A KŐBÁNYAI CSODAFA ÓVODA ÉS A KŐBÁNYAI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA TEHETSÉGGONDOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMJA
1
Bevezetés Kerületünkben hosszú múltra tekint vissza az óvodák és iskolák együttműködésének folyamatos fejlesztése. A Kőbányai Csodafa Óvoda és a Kőbányai Fekete István Általános Iskola nevelőközössége is számos hagyománnyal rendelkezik az átmenet támogatása érdekében. Ebben a dokumentumban összefoglaljuk az újragondolt együttműködési formáinkat, kiegészítve azokat a tehetséggondozás közös feladatainak összehangolásával, a tehetségsegítés folyamatának biztosításával. E feladathoz támpontot jelentenek számunkra különböző kerületi stratégiai dokumentumok: „A Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Oktatási és Közművelődési Főosztálya csatlakozva a Nemzeti Tehetségprogram átfogó célkitűzéseinek megvalósításához, 2010-ben megalkotta a Kőbányai Tehetségsegítő Stratégiát. A Nemzeti Tehetség Program elfogadásával az Országgyűlés 2008. és 2028. között, 20 évre kiemelt lehetőséget ad a tehetségsegítés fejlesztésére, amely a tehetséggel megáldott fiatalok hosszú távú, folyamatos és biztonságos segítését teszi lehetővé. A stratégiát - amely meghatározza a kőbányai nevelési-oktatási intézmények rövid, közép, és hosszabb távú tehetséggondozási feladatait - az önkormányzat képviselő-testülete a 757/2010. (III. 18.) számú határozatával elfogadta. Kőbányai tehetségsegítő stratégia 2010. „Az oktatási-nevelési intézmények tehetséggondozó tevékenységének fontos eleme a gyermekek, tanulók nyomon követése, későbbi életpályájuk segítése. A nyomon követéshez ajánlunk a 12. számú mellékletben (A Tehetséges gyermekek életútjának nyomon követéséhez ajánlott adatbázis) egy adatlapot, amelyet javaslunk vezetni az átlagosnál magasabb teljesítményre képes gyermekekről. Így láthatóvá válik a tehetséggondozás egyénre szóló folyamata, hogy az óvodák, iskolák pedagógusai, mentorai mivel, és hogyan járultak hozzá a tehetségek kibontakozásához.”
Kőbányai tehetségszűrési protokoll 2011.
Törvényi háttér: A Köznevelési törvény célja és alapelvei között szerepel a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A törvény megfogalmazása szerint: 4.§ 13. „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú 2
kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség” (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)
Az Együttműködési Program célja: Olyan nevelési, tanítási gyakorlat megvalósítása az óvodában és az általános iskolában, amely zökkenőmentessé teszi a gyermekek számára az intézményváltást, megteremti a gyerekek általános és egyéni fejlődési sajátosságaihoz, tényleges, az adott helyzetben érvényes állapotához illeszkedő nevelési, tanítási, tanulási folyamat megvalósítását. Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek óvodában megkezdett nevelési fejlesztési gyakorlatának iskolai közegben történő folytatási lehetőségeire. A tehetségsegítés helyi, intézményi szintű előmozdítása és összehangolása. A tehetséges gyermekek és diákok, közülük a kiemelkedően tehetségesek folyamatos nyomon követése, a tehetségsegítés folyamatából az életszakasz-határokon kiesők számának csökkentése, az óvodai és iskolai tehetségsegítés hatékonyságának növelése.
