A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KÉSZÍTETTE: ÉBL ANDREA IGAZGATÓ FELÜLVIZSGÁLAT ÉS TANTESTÜLETI JÓVÁHAGYÁS:2010. 10.29 FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁS: 2010. 11. 24. MÓDOSÍTÁS: 2011. 08. 23.

Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programja

„Oktatási intézményeink tanult, de gyenge jellemű emberek helyett erős egyéniségeket bocsájthatnak útjukra, akik képesek önállóan gondolkodni és cselekedni, akik nem rabjai, hanem urai a körülményeknek, akik széles látókörűek, tisztán gondolkodnak és határozott a meggyőződésük. S az ilyen nevelés több az értelem kiművelésénél. Több a fizikai kiképzésnél. Megerősíti a jellemet annyira, hogy tulajdonosai nem áldozzák fel az igazságot és becsületességet az önző kívánságok és becsvágy kedvéért.”

Ellen G. White

2


AZ ISKOLA ARCA, AVAGY PILLANATFELVÉTEL EGYÉNI VONÁSOKKAL ................................. 6 SZEMÉLYI FELTÉTELEK .................................................................................................................................. 10 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TELJESÍTÉSÉNEK TÁRGYI DOLOGI FELTÉTELEI ....................................................... 11 PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, ÉRTÉKEK .................................................................................................. 12 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS, OKTATÁS CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................................................................................... 14 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...................................................... 18 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................... 19 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................ 20 Az iskolába jelentkező tanuló felvétele ..................................................................................................... 20 Az intézménybe lépés feltételei az iskola felsőbb évfolyamain.................................................................. 21 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA...................................................................... 23 A TANULMÁNYI MUNKA ELLENŐRZÉSE: ......................................................................................................... 25 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE: ................................................................................ 26 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYEREKEK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE:....................................... 27 A TANULMÁNYI MUNKA ÉRTÉKELÉSÉNEK EGYÉB SZABÁLYAI, ELJÁRÁSAI..................................................... 28 A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................. 34 A TANULÓ SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................... 36 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................................... 37 AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS FORMÁI ............................................................................................ 38 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA INTÉZMÉNYI SZINTŰ ÉRTÉKELÉSE ...................................................................... 39 Az intézmény minőségirányítási programja.............................................................................................. 40 AZ ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE ............................................ 41 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, ALAPDOKUMENTUMOK ............................................................................................. 41 AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGI KÖRE AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK SZERINT.................................... 42 A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ................................................................................................................ 43 Jogszabályi háttér: ................................................................................................................................... 43 A nem szakrendszerű oktatás intézményi bevezetése: ............................................................................... 44 A Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák: ......................................................................................... 44 Anyanyelvi kommunikáció: .................................................................................................................................. 45 Idegen nyelvi kommunikáció:............................................................................................................................... 45 Matematikai kompetencia ..................................................................................................................................... 46 Természettudományos kompetencia ..................................................................................................................... 47 Digitális kompetencia ........................................................................................................................................... 48 Hatékony, önálló tanulás....................................................................................................................................... 49 Szociális és állampolgári kompetencia ................................................................................................................. 50 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ........................................................................................... 51 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ........................................................................................... 51

3


Kiemelt fejlesztési feladatok: .................................................................................................................... 52 1. Énkép és önismeret: .......................................................................................................................................... 53 2. Hon- és népismeret: ......................................................................................................................................... 53 3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra .................................................................................................... 54 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés................................................................................................. 54 5. Gazdasági nevelés ............................................................................................................................................. 55 6. Környezettudatosságra nevelés ......................................................................................................................... 56 7. A tanulás tanítása .............................................................................................................................................. 57 8. Testi és lelki egészség ....................................................................................................................................... 58 9. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.................................................................................................................... 59

AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI:

............................................................................................................................ 60

A tankönyvellátás rendje: ......................................................................................................................... 60 A tankönyvek kiválasztásának elvei:......................................................................................................... 61 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGGEL KAPCSOLATOS ALAPELVEK ................................................................................. 62 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának formái ................................................................ 64 A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ....... 65 A szociális hátrányok enyhítését a következő tevékenységek szolgálják:.................................................. 66 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ........................................................................ 66 A tehetség kibontakozását, a képességek fejlesztését a következő tevékenységek szolgálják:................... 67 Esélyegyenlőséggel kapcsolatos egyéb célok ........................................................................................... 68 Szakmai célok: ...................................................................................................................................................... 68 Személyi fejlesztési célok ..................................................................................................................................... 68 Célok tárgyi feltételek terén .................................................................................................................................. 68 A mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében ....................................................................................... 69

Szempontsor a házi feladat kijelölésére: .................................................................................................. 69 Extrakurrikuláris tevékenységek: ............................................................................................................. 70 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ......................................................................................... 72 AZ ISKOLÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE ............................. 74 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE ....................................................................................................................................................... 76

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ................................................................................ 93 HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP ................................................................................................................... 93 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM CÉLJA ....................................................................................................... 93 A PROGRAM FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI, SZÍNTEREI ........................................................................... 94 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK PROGRAMJA ............................................................... 95 ERŐFORRÁSOK ...................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA................................................................. 99 TÖRVÉNYI HÁTTÉR......................................................................................................................................... 99 4


HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP ................................................................................................................. 100 JÖVŐKÉP, ALAPELVEK, CÉLOK ..................................................................................................................... 101 A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN ..................................................................................... 102 Tanórai oktatásszervezésben: ................................................................................................................. 102 Tanórán kívüli keretben: ........................................................................................................................ 103 A MEGVALÓSÍTÁSHOZ RENDELT ERŐFORRÁSOK .......................................................................................... 104 Humán erőforrások: ............................................................................................................................... 104 Anyagi erőforrások:................................................................................................................................ 105 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .............................. 106 MELLÉKLETEK: ......................................................................................................................................... 108 VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ................................................................................ 113

5


Az iskola arca, avagy pillanatfelvétel egyéni vonásokkal

Az iskola elnevezése: Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola fenntartója: Kulcs Önkormányzat Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte: az éppen aktuális alapító okirat a dokumentum melléklete.

Iskolánkban kiépült a teljes általános iskolai oktatás. A 2002-2003-as tanévtől felmenő rendszerben vezettük be a felső tagozatos oktatást. A tanulócsoportok létszáma az átlagosnál alacsonyabb. Ennek előnyeit és hátrányait egyaránt „élvezzük”. Legfőbb előnye, hogy a pedagógus napra pontosan tudja, tanítványai milyen szinten állnak tanulmányaikban. Könnyedén megszervezheti a differenciálást, a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra nagyobb figyelmet fordíthat. Teljes munkaidőben négy osztálytanító, egy napközis nevelő, öt szaktanár dolgozik nálunk. A felső tagozatban óraadó tanárok, ill. részmunkaidős pedagógusok alkalmazásával oldjuk meg az alacsonyabb óraszámú tantárgyak oktatását. Annak ellenére, hogy ilyen kis létszámúak a tanuló csoportok, az 1997-1998-as tanévtől diákjaink a nyelvtanulásban két lehetőség közül választhatnak. Jelenleg német és angol nyelv oktatása folyik. A tanórán kívüli elfoglaltságok széles skáláját kínáljuk diákjainknak: Iskolánk 2006. szeptemberétől önálló alapfokú művészetoktatási intézmény lett. Altfurulya-,tenorfurulya-, szoprán furulya-, fuvola-, fagott-, zongora-, trombita-, és kürtoktatásban részesülhetnek növendékeink a kötelező szolfézs mellett. 2008ban kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény lettünk. Heti egy alkalommal órarend szerinti úszás oktatásban részesülnek tanulóink a kistérségi tanuszodában. Emellett hittanoktatást (katolikus, református), táncoktatást, tömegsportot, kosárlabdát, kézilabdát, aerobikot is választhatnak tanítványaink. Könyvtárunk kb. 2.700 kötettel várja az olvasni szeretőket. A gyermekek részt vehetnek karate, 6


dzsúdó, és kajak-edzéseken is. Külső közreműködők bevonásával bármilyen szülői igény kielégítünk. Azért e sokféle lehetőség, mert legfőbb pedagógiai hitvallásunk a személyiség sokoldalú formálása. Célunk, hogy a lehető legtöbb műveltségi területből megízleltessünk egy keveset a gyermekekkel, hogy tehetségük, érdeklődésük, kedvük szerint választhassanak maguknak megfelelőt. Minden gyermekben szunnyadhat tehetség, csak ki kell bányászni, felszínre kell hozni. S nem utolsó szempont a szabadidő hasznos eltöltése sem. Az iskola alig néhány éve működik önállóan, azelőtt a rácalmási Jankovich Miklós Általános Iskola tagiskolája volt. Hosszú időre visszanyúló hagyományokkal még nem rendelkezünk, de ezek kialakulása már megkezdődött (szeptemberi sportnap, szemétszüret, játszóházak, közös karácsonyi ünnepség, iskolai szintű kirándulások, erdei iskolai táborok, farsangi mulatság, Fekete István Napok, iskolagála, zeneiskolai koncertek, stb.). Szomorú tapasztalatunk a közeli nagyváros, Dunaújváros elszívó hatása. Sok szülő úgy gondolja, hogy a városban jobb feltételekkel, modernebb körülmények között nagyobb eséllyel indíthatja gyermekét az életnek. Ez a tendencia talán megváltozik. Bizonyos városi iskolák bezárásával, összevonásával „mamut iskolák” jöttek létre, bennük az oktatás-nevelés „nagyüzeművé” válik. Nálunk a nevelő-oktató munka emberi léptékű. Időt tudunk szakítani az emberi kapcsolatok kialakítására, ápolására. Bizton állíthatjuk, hogy szerényebb felszereltséggel, kevésbé látványos körülmények között is lehet magas szintű munkát folytatni. Ez köszönhető a lelkes és fiatal tantestületnek. Meggyőződésünk, hogy az oktatás színvonala nem a kitűnő, vagy jeles tanulók számával mérhető, hanem azzal, hogy sikerül-e a gyermekekből a bennük rejlő maximumot kihozni, s hogy szeretnek-e iskolába járni. A pedagógusok folyamatos önkéntes továbbképzéseken vesznek részt. Ezzel is azt szeretnék elérni, hogy tudásuk és felkészültségük a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a kor követelményeinek, az oktatás színvonala még inkább emelkedjék. Az „élethosszig tartó tanulást” a pedagógusok sem mellőzhetik. Az iskola régi épületét 1997 nyarán kívülről teljesen felújították, s jelentős belső felújítási munkákat végeztek 2001 nyarán. Az új óvoda megépítése lehetővé tette, hogy az iskola az épület alsó szintjén 3 további tantermet, és vizes blokkot alakítson ki.

