A Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar
2012. november 22-én megrendezésre kerülő
TMDK házi fordulójának REZÜMÉKÖTETE
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Kari TMDK konferenciájának programja
2012. november 22.
13.00
Megnyitó. Helyszín: Díszterem A konferenciát megnyitja: Dr. Steklács János dékán Köszöntőt mond: Mák Kornél alpolgármester Szekcióülések: 1. Pedagógiai és pszichológiai szekció: 33-as terem 2. Alapismereti és szakmódszertani szekció: Díszterem
kb. 16.00
Eredményhirdetés. Helyszín: Díszterem
A rendezvény házigazdája:
a kari TMDK Bizottság
Bódi Alexandra Dorina
A csépai cigány hagyományok és megjelenésük az óvodai nevelésben
Témavezető: Dr. Rigó Róbert, főiskolai docens
Dolgozatom témája a cigány hagyományok, azon belül is a lakóhelyem élő cigány hagyományok felkutatása. Azért választottam ezt a témát, mert én is cigány származású fiatal vagyok. A dolgozatomhoz strukturált interjút készítettem, fontos volt, hogy az interjú alanyaim szabadon is beszélhettek egy-egy témáról, volt kötött kérdés sorom, de rugalmasan kezeltem az elkalandozásokat. Az interjú alanyaim fele 50-65 év közötti, a többiek 25-40 év közötti volt. Fontos volt, hogy ezt a két réteget kérdezzem meg, hiszen az idősek nagyon tudják a régi hagyományokat, tisztán emlékeztek minden apró részletre a kultúrájukból. A fiatal megkérdezettekre azért volt szükségem, mert fontos volt tudnom, hogy bennük ezek a hagyományok hogyan élnek, viszik-e tovább a beléjük épült kultúrát. Csépán nagyon erősen él a hagyomány őrzése, főleg a halálozás témakörében. Kutattam még a születéssel kapcsolatos szokásokat, a valláshoz való viszonyukat. Kitértem az oktatásra, hiszen a cigányság kérdése nagyon erősen jelen van az oktatásban. A gyermekvállalás kérdését is részletesen feltárom a dolgozatomban. Fontos hagyományként megjelent az öltözködés, az ételek főzése és elkészítése. Szó esik a dolgozatomban a zenéről és táncról, az egészségügyről, a helyi
társadalom
hierarchikus
elrendezkedéséről,
az alkohol
és
kábítószer
használatáról, és végül, de nem utolsó sorban a szabadidő eltöltéséről. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne, ha az óvodában is megjelenne a cigány kultúra. Az előítélet valószínűleg csökkenne, ha a társadalom megismerné a cigányok kultúráját. Hiszen nem ismerik sokan, és ezért nem is tudják megérteni, mit miért tesznek. Ha már az óvodában intenzíven előjönnének a cigányság kultúrájának fontos elemei, akkor elősegíthetnénk már a gyermekekben azt az érzést, hogy tudjuk elfogadni a társainkat, akkor is, ha ők mások. Ebben segítenének a mesék, versek, mondókák, dalok. Fontos lenne, hogy ezeket a műveket ne csak a cigány gyerekek ismerjék, hanem a nem cigány gyerekek is.
