1
A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült.
2
ZSELICI ÉRTÉKTÁR A kiadványt szerkesztették a Kaposmérői Dobogó Egyesület megbízásából: Csordás Julianna Dr. Mészáros Renáta Prukner Gábor
2016. 3
A ZSELIC S kis nyegle városomtól délre az ezeréves vén Zselic remeg. Makkoló kondák, kanászkirályok szállták e földet ősidőkben meg. A vadon alja, mint barlang, setét. A kan ős oltárnak dönti nyakát. Szökellő szarvas agancsa tartja nagy villájában a holdat magát. /Takáts Gyula: Szülőföldem (1935) részlet/
A Zselic, Somogy és Baranya megyék között elterülő erdős dombvidék. Északon Kapos völgye, délen a Sziget vidék határolja. Neve honfoglalás-körüli szláv lakosságára utal, de végső soron összefügg a környék korai vasművességével, amire magyar helynévi adatok is utalnak A dimbes-dombos belső somogyi táj legmagasabb dombvonulatai alkotják a Zselicség varázslatos vidékét. A változatos domborzatú tájat még mindig nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek borítják. A vidéket az erdők, és a vízjárta, lápos, mocsaras völgyek gazdag mozaikja és élővilága jellemzi. A mocsaras völgyekben gyakori a nagykócsag, a szürke és a vörösgém, és récék, nádi- és parti madarak több faja is költ a területen. Az erdőkben réti sas, darázsölyv, zöldküllő, fekete harkály és kis énekesek sokasága fészkel, szarvas, vaddisznó, őz gazdag állománya, valamint vadmacska, borz, nyest és vidra él. A Zselic néprajzi, társadalomtörténeti szempontból is értékekkel teli táj. Ezzel a kiadvánnyal az a célunk, hogy megismertessük az érdeklődőket a Zselic páratlan szépségeivel és örökségével.
4
ZSELICI TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁR „Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem, hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon. „ /Eötvös József /
A Zselicségben, több település összefogásával, és Kaposmérő település koordinációjával 2016. november 30. napján megalakult a Zselici Tájegységi Értéktár a 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet szerint. Az egész Zselicségben fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti értékek felvételét a települési bárki írásban kezdeményezheti a Zselici Tájegységi Értéktár Bizottsághoz (7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.) címzett javaslatában. A Tájegységi Értéktár Bizottság feladata a Zselicségben fellelhető értékek megőrzése, továbbörökítése és turisztikai célú fellendítése, hasznosítása a községek javára. Az értéktárba a következő szakterületek kategóriái szerint lehet javaslatot benyújtani: 1. agrár- és élelmiszergazdaság 2. egészség és életmód 3. épített környezet 4. ipari és műszaki megoldások 5. kulturális örökség 6. sport 7. természeti környezet 8. turizmus és vendéglátás.
5
Kassai – völgy
A Kassai-völgy Kassai Lajos birtoka. Közvetlenül Kaposmérő mellett terül el, és15 ha területet foglal magában. A 80-as évek végétől épül, és szépül. Fedett és fedetlen pályái több mint 10 év alatt váltak mind tökéletesebbé. Jelenleg ez a hely a lovasíjászat világközpontja ahol a lovakat és más állatokat ma is szabad körülmények között nevelik. A versenypályáján a világ minden részéről fogad tanulni vágyókat és teret ad nemzetközi versenyeknek, edzőtáboroknak, valamint évente itt rendezik a lovasíjász világtalálkozót.
6
Kassai féle lovasíjász módszer (Hungarikum) A Kassai-féle lovasíjász módszer egy egységes, sokoldalú, holisztikus rendszer, amely a természet és az ember, a külső és a belső világunk legteljesebb harmóniájára épül. A lovasíjászat nem csak egy a harci művészetek közül, hanem életmód, is egyben. Sokkal több, mint egyszerű sport, vagy hagyományőrzés: a jobb, nemesebb emberré válás hatékony eszköze. Kassai Lajos a IX-X. századi magyar harcművészetre alapozva két évtizedes kísérletezés és edzés eredményeként fejlesztette ki a lovasíjászat modernkori szabályrendszerét és edzés-módszerét, amelyben fontos elem volt a történelmi hagyományok kutatása, feltárása, és átültetése a mai körülmények közé. A módszer lényege az ember, és a ló egységes képzési rendjében, az edzések szigorú rendszerében, a vizsgák és versenyek szabályzat szerinti lebonyolításában fogalmazható meg. Fontos eleme a közösségépítés, amely táborok, nyílt napok, versenyek, bemutatók, élő történelemórák, nemzetközi edzőtáborok tartásában, és Magyarország nemzetközi képviseletében nyilvánul meg. 2013. november 28. napján a Kassai-féle lovasíjász módszer a Hungarikum Bizottság döntésével bekerült a hungarikumok gyűjteményébe.