7


A felújítási munkák további eredménye, hogy a 2009-2010-es tanévet már egy teljesen új külsejű iskolaépülettel kezdhettük meg: a külső szigetelés és homlokzatfestés mellett a nyílászárók teljes cseréje is megtörtént, s a felső (régebbi szint) helyiségeit is teljesen felújították; a festés mellett ízléses falburkolatot kapott minden tanterem, s minden mosdó is fel lett újítva. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy Kulcs község Önkormányzata saját erőből megvalósította községünk minden lakójának nagy álmát, egy közel 200 négyzetméteres rendezvényterem épült az iskola mellé, amelyben sportfoglalkozásokat is tarthatunk. Pályázatból 1,5 milliós költségvetéssel nyelvi labort rendeztünk be. Reméljük, így szívesebben tanulnak a gyerekek idegen nyelvet is. Ma már a városi iskolákkal azonos körülményeket tudunk biztosítani. A gyermekek kulturált, kényelmes körülmények közt étkezhetnek az iskola udvarán lévő faházban. Aszfaltos sportpályánk is van az udvaron, kosárlabda és kézilabda kapukkal. A felszereltség bővítése, a feltételek javítása folyamatos. Igyekszünk a taneszközbeszerzési tervben foglaltakat megvalósítani. Intézményünk rendszeresen vesz részt pályázatokon, s szerencsére az önkormányzat és a képviselő testület maximális jóindulatát is élvezi. Szívükön viselik az iskola-ügy kérdését. Szeretnénk elérni, hogy az elkövetkező tanévekben minél kevesebb gyermeket vigyenek el más települések iskoláiba, és a felső tagozat kiépítésével felvállalhassuk diákjaink színvonalas nyolcosztályos képzését. Ennek a munkának az eddigi eredményeit jól mutatják az iskolánkban végzett nyolcadik osztályosok továbbtanulási statisztikái: Az iskola igazgatója, a módosított program benyújtója: Ébl Andrea Az iskola székhelye: Kulcs, Kossuth u. 75. Postacíme: 2458 Kulcs, Kossuth u. 75.

25/252-062

06-70-639-0142

Az iskolai tanulócsoportok száma: 8 osztály, 1 napközis csoport, 1 tanulószobai csoport, 6 szolfézs csoport

8


INTÉZMÉNYÜNK ELÉRHETŐSÉGEI: postacím: Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2458 Kulcs Kossuth Lajos utca 75. telefon: 25-252-062 06-70-639-0142 fax: 25-252-062 honlap: www.ovisulikulcs.hu email: [email protected]

9


Személyi feltételek A pedagógiai programot 14,5 fő teljesíti (2010/2011). A tantervi óraszámok és a pedagógusok szakképesítései, valamint az egyéb nevelési-oktatási feladatok ellátása érdekében teljes és részfoglalkozású pedagógusokat, valamint óraadókat is alkalmazunk.

Az alkalmazásban lévő pedagógusok nevei, végzettségei, szakképesítései az intézmény honlapján, a különös közzétételi listán találhatók. A

Velencei

Pedagógiai

Szakszolgáltatóval

kötött

együttműködési

megállapodás keretében utazó pedagógusokkal látjuk el az alábbi feladatokat: - gyógypedagógiai habilitációs órák - gyógytestnevelés - logopédia A beilleszkedési magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók mellé pedagógiai igényeik szerint fejlesztő pedagógust alkalmazunk.

Az alapfokú művészetoktatás személyi ellátottságának igényét a mindenkori növendékek száma határozza meg. Zeneiskolás növendékeink heti 2x45 perc csoportos elméleti órát és 2x30 perc egyéni hangszeres órát kapnak. Az előképző első évfolyamán csak elméleti órák vannak. A 2010/2011. tanévtől:

1 fő szolfézs tanár részmunkaidőben fogl. 3 fő zongora tanár részmunkaidőben fogl. 1 fő rézfúvós tanár részmunkaidőben fogl. 1 fő fafúvós tanár teljes óraszámban fogl. 1 fő fafúvós tanár részmunkaidőben fogl.

A hagyományos osztálykerethez képest csoportbontást alkalmazunk a 15 főnél nagyobb létszámú osztályokban informatika órákon. Ennek oka a szakterem befogadóképessége. Jelenleg azt a gyakorlatot követjük, hogy ugyanaz az osztálytanító kísérje a gyermekeket 1-4 osztályig, és a lehető legtöbb tantárgyat az osztályfőnök tanítsa. Pszichológiai tény, hogy a 6-10 éves korosztály számára ez lenne a legideálisabb,

10


ám az egyes tantárgyak specializáltsága és a vezetők kötelező óraszámai miatt nem oldható meg maradéktalanul.

A pedagógiai program teljesítésének tárgyi dologi feltételei Az iskola épületének legfőbb jegyei

Az iskola épülete a település főutcájának közepe táján, a falu központjában található. Udvara a tanulólétszámhoz viszonyítva megfelelő. Jelentős részét az aszfaltos sportpálya foglalja el, így sajnos zöld területe nem túl jelentős. A városi iskolákhoz képest mégis kivételesen kedvező helyzetben vagyunk. Egyrészt azért, mert a parkosított terület ápolt, gondozott, szinte mindig van nyíló virágunk. Másrészt pedig a Duna közelsége teszi különlegessé helyzetünket. Kidolgoztunk egy környezetvédelmi komplex nevelési programot 1-4 osztályig. Környezetismeret tantárgyból az évi órakeret szabadon használható 20%-át ennek megvalósítására fordítjuk. Az iskola összkomfortos. Az épület jelenlegi mérete (a kisebb átalakítások után) a 8 osztályt megfelelően szolgálja. Tantermeinek száma nyolc, de ebből egy szükségtanterem. A tornaterem megépítéséig az egyik tanterem tornaszobaként működik. A tanári szoba és a számítástechnika szakterem a volt polgármesteri hivatal épületében kapott helyet. A jövőt tekintve a legideálisabb bővítési lehetőség (szakköri termek) az egyelőre kihasználatlan tetőtérben kínálkozik. Az alsó és felső szinten szükség van egy-egy szertárra, vizesblokkokra. A nyelvi labor kialakítása is elkülönített helyen lenne célszerű. Rossz idő esetén a gyerekek a szüneteket a folyosón, ill. az alsó zsibongóban töltik. 1997 őszétől a gyerekek az iskola udvarában álló kiválóan felszerelt, esztétikus ebédlőben fogyaszthatják a tízórait és az ebédet. Ebben a nagyon szép környezetben sajátíthatják el a kulturált étkezés legalapvetőbb szabályait. Nagyobb rendezvényeink, pl. farsangi bál, évnyitó, évzáró, karácsonyi ünnepség, stb. a tornaszobában. Igény esetén szívesen fogadnak minket a Polgármesteri Hivatal Dísztermében, valamint a Faluház nagytermében is.

11


Pedagógiai alapelvek, értékek A

gyermekek

idejük

jelentős

részét

az

iskolában

töltik

el,

ezért

kiegyensúlyozott légkörű, barátságosan berendezett környezet megteremtése szükséges: 1.

A 6-10 éves gyermek életkori sajátosságaiból adódóan kiszolgáltatott helyzetben van, ezért a tanulók személyiségi jogait, emberi méltóságát tiszteletben

tartjuk.

Olyan

demokratikus

iskolát

akarunk,

amely

maradéktalanul biztosítja a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogait egyaránt. 2.

Intézményünkben

a

legmesszebbmenőkig

elkerüljük

a

hátrányos

megkülönböztetést és szegregációt bármely tekintetben 3.

Mindent megteszünk az esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink esélylehetőségének biztosítására

4.

A tanulók és szüleik igényeihez a lehetőségeken belül megpróbálunk igazodni, ezért bevonjuk őket az iskolai élet, a szabadidős programok megszervezésébe, az iskola szépítésébe, otthonosabbá tételébe

5.

A szülőkkel és az iskola fenntartójával kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolat kialakítására törekszünk.

6.

Nincs két azonos képességű tanuló, ezért a tanulók egyéni képességeit az oktatás folyamán figyelembe vesszük, differenciáló, tervszerű fejlesztést alkalmazunk.

7.

A tanulók megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudják, mit várunk el tőlük.

8.

A

gyermekeket

tanulmányi

munkájukban,

magánéleti

problémáik

megoldásában, a nevelési problémáikkal hozzánk forduló szülőket tőlünk telhetően segítjük. 9.

