A keszthelyi Zöldmező Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

A keszthelyi Zöldmező Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014.

Pedagógiai Program 122/2014 Tartalom Az iskola adatai ................................................................................................................................................... 5 Bevezető .............................................................................................................................................................. 7 Intézményünkben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: .................................................................. 7 Az általános iskola célkitűzései ........................................................................................................................... 7 A speciális szakiskola célkitűzései ...................................................................................................................... 9 Nevelési feladatok, eszközök, eljárások, és tevékenységek ...............................................................................12 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................................12 Erkölcsi nevelés ..................................................................................................................................................13 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ......................................................................................................................14 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ...........................................................................................................14 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ........................................................................................................14 Családi életre nevelés .........................................................................................................................................14 Testi-lelki egészségre való nevelés .....................................................................................................................15 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ..........................................................................................................15 Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................................................................15 Pályaorientáció ...................................................................................................................................................15 Gazdasági és pénzügyi nevelés...........................................................................................................................16 Médiatudatosságra nevelés .................................................................................................................................16 A tanulás tanítása ................................................................................................................................................16 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................................16 A közösségfejlesztés feladatai: ...........................................................................................................................16 Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel: ............................................................................16 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: .......................................................................................................17 Kommunikációs kultúra fejlesztése ....................................................................................................................17 A közösségfejlesztés szervezeti formái .............................................................................................................. 17 Osztályközösség: ................................................................................................................................................17 Napközis csoportok: ...........................................................................................................................................17 Tanulószoba: ......................................................................................................................................................18 Kollégiumi csoport: ............................................................................................................................................18 Diákönkormányzat: ............................................................................................................................................18 Iskolai sportkör: ..................................................................................................................................................18 Szakkörök: ..........................................................................................................................................................18 Iskolaújság: .........................................................................................................................................................18 A közösségfejlesztés folyamata: .........................................................................................................................18 Az osztályközösség fejlesztése: ..........................................................................................................................18 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai: .....................................................................................................18 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................. 19 A szülő, tanulók és az iskola kapcsolata .............................................................................................................19 Az együttműködés formái az iskola részéről: .....................................................................................................19 Együttműködés formái a tanulók részéről: .........................................................................................................20

2

Pedagógiai Program 122/2014 Együttműködés formái a szülők részéről:...........................................................................................................20 A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: ....................................................20 Az iskola külső kapcsolatrendszere: ...................................................................................................................21 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................................. 22 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre...............................................................................................................23 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje .................................................... 23 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...........................................................................23 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: ..........................................24 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok:...............................................26 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje.......................... 27 A diákönkormányzat célja: .................................................................................................................................27 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái...................................... 29 Tanulmányok alatti vizsgák ............................................................................................................................... 30 Az intézménybe történő felvétel szabályai .........................................................................................................30 Szakmai vizsga ...................................................................................................................................................30 Alkalmassági vizsga ...........................................................................................................................................31 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ..................................................................................................31 Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......................................................................... 31 Kerettanterv speciális általános és szakiskolások részére elsősegélynyújtásból ................................................ 31 Tantárgyi célok, feladatok ..................................................................................................................................31 Az értékelés alapelvei ........................................................................................................................................ 32 Általános iskola: .................................................................................................................................................33 Speciális szakiskola ........................................................................................................................................... 39 Az iskola helyi tanterve ..................................................................................................................................... 41 Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára ........................................................................................ 46 Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam ................................................................ 46 Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok: ..............................................................................46 A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók kerettantervének adaptációja autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók számára ................................................................................................................................................. 46 Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam ................................................................ 46 Óraszámok felhasználása ....................................................................................................................................47 Tanórán kívüli foglalkozások: ............................................................................................................................49 Művészetek ........................................................................................................................................................ 55 Ábrázolás - alakítás ........................................................................................................................................... 55 Tánc- és drámajáték ........................................................................................................................................... 55 Informatika ........................................................................................................................................................ 55 Számítástechnika ............................................................................................................................................... 55 Összesen ............................................................................................................................................................ 55 A tankönyvválasztás szempontjai ...................................................................................................................... 56 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....................................... 56 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei ....................................................................56 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai ......................................................................................................... 57 Alapfokú nevelés – oktatás szakasza ..................................................................................................................57 Alsó tagozat: 1–4. évfolyam. ..............................................................................................................................57 Felső tagozat: 5–8.évfolyam ...............................................................................................................................57 Középfokú nevelés – oktatás szakasza ...............................................................................................................57 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz ................................................................................................58 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése: ............................................58 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció .............................................................................58

3

Pedagógiai Program 122/2014 A halmozottan sérült enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatása.....................................................................59 A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése ....................................................................... 59 A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló: ......................................................................................................59 A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai ..................... 60 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz ................................................................................................61 A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei ................................................................................... 61 Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei ....................................................... 62 A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatása ........................................................... 64 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját diagnosztikus, szummatív fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............ 65 Az Értékelés ....................................................................................................................................................... 65 A szöveges értékelési rendszer ...........................................................................................................................67 Magatartás és szorgalom minősítési rendszere ...................................................................................................69 A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ............................................................................71 Az iskolai beszámoltatás formái, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..............................73 Iskolai jutalmazás ...............................................................................................................................................76 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................77 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .........................................................................78 Az iskolai testedzés programja ...........................................................................................................................78 Fizikai állapot felmérése .....................................................................................................................................79 Egészségfejlesztés .................................................................................................................................................................................... 80 Az iskolai egészségfejlesztés célkitűzései ......................................................................................................... 81 Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek ............................................................................86 Éves Cselekvési Terv ......................................................................................................................................... 89 Az iskola környezeti nevelési programja .......................................................................................................................................... 89 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................... 95 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .........................................................................................................102 Az iskolai hagyományok rendszere ................................................................................................................. 105 A kollégium pedagógiai programja ...................................................................................................................................................107 A kollégiumi nevelés alapelvei ........................................................................................................................ 107 A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelése-oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program ..............................................................................................................................................115 Szakszolgálat .............................................................................................................................................................................................121 Logopédia ........................................................................................................................................................ 121 Gyógytestnevelés ............................................................................................................................................. 123 Utazó gyógypedagógiai hálózat: ...................................................................................................................... 123 Magántanulók: ................................................................................................................................................. 126 Fejlesztő Iskolai Csoport Rehabilitációs Pedagógiai Programja ...................................................................... 126 Bekerülés feltételei ..........................................................................................................................................126 Tevékenység-, tevékenység tanulásának sajátosságai ...................................................................................... 128 Fejlesztési területek.......................................................................................................................................... 128 A tanítás és tanulás szervezeti keretei és formái...............................................................................................130 Személyi feltételek ...........................................................................................................................................131

4

Pedagógiai Program 122/2014

Az iskola adatai Az iskola hivatalos neve: Zöldmező Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola alapító okirata: A saját intézményre vonatkozó adatokkal Az intézmény földrajzi működési területe: Keszthely Az iskola beiskolázási területe: Keszthely és Zala megye, de szülői kérésre, egyéni mérlegelés alapján, a megyehatárokon túlról is fogadunk gyerekeket. Az intézmény bemutatása Intézményünk 1984-ben nyitotta meg kapuját. A Zöldmező utcai épület az általános iskolának, szakiskolának és hétközi kollégiumnak ad helyet. Tanulóinkat, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatai alapján vesszük fel. A gyógypedagógiai feladatok ellátására gyógypedagógiai tanárokat alkalmazunk. A hét alapfeladatból és a jelentős számú többletszolgáltatásból valamennyi pedagógusnak részt kell vállalnia. Optimális munkaszervezéssel kivédhető az egészségtelen túlterhelés. A tanórán kívüli és a rehabilitációs célú fejlesztési feladatokat a felkészültség (szakosodás, specializáció, tanfolyami képesítés, önképzés) az adottságok, az önkéntes vállalások alapján látják el a pedagógusok. A napköziben gyógypedagógiai feladatot végző tanáraink, tanítóink aktívan bekapcsolódnak a tanórák vezetésébe is, és az egyéni, a kiscsoportos fejlesztő munkába. Ugyanakkor a szaktárgyi rendszerben dolgozó gyógypedagógusok ellátnak napközis, tanulószobai és habilitációs feladatokat is. A tanulók jelentős része hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. Az iskola így fontos társadalmi kapcsolatot jelentő szintér a szülőknek, mert szinte naponta vagy szükség szerint találkozhatnak más szülőtársakkal, a pedagógusokkal, az iskola vezetőivel, és megoszthatják velük nyomasztó gondjaikat. A kapott információkat, adatokat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésénél, az egyéni fejlesztő programok elkészítésénél - elsősorban a magatartás- és viselkedészavarokkal kapcsolatban a családok, a szülők megsegítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél A pedagógiai program felülvizsgálatra került. A program átdolgozásában a tantestület több tagja kivette a részét. A pedagógiai program magában foglalja:  a nevelési programot  egészségnevelési programot,  környezeti nevelés programot,  helyi tantervet Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. A szakképzés a 9. évfolyamon kezdődik és – a szakma képzési idejétől függően – legkésőbb a 13. évfolyamon fejeződik be. Intézményünk feladatkörei:  ellátjuk a Keszthelyen és Zala megyében élő, tanulásban és értelmükben akadályozott tanköteles tanulók iskolai nevelését, oktatását,  1986 óta a speciális szakiskolában tanulók szakképzését,  1993 óta az autista gyermekekkel való foglalkozást, 5


    

a városi, intézményi, térségi szakszolgáltatást,/logopédia, gyógytestnevelés/ a vidéki gyerekek kollégiumi elhelyezését, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését, értelmileg akadályozott gyermekek szakiskolai fejlesztését (készségfejlesztő csoport) 2006-07 utazó gyógypedagógiai hálózat az integráltan oktatott-nevelt SNI gyermekek ellátására,  2009-től korai fejlesztés feladatait,  2010-től fejlesztő iskolai oktatást és nevelést, fejlesztő felkészítést a súlyoshalmozottan fogyatékos gyermekek ellátására.

6




Bevezető A nevelés alapvető célja és feladata, hogy a gyermekek szabad felnőttekké, autonóm személyiségekké váljanak. Ezért a pedagógiának az értelem fejlesztésével, az oktatással együtt a nevelést, az érzelmi, akarati élet formálását is alapvető feladatának kell tekintenie éppen úgy, ahogy a testi nevelést vagy a felelős társadalmi életre való felkészítést. Az emberközpontú nevelés pedagógia célja és legfontosabb feladata tehát nem lehet más, mint a kognitív, az érzelmi és szociális kompetenciák kialakítása, a legnagyobb hozzáadott értékkel. Ennek mutatója pedig a tanulók komplex fejlesztésének, adottságainak kibontakoztatása nyomán a személyiségükben végbemenő minőségi változás. E minőségi változást pedig azok a legfontosabb, általános értékek hozzák létre, amelyeket az iskolának, mint a nevelés, oktatás intézményesített színterének szellemiségében is közvetítenie kell, és tovább kell adnia. Intézményünkben nevelő, oktató, tanító pedagógusok a mindennapi nevelő, tanító és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket kívánják érvényre juttatni. Intézményünk a komplexitás elve alapján, olyan pedagógiai munka végzésére törekszik, amelynek központjában a kulcskompetenciák fejlesztése, a gyermekek, tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a környezeti feltételek figyelembe vétele és bevonása segítségével. Célunk, hogy a család által reánk bízott gyermekből, tanulóból a szülőkkel együttműködve szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk. Munkánk során mindig figyelemmel leszünk az életkori sajátosságokra. Intézményünkben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: Az általános iskola célkitűzései  a tervszerű nevelő-oktató munka előtérbe helyezi a kulcskompetenciák kialakítását  a tanulók alapkészségeit alakítja, fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt  többféle lehetőséget biztosít a tankötelezettség teljesítésére, felkészít a szakmai vizsgára, valamint a munkába állásra  az esélyegyenlőség elvének szem előtt tartásával biztosítja iskolánk tanulóinak az azonos lehetőségeket  lehetőséget ad az ismeretek alkotó alkalmazására, a tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosításra  kiemelt figyelmet fordít a tehetségek felismerésére, tehetségük kibontakoztatásának segítésére  törekszik a gyermeki, tanulói érdeklődés felkeltésére, a motivációra  olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világ-képük formálódását és eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetben  kialakítja az egyéni tanulás módszereit  arra törekszik, hogy a tanulók körében becsülete legyen a szorgalomnak, tanulásnak és a munkának  elvárja pedagógusaitól, hogy járuljanak hozzá a diákok életmódjának, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, éljenek a szemléletesség és az aktivitás elvével, a tantárgyi koncentrációval és az új pedagógiai módszerekkel  törekszik a humánumra, az egyén és közösségek iránti tiszteletre 7


 folyamatos ellenőrző, értékelő tevékenységgel javítja munkájának színvonalát, és ezzel biztosítsa a minőséget a nevelő-oktató tevékenységben  segíti a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni és felismerni a rosszat  fontosnak tartja a visszajelzés elvét, mind a gyermek, mind a szülő felé, ezért folyamatosan tájékoztat a tanulói teljesítményekről, ezek változásairól és javításuk akadályairól  törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására  fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, a reális énkép kialakításának készségét  felkészíti a tanulókat a felnőtt lét szerepeire  a tanulókat megismerteti nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, országunk, térségünk és településeink hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén megerősödjék a haza és a szülőföld iránti szeretetük. Emellett fontosnak tartja az európai azonosságtudat kialakítását, az egyetemes kultúra megismerését, tiszteletét is  Az intézmény szükségesnek tartja a közösséghez tartozás elvének gyakorlati megvalósítását, ezért teret biztosít a sokoldalú, színes iskolai életnek. Olyan légkört kívánunk teremteni, hogy a tanulók második otthonukban érezhessék magukat. Átadjuk és gyakoroltatjuk a demokrácia alapelveit, de tisztában vagyunk a pedagógus vezető szerepének fontosságával is. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét, jogait tiszteletben tartjuk, a kötelességeit számon kérjük,  építünk a gyermeki, tanulói nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra,  a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk el tőlük,  minden gyermek, diák számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére fejlődése minden időszakában, tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  az intézmény életében egymást megbecsülő, tiszteletet adó, toleráns kapcsolatok kialakítására törekszünk,  az iskola pedagógusai számolnak a nevelés ellentmondásosságának elvével is. E területen:  A szülőkkel folyamatos kapcsolattartásra törekszünk, mert tudatában vagyunk annak, hogy bármit adhatunk a gyermekeknek, de semmi sem pótolja a szülői szeretet,  Munkánkat és tevékenységünket úgy szervezzük, hogy az átlátható legyen. Intézményünk szívesen fogad minden segítséget,  Igénybe vesszük a térség, a települések oktatási, művelődési, sport, egészségügyi, szociális intézményei, egyházai, civil szervezetei, gazdasági szereplői által felkínált lehetőségeket. A tanulók érdekében törekszünk a széles együttműködésre. Nevelési céljaink  a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerű ismereteik, egyéni képességeik, készségeik, kompetenciáik kialakítása bővítése,  minden tanulónk teljesítse tankötelezettségét, találja meg a képességeinek megfelelő, és iskola által biztosított kilépési lehetőséget, a továbbtanulást biztosító, alkalmazható szaktudás formájában,

8


 intézményünk építsen ki olyan iskolai környezetet, amely épít települése és saját hagyományaira, az ott élők elvárásaira, ugyanakkor szerves és együttműködő része az egységes középiskolának,  olyan átjárható oktatási-nevelési szervezetet kívánunk működtetni, ahol a tantervek, a követelmények és az alkalmazott módszerek, mérési eszközök egymást erősítik, kiegészítik, és ahol együttműködés van a tagintézmények dolgozói és tanulói között. A speciális szakiskola célkitűzései          

szociális viselkedési formák elsajátítása az önbizalom erősítése az egyéni teljesítőképesség reális megítélésének megtanítása az érdeklődés felkeltése az egyén aktivizálása a felelősség vállalására nevelés a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a csoportmunkára nevelés segítség a társadalmi politikai helyzet és egyéni lehetőségek megértéséhez segítség a szabadidő önálló, értelmes eltöltéséhez.

A speciális szakiskolai képzés első szakaszában a tankötelezettség teljesítésének érvényre jutása mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk azokat az általános készségeket és ismereteket, amelyek az életben való eligazodáshoz, továbbá a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz elengedhetetlenül szükségesek. A 9 -10. évfolyamon elsődleges cél az 1 - 8. évfolyamon szerzett ismeretek megszilárdítása, fejlesztése, az ismeretek további bővítése, gyakorlása, valamint olyan készségek, képességek fejlesztése, amelyek megkönnyítik a szakképzésbe való bekapcsolódást. A szakiskola 9 -10. évfolyamán folyó pedagógiai munka sajátossága, hogy a nevelés-oktatás ezen szakaszába beépülnek a szakképesítés megszerzését előkészítő ismeretek. A szakmai előkészítő- és alapismereteket nyújtó órákon fontosnak tartjuk, hogy a többszörösen hátrányos helyzetű, illetve tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak sikerélményt nyújtó, az önálló munkavégzésre serkentő feladatokat adjunk, és ez által felkeltsük a fiatalok szakma iránti érdeklődését. A speciális szakiskola kilencedik - tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása folyik, valamint a tizedik évfolyamon szakmai alapozó ismeretek elsajátítása folyik. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés történik. A speciális szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A korosztály nevelésében is folyamatosan jelen kell lenni a fejlődésüket, képességeiket feltáró ellenőrző és értékelő munkának. A speciális szakiskolában az értékelésnek a célja a szűken vett tantárgyi célokon túl a személyiség fejlesztése. Az önértékelési képesség kialakítása nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Törekedni kell az írásbeli és szóbeli értékelés helyes arányának kialakítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szókincs bővítésére, a helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség fejlesztésére. Szakképző évfolyamokon a szakmai tárgyakban a rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény.

9


A tanulók tudásának mérésében nagyobb súlyt kapnak a félévi – végzős szakképző osztályokban félévi vizsga szóban és írásban – és az év végi mérések. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz alkalmazkodik. A szakiskolában a tanulók a szakmai vizsga letételével befejezik iskolai rendszerű tanulmányaikat, ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania:    

a személyiség fejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.

A speciális szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlődik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, az igény a leendő munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösség és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A speciális szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A speciális szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre. A tanulók számára fejlődésre ösztönző, differenciált, egyénhez igazodó módszereket kell alkalmazni, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai kudarcok. A tanulók tekintélyes része amellett, hogy tanulásban akadályozott, még hátrányos helyzetű családból is érkezik, e körben gyakori az emocionális törődés hiánya, s ez a felnőttek világával kapcsolatos konfliktusokhoz vezet. A szakemberek szerint a családi szocializáció hiányosságai határozzák meg a legsúlyosabb problémák kialakulását. A tanulókra jellemző:  az alacsony tanulási és teljesítménymotiváció  a szétszórt figyelem  a lassú tanulási tempó  a kitartás hiánya  a gyenge rendszerező- és absztrakciós képesség  a mondanivaló megfogalmazására való gyakori képtelenség  rezignáció vagy agresszivitás  a frusztrációkkal szembeni gyenge tűrőképesség  az önállótlanság  a felnőttekkel szembeni bizalmatlanság és távolságtartás Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a fiatalok nem képesek sikerek elérésére.

10


A szakmunkástanulásra felkészítő programban egyenrangúnak tekintjük a gyakorlat, az elmélet és a nevelés területeit. A célok megvalósulásának kritériumai  javuljon a tanulók motivációja (sikerélmény)  a 9. és 10. osztályban a szerzett tapasztalatok alapján megalapozott pályaválasztási döntést hozzanak  a tanulók olyan kompetenciákat, magatartásformákat ismerjenek meg és gyakoroljanak, amelyekre a szakképzésben és a munkába állásuk után szükségük van  sajátítsák el a tanult szakmájuk előírt követelményeit A hátránykeltő specifikumok elsődleges együttesét a nevelési környezet, a családi környezet különféle hiányai alkotják. Hátránykeltők bizonyos családi jellemzők is: a nagyon alacsony szociokulturális szint, az ingerszegénység, a motiválatlanság, vagy akár egy minimális igényszint hiánya, az egyre több családot sújtó szegénység. Nehéz eldönteni, ok-e vagy következmény egy-egy, a társadalmi beilleszkedést is súlyosan veszélyeztető kedvezőtlen személyadottság, tanulási és kommunikációs probléma, az alkohol- és drogfüggőség, a bűnözés. Sok szempontból hátrányos helyzetűeknek tekinthetők a nevelőotthonból kikerülő fiatalok is. A fent említett helyzetű valamint a gyengébb tanulmányi eredményeket produkáló rétegeket - a tapasztalat azt mutatja - főként a rövidebb képzési idejű, egyszerűbb szakmai programokat kínáló szakiskola fogadja. A hátrányos helyzetű tanulók számára kidolgozott előkészítő és kiegészítő programokat ezért a szakiskolai követelményeknek megfelelően kell kialakítani. Annál is inkább, mert a szakiskola által szervezett 9. és 10. - általánosan képző évfolyamokon a törvény értelmében szakmai előkészítő ismeretek is oktathatók. Mivel e peremcsoportokhoz tartozó fiatalok nem oktathatók igazán hatékonyan a csak közismeretet átadó iskolákban, hisz náluk elsősorban a gyakorlati ügyességet az érdeklődést, a megtalált szakmai képességeket és teljesítményeket lehet sikeresnek minősíteni, a problémák megoldásához a legmegfelelőbb terepet éppen az ilyen, kifejezetten a gyakorlati-funkcionális készségekre és tudásra koncentráló képzési modell kínálja. E képzési modellben nagyon fontos, hogy egyes tanulók képességeitől és szükségleteitől függően mindig elég idő álljon rendelkezésre az elmaradottak pótlására is. A képességek fejlesztése, a gyakorlatorientált oktatás a fizikai állóképesség növelése a szociális létfenntartó képességek, valamint az aktív sorsformálás képességeinek fejlesztésére irányulnak, egyebek között:     

az önismeret az önérvényesítés a stressz- és konfliktuskezelés a kommunikációs képességek az intellektuális megismerés technikáinak elsajátítására.

A tanulócsoportok összetétele a szakképző osztályokban nagyon heterogén. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók sok türelmet, odafigyelést, segítséget igényelnek a gyakorlati és elméleti órákon. Az oktatók, szakoktatók csak összehangolt munkával, segítségnyújtással, következetes és folyamatos odafigyeléssel, felzárkóztatással tudják őket megfelelő munkára, önálló tanulásra ösztönözni. A hátrányos helyzetből, a megfelelő családi háttér hiányából adódó magatartásproblémákat csak a nevelési módszerek helyes megválasztásával, a szabályok betarttatásával tudjuk kezelni.

11


A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni. Tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk során támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekedjen képességük szakmai és más munkatevékenységük értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Alapfokú szakképesítések A szakmára való felkészítéshez, az intézmény keretein belül megszerezhető szakmák megismeréséhez nyílt nap szervezésével kívánunk segítséget nyújtani a 8-9-10. osztályos tanulóknak, szüleiknek, és gondviselőiknek. A szakképesítések, amelyek kevés elméleti ismeretet, inkább gyakorlati készséget biztosítanak és szakképzettséget igénylő, elsősorban fizikai erőkifejtést kívánó meghatározott munkakörök, foglalkozások ellátására jogosítanak.  335420501002104 textiltermék-összeállító  546220101002101 parkgondozó  523470301003101 számítógépes adatrögzítő  315212410000000 szerkezetlakatos  315821510000000 kőműves  335820410000000 festő, mázoló, tapétázó A felsorolt szakmák szakmai programjait külön dokumentáció tartalmazza. Nevelési feladatok, eszközök, eljárások, és tevékenységek Intézményünk ellátja a törvényben meghatározott feladatait, és biztosítja a tanulói jogok érvényesülését:  Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka sajátos feladata, hogy az alapelvekben, és a célokban felsorolt értékeknek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli oktatási - nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés, mérés, ellenőrzés.  Feladatunk a tanulók szociális segítése (egész napos oktatás, napközi, menza, tankönyvtámogatás, tartós tankönyv biztosítása).  A hátrányok enyhítését, leküzdését az intézmény segíti (gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász, gyógytestnevelő) alkalmazásával, igény esetén készségés képességfejlesztéssel, csoportbontással, differenciált foglalkozásokkal, tehetséggondozással, versenyre felkészítéssel, szakkörökkel és diákkörökkel, közösségi foglalkozásokkal. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés a közoktatási intézmények kiemelt nevelési feladata, amely áthatja az iskolai élet minden területét, nem köthető sem műveltségi területhez, sem tantárgyhoz. Ezek a feladatok az értékközvetítő pedagógiai munka lényegét jelentik. A feladat ellátásában az intézmény nyitott, együttműködik a szülőkkel. Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: 12


 közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.  közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek: Közvetett módszerek: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek követelés a tanulói közösség tevékenységének gyakoroltatás megszervezése, segítségadás közös (közelebbi vagy távolabbi) célok ellenőrzés, ösztönzés kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, követelés, ellenőrzés 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése elbeszélés. a nevelő részvétele a tanulói közösség tények és jelenségek bemutatása tevékenységében, műalkotások bemutatása a követendő egyéni és csoportos minták a nevelő személyes példa-mutatása kiemelése a közösségi életből 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) magyarázat, beszélgetés. felvilágosítás a betartandó magatartási a tanulók önálló elemző munkája normákról, vita, követelés, ellenőrzés Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kialakítása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. A gyermekek ismerjék meg, és tudatosan kövessék az érett emberi magatartás jellemzőit. Fedezzék fel az etikus magatartás kialakításának feltételeit, szabadon választható lehetőségeit, problémáit. Ismerjék el etikai felelősségüket, legyenek nyitottak a másik ember értékrendszerének, etikai, erkölcsi elveinek megértésében, tudják megfogalmazni annak pozitív és negatív kritikáját. Az erkölcsi-etikai nevelés alapja minden életkorban a példaadás. Minden pedagógus példakép, akár akarja, akár nem. Éppen ezért megfelelően tisztázni és láttatni kell, hogy a személyiség etikus viselkedésének kialakításához az ember életében mi a legnagyobb érték, mit tartunk jónak és rossznak. Az etikus magatartáshoz meg kell alapozni, és ki kell fejleszteni azokat az erényeket, lelki képességeket, amelyek az emberi személyiséghez hozzátartoznak: az önérzetet, az őszinteséget, a következetességet, a türelmet, a józanságot, a nyitottságot, a felelősséget, a tiszteletet és megbecsülést a másik ember iránt. Az erkölcsi nevelés az egész társadalom feladata és felelőssége, az összes felnőtté: a családé, a szülőké, a pedagógusoké, sőt még a gyermekeké is.