1. Az együttműködés elvi alapjai Az óvodának és az iskolának is fontos feladata, hogy a gyermekek számára zökkenőmentessé tegye az óvoda és iskola közötti átmenetet. Az óvodai nevelés, a természetes úton történő fejlesztés folyamata, és az első iskolai év élményei meghatározzák a gyermekek tanuláshoz való hosszabb távú viszonyát. Különösen fontos, a pedagógus szakmai tudásának próbaköve: a kritikus pontok eltalálása a mozgás, a beszédfejlődés és az érzelmi nevelés folyamatában. A tanulás fogalmát az óvodás korban nagyon szélesen értelmezzük, jelentése némileg megváltozik az iskolában, mivel előtérbe kerül az egyéni teljesítmény fontossága. A személyiség egészét érintő, széles sávú, alkalomszerű (spontán) tapasztalatszerzéstől a szándékos, tudatos tanulásig kell eljuttatni a gyermekeket. A tanulási folyamatot szervező, vezető felnőtt szerepe is más az óvodában és más az iskolában. Az átmenet megkönnyítése a család, az óvoda és az iskola közös feladata, melyet jó együttműködéssel, segítő, támogató nevelési módszerek alkalmazásával valósíthat meg. Tulajdonképpen természetes folyamatról van szó, amely a növekedés és a sikeres teljesítmény örömét hozza a kisgyermekek számára. A fejlődés szempontjából minden életszakasz egyformán fontos és értékes, minden életkort a neki megfelelő elfoglaltsággal kell kitölteni. Ilyen módon az „óvodában, miközben az teljesíti 3
a
funkcióit
(óvó-védő,
szociális,
nevelő-személyiségfejlesztő),
a
gyermekekben
megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei”. (Óvodai nevelés országos alapprogramja) Nagy hiba a siettetés, a feladatok, követelmények előrehozása, túlméretezése. A fizikai és személyi környezet támogató szerepe jelentősen megnő a 3–8 éves gyerekek esetében. Az óvoda és az iskola szervezeti különbözőségének ellenére látni kell ennek az életkornak az egységét, szétválaszthatatlan fejlődési ívét. A pedagógusoknak kellő nyitottsággal szükséges közelíteni minden egyes gyerek egyéni sajátosságaihoz. Az elfogadó, segítő-támogató attitűd mellett fontos ismerni és gyakorolni azokat a technikákat, amelyek alkalmazásával elkerülhető az iskolai, tanulási kudarc. A sikeres intézményváltás megvalósításának elengedhetetlen feltétele a családok bizalmának megnyerése az óvoda és az iskola részéről is.
2. Az óvodai és kisiskoláskori tehetséggondozás elvi alapjai
Az intézményeinkben a tehetséggondozási gyakorlat az alábbi, a Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ és Tehetségpont által ajánlott elmélet elfogadásával és érvényesítésével valósul meg: „Az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető, elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy „törődünk” velük, s engedjük őket játszani. Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyerekeket, ebből sok probléma adódhat. Ugyanakkor a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli, képzőművészeti tehetség, de már a fejlett szociális készség, stb… megjelenhet óvodáskorban. Ezek programszerű egyéni fejlesztése tehát már ekkor fontos. A tehetség felismerésnek nem az a célja, hogy minél korábban kijelentsük egy-egy gyermekről, hogy tehetséges. A tehetség ”címke” káros és elkerülendő, mert olyan elvárást közvetít a gyermek felé, aminek még nem biztos, hogy eleget fog tenni, legyünk óvatosak. A felismerés célja az, hogy minél több gyermekben észrevegyük a tehetségre utaló jegyeket és megfelelőképpen fejlesszük azokat, természetesen a gyenge oldalával együtt. Könnyen megeshet, ha túl korán jelentjük ki az óvodásról, hogy valamilyen speciális területen kiemelkedő képességei vannak, akkor gátoljuk az egyéb területek megismerésének lehetőségét.