Az időhiány, a családok széthullása következtében a nevelőmunkában egyre nagyobb szerep jut az iskoláknak. Igyekszünk egyforma hangsúlyt fektetni az oktató- és a nevelőmunkára, mindamellett valljuk, hogy a gyermek szocializációjában, nevelésében, értékközvetítésben a családnak elsődleges szerepe van. 12


10. A

nevelési-oktatási

törekszünk

az

folyamat

óvodával

és

zökkenőmentessé a

középfokú

tétele

érdekében

intézményekkel való

jó

együttműködésre. Pedagógiai programjainkat összehangoltuk, minden tanévben több közös rendezvényt szervezünk. 11. A városi iskolák némelyikében a fegyelem nagymértékű romlása, a pedagógusokkal szembeni indokolatlan tiszteletlenség figyelhető meg. Tanulóinkat fegyelemre, rendre, rendszeres és következetes munkára szoktatjuk. Ez folyamatos odafigyelést, a problémák azonnali kezelését igényli. Mi magunk is teljes tisztelettel fordulunk diákjaink felé, a hozzánk fordulókat meghallgatjuk, soha nem élünk a megszégyenítés eszközével. Szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk. 12. Tanulóinkat

önmagukkal

és

környezetükkel

szembeni

igényességre

neveljük.

13


Az iskolában folyó nevelés, oktatás céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Az iskolai munkát a közoktatási törvényben kötelezően előírt elvek figyelembe vételével végezzük. 2. Legfontosabb feladatnak tekintjük a tanulók teljes személyiségének fejlesztését, erkölcsi alapelvek elsajátítását. Minden tanulóban óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. a)

A tanulókban a tanulás iránti motívumok, a tudás tiszteletének kialakítása minden pedagógus feladata. A végső cél a tudásért önmagáért való tanulás elfogadtatása. A szülőkben tudatosítjuk, hogy ők a legfontosabb partnereink az oktató-nevelő munka során

b)

A

nevelőmunka

középpontjába

az

európai

humanista

értékeket,

egészséges hazaszeretet és magyarságtudat, az erkölcsi- morális tisztaságot állítjuk. Olvasmányaikat úgy választjuk meg, hogy azok hősei erkölcsi példaképül szolgálhassanak. Nemzeti ünnepeinkre műsorral készülünk, a holokausztról, az aradi vértanúk napjáról osztályszinten emlékezünk meg. c)

A jellemformálás, személyiségfejlesztés során igyekszünk fokozott hangsúlyt fektetni a társas érintkezés illemtanára, alapvető udvariassági formák elsajátítására. Célunk, hogy ezek megjelennek a felnőttekkel és társakkal

való

mindennapi

érintkezésben,

kommunikációban.

A

metakommunikációs elemeket a szituációknak megfelelő formában használjuk és használtatjuk az illem keretein belül. d)

A megfelelő, pozitív énkép, reális önértékelés kialakítását minden tanulóban elengedhetetlen célnak tekintjük. Egymás és önmaguk munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelésébe már első osztálytól kezdve bevonjuk diákjainkat. Folyamatos visszajelzéseinkben gyakrabban élünk a dicséret, mint az elmarasztalás motiváló erejével.

e)

A jellemformálás során a gyermekek szociális érzékenységét fejlesztjük, csak így válhatnak segítőkész, szociálisan érzékeny felnőttekké. 14


Tiszteljék és fogadják el a másságot! Folyamatosan kapcsolatot tartunk az

Idősek

otthonával,

az

óvodával,

részt

veszünk

országos

kezdeményezésekben, akciókban. f)

Önkormányzati iskolaként eleget teszünk a világnézetileg semleges nevelés – oktatás követelményeinek, de igény szerint megszervezzük a hittanoktatást.

g)

Nemzeti sajátosságaink (hagyományaink, népművészetünk, szokásaink, világörökség részei, tudósaink, feltalálóink, hazánk szép tájai, stb.) megismertetésével a globalizáció ellensúlyozására törekszünk.

3. A tervszerű nevelő – oktató munka során a tanulók képességeinek fejlesztése, készségek kialakítása, bővítése történik (gondolkodási képesség, beszéd, írás, olvasás, matematikai képesség). A mindennapi életben felhasználható, továbbépíthető, a kor követelményeinek megfelelő alapműveltség átnyújtására törekszünk. a)

Az alsó tagozat alapozó funkcióját hangsúlyozzuk. Biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot alapozunk, matematikai képességeket fejlesztünk, készséget alakítunk. A taneszközök és tanulási stratégiák kiválasztásakor figyelembe vesszük a 6-10 éves korosztály életkori sajátosságait. Meggyőződésünk, hogy magasabb szintű tudás csak jó alapokra építhető.

b)

A 2008/2009-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével 56. évfolyamon az alapozó szakasz kitolódik a 6. évfolyam végéig. Az összes óraszám 20%-át; 2011. szeptemberétől a kötelező óraszámok 25%-át használjuk erre a célra. A kiemelt fejlesztési területek a NAT-ban megjelölt kulcskompetenciák: - anyanyelvi kommunikáció - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák - digitális kompetencia - a tanulás tanulása - személyközi és állampolgári kompetenciák 15


- vállalkozói kompetencia - kulturális kompetencia A nem szakrendszerű oktatás módszere intézményünkben: a projekt-oktatás. c)

A felső tagozaton az új tárgyak bevezetése mellett az alapvető képességek továbbfejlesztése, készségek kialakítása történik történik. Időt szakítunk a matematikai képesség, az önkifejezés, az értő olvasás, a helyesírási készség továbbfejlesztésére. A felső tagozat 7-8. évfolyamán az önálló tanulási módszerek elsajátíttatása és alkalmaztatása tovább folyik. Emellett az általános műveltség alapozásáról sem mondhatunk le.

d)

Felső tagozaton a pályaorientáció minden tanóra és szaktanár feladata.

e)

Tanári

differenciálással,

logopédiai

egyéni

foglalkozásokkal,

korrepetálással segítjük a tanulási nehézségekkel küszködő tanulókat. Ily módon igyekszünk a gyermekek szociális – kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadó hátrányokat csökkenteni. f)

A kreativitás, önkifejezés, a divergens gondolkodás, a problémamegoldóképesség fejlesztése minden tanóra feladata. Ismerjék meg a gyermekek a tanulás helyes és hatékony módszerét, legyenek képesek önálló ismeret-szerzésre is! Megalapozzuk a tanulási szokásokat.

g)

Szeretnénk a gyerekekben kialakítani az igényt saját szűkebb és tágabb környezetük

megismerésére.

Harmadik

és

negyedik

osztályban

feldolgozzuk Pécziné Magyar Alexa „Házam –hazám” című Kulcs történetéről

szóló

munkatankönyvét.

Minden

évben

szervezünk

tanulmányi kirándulást, és június elején erdei iskolai tábort. h)

A világ globális problémái iránti érzékenységre neveljük tanítványainkat (környezetvédelem, béke megőrzése, nemzetiségi mozgalmak stb.) . A helyi adottságokat úgy használjuk ki, hogy a környezetismeret tantárgy keretein

belül

az

alapvető

megismerési

módszerek

tanításakor

megismertetjük tanulóinkkal a Duna mikro- és makro-világát. i)

Központi értéknek tekintjük az egészséget, az egészséges életmódra nevelést, a test és lélek harmóniájának megteremtését. A szabadidős tevékenységek szervezésekor megteremtjük a mindennapos testnevelés

16


lehetőségét, a heti 2-3 testnevelés óra, tömegsport, kézilabda, kosárlabda, aerobic megszervezésével. j)

A nyitott, sokoldalúan fejlesztett személyiség fontos része a művészetek iránti érzékenység és fogékonyság. A művészeti tárgyak oktatása mellett rendszeresen szervezünk diákjaink részére múzeum-, színház-, mozi- és koncertlátogatásokat.

k)

Az anyanyelv magas szintű elsajátíttatására és művelésére törekszünk a szóbeli és írásbeli önkifejezési formáknál egyaránt, hiszen a kidolgozott nyelvi

kód

alapvető

feltétele

a

tanulmányokban

való

sikeres

előrejutásnak. l)

Az esztétikai nevelés keretein belül a személyes példaadás a legfontosabb.

Célunk,

kialakításával,

igényes

hogy

megjelenésünkkel,

munkáinkkal,

az

környezetünk

esztétikai

értékek

megismertetésével formáljuk tanulóink ízlését. m)

A tanulók értékelése sokoldalú, egyénre szóló, előremutató. Főként a N.SZ:O projekt-foglalkozásain sok lehetőség nyílik a társak egymás általi értékelésére, valamint a csoportokban együttműködő tanulók csoportos munkájának

értékelésére.

A

reális

önértékelés

kialakítása

is

elengedhetetlen. n)

Az iskola szeretne hagyományokat, sajátos iskolai arculatot kialakítani úgy, hogy mégis biztosítsuk az átjárhatóságot a környékbeli iskolák felé. Erre biztosítékot ad a kerettanterv, valamint a szabadon felhasználható 20%-nyi órakeret. A hagyományok, visszatérő ünnepek rendszert, rendet teremtenek életünkben, s jó eszközei az iskolához való kötődés megteremtésének.

o)

Az iskola részt kíván venni a település életében, ennek érdekében ápolja kapcsolatait a szülőkkel, az önkormányzattal, civil szervezetekkel, az óvodával. Részt vesz a település szintű megmozdulások szervezésében, lebonyolításában, esetenként kezdeményezi azt, ünnepélyeket rendez.

p)

2002 őszétől felmenő rendszerben kiépítettük a felső tagozatot, igyekszünk

minél

hatékonyabban

felkészíteni

tanulóinkat

a

középiskolában és a világban való helytállásra. 17


q)

Az információs társadalom igényeinek megfelelően segítünk tájékozódni, s a helyes arányokat megtalálni diákjainknak az Internet világában is.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. Továbbra is valljuk, hogy a szocializáció, személyiség-fejlesztés, családi életre nevelés elsődleges színtere a család feladata. Ebből következően szoros kapcsolattartásra törekszünk a gyermekek családjaival. A kapcsolattartás lehetőségei: •

Szülői értekezletek (a téma körültekintő kiválasztása)

