetıséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók győjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az idıben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismerésérıl is van szó, a megértés alapvetı feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidıben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerő kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerőbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintő tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. Értékelés Az ellenõrzés és az értékelés célja a tanulási folyamat megfigyelése és javítása, a már elért tudás- és képességszintek vizsgálata, a tanulók orientálása, a szülõk tájékoztatása, az ellenõrzés során szerzett információk felhasználása a további munka tervezésében. Az ellenõrzés és az értékelés alapvetõ alkalmai: -a tanulók egyéni munkája a tanítási órán -a tanulók egyéni otthoni munkája -a páros és csoportban végzett munka a tanítási órán -a nagyobb lélegzető egyéni és csoportfeladatokban (projektekben) való részvétel -ismereteket és képességeket számonkérõ feladatok, feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek.

78

-Az ellenõrzés egyrészt folyamatosan zajlik a tanítási órán, másrészt az oktatási egységek, témakörök lezárásához kötõdik . Az értékelés szempontjai Az értékelés pozitív, motiváló jellege érvényesüljön, ellenkezõ esetben gátjává válhat a kommunikációnak, ami nélkül eredményes oktatás nehezen valósítható meg. Fontos, hogy a diákoknak egymás elõtt is pozitív énképük erõsödhessen meg. Az értékelés konkrét módszerei alkalmazkodjanak a tanulók életkorához és a feladat(ok) jellegéhez. A tanár számára lényeges a hibajavítás különbözõ stratégiáinak helyes alkalmazása. Minden ellenõrzést kövessen értékelés. Mind a tanár, mind a tanulók számára legyen egyértelmő, kiszámítható, hogy mi az, amit az egyes számonkérések alkalmával értékelni fogunk. Az értékelés szorosan kapcsolódjon a megoldandó feladat(ok) lényegéhez. Az értékelés minden esetben a tanuló adott teljesítményére, annak is lényegi elemeire vonatkozzon, sohasem a személyére, személyiségére. Az értékelés javasolt módjai -szóbeli értékelés, közvetlenül a tanulói teljesítmény után, -feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek osztályozása a hagyományos, öt fokozatú osztályozással.

11. évfolyam Éves óraszám:148 Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményekrıl, jelenségekrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztı szövegek lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, ismeretterjesztı folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérés okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ıs,- ó- és középkori jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedı történelmi személyiségek döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel.

79

Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. A középkor és a kora újkor jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve elıtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon Kifejezıképességek Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertetı (felelet, kiselıadás) tartása elızetes vázlatkészítéssel. Egy elıre megadott álláspont képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb 5-6 percnyi normál beszédtempójú elıadásrészletrıl. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományosismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az ıstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élıszóban. Kifejezıképességek Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásmővek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–20 sor stb.). Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselıadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével.

Tájékozódás az idıben A keresztény idıszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám idıszámítással. A magyar ıstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Idırendi táblázat készítése. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükrözı térképen. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeirıl. 80

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok). Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükrözı térképeken.

Témakör Kerettantervi témakörök és tartalmak Tevékenységformák Az ıskor és az ókori Az emberré válás folyamata, Az élelem Ismeretbıv.: 8óra Kelet termelés kialakulása, Lakóhelyünk a Forrásfeldolg. 1 óra neolitikumban, Az ısi hiedelemvilág, A Rendszerezés: 1 óra folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Ell., korrekció: 1 óra Egyiptom, India, Kína) Városállamok és birodalmak, Vallás és kultúra az ókori Keleten Kronológia: Kr.e.8000,3000 körül, kr.e. XVIII.sz., kr.e. X. sz., kr.e. 525 Személyek : Kheopsz, Hammurapi, Dávid, , I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Fogalmak: homo sapiens ıskıkor, újkıkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus Topográfia: Rudabánya, Vértesszılıs, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem Az ókori Hellász A polisz, A demokrácia kialakulása Athénban. Ismeret bı.: 8óra A spártai állam Anyaggyőjtés: 2 óra Anyaggyőjt ell.:2 óra A görög- perzsa háborúk. Forrásfeldolg. 1 óra Athén és Spárta pártharca. A görög hitvilág, mővészetek, tudomány, és Rendszerezés: 2 óra Ell., korrekció: 1 óra mindennapok. Nagy Sándor birodalma.

Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431404, Kr.e. 336-323 Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Milthiadesz, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, stratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathon, Thermophülai-szoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria

81

Az ókori Róma

Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, mővészet, tudomány és jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Mindennapi élet, Az ember és életmódtörténet mítoszokban.

a

természet

kapcsolata

Ismeret bı.: 10 óra Forrásfeldolg. 2 óra Anyaggyőjt.: 1 óra Anyaggyőjt ell.: 1 óra Rendszerezés: 1 óra Ell., korrekció: 1 óra

a Anyaggyőjtés: 1 óra Anyaggyüjt ell.:1 óra

Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, , 313, 395, 476 Személyek: Hannibál, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Nazareti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Fogalmak: Patricius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat, Topográfia: Róma, Karthago, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sophianae, Savaria. A korai A Frank Birodalom kialakulása. Ismeret bıv: 6 óra feudalizmus A feudális gazdasági és társadalmi rend története kialakulása. Forrásfeldolg. 1 óra Európában A Bizánci Birodalom fejlıdése. Rendszerezés: 1 óra Az iszlám és az arab világ. Ell., korrekció: 1 óra Az államalapítások kora Közép- és KeletEurópában.

Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, , Kis Pipin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I.(Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai ) Állam, Kijev, Mekka, Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hőbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, 7 óra A magyar nép Eltérı elméletek, mítoszok a magyarság Ismeret bı.: Forrásfeldolg. 1 óra ıstörténete és az ıstörténetérıl A magyar nép ıstörténete és vándorlása. Anyaggyüjt.: 1 óra államalapítás A honfoglalástól az államalapításig. Anyaggyüjt ell.:1 óra Géza fejedelem és István király Rendszerezés: 1 óra életmőve Ell., korrekció: 1 óra CD-ROM: 1 óra

82

Évszámok: 896, 955, 997-1000-1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettıs fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, vármegye, ispán, tized. Témakör Tanítási egység Óraszámok Az érett középkor A középkori egyház és az uralkodói Újanyag feldolg.: 6 óra hatalom Európában Rendszerezésre: 1 óra A lovagkor Témazárásra: 1 óra A szabad költözéső jobbágyság és a Anyaggyőjtés: 2 óra vándormozgalmak Anyaggy.ell.: 2 óra A középkori városok /kommunák, Forrásfeld.: 1 óra céhek/ A középkor mővelıdése /egyetemek/ Mindennapok a középkorban Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1278 Személyek: I. /Hódító/ Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás Fogalmak: királyi udvar, kiközösítés, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala Az Árpád-házi Az új rend megszilárdítása – Újanyag feldolgozására: 7 óra királyok kora Szent László és Könyves Kálmán Forrásfeldolgozásra: 2 óra Az Aranybulla CD-ROM használatára: 1 óra 2 óra A tatárjárás Anyaggyőjtés: Gazdasági és társadalmi változások Anyaggy.ell.: 2 óra a XIII. században Rendszerezésre: 1 óra Az Árpád-kori kultúra Témazárásra: 1 óra Kronológia: 1077-1095, 1095-1116, 1205-1235, 1222, 1235-1270, 1241-1242, 1301 Személyek: I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, Fogalmak: bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda

A késı középkor Nyugat-Európa válsága /éhínség, járványok, háborúk/ Itália, a humanizmus és a reneszánsz Az angol és a francia rendi monarchia felemelkedése A német császárság és a pápaság

83

Újanyag feldolgozására: 6 óra Anyaggyőjtés: 2 óra Anyaggy.ell.: 2 óra Forrásfeldolgozás: 2 óra Rendszerezésre: 1 óra Témazárásra: 1 óra

hanyatlása A közép- és a kelet-európai régió Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Kronológia: 1410, 1415, 1453 Személyek: Jeanne d’Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, Topográfia: Firenze, Prága, Rigómezı Újanyag feldolg.: 7 óra Magyarország a Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Luxemburgi CD-ROM használatára: 1 óra XIV–XV. Zsigmond kora. Védekezés az oszmán- Forráselemzés: 2 óra században török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Anyaggyőjtés: 1 óra Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és Anyaggy.ell.: 1 óra mővelıdés. Rendszerezésre: 1 óra Témazárásra: 1 óra Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1456, 1458-90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Kinizsi Pál, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezıváros, fınemes, köznemes, kilenced, ısiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs Kora újkor A nagy földrajzi felfedezések és következményei. Újanyag feldolg.: 8 óra (1490–1721) Az atlanti hatalmak felemelkedése. /a modern Forrásfeldolgozásra:1 óra világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei./ Rendszerezésre: 2 óra Reformáció és katolikus megújulás. Az Témazárásra: 1 óra abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendezıdése Európában. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagelló-kor. Újanyag feldolg.: 8 óra Magyarország Forrásfeldolgozásra: 1 óra története a kora A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Rendszerezésre: 1 óra újkorban Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi Témazárásra: 1 óra (1490–1711)

84

harcok és országegyesítı kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet.. A török kiőzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költı és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenı, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Gyır, Várad, Nagyszombat, Év végi összegzésre: 1 óra A továbbhaladás feltételei: A tanulók legyenek képesek egyszerőbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelıhelyrıl) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sor) ókori forrásrészletet feldolgozni. Tudjanak anyagot győjteni az iskola könyvtárában és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerő témáról. Legyenek képesek egyszerő elbeszélı források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belsı ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók elıadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény idıszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelı lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerőségének felbecsülésére, vagy megmérésére történelmi térképen. A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplı fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élıszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címbıl álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselıadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon elıadott feleletet vagy elıadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelı folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élıszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelı lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebbıl következtetéseket levonni .

85

12. évfolyam Évi óraszám: 166 Belépı tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Írott források értelmezése, feldolgozása, különbözı szemlélető források győjtése szöveggyőjteményekbıl. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhetı leegyszerősítések, a jelenség feltárása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve elıtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérı kortársi válaszok vizsgálata. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Eltérı jellegő források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, mőalkotások, irodalmi mővek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb) Írott források értelmezése, feldolgozása. Különbözı típusú források összevetése A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése .Nemzetközi szerzıdések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban .A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyőjtés, az írásmő elkészítése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján .A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.

Kifejezıképességek A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerő, meghatározása. Elıadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök 86

nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élıszóban, elıre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselıadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb elıadás készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységérıl a reprodukciós anyag megjelölésével. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegő szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerő magyarázata és használata. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán tudásra épülı, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása .A huszadik század meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek szerepének értékelése .A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményrıl, intézményrıl, szervezetrıl Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Tájékozódás az idıben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendi viszonyainak felállítása. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás a térben Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl.gazdasági fejlıdés, népsőrőség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl.ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükrözı térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.

Témakörök

Tartalmak

87

Óraszámok:

Új anyag feld.: 13 A felvilágosodás és a A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és rendszerezés: 1 polgári átalakulás témazárás: 1 kora (1721–1849) Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. Forrás:2 óra Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1848-49-ben. XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: Enciklopédia, a hatalmi ágak megosztása, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer , emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tıkés, proletár, Topográfia: Poroszország, Lengyelország, Vendée, Waterloo Óraszámok: Magyarország A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. újjászervezıdés Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Új anyag feldolg:5 rendszerezés: 1 e a Habsburg A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek témazárás: 1 Birodalom Forrás:2 óra keretei között összeütközése. (1711-1790) Kronológia: 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettıs vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, Topográfia: Határırvidék, Bánát Óraszámok: A polgárosodás A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi Új anyag feldolg.:8 kezdetei Rendszerezés: 1 Magyarországo életformák. Témazárás: 1 n (1790–1847) Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fı Forrás:2 óra kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori mővelıdés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, Személyek: Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi,

88

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védıvám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu A pozsonyi országgyőlés. A pesti forradalom. Óraszámok: Forradalom és Az áprilisi törvények. Új anyag feldolg:6 szabadságharc A forradalom elsı nehézségei: a nemzetiségek Térk.el.:1 óra Magyarországon mozgalmai CD: 1 óra (1848–1849) A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi Forr.:1 óra hadjárat. Rendszerezés: 1 1 A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi Témazárás: viszonyok. A szabadságharc bukása.

A nemzetállamok Gazdasági és társadalmi változások a fejlett Óraszámok: Újanyag feldolg.: 10 és az országokban, a második ipari forradalom 1 Az egységes Olaszország és Németország Rendszerezés: imperializmus Forrásf.: 2 óra kora (1849–1914) kialakulása. 1 Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Témazárás: Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A munkásság politikai erıvé szervezıdése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynı, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek Óraszámok: A polgárosodás A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. Új anyag feldolg.: 8 ó, kibontakozása A kiegyezés. Magyarországo Gazdasági és társadalmi fejlıdés a dualizmus Forrás: 2 óra Rendszerezés: 1 n (1849–1914) korában.. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. Témazárás 1 A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és mővészeti élet fejlıdése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belsı ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896

89

Személyek: Ferenc József, Haynau, , Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés. Mindennapi élet, Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelı Óraszámok: Új anyag feldolg.: 3 életmódtörténet történelmi téma feldolgozása. Helyismeret.

Témakörök

Tartalmak

Tevékenységformá k Az elsı Az elsı világháború kirobbanása, jellege, története Óraszámok: világháborútól a A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak Az Új anyag feldolg.10 Rendszerezés: 1 nagy gazdasági olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. válságig (1914– A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett Témazárás: 1 világban 1929) Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, Személyek: Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Fogalmak: Villámháború – állóháború, központi hatalmak, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem Magyarország részvétele a világháborúban. A Óraszámok: Az elsı forradalmak és az ellenforradalomA trianoni béke. Új anyag feldolg.: 11 világháború és következményei Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai Rendszerezés: 1 1 Magyarországon. viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Témazárás: A Trianon utáni Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. A ország élete (1914– mővelıdési viszonyok. 1931) Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, trianoni Magyarország, Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció A nagy gazdasági Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés Óraszámok: az USA-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása Új anyag feld.: 11 válságtól a és mőködési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30- Rendszerezés: 1 második 1 világháború végéig as években .A második világháború története .A Témazárás: szövetségesek gyızelme, a háború jellege. (1929–1945)

90

Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tızsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció Magyarország a Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Óraszámok: Magyarország háborús részvétele. A német Új anyag feldolg.: 14 gazdasági megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas Rendszerezés: 1 válságtól a hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása Témazárás: 1 második és megszállása. világháborús összeomlásig (1931–1945) Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, Fogalmak: munkaszolgálat, hadifogság A jelenkor Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A Óraszámok: fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés Új anyag feldolg.: 15 (1945– országai. Az európai integráció története. A „harmadik Rendszerezés: 1 napjainkig) világ .A szocialista rendszerek kialakulása, fejlıdése és Témazárás: 1 kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea Magyarország a A háborús károk felszámolása. A demokratikus Óraszámok: közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi Új anyag feldolg.: 15 második békeszerzıdés. A határon túli magyarság sorsa. A Rendszerezése: 1 világháború 1 után (1945 – kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz Témazárása: vezetı út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A napjainkig) Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. A rendszerváltozás.

91

Évszámok: 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: háborús bőnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus Mindennapi Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelı történelmi 3 óra téma feldolgozása élet, életmódtörté net 4 óra Helytört. A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselıadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon elıadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élıszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsőrőség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA 11. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és a gazdaság rendszerének mőködését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétérıl a jó és a rossz mibenlétérıl, az erényekrıl és a helyes cselekedet alapelveirıl folyó diskurzus évezredes történetébe. Fejlesztési követelmények

A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelısségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Az erkölcsi érzék kimővelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyızıdés kifejezéséhez és a mások 92

meggyızıdésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése.

Belépı tevékenységformák Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos anyaggyőjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Együttéléstan

Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam. Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, .Jogok és kötelességek a társadalomban. Az emberi alapjogok értelmezése. A társadalmi igazságosság kérdései.

Az állam A politikai közösség Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alapelvei és és intézményei mőködése. Hatalom, legitimáció A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere a mai Magyarországon. Gazdasági alapfogalmak

Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek, tulajdon, verseny, érték, haszon, pénz munkavállalás, vállalkozás.. Termelés és fogyasztás. Jólét és életminıség.

A társadalom élete

Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra fogalma. A szocializáció folyamata. A társadalmi csoportok és rétegek. Szegények és gazdagok A társadalmi helyzet változásai.. Életmód, életszínvonal.

Egység és sokféleség a Társadalmi önazonosságunk összetevıi. A helyi társadalom. Nemzet, állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti integráció kérdései. modern Kisebbségek, diszkriminált csoportok, elıítéletek. társadalmakban A technológiai- Növekedés és fejlıdés. A „jólét” ára. A földi élıvilág eltartó képességének gazdasági haladás és korlátai. Pazarló használat, környezetszennyezés, népességrobbanás. A technikai civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció a bioszféra válság. politikai, kulturális, gazdasági és természeti következményei.

93

Etika Az emberi természet

Az ember fogalma: az eszes lény, a társas lény, az univerzális lény. Autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa. A kultúra normativitása. A hagyomány értelme. A „másik” szerepe az öntudatos én kialakításában. Önazonosság és önmegvalósítás a társas viszonyban.

Etikai alapfogalmak

A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata. A választás szabadsága és az ember felelıssége. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret.

etika Az ember léthelyzete és felelıssége a keresztény hagyományban. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelısség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az erkölcsi gondolkodás történetébıl vett klasszikus példák nyomán.

Az megalapozása

Az erkölcsi cselekedet Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás: a személyes kapcsolatok erkölcsi dimenziói dilemmái. A nemiség és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás. Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári engedetlenség. Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek. A jellem erények Korunk kérdései

az Erkölcsi érzék.. Önnevelés.A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentısége. Etikai alapértékek. Az alapvetı erények klasszikus és modern értelmezései. erkölcsi A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái. Globális felelısségünk. Kötelességek a jövı nemzedékekkel szemben, az élıvilág rendjének és sokféleségének megırzésével kapcsolatban. és

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvetı szabályait és a Magyar Köztársaság intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse és értelmezze felelısségét maga és mások sorsáért, a földi élıvilág jövıjéért.

94

ÉLİ IDEGEN NYELV Alapelvek Az élı idegen nyelv mőveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi mőveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Az élı idegen nyelvet a közoktatásban részt vevı minden diáknak kötelezı tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. Meghatározott feltételek teljesülésekor az iskolák a negyedik évfolyamot megelızıen is elkezdhetik a nyelvtanítást. Az általános iskolában minden diáknak legalább egy idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol ehhez a feltételek adottak, a tanulónak két idegen nyelven kell használható nyelvtudásra szert tennie. A közoktatásban szabadon történik a nyelvválasztás, a helyi igények és lehetıségek alapján. Élı idegen nyelvként taníthatók a gyakran tanult (angol, német), a kevésbé gyakran tanult nyelvek, valamint a kisebbségek nyelvei, illetve a nem magyar anyanyelvőek számára a magyar nyelv. Ezeken kívül második idegen nyelvként taníthatók holt nyelvek is, melyek tanulását az alaptanterv nem szabályozza. A kisebbségek nyelvének nemzetiségi nyelvként történı tanításáról külön jogszabály rendelkezik. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág mővelt, mobilis, többnyelvő polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthetı idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, mely személyiségfejlıdésüket is elınyösen befolyásolja.

Fejlesztési feladatok Az élı idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetı célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználati képességet jelenti, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következıket jelenti: (1) A kötelezı oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelıen használni. (2) A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki, és maradjon ébren a kedvezı attitőd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélı emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére. (3) A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. A nyelvtanulás folyamata a bevezetıben megfogalmazott általános kompetenciákra épül, melyek magukba foglalják az alaptanterv mőveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és készségeit. A kommunikatív nyelvi kompetenciák integrálják az általános kompetenciákat és tanulási képességeket, ezeken belül az anyanyelvi kommunikatív nyelvi kompetenciákat.

95

Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetıségeknek megfelelıen ennél magasabb szint is elıírható egy vagy több alapkészség területén. Az elsı és második idegen nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülı programoknak kell meghatározniuk. A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia. Emelt szintő nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintő, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1-C2) elérése a közoktatásban nem tekinthetı alapfeladatnak. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élı idegen nyelvbıl az A1-es szint elérését tőzik ki célul. A 9–12. évfolyamra kétféle követelményt fogalmaznak meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott nyelvbıl milyen szintre szeretne eljutni a kötelezı iskolázás végére, illetve milyen szintő érettségi vizsgát kíván tenni. Amennyiben a 12. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a 10. évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie [(a) program]. Amennyiben a 12. évfolyam végére a cél a B2-es szint, a 10. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos [(b) program]. Második idegen nyelvbıl a 12. évfolyam végére legalább az A2-es szintet kell elérni [(c) program]. Amennyiben a diák a második idegen nyelvbıl B1-es szintre szeretne eljutni [(d) program] és ebbıl vizsgázni kíván, azt lehetıvé kell tenni számára. Évfolyam

6.

8.

12.

Elsı idegen nyelv (a) Elsı idegen nyelv (b) Második idegen nyelv (c) Második idegen nyelv (d)

A1A1

A1 A2

B1 B2 A2 B1

A1

Az A1-, A1, A2, B1 és B2 szintek meghatározása Az európai minimumszint fele: A1Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerőbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud azokra. Beszédértés Megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerıs szavakat, fordulatokat. Beszédkészség Képes egyszerő kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni. Olvasásértés Felismeri és megérti az ismerıs szavakat, igen egyszerő mondatokat. Írás A tanult szavakat le tudja írni, ismerıs szövegbe be tudja írni.

96

Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvetı fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegő kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerıs emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerő interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítıkész. Beszédértés Megérti az ismerıs szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Képes egyszerő beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerő kérdéseket ismerıs témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerıseit képes egyszerő fordulatokkal leírni. Olvasásértés Megérti az ismerıs szavakat, egyszerő mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerő nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.

Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az ıt közvetlenül érintı területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvetı személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerő és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerő és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerő nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátterérıl, szőkebb környezetérıl és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerő üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt tud venni egyszerő, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerő szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidı stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történı utazás során adódik. Egyszerő, összefüggı szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklıdési

97

körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, különbözı eseményeket, álmokat, reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különbözı álláspontokat és terveket. Beszédértés A köznyelvi beszédet fıbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen elıforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévémősorokban, melyek aktuális eseményekrıl, illetve az érdeklıdési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülı helyzetekben, valamint ismerıs, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerő, összefüggı fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévı információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekrıl, érzelmekrıl, véleményekrıl szóló írásokat. Írás Meg tud fogalmazni egyszerő, rövid, összefüggı szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeirıl, véleményérıl. Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelı szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvő beszélıvel, mely egyik félnek sem megterhelı. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges elınyök és hátrányok részletezésével. Beszédértés Megérti a hosszabb elıadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekrıl szóló hírmősorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvő beszélıkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet. Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévı információt, érvelést. Megérti az eseményekrıl, érzelmekrıl, véleményekrıl szóló irodalmi prózai szövegeket. Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggı szöveget a jelenkor problémáival és érdeklıdésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeirıl, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.

98

TANTERV - Idegen nyelv ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

Iskolánkban az élı idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetı célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztésének eredményeképpen a tanulók feleljenek meg a következı elvárásoknak: (1) a kötelezı oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelıen használni; (2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvezı attitőd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélı emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére; (3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. Az iskolánkban folyó idegennyelv-oktatás általános célja, hogy a középiskolát elvégzı fiatalok közül minél többen magas szintő, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást. Szaktanáraink különös figyelmet fordítanak a különbözı háttérrel érkezık tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, amely esélyteremtı és hátránykompenzáló hatással bír. Ezen túl, megfelelı alapot adnak ahhoz, hogy a jövıben többnyire hátrányos helyzető diákjaink egyenlı eséllyel induljanak a hazai és a nemzetközi munkaerıpiacon. Tanév elején és végén idegen nyelvi kompetenciamérést végzünk. A feladatsorok alapjául az érettségi vizsga feladatsorai szolgálnak. Iskolánk lehetıséget biztosít a tanulók számára, hogy az általános iskolában elkezdett nyelv tanulását intézményünkben folytatni tudják.

Célunk az, hogy a tanulók idegen nyelvbıl olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek közép szintő nyelvi érettségi vizsgát. Mindezen célkitőzések összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó dokumentumaiban meghatározottakkal, valamint a NAT elvárásaival is. Célunk az, hogy a tanulókban kedvezı attitődöt és motivációt alakítsunk ki a nyelvtanulás és a hozzájuk tartozó kultúrák iránt. A megfelelı tanítási és tanulási stratégiák alkalmazása és átadása képessé teszi a tanulókat nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. Programunk hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. A nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlıdését, látókörének és szellemi befogadóképességének bıvülését, a más emberekkel, kultúrákkal való közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnıttként is.

99

ANGOL NYELV Szakiskolai osztályok 9. osztály Heti óraszám: 3 óra (Évi óraszám:111 óra) Tankönyv: Channel your English Beginners 10. osztály Heti óraszám : 3 óra (Évi óraszám: 111 óra) Tankönyv: Channel your English Elementary

Szakközépiskolai osztályok Heti óraszám: 4 óra (Évi óraszám 148 óra) 9.osztály Tankönyv: Channel Your English Beginners és Elementary 10. osztály Tankönyv : Channel Your English Elementary és Pre- intermediate 11. osztály Tankönyv: Channel Your English Pre-intermediate és Intermediate 12. osztály Évi óraszám:128 óra Tankönyv: Channel Your English Intermediate Nappali intenzív tagozat 11. osztály Óraszám: 148 (heti 4 óra) Tankönyv: Channel your English Elementary és Pre-Intermediate 12. osztály Óraszám: 160 (heti 5 óra) Tankönyv: Channel your English Pre-Intermediate

Esti és levelezı tagozat 9.osztály Óraszám: 111 (heti 3 óra) Tankönyv: Channel your English Beginners 10. osztály Óraszám: 111 (heti 3 óra) Tankönyv: Channel your English Elementary 11.osztály Óraszám: 111 (heti 3 óra) Tankönyv: Channel your English Pre-Intermediate 12. osztály Óraszám: 96 (heti 3 óra) Tankönyv: Channel your English Pre-Intermediate

100

A tankönyvek használatával elérhetı tudásszint:

101

Általános követelmények 1. A tanuló a mindennapi érintkezésben tudja használni az angol nyelvet. 2. Az angol nyelv tanulása során kifejlıdı alapkészségek tegyék számára lehetıvé további nyelvek elsajátítását. 3. Kapjon ízelítıt az angolszász országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeibıl, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben. 4. Szerezzen ismereteket a nyelv természetérıl, hogy ezáltal a saját anyanyelvét is tágabb rendszerben tudja szemlélni, növekedjen önismerete is. 5. Létesíthessen az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját. 6. Jusson olyan ismeretekhez, amelyek anyanyelvén esetleg nem hozzáférhetık. 7. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nıjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. 8. Nyelvi gátak ne akadályozzák abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen 9. Az együttmőködési készség fejlesztésének követelményei A tanulók vegyenek részt: -

életszerő feladatok tervezésében és rádiómősor-készítés; színjátszás stb.), nyelvi játékokban, vetélkedıkben.

kivitelezésében

(interjúk,

osztályújság,

10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb segédanyagokat használni. Célunk a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ez azért lehetséges, mert a tanulók nagyobbak, már kialakult fogalmi gondolkodásuk van, az idegen nyelv tanulása során szereztek nyelvtanulási tapasztalatokat, s már megismerték a nyelvünktıl eltérı nyelvi, nyelvtani jelenségeket, fogalmakat

Különös hangsúlyt kap a cselekvésorientált nyelvtanítás, az önálló munka, projektek készítése, a számítógép és az internet felhasználása a tanításban. A tananyag része imádságok, példázatok, énekek, a hitélettel kapcsolatos angol nyelvő szókincs tanítása is.

Követelmény:

102

Nyelvi struktúrák: BASIC ELEMENTS OF GRAMMAR Be present singular, (statements, questions, negatives) Personal pronouns: I, you, he, she, it, we, you, they The alphabet, (spelling) Definite and indefinite articles: the sky, a bird, an apple Nouns, plurals, irregular plurals; house, houses, child, children, man, men, woman, women etc. Demonstratives this, that, these, those: How much is this pen? Personal pronouns (objective case): me, you, him, her, it, us, you, them. POSSESSION Possessive adjectives: my, your, his, her, its, our, your, their Have - have got present tense: The room has got large windows. Have you got any brothers or sisters? Possessive genitive 's My father's brother is my uncle. Asking about ownership: Whose is this pen? It's mine. It's not yours. Possessive pronouns: mine, yours, his, hers, its, ours, yours, theirs QUALITIES AND QUANTITIES Adjectives: large, small, young, old, etc. Making compliments: What a nice shirt! Thank you. Cardinal numbers 1-20 How many...are there? : How many rooms are there in this hotel? Talk about physical and emotional states: Are you hungry? No, I am not hungry but I am tired.

LOCATIONS There is /There are + prepositions of place to say where things are: There is a cupboard in the kitchen. Are there any shops in this street? (+ prepositions on, above, below, next to, in front of, behind, etc.) TIME, TENSES Telling the time: What time is it? It's ten past three. Present continuous tense (be+verb+ -ing form): affirmative, questions, negative Present continuous tense to talk about what's happening at the moment: Can I speak to Sally, please? She is having a bath at the moment. Likes and dislikes: Do you like dogs? I don't like them. Present simple tense for asking and giving information about professions: What do you do? I am a doctor. Present simple tense for everyday habits and lifestyle (affirmative, negative, questions): I leave home at 7.30. What time do you get up? Indians travel by canoe. Parrots eat nuts. Going to for future intention (be+going to+infinitive): I'm going to sail round the world.

103

MODALS, INTENTIONS Imperatives to express instructions, commands: Listen to me! Don't litter. Prohibitions, duties: You mustn't be late. You must wash your hands. Can to express present ability: I can swim but I can't play the piano. Talking about intentions: I want to watch TV. I don't want to go to bed. CLASSROOM LANGUAGE What does...mean? How do we say... in English? Simple instructions, like: Say after me. Write it down. Listen to the tape. Close your books. Open your books, etc. TENSES, TIME Frequency adverbs used with the present simple tense: always, usually, often, sometimes, hardly ever, never Questions: Do you usually...? How often do you...? Do you ever...? Time expressions for frequency: once a week, ten times a month etc. Talking about duration: How long does it take you to get to school? Talking about distances: How far is it? It' ten minute's walk. Past simple tense of be: was, were: Where were you yesterday? Past simple tense to express sequence of events: regular and irregular past tenses affirmatives, questions, negatives: How did she meet the Prince? He followed her after the Dan Dates, names of the days, names of the months Time adverbs to talk about the past: yesterday, last week, month, year, in 1986, etc. Will for future simple: affirmative, negative, questions to talk about future: There will be a festival next week. MODALITY, INTENTIONS Will and shall for offers, promises: I will do the washing up. Let's + infinitive for suggestions: Let's go to the cinema. Modal shall to ask for suggestions: Shall we go to the cinema? What shall we do? Simple offers and requests: Would you like a coke or an orange juice? I would like an orange juice, please. POSSESSION Possessive: of QUANTITIES, QUALITIES Cardinal numbers 20-100 Ordinal numbers: 1-31 Indefinite pronouns: some, any, no, all, every, a lot of, much, many, something/ anything, someone/ anyone

104

Countable,/ Uncountable: some bananas, some water, a lot of children, not much money etc. How much ...is there?: How much milk is there in the fridge? Talking about colours: What colour are his shoes? They're black. Talking about sizes: What size is it? It's medium. Talking about materials: What is it made of? It's made of plastic. Talking about shapes: What shape is it? It's rectangular. Describing appearances: She's got dark hair and brown eyes. Describing clothing: He's wearing a white T-shirt and jeans. Description with with: A man with a moustache.

COMPARISONS Comparison of adjectives; comparative, superlative: Corner shops are friendlier than supermarkets. Supermarkets aren't as expensive as corner shops. Cars are more expensive than bikes. Bikes are less expensive than cars. The Mississippi is the longest river in the world.

MODALS, INTENTIONS Simple requests: Can I try it on? Can I have an apple, please? Simple permissions: May I open the window? SOCIAL CONVENTIONS Good wishes: Happy birthday! Merry Christmas Saying good-bye: Bye-bye. See you. Good bye. Offering food: Would you like some potatoes? Yes, please. / No, thank you. Help yourself to some more meat! It1 very kind. Can you pass me the salt, please? Here you are. CLASSROOM LANGUAGE Do you understand it? Yes, I do. / I don't understand it. I know what it means. I don't know. TENSES Past continuous tense and past simple( was/were + verb+ -ing) to relate past events to their circumstances: He was painting the ceiling when he fell off the ladder. While I was waiting, I bought some souvenirs. Past continuos tense and past simple to talk about consequences of past events: I was queuing for the cinema when I saw the accident. And what did you do when you saw the accident? I phoned the ambulance. Present continuous tense to talk about future arrangements: I am flying to London next Monday.

105

Past simple tense and before / after / while to express sequence of events: He learned to swim after he went to school. He started learning English before he went to England. He met his wife while he was at college. Contrasting present simple and present continuous tenses: The kettle is boiling. Can you turn it off, please? (event) vs. Water boils at 100 degrees centigrade. (state) Tom is playing tennis. (event) vs. He plays tennis every Saturday, (habit) Present perfect tense recent past actions and their present result: She's put some milk in the fridge. There is some milk in the fridge. Present perfect tense to talk about experiences: Have you ever done any rollerskating? Yes, I have. / No, I haven't. Combining the present perfect tense and the simple past to talk about details of experience: Have you ever eaten Italian food? Yes, I have. What was it like? I really liked it. Present perfect simple or continuous to talk about duration: How long have you been learning English? For, since: I have been learning it for two years. I have been learning it since 1996. The adverb ago and simple past tense : How long ago did they move to this area? Ten years ago, if I'm not mistaken. Present perfect with present time words: today, this week/ month/ year; this morning/ afternoon/ evening Adverbs, just, ever, never, already, yet and present perfect tense to talk about recent activities: I'm afraid he is not in. He has just left.

MODALS, INTENTIONS Modal will for predictions: You will be very happy. You will have twenty children. Modal will to express decision: I'll give up smoking. Talking about preferences: Would like, would rather, would prefer to. Want+ object + infinitive to express intentions: I want him to mend the fence . SENTENCE STRUCTURES, WORD ORDER Defining relative clauses introduced by that or who: Where are the eggs that were in the fridge? The man who lives next door is very friendly. Indefinite pronoun + infinitive: There wasn't anywhere to sit. Subject, object, indirect object: The assistant sold it to the lady. Asking about the subject: Who sold it to you? Asking about the direct object: What did she sell? Asking about the indirect object: Who did she sell it to? Infinitive for purpose: We went to see the film. Checking information with tag questions: You are from Hungary, aren't you? COMPARISONS Comparing what people do He spends more than he earns. Doctors don't work as long hours as nurses, etc.

106

Adverbs of manner: He plays badly. Comparison of adverbs: I write more carefully than he does. She can swim faster than I can. Can't you drive a bit more slowly? Comparing quantities: more, most, few, fewer, fewest, little, less, least Superlative adjectives used with the present perfect tense to talk about experience: It's the best film I have ever seen. LOCATIONS Asking for and giving street directions: How do I get to the cinema? Turn left/right. Take the first turning on your left/right. Go straight on along this road. Cross the road at the traffic lights. Go as far as the next junction. Talking about locations of the parts related to the whole: at the front/at the back/at the top/ at the bottom/ at the side/ at the end/ at the corner/ in the middle ... of the house Talking about locations in pictures: in the foreground, in the background, on the right, on the left, at the top at the bottom, in the middle, in the top right-hand corner, etc.

Témakörök Az én világom: személyi adatok, születésnap, életkor, mit szeretek, mit nem, A család és barátok: családtagok bemutatása, foglalkozások, munkahelyek, legjobb barátom, rokonság, családfa, érdekes családtagok, barátok, emberek külsı leírása, ünnepek, családi élet, házimunka, ünnepek, barátság, az ember belsı jellemzése Házunk, lakásunk: bútorok neve, mi hol van a lakásban, hol mit csinálunk a lakásban, lakásunk, házunk, állatok és növények a ház körül, különös házak a világban Mindennapi életünk: a mindennapi élet tevékenységei, napszakok, idıpontok, napirendünk, egzotikus napirendek, néhány ünnep megünneplése. a szabadidı eltöltése, segítés otthon,

Az iskola: órarend, napirend, iskolai élet, kedvenc tantárgyaim, iskolám bemutatása, házirend, mit szabad, mit nem Vásárlás: mindennapi bevásárlás, üzletek nevei, rövid útbaigazítás, alapvetı árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek Állatok:

107

állatok alapvetı tulajdonságai, egy-két állat életmódja, szokásai, Étkezés: étkezési szokásaink, mások étkezési szokásai, néhány ételfajta, italfajta, asztalterítés, mi hol van a konyhában, ételkínálás Idıjárás: idıjárási viszonyok, érdeklıdés az idıjárásról, éghajlati viszonyok a nagyvilágban, évszakok Öltözködés: ruhadarabok, Mondókák,

ember

öltözékének dalok,

leírása,

ruhavásárlás játékok

Tágabb környezetünk: településtípusok, város, falu, lakóhelyünk életének, nevezetességeinek bemutatása, egy angolszász település bemutatása, városi közlekedés, útbaigazítás Természeti növények, Kitekintés

állatok,

Kultúra: mesék, Keresztény Bibliai híres imák, énekek, irodalmi szemelvények

környezetvédelem más

a ház mőveltségi

legendák,

mondák

vonatkozású keresztény versek,

környezetünk: körül, állatkert, területekre

közmondások,

témák: történetek emberek szólások,

Szókincs 1. A szavak kiválasztása A kezdı szint igénye az úgynevezett "alapszókincs" elsajátítása. Ezt a szóhalmazt általában gyakorisági mutatók felhasználásával határozzák meg a tankönyvszerzık. It t a tanár irányításával az oktatási folyamatban kerülı szókincsrıl fogalmazunk meg néhány alapelvet. Mivel ezen a szinten még nincs helye a stílusrétegek bevezetésének, fontos, hogy a szavak tartalmilag és hangulatilag is semlegesek legyenek, azaz pozitív vagy negatív konnotáció, erıs érzelmi vagy értékelı asszociációk nem kísérik ıket. Tematikus szókincs: az egyén és szőkebb környezete (család, foglalkozások, a ház, a lakás), a mindennapi élet tevékenységei , eseményei (napirend, iskola, vásárlás, étkezés, öltözködés, utazás egyszerő szókincse) pl. a Family témaköréhez tartozó tematikus szókincsbokor kezdı szinten kb. a következı szavakból áll, amelyeket tetszés szerint csoportosítva, diagrammá szervezve vagy képpel rendszerezve taníthatunk: mother, father, son, daughter, children, grandparents, aunt, uncle , mother-in-law stb. pl. az iskola témaköréhez tartoznak a tantárgyak nevei, az iskolában dolgozó személyek nevei, az iskolaépület helyiségei, az iskola

108

jellegzetes tárgyai stb. így a témához tartozó szókincset ilyen vagy hasonló csoportosításban taníthatjuk meg vagy ismételhetjük át, foglalhatjuk össze. Mőveleti szókincs: ezen a szinten pl. a szám, méret, egyszerő mennyiségek, hely, mozgás, egyszerő idıviszonyok kifejezése, birtoklás, hasonlóság stb. Megkezdjük az angol nyelvő óravezetés kialakítását, ezért megtanítjuk az egyszerőbb tanári utasításokat, a tankönyvben használt nyelvtani terminusokat, a tanulói segítségkérés nyelvének szókincsét. a gondolkodás, szándék, akarat, emberi viszonyok, ok és okozat, szabályosság, ismétlıdés, idıviszonyok, feltétel, ellentét, fokozat, intenzitás, az idı múlása, kötelezettség, szükségesség, anyagmegnevezés szókincse stb. Bıvül az órai metanyelv eszköztára, mivel fokozatosan haladunk az angol nyelvő óravezetés felé. Fontos új vonása a szókincs tanításnak, hogy az újonnan belépı szavak jelentését egyre inkább a komponensanalízis (körülírás, definíció) segítségével határozzuk meg. 2. Alak és jelentés kapcsolata Mivel itt ismertetjük meg a tanulókkal az angol nyelv- hang- és helyesírási rendszerét, fontos a szavak hangalakjának és írásos formájának különbségeire, a helyesírás és a kiejtés sajátságaira felhívni a figyelmet. Kezdettıl fogva lényeges a kiejtés és a helyesírás gyakoroltatása, pl. hallás utáni ismétlés, spelling-feladatok, hallott és olvasott szöveg összekapcsolása, memóriajáték, összekevert betőkbıl a helyes szóalak összeállítása, hasonló hangot tartalmazó szavak csoportosítása stb. típusú feladatok elvégeztetésével. A szavak órai bemutatásakor (alak és jelentés kapcsolatának fel fedeztetése) használhatunk vizuális eszközöket, fényképet, videofelvételt, gesztusokat, utánzást, illetve a szavak magyar megfelelıjének megadását. Ahol lehet, élhetünk a szinonimia-antonímia felhasználásával is. Elıtérbe kerülnek olyan technikák, mint a szó jelentésének kikövetkeztetése a szövegkörnyezetbıl. Növekvı tudatossággal használják fel a tanulók a szóképzési, szóösszetételi eljárásokról szerzett ismereteiket a szó jelentésének megközelítéséhez. Esetenként találkozunk a homonimia és poliszémia (azonos alakúság és több jelentéső szavak) problémáival, de még nem ezeken van a hangsúly a szókincs tanításában. Változatlanul fontos a szavak hangalakjának és írásképének együttes tanulása, a hangképzés és a helyesírás következetes gyakorlása. 3. A szókincs szervezésének lehetıségei Jelentéskapcsolatok: az említett témakörökben pl. összefoglaláskor vagy akár a bemutatáskor is a szavakat csoportosíthatjuk tematikusan, bizonyos anyagrészeknél (pl. a melléknevek tanításánál) használhatunk szinonimapárokat, támaszkodhatunk az egyszerő binomiális kapcsolatokra, pl. up and down, brother and sisíer stb. Morfológiai kapcsolatok: ezen a szinten még kevés képzett szóval találkozunk, de a képzık mőködésére néhány egyszerő példa alapján is felhívhatjuk a figyelmet (pl.a -ly határozószóképzı használata, melléknév/határozó párok). A többszavas igék tanítását sok tankönyv "félreteszi", és a középhaladó/haladó szinten zúdítja a tanuló nyakába, pedig óvatosan adagolva már kezdı szinttıl taníthatjuk ıket, tudatosítva néhány alapvetı jellegzetességüket (pl turn on/off, put on/take off stb.) A kollokáció elemi szabályai már ezen a szinten felmerülnek, de arra még kevés lehetıségünk van, hogy ezeket rendszerezzük, inkább csak a szavak együtthasznál hatóságára 109

hívjuk fel esetenként a figyelmet : készthetünk tematikus szótérképeket, kihasználhatjuk a szinonímia-antonímia lehetıségeit, sok alkalmunk van a jelentéshierarchia, alá-fölérendeltségi viszonyok felhasználására a szódefiniálásban. Morfológiai kapcsolatok: megkezdhetjük a figyelem felhívását a szóképzés és szóösszetétel törvényszerőségeire, szervezett, csoportosított formában bemutatva néhány hasonló eljárással létrehozott szót. Nagyobb számban találkoznak a tanulók többszavas igékkel, ezeket is tárgyalhatjuk összefoglaló csoportosítás formájában, pl. az ige vagy a határozószó szerint. Megjelennek a tanulók által megismert szövegekben az idiómák. Mindkét nyelvi jelenséggel kapcsolatban azonban tanácsos óvatosságra intenünk tanítványainkat. A többszavas igék, de különösen az idiómák általában stilisztikailag erısen meghatározott elemei a nyelvnek, ezért, amíg a tanulók kevés biztonságra tettek szert a stílusrétegek nyelvi kifejezıeszközeinek használatában, az idiomatikus nyelvhasználat sok félreértés és a beszélı szándéka ellenére humoros helyzet forrása lehet. Kollokáció: ezen a szinten egyre több kollokációs szabályt kell tanítványainkban tudatosítanunk, pl. a make és a do, a Gerund és az infinitive problémái, vagy az igevonzatok esetei. egyre több kollokációs szabályt kell tanítványainkban tudatosítanunk, pl. a make és a do, a Gerund és az infinitive problémái, vagy az igevonzatok esetei. 4. A rögzítés és az ismétlés módjai Itt néhány feladattípust javaslunk, amelyek mindkét célra megfelelnek. Felcímkézhetünk képet vagy akár valódi helyszínt (lakószobát, osztálytermet) a bennük található tárgyak nevével, hasonló képek részletei hasonlíthatjuk össze pármunkában, képes történeteket alkothatunk egyéni, pár- vagy csoportmunkában, egyszerő memóriajátékot készíthetünk képekkel és a rajtuk látható tárgyak neveivel, használhatunk képes szókártyákat, játszhatunk szóláncot tematikus szócsoportokon belül, használhatunk feladatlapot képekkel vagy kiegészítendı szöveggel stb. Megkezdjük az írásos rögzítés módszereinek megtanítását is. A hagyományos szótárfüzet vezetésén kívül biztathatjuk a tanulókat szókártyák készítésére, bevezethetjük a fonetikus átírás táblai használatát, egyelıre csak a felismertetés szándékával, készíthetünk a tanulókkal tematikus szócsoportokat a szótárfüzetbe. Mindenképpen ajánlatos, hogy idınként ellenırizzük a szótárvezetést, amíg a tanulók meg nem szokják a pontosságot a szavak helyesírásában. Képek, pl. képes szótár, fotó-szótár, használata a szókincs tematikus összefoglalásához. Feladatlapok használata, pl. szó és rajz párba állítása, hiányzó szavak mondatba illesztése, keresztrejtvények megoldása, megadott szótı alapján a megfelelı képzett szó mondatba illesztése, szódiagramok készítése, könnyen összetéveszthetı szavak elkülönítése mondatba illesztéssel (pl. economic/economical , szótérképek, hálózatok önálló elkészítése vagy kiegészítése, szócsaládok tanulmányozása, pl. kontextusban, mondatok összehasonlításával, kollokációs szabályok gyakorlása mondatalkotással, csoportosítással stb. Az írásos rögzítés területén a fonetikus átírás következetes használatáig juthatunk el a felismerés vagy akár az önálló alkalmazás szintjén. Részletesebben foglalkozhatunk a homofónok problémáival (pl. here/hear), amelyek sokszor problémát okoznak a tanulóknak. Újabb lépésekben segíthetjük a tanulókat abban, hogy kidolgozzák a szavak írásos rögzítésének egyéni módszereit (pl. szókártyák, példamondatok, definíciók, tematikusgyőjtés stb.) 5. A tanuló önállósága

110

Ezen a szinten már sokszor elıfordul, hogy a tanuló jelentkezik új szó megtanulásának igényével. Pl. önálló fogalmazás készítése során szeretné megtudni egy-egy szó angol megfelelıjét. Ilyen esetekbıl kiindulva segíthetjük a tanulókat az önálló szótárhasználatban, felhívjuk a figyelmet a kétnyelvő szótárak sajátos problémáira, ill. bátorítjuk az egynyelvő diák szótárak használatában. Ezen a szinten szokott leginkább gondot okozni, hogy a tanuló, tekintve hogy a stílusrétegek megválasztásához még nincs elegendı ismerete, a beszédhelyzetnek nem megfelelı szót/jelentést emeli ki a szótár szócikkébıl. Ezért lényeges, hogy a szótárhasználatot is tanítsuk, akár közös órai feladatok formájában is

Beszédértés A 9. évfolyam már nagyobb önbizalommal kezd hozzá a tanuló a szöveghallgatáshoz és begyakorolja az eddig tanultakat. Követelmények: • megérti és válaszol rövid utasításokra, üzenetekre és párbeszédekre egyszerő mondatokkal • megkülönbözteti a fontos részeket a rövid utasításokban, üzenetekben, párbeszédekben több beszélı esetén megérti a beszélgetés lényegét, (ha néhány részt nem ért, ismétlést kér vagy a mondanivaló átfogalmazását) Hallás utáni értés fajtái: listening for specific information 1 isten ing for main ideas listening for gist listening for pleasure Szövegtípusok: 8-lo mondatos párbeszéd, beszélgetés, történet, monológ, leírás, rádiómősor, ének, vers, kérdıív, utasítások Hozzárendelt feladatok: Nonverbális vagy rövid válaszok: útvonal berajzolása a térképen kép rajzolása szöveg alapján rajz módosítása szöveg alapján tornagyakorlatok végrehajtása szavak kikeresése írott listáról szöveg sorrendbeállítása Hosszú válaszok az elhangzott szövegre: telefonüzenet leírása, egész mondatos válasz a kérdésekre Gyakorló feladatok a hallás utáni értést követıen: jegyzetkészítés, kérdıívkészítés, életrajzkészítés

111

Lehetséges témakörök: életstílusok, iskolai szabályzat, a természet világa, sport, közlekedési eszközök, híres emberek, ünnepek, szállásfoglalás A hallgatott szöveg normál beszédsebességő legyen, a beszédhelyzetekre jellemzı háttérzaj megengedett. A szöveg ne tartalmazzon a hallgató számára ismeretlen dolgokra utalásokat. A tanuló észreveszi a témaváltást, ha a témák ismertek a számára.