Szaszkó- Bogár Nikoletta
A pedagógusok és pedagógusjelöltek tekintélyképe Témavezető: Dr. Hercz Mária, főiskolai docens Pedagógusjelöltként
felkeltette
érdeklődésemet
a
pedagógusok
megbecsültsége, illetve megbecsültségüknek a hiánya. A pedagógusokat régebben sokkal inkább tiszteltél, becsülték, volt tekintélyük a társadalomban és az oktatásban is. Mára tekintélyük mértéke rengeteget változott. Érdeklődésem középpontjában a tekintély változásának okai álltak. Azt mindenki érzi, hogy a pedagógusoknak nincs már olyan mértékű tekintélye, mint mondjuk évtizedekkel ezelőtt, de azt nem tudják, hogy milyen tényezők vezettek ide. Dolgozatom empirikus jellegű, amelyhez a pedagóguskutatást, azon belül a napjainkban népszerű „pedagógusok hangja” kutatási módszert hívtam segítségül, hogy feltárjam a tekintéllyel kapcsolatos problémákat, a pedagógusok viszonyát saját szakmájukhoz, gondolkodásukat a tekintéllyel és annak befolyásoló tényezőivel kapcsolatban. Munkám elméleti alapjául a tanári tevékenységgel, pedagógusok sikerességével, pedagógusok tulajdonságaival, tanításmódszertannal és a tekintéllyel foglalkozó irodalmak szolgáltak. Mivel napjainkban és általában véve sem mondható ez a téma népszerű kutatási témának, így jelentős mennyiségű szakirodalom nem állt a rendelkezésemre a kutatásom során. Hipotéziseim: (1) Körülbelül 50 évvel ezelőtt a pedagógusok tekintélye nagyobb mértékű volt. (2) A külsőségek nagyban befolyásolják a tekintélyt, főként a pedagógustekintélyt. (3) Sokan gondolják úgy, hogy a tekintély egyenlő a pedagógusok hatalmával és ezt a hatalmat a gyerekek ellen használja. Empirikus kutatásom során kombinált kutatási módszerrel dolgoztam. Kvantitatív módszerként kérdőívet, kvalitatív módszerként mélyinterjút és reflektív életinterjút alkalmaztam. Az adatokat SPSS. 20.0 statisztikai elemző programmal elemeztem a matematika statisztikai módszereit segítségül hívva.
Tóth Lilla
Elektronikus kommunikációs technológiák az óvodai nevelésben
Témavezető: Dr. Szécsi Gábor, főiskolai tanár
Dolgozatomban
az
elektronikus
kommunikációs
technológiák
óvodapedagógiai gyakorlatban való alkalmazásának kérdéseit és lehetőségeit vizsgáltam. Kutatásaim elméleti alapjaiként az úgynevezett Torontói és prágai iskolák tagjainak a kommunikációs technológia és a tudat kapcsolatára irányuló vizsgálati eredményeit jelöltem meg. A nyelv strukturális megközelítése és a Prágai Iskola nyelvészeinek munkássága után tértem át az információs technológia és tudat bonyolult kapcsolatára. Megállapítottam, hogy a szóbeliségről az írásbeliségre való áttérés meghatározza a gyermek képekhez, kommunikáláshoz való viszonyát. Munkám során a feldolgozott elméletek, tézisek, paradigmák óvodapedagógiai tanulságaira kívántam rámutatni. Ennek jegyében vizsgáltam a gyermek érzelmi, értelmi fejlődésének pszichológiai vonatkozását. Az új kommunikációs technológiáknak és az elektronikus médiumoknak a gyermek gondolkodására gyakorolt hatását is tanulmányoztam rávilágítva a téma pedagógiai vonatkozásaira, illetve az esetlegesen felmerülő problémákra, amelyekre a különféle fejlesztő programok, az alternatív pedagógia egyes változatainak ismertetésével kíséreltem meg megoldást találni. Arra törekedtem,
hogy
bemutassam,
milyen
jelentős
szerepet
töltünk
be
óvodapedagógusként az új információs korszak világában. Téziseimet egy, az óvodás gyermekkel végzett emotikonokat felhasználó játékos kísérletem. Munkám során egy, az elektronikus médiumok használatát vizsgáló kérdőíves felméréssel kerestem a különböző korosztályú gyermekek és az új elektronikus eszközök közötti kapcsolatokat,
különbségeket.
A felmérés
eredményét grafikonok és táblázatok segítségével szemléltettem. Dolgozatom írása közben elengedhetetlennek tartottam, hogy a magyar pszichológusok
és
nyelvészek
mellett
olyan
külföldi
kutatók
munkáit
is
tanulmányozzam, mint Donald O. Hebb, Robert Fisher, Em Griffin vagy Allan Pease.