•

Fogadó órák

•

Szülők folyamatos fogadása (szünetek, tanítás után)

•

Közös iskolai programok (farsang, túrák, karácsonyi ünnepség, anyák napja, játszóházak)

•

Versenyeinkre, bemutatóinkra meghívjuk a család egyéb tagjait is (szavalóverseny, iskolagála, nemzeti ünnepek)

•

Családlátogatások

•

Zeneiskolai koncertek

2. Az iskolás korosztály számára a szocializáció, személyiségfejlesztés családi életre nevelés második legfontosabb színtere az iskola. A nevelő – oktató munka

középpontjában

a

gyermek

teljes

személyiségének

fejlesztése,

képességeinek kibontakoztatása áll. Ennek színterei, lehetőségei: - tanórai

folyamatos,

személyre

szóló

visszajelzés

(dicséret,

kritika

megfelelő egyensúlyban), reális értékelés és önértékelésre nevelés - személyes példamutatás a tanórákon, napköziben, tanulószobán - a diákok partnerként való kezelése - következetesség - a felvetődő problémák azonnali kezelése, megbeszélése - szituációs vagy drámajátékok - adott tanóra témájához kapcsolódó nevelési lehetőség kihasználása - a nem szakrendszerű oktatás keretében zajló projekt-foglalkozások

18


-

tanórán kívüli együttlétek tanítványainkkal (kirándulások, szakkörök, különórák, készülődés ünnepeinkre, beszélgetések óraközi szünetekben, stb.)

-

életmód- napok beiktatása (sportnap, kihívás napja, vitamin-nap)

-

felsőseink részére előadások szervezése a káros szenvedélyekről

-

részvétel drog-prevenciós programokban

-

hetedikeseink, nyolcadikosaink részére szexuális felvilágosító előadások szervezése orvosok, védőnő bevonásával

-

táborozások (önkiszolgálás, önállóság)

-

rendszeres látogatás az idősek otthonában, az óvodában

3. Világnézetileg semleges iskola vagyunk, ám elkerülhetetlen, hogy a pedagógus véleményt nyilvánítson egy-egy témában. Azonban kötelessége, hogy más vélekedésekről, tudományos álláspontról, nézetről is tájékoztassa diákjait. 4. Igény szerint megszervezzük a hitoktatást, és betartjuk a hitoktatással kapcsolatos törvényi előírásokat.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1. A felső tagozat beindítása után megszületett az igény a diákönkormányzat létrehozására. A szervezet felállta után elkészítették szervezeti és működési szabályzatukat. A szabályzatot a tantestület jóváhagyta. A szervezet munkáját 1 fő pedagógus segíti. A diákönkormányzat véleményét a tantestület a diákságot érintő valamennyi kérdésben kikéri. 2. Közvetlen környezetünk, településünk, hazánk történelmének megismerése történelem és irodalom órákon, az alsó tagozaton a történelmi olvasmányokon keresztül történik. Ezen kívül 3.-4. osztályban a környezetismeret és magyar órákon, a szabadon felhasználható 20%-nyi órakeret egy részében feldolgozzuk Pécziné Magyar Alexa Házam-hazám című munkatankönyvét. Ezzel is erősíteni kívánjuk a szülőfaluhoz való kötődést és a magyarságtudatot. A munkafüzet végén található feladatok lehetőséget adnak a felső tagozatos diákoknak önálló kutatómunka végzésére, így a könyv aktualizálására is. 3. Az évszakokhoz fűződő népszokásokat felelevenítjük. Megismertetjük (magyar, ének-zene órákon) a szüreti népszokásokat, a karácsonyi ünnepkör, valamint a húsvéti, és a pünkösdi népszokásokat. Az ősi kézműves technikákkal való 19


ismerkedést beemeljük a technika tantárgyba, ill. a rendszeres játszóházak tematikájába. 4. Ápoljuk testvérfalvaink iskoláival a kapcsolatot. 5. Az elesettek, betegek, idősek iránt elfogadó és segítőkész magatartást alakítunk

ki

tanulóinkban.

Az

idősek

otthonában

műsort

adunk

az

ünnepnapokon, ajándékkal kedveskedünk a lakóknak. 6. Évente legalább 3 osztályszintű rendezvényt szervezünk (zenés összejövetel, színház-, mozi látogatás, kirándulás). 7. A dráma órákon közösségfejlesztő, csoportalakító játékok szerepelnek. 8. Osztályszinten megemlékezünk a gyerekek születés- és névnapjáról. 9. Az iskolai szintű rendezvényeikre a szülőket is meghívjuk. 10. A tanulási nehézségekkel küszködők mellé tanulópárt választunk.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolába jelentkező tanuló felvétele Az iskola minden jelentkező tanköteles korú, iskolaérett, normál általános iskolába javasolt tanulót felvesz. Az első osztályba való beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári év okt. 1-ig hatodik életévét betöltse. A beiratkozáskor be kell mutatni: − a gyermek születési anyakönyvi kivonatát − gyermek lakcímkártyáját − a gyermek TAJ-kártyáját − a szülő személyi igazolványát − a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt vagy a nevelési tanácsadó véleményét − a gyermek egészségügyi lapját a gyermekorvos felvételi javaslatával Az iskolaérettséget megállapíthatja az óvónő, a leendő első osztályos pedagógus az iskola-érettségi vizsgálat

vagy óvodai foglalkozás közbeni

megfigyelés alapján, a nevelési tanácsadó intézet. Iskola-éretlenné nyilvánítás esetén a szülő fellebbezhet, gyermekét a nevelési tanácsadóba viheti, a tanácsadó szakvéleménye alapján a gyermek felvehető. Ha az iskolaérettség kétséges, de a gyermek betöltötte hatodik életévét, 20


s a szülő ragaszkodik az iskolai felvételhez, de nevelési tanácsadóba nem viszi gyermekét, a vizsgálatot a jegyző a közoktatási törvény alapján elrendelheti. Ha a gyermek még nem érett az iskolakezdésre, és a szülő ragaszkodik a beiskolázáshoz, kérése nem tagadható meg. Az intézménybe lépés feltételei az iskola felsőbb évfolyamain A 2.-8. osztályba történő felvétel feltétele az előző évfolyam sikeres elvégzése. (A szülő a közoktatási törvénybe foglalt joga alapján az adott évfolyam sikeres elvégzése ellenre is kérheti gyermeke részére az évfolyam megismétlését 1993. évi LXXIX tv. 71.§ 7. bek. Az engedély megadásáról az igazgató dönt.) A felvételnél be kell mutatni: -

az elvégzett évfolyamokat igazoló bizonyítványt

-

a tanuló születési anyakönyvi kivonatát

-

a tanuló lakcímkártyáját

-

a szülő személyi igazolványát

-

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot - tanév közbeni átjárás esetén a jegyeket, vagy szóbeli értékelést tartalmazó igazoló iratot A 2.-8. évfolyamba jelentkező tanulónak az átmeneti időszakban a kulcsi

iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolájában nem tanult. A vizsgára az adott tárgyat tanító szaktanár készíti fel. Amennyiben a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felelt meg, a vizsgát három hónapon belül megismételheti. Amennyiben a tanuló a tanév folyamán felzárkózik, szintfelmérő vizsgát nem kell tennie. Nem azonos idegen nyelv oktatása esetén az igazgató felmentést adhat a nyelvórák értékelése alól, az év végi osztályozó vizsgára a tanuló magán úton készül fel, az osztályozó vizsgát az igazgató köteles megszervezni. A megyei szakértői bizottság, a nevelési tanácsadó javaslata alapján az igazgató bármely tantárgy értékelése alól felmentést adhat, de tanulót az órák látogatása és a tantárgy tanulása alól ez nem mentesíti. A felmentésről határozatban értesíti a szülőt. A határozat számát és a felmentés tényét a mindenkori értékelő naplóba az osztályfőnök bejegyzi. 21


22


Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka ellenőrzési, mérési, értékelési, az intézmény minőségirányítási programja A nevelő-oktató munka ellenőrzését és a hozzá kapcsolódó méréseket végezheti: Pedagógus esetén: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a munkaközösség-vezetők - külső szakértők (megbízással) - az igazgató által felkért vagy kijelölt pedagógus - mérési csoport az IMIP alapján

Tanulók esetén: - az igazgató - az iskola pedagógusai - külső szaktanácsadó, szakértő

Az ellenőrzés fő területei: - oktató-nevelő munka - intézmény működése

Az intézményi működés vizsgálatának fő területei: - szakszerű és törvényes, partnerközpontú működés - minőségirányítási rendszer működtetése - pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése - humán erőforrás fejlesztés, továbbképzések - az előírt szabályzatok megléte, szabályossága - takarékos gazdálkodás, vagyonvédelem - pontos adminisztráció - munkavédelmi, tűzvédelmi feltételek - gyermek- és ifjúsági feladatok - a tanulók egészségügyi vizsgálatainak megszervezése, lebonyolítása 23


- az előírt nyomtatványok megléte, használata - a tervezési és beszámolási kötelezettségek elvégzése - intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltak megvalósítása - gyakornoki szabályzat végrehajtása - munkaegészségügy, - HACCP működtetése

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének területei: - a nevelő-oktató munka általános színvonala - az egyes pedagógus nevelő- oktató munkája - a tanár- diák kapcsolat - szülőkkel való kapcsolattartás (szülői ért. és fogadó órák látogatása) - tanórán kívüli foglalkozások - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása - pályaorientáció, továbbtanulás segítése, irányítása - esélyegyenlőség, diszkrimináció A tanulók iskolai munkáján belül: - a helyi tantervben előírt követelmények általános teljesítése, ill. az egyes tantárgyak esetében nyújtott teljesítmény - országos kompetencia-mérések - magatartás, fegyelmezettség, viselkedés - az osztályközösségben végzett munka - a tanulók értékrendje, értékválasztásai A

pedagógusok

nevelő-oktató

munkájának

ellenőrzése

tervszerűen

és

folyamatosan történik. Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők évente ellenőrzési tervet készítenek, amely az éves munkaterv része. Ebben meghatározzák: - ki végzi az ellenőrzést - mikor végzi az ellenőrzést, - kit ellenőriznek - mit ellenőriznek - hogyan, milyen módszerrel végzik azt 24


Az ellenőrzés az intézményi minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer alapján zajlik, amely az IMIP része, és 2007. márciusában készült.