Beszédkészség A 12. évfolyam végén lényeges a tanári irányítás, de már több nyelvi eszköz áll rendelkezésére a kreatív beszéd feladatok megoldására, a memorizált nyelvi anyag önálló alkalmazásaira. 1.a Önállóan létrehozott szövegek Elıkészítés után, segédeszköz felhasználásával (pl. képsor, vázlat, kigyőjtött szókincs a táblán, közösen elkészített jegyzet) 8-10 mondatos beszámolót tud tartani ismert témából (pl. országrész, a lakóhely környezetének bemutatása, állatok életmódja stb.) Képes egyszerő folyamatok elmondására (pl. ételkészítés instrukciói). A képleírás gyakorlásakor az elızı szintek eszköztárát bıvítsük ki az összehasonlítás, egyszerő véleménynyilvánítás kifejezéseivel. Kezdjük meg a történetelmondás, a folyamatleírás és a képleírás struktúráinak tudatosítását, pl. a képleírás egymondatos bevezetése, térbeli vagy fontossági logika szerinti haladás, lezárás rövid véleménynyilvánítással, vagy a történés/folyamat egyszerő idıbeli strukturálása {First... then....flnally stb). 1b Beszélgetıpartnerrel vagy partnerekkel létrehozott szövegek (interakció) A társadalmi érintkezés terén bıvül azoknak a kommunikációs helyzeteknek a száma, amelyekben a tanulók beszélgetést kezdeményezhetnek és folytathatnak le , még mindig szem elıtt tartva a memorizált szövegeket, de esetenként már fokozódó önállósággal. (pl. a családi élet, a házimunka, az ünnepek, a városi és a vidéki élet összehasonlítása, ételkészítés, evés-ivás.) Részt tudnak venni irányított csoportmegbeszélésben (pl. kérdıívvel/rövid közvélemény-kutatással elıkészített megbeszélés szabadidıs szokásokról, étkezési szokásokról stb.) Meg tudnak oldani fejadatokat, mint pl. elmondják panaszukat az orvosnál, utazáskor jegyet tudnak váltani, érdeklıdni tudnak a vonat stb. indulási idejérıl, csatlakozásról stb. Szállodában szállást tudnak fogalmi. Bıvülnek a beszédszándékok: a tanulók tudnak szándékokról, jövıbeli tervekrıl beszélni, véleményt nyilvánítani összehasonlítás alapján, elınyöket, hátrányokat felsorakoztatni az egyszerő információkérésen-adáson túl. Rövid párbeszédekben önállóan is tudják alkalmazni a beszélgetéskezdés és befejezés legegyszerőbb strukturálási eljárásait. Ismeri a szó egyszerő átadása/átvétele eszközeit (pl. /

112

think... What do you think?) Gyakorolják azt, hogy párbeszéd közben ki tudják fejezni a partner iránti figyelmet.(Visszakérdezés pl.)

2. Fonetikai, lexikai, strukturális pontosság A tanuló már többször próbálkozik az önálló nyelvhasználattal, fordítsunk tehát fokozott gondot arra, hogy a tanult mintákat az önállóan kezdeményezett beszédaktusokban is próbálja követni. Ezen a szinten még elfogadható, ha a kiejtés többször javításra szorul, az anyanyelv hangképzési, intonációs mintái még érzıdnek, sok a bizonytalanság a szóválasztás, és a nyelvtani struktúrák alkalmazása területén. Ezért változatlanul igen nagy a szerepe a memorizálásnak és a mintaszövegek hallgatásának/reprodukálásának. Különösen nehéz feladat a folyamatos, kötött beszéd (linked speach) kialakítása, de folyamatosan haladnunk kell ebben az irányban 3. Kompenzációs stratégiák A korábban tanult eljárások (segítségkérés, ismétlés, betőzés kérése) fokozatosan megkezdhetjük a körülírás módszerének kifejlesztését, eleinte rokon- és ellentétes értelmő szavak felhasználásával . 4. Beszédhelyzet, társadalmi konvenciók Megtanulják véleményeiket, érzéseiket, tetszésüket, nemtetszésüket udvarias formában kinyilvánítani: pl.As I see //..., If you ask me....,l prefer... stb. JAVASOLT FELADATTÍPUSOK Elıkészített, segédanyaggal támogatott folyamatelmondás, történetelmondás, képleírás. Csoport-közvéleménykutatás eredményének néhány mondatos összefoglalása. Írásos anyag, pl. TV-mősor, programfüzet alapján szabadidıs program tervezése és megbeszélése. Információs szakadék-feladatok információs kártyák vagy a tankönyv feladatainak alapján. Elıkészített szerepjáték az ismert kommunikációs helyzetekben. A reagálóképesség fejlesztése nyitott dialógusok gyakorlásával. Változatlanul igen jó hasznát vesszük a kérdéssorral, kérdıívvel, listával elıkészített interjúknak, párbeszédeknek is.

Olvasásértési

készség

Általános követelmény A 12. évfolyam végére legyen képes a tanuló hosszabb terjedelmő, összetettebb szöveget (25-30 mondat vagy 50-55 sor) megérteni, mely néhány összetettebb szerkezető, hosszabb mondatot tartalmaz, s melyben egyre több az ismeretlen nyelvi elem • tanár által ajánlott szövegek közül válasszon ki kedvére valót, és kezdjen el extenzíven olvasni Információ kiszőrése

113

• értsen meg és reagáljon számára fontos információkra hosszabb, néhány ismeretlen nyelvi elemet tartalmazó szövegben, ismerıs szövegösszefüggésben • ismerje fel, értse meg és reagáljon egyszerő, rövid, többségben ismert nyelvi elemeket tartalmazó szöveg lényegét, fı gondolatvonalát.

• •

• •

•

Kohéziós elemek értsen meg és reagáljon következményt kifejezı kötıszóra (so) értelmezze és bıvítse az idıbeli viszonyokra utaló határozószavakat (after that, before etc.).

Javasolt feladattípusok igaz-hamis állítások (6-8) - hamis állítások kijavítása néhány egyszerő kérdés megválaszolása (5-7 echo questions) • a szöveg általánosabb, összetettebb megértését ellenırzı (interpretative question) összeillesztés: - térkép - képekkel -

• •

kérdések

bevezetése

dolgok - képekkel dolgok témákkal szavak bekezdésekkel

• megadott instrukciók sorrendbe állítása - folyamat egésze (pl. fızés, recept, valami elkésztése, térképen irányok követése bekezdések (szövegrészek) megadott szempont alapján történı újra rendezése az olvasott szöveghez hasonló rövid fogalmazás készítése megadott információk alapján • egyszerőbb személyiségjegyek (boldog, szomorú stb.) kikövetkeztetése illusztrációk alapján • Javasolt szövegtípusok: párbeszédek, elbeszélı jellegő szövegek, leírások, egyszerősített újságcikkek, baráti levél, ügyintézı levél, kérdıívek, táblázatok, térképek, egyszerő levelezılap, étlapok, menetrendek, árukatalógusok, tájékoztató jellegő írások képekkel, mondókák, dalszövegek, versek Segédanyagok használata egynyelvő mini-szótár fokozódó önállósággal történı használata

Írásbeli készség Szövegszerkesztés:

114

2-3 bekezdésbıl álló rövid szöveg alkotása címszavak/ vázlat/ minta/ kérdések alapján; Mondatszerkesztés: egyszerő mondatok bıvítése idıhatározói és helyhatározói mellékmondatokkal; logikai és nyelvtani kötıszavak biztonságosabb használata; 2-4 Közlésformák: Elbeszélés. események leírása kronológiai sorrendben; történetírás képek alapján; cikkírás pl. interjú alapján; Személyes írásmővek: személyes feljegyzések készítése véleményalkotással; Leírás: ünnepek, népszokások, vallási ünnepek pl. karácsony egyszerő leírása minta alapján; emberek belsı jellemzése megadott felsorolásból választható melléknevekkel, egyszerő szokásaikkal; horoszkóp készítés segítséggel; település leírása, turisztikai ismertetı szerkesztése minta alapján illusztrációkkal; programajánlat készítése megadott választási lehetıségekkel; plakátkészítés; Instrukciók, szabályok: ideális iskolai házirend készítése kérdıív alapján; közlekedési információs anyag készítése minta alapján; Interaktív írás: meghívó készítése, válasz a meghívásra; köszönılevél írása Kreatív írás: elbeszélés írása különbözı mőfajokban (sci-fi, romantikus, kalandos stb.) képregény készítése

Kulturális ismeretek Társadalmi rítusok elfogadás és visszautasítás az elsı visszautasítás nem határozott, benne lehet az újbóli kínálás lehetısége különösen Amerikában a javaslat, hogy ú j r a találkozzanak vagy a meghívás csak a kapcsolat befejezésének udvarias módja

115

Általános tapasztalatok Mindennapi élet közlekedés jellegzetes figurái (traffic warden, lollipop lady) közlekedési szabályok (double yellow line) posta-bélyeg jellegzetes városok, parkok orvosnál, betegségek közbiztonság, rendırség oktatás, vizsgák divat babon legendák szólások, közmondások mértékegységek sportágak médiák szálláslehetıségek 2 .Életkörülmények életszínvonal (az országon belüli különbségek) etnikai összetétel 3. Emberek közötti kapcsolatok nemek közötti kapcsolatok viselkedés hivatalos személyekkel a társadalom osztályszerkezete 4. Fı értékek A tanuló tudatában van a lehetséges különbségeknek a saját kultúrája és a célkultúra között az alábbi területeken: hagyományok nemzeti öntudat és külföldiek fajok közötti kapcsolat politika vallás Felhasznált forrásanyagok: Council of Europe (1998): Modern Language Learing, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference. Council for Cultural Co-operation, Education, committee, Strasbourg. Magyar Közlöny, 2003/147. szám Melléklet a 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelethez: A Nemzeti alaptanterv. Élı idegen nyelv. Felhasznált forrásanyagok: Oktatási Minisztérium (2004.03.): Ajánlás a nyelvi elıkészítı évfolyammal induló oktatás idegen nyelvi tartalmához (www.om.hu honlapról)

116

Javasolt tananyagok: a szinteknek megfelelı, szakértı által hivatalosan bírált, tankönyvnek minısített kurzuskönyvek, kiegészítı anyagok, keresztény vonatkozású anyagok. Kurzuskönyv: Channel Your English Beginners /Elementary/ Pre-Intermediate/ Intermediate Készségfejlesztı kötetek: Plus Beginners / Elementary/ Pre- Intermediate Plus Extra Beginners/ Elementary /Pre-Intermediate Olvasmányok: Szintenként négy-négy kötet munkafüzettel együtt Nyelvhasználat/ nyelvtan: Enter The World of Grammar 1/2/3/4 A Tantervhez javasolt tananyagok az mmpubblications kiadványai Forgalmazó: Szalay Könyvkiadó és Kereskedıház Kft. 5310 Kisújszállás, Mikes út 14. Te./fax: 06/59-322-555 e-mail:[email protected]

Érettségire felkészítı feladatsorok: INTO EUROPE sorozat kötetei (A British Council kiadványa)

A tanterv a következı honlap felhasználásával készült: http://www.pannon-literatura.hu/letolt/tanterv.doc

117

NÉMET Az év eleji szintfelmérı vizsga (kezdı évfolyamoknál) és az év végi vizsga felépítése:







-

Írásbeli vizsga: olvasott szöveg értése hallott szöveg értése nyelvtani teszt íráskészség mérése szóbeli vizsga: önálló témakifejtés hétköznapi szituációk

A vizsga követelményrendszere:

9. évfolyam (szakiskola, szakközépiskola nappali és levelezı tagozat)

- olvasott szöveg értése: 70 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - hallott szöveg értése: 60-70 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - íráskészség mérése: 40-50 szavas írott szöveg (képeslap, fax, üzenet, baráti levél, képleírás). - nyelvtani teszt: A Delfin 1 tankönyv 1-6 leckéjének nyelvtani anyaga alapján.

118

- szóbeli vizsga: Kommunikáció egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával. (bemutatkozás, harmadik személy bemutatása, vásárlás, bevásárlás, programszervezés, útbaigazítás, útleírás, háztartás, házimunkák, szabadidı, napirend)

A vizsga követelményrendszere: 10. évfolyam (szakiskola, szakközépiskola nappali és levelezı tagozat) - olvasott szöveg értése: 100 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - hallott szöveg értése: 100 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - íráskészség mérése: 60-80 szavas írott szöveg (képeslap, fax, üzenet, baráti levél, képleírás, hirdetés, recept, üdvözlılap, meghívás, útleírás). - nyelvtani teszt: A Delfin 1 tankönyv 1-10 leckéjének nyelvtani anyaga alapján. - szóbeli vizsga: Kommunikáció egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával, begyakorolt helyzetekben, melyekben egyszerő és közvetlen információcserére van szükség. (bemutatkozás, harmadik személy bemutatása, vásárlás, bevásárlás, programszervezés, útbaigazítás, útleírás, háztartás, házimunkák, szabadidı, napirend, meghívás, rendelés étteremben, étkezési szokások, személyleírás, lakás, lakberendezés, saját szoba leírása)

119

A vizsga követelményrendszere: 11. évfolyam (szakközépiskola nappali és levelezı tagozat)

- olvasott szöveg értése: 130 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - hallott szöveg értése: 130 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - íráskészség mérése: 80-100 szavas írott szöveg (képeslap, fax, üzenet, baráti levél, képleírás, hirdetés, recept, üdvözlılap, meghívás, útleírás, életrajz, baleseti feljelentés, események leírása, történetmesélés) - nyelvtani teszt: A Delfin 1 tankönyv 1-10 leckéjének és a Delfin 2 tankönyv 11 - 16 leckéjének nyelvtani anyaga alapján. - szóbeli vizsga: Kommunikáció árnyaltabb nyelvi eszközök felhasználásával, begyakorolt helyzetekben, melyekben egyszerő és közvetlen információcserére van szükség. (bemutatkozás, harmadik személy bemutatása, vásárlás, bevásárlás, programszervezés, útbaigazítás, útleírás, háztartás, házimunkák, szabadidı, napirend, meghívás, rendelés étteremben, étkezési szokások, személyleírás, lakás, lakberendezés, saját szoba leírása, munka, filmek cselekményének összefoglalása, elmesélése, idıjárás, utazás ,kirándulás szervezése, tanácsadás, sporttevékenységek)

120

A vizsga követelményrendszere: 12. évfolyam (szakközépiskola nappali és levelezı tagozat) - olvasott szöveg értése: 150-160 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - hallott szöveg értése: 150-160 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában. - íráskészség mérése: 100 szavas írott szöveg (képeslap, fax, üzenet, baráti levél, képleírás, hirdetés, recept, üdvözlılap, meghívás, útleírás, életrajz, baleseti feljelentés, események leírása, történetmesélés, élménybeszámoló, olvasói levél, irodalmi szövegek tartalmi összefoglalása) - nyelvtani teszt: A Delfin 1 – 2 nyelvtani anyaga alapján.

tankönyv 1-20 leckéjének

- szóbeli vizsga: Kommunikáció árnyaltabb nyelvi eszközök felhasználásával , begyakorolt helyzetekben, melyekben egyszerő és közvetlen információcserére van szükség. Egyszerő, összefüggı szöveg alkotása ismert témákban. Beszámolás érzelmekrıl, eseményekrıl, élményekrıl, magyarázatfőzés eseményekhez és álláspontok indoklása. (bemutatkozás, harmadik személy bemutatása, vásárlás, bevásárlás, programszervezés, útbaigazítás, útleírás, háztartás, házimunkák, szabadidı, napirend, meghívás, rendelés étteremben, étkezési szokások, személyleírás, lakás, lakberendezés, saját szoba leírása, munka, filmek cselekményének összefoglalása, elmesélése, idıjárás, utazás ,kirándulás szervezése, tanácsadás, sporttevékenységek, meglepı, humoros élmények elmesélése, beszélgetés ismert emberekrıl, színházról, nyelvtanulásról )

121

A vizsga követelményrendszere: 11. évfolyam intenzív képzés (szakközépiskola nappali tagozat)

- olvasott szöveg értése: 100 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában - hallott szöveg értése: 100 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában - íráskészség mérése: 60-80 szavas írott szöveg (képeslap, fax, üzenet, baráti levél, képleírás) - nyelvtani teszt: A Start! NEU nyelvtani anyaga alapján

tankönyv 1-14 leckéjének

- szóbeli vizsga: Kommunikáció egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával (üdvözlés, bemutatkozás, vásárlás, étteremben, étkezési szokások, harmadik személy bemutatása, család, napirend, szabadidı, nyelvtanulás, öltözködés, lakás, nyaralás, közlekedés)

12. évfolyam intenzív képzés (szakközépiskola nappali tagozat)

- olvasott szöveg értése: 130 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában - hallott szöveg értése: 130 szavas köznyelvi szöveg, a diákok életkorának megfelelı témában 122

- íráskészség mérése: 80-100 szavas írott szöveg (képeslap, fax, üzenet, baráti levél, képleírás) - nyelvtani teszt: A Start! NEU nyelvtani anyaga alapján

tankönyv 1-20 leckéjének

- szóbeli vizsga: Kommunikáció árnyaltabb nyelvi eszközök felhasználásával , begyakorolt helyzetekben, melyekben egyszerő és közvetlen információcserére van szükség. Egyszerő, összefüggı szöveg alkotása ismert, hétköznapi témákban. (üdvözlés, bemutatkozás, vásárlás, étteremben, étkezési szokások, harmadik személy bemutatása, család, napirend, szabadidı, nyelvtanulás, öltözködés, lakás, nyaralás, közlekedés, családi ünnepek, munka, szállodában, iskolai élet, orvosnál) Szakközépiskola Éves óraszám: 148 óra Heti óraszám: 4 óra Tankönyv: Hartmut Aufderstraβe-Jutta Müller-Thomas Stroz: Delfin 1-2.

9. évfolyam

Vorstellung, Einstufung Stundenzahl: 3 Lektion 1. Stundenzahl: 18 Thema: Reisen, am Bahnhof, im Zug Lesen: Briefe Schreiben: Ansichtskarte schreiben Wortschatz / Sprechen/Hören: Telefongespräche, jdn. begrüβen, nach Aufenthalt etc. fragen, Siez – Formen, Zahlen 1-100 Grammatik: Aussagesatz, Wortfrage, Satzfrage, bestimmter/unbestimmter Artikel, Possesivpronomen (mein/dein/sein/ihr/Ihr), Pronomen (er/sie/es/, ich/du, Sie), sein+Adjektiv,

123

Konjugierung der Verben 3. Person Singular, 1/2. Person Singular, schwache Verben, sein, 3. Person Plural: Höflichkeitsform Lektion 2. Stundenzahl: 18 Thema: Leute, im Kaufhaus, Pizza Express, Radio Quiz Lesen: Reportage, Illustrierte, vier Kleintexte Schreiben: Formular, Personalien, Bewerbung Wortschatz/ Sprechen/Hören: jdn. vorstellen, nach Beruf fragen, möchte, Nationalitäten, Ländernamen, Zahlen 1 – 1000, Mengenangaben, Pizza Bestellung, Einkauf, Gemüse Grammatik: Satzklammer bei Modalverb, Inversion bei Angabewörtern, Konjugierung der Verben 1/2. Person Plural, haben, sein, können, möchten Lektion 3. Stundenzahl: 20 Thema: Was man braucht, auf dem Flohmarkt Lesen: Reportage, Illustrierte, vier Kleintexte Schreiben: Fax schreiben Wortschatz/ Sprechen/Hören: Verhandlung über den Kauf gebrauchter Möbel, Zimmersuche, Lebenstile, Berufe, nach der Meinung fragen Grammatik: Inversion bei Akkusativ- Ergänzung zu Hervorhebung/Kontrast, Akkusativ (Definit & Indefinitivpronomen ), Verben + Akkusativ (brauchen, haben, es gibt), Negation kein/ nicht bei Inversion

124

Lektion 4. Stundenzahl: 24 Thema: Was man kann Lesen: Gedicht Schreiben: Notitzen für andere Wortschatz/ Sprechen/Hören: Verabredungen, vorschlagen, ablehnen, zustimmen, Babysitter gesucht Grammatik: Modalverben (wollen, sollen, müssen, dürfen), Konjugierung der starken Verben – Vokalwechsel: a-ä/e-i, Trennbare Verben, Inversion in Modalverbsätzen, mit „und“ verbundene Haupt- und Teilsätze Lektion 5. Stundenzahl: 24 Thema: Unterwegs Lesen: Reportage, Magazin/Illustrierte Schreiben: Wegbeschreibung, Einladung Wortschatz/ Sprechen/Hören: Fahrt mit dem Taxi, nach dem Weg fragen, Uhrzeit, Bewegung- /Richtungsverben, rechts, links, geradeaus, Ordinalzahlen, Orstangaben Grammatik: Verben mit zwei Ergänzungen, Wechselpräpositionen, Präpositionen mit Dat., Akk. Lektion 6. Stundenzahl: 25 Thema: Alltag Lesen: Reportage (Magazin/Illustrierte) Schreiben: Bildbeschreibung Wortschatz/ Sprechen/Hören: Abreise, Im Haushalt, nachfragen, feststellen, vorschlagen, Aufstehen, Frühstück, Familiennamen im Plural, Zeitangaben, Tageszeiten, Uhrzeiten, Grammatik: Perfekt (sein, haben), Perfekt der trennbaren Verben, Präteritum/Perf. (sein, haben), Partizip ohne ge-: Verben auf –ieren, nicht trennbare Verben Kontrollarbeit: 6 Stunden Zusammenfassung: 6 Stunden Prüfung: 4 Stunden

125

10. évfolyam Wiederholung Stundenzahl: 4 Lektion 7. Stundenzahl: 33 Thema: Feste und Einladungen Lesen: Brief (persönlich) Schreiben:Glückwunschkarten Wortschatz/ Sprechen/Hören: Einladung zu Getränk, einladen, höflich zurückweisen, begründen, wünschen, Datumsangaben, Weihnachtsmarkt, Monatsnamen Grammatik: Dativ + zu + Adjektiv, Verben mit Akk. Dat. Ergänzung, präpositionale Verben, Personalpronomen im Dat. Akk. , Ordinalzahlen mit Dat. Lektion 8. Stundenzahl: 33 Thema: Essen und Trinken Lesen: Kurzgeschichte Schreiben: Rezept schreiben Wortschatz/ Sprechen/Hören: Frühstücksgewohnheiten, Gespräch über das Essen, Höflichkeitsformen, Restaurant, bestellen, nachfragen, auffordern, ich hätte gern..., würden Sie mir bringen ...., Mengenangaben, Behältnisse, Einladung zum Essen Grammatik: Nebensatz mit weil/wenn, Satzgefüge, Nebensatz/Hauptsatz, Inversion, Imperativ, mögen als Vollverb, Superlativ, Komparativ ohne Vokalwechsel, zu + Adjektiv Lektion 9. Stundenzahl: 33 Thema: Wohnen Lesen: Kurzgeschichte Schreiben: Hausbeschreibung Wortschatz/ Sprechen/Hören: Möbel, Wohnung beschreiben, Einrichtung, Bewunderung ausdrücken, nachfragen, Auskunft geben

126

Grammatik: Nebensatz, Infinitivsatz, Infinitiv mit zu, um+zu, Nebensatz mit damit/dass, Infinitiv mit zu/ohne zu, werden + Adjektiv, jeder, nichts/etwas/alles, es ist..., Komparativ bei Vokalwechsel ( unregelmäßig) Lektion 10. Stundenzahl: 33 Thema: Ein bisschen Farbe muss sein Lesen: Erfahrungsbericht, Glosse Schreiben: Bildbeschreibung (Gemälde) Wortschatz/ Sprechen/Hören: Diebstahlmeldung bei der Polizei, Personenbeschreibung, Reiseplanung, Personen beschreiben, aufmerksam machen Grammatik: Modalverben im Präteritum, dieser/jeder, Welcher/Was für ein...? , Präpositionalpronomen (darunter, darüber...), attributives Adjektiv, Nom./Akk./Dat. bei definitem und indefinitemArtikel, attributives Adjektiv: alle Formen Kontrollarbeit: 4 Stunden Zusammenfassung: 4 Stunden Prüfung: 4 Stunden

11. évfolyam Wiederholung Stundenzahl: 4 Lektion 11. Stundenzahl: 21 Thema: Ausbildung, Arbeit, Beruf Lesen: Reportage, Interview ohne Fragen, Magazin, vier Kleintexte Schreiben: Lebenslauf eines Dritten Wortschatz/ Sprechen/Hören: Überraschungen ausdrücken, nachfragen, kommentieren, Auskunft geben (Arbeitsplatz beschreiben) , Informationen zum Schulsystem, Schulabschluss, Berufspläne, Erfahrungen im Beruf Grammatik: Sätze mit zwei Ergänzungen (reflexive/präp./ andere), Fragen mit worüber, über wen..., Reflexivpronomen Akk./Dat. , Präpositionen in Präpositionalergänzungen, temporale Präpositionen, Zeitangaben im Akkusativ, attributives Adjektiv im Genitiv Lektion 12. Stundenzahl: 21 Thema: Glück und Pech Lesen: Reportage (Illustrierte) Schreiben: Zeitungsmeldungen, Schlagzeilen, Zeitungsbericht Wortschatz/ Sprechen/Hören: Vermischte Nachrichten, Filmbeschreibung, nachfragen, Filmhandlung nacherzählen, Unfall, Zeugenaussage

127

Grammatik: Nebensatz + als/während/wenn/obwohl, elliptische Sätze → ganze Sätze, Präteritum (schwache und starke Verben), wegen/während/trotz + Gen. , Zeitangaben: eines Tages, eines Abends (es + Wetterangaben) Lektion 13. Stundenzahl: 21 Thema: Sehenswürdigkeiten, Urlaub Lesen: Illustriertenartikel (Rubrik Reisen, fünf Kleintexte) Schreiben: Brief (persönlich) Wortschatz/Sprechen/ Hören: Wetterbericht, Wetter, Urlaubsaktivitäten, Regionale Gruβvarianten, Reiseplanung, nachfragen, vorschlagen, Gegenvorschlag machen Grammatik: Relativsätze, eingebettete Relativsätze, zum + Inf., Relativpronomen im Nom./Akk./Dat./Gen. , irgendwann/wo/wohin..., Präposition+Relativpronomen Lektion 14. Stundenzahl: 21 Thema: Wunsch und Wirklichkeit Lesen: Kommenntar Pro Kontra Illustrierte, zweiteiliger Text Schreiben: Brief (Bitte um Rat/ Stellenangebote) Wortschatz/Sprechen/ Hören: Höflichkeitsformeln, Alltagssituationen und Wünsche, Ratgeber- Sendung, Jahresrückblick/Was man anders machen würde, Überlegungen anstellen, vorschlagen, ablehnen Grammatik: Konjuktiv II. mit würde, Konditionalsätze, Konjuktiv II. (könnte, dürfte, müsste, sollte, wüsste), einige/wenige, starke Verben, Komparativ/Superlativ des flektierten Adjektivs, Konj. II. als Höflichkeitsform/ in Wunschsätzen (Vorschläge, Argumente, Begründung, Ablehnung) Lektion 15. Stundenzahl: 21 Thema: Gesundheit, Fitness, Sport Lesen: Erfahrungs- /Erlebnisbericht Schreiben: Unfallanzeige Wortschatz/Sprechen /Hören: Interwievs zum Gesundheitsverhalten, Krankheit, Besuch beim Arzt, Fussball Reportage, Einladung zum Radtour, Information weitergeben, informieren, nachfragen, vermuten, Überraschung ausdrücken Grammatik: Indirekte Frage, Verbativergänzung (sehen, hören, lassen), auch Perfekt, Modalverben im Perfekt, nominalisierter Infinitiv Lektion 16. Stundenzahl: 21 Thema: Die neuen Dienstleister Lesen: Reportage (vier Kleintexte), Erfolgsgeschichten Schreiben: Ablaufbeschreibung

128

Wortschatz/Sprechen/Hören: Berufliche Laufbahn, Tätigkeit im Beruf, Kurz vor Feierabend, Vorbereitung einer Konferenz, um Info bitten, Nachfragen, Bedauern ausdrücken, kommentieren Grammatik: Passiv (Präs., Prät., Perf.), mit es/ subjektlos, Vorgangs/Zustandspassiv, Wortbildungen, Flexion von hoch, teuer...usw. Kontrollarbeit: 6 Stunden Zusammenfassung: 6 Stunden Prüfung: 4 Stunden

12. évfolyam Éves óraszám: 128 óra Heti óraszám: 4 óra Tankönyv: Hartmut Aufderstraβe-Jutta Müller-Thomas Stroz: Delfin 2 Wiederholung Stundenzahl: 4 Lektion 17. Stundenzahl: 16 Thema: Das ist Humor? Lesen: Anekdoten (sechs Kleintexte) Schreiben: Kurzerlebnisse, Umformung Redensart in Klartext Wortschatz/Sprechen /Hören: Witze erzählen, Ungewöhnliches Erlebnis erzählen, Überraschung ausdrücken, berichten, erzählen, nachfragen, kommentieren, Umstände angeben, begründen Grammatik: Zweigliedrige Konjunktoren, Stellung bei zwei Personalpronomen, Plusquamperfekt Lektion 18. Stundenzahl: 16 Thema: Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft Lesen: Interview (Magazinbeitrag) Schreiben: Kurzantworten, Leserbrief Wortschatz/Sprechen/Hören: Nach gemeinsamem Bekannten fragen, fragen, vermuten, Vorsatz ausdrücken, Wahlkampf, Politische Nachrichten, Meinungen über politischen Themen Grammatik: Futur I., Konjuktiv der Vergangenheit, Zeitenfolge, Tempusverwendung in Texten, nicht brauchen zu+ Inf. ,Eigennamen im Gen., Nomenkomposition, Flexion nach dieser/jeder etc.

129

Lektion 19. Stundenzahl: 16 Thema: Kultur Lesen: Magazinbeitrag ( 8 Kleintexte) Schreiben: Inhaltsangabe/Theaterstück Wortschatz/Sprechen/ Hören: Beschreibung, Erzählung, Kommentierung einer Theateraufführung, zustimmen, ablehnen, nachfragen, vermuten; kulturelle Gewohnheiten, Meinung zu einem Film, Theaterprobe Grammatik: Partizipphrasen syntaktische Varianten desselben Inhalts, Partizip I. und II. als Attribut, Präpositionalergänzungen bei Nomen, Partizipien, Präpositionalergänzungen bei Adjektiven, Partizipialphrasen, Präpostionalphrasen

Lektion 20. Stundenzahl: 16 Thema: Delfin Lesen: Erlebnisbericht, Kurzgeschichte Schreiben: Brief (persönlich) Wortschatz/Sprechen/Hören:Beherrschung von Fremdsprachen, Bericht über das Deutschlernen, Erzählungen von Erlebnissen, Unterhaltung im Cafe über eine andere Person, Unterhaltung über Deutschlernerbiografie, Kontakt aufnehmen, informieren, nachfragen, um Information bitten Grammatik: Indirekte Rede, Konj. I., Reziproke Verben, Reziprokpronomen, Zweigliedrige Präpositionen Vorbereitung für das Abitur Stundenzahl: 40 Übungen zum Lesen, Schreiben, Hören, Sprechen und zur Grammatik Zusammenfassung: 4 Stunden Kontrollarbeit: 12 Stunden Prüfung: 4 Stunden

130

TANTERV NÉMET NYELV / Szakközépiskola nappali intenzív tagozat Tankönyv: Maros-Gottlieb: START! NEU

11. évfolyam Éves óraszám: 148 óra Heti óraszám: 4

Ismerkedés, bemutatkozás, szintfelmérés

Tervezett óraszám: 4 Lektion 1: Grüß Gott! Kommunikációs szándék: bemutatkozás, információkérés és-adás, elnézéskérés, és arra reagálás, igenlı válasz, rendelés, köszönés, búcsúzás Szókincs: üdvözlı formulák, személyes névmások, kérdıszavak, alapvetı fınevek Nyelvtani fogalomkörök: személyes névmások, szabályos igék ragozása jelen idıben, sein létige, egyenes és fordított szórend, határozott névelı Készségfejlesztés: önmagunk rövid bemutatása, egyszerő kij. és kérdı mondatok alkotása, fordítás, hallásértés, számolás

Tervezett óraszám: 8

Lektion 2: Wie bitte? Kommunikációs szándék: bemutatkozás, ismerkedés, ismétléskérés, nem értés, betőzés kérése, árucikkek minısítése, vélemény kif., tetszés, nem tetszés, egyet nem értés, meggyızés Szókincs: mőszaki cikkek és jellemzésük, öröm kifejezése, melléknevek

131

Nyelvtani fogalomkörök: határozott, határozatlan névelık, többes szám, a tagadás, felszólítás Készségfejlesztés: hogyan mutatkozunk be, hallott szöveg értése, képekhez mondatok rendelése Tervezett óraszám: 8

Lektion 3: Guten Appetit! Kommunikációs szándék: Vélemény kif. ételekrıl, kívánság, javaslat és arra reagálás, kínálás és arra reagálás, információkérés és-adás, borravaló Szókincs: ételek, italok elnevezései, evéssel, rendeléssel kapcsolatos igék Nyelvtani fogalomkörök: möchte, tıhangváltós igék, összetett fınevek és mondatok Készségfejlesztés: hallott szöveg megértése, kérdésekre válaszadás, párbeszéd írása

Tervezett óraszám: 8

Lektion 4: Wie geht’s? Kommunikációs szándék: információkérés és-adás, érdeklıdés név, cím, foglalkozás iránt, bemutatkozás, harmadik személy bemutatása, érdeklıdés életkor iránt, kínálás, ismerkedés, dícséret, érdeklıdés mások hogyléte felıl éa arra reagálás, igenlı és nemleges válasz Szókincs: foglalkozások, személyes adatok Nyelvtani fogalomkörök: mein birtokos névmás, az eldöntendı kérdés, a schon és noch határozók, az –in képzı, E/3 személyes névmás tárgyesete, gyenge fınevek Készségfejlesztés: szituáció írása képekhez, fordítás, tolmácsolás, dialógus írása,

Tervezett óraszám: 9

Lektion 5: Goethestraße 15 Kommunikációs szándék: Személyek megnevezése, leírása, beszélgetés családról, a család bemutatása Szókincs: foglalkozások, családtagok jellemzése, szabadidıs tevékenységek, családi állapot kifejezése Nyelvtani fogalomkörök: a haben ige, kein, keine tagadó névmás, a doch használata

132

Készségfejlesztés: fogalmazás a saját családról, hallott szövegbıl a helyes válasz kiszőrése, mondatalkotás, kérdésszerkesztés

Tervezett óraszám: 9

Lektion 6: Wir leben aktiv Kommunikációs szándék: napirend elmesélése, események leírása, bizonyosság, bizonytalanság kifejezése, vélekedés (ich glaube, denke, meine..) Szókincs: szabadidıs tevékenységek, a hét napjai, szabadidıs helyszínek Nyelvtani fogalomkörök: az am elöljáró idıhatározói jelentésben, az in+tárgyeset helyhatározói jelentésben, tıhangváltós igék, elváló igeötık, idıpont, idıtartam kifejezése, sondern kötıszó Készségfejlesztés: saját és egy választott személy napirendje, párbeszéd írása képekhez, fordítás, hallott szöveg értése

Tervezett óraszám: 9

Lektion 7: Kommst du mit? Kommunikációs szándék: lakóhely bemutatása, jellemzése, meghívás, meghívás elfogadása és elutasítása, sajnálkozás, program megbeszélése, véleménykérés, tudás, nem tudás, öröm Szókincs: Berlin nevezetességei, cselekvések, idıhatározók, meghívás, szabadidıs tevékenységek Nyelvtani fogalomkörök: man, es gibt, wissen ige, módbeli sgik: können, müssen, személyes névmások tárgyesete, elöljárók tárgyesettel (auf, über, für),erst és nur módosítószók használata Készségfejlesztés: párbeszéd írása képekhez, meghívó írása, meghívás elutasítása/elfogadása, hallott szöveg értése

Tervezett óraszám: 9

Lektion 8: Die Sprachschule Kommunikációs szándék: beiratkozás tanfolyamra, akarat, szándék kifejezése, idıpontok egyeztetése, nyomtatvány kitöltése, nyelvi, nemzeti hovatartozás kifejezése, nemzeti zászlók Szókincs: országok, nyelvek, színek, nemzetiségek

133

Nyelvtani fogalomkörök: wollen msgi, a pontos idı kifejezése, elöljárószavak ország és városnevek mellett, keiner/keine/keins határozatlan névmások, dieser/diese/dieses mutatónévmás, jeder/alle, országnevek és nyelvek Készségfejlesztés: hallott szöveg értése, jelentkezési lap kitöltése, beszélgetés

Tervezett óraszám: 9

Lektion 9: Das Picknick Kommunikációs szándék: milyen ételeket szeretek, nem szeretek, felszólítás közös cselekvésre, dicséret, egyetértés, egyet nem értés, meggyızés, kérés, javaslat és arra reagálás, sajnálkozás, élelmiszer vásárlása, szükségesség kifejezése Szókincs: élelmiszerek, ételkészítés, a” bécsi nyelv” sajátosságai Nyelvtani fogalomkörök: a felszólító mód, mögen msgi, kötıszavak fordított szórenddel, valószínőség kifejezése, nicht(s) mehr, kein..mehr tagadószavak Készségfejlesztés: vásárlás boltban és piacon, szituációs játékok, hallott szöveg értése Tervezett óraszám: 9

Lektion 10: Na, wie schmeckt’s Kommunikációs szándék: vélemény kifejezése, elégedettség kifejezése, meghívás, javaslat és arra reagálás, éttermi rendelés, események leírása Szókincs: ételek, italok, étteremtípusok Nyelvtani fogalomkörök: dürfen msgi, részes eset, birtokos névmások, dass+KATÁ Készségfejlesztés: beszélgetés az egyéni és nemzetközi étkezési szokásokról, meghívás étterembe

Tervezett óraszám: 9

Lektion 11: Leute & Kleider Kommunikációs szándék: a hovatartozás kifejezése, véleménykérés és arra reagálás, információkérés, tetszés, nemtetszés kifejezése, a ruha, ill.- cipıvásárlás, meggyızés, a vásárlás kifejezései, kérés, bizonytalanság, történet elmesélése Szókincs: öltözködés, vásárlás, ruhadarabok Nyelvtani fogalomkörök: személyes névmások részes esete, igék részes és tárgyesettel, részes esettel álló elöljárók, helyhatározók részes és tárgyesettel, a genug használata, denn kötıszó, viel, wenig határozatlan számnevek használata Készségfejlesztés: beszélgetés az öltözködési szokásokról, szituációs játékok: Ruhaüzletben

134

Tervezett óraszám: 9

Lektion 12: Wohnideen Kommunikációs szándék: helymeghatározás kifejezése, képleírás, kritika, tetszés, nem tetszés Szókincs: bútorok, a lakás részei Nyelvtani fogalomkörök: helyhatározók részes és tárgyesettel, a genug használata, viel/wenig Készségfejlesztés: beszélgetés az ideális lakásról, vélemény kifejezése

Tervezett óraszám: 10

Lektion 13:Polizeiruf Kommunikációs szándék: egy nyaralás történetének elmesélése Szókincs: utazás, nyaralás Nyelvtani fogalomkörök: perfekt képzése, használata, jemand/niemand Készségfejlesztés: nyaralás elmesélése

Tervezett óraszám: 10

Lektion 14:Wiener Geschichten Kommunikációs szándék: útbaigazítás, informálódás idegen helyen Szókincs: közlekedés, Bécs nevezetességei Nyelvtani fogalomkörök: elöljárószavak tárgy- részes és birtokos esettel, birtokos eset Készségek: közlekedés, Bécs nevezetességeinek megismerése, útbaigazítás

Tervezett óraszám: 10 Összefoglalás: 7 óra Témazáró dolgozat: 7 óra Vizsga: 4 óra

135

12. évfolyam Éves óraszám: 160 óra Heti óraszám: 5

Ismétlés

Tervezett óraszám: 5 Lektion 15: Kein Problem Kommunikációs szándék: hétköznapok, telefonálás, családi ünnepek Szókincs: napirend, telefonálás, ünnepek Nyelvtani fogalomkörök: visszaható igék, névmási határozók Készségek: hallott szöveg értése, saját napirend összeállítása, telefonálás hivatalos ügyben

Tervezett óraszám: 10

Lektion 16: Schüler für alles Kommunikációs szándék: diákmunka, munkavállalás Szókincs: munka, telefonálás Nyelvtani fogalomkörök: melléknévfokozás, hasonlítás, weil+Katá, lassen, kérdıszóval bevezetett mellékmondat Készségek: hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, jelentkezés álláshírdetésre Tervezett óraszám: 10

Lektion 17: Endlich fahren wir auf Urlaub! Kommunikációs szándék: nyaralás, nyaralás megszervezése, üdülési szokások

136

Szókincs: nyaralás, üdülés, földrajzi nevek, idıhatározók Nyelvtani fogalomkörök: idıhatározók, dátum kifejezése, sorszámnevek, mellékn. gyenge ragozása Készségek: hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, dialógus összeállítása, nyaralás megtervezése, információ kérése utazási irodában

Tervezett óraszám: 10

Lektion 18: Haben Sie ein Zimmer frei? Kommunikációs szándék: szállodában, szobafoglalás Szókincs: nyaralás, üdülés, szállásfoglalás, utazás, kirándulás Nyelvtani fogalomkörök: a melléknév erıs és vegyes ragozása Készségek: hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, bejelentkezés szállodába, információkérés a recepciónál, dialógus készítése a vendég és a recepciós között

Tervezett óraszám: 10

Lektion 19: Schule macht Spaß Kommunikaciós szándék: Iskolai élet, véleménynyilvánítás, ellentmondás Szókincs: az iskolával, tanulással kapcsolatos fogalmak, kifejezések Nyelvtani fogalomkörök: elbeszélı múlt, fınevesült melléknevek Készségfejlesztés: saját iskola jellemzése, bemutatása, ismerkedés a németországi és svájci iskolarendszerrel

Tervezett óraszám: 10

Lektion 20: Gute Besserung Kommunikaciós szándék: „Egészség-betegség” témával kapcsolatos esemény(ek) elmesélése írásban és szóban Szókincs: Betegségek, testrészek Nyelvtani fogalomkörök: a szenvedı szerkezet, a sollen módbeli segédige Készségfejlesztés: „Egészség-betegség” témában az alapvetı kommunikációs készség kialakítása

137

Tervezett óraszám: 10

Érettségire felkészítı feladatok ( olvasásértés, hallásértés, nyelvtani tesztek, íráskészség fejlesztése, beszédkészség fejlesztése,témakörök) Tervezett óraszám: 85 óra

Összefoglalás: 3 óra Témazáró dolgozatok: 3 óra Vizsga: 4 óra

Szakközépiskola / Levelezı –Esti / Éves óraszám: 111 óra Heti óraszám: 3 óra Tankönyv: Hartmut Aufderstraβe-Jutta Müller-Thomas Stroz: Delfin 1-2.