13


Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az erkölcsi nevelés egyenes folytatásaként kell taglalni a hazaszeretetre nevelés témakörét. Maga a hazaszeretet olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhető, fejleszthető a gyermek személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése, feltárása, a magyar kultúrtörténet és a magyar irodalom, a magyar anyanyelv tanítása hazafias szellemben, de annak hangoztatása nélkül. Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyörűsége elmélyíti, tudatossá teszi a hazaszeretetet. A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a jövőbe vetett hit, reménység táplálása. A magyar jövő reménysége tehát a józan és mértéktartó hazaszeretetre nevelés. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Kiemelkedő feladat a cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság beláttatása és kialakítása. Az iskolának meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Ha tisztában vannak alapvető jogaikkal, könnyebben megértik, hogy a jogok kötelezettségekkel is járnak, amelyet minden felelősségteljesen gondolkodó embernek be kell tartania. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A nevelés-oktatás folyamatában elő kell segítenünk iskolánk tanulóinak kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését egyéni képességeik szintjén. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az önismeret, a reális én-kép és a társadalmi beilleszkedés folyamatához nélkülözhetetlen személyiség szociális kompetenciáinak megalapozása, beilleszkedésének, én-védelmének és önvédelmének kialakítása, különös tekintettel az alábbi területekre: az egészség értékének tudatosítása, az egészségmegőrző szokások kialakítása, a vészhelyzetek és kockázati tényezők felismerése, a kritikai gondolkodás és mérlegelés fejlesztése, a helyzetfelmérésre és döntésre való képesség kimunkálása, a feszültség- és konfliktuskezelés megtanulása, a segítségnyújtás módjai, lehetőségei és felelőssége. Hozzá kell tehát segíteni tanulóinkat, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe való beleélésre, az empátiás képességük fejlesztésére, valamint egymás kölcsönös elfogadására. Családi életre nevelés Az iskolai nevelés igen fontos feladata a családi életre felkészítés. Igényt kell támasztani a gyermekekben a családi hagyományok tiszteletére, az ünnepek megtartására, a szűkebb és tágabb család tagjaival való kapcsolat megélésére. Hangsúlyozzuk az egymás iránti 14


megbecsülés, a szülőkhöz, a testvérekhez, az idősebb családtagokhoz való alkalmazkodás értékeit, jelentőségét. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, egyre több a problémás családi hátérrel rendelkező tanuló. A magukkal hozott szociokulturális hátrányokat az iskolának kell kompenzálnia az érzelmi és szociális kompetenciák fejlesztésével törekedve az esélyegyenlőség megteremtésére, biztosítására Testi-lelki egészségre való nevelés Az egészséges életmódra nevelés kiemelt szerepet játszik az egész iskolai életben, az összes tantárgyban, de azoknak kell nagyobb szerepet vállalniuk, amelyek a téma ismereteivel foglalkoznak: környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, fizika, testnevelés és az osztályfőnöki órák. Az iskolai egészséges életmódra nevelésben kölcsönhatásban kell érvényesülnie a mozgás-, és táplálkozás kultúrának a tisztálkodási szokásoknak. A fő hangsúly a prevención, megelőzésen és az egészséget megőrző szokások kialakításán van. A testi nevelés célja az egészséges testi-lelki fejlődés biztosítása a szellemi fejlesztéssel egységben, a cselekvéskultúra, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése, a személyiségvonások: bátorság, kitartás, akaraterő, győzni akarás, bajtársiasság, csapatszellem mellett a testi képességek: erő, gyorsaság, rugalmasság, hajlékonyság, ügyesség, állóképesség, valamint összességében a mozgáskészség-, és kultúra fejlesztése, tökéletesítése. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Egyszerű, egyénileg, vagy közösséggel csoportosan végzett karitatív tevékenység, a gyerekek körében biztosíthatják annak átélését, hogy milyen érzés lehet szegénynek, betegnek, idősnek, kiszolgáltatottnak lenni. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezettudatosságra nevelés célja olyan tudatformálás, mely megtanítja a gyermekeket a környezettel való tudatos együttélésre, a környezetbarát életvitelre. Az emberi környezetnek része a mesterséges környezet, amely az emberi munka, az emberi kultúra eredménye. Magának az iskolának tárgyi-környezeti megjelenésével, emberi viszonyaival, de mindenekelőtt a GYERMEKHEZ való viszonyulásaival egyfajta esztétikai értéket is kell sugároznia. Az ember és környezete egységes rendszer alkot, így a környezettudatosságra nevelésnek is ökológiai rendszerűnek kell lenni. A szorgalmas, pontos, fegyelmezett munkára nevelés, munkavégzés következménye azonban nem lehet természeti környezetünk károsítása, pusztítása. E kell érni, hogy a gyerekek lássák és érzékeljék a körülöttünk lévő környezetet közvetlen lakóhelyünktől a Földig, mint égitestig. Tanítványaink teljes személyiségére kel hatnunk, elsősorban a gyerekek személyes aktivitására, tevékenységére kell építeni, a pedagógusok és közvetlen környezetük példamutatására alapozva. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A pályaorientációnak elő kell segíteni a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya vagy szakma követelményeinek és elvárásainak. A 15


pályaorientáció eltérő mértékben ugyan, de minden tantárgy feladata, szoros összefüggésben a személyiségfejlesztéssel, és a reális önismeret, önkép kialakításával. Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdasági és pénzügyi nevelés célja, hogy a pénzügyi és gazdasági ismereteket az általuk legkönnyebben elérhető csatornákon keresztül juttassa el a tanulókhoz, fiatalokhoz, amelynek eredményeként tudatos és eredményes pénzügyi és gazdasági ismeretanyag, szemléletmód alakulhat ki náluk. Ezáltal az alapvető információk birtokában a felnőtt élethez szükséges – életkoruknak megfelelő döntésképességgel, jövőtudatosan hagyják el az iskolát. Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ugyanakkor lássák azt is világosan, hogy az anyagi javak mértéktelen hajszolása milyen következményekkel járhat. Médiatudatosságra nevelés A fiataloknak meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. Az általános iskolai nevelésbe, oktatásba megfelelő módon beépített médiaértés-fejlesztés nagymértékben képes hozzájárulni ahhoz, hogy a ma gyermekeiből a jövőben olyan felnőtt állampolgárok legyenek, akik mindezen képességeik birtokában ismerik a demokratikus társadalom- és ezen belül a média –működésének mozgatórugóit, és így közösségük aktív, tevékeny és hatékony tagjaivá válhatnak. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. A közösségfejlesztés feladatai: A tanórákon az ismeretek átadásával, azok számonkérésével objektív követelményrendszer kialakítása. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel:  népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása 16


 tanulmányi kirándulások  nyári táborok, erdei iskola  színház-, mozi látogatások  különböző szabadidős tevékenységek A magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyban országunk kiemelkedő íróinak, költőinek műveivel, népünk történelmi múltjának ismeretével, hagyományainak bemutatásával ki kell alakítani nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, megőrzését, az összetartozás erősítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: A világtörténeti események bemutatásával, a világirodalom kiemelkedő alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismeretével a tájékozottsági szintet emelve meg kell találni országunk kötődését Európához és a nagyvilághoz. Az idegen nyelvek tanulása más népek szokásaival, életmódjával, kultúrájával is megismerteti a tanulókat. A gyakorlati életben más országokban történő eligazodás, kommunikáció lehetőségét is szolgálja. A közösségek fontos kérdése a környezeti konfliktusok megoldása, a környezeti ártalmak kezelése. E téma fontosságára tekintettel központi kérdése kell, hogy legyen a természettudományok csoportjába tartozó földrajz, biológia, kémia, fizika és a társadalomismereti körhöz tartozó tantárgyak is. A tanulóknak tudniuk kell arról, hogy mik a környezetet károsító anyagok. Magatartásukkal tudatosan védeniük kell környezetük tisztaságát, tudniuk kell a környezetet károsító anyagok megfelelő helyen történő tárolásáról. Ki kell alakítani bennük az igényt a környezetbarát termékek használatára. Kommunikációs kultúra fejlesztése A kommunikációs kultúra fejlesztésének leghatékonyabb lehetősége az ismeretszerzés. Az ismeretek gazdagítása révén árnyaltabbá válik a kifejezőkészség és gyarapszik a szókincs. A tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tanítási órákon ismereteik, ehhez kapcsolódó véleményeik kifejtésére. A közösségfejlesztés szervezeti formái Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és a közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. A tanulók – a csoportbontásos tanítási órák kivételével – a tanórák többségét az órarend szerint közösen töltik. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, amely önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Napközis csoportok: Az alsó, felső tagozaton napközis csoportok működnek. Egy osztályhoz egy napközis csoport kapcsolódik. Fő feladatuk a házi feladatok elkészítése, a másnapi tanítási órákra való felkészülés. A tanulókkal való foglalkozás differenciáltan történik, az egyéni fejlesztés fontos szempont. A tanulás, a munka mellett a szabadidő változatos tevékenységi rendszerével nagymértékben hozzájárul a gyermekek egyéni adottságainak, képességeinek kibontakoztatásához, érdeklődésének alakításához. Mozgósítja az alkotás vágyát, az alkotó kedvet, gondolkodást fejleszt, önként vállalt, kedvvel végzett, változatos elfoglaltságot nyújt. 17


Tanulószoba: Célja a szakiskolában tanuló gyerekek tanulási körülményeinek biztosítása. Kollégiumi csoport: A kollégiumi közösség legkisebb, általában évfolyam szinten szerveződő formája. Diákönkormányzat: Az iskolai diákönkormányzat a tanulók érdekeinek képviseletére önként szerveződött. Gazdag hagyományokkal rendelkezik. Segítője a nevelőtestület egy pedagógusa. Iskolai sportkör: A diákok önkéntes vagy választott tagságán alapuló közösség, melynek fontos szerepe van a mindennapi testedzés, a délutáni tömegsport foglalkozások szervezésében. Segítői a testnevelő tanárok. Szakkörök: A szakköröket a pedagógusok szervezik. Önkéntes jelentkezés alapján szerveződnek 1 tanévre. Iskolaújság: Szerkesztését, kiadását a szerkesztőbizottság végzi. Feladata az iskolai élet színesítésén túl az iskolai események dokumentálása, rögzítése, megjelenítése. Félévente egyszer jelenik meg. A közösségfejlesztés folyamata:    

a közösség szerveződése a közösség központi magjának kialakítása a közösség érésének időszaka a közösség kiteljesedése

Az osztályközösség fejlesztése: Az osztályközösség – mint elsődleges közösség – folyamatos fejlesztésének biztosítása alsó tagozatban felmenő rendszerrel, felső tagozatban az 5 – 8. évfolyamig az osztályfőnökök személyének megtartásával történik. Váltás a 9. osztályban, valamint a szakképző évfolyamokba kerüléskor van. A tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerése szociometriai mérésekkel. A nevelési módszerek változatos alkalmazása annak érdekében, hogy a „peremhelyzetű” tanulók osztályközösségben elfoglalt helye pozitív irányba változzék. Az osztályközösség fejlesztésének feladatai:  Alakuljon ki az osztályon belül sokoldalú tevékenységi rendszer a mindennapi élet megszervezéséhez.  Alakuljon ki a felelősök rendszere és rendszeres ellenőrzés mellett végezzék munkájukat.

18


 Az osztály fokozatosan kapcsolódjon be a diákönkormányzat életébe, iskolai programokba.  Alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei, legfontosabb készségei, szokásai, váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá.  Alakuljanak ki a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedésformák.  Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztály hagyományokat erősítő tevékenységek.  Alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete és tisztelete. Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökkenőmentesen működjenek. Növekedjen a diákvezetők döntés előkészítésében való részvétele, önállósága. Fejlődjön a követelmény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét is. A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit. Érezzék a fegyelem jelentőségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. Fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság, mind a tevékenység megszervezésében, mind a végrehajtásban és az ellenőrzésben is. A fegyelem néhány alapvető eleme váljon szokássá. Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Fejlődjön a diáksegítők munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat felnőttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani. Elsősorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabbaknak. A különböző településekről, iskolákból, osztályokból érkező tanulók ismerjék meg egymást és az iskola elvárásait, a velük szemben támasztott követelményeket. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A szülő, tanulók és az iskola kapcsolata Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettesek fogják össze. Az együttműködés formái az iskola részéről:  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban. (Ellenőrző könyvek rendszeres ellenőrzése, írásbeli jelzés a tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről.)

19


 a tanuló egyéni vagy családi problémája, veszélyeztetése esetén az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatása, családlátogatás, szükség esetén egyéb intézkedés kezdeményezése  változatos témájú szakkörök, tanfolyamok, sportköri foglalkozások indítása, ahol nemcsak a tanuló tudása, hanem személyiségtulajdonságai is fejlődnek  előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek  fogadóórák  családlátogatás  pályaválasztási tanácsadás  nyílt napok, nyílt órák szervezése  értekezletek, tanácskozások, esetmegbeszélések  üzemlátogatások szervezése  előadások szervezése (pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával)  prevenciós napok szervezése  szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényeire. Együttműködés formái a tanulók részéről:  a tanuló kötelességeinek a köznevelési törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése  a tanuló éljen a köznevelési törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival  a tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához  őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben  aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon. Együttműködés formái a szülők részéről:  aktív részvétel az iskolai rendezvényeken  aktív részvétel a Szülői Munkaközösség munkájában, ötletnyújtás, az igények és problémák őszinte feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban  őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben  együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban  érdeklődő, segítő hozzáállás  szponzori segítségnyújtás. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:      

közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével a meglévő hagyományok bővítése szülőklub működtetése rendkívüli, kötetlen formában megrendezett szülői értekezletek sportvetélkedők szülők, tanulók és pedagógusok részvételével a szülők tájékoztatásának további javítása

20


 szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába. (pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése). Az iskola külső kapcsolatrendszere: Kapcsolat a fenntartóval Iskolánk fenntartója volt a Megyei Közgyűlés, majd a Megyei Intézményfenntartó Központ, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Hagyományosan jó kapcsolatrendszert alakítottunk ki, ami megmutatkozik emberi, szakmai együttműködésünkben. A fenntartó segítséget ad esetlegesen felmerülő iskolavezetési, jogszabály értelmezési, végrehajtási gondjainak megoldásában. Rendszeres tájékoztatást kapunk, de tájékozódási lehetőséget is biztosít munkánk hatékonysága érdekében. Figyelemmel kíséri személyi és dologi helyzetünket, ez irányú igényeinknek eleget tesz. Segítséget ad pályázataink megírásához, támogató nyilatkozatai sokat jelentenek azok sikeréhez. Kikéri véleményünket szakmai téren, gyermekelhelyezéssel kapcsolatban, döntés előkészítésnél, tájékoztatást ad annak végeredményéről. Kapcsolat más intézményekkel: Iskolánk hagyományosan ápolja régi és alakítja ki új kapcsolatait belföldi és külföldi intézményekkel. Hasonló profilú intézmények: Társintézményekkel folyamatos kapcsolatban állunk. Ismerjük egymás munkáját, eredményeit, segíteni tudunk szakmai problémáinkon. Tanulóink intézményeink közötti fluktuációját korrekt módon megoldjuk. Segítséget adunk és kaphatunk egy-egy szakmai, módszertani, jogszabály értelmezési problémában. Ellátogatunk, sőt részt veszünk rendezvényeiken, /pl. Koncz Dezső tanulmányi verseny, "Felfénylő szavak" szavalóverseny, Komplex tanulmányi verseny, sport versenyek/ örömmel fogadjuk egymás ötleteit, szakmai kezdeményezéseit. Hagyományosan jó a kapcsolatunk az óvodákkal, ahonnan általános iskola 1. évfolyamába jönnek hozzánk tanulni a diákok. Minden évben nyílt napot, órákat tartunk ahol, az óvodák és iskolák is megtekintik intézményünket, megnézik lehetőségeinket, általában szülőkkel együtt. Az elmúlt években több vidéki intézmény megkereste iskolánkat 8. osztályt végzett tanulóik számára. Tanévenként két alkalommal részt veszünk a készségfejlesztő, speciális szakiskolák országos találkozóján, amelyen minden az intézményeket érintő probléma megbeszélésére lehetőség nyílik. Hálózati kapcsolatban vagyunk a Munkahelyi Gyakorlat Programot folytató intézményekkel. 21


Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, győri és a kaposvári Egyetemek Gyógypedagógiai Karai Iskolánk régóta biztosítja főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatát, készíti fel őket záró tanításaira, szakmai állásfoglalást ad a főiskolai kezdeményezésekhez. Civil szervezetek: Iskolánk jól bekapcsolódott a civil szférába. Autista Alapítvány, Értelmi Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány segítségével valósulhatnak meg színes programjaink. Civil szervezetek támogatják iskolánk szabadidős programjait, iskolán kívüli tevékenységeit. Cégek, egyéb szervezetek, szponzorok: Iskolánk támogatói segítségével, olyan eszközökhöz juthatunk, ami munkánkat színesebbé, korszerűbbé teszi. Sok cég nyújt szakképzési támogatást, ebből fejleszthetjük számítógép parkunkat, pótolhatjuk fejlesztőeszköz szertárunkat, modernizálhatjuk audiovizuális eszközeinket. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  különbözeti, osztályozó-, javítóvizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete az ügyeleti rend szerint,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  kapcsolattartás az iskola különböző területein dolgozó szakemberekkel, 22


 tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév kezdetekor, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire  Együttműködik és segíti a tanulóközösség kialakulását  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti  Szülői értekezletet és fogadóórát tart  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, szakvélemények megismerése, jellemezések készítése  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére  Órát látogat az osztályban. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek  Egységes intézményünkben a tehetség kibontakoztatásának fő színtere a tanítási óra, az érvényben levő törvények alapján az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. A választható órák, az egyéni fejlesztést elősegítő pedagógiai módszerek mind a tehetségesek felfedezését, fejlesztését, gondozását, irányítását jelentik. Nevelőtestületünk úgy tartja, hogy minden gyermekben ott rejlenek valamely terület tehetségének csírái. A szülői házzal közösen kell meglelni azokat a képességeket, hajlamokat, azokat a motívumokat, érdeklődési irányokat, amelyekkel a tehetség felszínre kerülhet, és egy kiteljesedett élethez hozzájárulhat. Arra törekszünk, hogy a tehetséges gyerekek megtalálják azokat a tevékenységformákat, amelyekben kreativitásukat, tudásukat, produktumukat felmutathatják. Iskolánkban a tehetség23








 

  





gondozás főbb útjai (gyorsítás, elkülönítés, gazdagítás) során megvalósuló tehetségfejlesztő programok beépülnek a tanórákba, csoportmunkába, páros vagy egyéni munkába. Ilyenek: tanulmányi versenyek, szavalóverseny, sportversenyek, pályázatok, vetélkedők, szereplés ünnepségeken, rendezvényeken, kis előadások, újságcikkek írása, egyéni, páros vagy csoportos feladatok. A tanórán kívüli tehetségfejlesztő programok a gyorsítást is szolgálják. Az elkülönülés, mint tehetséggondozás egy lehetséges útja akkor jellemző a tanórán kívüli programoknál, ha a tanórai foglakozáson nem tudják megoldani a személyre szabott differenciált oktatást. Ki kell emelni a kreativitásfejlesztést, a társas és vezetői képességek kialakítását és a személyiség egészének fejlesztését. Intézményünk nagy gondot fordít arra, hogy tanulók érdeklődésének és igényeinek megfelelően tanórán kívüli foglalkozásokat szervezzen. Ahol lehet, és erre lehetőség van, az oktatási–nevelési színteret bővítettük napközis csoportok működtetésével. Napközis csoportjaink az előírt feladataikon túl kiemelt szerepet töltenek be a tehetségek kibontakoztatásában. A tehetséggondozási munka hatására sokan vesznek részt tanulmányi versenyeken, képzőművészeti és kézműves pályázatokon, kulturális és sportversenyeken. Intézményünkben megvalósítjuk az intézmények közötti sportvetélkedőket, kulturális összejöveteleket. Ösztönözzük, hogy iskolai műsorokon bemutassuk lakóhelyükön a tehetséges gyerekeket, tanulókat, csoportokat. Arra törekszünk, hogy az intézményünknél megmaradjanak a jól működő sportkörök, szakkörök. Szorgalmazzuk az intézmények együttműködését a település sportlehetőségeivel. Támogatjuk a szakkörök létrejöttét:  színjátszó kör,  művészeti csoport, /tánc csoport/  énekkar, furulyaszakkör,  számítástechnika,  kézműves,  elsősegélynyújtás,  közlekedési, stb. Lehetőséget adunk arra, hogy az osztályok és diák csoportok kiránduljanak, túrázzanak. A diákönkormányzatnak joga van arra, hogy egy nap programjára javaslatot tegyen. Ösztönözzük és segítjük diákjaink pályázati tevékenységét minden kategóriában. Az eredményt elért tanulókat az iskola közössége előtt dicsérjük meg!

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A szociális viselkedés arra irányul, hogy az egyén a környezet elvárásainak megfeleljen. Ha egy gyermek nem tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni, akkor a szociális viselkedés elsajátításának folyamata működik rosszul. Minthogy a probléma a nevelés folyamatában 24


keletkezett, pedagógiai jelenség, a magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásoknak is pedagógiai jellegűnek kell lennie. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, melyet általában személyiségfejlődési zavarokat okozhatnak. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. A családdal, a szülőkkel való szoros és rendszeres kapcsolattartást is nagyon lényegesnek tartjuk. Családlátogatás során a gyermekek családi körülményeiről szerzett tapasztalatok nagyon sok esetben eredményesek a problémák feltárásában és megoldásában. A szociális körülményeken túl segít megismerni a gyermek és családtagok egymáshoz való viszonyát, nevelési szokásait, életrendjét. Pedagógiai tevékenységeink során törekszünk a közösség egységessé formálására, a másság elfogadására, a közösség helyes érték- és normarendszerének kialakítására. Az ilyen jellegű problémák általában meghaladják az iskola kereteit, lehetőségeit. Kapcsolatot tartunk a Családsegítő és Gyermekjóléti intézményekkel a Nevelési Tanácsadó Szolgálattal, a gyámhatósággal a Szakértői Bizottsággal, Pszichiátriával. Fontos:  a helyzetfelismerés és helyzetértékelés,  a magatartási zavar feltárása,  a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel,  az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása,  a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás, Együtt kell működni:  a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek,  az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, gyógypedagógiai asszisztensnek, gyermekfelügyelőknek. Törekedni kell arra, hogy:  a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során,  olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége,  felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,  minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet. A Köznevelési törvény lehetőséget biztosít a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló időkereten felül - a kilencedik – tízedik évfolyamon – a heti kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékban a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására is. A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre külön rendelkezések vonatkoznak. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, az 25


önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok:  az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány  az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába  a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába  súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.)  a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása  a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók  különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére  a baráti társaság figyelemmel kisérése (kortárs-segítő csoport bevonása)  szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás  tájékozató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi, rendőrségi szakemberek bevonásával)  a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzések) Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:  higiéniás szokások kialakítása, megkövetelése  kapcsolattartás a Gyermekjóléti és családsegítő Szolgálatokkal, nevelőszülőkkel, iskolaorvossal, védőnővel, önkormányzatokkal  karitatív munka: ruha, játék, könyv gyűjtése  alapítványi támogatás táborozáshoz  tankönyvtámogatás  osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős felvilágosítása a szociális juttatásokról  ösztöndíjak pályázása  étkezési támogatás előterjesztése az önkormányzatok felé. Felzárkóztatását segítő programok: Fokozott figyelmet kell szentelni az általános iskolából áthelyezett tanulók beilleszkedésére, rendkívül sok kudarccal érkeznek. Fő feladat a folyamatos ellenőrzés, dicsérő, biztató értékelés (képességeket meg nem haladó) feladatok adása.  alapozó szakasz meghosszabbítása az íráskészség fejlesztése céljából  2 hónapos óvoda-iskola átvezető szakasz, mely után felmérik a tanulókat  alapkészség fejlesztő programok kidolgozása, adaptálása (ugróiskola – íráskészség, mesélő fejtörő – beszéd és számolási készség az 1. osztályban)  felzárkóztató korrekciós fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján – a nem kötelező órák terhére 26


 felzárkóztató differenciáló feladatok készítése az egyéni differenciáló habilitációs óra terhére  logopédiai, gyógytestnevelés területén adott terápiás megsegítés  egyéni korrekció-gyógypedagógus, pszichológus  úszás –úszásoktató, gyógytestnevelő  komplex személyiségfejlesztő tréningek -pszichiáter  mozgásfejlesztés –konduktor, gyógytornász  szakképző évfolyamokon felzárkóztató órák  szaktantárgyi korrepetálás, osztályozó vizsgára való felkészítés, vizsgáztatás  tankötelezettség betartatása, kevés hiányzás –nyomon követés- eredményes értékelés  tanulópárok létrehozása  tanuló mentesítése, bizonyos tantárgyak értékelése alól (Szakértői Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A köznevelési törvény széleskörű jogosítványokat ad az iskolai diákönkormányzatoknak. Az e mögött rejlő filozófia az, hogy az iskolában a diákok számukra komoly tétet jelentő ügyekben, amik azonban nem életbevágóak, megtanulhatják a demokrácia játékszabályait, és így az életben is képesek lesznek demokráciában élni. A diákönkormányzat célja:    

a gyermek érdekeinek védelme a demokratikus jogok gyakorlása a gyerekek szabadidejének sokszínű eltöltése az iskolához való kötődés erősítése

Működésének fő szabályai:    

tagja: minden diák a munkát a diákönkormányzatot segítő pedagógus szervezi, irányítja minden osztály egy fő diák-önkormányzati képviselőt választhat a diákönkormányzat évente háromszor ülésezik, melyről jegyzőkönyv készül (október, február, május)  rendkívüli ülés összehívható, szükség szerint  a munkában minden gyermek alanyi jogon részt vehet  a diákönkormányzat javaslatot tehet programok tervezésére, jutalmak, büntetések odaítélésére, egy tanításmentes nap felhasználására, a tanulókat érintő dokumentumok tervezéséhez  a speciális szakiskolások külön program szerint is szervezhetik szabadidejük eltöltését A diákönkormányzat feladata, hogy színes, élmény dús programokat biztosítson a gyerekeknek, lehetőséget adjon a véleménycserére, serkentse a tanulmányi munkát, ápolja az iskolai hagyományokat, erősítse az osztály- és iskolai közösségeket. Kikapcsolódást, szórakozást, művelődési lehetőségeket kínál tanulóinknak. 27


A diákönkormányzat ülésein osztályonként 1 – 1 gyerek vesz részt, akiket a közösség javasol. A diákönkormányzat tagjai az osztályuk véleményét képviselik, beleszólnak az éves program összeállításába, aktívan részt vesznek annak előkészítésében, lebonyolításában és értékelésében. Javaslataikat, ötleteiket figyelembe vesszük. A diákönkormányzat szervezete Intézményünkben, a tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot működtethetnek. Tevékenységük a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Munkájuk önálló, amelyet tanulók által felkért, diákönkormányzatot támogató gyógypedagógus segíti. A diákönkormányzat szervezetét az osztályközösségekre építve alakítja ki, választja meg tisztségviselőit. Az iskolai diákbizottság elnöke ellátja a tanulók érdekeinek képviseletét az iskola vezetői és nevelőtestülete előtt. A diákönkormányzat elfogadott szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. A diákönkormányzatok működése során betartják az érvényben lévő törvény rendelkezéseit. A diákönkormányzat jogai: Döntési joggal rendelkezik a nevelőtestület véleményének meghallgatásával:  működési rendjéről, saját SZMSZ elfogadásáról, hatáskörei gyakorlásáról,  működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  iskolai diák önkormányzati tájékoztatási rendszer (iskolaújság, faliújság, iskolarádió , TV, stb.) létrehozásáról és működtetéséről, és a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének tanuló vezetőjének és munkatársainak megbízásáról  1 tanítás nélküli munkanap programjáról,  vezetőinek megválasztásáról, Véleményezési jogot gyakorol a következőkben:  véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,  pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében,  tanév rendjének meghatározásában és a tanulókat érintő programok tekintetében, tanulók jellemzésében, fegyelmi ügyében,  könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kidolgozásában,  a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, formájának és rendjének meghatározásában,  iskolai ünnepségek szervezésében, az iskolai hagyományőrzésben,  a házirend elfogadásában és módosításában,  tanulók kitüntetésében, jutalmazásában,  társadalmi munkaakciókban, környezetvédelmi programok szervezésében,  tanulóközösséget érintő tanulói, diákmozgalmi pénzeszközök felhasználásában,  az iskolai SZMSZ elfogadásában és módosításában. A diákönkormányzat működési feltételei  az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit

28


 a diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ és a Házirend rendszabályai szerint térítésmentesen vehetik igénybe  a diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás  a diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval, kollégium vezetőjével  a diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét  az osztálytitkár járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában  a tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik a vezetőt illetve a helyetteseket  a diákönkormányzat döntési és véleményezési joggal rendelkezik, ezért fontos, hogy az iskola és a diákönkormányzat rendszeres információcserére, kölcsönös együttműködésre törekedjen. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülő, tanulók és az iskola kapcsolata Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettesek fogják össze. Az együttműködés formái az iskola részéről:  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról írásban és szóban. (Ellenőrző könyvek rendszeres ellenőrzése, írásbeli jelzés a tanuló gyenge tanulmányi előmeneteléről.)  a tanuló egyéni vagy családi problémája, veszélyeztetése esetén az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatása, családlátogatás, szükség esetén egyéb intézkedés kezdeményezése.  változatos témájú szakkörök, tanfolyamok, sportköri foglalkozások indítása, ahol nemcsak a tanuló tudása, hanem személyiségtulajdonságai is fejlődnek.  előre tervezett és rendkívüli szülői értekezletek.  fogadóórák  családlátogatás  pályaválasztási tanácsadás  nyílt napok, nyílt órák szervezése.  értekezletek, tanácskozások, esetmegbeszélések.  üzemlátogatások szervezése.  előadások szervezése (pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával) 29


 

prevenciós napok szervezése. szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényeire.

Együttműködés formái a tanulók részéről:     

a tanuló kötelességeinek a köznevelési törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése. a tanuló éljen a köznevelési törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival. a tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben. aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon.

Együttműködés formái a szülők részéről:      

aktív részvétel az iskolai rendezvényeken aktív részvétel a Szülői Munkaközösség munkájában, ötletnyújtás, az igények és problémák őszinte feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben együttműködő magatartás a nevelési problémák leküzdésében, a tanulók felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban. érdeklődő, segítő hozzáállás. szponzori segítségnyújtás

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:      

közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével a meglévő hagyományok bővítése rendkívüli, kötetlen formában megrendezett szülői értekezletek. sportvetélkedők szülők, tanulók és pedagógusok részvételével. a szülők tájékoztatásának további javítása szülők bevonása a tanulók szabadidős programjainak szervezésébe, a pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába. (pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése).

Tanulmányok alatti vizsgák Az intézménybe történő felvétel szabályai  Az intézménybe történő beiratkozás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság határozata alapján történik. Szakmai vizsga  A l6. életévüket betöltött, illetve a 8. osztályt befejezett tanulók tanulmányaikat a szakképző évfolyamainkon folytathatják. Szakmára jelentkezési lapot minden év március 1-ig nyújthatnak be, amelyről értesítést kapnak 30 napon belül. A szakképzés befejeztével (12. évfolyam) szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki eredményes szakmai vizsgát tett. A szakmai vizsga állami vizsga. 30


 A szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai követelmények alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. Alkalmassági vizsga A szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai követelmények alapján az iskolaorvos és az iskolai védőnő végzi el. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az érvényben lévő Köznevelési törvény, Szakképzési törvény, 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet alapján valósul meg. Középiskolába jelentkező 8 osztályt végzett tanulók az érvényes felvételi eljárás rend szerint nyújthatják be jelentkezési lapjukat. A vizsgaszabályzat hatálya, célja Célja a követelményszint elsajátítása, teljesítése a következő évfolyamba lépéshez. A vizsgákat rendjét meghatározzák az érvényben lévő rendeletek, törvények. A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.  Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Kerettanterv speciális általános és szakiskolások részére elsősegélynyújtásból Tantárgyi célok, feladatok A testi és lelki egészség kibontakoztatásában legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Képessé kell tennünk a tanulókat a különböző veszélyhelyzetek (balesetveszélyes tevékenységek, viselkedések, fertőzésveszély, a közlekedés, a háztartás veszélyforrásai, a lakóhely balesetveszélyes helyei, természeti viszontagságok) felismerésére, megelőzésére, elkerülésére, illetve meg kell tanítanunk arra, miként viselkedjék ilyen helyzetekben.