Csatlós Anett – Lajter Diána
Kétnyelvű nevelés a kecskeméti magyar-német nemzetiségi óvodában Témavezető: Lipócziné Dr. Csabai Sarolta, főiskolai tanár Dolgozatunk témája a kétnyelvű óvodai nevelés. Ennek feltételrendszerét, nyelvi anyagát, módszereit, tapasztalatait a Kecskeméten működő magyar-német nemzetiségi
magánóvodában
tanulmányoztuk,
elemeztük
és
mutatjuk
be
dolgozatunkban. Témaválasztásunkat a korai idegen nyelvi nevelés mint társadalmi kihívás felismerése és egyre nagyobb térhódítása indokolja. Hipotézisünk az, hogy az idegennyelv-tanulás az óvodáskorban mindennapi tevékenységekbe ágyazva eredményes és pozitívan hat a gyermek személyiségére, fejlődésére. Mivel a választott téma főiskolai tanulmányaink és gyakorlati képzésünk során egyaránt felkeltette érdeklődésünket, saját kutatások során kívántunk alapos ismereteket és tapasztalatokat szerezni az óvodai nevelésnek e területéről és meg akartunk győződni hipotéziseink helyességéről. A dolgozat íróiként célunk az, hogy felismertessük az idegen nyelv korai tanulásának hasznosságát, fontosságát és segítsük megvalósíthatóságát. Kutatásaink során megfigyeltük, hogy a különböző nemzetiségű gyermekek hogyan válnak érzékennyé egy második nyelv iránt és miként fogadnak be egy második vagy egy idegen nyelvet. Bemutatjuk, hogy itt Magyarországon hogyan valósul meg egy kétnyelvű óvodában a gyermekek ismerkedése az idegen nyelvvel, milyen nyelvi anyagot és módszereket alkalmaznak az óvónők, és hogyan működik a nyelvelsajátítás folyamata. Dolgozatunk fő részét a szakirodalom elemzése és a magyar-német kétnyelvű óvodában folytatott megfigyeléseink és kutatásaink alkotják. Munkánk során betekintést nyertünk az óvoda napirendjébe, foglalkozásaiba, elemeztük az óvoda ütemtervét, interjút készítettünk óvónőivel, majd feldolgoztuk az interjúk anyagát. Mindezek után hipotéziseinket igazolva láttuk. Ezért örvendetesnek tartanánk Magyarországon a kétnyelvű óvodák számának növelését.
Farkas Éva – Néder Karolina Júlia
A pedagógiai értékelés mint a tanítás-tanulás támogatásának módszere alsó tagozatban Témavezető: Dr. Hercz Mária, főiskolai docens Leendő
pedagógusokként
felkeltette
érdeklődésünket
az,
hogy
a
pedagógusok, hogy vélekednek a pedagógiai értékelésről, annak gyakorlatáról. Véleményünk szerint a mai pedagógustársadalom egyik kulcsfontosságú problémája, hogy nem ismernek minden értékelési technikát, eszközt. Ebből következik az, hogy ezért nem is alkalmazzák Dolgozatunk témájául ezért választottuk a pedagógiai értékelést, mint a tanítás- tanulás támogatásának egyik módszerét kifejezetten alsó tagozatban. Kutatásunk módszertani alapját a hazai szakirodalmak képzik, de megpróbáltunk néhány a témával foglalkozó külföldi szakember vélekedéseivel is megismerkedni. Vizsgálatunk során a következő kérdésekre akartunk választ kapni. A pedagógusok az értékelés folyamatában milyen értékelési technikákat használnak, milyen gyakran alkalmazzák és mennyire tartják eredményesnek továbbá van-e saját értékelési technikájuk, módszereik. Fontos kérdés még az is, hogy a pedagógusok mennyire tartják magukat igazságosnak az értékelés során. Hipotéziseink a következőek voltak- Először is azt állítottuk, hogy a pedagógusok az osztályozást eredményesnek tartják, így főként azt használják. Véleményük szerint ebben a tanítványaik is közel hasonlóan gondolkodnak. Következő állításunk az volt, hogy nem szeretik alkalmazni a szöveges értékelés technikáját a pedagógusok. A harmadik állításunk az, hogy a pedagógusok értékeléshez való viszonyát jelentősen befolyásolja személyiségük, tapasztalataik illetve az, hogy hol is laknak. A tanítók kevés értékelési technikát használnak, ezért nem is alkalmazzák őket rendszeresen. A kezdő pedagógusok értékeléssel kapcsolatos nézetei különböznek a tapasztaltabbakétól, utóbbiak inkább a hagyományos módszereket részesítik előnyben. Végül a legutolsó állításunk az volt, hogy a tanítási folyamat során a pedagógusok mennyire értékelnek objektíven, igazságosan.