9. évfolyam

Vorstellung, Einstufung Stundenzahl: 3 Lektion 1. Stundenzahl: 15 Thema: Reisen, am Bahnhof, im Zug Lesen: Briefe Schreiben: Ansichtskarte schreiben Wortschatz / Sprechen/Hören: Telefongespräche, jdn. begrüβen, nach Aufenthalt etc. fragen, Siez – Formen, Zahlen 1-100 Grammatik: Aussagesatz, Wortfrage, Satzfrage, bestimmter/unbestimmter Artikel, Possesivpronomen (mein/dein/sein/ihr/Ihr), Pronomen (er/sie/es/, ich/du, Sie), sein+Adjektiv, Konjugierung der Verben 3. Person Singular, 1/2. Person Singular, schwache Verben, sein, 3. Person Plural: Höflichkeitsform Lektion 2. Stundenzahl: 15

138

Thema: Leute, im Kaufhaus, Pizza Express, Radio Quiz Lesen: Reportage, Illustrierte, vier Kleintexte Schreiben: Formular, Personalien, Bewerbung Wortschatz/ Sprechen/Hören: jdn. vorstellen, nach Beruf fragen, möchte, Nationalitäten, Ländernamen, Zahlen 1 – 1000, Mengenangaben, Pizza Bestellung, Einkauf, Gemüse Grammatik: Satzklammer bei Modalverb, Inversion bei Angabewörtern, Konjugierung der Verben 1/2. Person Plural, haben, sein, können, möchten Lektion 3. Stundenzahl: 15 Thema: Was man braucht, auf dem Flohmarkt Lesen: Reportage, Illustrierte, vier Kleintexte Schreiben: Fax schreiben Wortschatz/ Sprechen/Hören: Verhandlung über den Kauf gebrauchter Möbel, Zimmersuche, Lebenstile, Berufe, nach der Meinung fragen Grammatik: Inversion bei Akkusativ- Ergänzung zu Hervorhebung/Kontrast, Akkusativ (Definit & Indefinitivpronomen ), Verben + Akkusativ (brauchen, haben, es gibt), Negation kein/ nicht bei Inversion Lektion 4. Stundenzahl: 18 Thema: Was man kann Lesen: Gedicht Schreiben: Notitzen für andere Wortschatz/ Sprechen/Hören: Verabredungen, vorschlagen, ablehnen, zustimmen, Babysitter gesucht Grammatik: Modalverben (wollen, sollen, müssen, dürfen), Konjugierung der starken Verben – Vokalwechsel: a-ä/e-i, Trennbare Verben, Inversion in Modalverbsätzen, mit „und“ verbundene Haupt- und Teilsätze Lektion 5. Stundenzahl: 18 Thema: Unterwegs Lesen: Reportage, Magazin/Illustrierte Schreiben: Wegbeschreibung, Einladung Wortschatz/ Sprechen/Hören: Fahrt mit dem Taxi, nach dem Weg fragen, Uhrzeit, Bewegung- /Richtungsverben, rechts, links, geradeaus, Ordinalzahlen, Orstangaben Grammatik: Verben mit zwei Ergänzungen, Wechselpräpositionen, Präpositionen mit Dat., Akk. Lektion 6. Stundenzahl: 18 Thema: Alltag

139

Lesen: Reportage (Magazin/Illustrierte) Schreiben: Bildbeschreibung Wortschatz/ Sprechen/Hören: Abreise, Im Haushalt, nachfragen, feststellen, vorschlagen, Aufstehen, Frühstück, Familiennamen im Plural, Zeitangaben, Tageszeiten, Uhrzeiten, Grammatik: Perfekt (sein, haben), Perfekt der trennbaren Verben, Präteritum/Perf. (sein, haben), Partizip ohne ge-: Verben auf –ieren, nicht trennbare Verben Kontrollarbeit: 3 Stunden Zusammenfassung: 3 Stunden Prüfung: 4 Stunden

10. évfolyam Wiederholung Stundenzahl: 4 Lektion 7. Stundenzahl: 24 Thema: Feste und Einladungen Lesen: Brief (persönlich) Schreiben:Glückwunschkarten Wortschatz/ Sprechen/Hören: Einladung zu Getränk, einladen, höflich zurückweisen, begründen, wünschen, Datumsangaben, Weihnachtsmarkt, Monatsnamen Grammatik: Dativ + zu + Adjektiv, Verben mit Akk. Dat. Ergänzung, präpositionale Verben, Personalpronomen im Dat. Akk. , Ordinalzahlen mit Dat. Lektion 8. Stundenzahl: 24 Thema: Essen und Trinken Lesen: Kurzgeschichte Schreiben: Rezept schreiben Wortschatz/ Sprechen/Hören: Frühstücksgewohnheiten, Gespräch über das Essen, Höflichkeitsformen, Restaurant, bestellen, nachfragen, auffordern, ich hätte gern..., würden Sie mir bringen ...., Mengenangaben, Behältnisse, Einladung zum Essen Grammatik: Nebensatz mit weil/wenn, Satzgefüge, Nebensatz/Hauptsatz, Inversion, Imperativ, mögen als Vollverb, Superlativ, Komparativ ohne Vokalwechsel, zu + Adjektiv Lektion 9. Stundenzahl: 24 Thema: Wohnen Lesen: Kurzgeschichte Schreiben: Hausbeschreibung

140

Wortschatz/ Sprechen/Hören: Möbel, Wohnung beschreiben, Einrichtung, Bewunderung ausdrücken, nachfragen, Auskunft geben Grammatik: Nebensatz, Infinitivsatz, Infinitiv mit zu, um+zu, Nebensatz mit damit/dass, Infinitiv mit zu/ohne zu, werden + Adjektiv, jeder, nichts/etwas/alles, es ist..., Komparativ bei Vokalwechsel ( unregelmäßig) Lektion 10. Stundenzahl: 25 Thema: Ein bisschen Farbe muss sein Lesen: Erfahrungsbericht, Glosse Schreiben: Bildbeschreibung (Gemälde) Wortschatz/ Sprechen/Hören: Diebstahlmeldung bei der Polizei, Personenbeschreibung, Reiseplanung, Personen beschreiben, aufmerksam machen Grammatik: Modalverben im Präteritum, dieser/jeder, Welcher/Was für ein...? , Präpositionalpronomen (darunter, darüber...), attributives Adjektiv, Nom./Akk./Dat. bei definitem und indefinitemArtikel, attributives Adjektiv: alle Formen Kontrollarbeit: 3 Stunden Zusammenfassung: 3 Stunden Prüfung: 4 Stunden

11. évfolyam Wiederholung Stundenzahl: 4 Lektion 11. Stundenzahl: 16 Thema: Ausbildung, Arbeit, Beruf Lesen: Reportage, Interview ohne Fragen, Magazin, vier Kleintexte Schreiben: Lebenslauf eines Dritten Wortschatz/ Sprechen/Hören: Überraschungen ausdrücken, nachfragen, kommentieren, Auskunft geben (Arbeitsplatz beschreiben) , Informationen zum Schulsystem, Schulabschluss, Berufspläne, Erfahrungen im Beruf Grammatik: Sätze mit zwei Ergänzungen (reflexive/präp./ andere), Fragen mit worüber, über wen..., Reflexivpronomen Akk./Dat. , Präpositionen in Präpositionalergänzungen, temporale Präpositionen, Zeitangaben im Akkusativ, attributives Adjektiv im Genitiv Lektion 12. Stundenzahl: 16 Thema: Glück und Pech Lesen: Reportage (Illustrierte) Schreiben: Zeitungsmeldungen, Schlagzeilen, Zeitungsbericht

141

Wortschatz/ Sprechen/Hören: Vermischte Nachrichten, Filmbeschreibung, nachfragen, Filmhandlung nacherzählen, Unfall, Zeugenaussage Grammatik: Nebensatz + als/während/wenn/obwohl, elliptische Sätze → ganze Sätze, Präteritum (schwache und starke Verben), wegen/während/trotz + Gen. , Zeitangaben: eines Tages, eines Abends (es + Wetterangaben) Lektion 13. Stundenzahl: 16 Thema: Sehenswürdigkeiten, Urlaub Lesen: Illustriertenartikel (Rubrik Reisen, fünf Kleintexte) Schreiben: Brief (persönlich) Wortschatz/Sprechen/ Hören: Wetterbericht, Wetter, Urlaubsaktivitäten, Regionale Gruβvarianten, Reiseplanung, nachfragen, vorschlagen, Gegenvorschlag machen Grammatik: Relativsätze, eingebettete Relativsätze, zum + Inf., Relativpronomen im Nom./Akk./Dat./Gen. , irgendwann/wo/wohin..., Präposition+Relativpronomen Lektion 14. Stundenzahl: 16 Thema: Wunsch und Wirklichkeit Lesen: Kommenntar Pro Kontra Illustrierte, zweiteiliger Text Schreiben: Brief (Bitte um Rat/ Stellenangebote) Wortschatz/Sprechen/ Hören: Höflichkeitsformeln, Alltagssituationen und Wünsche, Ratgeber- Sendung, Jahresrückblick/Was man anders machen würde, Überlegungen anstellen, vorschlagen, ablehnen Grammatik: Konjuktiv II. mit würde, Konditionalsätze, Konjuktiv II. (könnte, dürfte, müsste, sollte, wüsste), einige/wenige, starke Verben, Komparativ/Superlativ des flektierten Adjektivs, Konj. II. als Höflichkeitsform/ in Wunschsätzen (Vorschläge, Argumente, Begründung, Ablehnung) Lektion 15. Stundenzahl: 16 Thema: Gesundheit, Fitness, Sport Lesen: Erfahrungs- /Erlebnisbericht Schreiben: Unfallanzeige Wortschatz/Sprechen /Hören: Interwievs zum Gesundheitsverhalten, Krankheit, Besuch beim Arzt, Fussball Reportage, Einladung zum Radtour, Information weitergeben, informieren, nachfragen, vermuten, Überraschung ausdrücken Grammatik: Indirekte Frage, Verbativergänzung (sehen, hören, lassen), auch Perfekt, Modalverben im Perfekt, nominalisierter Infinitiv Lektion 16. Stundenzahl: 17 Thema: Die neuen Dienstleister Lesen: Reportage (vier Kleintexte), Erfolgsgeschichten

142

Schreiben: Ablaufbeschreibung Wortschatz/Sprechen/Hören: Berufliche Laufbahn, Tätigkeit im Beruf, Kurz vor Feierabend, Vorbereitung einer Konferenz, um Info bitten, Nachfragen, Bedauern ausdrücken, kommentieren Grammatik: Passiv (Präs., Prät., Perf.), mit es/ subjektlos, Vorgangs/Zustandspassiv, Wortbildungen, Flexion von hoch, teuer...usw. Kontrollarbeit: 3 Stunden Zusammenfassung: 3 Stunden Prüfung: 4 Stunden

12. évfolyam Éves óraszám: 96 óra Heti óraszám: 3 óra Tankönyv: Hartmut Aufderstraβe-Jutta Müller-Thomas Stroz: Delfin 2 Wiederholung Stundenzahl: 4 Lektion 17. Stundenzahl: 10 Thema: Das ist Humor? Lesen: Anekdoten (sechs Kleintexte) Schreiben: Kurzerlebnisse, Umformung Redensart in Klartext Wortschatz/Sprechen /Hören: Witze erzählen, Ungewöhnliches Erlebnis erzählen, Überraschung ausdrücken, berichten, erzählen, nachfragen, kommentieren, Umstände angeben, begründen Grammatik: Zweigliedrige Konjunktoren, Stellung bei zwei Personalpronomen, Plusquamperfekt Lektion 18. Stundenzahl: 10 Thema: Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft Lesen: Interview (Magazinbeitrag) Schreiben: Kurzantworten, Leserbrief Wortschatz/Sprechen/Hören: Nach gemeinsamem Bekannten fragen, fragen, vermuten, Vorsatz ausdrücken, Wahlkampf, Politische Nachrichten, Meinungen über politischen Themen Grammatik: Futur I., Konjuktiv der Vergangenheit, Zeitenfolge, Tempusverwendung in Texten, nicht brauchen zu+ Inf. ,Eigennamen im Gen., Nomenkomposition, Flexion nach dieser/jeder etc.

143

Lektion 19. Stundenzahl: 11 Thema: Kultur Lesen: Magazinbeitrag ( 8 Kleintexte) Schreiben: Inhaltsangabe/Theaterstück Wortschatz/Sprechen/ Hören: Beschreibung, Erzählung, Kommentierung einer Theateraufführung, zustimmen, ablehnen, nachfragen, vermuten; kulturelle Gewohnheiten, Meinung zu einem Film, Theaterprobe Grammatik: Partizipphrasen syntaktische Varianten desselben Inhalts, Partizip I. und II. als Attribut, Präpositionalergänzungen bei Nomen, Partizipien, Präpositionalergänzungen bei Adjektiven, Partizipialphrasen, Präpostionalphrasen

Lektion 20. Stundenzahl: 11 Thema: Delfin Lesen: Erlebnisbericht, Kurzgeschichte Schreiben: Brief (persönlich) Wortschatz/Sprechen/Hören:Beherrschung von Fremdsprachen, Bericht über das Deutschlernen, Erzählungen von Erlebnissen, Unterhaltung im Cafe über eine andere Person, Unterhaltung über Deutschlernerbiografie, Kontakt aufnehmen, informieren, nachfragen, um Information bitten Grammatik: Indirekte Rede, Konj. I., Reziproke Verben, Reziprokpronomen, Zweigliedrige Präpositionen Vorbereitung für das Abitur Stundenzahl: 40 Übungen zum Lesen, Schreiben, Hören, Sprechen und zur Grammatik Zusammenfassung: 3 Stunden Kontrollarbeit: 3 Stunden Prüfung: 4 Stunden

144

OLASZ NYELV Cél: Európa polgárainak, különösen a nyelvileg elszigetelt nemzetek tagjainak elemi érdeke, hogy idegen nyelven kommunikálni tudjanak. Ehhez megfelelõ szintő gyakorlati nyelvtudásra, alapvetõ kulturális ismeretekre és nyitott személyiségre van szükség. Az iskolai idegennyelv-oktatás feladata, hogy megfelelõ módszerekkel a kívánt minıségő nyelvtudáshoz juttassa a tanulókat. Olaszország és az olasz kultúra -- legújabban a gazdaság és a turizmus -- iránt hagyományosan nagy és sokrétő Magyarországon az érdeklõdés. Az olasz nyelv zeneisége, a magyar anyanyelvő számára nem nehéz kiejtése, fonetikus helyesírása különösen alkalmassá teszi elsõ idegen nyelvként való oktatását már csak azért is, mert az olasz ismeretében könnyebben elsajátíthatók a neolatin nyelvek, de az angol, sõt a latin is. A fiatalok érdeklõdését Olaszország közelsége, az olasz emberek nyitottsága is elõsegíti. Az olasz nyelv tanításának fõbb céljai, hogy a tanulók - érdeklõdjenek az olasz nyelv, kultúra iránt, tanulásuknak legyenek felelõs és aktív résztvevõi, rányitói, a diákok legyenek tisztában avval, hogy mit és hogyan tanulnak és eredményeiket hogyan értékelhetik, a tudatos tanulás fontos szempontja, hogy bizalommal foglalkozzanak, kísérletezzenek a nyelvvel, különbözõ tanulási stílusokat ismerjenek meg és alkalmazzanak, a számukra legkedvezõbbeket válasszák ki. A tudatosság érvényesüljön az esetleges nehézségek, problémák végiggondolásában, megbeszélésében, a megoldások keresésében is. Ezenközben önértékelési technikáik is fejlõdnek, érjék el a nyelvi képességeknek (beszédértés, beszéd, olvasás, írás) és ismereteknek (szókincs, nyelvtan, nyelvszokások) azt a szintjét, amely lehetõvé teszi, hogy olasz nyelven, szóban és írásban, sikeresen tudjanak kommunikálni; ismerjék meg az olasz és a magyar nyelv rendszerének legfontosabb eltéréseit; ismerkedjenek meg a mai olasz élet fõbb vonatkozásaival (kultúra, gazdaság, politika, hétköznapok, személyiségek); nyerjenek betekintést az olasz történelem, mővészetek, hagyományok fontosabb mozzanataiba; az olasz nyelv tanulása során ismerkedjenek meg az élõ európai nyelvek elsajátításának eredményes eljárásaival, különös tekintettel a többi neolatin nyelvre; tudják önállóan is továbbfejleszteni olasz nyelvtudásukat; személyiségük (észlelésük, képzeletük, figyelmük, gondolkodásuk, akaraterejük, kommunikatív képességük, együttmőködési készségük) fejlõdjön; más népek, kultúrák, szokásrendszerek iránt ne csak toleránsak, hanem érdeklõdõk is legyenek, ezáltal önértékelésük és értékítéletük is egyre árnyaltabb legyen. Követelmény

Az Európa Tanács idegen nyelv oktatására vonatkozó ajánlásának szintje Kiemelt követelmény: Az idegen nyelv tanítása elsõsorban a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítatást szolgálja, hogy a tanuló az idegen nyelvet használni tudja. A heti három órás óraterv lehetõséget ad az idegen nyelv tanulásakor szükséges legfontosabb stratégiák kialakítására: az idegennyelv tanulás módszereinek elsajátítására, az anyanyelvvel történõ rendszeres összehasonlításra, az érdeklõdés és a kedv fölkeltésére más idegen nyelvek tanulásához, az olasz kultúra és civilizáció megismerésére. Sajátos megközelítés

145

A tanterv fõ célkitőzése a nyelvi képességeket és ismereteket egyaránt magában foglaló kommunikációs képességek fejlesztése. Ennek megfelelõen módszerét tekintve a tanterv elsõsorban a négy nyelvi alapképesség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás, vagy más terminológiával szóbeli kifejezõképesség, a hallás utáni értés, az írott szövegek megértése és az írásbeli kifejezõképesség) folyamatos fejlesztésén alapul. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a szókincs (témakörök) és a nyelvi ismeretek (nyelvtan) koncentrikus bõvítése, továbbá a beszédszándékoknak megfelelõ nyelvi magatartás (szociokulturális kompetencia) fejlesztése. A jól konvertálható nyelvtudás feltétele az önálló tanulási stratégiák elsajátítása, ezért olyan taneszközök kiválasztása javasolható, amelyek lehetõséget nyújtanak a nyelvelsajátítási tevékenység autonóm tervezéséhez. A követelmények az egyes évfolyamok követelményeiben jelennek meg. Ezek összessége adja az olasz nyelv tantárgy követelményeit 9-12.évfolyamon. A tervezés során a tanár bizonyára a lehetõségekhez képest alkalmazkodik a csoport sajátosságaihoz, speciális igényeihez. Értékelés Az ellenõrzés és az értékelés célja − a tanulási folyamat megfigyelése és javítása − a már elért tudás- és képességszintek vizsgálata − a tanulók orientálása, a szülõk tájékoztatása − az ellenõrzés során szerzett információk felhasználása a további munka tervezésében. Az ellenõrzés és az értékelés alapvetõ alkalmai: − a tanulók egyéni munkája a tanítási órán − a tanulók egyéni otthoni munkája − a páros és csoportban végzett munka a tanítási órán − a nagyobb lélegzető egyéni és csoportfeladatokban (projektekben) való részvétel − ismereteket és képességeket számonkérõ feladatok, feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek. Az ellenõrzés egyrészt folyamatosan zajlik a tanítási órán, másrészt az oktatási egységek, témakörök lezárásához kötõdik. Az értékelés szempontjai − az értékelés pozitív, motiváló jellege érvényesüljön, ellenkezõ esetben gátjává válhat a kommunikációnak, ami nélkül eredményes nyelvoktatás nehezen valósítható meg − fontos, hogy a diákoknak egymás elõtt is pozitív énképük erõsödhessen meg − az értékelés konkrét módszerei alkalmazkodjanak a tanulók életkorához és a feladat(ok) jellegéhez − a tanár számára lényeges a hibajavítás különbözõ stratégiáinak helyes alkalmazása, a "nyelvbotlás" és a szabály nem vagy helytelen ismeretébõl következõ hiba közötti különbségtétel − (az elõbbit többnyire nem javítják, az utóbbit legtöbbször a kommunikációs megnyilvánulás végén jelezhetik) − minden ellenõrzést kövessen értékelés − mind a tanár, mind a tanulók számára legyen egyértelmő, kiszámítható, hogy mi az, amit az egyes számonkérések alkalmával értékelni fogunk

146

− az értékelés szorosan kapcsolódjon a megoldandó feladat(ok) lényegéhez − az értékelés minden esetben a tanuló adott teljesítményére, annak is lényegi elemeire vonatkozzon, sohasem a személyére, személyiségére Az értékelés javasolt módjai: − szóbeli értékelés, közvetlenül a tanulói teljesítmény után, − szóbeli értékelés egy-egy periódus, pl. hónap végén esetleg pontozás, plusz-mínuszok vagy egyéb, osztályzatokra átváltható értékelési formák (minden esetben nyilvánosak a tanulók számára), − feladatlapok, dolgozatok, szóbeli feleletek osztályozása a hagyományos, öt fokozatú osztályozással. Az ismeretek és képességek ellenõrzésének javasolt formái: Általános javaslat, hogy mind a nyelvi ismereteket, mind a képességeket lehetõleg szövegkörnyezetben, és ahol lehetséges, autentikus szövegek felhasználásával fejlesszük és ellenõrizzük. Az esetleges drillek, a mechanikus gyakorlatok helyet kaphatnak a megerõsítés, a gyakorlás fázisában, azonban -- bár értékelésük nyilván könnyebb és objektívebb -- nem járulnak kellõképpen hozzá a kommunikációs képességek fejlõdéséhez, az eredmények értékeléséhez. Az egyszerőség kedvéért az egyes képességeket külön-külön kezeljük, bár a gyakorlatban többnyire integráltan sajátítják el õket, de ellenõrzésük sem mindig szétválasztható. Beszédértés − a tanár vagy diáktárs utasításainak megfelelõ tanulói cselekvés − a tanár vagy diáktárs kérdéseire adott szóbeli vagy írásbeli válasz, reagálás (a beszédértés szempontjából az írásbeli és a szóbeli válasz tartalmi helyessége a döntõ, de egyben mód van a beszéd és az írás képességének értékelésére is) − a felolvasást vagy a felvételrõl elhangzott szöveget követõen a) az elhangzott szöveg olasz vagy magyar nyelvû összefoglalása b) választás olasz vagy magyar nyelvő igaz/hamis állítások vagy válaszvariációk közül c) képek, ábrák, mondatok hozzákapcsolása egyes szövegrészekhez A beszédértés fontos színtere maga a közvetlen órai kommunikáció, melyet az olasz nyelvő óravezetés lehetõvé és szükségessé tesz. Beszéd − a kommunikáció szintjének mérése nem könnyő feladat - az eredmény nem a hibátlan beszéd, hanem a kommunikáció sikere − kérdésfeltevés, válaszadás − az órai kommunikáció − szimulált vagy játékos beszédhelyzetben beszélgetés a tanárral vagy a diáktársakkal − beszédszándékok kifejezése megadott helyzetekben − hallott vagy olvasott szöveg kiegészítése, összefoglalása − képek, ábrák, illusztrációk, beszédszegmensek alapján szövegrészlet vagy összefüggõ szöveg alkotása; leírás, jellemzés, vélemény, kérdések megfogalmazása − történetbe, párbeszédbe új szereplõ beiktatása vagy valamelyik magatartásának megváltoztatása, új információ hozzáfőzése − nyelvi játékok 147

− memoriter szövegek (mondókák, dalszövegek, versek, színdarab- és párbeszéd részletek) elmondása, eljátszása - csak anyanyelvőek által írott szöveget ajánlunk erre a célra − beszéd során tartsuk szem elõtt a diákok kifejezésvágyának erõsítését, azt a lehetõséget, hogy két vagy több személy között a társalgás kielégíthet valós "információs szakadékot" Olvasás Az olvasás során arra törekszünk, hogy minél érdekesebb, informatívabb, az irodalmi mővek esetében komplexebb és a diákokhoz közel hozható alkotásokkal dolgozzunk. (A mő komplexitása nem feltétlenül jelenti a nyelvi megközelíthetetlenséget, példaként említhetjük Ungaretti néhány szavas verseit is.) − rendkívül fontos már a nyelvtanulás legkezdetibb szakaszában is hangsúlyt fektetni a globális értésre, valamint a szövegbõl adott információ kivételére − a szövegösszefüggésben megtalálni a megértéshez szükséges legfontosabb szavakat, kifejezéseket, nyelvi egységeket − a szövegösszefüggés vagy már ismert nyelvi egységek alapján ismeretlen szavak, kifejezések, nyelvi szerkezetek megértésére − a szöveg felépítésének, kohéziójának áttekintése − olvasott szöveg alapján olasz vagy magyar nyelvû igaz/hamis állítások vagy válaszvariációk közül választás − szövegrészek, mondatok helyes sorrendjének megállapítása, szövegrekonstrukció − hiányos szövegek kiegészítése kulcsszavakkal, szövegkohéziós elemekkel megadott szókészletbõl vagy anélkül − feliratok/képek (ábrák), kérdések/válaszok, szövegek/címek összekapcsolása − magyar szavak és kifejezések olasz megfelelõjének visszakeresése az olasz szövegben − utasításokat tartalmazó szövegeknek (pl. feladatadás, használati utasítás, játékszabály) megfelelõ tevékenység − az olvasott szövegre vonatkozó kérdések megválaszolása szóban vagy írásban magyarul vagy olaszul (az olvasás szempontjából az olasz válaszok tartalmi helyessége a döntõ, vagyis a szöveg megértése, de egyúttal a beszéd és az írás képességének ellenõrzésére-értékelésére is mód nyílik) − az olvasott szöveg összefoglalása szóban vagy írásban, magyarul vagy olaszul (az olvasás szempontjából ez utóbbi esetben a válaszok tartalmi helyessége a döntõ, de a beszéd és az írás képességének ellenõrzésére és értékelésére is mód nyílik) − a szöveg egészére és részeire vonatkozó kérdések megfogalmazása szóban vagy írásban − tanfordítás magyar nyelvre (nem autentikus olasz szövegek fordítása) − egyszerûbb autentikus szövegek (pl. feliratok, tájékoztatók, ismertetõk) fordítása magyarra Írás − fontos a magyartól eltérõ formák, szokások felismerése − fõleg magasabb nyelvi szinten hangsúlyt kellene fektetni a beszélt és az írott nyelv különbségeink felismerésére − a köznapi szövegmőfajok (pl. képeslap, magánlevél, önéletrajz, pályázat, kérvény) formai és tartalmi követelményeinek megfelelõ szövegek alkotása − összefüggõ szöveg (elbeszélés, leírás, jellemzés, ismertetés, kiselõadás, esszé) alkotása megadott témában irányító szempontok alapján vagy anélkül

148

− mondat, bekezdés, történet leírása kulcsszavak alapján vagy anélkül − kérdések megválaszolása − hiányos szöveg kiegészítése mondatrészekkel, mondatokkal − hiányos bekezdés elejének, befejezésének vagy közepének megírása − történet elejének, befejezésének vagy közepének megírása − szövegek átalakítása (tömörítés, bõvebb kifejtés, átalakítás más nyelvi regiszterbe, például tegezõbõl magázóba vagy barátiból hivatalosba, stb.) − szövegek hangulatának megváltoztatása − tanfordítás olasz nyelvre (nem autentikus magyar szöveg alapján) − szótárhasználat (kétnyelvő, de magasabb szinten bátorítsuk az egynyelvő szótárak használatát is) értékelése Szókincs − a minél árnyaltabb gondolatok lehetõség szerinti legmegfelelõbb kifejezése elsõsorban a kommunikáció során − szavak értelmezése, szavak és értelmezések egymáshoz rendelése − rokon értelmû és ellentétes értelmő szavak; csoportosításuk, egymáshoz rendelésük − szóverseny, szójátékok − italianizmusok kifejezése köznyelvi olaszsággal (pl. prendere la rabbia = incavolarsi) és megfordítva − a többjelentéső szavak használata eltérõ szövegkörnyezetben (pl. soffrire di fegato - uomo di fegato) − szóbokrok alkotása jelentés vagy szószármazás alapján (pl. verdura - insalata, cavolo, lattuga, spinaci, cicoria, stb., conoscere - conoscente, conoscibile, conoscibilitá, sconoscere, sconosciuto, stb.) − szövegkiegészítés Nyelvtan − nyelvtani jelenségek felismerése mondatokban, szövegekben − mondatok átalakítása (lehetõleg szövegösszefüggésben) adott szempontok alapján (pl. egyes számból többes számba vagy megfordítva, jelen idõbõl múlt idõbe, magázásból tegezésbe, párbeszédbõl elbeszélésbe és megfordítva), összekapcsolása (pl. megfelelõ kötõszóval vagy vonatkozó névmással), kiegészítése (pl. meghatározott szófajú szavakkal) − mondat- vagy szövegalkotás, megadott szavakból, mondatrészekbõl, nyelvtani szerkezetekbõl − bõvítés vagy zsugorítás adott szövegkörnyezetben kijelölt nyelvtani szerkezetekkel − táblázatok kitöltése (pl. megadott igeidõk- és módokhoz rendelt igealakok)

Feltételek TANESZKÖZFAJTÁK a) a tanuló számára: − alaptankönyv − munkafüzet vagy munkatankönyv − segédkönyv(ek) (pl. tesztfüzet, szöveggyőjtemény, képes szótár) − kétnyelvő kisszótár, a felsõbb évfolyamokon nagyszótár − hangkazetta a kiejtés, az intonáció, a beszédhangsúly, illetve a beszédértés gyakorlásához 149

− az egyre inkább elterjedõben lévõ szoftverek, multimediális anyagok b) a tanár számára: alaptankönyv (esetleg tanári kézikönyvvel) − segédkönyvek (pl. tesztfüzet, feladat- és szöveggyőjtemény, két- és egynyelvő nagyszótár) − hangkazetta a kiejtés stb., illetve a beszédértés fejlesztéséhez − videókazetta a szituatív gyakorlatokhoz, a civilizációs és a szociokulturális ismeretek, továbbá a szövegértés fejlesztéséhez. Technikai felszerelések − jó minõségő kazettás magnó (lehetõleg másolási lehetõséggel) − videomagnó (lehetõleg másolási lehetõséggel) − írásvetítõ − diavetítõ keretes diaképekhez (mővelõdési anyag illusztrálásához, szituatív gyakorlatokhoz) − fénymásoló az egyedi feladatok, feladatlapok sokszorosításához − számítógép − nyomtató, − kivetítı − CD-ROMOK

JAVASOLT TANESZKÖZÖK - S. Magnelli-T. Martin Progetto italiano 1-2 ( tankönyv és munkafüzet) − Móritz-Szabó I primi due passi. Olasz nyelvkönyv kezdõknek I/A. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. (hangkazettával) − Móritz-Szabó Arrivederci! Olasz nyelvkönyv haladóknak. I/B. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. (hangkazettával) − Móritz-Szabó Volare. Olasz nyelvkönyv III. Tankönyvkiadó, 1991. (hangkazettával) − Móritz-Angelini Olasz nyelvkönyv. II. köt. Tankönyvkiadó, 1991. − Chiuchiú-Minciarelli-Silvestrini In italiano. Corso multimediale di lingua e civiltá a livello elementare e avanzato. Edizioni Guerra, Perugia 1990. (hang- és videokazettával) − JAVASOLT SEGÉDANYAGOK − Herczeg Olasz-magyar, magyar-olasz kisszótár. Terra, 1990. − Herczeg Olasz-magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó, 1990. − Koltay-Kastner Magyar-olasz nagyszótár. Akadémiai Kiadó, 1990. − - Értelmezõ és szinonima szótárak − X - L'italiano? Sí, grazie. Oltre 1000 vocaboli illustrati con giochi ed esercizi. ELI, 1989. − X - Fried-Hegyi-Piras Giocando s'impara. Olasz nyelvi játékok és fejtörõk. PONTE Alapítvány kiadása, 1990. − Hegyi-Nyitrai Hai capito? 33 eredeti olasz szöveg hangkazettán, feladatlapokkal a hallás utáni értés fejlesztéséhez. PONTE Alapítvány kiadása, 1990. − Angelini-Móritz Gyakorlati olasz nyelvtan. Tankönyvkiadó, 1987.

150

− Fábián Zsuzsanna Chi la dura la vince. Olasz nyelvtani feladatgyûjtemény. Tankönyvkiadó, 2. kiad. 1991. − Nyitrai Tamás Olasz feladatgyûjtemény a középfokú nyelvvizsgához. Tankönyvkiadó, 1992. − X - Nyitrai Tamás Italia... parliamone insieme. Eredeti olasz szövegek az olvasás fejlesztéséhez. Tankönyvkiadó, 1990. − Doró-Fórián-Hegyi-Nyitrai Az olasz nyelvvizsga ábécéje. Tankönyvkiadó, 1992. − Ogonovsky Edit In italiano. Nyelvtani segédkönyv. Akadémiai Kiadó,1995. − Érettségi és OKTV feladatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 1994. − X - Alapfokon - nagyobbaknak. I-II. 12 társalgási téma hangkazettával, diaképekkel, haladóknak. Magyar Diafilmgyártó V. 1989. − A bomba. (szerk. Fried Ilona) XX. századi novellák (Bontempelli, Calvino, Delfini, Flaiano, Landolfi, Lisi, Michelstaedter, Morante, Palazzeschi, Pavese, Tabucchi, Tozzi, Zavattini) olaszul és magyarul. PONTE Alapítvány kiadása, 1992. − A nyugalom háza. (szerk Fried Ilona) XX. századi novellák (Cerami, P. Levi, Morovich, Pirandello. Savinio, Sciascia, Silone, Stuparich) olaszul és magyarul. PONTE Alapítvány kiadása, 1994. − Gianni Rodari Meséld te a végét... Tante storie per giocare... Mesék felnõtteknek és gyerekeknek olasz és magyar nyelven. PONTE Alapítvány kiadása, 1995 − X - Fried Ilona Contrappunti. La molteplicitá della lingua e della cultura italiana dei giorni nostri. Szöveggyőjtemény az irodalmi, a publicisztikai és a szaknyelv tanulmányozásához. PONTE Alapítvány kiadása, 1994. − Olasz nyelvő videokazetták a filmmővészet alkotásaiból, képzõmővészeti és történelmi témákról − Multimediális softwarek az olasz civilizáció kiemelkedõ korszakairól TANÁRI SEGÉDANYAGOK: − dr.Nyitrai Tamás Az olasz nyelv tanterve az 5-12. évfolyamok számára, OKI, 1996 Gedeon É., N. Tóth Zs., Rádai P. 165 ötlet nyelvtanárok számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1991. − Di Pietro, R.J. Szerepjátékok a nyelvórán, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. − Holló D., Kontráné Hegybíró E., Tímár E.: A krétától a videóig, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. Célok és feladatok Az általános bevezetıben megfogalmazottakon túl az olasz nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat a négy tanév során alapszintő nyelvtudáshoz juttassa. Az olasz nyelv tanításának feltétel-és követelményrendszere megegyezik a második nyelvével. Tanulását megkönnyítheti az elsı nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvő óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály látványosabb tempóban halad az elızı évfolyamokon jellemzınél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvbıl a 10. tanév végére az A1–A2 közötti szintet, a 12. évfolyam befejezésére pedig az A2–B1 közötti szintet elérjék a diákok. A célok és feladatok egybeesnek az elsı idegen nyelvnél kifejtettekkel. Azoknak a diákoknak, akik az idegen nyelv tanulása során nehézségekkel küszködnek – a kudarcélmény elkerülése érdekében- ebbıl a tantárgyból is szükséges a felzárkóztató óra.

151

Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklıdésének megfelelıen továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeirıl és kultúrájáról. Témalista: Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendık, kötelességek; családi ünnepek. Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külsı és belsı jellemzése. Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések. Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; győjtemények; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó, számítógép és olvasás; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. A munka világa: munkavállalás nyáron, pályaválasztás. Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) politikai, gazdasági és társadalmi életérıl. Tudományos és technikai mőveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. Aktuális témák.

OLASZ NYELV –

9. évfolyam Éves óraszám: 148 óra Az éves órakeret felosztása: Introduttiva: Un nuovo lavoro: Un intervista: Una lettera: Come hai passato il finesettimana: Feste e viaggi Roma: :Conversazione: Esercizi: Ripetizione: Test: Compito: Correzione:

12 ore 13 ore 12 ore 12 ore 12 ore 12 ore 12 ore 48 ore 9 ore 2 ore 2 ore 2 ore

152

Unitá – situazione

Elementi comunicativi e lessicali

Introduttiva

- Parole italiane conosciute - Identificare - Presentare, presentarsi - Salutare - I numeri (1-30)

- Alfabeto e pronuncia - Pronomi personali soggetto - Presente indicativo dei verbi essre, avere e chiamarsi - Genere e numero dei nomi - Articolo determinativo - Nomi e aggettivi in –a e –i - nomi indeclinabili

Questionario: perché impari l’italiano

Un nuovo lavoro

Chiedere e dare informazioni - Fare conoscenza - Salutare - Descrivere aspetto e carattere - Il corpo umano - La forma di cortesia

- Presente indicativo (1): verbi regolari - Articolo indeterminato - Aggettivi in -e

- L’Italia: regioni e cittá

Un’intervista

- Invitare /accettare/ rifiutare un invito - I numeri (30-2000, 1
- 20
) - Chiedere e dire l’ora (1) - Chiedere e dire che giorno é

-.Presente indicativo (2): verbi irregolari - Verbi modali - Preposizioni

- I mezzi di trasporto urbano

Una lettera

- Chiedere e dire l’ora (2) - Localizzare nello spazio Esprimere incertezza, dubbio - Ringraziare e rispondere ad un ringraziamento - I numeri (1000-1000000) - Parlare del costo

- Preposizioni articolate - Altri verbi irregolari al presente - Articolo indeterminativo al plurale - Avverbio ci (1)

- Scrivere una lettera - I telefoni in Italaia

Come hai passato Il fine settimana?

- Raccontare - Situare un avvenimento nel tempo - Ordinare al bar - Esprimere preferenza

-Passato prossimo regolare e irregolare - Avverbi di tempo al passato prossimo - Avverbio ci (2)

- Gli italiani e il bar - Tipi di caffé

Feste e viaggi

-

- Futuro semplice e composto

- Gli italiani e la feste - I treni in Italia

Usi del futuro: fare progetti, previsioni, stime, promesse, ipotesi - Viaggiare in treno - Parlare del tempo

Elementi grammaticali

153

Elementi culturali

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - kéréseket és utasításokat követni; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőrni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett válaszokat adni; - egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; - megértési problémák esetén segítséget kérni; - egyszerő párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; egyszerő, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat helyesen leírni; - egyszerő közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; - egyszerő, strukturált szöveget (pl. baráti üzenet, üdvözlet) létrehozni.

OLASZ NYELV 10. évfolyam Éves óraszám: 148 óra Az éves órakeret felosztása: : Problemi di cuore: : Un film: : Al supermercato : : Un incontro: : Preferenze televisive : : Un concerto : Conversazione: Esercizi: Ripetizione: Test: Compito: Correzione:

12 ore 13 ore 12 ore 12 ore 12 ore 12 ore 12 ore 48 ore 9 ore 2 ore 2 ore 2 ore

154

Unitá – situazione

Elementi comunicativi e lessicali

Problemi di cuore

- Parlare di proprietá - Parlare della propria famiglia - Ordinare al ristorante - Esprimere preferenza - Pasti e piatti

Aggettivi e possessivi - Quello / bello - Volerci / metterci

- Raccontare e descrivere - Ricordare - Esprimere accordo disaccordo

- Imperfetto - Uso del imperfetto del passato prossimo - Trapassato prossimo

Un film

Elementi grammaticali

/

Elementi culturali

pronomi

e

- Gli italiani a tavola - Storia delle pasta e della pizza Due reicette italiane

- Il cinema italiano di ieri e oggi

-

Esprimere gioia Esprimere rammarico, dissapunto - Offrire collaborazione, aiuto - Accettare, rifiutare l’aiuto o la collaborazione - Al supermercato, in un negozio di alimentari - Parlare di quantitá

- Pronomi diretti - Pronome partitvo ne - C’e l’ho, ce n’é

- Fare la spesa - Prodotti italiani

Un incontro

.Fare spese - Chiedere ed esprimere parere Parlare di abigliamento:capi, taglia / numero, colore, stile - Informarsi sul prezzo

-I verbi riflessivi - La forma impersonale - Espressioni impersonali

- La moda italiana

Preferenze televisive

- Chiedere qualcosa in prestito - Esprimere parere - Esprimere dispiacere - Chiedere un favore - Esprimere un desiderio - Parlare di programmi televisivi - Dare indicazioni

- Pronomi indietri - Imperativo diretto

-

Un concerto

- Esprimere un desiderio - Chiedere qualcosa in modo gentile

Condizionale composto

Al supermercato

155

semplice

La televisione italiana - La stampa italiana

e

- La musica italiana

- Dare consigli - Esprimere un’opinione propria e altrui - Fare una stima - Esprimere il futuro nel passato

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes: - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megérteni; - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőrni; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; szövegbıl kikövetkeztetni; - kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett válaszokat adni; - egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; - megértési problémák esetén segítséget kérni; - egyszerő párbeszédben részt venni; - beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; - ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl kikövetkeztetni; - kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; - kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; - egyszerő, képpel illusztrált történetet megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírni; - ismert struktúrák felhasználásával kb. 10 mondatos tényszerő információt közvetítı szöveget írni; - különbözı szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni.