31


Cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel (saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel) is. A tanulók az életkorukhoz és a 21. századhoz alkalmazkodó módszerek alkalmazásával sajátítják el az anyagot. Fejlesztési feladatok:  legyen képes a megfigyeléseit egyszerű módon, saját szavaival elmondani, és tanítói segítséggel rajzban és írásban rögzíteni,  ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket,  legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi életben a tanultakat,  lássa meg a környezete és saját egészsége közötti összefüggést,  igényelje az egészséges életkörülményeket,  ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját,  tudja, hogyan kell viselkedni vészhelyzetben. A balesetek elkerülése érdekében a tanulóknak tudnia kell helyesen közlekedni. Ehhez szükséges, hogy a tanuló:  tudja a leggyakoribb balesetek megelőzésének lehetőségeit,  tudjon segítséget kérni vészhelyzetben,  alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat illemszabályokat,  ismerje lakóhelye veszélyes részeit.  tudjon elsősegélyt nyújtani az életkorának és képzetségének megfelelően

és

Az értékelés alapelvei Az egész oktatás folyamatában végzett munkát, a tanulók tudásszintjét differenciáltan, az oktatási folyamat során adott sokféle feladat és teljesítés figyelembe vételével szabad csak értékelni. Az értékelésnél mindig figyelembe kell venni a tantervi előírást. Értékelési szempontok:  Mennyire használja pontosan az elsajátított ismereteket.  Mennyire tudja a megszerzett ismereteket egymásra építeni, illetve egymáshoz kapcsolni.  Hogyan, milyen szinten használja a megismerési módszereket az önálló ismeretszerzésben.  Megfigyelési, mérési eredmények lejegyzésében való jártasság.  Összefüggések, oksági kapcsolatok felismerése.  A tanultak alapján elemi következtetések levonása.  készségszintű jártasság elsajátítása Az ellenőrzés, értékelés módja:  Szóbeli értékelés a tanév során folyamatosan történik  A tanulók félévkor és a tanév végén szöveges értékelést (vagy osztályzatot) kapnak  A tanulók az ismereteikről szóban, rajzban, írásban számolnak be  Ötödik és hatodik évfolyamon a témákat témazáró felmérő zárja  gyakorlati bemutatás, alkalmazás. 32


Javasolt taneszközök  A tankönyv jegyzékbe szereplő ajánlott tankönyv,  Elsősegélynyújtóláda Általános iskola: 1–4. évfolyam A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják. Elsősegélynyújtás havi és éves óraterve 1–4. évfolyamon: A elsősegélynyújtás A tantárgy éves óraszáma tantárgy havi óraszáma 5. évfolyam

1 óra

10óra

6. évfolyam

1 óra

10 óra

7. évfolyam

1 óra

10 óra

8. évfolyam

1 óra

10 óra

1. évfolyam Javasolt óraterv Tematikai egység címe

Órakeret

Az iskola

1 óra

Mi van a teremben?

1 óra

Milyen veszélyhelyzetek vannak a termekben?

1 óra

Hogyan jutunk el az iskolába?

1 óra

Mi a baleset?

1 óra

Mit tegyünk a baleset esetén?

1 óra

Mentő, rendőrség, tűzoltóság hívása!

1óra

Gyakorlat, ismeret felmérés.

3 óra

Az éves óraszám

10 óra

33



Órakeret

Közlekedjünk!

1 óra

Jelzések

1 óra

Milyen veszélyhelyzetek vannak az úton?

1 óra


1 óra

Mi a baleset?

1 óra


1 óra

Mentő, rendőrség,tűoltóság hívása!

1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra


Órakeret

Égés

1 óra

Égés keletkezése

1 óra

Mit tegyünk égés esetén?

1 óra

Tűzoltó hívása!

1 óra

Égési sebek

1 óra

Égési sebek ellátása

1 óra

Mentő hívása!

1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra

34



Órakeret

Balesetek

1 óra

Mit tegyek baleset esetén?

1 óra

Mentők, tűzoltók, rendőrség munkája

1 óra

Hirtelen események!

1 óra

Mit tegyek hirtelen eseményekkor?

1 óra

Stabil oldalfektetés

1 óra

Mentő tűzoltó, rendőrség hívása!

1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra

5–8. évfolyam A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a tanulónak, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják. Veszélyhelyzetek felismerése és gyakorlati ismeretek elsajátítása készség szinten a napi élet biztonságossá tételében segít. Elsősegélynyújtás havi és éves óraterve 5–8. évfolyamon: A elsősegélynyújtás A tantárgy éves óraszáma tantárgy havi óraszáma 5. évfolyam

1 óra

10óra

6. évfolyam

1 óra

10 óra

7. évfolyam

1 óra

10 óra

8. évfolyam

1 óra

10 óra

35



Órakeret

Az iskola

1 óra

Mi van a teremben?

1 óra

Milyen veszélyhelyzetek vannak a termekben?

1 óra


1 óra

Mi a baleset?

1 óra


1 óra


1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra


Órakeret

Közlekedjünk!

1 óra

Jelzések

1 óra

Milyen veszélyhelyzetek vannak az úton?

1 óra


1 óra

Mi a baleset?

1 óra


1 óra

Mentő, rendőrség, tűoltóság hívása!

1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra 36


37



Órakeret

Égés

1 óra

Égés keletkezése

1 óra


1 óra

Tűzoltó hívása!

1 óra

Égési sebek

1 óra

Vérzések, sebek ellátása

1 óra

Mentő hívása!

1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra


Órakeret

Balesetek

1 óra


1 óra


1 óra


1 óra


1 óra

Stabiloldal fektetés, újjáélesztés alapjai

1 óra

Mentő, tűzoltó, rendőrség hívása!

1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra

38


Speciális szakiskola Veszélyhelyzetek felismerése és gyakorlati ismeretek elsajátítása készség szinten a napi élet biztonságossá tételében segít. Sebek, vérzések, hirtelen eseményekkor a reakciók, készség szintre emelése. Ismerkedés a segítséget nyújtó szervezetekkel. Elsősegélynyújtás havi és éves óraterve speciális-szakiskola: A elsősegélynyújtás A tantárgy éves óraszáma tantárgy havi óraszáma 9. évfolyam

1 óra

10óra

10. évfolyam

1 óra

10 óra

11. évfolyam

1 óra

10 óra

12. évfolyam

1 óra

10 óra


Órakeret

Mi a baleset?

1 óra


1 óra

Milyen veszélyhelyzetek vannak iskolán belül?

1 óra

Milyen veszélyhelyzetek vannak iskolán kívül?

1 óra

Elsősegélynyújtás

1 óra

Sebek, vérzések

1 óra


1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra

39



Órakeret

Mi a baleset?

1 óra


1 óra

Milyen veszélyhelyzetek vannak iskolán belül?

1 óra

Milyen veszélyhelyzetek vannak iskolán kívül?

1 óra

Elsősegélynyújtás

1 óra

Sebek, vérzések, mérgezések

1 óra


1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra


Órakeret

Égés

1 óra

Égés keletkezése

1 óra


1 óra

Tűzoltó hívása!

1 óra

Égési sebek

1 óra

Vérzések, sebek, mérgezések, törések ellátása.

1 óra

Mentő hívása!

1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra

40



Órakeret

Balesetek

1 óra


1 óra


1 óra


1 óra


1 óra

Stabiloldal fektetés, újjáélesztés alapjai

1 óra

Mentő, tűzoltó, rendőrség hívása!

1óra


3 óra

Az éves óraszám

10 óra

Az iskola helyi tanterve Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára  Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.  A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. 41


Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon: Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évfolyam 7 4 1 2 2 1 +1 1+1 5 2 25

2. évfolyam 7 4 1 2 1 2 +1 1+1 5 2 25

3. évfolyam 6+1 3+1 1 2 2 2 1 1 5 2 25

4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1+1 1+1 5 2 27

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5-8. évfolyamon:

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évfolyam 4+2 4 1 2

6. évfolyam 4+1 4 1 2

7. évfolyam 4+1 2 4 1 2

8. évfolyam 4+1 2 4 1 2

1 2 2 2 1 1 5 1 2 28

2 1 2 2 1 1+1 5 1 2 28

4 1+1 1 1 1 2 5 1 2 31

4 2 1 1 1 1+1 5 1 2 31

42


Szakmai program szakképzés 1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező 9/E előkészítő évfolyamának kerettanterve: Tantárgyak és óraszámok: Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom

Magyar irodalom

Idegen nyelv

Angol nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1+1

36

Ember a természetben

Természetismeret

2,5+0,5

90

Művészetek

Műszaki nevelés

Informatika

Informatika

Életvitel és ismeretek

Heti óraszám

Éves óraszám

Műveltségterület

nyelv

rajz,

és 5

vizuális 2

72

2

72

1+1

36

gyakorlati Pályaorientáció Szakmai ismeretek

180

alapozó 4+1

144

Testnevelés és sport


5

180

Osztáylfőnöki

Osztályfőnöki óra

1

36

Összesen

31,5

1134

Szabadon tervezhető

3,5

126

Mindösszesen

35

1260

2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti rész-szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti kerettanterve: Tantárgyak és óraszámok: 9–10. évfolyam Műveltségi terület Magyar nyelv irodalom Matematika

Tantárgy neve

(átlag időkeret)

és Magyar nyelv irodalom

és

Matematika

43

heti

2 tanéves óraszám

1+0,5

71

2

142


Ember társadalom

és Erkölcstan

1

71

Informatika

Informatika

1+1

71



5

355

Osztályfőnöki óra

1

71

Közismeret összesen

11

864

További szabad közismereti időkeret

1,5

108

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21+2

1491

További szabad szakmai időkeret (szabad sáv)

2

142

Összefüggő szakmai gyakorlat

70

70

Az éves óraszám megadásánál 9. évfolyamon 36 héttel, 10. évfolyamon 35 héttel számolunk. 3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ szerinti szakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-12. évfolyamos közismereti kerettanterve Tantárgyak és óraszámok: Az OKJ szerinti szakképesítés oktatásához kapcsolódó enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola 9-12. évfolyamának tantárgyi rendszere. (A 9. évfolyamot megelőzi az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola kötelező előkészítő évfolyama.)

Műveltségi terület

11–12. 9–10. évf. 2 tanéves évf. 2 tanéves (átlag heti óraszám (átlag heti óraszám óraszám) óraszám)

Tantárgy neve

Magyar nyelv és Magyar nyelv és 1 irodalom irodalom

72

1

68

Idegen nyelv

Angol nyelv

1

72

1

68

Matematika

Matematika

1+1

72

1+1

68

1

72

1

68

1+0,75

72

0,5+0,5

34

5

360

5

340

1

72

1

68

11

792

10,5

714

126

1,5

102

1512

21

1428

Ember társadalom Informatika Testnevelés sport

és Erkölcstan Informatika és Testnevelés sport Osztályfőnöki

Közismeret összesen További időkeret

szabad

és

közismereti 1,75*

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

21 44


További szabad szakmai időkeret 1,75** (szabad sáv)

126

Összefüggő szakmai gyakorlat

70+105

2

136 105

* 9. évfolyamon 2 óra, 10. évfolyamon 1,5 óra szabad időkeret áll rendelkezésre. **9. évfolyamon 1,5, 10. évfolyamon 2 óra szabad időkeret áll rendelkezésre szakmai órákra. Az éves óraszám megadásánál 9-11. évfolyamon 36 héttel, az utolsó 12. évfolyamon 32 héttel számolunk. A választott kerettantervek tartalma alapján készült helyi tantervek az évfolyamokon alkalmazott tankönyvekhez kapcsolódó a kiadók által ajánlott helyi tantervek adaptációjával kerül kiválogatásra és megvalósításra a tananyagtartalom. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:    

2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:    

2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Tantárgyi óraszámok: Az első, az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezni nevelő-oktató munkát.

45


Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok: A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

4 2 2 2

4 2 2 2

4 3 2 2

4 3 2 2

4 4 3

4 4 3

5 2 3

5 2 3

1

1

2

2

2

2

3

3

1

1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 4 31

5 4 31

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen

2

2 2

2 3

5 3 25

2 3

5 3 25

2 2

5 3 25

2

2 2

5 4 26

5 4 28

5 4 28

Készségfejlesztő speciális szakiskolai: Értelmileg akadályozott tanulóink a 8. osztály befejezése után a készségfejlesztő speciális szakiskola 9-10. évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. Szakmai képzés:  

Háztartási parkgondozó

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók kerettantervének adaptációja autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók számára Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok 46


A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

4+2 2 2 2

4+2 2 2 2

4+2 3 2 2

4+2 3 2 2

4+2 4 3

4+2 4 3

5+2 2 3

5+2 2 3

1

1

2

2

2+1

2+1

3+1

3+1

1

1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

1

1+1

1+1

5

5

5 5 4 31

5 4 31

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen

2+1

2+1 2+1

2 3

2 3

5

5

3 25

3 25

2 2

5 3 25

2+1

4 26

4 28

4 28

Óraszámok felhasználása

Óraszámok

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

25

25

25

27

28

28

31

31

30

30

30

35

35

35

35

35

5

5

5

8

7

7

4

4

Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám (osztálybontás,

47


tanóra)

Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásr a és felzárkóztatásra SNI tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs Tanórai fogl. száma Autista

22

22

22

20

16

16

21

21

52

52

52

55

51

51

56

56

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

4

4

10

10

10

11

11

11

12

12

Tantárgyak

9 évf.

10. évf.

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

35

36

35

35

Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret

40

40

40

40

5

4

5

5

11. évf.

12. évf.

48


differenciája terhére tervezhető további óraszám (osztálybontás, tanóra, stb) Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra SNI tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs zanórai fogl. száma

17

17

18

18

57

57

58

58

1

1

1

1

4

4

5

5

Tanórán kívüli foglalkozások: Igénybe vehető szakköri lehetőségek

Szakkörök Kiskórus Tánc Rajz Kézműves Mozgásjavító Báb Képességfejlesztő Kapkodd a lábad Zenei Énekkar Színjátszó Furulya Ügyes kezek Közlekedj-ügyeskedj Élet-mentés ÖKO-természet

Évfolyamok

Heti óraszám 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2

1 x x x x x x x x x

2 x x x x x x x x x

3 x x x x x x x x x

49

4 x x x x x x x x x

5

6

7

8

9

10

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x

x


Dráma és táncművészeti Futball Atlétika Tömegsport Újságíró

1 2 2 2 1

Népismereti, hagyományőrző

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

7 x x

8 x x

9 x x

10 x x

Évfolyamok

Heti óraszám logopédia gyógytestnevelés

x

1 x x

2 x x

3 x x

4 x x

5 x x

6 x x

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások A habilitációs és rehabilitációs tevékenység olyan nyitott tanítási és tanulási folyamatban valósulhat meg, amely az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai esetenként egészségügyi orvosi konzultációra épülő - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi lehetővé. A habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások fontos jellemzője, hogy javítani akarja, esetenként helyre kívánja állítani a sérült funkciókat. Alapelve: A fejlesztések kiemelt területeinek meghatározása alapján a hátrányok csökkentése. Módszerei:  sérült funkciók helyreállítását segítő programok (emlékezet, figyelem, kommunikáció, stb. fejlesztése)  a tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó részprogramok (vizuomotoros koordináció, betűtanulás, összeolvasás, stb.)  szocializációs programok  életvezetési terápiák, programok. A habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokon a tanulók a tanév eleji állapot felmérés alapján szükségleteik szerint vesznek részt. A kitűzött célokat, egyéni fejlesztési program alapján haladva próbálja elérni. A nevelőtestület minden évben dönt az indítandó szakköri órákról. Olyan programokat kell nyújtanunk (közösen tervezni, szervezni), amelyen a gyermek érdeklődésére, adottságaira, képességeire épülve sokoldalúan, érdekesen, komplexen fejleszti őket. Szabadidős tevékenységünk terveiben egyszerre van jelen az ismeretterjesztés, az irodalmi anyag, a zene, a képzőművészet, a mozgás, a játék, a manuális tevékenység. Gyermekeink a színjátszás területén is kipróbálhatják magukat. A színjátszókörünk minden évben műsorára tűz egy darabot, amelyet egy jeles nap alkalmával mutat be. Ki mit tud?-ot, kulturális bemutatót szervezünk a tanév végén több kategóriában azzal a szándékkal, hogy a szülők részére a legszínvonalasabb produkciók bemutatásra kerüljenek. 50


Ezeknek a tevékenységeknek a nevelő-oktató munkába való beépítésével nem titkolt szándékunk, hogy segítsen oldani az oktatás, illetve az iskolahasználók eredménycentrikus, osztályközpontú iskola-szemléletét. Napközi Az iskolai élet legellentmondásosabb területe a napközi. Szűk időkeretben kell, hogy megvalósuljon a gyerek pihenéshez való joga, a másnapra való nyugodt felkészülés lehetősége, a különórák sokságának látogatása. Stabilizálandó feladatunk a tanórák helyzete, a napközi otthonos szokásrend elmélyítése, a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési célok megvalósítása, a nevelési feladatok igényes ellátása. Az iskola kivételes adottságú udvara ( fűves játszókert, futtball pálya) nagyszerű lehetőség a szabadidő egészséges eltöltésére, karbantartása, megóvása azonban meghaladja az iskola erejét. A napköziotthoni nevelőmunka meghatározó céljai, feladatai:          

gyermekközpontú nevelés egészséges életmódra nevelés, higiénés szokások kialakítása példaadás, erkölcsi, emberi értékekre nevelés kellemes, bizalmas, barátságos, az ottohonihoz hasonló légkör megteremtése, környezetük alakítása a tanulók közreműködésével Viselkedéskultúra, önfegyelem, kultúrált beszéd, étkezési kultúra fejlesztése. Tanóra nyugodt légkörének megteremtése és fenntartása. A tanulók munkafegyelmének és kötelességtudatának segítése, tanulmányi fegyelem megszilárdítása. Önálló tanulásra nevelés. Tanulók szabadidejének kultúrált eltöltése. Napközis munka hagyományainak ápolása tartalmas programok szervezésével.

Személyiségfejlesztés  Színes, sokoldalú napközisélet, tanulás, játék, munka együttes biztosítása.  Tanulók önismeretének, önfegyelmének, együttműködési, empátiás készségének fejlesztése.  Az iskolához való pozitív viszony kialakítása, meleg érzelemgazdag légkör megteremtése.  A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban.  Zenei nevelés: mélyreható személyiségfejlesztő hatása van, emlékezet, figyelem, motiváció, kreativitás területén, esztétikai érzékük formálása.  Néphagyományok megőrzés, ápolása, nemzeti tudat nevelése. Közösségfejlesztés  A a tanulók legyenek képesek maguk és a társadalmi, természeti, technikai környezetük megismerésére, kultúrkörnyezetükbe történő beilleszkedésre.  Legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, vallások, másság iránt, tartsák tiszteletben ezeket.  Ápolják a napközi eddigi hagyományait, alakítsanak ki új hagyományokat. (Napközis kiállítás, karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó kézműves foglalkozások tartása, egészség-nap, mesterségek ünnepe.)

51


 Tanulók vegyenek részt a tanórán kívüli tevékenységekben: – kutúrális, zenei, manuális, kézműves, sport, képességfejlesztő és közösségfejlesztő játékok. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek  Tehetséges tanulók felismerése, fejlesztése differenciált feladatokkal napközis tanórán.  Műveltségi vetélkedők, sportversenyek szervezése a tehetséges tanulók fejlesztésére.  Tanórán kívüli tevékenységek szervezése, melyek elősegítik az önálló, alkotókész tanulók nevelését.  Önálló tanulásra nevelés : problémamegodó képességük, kreativitásuk, alkotóképességük, együttműködő, alkalmazkodó képesség fejlesztése. Igénybe vehető szakköri lehetőségek

Szakkörök

Évfolyamok

Heti óraszám

Kiskórus Tánc Rajz Kézműves Mozgásjavító Báb Képességfejlesztő Zenei Énekkar Színjátszó Furulya Ügyes kezek Dráma és táncművészeti Futball Atlétika Tömegsport Újságíró

1 x x x x x x x x

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2

2 x x x x x x x x

3 x x x x x x x x

4 x x x x x x x x

5

6

7

8

9

10

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

1 2 2 2 1

Népismereti

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

2013. szeptember előtt elkezdett évfolyamok óraszámai: Tantárgyak Magyar nyelv, irodalom dráma Matematika Körny.ism. Tört. és társ.ism,

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. szakképző

7

7

7

7

5

4

4

4

4

4

4 2

4 2

4 2

4 2

4

4

4

4

3

3

2

2

2

2

2

2

52


honismeret Természetismeret Biológia, egészségtan Földrajz Környezetvédelem Fizika Kémia Ének-zene Rajz és kézművesség Informatika Életvitel és gyakorlati ism. Testnevelés Idegen nyelv Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő Szakmai alapozó Összes kötelező: Habilitációs és rehab. órák Szám. kép. Dixleszia prevenció Olv. helyesírási r. zavara Gyógytesnevelés Logopédia Tehetség kibontakoztatása Hátrányos helyzetű felzárkóztatása Összes napközis foglalkozás Foglalkozások Tanóra Játék Kultúrfoglalkozás Manuális tevékenység Meseterápia Dráma Szakköri tevékenység 9,10,11,12,13. kollégiumi felkészítő foglalkozás szervezése

2

2 1

1 1

1 1

1 2

1 2

1 1 1 1 1

1 1

1 1

2

2

2 2 1 2

2 2 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 2 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1 1 1

1

1

1

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

3 1 1

3 1 1

20

20

20

22

7 5 22 23 25 25 28 28

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

17,5 17.5 17.5 17.5 13 13 13 13 X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X

X X X X X X X 14 14

Szakképző évfolyamok óraszámai Tantárgyak

Textiltermék-

Park-

Szakmák Számítógépes53

Szerkezet-

14


Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Mérés Adatvédelem Gépírás Ügyirat Növénytan Munkavédelem

összeállító 9

gondozó 7

adatrögzítő 10

lakatos 9

23

21

14

21

2 1

2 1

2 1

2 1

3 2 2 1 2

1

Műveltségi területek tantárgyi óraszámai 54


Műveltségi terület

Tantárgy 1.

2.

3.

4.

Osztály 5. 6.

7.

Beszédfejlesztés

4

4

4

4

4

4

-

Olvasás-írás előkészítése

2

2

-

-

-

-

-

Matematika

Olvasás-írás Számolás-mérés előkészítése

2

2

3 -

4 -

3 -

3 -

3 -

Ember és társadalom

Számolás-mérés Játékra nevelés

2

2

1 2

4 -

3 -

3 -

2 -

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Környezet és egészségvédelem Önkiszolgálás

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

Magyar nyelv és irodalom

Ember a természetben Földünk - környezetünk Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Művészetek

Informatika

Életvitel és gondozási ismeretek Mozgásnevelés

-

-

-

2,5

2,5

2,5

6

3

3

3

3

3

3

-

Testnevelés Ének - zene

2

2

2

2

2

2

3 2

Ábrázolás - alakítás

2+1

2+1

2+1

2

2

2

3

Tánc- és drámajáték Számítástechnika

-

-

-

1 -

1 -

1 -

1 1

20

20

20

22,5

Összesen Szabadon tervezhető

55

22,5 22,5

25


Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  a taneszköz legyen jól alkalmazható a helyi tantervben meghatározott, a tantárgyak tanítására rendelkezésre álló órakeretben;  a taneszköz segítségével a kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen  a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;  a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:  amelyek két éven keresztül használhatók;  amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;  amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);  amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;  amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finom motorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. 56


A nevelésükhöz szükséges feltételek:  a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása,  speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve  a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés – oktatás szakasza Alsó tagozat: 1–4. évfolyam. Ezen a tagozaton a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve –egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni .A hosszabb időkeret esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat–szükség esetén terápiákat–, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal. Felső tagozat: 5–8.évfolyam A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Középfokú nevelés – oktatás szakasza A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció,az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola,– vagy az integrált keretek között történő nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek.

57


Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján– a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás, képzés célja:  A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,  A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése,  A szakmai vizsgára való felkészítés,  Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése: Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézménypedagógiai programját, sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában– az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával– szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni, kollégiumi) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási 58


technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A halmozottan sérült enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatása Az enyhe értelmi fogyatékossághoz sok esetben társul más fogyatékossági típus is. A halmozottan sérült enyhén értelmi fogyatékosok oktatásában, nevelésében elsődleges szempont a társuló fogyatékosságokra vonatkozó Irányelvek figyelembe vételével készített egyéni fejlesztési terv összeállítása más szakirányú gyógypedagógus, terapeuta, gyógypedagógiai tanár javaslatának kikérésével. Kiemelt cél a szükséges gyógyászati segédeszközök, speciális fejlesztőeszközök és oktatástechnikai felszerelések balesetmentes és célszerű használatának, megóvásának megtanítása. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló: A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői: A testi és a lelki fejlődés közötti ütembeli eltérés az iskoláskort elért gyermeknél szükségessé teszi a korai fejlesztés és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárások folytatását. A tanulók eredményes fejlesztése – együttműködve a szülői házzal – folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai tevékenységet igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, a kis lépésekben történő haladás, a gyakori ismétlés. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik maximumát érjék el. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik:  Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség.

59


 A tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel.  Az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal.  A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást.  A fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság) korrekcióját.  A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.  Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás) befolyásolják az egész személyiség fejlődését.  A felnőttkori élet – egyénileg különböző – behatárolt lehetőségei. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programok, pedagógiai többletszolgáltatások (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, gyógytestnevelés, logopédia, különféle terápiák) biztosítását teszi szükségessé. A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése, az egyéni bánásmód A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Alapelvek A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata:  a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása,  a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,  a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása,  gyakorlatorientált képzés,  az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, f) a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában,  egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére,  az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, 60


 a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés,  az eredményes társadalmi integrációra törekvés. Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz A készségfejlesztő speciális szakiskola az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó szakképzést folytat. A cél olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni. A halmozottan sérült középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatása A képzés során, a helyi tanterv készítésénél az iskolának a társuló fogyatékosság által megkívánt fejlesztési szükségleteket, rehabilitációs célokat és feladatokat is meg kell jelenítenie. Indokolt az egyéni fejlesztési tervekben a társuló fogyatékosságok leküzdésének tervét, módszereit is megállapítani, esetenként egyéni teljesítmény elvárásokat rögzíteni. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése, az értékelés differenciált formában történik. A nevelés-oktatás során alkalmazni kell minden olyan segédeszközt, amelyet a tanuló használni képes, figyelemmel kell lenni a gyógyászati segédeszközök használatának megtanítására, az igénybevétel folyamatosságára, a balesetvédelemre és a biztonságra A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei A beszédfogyatékos tanuló: Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. A beszédfogyatékosság nem tekinthető elsődlegesen halláskárosodás következményének; együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedés szerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel; valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. Beszédfogyatékos az a tanuló, akit a szakértői bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása céljából diagnosztikus protokollra épülő komplex állapotfelmérés alapján annak minősít. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek – az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig – sokféle változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátásra szorul, ami komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások formájában, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében végezhető. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszéd és nyelvi teljesítmény jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:  nyelvfejlődési zavar (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia – maradványtüneteként beszédgyengeség),  orrhangzós beszéd, 61


   

folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás), diszfónia, logofóbia (mutizmus különbözõ típusai), centrális eredetű szerzett beszédzavarok (centrális pöszeség, gyermekkori afázia, diszartria),  verbális tanulási zavar együtt járása az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén mutatkozó problémákkal vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A terápia komplex szemléletű, logopédiai, orvosi, pszichológiai team munka alapján történik

A többségi iskolában történő együttnevelés A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie. Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei Általános jellemzők Az autizmusspektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig – vagy tovább – kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmusspektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülésspecifikusfejlesztésre minden érintett gyermekeknek joga és szüksége van. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, 62


hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó/sérült képességek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünet mentessé fejlődhetnek, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik Az autizmusspektrum zavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják. Ezek lehetnek:  értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar),  beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság,  viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók – a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából – kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai:  A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat megkülönböztesse.  A szociális megerősítés jutalomértékének hiánya, vagy az ezzel kapcsolatos öröm későbbi, direkt tanítás útján való kialakulása, illetve a belső motiváltság gyengesége – gyakran teljes – hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt.  A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, társas viselkedési sajátosságai, mint pl. a hanghordozás.  A beszéd vagy más kommunikációs eszköz spontán, funkcionális, rugalmas alkalmazásának sérülése.  Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerű ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség.  Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban.  A változásokkal, újdonsággal kapcsolatos ellenállás, szorongás Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei  A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.  A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. 63


 Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.  A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása.  A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A fejlesztési célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe iktatni. A tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul:  az ön-(esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése,  a családi életet akadályozó viselkedések kezelése,  a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása,  az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatása A súlyos és halmozott fogyatékosság meghatározása A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak; személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében nevelés-oktatásra van szükségük Mindennapi testnevelés: Intézményükben a mindennapos testnevelés bevezetése az alábbiak szerint történik:

64


Az 1 és 5. évfolyamon (és felmenő rendszerben) heti testnevelés órák száma 5. Órarendi keretben megtartott órák száma 3, a fennmaradó heti 2 testnevelés óra délutáni napközis, szabadidős foglalkozás keretén belül valósul meg mozgásfejlesztés és gyógytorna segítségével. Az érintett tanulók részvétele kötelező! A megtartott testnevelési órákat a napközis naplóban kell dokumentálni. Művészeti oktatás keretében megvalósítandó órák esetében kötelező a jelenléti ív használata. A foglalkozásokat megfelelő végzettségű szakember tartja. A 9. évfolyamon és felmenő rendszerben a heti testnevelés órák száma 5. Órarendi keretben megtartott órák száma 3, a fennmaradó heti 2 testnevelés órát az iskolai sportkör keretében tartjuk, ahol a tanulók részvétele kötelező. Ebben az esetben az órák dokumentálása a sportköri naplóban történik. Sportegyesületben sportoló tanuló esetén, a tanév elején a sportegyesület igazolást állít ki a sporttagságról, amit a tanulónak az iskolában le kell adnia. Az edzéseken való megjelenésről a tanuló minden hónap utolsó napján leadja a spotegyesület által hitelesített jelenléti ívet az intézmény igazgatójának, ami megőrzésre kerül. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját diagnosztikus, szummatív fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 2. § A Kt. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Az iskolánknak a törvényi kötelezettség figyelembe vételével kellett kimunkálni a pedagógiai programunkban a helyi értékelési rendszerünket, - amelynek számos összetevője között, - az osztályozással és szöveges értékeléssel összefüggő kérdésekben is döntenünk kellett. Az Értékelés Az értékelés tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Célja:  Biztosítson visszajelzést a tanár és a tanuló számára a tananyag elsajátításának mértékéről.  Ösztönözzön a hibák javítására.  Tárja fel a felmerülő hibákat, hiányosságokat.  Növelje a pedagógiai munka hatékonyságát.  Adjon lehetőséget a tanulónak az érdemjegy javítására.  Erősítse meg a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét. Alapelvei: Legyen objektív: független a tanár személyétől, beállítódásától, hangulatától, a tanuló további eredményeitől. Legyen megbízható: ugyanakkora tudásra, ugyanazt az osztályzatot kapja.