Takács Nikolett
A kisiskoláskor áramlata Flow és flow-közeli élmények az általános iskola alsó tagozatában Témavezető: Dr. Hercz Mária, főiskolai docens A flow jelensége az átlagember átlag hétköznapjait izgalommal fűszerezi meg, és képes értékes időtöltéssé változtatni azt. Nincs ez máshogy az iskolában sem. Jövendőbeli pedagógusként felkeltette az érdeklődésemet, hogy hogyan tudnám az áramlat-élményt
egyrészt
megismerni
az
alsó
tagozaton,
másrészt
pedig
optimalizálni annak gyakoriságát. Ehhez a mintaválasztáskor két csoportra koncentráltam: a jelen generáció 9-12 éves gyermekeire, és 18-22 éves felnőtt hallgatókra. Mindkét részminta esetén a gyermekkori flow-élmények jelentették a kutatás fókuszpontját. A felnőtt csoport mintegy kontrollcsoportként is működött, hiszen ők már képesek megérteni a fogalom jelentését, őket ennek megfelelően vizsgáltam, míg a gyerekekkel szemben főként induktív, rávezető módszereket preferáltam. Kutatásom problémakörei a következők voltak: Miért nem kutatták eddig ebben a korosztályban a flow-élményeket? Milyen módszerekkel közelítsem meg a gyerekeket annak érdekében, hogy hiteles és valós képet kapjak korosztályuk örömöt adó tevékenységeiről? Eltér-e a kisiskolás korú gyerekek flow-élménye bármiben más korosztályokétól, és ha igen, akkor miben? Kérdőívem hipotéziseiben feltételeztem, hogy a kisiskolás gyermek gyakrabban és más színtereken él át flowélményt, mint idősebb társaik, illetve azt is, hogy bizonyos tényezők befolyásolhatják az élmény színterét, gyakoriságát. Az általam használt módszerek egyöntetűen a következő eredményeket produkálták: Az alsó tagozatos gyermekek nagy részének a matematika, a készségfejlesztő tárgyak és közösségben eltöltött idő jelentik az áramlatot adó tevékenységet. Kvalitatív módszereim ezt a drámával egészítik ki. A pedagógus fontossága is bebizonyosodott. Ez a néhány szemléletes eredmény is jól mutatja, hogy a kisiskolás kor bizonyos sajátosságaiban a flow-élményeket tekintve is eltér a többitől.
Palotai Gréta Anna
A figyelem pedagógiai aspektusai Témavezető: Dr. Hercz Mária, főiskolai docens A figyelemnek óriási jelentősége van az ember életében. Ez az ugyanis, ami pszichés folyamatainkat teljes értékűvé teszi. A figyelemnek, mint a környező valóságban történő tájékozódás alapvető követelményének igen nagy a jelentősége minden tevékenységben, különösen az oktatásban. Napjainkban az általános iskolák osztályai rendkívül heterogének, mind a képességek, mind a szociális háttér tekintetében. Szinte nincs olyan osztály, ahol ne lenne legalább egy hátrányos helyzetű vagy magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek. Ezekkel a problémákkal kell szembenéznie a pedagógusok nagy többségének, ezek alapján kell munkájukat megtervezniük. A módszerválasztásnál kulcsfontosságú tényező a figyelem, legfőképp annak felkeltése és fenntartása. Ahhoz, hogy a megváltozott helyzet ellenére a pedagógusok munkája eredményes lehessen, fontos lenne ismerniük a gyermeki figyelem sajátosságait, a választott módszerek eredményességét a figyelem felkeltésében és fenntartásában. Kutatásom első fázisában a gyermeki figyelem jellemzőivel, meghatározó tényezőivel foglalkoztam, kvalitatív és kvantitatív módszerek alkalmazásával. Ennek megfelelően interjút készítettem egy pedagógussal, osztályával pedig kérdőívet töltettem ki. Az interjúra adott válaszokat a kérdőív eredményeinek mélyebb megértésére használtam. A kutatás második szakaszában pedagógusjelöltek személyiségtényezői és figyelmi jellemzői között kerestem kapcsolatot, ez által próbáltam a figyelem felkeltésével és fenntartásával kapcsolatos véleményük hátterét megérteni. Ebben a szakaszban az írásbeli kikérdezés, azon belül az egyéni kérdőíves felmérés lehetőségét választottam. A vizsgálatokból kiderült, hogy a gyermeki figyelemre leginkább a tanító által alkalmazott módszerek vannak pozitív hatással. A pedagógusjelöltek válaszai alapján pedig világossá vált, hogy a figyelem fejlesztésére szükség van, viszont a fejlesztést célzó direkt módszerek alkalmazásával a gyakorlatban ritkán találkozunk.