Olasz nyelv - 11. évfolyam Évi óraszám: 148 óra

156

Tankönyv: Móritz-Szabó Arrivederci L’esame di maturitá: Donatello e il mercante: La cartolina; Al ristorante: L’Ungheria: Avventura di viaggio: Nozze d’oro in casa di Andrea Giordana: Brif, bruf, braf Elogio della tolleranza: Progetti: Il regista e Margherita: Ripetizione Compito: Correzione: Tartalom Kommunikációs szándék: Országismeret, személyek események, dolgok leírása, Nyelvtani fogalomkör: mellék- név és módhatározószó fokozása; fınév helyettesítése a quello névmással Szókincs: égtájak, Kommunikációs szándék: a reneszánsz szobrászata, Bemutatás, engedélykérés és arra reagálás gratuláció, bocsánatkérés, valaki igazának elismerése Nyelvtani fogalomkör: a történelmi múlt; imperfetto, passato prossimo és a passato remoto használata Szókincs: opera, zene, képzımővészet Kommunikációs szándék: olasz ételek, levél megcímzése, Megszólítás, éttermi beszélgetés Nyelvtani fogalomkör: rendhagyó igék alapalakjai , Kommunikációs szándék: országismeret, magyaros „jellemzık”, dolgok leírása, városunk, Nyelvtani fogalomkör: vonatkozó névmás Szókincs: tájegységeink

16 óra 16 óra 17 óra 17 óra 16 óra 16 óra 16 óra 17 óra 16 óra 7 óra 2 óra 2 óra

Helyi tantervi

Tevékenység formák

L’ESAME DI GEOGRAFIA

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, idegenvezetés, Nyelvtani gyakorlás

DONATELLO IL MERCATANTE

E olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, szituációs játék, Nyelvtani gyakorlás

LA AL RISTORANTE

CARTOLINA olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, szituációs játék, Nyelvtani gyakorlás olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, idegenvezetés Nyelvtani gyakorlás

L’UNGHERIA

RIPETIZIONE COMPITO /ITALIA o UNGHERIA Kommunikációs szándék: a kultúrált AVVENTURA DI VIAGGIO viselkedés, környezetvédelem, sport, engedélykérés és arra reagálás, dolgok leírása, nemtetszés kinyilvánítása, Nyelvtani fogalomkör: folyamatos régmúlt; a múlt idık Kommunikációs szándék: a család, NOZZE D’ORO IN CASA családi ünnepek, személyek DI ANDREA GIORDANA bemutatása, érdeklıdés, információkérés és arra reagálás, dicséret, kritika

157

Ismétlés, dolgozat, javítás olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, Nyelvtani gyakorlás olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, jellemzés készítése Nyelvtani gyakorlás

Nyelvtani fogalomkör: szenvedı igeragozás Szókincs: családi ünnepek; a film világa Kommunikációs szándék: a másság és annak elviselése, türelem, türelmetlenség, csoda, Nyelvtani fogalomkör: mőveltetı ige; futuro anteriore; valószínőség kifejezése a két jövı idıvel Szókincs: emberi magatartási formák, Kommunikációs szándék: tanulás, szabadidı, tervek, utazás, sport, Kívánság, ellenvetés, ígéret, javaslat és arra reagálás, Nyelvtani fogalomkör: feltételes mód jelen ideje Szókincs: Kommunikációs szándék: a film világa, a személyek bemutatása, jellemzése, ajánlat és arra reagálás, egyetértés, témaváltás, Nyelvtani fogalomkör: kötımód képzése és használata Szókincs: a színház és a film világa

BRIF, BRUF BRAF olvasás, hallás utáni értés ELOGIO DELLA TOLLERANZA Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, szituációs játék, riport, Nyelvtani gyakorlás

PROGETTI IL PALIO O IL CALCIO

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, idegenvezetés, önálló ismertetés, Nyelvtani gyakorlás

IL REGISTA E MARGHERITA

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, Nyelvtani gyakorlás

RIPETIZIONE COMPITO – TEST

Ismétlés, dolgozat, javítás

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegbıl fontos információt kiszőrni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; jórészt ismert nyelvi eszközöket használó beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásba bekapcsolódni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 100 szavas szövegbıl ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; 158

kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; egyszerő történetet megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes gondolatait egyszerő kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni; különbözı szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; különbözı közlésformákat (elbeszélés, jellemzés) használni.

OLASZ NYELV 12. évfolyam Évi óraszám: 128 óra Ritorno a via Pál: Ilgiro di Budapest Il sogno: Lorenzo diventa professore: Precisazione: Si avvicinano gli esami orali: Cinquecento lire: Ripetizione: Compito: Correzione: Kommunikációs szándék: irodalmi és film élményeink, Kétely, egyet nem értés, segítségkérés és arra reagálás, emlékezés, bizonytalanság, nemleges válasz, dolgok események leírása, Nyelvtani fogalomkör: a rendhagyó igék congiuntivo presentéje Szókincs: Kommunikációs szándék: Budapest nevezetességei, magyaros ételek, történelmünk kiemelkedı egyéniségei, jutalmazás, igenlı és nemleges válasz, dolgok leírása, tervek, Nyelvtani fogalomkör: mondatrövidítés participio presentével és gerundio compostoval Szókincs: Kommunikációs szándék: álom és valóság, telefon beszélgetés, találkozókérés és arra reagálás, együttérzés és arra reagálás, dolgok leírása Nyelvtani fogalomkör: a feltételes mód múlt ideje; igeidık egyeztetése; a függı beszéd

12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 42 óra 1 óra 1 óra

RITORNO A VIA PÁL

IL GIRO PULLMAN

DI

IL SOGNO

BUDAPEST

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, párbeszéd, Nyelvtani gyakorlás

IN olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, beszélgetés, Nyelvtani gyakorlás

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, leírás, párbeszéd, Nyelvtani gyakorlás

159

Szókincs: Kommunikációs szándék: iskolai élet, információkérés és arra reagálás, meghívás, öröm, jókívánság, köszönet és arra reagálás, Nyelvtani fogalomkör: a múlt idejő fınévi igenév, mondatrövidítés; szóképzés Szókincs: Kommunikációs szándék: pozitív gondolkodás, emlékezés, bizonyosság, dolgok, személyek leírása, bemutatása, elégedettség, remény, Nyelvtani fogalomkör: a kötımód imperfettója; feltételes mondatlehetséges feltétel, szóképzés Szókincs: az olasz zene Kommunikációs szándék: iskolai élet, érettségi vizsgák, az olasz irodalom, érdeklıdés, érdektelenség, személyek bemutatása, Nyelvtani fogalomkör: congiuntuvo passato, congiuntivo trapassato; feltételes mondat- lehetetlen feltétel Szókincs: érettségi vizsgák Kommunikációs szándék: a lelkiismeret, körülmények ismertetése, leírása, bizonytalanság, segítségkérés és arra reagálás, Nyelvtani fogalomkör: igeidık egyeztetése kijelentı és kötımódban Szókincs: Kommunikációs szándék::

LORENZO „PROFESSORE”

DIVENTA olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, bemutatás, leírás, Nyelvtani gyakorlás

PRECIZAZIONE

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, Nyelvtani gyakorlás

SI AVVICINANO ORALI

CINQUECENTO LIRE

GLI

ESAMI olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, leírás, Nyelvtani gyakorlás

Olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, riport, Nyelvtani gyakorlás

COMPITO – TEST

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegbıl fontos információt kiszőrni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; köznyelvi eszközöket használó társalgás, beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése 160

A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 150 szavas szövegbıl ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; egyszerő vagy egyszerősített publicisztikai, illetve irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelı nyelvi eszközök használatával, logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas bekezdésekbe rendezett szövegben megfogalmazni; különbözı szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

161

OLASZ 9. évfolyam Tankönyv és munkafüzet:S. Magnelli-T. Martin Progetto italiano 1-2 Unitá – situazione

Elementi comunicativi e lessicali

Introduttiva

- Parole italiane conosciute - Identificare - Presentare, presentarsi - Salutare - I numeri (1-30)

Elementi grammaticali

Elementi culturali

- Alfabeto e pronuncia Questionario: perché impari - Pronomi personali soggetto l’italiano - Presente indicativo dei verbi essre, avere e chiamarsi - Genere e numero dei nomi - Articolo determinativo - Nomi e aggettivi in –a e –i - nomi indeclinabili

Un nuovo lavoro

- Chiedere e dare informazioni - Presente indicativo (1): verbi - L’Italia: regioni e regolari cittá - Fare conoscenza - Articolo indeterminato - Salutare - Descrivere aspetto e - Aggettivi in -e carattere - Il corpo umano - La forma di cortesia

Un’intervista

- Invitare /accettare/ rifiutare -.Presente indicativo (2): verbi - I mezzi di trasporto un invito irregolari urbano

Verbi modali - I numeri (30-2000, 1 - 20 ) - Preposizioni - Chiedere e dire l’ora (1) - Chiedere e dire che giorno é

Una lettera

- Chiedere e dire l’ora (2) - Localizzare nello spazio - Esprimere incertezza, dubbio - Ringraziare e rispondere ad un ringraziamento - I numeri (1000-1000000) - Parlare del costo

Come hai passato Il fine settimana?

- Raccontare -Passato prossimo regolare e - Gli italiani e il bar - Situare un avvenimento irregolare - Tipi di caffé nel tempo - Avverbi di tempo al passato prossimo - Ordinare al bar - Avverbio ci (2) - Esprimere preferenza

Feste e viaggi

-

- Preposizioni articolate - Scrivere una lettera - Altri verbi irregolari al - I telefoni in Italaia presente Articolo indeterminativo al plurale - Avverbio ci (1)

Usi del futuro: fare - Futuro semplice e composto progetti, previsioni, stime,

162

- Gli italiani e la feste

promesse, ipotesi - Viaggiare in treno - Parlare del tempo

- I treni in Italia

10. évfolyam

Elementi comunicativi e lessicali

Unitá – situazione

Elementi grammaticali

Elementi culturali

Problemi di cuore - Parlare di proprietá - Aggettivi e pronomi possessivi - Gli italiani a tavola - Parlare della propria - Quello / bello - Storia delle pasta e famiglia della pizza - Volerci / metterci - Ordinare al ristorante - Due reicette italiane - Esprimere preferenza - Pasti e piatti Un film

Al supermercato

- Raccontare e descrivere - Ricordare - Esprimere accordo disaccordo

- Imperfetto - Uso del imperfetto / del passato prossimo - Trapassato prossimo

e

- Il cinema italiano di ieri e oggi

-

Esprimere gioia - Pronomi diretti Esprimere rammarico, - Pronome partitvo ne dissapunto - C’e l’ho, ce n’é - Offrire collaborazione, aiuto - Accettare, rifiutare l’aiuto o la collaborazione - Al supermercato, in un negozio di alimentari - Parlare di quantitá

- Fare la spesa - Prodotti italiani

Un incontro

.Fare spese -I verbi riflessivi - Chiedere ed esprimere - La forma impersonale parere - Espressioni impersonali - Parlare di abigliamento:capi, taglia / numero, colore, stile - Informarsi sul prezzo

- La moda italiana

Preferenze televisive

- Chiedere qualcosa in prestito - Pronomi indietri - Imperativo diretto - Esprimere parere - Esprimere dispiacere - Chiedere un favore - Esprimere un desiderio - Parlare di programmi televisivi - Dare indicazioni

-

163

La televisione italiana - La stampa italiana

Un concerto

Condizionale - Esprimere un desiderio - Chiedere qualcosa in modo composto gentile - Dare consigli Esprimere un’opinione propria e altrui - Fare una stima Esprimere il futuro nel passato

semplice

e - La musica italiana

11. évfolyam Elementi comunicativi e lessicali

Unitá – situazione

Elementi grammaticali

Un esame difficile -

scusarsi / rispondere - Pronomi combinatici alle scuse - Gli interrogativi - Esprimere sorpresa e incredulitá Vocabolario relativo all’Universitá

Un conto corrente - Chiedere il perché - Lettere formali - Annunci di lavoro

Cittá italiane

Un po’ di storia

Stare bene

- Albergh - Abitanti d’Italia

Elementi culturali

- La scuola italiana - Le Universitá in Italia

.Pronomi relativi

- L’economia italiana - Il made in Italy - Lettura: Barbara della Rocca, Lettere

- Comparazione - I gradi dell’aggettivo

-

- Precisare-spiegarsi - Passato remoto - Parlare di avvenimenti - Trapassato remoto storici

Roma Milano Bologna, Venezia, Napoli - Lettura:Enzo Biagi, Firenze Canzone:Luca Carboni , Inno nazionale - Brevissima storia d’Italia dalla caduta dell’Impero romano alla II gerra mondiale - Lettura: Gianni Rodari, A sbagliare le storie

-Permettere e tollerare - Congiuntivo presente e passato - Lo sport in Italia - Parlare di alimentazione, Lettura:Umberto stress, esercizio fisico, sport Eco, Come non parlare di calcio

164

Andare all’opera

- Dare consigli / istruzioni / - Imperativo indietro un permesso - Revisione imperativo diretto - Gi indefiniti

- Lopera italiana - Luciano Pavarotti ed Enrico Caruso Canzoni:Lucio Dalla, Caruso Giacomo Puccini, Che gelida manina/ Giuseppe Verdi, La donna é mobile

12. évfolyam Unitá – situazione Andiamo a vivere in campagna

Tempo libero e technologia

Furto agli Uffizi

Criminalitá…e altre storie

Che bello leggere

Elementi comunicativi e lessicali - Porre un fatto come facile - Annunci pubblicitari - Protezione dell’ambiente

Elementi grammaticali

Elementi culturali

-

Congiuntivo imperfetto e - Italia e ambiente trapassato naturale - Concordanza dei tempi Canzone:Adriano nel congiuntivo Celentano, Il ragazzo delle via Gluck

Congratularsi e approvare / - Periodo ipotetico disapprovare - Usi di ci e ne - Parlare di tecnologia

- Inventori italiani - L’Italia su iternet Lettura.Umberto Eco, Come non usare il telefonono cellulare

- Asserire qualcosa - Parlare di arte - Provervi italiani

- L’arte in Italia - Michelangelo e Leonardo da Vinci - Lettura: Alberto Moravia,Ladri in chiesa

- Forma passiva - Si passivante

Esprimere indiferenza - Discorso diretto e indiretto - Parlare di problemi sociali

- Le caratteristiche dei segni -

Modi

165

indefiniti:

- Problemi dell’Italia moderna - Canzone:Jovanotti, Io no - Letture: Marcello d’Orta, Io speriamo che me la cavo Enzo Biagi, Vu cumpra / Oriana Fallacci, Lettera ad un bambino mai nato

gerundio, - Brevissima storia

zodiacali - Parlare di libri

infinito e participio

166

della letteratura italiana - Albrto Moravia e Italo Calvino / Luigi Pirandello ed Eduardo de Filippo - Letture: intervista a Luciano De Crescenzo, Susanna Tamaro, Va’ dove ti porta il cuore

MATEMATIKA 9–12. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belsı struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók felfedezı tanulási tevékenységének részévé. Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerő, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelı önbizalommal történı megközelítését, megoldását. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belsı szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán mőveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetıségekhez igazodva támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, internet stb.) célszerő felhasználásának megismerését, alkalmazását. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenırzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszközjellegének sokoldalú bemutatása és a tanításban való érvényesítése. Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhetı a szemléletre és tevékenységre épülı feldolgozás sem. A tanulók váljanak képessé a középszintő érettségi vizsga sikeres letételére. A matematika kerettantervének új vonásai: a) a modellalkotás, matematizálás jelentıségének növekedése; b) a matematika alkalmazási terének növekedése; c) egyensúly a matematika belsı struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között;

167

d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerısítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különbözı témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az idıszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert mőveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különbözı fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos alkalmazása. Mőveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, különbözı gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bıvülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különbözı területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerő matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti. Hasznos a mindennapi élet problémái és a különbözı tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínőség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi elıtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert.

168

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mőveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerő tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetıen fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi elıtti rendszerezı összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különbözı témakörökben, valamint egyszerő modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különbözı területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen idıszakban is elengedhetetlen a szemléltetı ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különbözı jellemzési lehetıségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerő használatát. A közelítı értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenırzés különbözı módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értı olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekbıl a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsıfokú tanulást is segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerőnek tőnı matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.

169

9. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A továbbhaladás feltételei A szemléletes fogalmak definiálása, A megismert számhalmazok, Tájékozottság a racionális tudatosítása. ponthalmazok áttekintése, véges és számkörben. végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazmőveletek: unió, metszet, Részhalmaz, unió, részhalmazképzés, két halmaz halmaz különbsége. különbsége.

metszet,

két

Módszer keresése az összes eset Egyszerő kombinatorikai feladatok, áttekintéséhez. az összes eset áttekintése. A szükséges és elégséges feltétel Az „akkor és csak akkor” megkülönböztetése. használata – (folyamatos). Tétel és megfordítása – (folyamatos).

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A továbbhaladás feltételei A fogalom célszerő kiterjesztése, a A hatványozás értelmezése 0 és Az azonosságok ismerete számok nagyságrendjének tudása. negatív egész kitevıre, a alkalmazásuk. hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja.

és

Nevezetes azonosságok: Számok abszolútértéke, normál alakja. kommutativitás, asszociativitás, másodfokú azonosságok disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 A szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 alkalmazása. szorzat alakja. Mőveletek végzése számokkal és Ezen azonosságok alkalmazása A négy alapmővelet egyszerő algebrai algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv egyszerő algebrai egészekkel és kifejezésekkel. használata. törtekkel végzett mőveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. Algoritmikus gondolkodás és a Elsıfokú kétismeretlenes gyakorlati problémák modellezése, egyenletrendszer megoldása. értı szövegolvasás. Egyenletrendszerre vezetı szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. A rendszerezıképesség fejlesztése.

Egy abszolútértéket egyenletek.

Egyszerő egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban.

tartalmazó

A matematika iránti érdeklıdés Relatív prímek, oszthatósági 3-mal, 9-cel való oszthatóság ismerete. erısítése az elemi számelmélet feladatok. Példa számrendszerekre. Számok prímtényezıkre való bontása. alapvetı problémáival és 2-es alapú számrendszer kapcsolata a matematikatörténeti vonatkozásaival. 10-es alapú számrendszerrel.

170

Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A függvényszemlélet fejlesztése: a A függvény fogalma, elemi hozzárendelések szabályként való tulajdonságai; a lineáris függvény, értelmezése. abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák további A megfelelı modell megkeresése. függvényekre, a fordított arány,

xa

A továbbhaladás feltételei Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

a . x

Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a megismert síkidomok Geometriai alapfogalmak, Speciális háromszögek, négyszögek és tulajdonságaiban. háromszögekkel, négyszögekkel, szabályos sokszögek tulajdonságainak sokszögekkel kapcsolatos ismeretek ismerete. kiegészítése, rendszerezése. Sejtések megfogalmazása, új A háromszög nevezetes vonalai, A nevezetes vonalak és a háromszög összefüggések felfedezése, bizonyítási beírt köre, körülírt köre. beírt és köréírt körének ismerete. igény kialakítása. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintıi.

A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintı tulajdonságának ismerete.

A transzformációk mint függvények A tengelyes és középpontos Az eltolás és tükrözések értelmezése, a matematika különbözı tükrözés, az eltolás áttekintése, tulajdonságainak felhasználása területei közötti kapcsolatok keresése. rendszerezése, pont körüli egyszerő feladatokban. elforgatás és tulajdonságai. Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztıprogramok megismerése.

A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerő szerkesztési feladatok.

Valószínőség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A statisztikai adatok helyes Statisztikai adatok és ábrázolásuk értelmezése. (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; szórás.

171

A továbbhaladás feltételei Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középsı érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

10. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.

Tartalom A továbbhaladás feltételei Tétel és megfordítása. A csak kimondott, illetve be is Bizonyítási módszerek, jellegzetes bizonyított összefüggések gondolatmenetek (indirekt megkülönböztetése. módszer, skatulya-elv). Változatos feladatok.

kombinatorikai Egyszerő sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén.

Számtan algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A permanencia elve a számfogalom A valós szám szemléletes fogalma, bıvítésében. kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra.

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete.

A négyzetgyök azonosságainak A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerő esetekben, az alkalmazása egyszerő esetekben. n-edik gyök. A megoldás keresése többféle úton, A másodfokú egyenlet megoldása, a A megoldóképlet biztos ismerete és tanulói felfedezések, önálló eljárások megoldóképlet, gyöktényezıs alak. alkalmazása. keresése. Az algoritmikus fejlesztése.

gondolkodás Összefüggés két pozitív szám Két pozitív szám számtani és mértani számtani és mértani közepe között. közepének fogalma.

A matematika eszközként való Másodfokú egyenletre felhasználása gyakorlati és szöveges feladatok. természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós feladatoknál.

igény

az

vezetı Különbözı típusú egyszerő szöveges feladatok megoldása.

algebrai Ekvivalens és nem ekvivalens Egyszerő négyzetgyökös lépések egyenletek átalakításánál, megoldása. egyszerő négyzetgyökös A megoldások ellenırzése. egyenletek.

egyenlet

Az algebrai és grafikus módszerek Egyszerő másodfokú együttes alkalmazása a egyenlıtlenség megoldása. problémamegoldásban.

Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyő függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerő használata.

Tartalom A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerő transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai

172

A továbbhaladás feltételei A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x a sinx és x a cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai.

(értelmezési monotonitás, szélsıértékek, értékkészlet), ábrázolása.

a

tartomány, zérushelyek, periodicitás, függvények

Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A továbbhaladás feltételei A transzformációs szemlélet fejlesztése. A hasonlósági transzformáció A hasonlóság szemléletes tartalmának fogalma. ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerő gyakorlati feladatokban. Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség, zsebszámológép célszerő használata.

A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerő esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögő háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögő háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvényértékeinek kiszámítása.

A vektorok további alkalmazása.

A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.

Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.

Valószínőség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A továbbhaladás feltételei A valós helyzetek értelmezése, Valószínőségi kísérletek. Egyszerő problémák megoldása a megértése és értékelése. A valószínőség szemléletes klasszikus valószínőségi modell fogalma, kiszámítása egyszerő alapján. esetekben.

11. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A továbbhaladás feltételei A kombinatív készség fejlesztése. Vegyes kombinatorikai feladatok. Egyszerő kombinatorikai feladatok A többféle megoldási mód Binomiális együtthatók. megoldása.

173

lehetıségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása.

Gráfelméleti alapfogalmak, A gráf szemléletes fogalma, egyszerő alkalmazásuk. alkalmazásai. Feladatok megoldása gráfokkal.

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom Másodfokúra visszavezethetı egyszerő egyenletek.

A továbbhaladás feltételei

A matematikai fogalom célszerő kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv felhasználása.

A hatványozás kiterjesztése pozitív A hatványozás definíciója, mőveletek, alap esetén racionális kitevıkre. azonosságok ismerete egész kitevı A hatványozás azonosságai és esetén. alkalmazásuk.

Bizonyítás iránti igény mélyítése. A logaritmus értelmezése. A logaritmus fogalmának ismerete, Matematikatörténeti vonatkozások A logaritmus azonosságai. azonosságainak alkalmazása megismerése (könyvtárés egyszerőbb esetekben. internethasználat). Az absztrakciós és szintetizáló A definíciókon és a megismert Exponenciális, logaritmusos és képesség fejlesztése. azonosságokon alapuló exponen- trigonometrikus egyenlet egyszerő, Az önellenırzés igényének fejlesztése. ciális, logaritmikus és konkrét feladatokban. trigonometrikus egyenletek.

Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különbözı területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata függvényvizsgálatokban és transzformációkban.

Tartalom A 2 , a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze.

A továbbhaladás feltételei

x

a a A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).

Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték).

Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A továbbhaladás feltételei A térszemlélet fejlesztése. A vektorokról tanultak áttekintése. Vektormőveletek és tulajdonságaik Pontos fogalomalkotásra törekvés. A vektormőveletek tulajdonságai. (összeadás, kivonás, skalárral való Bizonyítás iránti igény Két vektor skaláris szorzata. szorzás).

174

továbbfejlesztése. A skaláris szorzat tulajdonságainak Vektorok alkalmazásai. A fizika és a matematika termékeny felsorolása. kapcsolatának megmutatása. Tervszerő munkára nevelés. Szinusztétel, koszinusztétel. Az Az esztétikai érzék fejlesztése. alkalmazásukhoz szükséges egyszerő trigonometrikus egyenletek.

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).

A matematika gyakorlati felhasználása. Távolság, szög, terület A zsebszámológép és a számítógép meghatározása gyakorlati alkalmazása. Az eredmények feladatokban (fizikában). realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok algebrai eszközökkel.

megoldása Helyvektor. Mőveletek koordinátákkal vektorokkal.

A bizonyítási készség fejlesztése.

Szakasz harmadolópontja. súlypontja.

A

Vektorok adott használata.

koordinátáinak

biztos

felezıpontja, Szakasz felezıpontja koordinátáinak háromszög kiszámítása.

Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör középponti A kör egyenletei. ismerete. Adott probléma többféle megközelítése. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merılegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintıje.

egyenletének

Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.

Valószínőség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A körülmények kellı figyelembevétele. Elızetes becslés összevetése a számításokkal.

Tartalom Egyszerő valószínőség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Eseményekkel végzett mőveletek egyszerő, konkrét feladatokban.

A továbbhaladás feltételei

Modellalkotásra nevelés.

Relatív gyakoriság. A valószínőség klasszikus modellje.

A relatív gyakoriság és a valószínőség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerő valószínőségi feladatok megoldása.

A számítógép alkalmazása statisztikai Statisztikai mintavétel. a gyakorlati adatok, illetve véletlen jelenségek életben. vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

175

12. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek rendszerezése. A matematika különbözı területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív fejlesztése.

gondolkodás

Tartalom Ekvivalencia, A halmazelméleti ismeretek rendszerezése.

A továbbhaladás feltételei implikáció. Az elızı évek tantervében felsorolt és logikai továbbhaladási feltételek. kapcsolata,

további A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

A továbbhaladás feltételei összefoglalás. Az elızı évek tantervében felsorolt továbbhaladási feltételek.

Rendszerezı Számhalmazok. Matematikatörténeti ismeretek Számelméleti összefoglalás. (könyvtár- és internethasználat). A valós számok és részhalmazai. Szám- és mőveletfogalom alkalmazása.

biztos A mőveletek értelmezése, mőveleti tulajdonságok. Közelítı értékek.

Egyenletek Tervszerő, pontos és fegyelmezett Nevezetes másod- és harmadfokú munkára nevelés. algebrai azonosságok. Az önellenırzés fontossága. Elsı- és másodfokú egyenlet és egyenlıtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerő exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerő kétismeretlenes elsıfokú és másodfokú egyenletrendszer. A problémamegoldó gondolkodás, a Szöveges feladatok. szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.

Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom A sorozat fogalma. A matematika alkalmazása a Számtani és mértani sorozat, az n. gyakorlati életben. tag, az elsı n elem összege. Matematikatörténeti feladatok. Kamatoskamat-számítás.

176

A továbbhaladás feltételei Számtani és mértani sorozat esetén az n. tag, és az elsı n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása

egyszerő gyakorlati feladatokban. Az elızı évek tantervében felsorolt továbbhaladási feltételek.

Rendszerezı összefoglalás Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.

A függvényekrıl tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvény-transzformációk. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.

Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A térszemlélet fejlesztése. Térelemek kölcsönös Az esztétikai érzék fejlesztése. távolsága,

A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

A továbbhaladás feltételei helyzete, Az elızı évek tantervében felsorolt szöge. továbbhaladási feltételeken kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete.

A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp A megismert felszín- és térfogatfelszíne és térfogata. számítási képletek alkalmazása A csonkagúla, a csonkakúp, a egyszerő feladatokban. gömb térfogata, felszíne. Rendszerezı Geometriai ponthalmazok.

összefoglalás alapfogalmak,

A függvényszemlélet fejlesztése. Egybevágósági és hasonlósági A deduktív gondolkodás fejlesztése. transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. A matematika különbözı területei Vektorok, vektorok koordinátái. közötti összefüggések felhasználása. Vektormőveletek, mőveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögő koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik.

Valószínőség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A leíró statisztika és a valószínőség- Adatkezelésnél osztálybasorolás. számítás gyakorlati szerepe, Terjedelem. alkalmazása. A számítógép felhasználása

177

A továbbhaladás feltételei Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételek.

statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzıi: számtani Egyszerő klasszikus valószínőségközép, mértani közép, súlyozott számítási feladatok megoldása. közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínőségi modell.

Matematika Intenzív osztályok számára 11. évfolyam 37 hét

Heti 5 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Halmazok. Számhalmazok.

15

2.

Hatványozás, törtek. Polinomok. Algebrai törtek.

20

3.

Függvények.

17

5.

Elsıfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlıtlenségek és egyenletrendszerek. Másodfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlıtlenségek és egyenletrendszerek.

12

6.

Geometriai transzformációk.

16

7.

Hatvány, gyök, logaritmus.

43

8.

Hasonlóság.

23

9.

Kombinatorika, valószínőségszámítás.

14

4.

Összesen :

12. évfolyam 32 hét

25

185

Heti 5 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Gondolkodási módszerek.

8

2.

Szögfüggvények-trigonometria.

35

3.

Koordinátageometria.

38

4.

Sorozatok.

12

178

5.

Térgeometria.

20

6.

Statisztika.

12

7.

Rendszerezı összefoglalás.

35

Összesen:

160

179

Nappali intenzív tagozat

11. évfolyam

Halmazok. Számhalmazok. Fejlesztési feladatok, tevékenységek

15 óra Tartalom

A szemléletes fogalmak A megismert számhalmazok, definiálása, tudatosítása. ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazmőveletek: unió, metszet, részhalmazképzés, két halmaz különbsége.

Hatványozás, törtek. Polinomok. Algebrai törtek. Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A fogalom célszerő Hatványozás egész kitevıre. kiterjesztése, a számok A hatványozás értelmezése 0 és nagyságrendjének tudása. negatív egész kitevıre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Mőveletek végzése számokkal Ezen azonosságok alkalmazása és algebrai kifejezésekkel, a egyszerő algebrai egészekkel és szaknyelv használata. törtekkel végzett mőveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben.

180

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság számkörben.

a

racionális

Részhalmaz, unió, metszet, két halmaz különbsége.

20 óra A továbbhaladás feltételei Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk.

Számok abszolútértéke, normál alakja. A másodfokú azonosságok alkalmazása. A négy alapmővelet egyszerő algebrai kifejezésekkel.

A matematika iránti Relatív prímek, érdeklıdés erısítése az elemi feladatok. számelmélet alapvetı számrendszerekre. problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival.

oszthatósági 3-mal, 9-cel való oszthatóság Példa ismerete. Számok prímtényezıkre való bontása. 2-es alapú számrendszer kapcsolata a 10-es alapú számrendszerrel.

Függvények.

17 óra

Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A függvényszemlélet A függvény fogalma, elemi fejlesztése: a hozzárendelések tulajdonságai; a lineáris szabályként való értelmezése. függvény, abszolútérték függvény, másodfokú A megfelelı modell függvény, gyakorlati példák megkeresése. további függvényekre, a a fordított arány, x a . x A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerő transzformációja. Számítógép használata a A tanult függvények függvényvizsgálatokban és a tulajdonságai (értelmezésitranszformációkban. tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).

A továbbhaladás feltételei Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete. Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével.

Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték).

Elsıfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlıtlenségek és egyenletrendszerek. 25 óra Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei tevékenységek A megoldás keresése többféle Az egyenlet megoldásának Elsıfokú egyismeretlenes úton, tanulói felfedezések, grafikus és algebrai egyenlet biztos megoldása. önálló eljárások keresése. módszere.

181

Elsıfokú egyenlıtlenségek. Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése, értı szövegolvasás.

kétismeretlenes Elsıfokú egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezetı szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. A rendszerezıképesség Egy abszolútértéket fejlesztése. tartalmazó egyenletek.

Egyszerő egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban.

Másodfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlıtlenségek és egyenletrendszerek. Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A megoldás keresése többféle A másodfokú egyenlet úton, tanulói felfedezések, megoldása, a megoldóképlet, önálló eljárások keresése. gyöktényezıs alak. Gyökök és együtthatók közötti összefüggések. Az algoritmikus gondolkodás Összefüggés két pozitív szám fejlesztése. számtani és mértani közepe között. A matematika eszközként való Másodfokú egyenletre vezetı felhasználása gyakorlati és szöveges feladatok. természettudományos Szélsıérték-feladatok. problémák megoldásában. Diszkussziós igény az algebrai Ekvivalens és nem ekvivalens feladatoknál. lépések egyenletek átalakításánál, egyszerő négyzetgyökös egyenletek. Az algebrai és grafikus Egyszerő másodfokú módszerek együttes egyenlıtlenség megoldása. alkalmazása a problémamegoldásban. Másodfokúra visszavezethetı egyszerő egyenletek.

182

12 óra A továbbhaladás feltételei

A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Különbözı típusú egyszerő szöveges feladatok megoldása.

Egyszerő négyzetgyökös egyenlet megoldása. A megoldások ellenırzése.

Geometria alapjai. Geometriai transzformációk. Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek Tájékozottság a megismert Geometriai alapfogalmak, síkidomok tulajdonságaiban. háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. Érintınégyszögek, érintısokszögek. Sejtések megfogalmazása, új A háromszög nevezetes vonalai, összefüggések felfedezése, beírt köre, körülírt köre. bizonyítási igény kialakítása. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintıi.

A transzformációk mint függvények értelmezése, a matematika különbözı területei közötti kapcsolatok keresése. Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztıprogramok megismerése.

A továbbhaladás feltételei Speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete.

A nevezetes vonalak és a háromszög beírt és köréírt körének ismerete.

A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintı tulajdonságának ismerete. A tengelyes és középpontos Az eltolás és tükrözések tükrözés, az eltolás áttekintése, tulajdonságainak rendszerezése, pont körüli felhasználása egyszerő elforgatás és tulajdonságai. feladatokban. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerő szerkesztési feladatok.

Hatvány, gyök, logaritmus. Fejlesztési feladatok, tevékenységek A permanencia elve számfogalom bıvítésében.

16 óra

43 óra Tartalom

a A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. Pitagorasz tétel. A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerő esetekben, az n-edik gyök. A matematikai fogalom A hatványozás kiterjesztése célszerő kiterjesztése, a pozitív alap esetén racionális fogalmak általánosításánál a kitevıkre. A hatványozás

183

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedestört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. A négyzetgyök azonosságainak alkalmazása egyszerő esetekben. A hatványozás definíciója, mőveletek, azonosságok ismerete egész kitevı esetén.

permanencia elv használata. Bizonyítás iránti igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtárés internethasználat). Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenırzés igényének fejlesztése. A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különbözı területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.

azonosságai és alkalmazásuk. A logaritmus értelmezése. A logaritmus fogalmának A logaritmus azonosságai. ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerőbb esetekben.

A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze.

Exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenlet egyszerő, konkrét feladatokban.

A tanult függvények tulajdonságai (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).

Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezésitartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték).

Hasonlóság.

23 óra

Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A transzformációs szemlélet A középpontos hasonlósági fejlesztése. transzformáció. A hasonlósági transzformáció fogalma. Párhuzamos szelık tétele. A háromszögek hasonlósága, Kreatív problémamegoldás. alapeseteinek ismerete és alkalmazása Geometriai ismeretek egyszerő esetekben. alkalmazása, biztos számolási A hasonlóság alkalmazásai: háromszög készség, zsebszámológép súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögő háromszögben. célszerő használata. (Legalább egy tétel bizonyítása.)

Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya.

184

A továbbhaladás feltételei A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete, a középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerő gyakorlati feladatokban. Az alapesetek ismerete. A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál.

Kombinatorika, gráfok, valószínőségszámítás.

14 óra

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei tevékenységek Módszer keresése az összes Egyszerő kombinatorikai feladatok, az összes eset eset áttekintéséhez. áttekintése. A kombinatív készség Vegyes kombinatorikai Egyszerő sorbarendezési és feladatok. fejlesztése. kiválasztási feladatok konkrét A többféle megoldási mód Binomiális együtthatók. elemszám esetén. lehetıségének keresése. Egyszerő kombinatorikai Becslés, a becslés feladatok megoldása. összevetése a számításokkal. A gráf modellként felhasználása.

való Gráfelméleti alapfogalmak, A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásuk. egyszerő alkalmazásai. Feladatok megoldása gráfokkal. A valós helyzetek Valószínőségi kísérletek. Egyszerő problémák értelmezése, megértése és A valószínőség szemléletes megoldása a klasszikus értékelése. fogalma, kiszámítása egyszerő valószínőségi modell alapján. esetekben. A körülmények kellı Egyszerő valószínőségfigyelembevétele. számítási problémák. Elızetes becslés összevetése A binomiális eloszlás a számításokkal. (visszatevéses mintavétel). Eseményekkel végzett mőveletek egyszerő, konkrét feladatokban. Modellalkotásra nevelés. Kísérletek, gyakoriság, relatív A relatív gyakoriság és a gyakoriság. valószínőség közötti szemléletes kapcsolat klasszikus A valószínőség ismerete, egyszerő modellje. valószínőségi feladatok Geometriai valószínőség. megoldása.

185

12. évfolyam

Gondolkodási módszerek.

8 óra

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei tevékenységek A szükséges és elégséges Az „akkor és csak akkor” feltétel megkülönböztetése. használata. Tétel és megfordítása. A köznapi gondolkodás és a Tétel és megfordítása. A csak kimondott, illetve be is matematikai gondolkodás Bizonyítási módszerek, bizonyított összefüggések megkülönböztetése. jellegzetes gondolatmenetek megkülönböztetése. A bizonyítási igény további (indirekt módszer, skatulya-elv). fejlesztése. Az ismeretek rendszerezése. Ekvivalencia, implikáció. A matematika különbözı A halmazelméleti és logikai területei közti ismeretek kapcsolata, összefüggéseinek tudatosítása. rendszerezése. Logikai szita.

Szögfüggvények, trigonometria. Fejlesztési feladatok, tevékenységek

35 óra Tartalom

Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögő háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektorok alkalmazásai. A vektorokról tanultak áttekintése. Pontos fogalomalkotásra A vektormőveletek törekvés. tulajdonságai. Bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban.

A továbbhaladás feltételei

Vektormőveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás).

Új függvénytulajdonságok A forgásszög szögfüggvényeinek A szögfüggvények megismerése, függvénytransz- értelmezése, összefüggés a szög definíciójának ismerete, az formációk alkalmazása. szögfüggvényei között. x a sinx és x a cosx függvények ábrázolása és 186

A négyjegyő függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerő használata.

A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. Tervszerő munkára nevelés. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsıértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerő trigonometrikus egyenletek.

Koordinátageometria. Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika gyakorlati felhasználása. A zsebszámológép és a számítógép alkalmazása. Az eredmények realitásának és pontosságának eldöntése. Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel. A bizonyítási készség fejlesztése.

Adott probléma megközelítése.

tulajdonságai.

Vektorok alkalmazásai.

A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása).

38 óra Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában).

Helyvektor. Mőveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezıpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. többféle Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merılegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintıje.

187

Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezıpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.

Sorozatok. Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika alkalmazása a gyakorlati életben. Matematikatörténeti feladatok.

12 óra Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az elsı n elem összege. Kamatoskamat-számítás.

Számtani és mértani sorozat esetén az n. tag, és az elsı n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerő gyakorlati feladatokban.

Térgeometria.

20 óra

Fejlesztési feladatok, Tartalom A továbbhaladás feltételei tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Térelemek kölcsönös helyzete, Térelemek kölcsönös Az esztétikai érzék távolsága, szöge. helyzetének, távolságuk, fejlesztése. hajlásszögük definíciójának ismerete. A matematika gyakorlati A terület- és kerületszámítással A megismert felszín- és alkalmazásai a kapcsolatos ismeretek térfogat-számítási képletek térgeometriában. alkalmazása egyszerő rendszerezése. Síkés térgeometriai A hasáb, gúla felszíne, térfogata. feladatokban és a ismeretek összekapcsolása, A forgáshenger és a forgáskúp gyakorlatban. analógiák felismerése. felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp. A gömb térfogata, felszíne.

Statisztika.

12 óra

Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A statisztikai adatok helyes Statisztikai adatok és értelmezése. ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), terjedelem, számtani közép, medián, módusz; szórás.

A számítógép alkalmazása Statisztikai mintavétel. statisztikai adatok, illetve gyakorlati életben. véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák

188

a

A továbbhaladás feltételei Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középsı érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése.

értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

Rendszerezı összefoglalás. Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár- és internethasználat).

Számés mőveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerő, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenırzés fontossága.

A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése. Az absztrakciós készség fejlesztése. A függvényszemlélet fejlesztése. A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.

Tartalom

35 óra A továbbhaladás feltételei

Számtan, algebra Számelméleti összefoglalás. Az elızı A valós számok és felsorolt részhalmazai. feltételek. Oszthatóság. Hatvány, gyök, logaritmus. A mőveletek értelmezése, tulajdonságok. mőveleti Közelítı értékek. Nevezetes másodés harmadfokú algebrai azonosságok. Elsı- és másodfokú egyenlet és egyenlıtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerő exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerő kétismeretlenes elsıfokú és másodfokú egyenletrendszer. Szöveges feladatok.

Függvények, sorozatok A függvényekrıl tanultak Az elızı áttekintése, rendszerezése. felsorolt Az alapfüggvények feltételek. ábrázolása. Függvény-transzformációk. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.

189

évek tantervében továbbhaladási

évek tantervében továbbhaladási

A függvényszemlélet fejlesztése. A deduktív gondolkodás fejlesztése.

A matematika különbözı területei közötti összefüggések felhasználása.

Az ismeretek rendszerezése. A matematika különbözı területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.

A leíró statisztika és a valószínőség-számítás gyakorlati szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára.

Sorozatról tanultak Az elızı évek tantervében áttekintése, rendszerezése. felsorolt továbbhaladási feltételek. Geometria, mérés Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektormőveletek, mőveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögő koordinátarendszer. Egyenes és kör egyenlete. Szögfüggvények. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Gondolkodási módszerek Ekvivalencia, implikáció. Az elızı évek tantervében A halmazelméleti és logikai felsorolt továbbhaladási ismeretek kapcsolata, feltételek. rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Adatkezelésnél Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételek. osztálybasorolás. Terjedelem. Adathalmazok jellemzıi: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínőségi modell.

190

FIZIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. A kitőzött célokat az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének megfelelı szemléletformálást tekintjük irányadónak. A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyelésébıl, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerő esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizika jobb megértését segítik elı. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenırizhetık. A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetıen fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezi, és szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a mőszaki tudományokat, lehetıvé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhetı – gyors technikai fejlıdést. Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történı felhasználása felelısséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelıssége és kötelessége.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, - feldolgozási és - alkalmazási képességek Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet jelenségeinek megértése. Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni. Legyen tapasztalata az egyszerőbb kísérleti és mérıeszközök balesetmentes használatában. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes önállóan használni különbözı lexikonokat, képlet- és táblázatgyőjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő természettudományi ismeretterjesztı kiadványok, mősorok információit, tudja összevetni a tanultakkal.

191

Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, tényezık megkülönböztetésében. Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelı használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök mőködésének alapelveit felismerni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetıségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és idıben

Tudja, hogy az anyagnak különbözı megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben elıforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintő tájékozottsága az anyag részecsketermészetérıl. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és idıben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerően lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkezı változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl A tanuló tudja, hogy a fizikai törvények a jelenségek alapvetı ok-okozati viszonyait fogalmazzák meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le. A tanulóknak a megismert egyszerő példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlıdése nem pusztán ismereteink mennyiségi bıvülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerőségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. Az alapvetı fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához vagy a mővészetekhez.

Belépı tevékenységformák Fizikai jelenségek irányítással történı tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges tényezık megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghoz kapcsolódó egyszerő kísérletek önálló végrehajtása elızetes tanári útmutatás alapján. A tapasztalatok közérthetı összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben, a 192

technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók (szaklexikonok, képlet- és táblázatgyőjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztı kiadványok) használata, a tananyagot kiegészítı ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató és szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az Internet használata a tananyagot kiegészítı információk megszerzésére, tanári irányítássa l

Fizika

9. évfolyam: Órakeret: 37 hét /heti 2 óra /összesen 74 óra Új anyag feldolgozása: 45 óra Rendszerezés: 20 óra Ellenırzés: 7 óra Év végi ismétlés: 2 óra Témakörök

Év eleji ismétlés

Tartalmak

Óraszám Mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmak Rendsz (mozgás, viszonylagosság, vonatkoztatási rendszer, erezés: 5 óra koordinátarendszer, anyagi pont, pálya, út, sebesség Ellenırzés: stb.) ismétlése, rendszerezése. 1 óra Mérés, mértékegységek (SI).

Mechanika Mozgások Az egyenes vonalú Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Útegyenletes mozgás idı grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Az egyenes vonalú Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás egyenletesen speciális esete: a szabadon esı test mozgásának kísérleti változó mozgás, vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlagszabadesés és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. Az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti Az egyenletes vizsgálata. Az egyenletes körmozgás leírása: körmozgás periódusidı, kerületi sebesség mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint vektormennyiség. A dinamika alapjai MozgásállapotA mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére változás és erı utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. Az erı fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatásellenhatás törvénye. 193

Új anyag: 10 óra Rendszerezés 4 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 17 óra Rendszerezés 5 óra

Erı fajták Erık együttes hatása A lendület megmaradás Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata Általános tömegvonzás

Nehézségi erı Kényszererık. Súrlódás, közegellenállás. Ellenırzés: 2 óra Rugóerı. A kölcsönhatásban fellépı erık vizsgálata. Az erık vektoriális összegzése. Erık forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erı felismerése mindennapi jelenségekben. Newton-féle gravitációs törvény. Heliocentrikus világkép. A bolygók mozgása. Kepler törvényei. Mesterséges égitestek mozgása.