4
A tehetség megjelenése sokszínű, sokféle módon, mértékben, formában mutatkozhat meg, ezt tovább színezi a tehetséget mutató gyermekek egyedi személyiségvonásai. Ahogy nincs két egyforma gyermek, úgy nincs két azonos jellemzőkkel rendelkező tehetséges gyermek sem. Olykor ellentmondásos, hogy egy képesség egyik és másik oldala is igaz, jelezhet tehetséget, pl. sokirányú érdeklődés, vagy egy dologban való elmélyülés.” (Kőbányai tehetségszűrési protokoll 2011)
„Kisiskoláskorban a hangsúly az alapozáson, a tehetség általános képességeihez tartozó elemeinek fejlesztésén van, kiválogatás nélkül. Az alapozó szakasz az általános intellektuális fejlesztés megalapozásának színtere, ahol a gyermekek megtanulnak írni, olvasni, számolni. A tanítók a kognitív funkciók fejlesztése mellett, széleskörű készségfejlesztő alapozást végeznek. Az alsó tagozaton a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit (lényeglátás, problémamegoldás, emlékezet, figyelem, kreativitás) kell hatékonyan fejleszteni. A tanulók kiemelkedő teljesítményének alapja többnyire a magas szintű általános képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha ebben az időszakban megmutatkozik a tehetség – például zene, matematika, anyanyelv – fejlesztését egyéni programmal lehet megoldani, az elkülönítés, speciális osztályok létrehozása korai még ebben az életkorban.” (Kőbányai tehetségszűrési protokoll 2011.)
5
3. Az együttműködés hagyományai
A két intézmény között fennállásuk óta zökkenőmentes, együttműködő a kapcsolat, mely az 1980-as évekbe nyúlik vissza. Évről évre jelentős számban kezdik meg iskolai tanulmányaikat a Fekete István Iskolában a Csodafa Óvoda óvodásai: A Kőbányai Csodafa Óvodából a Kőbányai Fekete István Általános Iskolába beiratkozott gyermekek létszámának alakulása az elmúlt években: 2011/12 tanév 28 fő
2012/13 tanév 30 fő
2013/14 tanév 36 fő
2014/15 tanév 28 fő
Az együttműködés hagyományos formái: -
Szakmai
együttműködés
valósul
meg
a
tanítókkal,
a
nevelés
folyamatosságának biztosítása érdekében. Az óvodapedagógusok, és a tanítók nyílt napok, bemutatók keretében tájékozódnak az intézményekben folyó szakmai munkáról. (pl. novemberben a volt elsősök nyomon követése - DIFER mérés közös elemezése) -
Az iskola pedagógusainak segítése az óvodapedagógusok részéről szakmai tanácsokkal a kezdő szakaszra vonatkozóan a konkrét gyerekekkel kapcsolatban.
-
Egymás intézményének látogatása a személyiség- képességfejlesztő tevékenységének megismerése érdekében.
-
Iskolalátogatás
a
gyermekcsoportokkal az
iskola
által
szervezett
rendezvényeken (Pl. Palacsintanap, Adventi vásár, Iskolanyitogató, Drámacsoport előadása, Sportnap), projektnapokon (pl. Szüret, Márton nap). A nagycsoportosok bemutató órákon ismerkednek az iskolai élettel. -
Információs segítségnyújtás a szülőknek az iskolakezdéshez mindkét intézmény részéről. (szülői értekezletek, nyílt napok, vezetői- tanítói tájékoztatás, intézményi honlapok, egyéni konzultáció egyeztetés alapján)
6
4. Az együttműködés fejlesztése a tehetséges gyermekek óvodában megkezdett nevelési fejlesztési gyakorlatának iskolai közegben történő folytatása érdekében
Az intézmények kapcsolódási pontjai, a fejlesztés irányai: -
Egymás Pedagógiai Programjának, tehetséggondozó koncepciójának, tehetséggondozó gyakorlatnak megismerése.
-
Az intézmények által felvállalt közös tehetséggondozási területeken az erőforrások összeadása. Az intézmények az alábbi területeken vállalták fel a tehetséges gyermekek gondozását: mozgás (foci, úszás), néptánc, ének, rajz-vizuális, matematika - logikai gondolkodás (sakk- és táblajáték) kompetenciák. Az iskolában ezen felül a dráma órákon, báb szakkörön a szociális és a nyelvi-kommunikációs kompetenciák fejlesztése történik.