A tanulók iskola munkájának ellenőrzése is tervszerű és folyamatos. Az ellenőrző munka a pedagógiai programban, a helyi tantervben, az ellenőrzési tervben, a pedagógusok által összeállított tanmenetek alapján történik. I.

Az iskolára jellemző, a továbblépés szempontjából meghatározó periódus a tanév (hagyományosan valamennyi tantárgyból).

II.

A tanévtől eltérő haladási engedélyt magántanuló kérhet, amit a szülő írásban kérelmez. A továbbhaladási írásos engedélyt a vizsgáztató vizsgabizottság adja ki.

III.

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

IV.

Egyéni továbbhaladást a Nevelési Tanácsadó javaslatára vagy szakértői vélemény alapján az igazgató engedélyez. Az engedélyben meg kell határozni, hogy mely tantárgyból melyik évfolyam végéig kell utolérnie a többieket. Ez legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az egyes évfolyamok végéig elérendő szintet a tantárgyat oktató pedagógus határozza meg az egyéni fejlesztési tervben.

A tanulmányi munka ellenőrzése: a) A továbblépés szempontjából meghatározó periódusban elért teljesítmény megállapításának módja a tanév során folyamatos értékelések által szerzett tanári vélekedés. Ezt a szaktanár a tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkái, órai aktivitásai, gyakorlati tevékenységei alapján alakítja ki. Ezek által ellenőrzi az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően előírt követelmények teljesítését. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult anyagokhoz kapcsolódó követelményekre is. A félévi vagy év végi osztályzat, minősítés eltérhet a jegyek, minősítések átlagától! Az SNI-s tanulók Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, valamint a Nevelési Tanácsadó által adott

25


szakvélemény alapján az igazgató határozatban dönthet egyes tanulók értékelés és minősítés alóli felmentéséről. b) Az 1-8 évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, matematikából; 1-4. évfolyamon környezetismeretből; 5.-6. évfolyamon természetismeretből; 4-8. évfolyamon

idegen

nyelvből;

5-8.

évfolyamon

történelemből,

számítástechnikából; 6-8. évfolyamon fizikából, földrajzból, biológiából, kémiából; •

Félév és év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó

írásbeli felmérőben adnak számot. 5-8. évfolyamon és a negyedik évfolyam második félévében a felmérő jegye egy önálló jegyként számít a félévi és év végi érdemjegybe, 1-4. évfolyamon pedig a minősítésbe. •

A szaktanárok a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és

írásban is ellenőrizhetik. •

Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát felölelő

témazáró dolgozatot írhatnak a szaktanár belátása szerint. A témazáró dolgozat írását a szaktanár legalább három nappal előre köteles jelezni. •

Egy tanítási napon kettőnél több témazáró, félévi vagy év végi felmérés

nem íratható. c) Ének-zene, médiaismeret

tánc-

dráma,

tárgyakból,

rajz,

technika,

valamint

3-4.

testnevelés évfolyamon

mozgókép

és

számítástechnika

tantárgyból a szaktanár a gyakorlati tevékenységek során ellenőrzi, értékeli a követelmények teljesítését. d) Az értékelés során a pedagógus figyelembe veszi, hogy a tanuló teljesítménye hogyan viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez, a tanuló tantárgyhoz való viszonyulását, az előző értékelés óta megfigyelhető fejlődést, illetve hanyatlást.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése: 1. évfolyam: Minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk a negyedéves és háromnegyed éves értékeléskor, félév és év végén. (Magyar nyelv- és irodalomból, matematikából, környezetismeretből a témakörök lezárásakor is.) Alkalmazunk még szóbeli egyéni értékelést, ill. 26


képi értékelést is folyamatosan. A nevelő választása szerint a mellékletben szereplő értékelő lapot vagy az értékelő naplóban található szöveges értékelést a félévi értesítő mellé csatoljuk. Év végén az OM által kiadott szöveges értékelő szoftver segítségével szöveges értékelést készítünk, s azt pótlapon a bizonyítvány mellé csatoljuk. 2. évfolyam: Az első félév végén minden tantárgyból szöveges minősítéssel értékeljük a tanulók teljesítményét. Az első félévben a tanulmányi munkát szövegesen értékeljük, emellett a pedagógus belátása szerint érdemjegyek is adhatók. A két értékelési mód kombinálható. A második félévben a tanulmányi munkát érdemjegyekkel értékeljük, és év végén is (a választható tárgyak kivételével) minden tárgyból osztályzatot kapnak. A második félévben a tanulmányi munka értékelését szöveges értékeléssel is kiegészíthetjük A pedagógus folyamatos szóbeli és képi értékelést is alkalmazhat. 3–8. évfolyam: A tanulók félév és év végén is minden tantárgyból osztályzatot kapnak, a tanév közbeni munkát szintén érdemjegyekkel minősítjük. A szóbeli értékelés továbbra is folyamatos, képi értékelés is alkalmazható. Harmadik évfolyamon és negyedik évfolyam félévkor a választható számítástechnika, illetve negyedik évfolyamon félévkor idegen nyelv tantárgyakból szöveges értékelést alkalmazunk.

Sajátos nevelési igényű gyerekek tanulmányi munkájának értékelése:

Sajátos nevelési igényű gyermekek számára, sajátos tanulási nehézségeik miatt, egyénre szabott értékelési, számonkérési módokat használunk. Az év végi továbbjutáshoz a tantervi követelmények minimum 30%-át teljesíteniük kell. Az SNI tanulók követelményrendszerét, a továbbhaladás feltételeit a szakvélemények figyelembe vételével a tanító, szaktanár és az igazgató határozza meg. Ezt az egyéni fejlesztési tervben rögzítik. Az enyhe értelmi fogyatékosok számára helyi tanterv készült. Megjegyzés:

27


A tanulók tanulmányi munkájáról, magatartásáról, szorgalmáról a szülői értekezletek, fogadó órák alkalmával általános vagy egyéni szóbeli értékelést adhatunk a szülőnek. (A magatartás és szorgalom értékelése havonta jeggyel és/vagy szöveggel történik.)

A tanulmányi munka értékelésének egyéb szabályai, eljárásai 1. Az első évfolyamon félévkor és év végén; a második évfolyamon félévkor a tanulók értesítőjébe, ill. bizonyítványába a bejegyezzük, hogy a tantervi követelményeknek tantárgyanként milyen szinten feleltek meg. Ez félévkor az értékelő lapon, év végén a bizonyítvány pótlapon, a mellékletben, a tantárgyi szöveges értékelés mellett található. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az alábbi minősítések kerülnek: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. A választható idegen nyelv tantárgy minősítése: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, gyenge, felzárkóztatásra szorul. 2. A második évfolyam végén a választható idegen nyelv tantárgy kivételével minden

tantárgyat

a

tanév folyamán

szerzett

érdemjegyek,

szöveges

értékelések, félévi szöveges minősítés és a tanári vélekedés alapján kialakított osztályzattal minősítjük. Az osztályzat eltérhet a második félévben szerzett érdemjegyek átlagától. 3. Az 1.-3. évfolyamon választható idegen nyelvből, 3. évfolyamon és 4. évfolyam I. félévében választható számítástechnika tantárgyból, 4. évfolyam első félévében idegen nyelvből a tanulók szöveges értékelést és minősítés kapnak. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az alábbi minősítések kerülnek: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, gyengén teljesített, felzárkóztatásra szorul. Amennyiben a szülő a szöveges minősítés jegyre váltását kéri, az alábbi módon váltjuk át: kiválóan teljesített(5), jól teljesített (4.), megfelelően teljesített (3), gyengén teljesített (2), felzárkóztatásra szorul (1)

28


4. Ha az első osztályos tanulót tanév folyamán mentesítették az értékelés és minősítés alól, az évfolyamot előkészítő évfolyamként fejezi be. Iskolalátogatási bizonyítványt kap, és újra kezdi tanulmányait az első osztályban. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. 5. Az 1. évfolyamon, ha a tanuló nem teljesítette a tantervi követelményeket, az igazgató engedélyezi az évfolyam megismétlését a szülő írásbeli kérésére. Egyéb esetekben ezen az évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 6. 2.-4. évfolyamon az igazgató engedélyezi, 5.-8. évfolyam engedélyezheti az évfolyam megismétlését a szülő írásbeli kérésére akkor is, ha a tanuló egyébként magasabb évfolyamra léphetne (Közoktatási törvény 71.§ (7) bekezdés). 7. 1. évfolyamon vagy a második évfolyamon félévkor: Ha a tanuló bizonyítványába, értesítőjébe a „felzárkóztatásra szorul” minősítés kerül, a tantárgyat (tantárgyakat) tanító pedagógus (pedagógusok) a szülő bevonásával értékeli(k) a tanuló teljesítményét, feltárja(k) a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot tesz(nek) azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Minden esetben fejlesztési tervet kell készíteni. A fejlesztési terv elkészítéséért az adott tárgyat tanító pedagógus a felelős, a fejlesztési terv elkészítését az osztályfőnök, igazgató-helyettes, munkaközösségvezető, igazgató ellenőrzi. A fejlesztési terv szólhat 3 hónapra, fél évre, vagy egy tanévre. 8.

Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, - az 11/1994. MKM

rendelet 21.§ (8) bekezdés alapján, a tantárgyak számától függetlenül -, javítóvizsgát tehet. Amennyiben a javítóvizsgán sem felel meg, a tanuló köteles évfolyamot ismételni.

9. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. azt az előírt időpontig nem tette le. 29


10. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha a 11/1994. MKM rendelet 20§-ában meghatározott mértékű időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét engedélyezte. 11. A független vizsgabizottság előtti vizsgázás, vizsgáztatás szabályait a 11/1994. MKM rendelet 22. § szabályozza, ez alapján köteles az intézmény eljárni. 12. Ha a tanuló – a szülőjének a közoktatási törvény 7.§-a (1.) bekezdésében szabályozott választása alapján – tankötelezettségének megfelelően magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, ill. a tanuló egyénileg készül fel. Egyéni konzultációra előzetes időpont-egyeztetés szerint lehetőség van. A tanuló érdemjegyeit, osztályzatait, a magasabb évfolyamra lépést az intézmény tantestülete állapítja meg, ill. dönt. A tanuló független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról a 11/1994. MKM rendelet 21. 22. §-ában foglaltak alapján. 13. A tanuló a bizonyítvány átvételét követő 10 munkanapon belül kérheti, hogy javítóvizsgát tehessen független vizsgabizottság előtt. A kérelmet a kiskorú szülőjének is alá kell írnia. Az intézmény a kérelmet 5 munkanapon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 14.

Az alsó tagozaton a szövegesen értékelt tárgyakból az értékelést a következő

szempontok alapján végezzük: - Milyen mértékben sikerült a tantárgy tananyagát elsajátítani? - Mennyit fejlődött az előző értékelés óta? - Milyen a tanuló szorgalma, aktivitása a tantárgy tanítása során? - Az előírt követelményeknek milyen mértékben felelt meg? 15. Második évfolyam második félévétől az osztályzattal minősített tárgyak esetében minden évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét rendszeresen érdemjeggyel értékeli. A félévi és év végi minősítés, ill. osztályzat kialakítása az érdemjegyek alapján, a tanuló tantárgyhoz való viszonyulása alapján, az órai teljesítménye alapján történik

30


16. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és a 2. évfolyam II. félévétől az osztályzatok a következők: Jeles

(5)

Jó

(4)

Közepes

(3)

Elégséges

(2)

Elégtelen

(1)

Megjegyzés: Kiemelkedő teljesítmény esetén minden évfolyamon a félévi értesítőbe a dicséretes (5), az év végi bizonyítványba a kitűnő (5) minősítés kerül.

17.

Felső tagozaton az önálló tantárgyként oktatott tantárgyi modulokat a fentiek alapján értékeljük és osztályozzuk. A tánc és dráma modult a magyar nyelv és irodalom tárgyhoz integráltuk. A tantárgy értékelésekor a tanuló tánc- és dráma foglalkozásokhoz való viszonyulását, aktivitását, az előző értékelés óta megfigyelhető fejlődését, hanyatlását veszi figyelembe a pedagógus. A tantárgy félévi és év végi minősítésébe 10%-os arányban veszi figyelembe. A hon- és népismeret modult a történelem tárgyhoz integráltuk. A tantárgy félévi és év végi minősítésébe 20%-os arányban vesszük figyelembe. Az egészségtan modult a 6. és 8. osztály biológia tantárgyhoz integráltuk. A tantárgy félévi és év végi minősítésébe 20%-os arányban vesszük figyelembe.

18. Tanulóink teljesítményét alsó tagozaton választható etikából és a felső tagozaton pályaorientációból, valamint osztályfőnöki órákon nem értékeljük. 19. A pedagógusok a szülőket a tanulók előmeneteléről az ellenőrző könyvön keresztül értesítik. Az ellenőrző bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, a naplóból az elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A bejegyzés csak a pedagógus kézjegyével, a beírás dátumával együtt válik érvényessé. 20. A tanulók félévi és év végi tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak,

31


tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre, minősítésekre történő átváltását a következő arányok alapján végzi a nevelő: 1. - 2. évfolyamon szöveges értékeléskor a választható tárgyak kivételével: Teljesítmény Szöveges minősítés 0-50%

felzárkóztatásra szorul

51-74%

megfelelően teljesített

75-90%

jól teljesített

91-100%

kiválóan teljesített

1. - 4. évfolyamon választható tantárgyak, 4. évfolyam I. féléve angol nyelv szöveges értékeléskor: Teljesítmény

Szöveges minősítés

Jegyre váltás

0-39%

felzárkóztatásra szorul

elégtelen (1)

40-55%

gyengén teljesített

elégséges (2)

56-75%

megfelelően teljesített

közepes (3)

76-89%

jól teljesített

jó (4)

90-100%

kiválóan teljesített

jeles (5)

A 2.-4. évfolyamon a pontszámok érdemjegyre történő átváltása: Teljesítmény

Érdemjegy

0-39 %

elégtelen (1)

40-55 %

elégséges (2)

56-75 %

közepes (3)

76-89%

jó (4)

90-100%

jeles (5)

32


Az 5.-8. évfolyamon a pontszámok érdemjegyre történő átváltása: Teljesítmény

Érdemjegy

0-49 %

elégtelen (1)

50-65 %

elégséges (2)

66-79 %

közepes (3)

80-90 %

jó (4)

91-100 %

jeles (5)

Ezektől a százalékos arányoktól a szaktanár saját belátása szerint eltérhet. 21. A nem szakrendszerű oktatás során a 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben az 5-6. évfolyamon a projekt-foglalkozásokon főként szóbeli értékelés zajlik. A tanulók egyéni vagy csoportos értékelést kapnak. A tanulók munkáját értékelheti a pedagógus, a tanulótársak. Az önértékelésre a foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetünk. A rövidebb-hosszabb projektek végén a tanulók tantárgyi érdemjegyet kapnak. Az érdemjegy kialakítása az ötfokú skálán a következő szempontok alapján történik: - A tanuló csoportbeli aktivitása. - Mennyire segíti ötleteivel a csoport munkáját? - Mennyire kezdeményező? - A feladatok megoldása során mennyire kreatív? - A feladatok megoldása során mennyire kitartó, milyen szorgalmas? - Az elkészített prezentáció mennyire esztétikus, igényes, változatos kivitelű? - A rendelkezésre álló anyagok anyagtakarékos használata. - Az eszközök rendeltetésszerű használata. A félév és a tanév végén az osztályzat kialakításakor a projektek végén kapott érdemjegyet egy teljes értékű jegyként vesszük figyelembe.

22. A Nevelési Tanácsadó, ill. a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján, ha az igazgató a tantárgy értékelése vagy minősítése alól felmentést ad, az adott tárgyat oktató pedagógus saját belátása szerint, de mindig előremutató módon 33


értékeli a tanulót. A minősítés alóli felmentés esetén a félévi értesítőbe és a bizonyítványba, törzslapra, naplóba a „RÉSZT VETT” kifejezés kerül, rövidítése: R. v. Ezen tanügyi nyomtatványok megjegyzés rovatába a felmentő határozat számát és tartalmát bejegyezzük. 23. Amennyiben a tanuló alapfokú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal rendelkezik és ezt az iskolában bemutatja, a tanulót az iskola igazgatója az adott idegen nyelvi órák látogatása alól felmentheti.

A tanuló magatartásának értékelése 1. A tanulók magatartásának minősítésénél minden évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatokat alkalmazzuk. 1-3. évfolyamon és 4. osztály első félévében szöveges minősítést kapnak a tanulók (példás, jó, változó, rossz). Félév és év végén a szöveges minősítés mellé bővebb értékelést a mellékletben adunk. 2. A tanuló magatartását az 1. osztályban az osztályfőnök havonta szövegesen értékeli, arról a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül étesíti. A félév és a tanév évvégén a szöveges minősítést az ellenőrzőbe, ill. a bizonyítványba bejegyzi. A szöveges értékelés a mellékletbe kerül. 3. A 2.-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli, erről a szülőt a szokott módon értesíti. A magatartás félévi és év végi osztályzatát, minősítését az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján határozza meg. Vitás esetben az osztályban tanító pedagógusok többsége dönt az osztályzatról. Az igazgatónak egy szavazati joga van. Döntetlen szavazás esetén az igazgató szavazata dönt. Az osztályzatot a félévi értesítőbe, ill. a bizonyítványba kell bejegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének ismérvei a következők: Példás (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: - betartja a házirendet 34


-

tanórán,

tanórán

kívüli

foglalkozásokon,

iskolai

rendezvényeken

példamutatóan viselkedik - kötelességtudó, önként vállalt feladatait maradéktalanul elvégzi - tisztelettudó társaival, nevelőivel - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész - óvja, védi környezetét, az iskola és saját felszerelését - nincs írásbeli figyelmeztetője, intője, rovója Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja

- tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai rendezvényeken megfelelően viselkedik - önként vállalt feladatait tőle telhetően elvégzi - az osztály, iskola közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt - nincs írásbeli figyelmeztetője, intője, rovója

Változó (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: - az iskolai házirendet nem minden esetben tartja be -

tanórán, tanórán kívüli foglakozásokon, iskolai rendezvényeken többször

fegyelmezetlenül viselkedik - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel udvariatlan, durva - igazolatlanul mulaszt - ha írásbeli figyelmeztetője, intője van Rossz (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: - az iskolai házirendet nem tartja be -

tanórán,

tanórán

kívüli

foglalkozásokon,

iskolai

rendezvényeken

fegyelmezetlenül viselkedik - társaival, a felnőttekkel szemben gyakran udvariatlan, durva, vitás ügyeit önhatalmúlag verekedéssel intézi - a közösség, az iskola szabályaihoz nem alkalmazkodik - sokat mulaszt igazolatlanul - ha írásbeli osztályfőnöki rovója, igazgatói figyelmeztetése, intője, rovója van