Munka, energia A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erı A munka munkája értelmezése és kiszámítása Mozgási energia, helyzeti energia, rugalmas energia. Mechanikai Munkatétel. energia-fajták A teljesítmény és A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerő esetekben. hatásfok Rezgések, hullámok Rezgések

Hullámok, a Hanghullám tulajdonságai Fénytan Geometriai optika

Hullámoptika

Új anyag: 8 óra Rendszerezés 4 óra Ellenırzés: 1 óra

A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemzı mennyiségek (amplitúdó rezgésidı frekvencia). A rezgés energiája. Mechanikai hullámok megfigyelése. Hullámok, visszaverıdése, tırése, (elhajlása), interferenciája. Állóhullámok. Hangtani alapkísérletek, kvalitatív értelmezése.

Új anyag: 5 óra Rendszerezés 1 óra Ellenırzés: 1 óra

A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebessége. A fényvisszaverıdés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverıdés. Lencsék képalkotása, optikai eszközök A fényhullám tulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció A fehér fény színekre bontása

Új anyag: 5 óra Rendszerezés 1 óra Ellenırzés: 1 óra 2 óra

Év végi ismétlés

A továbbhaladás feltételei: 194

Értsék és tudják alkalmazni a hely meghatározásánál, valamint a mozgások vizsgálatánál a „viszonylagos” fogalmát; a mozgások függetlenségének elvét; Kísérletre és megfigyelésre alapozva jellemezzék az egyenletes, az egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon; ismerjék és tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, a sebességvektornak a fogalmát. Tudják jellemezni a körmozgást, a haladó mozgásra megalkotott mennyiségekkel. Értsék és tudják leírni a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudjanak mozgásokat jellemzı grafikonokat készíteni, valamint ilyen grafikonokat elemezni. Egyszerő esetekben ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat; a bennük megnyilvánuló, egyik illetve másik testet érı két hatást, valamint azt a két partnert, amely ezeket a hatásokat egymásra kifejti; Tudják dinamikailag értelmezni a tömeg, a lendület, és az erı fogalmát, azok mértékegységeit; Értsék, hogy az erı miért vektormennyiség, tudják az erıvektorokat irányított szakaszként megadni és az egy síkban levı erıvektorok eredıjét szerkesztéssel, speciális esetben számolással meghatározni; Ismerjék a különféle erıhatásokat, az azokat leíró erıtörvényeket, a különféle erıhatások következményeit, értsék meg azokban a közös jelleget, hogy mindegyik elsıdlegesen mozgásállapot-változást hoz létre; Értsék és tudják a forgatónyomaték fogalmát, kiszámítás módját. Tudják szemléletesen leírni, néhány adattal jellemezni a Naprendszert és Kepler törvényeivel a bolygók mozgását; rendelkezzenek néhány alapvetı ismerettel a mesterséges égitestekrıl; Ismerjék az energiát mint olyan (elıjeles) skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát változtató képesség szempontjából lehet jellemezni; Értsék a munkavégzés és a munka fogalmakat; szerezzenek jártasságot a munka kiszámításában az állandó erı és az irányába mutató elmozdulás, valamint az állandó erı hatásvonalának és a pálya egyenesének metszése esetében is; Értsék és tudják, hogy az energiának, az energiaváltozásoknak és így a munkának is ugyanaz a mértékegysége; Legyenek képesek a mozgási energia értelmezésére, kiszámítására, Értsék, hogy: a rugó energiaváltozása és a feszítési munka között milyen kapcsolat van. Tudják kiszámítani az emelési munkát, értsék milyen kapcsolata van annak a magassági (másként helyzeti) energiával. Értsék és tudják a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét Legyenek tisztában a teljesítmény és a hatásfok fogalmával.

Fizika –10. évfolyam

Órakeret: 37 hét /heti 1óra /összesen 37óra Új anyag feldolgozása: 26 óra Rendszerezés: 6 óra Ellenırzés: 4 óra Év végi ismétlés: 1 óra Témakörök

Tartalmak

Óraszám

195

Év eleji ismétlés

Az eddig tanultak felidézése.

1 óra

Termodinamika Gázok állapotváltozásai

A hıtan fıtételei

Halmazállapotváltozások A hıterjedés

Állapotjelzık. Boyle-Mariotte és Gay-Lussac Új anyag: törvények. Kelvin-féle hımérsékleti skála. Az 6 óra egyesített gáztörvény. Ideális gázok Rendszerezés: részecskemodellje. 1 óra A hıtan I. fıtétele (energia megmaradás megfogalmazása). A hıtan II. fıtétele (a folyamatok Ellenırzés: 1 óra iránya). Olvadás-fagyás, forrás/párolgás lecsapódás jellemzése. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.. Hısugárzás, hıvezetés, hıáramlás kísérleti vizsgálata.

Elektromágnesesség Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér

Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás, vezetık, szigetelık. Töltések közti kölcsönhatás, Coulombtörvény. A térerısség fogalma. Az erıtér kvalitatív jellemzése egyszerő konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetık elektromos térben (gyakorlati alkalmazások).

196

Új anyag: 4 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

Egyenáramok Az egyenáram

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos energia és Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye teljesítmény Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor A mágneses tér fogalma. Áramok mágneses tere. Árammal átjárt vezetık mágneses térben. Mozgó töltések Lorentz-erı mágneses térben, a Lorentz-erı fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség Mozgási indukció magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Nyugalmi indukció Rádióhullámok, hısugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, Elektromágneses hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. hullámok Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások Modern fizika Az anyag atomos Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete. szerkezete fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A A fény kettıs A fényelektromos jelenség a fény részecske-természete. természete Gyakorlati alkalmazások. Az elektron, és kettıs Az elektron, mint hullám: elektroninterferencia. természete Az atom belsı szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Az atom szerkezete Rutherford-kísérlet. Vonalas színkép.Elektron burok héjszerkezete A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás Az atommag jellemzése. szerkezete Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás A radioaktivitás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerımő. Maghasadás Az atomenergia felhasználásának elınyei és kockázata A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A Magfúzió hidrogénbomba. A csillagok születése, fejlıdése és pusztulása. Csillagfejlıdés Az Univerzum tágulása. İsrobbanás elmélet. A kozmológia alapjai Év végi ismétlés

Új anyag: 3 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra Új anyag: 6 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 5 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

1 óra

A továbbhaladás feltételei A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerő természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetıség, áttekinthetıség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott mőszaki tudományok területén is érvényesek. A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerőségeket tudja besorolni a fizika fıbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). 197

Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletbıl egy adott következtetés levonható-e. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hıtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenı folyamatok megfordíthatatlanok. Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának fıbb állomásait Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzıit. Ismerje a magátalakulások fıbb típusait (hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetıséget. Ismerje az atomenergia felhasználásának elınyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között Tudja a különbözı információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások, elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel szemben, igényelje az érvekkel történı alátámasztást, az igazolást.

FIZIKA 11. évfolyam Órakeret: 37 hét /heti 3 óra /összesen 111 óra Új anyag feldolgozása: 79 óra Rendszerezés: 21 óra Ellenırzés: 11 óra Év végi ismétlés: 2 óra Témakörök Év eleji ismétlés

Tartalmak Óraszám A mozgásokról tanultak ismétlése rendszerezése. Rendszerezés: Körmozgás ismétlése. Szögelfordulás, szögsebesség. 6 óra Függıleges hajítás. Összetett mozgások. Ellenırzés: 1 óra

Rezgések, hullámok, A rugóra függesztett test mozgása. A rezgımozgás Rezgések. kinematikai jellemzıi. A rezgés energiája. Harmonikus Szabad rezgés, kényszerrezgés. Rezgések összetétele. rezgımozgás Matematikai inga. Lengésidı.

198

Új anyag: 15 óra Rendszerezés: 3 óra

Hullámok

A hanghullám tulajdonságai

Mechanikai hullámok megfigyelése, Ellenırzés: jellemzése.(térbeli és idıbeli periodicitás, terjedési 2 óra sebesség, longitudinális és transzverzális hullámok. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. hullámok visszaverıdése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. Hangtani alapkísérletek és egyszerő kvalitatív értelmezésük (hangkeltés, terjedés közegben, visszaverıdés, interferencia, Doppler-jelenség, rezonancia), hangrobbanás. Ultrahang, infrahang.

Elektromágneses indukció, Elektromágneses hullámok A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma, erıvonalak. Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezetı, tekercs /solenoid, toroid/). Árammal átjárt vezetık mágneses térben. Árammal Lorentz-erı átjárt vezetık kölcsönhatása. Az egyenáramú motor mőködésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erı fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség Mozgási indukció magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése. A váltakozó áram munkája, teljesítménye. Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív, kapacitív ellenállás. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Nyugalmi indukció Nyugalmi indukció. Kölcsönös és önindukció. Tekercs mágneses terének energiája.. A transzformátor. Feszültségrezonancia. Áramrezonancia. RLC-kör. Rezgıkörök Rezgıkörök vizsgálata . Változó elektromos mezı. Rádióhullámok, hısugarak, fény, ultraibolya, Elektromágneses röntgen sugárzás, hasonlóságok és különbségek. hullámok Gyakorlati alkalmazások. Egészségés környezetvédelmi vonatkozások (ózonlyuk, üvegházhatás, stb.). Fénytan A fény egyenes vonalú terjedése, árnyékjelenségek, Geometriai optika terjedési sebesség. A fényvisszaverıdés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverıdés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök, és történetük (pl.: fényképezıgép, távcsı /Galilei, Kepler, Newton/, mikroszkóp). A látás fizikája. Rövidlátás, távollátás.

199

Új anyag: 23 óra Rendszerezé s: 3 óra Ellenırzés: 2 óra

Új anyag: 10 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 2 óra

A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Optikai csalódások. Merev testek mechanikája Pontrendszer és merev test egyensúlya. Merev test Forgatónyomaték. Az erıpár. Egyensúlyi egyensúlya helyzetek. Egyszerő gépek. Forgómozgás. A forgómozgás alaptörvénye. Merev test Tehetetlenségi nyomaték. Forgási energia. Perdület forgómozgása és megmaradása..

Hullámoptika

Új anyag: 10 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

Deformálható közegek fizikája Pascal törvény, hidrosztatikai nyomás, Akhimédesz Új anyag: Folyadékok tırvénye, határfelületi jelenségek, folyadékok és 5 óra fizikája gázok áramlása. Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Modern fizika Fémes vezetés. Folyadékok elektromos vezetése. Új anyag: Halmazállapotok Galvánelemek, elektrolízis. Gázok elektromos 14 óra és elektromos vezetése Rendszerezés: vezetés Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az 3 óra Az anyag atomos atomok mérete. Avogadro-szám, relatív Ellenırzés: szerkezete 2 óra atomtömeg. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A A fény kettıs fényelektromos jelenség - a fény részecsketermészete természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. A részecske-hullám kéttısség „ellentmondásai”. Az elektron felfedezése: tömege, töltése. MillikanAz elektron, és kísérlet, , katódsugárcsı. kettıs természete Az elektron, mint részecske: az elemi töltés. Az elektron, mint hullám: elektroninterferencia. 2 óra Év végi ismétlés A továbbhaladás feltételei: Ismerjék fel és tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a rezgés idıben periodikus mozgás. Ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat, a külsı hatások következményeit a rezgı test mozgására (csillapodás, rezonancia). Tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözıségét a rezgımozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonál-ingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidı képletét; vegyék észre a lengésidı állandóságának feltételeit és kapcsolatát az idıméréssel. Ismerjék fel, tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni és csoportosítani a hullámmozgásokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás idıben és térben is periodikus;

200

Ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévı azonosságokat, illetve különbözıségeket; Ismerjék a hullámok visszaverıdésének, törésének törvényeit, az interferencia jelenségét, az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát. Tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történı elhaladásuk közben stb.). Legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetıségeivel. Ismerjék és tudják alkalmazni a mágneses mezı jellemzési módjait (a mágneses indukcióvektor és a mágneses indukcióvonalak segítségével); Tudják jellemezni az egyenes áramvezetı és a tekercs mágneses mezıjét; ismerjék a mágneses mezı mozgó töltésre gyakorolt erıhatását (Lorenz-erı) és ennek gyakorlati jelentıségét (, TV képcsı,); Ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzıit, valamint kapcsolatát. Értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos mezı kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energia-megmaradási törvény megnyilvánulását (Lenz-törvény). Ismerjék a transzformátor mőködési elvét, legfontosabb törvényszerőségeit, gazdasági jelentıségét, magyar felfedezıit. Ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és tudjanak ezek felhasználásával, függvénytáblázat igénybevételével logikailag egyszerőbb feladatokat megoldani. Tudják, miként lehet elektromágneses rezgéseket létrehozni. Lássák az analógiát a mechanikai rezgések és az elektromágneses rezgések között. Kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és térben való tovaterjedését. Ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából hullámhosszat (és fordítva) számítani. Ismerjék az elektromágnes hullámok széles spektrumát és azok természetben való megjelenési formáit; Tudjanak egyszerő numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverıdés, fénytörés kvantitatív törvényeinek alkalmazására. Tudják alkalmazni a leképzési törvényt a fénytani eszközök képalkotására egyszerő numerikus feladatokban; Ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását. Ismerjék, hogy a különbözı színő fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetık, ismerjék a látható fény hullámhossz határait; a színfelbontás jelenségét és jelentıségét az anyagvizsgálatban. A fényelektromos jelenség tárgyalásával, a törvényszerőségek kvantitatív értelmezésével rámutatni a fény hullám modelljének korlátaira. Rámutatni a fény kettıs természetének mibenlétére. A kettıs természetet a mikrovilág alapvetı sajátosságaként általánosíthatjuk.

201

FIZIKA 12. évfolyam Órakeret: 33 hét /heti 3 óra /összesen 99 óra Új anyag feldolgozása: 28 óra Rendszerezés: 52 óra Ellenırzés: 19 óra

Témakörök Év eleji ismétlés

Modern fizika II. Az atom szerkezete

Az atommag szerkezete

A radioaktivitás

Maghasadás

Magfúzió

Általános tömegvonzás

Tartalmak Mechanika és felelevenítése..

Atomfizika

Óraszám ismeretek Rendszerezés: 3 óra Ellenırzés: 1 óra

Atommodellek (Thomson-modell, Rutherfordmodell, Bohr-modell, valószínőségi modell). Kémiai kötések. Az atom belsı szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherford-kísérlet (az atommag). Vonalas színkép (diszkrét energiaszintek). Az elektronburok szerkezete. Energia sávok. Vezetık, félvezetık, szigetelık. A nukleonok (proton, neutron) és felfedezésük. Izotópok. A nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Erıs kölcsönhatás, magerık. Az atommag sőrősége. Tömegdefektus.. Kötési energia. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Felezési idı. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerımő. Az atomenergia felhasználásának elınyei és kockázata. Szabályozatlan láncreakció, atombomba. A magfúzió jelensége, a Nap energiatermelése. A hidrogénbomba. Hirosima és Nagaszaki. Fúziós reaktor. A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Keplertörvények. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A mesterséges égitestek mozgása. Súly, súlytalanság. Kozmikussebesség. Égi mechanika.

202

Új anyag: 20 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 2 óra

Új anyag: 6 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

A Naprendszer

Csillagfejlıdés A kozmológia alapjai Speciális relativitáselmélet

A Naprendszer égitestjei, a Nap, a bolygók (kızetbolygók, óriásbolygók), kisbolygók, üstökösök. A csillagok születése, fejlıdése és pusztulása. A Hertzsprung – Russel grafikon elemzése. Az Univerzum tágulása. İsrobbanás elmélet.

Klasszikus relativitás. Fénysebesség. Az egyidejőség relativitásának elve. A speciális relativitás elmélete. Tömegnövekedés. Energiatömeg ekvivalencia. Érettségi témakörök feldolgozása (rendszerezés és feladatmegoldás) Mechanika

Termodinamika

Elektromágnesesség

Fénytan

Atomfizika, magfizika, csillagászat

Vegyes feladatok megoldása

Felvételi feladatok megoldása

Szóbeli felelet gyakorlása

Új anyag: 2 óra Rendszerezés: 1 óra

Rendszerezés: 10 óra Ellenırzés: 1 óra Rendszerezés: 6óra Ellenırzés: 1 óra Rendszerezés: 10 óra Ellenırzés: 1 óra Rendszerezés: 5 óra Ellenırzés: 1 óra Rendszerezés: 4 óra Ellenırzés: 1 óra Rendszerezés: 8 óra Ellenırzés: 1 óra Rendszerezés: 6 óra Ellenırzés: 1 óra 4 óra

A továbbhaladás feltételei: Ismerjék az atommag belsı szerkezetét és az ott mőködı alapvetı fizikai kölcsönhatástípusokat. Ismerjék az egyes radioaktív sugárzásfajták keletkezését, tulajdonságait. 203

Ismerjék a radioaktív bomlással kapcsolatos legfontosabb fizikai mennyiségeket (aktivitás, felezési idı); Legyenek tisztában a sugárzások élettani hatásaival, azok mérhetıségével. Tudjanak érvelni az atomenergia felhasználás mellett, de ismerjék annak hátrányait és nehézségeit is. Tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a legfontosabb objektumokat, legyenek tájékozottak a nagyságrendekben. Ismerjék a csillagfejlıdés egyes szakaszait, a csillagokban lejátszódó nukleáris folyamatokat, az univerzum jelenlegi standard modelljét és annak problémáit, legyenek tisztában a világmodell változásának lehetıségével. Tudják objektíven értelmezni az internetrıl szerezhetı legfrissebb információkat, képesek legyenek megkülönböztetni a “szenzációkat” a valódi legújabb tudományos eredményektıl.

INTENZÍV TAGOZAT FIZIKA SZAKKÖZÉPISKOLA 11-12.évfolyam

Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, megértése, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. A kitőzött célokat az általános iskolai és szakiskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének megfelelı szemléletformálást tekintjük irányadónak. A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyelésébıl, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerő esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizika jobb megértését segítik elı. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenırizhetık. A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetıen fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezi, és szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a mőszaki tudományokat, lehetıvé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhetı – gyors technikai fejlıdést. Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történı felhasználása felelısséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelıssége és kötelessége.

Belépı tevékenységformák Fizikai jelenségek irányítással történı tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges tényezık megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tapasztalatok közérthetı összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult fizikai mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése a mindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók (szaklexikonok, képlet- és táblázatgyőjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztı kiadványok) használata, a tananyagot kiegészítı ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató és szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az Internet használata a tananyagot kiegészítı információk megszerzésére, tanári irányítással

204

Fizika -11. évfolyam: Órakeret: 37 hét /heti 2 óra /összesen 74 óra Új anyag feldolgozása: 54 óra Rendszerezés: 11 óra Ellenırzés: 7 óra Év végi ismétlés: 2 óra Témakörök

Tartalmak

Év eleji ismétlés

Mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmak ismétlése, rendszerezése. Mérés, mértékegységek (SI).

Óraszám Rendszer ezés: 2 óra

Mechanika Mozgások Az egyenes vonalú Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idı grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. egyenletes mozgás Az egyenes vonalú Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás egyenletesen változó speciális esete: a szabadon esı test mozgásának kísérleti mozgás, szabadesés

vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlagés pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. Az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása.

Az egyenletes körmozgás

A dinamika alapjai Mozgásállapotváltozás és erı

Erı fajták Erık együttes hatása A lendület megmaradás Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata Általános tömegvonzás

Új anyag: 6 óra Rendszerezés 2 óra Ellenırzés: 1 óra

Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidı, kerületi sebesség mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint vektormennyiség.

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. Az erı fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatásellenhatás törvénye. Nehézségi erı Kényszererık. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerı. A kölcsönhatásban fellépı erık vizsgálata. Az erık vektoriális összegzése. Erık forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erı felismerése mindennapi jelenségekben. Newton-féle gravitációs törvény. Heliocentrikus világkép. A bolygók mozgása. Kepler törvényei. Mesterséges égitestek mozgása.

205

Új anyag: 10 óra Rendszerezés 1 óra Ellenırzés: 1 óra

Munka, energia, teljesítmény A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erı A munka munkája értelmezése és kiszámítása Mozgási energia, helyzeti energia, rugalmas energia. Mechanikai Munkatétel. energia-fajták A teljesítmény és A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerő esetekben. hatásfok

Új anyag: 4 óra Rendszerezés 1 óra Ellenırzés: 1 óra

Termodinamika Gázok állapotváltozásai A hıtan fıtételei

Halmazállapotváltozások A hıterjedés

Állapotjelzık. Boyle-Mariotte és Gay-Lussac Új anyag: törvények. Kelvin-féle hımérsékleti skála. Az egyesített 8 óra gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. Rendszerezés: A hıtan I. fıtétele (energia megmaradás 2 óra megfogalmazása). A hıtan II. fıtétele (a folyamatok Ellenırzés: iránya). Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. 1 óra Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.. Hısugárzás, hıvezetés, hıáramlás kísérleti vizsgálata.

ELEKTROMOSSÁG, MÁGNESESSÉG Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér

Egyenáramok Az egyenáram

Elektromos energia teljesítmény A mágneses tér Lorentz-erı Mozgási indukció

Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok

Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás, vezetık, szigetelık. Töltések közti kölcsönhatás, Coulombtörvény. A térerısség fogalma. Az erıtér kvalitatív jellemzése egyszerő konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetık elektromos térben (gyakorlati alkalmazások).

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. és Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma. Áramok mágneses tere. Árammal átjárt vezetık mágneses térben. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erı fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Rádióhullámok, hısugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészségés környezetvédelmi vonatkozások

206

Új anyag: 5 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 13 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés:

1 óra

Rezgések, hullámok

Rezgések

Hullámok, a Hanghullám tulajdonságai Fénytan Geometriai optika

Hullámoptika

A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemzı mennyiségek (amplitúdó rezgésidı frekvencia). A rezgés energiája. Mechanikai hullámok megfigyelése. Hullámok, visszaverıdése, tırése, (elhajlása), interferenciája. Állóhullámok. Hangtani alapkísérletek, kvalitatív értelmezése.

Új anyag: 8 óra Rendszerezés1 óra Ellenırzés: 1 óra

A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebessége. A fényvisszaverıdés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverıdés. Lencsék képalkotása, optikai eszközök A fényhullám tulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció A fehér fény színekre bontása 2 óra

Év végi ismétlés

A továbbhaladás feltételei: ? Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetıség, áttekinthetıség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott mőszaki tudományok területén is érvényesek. A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerőségeket tudja besorolni a fizika fıbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletbıl egy adott következtetés levonható-e. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hıtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenı folyamatok megfordíthatatlanok. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között Tudja a különbözı információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások, elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel szemben, igényelje az érvekkel történı alátámasztást, az igazolást.

207

FIZIKA-12. évfolyam: Órakeret: 33hét /heti 5 óra/ összesen 165 óra

Modern fizika Halmazállapotok és elektromos vezetés Az anyag atomos szerkezete A fény kettıs természete

Az elektron, és kettıs természete

Modern fizika II. Az atom szerkezete

Az atommag szerkezete

A radioaktivitás

Maghasadás

Magfúzió

Általános tömegvonzás

A Naprendszer Csillagfejlıdés A kozmológia alapjai

Fémes vezetés. Folyadékok elektromos vezetése. Galvánelemek, elektrolízis. Gázok elektromos vezetése Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete. Avogadro-szám, relatív atomtömeg. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. A részecskehullám kéttısség „ellentmondásai”. Az elektron felfedezése: tömege, töltése. Millikan-kísérlet, , katódsugárcsı. Az elektron, mint részecske: az elemi töltés. Az elektron, mint hullám: elektroninterferencia.

Új anyag: 14 óra Rendszerezés: 3 óra Ellenırzés: 2 óra

Atommodellek (Thomson-modell, Rutherford-modell, Bohr-modell, valószínőségi modell). Kémiai kötések. Az atom belsı szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherford-kísérlet (az atommag). Vonalas színkép (diszkrét energiaszintek). Az elektronburok szerkezete. Energia sávok. Vezetık, félvezetık, szigetelık. A nukleonok (proton, neutron) és felfedezésük. Izotópok. A nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Erıs kölcsönhatás, magerık. Az atommag sőrősége. Tömegdefektus.. Kötési energia. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Felezési idı. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerımő. Az atomenergia felhasználásának elınyei és kockázata. Szabályozatlan láncreakció, atombomba. A magfúzió jelensége, a Nap energiatermelése. A hidrogénbomba. Hirosima és Nagaszaki. Fúziós reaktor.

Új anyag: 20 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 2 óra

A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A mesterséges égitestek mozgása. Súly, súlytalanság. Kozmikussebesség. Égi mechanika. A Naprendszer égitestjei, a Nap, a bolygók (kızetbolygók, óriásbolygók), kisbolygók, üstökösök. A csillagok születése, fejlıdése és pusztulása. A Hertzsprung – Russel grafikon elemzése. Az Univerzum tágulása. İsrobbanás elmélet.

Új anyag: 6 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Új anyag: 10 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

208

Speciális relativitáselmélet

Klasszikus relativitás. Fénysebesség. Az egyidejőség relativitásának elve. A speciális relativitás elmélete. Tömegnövekedés. Energia-tömeg ekvivalencia.

Új anyag: 2 óra Rendszerezés: 1 óra

Érettségi témakörök feldolgozása (rendszerezés és feladatmegoldás)

Mechanika: Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idı grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés. Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata. Mozgásállapot-változás és erı. A lendület megmaradás. Munka, energia, teljesítmény.

Rendszerezés: 10 óra Ellenırzés: 2 óra

Kísérletek, mérések Termodinamika : Állapotjelzık. Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények. Kelvin-féle hımérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. A hıtan I. fıtétele (energia megmaradás megfogalmazása). A hıtan II. fıtétele (a folyamatok iránya). Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata..

4 óra Rendszerezés: 8óra Ellenırzés: 2 óra

Kísérletek, mérések Elektromágnesesség: Elektromos alapjelenségek. Az elektromos tér. Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos energia és teljesítmény. A mágneses tér. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Kísérletek, mérések Fénytan: Elektromágneses hullámok. A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebessége. A fényvisszaverıdés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverıdés. Lencsék képalkotása, optikai eszközök. A fényhullám tulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció A fehér fény színekre bontása. Kísérletek, mérések Atomfizika, magfizika, csillagászat: Az atom szerkezete. Az atommag szerkezete. A radioaktivitás. Maghasadás, magfúzió. A Naprendszer. Csillagfejlıdés. Általános tömegvonzás

4 óra Rendszerezés: 12 óra Ellenırzés: 3 óra

Grafikonok, ábra elemzések Vegyes feladatok megoldása

Próba érettségi feladatok megoldása

6 óra Rendszerezés: 5 óra Ellenırzés: 1 óra 2 óra Rendszerezés: 6 óra Ellenırzés: 2óra 4 óra Rendszerezés: 8 óra Ellenırzés: 2 óra Rendszerezés: 9óra 8 óra

Szóbeli felelet gyakorlása

A továbbhaladás feltételei: ? A szakközépiskolai fizikai tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerő természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetıség, áttekinthetıség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott mőszaki tudományok területén is érvényesek.

209

A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerőségeket tudja besorolni a fizika fıbb területei alá (mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat). Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között. Tudja eldönteni, hogy egy adott kísérletbıl egy adott következtetés levonható-e. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hıtani jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenı folyamatok megfordíthatatlanok. Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának fıbb állomásait Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzıit. Ismerje a magátalakulások fıbb típusait (hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetıséget. Ismerje az atomenergia felhasználásának elınyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a legfontosabb objektumokat, legyenek tájékozottak a nagyságrendekben. Ismerjék a csillagfejlıdés egyes szakaszait, a csillagokban lejátszódó nukleáris folyamatokat, az univerzum jelenlegi standard modelljét és annak problémáit, legyenek tisztában a világmodell változásának lehetıségével. Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az újabb és újabb felfedezések alapján állandóan módosulnak Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás egyéb területei között Tudja a különbözı információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások, elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel szemben, igényelje az érvekkel történı alátámasztást, az igazolást.

210

KÉMIA 9-12. évfolyam Óraszámok Heti óraszám

Összesen

9. évfolyam

1

37

10. évfolyam

1

37

11. évfolyam

3

111

12. évfolyam

3

96

Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelı, hasznosítható tudást kell közvetítenie. A szakközépiskola 9–10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerısítjük a más szempontú megközelítéssel, és továbbfejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál a kémia tanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényő tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, amely az élı rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életbıl vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedı szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendő kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A szakmai gyakorlatok fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció elıkészítése. Élmény és megerısítés a diákoknak, amikor a termelıüzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülı problémákat, a környezeti gondokat. 14–16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a fiatalok. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erıs a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetıség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. 211

A kémiatanulás folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthetı alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel, és amely kevés kiegészítéssel lehetıvé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsıfokú tanulmányok folytatását. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetıségeket kiaknázva legyenek képesek elıadás tartására, tanulmány megírására. Elkészített molekulamodellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlıdés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségbıl eredı akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerőbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán a diákoknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezıket és életmódunk azon összetevıit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekrıl a kérdésekrıl saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetérıl a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelı ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben elıforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintő szerkezetét, a szerkezetbıl következı és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerő használatukat. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülı természetes és mesterséges eredető tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepérıl, értékérıl, veszélyeirıl. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegırzı szerepének, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló egyéb drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az ıket veszélyeztetı anyagok hatásait. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelı segítséggel elızzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az idıben. Az idı és a természeti jelenségek Az idı alapvetı tényezı a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok idıbeli lefolyása különbözı lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók.

212

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhetı mérető testek méretének nagyságrendi eltérésérıl. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról. Tájékozottság a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínő anyagi világ egységes a felépítı részecskék és a kapcsolatukban érvényesülı törvények, szabályszerőségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különbözı szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlıdik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letőnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelı tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

213

9. évfolyam Belépı tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szereplı ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplı tartalomhoz. Ismeretek győjtése szakkönyvekbıl, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyőjtött információk összehasonlítása. A világ kémiai hátterő aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekrıl megjelenı hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Rendszerezést igénylı feladatok önálló elvégzése. A magyarázatra szoruló egyszerő vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a fıcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Egyszerő esetekben következtetés az anyag szerkezetébıl tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévı elsı- és másodrendő kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelı rácstípusba. Az anyagot összetartó erık okozta energiaviszonyok megismerése, ezekbıl következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérı energiaváltozásokra. Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelı kezelése. A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása. A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok ismerete. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján. Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása. Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenı elektródfolyamatok azonosítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. A nemfémes elemek, az egyszerő és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. Témakörök Tájékozódás a részecskék világában

Tartalmak Atomszerkezet Alapállapotú atom. Az elektronfelhı szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pí-kötés,

214

Óraszá m 26

delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó fıbb tényezık. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Elsı- és másodrendő kötés fajtái, jellemzıi és kialakulásuk feltételei. Kristályrácstípusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok fogalma, töménysége. Oldódás.

A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

Termokémia Reakcióhı (exoterm és endoterm reakciók), képzıdéshı, Hess-tétele.

15

Reakciósebesség és egyensúly A reakciósebességet befolyásoló tényezık (koncentráció, hımérséklet, katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly.

Témakörök

Tartalmak

Óraszá m

A sav-bázis reakciók: A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erıs és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25°C-on), kémhatás, pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. Galvánelemek A galvánelem mőködési elve. Elektród, katód és anód. Katódés anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erı. A galvánelemek gyakorlati jelentısége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Elektrolízis Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentısége (pl. alumíniumgyártás, kısó elektrolízise stb.).

Nemfémes elemek

Nemfémes elemek tulajdonságai, fontosabb vegyületeik.

26 7

Ismétlés, rendszerezés

215

A továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképlető anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkezı ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemzı sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerő esetekben a hétköznapi életben elıforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerő, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. Legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai mőveletek és kertmővelés során. Legyen képes megkülönböztetni a nemfémes elemeket, az egyszerő és az összetett anyagokat.

10. évfolyam Belépı tevékenységformák A fémes elemek, az egyszerő és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. A különbözı szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelı vegyületcsaládba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerő esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása. Molekulamodell készítése. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel. A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra jellemzı reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások). A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb.) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenı szénhidrogének számbavétele. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és elıállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran elıforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élı rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építıköveik és a felépülés elvének megadása. A környezetünkben elıforduló mőanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetıségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Elıadás tartása az összegyőjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenı helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása.

216

Témakörök Fémes elemek

Tartalmak Fémes elemek tulajdonságai, fontosabb vegyületeik.

Óraszá m 9

Szénhidrogénkincsü Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz nk, mint összetevıi. Szénhidrogének. A metán, égése. PB-gáz. A kıolaj, kıolaj-feldolgozás. Kıolajpárlatok és energiahordozó felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyezıdés vizekben, talajban, kipufogógázok). A szerves vegyületek csoportosítása. A telített szénhidrogének homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. Benzol (részletesen), mérgezı hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének.

6

Legfontosabb mőanyagaink

Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Polimerizációs mőanyagok, tulajdonságaik, jelentıségük.

2

Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

Funkciós csoport. Alkohol – alkoholok Általános szerkezetük. Az alkoholizmus. Ecet – karbonsavak A karbonsavak szerkezete. Zsírok, olajok – gliceridek A zsírok és az olajok tulajdonságai. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok Egyszerő cukrok, funkciós csoportjaik. Tej, tojás, hús – fehérjék A természetes eredető aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képzıdése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk.

12

Témakörök

Tartalmak

A biológia határán

Nukleinsavak A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettıs hélix. A nukleinsavak jelentısége.

A teától a heroinig

A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függıség. 217

Óraszá m 1

2

üzemanyagok. Katalizátor a szerves Ólomtartalmú gépjármővekben. Környezetbarát gépjámő-üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezıgazdaságban. Ismétlés, rendszerezés

Környezeti kémia

2

3

A továbbhaladás feltételei Legyen képes megkülönböztetni a fémes elemeket, az egyszerő és az összetett anyagokat. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerő szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerően és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédı módon felhasználni.

218

11. évfolyam Belépı tevékenységformák A különbözı szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelı vegyületcsaládba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerő esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása.). A tanult reakciótípusok (szubsztitúció, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenı szénhidrogének számbavétele A környezetünkben elıforduló mőanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetıségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és elıállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran elıforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élı rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építıköveik és a felépülés elvének megadása.

Témakörök Szénhidrogének

Heteroatomot tartalmazó vegyületek

Óraszá m Telített, többszörösen telítetlen szénhidrogének. Egyéb 14 aromás szénhidrogének. Tartalmak

Halogénszármazékok gyakorlati szempontból. szerves Oxigéntartalmú szerves vegyületek: Alkoholok Részletesen a metanol, az etanol. Többértékő alkoholok. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek Aldehidek A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Éterek A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képzıdésük, fıbb tulajdonságaik. Ketonok Karbonsavak Részletesen a hangyasav, az ecetsav. Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkısav, citromsav). Szerves és szervetlensav észterek Mosószerek. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: Heterociklusos vegyületek, aminok, amidok. 219

34

Szénsav-származékok. A molekulák Konfiguráció, térizoméria, kiralitás centrum. térszerkezete Természetes szénvegyületek

Zsírok, olajok – gliceridek A képzıdésükben részt vevı vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). Margaringyártás. A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa. Szénhidrátok Egyszerő és összetett szénhidrátok. A szılıcukor, a gyümölcscukor, szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentıségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettıs cukrok: répacukor (részletesen), biológiai jelentısége. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítı, a cellulóz. Aminosavak, fehérjék A fehérjék képzıdése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe.

Témakörök

Tartalmak

2 25

Óraszá m

Nukleinsavak DNS, RNS, nukleotidok, bázissorrend.

Biológiailag vegyületek Mőanyagok

Gyógyszerek, mérgek, drogok, kábítószerek aktív hatásmechanizmusa, hozzászokás, függıség.

4

Természetes alapú, mesterséges alapú, polimerizációs,

4

poliaddíciós. Az alkének ipari jelentısége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon), élettani és környezeti hatásuk.

220

Általános szakmai kiegészítı anyag

11

Ismétlés, rendszerezés

16

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerő szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerően és balesetmentesen a háztartási vegyszereket, oldószereket és tisztítószereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és egészségvédı módon felhasználni. A megszerzett tudás birtokában a tanuló meg tudjon felelni az érettségi vizsga követelményeinek.

12. évfolyam Belépı tevékenységformák A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a fıcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Következtetés az anyag szerkezetébıl tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévı elsı- és másodrendő kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelı rácstípusba. A szervetlen vegyületek típusainak megismerése, és azok általános jellemzése. Témakörök Az általános és szervetlen kémia áttekintése

Óraszá m Az atomszerkezet, molekulaszerkezet áttekintése. 25 Kémiai reakciók jellemzése (termokémia, elektrokémia, 10 reakciósebesség, kémiai egyensúly, reakció típusok). Az elemek és vegyületek általános jellemzése. 1 A hidrogén és vegyületei. 30 Nemesgázok. Halogén elemek és vegyületeik. Oxigéncsoport elemei és vegyületei. Nitrogéncsoport elemei és vegyületei. Széncsoport elemei és vegyületei. Alkálifémek elemei és vegyületei. 26 Alkáliföldfémek elemei és vegyületei. Földfémek elemei és vegyületei. Az s-mezı elemei és vegyületei. Tartalmak

221

A d-mezı elemei és vegyületei. 4

Ismétlés, rendszerezés A továbbhaladás feltételei A megszerzett tudás birtokában a tanuló meg tudjon felelni az érettségi vizsga követelményeinek.

INTENZÍV TAGOZAT TANTERV A KÉMIA OKTATÁSÁHOZ

11-12 11. évfolyam Témakörök

37 hét

heti 2 óra

összesen: 74 óra

Belépı tevékenységformák: A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a fıcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Egyszerő esetekben következtetés az anyag szerkezetébıl tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévı elsı- és másodrendő kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelı rácstípusba.

Tartalmak Tájékozódás a részecskék világában

ÓRASZÁM 4 óra

Atomszerkezet: Alapállapotú atom. Az elektronfelhı szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektron pár. Vegyérték elektronok, atomtörzs.

2 óra

Molekulaszerkezet: Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó fıbb tényezık. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei.

4 óra

Anyagi halmazok: Avogadro-törvénye. Gázok moláris másodrendő kötés fajtái, jellemzıi és Kristályrács típusok, szerkezetük és kapcsolata. Oldatok, oldódás. Térfogat koncentráció (mol/dm3).

Ismétlés, gyakorlás, számonkérés:

222

térfogata. Elsı- és kialakulásuk feltételei. fizikai tulajdonságaik százalékos összetétel,

6 óra

Minimum követelmények: A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképlető anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkezı ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemzı sajátosságait. Értékelés: szóbeli felelet, szorgalmi feladat, témazáró dolgozat

TÉMAKÖRÖK: A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

Belépı tevékenységformák: rácstípusba. Az anyagot összetartó erık okozta energia viszonyok megismerése, ezekbıl következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérı energia változásokra. A reakcióhı felhasználása a sztöchiometriai számításokban. Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelı kezelése. A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása. Egyszerő kémiai reakciók szerkesztése. A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok ismerete. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted-elmélete alapján. Adott reakcióban az oxidálóés redukáló szer meghatározása. Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenı elektródfolyamatok azonosítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása.

Tartalmak

ÓRASZÁM

Termokémia:

1 óra

Reakcióhı (exoterm és endoterm reakciók), képzıdéshı, Hesstétele.

Reakciósebesség és egyensúly:

2 óra

A reakciósebességet befolyásoló tényezık (koncentráció, hımérséklet, katalizátorok).Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly.

A sav-bázis reakciók:

3 óra

A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erıs és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás, pH. Közömbösítés, semlegesítés.

2 óra

Redoxi reakciók: Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukáló szer.

1 óra

Galvánelemek: A galvánelem mőködési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erı. A galvánelemek gyakorlati jelentısége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások.

1 óra

Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében).Az elektrolízis gyakorlati jelentısége (pl. alumíniumgyártás, kısó elektrolízise stb.).

Fontosabb szervetlen vegyületek: Ismétlés, gyakorlás, számonkérés:

223

5 óra 4 óra

Minimum követelmények: Legyen képes termokémiai szempontból reakciókat értelmezni. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerő esetekben a hétköznapi életben elıforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat részecskeátmenettel. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értékelés: szóbeli felelet, röpdolgozat, kiselıadás, témazáró dolgozat

224

TÉMAKÖRÖK Szénhidrogén kincsünk, mint energiahordozó

Belépı tevékenységformák: A különbözı szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelı vegyület családba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerő esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása. Molekulamodell készítése. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel. A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra jellemzı reakciók, a tanult sav-bázis és redoxiátalakulások). A tanult reakciótípusok (szubsztitúció, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenı szénhidrogének számbavétele A környezetünkben elıforduló mőanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetıségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján.

TARTALMAK Szerves kémia. A szén központi szerepe. A szerves vegyületek

ÓRASZÁM 2 óra

nagy számának oka, csoportosításuk.

Szénhidrogének. A telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések.Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel A földgáz összetevıi.A metán, égése, hıbontása.PB-gáz.

3 óra

A kıolaj, kıolaj feldolgozás.Kıolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyezıdés vizekben, talajban, kipufogó gázok)..A kıolaj feldolgozás aromás vegyületei. Benzol (részletesen), mérgezı hatása.

2 óra

Fontosabb halogénezett szénhidrogének.

Legfontosabb mőanyagaink

1 óra Természetes és szintetikus eredető mőanyagok. Telítetlen 2 óra szénhidrogének. Etén (részletesen).Addíció, polimerizáció. Az alkének ipari jelentısége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs mőanyagok tulajdonságaik, jelentıségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) élettani és környezeti hatásuk.

Ismétlés, gyakorlás, számonkérés.

3 óra

Minimum követelmények: A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Szerkesszen egyszerő szerves kémiai egyenleteket. Értékelés: szóbeli felelet, röpdolgozat, szorgalmi feladat, témazáró dolgozat

225

TÉMAKÖR: Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig

Belépı tevékenységformák: A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és elıállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran elıforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élı rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építıköveik és a felépülés elvének megadása.

TARTALMAK: Alkohol – alkoholok Funkciós csoport. Általános szerkezetük.

ÓRASZÁM 2 óra

A metanol, az etanol (részletesen).Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben

Aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása). Ecet – karbonsavak:

1 óra 1 óra

A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen).Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkısav, citromsav).

Karbonsav észterek Illat- és aromaanyagok, viaszok:

1 óra

A gyümölcs észtereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képzıdésük, fıbb tulajdonságaik.

Zsírok, olajok – gliceridek:

1 óra

A képzıdésükben résztvevı vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav).A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margarin gyártás.

Szappanok, vizes oldatuk kémhatása, a tisztítóhatás mechanizmusa. Szintetikus mosószerek, kozmetikumok. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok:

1 óra 2 óra

Egyszerő cukrok, funkciós csoportjaik. A szılıcukor, a gyümölcscukor szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentıségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettıs cukrok: maláta-, árpa-, répacukor (részletesen), biológiai jelentıségük. Cukor-, szeszgyártás.

Nagy molekulájú szénhidrátok: a keményítı, a cellulóz. Papírgyártás.

Tej, tojás, hús – fehérjék:

1 óra 2 óra

A természetes eredető aminosavak általános szerkezete, az amino csoport bázikussága, ikerion, amfotéria. A fehérjék képzıdése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe.

Ismétlés, gyakorlás, számonkérés:

3 óra

Minimum követelmények: : A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Szerkesszen egyszerő szerves kémiai egyenleteket. Értékelés: szóbeli felelet, beszámoló, témazáró dolgozat

TÉMAKÖRÖK

226

Belépı tevékenységformák: A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és elıállításának megismerése. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építıköveik és a felépülés elvének megadása A mindennapi életben gyakran elıforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élı rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete.

A biológia határán

TARTALMAK: Nukleinsavak:

ÓRASZÁM 2 óra

A DNS és az RNS alkotórészei, (nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek, ribóz, 2-dezoxi-ribóz, nukleotidok) a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettıs hélix. A

nukleinsavak jelentısége. A teától a heroinig

A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függıség.

2 óra

Ismétlés, számonkérés:

2 óra

Minimum követelmények: A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Értékelés: szóbeli felelet, kiselıadás, dolgozat

TÉMAKÖR: Belépı tevékenységformák: A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenı helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása.

Környezeti kémia

szerves

TARTALMAK: Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a Környezetbarát gépjámőgépjármővekben. üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék).A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezıgazdaságban. Ismétlés, számonkérés:

ÓRASZÁM 3 óra

2 óra

Minimum követelmények: Ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult káros hatású szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. Értékelés: szóbeli felelet, kiselıadás, szorgalmi feladat

227

12. ÉVFOLYAM TÉMAKÖRÖK 33 hét

Az általános és szervetlen kémia áttekintése

heti 5 óra

összesen: 165 óra

Belépı tevékenységformák: A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a fıcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára. Következtetés az anyag szerkezetébıl tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévı elsı- és másodrendő kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelı rácstípusba. A szervetlen vegyületek típusainak megismerése, és azok általános jellemzése.

