A kialakítás, az elhelyezés, a méretezés, a megfelelőség és az ellenőrzés jogszabályi és szabvány hátterének változása az elmúlt időszakban

A kialakítás, az elhelyezés, a méretezés, a megfelelőség és az ellenőrzés jogszabályi és szabvány hátterének változása az elmúlt időszakban Dr. Barna Lajos c. egyetemi tanár BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék [email protected]

Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

Mi is a kéményáramkör?

A kéményáramkör régen


2/46

Mi is a kéményáramkör?

A kéményáramkör a jövőben


3/46

Jogszabályi és szabvány háttér

Általános létesítési előírások/1 Az építési követelményeket meghatározó rendelet: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) Az égéstermék-elvezetést érintő módosítások: • 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról • 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról


4/46


Általános létesítési előírások/2 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) IV. fejezet: Építmények létesítési előírásai. Általános előírások Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad.

Építményszerkezetek. Égéstermék-elvezetők 74. § (1) A szilárd, cseppfolyós és légnemű energiatermelő anyagok égéstermékeinek elvezetésére alkalmas égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a keletkezett égésterméket biztonságosan, az emberi életet nem veszélyeztető és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a tető fölé … a szabadba. (Megállapította: a 211/2012. Kormányrendelet) Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

5/46


Általános létesítési előírások/3 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) (2) Az építmény égéstermék-elvezetőjét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges energiatermelő berendezést szabályszerűen lehessen arra rácsatlakoztatni. (5) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezető és az energiatermelő berendezés is megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek. (Megállapította: a 211/2012. Kormányrendelet)


6/46


Általános létesítési előírások/4 Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei (OTÉK) 80.§ (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán, többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0 – 2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs. (Megállapította: a 182/2008. Kormányrendelet) Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

7/46


Általános létesítési előírások/5 MSZ-04-82:85 szabványsorozat: Lakó- és közösségi épületek kéményei. Visszavonás: 2010-12-01

MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése. Az érvényesség kezdete: 2012-05-01 A szabvány módszereket és eljárásokat ír le a rendszer jellegű és a nem rendszer jellegű, valamint a felújítandó égéstermékelvezető berendezések tervezésére, kivitelezésére, továbbá azok függőleges részeinek, összekötő elemeinek és a levegővezetékeknek a helyiség légterétől függő vagy független alkalmazásaira.


8/46


Általános létesítési előírások/6 Az MSZ 845:2012 néhány előírása: 6.1.1. Az égéstermék-elvezető berendezés az MSZ EN 1443-nak megfelelő, égésterméket a megengedettnél jobban át nem eresztő, az előforduló égésterméknek, lecsapódásnak és az ezekkel összefüggő hőés vegyi hatásoknak ellenálló legyen. 6.1.2. Égéstermék-elvezető berendezést csak olyan alapanyagú termékből szabad tervezni, kivitelezni és használatba venni, amely jogszabály szerint kiállított szállítói megfelelőségi (teljesítmény) nyilatkozattal van ellátva, és megfelel ezen szabvány szerinti, az anyagminőséggel kapcsolatos előírásoknak. 6.1.3. Új építmény esetén az égéstermék-elvezető berendezés csak rendszer jellegű lehet. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

9/46


Általános létesítési előírások/7 Az MSZ 845:2012 néhány további előírása 6.1.4. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető berendezés létesítése, meglévő égéstermék-elvezető berendezés felújítása, korszerűsítése esetén nem rendszer jellegű égéstermékelvezető berendezést létesíteni csak abban az esetben szabad, ha a különböző gyártóktól származó elemekből összeépített égéstermék-elvezető berendezés minden egyes eleme a felhasználási célhoz illeszkedő szállítói megfelelőségi (teljesítmény) nyilatkozattal van ellátva, és a megfelelést a tervező nyilatkozattal igazolja a területileg illetékes kéményseprőipari közszolgáltatóval egyeztetve.