65


Legyen érvényes: a jegy tükrözze azt, amelynek a jellemzésére az adott osztályzatot akarjuk használni. Legyen pozitívumokat kiemelő, segítő szándékú, ösztönző. A tanulókra vonatkozó ellenőrzés területei:    

a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje iskolai és osztályközösségi munka magatartás, viselkedés, fegyelmezettség értékválasztás, személyiségfejlődés

Az értékelés a tanulónak, a szülőnek, pedagógusnak egyaránt szól. A tanulót a szülő és a pedagógus együtt kell, hogy motiválja a lehető legjobb eredmény elérésére. A követelményeket a tantárgyak részletes tantervei tartalmazzák, amelyek a szülők rendelkezésére állnak. Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. A pedagógus személye, szakmai felkészültsége nem csak a nevelés-oktatás hatékonyságának, körülményeinek, légkörének megteremtésében döntő tényező, hanem abból a szempontból is, hogy mi a felfogása a pedagógiai értékelésről, mennyire ismeri, hogyan értelmezi és alkalmazza a nevelés-oktatás folyamatában megvalósítható értékelési eljárásokat. Az értékelés a tanuló teljesítményének mennyiségi és minőségi jellemzőinek elemzése és összegezése, más szóval minősítés. Az értékelésnek folyamatosnak, állandónak kell lennie, ha csak ritka alkalom, elveszti hatásosságát. Az értékelésnek a következő feltételeknek kell eleget tenni:  mindenekelőtt igazságosnak, tárgyilagosnak kell lennie, mentesnek minden elfogultságtól, egyoldalúságtól, előítélettől,  jóindulatúnak, segítő szándékúnak kell lennie,- ha az értékelés arra irányul, hogy a hibákat kutassa, megalázzon, ledorongoljon, letör bennünket, csökkenti munkakedvünket. " "Az értékelés olyan folyamatnak tekinthető, amelyben összefüggések keresése történik a célok, a folyamat és a megvalósult végállapot között. Az elvárás és a valóság közötti megfelelés, ill. eltérés mértékéről, jellegéről adott visszajelentés alapján korrigálni lehet a célt és/vagy optimalizálni a folyamatot, valamint az eredményt. Ebben a megközelítésben az értékelés már nem csak nevelési és oktatási módszer, hanem az intézményes nevelésbe beépült rendszerszabályozó elem." "Hagyományosan a pedagógiában (elméletben és gyakorlatban) az értékelés a tanítási tevékenységhez kapcsolódott. Döntően tanulóra irányuló tanári tevékenységként jelent meg, és követelményei alapvetően a tanulókat érintették.’’ „A pedagógiai értékelés sokféle funkciót tölt be az általános visszacsatoláson túl: feltárja a helyzetet (diagnosztikus értékelés), segít a folyamatok korrigálásában (formatív értékelés), minősít, szelektál (szummatív értékelés), tájékoztatja az oktatásban érdekelteket, befolyásolja a személyiség fejlődését, stb. A sokféle funkciót hatékonyan csak egy jól átgondolt értékelési rendszer keretében, megfelelő külső és belső értékeléssel lehet megvalósítani." A pedagógiai funkciók közül jól ismertek a tanuló számára adott visszajelzés, a motiválás, a nevelő-személyiségformáló szerep, a tanár, a szülő számára szóló visszajelzés. A tanuló életkora, az adott iskolafokozatban való előrehaladás szempontjából az értékelés fentebb jelzett funkcióinak eltérő hangsúllyal kell érvényre jutniuk. Magától értetődőnek 66


tekintjük a pedagógiai funkciók erőteljesebb jelenlétét, szerepét az iskola kezdő időszakában. Ez is indokolja, hogy az eltérő értékelési funkciók és hangsúlyok, eltérő értékelési formákban is kifejezésre jussanak. Az ellenőrzés – értékelés fogalmai Az ellenőrzés és értékelés egymással összefüggő fogalmak, a nevelési–oktatási folyamat állandó kísérői. Olyan alapvető eljárások, amelyek segítségével biztosítható a tanulási folyamatban végzett tevékenységek hatékonyságának nyomon követése, az eredmények és hiányosságok feltárása, a szükséges korrekciók elvégzése, fejlesztési stratégiák kimunkálása. Az ellenőrzés információ szerzése a tanulókról, személyiségük fejlődéséről, ismereteik, tevékenységük, tudásuk gyarapodásáról. Az ellenőrzés tulajdonképpen adatgyűjtés. Az értékelés - az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, elemzése. Az értékelés, szembesítés az eredményekkel, hiányosságokkal, tehát egyfajta minősítés. Az értékelés lényege a viszonyítás: viszonyítás a követelményekhez, a társakhoz, a tanuló korábbi teljesítményeihez. Az értékelés ugyanakkor egyben visszajelzés is a tanuló tudásáról, teljesítményéről, igyekezetéről, önmagához viszonyított fejlődéséről. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, feladatok, követelmények és az adott időszakban megvalósult teljesítmény, állapot között. Az ellenőrzés-értékelés célja tehát alapvetően a tájékoztatás és visszacsatolás:  a TANULÓ részére, hogy tudjon a követelmények elsajátításában és alkalmazásában elért eredményeiről, saját korábban mutatott teljesítményei változásairól.  a PEDAGÓGUS számára, hogy meggyőződjék a tanítás/tanulás folyamatának adott szakaszában munkája hatékonyságáról és képes legyen megtervezni további tennivalóit  a SZÜLŐ szempontjából informálódás arról, hogy gyermeke miként teljesíti a nevelési- oktatási követelményeket, melyek az erősségei, hiányosságai, miként áll helyt az iskolában. Az ellenőrzés és az értékelés eredményei számos módon, formában kifejezhetőek:  metakommunikációs jelzésekkel,  szöveges értékeléssel (szóban/írásban )  osztályzattal,  pontozással,  százalékértékkel,  szimbólumokkal,  a felsoroltak kombinációival. A felsorakoztatott lehetséges megoldások, értékelési formák egyértelműen jelzik, hogy az értékelés semmiképpen nem azonosítható az osztályozással, hiszen annak csupán egyik módja, még akkor is, ha az értékelési gyakorlatban ez tekinthető a legelterjedtebb eljárásnak. Tanárnak is tisztelnie kell a gyerek személyiségét. Ennek az értékelés módjában, stílusában, megalapozottságában is meg kell jelennie. A szöveges értékelési rendszer A szöveges értékelés alkalmazása 1. és a 2. osztály félévében megszokott és bevált értékelési forma. Ahhoz, hogy a pedagógus árnyaltan tudjon értékelni, ismernie kell a gyerekeket, érdeklődésüket, hiányosságukat, személyiségjegyeiket, otthoni körülményeiket is. 67


Milyen lehetőségeket kínál a szöveges értékelés? Kiemelten az alábbiakat:  A fejlődést képes kifejezni, azt, hogy önmagához képest, honnan hová jutott el a tanuló.  Az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre vonatkozik.  Tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket és a hiányosságokat.  Megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz a hogyan továbbra.  Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott.  Figyelembe veszi a gyerek egyéni adottságait, sajátosságait.  Pontos visszajelzést ad a teljesítményről,  Elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást.  Pozitívan befolyásolja a pedagógus-, gyermek-, szülő kapcsolatot. A felsorolt lehetőségek megvalósulásának feltétele és egyben eszköze a szöveges értékelés szakszerű alkalmazása. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert a kimondott, vagy leirt szavak hatása, éppen személyre szóló félreérthetetlensége miatt, sokkal nagyobb, mint az osztályzatok hatása. A szöveges értékelés egyszerre képes megerősítő, korrigáló és fejlesztő szerepet betölteni. A szöveges értékelés mindhárom értékelési funkciónál (diagnosztikus, formatív, szummatív) megfelelően alkalmazható:  A diagnosztikus (prognosztikai, korrekciós) funkció,-a pedagógusnak fontos információkat ad a helyzetfelméréshez, - az egyéni és csoportos tanulási folyamatnak a tervezéséhez.  A formatív (fejlesztő, szabályozó) funkció, - a tanulás folyamatához, annak korrekciójához, a fejlesztési stratégiák, kimunkálásához nyújt segítséget a pedagógusnak, a tanulónak és a szülőnek egyaránt.  A szummatív (megerősítő, visszacsatoló) funkció, - egy-egy tanulási szakasz végén ad összegző tájékoztatást az elsajátított ismeretek eredményéről. Az értékelés a tanuló mutatott teljesítményének megítélésén alapul. Érdemleges értékelést csak akkor lehet adni, ha világos volt az a cél, aminek az elérési szintjéről adunk számot. Az értékelés tehát az oktatási, tanítási célok olyan megfogalmazását feltételezi, amelyből világosan kiderül, hogy a tanulónak mit, milyen feltételek között, milyen módon kell az adott időszakon belül elérnie. De jelenti az egyes tanulóról szóló ismereteink pontosságát, az elérendő és elérhető fejlesztési célok tisztázását is. A szöveges értékelés lehetőséget kínál arra, hogy valóban pedagógiai értékeléssel és ne csupán numerikusminősítéssel adjunk visszajelzést a tanuló fejlődéséről. A szöveges értékelés bevezetése még inkább a gyermek egész személyiségének vizsgálatára, sokoldalú megismerésére, elfogadására, a folyamatos fejlesztéséről való gondolkodásra készteti a tanítókat. Ez ugyan többletmunkával jár, olykor a korábbi szemlélet alakítását, korrekcióját is megkívánja, de a befektetés megtérül: a diákkal folytatott közös munkának olyan lehetőségei nyílnak meg, olyan bizalmasabb, közvetlenebb kommunikáció alakulhat ki, annyival nőhet a gyermek motivációs szintje, hogy mindenképpen az előnyök kerülnek előtérbe és nem a felmerülő nehézségek. A szöveges értékelési rendszer iskolai kimunkálását szolgáló rendszerépítő munkafolyamat lehetséges lépéseit az alábbiakban összegezhetjük:  A törvényi szabályozás értelmezése  A szöveges értékelés helyi koncepciójának kidolgozása 68


 A szöveges értékelés rendszerének felépítése Helyi értékelés alapelvei  (ki, mikor, miért, hogyan, mit értékel,)  Értékelési funkciók meghatározása  (diagnózis, formatív, szummatív értékelés)  Szöveges értékelés módjai  (szóbeliség, írásbeliség aránya,) Szöveges értékelés dokumentumai- a helyi gyakorlatban alkalmazott megoldásokkal (napló, tájékoztató füzet, bizonyítvány, törzslap,) Magatartás és szorgalom minősítési rendszere Alapelvek Iskolánk arra törekszik, hogy az intézmény tanulóinak magatartása megfeleljen mindazon elvárásoknak, melyeket egyrészt a közösségi magatartás szabályai, másrészt a társadalmi normák támasztanak. Ezért az iskola nevelőtestülete a szülői szervezetekkel és a diákönkormányzattal együttműködve a házirendben kidolgozta a tanulók magatartásával kapcsolatos elvárásait:  Tanáraikkal együtt dolgozzanak iskolánk jó hírnevének öregbítésén  Vigyázzanak maguk és társaik testi épségére tulajdonára  Óvják és védjék az iskola vagyontárgyait  Társas életükben tartsák be a kulturált viselkedés szabályait  Iskolai rendezvényeken, tanórákon, az órai szünetekben magatartásuk, viselkedésük legyen példamutató  Tiszteletet és megbecsülést tanúsítsanak tanáraik, az iskola dolgozói és a  tanulótársaikkal szemben  A tanítási órákról csak indokolt esetben, hiányzásának okát igazolva maradjon távol  Minden tanuló igyekezzen megismerni iskolánk múltját, ápolja hagyományait A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó értekezlet segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól, az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A 2-10. évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás értékelése, az értékelés szempontjai: Megfelelés az iskolai követelményeknek:  A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása, szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért.  A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony.

69


 Beilleszkedés a közösségbe, társak beilleszkedésének elősegítése, aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában, segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában.  Megfelelés az általános viselkedési normáknak megfelelően.  Udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között. Az értékelés módja: Példás (5) – az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,  tisztelettudó,  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen viselkedik,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása,  nincs igazolatlan órája  az osztály- és az iskolaközösség életében aktívan részt vesz Jó (4) – az a tanuló, aki:  a házirendet betartja  tanórán és tanórán kívül rendesen viselkedik,  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,  feladatokat Önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,  az osztály- vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre bíztatásra vesz részt,  nincs írásbeli intője, vagy megrovása, Változó (3) – az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,  a tanórán vagy a tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,  feladatait nem teljesíti minden esetben,  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,  a közösség az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  igazolatlanul mulaszt,  osztályfőnöki intője van, Rossz (2) – az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  tárasaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  több (10) alkalommal igazolatlanul mulaszt, 70


 több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése, A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Az oktató munka hatékonyságának elengedhetetlen feltétele az egyenletes teljesítmény megkövetelése, mind az elméleti, mind a szakmai tárgyakban. A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatainak megállapításában a legfőbb megkülönbözhetőbb vonás az, hogy a tanulóra mennyire jellemző a tanulmányi rendszeresség, a kötelességtudás és az érdeklődés. A szorgalom jegyek megállapításakor viszont nem minden esetben lehet a teljesítmény függvényében minősíteni. Figyelembe kell venni:  az egyes tantárgyak sajátosságait, s a tanulók eltérő, egyéni képességéhez viszonyított teljesítményét is,  a fejlődés irányát, a tanuló törekvéseit, egyéniségét és körülményeit, vitás esetben a két érdemjegy közül azt kapja a tanuló, amivel nagyobb nevelő hatást érünk el. Az iskolai házirend a tanulók tanulmányi, szakmai teljesítményével kapcsolatos elvárásokat a következőkben rögzíti:  a tanuló megfelelő általános műveltséget és minél magasabb szintű szakmai felkészültséget szerezzen,  vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. Példás (5) – az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  a tanórán aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is és azokat elvégzi,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,  taneszközei tiszták, rendesek, s ezeket a tanítási órákra mindig elhozza, Jó (4) – az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi eredményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon többnyire aktív,  tanórán többletfeladatot, versenyeken való részvételt önként ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,  taneszközei tiszták rendezettek, Változó (3) - az a tanuló, aki:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,  a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, tanulmányi munkája ingadozó,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire felügyelettel dolgozik, Hanyag (2) – az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, 71


 feladatait folyamatosan nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el, ellenszegül,  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A tanulók tudásának értékelése A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét, szorgalmát év közben rendszeresen értékeli, de az osztályzat sosem lehet fegyelmezési eszköz. A tanulónak havonta legalább egy alkalmat biztosítunk érdemjegy szerzésre. A tanulók a hatályos jogszabályban meghatározott ideig még nem kapnak osztályzatot, az Ő értékelésük szöveges formában történik. Az osztályozó naplóba csak érdemjegyeket írunk, a dolgozatok piros színnel kerülnek bejegyzésre. A tanulók írásbeli munkáit és fontosabb szóbeli feleleteit, tantárgyanként külön értékeljük, öt érdemjeggyel osztályozzuk:  jeles (5)  jó (4)  közepes (3)  elégséges (2)  elégtelen (1) A félévi és év végi osztályzatok kialakításában az alábbi sorrendben számítjuk be az írásbeli munkákat:  témazáró és nagydolgozatok  röpdolgozatok, szódolgozatok  házi dolgozatok, projektek Egységes követelmény:  iskolai dolgozatot nem küldünk haza (a szülő fogadóórán beletekinthetnek az írásbeli számonkérés formáiba)  egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók  évente legalább 4 alkalommal ellenőrizzük a tanulók írásbeli munkájának külső formáját is  a tanulói javítás színe a zöld (golyóstoll), a tanári javítás színe a piros szín Témazáró dolgozatok írása esetén lehetőséget adhatunk javító dolgozat írására. mindkét osztályzatot beírjuk az osztálynaplóba. A tervezett írásbeli beszámolók közül a témazáró és nagydolgozatok idejét rögzítjük a tanmenetben. Írásbeli beszámolás alóli mentességek: a tanulási képességet vizsgáló intézet véleménye alapján a részképesség zavaros gyermek kaphat. (határozat alapján) Az iskola a szülőt írásban tájékoztatja az érdemjegyekről, szóban pedig fogadóórákon az előmenetelről.

72


Szöveges értékelést alkalmazunk a törvénynek megfelelően 1. évfolyamtól 2. évfolyam félévéig negyedévente. A témazárókat %-ban értékeljük. Érdemjeggyel osztályozzuk a tanulók teljesítményét a 2. évfolyam 2. félévétől, 10. évfolyam végéig és a szakképző évfolyamokon. A nagydolgozatokat 1 évig megőrizzük. Az iskolai beszámoltatás formái, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. 2.

rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról.

Az ellenőrzés formái: 1. Szóbeli számonkérés: feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; 2. Írásbeli számonkérés: témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap); írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 3. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. A tanulmányi munka értékelése A Pedagógiai Programunknak megfelelően minden tantárgyat és minden anyagrészt szövegesen vagy érdemjeggyel minősítünk. Az értékelés elvei:  feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak  az iskolai követelményrendszerre épüljön  biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát  ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű  fejlesztő, ösztönző legyen 73


 önismeretre neveljen Az értékelés formái Személyes, szóbeli értékelés:  a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, segít, tanácsot ad fogadóórákon  szülői értekezleten az osztályfőnök által  az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalom jegyek kapcsán  tantestület előtt (szélsőséges esetekben) Írásbeli értékelés: A szaktanárok és az osztályfőnök által szükség esetén a kiemelkedő teljesítményeként dicséretek, illetve problémás tanulóknak elmarasztalások a tájékoztató füzetben. Írásbeli munkáknál a témazárók %-ban kifejezett értékelése: Tanév közben a tanulók teljesítményének értékelésekor az alábbi százalékhatárokat és minősítéseket alkalmazzuk: Normál (témazáró) felméréseknél: 100 % - 91 %

kiválóan megfelelt (5)

90 % - 76 %

jól megfelelt (4)

75 % - 51 %

megfelelt (3)

50 % - 31 %

gyengén megfelelt (2)

30 % - 0 %

felzárkóztatásra szorul (1)

Szakmai vizsgánál az OKJ-ban meghatározott százalékos értékelést alkalmazzuk. Alapképesség felmérésnél: 100% - 91%

kiválóan megfelelt (5)

90% - 81/

jól megfelelt (4)

80% - 66%

megfelelt (3)

65% - 51%

gyengén megfelelt (2)

50% - 0%

felzárkóztatásra szorul (1)

Értékelés szövegesen, érdemjeggyel Alsó tagozat 1-2. osztály 1. félévéig a tanulók teljesítményét tanév közben a következő szerint értékeljük:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített 74


 gyengén megfelelt  felzárkóztatásra szorul Részletes szöveges tantárgyi értékelést negyedévente, félévkor és év végén adunk, melynek kritériumai a Helyi Tantervben az egyes tantárgyaknál kerül kidolgozásra. Ennek formai követelménye: két példányban, fejléces, iskolai bélyegzővel, osztálytanítók aláírásával rendelkező lap. Aki a „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapja, hiányai pótlását az ezt követő időszakban egyéni fejlesztési terv alapján végzi. A 2. osztálytól a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel értékeljük (1-5 számskálán). 2. osztálytól a 10. évfolyam végéig és a szakképző évfolyamokon a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel értékeljük (1-5 számskálán) Az érdemjegyek száma havonként minimum 1 érdemjegy, vagy félévenként minimum 4 (a heti 1-2 órás tantárgyaknál). A nagyobb óraszámú tantárgyaknál havi 1-2 jegy legyen! A féléves, év végi záró érdemjegy kialakításánál, az egész értékelendő időszakot figyelembe vesszük, figyelemmel vagyunk a fejlődésre. A tanulmányi eredmények minősítése: Az iskola tanárai figyelembe veszik a tanulók tudását, ismereteik gyakorlati alkalmazását, a közös munkában való részvételt. Az egyes tantárgyakban kimagasló eredményt elért tanuló tantárgyi „kitűnő” minősítést kap év végén, fél évkor az érdemjegy mögé „D” jelzést. Az értékelés a tantervi követelmények alapján érdemjeggyel történik. JELES (5)

érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki: az adott időszakban a Helyi Tantervben előírt követelmények elméleti ismereteit tudja, jól alkalmazza, helyesen látja az ok-okozati összefüggéseket. Írásbeli munkái kifogástalanok, ismereteit szabatosan fejezi ki. A tananyag feldolgozásában aktívan részt vesz.

JÓ(4)

érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki: az adott időszakban a fentiek szerint dolgozik ugyan, de munkájához biztatást igényel. Írásbeli munkái csak a tanítási órán feldolgozott ismereteket tükrözi. (Önállóan nem egészíti ki ismereteit). Megfigyelése, tapasztalat szerzése irányításra szorul.

KÖZEPES(3) érdemjegyet az a tanuló érdemel aki: az adott időszakban a követelményeknek eleget tesz, de a folyamatos munkában nehézségei vannak, azokat kisebb segítséggel, irányítással tudja legyőzni. Nem elég egyenletes munkájának minősége, hiányosságai vannak a felkészülés során. ELÉGSÉGES(2) érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki: az adott időszakban a munkájában állandó irányításra szorul a tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli, írásbeli kifejezőkészsége az adott tantárgyi anyagból nehézkes, gyenge. Írásbeli munkája felületes. ELÉGTELEN(1) érdemjegyet az a tanuló érdemel, aki: 75


az adott időszakban a követelményeket nagy segítség ellenére sem sajátítja el. Nem tesz eleget a tantervi követelményeknek. Írásbeli munkája nem megfelelő. Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet, ha elégtelenjeinek száma nem haladja meg a kettőt. Három vagy több elégtelen esetén a tanuló továbbhaladásáról a tantestület dönt. Naplókba és ellenőrzőkbe:  Témazáró jegyek: piros  Egyéb jegyek: kék színnel jelölve Iskolai jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: 1. Az iskolai tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. 2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. 3. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és jutalomkönyvet kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Iskolai büntetés Azt a tanulót, aki 76


 tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetés formái:  szaktanári figyelmeztetés (3 után osztályfőnöki intés),  napközis nevelői figyelmeztetés (3 után osztályfőnöki intés),  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet:  szóbeli vagy  írásbeli munka, vagy  egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók:  elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,  megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és  segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése:  A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik.  Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. 77


Házi feladatok lehetnek:       

feladatgyűjteményből adott feladatok, tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, vázlatkészítés, leíró vagy elemző munkák, házi dolgozat, gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve számítógépes feladat.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés (otthoni, napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az életvitel és a habilitációs-rehabilitációs tantárgyat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a praktikus ismeretek elsajátítására és készségfejlesztésre. A szakköri foglalkozásoknál választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, szempontjából úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Az iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:  minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban;  minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;  minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna;  a testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire;  minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; 78


 a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;  a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);  a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A tanulók egészségének megóvása érdekében tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során fokozottan figyelünk a higiéniás szabályok betartására, a megfelelő öltözködésre, alapvető egészségmegőrző ismeretek közvetítésére. Az iskolai védőnő és az iskolaorvos (szerdai napokon) gondoskodik a tanulók egészségügyi vizsgálatáról. Koordinálják a szakorvosi ellátásokat, a továbbtanulás ellőtt szükséges vizsgálatok végzését, az oltások lebonyolítását. A védőnő az iskolaorvossal együttműködve szervezi meg a vizsgálatok és védőoltások rendjét úgy, hogy a tanítási órákat legkevésbé zavarja. Figyelemmel kíséri a tanulók higiénéjét, részt vesz a felvilágosító munkában, kapcsolatot teremt tanulóink családjával, a gyermek- és ifjúságvédővel tett családlátogatásokkor tanácsot ad a szülőknek a gyermekneveléssel kapcsolatos mindennemű problémáikban. A gyerekek számára különböző témakörökben (pl. felnőtté válás, tisztálkodás, egészséges táplálkozás, szexuális élet és fogamzásgátlás, családalapítás, csecsemőgondozás, stb) tájékoztató és felvilágosító előadást tart. Iskolánk tanulói évente 2 alkalommal fogászati felülvizsgálaton vesznek részt, melyekre a megjelenéshez szükséges feltételekről a gyermekfelügyelők bevonásával az iskolavezetés gondoskodik. A helyes életvezetési technikák, egészségmegóvás, higiéniás szabályok kialakítása iskolán kívüli keretekben (pl. táborozás) is folyik. Fizikai állapot felmérése A diákok fizikai állapotának felmérésével kapcsolatos tudnivalók: A szakmai munkaközösség a Mini Hungarofit egyszerű vizsgálati módszert választotta, mely az általános fizikai teherbíró-képesség műszer nélküli mérését teszi lehetővé. Mini Hungarofit: 7 éves kortól (1 + 4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) Aerob állóképesség mérése 2000 m síkfutás Általános testi erő, erő-állóképesség mérése Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérése) Hanyattfekvésből felülés (A hasizom erő-állóképességének mérése) Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérése) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 79


A próbarendszer belső szerkezeti egysége lehetővé teszi, hogy a négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált tanulók izomerejének állapotát. Évenkénti elvárható korrekciós átlagos fejlődési normák:  igen gyenge minősítés esetén 15-20 pont (ez akár 100 %-os önfejlődést jelenthet)  gyenge minősítés esetén 12-17 pont (kb. 40-80 %-os önfejlődést jelenthet)  kifogásolható minősítés esetén 11-16 pont (kb. 20-40 %-os önfejlődést jelenthet)közepes minősítés esetén 10-15 pont (kb. 5-10 %-os önfejlődést jelenthet) Várható eredmény Olyan kiegyensúlyozott, fizikailag, mentálisan fegyelmezett fiatalok nevelése, akik munkaerőként és emberi értékeiket tekintve is meg tudják állni a helyüket az egyesült Európában. Egészségfejlesztés A mindenkori felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálása, a jövő egészséges felnőtt társadalmának nevelése stratégiai fontosságú feladat. Az egészséges életmód és magatartásformák (a dohányzás mérséklése, az egészséges táplálkozás, a drogprogram megvalósítása, a stressz tudatos feldolgozása, a szabadidősport feltételeinek biztosítása) kialakítását az oktatás valamennyi szintjén érvényesíteni kell. Az egészséges életmódra történő nevelést már iskoláskorban el kell kezdeni, hiszen csak a folyamatos ismeretbővítéssel tudjuk felnőttkorra elérni az egészségtudatos gondolkodást. Az egészség az ember legdrágább kincse, amely a szervezet és a környezet közti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki. Az egészség lényegét meghatározni és pontosan leírni igen nehéz, de biztos, hogy olyan pozitív fogalmat takar, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészség megköveteli egyrészt az ember alapvető érzelmi, táplálkozási, egészségügyi, nevelési és társadalmi szükségleteinek kielégítését, másrészt a szüntelenül felmerülő alkalmazkodást az állandó változásban lévő környezethez. Az egészség jó hangulat, testi-lelki egyensúly, harmónia, magabiztosság és biztonság is egyben, a siker és a boldogság záloga. Hosszú évszázadoknak kellett elmúlniuk, amíg ténylegesen kialakultak a nevelés és az egészség szoros kapcsolatai. Az egészséges fiatal generáció felnevelése az egyén, a család és az egész nemzet közös érdeke. Bizonyított tény, hogy minél korábban találkoznak a diákok az egészséges életmód (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás stb.) alapjaival, annál egészségesebben kerülhetnek ki az iskolapadból. Nagyon fontos tehát, hogy a tanulóifjúság időben ismerje fel az egészség értékjellegét, hiszen ebben az életkorban még érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. A társadalom modernizálása és technológiai fejlődése mélyreható változásokat indított el hazánkban. A felgyorsult élettempó új alkalmazkodást kíván a fiataloktól az élet minden területén. A népegészségügyi helyzet újragondolása és az ifjúság rossz egészségi mutatói felhívták a figyelmet arra, hogy az egészség fejlesztésében a legnagyobb szerepe a szemléletváltásnak van. A fiatalok egészségi állapotának megőrzésére, gondozására és a felnőttkori betegségek megelőzésére az egészségfejlesztés eszközrendszerét hatékonyan lehet felhasználni. Az egészség megvédéséhez, megedzéséhez, visszaszerzéséhez megfelelő ismeretek megszerzésére és helyes, egészségvédő magatartás kialakítására van tehát szükség. Ezt segíti elő az egészségnevelés. 80


Az iskolai egészségfejlesztés célkitűzései Az egészségnevelés célja: A tanulók saját egészségük megőrzése érdekében kerüljék el az egészségkárosító tényezőket. Az egészséges életmódhoz szükséges képességek és a harmonikus személyiség fejlesztése. A rövid távú célok:  Az egészségtudatos életmódot népszerűsítő közösségi aktivitás erősítése.  A gyermek kortársközösségek kialakítása, az egészséges minták elterjesztése.  Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, tudásanyag bővítése.  A pedagógusok intézmény iránti elkötelezettségének és elégedettségének növelése. Hosszú távú céljaink:  Az iskolába járók egészségmagatartásának javítása.  Az elhízott gyermekek számának csökkenése, az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudatosság fejlődése.  Az egészség, mint érték hangsúlyos megjelenése az iskolai életben és tanulóink életében, valamint az intézmény fejlesztése, működtetése során.  Saját és a közösség egészségért érzett felelősség és aktivitás növekedése.  A fenti célok megvalósulását mérhető eredményekkel szeretnénk megmutatni:  A gyermekek egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővülése:  Az aktívan sportolók számának növekedése, a gyermekek egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővülése:  A baleset-megelőzéssel kapcsolatos ismeretek bővülése, a települési programokon való részvétel növekedése. 