TARTALMAK

Az atomszerkezet, molekulaszerkezet áttekintése

ÓRASZÁM 6 óra

Kémiai reakciók jellemzése (termokémia, 8 óra elektrokémia, reakciósebesség, kémiai egyensúly, reakció típusok) 1 óra

Az elemek és vegyületek általános jellemzése

3 óra A hidrogén és vegyületei 1 óra Nemesgázok 5 óra Halogén elemek és vegyületeik 10 óra Oxigén csoport elemei és vegyületei 10 óra Nitrogén csoport elemei és vegyületei 5 óra Szén csoport elemei és vegyületei 4 óra Földfémek elemei és vegyületei 6 óra Az s-mezı elemei és vegyületei 5 óra A d-mezı elemei és vegyületei 20 óra Ismétlés, gyakorlás, számonkérés, rendszerezés Minimum követelmények: A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképlető anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából, az atomból keletkezı ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. : Legyen képes termokémiai szempontból reakciókat értelmezni. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel, egyszerő esetekben, a hétköznapi életben elıforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat részecskeátmenettel. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. A megszerzett tudás birtokában a tanuló meg tudjon felelni az érettségi vizsga követelményeinek. Értékelés: szóbeli felelet (különös tekintettel a kémiai szaknyelv pontos használatára), témazáró dolgozat, kiselıadás

228

A szerves áttekintése:

kémia Belépı tevékenységformák: A különbözı szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelı vegyületcsaládba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerő esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása.). A tanult reakciótípusok (szubsztitúció, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenı szénhidrogének számbavétele A környezetünkben elıforduló mőanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetıségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és elıállításának megismerése. A mindennapi életben gyakran elıforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. Az élı rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építıköveik és a felépülés elvének megadása.

TARTALMAK

ÓRASZÁM

Telített, többszörösen telítetlen szénhidrogének. Egyéb aromás szénhidrogének

6 óra 4 óra 2 óra Hetero atomot Halogén származékok gyakorlati szempontból. tartalmazó szerves Oxigén tartalmú szerves vegyületek: alkoholok, 15 óra vegyületek többértékő alkoholok, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak, Szerves és szervetlensav észterek. Mosószerek 1 óra Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: Heterociklusos 2 óra vegyületek, aminok, amidok. Szénsav származékok: 1 óra 3 óra A molekulák Konfiguráció, tér izoméria, kiralitás centrum térszerkezete Szénhidrátok: egyszerő és összetett szénhidrátok 4 óra Természetes Aminosavak, fehérjék, szénvegyületek 3 óra Nukleinsavak 1 óra 2 óra Biológiailag aktív Gyógyszerek, mérgek, drogok, kábítószerek vegyületek Természetes alapú, mesterséges alapú, polimerizációs, 2 óra Mőanyagok poliaddíciós Általános szakmai kiegészítı anyag:kísérletek, mérések 15 óra 10 óra Számítások, feladatok, tesztek 10 óra Rendszerezı ismétlés, gyakorlás, számonkérés

Szénhidrogének

Minimum követelmények: A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is elıforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerő szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerően és balesetmentesen a háztartási vegyszereket, oldószereket és tisztítószereket. Értse, hogyan kell a szerves vegyipari termékeket környezet- és egészségvédı módon felhasználni.

A megszerzett tudás birtokában a tanuló meg tudjon felelni az érettségi vizsga követelményeinek. Értékelés: rendszeres szóbeli és írásbeli ellenırzés, kiselıadás,

229

BIOLÓGIA Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének a formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévı ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élı természet mőködésének legfontosabb törvényszerőségeit. A rendszerezı gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsısorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környezı világ jelenségeinek megértését, és lehetıvé teszi ezek befolyásolását. A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelıen hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – az a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvetı feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. Képesek legyenek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét, és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elısegíti az együttmőködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológiatanítás feladata az általános mőveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élılények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élıvilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövıben. Rámutat az életközösségek szervezıdésében felismerhetı alapvetı összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élıvilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és mőködésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élıvilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit.

230

A szakközépiskola mőködésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történı beilleszkedést.

Fejlesztési követelmények Ismertessük meg a tanulóval a szőkebb, illetve a tágabb környezetében elıforduló és a biológiai mővelıdési anyagban szereplı – különbözı szervezıdési szintő – anyagok, élılények alapvetı tulajdonságait, az élı anyag jellemzıit. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai mővelıdési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagok hatásait. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetı jellemzıje az idı; az idı múlásával az élılények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek legismertebb életközösségeirıl és hazánk tájainak jellegzetes növényeirıl, állatairól. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy el tudja mondani, le tudja írni a biológiai objektumokról, jelenségekrıl szerzett ismereteit. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzık, tényezık elkülönítésére. Törekedjünk arra, hogy a tanuló ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő biológiai ismeretterjesztı kiadványok és elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Keltsük fel az érdeklıdést a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerőbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezık miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat. Legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve eltérı tulajdonságok, jellemzık alapján a biológiai objektumok, jelenségek, folyamatok csoportosításában, rendszerezésében. Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelı szinten – a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával – tudja megfogalmazni; írásban, egyszerő vázlatrajzokon rögzíteni; leolvasni, értelmezni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelı helyet foglaljanak el értékrendjében. Mindenekelıtt annak érdekében kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megırzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. 231

Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyezı anyagok káros mértékő felhalmozódásának megelızésében. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlıdése a különbözı népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülı munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentıs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

Belépı tevékenységformák Az élılények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével. Az élılények felépítése és életmőködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerő kísérletek, megfigyelések önálló elvégzése és értékelése. A különféle élılények testének, életmőködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek megértése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és ismertetése. A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása és kiselıadások tartása ebben a témakörben. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában az emberi tevékenység következményeinek az ismertetése. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztı folyóiratok, könyvek, határozók és egyéb információhordozók használata. Tájékozódás az élıvilág természetes rendszerében, a fejlıdéstörténeti rendszer lényegének ismerete. Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsıséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, és minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélı magatartása hozhat megoldást. A legfontosabb sejtalkotók szerepének felismerése, a sejtszintő és a szervezetszintő életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. Az ember legfontosabb életmőködéseinek ismerete és az életmőködések közti kapcsolatok felfedezése. A legfontosabb életmőködések szabályozásának illusztrálása egy-egy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelızés, a védıoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Az egészséges életmódot erısítı értékek felismerése és az egészség megırzését elısegítı magatartás elsajátítása. Az emberi szexualitás folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-etikai szempontból. Törekvés a felelısségteljes nemi magatartásra. Az öröklıdés lényegének ismerete. 232

Az élılények és az élıvilág állandó változásának belátása. Az egészségmegırzés szükségességének megértése és a betegségmegelızés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. Egyszerő biokémia vagy élettani vizsgálatok, kísérletek elvégzése, dokumentálása, értékelése. Értékelés: Az eredményes elırehaladás egyik fontos elıfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenırzése és értékelése. A biológia órákon értékeljük a tanulók - szóbeli megnyilvánulását - írásbeli teljesítményét - manuális tevékenységét A szóbeli megnyilvánulások lehetnek: feleletek, hozzászólások, képelemzések, kiselıadások. Az írásbeli teljesítmények lehetnek: feladatlapok megoldása, feladatgyőjtemények feladatainak megoldása, tesztek megoldása, írásos feladatok megoldása. Manuális tevékenységek: csoportosítás, rendszerezés, kísérletezés.

Feltételek A tananyag feldolgozásának hatékonyságát növeli, ha lehetıség van intézmények látogatására (Szegedi Füvészkert, Szegedi Vadaspark, Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar), szaktantermi munkára (laborgyakorlatok), szakirodalom használata (iskolai és városi könyvtár, iskolai Internet használat).

9. évfolyam Órakeret: 37 hét /heti 1 óra/ összesen 37 óra Új anyag feldolgozása: 27 óra Rendszerezés: 4 óra Ellenırzés: 4 óra Év eleji, év végi ismétlés: 2 óra Témakörök és tartalmak

Óraszám Rendszerezés:1 óra

Év eleji ismétlés

Az élılények testfelépítésének és életmőködéseinek változatossága

233

Vírusok, prokarióták és egysejtő eukarióták A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentısége. A baktériumok felépítése és jelentıségük. A kórokozó eukarióta egysejtőek és jelentıségük. A gombák teste és életmőködései A gombák testfelépítésének és életmőködésének sajátosságai. A legfontosabb ehetı és mérgezı gombák felismerése. A gombák jelentısége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal A növények teste és életmőködései A növényi test szervezıdése. A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények szervei és ezek szerepe. A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása , az autotróf anyagcsere lényege. A növények mozgásai. A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermık virága. Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. Környezetünkben leggyakrabban elıforduló fajok, ezek jelentısége. Növényhatározás (gyakorlati óra). Az állatok teste és életmőködései Az állati test szervezıdésének bemutatása tipikus példákon keresztül. Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. Az állatok kültakarójának típusai, funkciója. A különbözı szervezıdéső állatok mozgása. Néhány eltérı szervezıdéső állat táplálkozása, a heterotróf anyagcsere lényege. Néhány eltérı szervezıdéső állat légzése. Az állatok anyagszállításának formái, a különbözı anyagszállítási rendszerek legfontosabb közös jellemzıi. A kiválasztás szerepe. Néhány eltérı szervezıdéső állat szaporodása. Az ivadékgondozás jelentısége néhány példán keresztül. Az állatok életmőködéseinek szabályozása. Az állatok érzékszervei, kommunikációja. Az állatok életmódjának, testfelépítésének és környezetének összefüggése. Környezetünkben leggyakrabban elıforduló fajok, ezek jelentısége. Állatismeret (gyakorlati óra) Az életközösségek általános jellemzıi Az élettelen környezeti tényezık és ezek változásai A fény, a víz, a levegı és a talaj legfontosabb jellemzıi. A víz- levegı- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezık élıvilágra gyakorolt hatásai. Az élılények tőrıképessége.

234

Új anyag: 2 óra

Új anyag: 2 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 6 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 7 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 4 óra

Az élı környezeti tényezık Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok.

Új anyag: 1 óra

Az életközösségek anyag- és energiaforgalma Termelık, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes és mesterséges életközösségek A természetes életközösségek. Az élıvilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem.

Új anyag: 3 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Év végi ismétlés

Rendszerezés:1 óra

Új anyag: 2 óra

10. évfolyam Órakeret: 37 hét /heti 2 óra/ összesen 74 óra Új anyag feldolgozása: 56 óra Rendszerezés: 8 óra Ellenırzés: 8 óra Év eleji, év végi ismétlés: 2 óra Témakörök és tartalmak

Óraszám Rendszerezés:1 óra

Év eleji ismétlés Az élıvilág törzsfejlıdése Az evolúció alapjai és bizonyítékai Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. Az evolúció lehetséges folyamata Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A növény- és állatvilág ıseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz.

235

Új anyag: 1 óra

Új anyag: 2 óra

Az ember evolúciója A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása . A jelenkori bioszféra A Föld globális problémái. A fejlıdés alternatív lehetıségei. A bioszféra jövıje. A sejtek felépítése és mőködése A sejtek felépítése és anyagcseréje A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. Az enzimek. A felépítı és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentısége. A szaporodás és öröklıdés sejttani alapjai A sejtciklus. Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. A mitózis és a meiózis biológiai jelentısége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei. Az ember életmőködései és az életmőködések szabályozása A bır és a mozgás A bır felépítése és funkciói. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgásszervi- és bır betegségek, sérülések megelızése, a mindennapos testmozgás jelentısége. A táplálkozás Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és mőködésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. A légzés A légzıkészülék felépítése és mőködése. A légzıszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A keringési rendszer A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei és mőködése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztetı tényezıi és megelızése.

236

Új anyag: 1 óra

Új anyag: 1 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 2 óra

Új anyag: 3 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 5 óra

Új anyag: 3 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 2 óra

Új anyag: 4 óra

A kiválasztás A kiválasztószervek. A vese mőködésének lényege. A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az idegrendszer Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer mőködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az immunitás Az immunrendszer szerepe. A védıoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvetı egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belsı-elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei. Az érzékelés A szem felépítése és mőködése. A hallószerv felépítése és mőködése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelızési lehetıségek. Az ember szaporodása és egyedfejlıdése Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és mőködése. A nıi ivarszervek felépítése és mőködése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelızésük. Az embrionális és posztembrionális fejlıdés jellemzıi. Az öröklıdés alapjai Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklıdése A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakulására A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. A domináns–recesszív öröklésmenet jellemzıi. Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklıdése. Több tulajdonság egyidejő öröklıdése Az emberi ivar kialakulása. A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklıdése.

237

Új anyag: 2 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 5 óra

Új anyag: 3 óra

Új anyag: 4 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 3 óra

Új anyag: 5 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 3 óra

Új anyag: 1 óra

Általános egészségügyi ismeretek A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsısegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelızés, szőrıvizsgálatok. Veszélyeztetı tényezık, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

Új anyag: 5 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Rendszerezés:1 óra Év végi ismétlés Az ember életmőködései

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják kiemelni és röviden megfogalmazni a különféle élılények életmőködéseinek lényegét. Ismerjék fel, hogy hasonló életmőködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek különbözı csoportokba sorolni az élılényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével, értsék a fejlıdéstörténeti rendszer lényegét. Lássák meg az összefüggést a környezetükben elıforduló élılények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni.

Használjanak ismeretterjesztı folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat a biológiai környezet megismeréséhez.. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Legyenek képesek az egészséget erısítı értékek felismerésére és az egészséget elısegítı magatartás elsajátítására. Értsék meg, hogy az élılények biológiai jellemzıi anyagilag meghatározottak és az örökítı anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetık ki.

11. évfolyam Órakeret: 37 hét /heti 3 óra/ összesen 111 óra Új anyag feldolgozása: 75 óra 238

Rendszerezés: 27óra Ellenırzés: 11 óra Év eleji, év végi ismétlés: 7óra

Témakörök és tartalmak

Óraszám Rendszerezés: 4 óra

Év eleji ismétlés A szabályozás (kiegészítés)

Az idegrendszer Az idegsejtek felépítése, típusai, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer mőködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai. Az érzékelés A szem felépítése és mőködése. A hallószerv felépítése és mőködése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelızési lehetıségek. Mechanikai és kémiai érzékszervek. A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A belsı-elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei, megelızés, kezelés módjai. Anyagcsere-folyamatok (kiegészítés) A táplálkozás Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és mőködésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. A légzés A légzıkészülék felépítése és mőködése. A légzıszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A keringési rendszer A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei és mőködése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztetı tényezıi és megelızése.

239

Új anyag: 7 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 6 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra Új anyag: 6 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 2 óra Rendszerezés:1 óra

Új anyag: 2 óra Rendszerezés:1 óra

Új anyag: 2 óra Rendszerezés:1 óra

A kiválasztás A kiválasztószervek. A vese mőködésének lényege. A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az ember szaporodása és egyedfejlıdése Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és mőködése. A nıi ivarszervek felépítése és mőködése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelızésük. Az embrionális és posztembrionális fejlıdés jellemzıi.

Új anyag: 2 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Új anyag: 5 óra Rendszerezés:1 óra Ellenırzés: 1 óra

Az élet jellemzıi Új anyag: 8 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

Sejtbiológia, szövettan

A sejtek kémiai felépítése. A sejtek anyagcsere-folyamatai. Fizikai, kémiai alapismeretek. Növényi és állati szövetek jellemzıi. Az élıvilág rendszere A szervezıdési szintek. A rendszerezés alapelvei. A vírusok, baktériumok, egysejtő eukarióták. A többsejtő élılények rendszerében a növények, a gombák és az állatok törzsei és azok jellemzıi. A növények, gombák és az állatok testfelépítése és életmőködései. Ökológia

Új anyag: 20 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 2 óra

Az élettelen környezeti tényezık és ezek változásai. A populáció és az életközösségek, ökológiai kölcsönhatások. Ökológiai rendszerek, hazai életközösségek.

Új anyag: 6 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

Etológia Az állatok viselkedése. Viselkedésbeli kölcsönhatások. Az állatok magatartása, társas viselkedése.

240

Új anyag: 5 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra

Általános egészségügyi ismeretek A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsısegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelızés, szőrıvizsgálatok. Veszélyeztetı tényezık, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

Új anyag: 4 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Rendszerezés: 3 óra

Év végi ismétlés

12. évfolyam Órakeret: 37 hét /heti 3 óra/ összesen 96 óra Új anyag feldolgozása: 55 óra Rendszerezés: 29 óra Ellenırzés: 12 óra

Érettségi témakörök és feldolgozása Az ember életmőködései és szabályozásuk A bır és a mozgás. A táplálkozás. A légzés. Az anyagszállítás. A kiválasztás. Az immunrendszer. Az idegrendszer. A hormonrendszer. Az ember szaporodása.

Új anyag: 28 óra Rendszerezés: 3 óra Ellenırzés: 3 óra

Az öröklıdés alapjai A genetika alapfogalmai. Mendeli genetika, az öröklésmenetek alaptípusai. Az emberi tulajdonságok, betegségek, vércsoportok öröklıdése. A nem és a nemhez kapcsolódó tulajdonságok öröklıdése. A mutáció fogalma jelentısége. A genetika gyakorlati jelentısége, biotechnológia. A populációgenetika alapjai.

241

Új anyag: 12 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

Evolúció Az evolúció lehetséges folyamata. Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A növény- és állatvilág ıseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. Az ember evolúciója.

Új anyag: 7 óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

A jelenkori bioszféra A Föld globális problémái. A környezet és természetvédelem alapjai. A levegı-, víz-, talajszennyezés. A fejlıdés alternatív lehetıségei. A bioszféra jövıje.

Új anyag: 8óra Rendszerezés: 2 óra Ellenırzés: 1 óra

Fokozott készülés az érettségire (Év végi ismétlés)

Feladatmegoldás, szóbeli vizsga gyakorlása Az élılények rendszere, felépítése. Sejt és szövettan. Az emberi szervezet felépítése és mőködése. Genetikai, ökológiai, etológiai ismeretek. Evolúció, környezet és természetvédelem, egészségtan. Továbbhaladás feltételei: Sikeresen készüljenek fel az érettségi, felvételi vizsgára.

242

Rendszerezés: 20 óra Ellenırzés: 6 óra

INFORMATIKA Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához, szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklıdését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetıvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerő (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlıdése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedı információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő probléma-megoldási lehetıségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket nyújt, (például Web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentısége az íráshoz mérhetı. A számítástechnika oktatásának fı célkitőzései - Korszerő alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerően használják. - Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztı szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvetı fontosságú. - Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép, mint interaktív eszköz lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. - Együttmőködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerő, összehangolt munkát.

243

- Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz. - Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. - Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, elıadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). - Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. - Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései - Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. - A könyvtárra alapozott önmővelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával. - A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. - A könyvtárhasználati tudás eszközjellegő beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlıdéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba. - A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelızésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvetı számítógépes ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetıségeivel munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különbözı formákban megjelenı információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok

244

kézikönyvek, szakkönyvek, a különbözı multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a programés adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetérıl adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes elıállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelıt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében elıforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerő feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökrıl (szoftver és hardver) és növekvı jelentıségükrıl. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerő keresıvel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentıségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlıdésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függıség videojáték-függıség problémái). Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelı szakmákban. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különbözı dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhetı források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz érdeklıdése szerint tudja szelektálni a különbözı információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelıen tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belılük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelı könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyőjtés teljes mőveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni.

245

Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különbözı forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg a különbözı könyvtártípusok szerepét az önmővelésben, a felsıfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerő technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetıségét, módját, szükségleteinek és érdekeinek megfelelıen tudja azokat használni.

9. évfolyam 37 hét

Heti 1 óra

Javasolt órafelosztás

Témakörök Az informatika alapjai

Óra 4

Az operációs rendszer használata

8

Kommunikáció hálózaton

2

Tartalmak Hardvereszközök fajtái és jellemzıik. A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; a Neumann-elvő számítógépek felépítésének és mőködésének bemutatása. Állománymőveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Az operációs rendszer néhány jellemzıje. Az állománymőveletek önálló elvégzése. Tömörített állományok létrehozása és kicsomagolása. Az operációs rendszer néhány alkalmazói szempontból fontos jellemzıjének beállítása, változtatása. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Saját e-mail cím létrehozása és használata. Egy levelezı program funkcióinak használata: levéljellemzık beállítása, szőrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelye tárolása (pl. könyvjelzıként).

246

Témakörök Könyvtárhasználat

Óra 3

Dokumentumkészítés számítógéppel

7

Táblázatkezelés

7

Rendszerezés, számonkérés Összesen

6

Tartalmak A középiskolai könyvtár állományának, eszközeinek és szolgáltatásainak rendszeres igénybevétele a tanulmányi problémák megoldásához. Különbözı típusú dokumentumok használata tartalmi, információs és esztétikai értékük figyelembevételével. Tantárgyi feladatokhoz dokumentumok és információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató eszközökben. Kézikönyvek, szakkönyvek, folyóiratok és használati rendjük. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkeresık, katalógusok, számítógépes adatbázisok. A szöveg- illetve képszerkesztı programok alapvetı szolgáltatásai. A szöveg formázásának lehetıségei: karakterformázások, betőtípusok, szegélyek, mintázat. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenırzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése. Típusdokumentumok elkészítése minta alapján. Kiselıadás, esszé, újságoldal dokumentum elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, fejléc-lábléc, oldalszámozás, lábjegyzet, felsorolás). Dokumentumok mentése, konvertálása különbözı formátumokban. Digitális képek alkalmazása. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetıségek. Adatmódosítás. A diagram, fogalma. Diagramfajták. A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerő matematikai mőveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Táblázatkezelı alkalmazása tantárgyi feladatok megoldásában. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelı diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése.

37

A továbbhaladás feltételei Alapvetı állománymőveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni, összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és

247

állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat.

248

10. évfolyam 37 hét Heti 1 óra Javasolt órafelosztás Témakörök Az informatika alapjai

Óra 4

Az operációs rendszer használata

6

Könyvtárhasználat

3

Dokumentumkészítés számítógéppel

10

Adatbázis-kezelés

8

Rendszerezés, számonkérés

6

Tartalmak Analóg és digitális jelek.. Logikai mőveletek. A számítógépes irányítás formái. Az analóg és a digitális jel különbözıségének megértése; analóg jel digitalizálása. Logikai alapmőveletek használata feladatokban. Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Segédprogramok használata. Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzık beállítása, nyomtató jellemzıinek módosítása. Háttértár töredék mentesítése, megbízhatóságának ellenırzése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia. Az iskolai könyvtár használata mellett tapasztalatszerzés más típusú könyvtárakról, a könyvtári információs rendszer szolgáltatásairól. Tanulmányi és közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (katalógusok, bibliográfiai és teljes szövegő adatbázisok, Internet). Forrásjegyzék összeállítása. A szövegszerkesztı fejlett szolgáltatásai. Táblázatok létrehozása, mőveletek alkalmazása. Oldalszámozás, lábjegyzet, fejléc-lábléc, felsorolások, tabulátorok. Bemutató készítése és vetítése. Web-lap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetıségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Prezentáció készítése. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése. Weblap szerkesztése. Adatmódosítás. Adatbázis fogalmak, adatbázissal szembeni követelmények. Adattábla, rekord, mezı, kulcsmezı. Adatbázis-rendezés, keresés, megjelenítés, lekérdezés, kinyomtatás. Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintő kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mezı, kapcsolómezı, kulcsmezı jellemzık és állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Adatok módosítása, törlése. Adatbázis-rendezés, keresés, -megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Hozzáférés egy adatbázishoz.

249

Témakörök Összesen

Óra 37

Tartalmak

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerő logikai feladatokat megoldani. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerő adatbázisban. Tudjon információjegyzéket készíteni a talált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

11. évfolyam A 37 hét Heti 2 óra Javasolt órafelosztás Témakörök Az informatika alapjai

Óra 8

Tartalmak Beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; ezek fontosabb jellemzıinek bemutatása és értelmezése. Analóg és a digitális jel fogalma, különbözıségei. Minden érzékelhetı jel jó közelítéssel digitalizálható. A különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása; az adattárolás- és továbbítás technikái. A túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatása. A Neumann-elv és más elven felépülı és mőködı számítógépek. A számítógép részeinek és perifériáinak funkciói és fontosabb jellemzıi.

Az operációs rendszer használata

10

A szerzıi jog fogalma. A szoftverek csoportosítása felhasználói szerzıdés szerint (freeware, shareware, üzleti). Személyes munkakörnyezetet kialakítása; perifériák, valamint a rendszer jellemzıinek módosítása. Egy alkalmazás önálló installálása (például víruspajzs vagy játék). A tömörített állományokkal végezhetı archiválás, csere. Vírusvédelem; víruskeresés, vírusirtás tevékenysége. Lemezkarbantartás feladatok: lemez törlése, új lemez használatba vétele.

250

Témakörök Kommunikáció, hálózati ismeretek

Óra 10

Algoritmusok és adatok

8

Dokumentumkészítés számítógéppel

14

Táblázatkezelés

14

Tartalmak Be- és kijelentkezés. A (helyi) hálózati szolgáltatások és felhasználói jogosultságok. A helyi és távhálózatok felépítése és fontosabb jellemzıi A kommunikáció modellje, gyakorlati példákon (kommunikációs rendszereket) történı bemutatása, értelmezése. Napjainkban használatos (tele)kommunikációs rendszerek (pl. telefon, TV, …). Számítógépes katalógusok és adatbázisok. A helyi és a távhálózatok netikettje. Kéretlen levelek kezelése. Csoportos munka, az egyéni címjegyzék elkészítésének bemutatása. Csatolt állományok küldése. Állományátvitel segédprogramok, on-line adatbázisok használata. Az összetett keresési feladatok, multimédia anyagok keresése. Az elemi és összetett adattípusok kezelése, a feladatmegoldáshoz megfelelı adattípus kiválasztása. Egyszerő algoritmusok pontos megfogalmazása és önálló kódolása egy kiválasztott programozási nyelven. Szövegszerkesztı program speciális lehetıségei. Fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) önálló készítése. Oldalbeállítás: élıfej, élıláb, lapszámozás, margók, … Bekezdésekhez behúzás és térköz állítása, szövegbeosztás megadása, szegély, mintázat megadása. Fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készítése. Kördokumentumok készítése. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének menete. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési témáról. Hálózati dokumentumok szerkezete. Címzési módok: relatív, abszolút és vegyes címzés. A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata, a táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Az adatok megjelenítési formáinak ismeretében esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése. Összetettebb matematikai mőveletek, beépített függvények használata. Hivatkozás használata munkalapon belül, munkalapokon keresztül. Oszlopszélesség és a sormagasság állítása. Szegélyezés és mintázat készítési lehetıségek. Fejléc és lábléc készítése. Az ábrázolandó adatoknak és a belıle levonandó következtetéseknek megfelelı grafikontípus választása (pont, vonal, oszlop, kör). Grafikon és más objektum beillesztése. Statisztikai problémák megoldása táblázatkezelıvel. Egyszerő és jól áttekinthetı nyilvántartás készítése.

251

Témakörök Rendszerezés, számonkérés Összesen

Óra 10

Tartalmak

74

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvetı állománymőveleteket végezni számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Tudjon egyszerő logikai feladatokat megoldani. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerő adatbázisban. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információjegyzéket készíteni a talált forrásokból. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. Értékelés: Értékelés formái: órai munka szóbeli és érdemjegyben való értékelése, szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, kiselıadás elıre kiadott témából, adatgyőjtés, teszt feladatok, gyakorlati feladatok.

252

12. évfolyam A 32 hét

Heti 2 óra

Javasolt órafelosztás Témakörök Intelligens rendszerek

Óra 3

Számítógépek szakmai felhasználása

16

Számítógépes grafika

14

Prezentáció

8

Kommunikáció hálózaton

12

Könyvtárhasználat Rendszerezés, számonkérés. Összesen

3 18

Tartalmak Számítógépes irányítás, vezérlés, szabályozás. A mesterséges intelligencia, intelligens szoftverek. Intelligens technikai rendszerek. Robotok és alkalmazásaik. AutoCad mőszaki tervezı program megismerése. Egyszerő alakzatok rajzolása: vonal, vonallánc, kör, téglalap, stb. Rajzolás párhuzamos egyenesek segítségével, Mozgatás, másolás, lekerekítés, letörés, megszakítás, metszés, nagyítás, kicsinyítés, törlés, elérés mővelete. Funkcióbillentyők használata. Síkidomok rajzolása. Primitívek, vonalsőrőség, egyesítés. Térbeli ábrázolás. A program kezelı felületének ismerete. Grafika, illetve képállományok megnyitása, mentése és nyomtatása. Elemi ábrák rajzolása, javítása, transzformálása. Képek, képfeldolgozó programok kezelése, módosítása, minıségének javítása. Grafikus ábrák, képek esztétikus elhelyezése szöveges környezetben. Multimédia elemek a prezentációban. Diaképek készítése, szöveggel, képpel, animációval, hanghatással. Multimédia bemutató készítése. Weblap készítés alapjai, karbantartása. Multimédia anyagok keresése, felhasználása. Összetett keresési feladatok. A Weblap jellemzı elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különbözı színő, mérető, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztıvel. Egyszerő weblap szerkesztési feladatok Információs források önálló használata.

74

A továbbhaladás feltételei Nincs elıírt követelmény. Értékelés: Értékelés formái: órai munka szóbeli és érdemjegyben való értékelése, szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, kiselıadás elıre kiadott témából, adatgyőjtés, teszt feladatok, gyakorlati feladatok.

253

11. évfolyam B (EMELT SZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEIVEL ÖSSZEHANGOLVA)

37 hét Heti 3 óra Javasolt órafelosztás:

Témakörök Óra Tartalmak 8 Beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új Az informatika perifériákról; ezek fontosabb jellemzıinek bemutatása és alapjai értelmezése. Neumann-elvő számítógépek felépítésének és mőködésének bemutatása; más elven mőködı gépek. A logikai alapmőveletek ismerete és összetett alkalmazása; a logikai mőveletek modellezése. A különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása; az adattárolás- és továbbítás technikái. A túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló hatása. A számítógép részeinek és perifériáinak funkciói és jellemzıi. Az operációs 10 Személyes munkakörnyezetet kialakítása; perifériák, valamint a rendszer jellemzıinek módosítása. Egy alkalmazás önálló rendszer használata installálása (például víruspajzs vagy játék). A szerzıi jog fogalma. Szoftverek csoportosítása. A tömörített állományokkal végezhetı archiválás, csere. Vírusvédelem; víruskeresés, vírusírtás tevékenysége. Lemezkarbantartási feladatok. 10 A kommunikáció modellje, gyakorlati példákon keresztül Kommunikáció történı bemutatása. hálózaton Be- és kijelentkezés a hálózatba. Hálózati szolgáltatások, felhasználói jogosultságok. Napjaink (tele)kommunikációs rendszerei. Számítógépes katalógusok, adatbázisok. Kéretlen levelek kezelése, csatolt állományok küldése. Csoportos munka, az egyéni címjegyzék elkészítésének bemutatása. Az összetett keresési feladatok; multimédia anyagok keresése.

254

Témakörök Algoritmusok adatok

Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés

és

Óra Tartalmak 20 Egyszerő algoritmusok pontos megfogalmazása és önálló kódolása egy kiválasztott programozási nyelven. Alapvetı adatgyőjtési és feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, eldöntés, keresés, kiválasztás, rendezés). A strukturált programozás alapelvei, lehetséges programszerkezetek, a tervezés és a kódolás közötti különbség. Szükséges változók kiválasztása, programbeli használatuk. Az elemi és összetett adattípusok kezelése, a feladatmegoldáshoz megfelelı adattípus kiválasztása. Az egyes típusfeladatok kiinduló állapotának leírása, azaz az értékkel rendelkezı változók felsorolása, tulajdonságaik megadása és a várt eredmény meghatározása (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelı algoritmusokat valamely algoritmusleíró nyelven. Néhány egyszerő rekurziós feladat. Tesztelés: adott feladathoz olyan tesztadatok meghatározása, amelyek a hibás mőködés kiszőrésére alkalmasak. Program készítése matematika, fizika, kémia tantárgyak körébıl megfogalmazott probléma megoldására. 20 Szövegszerkesztı program speciális lehetıségei. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének menete. Önálló multimédiabemutató elkészítése és vetítése valamilyen oktatási-nevelési témáról. Weboldal készítése Web-szerkesztıvel: szöveg, kép, link bevitele. Egyszerő Weblap készítése a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerő szövegszerkesztıvel. Hálózati dokumentumok szerkezete. 11 A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata, a táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Az adatok megjelenítési formáinak ismeretében esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése. Összetettebb matematikai mőveletek, beépített függvények használata, részben önálló matematikai, statisztikai számításokra épülı, tantárgyi feladatok megoldására alkalmas táblázatok készítése. Diagramtípus információ erısítı vagy éppen torzító hatása.

255

Témakörök Adatbázis-kezelés

Könyvtárhasználat

Számítógépek szakmai felhasználása Rendszerezés, számonkérés Összesen

Óra Tartalmak 14 Adattábla, rekord, mezı, kapcsolómezı, kulcsmezı jellemzık és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Egyik relációs adatbázis-kezelı alapszintő használata. Adatok módosítása, törlése, a rendezés, keresés, megjelenítés, lekérdezés és kinyomtatás mővelete. Adatbázis védelme, a hozzáférés szabályozására. A mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerő adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése néhány adattal irányított módon. Az adatbázis karbantartása. A relációs adatmodell jellemzıi. Valamely lekérdezı nyelv alapvetı utasításai. Adott szövegnek megfelelı őrlap és jelentés megtervezése és elkészítése. 5 Más tantárgyakhoz kapcsolódó kiselıadások, anyagok készítése vagy közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (pl. kirándulás útvonalának, programjának megtervezése). 3 Szakmai orientáció keretében felhasználható.

10 111

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvetı állománymőveleteket végezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Tudjon egyszerő logikai feladatokat megoldani. Tudja értelmezni alapvetı algoritmusok mőködését, és alkalmazza azokat. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerő adatbázisban. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információjegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

256

12. évfolyam B 32 hét

Heti 3 óra

Javasolt órafelosztás Témakörök Intelligens rendszerek

Óra 3

Számítógépek szakmai felhasználása

20

Számítógépes grafika

14

Prezentáció

10

Kommunikáció hálózaton

16

Könyvtárhasználat

3

Tartalmak Számítógépes irányítás, vezérlés, szabályozás. A mesterséges intelligencia, intelligens szoftverek. Intelligens technikai rendszerek. Robotok és alkalmazásaik. AutoCad mőszaki tervezı program megismerése. Egyszerő alakzatok rajzolása: vonal, vonallánc, kör, téglalap, stb. Rajzolás párhuzamos egyenesek segítségével, Mozgatás, másolás, lekerekítés, letörés, megszakítás, metszés, nagyítás, kicsinyítés, törlés, elérés mővelete. Funkcióbillentyők használata. Síkidomok rajzolása. Primitívek, vonalsőrőség, egyesítés. Térbeli ábrázolás. A program kezelı felületének ismerete. Grafika, illetve képállományok megnyitása, mentése és nyomtatása. Elemi ábrák rajzolása, javítása, transzformálása. Képek, képfeldolgozó programok kezelése, módosítása, minıségének javítása. Grafikus ábrák, képek esztétikus elhelyezése szöveges környezetben. Multimédia elemek a prezentációban. Diaképek készítése, szöveggel, képpel, animációval, hanghatással. Multimédia bemutató készítése. Weblap készítés alapjai, karbantartása. Multimédia anyagok keresése, felhasználása. Összetett keresési feladatok. A Weblap jellemzı elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különbözı színő, mérető, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztıvel. Egyszerő weblap szerkesztési feladatok Információs források önálló használata.

257

Témakörök Algoritmizálás, programozás

Óra 10

Tartalmak Adattípusok osztályozásának lehetséges fajtái, egyszerő és összetett típusok. A felsorolt összetett típusok definiálása. Az egyes típusokhoz tartozó mőveletek. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegmőveletek; továbbá tömbbıl elem kiválasztása indexével, rekordból mezı kiválasztása nevével, halmazmőveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható mőveletek) A szükséges változók kiválasztása, és programbeli használatuk szabatosan megfogalmazása. Az egyes típusfeladatok kiinduló állapotának (azaz felsorolni az értékkel rendelkezı változókat és tulajdonságukat) és a várt eredmény (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). A rekurzió fogalma. Néhány rekurziós feladat

Egy közepes nehézségő, de összetett feladat strukturált megoldása az ismert programnyelven. A felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitel és adatkivitel írása. A program különbözı kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatok megadása. Nyomkövetéssel program tesztelése.

Rendszerezés, számonkérés Összesen

20 96

A továbbhaladás feltételei Nincs elıírt követelmény. Értékelés: Értékelés formái: órai munka szóbeli és érdemjegyben való értékelése, szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, kiselıadás elıre kiadott témából, adatgyőjtés, teszt feladatok, gyakorlati feladatok.

Nappali intenzív tagozat 11. évfolyam Témakörök Óra Az informatika 4 alapjai

Tartalmak Célok és feladatok A Neumann-elvő számítógépek felépítésének A számítógép és az és mőködésének bemutatása. informatikai eszközök Hardvereszközök fajtái és jellemzıik. ismerete és célszerő A személyi számítógép ismertebb használata. perifériáinak gyakorlott kezelése. Analóg és digitális jelek.

258

Témakörök Az operációs rendszer használata

Óra 8

Dokumentumkészítés számítógéppel

24

Táblázatkezelés 14

Tartalmak Az operációs rendszer néhány jellemzıje. Állománymőveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása és kicsomagolása. Az operációs rendszer néhány alkalmazói szempontból fontos jellemzıjének beállítása, változtatása. A szöveg- illetve képszerkesztı programok alapvetı szolgáltatásai. A szöveg formázásának lehetıségei: karakterformázások, betőtípusok, szegélyek, mintázat. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenırzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. Képek, táblázatok, diagramok, fejléc-lábléc, oldalszámozás, lábjegyzet, felsorolás. Dokumentumok mentése, konvertálása különbözı formátumokban. Bemutató készítése és vetítése. Weblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetıségek. Hálózati dokumentumok szerkezete. Prezentáció készítése. Önálló multimédiabemutató elkészítése és vetítése. használata. Háttérszín, tervezısablon Animálási effektusok. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetıségek. Adatmódosítás. A diagram, fogalma. Diagramfajták. A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerő matematikai mőveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Táblázatkezelı alkalmazása tantárgyi feladatok megoldásában. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelı diagramtípus kiválasztása. Esztétikus táblázatok készítése.

259

Célok és feladatok A számítógép-kezelés alapjai, az operációs rendszer ismerete, perifériák használata, fontos beállítások elvégzése.

A legalapvetıbb dokumentum-formák ismerete, minta alapján való megszerkesztése, a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítása, különbözı formában való megjelenítése. Prezentáció készítése, tervezése, vetítése, multimédiaobjektumok használata.

A környezetben elıforduló tevékenységek megfogalmazása, táblázatos megoldása áttekinthetı, szemléletes formában. A gyakorlatban elıforduló függvények használata, diagramok készítése, formázása.

Témakörök Adatbáziskezelés

Óra 5

Kommunikáció a hálózaton

3

Könyvtárhasználat

3

Rendszerezés, számonkérés

13

Összesen

74

Tartalmak Adatbázis fogalmak, Adatmódosítás. adatbázissal szembeni követelmények. Adattábla, rekord, mezı, kulcsmezı. Adatbázis-rendezés, keresés, megjelenítés, lekérdezés, kinyomtatás. Adatok módosítása, törlése. Hozzáférés egy adatbázishoz. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Saját e-mail cím létrehozása és használata. Egy levelezı program funkcióinak használata: levéljellemzık beállítása, szőrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között. A középiskolai könyvtár állományának, eszközeinek és szolgáltatásainak rendszeres igénybevétele a tanulmányi problémák megoldásához. Különbözı típusú dokumentumok használata. Tantárgyi feladatokhoz dokumentumok és információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató eszközökben. Kézikönyvek, szakkönyvek, folyóiratok és használati rendjük. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkeresık, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Témakörönkénti összefoglalás és számonkérés.

Célok és feladatok Keresés adatbázisokban, a program által szolgáltatott válaszok megértése. Az adatok közötti összefüggések értelmezése. A különbözı dokumentumtípusok, tömegkommunikációs és hálózaton elérhetı források sajátos közlésmódjának ismerete, információs, esztétikai értékei, és szelektálása. A könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenység kialakulása, biztos használói magatartás. Tájékozódás a könyvtárállományban.

A továbbhaladás feltételei Alapvetı állománymőveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni, összefüggéseket diagramban megjeleníteni.

Legyen

képes

tájékozódni

a

középiskolai

könyvtár

tér-

és

állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes

260

forrásokból.

Tudjon

forrásokat

keresni

a

könyvtár

katalógusaiban.

Ismerje

a

könyvtártípusokat.

Értékelés Értékelés formái: órai munka szóbeli és érdemjegyben való értékelése, szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, kiselıadás elıre kiadott témából, adatgyőjtés, teszt feladatok, gyakorlati feladatok.

261

12. évfolyam Témakörök Az informatika alapjai

Az operációs rendszer használata

Óra Tartalmak 4 Beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; ezek fontosabb jellemzıinek bemutatása és értelmezése. Analóg és a digitális jel fogalma, különbözıségei. Minden érzékelhetı jel jó közelítéssel digitalizálható. A túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatása. A Neumann-elv és más elven felépülı és mőködı számítógépek. A számítógép részeinek és perifériáinak funkciói és fontosabb jellemzıi.

5

A szerzıi jog fogalma. A szoftverek csoportosítása felhasználói szerzıdés szerint (freeware, shareware, üzleti). Személyes munkakörnyezetet kialakítása; perifériák, valamint a rendszer jellemzıinek módosítása. A tömörített állományokkal végezhetı archiválás, csere. Vírusvédelem; víruskeresés, vírusirtás tevékenysége. Lemezkarbantartás feladatok: lemez törlése, új lemez használatba vétele.

262

Célok és feladatok A számítógép és az informatikai eszközök ismerete és célszerő használata. Az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak, és naprakész információkkal rendelkeznie. A számítógép-függıség kialakulásának megelızése. Legyen képes a tanuló a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Legyen képes a lemezkarbantartás feladatok elvégzésére.

Témakörök Óra Tartalmak Kommunikáció, 8 Be- és kijelentkezés. A (helyi) hálózati hálózati szolgáltatások és felhasználói ismeretek jogosultságok. A helyi és távhálózatok felépítése és fontosabb jellemzıi A kommunikáció modellje, gyakorlati példákon (kommunikációs rendszereket) történı bemutatása, értelmezése. Napjainkban használatos (tele)kommunikációs rendszerek (pl. telefon, TV). Számítógépes katalógusok és adatbázisok. A helyi és a távhálózatok netikettje. Kéretlen levelek kezelése. Csoportos munka, az egyéni címjegyzék elkészítésének bemutatása. Csatolt állományok küldése. Állományátvitel segédprogramok, on-line adatbázisok használata. Az összetett keresési feladatok, multimédia anyagok keresése. Multimédia anyagok keresése, felhasználása. Összetett keresési feladatok.

263

Célok és feladatok Tudja önállóan használni tanuló a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetérıl adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait.

Tudjon állományokat továbbítani, leveleket megnyitni, küldeni, szőréseket beállítani.

Témakörök Dokumentumkészítés számítógéppel

Óra Tartalmak 22 Szövegszerkesztı program speciális lehetıségei. Fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél) önálló készítése. Oldalbeállítás: élıfej, élıláb, lapszámozás, margók, lábjegyzet. Bekezdésekhez behúzás és térköz állítása, szövegbeosztás megadása, szegély, mintázat megadása. Fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél) önálló készítése. Kördokumentumok készítése. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének menete. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése. Grafika, illetve képállományok megnyitása, mentése és nyomtatása. Elemi ábrák rajzolása, javítása, transzformálása. Grafikus ábrák, képek esztétikus elhelyezése szöveges környezetben. Weblap készítés alapjai, karbantartása. A Weblap jellemzı elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különbözı színő, mérető, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztıvel. Egyszerő weblap szerkesztési feladatok

264

Célok és feladatok Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes elıállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére.

Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelıt. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése. Típusdokumentumok elkészítése minta alapján. Kiselıadás, esszé, újságoldal, dokumentum, weblap, prezentáció elkészítése (pl. képekkel, táblázatokkal, ábrákkal, diagramokkal). Dokumentumok mentése, konvertálása különbözı formátumokban.

Témakörök Óra Tartalmak Táblázat - és 14 Címzési módok: relatív, abszolút és adatbázis-kezelés vegyes címzés. A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata, a táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Az adatok megjelenítési formáinak ismeretében esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése. Összetettebb matematikai mőveletek, beépített függvények használata. Hivatkozás használata munkalapon belül, munkalapokon keresztül. Oszlopszélesség és a sormagasság állítása. Szegélyezés és mintázat készítési lehetıségek. Fejléc és lábléc készítése.