7
Bölényfarm Kaposmérő határában, Gelencsér László birtokán amerikai bölények élnek, felelevenítve a régmúlt idők emlékeit, amikor még hazánk területén is honos volt a bölény. Az elsősorban az íjairól ismert vállalkozó évekkel ezelőtt elhatározta, hogy saját birtokán megpróbálkozik e nagy testű patás tenyésztésével. A bölények szeretik a vizet, jól úsznak, mégis a sekély pocsolyákban érzik legjobban magukat, ahol az élősködők elleni védekezésül vastag sárréteg tapadhat a bőrükre. A betegségekkel és az időjárás viszontagságaival szemben ellenállóak. A kaposmérői bölénycsorda egy 13,5 hektáros területen él, amely számukra kedvezően van kialakítva. A környezet programok szervezéséhez is alkalmas, barátságos mivolta, az idelátogató érdeklődőknek turisztikai vonzerőt is képvisel. A településen, és a környéken egyedülálló érték a bölénycsorda.
8
Zsippói madárpark
A 2,5 hektáros területen, Somogyban is egyedülálló madár- és élményparkban, közel 100 fajta madarat - köztük pávát, 37 fajta galambot, 26 tyúkfajtát, papagájokat, vízi szárnyasokat, és egyéb érdekes madarat láthat az odalátogató. A park területén lévő parasztházban megcsodálhatja a paraszti élet tárgyait, ruháit, képeit. A nádtetős pajtákban bepillantást nyerhet a rég múlt földművelés eszközeire és termékek feldolgozására. A látogató a bemutatókertben közel 100 növényfajta termesztésével ismerkedhet meg. A park egyik színfoltja a szökőkút, a számtalan nyíló virágágyás, sok örökzöld és lombhullató bokrok és fák között.
9
Kapos- folyó völgye és a Bárd patak
A Kapos vízgyűjtőjét délről a Mecsek lejtői, és a Zselic határolják, nyugatról a Belső-Somogy, északról a Külső-Somogy, keletről pedig a Tolnai-Hegyhát, valamint a Völgység fogja közre. A terület nyugtalan, hegyes-völgyes, dombos felszínű, síkság csak a folyó völgyében található. A Kapos-folyó völgye környezetvédelmi szempontból ökológiai folyosóként van nyilvántartva. Ez olyan élősávot jelent, amely lehetővé teszi az állat- és növényfajok számára a vándorlást, ezzel biztosítja a biológiai sokféleség megőrzését.
10
A Bárdi patak, mint vízrendszer, az őt tápláló mellékpatakok, források, erekkel egyetemben Szent Imre pusztától a Kaposba való torkolatig, mintegy zsinórra fűzik Bárdudvarnok településrészeinek jelentős részét. E településrészek történetében e vízrendszer is befolyásolta a helyi paraszti gazdálkodás módját, hiszen mindkét partját, mint kaszáló réteket, valamint legelőket műveltek illetve használták. A vízrendszer viszonylag állandó vízhozama biztosította több vízimalom működését. A Bárdi patak mentén, a Zselicségre jellemző minden vadon termő gyógynövény megtalálható. A Bárdi patak mentén jórészt kerékpárút, valamint Lipótfa –Szent Imre puszta között a valamikori vasúti töltésen jól járható út, lehetővé teszi a turizmust. Az útvonalon megközelíthető néhány történeti emlékhely. Szent Imre melletti palánkvár helye, valamint az ősi löszbarlang. 11
Petörkei tavak
A Zselic észak-nyugati csücskében 1993-ban jött létre egy árvízcsúcs-csökkentő víztározó, melyet 13 forrás táplál. Szenna felé lankás dombok ölelésében bújik meg a kedvelt kirándulóhely, a Petörke-tó.
12
Tókaji Parkerdő
Kaposszerdahely és Kaposvár között terül el a mintegy 160 hektáros parkerdő, amely a Zselici tájvédelmi körzet része. A két nagy halastó és az erdő egybefüggő varázsa festőivé teszi e tájat. A területet számos ösvény hálózza be, s a kikapcsolódást segíti elő az erdei tornapálya is. Ideális kirándulóhely iskoláknak, csoportoknak, és a családoknak is. A szabadtéri sütés-főzési lehetőség adott, s egy menedékház is áll a tavak mellett. A parkerdő szélén terül el a fenntartó SEFAG Zrt. lőtere is, ahol koronglövő és korongvadász versenyeket tartanak. Gyakoriak a nemzetközi rendezvények is. 13
Zselici Csillagpark - és Zselici Csillagoségbolt-park
A Nemzetközi Csillagoségbolt-park címre, erre a világszerte egyedi értékre alapozva a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. létrehozta „A határ a csillagos ég – A Zselici Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése” című projektet. Ennek a része a Zselici Csillagpark komplexuma. A fényszennyezés mértéke folyamatosan növekszik, ezért az emberek elveszíthetik kapcsolatukat a csillagos égbolttal. A jövőben generációk nőhetnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejút látványát, a háborítatlan csillagos eget. Ezért jött létre a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség, egy globális szervezet, mely célként tűzte ki, hogy feltérképezi azokat a helyeket, ahonnan külső zavaró fények nélkül szemlélhetik az emberek az éjszakai égboltot. Folyamatos éjszakai mérések, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájának eredményeként 2009-ben – Európában elsőként, a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen – a Zselici Tájvédelmi Körzet elnyerte a „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet. Hogy ennek mekkora jelentősége van, azt az is mutatja, hogy a cím elnyerésével 2009 végén a világon mindösszesen 4 ilyen címet viselő park létezett. 14
Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpont
A zselici dombok között megbújó kis falu, Bőszénfa ad otthont a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának, ahol 1300 hektáron több mint2000 állat él. A túrák során vendégeink találkozhatnak a Zselic legjellemzőbb nagyvadjaival: a gímszarvasokkal és a vaddisznókkal. Megismerkedhetnek a dámvadakkal, a muflonokkal és az őzekkel, a háziállatok közül pedig láthanak szamarakat, lovakat, házi bivalyokat és szürke marhákat is. Előzetes bejelentkezéssel részt lehet venni traktoros, vagy lovaskocsis túrán, megtekinthető a trófeakiállatás, de túralovaglásra is van lehetőség.