6.1.5. Égéstermék-elvezető berendezés felújítására, utólagos bélelésére csak az erre a célra megfelelőség (teljesítmény-) igazolással ellátott, rendszer jellegű égéstermék-elvezető béléscső rendszer használható. Túlnyomásos kialakítás esetén csak a rendszer részét képező tömítés építhető be. Tömítőanyag használata nem megengedett. 10/46


Általános létesítési előírások/7 MSZ EN 1443:2003 Rendszer jellegű – nem rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés (system chimney – custom-built chimney) Rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés: amelyet összerakható építőelemek felhasználásával állítottak össze, és olyan gyártó készített, amely az egész égéstermékelvezető berendezésre vállalja a termékszavatosságot (MSZ EN 1443:2003).

Nem rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés: amelyet az építkezés helyszínén szerelnek össze, vagy építenek fel összerakható építőelemek összeállítási változataiból, amelyek egy vagy több különböző gyártótól származnak (MSZ EN 1443:2003). Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

11/46


A megfelelőség kritériumai, a megfelelőség igazolása 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról. • A tagállamok jogszabályai szerint az építményeket úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok ne veszélyeztessék a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát, és ne károsítsák a környezetet. • E cél elérése érdekében a 89/106/EGK irányelv az építési termékek terén harmonizált szabványok létrehozásáról és európai műszaki engedélyek kiadásáról rendelkezett. • Az e rendeletben meghatározott esetek kivételével azon építési termékhez, amelyet harmonizált szabványok szabályoznak, vagy amely tekintetében európai műszaki értékelést adtak ki, forgalomba hozatalakor … az alapvető jellemzői vonatkozásában nyújtott teljesítményéről szóló nyilatkozatot kell mellékelni. • A teljesítmény állandóságát értékelni és ellenőrizni kell. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

12/46


A megfelelőség kritériumai, a megfelelőség igazolása 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól. 4. § (1) A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét a) az építési termék építményben való felhasználásának módja, b) az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások, c) az építményt érő várható hatások, és d) a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

13/46


A megfelelőség kritériumai, a megfelelőség igazolása A 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet 1. melléklete szerint: Kémények, füstgázvezetékek lényeges terméktulajdonságai például: Hőmérsékleti osztály Tűzvédelmi osztály Nyomásosztály / gáztömörség Vízgőzzel és kondenzátummal szembeni ellenállás osztálya Korrózióállósági osztály Koromégéssel szembeni ellenállás osztálya Távolságtartás éghető építőanyagoktól Hővezetési ellenállás Áramlási ellenállás Méretek, alakzatok és megengedett eltérések Mechanikai szilárdság és állékonyság Tűzállósági teljesítmény kívülről kifelé lévő hatásirány mellett Aerodinamikai tulajdonság … stb. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

14/46


A megfelelőség kritériumai MSZ 845:2012:

„Az égéstermék-elvezető berendezést minden esetben jól látható helyen, de illetéktelenektől védve, időtálló módon, roncsolás nélkül, el nem távolíthatóan, legalább a következő tartalmú táblával kell ellátni.”

Példa a tábla tartalmára: ÉGÉSTERMÉK-ELVEZETŐ BERENDEZÉS A termék gyártójának, típusának megnevezése1: A gyártmány CE azonosítója2: A termék megjelölése: (pl.: MSZ EN 1443 T400 – N1 – D – 3 – G50) Névleges belső/külső méret: (pl.: 200/300 mm)

A kivitelező neve, címe, tel.: A kivitelezés dátuma: Figyelmeztetés! Ezt a táblát nem szabad letakarni vagy olvashatatlanná tenni! 1: Nem rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés vagy egy béléscsővel felújított égéstermék-elvezető berendezés esetén több gyártó és vagy típus 2: Csak rendszer jellegű égéstermék-elvezető berendezés esetén.