-
A tehetséges gyerekek azonosításának módjával kapcsolatos metodikák kölcsönös megismerése, tudásmegosztás. A Kőbányai Csodafa Óvodában alkalmazott eljárások: megfigyelés, tulajdonságlista, MSSST mérés, Kíváncsiláda mérés, pszichológiai vizsgálatok. Az iskola részéről DIFER mérést, pszichológiai mérést és a folyamatos megfigyelést alkalmazzák a tehetséges gyerekek azonosítására.
-
Tapasztalatcsere a differenciálási lehetőségekről, a közös lehetőségek megtalálása.
5. Az együttműködés területei
a) Az óvodai nevelés nevelő-fejlesztő tevékenységének, alkalmazott módszereinek, aktuális szakmai innovációinak megismerése. A bemutató órákon és foglalkozásokon differenciálási lehetőségek megismerése, a tehetséges gyermekekkel való tevékeny bánásmód. A két intézmény pedagógusai részvételével a differenciálással, tehetséggondozással kapcsolatos előadás meghallgatása, megvitatása. Cél: A két intézmény tehetséggondozó tevékenységének összehangolása. Résztvevők: A nevelőtestületek egy része, óvodai és iskolai tehetségkoordinátor, tehetséggondozásban résztvevő gyerekek.
7
b) Az iskola befogadó légkörét biztosító tényezők, a kezdő szakasz időbeosztásának, tanulási-tanítási
folyamatban
alkalmazott
módszereinek,
aktuális
szakmai
innovációinak megismerése A kéttanítós modell segítségével, a kezdő szakasz megsegítése. A beszoktatást az iskolára való ráhangolódást segíti a ” guruló” módszer. A hagyományos 45 perces óra megbontása, műhely jellegű munka alkalmazása. Cél: Információgyűjtés. A differenciálás hatékonyabbá tétele. A fokozatosság elvének betartásával a gyermek hosszabb távú figyelmének, koncentráló képességének fejlesztése. A zökkenőmentes átmenet biztosítása a játékosabb jellegű óravezetésből a kötöttebb feladatmegoldásokig. Résztvevők: tanítók, gyerekek. Gyakoriság: intenzívebben az első hat-nyolc hétben a tantárgyfelosztás szerint.
c) Az óvodai tehetséggondozás programjának és gyakorlatának Februárban a leendő első osztályos tanítók látogatása az óvodai csoportokban. Cél: információgyűjtés az iskola következő évi tehetséggondozó programtémáinak kidolgozásához, iskolában is alkalmazható módszerek, eljárások gyűjtése, aktuális információk megosztása. Módszer:
konzultáció,
foglalkozás
megtekintése,
tehetséggondozási
céllal
megvalósított differenciálás megfigyelése óvodai tevékenységekben Résztvevők: vezetők, óvodai és iskolai tehetségkoordinátorok, tehetséggondozásban résztvevő gyerekek óvodapedagógusai, a következő évben első osztályos tanítók Gyakoriság: évente egy alkalommal
d) Az iskolai tehetséggondozás programjának és gyakorlatának megismerése Az iskola rövidtávú tervei között szerepel a Tehetség Program elkészítése. A már működő tehetséggondozás szervezeti formái: -
szakkörök (dráma szakkör, énekkar, táblajáték, sakk szakkör, foci, tömegsportórák, kézműves foglalkozás)
-
DSE sportcsoportok
-
tanulmányi versenyek
-
kiállítások
-
órai keretben differenciált feladatadás 8
Cél: Az óvodapedagógusok őszi látogatása alkalmával az iskolai tehetséggondozási program és gyakorlat megismerése Módszer: konzultáció, óralátogatás, szakköri tevékenységek látogatása Résztvevők: A nevelőtestületek egy része, tehetségkoordinátorok, a programokban résztvevő iskolás gyermekek
e) Közös, tehetséggondozást szolgáló programok szervezése -
évente két alkalommal közös, intézményen kívüli gazdagító program a nagycsoportos gyerekek, és az iskolai tehetségműhelyben részt vevő diákok számára
-
évente két alkalommal közös tehetséggondozó foglalkozás szervezése a nagycsoportos gyerekek és az iskolai tehetségműhely diákjai részére
Programtípusok: -
Iskolai tanár vezetésével, iskolások közreműködésével természettudományos kísérleti bemutató az óvodások és első osztályosok részére a Szent László Gimnáziumban vagy az iskola természettudományos tantermében. Gyakoriság évente egy alkalommal.