A szarvasfarm egy működő gazdaság, ahol betekintést engednek az érdeklődők számára az egység mindennapjaiba. Bőszénfán a termelési folyamat teljes vertikuma megtalálható a növénytermesztéstől és az erdőgazdálkodástól a vadászatig és a vadhúsfeldolgozásig. „Zselicvad” éttermükben helyi alapanyagokból készült, házias ételeket kínálnak, de arra is van lehetőség, hogy ezeket az értékes alapanyagokat megvásárolják az ide látogató vendégek.
15
Szennai skanzen és a Skanzenben álló templom
A Szennai skanzen szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található, és az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre, egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és technika alkalmazásával történt.
16
Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, és 1978-ban nyitották meg. Ma már öt porta áll az egy utcából álló, múltidéző épületsoron. A gyűjteménybe áttelepített lakó- és gazdasági építmények Belső-Somogy falvaiból, a Zselicségből és a Dráva mentéről származnak. Az áttelepített öt lakóház külső megjelenésében az 1848 utáni népi építészet emlékanyagát hordozza. A telkeken elhelyezett gazdasági építmények a ház lakóinak vagyoni állapotára utalnak. Az épületek berendezési tárgyai a hagyományos paraszti kultúra eszközkészletét idézik fel. A lakóházakon, és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeken kívül több pince és présház is megtekinthető.
A múzeum területén található Somogy egyik legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom, mely igazi ékköve a megyének. A templom máig aktív szerepet tölt be a falu életében. A falumúzeum a történeti falusi épületek sikeres újratelepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat. A Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival: az esztendő jeles napjaihoz kötődő játszóházakkal, táborokkal, kézműves bemutatókkal és táncházakkal. 17
Hajmási szabadidőfarm A város zajától távol, mégis a látnivalóktól és a színes programoktól alig karnyújtásnyira, a Zselic dombjai közt megbúvó Zselicvölgy Szabadidőfarm háromcsillagos szolgáltatásokkal várja a pihenni és feltöltődni vágyókat. A farm a családi üdülések mellett kiváló helyszínt kínál egyéb rendezvények lebonyolítására. 70 fős vadásztermével, hangulatos a’la carte éttermével, exkluzív 150 fős látványpincéjével, tájjellegű vendégházaival, modern teniszcsarnokával színes szabadidős és fakultatív programjaival a térség egyik legszebb turisztikai paradicsoma. Ételkínálata a tradicionális hazai ízekre, a környékbeli vadakra, de leginkább a dombjainkon nevelkedő francia charolais marhára épül. Az étlapon szereplő fogásokat többségében a farmon tartott állatok húsából készítik. A zöldséget és gyümölcsöt saját kertjükben szedik, míg a más kiegészítőket a környékbeli termelőktől szerezik be, ezzel is arra törekedve, hogy vendégek asztalára mindig a legkiválóbb alapanyagokból készült fogások kerüljenek. A különleges hangulatú látványpincében a régió legnevesebb pincészeteiből származó zamatos magyar borokat kóstolhatják meg vendégek. A természetet kedvelők megismerkedhetnek háztáji gazdasággal, kedvükre horgászhatnak a farm taván vagy akár gyalogos túrára, kerékpáros kirándulásokra indulhatnak a csodálatos Zselici Tájvédelmi Körzetben. A farm 80 hektáron biztosítja a felhőtlen kikapcsolódást az aktív és passzív pihenésre vágyóknak egyaránt.