Könyvtárhasználat

3

Rendszerezés, számonkérés

10

Célok és feladatok A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerő matematikai mőveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Táblázatkezelı alkalmazása tantárgyi feladatok megoldásában. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelı diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése. Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintő kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mezı, kapcsolómezı, kulcsmezı jellemzık és állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése.

Az ábrázolandó adatoknak és a belıle levonandó következtetéseknek megfelelı grafikontípus választása (pont, vonal, oszlop, kör). Grafikon és más objektum beillesztése. Statisztikai problémák megoldása táblázatkezelıvel. Egyszerő és jól áttekinthetı nyilvántartás készítése. Adatmódosítás. Adattábla, rekord, mezı, kulcsmezı. Adatbázis-rendezés, keresés, megjelenítés, lekérdezés, kinyomtatás. Adatok módosítása, törlése. Hozzáférés egy adatbázishoz. Információs források önálló használata. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különbözı multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában.

265

Témakörök Összesen

Óra 66

Tartalmak

266

Célok és feladatok

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon alapvetı állománymőveleteket végezni számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Tudjon egyszerő logikai feladatokat megoldani. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Tudjon információt keresni, megjeleníteni egyszerő adatbázisban. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon információjegyzéket készíteni a talált forrásokból. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

Értékelés Értékelés formái: órai munka szóbeli és érdemjegyben való értékelése, szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, kiselıadás elıre kiadott témából, adatgyőjtés, teszt feladatok, gyakorlati feladatok.

267

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9–12. évfolyam Célok és feladatok

A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a verseny örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé.

Az egészséggel kapcsolatos feladatok Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek, és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat.

A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása. A játék- és sporttevékenységekhez és azok őzéséhez kapcsolódó ismeretek bıvítése.

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása Sportágak elsajátítása, törekvés teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése. Kudarctőrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tőrése, környezetkímélı magatartás. Extrém, különleges, kevésbé ismert sportok megismerése, lehetıség szerinti őzése.

Fejlesztési követelmények A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvetı követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen mőveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyrıl tudják, hogy az egészség megırzésében meghatározó szerepe van. Egyszerőbben fogalmazva: rendszeresen végezzenek testedzést.

268

A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erı, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetıvé váljon az atlétika, torna, sportjátékok, küzdısportok, úszás, kevésbé ismert sportok ismereteinek elsajátítása a teljesítıképes tudás szintjén. Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévı fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítı versenyzıket, érdeklıdjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt .

9. évfolyam Évi óraszám: 74+37 óra Heti 2+1 óra

Belépı tevékenységformák A tanulók mozgatásához, átszervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Gimnasztikai alapformák és a testtartást javító gyakorlatok. A kondicionális képességeknek a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikai szintjének kialakítása. A torna mozgásanyagában lévı választott szergyakorlatok, elemek, elemkapcsolatok elsajátítása. A választott sportjátékok őzése egyszerő szabályok szerint, törekvés az összjátékra. A természetben őzhetı sportágak közül lehetıség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdıfeladatok és játékok elsajátítása. Folyamatos úszás azokban az osztályokban, ahol erre lehetıség van. Az úszni nem tudók számára, aerobic, testépítés.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Rendgyakorlatok 6 óra

Menet megindítása és megállítása. Helyben járásból átmenet lépésbe. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különbözı alakzatokban. Testfordulatok helyben.

Elıkészítés, alapozás, prevenció 6 óra

Általánosan és sokoldalúan fejlesztı erısítı, nyújtó hatású 4-8 ütemő szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok. Testépítı gépek helyes használatának megismerése A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.

269

Atlétikai jellegő feladatmegoldások 20 óra

Torna jellegő feladatmegoldások 6 óra

Szergyakorlatok 20 óra

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális, témakörtıl függı (cél)gyakorlatok. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezıfutás, futás hátrafelé. Szökdelı-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó- ugrólépések. Sorozatugrások helybıl indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-4-5 részes szekrényre, átugrások az elıbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugró- és gumikötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különbözı állásokból, helyzetekbıl medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helybıl dobásokkal. A láb emelı, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások. (A dobásokat mindkét oldalról végeztessük.). Futások Állórajtok, térdelırajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különbözı irányból történı indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépı, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A mozgásnak megfelelı felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugróversenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erıteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: távolba helybıl és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökı mozdulat kialakítása, lökések helybıl, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökıversenyek. Értékelés: 60 m futás idıre, az ügyességi számokban technika értékelése. A vállöv, valamint a csípıizület mozgáshatárát növelı nyújtó, illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom a kar húzó-, a váll támasztóerejét növelı szabad-, kéziszer- és szergyakorlatok, különbözı testhelyzetekben (támasz, függés, vegyeshelyzetek) végzett gyakorlatok. Talaj Gurulóátfordulás sorozatban elıre, hátra különbözı kiindulóhelyzetekbıl, különbözı befejezı helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás elıre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggı gyakorlatok. Értékelés: a kézenátfordulás oldalt és a mérlegállás technikájának számonkérése. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok: széltében (3-4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. 270

Testnevelési sportjátékok 6 óra

és

Értékelés: guggolóátugrás osztályozása. Győrő (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület elıre zsugorfüggésbe. Lebegıfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésbıl emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Támaszkísérletek. Összefüggı gyakorlatok. Gerenda (lányok) Járás elıre, oldalt, hátra. Különbözı testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvıtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetbıl a másikba. Felugrás mellsı oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovagló ülésbe. Leugrás: függıleges repülés. Összefüggı gyakorlatok. Értékelés: biztonságos járás, fordulatok osztályozása. Ritmikus gimnasztika (lányok). A ritmikus gimnasztika legalapvetıbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerő feladatok ugrókötéllel és labdával. Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, különbözı átadásokkal. Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával. Labdás csapatjátékok.

Kézilabda 12 óra

A védıjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védık helyezkedése a kijelölt területeken. Támadás 5+1 és 4+2-es felállás ellen. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különbözı magasságokból érkezı labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. Értékelés: felugrásos és beugrásos lövés osztályozása.

Kosárlabda 12 óra

Az emberfogásos védekezés alapelvei: védıvonal, védıtávolság, hátrahelyezkedés. Védıtıl való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelybıl, labdavezetésbıl fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Értékelés: ziccer dobás mindkét oldalról, mindkét kézzel.

Természetben őzhetı sportok 8 óra

A téli sporttevékenységek (pl.: hógolyózás, szánkózás jégkorong) gyakorlása az idıjárástól meghatározott mértékben. Floorball havas pályán. Tájékozódási futás, görkorcsolya stb.

Önvédelmi küzdısportok 5 óra

Küzdıfeladatok és -játékok párokban különbözı testhelyzetekben. Küzdıgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különbözı testhelyzetekben. Grundbirkózó versenyek.

és

271

Úszás 10 óra

Mellúszás, gyorsúszás. Vízilabdázás. A víz jótékony hatásának kihasználása a prevenciós gyakorlatok szempontjából. Értékelés: 25 m mellúszás

Fogalmak

Kondicionális képességek: erı, gyorsaság, állóképesség. Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhetı fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás. Sportági verseny- és játékszabályok.

A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelıen. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása, tavasszal és ısszel az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutató alapján a motoros képességek mérése és értékelése. Mérhetı atlétikai teljesítményekben javulás fıleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben őzhetı sportágban. Aktív részvétel a küzdıfeladatokban. Folyamatos úszás 25 méteren .

10. évfolyam Évi óraszám: 74+37 óra Heti 2+1 óra

Belépı tevékenységformák Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Különbözı sebességő járások, futások, átmenetek végrehajtása. Sokféle gimnasztikai alapforma, illetve kéziszergyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása. A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. A kondicionális képességeknek (különösen az erı és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból a futások, dobások és ugrások technikáinak gyakorlása, javítása, törekvés a mérhetı teljesítmények növelésére. A torna választott szerein elemkapcsolatok önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. A sportjátékokban a tanult technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. A természetben őzhetı sportágak közül lehetıség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdısportok technikai elemeinek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben. Ritmikus gimnasztika.

272

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Rendgyakorlatok 6 óra

Sorakozás különbözı alakzatokban. Figurális menetek, futások. Fejlıdések, szakadozások. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása. Helyben járás, helyben futás. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása.

Elıkészítés, alapozás, prevenció 6 óra

Gimnasztika: a 9. évfolyam elıírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Kondicionálás gépeken, azok helyes használatának megismerése.

Atlétika 20 óra

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális témakörtıl függı (cél)gyakorlatok. Futóiskola, szökdelı- ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám). Szerek fokozottabb használata. Futások: Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, állótérdelırajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. Értékelés: Cooper-teszt, 100m futás idıre. Ugrások: Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, flopp technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. Értékelés: technikai végrehajtás értékelése. Dobások: Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történı gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kgos, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Elıfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökı versenyek. Értékelés: Kislabdahajítás távolságra, súlylökés technikájának osztályozása. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám) történı végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával.

Torna jellegő feladatmegoldások 6 óra

273

Szergyakorlatok 20 óra

Testnevelési sportjátékok 6 óra

és

Kézilabda 12 óra

Kosárlabda 12 óra

Természetben őzhetı sportok 8 óra

Talaj: Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás elıre állásba. Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen- és kézenátfordulás. Repülı gurulóátfordulás. Összefüggı talajgyakorlat a 9.és 10. évfolyamon tanult elemekbıl. Összekötı elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Értékelés: elızetesen összeállított összefüggı gyakorlat értékelése. Szekrényugrás: Fiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Győrő: (fiúk) Vállátfordulás elıre. Függésben lendület elıre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek. Összefüggı gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Értékelés elızetesen összeállított összefüggı gyakorlat értékelése. Gerenda: (lányok) Érintıjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különbözı állások és testhelyzetek. Felugrás mellsı oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülıtámaszba egy combon. Leugrás, függıleges repülés különbözı feladatokkal. Összefüggı gyakorlat a 9. és 10.évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Értékelés: elızetesen összeállított összefüggı gyakorlat értékelése. Ritmikus gimnasztika (lányok) Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek elıre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringılépés. Átugrások egyik lábról a másikra. Értékelés: a tanult technikai elemek értékelése. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, idıtartam, ismétlésszám).

Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövıcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntetı dobás. Egyszerő lövı- és átadáscselek. Labdavezetés. Kapuralövés futásból és felugrásból. Védekezésben törekvés az együttmozgásra. Értékelés: betörés, bevetıdés, kapuralövés pozíciókról. Folyamatos játék. A 9. évfolyam elıírásai szerinti emberfogásos védekezés. Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. Értékelés: védekezı játékkal szembeni egyéni megoldások. Az idıjárástól függıen szánkózás, korcsolyázás, jégkorongozás és képességfejlesztı gyakorlatok. Tájékozódási futás: térképismeret. Floorball havas pályán, görkorcsolya stb.

274

Önvédelmi küzdısportok 5 óra Úszás 10 óra

Fogalmak

és

Küzdıjátékok párokban és csoportosan. Küzdıjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), versenyek. Páros küzdelmek. A mellúszás és a gyorsúszás magasabb szintő végrehajtása. Vízben végezhetı gyakorlatok fokozott figyelemmel a gerinc tehermentesített helyzetére, hátizomzat erıteljes foglalkoztatása. Értékelés: mindkét úszásnemben 25 m biztonságos úszás. Elıfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése elıtt a jobb teljesítmény érdekében.

A továbbhaladás feltételei Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének mérése évente kétszer az OM útmutató alapján. Javulás a mérhetı atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben őzhetı sportágban. Aktív részvétel a küzdı sportokban. Folyamatos úszás két úszásnemben 25 méteren.

275

11. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Heti 2 óra

Belépı tevékenységformák Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességeknek (az erı, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhetı teljesítmények növelése. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elembıl álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettıben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben őzhetı sportágakban. Küzdısportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre.

TÉMAKÖRÖK Rendgyakorlatok 6 óra

Elıkészítés, alapozás, prevenció 6 óra Atlétikai jellegő feladatmegoldások

TARTALMAK A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlıdések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztezı ellenvonulások járás közben. A 10. évfolyam elıírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 816 ütemő gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztı gyakorlatok.

276

12 óra

Erıfejlesztı gyakorlatok: Láberı: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsın egy, illetve páros lábon. Karerı: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erısítı gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erısítı gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, idıre történı futások, felmászások, átbújások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erıt, gyorsaságot fejlesztı gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100-150 m pihenıkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az idıtartam meghatározása. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelı rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Értékelés: a rajttámla helyes használata, 100 m futás, Cooper-teszt. Ugrások Magasugrás: a választott technikával. A választott ugrástechnikában a felugrás gyorsítása a kar- és láblendítés pontosabb összekapcsolása a felugrással. Magasugróversenyek. Távolugrás: a választott technikával .A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján, segédvonal alkalmazása. A kar- és láblendítés fokozottabb összekapcsolása az elugrással. Távolugróversenyek. Értékelés: ügyességi számok mérése Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésbıl, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelı végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek.

Torna jellegő feladatmegoldások 4 óra

Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történı gyorsítása. Súlylökı versenyek. A vállöv, valamint a csípıizület mozgáshatárát növelı nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erısítı, lazító jellegő és célgimnasztikai, valamint rávezetı gyakorlatok alkalmazása.

277

Talaj: Ülésbıl gurulás hátra kézállás felé. Befejezı helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejenátfordulás. Értékelés :Összefüggı gyakorlatok (egyénileg tervezett)

Szergyakorlatok 12 óra

Testnevelési sportjátékok 4 óra

Szekrényugrás fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás Győrő (fiúk) Húzódás-tolódás támaszba. A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Értékelés Összefüggı gyakorlat. Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba. Keringıjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás elıre. Futólépések. Értékelés :Összefüggı gyakorlat. Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban. Támadó-, védıállások. Galoppszökdelések. Szökkenı hármaslépés. Keringılépés hátrafelé. 180-360 fokos fordulatok. Egyszerő elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggı gyakorlat. és A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni.

A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelembıl kilépı, védıtıl üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésbıl és kapott labdával. Értékelés: folyamatos játéktevékenység, játékszituációban való felismerés. A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védıvel szemben. Tempódobás Játék egy és két kosárra. Értékelés. Tempódobás technikájának értékelése.

Kézilabda 8 óra

Kosárlabda 8 óra

Természetben őzhetı sportok 4 óra

A 10. évfolyamon leírtak szerint.

Önvédelmi küzdısportok 5 óra

Küzdıjátékok párokban és csoportosan. Küzdıjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), versenyek. Páros küzdelmek.

és

278

Úszás

Az elızı, már tanult két úszásnemen túl a hátúszás gyakorlása.

5 óra A továbbhaladás feltételei Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelıen. Nyolc ütemő két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemő szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhetı atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben őzhetı sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. Folyamatos úszás két úszásnemben legalább 25 méteren.

12. évfolyam Évi óraszám: 64 óra Heti 2 óra

Belépı tevékenységformák Az óra szervezéséhez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas, pad-, bordásfal-gyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elembıl álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettıben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben őzhetı sportágakban. Küzdısportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. A sportjátékok esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós játékszituációban.

279

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Rendgyakorlatok

Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlıdések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztezı ellenvonulások futás közben.

4 óra Elıkészítés, alapozás, prevenció 4 óra Atlétika 10 óra

A 11. évfolyam elıírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 816 ütemő szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztı gyakorlatok. Erıfejlesztı gyakorlatok: Dinamikus láberı: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerı: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedı versenyek. A törzsizomzatot erısítı gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erısítı gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás változtatásával. Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különbözı kiinduló helyzetekbıl. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erıt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztı gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idı közbeiktatásával. Folyamatos futás megadott távon, majd megadott idıre, a táv fokozatos növelésével, az idı fokozatos csökkentésével.

280

Futások: Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60-100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelı rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások: magasugrás a flop technikával. A technika folyamatos javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás kialakításával. Magasugróversenyek. Távolugrás a homorított technikával. A technika javítása, az ugróteljesítmény növelése az optimális egyéni nekifutás kialakításával. Távolugróversenyek Dobások: Kislabdahajítás: a 11. évfolyamon tanultak tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással. Dobóversenyek.

Torna jellegő feladatmegoldások

Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. Súlylökı versenyek. Értékelés: súlylökés technikája Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erısítés. Az egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal.

4 óra

Szergyakorlatok 10 óra

Talaj: kézenátfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötı elemek felhasználásával. Értékelés: Kézenátfordulás technikájának osztályozása Szekrényugrás: fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Keresztben: fejenátfordulás. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása, fejenátfordulás. Győrő: (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Értékelés :Összefüggı gyakorlat bemutatása. Gerenda: (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringılépés 180 fokos fordulattal. Az elızı osztályokban tanult elemekbıl egyéni gyakorlatsor összeállítása. Ritmikus gimnasztika: (lányok) Átmenetek egyik törzsívbıl a másikba. Keringılépés 180 fokos fordulatokkal. A 9–12. évfolyamon tanult elemekbıl egyéni gyakorlatsor összeállítása.

281

Testnevelési sportjátékok 4 óra

és

A 11. évfolyam anyagának hatékonyabb szempontokat is figyelembe véve.

feldolgozása

egyéni

A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapuralövés szélrıl és beugrással.

Kézilabda 10 óra

Területvédekezés (2:3), a védıterület felosztása, a védıjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban.

Kosárlabda 10 óra

Természetben őzhetı sportok 4 óra

A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetıségektıl és az idıjárástól függıen.

Önvédelmi küzdısportok 4 óra

Társas küzdı gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erı, gyorsaság) speciális fejlesztése.

Úszás 4 óra

és

A tanult három úszásnem gyakorlása. Mellúszás, gyorsúszás, hátúszás. Értékelés: mindhárom úszásnem 25 m úszás biztonságos technikai végrehajtás.

A továbbhaladás feltételei Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelıen. Nyolc ütemő két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemő szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Tavasszal és ısszel az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutató alapján a motoros képességek mérése és értékelése. illetve javulása. A mérhetı atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben őzhetı sportágban. A páros küzdelmekben való részvétel. Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren.

282

Tanterv testnevelés Nappali intenzív tagozat 11. évfolyam

Heti óraszám: 2+1+1 Évi óraszám: 148 Készítette: Szarka László

Évi órakeret felosztás Évi óraszám: 74 Heti óraszám 2+1+ (1 úszás)

283

Képesség fejlesztı gyakorlatok:

22 óra

Atlétika

23 óra

Torna

15 óra

Sportjátékok (kosárlabda)

16 óra

Sportjátékok (labdarúgás)

16 óra

Küzdısport

8 óra

Téli foglalkozás szabadban

6 óra

İszi idıszak Tanegység/ óraszám

Tanítás anyaga, feladata

I/16

Balesetvédelmi oktatás, követelményekés az órák rendjének ismertetése, órán való részvétel. Képességfejlesztı gyakorlatok: szabadgyakorlat alapformájú gyakorlatok, testtartásjavító- és légzési gyakorlatok, saját testsúllyal végzett gyakorlatok. Atlétika: hosszantartó, folyamatos futások, állóképességet fejlesztı futások, távolugrás guggoló technikával, gerelyhajítás, sprintfutások, futóiskolai gyakorlatok. Kosárlabda: Emberfogásos védekezés alapelvei: védıvonal, védıtávolság, hátrahelyezkedés. Kondicionálás: erıfejlesztı eszközök helyes, balesetmentes használata Ellenırzési anyag: hungarofitt motoros teszt, távolugrás II/15 Képességfejlesztı

gyakorlatok:

szenzomotoros

koordinációt

fejlesztı

gyakorlatok, szabadgyakorlat-sorozat, társas gyakorlatok. Atlétika: rajt gyakorlatok, ugróiskolai gyakorlatok, rövidtávú futások. Kosárlabda: Védıtıl való elszakadás cselezéssel, gyorsindítással, iram- és irányváltoztatással.

284

Labdarúgás: területvédekezés, fejelés, labdakezelési gyakorlatok. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális bicepsz gyakorlatok Ellenırzési anyag: 60m síkfutás térdelırajttal, fektetett dobás.

Téli idıszak III/16

Képességfejlesztı gyakorlatok: egyensúlyt fejlesztı gyakorlatok, mászások, kúszások, páros küzdı gyakorlatok, bordásfal gyakorlatok. Torna: a vállöv, valamint a csípıizület mozgáshatárát növelı nyújtó, illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, törzsizom a kar húzó-, a váll támasztóerejét növelı szabad-, kéziszer- és szergyakorlatok, az elızı évben tanult talajgyakorlat ismétlése, elıkészítı és rávezetı gyakorlatok a szereken végrehajtandó új elemekhez. Kosárlabda: Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltás. Téli foglalkozás a szabadban: szánkózás, hógolyózás, egymás megfürdetése a hóban. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális hátizom fejlesztı gyakorlatok. Ellenırzési anyag: kötélmászás, állásból teljes magasságig.

IV/15 Képességfejlesztı

gyakorlatok:

esztétikus

mozgást

segítı

ritmikus

gimnasztikai gyakorlatok, zenés gimnasztika, társhordások, szerekrıl felleugrások, izületi mozgékonyságot fejlesztı gyakorlatok. Torna:

talajon

gurulóátfordulás

elıre

különbözı

kiindulóhelyzetekbıl,

különbözı befejezıhelyzetekbe, szekrényugrás: kismacska, nagymacska 3 illetve 5 részes szekrényen, győrő: lefüggés, lendület elıre zsogorfüggésbe, lebegıfüggés. Kosárlabda: Egy és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelybıl, labdavezetésbıl fektetett dobás. Küzdısportok: Küzdı játékok párokban és csoportosan. Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésbıl. Páros küzdelmek.

285

Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális mellizom fejlesztı gyakorlatok. Téli foglalkozások a szabadban: jégkorong, hógolyózás, ródlizás. Ellenırzési anyag: szekrényugrás V/15 Képességfejlesztı

gyakorlatok:

szenzomotoros

koordinációt

fejlesztı

gyakorlatok, szabadgyakorlat-sorozat, társas gyakorlatok, szabadgyakorlat alapformájú gyakorlatok. Torna: Talajon emelés fejállásba, gurulás elıre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás. Mérlegállás. Összefüggı gyakorlatok. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális láberı növelı gyakorlatok. Téli foglalkozások a szabadban: túrázás, korcsolyázás, szánkózás. Ellenırzési anyag: talaj-, győrő- és gerendagyakorlat

Tavaszi idıszak VI/15 Képességfejlesztı gyakorlatok: állóképesség fejlesztı futófeladatok, páros és társas gyakorlatok, szabadgyakorlat alapformájú gyakorlatok, testtartásjavító- és légzési gyakorlatok, saját testsúllyal végzett gyakorlatok. Atlétika: rajtversenyek álló- és térdelırajttal, futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok, futó versenyek, súlylökés oldal felállásból, flopp magasugrás. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális hasizom fejlesztı gyakorlatok. Labdarúgás: a tanult technikai elemek ismétlése, emberfölényes helyzetek kialakítása és megoldása, szabadrúgások. Ellenırzési anyag: súlylökés oldal felállásból VII/16 Képességfejlesztı gyakorlatok: szabadgyakorlat alapformájú gyakorlatok, testtartásjavító- és légzési gyakorlatok, saját testsúllyal végzett gyakorlatok szenzomotoros koordinációt fejlesztı gyakorlatok, szabadgyakorlat-sorozat.

286

Atlétika: magasugró versenyek, súlylökés háttal felállásból, futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok, gyorsaságfejlesztı sprintfutások, váltófutás, mezei futóversenyek. Kosárlabda: Játék helyzetek: 1:1; 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Labdarúgás: játék két kapura szabadon. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok. Ellenırzési anyag: súlylökés háttal felállásból, 100m síkfutás VIII/3

Hungarofitt motoros teszt, az egész éves munka értékelése, az év végi jegyek lezárása, útmutató a nyári szünet hasznos eltöltésére, az egészséges életmód megvalósítására.

Nappali intenzív tagozat 12. évfolyam

Testnevelés Heti óraszám: 2+1+1 Évi óraszám: 148 Készítette: Szarka László

Évi órakeret felosztás Évi óraszám: 148 Heti óraszám 2+1+ (1 úszás) Képesség fejlesztı gyakorlatok:

22 óra

Atlétika

23 óra

Torna

15 óra 287

Sportjátékok (kosárlabda)

16 óra

Sportjátékok (labdarúgás)

16 óra

Küzdısport

8 óra

Téli foglalkozás szabadban

6 óra

İszi idıszak Tanegység/ óraszám

Tanítás anyaga, feladata

I/16

Balesetvédelmi oktatás, követelményekés az órák rendjének ismertetése, órán való részvétel. Képességfejlesztı gyakorlatok: szabadgyakorlat alapformájú gyakorlatok, testtartásjavító- és légzési gyakorlatok, saját testsúllyal végzett gyakorlatok. Atlétika: Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60-100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelı rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás, távolugrás guggoló technikával, gerelyhajítás, futóiskolai gyakorlatok. Kosárlabda: Emberfogásos védekezés alapelvei: védıvonal, védıtávolság, hátrahelyezkedés. Kondicionálás: erıfejlesztı eszközök helyes, balesetmentes használata Ellenırzési anyag: hungarofitt motoros teszt, távolugrás

288

II/15 Képességfejlesztı

gyakorlatok:

szenzomotoros

koordinációt

fejlesztı

gyakorlatok, szabadgyakorlat-sorozat, társas gyakorlatok. Atlétika: rajt gyakorlatok, ugróiskolai gyakorlatok, rövidtávú futások. Kosárlabda: Területvédekezés (2:3), a védıterület felosztása, a védıjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen Labdarúgás: területvédekezés, fejelés, labdakezelési gyakorlatok. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális bicepsz gyakorlatok Ellenırzési anyag: 60m síkfutás térdelırajttal, fektetett dobás.

Téli idıszak III/16

Képességfejlesztı gyakorlatok: egyensúlyt fejlesztı gyakorlatok, mászások, kúszások, páros küzdı gyakorlatok, bordásfal gyakorlatok. Torna: fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Keresztben: fejenátfordulás. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása, fejenátfordulás. Kosárlabda: Területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban.

Téli foglalkozás a szabadban: szánkózás, hógolyózás, egymás megfürdetése a hóban. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális hátizom fejlesztı gyakorlatok. Küzdısport: Társas küzdı gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erı, gyorsaság) speciális fejlesztése. Ellenırzési anyag: kötélmászás, állásból teljes magasságig. IV/15 Képességfejlesztı

gyakorlatok:

esztétikus

mozgást

segítı

ritmikus

gimnasztikai gyakorlatok, zenés gimnasztika, társhordások, szerekrıl felleugrások, izületi mozgékonyságot fejlesztı gyakorlatok.

289

Torna: Győrő: (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Értékelés : Összefüggı gyakorlat bemutatása. Gerenda: (lányok)

Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringılépés 180 fokos fordulattal. Kosárlabda: Egy és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelybıl, labdavezetésbıl fektetett dobás. Küzdısportok: Küzdı játékok párokban és csoportosan. Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésbıl. Páros küzdelmek. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális mellizom fejlesztı gyakorlatok. Téli foglalkozások a szabadban: jégkorong, hógolyózás, ródlizás. Ellenırzési anyag: szekrényugrás V/15 Képességfejlesztı

gyakorlatok:

szenzomotoros

koordinációt

fejlesztı

gyakorlatok, szabadgyakorlat-sorozat, társas gyakorlatok, szabadgyakorlat alapformájú gyakorlatok. Torna: Talajon emelés fejállásba, gurulás elıre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás. Mérlegállás. Összefüggı gyakorlatok. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális láberı növelı gyakorlatok. Téli foglalkozások a szabadban: túrázás, korcsolyázás, szánkózás. Ellenırzési anyag: talaj-, győrő- és gerendagyakorlat

Tavaszi idıszak VI/15 Képességfejlesztı gyakorlatok: állóképesség fejlesztı futófeladatok, páros és társas gyakorlatok, szabadgyakorlat alapformájú gyakorlatok, testtartásjavító- és légzési gyakorlatok, saját testsúllyal végzett gyakorlatok. Atlétika: rajtversenyek álló- és térdelırajttal, futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok, futó versenyek, súlylökés oldal felállásból, flopp magasugrás.

290

Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok, speciális hasizom fejlesztı gyakorlatok. Labdarúgás: a tanult technikai elemek ismétlése, emberfölényes helyzetek kialakítása és megoldása, szabadrúgások. Ellenırzési anyag: súlylökés oldal felállásból VII/16 Képességfejlesztı gyakorlatok: szabadgyakorlat alapformájú gyakorlatok, testtartásjavító- és légzési gyakorlatok, saját testsúllyal végzett gyakorlatok szenzomotoros koordinációt fejlesztı gyakorlatok, szabadgyakorlat-sorozat. Atlétika: magasugró versenyek, magasugrás a flop technikával, súlylökés háttal felállásból, futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok, a láb emelı, forgató mozgását hangsúlyozó dobások, célbadobások, gyorsaságfejlesztı sprintfutások, váltófutás, mezei futóversenyek. Kosárlabda: Területvédekezés (2:3), a védıterület felosztása, a védıjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. Labdarúgás: játék két kapura szabadon. Kondicionálás: súlyzós erıfejlesztı gyakorlatok. Ellenırzési anyag: súlylökés háttal felállásból, 100m síkfutás VIII/3

Hungarofitt motoros teszt, az egész éves munka értékelése, az év végi jegyek lezárása, útmutató a nyári szünet hasznos eltöltésére, az egészséges életmód megvalósítására.

291

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 11-12. évfolyam Célok és feladatok Az általános nevelési célok közül járuljon hozzá a kreativitás, a problémafelismerı – és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez. Legyen szerepe a kultúra értékeit megbecsülı, a természeti környezetet védı magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kimővelésében. Tanítson meg látni és láttatni. Tanítson meg önálló felismerésre és megoldásra, az információk kritikus kezelésére, az árucikkek tudatos kiválasztására, a mővészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhetı stílus, mintaválaszték felkínálása. A vizuális önkifejezés minél önállóbb választási lehetıségeit kell felkínálni. A rajzi, festıi, szobrászi munka mellett el kell sajátíttatni az alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési feladatokat is. A tanulók tudjanak véleményt mondani a mővészet mőfajairól, képzımővészeti, építészeti, iparmővészeti, fotómővészeti, videómővészeti és tömegkommunikációs kémőfajban szült alkotásokról Váljon igényükké a könyvek, albumok, folyóiratok, mővészeti kritikák olvasása – a kiállítások, tárlatok látogatása.

11. évfolyam Évi óraszám: 37+37 óra Témakörök 1. Képzımővészet, kifejezés - 44 óra

Vizuális nyelv A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanúlói munkákban, mőalkotásokban, tárgyakban, ,vizuális információkban.

Alkotás:

10 óra

292

Befogadás Festészet:

16 óra

Képgrafika:

4 óra

Szobrászat:

6 óra

Tárlatlátogatás: Ismétlés, számonkérés:

4 óra 4 óra

2. Vizuális kommunikáció: 14 óra Vizuális nyelv

Az ábrázolás, a tervezıgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. Alkotás Természettanulmányok: Ábrázoló geometria: Alkalmazott grafikai tervezés:

4 óra 4 óra 2 óra

Befogadás

2 óra

Ismétlés

2 óra

3. Tárgy – és környezetkultúra: 16 óra Vizuális nyelv A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése.

Alkotás:

Tárgy tervezése: Dokumentálása, makettjének elkészítése:

2 óra 8 óra

Befogadás:

2 óra

Ismétlés:

4 óra Összesen:

74 óra

Követelmények A vizuális nyelv tanult alapelemeinek, a sík – és térábrázolási módok alkalmazása. Az adott képzımővészeti mőfajok ismerete, mőelemzések alkalmazása. Formák, tárgyak belsı összefüggéseinek megértése. A grafikai – és tárgytervezés folyamatának gyakorlati ismerete. Jártasság a tanult mővészeti technikák alkalmazásában. 293

12. évfolyam

Évi óraszám: 32+32 óra Témakörök 1. Képzımővészet, kifejezés: 18 óra Vizuális nyelv

A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befo gadó tevékenységben. Elemzésük a mővészeti ágakban, mőfajokban: népmővészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és köznapi információkban. Alkotás:

4 óra

Befogadás: Építészet: Mővészettörténeti összefoglalás: Ismétlés

6 óra 6 óra 2 óra

2. Vizuális kommunikáció: 24 óra Vizuális nyelv

A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. Alkotás Tértanulmányok: Térábrázolási módszerek túlhaladása: Grafikai terv:

6 óra 6 óra 6 óra

Befogadás A vizuális kommunikáció fogalma: Ismétlés:

4 óra 2 óra

3- Tárgy – és környezetkultúra: 22 óra Vizuális nyelv

A formanyelv, a formaadás, a funkció ás a jelentés összefüggései a téralakításban. Alkotás

4 óra

294

Befogadás Tárgykultúra fogalma Népmővészet Néprajzi győjtemény megtekintése Technikák Ismétlés: Összesen: 64 óra

2 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra

Követelmények Az elsajátított vizuális jelrendszer, vizuális nyelv értı használata a megismerés, az önkifejezés, a vizuális kommunikáció és a tárgyformálás szolgálatában. Az alkotófolyamat ismerete. Képesség a tanult vizuális mővészeti ágak, mőfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazására. A legkiemelkedıbb alkotók és mőveik ismerete. Az ismeretszerzés közvetett forrásainak értı használata. A fontosabb tanult technikák önálló alkalmazása, néhány különleges technika, eljárás alkotó módszer ismerete.. Értékelés, számonkérés Formái: Az órai munkák rendszeres értékelése Feladatlapok önálló megoldása Önálló mőelemzések értékelése Tanulói beszámolók értékelése Számonkérı dolgozatok A számonkérések gyakorisága: A rajzok és szóbeli feleletek értékelése folyamatos, a témazáró dolgozatok száma félévente minimum egy.

295

ÉNEK-ZENE 9–10. évfolyam Az ének-zene oktatás célja A zene az életmód szerves részévé kell, hogy váljon. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelıs tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket összegzi. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétő, különbözı elıjelő zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Fejlesztési követelmények Éneklés A hallással és megfelelı képességekkel rendelkezı osztályokban a népdalismeret és mőzenei szemelvények ismeretének bıvítése. A tiszta intonáció, a pontos ritmuséneklés és az elıadáshoz alkalmazkodó stílus kialakítása. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetıvé teszi a zene megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevıjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévı ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon.

Önmővelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelı tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerő könyvtári és informatikai ismeretek birtokában – szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag– részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi mővek megismerése hozzájárul más mővészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei mősorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, az iskola zenei életének megszervezése és mőködtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. A kollektív mővészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes fejleszti az elıadói készséget, bıvíti az önkifejezés eszköztárát.

296

9. évfolyam Tartalmak Belépı tevékenységek

Éneklés Autentikus elıadásra törekvés ( különösen a magyar népdal világában). Énekes (esetleg hangszeres) közremőködés csoportos zenei elıadásban.

Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján. Zenehallgatás A zene összetevıinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján. Népzenei és mőzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján. Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával. Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyőjtés, képanyaggyőjtés, videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata.

Népdalok a magyar népdal minden mőfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta). Énekes anyag a magyar zene történetébıl a 18. század végéig (történeti énekek, virágénekek). Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal). Reneszánsz énekes mővek. Barokk zenemővek, énekes szemelvények. Klasszikus dalok, zenemővek témái.

Népzenei felvételek. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a 18. század végéig. A tanult zenetörténeti korok jellemzıi, mőfajai, stílusjegyei.

Zenei olvasás-írás Elemzési feladatok megadott szerinti önálló megoldása.

szempontok

Zenei ismeretek

297

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai.

Népzene

Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta. A népdalok szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, elıadásmódja, stílusa. Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerı, népi zenekar.

Zeneelmélet

Zeneirodalom

Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola Ütemfajták: 3/8, 6/8. Kottaismeret: 2# –2b elıjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai (a tanult hangnemi keretben). Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor. Hangzatismeret: dúr és moll, hármashangzat elve; a funkciók elve (T-SD). Zenei mőszavak, elıadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante, staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero. A magyar történeti zene mőfajai Virágének, históriás ének, ungaresca. Az európai zenetörténet mőfajai – válogatva – legalább 5-5 (csak meghallgatott mővekhez köthetıekbıl): Egyházi: gregorián, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem. Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymő, vonósnégyes, trio.

Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma. Hangszerek: Hegedő, brácsa, gordonka, nagybıgı; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa.

Zenetörténet

A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus. Zeneszerzık – kiválasztva – legalább 5 (csak a meghallgatott mővek/mőrészletek szerzıibıl):

298

Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D. Scarlatti, J.S. Bach, Händel. A továbbhaladás feltételei

Zenehallgatás A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zenemővekben, zenemőrészletekben. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján. Zenei olvasás-írás Hangnemek megállapítása elıjegyzés alapján. Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) tanári irányítással történı megoldása, tanult zenemő kottaképe alapján. Dúr és moll karakter felismerése.

10. évfolyam

Tartalmak Belépı tevékenységek

Éneklés Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából. . Többszólamú mővek csoportos éneklése.

Régi és új stílusú magyar népdalok.

Zenei karakterek kifejezése önállóan is.

Más népek újabb dalai. 19. századi magyar dalok. 20. századi zenei szemelvények. Ismertebb zenemővek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése.

Zenehallgatás A 19. és a 20. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zenemővek hallgatása során. A romantika és a 20. század új zenei mőfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. Egyes zenei mőfajok fejlıdéstörténetének leírása

Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások. Mővek, mőrészletek a 19. és a 20. század kiemelkedı zenei alkotásaiból. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a 19. és a 20. század zenéjére). Szórakoztató zene napjainkban.

299

példákkal. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társmővészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyőjtés, képanyaggyőjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata. Improvizáció A tanult ütemformákban ritmus rögtönzése. Dallammodellként 20. századi modellek. Zenei olvasás-írás Aszimmetrikus ütemő ritmus- és dallampéldák megszólaltatása kottaképrıl.

zenei

(ritmus-

és

dallam-)

A 19. és 20. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga.

Zenei ismeretek

Zeneelmélet

Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8. Kromatika, egészhangúság, bitonalitás; dodekafónia, atonalitás.

Hangszer

Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin, xilofon.

Zeneirodalom

Zenetörténet

Népies mődal, magyar nóta, cigányzene Dal, mazurka, keringı, polonéz. Etőd, fantázia, nocturne, rapszódia. Szimfonikus költemény; a romantikus, illetve nemzeti opera. Balett, operett, musical, sanzon, spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock stb. Aktualitások a könnyőzenébıl válogatva, legalább 10 (csak a meghallgatott mővekhez/mőrészletekhez kötıdıekbıl).

Romantika, nemzeti romantika. 20. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia.

300

Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene; filmzene; rockopera, folk-pop, új jelenségek.

Zeneszerzık – 19. század: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner. Zeneszerzık – 20. század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Lutosławski – kiválasztva legalább 5-5 (a meghallgatott mővek/mőrészletek szerzıitıl). XX. század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élı szerzık. A dzsessz. Filmzene és könnyőzene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások.

A továbbhaladás feltételei Éneklés 10 újabb – a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott – népdal, mődal, mőzenei részlet, könnyebb kórusmőrészlet énekes reprodukálása emlékezetbıl (mutálók más feladatot oldanak meg). Zenehallgatás A 19. és a 20. század zenei stílusainak felismerése a zenemővek hallgatása során a zene és a társmővészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása. Improvizáció Ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel a tanult ütemformákban.

Javasolt zenei anyag (válogatva)

Népdalok

A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdı mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes 301

Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a … Katona vagyok én Körösfıi kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl

Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl

Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexbıl Hej Rákóczi, Bercsényi Áll elıttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág – Pálóczi Horváth Ádám dalgyőjteményébıl Aranyideim folyása – Kovács Ferenc énekeskönyvébıl Simonffy: Három a tánc Kodály–Berzsenyi: A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag

Lassus: Zsoldos szerenád Bach: h-moll szvit Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetébıl) Händel: F-dúr szvit (Vízizene) Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes – II. tétel (Op. 76. No. 3 ) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: Figaro házassága Beethoven: V. (Sors) Szimfónia Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány

302

Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit (részlet) Liszt: Les Preludes Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Kodály: Háry János (szvit) Kodály. Székelyfonó Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Berstein: West Side Story Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes mőzenei szemelvények

Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány)

303

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. évfolyam Célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzıivel. Az alapozó szakasz tantervi elızményeire építve elısegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom fıbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, azok kölcsönhatásait. A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelıen az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és idıbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. Célja, hogy a tanulók, felismerjék az élettelen és az élı természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok idıbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom mőködése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és fıbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlıdjön ki a tanulók környezettudatos gondolkodása. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemléletmód kialakításával felismertesse a földrajzi helyzetet. Megismertesse az egyre növekvı társadalmi igények kielégítéséért folyó termelıtevékenységet, és annak eltérı vonásait, teljesítményeit a Föld különbözı térségeiben. Felismertesse a társadalmigazdasági életben jelen lévı többirányú, kölcsönös függıséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszútávon érvényesülı gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelıs, környezetkímélı munkavégzést. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmigazdasági tevékenysége során jelentısen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerő korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevı, tudatos környezeti magatartást, az erıforrások tervszerő felhasználását, sıt a nemzetek közötti összefogást kívánja.

304

A szakközépiskolai földrajzoktatás komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaorientációját, a szakképzésbe való bekapcsolódását, a változások iránti fogékonyság fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépı diákok képesek legyenek felelıs döntéshozatalra állampolgári szerepük gyakorlása során.

Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képzıdményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek fıbb összefüggéseit. Az általános természeti és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzık közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különbözı szintő következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy késıbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. A szakközépiskolai földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsısorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és idıben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteirıl, a számszerően kifejezhetı adatok és az idıbeli változások nagyságrendjérıl. El kell érni, hogy képesek legyenek különbözı földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív és a gondolkodási képességeket (pl.: adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerőségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különbözı méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztı irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek) Tapasztalataikat, szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt elınyös döntéshozatalban.

Belépı tevékenységek Tájékozódás az égbolton, a Naprendszert ábrázoló térképeken és a csillagtérképeken. A zonalitással kapcsolatos tematikus térképek elemzése. Az övezet, az öv és a terület/vidék elhelyezése a kontúrtérképeken. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. Egyszerő térképi ábrázolások készítése tanári irányítással. Különbözı típusú mőholdfelvételek elemzése tanári útmutatással. A Föld fı mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különbözı típusú ábrák és modellek segítségével. A nap- és a holdfogyatkozás kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása önállóan készített vázlatrajz alapján. A kızetlemez-mozgások magyarázata modell, folyamatábra és videofilmrészlet alapján. Ásvány- és kızetvizsgálati gyakorlatok (felismerésük, rendszerezésük,

305

elıfordulásuk és felhasználhatóságuk).A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján. Részletes földtörténeti idıoszlop, táblázat készítése, a földtörténet fı eseményeinek idıbeli ábrázolása. Helymeghatározási és idıszámítási feladatok önálló megoldása. Hımérsékleti adatok grafikus ábrázolása. A középhımérséklet és a hıingadozás számítása, következtetések levonása az adatokból. Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása különbözı tájakhoz, példák keresése a térkép segítségével. A legfontosabb vízrajzi jellemzık számítása. Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és idıjárási frontokról. A légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása idıjárási térképeken. Légköri jelenségek felismerése mőholdfelvételeken. Idıjárás-jelentés értelmezése, egyszerő prognózis készítése adatok alapján. A vízállásjelentések értelmezése. Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és folyamatainak bemutatása, értelmezése különbözı típusú ábrák és modellek segítségével. Következtetés a földtani szerkezetre az ásványkincsek területi elıfordulásából. Felszínfejlıdési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl. keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján. A településtípusok jellemzı vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Mélységi adatok győjtése az atlasz térképei alapján, kapcsolat keresése a mért adatok helye és az óceáni medencék domborzata között. Adatok győjtése a levegı, a víz, a talajok szennyezettségérıl, okairól és következményeirıl. Leírások győjtése és elemzése földrengésekrıl, vulkánkitörésekrıl és azok következményeirıl. Adatok győjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozások környezeti hatásairól. Aktuális cikkek csoportmunkában történı feldolgozása az egyes övezetek ökológiai problémáiról Példák győjtése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetıségeirıl, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételeknek a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepének átértékelıdésérıl. Példák győjtése az infrastruktúra kiépítettsége és a települések fejlıdése közötti összefüggés bemutatására. A természeti adottságok és a településhálózat kialakulása, valamint a jellemzı településtípusok közötti kapcsolat bemutatása különbözı kontinensekrıl, területekrıl hozott példák alapján. Tanulói kiselıadás a levegı, a vizek és a talaj fıbb károsodási folyamatairól, és ezeknek a gazdálkodással való összefüggéseirıl. Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeirıl cikkek alapján. A károsító tényezık földrajzi megjelenésének bemutatása tematikus térképek segítségével. A károsodás hátterének feltárása. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentıségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különbözı statisztikai mutatók, tematikus térképek alapján. A régiók változó szerepének, jelentıségének magyarázata, az okok feltárása. A globalizálódó világgazdaság jellemzı vonásainak, aktuális eseményeinek, folyamatainak ismertetése cikkek, a médiában elhangzott hírek alapján. Információk győjtése sajtóból, hírmősorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepérıl a különbözı térségek társadalmi-gazdasági átalakulási folyamataiban.