15/46


Kiegyenlített és nem kiegyenlített járatú berendezések MSZ EN 13 384-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. (Magyar nyelven: 2016.04.01) Nem kiegyenlített járatú égéstermék-elvezető berendezés Olyan égéstermék-elvezető berendezés, ahol a levegő-ellátó járat belépő nyílása az épület másik oldalán helyezkedik el, mint az égéstermék kilépése.

Nem kiegyenlített nyitott égésterű tüzelőberendezés

zárt égésterű 16/46


Kiegyenlített és nem kiegyenlített járatú berendezések MSZ EN 13 384-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. Kiegyenlített járatú égéstermék-elvezető berendezés Olyan égéstermék-elvezető berendezés, ahol a levegő-ellátó járat belépő nyílása az égéstermékek kilépése közelében helyezkedik el, tehát a belépés és kilépés elhelyezkedése olyan, hogy a szélhatások tartósan kiegyenlítettek.

Kiegyenlített zárt égésterű tüzelőberendezés

17/46


A méretezés alapjainak változása/1 A méretezés alapja korábban a munkapont keresése volt.


18/46


A méretezés alapjainak változása/2 MSZ EN 13 384-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. (Magyar nyelven 2016.04.01-től) A méretezés alapja a nyomás- és hőmérsékleti feltételek teljesülése. Például huzat vagy szívás alatt álló égéstermék-elvezető berendezés esetén:


19/46


A méretezés alapjainak változása/3 MSZ EN 13384-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. Nyomásfeltétel túlnyomás hatása alatt álló égéstermék-elvezető berendezés esetén


20/46


A méretezés alapjainak változása/4 A tüzelőberendezések légellátásának tervezésével kapcsolatos előírások változása A kezdet: A 11/1982 (VIII. 18.) IpM rendelettel kiegészített 1/1977 (IV. 6.) NIM számú rendelet, Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat. Előírt ellenőrzés: a fajlagos légtérterhelés ellenőrzése VII. fejezet 83. §: „Gázfogyasztó berendezések légellátásában közvetlenül vagy közvetve részt vevő nyílászárók légzáró kivitelűek nem lehetnek. Pótlólag semmiféle légzáró anyag vagy szerkezet, amely a nyílászárók felfekvő (fa, fém, műanyag stb.) felületeinek gyártási tűrésből eredő légréseit csökkenti, vagy eltömíti, nem alkalmazható…” VII. fejezet 77. §: „Mesterséges szellőzés létesítésekor a következő biztonsági alapkövetelményeket kell betartani: elszívásos (depressziós) szellőzés csak kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén alkalmazható; …” 21/46


A méretezés alapjainak változása/5 A gázenergiáról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Kormányrendelet 2004. január 1-ével hatályba lépett és ezzel egyidejűleg a 11/1982. (VIII. 18.) IpM rendelettel kiegészített 1/1977. (IV. 6.) NIM számú rendelet hatályát vesztette. 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról. (Jelenleg: 2017. 01. 01-től hatályos változat) 2. melléklet: Műszaki Biztonsági Szabályzat. Újdonság:  meg kell tervezni a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram nagyságát és a beáramlását biztosító nyomáskülönbség létrehozásának módját, illetve méretezni kell, vagy ki kell választani a levegő bevezetésre alkalmas elemeket. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

22/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása az égéstermék-elvezető berendezés működésére/1 Korábban, az OÉSZ és az MSZ 04-82:1985 szerint:

„Kéménykúp”


23/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása/2 MSZ EN 13 384-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának elhelyezkedését a szélnyomás szempontjából kedvezőtlennek kell tekinteni, • ha a tetőgerinc feletti kiemelkedése 0,4 m-nél kisebb (1-es feltétel), és • ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától a tető síkjával való metszéspontig haladó képzeletbeli vízszintes vonal hosszúsága 2,3 m-nél kisebb (2-es feltétel) és • a tető lejtése 40°-nál nagyobb (3.1-es feltétel)