18
Katica Tanya – Patca
A Katica Tanya ötlete Handó János és felesége, Eszter - tapasztalt utazók fejéből pattant ki. Céljuk minél több embert visszacsalogatni a természetbe, hogy érezze a friss levegő erejét, a puha fű selymességét, megismerhesse az állatokat és elődeink szokásait, mesterségeit, bölcsességét, eközben játszva-tanítsa korunk ifjúságát gyakorlati tudásra, tapasztalatra. A Katica Tanya Élményközpont meglátogatása számos olyan élmén�nyel leheti gazdagabbá az embert, amelyet együttesen máshol nehéz lenne megszerezni, megtapasztalni. 40 féle őshonos és származtatott háziállat és hazánkban több egyedülálló attrakció található itt. Ezek közül a legkedveltebbek: Közép-Európa legnagyobb fűthető, száraz beltéri fedett csúszdaparkja szabadeséses és családi csúszdákkal, az ugyanitt található játszóbirodalom elkülönült totyogó, gyermek, valamint felnőtt játszórészleggel, Európa egyik legnagyobb – több mint 500 m2-es falabirintusa, a Dél-Dunántúl leghosszabb drótkötél lecsúszója, felnőtt és gyermek pedálos gokart pályák, nagyméretű ugráló-dombok, valamint a 300m2 vízi játszótér, az óriás kültéri csúszdák, a Matyi vonat és a Telibe-Találda. Több generációnak élményekben gazdag, aktív kikapcsolódást nyújt kortól függetlenül, mintegy 12 hektáros területen. A paraszti gazdálkodás bemutatása is a programok része: lehet tehenet fejni, hétvégéken kenyeret és langallót sütni, de számtalan előre rendelhető program közül is lehet választani természetismeret, gazdálkodás, kézműves és bütykölde témakörökben. Az Élményközpont területén megtekinthető egy eredeti mintára épült tatárjárás korabeli palánkvár is. Alapelvük a folyamatos fejlesztés. 19
Goszthony kúria, kápolna, és Gosztony Mária munkássága
A Goszthony Kastély Goszthony Mihály földbirtokos tulajdonában volt, róla nevezték el. Két gyermeke Goszthony Mária és ifjabb Goszthony Mihály örökölték. Mihály ügyvéd lett Budapesten, Mária pedig a festő- és keramikusművészetet választotta. A család múltjából Mária élete maradt fenn a köztudatban. A kastélyról kevés írásos emlék maradt fenn.
Goszthony Mária 1893. augusztus 23-án született Bárdibükkön. A festőnek induló Goszthony Mária művészeti tanulmányait 1913-ban Münchenben kezdte. A háború kitöréséig a Weisberger Képzőművészeti Akadémiát látogatta. Majd 1917-18-ig Budapesten a Haris közben megalakult, Kernstok Károly, Rippl-Rónai, Vedres Márk által vezetett Képzőművészeti Szabadiskolában folytatott stúdiumot. 1923-ban tért haza Bárdibükkbe, ahol kápolnát építtetett és azt saját freskóival díszítette. A bárdibükki Porciunkula kápolnát XI. Pius pápabullája 1926-ban búcsújáró hellyé nyilvánította. 1928-31 között Rómában elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát, majd Bardibükkön a kiskastélyban műhelyt rendezett be. Az olasz reneszánsz tradíciók alapján vitte fel kerámiáira a magyar táj motívumkincsét. Díszítőelemként fehér alapra festett reneszánsz portrékat, állatokat, virágmotívumokat, tájrészleteket és állatfigurákat alkalmaz: dekoratív stílusa erőteljes színezéssel párosul. A klas�szikus habán stílust a magyar fazekas művészet hagyományos motívumaival 20
és modern elemekkel ötvözte, mely a bárdibükki műhely jellemzőjévé vált. Goszthony Mária kerámiáival megbecsült nevet szerzett, de elsősorban festőnek vallotta magát. Az 1960-as évek végéig festett. Posztimpresszionista szellemű olajképei és akvarelljei egész addigi életét végig kísérték. Külföldi útjain és idehaza, főként Somogyban készült pleinairetáj-akvarelljeivel érte el legnagyobb művészisikereit. A képek nagy része a Londoni Királyi Akvarell Társaság útján Angliába került. A kortárs képzőművészeti eseményekbe nem kapcsolódott bele. Magányos művészként, de számtalan barátszeretetét élvezvedolgozott haláláig. Budapesten és Kaposvárott voltak kiállításai. 1982-ben megkapta a Somogy MegyeiTanács Művészeti díját. 1989. március 27-én halt meg Mezőcsokonyán. Hamvait a bárdibükki kápolnája őrzi. 2012-ben Bárdudvarnok Díszpolgára lett és életműve Örökségünk - Somogyország Kincse kitüntető címet kapott.
Bereknyei hegy présháza – Zselickisfalud A 19. század elején épült a Bereknyei hegyen műemléki védettség alatt álló nádtetős présház és pince, gyönyörű telekkel és kilátással.