-
Iskolások és óvodások közös terepgyakorlata a Mély tónál (Gutmann tó).
-
Iskolás-óvodás futball rangadó az óvoda és az iskola műfüves pályáján.
-
A dráma-szakkör előadása, közös rávezető drámajátékokkal.
-
Közös rajzpályázat kiírása a projektnapokkal kapcsolatban.
-
Közös sakk-foglalkozás (Sakk-palota), táblás játékok. Évente két alakalommal váltakozó helyszínen.
-
Vizes-nap az Újhegyi uszodában. Közös játékos feladatok a vízben.
-
Könyvtári foglalkozások az iskola könyvtárában: Népmese napja, könyvtárlátogatás.
Cél: Az óvoda és az iskola személyi és tárgyi erőforrásainak koncentrálása a tehetséges gyermekek fejlesztése érdekében. A nagyobb iskolás gyerekek tehetséggondozása sajátos formában: pl.az iskolások tanítják az óvodásokat sakkjátékra. Résztvevők: A nevelőtestületek egy része, óvodai és iskolai tehetségkoordinátor, tehetséggondozásban résztvevő gyerekek.
9
f) Az iskolai élettel való ismerkedést, az iskolára hangolódást segítő programok szervezése „Ovi-suli” Ősszel és Tavasszal (5-5 alkalommal), „Iskolanyitogató”, Nyílt-nap szülők és a gyerekek részvételével, Családi nap, Sportnap, Projektnapokon részvétel, Adventi vásár.
Cél: segítsük a gyermekek érzelmi ráhangolódását az iskolai életre, támogassuk az iskolai pedagógusokkal, és az iskolai környezettel történő barátkozást. Résztvevők: Vezetők, a nevelőtestületek egy része, a programokban résztvevő gyerekek, a következő évben első osztályos gyermekek és szüleik.
g) Az iskolába készülő nagycsoportos gyermekek értelmi, mozgásos, nyelvi, szociális képességeinek megismerése. Cél: A tanítók felkészülhessenek a leendő első osztályos gyermekek fogadására, a tanítási-tanulási folyamat képességhez mért megtervezésére. Módszer: konzultáció, óvodai bemutató foglalkozás látogatása Résztvevők: Az óvodai és iskolai tehetségkoordinátor, a nevelőtestületek egy része, az óvodás gyermekek. Gyakoriság: évente 2 alkalom
h) Az óvodai tehetséggondozó programokban részt vett gyerekek megismerése, a gondozás egyénenkénti, iskolai folytatásának biztosítása. -
a tanítók tájékozódnak az adott nevelési évben tehetséggondozó programban részt vett óvodás gyermekekről.
-
az óvodapedagógusok tájékozódnak az óvodai tehetséggondozásban részt vett iskolás gyermekekről: nyomon követés (az iskolával való egyeztetés alapján négy nevelési éven keresztül). Cél: az óvodában megkezdett tehetséggondozás folytatása.