35


A tanuló szorgalmának értékelése 1. A tanulók szorgalmának minősítésénél minden évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatokat alkalmazzuk. 1-3. évfolyamon és 4. osztály első félévében szöveges minősítést kapnak a tanulók (példás, jó, változó, hanyag). Félév és év végén a szöveges minősítés mellé bővebb értékelést a mellékletben adunk. 2. A tanuló szorgalmát az 1. osztályban az osztályfőnök havonta szövegesen értékeli, arról a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül étesíti. A félév és a tanév évvégén a szöveges minősítést az ellenőrzőbe, ill. a bizonyítványba bejegyzi. A szöveges értékelés a mellékletbe kerül. 3. A 2.-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli, erről a szülőt a szokott módon értesíti. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát, minősítését az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján határozza meg. Vitás esetben az osztályban tanító pedagógusok többsége dönt az osztályzatról. Az igazgatónak egy szavazati joga van. Döntetlen szavazás esetén az igazgató szavazata dönt. Az osztályzatot a félévi értesítőbe, ill. a bizonyítványba kell bejegyezni. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének ismérvei a következők: Példás (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelően tanul

-

ha osztályzataiban jelentős javulást ér el

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz

-

önként vállal feladatokat, azokat teljesíti

-

munkavégzése pontos, megbízható -

tanórán kívüli foglalkozásokon, tanulmányi versenyeken önként részt vesz

Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: -

a képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt

-

tanórákon többnyire aktív

-

osztályzataiban kisebb mértékű rontás észlelhető 36


-

házi feladata, felszerelése ritkán hiányzik

-

tanórán kívüli foglalkozásokon, tanulmányi versenyeken biztatásra vesz részt

Változó (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: -

tanulmányi eredménye elmarad a képességeitől

-

egyenetlen teljesítményt mutat tanulmányaiban

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

-

nem vállal önálló feladatokat

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból lerontja

Hanyag (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki: -

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, fegyelmezetlen

-

tanulmányi teljesítménye mélyen alulmarad képességeitől

-

felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányzik

-

az osztály és az iskola életébe nem lehet bevonni

-

valamely tantárgyból félévi vagy év végi osztályzata elégtelen (egyéni

megítélés alapján)

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az Oktatási Minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadvány alapján és felhasználásával végezzük. Az elvégzett mérőtesztet dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó dolgozta ki Hungarofit néven. 1. osztályban: 3 motorikus próba 2-4. osztályban: 4 motorikus próba, Cooper-teszt 5-8. osztályban: 6 motorikus próba, Cooper-teszt A mérések időpontjai: Minden évfolyamon minden évben ősszel és tavasszal. Értékelés: Ezen útmutató alapján a megadott táblázatok felhasználásával pontokká számítjuk át az eredményeket, s e pontok száma adja a minősítés alapját. Az elért eredményeket a Fitoszoft 2000 értékelő programmal dolgozzuk fel. Eredményeinket tájékoztatásul megküldjük a szülőknek és a védőnőnek.

37


Az iskolai jutalmazás és büntetés formái 1.

Kimagasló

teljesítményekért

(tanulmányi

verseny,

sport,

művészeti

teljesítmény, ünnepi műsorok szervezése, azokban való aktív részvétel, stb.) írásbeli osztályfőnöki dicséret, szaktanári dicséret, igazgatói dicséret adható. Az iskolában elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret 2. Az egész évben nyújtott kiemelkedő tanulmányi teljesítményért és/vagy példamutató magatartásért, szorgalomért, aktív közösségi munkáért, iskolai sporteredményért, a tanév végén nevelőtestületi dicséret adható. Ez járhat oklevéllel, esetleg könyvjutalommal. 3. Az iskolai büntetés formái: szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki rovó igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói rovó

Ha a tanuló a kötelességeit, iskolai házirendet vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás rendjéről a közoktatási törvény 76. §-a, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 32. §-a rendelkezik. A fegyelmi eljárás szabályairól, a tárgyalás lebonyolításáról pedig ugyanezen rendelet 5. sz. melléklete, valamint a Házirend ad iránymutatót. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a közoktatási törvény 77. §-a, a 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet 33. §-a, valamint a Házirend szabályi szerint kell eljárni.

38


Megjegyzés: A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül. A dicséretet és a büntetést írásba kell foglalni, és a szokott módon a szülő tudomására kell hozni. Abban az estben, ha a tanulónak írásbeli osztályfőnöki rovója, igazgatói figyelmeztetője, intője, rovója van, félévi, ill. év végi magatartás-jegye nem lehet jobb változó (3) osztályzatnál. Két osztályfőnöki figyelmeztető után a következő fokozatot kapja. Az osztályfőnöki intő után közvetlenül osztályfőnöki rovót kap a tanuló. Kirívó esetben magasabb fokozat is adható. Három szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztető jár.

A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelése Az intézményi szintű értékelés célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra támaszkodva megjelölje, hogy a nevelő- oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott céloknak. Alapvető feladata, hogy megerősítse a tantestület pedagógiai tevékenységének helyességét, feltárja a hibákat, hiányosságokat, ösztönözzön azok kijavítására. Az értékelésre minden tanév félévének zárásakor, valamint a tanévzáró értekezleten kerül sor. Az értékelést az igazgató megküldi a fenntartónak.

Az értékelés területei: -

a tantestület nevelő-oktató munkája

-

az egyes pedagógus nevelő-oktató munkája

-

a munkaközösségek szakmai munkája

-

a tanulói közösségek tevékenysége, fejlődése

-

a tanulók személyiség-fejlődése, tanulmányi munkája, magatartása, szorgalma

Az értékelési szempontokat az intézmény Sz.M.Sz.-e tartalmazza. Az értékelő értekezletet a félév és a tanév lezárását követő 15 napon belül az igazgató vagy helyettese vezetésével kell megtartani. Az erről készült jegyzőkönyvet és statisztikát a fenntartó részére 8 napon belül megküldi.

A nevelő-oktató munka teljes körű intézményi szintű önértékelésére négyévenként, az intézményvezetői ciklushoz igazodóan, annak 4. évében kerül sor. Ennek 39


eljárásrendjét az INTÉZMÉNYI MINŐSÉIRÁNYÍTÁSI PROGRANM SZERINT MŰKÖDTETETT ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN c. dokumentum (IMIP része) 8. fejezete tartalmazza.

Az intézmény minőségirányítási programja 2004. tavaszán elkészült az intézmény minőségirányítási programja. Ez a pedagógiai programunk 1. sz. melléklete. 2007. márciusában kiegészítettük az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerrel. A minőségfejlesztési munka egy négy főből álló csoport feladata. A csoport tagjai:

-

az igazgató

-

az igazgatóhelyettes

-

a munkaközösség vezetője

Feladataikat a pedagógiai program, a minőségirányítási program figyelembe vételével az éves munkatervben határozzák meg. A minőségfejlesztési csoport kéthavonta ülésezik, tart megbeszéléseket.

40


Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszere Jogszabályi háttér, alapdokumentumok Az intézményi nevelő-oktató munkát a mindenkor érvényben lévő jogszabályok figyelembe vételével végezzük: 1993. évi LXXIX. Tv. és módosításai; a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és módosításai; a 2007. évi CXXI. Tv; a 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet; 2003. évi CXXV. Tv.; 1997. évi XXXI. Tv. ;16/2004. (V.18. OMGyISM) együttes rendelet; 19/2004. (VI. 14.) OM rendelet; 17/2004. OM rendelet és módosításai; 2004. évi LX. Tv.; a mindenkori tanév rendjéről szóló OM rendelet, stb. Az intézmény tevékenységi rendszerét meghatározó programokat, szabályzatokat a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően készítjük el és működtetjük. Az intézmény működésének alapdokumentumai: -

Alapító okirat A Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény pedagógiai programja: a) Nevelési program b) a Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterv szerint készült helyi tanterv (Nyíregyházi tantervcsalád) c) Zeneiskolai pedagógiai program: - Nevelési program - Helyi tanterv - A Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata - A Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Házirendje - A Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Minőségirányítási programja a) Minőségirányítási program b) Az intézményi minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési értékelési rendszer -

41


A Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közoktatási esélyegyenlőségi terve - Továbbképzési terv (ötéves periódusokra) - A mindenkor érvényes éves munkaterv - Gyakornoki szabályzat - Tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzat - Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata - Iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata - Iskolai sportkör működési szabályzata

Az intézmény tevékenységi köre az alapító okiratban foglaltak szerint A Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alaptevékenysége:

alapfokú oktatás (8520) alapfokú művészetoktatás (85203)

Az intézmény alapvető szakágazata: alapfokú oktatás (852010) székhelye: 2458 Kulcs, Kossuth L. u. 75.

Az intézmény alapítója, fenntartója, felügyeleti szerve: Kulcs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete.

852 000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852 011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852 012 Sajátos nevelési igényű ált. isk. tanulók nappali rendsz. nev., okt. (1–4. évfolyam) 852 021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 852 022 Sajátos nevelési igényű ált. isk. tanulók nappali rendsz. nev., okt(5–8. évfolyam) 852 031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 855 911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855 912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855 914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855 915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 931 204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 562 913 Iskolai intézményi étkeztetés 562 917 Munkahelyi étkezés 682 002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 812 900 Egyéb takarítás

42


Az intézmény alapfeladatai sérelme nélkül, a mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével vállalkozhat.

Az intézményben tanuló évfolyamok száma: 1-8. (alsó tagozat, és a felső tagozat). Az alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon folyik. Választható tanszakok: zongora, furulya, fuvola, trombita, kürt, fagott

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása: Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, enyhe értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

A nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatás intézményünkben a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben megszűnik. Ez a fejezet 2012. szeptember 1-én kikerül a pedagógiai programból.