A tanulók önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, konfliktusokat megoldani

 Alakuljon ki a tanulókban a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás.  Szerezzenek ismereteket az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Az egészségnevelés tartalma az egészségre, szemlélete viszont a nevelésre, személyiségalakításra vonatkozik. Az egészség képviseletére, a betegségek megelőzésére az egészségügy szereplői (iskolaorvosok, védőnők) vállalkoztak, míg a nevelés, tanítás felelőssége a pedagógusok vállát terheli. A gyermekorvosok, a védőnői szolgálat munkatársai nyomon követik, segítik, biztosítják az egészséges szellemi-testi fejlődést. De fontos feladatuk, felelősségük van e tevékenységben a pedagógus társadalomnak és a szülőknek is. Az egészségmegőrzés tehát olyan komplex feladat, amelyben több szektor együttműködésére van szükség. Közös cselekvéssel meg kell tanítani a fiatalokat arra, hogy az egészség választható érték: nemcsak a betegség hiánya, hanem teljes testi-lelki és szociális jólét, biztonság. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolában eltöltött idő a gyermekek egészségének és sorsának alakulása szempontjából döntő. Az iskoláknak óriási a felelősségük a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra való nevelésében. Az ezzel kapcsolatos feladatokat 81


egészségnevelési programunk tartalmazza. A tanulóifjúság nevelésében a család és az iskola a két legfőbb nevelési tényező. A családi otthon nevelése lehet igényes, következetes, hatása mégsem lesz kielégítő, ha nem veszi figyelembe az iskola egészségnevelési követelményeit. A gyerekeket érő egészségnevelő hatások csak akkor sokszorozódnak meg, ha azok azonos irányban hatnak, azaz szemléletük, követelményük az egészséges életmóddal kapcsolatosan megegyeznek. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, hiszen egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho-szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségfejlesztő iskolánk ismérvei:  Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti az iskolai közösség egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és egészséges környezetet biztosít az eredményes tanuláshoz,  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szolgálatokkal, szakemberekkel, a szülőkkel annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen,  Egészséges környezetet, szolgáltatásokat biztosít,

iskolai

egészségnevelést

és

iskolai

egészségügyi

 Együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival,  Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak,  Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Kiemelt jelentőséget adunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének,  Az iskola pedagógusai és közösségei teret adnak a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztésnek és a tanácsadást biztosító programoknak,  Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatunk, amely figyelembe veszi a gyermekek és a dolgozók jól-létét, méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez,  Törekszünk arra, hogy segítsük tanítványainkat, a velünk kapcsolatban álló családokat, foglalkoztatottjainkat az egészségük megőrzésében. Az iskolai egészségfejlesztés lehetőségei Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Az egészségnevelési program tehát arra való, hogy kellő ismeretek átadásával hozzásegítse a tanulókat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Az iskolákban alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Az iskolában az egészségnevelés nem egy konkrét tananyag, hanem több tantárgy (biológia, kémia, testnevelés, környezetismeret és vizuális nevelés, osztályfőnöki órák stb.) témaköreiből összeálló ismeretanyagból tevődik össze. Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: 82


 mindennapos testnevelés, testmozgás biztosítása,  testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

függőségek,,a

 baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás megismertetése, döntési képesség (nemet mondani tudás) kialakítása, felelősség átéreztetése,  a család és iskola kapcsolatának megerősítése – megfelelő közös programokkal, 

jó tanár – diák illetve diákok közötti viszony kialakítása,

 A rendelkezésre álló eszközeinkkel és kidolgozott módszereinkkel elősegíteni a tanulók, a tantestület és a technikai dolgozók egészségének a védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást,  A tanulók önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni,  Képessé váljanak egészséges életvitelt kialakítani,  Képesek legyenek a konfliktusokat megoldani,  Tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel,  Alakuljon ki a tanulókban a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás,  Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére,  Szerezzenek ismereteket az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják:  Miként állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek,  Ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait,  legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával,  Tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatását,  Legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni,  Ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását. A gyerekeket érő egészségnevelő hatások akkor sokszorozódnak meg, ha azok azonos irányban hatnak, azaz szemléletük, követelményük az egészséges életmóddal kapcsolatosan megegyeznek. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, hiszen egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho-szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Összességében az iskola a legfontosabb intézmény az egészséges életmód egyéni és közösségi készségeinek kialakítása szempontjából a gyerekek és a fiatalok számára. Az iskolában az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatása szükséges, de nem elegendő feltétele az egészséges életmód kialakításának különösen a hátrányos helyzetű gyermekek egészségségének védelmében. 83


Egészségfejlesztő team létrehozása Egészségfejlesztő csoportot hoztunk létre az iskolán belül, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik Résztvevői:  igazgató  az intézményvezető helyettesei  az iskolai drogügyi koordinátor  az iskolaorvos, az iskolavédőnő  a testnevelő tanárok  a diákönkormányzatot segítő pedagógus  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  kollégiumvezető  ÁNTSZ munkatársa. A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi csoportjának számos lehetősége van arra, hogy az egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést Az iskola-egészségügyi munkatársak különösen a következő területeken tudnak ismereteket nyújtani:  Az életmód és betegségek összefüggései,  A tanulók egészségi állapotának felmérése, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok,  A serdülőkori változások ismertetése, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában,  Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben. Az iskolavezetés feladatai:  Az egészséges prevenciós szemlélet kialakítása a tantestületen belül,  Ellenőrizni, hogy a tantárgyak helyi tanterveibe bekerüljenek az egészségneveléshez, drog prevencióhoz, kapcsolódó témák,  iskolai munkatervben rögzíteni a célkitűzéseket,  Betartja a törvényeket, szabályokat,  Kijelöli a drogkoordinátor feladatát, ellenőrzi,  Motiválás, a programban résztvevők elismerésére anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ifjúságvédelmi felelős feladata:  Kapcsolattartás az egészségügyi-szociális szervezetekkel,  Fogadóórák tartása,  Követi a hátrányos helyzetű tanulók életét, ennek érdekében állandóan,  kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, segítő szervezetekkel, szülőkkel. 84


A drogkoordinátor feladatai:  A drog prevenciós munka ismertté tétele, a probléma felvállalása és  felvállaltatása,  Kialakítani a megfelelő kapcsolatrendszert iskolában, iskolán kívül,  Megnyerni a diákokat, szülőket, kollégákat a program teljesítésére,  Figyelni a pályázati lehetőségeket,  Továbbképzéseken vesz részt. Iskolaorvos, védőnő feladatai a következőképpen csoportosíthatók:  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi- és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát,  Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció),  A tanulók elsősegélyben való részesítése,  Közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve,  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban, foglalkozások tartása. Az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik a tanórai egészségnevelésben valórészvétel is. Szülői Munkaközösség jogosítvánnyal felruházott szervezet, amely összekötő szerepet tölthet be az iskola és az otthon között. Segítő kapcsolatok: Az iskolai egészségfejlesztést, mint azt láttuk nem lehet elszigetelten, a családi és városi kapcsolati háló nélkül megvalósítani. Számba kell venni azokat az erőforrásokat, amelyek mozgósításával programunk eredményesebb és hatékonyabb lehet. Az intézmény együttműködik a térség és településeinek szakembereivel, bekapcsolódik a gyermekek egészségnevelését biztosító programjaiba. Segítő partnereink lehetnek még:  a rendvédelmi szervezetek  a városi művelődési intézmények, valamint a városi sportegyesületek  A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakmai ismeretei által olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak, a szülőknek vagy akár pedagógusoknak is, amely speciális szakmai felkészültséget igényel. Az egészségnevelési program megjelenési formái az intézményben:  Pedagógiai Program, helyi tanterv idevonatkozó részei  Törekvés megfelelő partneri viszony kialakítására     

DADA Drog prevenciós csoport Ifjúságvédelmi felelős Védőnő Iskolaorvos 85


 Fogorvos  ÁNTSZ  Osztályfőnöki tanmenet keretében,  Egészségnevelési modulok, tantárgyi koncentrációk,  Elsősegélynyújtó szakkörök, diáksportköri foglalkozások,  Hagyományok ápolása (salátanap, madarak és fák napja, egészségnap stb.),  A témához kapcsolódó pályázatokban való rendszeres részvétel,  Szaktárgyi órák témafeldolgozása,  Napközis foglalkozások,  Kirándulások, táborok, rendezvények, szabadidős programok. Az egészségnevelés színterei: Az élő szervezet működését tekintve fontos tanóra a biológia, ahol az emberi test részeiről, feladatairól illetve a betegségek okairól szerezhetnek információkat. A földünk és környezetünk tantárgy keretében az ember környezete, annak alakítása, a környezetvédelem és annak emberre gyakorolt hatása jelenik meg. A természettel harmóniában élő ember test-lelki egészsége közötti összefüggés ma már vitathatatlan. A magyar nyelv és az irodalom, valamint a művészetekkel foglalkozó tantárgyak (ének-zene, tánc, rajz- és vizuális kultúra) főként az esztétika csatornáján, a művészet élményszerző hatásán keresztül hat az emberi szellemre és lélekre. Ezáltal segít egy magasabb, emberhez méltó életminőség, kreativitás kialakításában. A testnevelés és sport órákon az életkornak, fizikai fejlettségnek megfelelő program összeállításával egyrészt a fizikum felépítését, megerősödését szolgálhatják, valamint igényt alakítanak ki az iránt, hogy a testmozgás az élet állandó és szerves része legyen. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott formában valósul meg. A játékos testmozgást minden olyan tanítási napon megszervezzük, amikor nincs testnevelési óra. Kémia órákon elsősorban az egészségkárosító anyagokkal, vegyszerekkel ismerkednek meg, különös hangsúllyal a káros szenvedélyeket okozó szerek hatóanyagaira, és hatásmechanizmusára (nikotin, alkohol), drogok). Legmarkánsabban azonban a komplex egészségnevelés az osztályfőnöki órákon jelenik meg. Ebben az órakeretben ismertetett témák:  egészség, életmód szerepe, serdülőkor jellemzői, társas kapcsolatok, káros szenvedélyek;  társadalom, csoportok, család, kortársak – mindezek hatása az életmódra;  a média szerepe, reklámok, „okos‖ fogyasztás, társadalmi elvárások, devianciák, megfelelés az elvárásoknak;  társadalmi együttélés szabályai, normák, eltérés az elfogadottól (táplálkozás, életmód, szexualitás, bűnözés), önismeret, pozitív gondolkodás;  felnőtté válás, pályaválasztás, döntési helyzetek, jövőkép, tervezés; Az iskolákban alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás 86


A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Rizikócsoportos megközelítés. Rizikócsoportos megközelítés. A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. A másodlagos prevenciónál a kiindulópont a megbetegedés korai jegyeinek azonosításán múlik, tehát nem az egészség fenntartása a cél, hanem a betegség vagy a hajlamosító tényezők korai észlelése, majd az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegség megelőző programot, pl: sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés, gyógytestnevelés, úszás.

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas kommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Kortárshatások az egészségfejlesztésben

87


Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modellszereplőként is képviselhetik, pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Színtér programok Ez a módszer abból indul ki, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak a társas, a társadalmi és az ökológiai tényezők is. A színtér programok, eltérően a rizikó csoportos megközelítőstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célpontjukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák mozgalma. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A jövőre irányuló és stratégiai célokat szolgáló egészségnevelés komplexen közelít a feladathoz. Nemcsak tartalmában és a nevelési rendszer egészébe való beágyazottságában különbözik az előzőektől, hanem az iskolai beavatkozás mikéntjében is. Míg a jelen problémáira való reagálás korrekcióban és ismeretadásban valósul meg, addig a jövőt szem előtt tartó egészségfejlesztés más perspektívában, a felnövekvő korosztályok életminőségében gondolkodik. Az egészségfejlesztés iskolai rendszerének ilyetén felépítése és működtetése az értelmes, a személyiséget gazdagító hatások és dolgok közötti választás alternatíváinak felkínálásával és súlypontozásával indirekt módon a hamis alternatívák húzóerejét gyengíti. Így a teljes személyiség formálására irányuló egészségnevelés hosszú távon a korrekcióra szorulók arányát csökkentheti. Az iskolánk e másfajta út kikövezésének megkezdésével a további haladás irányait jelöli ki. Nem arra int, hogy bizonyos utak választása eltévedéshez vezet, arra menni tilos, hanem különböző irányokba vivő, ám bármelyiken biztosan célba érő utakat kínál. A kétféle feladat, a jelen és a jövő szolgálata, nem jelent az egyik vagy a másik melletti választási kényszert. Az egészségfejlesztés komplex értelmezése tartalmazza a szintézis lehetőségét. A jelen problémáival való szembenézés is az életminőséget szem előtt tartó egészségmagatartás formálásának része. Az iskolai egészségfejlesztés újragondolása, pedagógiai programba illesztése nemcsak az életminőséget, hanem a nevelés szerepét tekintve is túlmutat az iskola falain. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal.  a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat,  a háziorvoson keresztül elősegíti a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt,  kortárssegítőkkel vagy sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából. Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről Előkészítő szakasz Az iskola vezetésének döntése után megbízta a munka irányításával az egészségfejlesztésben képzett, illetve a feladatok megszervezéséhez többletszakértelemmel rendelkező kollégákat. Részükre képzést és tréninget szervez, mely az egészségfejlesztési program kialakításához 88


iránymutatást és a közös gondolkodás megkezdéséhez segítséget ad. Intézményünk a következő években több egészségnevelési részprogramot kíván megvalósítani: egészséges személyiségfejlődés elősegítése, - egészséges táplálékozás, - dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése, - iskolán belüli bántalmazás, megalázás megelőzése, - mindennapos testmozgás biztosítása. Éves Cselekvési Terv Szabadidős életmód-programot, foglalkozást indítunk el, amelyekre az igény már jelentkezett, azonban eddig nem volt lehetőségünk azokat megvalósítani. Az egészségterv ciklikus jellegéből adódóan értékeljük az éves cselekvési terv megvalósuló programjainak eredményességét, gyűjtjük a tanulók és a pedagógusok visszajelzéseit, feltárjuk a következő évek személyi-tárgyi-anyagi lehetőségeit. Az éves cselekvési tervünk olyan tevékenységeket tartalmaz, melyek  az egészséges életmóddal összefüggő ismeretek bővülését, a készségek fejlesztését, attitűdformálást, valamint az öntevékenységre ösztönzést szolgálják  javítják az iskola egészséges életmódot támogató lehetőségeit és több közös programlehetőséget biztosít  A tanulók egészséges életvitelének kialakítására gyakorolt iskolai hatása többrétegű: Az iskolában az egészségnevelés nem egy konkrét tananyag, hanem több tantárgy (biológia, kémia, testnevelés, környezetismeret és vizuális nevelés, osztályfőnöki órák stb.) témaköreiből összeálló ismeretanyagból tevődik össze. Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez: Az iskola környezeti nevelési programja „A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Tekintettel arra, hogy tanulóink nagyszámban hátrányos- vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, így az ő környezettudatos szemléletük kialakítása lehetővé teszi a családjuk számára a fenntartható fejlődés megismerését. Gyakorlatban ez az egyetlen működő rendszer, amelyik a hátrányos helyzetű családokat napi szinten meg tudja szólítani. Iskolánk jogosult viselni az Ökoiskola címet, ami egy hosszabb folyamat végeredménye. Kitartó és tudatos munkánk következményeként értük ezt a címet és rangot, amely meghatározza elkövetkezendő feladatainkat: Ezért a környezeti nevelés: 89


 megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére;  felkelti az igényt, képessé tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására,  összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére,  a problémák megkeresésére, okainak megértésére,  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére,  az egyén és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben,  a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés programjának elkészítésekor figyelembe kell venni a következő közoktatási stratégiai célokat: A környezeti nevelés közoktatási stratégiai céljai:  A környezettudatos nevelés érdekében erősíteni kell a kulcskompetenciák fejlesztését az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztését (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, információszerzés emberektől).  a környezeti nevelésben is elő kell segíteni a tudomány legújabb eredményeinek beépítését, a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását  az otthonról hozott esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében a hagyományostól eltérő tanulási formák beépítése és aktivizálása a környezeti nevelésben, a közoktatási Hídprogramok és egyéni fejlesztések alkalmazásával  tárgyi és személyi feltételek permanens javítása, az ehhez kapcsolódó különböző szintű pályázatok fokozott felhasználásával Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújulását. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése. A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen programokba való bekapcsolódások nem csak az IKT-alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolát a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához. 90


Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelés szinterei iskolánkban  Hagyományos tanórai szervezésben: a kapcsolódó szaktantárgyak környezettel összefüggő ismereteinek integrálásával. Fontos a szemléltetés és az interaktív módszerek alkalmazása.  Nem hagyományos tanórai keretben: a tanév során minden osztály aktívan kiveszi a részét az iskolai termek rendben tartásában a napközis foglakozások keretében. Életvitel órákon az iskolaudvar és a kert rendben tartása szervezett módon, tanmenetbe épített módon történik.  Tanórán kívüli programok: a tanulók rendszeresen végeznek a város területén társadalmi munkát (játszóterek, parkok, strandok, Balaton-part gondozása, temetőtakarítás, iskola környék rendben tartása) Évente szervezünk táborokat a környezet megismerése és védelme kapcsán. Különböző pályamunkákat (kézműves, rajz) készítünk a természet megóvásával kapcsolatos ötletek kivitelezésével. Különböző akciókban veszünk részt, kiírások alapján.  Külső együttműködés A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet résztvevői külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés tanórákon kötelező óraszámba építve folyik, de átfogja a mindennapos munkát nem hagyományos tanórai keretben is. A környezeti nevelés lehetőségei: Különböző akciókban veszünk részt:  egész éven át aludobozok gyűjtése,  évente egyszer-kétszer: papírgyűjtés, vashulladék gyűjtése, falomb eltakarítás az iskola környékén,  elemgyűjtés,  Környezetünk értékeinek megismerése, óvása érdekében múzeum-látogatásokat, osztálykirándulásokat, napi sétákat szervezünk, gyakran gyűjtőmunkával összekötve,  tisztasági versenyek,  komplex versenyek,  pályaművek, alkotások. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. 91


A résztvevők között kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Kapcsolataink:         

Keszthelyi Önkormányzat Megyei Önkormányzat GESZ VEGS KFt Ovit Hotel Kastély Múzeum Virágboltok Vállalkozók VÜZ KFT

Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk és tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet a munkaközösség-vezetők és a környezetvédelmi tanár látja el. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításának, táboroknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a városi közmunkáknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők

92


Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükség van. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények Az iskolai környezeti nevelés szemlélete A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozatalra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli tevékenységben törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Éves környezet-nevelési program:  A környezeti nevelés módszereinek bemutatása  Nyári táborok  Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban  Aludobozok gyűjtése  Temetők rendbetétele  Balaton-part tisztántartása  Szakórákon minden lehetőség megadása a környezeti nevelésre  Környezeti problémák megismertetése az órákon 93


 Jeles napok megtartása  Versenyeken való részvétel  Pályázatokra alkotások készítése  Kirándulások szervezése  Ökofaliújság Iskolai környezet Iskolánk 1984-ben épült. Nagy területen, gyakorlókerttel, parkkal, sportpályával, játszótérrel van körülvéve, melynek kialakításában, állapotának fenntartásában az intézmény minden dolgozója és tanulója aktívan részt vesz. Minőségfejlesztés A szakmai tartalmakat a környezetvédelmi tantárgy helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezetvédelmi munkacsoport minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. Fogyasztóvédelem A fejlett társadalmakban a gazdaság a fogyasztási igények (többnyire mesterséges) generálásával a számára profitot hozó termelés növekedését kívánja biztosítani. A vállalkozások gazdagodása érdekében gerjesztett mértéktelen fogyasztás miatt több ponton láthatóan megbillent a természet egyensúlya. A további romlás megállításában fontos feladat hárul az aktív környezet- és egészségvédelemre. Az ügyes reklámfogásoknak kiszolgáltatott fogyasztók valós, hosszú távon érvényes érdekei nem a gazdaság, hanem a környezet- és egészségvédelem érdekeivel esnek egybe. Környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos és önmérséklő fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges. A tudatos fogyasztói magatartás alapja a fogyasztáshoz kapcsolódó folyamatok és jogok legalaposabb ismerete. Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya szerint a fogyasztónak joga van:       

az alapvető szükségletekhez (olyan fogyasztási cikkekhez, amelyek a túlélést biztosítják), a biztonsághoz (az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga), a tájékoztatáshoz (a tisztességtelen és félrevezető hirdetés elleni védelemhez való jog), a választáshoz (versenyképes fogyasztási cikkekhez való jog, a megfelelő minőség biztosításával), a képviselethez (a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzatipolitikai tervezésben), a kártérítéshez (rossz minőségű fogyasztási cikkek, szolgáltatások ellentételezéséhez való jog), fogyasztói oktatáshoz (tájékozott fogyasztóvá váláshoz szükséges tudás megszerzéséhez való jog),

94




az egészséges környezethez (méltóságot biztosító, félelem- és veszélymentes környezethez való jog).

Célok A környezet- és egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó fogyasztóvédelem célja szó szerint a fogyasztó védelme. „Védeni kell ugyanis a fogyasztókat azoktól, akik megsértik a jogaikat; akik a fogyasztóra, a felhasználóra, annak életére, egészségére veszélyes termékeket hoznak forgalomba; akik a kereskedelem szabályait megkerülve kívánnak a piacon érvényesülni. Védeni szükséges továbbá a fogyasztót mindazon marketing- és reklámfogásoktól, amelyek lényeges társadalmi vagy egészségvédelmi érdekeket hagynak figyelmen kívül. De védelemre szorul a fogyasztó saját tájékozatlanságától, a kellő információk hiányában hozott döntésektől, ezek következményeitől is. A fogyasztóvédelem intézményrendszerének lényeges feladata a fogyasztókat sajnálatosan ért joghátrányból keletkezett érdeksérelem kiküszöbölése, a fogyasztói jogok érvényesítése, kikényszerítése, és nem utolsó sorban a szükséges szankcionálás is”. Tehát a hazai fogyasztóvédelem jelenlegi fő céljait a következőkben foglalhatjuk össze:    

a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának megvédése, a fogyasztó vagyoni érdekeinek védelme, a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása, a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól – osztályfőnöki órán, szakórákon, iskolai kiránduláson, erdei iskolában, szabadidős rendezvényeken stb. – hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Minél korábban mutassuk be a tanulóknak a reklámok hatásmechanizmusát: Kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete, milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda? Mi a fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) ára? 9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, „mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek” az egészségügyi információk meghallgatását, az egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását. Osztályfőnöki, technika és életvitel, testnevelés, fizika és kémia órán meg kell ismerkedni azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, kémia szert tartalmazó termék, gyógyszer vásárlása esetén tekintettel kell lenni. Fel kell hívni a figyelmet az érték-ár arányra, a termékek minőség és felhasználhatóság szerinti szavatossági idejére. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Jogszabályi háttér:

95


A jogszabályokban meghatározottakat figyelembe véve a Zöldmező U. EGYMI minden tanulójának és munkatársának joga van az egyenlő bánásmódhoz nemi, faji, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozására, anyanyelvére, fogyatékosságára, egészségügyi állapotára, vallási meggyőződésére, politikai véleményére, családi állapotára, nemi identitására, életkorára, társadalmi származására, egyéb helyzetére, tulajdonságára való tekintet nélkül. Az egyenlő bánásmód elvének megsértését jelentik a következők: Közvetlen (nyílt) hátrányos megkülönböztetés Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy, vagy csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, ill. határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, továbbá egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez vagy csoportokhoz képest. Közvetett (rejtett) hátrányos megkülönböztetés Közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, amely nem minősül közvetlen diszkriminációnak, és látszólag meg is felel az egyenlő bánásmód követelményének, azonban a fent meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket, csoportokat más, velük összehasonlítható helyzetben lévő személyhez, csoporthoz képest lényegesen nagyobb mértékben hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatás Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a közvetlen diszkrimináció fogalmával meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja, vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Jogellenes elkülönítés (szegregáció) Jogellenes elkülönítést valósít meg az a magatartás, amely a fent meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy azok csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít. Megtorlás Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben, ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul, vagy azzal fenyeget. 96


Az esélyegyenlőséget segítő oktatási-nevelési formák, tevékenységek alkalmazása: - Gyermek és ifjúságvédelem - Szociális hátrányok leküzdése - Felzárkóztatás - Helyi társadalmi integrációt segítő programok - Egész napos iskola Tanulóközösségünk heterogén összetétele meghatározó tényező céljaink megvalósításában. A szociálisan hátrányos helyzetben, ingerszegény környezetben élő gyerekek több területen is lemaradással kezdik az első évfolyamot. Lelkes tanáraink hiszik és vallják, hogy minden tanuló valamilyen területen sikeres lehet. Helyzetfelmérés Meghatározó a kapcsolatunk a Szakértői Bizottság és a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, hiszen már a gyermek óvodáskorában illetve beiratkozás után jelzik felénk a problémát. Meghatározó jelentőségű a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Sajnos a hátrányos helyzetű tanulók esetében lassú folyamat, mert ezen tanulók szülei iskolai ügyekben ritkábban keresik a kapcsolatot a pedagógussal. Legtöbbször vélt sérelmeik kapcsán jönnek csak be az iskolába. Az iskola tanulóinak szociális helyzetét, egészségügyi állapotát, körülményeit folyamatosan nyomon követjük, ellenőrizzük. Hátrányos-, illetve halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akit iskolai előmenetele szempontjából különböző tényezők gátolnak az elvárható normál ütemű fejlődésben. Meghatározóak:   

 

Környezeti viszonyok (családlátogatás-környezettanulmány alapján végezzük a megfigyelést) Szülők végzettsége, hozzáállása a nevelőkhöz A gyermekek személyiségében rejlő okok (gyermek szakvélemény, állandó megfigyelés, felmérés, konzultáció a szülőkkel, osztályban tanítókkal, gyermekfelügyelőkkel). Anyagi tényezők (megfigyelés, családlátogatás, beszélgetés a szülővel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, gyermekjóléti szolgálattal) Egészségügyi szempontok (védőnő, orvos, gyermekjóléti szolgálat tapasztalatai)

Fontos szerepe van a feltérképezésében, munkában az osztályfőnököknek, osztálytanítóknak, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek.

97


Veszélyeztetettnek tekintjük azt a tanulót, akinek testi vagy pszichés fejlődését az örökölt vagy szerzett organikus károsodások, a környezeti ártalmak, vagy a rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák. A veszélyeztető tényezők rendszerint halmozottan hatnak és érvényesülnek. Az iskolában alkalmazott, a tanulási sikerekhez, az iskolai kudarcok leküzdéséhez és az esélyegyenlőség megteremtéséhez vezető megoldások, módszerek: Széleskörű kapcsolat-rendszer fenntartása a segítő szervezetekkel. A jól működtetett kapcsolatrendszer segíthet a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek javításában. (Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, Nevelési Tanácsadó, óvodák, önkormányzatok, kisebbségi szervezetek, gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelem, egészségügyi hálózat, egyéb támogatók: pályázati lehetőséget biztosító szervezetek, egyéb csoportok, magánszemélyek.) A lehetőségek bővítése, minél jobb kihasználása. Szorosabb kapcsolat kialakítása a kisebbségi önkormányzattal. Új partnerek felkutatása. Kapcsolat a szülőkkel: Nyílt napok, szülői értekezletek, családlátogatások, közös ünnepségek, programok szervezése. Szülői szervezet létrehozása. Cél, hogy a szülőknek aktívan legyen lehetőségük részt venni az iskola, tanulók életében. A pedagógusokkal is tartalmasabb, bizalmasabb kapcsolat alakulhat ki. Felzárkóztatás és tehetséggondozás (habilitáció-rehabilitáció, fejlesztő foglalkozások, logopédia, gyógytestnevelés, komplex szakkör, differenciált óravezetés, kooperatív technikák, felkészítés a továbbtanulásra, stb.) Fenti módszerek, eljárások lehetőséget biztosítanak egyrészt a prevencióra, másrészt az egyéni képességek maximális kibontakoztatására, a lemaradás enyhítésére. A tanórai differenciálást segíti a kiscsoportos, páros, önálló munkaforma. Tanulásban akadályozott gyermekeink számára komoly kihívás a továbbtanulás a beszűkült lehetőségek miatt, így a külön foglalkozásnak, képzésnek még nagyobb szerepet kell tulajdonítani. Gyógypedagógiai óvodai csoport létrehozása segítené az iskolai életre való felkészítést és az esélyegyenlőség megteremtését. Fontosnak tartjuk további lehetőségek felkutatását a továbbtanulás szempontjából, illetve további órakeret biztosítását a képzésre, felzárkóztatásra. Integrált tanulócsoportok Egyénre szabott fejlesztő programok létrehozása: Az egyéni haladási tempót és a fogyatékosság típusát, mértékét figyelembe véve a különböző fokban sérültek

98


együttnevelésére, oktatására, felzárkóztatásának biztosítására, iskolai kudarcok megelőzésére kell törekednünk. Az egyéni képességek felmérése után alakítjuk ki, és a tantárgyak tanmeneteibe építjük be, a tanórákon valósítjuk meg a fentiekben foglaltakat. Fontos a feltételek biztosítása, lehetőség szerint a gyógypedagógiai asszisztens munkája az adott osztály mindennapjaiban. Sportszakkörök működtetésével a sport területein elért eredmények motiváló hatással bírnak a hátrányok leküzdésére, fejlesztik az akaraterőt, közösségtudatot, szabálytudatot, stb. Művészeti szakkörök működtetése: A foglalkozások fejlesztő hatással vannak az értelmi, érzelmi, pszichikai tényezőkre. Különböző technikákat ismerhetnek meg a gyerekek, fejlődik kreativitásuk. Remek kikapcsolódási lehetőséget biztosít, segít a szabadidő hasznos eltöltésében. Zenei szakkörök működtetése: a zene különböző formája hat a személyiségre . Informatika, idegen nyelv tanulás Változó világunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a számítógép ismerete, a levelezés, feladatmegoldás, munkavállalás és információszerzés szempontjából. A számítógépes programok a képességfejlesztést, rehabilitációs tevékenységet támogatják (Oktató programok, CD-ROM-ok). Az idegen nyelv alapjainak elsajátítása azon kívül, hogy érdekes és szórakoztató tevékenység, elengedhetetlen ismereteket nyújt a munkavállalás esélyeinek növelése szempontjából is. (Számítógépes programok, oktató CD készlet bővítése). Könyvtár A tárgyi tudás kialakításának és kialakulásának a segítője, az ismeretszerzés alapvető, hagyományos eszköze. Fontos színhelye a szabadidő hasznos eltöltésének. Kirándulások, játék A programok a tanulók iskolai közérzetét, a mindennapi munkájukat pozitívan befolyásolják. Az életkori sajátosságokhoz igazodó programok jól kiegészítik a tananyagot, és erősítik a tanulók közötti kapcsolatot. Lehetőséget kapnak a gyerekek, hogy olyan tevékenységben vegyenek részt, olyan élményeket szerezzenek, amire egyébként (a családban) nem lenne módjuk. Szabadidőben a főszerep a játéktevékenységeknek jut. A személyiségfejlődés területén ez a tevékenységi forma nélkülözhetetlen, mert sok esetben nem tanultak meg játszani, nem ismerik a tevékenység örömét, nem tanultak meg szabályokat megfogalmazni, azokat alkalmazni, betartani. Nehézséget okoz az együttjátszás, a társhoz történő alkalmazkodás is. Kiemelt cél, hogy a szabadidő kulturált eltöltése a tanulók igényévé váljon. Egészséges életmód és környezet kialakítása.