10
Módszer: az óvodai tehetségműhelyek foglalkozásainak látogatása, konzultáció az egyes gyerekek iskolai lehetőségeiről, „Tehetségútlevél” átadása (a szülő beleegyező nyilatkozata szükséges) Résztvevők: óvodai és iskolai tehetségkoordinátor, tehetséggondozásban résztvevő gyerekek óvodapedagógusai, a következő évben első osztályos tanítók, érintett szülők Gyakoriság: évente egy alkalommal, júniusban
i) Az első osztályos gyermekek iskolai beilleszkedésének nyomon követése -
nyíltnapokon, a tanítók óvodalátogatása alkalmával valósul meg Cél:
az
óvodapedagógusok
információt
kapjanak
a
gyermekek
iskolai
beilleszkedéséről, teljesítményéről. Résztvevők: a nevelőtestületek egy része, óvodai és iskolai tehetségkoordinátor, tehetséggondozásban résztvevő gyerekek. Időpont: november, február (nyíltnapok), június (látogatás)
j) Az óvodában tehetségígéretet mutató gyermekek nyomon követése. -
Az első osztályos, tehetséggondozó programban részt vett gyermekek nyomon követése a (novemberi) nyíltnapon, és a (júniusi) óvodalátogatás alkalmával kerül sor. Cél: az óvodai tehetségazonosító, gondozó tevékenység elemzése, értékelése, fejlesztése. Módszer: életútkövetés az iskolai pedagógusok segítségével, és rögzítés az óvoda adatbázisában (Kapcsolattartás a szülőkkel.) Résztvevők: óvodai és iskolai tehetségkoordinátor A nyomon követésre szolgáló rögzítő adatlap a 2. sz. mellékletben. Időpont: november, június
k) A korszerű tehetséggondozó gyakorlat folyamatos megújítását szolgáló közös szakmai napok, programok szervezése. Közös nevelési értekezlet meghívott előadóval, a továbbképzésen közös részvétel tehetséggondozás témakörben Cél: az óvoda és iskolapedagógusok tehetségpedagógiai ismereteinek bővítése, megújítása. Módszer: előadás. Résztvevők: a nevelőtestület egy része. 11
Gyakoriság: évente egy alkalommal.
l) A szülők bevonásának, közös támogatásának programjai „Ovi-suli” ősszel és tavasszal (5-5 alkalommal), „Iskolanyitogató”, Nyílt-nap szülők és a gyerekek részvételével, Családi nap, A Szülői Fórumokat mindkét intézmény szülői részére meghirdetjük, a részvételt lehetővé tesszük. Cél: Segítsük a szülők érzelmi ráhangolódását az iskolai életre, és információt kapjanak az iskola pedagógiai munkájáról. Résztvevők: A nevelőtestületek egy része, a vezetők, óvodai és iskolai tehetségkoordinátorok, a következő évben első osztályos gyermekek és szüleik.
6. Az együttműködési terv megvalósításához szükséges feltételek
Rövidtávon: -
Óvodai- és iskolai tehetségkoordinátor megbízása.
Felelős: intézményvezetők. -
A nevelőtestületek tájékoztatása az óvoda és iskola együttműködési programjáról.
Felelős: intézményvezetők, tehetségkoordinátor, pszichológus. -
Éves együttműködési program kidolgozása.
Felelős:
intézményvezetők,
tehetségkoordinátorok
(óvoda
nevelőtestülete,
iskola
munkaközösség vezetője).
7. Külső szakmai együttműködés: Folyamatos kapcsolattartás a Kőbányai Tehetségponttal (részvétel az Iránytű szakmai műhely foglalkozásain). Felelős: intézményvezető, tehetségkoordinátor, kijelölt pedagógus.
Középtávú feladat: -
A tehetségkoordinátorok felkészítése.
-
Nevelőtestületek
tagjainak
(óvodapedagógusok
és
alsó
tagozatos
tanítók)
tehetségpedagógiai továbbképzése (5 éven belül min. 50% részt vesz egy képzésen).
12
-
A PSZK által szervezett továbbképzéseken részvétel, és további pályázati lehetőségek felkutatása.
Felelős: intézményvezető
Hosszú távú cél: -
Az együttműködési program olyan dokumentum, mely nevelési évenként a tapasztalatok alapján fejlesztésre, felülvizsgálatra kerül.