21
Szarkavár Somssich-kastély
A szarkavári erdőben álló kastély története az 1800-as évekre nyúlik vis�sza. Gróf Somssich Pongrác 1824-ben vásárolta meg a földbirtokot, amelyre 1831-ben építette fel klasszicista stílusú kastélyát. Ez képezi a jelenlegi épület középső tömbjét. 1885-ben gróf Somssich József nagyobbíttatta meg a kastélyt s építtette át eklektikus stílusban. Az épület keleti bejáratához két oszlopon álló erkélyt helyezett el. Az északi homlokzatot szintén megtoldotta egy földszintes, lapos tetős neoreneszánsz mellvédfalas résszel. Ő emeltette a kastély mellett álló víztornyot is, amely az egykori Újlaki-vár tornyának alapjain áll. Ezt idézi a torony tetejének bástyaszerű kialakítása is. A kastélydombon számos sáncmaradványt tártak fel, s a Hunyadi-korból való pénzek illetve fegyverek kerültek felszínre. Itt a kastély mellett áll a nemesi család katolikus kápolnája. A falát négy oltárkép díszíti, amely Somssich József keze munkáját dicséri. A kápolna melletti parkban állítottak fel 2002-ben egy keresztet, amely a Szarkaváron elhunytak emlékét őrzi. A kastélyparkban ugyanis a világháború idején internáló tábor működött. Nem messze az erdőben emeltek egy másik emlékművet is, a Somssich család mauzóleumát. A gyönyörűen helyreállított épü22
letet és a körülötte lévő kriptákat nagy figyelemmel gondozzák. A sírhelyig egy gesztenye fasor vezet. E területen fekhetett egykor Szarkaberki falu is, melyet 1443-ban Kaposújvár részeként soroltak fel. A terület 1944-ig volt a Somssich család birtokában.
Ropoly kastélyépület – Bőszénfa Szent István az őt támogató német lovagok számára ezen a területen is juttatott birtokot. A Ropolyi erdőrezervátum a természetkedvelők és vadászok számára a Zselic gyöngyszeme. II. András uralkodása idején a Monoszló nemzetség hozott létre egy uradalmat itt. A Ropoly nevet Rupel lovag nevéről kapta és már a 10. században állt ezen a helyen egy jelentős vár, a Rupoliak tulajdonában, amely később megsemmisült. A ropolyi uradalom vásártartási joggal is rendelkezett azon a területen, ahol több zselici út is találkozott, ez a mai Kaposszerdahely területén található, mivel a heti vásárt mindig szerdai napokon tartották. Bár a ropolyi uradalam mindössze 50 évig tartotta magát - hiszen 1270-ben a birtokfelosztás során darabjaira hullott – ma mégis népszerűségnek örvend. Az erdőrezervátum ölelésében fekvő hangulatos vadászház kellemes kikapcsolódást nyújt baráti társaságok, családok, vadászvendégek számára. A közelben található tó és kilátó remek kirándulóhelyeket biztosít.
23
Mária forrás és legendája A pálos rend története egy érdekes legendát őriz, amely egy kolostorhoz közeli forrásról szól, amely jelenleg Kaposszerdahely, Petőfi S. u. végén az ún. „halas” település részen található. A legenda szerint egy szerzetes, aki áhítatosságát ennél a forrásnál szokta végezni, körtefából egy Mária-szobrot faragott, és azt egy öreg faodvában helyezte el, mely előtt a forrás fakadt. Háborús idők jöttek, és a szerzetes más vidékre költözött. Ez időben a környék rettegett rémének, egy hírhedt rablónak a felesége Isten különös csapásaként két szörnyszülöttnek adott életet. A borzalmas csapás hatása alatt a haramia gondolkodóba esett, és mélységesen megbánta eddigi cselekedeteit. Egyszer mély álmában megjelent neki Szűz Mária, aki arra biztatta, hogy gonosztettek helyett a forrás vizében mossa meg szörnyűséges ivadékait. Amikor ezt megtette, és jó útra tért, a két fiúgyermek szép emberi külsőt nyert. A volt rabló a forrás vizében megpillantotta a Szűzanya tükörképét, vagyis az odvas fába rejtett Mária-szobrot, amit csodának vélt. Ekkor a megtért ember kápolnát építtetett, melynek oltárán helyezték el a talált szobrot. Ezért is nevezték el a szerdahelyi kolostor kápolnáját Szűz Máriáról.
24
Zselici Tájvédelmi Körzet túraútvonalai:
A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 m magas. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal. A táj csodálatos szépségeit felfedezhetjük csoportosan, vagy egyénileg, nappal vagy éjszaka, felejthetetlen élményt nyújt azoknak, akik szabadidejüket aktívan és a természetben kívánják eltölteni. Rengeteg lehetőség áll a kedves túrázni vágyó rendelkezésére. A helyiek szerint, a Zselic éghajlatát télen enyhe, csapadékos időjárás jellemzi. Ezzel szemben nyáron mintha nem is dombok között lenne az ember, a levegő szinte beszorul a dombok közé, és csak az erősebb szélmozgások frissítik fel a dombokat. A túrázók szinte végeláthatatlan, gyönyörű erdőket találnak ezen a vidéken, de ezenkívül réteket, vízfolyásokat, patakokat, tavakat, löszfalakat is, és a természet számos csodájával találkozhatnak ezen a tájon. 25
Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala:
Országos Kéktúrával ellentétben a Dél-dunántúli Kéktúra Magyarország kevésbé ismert tájait járja végig. A Zselic, Belső-Somogy, vagy például a Zalaidombság szinte ismeretlenek a turisták között. Ezért sok élményt és érdekességet tartogatnak a turistáknak, akik – eddigi visszajelzéseink mutatják – bele fognak szeretni a zselicbe.