99


Minden nap lehetőséget teremtünk arra, hogy gyermekeink a 10 perces szüneteken kívül még tölthessenek időt a szabadban mozgással, sétákkal, túrákkal. A személyi higiénia javításán, erősítésén kívül kiemelt feladatunk a dohányzás, deviancia visszaszorítása a tanulók körében. A környezet iránti rend és tisztaság igényének kialakítása, erősítése át kell, hogy hassa mindennapjainkat. Lehetőség szerint szervezzünk felvilágosító órákat külső szakember bevonásával. Rendezvények, ünnepélyek A hagyományok megünneplése közösségépítő, ünnepélyeinknek értékközvetítő szerepe nélkülözhetetlen. A szülők meghívásával, családok együtt ünneplésével szorosabbá válnak a kapcsolatok.

Családi nevelés A nevelés alapvető színtere a család. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait és nem vállalhatja át kötelességeiket, viszont kötelesek vagyunk felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrányokat és segíteni azok csökkentését. Az iskola oktat, és ezzel együtt nevel is. A nevelés hatása talán erősebben él a tanulóban, mint az a tananyag, amelyre oktatjuk. Szinte észrevétlen oltjuk a diákokba a szépség szeretetét, a tudás iránti vágyat, az „emberré válni és embernek maradni” élet-programot. A kedvezőtlen hatások, az érték – és normavilág, a családokban érzékelhető folyamatos életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő-képesség. A káros hatások a tanulók teljesítményviselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában, gyakori igazolatlan hiányzásokban jelennek meg. Az iskolai gyermekvédelem jelzőrendszer kell, hogy legyen, hiszen a tanuló minden problémája (éhsége, agresszivitása, szorongása…) érzékelhető az iskolában. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolását megbízott felelős végzi, de az ifjúságvédelem az intézmény dolgozóinak együttes feladata. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak, a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, megszüntetésében. Az ifjúságvédelmi munkát az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelem a gyermekek testi és szellemi fejlődését kívánja biztosítani, a gyermekjogok érvényesítésével és a szocializáció elősegítésével. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit 100


     

Meg kell keresni az okokat Hatékonyan beavatkozni, változtatni a problémán Prevenció Segítséget kell nyújtani a nehézségek megoldásában Együttműködni a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel A hátrányos és a potenciálisan veszélyeztetett gyerekek feltérképezése

A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenységek, feladatok:  Kiemelt figyelem az alsó tagozat első két évében gyermekre, illetve családjára való tekintettel  A hátrányos helyzetű tanulók sokoldalú fejlesztése  Az egyéni fejlődésbeli és magatartásbeli hátrányok csökkentése  • Segítségnyújtás a pályaválasztás terén  Differenciált oktatás  Személyiségfejlesztés (osztályfőnöki óra, drámapedagógia, szakkörök)  Kirándulásokkal minél több helyre eljuttatjuk a tanulókat  Mentálhigiénés programok, felvilágosító előadások (iskolavédőnő, gyermekorvos, pedagógus, ÁNTSZ)  Napközi ellátás, tanulószobai ellátás biztosítása 1-8.évfolyamon  Pályázatokon való részvétel, folyamatos pályázat-figyelés.  Önismereti szakkör a fiatalkor küszöbén álló tanulóinknak  Iskolapszichológus segítsége szükséges a tanulási nehézségekkel, a kirívó viselkedési problémákkal küzdő tanulóink részére.  A DÖK színvonalas szabadidős programokkal kompenzálja a hátrányokat  Különös figyelem fordítása a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozására, felzárkóztatására  A pedagógus érzékeny, empatikus legyen a problémás gyermek iránt  Reszocializációs feladatok vállalása A gyermek és ifjúságvédelem feladatai között felvázolt helyzetképből kirajzolódik, hogy iskolánk tanulóinak többsége szociálisan hátrányos illetve halmozottan hátrányos körülmények között él. Azokat a súlyos szociális problémákat, melyeket az iskola saját kompetenciakörén belül nem tud megoldani, segítünk megkeresni, felvenni a kapcsolatot azokkal a szervekkel, akiknek módjukban áll orvosolni. A következő területeken kapnak segítséget a családok: Segítséget nyújtunk igény esetén a hivatalos nyomtatványok értelmezésében, kitöltésében. Útmutatást adunk adott esetben, hogy hová, kihez forduljanak problémás ügyeikben (pszichológus, orvos, ügyvéd, hivatal). Tájékoztatást adunk az igénybe vehető kedvezményekről. Az iskola hátrányos helyzetű tanulói étkezési támogatásban részesülnek. 101


Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság esetén térítésmentes az étkezés. Tankönyvtámogatás / tanulóink ingyenesen jutnak a tankönyvekhez / Eseti segélyezéshez, lakáskérelemhez iskolai támogató javaslat készítése. Tanszer, felszerelés biztosítása a rászorulók számára. Alapítványok feltérképezése, melyek támogatják a tanulóink versenyekre való utaztatását, hozzájárul rendezvényeink finanszírozásához, tanulói táborozáshoz, kiránduláshoz. Vöröskereszt és magánszemélyek ruha és felszerelés adományozása. Támogató Szolgálatok OEP finanszírozással háztól-házig szállítják az önállóan utazni nem tudó gyermekeket, fiatalokat. Krízishelyzet esetén tanácsadás, elhelyezés segítése. Kulturális intézmények/múzeum, könyvtár, bábszínház, színház, mozi, kiállítás, hangverseny/ látogatásával juttatjuk olyan élményekhez tanulóinkat, melyet családjuk anyagiak híján nem képes biztosítani. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:  prevenció,  együttműködés külső szervezetekkel,  az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelemi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva. A parlament 1997. április 22-én elfogadta „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról˝ szóló törvényt, ami fokozatosan ugyan, de merőben új alapokra helyezi a gyermekvédelmet Magyarországon. A törvény egyértelműen a preventív megerősítését célozza meg. Nagyobb hangsúlyt helyez a törvény az önkormányzatokra és kulcsfontosságú 102


intézmények lesznek a Gyermekjóléti Szolgálatok, illetve a kisseb településeken a gyermekvédelmet ellátó személy, vagy személyek. Pedagógiai munkánkban az aktuális , érvényben lévő törvényi szabályzókat alkalmazzuk. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen tartja a kapcsolatot a járőrszolgálattal, esetmegbeszélő konferenciákon vesz részt, amely alapján hozzájut a szükséges információkhoz. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata:  a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése,  tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, Együttműködés:  a szabadidőt szervező kollégákkal,  az osztályfőnökkel és a munkaközösségek vezetőivel,  az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral,  a kollégiumi nevelőtanárokkal. Feladatai:  A gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,  A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,  A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),  Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően,  A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:  a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,  az okok feltárására,  az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. 103


Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:  az indulási hátrányok csökkentése,  a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése,  a felzárkóztató foglalkozások,  az iskolai étkezés lehetősége,  a tanulószobai és napközis foglalkozás,  az egészségügyi szűrővizsgálat,  az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,  a családi életre való nevelés,  a személyes és egyéni tanácsadás,  a szülőkkel való együttműködés,  a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,  a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),  a szenvedélybetegségek megelőzése. Helyzetfelmérés Tájékozódás a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, a fiatalok káros szenvedélyeiről, Önértékelési gondokról, a kudarcról, az önmegvalósítási nehézségekről, példaképekről, célokról, Tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb. Szervezési feladatok  Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben  Szabadidős tevékenységek ajánlása  Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása  Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése  Kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal  Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel  Kapcsolattartás az illetékes gyámhivatallal, a családsegítő szolgálattal és Jószolgálati alapítvánnyal  Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék.

104


 Klubfoglalkozások /viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb./  Közvélemény-kutatás megszervezése Prevenciós munka  Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése /helyes táplálkozás, dohányzás, drog, AIDS, alkohol/  Tájékoztató kiadványok terjesztése  Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről  Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás Szociális jellegű feladatok  Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében  Rendkívüli segélyekre javaslattétel  Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása,  a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban Az iskolai hagyományok rendszere  Az iskola egészét átfogó hagyományok rendszere a tanulók tevékenységében is megjelenik. A hagyományok ápolása hozzájárul a tartalmas élet kialakításához, a közösségben a társas kapcsolatok elmélyítéséhez, az iskolához való kötődés erősítéséhez. Így hagyományt teremtettünk és folytatunk:  a házi tanulmányi versenyekkel és vetélkedőkkel,  megyei (komplex, Koncz D. versenyre) készülés, részvétel, megszervezése  hagyományőrző programok havi rendszerességgel  kiállításokat szervezünk a tanulók rajzaiból, életvitel órákon, szakkörökön született alkotásaikból, gyűjtőmunkáikból,  nyílt órákon tartunk az óvodásoknak és szüleiknek, iskolásoknak,  nyílt nap és tájékoztató a szakiskolai képzésről szülőknek,  ünnepi műsorok az öregek otthonában,  minden évben megrendezzük az Ifjúsági napot,  sportversenyeken- iskolai, megyei, országos – való részvétel  asztali tenisz verseny őszi-tavaszi forduló megszervezése  Mikulás, Karácsony, farsangi karnevál megünneplése - rendszeresen visszatérő programok,  kulturális rendezvény, bemutatók, ki-mit-tud? versenyek, kulturális bemutatók lebonyolítása  egészségnap, vitaminnap, mentálhigiénés felvilágosítás biztos pontja az éves munkának, 105


 környezetvédelemhez tartozó neves napok (madarak, fák, víz világnapja)  DÖK-gyűlések rendszeres rendezvényei a diák-önkormányzati munkának,  az osztályok saját keretben kirándulást, színházlátogatást, klubdélutánt szerveznek,  hagyományosak a nyári táborok,  Felfénylő szavak szavalóverseny területi döntő megszervezése,  az iskolai ünnepélyek tanévnyitó- és záró ünnepély, az állami ünnepekre való emlékezés, október 23-a és március 15-i ünnepély, a ballagás színvonalas eseményei az iskolai életnek,  megemlékezünk az aradi vértanúk napjáról, a kultúra napjáról és anyák napjáról.  megemlékezés a diktatúrák áldozatairól  megemlékezés a holocaust áldozatairól  megemlékezés a Nemzeti összefogás napjáról.  Az iskola hagyományai a jutalmazási tradíciókban is megjelennek:  tanulóink tanév közben szóbeli és írásbeli dicséreteket kapnak,  a közösség előtt elhangzó dicséreteket, jutalmakat DÖK gyűlésen adjuk át,  szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséretben részesülhetnek,  tárgyjutalmakat vehetnek át,  az évzárón kapják meg tanulóink a kiemelkedő tanulmányi munkáért, szorgalomért, példamutató magatartásért, a közösségért végzett munkáért, a tanulmányi- és sportversenyekben elért eredményükért az elismerést.

106


 A kollégium pedagógiai programja A kollégiumi nevelés alapelvei A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet intézkedik illetve a 36/2009.(XII.23) OKM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001.(XII.22) OM rendelet módosítása. Az alapprogram összhangban a köznevelési törvénnyel megalapozza és kijelöli a szakmai fejlesztés irányait, valamint meghatározza a kollégiumok nevelési alapelveit. Az alapprogram azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúra közvetítésében betöltött szerepükre. Felhasználja a pedagógiai, a pszichológiai és a szociológiai tudományok korszerű kutatási eredményeit. Figyelembe veszi a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket és jogszabályokat. A kollégium társadalmi szerepe: A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt a tanulóknak. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megszerzését, gyakorlatát. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számáralakóhelyeiktől és szociális helyzetüktől függetlenül- biztosítja a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és társadalmi mobilitás elősegítésében.

107


A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a diákotthon adta lehetőségekkel, sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésnek segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: Az alapvető emberi- és szabályjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése. A gyermekek jogai: Az egyezmény a gyermekek jogairól más elrendezésben a következő alapjogokat fogalmazza meg.  minden gyermeknek joga van a szeretetre és gondoskodásra  minden gyermek egyenlő  minden gyermeknek joga van a megfelelő, egészséges ennivalóhoz  minden gyermeknek joga van az oktatáshoz  minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz  minden gyermeknek joga van a játékhoz  a gyermekeket nem szabad dolgoztatni  a gyermekeket nem szabad elhanyagolni  a gyermekek nem válhatnak háborúk áldozatává  a gyermek nem válhat szexuális visszaélés áldozatává  a gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket  a gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni A kollégiumban általában a neveléshez, illetve az egyes műveltségi területek nevelési feladatainak megoldásához a sajátos, gazdag eszközrendszernek, a rugalmasabb tevékenységrendszernek és szélesebb tevékenységrepertoárnak köszönhetően az iskolaihoz képest a feltételek sokszor kedvezőbbek. A kollégium általános céljai és feladatai A társadalmi szükségletek, illetve a diákok szükségletei felől közelíthetőek meg, mely utóbbi a (családi) szocializációval, illetve az iskolai felkészítéssel van legszorosabb összefüggésben: értékek és tudás (kulturális, magatartásbeli és praktikus ismeretek) átadásával és közvetítésével, műveltségbeli és szociális hátrányok csökkentésével, szocializációval, személyiségfejlesztéssel, a tehetség kibontakoztatásával segíteni, megalapozni az életben való eligazodást, helytállást. Konkrét nevelési célok és feladatok, valamint a hozzájuk kapcsolható NAT közös követelmények, illetve műveltségi területek. A tanulási kultúra fejlesztése 108


Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok- az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának- fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók között műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és a kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt és fogyatékos tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, és segíti őket képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium- az iskolákkal együttműködve- valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium - mint közösségi helyszín- a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták követésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, olyan szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Fogyatékos tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a személyi higiénia, a saját állapot pontos megértése, a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata.

109


A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A kollégium kiteljesíti a nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben kiemelt helyet kap az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat- a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező- nevelőtanár végzi, aki  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik;  képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában;  egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt;

műveltségével,

életmódjával

 megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe;  folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal;  szakmai tevékenysége során együttműködik a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és tagjaival; A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. 110


Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok magvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti- a jogszabályi előírásoknak megfelelően- a nyugodt tanulás, az önálló ismeretkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium- belső életének szabályozása során- biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai- a jogszabályi keretek között- a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a tanulók választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék- és a mindennapi gyakorlatban váljanak képessé felelősen alkalmazni- a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. Az éves foglalkozási tervben szerepelnek a hagyományaink ápolását szolgáló ünnepségeink (Mikulás, Karácsony, farsang, mozi, színház, Múzeumlátogatás, sportrendezvények stb.) A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település- a tanulók nevelésében érintett- intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kollégiumok pedagógiai programjukban rögzítik a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formáit, melyek alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos. A diákotthonunk hétközi ellátást biztosít, így azokkal a szülőkkel, akik hétfőn hozzák a gyerekeket, pénteken jönnek értük, hetente találkozunk, megbeszéljük a gyermekekkel kapcsolatban felmerült problémákat, illetve tájékoztatást adunk és kérhetnek a heti történésekről.

111


A nagyobb tanulók szüleivel ritkábban találkozunk. Év elején szülői értekezlet keretében, illetve azokon a fogadóórákon, amelyekről a szülőket tájékoztatjuk és rendelkezésükre állunk, illetve sürgős esetekben bármikor elérnek bennünket a hét folyamán. Alkalmanként az írásos és telefonon történő tájékoztatás is szükséges. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk péntekenként áll a szülők rendelkezésére és folyamatosan segít megoldani a felmerülő problémákat, kapcsolatot tartva a települések önkormányzataival, gyermekvédelmi felelőseivel. A Megyei egészségügyi pénztárokkal is együttműködünk, segítve a szülőket az őket megillető gyermekeik utáni, illetve a kísérőknek járó útiköltség visszatérítés rendezése miatt. A szülőktől a nyomtatványok fénymásolása és a postaköltségek fedezésére meghatározott összegű, 1 évre szóló pénzösszeget kérünk. Erről a szülői értekezleten tájékoztatást kapnak és dönthetnek arról, hogy igénylik-e a mi segítségünket ennek az intézésében. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium- igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez- a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket- annak céljától, jellegétől függően- csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a fogyatékos tanulók egyéni szükségleteire. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet:  Kötelező  Kötelezően választható  Szabadon választható Tehetségkibontakoztatás, felzárkóztatást segítő foglalkozások A differenciált képességfejlesztés- a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása- szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik Az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket szervez. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidő még hasznosabb eltöltésének támogatása: számítógép használata, Internet, mozi, színház, múzeumlátogatás. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; A foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; fogyatékos

112


tanulók esetében az érdekképviseleti szervezetek, a speciális művészeti és sportegyesületek megismertetése; A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; A kollégiumi szakmai foglalkozások szervezésével segíti- a működésben fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő- diákkörök fejlődését. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek- dohányzás, alkohol-, illetve drogfogyasztás stb.- kialakulásának megelőzése). A kollégiumban a kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanuló foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves terv kollégiumi csoportokként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére a kötelezően választható és az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. A kollégiumi foglalkozások kerettervében szereplő kötelező foglalkozások témakörei:  tanulásmódszertan  önismeret, pályaválasztás  művészet és információs kultúra  környezeti nevelés  életmód, életvitel, háztartási ismeretek  egyén és közösség  európaiság, magyarság, nemzetiségi lét Minden héten 1 kötelező csoportfoglalkozással számolunk, de minimum 22, illetve 20 órában csoportokra beosztva a fent megjelölt témákkal foglalkoznak, a további idő a csoport tagjainak ügyeivel, szervezésével, közösségi feladatok megszervezésével telik. Az általános iskoláskorúaknál 1 csoportnak nevezzük az egy-egy hálóban elhelyezett gyerekek csoportját (általában 12-14 fő, vegyes csoport 1-8 osztályig), akiknek külön gyermekfelügyelője van és a foglalkozási tervnek megfelelően mindig más csoportokban van kötelező foglalkozás. A szakiskolás tanulók többnyire 1 csoportnak számítanak, kivéve, ha a foglalkozások indokolják a külön fiú és lány csoportokat. A kollégiumi foglalkozások keretprogram terve a pedagógiai program mellékleteként szerepel. A kollégiumi nevelés eredményessége 113


A köznevelési törvény szerint, a kollégiumi szülői szervezet jogosult figyelemmel kísérni a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Iskolánkban a szülői munkaközösség képviselői útján történik ez. A kollégium a szülővel és iskolával együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait, választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket:  Elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat;  Képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;  Sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével;  Kialakul reális társadalomképe;  Rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel;  Tudása versenyképes, önértékelő képességre, szakmai felkészültségre alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra;  Képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére;  Másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi;  Ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. Ha eredményesen több szakmát, vagy akár iskolánkban megszerezhető valamennyi szakmát elsajátította, már eredményesnek mondhatjuk a nevelésünket. Ha a munkába állásukban is segíteni tudunk, akkor mondhatnánk teljesen eredményesnek munkánkat.

114


A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai nevelése-oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon Az első pedagógiai szakasz Az első pedagógiai szakaszban (1-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képességek fejlesztése:  érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása:  összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonságok szerinti összehasonlítása (szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonságok alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, többszempontú összehasonlítása stb.;  differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés, pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.  emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztésért, személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb.  figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés.  Mindezt a tanórák, továbbá a logopédiai foglalkozások, egyéni differenciálás órák, felzárkóztató órák keretében végezzük. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgáskivitelezés - tempó, erősség ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése - fent-lent, elől-hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont (mikor?); időköz (mettől meddig?), az időritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. 115


Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, az ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos tiszta ejtése, a szünettartás A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betű-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok stb.) Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, a betűk közötti asszociáció megerősítése stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. Második pedagógiai szakasz A korrektív célú fejlesztés második pedagógiai szakaszban (5-8, 9-13. évfolyam) a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képességek fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekedni kell a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. A helyi tanterv évfolyam követelményeinek teljesítéséhez 1 tanítási évnél hosszabb idő megjelenése

A továbbhaladás feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába általában akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Amennyiben a tanuló egy vagy több tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat 116


a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt a sérülése, a képesség fejlődésének üteme, és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése végett, a felzárkózás miatt fejlesztő foglalkozáson vesz részt. Amennyiben a gyermek az 1-3. évfolyamon nem teljesíti az év végi tantervi követelményeket, s a szülő a pedagógus tájékoztatása után sem kéri az osztályismétlést, ezt írásban kell rögzíteni. A tanuló fejlődését folyamatosan pedagógiai diagnosztizálással szükséges nyomon követni. A tanulók fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együtt kell működnie más szakemberrel, az orvossal, a pszichológussal. A követelmények teljesítéséért – a tanuló szükségletei szerint –meghosszabbított időkerettel dolgozunk. A továbbhaladáshoz a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyam szinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) Az EGYMI törvényi alapjai, meghatározása Jogszabályi háttér: A 2011.évi CXC. Köznevelési Törvény a többcélú intézményekről rendelkezik: „Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény hozható létre sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából…” Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények elláthatnak szakszolgálati feladatokat és szakmai szolgáltatásokat is. A jogszabálynak megfelelően a szülői igények figyelembe vételével ügyeleti rendszerben történik az ellátás biztosítása az egész naptári évben. Az EGYMI célja Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményünk egyik célja, hogy a gyógypedagógia és a pedagógia közt szakmai kooperációt építsen ki és tartson fenn az integráltan nevelt, oktatott gyerekek érdekében. Segítséget nyújtson gyógypedagógiai szakmai tudásával, eszköztárával a gyermekek életében meghatározó jelentőségű embereknek: pedagógusaiknak és szüleiknek. Másik célja 0-5 éves korú sérült gyermekek számára korai fejlesztés biztosítása. Súlyos –halmozottan fogyatékos tanulók nevelése-oktatása. Logopédiai-gyógytestnevelési feladatok ellátása. Az EGYMI feladatai Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése Az utazó szakember-hálózat működtetése egy szolgáltatás. A gyógypedagógus tevékenységével a szolgáltatást igénylők szükségleteit elégíti ki. Ennek a szemléletnek kell megfelelni kellő szakértelemmel és szakmai alázattal. Az utazó gyógypedagógiai hálózat célja A többségi intézményekben integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók közvetett és közvetlen gyógypedagógiai megsegítésének biztosítása. 117


Az utazó gyógypedagógiai hálózat feladatai a tanulók készségeinek, képességeinek tanév eleji felmérése egyéni fejlesztési terv készítése egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs, fejlesztő foglalkozások biztosítása az integráló pedagógusok részére konzultációs lehetőségek biztosítása a tanuló tanórán történő foglalkoztatásával, fejlesztésével és értékelésével kapcsolatban felmerülő kérdések megbeszélése, a problémák megoldása, kezelése az integráló pedagógus hozzájárulásával hospitálás a tanórákon, az SNI-s gyermek megfigyelése tanórai környezetben és szabadidős tevékenység közben segítségnyújtás: fejlesztő feladatsorok, terápiás eszközök, játéktár és szakirodalom megismertetéséhez Az utazó gyógypedagógus feladatai a gyermekkel való foglalkozás az integráló pedagógusokkal való kapcsolattartás mentori munka a szülőkkel való kapcsolattartás (igény szerint) adminisztrációs feladatok szakmai felkészültség Az ellátás célcsoportja Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, akik ellátási jogosultságát a szakértői és rehabilitációs bizottságok határozzák meg. Az ellátás helyszíne az integrációban résztvevő városi és kistérségi többségi óvodák, általános iskolák és középiskolák Zöldmező U. EGYMI Az ellátás formája egyéni foglalkozás kiscsoportos foglalkozás (3-4 fő) Az ellátás tervezése A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményére és a diagnosztikus felmérésekre építve egyéni fejlesztési terv készítése. Az ellátás időkerete A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében javasolt időkeret illetve a szolgáltatást igénylő intézmény által biztosított óraszám határozza meg. Az utazó gyógypedagógiai hálózat személyi feltételei

118


A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus: oligofrénpedagógia szakos (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája) szurdopedagógia szakos szomatopedagógia szakos pszichopedagógia szakos logopédia szakos Az utazó gyógypedagógiai hálózat tárgyi feltételei fejlesztőszoba (többségi intézményekben és az EGYMI-ben) fejlesztő eszközök (egy részét a módszertani intézmény, más részét az integráló intézmény biztosítja) fejlesztő feladatlapok gyűjteménye szakkönyvek, gyógypedagógiai szakirodalom Tanácsadás, konzultáció A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelésével kapcsolatban a szülők is szembesülnek nehézségekkel, problémákkal. Elengedhetetlen, hogy fórumot teremtsünk számukra, ahol szakember segítségével közösen találhatnak válaszokat, megoldási javaslatokat. Esetmegbeszélés Az SNI gyerekek nevelése-oktatása (sem) történhet úgy, hogy a velük foglalkozó szakemberek, szülők között ne legyen párbeszéd. Ehhez teremt fórumot az eset megbeszélése, melynek keretében (igény szerint) egy gyermekkel vagy egy problémás helyzettel kapcsolatosan oszthatják meg véleményüket az érintettek egymással, s jelölhetik ki a megoldást hozó, mindenki által felvállalható lépéseket, teendőket. Szülőklub Teret biztosítunk a szülőknek, hogy kötetlen formában beszélgethessenek egymással, de igény esetén meghívott szakemberekkel is, problémáikról, saját és gyermekük nehézségiről. Előadás, továbbképzés szervezése, tartása pedagógusok, gyógy-pedagógusok részére A szakmai megújulás, felfrissülés minden szakmában elengedhetetlen. Az integrált nevelés gyakorlati része számtalan kérdést vet fel. Az eddig szerzett tapasztalatok átadása nagyban segít(het)i az együttnevelés-együttoktatás elterjedését, minél sikeresebb megvalósítását. Szervezünk képzéseket a többségi intézmények és az EGYMI pedagógusai részére is. Hospitálás Az óralátogatások lehetőséget biztosítanak pedagógusoknak és gyógypedagógusoknak, hogy kölcsönösen betekintsenek a másik szakma gyakorlatába, módszertanába, ami a párbeszédet, a szakmák közötti együttműködést erősit(het)i. Adatbázis működtetése 119


Igyekszünk naprakész információkkal segíteni a többségi intézmények pedagógusait, a SNI tanulók szüleit (érdekérvényesítés, törvényi szabályozók, ellátások, szakemberek elérhetősége, programok, stb.) Szakkönyvtár működtetése Intézményünk szakkönyvellátottsága megyei szinten is jónak mondható. Folyamatosan bővítjük állományunkat. A gyógypedagógiai szakirodalom elérhetőségét minden érdeklődő (szülő és szakember) számára biztosítjuk. Fejlesztő eszközök kölcsönzése Az SNI tanulók fejlesztéséhez speciális eszközökre is szükség van, melyek beszerzésére nem minden intézménynek van lehetősége. E probléma megoldásában segít a kölcsönző szolgálat működtetése. Gyakorlóhely biztosítása Főiskolai, OKJ-s képzésben résztvevő hallgatók részére teret biztosítunk az elméleti ismeretek gyakorlatban történő megerősítésére. Szakmai kiadvány megjelentetése Lehetőséget biztosítunk az integrált nevelés-oktatás terén szerzett tapasztalatok publikálására, minek következtében az egyes intézmények betekintést nyerhetnek egymás tevékenységébe. A kiadvány az adatbázis friss információinak közlésére is fórumot biztosít. A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon alkalmazható, a pedagógusok munkáját segítő fejlesztő feladatokból tematikus összeállítást készítünk. Tapasztalatcserék szervezése Folyamatosan keressük a kapcsolatot más többségi és gyógypedagógiai intézményekkel, a náluk már bevált új módszerek megismerésére hangsúlyt fektetünk. Lehetőséget biztosítunk a nálunk folyó munka megtekintésére, és jó gyakorlataink átvételére. Ambuláns ellátás Azon tanulók számára, akik szülei több fejlesztést igényelnek gyermekük számára, térítés ellenében az EGYMI székhelyén fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk: Logopédia Ayres-terápia (szenzoros-integrációs terápia) Mozgásfejlesztés Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia terápia Látásfejlesztés Tanulást, ismeretelsajátítást megalapozó készségek, képességek (figyelem, emlékezet, érzékelés/észlelés, testséma, téri-időbeli orientáció, grafomotorium, szem-kéz koordináció, vizuális-akusztikus differenciálás) fejlesztése Autista gyermekek fejlesztése Súlyosan-halmozottan sérült gyermekek fejlesztése 120


korai fejlesztés Óvodai feladatok Az óvodába bekerült SNI gyermekek fejlesztését is vállaljuk annak érdekében, hogy minél hamarabb és eredményesebben kapcsolódhassanak be az integrált oktatásba. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a fejlesztés során nyilvánvalóvá válik, hogy nem képesek az integrált oktatásban sikereket elérni, segítséget nyújtunk a további tennivalókat illetően.

Középiskolai feladatok Biztosítani kívánjuk a középiskolában tanuló SNI gyerekek részére a törvényileg számukra is előírt gyógypedagógiai megsegítést.

Időszakos felmérések, mérések Az SNI-s tanulók tanév eleji készségeinek, képességeinek felmérése diagnosztikus vizsgálati eljárásokkal. Igény szerint tanév közben az SNI-s tanulók fejlődésének megállapításához és az egyéni fejlesztési terv további elkészítéséhez felmérések elvégzése.