Feleky Mirkó
Másodteremtés Az újkori irodalmi fantasy néhány világegyeteméről Témavezető: Dr. Galuska László Pál, főiskolai adjunktus
Fajunkat a kezdetek óta mozgatja a tudásvágy, a kíváncsiság, a mindent tudni akarás. A válaszokat, melyeket nem kapunk meg a tudományoktól, fantáziánkkal helyettesítjük. Egykor a mítoszok hordozták az emberiség tudását. Az újabb korokban a hagyományos mítoszokat a tudomány által felmutatott eredmények mellett a mitológiáknál gyakran semmivel sem megalapozottabb tudományos teóriák váltották fel. Mikor ezek a tudósok által létrehozott „tudományos mítoszok” már nem elégítik ki, esetenként viszont elkedvetlenítik, sőt, szorongással töltik el az embert, akkor a hagyományos mítoszok pótlására – „másodteremtőként” – egész élő, lélegző világokat hoz létre. Az idő tükrében irodalmi példákon át szemléltetem az ókortól napjainkig ezeket
a
világokat,
feltárom
meghatározó
alapfilozófiájukat,
amely alapján
megszülettek, s egymásra gyakorolt hatásaikat. A modern fantasy két univerzumát vizsgálom meg tüzetesebben, a tolkieni Éá-t és a Warcraft világát, Azeroth-ot. Részletesen foglalkozom a rajtuk élő fajokkal, azok jellemével, hiedelemvilágával. A téma – amennyire tudom – hazánkban még kevéssé kutatott terület, pedig a barangolás az újkori fantasy világainak terein a gyermek- és ifjúsági irodalom széles olvasórétegeinek szerez mindennapi örömet.
Forgó Adrienn - Tóth Jácinta
Az óvodai drámapedagógia egész személyiséget fejlesztő hatásának vizsgálata egy sajátos kutatás által kidolgozott (dramatikus) kompetenciát mérő új eszköz segítségével
Témavezető: Fehér Éva, főiskolai tanársegéd
Dolgozatunk témája a drámapedagógia egész személyiséget fejlesztő hatását taglalja, ami bárhol, bármikor és bárki számára használható fejlesztési módszer. Pályaművünkben a drámapedagógia fejlesztő hatását vizsgáltuk az óvodás korosztályú gyermekek körében. Témánk azért értékes az általános pedagógia és a szakmódszertan (drámapedagógia) számára, mert csekély számú szakirodalom szól az óvodások efféle fejlesztéséről és méréséről. Munkánk során találtunk egy olyan óvodát, ahol már évek óta napi rendszerességgel alkalmazzák a tevékenységekben a drámajátékokat. Az ő pedagógiai programjukat megismerve tanulmányozhattuk az éppen kísérleti fázisban lévő mérőlapukat. Ez adott ihletet arra, hogy egy hasonló szerkezetű mérőeszközt készítsünk a drámapedagógia felől megközelítve. Ehhez a DICE, egy a drámapedagógia hatását kutató project kulcskompetenciáit alkalmaztuk. Az így elkészült mérőeszközünk alkalmas arra, hogy felmérjük vele a gyermekek aktuális dramatikus és általános fejlettségi szintjét akkor is, ha nem alkalmazzák rendszeresen
a
drámapedagógiai
módszereket.