26
„Négy fa” zöld túra útvonal Nem a Zselic jellegzetes fáiról - tölgy, bükk, ezüsthárs, gyertyán - van szó, hanem az érintett 4 falu nevéről, ahol a -fa végződés az egykori -falva elkopásából származik. A négy fa: Bőszénfa, Cserénfa, Simonfa, Gálosfa+ egy (Kaposgyarmat) falut összekötő útonal a Zselic központi részét tárja fel. A zöld jelzés jelöli.
27
Kaposmérő katolikus templom
A település egyedüli országos védelem alatt álló műemléke az 1785-ben épült római katolikus templom a Gaál família adományából. A templomot 1815-ben szentelték fel Szűz Mária emlékére.
28
Kaposmérő református templom
Az első templomot 1745 körül a veszprémi püspök leromboltatta, az 1787-ben udvarban épült torony nélküli második templom helyett pedig a XIX. század elején építettek tornyos templomot. 1906-ban új templom épült neogótikus stílusban. 1913-ban Angster József épített orgonát, melyet később a szovjet katonák tönkretettek. Az új orgona 2016 évben lett felszentelve, felújítása jótékonysági rendezvényekből, közösségi összefogással történt. 29
Kaposújlak Katolikus templom
Új építésű templom. 2003-ban, az egyház kezdeményezésére Dabóczi József elkészítette a leendő katolikus templom felépítéséhez szükséges terveket. Dabóczi József réz domborításai díszítik a belső teret valamint a homlokzati feszület is az ő művei. A faragások és a szentély munkái a bárdudvarnoki Berkesi Gyula alkotása. A kivitelezésnél nagy szerepe volt aktivitásával Rózsás Gyulának, aki végig hajtotta a projektet. 30
Szilvásszentmárton Református templom
A község a Szent Márton út egyik állomása, mert középkori templomának a védőszentje Szent Márton volt. A temploma a török időkben elpusztult. Jelenleg megtalálható református temploma II. József korában 1844-ben épült, ekkor a lélekszám 360 fő volt. 31
Bárdudvarnok katolikus templom
Szent Benedek atya tiszteletére, Árpád kori templom helyén 1778-ban épült kiváló akusztikával bíró templom műemléki védelem alatt áll. Mellette az újonnan épült rendház, mely egyházi túrizmusnak, lelkigyakorlatoknak ad helyet.
32
Bárdudvarnok református templom
A klasszicista stílusban, 1825-ben épült templom, műemléki védelem alatt áll. Kiváló akusztikája hangszeres, zenés rendezvények tartására alkalmas.
33
Bárdudvarnok monostor
Kaposszentbenedeken állt egy benedek-rendi monostor, amely XVI. század közepén pusztult el, majd a közelmúltban felújításra került. 1994-ben szentelték fel.
34
Bőszénfa katolikus templom
Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben emeltetett újat. A falu központjában álló egyhajós római katolikus templom védőszentje Nothburga, mely szent tisztelete egyedivé teszi a templomot.
35
Hajmás Római katolikus templom
A faluközpont ékessége a római katolikus templom. A templom védõszentje Nagyboldogasszony. Régen két búcsú volt, a svábok lakta településrészen a novemberi Erzsébet napja volt az ünnep. A templom 1927-ben épült, Lamping József tervezte, ami helyi védelem alatt áll.
36
Zselickisfalud református templom
A falu jelentős látnivalója az 1821-ben épült (más források szerint 18. századi) barokk stílusú református templom, mely érdekessége, hogy ez a már a negyedik templom. Napjainkban látható formáját az 1884-ben végzett felújítások során érte el.
37
Németh József festőművész - Kaposszerdahely 1928. október 3-án született Kaposszerdahelyen, nyolcgyermekes család tagjaként. Már tizenkét éves korában cséplőgépnél dolgozott, hogy famunkás édesapja szűkös keresetét kiegészíthesse. 1946-ban szobafestőtanoncnak állt Kaposváron, 1949-ben kapott segédlevelet. Ugyanebben az évben beiratkozott a Képzőművészeti Szabadiskolába. Itt figyeltek fel tehetségére Bortnyik Sándor és Hintz Gyula főiskolai tanárok. Bíztatásukra iratkozott be a Budapesti Képzőművészeti Főiskolába, ahol Bán Gyula növendéke volt. Mesterének azonban Szőnyi Istvánt vallotta, akinek irányítása mellett három évig dolgozott, és freskófestő diplomát szerzett. 1957-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. A hódmezővásárhelyi festőiskola legmarkánsabb egyéniségeként vonult be az „alföldi festészet” történetébe. 1981-ben a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége dél-magyarországi területi szervezetének titkárává választották. Több önálló és csoportos kiállítása volt. Háromszor tüntették ki Munkácsy-díjjal, 1985-ben Kiváló Művész kitüntetést kapott. 1994 augusztusában hunyt el. Szülőfalujában, Kaposszerdahelyen utcát neveztek el róla.