Szakszolgálat Logopédia A logopédia a beszédzavarok felismerésével, korrekciójával foglalkozik. A logopédia célja: A beszédhibák megelőzésével, továbbá a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszédet hozzon létre. Az olvasás- és írászavarral küszködő kisiskolás gyermekben alakítsa ki az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelően az olvasás és írás jártasságát, illetve készségét. Feladata:  általános iskoláskorú gyermekek szűrése  beszédhibás iskolás gyermekek ellátása (hogy a beszédhiba ne akadályozza iskolai előmenetelüket)  a beszédfélelem feloldásának, a közösségtől való elkülönülés leküzdésének, az önbizalom erősítésének elősegítése  prevenciós feladatok ellátása  iskolákban dyslexia szűrése – ellátása  felvilágosító munka – a beszédhibás gyermekek szüleinek, nevelőinek, tanárainak, hogy helyes magatartást tanúsítsanak a beszédzavarral küzdőknek 121




kapcsolattartás – védőnőkkel, gyermekorvosokkal, pedagógusokkal.

Beszédjavítás:  egyéni (súlyos esetekben)  csoportos (3-5 tanuló) A beszédjavítás alapelvei: A személyiség egészére irányuló hatás elve (A beszéd az ember legbensőbb sajátja, amelyben finom összhangban vannak a pszichikai és fiziológiai tényezők. A személyiség és a beszédműködés kölcsönhatását differenciált összefüggésrendszerben kell vizsgálni.) Tudatosság és tervszerűség (A beszédterápia menetének kialakításában és megvalósításában érvényesül leginkább.) A beszédfejlődés szakaszainak figyelembe vétele Milyen összefüggésben vannak más életkori sajátosságokkal – pl. mozgásfejlődéssel. Hogyan jelentkeznek az egyéni sajátosságok.  Az analizátorok foglalkoztatottságának elve (sokoldalú szemléltetés – látás, hallás, kinesztéziás)  Transzferhatások tudatos kihasználása  Kétoldali kölcsönös átvitel  Szűk átvitel  Általános átvitel Módszerek célszerű alkalmazásának elve (közvetlen és közvetett módszerek alkalmazásánál figyelembe vett tényezők: a beszédhibás  életkora  pszichikai sajátosságai  intelligenciája  beszédhibájának típusa és súlyossága  korrekció szakasza. Egyéni és csoportos foglalkozások változatos alkalmazásának elve (A logopédus célszerűen használja ki a két foglalkoztatási formában rejlő lehetőségeket.) Terápiás programok: Logopédiai vizsgálat:  tájékozódó beszélgetés  anamnézis  A beszédhibás gyermekek logopédiai alapvizsgálata (súlyos esetekben)  a beszéd és kommunikációs készség fejlődése és jelenlegi szintje  spontán, illetve összefüggő beszéd vizsgálata  a beszédszervi állapot és működés vizsgálata  a beszédhangok kiejtésének vizsgálata  a hosszú és nehezen tagolható szavak  a beszédmegértés foka  a hallási megkülönböztető képesség fejlettsége  a mozgáskészség és lateralitás fejlődési szintje  a testséma ismerete  a térbeli tájékozódás képessége  a vizuális percepció és vizuális emlékezet  vizuomotoros koordináció  ritmusérzék  a sor és soralkotási készség 122




a mozgások.

Beszédjavítás iskolánkban Az ilyen típusú iskolák tanulóinak beszédjavítása eltér a normál tanulókétól. A mi tanulóink kognitív funkciói (figyelem, emlékezet, szerialitás) általában akadályozottak, ezért a hagyományos módszerekkel, de lassabban és sokkal több gyakorlással sikerül célt érnünk. Fontos a hallási figyelem fejlesztése, mert nagyon sok esetben nem tudják megkülönböztetni a helyes és helytelen ejtés közötti különbséget. A lassú haladás másik oka a rendszeres, napi gyakorlás hiánya. Az osztályokban tanítók és a délutánosok sokat segítenek, de nem kollégista tanulóknál ez megoldhatatlan. Ha hosszabb ideig hiányzik valaki, vagy szünet után (pl.: nyári szünet), előfordul, hogy szinte az egész munkát újra kell kezdeni. Sokat ront az otthoni (nem mindig helyes) beszédkörnyezet is. Tudjuk, hogy egyre több 8-10 éves korú tanuló jön nagyon súlyos beszédhibával. Ezeket nagyon nehéz kijavítani, még intenzív logopédiai foglalkozás mellett is. A beszéd alaki hibáin kívül a tartalommal is komoly nehézségek vannak. Szegényes a szókincsük, fogalmaik nagyon hiányosak. Kifejezésmódjuk tartalmilag és nyelvhelyesség szempontjából is akadályozott. A beszéd alaki javítása mellett erre ugyanolyan súlyt kell fektetni. A munkához minden eszköz a rendelkezésünkre áll. Az első osztályban végzett beszédfejlettség vizsgálatot követően a habilitációs órakeret terhére logopédiai foglalkozások zajlanak az alsó tagozatban. Gyógytestnevelés Iskolánkban a gyógytestnevelés több különböző csoportban, heti 6 órában zajlik. Egynapos oktatást vezettünk be, így lehetővé vált, hogy ezek a habilitációs, rehabilitációs órák a csoportoktól függően a délelőtti órákon, illetve a délutáni időkeretben valósuljanak meg. Az iskolai gyógytestnevelésben három csoportban zajlanak a foglalkozások:  autista  foglalkoztatós  iskolai gyógytestnevelés A gyógytestnevelési órák helyszínei a konditerem, illetve a tornaterem. A délelőtti habilitációs foglalkozásokhoz a különleges gondoskodást igénylő tanulók csoportjaiból emelünk ki tanulókat. Az iskolai gyógytestnevelés pedig a délutáni időkeretben, heti 2 órában valósul meg. A szűrés egy, illetve kétlépcsős rendszerben zajlik. Minden évben iskolaorvosi szűrésen vesznek részt a tanulók, ahol az orvos közvetlenül, ortopéduson, vagy más szakorvoson keresztül küldi a tanulót, tanulókat erre a foglalkozásra. A dokumentációt a gyógytestnevelési naplóban vezetjük. Utazó gyógypedagógiai hálózat: A sajátos nevelési igényű gyerekek csoportjába tartozó, tanulási zavarral küzdő (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás), integráltan oktatott tanulásban és értelmileg akadályozott, halmozottan sérült, valamint személyiség és magatartási problémákkal küzdő iskolás – és óvodáskorúak gyógypedagógiai ellátását, fejlesztését több éve vállalja fel intézményünk utazó gyógypedagógiai szolgáltatás keretében.

123


Munkánkat a gyógypedagógiai szakvéleményre, tanárok, óvónők jellemzésére és saját vizsgálatunkra, megfigyeléseinkre hagyatkozva fejlesztési terv alapján végezzük. Általában 23 hónapra tervezünk, és az elért eredmények függvényében lépünk tovább. Heti 1 vagy 2 órában foglalkozunk a gyermekekkel egyéni vagy kiscsoportos (2-4 fő) formában. Fejlesztőmunkánk hatékonyságának fokozása érdekében állandó kapcsolatban vagyunk a nevelési tanácsadó pedagógusaival, pszichológussal, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal és szívesen veszünk részt tanfolyamokon, előadásokon. Az integrált értelmi fogyatékos gyermekek egyedi sajátosságai eltérnek az átlagostól, ennek megfelelően a lehetséges fejlődés eléréséhez sajátos feltételek, pedagógiai eszközök, módszerek, segédeszközök biztosítása szükséges. Mi gyógypedagógusok segítő partnerként vállalunk feladatokat a problémák megoldásában. Irányítjuk és ellátjuk a gyermekek speciális fejlesztését, olyan új sérülés specifikus módszerek, eljárások alkalmazásával, amelyek főként terápiás, korrekciós jellegűek. Tevékenységi formák: Egyénre szabott fejlesztési terv kidolgozása - alapjául a Szakértői vélemény szolgál – amely biztosítja a gyermek számára az állapotához illeszkedő szolgáltatásokat – kiegészítve megfigyelésünk, saját vizsgálatunk eredményeivel és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a befogadó intézmény velünk szemben támasztott elvárásait sem. A terv részletesen kifejti a tantárgyi fejlesztésre, a korrepetálásra, a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az alapvető kultúrtechnikák elsajátításához szükséges pszichés funkciók kialakítására vagy fejlesztésére, a motiválásra, az akaraterő fejlesztésére, a kitartó munkavégzés képességének alakítására, az önbizalom fejlesztésére szolgáló gyakorlatokat, módszereket, eszközöket. Az egyéni fejlesztő foglalkozások egyik legfontosabb feladata – különösen a beiskolázás kezdetén – a tanulást meghatározó, az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges pszichés funkciók kialakítása, fejlesztése. Ezek a következők: 1. Szociális érettség, feladattudat, feladattartás, a megfelelni akarás jelzését, az önálló helyzetmegoldásra való képességet. 2. Pontos és differenciált vizuális észlelés. 3. A hallott információk pontos észlelése, megkülönböztetése, adott hangok kiemelése, helyes egymásutániságának felismerése, hangkapcsolatok egységbe foglalása. 4. Összerendezett, koordinált mozgás, a szem és a kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása, mozgatni tudása. 5. A keresztcsatornák együttműködése, a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége és motoros visszaadása. 6. Rövid idejű vizuális-verbális memória. 7. Szándékos figyelem. Diagnosztikus eljárások: Célunk a gyermek minél alaposabb megismerése, képességstruktúrájának feltárása. Alsóbb osztályfokon a következő teszteket alkalmazzuk:  mozgásfejlettség felmérése – statikus egyensúly – dinamikus egyensúlyozás és koordináció o A mozgások összerendezettségét, gazdaságos, gördülékeny kivitelezését figyeljük meg.  Frostig – teszt – a vizuális észlelés fejlettségének felmérése.  GOH. GMP – diagnosztika, a hallás, a beszédészlelés – és értés vizsgálata.  Goodenough emberrajz teszt,  Diszlexia – prognosztika teszt, 124


 Pieron – figyelemvizsgálat. Magasabb osztályfokon a gyermekek alapkészségeinek – olvasás – írás - számolás – szintjét, tantárgyi tudás fejlettségét mérjük fel tantárgyi tesztekkel, felmérésekkel. Az egyéni és kiscsoportos gyógypedagógiai fejlesztés során a következő terápiás eljárásokat alkalmazzuk:  Mozgás-, testséma, téri orientáció fejlesztése:  alapvető testhelyzetek felvétele játékos élethelyzetekben  járás, futás, ugrás gyakorlatok  játékos, az állatok mozgását utánzó gyakorlatok  fogás, dobás  egyensúlygyakorlatok  mozgás és a beszéd koordinálása, ritmusérzék fejlesztése  Rosta Katalin: Testséma – téri tájékozódás fejlesztése  testrészek felismerése, megnevezése  oldaliság tanítása  a test elülső, hátulsó részeinek, függőleges zónájának tanítása  téri orientáció fejlesztése  Vizuális észlelés fejlesztése  Frostig program gyakorlatainak felhasználásával  azonosság felismerése – tárgy, kép, szín, forma egyeztetése  különbözőség felismerése – válogatás, csoportosítás  alak – konstancia – szín, forma, nagyság, hely, téri elrendezés állandóságának kialakítása,  alak – háttér – elkülönítési képesség fejlesztése  vizuális információk sorba rendezése, szeriális észlelés fejlesztése  vizuális memória fejlesztése  térbeli helyzetek és kapcsolatok észlelésének fejlesztése  Beszédfejlesztés, olvasás előkészítése – Dr. Gósy Mária: Beszédészlelés és beszédmegértés, nyelvi készségek fejlesztése gyakorlatok felhasználásával  beszédszervek ügyesítése  beszédhallást fejlesztő gyakorlatok hangfelismerés, differenciálás, hanganalízis  szókincsfejlesztés  nyelvtanilag helyes beszédre nevelés  Finommotorika  grafomotoros készségfejlesztés sok-sok manipulációval  Tárgyi megsegítés során a fejlesztés anyagát az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanmenete szolgáltatja az osztályfoknak, a gyermek készségszintjének megfelelően  Alternatív pedagógiai módszerek beépítése a mindennapi nevelő munkába: játékosság, változatosság, vizuális és auditív anyagok gazdag felhasználása, elegendő idő biztosítása a tananyag feldolgozásához. Az eredményes egyéni fejlődés, fejlesztés megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulók pillanatnyi fejlettségi szintjüknek, terhelhetőségüknek, képességeiknek megfelelő tevékenységeket végezzenek a tanulási helyzetek során. Így a feladatokat eredményesen, sikeresen tudják megoldani, tanulási kedvük, motivációjuk állandósul. A tanulás így nem kellemetlen feladatként, hanem örömforrásként, önmegvalósítási lehetőségként jelenik meg. Az integrált tanulók gyógypedagógiai megsegítése, fejlesztése az általános iskolák órarendjébe építve, heti két alkalommal egyéni vagy kiscsoportos formában történik.

125


 A többségi pedagógusok munkájának folyamatos segítése, szakirodalommal való ellátása, szakmai tanácsadás, a nevelőtestület szemléletének alakítása. A sikeres integrációban legfontosabb a nevelők hozzáállása, elkötelezettsége, elfogadó, támogató attitűdje. Megfelelő fejlesztő eszközök, feladatok végig gondolása az osztálytanítóval egyeztetve. Nyílt nap keretében eddig is hospitálási lehetőséget, speciális gyakorlati, módszertani ismeretek átadását, konzultációt biztosítottunk.  Figyelemmel kísérjük a tanulók haladását, részt veszünk a részeredmények értékelésében. Segítünk a tananyagot a gyermek képességeihez igazítani, javaslatot teszünk az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazoldó módszerváltásokra.  Felkínáljuk segítségünket az új – az egyéni különbségek kezelését, a differenciálást biztosító – tanulásszervezési módok bevezetésére.  Javaslataink:  kooperatív tanulás,  páros,  kiscsoportos munkavégzés,  önálló, egyéni feladatvégzés,  kéttanítós modell  Együttműködés a szülőkkel – leginkább a folyamatos együttműködéssel, kapcsolattartással segíthetnék a szülők gyermekük beilleszkedését, igen fontos tényező az otthoni segítség folyamatos és rendszeres biztosítása. Magántanulók: Amennyiben a tanulót a Tanulási Képességek Vizsgáló Szakértői Bizottság súlyos betegsége miatt magántanulói státuszba utalja, egyéni felkészítés keretén belül iskolánk elvégzi fejlesztését. Fejlesztő Iskolai Csoport Rehabilitációs Pedagógiai Programja A rehabilitációs pedagógiai program a tanköteles korú, súlyosan-halmozottan sérült gyermekeknek, fiataloknak nyújt iskolai keretek között – „fejlesztő iskolai csoport” – fejlesztési lehetőséget. „Súlyosan, halmozottan fogyatékos az a személy, akinél minimum kettő, vagy ennél több humán funkciót megalapozó biológiai területen – mint az értelem, a mozgás, a hallás-, látás- és beszédrendszer anatómiai struktúráiban állapítható meg sérülés. Mindezen károsodások súlyos, vagy extrém mértékű fellépésével kell számolni. Ezen túl lehetséges, hogy valamely krónikus, vagy akut idegrendszeri, belgyógyászati betegség megjelenése mutatható ki.” Bekerülés feltételei A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakvéleménye alapján az a gyermek kerülhet a csoportba, aki az adott évben december 31-ig betölti a 6. életévét. A fejlesztő iskolai oktatás 18 éves korig kötelező, 23 éves korig lehetséges, meghosszabbítható. Célok: A fejlesztő iskolai oktatás iskolai körülmények között olyan fejlesztést nyújt, mely, törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük, mindennapi élményeik megélésére, és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre, továbbá egyszerű társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására, aminek eredményeképpen jobb minőségű életet élhetnek. Feladatok:

126

Pedagógiai Program 122/2014 



 



  

A családban már kialakított szokások jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való lehetőség szerinti beépítése, fejlesztése. A súlyosan, halmozottan sérült tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése egyéni lehetőségeik szerint a kidolgozott rehabilitációs pedagógiai program, egyéni fejlesztési tervek alapján. Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről. A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglévő funkció állandó fejlesztés, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása, a kóros tartási-, mozgásminták lehetőség szerinti leépítése. A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése. Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő- gyermek kapcsolat segítése érdekében.

Alapelvek:  Komplexitás és személyiség központúság Minden gyermek esetében egyénileg kell felmérni a szükségleteket, képességeket, igényeket és ez alapján megtervezni, végrehajtani, értékelni a pedagógiai folyamatot. Az egyes funkciók gyakorlását nem szeparáljuk, hanem minden fejlesztési területet egyaránt bevonva komplexen közelítjük meg az adott személyiséget. Így az oktatás, fejlesztés, képzés, terápia, ápolás, gondozás szervesen összefonódik.  Interakció, kommunikáció Mindkettő esetében a legfontosabb jellemző a kölcsönösség, hiszen mindkét fél befolyást gyakorol a másikra. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek esetében a pedagógusnak csökkentenie kell a gyermekhez viszonyított távolságát, ezáltal testi kontaktuson keresztül közvetíteni a világ személyeit, tárgyait, jelenségeit. Olyan kommunikációs stratégiákat kell kidolgozni, melyben szavak nélkül is értelmezni kell tudni a gyermek testnyelvének preverbálisan közvetített üzeneteit, s adekvátan kell azokra válaszolni.  Kooperáció Ezeknek a gyermekeknek szinte minden cselekvéshez szükségük van partnerre. A kooperáció együttműködést jelent, miszerint a pedagógus, asszisztens a gyermekkel együtt közösen vesz részt az adott tevékenységben. Olyan tanulási formákat kell kialakítani, melynek során lehetőség nyílik az élmény- és tapasztalatszerzésre, a világot tehát közösen kell megélni és alakítani.  Differenciálás, individualizáció A súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek csoportja rendkívül heterogén. A differenciálás a tanulásszervezésben két jelentésben valósulhat meg:  pedagógiai szemlélet,  érzékenység az egyéni különbözőségek iránt,  pedagógiai gyakorlat, mely során a különbözőségekhez való illeszkedés, valósulhat meg, minden rendelkezésre álló eszköz segítségével. A megsegítés a gyermekek egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálása alapján egyéni (individuális) fejlesztési terv alapján folyik. A konkrét célkitűzésektől a didaktikai – metodikai elemek kiválasztásán és a feladatok megvalósításán keresztül, egészen az értékelésig, mindig egyénre szabott eljárásokat lehet (és kell) alkalmazni. Természetesen

127


az individualizáció nem gátolhatja a közösségi nevelés megvalósulását, hiszen a társas kapcsolatok nélkülözhetetlenek a szociális kapcsolatok alakulásához, fejlődéséhez.  Normalizáció, participáció Célunk, hogy a képességekhez mért legjobb szintű társadalmi beilleszkedést érjük el, s ehhez nem a fogyatékos személy hiányzó képességeit kell pótolni – „normálissá tenni” -, hanem életkörülményeit úgy alakítani, hogy abban képességeinek maximumát nyújtva teljes emberi életet élhessen. Tevékenység-, tevékenység tanulásának sajátosságai  Kötődés a közvetlen közelben lévő dolgokhoz és a jelenhez A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek figyelmét azok a jelenségek kötik le, azok az események és tárgyak motiválják őket, amelyek közvetlen közelükben, testközelben vonatkoznak. A pedagógiai cselekvés feladata ennek megfelelően az, hogy a világ tárgyait „elérhető közelségbe” hozza, és számukra is jelentéssel bíró tárgyakként mutassa meg azokat.  Cselekvéses, tanulás és komplex (totális) kommunikációs beágyazottság A verbális csatornán közvetített ismeretek másodlagos jelentősége miatt a tanulási tartalmakat elsősorban praktikus élethelyzetekben, aktív, cselekvéses szituációkban lehet hozzáférhetővé tenni számukra. Minden élethelyzetben, biztosítani kell a nagymozgásos vagy finommotoros részvétel lehetőségét, hogy lehetővé váljon a szemléletes, cselekvéses tanulás. A közös tevékenység során, a személyre szabott kommunikációs stratégiák bármely formája – a gesztus- és hangjelzésektől kezdve a komplexebb kép- vagy szimbólum rendszereken át egészen a beszéddel bezárólag – alkalmazható. A tevékenység és a kommunikáció célja, hogy fenntartsa a gyermekkel létrejött kapcsolatot, és biztosítsa a motiváltság fennmaradását.  Tevékenységtanulás kis lépésekben Az egyes tevékenységek tanításánál kitüntetett jelentősége van annak, hogy a gyermek a teljes folyamatot és annak értelmét, jelentőségét átlássa. Ezzel párhuzamosan azonban a cselekvéssor egyes szakaszainak végrehajtása csak fokozatosan, kis lépésekre bontva tanítható. A teljes tevékenységet analizálni kell, fel kell bontani olyan szakaszokra, amely a gyermek számára megérthető és végrehajtható egységekre korlátozódik. A tevékenység – láncolatot egységesen kell tanítani, az aktuálisan kiemelt részeket hangsúlyozottan megjeleníteni.  Tevékenységtanulás segítséggel A segítségadás testközelben, adott esetben a gyermeket ölbe véve folyik. A segítségadás alkalmanként, egyénenként változik. Lényeges, hogy csak a minimálisan szükséges segítséget nyújtsuk, fokozva ezzel a képességekhez mért egyre nagyobb önállóságot.  Motiváció fejlesztésének jelentősége A spontán tanulási szándék kialakítása az egyik legnehezebb feladat. Első lépésben csak úgy lehet hatékonyan ösztönözni a tanulót, ha a cselekvés elvégzésének közvetlenül észlelhető – tapasztalható, azonnal bekövetkező, kellemes hatása van. Fejlesztési területek Kommunikáció A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésnek elősegítése:  bármely megnyilvánulás és testi állapot értelmes közléseként való értelmezése és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása  bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése 128


     

a szükségletek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése (fejlesztő gondozás) elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása és „igen-nem” elkülönítése és alkalmazása a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése alternatív és augmentatív kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása a tanulók egymás közötti kommunikációjának ösztönzése (üdvözlés, kontaktus formái ….) a kommunikáció tágabb - idegen - környezetben való alkalmazásának megtanulása, a nagyobb önállóság és szélesebb kulturális közösség életében való aktív részvétel lehetőségének megteremtése.

Mozgásnevelés A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése:  a szenzomotoros deprináció csökkentése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása célzott ingerlése passzív mozgatással (mozgásérzékelés) és facilitált mozgások kiváltásával, az önindított mozgások ösztönzésével, a célirányos, akaratlagos mozgások optimális feltételeinek megteremtése érdekében a testkép, testséma kialakítása és fejlesztése  pozicionálás, testhelyzet – korrekció, a helytelen testtartás és testhelyzet megszüntetése a kóros mozgásminták gátlása, a különböző tevékenységekhez szükséges stabil és biztonságos testhelyzetek kialakítása  a mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával (a fejkontrolltól a felállásig)  a kézhasználat, a manipuláció motoros feltételeinek javítása, kialakítása és fejlesztése  a kommunikáció motoros feltételeinek javítása, kialakítása, fejlesztése. Érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése: az érzékelés – észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele:    

a valóság megragadásának segítése, a szenzomotos funkciók fejlesztése a szemiotikai funkciók megjelenésének, a valóság ábrázolásának segítése az elemi gondolkodási funkciók fejlesztése a konkrét műveletek és a formális műveletek konstrukciójának elősegítése, a cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, a tér, és az idő és a tartam, a sorozatok, halmazok elemi fogalmainak elsajátítása.

Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés Az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése:  

elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészeti tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása.

Érzelmi és szociális nevelés

129


Az „én” pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása:     

az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának, egyediségének megtapasztalása az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása kapcsolatfelvétel és közös tevékenység a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése a közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása a közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása, gyakorlása

Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés Az önállóság és önellátás képességének lehetőség szerinti elsajátítása, az emberi szükségletek kielégítése:     

a kiválasztási folyamatok (vizelet-, székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhez kapcsolódó tevékenységekben, szobatisztaságra nevelés a testápolás, mint örömet adó élmény és a külső segítség elfogadása, együttműködés kialakítása, alapvető tisztálkodási szokások kialakítása, a tisztálkodás helyzeteiben a testi érzékelés, a dologi és emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása öltözködés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés az étkezés (evés, ivás) tevékenységeiben való együttműködés és önállóságra nevelés az egészséges életmódra való igény belsővé válása.

A tanítás és tanulás szervezeti keretei és formái  Csoporttevékenység Tematikus egységek feldolgozása, szociális kapcsolatok alakítása, szabadidős és kreatív tevékenységek.  Kiscsoportos és egyéni foglalkozás  Speciális gyógypedagógiai segítségnyújtás (konduktív pedagógia)  Beszéd és kommunikációfejlesztés.  Mozgásnevelés.  Bazális stimuláció.  Gondozási feladatok. Egyéni fejlesztési terv, értékelés A tanév első – tizenkettedik hetében állapotfelmérés alapján el kell készíteni – a rehabilitációs pedagógiai program alapján – a nevelés, oktatás személyre szabott fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési terveket. A tervek 1 tanítási évre készülnek, a tanév végén. Értékelési lapon szöveges értékelés készül. Értékeljük:    

a tanulók önmagukhoz mért fejlődését, tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását, tudásuk mennyiségi gyarapodását, attitűdjüket az ismeretszerzés területén.

130


Személyi feltételek Csoportonként: (hiv. a 22/2006. (V. 22.) OM. Rendeletre) Pedagógusok: 

Egy gyógypedagógus, félállású konduktor

Pedagógiai munkát segítők:  

Heti két órában szakorvos Fél állásban gyógypedagógiai asszisztens

A gyógypedagógiai munka támogatásához szükség van rendszeres konzultációra logopédussal, szurdopedagógussal, iskolaorvossal, neurológus szakorvossal, ortopéd szakorvossal, pszichológussal. Csak így válhat igazán hatékonnyá a team – munka. Csoportlétszám: A csoport létszáma legfeljebb 7 fő. Mivel, az oktatás nem frontális formában zajlik és nem verbálisan közvetített tudás átadásában áll, hanem testközelben végzett közös tevékenységet és együttlétet jelent, s mivel mindezen túl az egyéni különbségekre is figyelemmel kell lenni, ennél magasabb létszám esetén nem lehet együtt dolgozni. Tárgyi feltételek: Figyelembe véve, hogy a tanulók kerekesszéket és terápiás székeket használnak, valamint fáradékonyságuk okán szükségük van egy külön helyre, ahol kipihenhetik magukat egy nagyobb helyiséggel kell számolni. Az egészségügyi és higiéniás szükségletek kielégítése miatt szükség van vizes blokkra, pelenkázó ágyra, szivacsra, matracokra. Mindezen túl az egyéni fejlesztésekhez szükség van egy kisebb méretű külön helyiségre is. Az eszközfelszereltség kielégítő, további pályázati lehetőségeket kihasználva folyamatosan kívánjuk bővíteni eszköztárunkat. A tanítási tartalmak bemutatása Mozgásnevelés A központi idegrendszer sérülése okozhat különböző fokú mozgáskorlátozottságot, melyet nemcsak az ép mozgásformák részleges, vagy teljes hiánya jellemez, hanem a mozgásállapotot jelentősen befolyásolják a különböző kóros tartási- és mozgásminták, valamint az idő folyamán kialakult deformitások, kontraktúrák is. Általában a nagymozgások mellett a kézfunkciók, finommotoros tevékenységek is – különböző mértékben – sérülnek. A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeik kibontakoztatásában. A mozgás nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele, a beszédképtelen gyermekek esetében az alternatív kommunikációhoz is szükség van . Cél: A gyermekek adottságaink függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérése. Feladatok:  Pozitív mozgásélményhez juttatás sok játékkal, motiválással.  A mozgásra való képesség felismertetése, tudatosítása, a mozgás iránti igény felkeltése, erősítése.  Az elmaradt, vagy károsodott tartási és mozgási funkciók fejlesztése, javítása.  Kialakult kóros mozgások, elváltozások megelőzése, korrekciója, kompenzálása. 131




Mozgásos és önellátási ismeretek ellátása a lehető legnagyobb önállóság elérése érdekében.  Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök viselésének, használatának szoktatása, tanítása.  Mozgásos tapasztalatokon keresztül a pszichomotoros és szenzomotoros képességek fejlesztése.  Konduktor (gyógytornász) segítségével megfelelő pozicionálás, megfelelő segédeszközök kiválasztása. Alapelvek:  A mozgásfejlesztésnek a kiemelt célú mozgásnevelés foglalkozások mellett az egész napi tevékenységbe integráltan kell folynia.  A tanulóknak minden nap legyen mozgásnevelés foglalkozásuk.  Törekedni kell a fiziológiás mozgások lehetőség szerinti helyes kivitelezésére, de elsődleges szempont a mozgás – biztonságos –végrehajtása.  A már megtanult legmagasabb szintű mozgásformák alkalmazása, megkövetelése, mindehhez elegendő időt, megfelelő segédeszközt biztosítva.  Mindig az aktuális állapotnak megfelelően legyenek pozicionálva.  A mozgásanyag összeállítását befolyásolják a mozgáskorlátozottság mellé társuló egyéb fogyatékosságok, zavarok stb.  A gyakorlatok tervezésénél mindig érvényesüljenek a következő szempontok:  lassú tempó,  sokszori ismétlés,  egyszerű, apró lépésekből álló feladatok. Fejlesztési feladatcsoportok 





    

Izületek mobilizálása  izületek minden irányú passzív kimozgatása  kontraktúra oldása  izületi mozgáshatárok növelése nagymozgásokkal Izomlazítás, relaxáció  átmozgatás, hintáztatás  Bobath-labdán rugóztatás  izomérzet kialakítása (feszítés-lazítás) Izmok erősítése  izmok nyújtása  innervációs – vezetett aktív gyakorlatok (gravitáció irányában illetve ellen) izometriás – ellenállás gyakorlatok  szelektív izomerősítés (diagnózis függvényében) Helyes légzéstechnika kialakítása  légzőizmok, mellizmok lazítása, vibráció Mozgásos önkontroll kialakítása  alaphelyzetek pontos felvétele, egyszerű mozgások kivitelezése, optikus és külső kontroll segítségével Mozgás-koordináció fejlesztése  szenzoros ingerre adekvált válasz adása  célzó gyakorlatok (szem – kéz koordináció) Fiziológiás mozgássor alaphelyzeteinek és mozgásanyagának elsajátítása, összekapcsolásuk mozgássorrá Egyensúly fejlesztése 132


    

 

 billenések, hintáztatás, fordulás, testsúlyáthelyezés Kóros szinergizmusok megtörése, reflexgátló testhelyzetek kialakítása (Bobath) Helyes testvázlat, térbeli orientáció kialakítása Helyes testtartás kialakítása Ritmus fejlesztése (énekkel, mondókákkal összekötött mozgás) Manipuláció fejlesztése  felső végtag passzív, aktív átmozgatása  szenzoros ingerek alkalmazása  tapintásos feladatok - taktilis percepció  fogás, elengedés  ceruzafogás lehetőség szerinti kialakítása Praktikus önellátási feladtok Mozgásos játékok

Dokumentáció Tanév elején részletes felmérés készül a Fröhlich-Haupt féle felmérőlapok segítségével a ezek alapján kerülnek be az egyéni fejlesztési tervekbe a célok, feladatok. Követelmények Aktív részvétel a foglalkozásokon az egyéni képességek függvényében. A tanulók legyenek képesek:  adottságaik szerinti tudatos izomlazításra  passzív kimozgatások elviselésére  aktív mozgások – lehetőség szerinti kivitelezésére (felszólításra) Módszerek        

Konduktív pedagógia Komplex mozgásterápia módszerei (Ayres, Bobath, Katona) Adaptált testnevelési mozgásanyag és játékok Passzív segítségnyújtás Aktív mozgáskiváltás Bemutatás Gyakorlás Korrigálás

Foglalkozási formák  

egyéni csoportos, differenciált

Szűkebb és tágabb környezet: Célok    

A tanulók érdeklődésének kialakulása szűkebb és tágabb környezetük szereplői, tárgyai, jelenségei iránt. Egyénileg eltérő képességeik függvényében a természeti, tárgyi, személyi környezetükről szerzett élményeik megélése, értelmezése, elraktározása. A tanulók saját életükben történő minél aktívabb részvételének kialakulása. Az egymással és a nevelőkkel való állandó kommunikáció kialakulása. 133




A természeti környezet szépségeinek felismerése.