24/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása/3 MSZ EN 13 384-1:2015 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollását a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakításúnak kell tekinteni, • ha a tetőgerinc feletti kiemelkedése 0,4 m-nél kisebb (1-es feltétel), és • a tető lejtése 25°-nál nagyobb, ha az égési levegő beszívó nyílása és az égéstermékelvezető berendezés kitorkollása a tetőgerinc két különböző oldalán helyezkedik el, és a tetőgerinctől mért vízszintes távolság 1,0 méternél nagyobb (3.2-es feltétel)


25/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása/4 MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése: Szélnyomás szempontjából csak akkor kedvezőtlen a kialakítás, ha a három feltétel egyidejűleg fennáll !


26/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása/5 MSZ EN 13 384-1:2015 és MSZ 845:2012 Az égéstermék-elvezető berendezés akkor is lehet a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakítású, ha a szomszédságában akadályok találhatók, mint például épületek, fák, dombok. Az olyan égéstermék-elvezető berendezések kitorkollásának üzemét, • amelyek a szomszédos szerkezetektől (L) 15 m-es távolságon belül találhatók és • vízszintes síkban 30°-nál nagyobb szög () alatt látszanak, valamint • a kitorkollás vízszintes síkja és a szerkezet legfelső éle közötti függőleges szög () nagyobb, mint 10°-os szélörvények befolyásolhatják. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

27/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása/6 A PL szélnyomás értéke: MSZ 845:2012 „Ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollása a szélnyomás szem-pontjából kedvezőtlen kialakítású, a szélnyomás értékét beépített területen 25 Pa, nem beépített, vagy tópart, folyópart, illetve nagy kiterjedésű sík terület (pl.: Balaton, Alföld, Kisalföld) területeken 40 Pa értékre kell felvenni.” A

PZ = PH – PR – 25 ≥ PW + PFV + PB = PZe

Pa

nyomásfeltétel teljesülésének gravitációs kémény esetében nincs esélye! Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

28/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása/7 MSZ EN 15 287-1,-2:2007 Égéstermék-elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése és MSZ 845:2012 Jelmagyarázat 1 A kitorkollás elhelyezése ablakok és magas tetőn kialakított nyílászárók szomszédságában. 2 Tiltott zóna. 3 Ezek a falak ugyanannak vagy a szomszédos épületnek a falai is lehetnek. 4 A lejjebb fekvő lapostető kiterjedésének határa, vagy 10 m a nagyobb szerkezettől. 5 A szomszédos magas épület teteje Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

29/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása/8 A nyomásviszonyok kiáramlást zavaró hatása a szél következtében


30/46


A kitorkollás elhelyezkedésének hatása/8 A nyomáseloszlás vizsgálata a numerikus szimuláció segítségével. 1. felület 2. felület 3. felület 4. felület 5. felület 6. felület A geometriai modell: Szélsebesség Szélirány min átlag max min átlag max min átlag max min átlag max min átlag max min átlag max m/s