Felelős: intézményvezető
MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÉVES ÜTEMEZÉSE 2. sz. melléklet TEHETSÉGÚTLEVÉL 3. sz. melléklet ÓVODAI NYOMONKÖVETÉSI ADATLAP
13
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ÉVES ÜTEMEZÉSE IDŐSZAK PROGRAM HELYSZÍN FELELŐS, RÉSZTVEVŐK FELELŐS: AUGUSZTUS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ ÓVODA Intézményvezetők UTOLSÓ Az adott nevelési év munka ISKOLA RÉSZTVEVŐK: HETE terveinek egyeztetése intézményvezetők, tehetségkoordinátorok NYÍLT-NAP A volt elsősök nyomon ISKOLA FELELŐS: követése Igazgatóhelyettes ŐSZ DIFER mérési RÉSZTVEVŐK: tapasztalatainak Óvodapedagógusok és megbeszélése, a elsőosztályos tanítók differenciálási lehetőségek megismerése FELELŐS: PROJEKTNAP ISKOLA Az aktuális szervező tanító Közös rajzpályázat a RÉSZTVEVŐK: projektnapok témájában Óvodapedagógusok és tanítók, gyerekek FELELŐS: KÖNYVTÁRI ISKOLAI Iskolai könyvtáros FOGLALKOZÁS KÖNYVTÁR RÉSZTVEVŐK: A magyar népmese napja Nagycsoportos szeptember 30. óvodások, óvodapedagógusok
IDŐSZAK
TÉL
PROGRAM
HELYSZÍN
ADVENTI VÁSÁR A nagycsoportos óvodások is készítenek ajándéktárgyakat az árusításhoz.
ISKOLA
„ ISKOLANYITOGATÓ”
ISKOLA
Februárban az iskolai élettel való ismerkedés.
FELELŐS, RÉSZTVEVŐK FELELŐS: Aktuális iskolai szervező RÉSZTVEVŐK: Iskolások, óvodások és szüleik FELELŐS: Az iskolaigazgató és helyettese RÉSZTVEVŐK: Az óvoda 14
nagycsoportos gyermekei, szülők és a tanítók ÓVODALÁTOGATÁS Bemutató foglalkozás látogatása Tapasztalatok megbeszélése, kiemelten a differenciálás megjelenése az óvodában. „SAKK-PALOTA”
ÓVODA
RÉSZTVEVŐK: tanítók, óvodapedagógusok
ISKOLA
Közös sakk-foglalkozás, vagy táblás játékok
„VIZESNAP” ÚJHEGYI Februárban sportnap, közös USZODA játékos feladatok a vízben az úszóedző irányításával.
IDŐSZAK
PROGRAM
HELYSZÍN
KÖNYVTÁRLÁTOGATÁS
ISKOLA
TAVASZ
GERGELY-JÁRÁS
FELELŐS: Óvodavezető
ÓVODA
FELELŐS: Az aktuális szervező tanító, óvodapedagógus RÉSZTVEVŐK: Óvodás és iskolás gyermekek, sakkoktató FELELŐS: Az aktuális szervező tanító RÉSZTVEVŐK: Úszóedző, óvodás és iskolás gyermekek, pedagógusok FELELŐS, RÉSZTVEVŐK FELELŐS: Könyvtáros RÉSZTVEVŐK: Nagycsoportos óvodások, óvodapedagógusok
FELELŐS: szervező tanító RÉSZTVEVŐK: A szereplő iskolások Nagycsoportos óvodások, óvodapedagógusok
15
CSALÁDI NAP
ISKOLA
Májusban az új elsősöknek és szüleiknek
IDŐSZAK
NYÁR
PROGRAM
HELYSZÍN
„TEHETSÉGÚTLEVÉL” ÁTADÁSA
ÓVODA
Tanítók tájékozódása az új elsősökről. Konzultáció az egyes gyerekek iskolai lehetőségeiről Az első osztályos gyermekek nyomon követése.