Dr. Eleky István jogtörténész - Lipótfa Dr. Eleky István jogtörténész, akadémikus, a Corvin Koszorú birtokosa. Kutatási területe a helyhatósági önkormányzat, a jogtörténet, jogszociológia volt. Felesége a lipótfai Petracsek családból származott, ingatlantulajdonnal rendelkeztek Bányán. Sokat tartózkodott Lipótfán, ahol a város zajától távol, a gondolkodásra inspiráló természetes környezetben végezhette alkotó szellemi munkáját. Végső nyughelye Lipótfán van, a Petracsek sírkertben. 2015-ben közösségi házat is neveztek el róla Lipótfán. 38
Rádoki József lótenyésztő a Kisbéri Állami Ménes igazgatója Rádoki József 1924-ben született Kaposkeresztúron. Középfokú tanulmányait befejezve, 1944-ben katonai szolgálatra vonult be. A háborút követően hivatásos tisztként a honvédség bőszénfai csikótelepén, mint a csikótelep vezetője, sokat tett a nyugatról visszakerült lóállomány összegyűjtésében. Ez időben a magyar lóállomány romokban hevert, több mint 60 %-a elpusztult vagy elhurcolták. A háború után, 1945-ben mindegy 328 ezer ló maradt az országban. A Bőszénfai ménes felszámolása után, 1954től Rádoki József a Kisbéri Állami Ménes igazgatójaként kiemelkedő eredményeket ért el a kisbéri telivér ménes és méncsikó- idomító telep fejlesztése érdekében. Fegyelmezett vezetőként kiváló munkát végzett nemcsak a lótenyésztésben, de a gazdálkodásban is.Kidolgozta és a gyakorlatban is megvalósította a telivér csikók jártatópályás irányított felnevelési módszerét Kisbéren, ami alapján az alagi tréningtelepre került 18 hónapos csikók kiváló eredményeket értek el kétéves korukban. Rádoki József fiatalabb korában kitűnő ugró- és akadálylovas volt. Már ménesigazgató volt, amikor 1957 októberében, mint akadálylovas indult a híres csehszlovákiai, Pardubicei Nemzetközi Gát- és Akadályversenyen, a magyar csapat tagjaként. Több évtizedes, sikeres szakmai tevékenységének egyik kiemelkedő eredménye az összesen 25 versenyen indult, és ebből 20 versenyen győztesként végzett angol telivér, Imperiál tenyésztése és felnevelése volt. Csak a legrangosabb, legkiemelkedőbb versenyeket megemlítve, megnyerte az Ausztria Díjat, a Magyar és az Osztrák Derbyt, a Szófiai és a Béke Díjat, az őszi Hansa Preist, a svédországi Malmö Nagydíját, a Szocialista országok Nagydíját Prágában és Budapesten. Közben Imperiál nevét a tengerentúlon is megismerték, három éves korában meghívást kapott a washingtoni D.C. International 2400 méteres versenyére. Az egyik legjelentősebb világversenyen Imperiál a neves indulók között a 7. helyen végzett, ami nagy dicsőség volt a magyar lótenyésztés számára. ő az egyetlen magyar tenyésztésű telivér, aki futhatott a nemzetközi versenyen. 39
Dr. Kanyar József Állami-díjas történész, akadémiai doktor, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója 1916. április 29-én, Kaposújlakon született törzsgyökeres református, paraszti családban. A kaposmérői református elemi iskola, majd a kaposvári Somssich Pál Gimnázium elvégzését követően a Budapesti Református Teológiai Akadémián 1942-ben lelkészi oklevelet szerzett, a Nagykőrösi Református Tanítóképzőben pedig tanítói képesítést kapott. 1943-ban történészi államtudományi doktorátust szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. A nyilas hatalomátvételt követően szökött katonaként bujkált Budapesten, ahol kapcsolatba került a parasztpárt vezetőivel, és a háború után a párt pécsi kerületi titkára, az ideiglenes nemzetgyűlés baranyai delegált képviselője lett. Szerkesztője volt a Pécsi Szabad Szó hetilapnak. Szépen ívelő politikai pályája a Parasztpárt szétesésével együtt megszakadt. 1948-ban hazatért Somogyba. Könyvtáros, főlevéltárnok, 1950-től pedig a Somogy Megyei Levéltár igazgatója lett. 1962-ben országosan elsőként jelentetett meg levéltártörténetet és fondjegyzéket. 1977-től az országban elsőként szervezett évente Levéltári Napokat. Vallotta, hogy „aki tisztességgel megírja szülőföldje történetét, nagyobb szolgálatot tesz, mintha világtörténetet írna”. A Somogy megye múltja sorozat elindítójaként valóban nagy szolgálatot tett szülőföldjéért. Négy évtized alkotói munka után, 1990-ben nyugdíjba vonult, és a fővárosba költözött, ahová családi kötelékei szólították. 80. születésnapja alkalmából a megye, és szülőfaluja, Kaposváron tartottországos tudományos tanácskozást a szülőföld történeti kutatásairól. 1999. december 8-án, mint a Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnökét tudományos és közéleti munkájáért a köztársasági elnök Életmű-díjjal tüntette ki a Parlamentben. 2005-ben Budapesten hunyt el. Örökül hagyta számunkra tudomány szeretetét, a tények tiszteletét, és azt a hatalmas ismeret anyagot, melynek füzetekbe és könyvekbe foglalásának egész életét szentelte. Kaposújlak és Kaposmérő díszpolgára. 40