rel. Fok 3 3 3 3 3 15 15 15 15 15

0 45 90 -45 -90 0 45 90 -45 -90

Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa Pa -1,154 0,6541 5,1738 -0,27 0,9452 2,8613 -0,351 0,2517 1,0787 -1,008 0,863 2,8153 -1,236 0,2322 2,2839 -6,428 -0,702 0,2947 -1,405 0,6154 5,6591 -0,995 4,007 7,9833 -4,323 -1,945 -0,228 -2,577 -1,425 -0,825 -6,57 -1,034 1,7345 -13,64 -4,475 -1,247 -16,64 -3,102 -1,241 1,8316 5,6684 7,4084 -14,68 -3,081 -1,377 -2,48 -1,717 -1,08 -16,49 -2,967 -0,715 -19,92 -2,893 -1,177 -1,404 0,6211 6,3127 -2 -1,456 -1,003 -3,796 -1,988 -0,195 -0,782 3,9228 7,5412 -5,798 -1,065 1,4397 -14,55 -4,508 -1,195 -14,48 -3,134 -1,39 -2,019 -1,699 -1,122 -17,82 -3,243 -1,295 1,709 5,7352 7,4205 -16,56 -3,012 -1,112 -17,12 -2,941 -0,834 -52,08 -9,2 106,3 -25,86 -3,221 36,15 -37,14 -18,1 16,99 45,173 -2,615 44,234 -53,36 -22,43 27,98 -156 -38,07 -15,06 -44,37 12,133 143,02 -28,58 98,547 193,04 -107,1 -48,08 -3,613 -61,73 -35,97 -18,79 -178,9 -27,42 37,22 -336,9 -109,9 -27,34 -419,3 -78,4 -28,17 43,59 140,7 186,24 -360,8 -77,11 -32,81 -53,67 -38,2 -24,85 -398,9 -74,08 -17,54 -509 -72,85 -27,65 -38,75 13,47 157,54 -50,12 -33,61 -21,73 -94,11 -52 -5,52 -18,84 97,53 184,16 -154,8 -28,49 37,65 -334,1 -109,1 -24,9 -354 -78,47 -42,81 -31,29 -36,94 -26,67 -441,9 -80,82 -29,72 33,81 141,62 186 -407,3 -75,1 -26 -443,2 -74,11 -20,14


31/46


A kitorkollás kialakításának hatása/9 Egy különleges Meidinger-tárcsa:

32/46


A homlokzati égéstermék-kivezetés elhelyezésére vonatkozó előírások ellentmondásai/1 OTÉK: Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület … A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet (a 2017. 01. 01-től hatályos változat is). 2. melléklete, a Műszaki Biztonsági Szabályzat (MBSZ) az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedésére az MSZ EN 15 287:2007 szabványt veszi alapul.


33/45


A homlokzati égéstermék-kivezetés elhelyezésére vonatkozó előírások ellentmondásai/2 MSZ EN 15 287-2:2007: Kiegyenlített berendezések homlokzati kivezetései

Például: A – közvetlenül nyílás, üreges tégla, nyitható ablak stb. alatt a készülék hőterhelésétől függően 300 … 2000 mm

C – vízszintes távolság nyíláshoz, üreges téglához, nyitható ablakhoz képest 3000 … 600 mm Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

34/46


A használattal és a megfelelőséggel összefüggő vizsgálat A 2015. évi CCXI. Törvény a kéményseprő-ipari tevékenységről 2. § (2) A kéményseprő-ipari tevékenység a) sormunka keretében és b) sormunka keretén kívül ellátandó feladatokból áll.


35/46


A használattal és a megfelelőséggel összefüggő vizsgálat (4) Sormunka keretében a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását; b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát; c) a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését …; d) az égéstermék paramétereinek ellenőrzését; e) az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását; f) a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzését; valamint g) a szén-monoxid érzékelő berendezésre vonatkozó műszaki követelményekről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő szénmonoxid érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzését kell elvégezni. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

36/46


A használattal és a megfelelőséggel összefüggő vizsgálat (5) Sormunka keretén kívül, megrendelésre kell elvégezni a) az ingatlan használójának felróható okból elmaradt, sormunkában meghatározott feladatokat; b) az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatokat; c) az égéstermék-elvezető járatában lerakódott, csak égetéssel eltávolítható szurokréteg kiégetését; d) a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását; e) a 10 000 cm2 feletti járat keresztmetszetű égéstermék-elvezető ellenőrzését, tisztítását, ha annak feltételei adottak; f) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatokat; g) a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő tervfelülvizsgálatot a benyújtott tervdokumentáció alapján. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

37/46


A környezet védelme A levegő védelmének keretszabályozását a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet tartalmazza: • a levegőterheltségi szint mértékének meghatározását, • a helyhez kötött légszennyező forrás létesítésének levegőminőségi követelményeit, • a helyhez kötött légszennyező forrás szennyezőanyag kibocsátásának szabályait, • a légszennyezettségi agglomeráció és zóna kijelölését és • a füstköd megelőzésére teendő intézkedéseket valamint a bekövetkezése esetére a teendőket.