Mérőeszközünket
kipróbálva
tesztmérést végeztünk az előbb említett óvodában és egy kontroll csoportban. Az eredmények a módszerhez és a mérőeszközhöz hasonlóan érdekesek, a táblázatos és színskálás diagramok pedig magukért beszélnek.
Nyilas Erika Tímea
Korai intervenció és integráció kapcsolata, szerepe a fejlesztésben Témavezető: Dóró Árpád, mestertanár Dolgozatomban
a
korai
intervencióról,
annak
hasznosságáról,
és
eredményességéről írtam. Kérdőíves módszerrel rávilágítok a magyarországi korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények integrációs törekvéseire, lehetőségeire az intervenció függvényében. Vizsgálom három magyarországi korai fejlesztő intézmény működési lehetőségeit, hatékonyságát, véleményeit szülői és az intézményekben dolgozók szemszögéből. Jelen tanulmányomban a kapott eredményekből világosan kiderül, milyen és mekkora a szerepe, kapcsolata az intervenciónak és az integrációnak a gyógypedagógiai fejlesztésben. Szeretnék rávilágítani arra is, hogy milyen és mekkora szerepe van a beszéd- és nyelvi fejlesztésnek, a gyógypedagógusok és nem utolsó sorban a logopédusok kompetenciáját is hangsúlyozva. Továbbá azt is vizsgálom, hogy milyen fontos a minél korábbi életkorban elkezdett gyógypedagógiai fejlesztés,
ezzel
hangsúlyozni
kívánom
a
korai
fejlesztés
fontosságát
és
szükségességét. Ma hazánkban a korai intervenció és integráció hasznosságát bizonyítja, hogy a fogalomba számos komplex feladat is beletartozik: a korai terápia, a korai fejlesztés és tanácsadás, valamint a családgondozás. Véleményem szerint a hazai intervenció és integráció alakulásában szubjektív és objektív tényezők egyaránt szerepet játszanak. A feltételrendszerek komplexitása eléggé ismert, de mégsem valósul meg sok közoktatási intézményben. Ennek oka lehet főként a személyi és tárgyi feltételek hiánya.
Olteánné Lengyel Éva
Egészségnevelés és az egészségfejlesztés vizsgálata és megvalósítási lehetőségei az albertirsai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola 3. osztályában Témavezető: Ovárdics Andrea, főiskolai tanársegéd Dolgozatomban a következő kérdésre keresem a választ: milyen mértékben határozza meg fejlődésünket az az indirekt tanulási folyamat, amelyet életünk minden pillanatában átélünk? Következtetésként fogalmazódott meg bennem a dolgozatban leírt projekt megvalósítása. Bevezetésként megfogalmaztam azokat a kérdéseket, amelyeket körüljárva eljutottam a projekt megtervezéséhez, majd a megvalósításhoz. A tervezés elméleti részében tisztáztam a kulcsfogalmakat, megvizsgáltam a projekt megvalósítási helyszínének külső és belső környezeti tényezőit. A belső környezeti tényezők megismerése lehetővé tette a projekt komplex kidolgozásának előkészítését, megvizsgálva a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola testi és lelki egészséggel kapcsolatos gyakorlatát. A projekt gyakorlati előkészítéseként a környezeti tényezők megismerése után interjúkat készítettem a projekt szempontjából kiemelt személyekkel, valamint kérdőív formájában felmértem a tanulók ételekkel és étkezéssel kapcsolatos ismereteit és szokásait. A projekt megvalósítására egy egészségnap keretében került sor. A projekt leglátványosabb – és a tanulók számára legélvezetesebb – eseménye az osztályprogram keretében megvalósult gyümölcssaláta készítés volt, amelyben a tanulók megtapasztalták a recept alapján önállóan elkészített egészséges ételek egyszerűségében rejlő örömteli pillanatokat. Ezek a tanulók ezen a projekten keresztül elsajátítottak valamit, ami fejleszti az egészséges táplálkozással, egészséges életmóddal, a testi-lelki egészség fejlesztésével kapcsolatos gondolkodásukat. Az eredményről viszont nem lehet, s talán nem is szabad most állást foglalni, mert a projektben való részvételük számukra is csak egy szakasz, s a tanulási folyamat életük végéig tart.