Fodor András költő, műfordító 1929-ben született Kaposmérőben, ahol elemibe is járt, majd Kaposváron érettségizett 1947-ben. Gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. A híres elitképzőnek, az Eötvös Kollégiumnak lett a tagja, ahol Fülep Lajos tanítványa volt. Egyetemi évei alatt váltak ismertté versei az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz című folyóiratban. 1951-ben kapott könyvtáros és orosz szakos diplomát. 1949-ben a Választ, 1950-ben az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. Fodor András 1949-1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban. 1954-1956 között a folyóirat versrovatának volt a munkatársa. 1957től szabadfoglalkozású író lett. 1958-ban kiadott második kötetét politikai jellegű bírálat érte, emiatt 2-3 évre újra kiszorult azirodalmi életből. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője. 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetője, 1983-tól a Kortárs szerkesztője. 1981-1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke volt. Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. Zenéről írt tanulmányai és Igor Sztravinszkijről szóló könyve mellett 1959-1968 között rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket, ahol Bartók Béla, Igor Sztravinszkij, Anton Webern, Witold Lutosławski és a kortárs magyar szerzők műveit éppúgy sorra vette, mint az akkor nehezen hozzáférhető Edgard Varèse, Olivier Messiaen, John Cage, Karlheinz Stockhausen, Jannis Xenakis műveket. Kaposmérő díszpolgára. 41
Zselic Táncegyüttes A Zselic Táncegyüttes Somogyban a Zselici dombságban, Szennán alakult ezen a néven 16 esztendeje. Előtte Szennai Együttes, Szennai Hagyományőrző Együttes néven, már 1959 óta működött Szennán, melyet akkor Csíkvár József koreográfus, etnográfus, gyűjtő alapított Szenna, Zselickisfalud, Patca, Szilvásszentmárton és Kaposszerdahely fiataljaiból és idősebbjeiből. Az együttes összefogója akkor Szabó Edit tanítónő volt, aki hosszú éveken keresztül szervezte koordinálta az együttes életét. Az Ő munkájuk nyomán aztán generációk nőttek fel napjainkig, mikor is a művészeti iskolában népzenét, néptáncot tanulhatnak a gyermekek és egyéb ráérő idejükben még a Zselic Táncegyüttesbe is eljárhatnak. Teszik ezt azért, mert dédnagymamáik, nagymamáik és szüleik is ezt tették, mert esetenként szüleikkel táncolhatnak együtt a színpadon és mert nagyon, nagyon jó közösség ez, ahová nagyon jó tartozni. A mai formában 3 éve működik együttesünk és ma már nem csak a zselici településekről, hanem Kaposvárról, Somogyaszalóból, Kaposfőről, Kisasszondról is járnak hozzánk táncolni. Elsődleges számunkra a somogyi táncok, hagyományok, viseletek részletekbe menő igényes bemutatása, törekvés és igény arra, hogy saját táncainkat, hagyományainkat minél magasabb színvonalon tudhassuk magunkénak és hogy ezt megmutassuk minden érdeklődőnek. A somogyi tánckincsen kívül más tájegységek táncaival, hagyományaival is foglalkozunk, melyben megpróbálunk hasonlóan magas színvonalat képviselni.
42
Köszönet az önkormányzatoknak a megküldött anyagokért: Kaposmérő (www.kapomero.hu) Kaposújlak (www.kaposujlak.hu) Bárdudvarnok (www.bardudvarnok.hu) Hajmás (www.hajmas.hu) Zselickisfalud (www.zselickisfalud.hu) Kaposszerdahely (www.kaposszerdahely.hu) Bőszénfa (www.boszenfa.hu) Köszönet együttműködő partnereknek a felhasználásra átadott anyagokért: Sefag Zrt. (Zselici Csillagpark) Kaposvári Egyetem (Vadgazdálkodási Tájközpont) Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szennai Skanzen) Egyéb források: Wikipédia enciklopédia (https://hu.wikipedia.org) www.kektura.click.hu www.turistautak.hu www.data2.openstreetmap.hu/turistautak www.geocaching.hu www.turautak.com
Készült : 2016. A kiadásért felelős: Kaposmérő Községi Önkormányzat 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.
Nyomtatás: Pethő nyomda Kaposvár Dombóvári út 1. 43
44