38/46


A környezet védelme és az energiafelhasználás csökkentése Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK számú irányelve az energiafelhasználással kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozóan.

Az irányelv megszületésének indoka, hogy az energiával kapcsolatos termékek a Közösség jelentős arányú természeti erőforrás- és energiafogyasztását teszik ki és jelentős hatást gyakorolnak a környezetre. A 2009/125/EK irányelvnek a magyar jogrendbe történő beillesztéséről a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet gondoskodik. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

39/46


A környezet védelme és az energiafelhasználás csökkentése/2 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről A 811/2013/EU rendelet (2013. február 18.) előírásokat tartalmaz a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében.


40/46


A környezet védelme és az energiafelhasználás csökkentése/3 813/2013/EU rendelet a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a gáz vagy folyékony tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő berendezések helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról  A fűtőberendezések hatásfoka és szezonális helyiség-fűtési hatásfoka nem lehet kisebb egy előírt értéknél.  2018. szeptember 26-tól a fűtőberendezések nitrogén-oxidmennyiségben kifejezett nitrogén-oxid-kibocsátása nem haladhatja meg a rendeletben előírt értékeket.

814/2013/EU rendelet a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról 41/46


A környezet védelme és az energiafelhasználás csökkentése/4 A Bizottság (EU) 2015/1185 rendelete (2015. április 24.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezéseknek a rendelet II. mellékletében megállapított követelményeket 2022. január 1-jétől fogva kell teljesíteniük. Követelmények: - a szezonális helyiségfűtési hatásfokra, - a szennyező anyag-kibocsátásokra, - a termékinformációra vonatkoznak. 42/40


A környezet védelme és az energiafelhasználás csökkentése/5 A Bizottság (EU) 2015/1186 rendelete (2015. április 24.) A 2015/1186/EU rendelet az egyedi, lokális fűtőberendezések energiahatékonysági címkézési követelményeit írja elő. A címkézési előírásokat a legtöbb tüzelőanyagfajta és az elektromos fűtőberendezések esetén is 2018. január 1-től kell teljesíteni, kivéve a szilárdtüzelésű fűtőberendezéseket, amelyek esetében 2022. április 1. a határnap.


43/46


A környezet védelme és az energiafelhasználás csökkentése/6 A Bizottság (EU) 2015/1187 rendelete (2015. április 27.) A 2015/1187/EU rendelet a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű szilárdtüzelésű kazánok, valamint a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű szilárdtüzelésű kazánokból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérsékletszabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok energiafogyasztásának címkézéséről szól, és 2017. április 1-től, 2017. július 1-től, illetve 2019. szeptember 26-tól kell alkalmazni.


44/46


A környezet védelme és az energiafelhasználás csökkentése/5 A Bizottság (EU) 2015/1189 rendelete (2015. április 27.) A 2015/1189/EU rendelet a legfeljebb 500 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű (melegvíz központi fűtési rendszert kiszolgáló) kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg, ideértve a szilárdtüzelésű kazánból, kiegészítő fűtőberendezésekből, hőmérséklet-szabályozókból és napenergia-készülékekből álló csomagok részét képező szilárdtüzelésű kazánokat is. A követelményeket 2020. január 1-től kell teljesíteni. Veszprém Megyei Mérnöki Kamara – Szakmai továbbképzés Veszprém, 2017. május 4.

45/46


Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


46/46

A kialakítás, az elhelyezés, a méretezés, a megfelelőség és az ellenőrzés jogszabályi és szabvány hátterének változása az elmúlt időszakban

Recommend Documents