Feladatok A szűkebb és tágabb környezet személyeinek, tárgyainak, jelenségeinek megismertetése a tanulókkal, a mindennapi életük apró tapasztalatszerzéseinek irányítása és folyamatos tudatosítása által. Alapelvek    

A természeti, társadalmi és tárgyi környezet jelenségei, szereplői minden gyermek számára hozzáférhetők valamilyen szinten. A mozgás- és cselekvőképesség súlyos korlátozottsága következtében elmaradt tapasztalatokat elsősorban konkrét, valódi élményeken keresztül pótoljuk. A „szűkebb – tágabb környezet” és a „Játék” foglalkozások anyaga sokszor jól kapcsolható egymáshoz, ezért fontos a tanító pedagógusok közti folyamatos konzultáció. A kirándulásokon a gyermekek helyváltoztatásának, figyelmének, aktív részvételének és egyéni tapasztalatszerzésének szükséges segítése miatt a gyermekek számával megegyező felnőtt jelenléte az optimális.

134


Módszerek, tevékenységi és foglalkoztatási formák           

bazális stimuláció valós élethű szemléltetés bemutatás cselekedtetés gyakoroltatás játék beszélgetés séta festés, barkácsolás egyéni és differenciált csoportos foglalkozások

Eszközök                    

gyermekirodalom (énekek, versek, mondókák) hangszerek képek, fényképek modellek, makettek növény-, állatvilág dia-, videofilmek zene-, hangfelvételek természet kincsei (ágak, levelek, kövek, termések) ecset, szivacs, festék, kréta, lapok gyurma, sógyurma különféle anyagok (szivacs, kefe ….) masszírozógép száraz zuhany színes csörgőlabdák tapintótáblák turkálás különböző anyagokban (liszt, rizs, bab, homok) golyófürdő harangok tépőzáras figurák egyeztető játékok

Snoezelen terápia eszköztára           

vízágy zenegép (Hi-fi berendezés) spotlámpák buborékhenger sókristálylámpa plazmagömb forgó diszkó gömb tükörgömb fényorgona 6 lámpával kapcsolók, dugaljzatok futó fénycsövek 135


       

hidegpárásító kézi masszírozó babzsák fotel asztal kapcsolótáblával falra rögzíthető, lenyitható keret fénycsöveknek, szárazzuhanyoknak redőny illatgyertyák, illóolajok, füstölők ventilátor, hősugárzó

Speciális eszközök     

speciális asztal speciális székek párnák vastagított nyelű eszközök ceruzafogó

Reggeli és búcsúkör Célok          

Az iskolában töltött idő keretbe foglalása. A közösen eltöltendő idő jó hangulatban való elkezdése, majd lezárása. Figyelemösszpontosítás egymásra, a tanulási tartalomra, környezetük felé. Az önkifejezés a különféle kommunikációs csatornák, eszközök, módszerek kipróbálásával. Közösségi társadalmi szokások, szabályok megismerése gyakorlása. Zenei élményszerzés Közösség élménye, közösséggé válás. Hangulatok, érzelmek megismerése. Személyes kapcsolatok kialakulása, elmélyülése. Önálló vélemény kialakulása.

Feladatok  

Nyugodt, kellemes légkör teremtése. Megfelelő testhelyzet biztosítása, mely lehetővé teszi a figyelmet és a különféle kommunikációs fogások alkalmazását, így a hangadást, manipulációt, nagymozgást.  Beszédértés fejlesztése.  Kommunikációs eszközök, módszerek megismertetése.  Igen – nem válaszjelzés kialakítása.  Manipulációfejlesztés.  Hangadásra való bátorítás. Alapelvek A tanulók megnyilvánulásait kommunikatív jelzésként kell értelmeznünk, s egyben törekednünk kell, hogy a már elsajátított legmagasabb szintű jelrendszerüket alkalmazzák. Módszerek    

csoportos foglalkozás beszélgetés zenés, énekes, mondókás gyakorlatok játék, bábozás 136


Eszközök      

bábok ritmushangszerek magnó (zenei anyag) labdák, léggömbök ünnepi kellékek az egyes témakörökhöz illeszkedve képek, jelképek

Játék Súlyosan – halmozottan fogyatékos gyermekeknél a játéktevékenység fejlődése – is – nagymértékben nehezített. Ez adódik a kézfunkciók, finommotoros képességek korlátozottságából, értelmei képességek sérüléséből, érzékelési-, észlelési zavarokból, valamint a motiváció, kezdeményezés, késztetés hiányából. Mivel az egészséges gyermek fejlődésének egyik alappillére a játék, ezért a fejlesztő iskolai csoportban is indokoltnak látjuk ezen terület hangsúlyozását. Hiszen a játék által ismerhetik meg környezetüket, gyűjthetnek benyomásokat, tapasztalatokat, alakíthatják társas kapcsolataikat, gazdagíthatják értelmi, érzelmi életüket. Célok     

A játék örömének megismerése, a játéktevékenység iránti igény kialakulása. Egyéni és közösségi játékok, szórakozási lehetőségek megismerése, lehetőség szerinti minél aktívabb részvétel. Önálló játéktevékenység végzése – akinél lehetséges. Szocializációjuk elősegítése, a játszótársakhoz való alkalmazkodás fokozatok elsajátítása. Játék során sokféle képesség, készség fejlesztése: nagy-, finommozgások, érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, felidézés, kreativitás, kommunikáció, beszéd, szociabilitás stb…

Feladatok           

A gyermekek megismertetés különböző játékeszközökkel, azok használatával, egyéni és csoportos játéktevékenységek megismertetése, megszerettetése. Az adott játéktevékenységekben való minél aktívabb részvétel elősegítése. Vidám, felszabadult légkör teremtése. A játékra való motiváltság kialakítása, fenntartása. A játék örömszerző jellegének biztosítása. A tanulók játékszintjének megfigyelése, megismerése, továbbfejlesztése. Az érdeklődési körnek, nemnek, életkornak, értelmi, mozgásos, érzékelési-észlelési kommunikációs képességeknek megfelelő játékeszközök, tevékenységek, idő, hely biztosítása. Szükséges segítség megadása (megfelelő pozícionálás, mozdulatok vezetése stb.) Törekedni kell a minél önállóbb játéktevékenység elérésére. Szervezett játék mellett biztosítani kell a spontán, szabadon választott játéktevékenységeket is. A játékban való kommunikáció elősegítése az ehhez szükséges eszközökkel, módszerekkel. Délelőtti témákhoz való kapcsolódás lehetőségeinek kihasználása.

Módszerek 

motiválás 137


         

bemutatás, mintaadás együtt játszás, cselekedtetés ismétlés gyakoroltatás irányítás megerősítés bábozás énekes, zenés foglalkozás augmentatív kommunikációs módszerek, eszközök alkalmazása bazális stimuláció

Eszközök Funkciójáték fejlesztése:  bábok  harangok  száraz zuhany  játékállvány (Lilli Nielsen: „Kicsi szoba”)  csörgők  hangszerek  gyakorlófal  Montessori torony  zenélő, világító játékok  különböző labdák Konstrukciós játék fejlesztése:  Montessori torony  golyók, formák felfűzése  gyöngyfűzés  építőjátékok  kocka, henger, puzzle  formaegyeztető táblák  tépőzáras ember stb. Ebéd (Étkezés, mint mindennapos tevékenység) A súlyosan – halmozottan fogyatékos emberek életében a mindennapos tevékenységek fontos és sokoldalú fejlesztési lehetőségeket biztosítanak. A hétköznapi szituációk felértékelésével elérhetővé válik, hogy ezek a személyek részt vegyenek, érdekeltté váljanak saját életükben. A szülők (segítők) fejlesztő szakemberek feladat felmérni, hogy a fogyatékos emberek hogy tudnak részt venni a mindennapok eseményeiben. Ennek tükrében teremthetők meg azok a helyzetek, amelyek által életük jelentősen gazdagodhat. A mindennapos tevékenységek a fejlesztő gondozás lényes alkotóelemei. Az eredményesség érdekében fontos, hogy ne váljon el egymástól a pedagógiai munka és a gondozás (komplexitás) elve. Az étkezés gazdag tartalommal bíró létfenntartó tevékenység, ugyanakkor kapcsolódik az élet fontos eseményeihez, ünnepeihez, egyben kulturális és vallási tartalommal bíró, szociális kontextusban zajló cselekvés is. Az étkezési szokások kulturafüggőek, elvárásokat támasztanak az egyénnel szemben. Alapelvek  A tisztelet, megbecsülés kifejezése mimikai, gesztusok, érzelmi odafordulás, türelem segítségével. 138


          

A helyzetnek megfelelő verbális támogatás, megerősítés. A gyermekkel dolgozó emberek ugyanazokat a jeleket, kifejezéseket alkalmazzák, minél többféle szituációban. Közös koncentráció a cselekvés során Folyamatos buzdítás az együttműködésre. Követhető, érthető, egyértelmű legyen a tevékenység lezárása, befejezése. Fontos megteremteni az étkezés megfelelő körülményeit. Étkezés elején hangolódjunk rá a feladatra (terített asztal). A közös étkezés közösségi élmény. Étkezés folyamatának rituáléja legyen, azonos módon, sorrendben történjék. Biztosítsuk – ha van rá mód – a választás-döntés lehetőségét. A fejlődés üteme, gyorsasága egyénenként jelentősen eltérő lehet. Ünnepi alkalmakkor adjuk meg az ünnep hangulatát (terítés, ételek, zene stb.)

Cél

 Az evés élménnyé tétele.  Közös étkezési szokások kialakítása.  Önálló étkezés feltételeinek megteremtése.  Amennyire lehetséges: az ételek el(ő)készítésében való részvétel biztosítása.  Étkezési szituációkban egyre nagyobb önállóság elérése. Feladatok (egyéni képességektől függően)  Szükségletek jelzése.  Pohárra való ráfogás, szájhoz emelés, megtartás, ivás közben az ajkak poháron való tartása.  Szilárd étel szájhoz emelése, száj-kéz koordináció.  Kanálról az étel ajakkal történő lehúzása, a falat nyelvvel való továbbítása, rágás.  Nyelés közben az ajkak zárása.  Tiszta étkezésre való törekvés. Speciális eszközök  csúszásgátló alátét  speciális nyéllel ellátott evőeszközök  csőrös pohár, szívószál, kétfülű pohár  előke  speciális szék, asztal További fejlesztési területek, a mindennapos gondozás kereteiben Öltözés, vetkőzés fejlesztési feladatai  Ruhadarabok felismerése, mit hova veszünk fel (testséma).  Évszaknak megfelelő ruhadarabok kiválasztása.  Testtudat kialakítása (verbális megerősítés).  „Fázom”, „melegem van” szükségletek jelzése, felismerése.  Aktív részvétel a vetkőzésben, öltözésben (emelés, nyújtás, ellazítás).  Kifűzött, meglazított cipő levételek, lerúgása másik lábbal.  Cipő felhúzását segítő lábtartás felvétele, esetleg cipő megfogása. Szobatisztaságra nevelés  Együttműködés pelenkázás közben.  Szükségletek jelzése (időben, vagy utólag).  Megfelelő testhelyzet felvétele, megtartása bilin/WC-n.  Kézmosás szükségességének felismerése.  Szükségletek kulturált elvégzése, együttműködő a segítővel. 139




Megfelelő intimitás biztosítása.

Testápolás (Kézmosás, mosakodás, törölközés, fésülködés, körömvágás, testápoló krémek, hintőporok használata, fogmosás.)  Testápolás szükségességének és céljának megértése.  Testápolás módjainak, mozzanatainak ismerete, tolerálása.  Szükséges eszközök és használatuk ismerete.  Testtudat kialakítása (bazális stimuláció, szomatikus ingerlés).  Egyes testápolási módik mozzanatainak sorrendjére való emlékezés.  Lehetőségekhez mért aktív közreműködés (mozgatás, megfogás stb.) Egészségügyi szokások (Orrfúvás, tüsszentés, köhögés, lábtörlés stb.)  Szükségletek felismerése, jelzése.  Zsebkendő használatának megismertetése.  Száj eltakarása kézzel/karral.  Tisztasági rendszabályok ismerete és betartása a lehetőségekhez mérten. Terápiás eljárások, mint a fejlesztés eszközei: Játék és bábterápia: A gyermekek a bábozás kedvéért elsajátítanak szerepeket, mentesülnek gátlásaiktól és fejlődik emlékezőképességük, valamint fontos eszköze lehet a kommunikáció fejlesztésének. A bábjáték szerepet kaphat a:  mozgásterápiában  a beszédhibák javításában  és lélekgyógyító hatása lehet. A bábjáték segíti a mozgások összerendezését, a hiányzó feltételes reflexek kifejlesztését, az ujjmozgások lazító gyakorlását, a mozgások játékos utánzását, végül a célszerű, összetett, hasznos mozgások kialakulását. A bábterápia hasznos módszer az agresszió mértékének oldásában, a nagyfeszültségű indulatok levezetésében, a frusztráció csökkentésében. Jól használható a kisgyermekek fiziológiás félelmének oldására. Zeneterápia: A zene, a dallam, az éneklés a kellemes hangingerek ismétlésével, sokféleségével a beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a sérült gyermek személyiségformálásában. A gyermekjátékok – dalok az évszakhoz, ünnepekhez, különböző alkalmakhoz(névnap, születésnap), esetenként pillanatnyi helyzetekhez improvizálva jelennek meg a foglalkozásokon. Az éneklés az „élő” énekhang, a hangokkal történő megnyilatkozás változatos lehetősége, természetes, önfeledt, önmagáért való dalolás, melyben az éneklő azonos önmagával, önnön személyiségével. A tanulók hanggal irányítva sok mindent megértenek, s ha nem is beszélnek, ily módon a beszédkedv felkelthető, és a gyermekek kommunikációra késztethetők, ami nem természetes párbeszéd, de jelszó értékű. Ez a szituáció a gyermekek számára természetes közeg A terápia legfontosabb célja:  a tanulók megnyugtatása  rossz emlékek feledtetése  új, maradandó élmény nyújtása

140


A Zöldmező U. Általános Iskola, Diákotthon, Speciális Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény referencia-intézményi szerepre történő felkészülése a 141


TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-0035 sz. pályázat megvalósításával

(Az intézmény pedagógiai programjának kiegészítése) A

sikeres

horizontális

közoktatás-fejlesztés tanulás

mintaadó

érdekében

kulcsszerep

tartalmait

biztosítani

hárul

képes

a

hálózati,

iskolákra

is.

Szolgáltatásaik széleskörű, területi szempontból is kiegyenlített biztosítása hozzásegíti a közoktatás minden intézményi szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához és honosításához az által, hogy változatos kínálati rendszert biztosít az intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlat megismerésére és elterjesztésére. A

referencia-intézmény

példaértékű,

egyedi,

működésében

más

koherens,

intézmények befogadó,

számára

gyermekközpontú

pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező szolgáltatásaiban intézmény.

A

publikálni,

valamint

referencia-intézmények

átadni a

is

képes

közoktatás

és ezt

közoktatási

fejlesztésének

minősített bázisai lesznek. A


elsődlegesen,

rendszeresen,

folyamatosan

és

differenciált kínálattal szolgáltatják a hálózati tanulási folyamathoz a mintákat. Közreműködnek az intézmények nagyobb közössége számára szervezett szakmai műhelyek tartalmi kínálatának biztosításában és megvalósításában. A referencia-intézmények pedagógiai kultúrája és eszközrendszere egészében példaszerű, koherenciával bír, azaz tanulmányozható és elemeiben honosítható. Ez a jellegzetességük lehetővé teszi, hogy több, összefüggő, kidolgozott jó gyakorlatot is felkínáljanak, vagyis a sokoldalúság eredendő tulajdonságuk. Erősségeik alapján egyes referencia-területekhez sorolhatók, de akár több referenciaterületen is kínálnak adaptálható mintákat. A


felkészítésével

kialakuló

rendszer

ösztönzi

a

pedagógusok változatos intézményközi együttműködését. Ezáltal a referenciaintézményi mentorpedagógusok innovációs tapasztalatai hasznosulnak a velük kapcsolatba kerülő partner intézményekben is. A konstrukció támogatja azt a szakmapolitikai célt, hogy értékalapú, a hazai pedagógiai hagyományt a korkívánatokkal és a nemzetközi innováció értékeivel ötvöző

országos

referencia-intézményi

142

hálózat

jöjjön

létre.

A

kialakuló

Pedagógiai Program 122/2014 referencia-intézményi hálózat önfejlesztő intézményi gyakorlata és korszerű nevelési alapokon nyugvó pedagógiai kultúrát közvetítő értékei az egyenlő hozzáférés elvének érvényesülésével azt az intézményi kört is hatókörébe vonhatja, mely eddig távol maradt az innovációtól. A Zöldmező Utcai Általános Iskola, Diákotthon, Speciális szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény sikeresen megvalósította a referenciaintézmény elnyerésére készített fejlesztési tervben foglaltakat, mert: 1. Kapcsolatrendszerében alkalmas a referenciaintézményi szerepkör ellátására. 1.1.

Belső kapcsolatrendszerében kialakultak: Az intézmény 3 szakmai

munkaközösségének tagjai (alsó, felső, szakszolgálati) vesznek részt az utazó gyógypedagógusi hálózatban, segítik az SNI gyermekek fogadására jogosult

iskolák

szakembereinek

munkáját,

az

SNI

gyermekek

fejlesztését. A szakmai munkaközösségek megbeszélésein kiemelt feladat az utazó gyógypedagógusok munkája során felmerülő problémák, esetek, tapasztalatok megbeszélése. Az iskolavezetés összegzi az elhangzottakat és az integráló intézmény vezetőjével konzultál. Nyílt napokon, bemutató órákon is lehetőség van szakmai konzultációra. Pedagógusaink előkészítő munkájuk során mindig tájékozódnak a fogadó intézmény oktató-nevelő munkájáról és felveszik a kapcsolatot az érintett szülőkkel. Az intézmény minőségirányítási

programja

alapján

kialakított

minőségi

team

folyamatosan figyelemmel kíséri az utazó gyógypedagógusok munkáját. Az évente kiküldött kérdőívek alapján értékelik az elvégzett munka minőségét és igyekeznek még színvonalasabbá tenni ezt a szolgáltatást. Ez a munka csak úgy éri el a célját, ha a különböző területen dolgozó szakemberek együtt dolgoznak, tevékenykednek, szinte mindennapi kapcsolatot tartanak fenn. Nagy összhangot, odafigyelést, tervezést igényel. 1.2.

Külső kapcsolatrendszerében: Az intézmény típusából adódóan

kapcsolatrendszere nagyon széles körű: Gyermekjóléti Szolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságok, Nevelési Tanácsadó, Védőnői hálózat,

Iskola

orvosok,

ÁNTSZ

szakemberei,

önkormányzatok,

gyámhivatalok, óvodák, iskolák, középiskolák, a megye területén működő 143

Pedagógiai Program 122/2014 hasonló típusú intézmények. Iskolánk szakszolgálati tevékenységet is ellát a logopédia és gyógytestnevelés területén. tagjai vagyunk az Értük-Velük Egyesületnek, Speciális Szakiskolák Országos Egyesületének,. a MAGYÉnak. A Zala Megyei Értelmi Fogyatékosok Sportszövetségének, az ÉFOÉSZ Zala megyei Egyesületének. Speciális Szakiskolánk több szakmában biztosít továbbtanulási lehetőséget diákjaink számára, intézményünk a külsős gyakorlati helyekkel is mindennapos szakmai kapcsolatot alakított ki. A győri, kaposvári, budapesti egyetemről is érkeznek iskolánkba hallgatók gyakorlatra. Tanulóink társadalmi beilleszkedését segíti a különböző városi rendezvényeken való szereplés, több intézménnyel is szoros kapcsolatot tartunk fenn, ahol ünnepek alkalmával tanulóink szerepelnek,

műsort

adnak.

Az

értelmileg

akadályozott

tanulóink

beilleszkedését támogatja 4-5 éve jól működő Munkahelyi Gyakorlat program. 2. Az intézmény feltételrendszere a referenciaintézményi feladatok megvalósítására rendelkezésre áll, mert: 2.1.

A humán feltételek az elmúlt 1 évben tovább javultak: A Zöldmező

Utcai EGYMI nevelőtestülete 40 fő. Végzettségük szerint: 5 fő logopédus 19 fő gyógypedagógus, 1 fő felsőfokú informatikai végzettségű 1 fő gyógytestnevelő 1 fő tanító 1 fő beszéd és nyelvfejlesztő 5 fő általános iskolai tanár, e fő felső fokú informatikai végzettségű 1 fő szociálpedagógus 1 fő szomatopedagógus 1 fő szurdopedagógus 1 fő gyógytornász 4 fő gyógypedagógiai asszisztens Elmúlt évek továbbképzései: 2005- Lépésről-lépésre tanfolyam: 12 fő 2004—től Informatikai továbbképzések: tantestület 144

Pedagógiai Program 122/2014 2008: logopédiai diagnosztika 1 fő 2009: iskola pszichológia: 1 fő 2010: Kulcsár M.-né féle mozgás fejlesztés: 15 fő 2010: Korai intervenció továbbképzései: 3 fő 2010: Agressziókezelés: 3 fő 2011: TSMT diagnosztika: 3 fő A nevelőközösség akkreditált képzéseken készült fel a szakmai feladatok tejesítésére. A fejlesztési tervben rögzített képzések megtörténtek. Képzésben résztvevő nevelők száma

Képzés megnevezése A referencia-intézményi feltételrendszerének kialakítása

szolgáltatás

szervezeti

4

A referenciaintézmény mintaértékű eljárásainak adaptációját támogató tevékenység módszertanának elsajátítása

3

A referenciai-intézmény szerepkörből adódó intézményközi, horizontális tanulás megszervezését segítő képzés

4

A referencia-intézmény kínálatának szakszerű és eredményes

3

megjelenítését segítő képzés a szolgáltatói körben A feladatellátási hely vezetőjének felkészítése az referenciaintézményi szerepkörből adódó új irányítási feladatokra

3

Választható képzések, amelyek a referencia-intézmény pedagógusközösségét a többségük által nem gyakorolt modernizációs területtel ismertetik meg.

16

2.2.

Az

eszköz

és

infrastrukturális

feltételek

rendelkezésre

állnak

Intézményük foglalkozásainak változatosságát segíti a hatalmas zöld környezet, nagy focipálya. Az alsó szinten kialakított szolgáltatói rész termei: korai fejlesztő, autista, értelmileg akadályozott, fejlesztő iskolai oktatás-nevelés, fejlesztés zajlik. Itt található a logopédiai fejlesztő terem, ahol az intézmény tanulói mellett más tanulók fejlesztésére is van lehetőség. Tornatermünk mellett 10 éve működik egy kis csoportos mozgásfejlesztésre

alkalmas

terem,

amelyet

felszereltünk

terápiás,

fejlesztő eszközökkel. (Ayres) Az iskolában 2 szaktanterem is van, mely az informatika oktatását teszi lehetővé már az 1. osztálytól. Itt lehetőség van egyéni, differenciált fejlesztések megvalósításának is. 8 db interektív tábla teszi színesebbé a tanítási órák tananyagának szemléltetését, oktatását. Könyvtár használati gyakorlatot építettünk be a magyar nyelv és irodalom tárgyakba, melyet könyvtárunkban is alkalmazhatnak. 2010145

Pedagógiai Program 122/2014 2011-ben lett pályázat keretében teljes körűen akadálymentesített az intézmény: lift, rámpa, kapaszkodók, jelző sávok, táblák, indukciós hurokvonal, honlap. 3. Az intézmény nevelőközösségének tevékenységében kitapintható az a pedagógiai innováció, amely alkalmassá teszi a pedagógiai környezethez való alkalmazkodásra, a szervezeti kultúrájának folyamatos fejlesztésére: 1984ben átadott intézmény sokat változott, fejlődött, akkori kisegítő iskolai funkciója mellet, más tevékenységek is bekerültek az alapító okiratba. Az átadás után igényként merült fel a kollégium, a messzebbről érkező diákok számára, melyet az akkori iskolavezetése beindított. A 90-es évek elején az elsők között indították be a szakiskolai képzést, mely komoly továbblépési lehetőséget jelentett a tanulók számára. A 90-es évek közepétől a szülők részéről merült fel annak az igénye, hogy autista és értelmileg akadályozott gyermekük oktatása-nevelése helyben valósuljon meg. A tárgyi és helyi feltételeken kívül megvalósult a szakmai, és személyi feltétel is. Kollégákat képeztek ki, és a nevelési tervektől kezdve, a tananyagot és az értékelési rendszert is kidolgozták. Az aló tagozaton dolgozó kollégák az első osztályba kialakítottak egy 2 hónapos átvezető, előkészítő időszakot, mely segíti az 1. osztályba érkező gyermekek beilleszkedését. Az időszak végén egy felmérés készül, mely segíti diagnosztizálni a tanulók tudását, illetve alapot nyújt az egyéni fejlesztési tervek összeállításához. 2009-ben indult el a korai fejlesztés. Kollégáink önképzés és továbbképzések keretében sajátították el ismereteiket Utazó gyógypedagógiai hálózat keretében dolgozó szakemberink akkreditált képzések keretében gyarapították ismeretiekt. 2010-ben indult be a súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók iskolai oktatása-nevelése. A habilitációs-rehabilitációs órák fejlesztése folyamatosan történik. 4. A

szakértői,

tanácsadói

támogató

szolgáltatások

keretében

támogatást kapott az intézmény:  korszerű oktatásszervezési, tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató pedagógiai környezet kialakítására,  a

referencia-intézményi

szerepre

való

felkészüléshez

szükséges

fejlesztések tervezéséhez,  A referencia-intézményként való működés kereteinek a támogatása,

146

Pedagógiai Program 122/2014  Eljárásrendek,

szakmai

dokumentumok

kidolgozásának

és

minőségbiztosításának támogatása 5. Eredményes volt a referenciaintézményi tevékenységet irányító team munkája:  Elkészült a referencia-intézményként való

működés szabályainak

kidolgozása.  A nevelőközösség belső-nevelőtestületei, munkaközösségi, szakmai műhelymunkában felkészült a referencia-intézményi szerepre.  Eljárásrendek, szakmai dokumentumok kidolgozása a „Jó gyakorlatok átadására és a folyamat minőségbiztosítására megtörtént.

Keszthely, 2012. október. 31.

........................................

...................................

intézményvezető

team vezető

Csatolandók:  Jó gyakorlatok  Jó gyakorlatok minőségbiztosításának elégedettségi kérdőíve  Jó gyakorlatok disszeminációjának forgatókönyve  Minőségbiztosítás mérőlapok

Az iskola pedagógiai programját az iskola nevelő testülete 2014. év 03. hó 06. napján tartott ülésén elfogadta. Jegyzőkönyv és a jelenléti ív a 122-4/2014 iktatószámon található. Kelt: Keszthely, 2014. március 06. .......................................... intézményvezető 147


Az iskola pedagógiai programját az iskolai diákönkormányzat 2014. év 02. hó 20. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Jegyzőkönyv és a jelenléti ív a 122-3/2014 iktatószámon található.

Kelt: Keszthely, 2014.március 06. .......................................... iskolai diákönkormányzat vezetője

Az iskola pedagógiai programját a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2014. év 01. hó 29. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Jegyzőkönyv és a jelenléti ív a 122-1/2014 iktatószámon található. Kelt: Keszthely, 2014. március 06. .......................................... szülői munkaközösség vezetője

Az iskola pedagógiai programját az iskola tanács 2014. év 02.hó 05 napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Jegyzőkönyv és a jelenléti ív a 122-2/2014 iktatószámon található. Kelt: Keszthely, 2014. március 06. …………………………………. iskola tanács elnöke

148

A keszthelyi Zöldmező Utcai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Recommend Documents