FELELŐS: Iskolaigazgató és a megbízott pedagógus RÉSZTVEVŐK: A beiratkozott leendő első osztályosok szüleikkel, az iskola tanulói és pedagógusok
FELELŐS, RÉSZTVEVŐK FELELŐS: Intézményvezetők RÉSZTVEVŐK: Óvodai és iskolai tehetségkoordinátor, tehetséggondozásban résztvevő gyerekek óvodapedagógusai, a következő évben első osztályos tanítók, érintett szülők
TEVÉKENYSÉGEK ÉVENTE, IDŐPONT EGYEZTETÉS ALAPJÁN GYAKORISÁGA PROGRAM HELYSZÍN FELELŐS, RÉSZTVEVŐK FELELŐS: ÖT OVI-SULI ISKOLA Leendő elsős tanítók ALKALOMMAL RÉSZTVEVŐK: Nagycsoportos óvodások és szüleik, tanítók WORK-SHOP FELELŐS: ÉVENTE EGY az óvoda és az iskola PSZK Tehetségkoordinátorok ALKALOMMAL pedagógusainak RÉSZTVEVŐK: ismereteinek bővítése, A nevelőtestületek egy megújítása a része tehetségpedagógia témakörben „TEHETSÉG-NAP” FELELŐS: FÉLÉVENTE gazdagító program a Szent László Az iskola nagycsoportos gyerekeknek Gimnázium tehetségkoordinátora, Szakos tanár vezetésével, szakos tanár iskolások Újhegyi tó RÉSZTVEVŐK: közreműködésével Szakos tanár, óvodások 16
bemutató részére
az
óvodások
FÉLÉVENTE
KÉZMŰVES FOGLALKOZÁSOK
ÓVODA
FÉLÉVENTE
„FOCI-RANGADÓ” Sportnap
ÓVODA ÉS ISKOLA MŰFÜVES PÁLYA
ÉVENTE KÉT ALKALOMMAL
DRÁMA-SZAKKÖR ELŐADÁSA Közös rávezető drámajátékokkal
ISKOLA
és az iskolás tehetségműhely tanulói FELELŐS: szervező tanító RÉSZTVEVŐK: A szereplő iskolások Nagycsoportos óvodások, óvodapedagógusok FELELŐS: Az iskola tehetségkoordinátora, futballedző RÉSZTVEVŐK: Futballedző, nagy csoportos óvodás első osztályosokból szervezett csapatok, pedagógusok FELELŐS: Drámaszakkör vezetője RÉSZTVEVŐK: Drámaszakkör tanulói, vezetője, nagycsoportos gyermekek, óvodapedagógus
17
2. sz. melléklet TEHETSÉGÚTLEVÉL Óvoda neve: A gyermek adatai Név: Életkor a felfedezés időpontjában: A felfedezés módja (szűrés, egyéb): Kiemelkedő képessége/tehetségterülete:
Nevelési év:
Nevelési év:
Nevelési év:
Nevelési év:
Óvodapedagógus/Mentor neve Tehetségfejlesztést támogató programok (műhelyprogram, egyéni fejlesztési program, stb.)
A gyermek kiemelt érdeklődési területe Intézményi támogatás egyéb módjai (alkotásaival pályázaton való részvétel, stb)
Intézményen kívüli támogatások (pl. kerületi pályázati programban, más intézmény/ Tehetségpont programjában való részvétel)
18
3. sz. melléklet
ÓVODAI NYOMONKÖVETÉSI ADATLAP
Tehetséggondozó programból kikerült gyermek nyomon követése az alapfokú oktatásban
Név
Iskola
Tag ozat
Iskolán belül tehetségfejlesztő programban részt vett
Iskolán belül tehetségfejlesztő műhelyben részt vett
Nem vett részt tehets éggon dozás ban
Eredménye k, sikerek
19