306

Adatok győjtése az információs szolgáltatás szerepének jelentıségérıl, rohamos fejlıdésérıl. Sajtó- és tv-figyelı: aktualitások győjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztetı folyamatokról. Példák győjtése a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a különbözı, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. A helyreállítás nehézségeinek, problémáinak bemutatása. Terméklisták összeállítása a különbözı multinacionális cégek termékeibıl. Az egyes termékek hazai fogyasztásban betöltött szerepének bemutatása. Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése a szakmacsoportokhoz illeszkedı témákban. Véleményütköztetés a globalizálódó gazdasági folyamatok és a nemzeti gazdaságok érdekellentéteirıl.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Térképészeti ismeretek A térkép és valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi idıszámítás, a helyi- és a zónaidı számítása. Az őrkutatás a Föld szolgálatában Az őrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban. A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti idıben

Kozmikus környezetünk

A kızetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kızet- burok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei, kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kızetburokban lejátszódó folyamatok kísérıjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, győrıdés, vetıdés. Az ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az idıjárásiéghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok, az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti erıforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás.

307

A talaj földrajz A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemzı talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belsı és a külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegı, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.

A földrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzıi. A természetföldrajzi övezetesség A vízszintes és a függıleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálódás éghajlattól függı övezetessége, a természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. és A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezık. A településtípusok és jellemzıik. A városodás és a városiasodás. A világ változó A gazdasági élet szerkezetének átalakulása társadalmi-gazdasági A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének képe változásai. A gazdasági szektorok jellemzıi, szerepük változásai. A világgazdaság jellemzı folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttmőködés lehetıségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai Népességtelepülésföldrajz

A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok

A globális környezeti

A mőködıtıke és a pénz világa A nemzetközi tıkeáramlás. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A gazdasági pólusok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlıdı országok Általános problémáik és eltérı fejlettségő csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történı csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemzıi. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi

308

problémák földrajzi következményei vonatkozásai A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azoriszigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turánialföld, Variszkuszi-hegységrendszer, Vereckei-hágó; Bóden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felsı-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévizi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Lengyel-tóhátság, Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehértó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger; Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár;

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerő idıszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemzı folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztetı, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvetı összefüggéseket. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentıségük változását. Tudja értelmezni a világ különbözı térségeiben megfigyelhetı integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmigazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlıdı világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezık földrajzi megjelenését. Következtessen ezekbıl a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvı termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

309

11-12. évfolyam Térképészeti ismeretek A térképi ábrázolás módszerei, tematikus térképek.

Kozmikus környezetünk A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és az idıben. A napi és az évi idıszámítás, a helyi- és a zónaidı számítása. Az őrkutatás a Föld szolgálatában A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az őrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.

A geoszférák földrajza A Föld kialakulása A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlıdése. A kızetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete és geofizikai jellemzıi. A kızetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulása. A kızetburokban lejátszódó folyamatok kísérıjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, győrıdés, vetıdés. A földtani szerkezet és az ásványkincsek elıfordulásának kapcsolata. Az ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az idıjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok, az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. Az óceánok és a tengerek jelentısége, természeti erıforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. A talaj földrajz A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. A Föld jellemzı talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái A belsı és a külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.

310

A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegı, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.

A természetfödrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzıik. A természetföldrajzi övezetesség A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálódás éghajlattól függı övezetessége. A hegyvidékek függıleges övezetessége. A függıleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre A természeti és a társadalmi környezet összetevıi, kölcsönhatásai. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A megújuló erıforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függı övezetessége. A Föld népessége. A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezık. Települések és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatásai. A településtípusok és jellemzıik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzıi. A tercier és az információs szektor elıretörése. A világgazdaság jellemzı folyamatai. A globalizáció, az integrálódás, a regionális kapcsolatok felértékelıdése, a nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttmőködés lehetıségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmigazdasági életének alakításában. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttmőködés lehetıségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A mőködıtıke és a pénz világa. A nemzetközi tıkeáramlás. Az adósságválság. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, ország csoportok és országok A gazdasági pólusok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlıdı országok Általános problémáik és eltérı fejlettségő csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történı csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különbözı regionális együttmőködésekben. 311

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai. Magyarország környezeti problémái. Lakóhelyünk környezeti problémái.

Nappali intenzív tagozat 11-12. évfolyam Célok és feladatok A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzıivel. Az alapozó szakasz tantervi elızményeire építve elısegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom fıbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, azok kölcsönhatásait. A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelıen az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és idıbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. Célja, hogy a tanulók, felismerjék az élettelen és az élı természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok idıbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom mőködése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-környezeti jelenségek és fıbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlıdjön ki a tanulók környezettudatos gondolkodása. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemléletmód kialakításával felismertesse a földrajzi helyzetet. Megismertesse az egyre növekvı társadalmi igények kielégítéséért folyó termelıtevékenységet, és annak eltérı vonásait, teljesítményeit a Föld különbözı térségeiben. Felismertesse a társadalmigazdasági életben jelen lévı többirányú, kölcsönös függıséget, a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális

312

problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszútávon érvényesülı gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelıs, környezetkímélı munkavégzést. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmigazdasági tevékenysége során jelentısen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerő korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevı, tudatos környezeti magatartást, az erıforrások tervszerő felhasználását, sıt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A szakközépiskolai földrajzoktatás komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaorientációját, a szakképzésbe való bekapcsolódását, a változások iránti fogékonyság fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépı diákok képesek legyenek felelıs döntéshozatalra állampolgári szerepük gyakorlása során.

Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képzıdményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek fıbb összefüggéseit. Az általános természeti és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzık közötti kapcsolatokat a földrajzi térben. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különbözı szintő következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy késıbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. A szakközépiskolai földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsısorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, és szintetizálják korábbi ismereteiket, biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és idıben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteirıl, a számszerően kifejezhetı adatok és az idıbeli változások nagyságrendjérıl. El kell érni, hogy képesek legyenek különbözı földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív és a gondolkodási képességeket (pl.: adatok értelmezése és feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerőségek felismerése, ítéletalkotás). Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különbözı méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztı irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek) Tapasztalataikat, szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt elınyös döntéshozatalban. Rendelkezésre álló óraszám: heti 2 óra, összesen: 11 évf.:72 óra

313

5 óra

TÉMAKÖRÖK

12 évf.:180 óra

TARTALMAK

11. évfolyam Térképészeti ismeretek A térkép és valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi idıszámítás, a helyi- és a zónaidı számítása. Az őrkutatás a Föld szolgálatában Az őrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban. A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti idıben

Kozmikus környezetünk

A kızetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kızet- burok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei, kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kızetburokban lejátszódó folyamatok kísérıjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, győrıdés, vetıdés. Az ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az idıjárásiéghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok, az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti erıforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás. A talaj földrajz A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemzı talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belsı és a külsı erık szerep

és A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbs térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tén A településtípusok és jellemzıik. A városodás és a váro A világ változó A gazdasági élet szerkezetének átalakulása társadalmi-gazdasági A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azo képe változásai. A gazdasági szektorok jellemzıi, szerepük v Népességtelepülésföldrajz

314

A világgazdaság jellemzı folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális fo nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változ A nemzetközi együttmőködés lehetıségei, a nemze szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításáb A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerep fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai

A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

A mőködıtıke és a pénz világa A nemzetközi tıkeáramlás. A pénz szerepe napjaink vi A gazdasági pólusok Kialakulásuk és válto világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, ÉszakUnió. A fejlıdı országok Általános problémáik és csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági f Unióhoz történı csatlakozás földrajzi alapjai rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jell A népesség, a termelés és a fogyasztás növeke következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a energiaválság, az urbanizáció környezeti következmény A környezeti válság kialakulása A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások k A regionális és a globális környezeti veszélyek harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalós

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiailemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer, Vereckei-hágó; Bóden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felsı-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévizi-tó, Huron-tó, Holt-

315

Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szeliditó, Szent Anna-tó, Watt-tenger; Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv; Szilíciumvölgy, Gibraltár;

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerő idıszámítási feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemzı folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztetı, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvetı összefüggéseket. A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentıségük változását. Tudja értelmezni a világ különbözı térségeiben megfigyelhetı integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlıdı világgal. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezık földrajzi megjelenését. Következtessen ezekbıl a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvı termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

12. évfolyam Térképészeti ismeretek A térképi ábrázolás módszerei, tematikus térképek.

Kozmikus környezetünk A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és az idıben. A napi és az évi idıszámítás, a helyi- és a zónaidı számítása.

316

Az őrkutatás a Föld szolgálatában A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az őrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.

A geoszférák földrajza A Föld kialakulása A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlıdése. A kızetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete és geofizikai jellemzıi. A kızetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulása. A kızetburokban lejátszódó folyamatok kísérıjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, győrıdés, vetıdés. A földtani szerkezet és az ásványkincsek elıfordulásának kapcsolata. Az ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az idıjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok, az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. Az óceánok és a tengerek jelentısége, természeti erıforrásai. A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. A talaj földrajz A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. A Föld jellemzı talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái A belsı és a külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegı, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.

A természetfödrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzıik. A természetföldrajzi övezetesség A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálódás éghajlattól függı övezetessége. A hegyvidékek függıleges övezetessége. A függıleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

317

A természeti és a társadalmi környezet összetevıi, kölcsönhatásai. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A megújuló erıforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függı övezetessége. A Föld népessége. A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezık. Települések és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatásai. A településtípusok és jellemzıik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás.

A világ változó társadalmi-gazdasági képe A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi és azok jelentıségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzıi. A tercier és az információs szektor elıretörése. A világgazdaság jellemzı folyamatai. A globalizáció, az integrálódás, a regionális kapcsolatok felértékelıdése, a nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttmőködés lehetıségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttmőködés lehetıségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A mőködıtıke és a pénz világa. A nemzetközi tıkeáramlás. Az adósságválság. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, ország csoportok és országok A gazdasági pólusok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlıdı országok Általános problémáik és eltérı fejlettségő csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történı csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különbözı regionális együttmőködésekben.

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyagés energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különbözı geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális

318

környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai. Magyarország környezeti problémái. Lakóhelyünk környezeti problémái.e a felszín fejlıdésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegı, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.

319

MÁSODIK IDEGEN NYELV (angol, német, olasz) 11–12. évfolyam Célok és feladatok Az általános bevezetıben megfogalmazottakon túl a második idegen nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat a két tanév során alapszintő nyelvtudáshoz juttassa. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az elsı nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvő óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály látványosabb tempóban halad az elızı évfolyamokon jellemzınél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvbıl a 12. tanév végére minden diák elérje az A1 szintet. A célok és feladatok egybeesnek az elsı idegen nyelvnél kifejtettekkel.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklıdésének megfelelıen továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeirıl és kultúrájáról. Témalista (ajánlás) − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendık, kötelességek; családi ünnepek. − Az otthon. A szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külsı és belsı jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. − Egészséges életmód. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: utazási elıkészületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadidı és szórakozás: kedvenc sport; győjtemények; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó, számítógép és olvasás; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. − A munka világa: munkavállalás nyáron, pályaválasztás.

320

− Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) életérıl. − Tudományos és technikai mőveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei.

321

11. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hét nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 10. évfolyam kerettantervében)

Fogalomkörök (lásd a 10. évfolyam kerettantervében)

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − kéréseket és utasításokat követni; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőrni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett válaszokat adni; − egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − egyszerő párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; − egyszerő, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; − egyszerő közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; − egyszerő, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. 322

12. évfolyam Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket hét nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.

Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − megszólítás, − köszönés, elköszönés, − bemutatás, bemutatkozás, − érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás, − engedélykérés és arra reagálás, − köszönet és arra reagálás, − bocsánatkérés és arra reagálás, − gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, − személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − sajnálkozás, − öröm, − elégedettség, elégedetlenség, − csodálkozás, − remény, − bánat, − bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − véleménykérés és arra reagálás, − valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, − egyetértés, egyet nem értés, − tetszés, nem tetszés, − akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetıség, − ígéret, − szándék, terv, − dicséret, kritika. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, leírása, − események leírása, − információkérés, információadás,

323

− igenlı vagy nemleges válasz, − tudás, nem tudás, − bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés, − tiltás, felszólítás, − javaslat és arra reagálás, − meghívás és arra reagálás, − kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok: − visszakérdezés, ismétléskérés, − nem értés, − betőzés kérése, betőzés, − felkérés lassabb, hangosabb beszédre.

Fogalomkörök − − − − − −

cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és idıbeli viszonyok, mennyiségi és minıségi viszonyok, esetviszonyok, szövegösszetartó eszközök.

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérések, kérdések, közlések, események lényegét megérteni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőrni; − ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; − szövegbıl kikövetkeztetni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel struktúrákba rendezett válaszokat adni;

324

megfogalmazott

kérdésekre

egyszerő

− egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − egyszerő párbeszédben részt venni; − beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; − ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl kikövetkeztetni; − kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; − egyszerő, képpel illusztrált történet lényegét megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leírni; − egyszerő, rövid informális levelet, baráti üdvözletet írni. Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekbıl változatlanul mintául szolgálnak.

325

Kerettanterv alapján készülı helyi tanterv

ANGOL NYELV Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise 1 címő tankönyve alapján

Kötelezı éves óraszám:

I.

111 óra

MODUL

1. Bemutatkozás

Témakör: Szókincs: Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Ismerkedés Országok, nemzetiségek, számok, sorszámok, foglalkozások Létige ragozása, határozatlan névelık Bemutatkozás/bemutatás, köszönés/elköszönés, megszólítás Információk győjtése hallás utáni szöveg alapján, rövid bemutatkozások olvasása, szituációs játékok eljátszása, bemutatkozó levél írása megadott minta alapján

2. Barátok

Témakör: Szókincs: Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Emberek kinézet alapján jellemzése Kinézettel kapcsolatos szavak, színek, képességek Have(got) ragozása, can segédige Személyek leírása, bemutatkozás, érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Hallott szövegben specifikus információt azonosítani, internetes hirdetések olvasása, személyek leírása szóban, interneten levelezı társkeresés céljából bemutatkozó levél fogalmazása

3. Otthon

326

Témakör: Lakás, ház Szókincs: Lakás, bútorzat, háztartási gépek Nyelvtani fogalomkörök: There is/there are, this/these, that/those, fınevek többes száma, helyhatározói elöljárószók: in, on, next to Beszédszándékok: Információkérés és -adás Készségfejlesztés: Hallás után a lényeges információt a lényegtelentıl el kell különíteni, lakáshirdetések olvasása, szóban tudakozódás cím és telefonszám után, két 50-80 szavas lakáshirdetés megírása 4. Család

Témakör: Szókincs: Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

II.

Családi kapcsolatok Családtagok, szabadidıs tevékenységek, a hét napjai Birtoklás kifejezése, Present Simple Családtagok bemutatása Hallott szövegbıl a fontos információt megérteni, egy levél olvasása és ebben a specifikus információt megtalálni, szóban párbeszéd egymás családjáról, megadott vázlat alapján levélírás

MODUL

5. Napirend

Témakör: Szókincs:

Hétköznapok

Hétköznapi tevékenységek, óra, hónapok, foglalkozások elınyei/hátrányai Nyelvtani fogalomkörök: Gyakoriságot kifejezı határozók, in, at on prepozíciók Beszámoló egy átlagos hétköznapról Beszédszándékok: Lényeges információt hallás utáni szövegben megtalálni, újságcikk Készségfejlesztés: olvasása, megadott információk alapján fogalmazást írni Annie Franklynrıl

6. Állatvilág

327

Témakör: Szókincs: Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Állatvilág Házi állatok, vadonban élı állatok Kérdıszók, rendhagyó többes számok Érdeklıdés, kérdések megfogalmazása Specifikus információ azonosítása hallott szöveg alapján, olvasott szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kell kikövetkeztetni, beszélgetés háziállatokról, 50-80 szavas fogalmazás két vadon élı állatról a megadott információk és képek birtokában

7. Idıjárás

Témakör: Szókincs: Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Idıjárás Évszakok, idıjáráshoz sajátosságai, ruházat

tarozó

szavak,

különbözı

klímák

Present Continuous, Present Continuous vs Present Simple Tetszés/nem tetszés kinyilvánítása, személyes beállítódás és vélemény kifejezése Fontos információt hallott szövegbıl megérteni, olvasmány három ország idıjárásáról, bolti vásárlás eljátszása, levelezılapot (4060szó) írni a megadott szempontok alapján

8. Étkezés

Témakör: Étterem, étkezési szokások Szókincs: Ételek, italok, gyümölcsök, étterem Nyelvtani fogalomkörök: Számlálható/számlálhatatlan fınevek, some/any, much/some, a few/a little Beszédszándékok: A kínált étel elfogadása és visszautasítása Készségfejlesztés: Hallás utáni szövegbıl a lényeges információt el kell különíteni, olvasmány az étkezési szokásokról, éttermi rendelés szóban, megadott minta alapján hirdetést kell írni egy étteremrıl

328

III.

MODUL

9. A jelen és a múlt

Témakör: Szókincs: Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Város bemutatása Épületek, nevezetességek egy városban was/were, had, could, térbeli viszonyok, irányok Információkérés/adás, útbaigazítás Hallás utáni szövegben rossz információt kell felismerni, olvasott szövegbıl ismeretlen nyelvi elemek jelentését kell kikövetkeztetni, az olvasmányt szóban összefoglalni, útbaigazítást gyakorolni, 6090 szavas fogalmazás London Canary Wharf negyedérıl a megadott minta alapján

10. Híres emberek

Témakör: Híres emberek életútjai Szókincs: Foglalkozások, dátumok, évszámok Nyelvtani fogalomkörök: Kérdı mondatok, Past Simple Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Személyes információcseréhez kapcsolódó kommunikáció Hallás utáni szöveg megértése alapján igaz/hamis információt kell elkülöníteni, Diana Spencer bibliográfiáját és a Backstreet Boys történetét kell elolvasni, rövid dialógusokat párban eljátszani, Antonio Vivaldi bibliográfiáját kell az információk alapján megírni

11. Minden jó, ha a vége jó

Témakör: Szókincs:

Történet Érzelmek, történet elmeséléséhez szükséges szókincs, melléknevek, határozók Nyelvtani fogalomkörök: Past Simple, szöveg összetartó elemek, prepoziciók: towards, across, along, under, into, through, over Beszédszándékok: Érzelmek kinyilvánítása, reagalás azokra Készségfejlesztés: Hallott szöveg alapján határozók kigyőjtése, All’s Well that Ends Well és The Boy who saved the Netherlands címő történetek

329

feldolgozása, a képek alapján kell tudni a történetet szóban elmesélni, írásban 100-150 szavas történetet kell megfogalmazni a megadott képek alapján

12. Városok

Témakör: Városok, nyaralás Szókincs: Városok, közlekedési eszközök, nyaralás Nyelvtani fogalomkörök: Melléknév fokozása Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

IV.

Javaslat és arra reagálás, véleménynyilvánítás Hallott szöveg alapján specifikus információ felismerése, Los Angeles és Stratford-Upon-Avon olvasmány feldolgozása, jegyzetek alapján szóban össze kell foglalni, egy város bemutatása írásban megadott szempontok szerint (120-150 szó)

MODUL

13. A jövı

Témakör: Szókincs: Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Tervek, szándékok a jövıt illetıen Nyári utazási tervek, idıjárásjelentés, horoszkop Will, be going to, Present Continuous, it/there will be Meghívások elfogadása és visszautasítása, szándék kinyilvánítása Hallás utáni szövegben specifikus információt azonosítani, levél nyári tervekrıl és horoszkóp olvasmányok feldolgozása, terv és szándék, jövendölés szóbeli kifejezése, meghívó levél a megadott bekezdések alapján a fogalmazási feladat

14. Környezetünk

Témakör: Szókincs:

Környezetvédelem, egészségünk Környezetvédelem, környezetszennyezés, egészséges életmódhoz tanácsadás 330

Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Should/shouldn’t, must/mustn’t, can/can’t Tanácsadás, engedélyezés, illetve elutasítás, tiltás Helyes információ kiválasztása hallott szöveg alapján, ’Helping The Environment’, ’England, China, Japan’ címő olvasmányok feldolgozása, párbeszédek tanácsadással kapcsolatban, 50-80 szavas fogalmazás: utasításokkal és tanácsadással a nyári napozásról

15. Nyaralás

Témakör: Szókincs: Nyelvtani fogalomkörök: Beszédszándékok: Készségfejlesztés:

Megjegyzések:

Nyaralás, városnézés Város nevezetességei, nyaralással kapcsolatos szavak Present Perfect, just, ever, never, for, since Telefonbeszélgetés, információkérés/adás Hallott szöveg alapján helyes és helytelen információ különválasztása, olvasott szövegbıl specifikus információt azonosítani, telefonbeszélgetéseket eljátszani, nyaralásról egy 80120 szavas beszámolót írni

Minden lecke tartalmaz kiejtési feladatot. Minden harmadik leckét egy történet követ. Minden negyedik lecke után gyakorló teszt található. A tanári kézikönyvben A/B teszt segíti a tanár munkáját. A munkafüzet végén nyolc gyakorló teszt van. A fogalmazásokhoz a könyv végén a ’Photo File Section’ felhasználható.

Azok számára, akik heti több mint három órában tanulnak angolul, javasoljuk az Enterprise Grammar 1 kötetét az órai munkához

Kiegészítı anyagok: Grammarway 1 Reading and Writing Targets 1 Readers Beginner

331

NÉMET NYELV 11. évfolyam éves óraszám: 111 óra tankönyv: START! NEU

Ismerkedés, bemutatkozás, szintfelmérés

Tervezett óraszám: 1 óra Lektion 1: Grüß Gott!

Kommunikációs szándék: bemutatkozás, információkérés és-adás, elnézéskérés, és arra reagálás, igenlı válasz, rendelés, köszönés, búcsúzás Szókincs: üdvözlı formulák, személyes névmások, kérdıszavak, alapvetı fınevek Nyelvtani fogalomkörök: személyes névmások, szabályos igék ragozása jelen idıben, sein létige, egyenes és fordított szórend, határozott névelı Készségfejlesztés: önmagunk rövid bemutatása, egyszerő kij. és kérdı mondatok alkotása, fordítás, hallásértés, számolás

Tervezett óraszám: 11 óra

Lektion 2: Wie bitte?

Kommunikációs szándék: bemutatkozás, ismerkedés, visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betőzés kérése, árucikkek minısítése, vélemény kif., tetszés, nem tetszés, egyet nem értés, meggyızés Szókincs: mőszaki cikkek és jellemzésük, öröm kifejezése, melléknevek Nyelvtani fogalomkörök: határozott és határozatlan névelık, fınevek többesszáma, a tagadás, felszólítás Készségfejlesztés: hogyan mutatkozunk be, hallott szöveg értése, képekhez mondatok rendelése

332

Tervezett óraszám: 6 óra

Lektion 3: Guten Appetit!

Kommunikációs szándék: Vélemény kif. ételekrıl, kívánság, javaslat és arra reagálás, kínálás és arra reagálás, információkérés és-adás, borravaló Szókincs: ételek, italok elnevezései, evéssel, rendeléssel kapcsolatos igék Nyelvtani fogalomkörök: möchte, tıhangváltós igék, összetett fınevek és mondatok Készségfejlesztés: hallott szöveg lényeges pontjainak megértése, kérdésekre válaszadás, párbeszéd írása

Tervezett óraszám: 7óra

Lektion 4: Wie geht’s?

Kommunikációs szándék: információkérés és-adás, érdeklıdés név, cím, foglalkozás iránt, bemutatkozás, harmadik személy bemutatása, érdeklıdés életkor iránt, kínálás, ismerkedés, dícséret, érdeklıdés mások hogyléte felıl és arra reagálás, igenlı és nemleges válasz Szókincs: foglalkozások, személyes adatok Nyelvtani fogalomkörök: mein birtokos névmás, az eldöntendı kérdés, a schon és noch határozók, az –in képzı, E/3 személyes névmás tárgyesete, gyenge fınevek Készségfejlesztés: szituáció írása képekhez, fordítás, tolmácsolás, dialógus írása,

Tervezett óraszám: 10 óra

Lektion 5: Goethestraße 15

Kommunikációs szándék: Személyek megnevezése, leírása, beszélgetés családról, a család bemutatása Szókincs: foglalkozások, családtagok jellemzése, szabadidıs tevékenységek, családi állapot kifejezése Nyelvtani fogalomkörök: a haben ige, kein, keine tagadó névmás, a doch használata Készségfejlesztés: fogalmazás a saját családról, hallott szövegbıl a helyes válasz kiszőrése, mondatalkotás, kérdésszerkesztés

333

Tervezett óraszám: 6 óra

Lektion 6: Wir leben aktiv

Kommunikációs szándék: napirend elmesélése, események leírása, bizonyosság, bizonytalanság kifejezése, vélekedés (ich glaube, denke, meine..) Szókincs: szabadidıs tevékenységek, a hét napjai, szabadidıs helyszínek Nyelvtani fogalomkörök: az am elöljáró idıhatározói jelentésben, az in+tárgyeset helyhatározói jelentésben, tıhangváltós igék, elváló igeötık, idıpont, idıtartam kifejezése, sondern kötıszó Készségfejlesztés: saját és egy választott személy napirendje, párbeszéd írása képekhez, fordítás, hallott szöveg értése

Tervezett óraszám: 9 óra

Lektion 7: Kommst du mit?

Kommunikációs szándék: lakóhely bemutatása, jellemzése, meghívás, meghívás elfogadása és elutasítása, sajnálkozás, program megbeszélése, véleménykérés, tudás, nem tudás, öröm Szókincs: Berlin nevezetességei, cselekvések, idıhatározó szavak, meghívás, szabadidıs tevékenységek és azok helyszínei, idıpontjai Nyelvtani fogalomkörök: man, es gibt, wissen ige, módbeli sgik: können, müssen, személyes névmások tárgyesete, elöljárók tárgyesettel (auf, über, für),erst és nur módosítószók használata Készségfejlesztés: párbeszéd írása képekhez, meghívó írása, meghívás elutasítása/elfogadása, hallott szöveg értése

Tervezett óraszám: 9óra

Lektion 8: Die Sprachschule

Kommunikációs szándék: beiratkozás tanfolyamra, akarat, szándék kifejezése, idıpontok egyeztetése, nyomtatvány kitöltése, nyelvi, nemzeti hovatartozás kifejezése, nemzeti zászlók Szókincs: országok, nyelvek, színek, nemzetiségek

334

Nyelvtani fogalomkörök: wollen msgi, a pontos idı kifejezése, elöljárószavak ország és városnevek mellett, keiner/keine/keins határozatlan névmások, dieser/diese/dieses mutatónévmás, jeder/alle, országnevek és nyelvek Készségfejlesztés: hallott szöveg értése, jelentkezési lap kitöltése, beszélgetés

Tervezett óraszám: 8 óra

Lektion 9: Das Picknick

Kommunikációs szándék: milyen ételeket szeretek, nem szeretek, felszólítás közös cselekvésre, dicséret, egyetértés, egyet nem értés, meggyızés, kérés, javaslat és arra reagálás, sajnálkozás, élelmiszer vásárlása, szükségesség kifejezése Szókincs: élelmiszerek, ételkészítés, a” bécsi nyelv” sajátosságai Nyelvtani fogalomkörök: a felszólító mód, mögen msgi, kötıszavak fordított szórenddel, valószínőség kifejezése, nicht(s) mehr, kein..mehr tagadószavak Készségfejlesztés: vásárlás boltban és piacon, szituációs játékok, hallott szöveg értése

Tervezett óraszám: 10 óra

Lektion 10: Na, wie schmeckt’s

Kommunikációs szándék: vélemény kifejezése, elégedettség kifejezése, meghívás, javaslat és arra reagálás, éttermi rendelés, események leírása Szókincs: ételek, italok, étteremtípusok Nyelvtani fogalomkörök: dürfen msgi, részes eset, birtokos névmások, dass+KATÁ Készségfejlesztés: beszélgetés az egyéni és nemzetközi étkezési szokásokról, meghívás étterembe, hallott szöveg értése

Tervezett óraszám: 6 óra

Lektion 11: Leute & Kleider

Kommunikációs szándék: a hovatartozás kifejezése, véleménykérés és arra reagálás, információkérés, tetszés, nemtetszés kifejezése, a ruha-,ill. cipı vásárlás, meggyızés, a vásárlás kifejezései, kérés, bizonytalanság, történet elmesélése

335

Szókincs: öltözködés, vásárlás, ruhadarabok Nyelvtani fogalomkörök: személyes névmások részes esete, igék részes és tárgyesettel, részes esettel álló elöljárók, helyhatározók részes és tárgyesettel, a genug használata, denn kötıszó, viel, wenig határozatlan számnevek használata Készségfejlesztés: beszélgetés az öltözködési szokásokról, szituációs játékok: Ruhaüzletben, hallott szöveg értése

Tervezett óraszám: 11óra

Összefoglalás: 5 óra Témazáró dolgozat: 5 óra Javítás, ismétlés: 5 óra Szókincsbıvítés: 2 óra

12. évfolyam Tartalom

a) Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás

Entschuldigung, … Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße …

telefonálásnál elköszönés

bemutatkozás

és Guten Tag, das ist …

Auf Wiederhören! Tschüs!

336

személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás

Liebe(r)…

Viele Grüsse. Dein(e)… érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass… Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass…

bosszúság Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés érdeklıdés, érdektelenség tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetıség, kötelezettség ígéret, szándék, terv

Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach… Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Ich interessiere mich für … (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf Ich mache das schon! Ich will…

337

dicséret, kritika, ellenvetés érdeklıdés értékítélet, preferencia iránt

Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlı vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság ismerés, nem ismerés

Das ist… Meine Mutter ist… / Es geht um… Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob Ich kenne .. gut / nicht.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betőzés kérése, betőzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma bevezetése Dabei fällt mir gerade ein,… megerısítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute.

338

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejőség

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben

múltidejőség,

Präteritum, Perfekt

jövıidejőség

Futur (mit Präsens) sich-Verben "es"

személytelenség

Passiv (Präsens)

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Ich bleibe morgen zu Hause. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es geht um .../ Es dauert lange bis... Sie werden am Flughafen abgeholt.

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit A/D: Die Vase steht auf dem Tisch. an, auf, hinter, in, Ich gehe ins Kino. neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um,

Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl.

339

Präpositionen mit dem Ich komme von meiner Oma. Dativ: bei, zu, von, nach Idıbeli viszonyok gyakoriság

idıtartam idıpont

Wie oft? Ich gehe jeden Morgen in die selten, manchmal, Schule. immer, nie wie lange? eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok

határozott mennyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. alle, einige, keine

Minıségi viszonyok Wie?

Modalitás

felszólítás

Esetviszonyok

névszók mondatban

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte Aufgabe. (Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock modisch. Vergleiche Dieses Buch ist besser, als…. Er ist nicht so alt, wie… Das Bild ist am schönsten. mögen, können, wollen, Er kann nicht schwimmen. Ich müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. (Präsens, Präteritum) Ich konnte das Fenster nicht schließen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! a Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner Freundin.

340

Logikai viszonyok

alárendelések

Kausalsatz

denn, weil,

Subjektsatz

Es ist schön, hier zu sein.

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Als / wenn ...,

Temporalsatz Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein Finalsatz: um zu / damit bist.

Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ... Relativsatz

Wenn ich Zeit habe,… Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn....... feltételesség

Függı beszéd

Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens Konjunktiv II. (würde) mit dem Präsens

Szövegösszetartó kötıszók, eszközök

Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man

névmások

341

OLASZ NYELV 9. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Az éves órakeret felosztása: I primi due passi: Arriva la famiglia Biró: La famiglia Ferrari: Il pranzo: Arrivo in albergo: Comincia la visita di Roma: Squilla il telefono: Una cena storica: Ripetizione Compito: Correzione: Tartalom

12 óra 13 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 13 óra 12 óra :9 óra 2 óra 2 óra Helyi tantervi témakörök

Tevékenységformák

Kommunikációs szándék: I PRIMI DUE PASSI utazás, információ kérés és arra válasz, Nyelvtani fogalomkörök: kiejtés, intonáció, számnév Szókincs: tıszámnevek, dátum, információk a pályaudvaron ARRIVA LA FAMIGLIA Kommunikációs szándék: Baráti kapcsolat egy olasz és BIRO egy magyar család között, Bemutatkozás, bemutatás, a család, üdvözlési formák Nyelvtani fogalomkörök: a fınév; névelı; I. igeragozás, egyenes szórend, kérdı mondat RIPETIZIONE COMPITO

Írás, kiejtés, olvasás, hallás utáni értés

Kommunikációs szándék: IL PRANZO étkezési szokások, olasz ételspecialitások bemutatás; leírás; gratuláció és arra reagálás; rokonszenv; bosszúság; ellenvetés; engedélykérés és arra reagálás; Nyelvtani fogalomkörök: III. igeragozás; c’é, ci sono, névelıs

Írás, kiejtés, olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, CDROM Nyelvtani gyakorlás

342

Írás, kiejtés, olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, Nyelvtani gyakorlás, CD-ROM

Ismétlés, dolgozat, javítás

elöljárószók; Kommunikációs szándék: ARRIVO IN ALBERGO szállodai tartózkodás, pihenés, elköszönés; köszönet és arra reagálás; javaslat; leírás; üdvözlés; Nyelvtani fogalomkörök: avere, essere ragozása; birtokviszony Kommunikációs szándék: Róma nevezetességei, környezetvédelem, növények nevei, segítıkészség, információkérés, információadás; segítség felajánlása és arra reagálás; dolgok megnevezése, leírása; Nyelvtani fogalomkörök: fınévi igenév, modalitás, Kommunikációs szándék: emberi kapcsolatok Telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; meghívás és arra reagálás; Nyelvtani fogalomkörök: esetviszonyok; Kommunikációs szándék: Békés családi hangulat, barátság, olasz étkezési szokások, témaváltás; kínálás és arra reagálás;. Események leírása Nyelvtani fogalomkörök: közelmúlt; mondatrövidítés: infinito; igék, névszók vonzata

Olasz városok

Írás, kiejtés, olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, szituációs játék, Nyelvtani gyakorlás, CD-ROM

COMINCIA LA VISITA DI Írás, kiejtés, olvasás, hallás ROMA utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, idegenvezetés, Nyelvtani gyakorlás, CD-ROM Ci vuol un fiore- daltanulás

SQUILLA IL TELEFONO

Írás, kiejtés, olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, szituációs beszélgetés Nyelvtani gyakorlás CD-ROM

UNA CENA STORICA

Írás, kiejtés, olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, Nyelvtani gyakorlás CD-ROM

RIPETIZIONE COMPITO- Ismétlés, dolgozat, javítás TEST ÉV VÉGI ISMÉTLÉS Idegenvezetés

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőrni; 343

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerő párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; egyszerő, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat helyesen leírni; egyszerő közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; egyszerő, strukturált szöveget (pl. baráti üzenet, üdvözlet) létrehozni.

12. évfolyam Évi óraszám: 111 óra Az éves órakeret felosztása: L’album di fotografia: Facciamo la spesa insieme: Domani dopodomani: La lettera: Vacanze a Rimini: All’arena di Verona: Davanti a San Zeno : Ripetizione: Compito: Correzione:

14 óra 14 óra 14 óra 14 óra 14 óra 14 óra 14 óra 9 óra 2 óra 2 óra

Tartalom Helyi tantervi témakörök Kommunikációs szándék: L’ALBUM DI FOTOGRAFIA bemutatás, dicséret, személyek megnevezése, bemutatása, események leírása, képességek, a család és a rokonság bemutatása, emberi kapcsolatok, Nyelvtani fogalomkör: visszaható ige; felszólító mód

344

Tevékenység formák olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, A mi családunk- önálló bemutatás Nyelvtani gyakorlás

LA SPESA Kommunikációs szándék: FACCIAMO bevásárlás különbözı INSIEME üzletekben, udvarias kérés, óhaj, akarat, kívánság, dolgok megnevezése, Nyelvtani fogalomkör: részelı névelı; ne határozói névmás; da és a tutto használata Kommunikációs szándék: DOMANI E DOPODOMANI Róma környékének bemutatása, Emberi kapcsolatok: a barátság óhaj, kívánság, események, dolgok leírása, Nyelvtani fogalomkör: jövı idı; általános alany; felszólítás önözés esetén; RIPETIZIONE, COMPITO: La nostra famiglia, o Il mio album di fotografia LETTERA Kommunikációs szándék: LA Firenze és a reneszánsz L’AUTOSTOP bemutatása, eltérı kultúrák megismerése, megszólítás személyes levélben, elbúcsúzás, bizonyosság, bizonytalanság, óhaj, dolgok leírása, szóbeli üdvözlés Nyelvtani fogalomkör: személyes névmás tárgy- és részeshatározó esete-hangsúlyos alakok; ci vi határozói névmás; a tárgy kiemelése Kommunikációs szándék: VACANZE A RIMINI vakáció, egészséges életmód, környezetvédelem, dolgok leírása, óhaj, kívánság, együttérzés és arra reagálás Nyelvtani fogalomkör: a folyamatos múlt; az imperfetto és a passato prossimo ; személytelen igék, személytelen szerkezet Kommunikációs szándék: ALL’ARENA DI VERONA pihenés, utazás, Verona nevezetességei dolgok leírása, emlékezés, az olasz színház, Nyelvtani fogalomkör: egyszerő határozói igenév; a stare+gerundio szerkezet; 345

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, szituációs játék, CD-ROM Nyelvtani gyakorlás

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, idegenvezetés, szituációs játék, Nyelvtani gyakorlás

Ismétlés, dolgozat, javítás

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, Nyelvtani gyakorlás

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, Nyelvtani gyakorlás, Daltanulás - La solitudine

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, Nyelvtani gyakorlás

Kommunikációs szándék: DAVANTI A SAN ZENO Verona, Padova, Velence nevezetességei, szabadidı, utazás csodálkozás, érdeklıdés hogylét felıl és arra reagálás, gratuláció és arra reagálás Nyelvtani fogalomkör: névmási alakok együttes elıfordulása RIPETIZIONE COMITOTEST

olvasás, hallás utáni értés Szavak begyakorlása: számítógép segítségével, egyéni versennyel, tolmácsolás, Nyelvtani gyakorlás

Ismétlés, dolgozat, javítás

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megérteni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőrni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; szövegbıl kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerő mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerő párbeszédben részt venni; beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni; egyszerő, képpel illusztrált történetet megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírni; ismert struktúrák felhasználásával kb. 10 mondatos tényszerő információt közvetítı szöveget írni; 346

különbözı szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni.

OSZTÁLYFİNÖKI Célok és feladatok Törekvés az egészséges testi, lelki, szociális harmónia kialakítására. A megismerı funkciók közül a szükséges jártasságok, képességek, készségek kialakítása. A magatartás befolyásolása: akarat, szándék, cselekvés viszonya. A tanulók egyedisége, személyisége: a megfelelı énkép, a külsı és belsı kontroll kialakítása. Életkori sajátosságok a tanulók fejlıdése során, a jellemzık megismerése. Harmonikus kapcsolatok kialakítása, családi életre, szülıvé, társsá nevelés. Pályaválasztás és befolyásoló tényezık, képességek, adottságok, érdeklıdés és szociális körülmények. Felkészítés a környezet egészségkárosító, veszélyeztetı hatásainak kivédésére. A tanulókat a testi, lelki, szociális harmóniát megteremtı életmód kialakítására nevelni. A mővelıdés és az életvitel (egészségvédelem, szabadidı, az önképzés, a szórakozás) területein olyan alternatívákat és értékeket felmutatni, melyek a személyiség teljességéhez, az egyén boldogságához elengedhetetlenek; a család mellett és gyakran helyett a személyiség szocializációjának megvalósítása. A tantárgy kapcsolatai Az osztályfınöki óra megtartja hagyományos jellegét és szerepét: alkalmat kínál az aktuális problémák megbeszélésére, a közösségteremtésre, az intenzívebb nevelımunkára. Az osztályfınöki óra tartalmában kapcsolódik az esztétikai nevelést szolgáló tantárgyakhoz: a magyar nyelv és irodalomhoz, a rajz anyagához. Az önismereti, emberismereti témakörökhöz kapcsolhatók az elıbb említett tárgyakon kívül a történelem (állampolgári, társadalmi ismeretek) és a technika (pályaorientáció) keretében közvetített tartalmak. Végsı soron szintézist teremthetünk a legkülönbözıbb mőveltségterületek között. Követelmények Az emberi kapcsolatok és kapcsolódások alapvetı formáinak ismerete. Az emberi erények. A tanuló tudjon érvelni a helyesen kiválasztott, pozitív társas kapcsolatok értékessége mellett. A szexualitás, a szerelem, a szeretet összefüggéseinek felismerése. Ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét, tudja kiemelni az értékeket. A mővészet szerepe az életben. A külsı és belsı szabadság optimális összehangolására való törekvés. Lássa a meggyızıdés, a hit, a világnézet és a vallás szerepét. Különbözı életszerepeink megvalósítása, azok egyeztetése. A tanuló legyen képes a társas konfliktusok, különleges élethelyzetek értékelésére. Legyen tisztában a lelki mőködés, fejlıdés, a társas kapcsolatok legfontosabb törvényszerőségeivel. Legyen képes eltérı álláspontok felsorakoztatására, szembesítésére. Tudja a tanultakat alkalmazni hétköznapi helyzetekben: meggyızés, vitavezetés, tanácsadás. Ismerje fel a pályaváltás, pályamódosítás társadalmi és egyéni okait. Tudja felsorolni az álláshirdetések lehetséges elıfordulási helyeit. Szituációs játék formájában próbálja ki a telefonos, személyes vagy írásban történı álláskeresést. Szerepjáték formájában gyakorolja a biztos fellépést, viselkedést a felvételi interjú során.

347

Ismerje a tanuló a pályakezdık beilleszkedési nehézségeit, leküzdésében milyen intézmények segíthetnek. Tisztelje az életet és a személyiséget. Az értékelés formái Írásban: tesztek, feladatlapok, különleges élethelyzetek értékelése, véleményezése. Szóban: az írásbeli feladatok konzultatív véleményezése, társas helyzetgyakorlatok. Feltételek Tárgyi feltétel: szabadon átrendezhetı tanterem mozgatható székekkel, asztalokkal csoportos, közös vagy egyéni munkákhoz. Szabad tér a szituációs játékok lebonyolításához. Témákhoz kapcsolódó tanári és tanulói segédletek: cikkek, írások, filmek, szakkönyvek. 9. évfolyam 37 hét

Heti 1 óra Téma

Óraszám

1.

Szervezési feladatok

6

2.

A mindennapi érintkezés kultúrája

3

3.

A tanulás és gondolkodás kultúrája

5

4.

A helyes higiénés szokások

2

5.

Egészséges életmód

4

6.

Harmonikus kapcsolatok

4

7.

Családi életre nevelés

4

8.

Egészséges, pozitív jövıkép

3

9.

Aktuális osztályfınöki teendık

6

Összesen :

37

Minimumkövetelmények: A tanuló mutasson érdeklıdést a feldolgozott témákban, véleményét tudja kulturáltan megfogalmazni. Érvelésében, értékítéletében nyilvánuljon meg az emberi élet és személy tisztelete. 10. évfolyam 37 hét

Heti 1 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Szervezési feladatok

5

2.

A mindennapi érintkezés kultúrája

2

3.

A tanulás és gondolkodás kultúrája

5

4.

A helyes higiénés szokások elmélyítése

2

348

5.

Egészséges életmódra nevelés

4

6.

Harmonikus kapcsolatok kialakítása

3

7.

Családi életre nevelés

4

8.

Pályaorientáció

7

9.

Aktuális osztályfınöki teendık

5

Összesen :

37 11-12. évfolyam 37-32 hét - heti 1 óra TÉMA

ÓRASZÁM

1.

Önismeret

2

2

2.

A tanulás tanulása

2

2

3.

3

3

4.

Társas kapcsolatok (párkapcsolatok egészségvédelmi szempontjai) Konfliktuskezelés

3

3

5.

Lelki egészség

5

5

6.

Testi egészség

3

2

7.

Viselkedéskultúra

2

2

8.

Pályaorientáció

2

2

9.

Jelenismeret

2

2

10.

Felelıs állampolgár nevelés

2

1

11.

Tanév szervezése

3

2

12.

Globális problémák

2

1

13.

Aktuális osztályfınöki teendık

6

6

37

33

Összesen:

349