Jogszabályi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 8. § (3) bekezdése szerint az 5-6. évfolyamon az alapozó szakaszban a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatás folyik. A 128. § (19) bekezdése szerint a 2008/2009-20010-2011. tanévig a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az összes e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el. A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti Alaptantervben (243/2003. XII.17. Kormányrendelet) meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. A pedagógus részvételét a nem szakrendszerű oktatásban az 1993. évi LXXIX tv. 17. § (8) bekezdése rögzíti. 43


A nem szakrendszerű oktatás intézményi bevezetése: 1. Intézményünkben a 2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben az 5-6. évfolyamon bevezetjük a nem szakrendszerű oktatást. 2. 2008. szeptembere és 2011. júniusa között a felhasznált időkeret a kötelező óraszámok 20%-ában folyik. 3. 2011/2012-től a megszűnésig is a kötelező és nem kötelező óraszámok 20%ban zajlik a nem szakrendszerű oktatás, de csak a 6. évfolyamon. 4. A nem szakrendszerű oktatás módszere a projekt-oktatás. A projekt-hálók, valamint a projektek leírása külön dokumentumban találhatók. 5. A projektek időbeli keretei: A felhasználható óraszámokat a tanterv tantárgyanként tartalmazza. A projektek hosszúsága, irányítása: - egy tanóra (egy pedagógus irányításával) - több tanóra elszórtan (egy pedagógus irányításával) - több tanóra tömbösítve (egy pedagógus irányításával) - egy tanóra (több pedagógus összehangolt irányításával) - több tanóra elszórtan (több pedagógus irányításával) - több tanóra tömbösítve (több pedagógus összehangolt irányításával) 6. A tanulók értékelése a nem szakrendszerű foglalkozásokon „A tanulmányi munka értékelésének egyéb szabályai, eljárásai” c. fejezetben található. A Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák: a) Anyanyelvi kommunikáció b) Idegen nyelvi kommunikáció c) Matematikai kompetencia d) Természettudományi és technológiai kompetenciák e) Digitális kompetencia f) Hatékony önálló tanulás g) Szociális és állampolgári kompetencia h) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia i) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

44


Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, a vélemények adekvát megfogalmazását, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családi élet során, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • megfelelő szókincs • verbális és nonverbális kommunikációs képesség •

funkcionális nyelvtan

•

szóbeli szövegalkotás

•

írásbeli szövegalkotás

•

életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek

•

különféle nyelvi stílusok ismerete, használata

•

a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat

•

hallott és olvasott szöveg értése

•

tájékozódás különböző típusú szövegekben

•

információk kigyűjtése, feldolgozása különböző típusú szövegekből

•

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)

•

érvelés képessége

•

empatikus képesség

•

esztétikai érzék, nyelvi igényesség

•

kíváncsiság

•

tantárgyra jellemző szaknyelv használata

Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetők: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül: családi élet, iskolai és egyéb képzés, munka és szabadidős tevékenységek során. 45


Az egyén nyelvtudásának szintjei: hallott szöveg értése, szóbeli szövegalkotás, olvasott szöveg értése és írásbeli szövegalkotás). A nyelvi tudás szintje függ az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális hátterétől, környezetétől, igényeitől, érdeklődésétől.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök •

megfelelő szókincs

•

funkcionális nyelvtan

•

szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete

•

nyelvi stílusok ismerete

•

szóbeli üzenetek, beszélgetések megértése, lefolytatása

•

idegen szöveg olvasása, megértése

•

szóbeli és írásbeli szövegalkotás

•

a nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

•

a nyelvismeret további önálló fejlesztése

•

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, amely használható a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában egyformán fontosak az ismeretek, folyamatok, tevékenységek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.


analízis - szintézis

•

matematikai fogalmak ismerete

•

alapműveletek, mértékek ismerete

•

összefüggések felismerése

•

geometriai fogalmak és összefüggések ismerete, használata 46


•

matematikai szaknyelv ismerete

•

tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát

•

tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket

•

bizonyítások megértése

•

az alkalmazásban a legcélszerűbb, legegyszerűbb módszer megtalálása

•

megfelelő segédeszközök használata

•

az igazság tisztelete

•

a dolgok logikus okának és érvényességének megkeresése

•

mindennapokban használható tudás

•

problémamegoldó készség

•

lényeglátás

•

kíváncsiság

•

egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás

•

kreativitás

Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és a fenntartható fejlődésért viselt egyéni és közösségi felelősséget.


a természeti világ fogalmainak, alapelveinek, módszereinek, folyamatainak ismerete

•

a természeti világ és az emberi tevékenység egymásra gyakorolt hatása

•

összehasonlítás, csoportosítás, rendszerezés képessége, rész-egész viszony felismerése

•

összefüggések felismerése és kifejezése

47


•

rendszerszemléletű gondolkodás

•

lényeglátás

•

fogalomalkotás

•

analógiás gondolkodás

•

kreativitás

•

logikai képességek

•

rajzolási készség

•

tervezés, a kivitelezés során a buktatók elhárítása

•

nemzeti, európai tudat megalapozása

•

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

•

kíváncsiság

•

környezettudatosság: lokális cselekvőképesség a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében

•

az épített és természeti környezet tisztelete, védelme

•

önismeret biológiai és mentális szempontból,

•

egészséges életvitel

•

esztétikai érzék

•

képesség a természettudományos és műszaki műveltség mozgósítására a mindennapi életben és a munka során felmerülő problémák megoldásához

•

a meglévő tudás gyakorlatias felhasználása új technológiák, berendezések megismerésekor és működtetésekor, a társadalmi folyamatok megértésekor, az egyéni és közösségi célok elérésében

•

legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a munka, a tanulás, a kommunikáció, és a szabadidő terén. A valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Kommunikációt és hálózati együttműködést az interneten keresztül: információ felismerését, visszakeresését, értékelését, tárolását, előállítását, bemutatását, cseréjét.

48



eszközök megismerése, használata

•

adatátviteli eszközök ismerete

•

szövegszerkesztési ismeretek

•

táblázatkezelés

•

információkeresés, tárolás, kezelés, alkalmazás

•

adatbázisok ismerete, használata

•

információ előállítása, szerkesztése, bemutatása

•

internet használata

•

elektronikus úton való kommunikáció

•

média, mint az információszerzés forrásai

•

innovatív, kreatív gondolkodás

•

netikett

•

valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése

•

munka világában való eligazodás

•

élethosszig tartó tanulás

Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.


motiváció, pozitív attitűd a tanuláshoz

•

hatékony saját tanulási stratégiák kidolgozása, és alkalmazása

•

önismeret: személyes célok megfogalmazása

•

önértékelés, illetve mások objektív értékelése

•

tájékozódás a képzés, oktatás, szakmák világában

49


•

figyelem, megfigyelőképesség

•

egyéni s közös munkára való alkalmasság

•

segédeszközök használata

•

írás, olvasás, számolás, információs technológiák készségszintű alkalmazása

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban. Ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, szerkezetről és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.


egészséges életvitel

•

mentális egészség

•

etikai, erkölcsi, magatartási szabályok alkalmazása

•

kommunikációs képesség a legkülönbözőbb kommunikációs helyzetekben

•

empátia

•

problémamegoldó képesség

•

identitástudat

•

stressz és frusztráció kezelése

•

változások, új iránti fogékonyság, nyitottság

•

együttműködési képesség

•

magabiztosság, felelősségtudat

•

személyes előítéletek leküzdése

•

kompromisszumra való törekvés

•

aktuális politikai események, tendenciák ismerete

•

helyi és tágabb közösség problémáinak ismerete

•

a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak ismerete

50


•

politikai mozgalmak, céljainak ismerete

•

állampolgári jogok és kötelezettségek

•

az Európai Unió és felépítése, főbb célkitűzései

•

az emberi jogok tisztelete

•

közösségi érzés

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.


a gazdaság működésének átfogóbb megértése

•

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése

•

kihívások felismerése, értelmezése

•

tervezés, szervezés, irányítás képessége

•

vezetési ismeretek

•

családi gazdálkodás

•

a vállalkozások alapvető formái, működésük

•

az elemzés, tapasztalatok értékelése

•

kommunikációs képességek

•

innovatív gondolkodás, kezdeményezőképesség

•

kockázatfelmérés és vállalás

•

egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. 51


Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.


Önkifejezés képessége különböző művészetekben

•

ítéletalkotás

•

fantázia, képzelet

•

kreativitás

•

asszociációs képességek

•

analizáló, szintetizáló képesség

•

kulturált vitakészség

•

nyelvi kifejezőkészség

•

manuális készségek

•

empatikus képességek

•

fejlett esztétikai érzék: a valódi érték és a giccs megkülönböztetése

•

nyitottság a modern művészetek iránt

A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Kiemelt fejlesztési feladatok: 1. énkép és önismeret 2. hon- és népismeret 3. európai azonosságtudat, egyetemes kultúra 4. aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. gazdasági nevelés 6. környezettudatosságra nevelés 7. a tanulás tanítása 8. testi és lelki egészség 9. felkészülés a felnőtt lét szerepeire

52


1. Énkép és önismeret: A 6-14 éves korig tartó időszak az egészséges énkép és önértékelés alakulásának fontos időszaka. A tanuló elsajátítja az alapvető erkölcsi, etikai, magatartási normákat, a közösségi együttlét alapvető szabályait. Kiegyensúlyozott, szeretetteljes, partneri légkör kialakításával elkerülhetőek a sorozatos és mély kudarcélmények, megakadályozható a negatív énkép kialakulása. A megfelelő külső értékelés, önértékelés, énkép birtokában a tanulók felismerik erősségeiket és gyengeségeiket (életkori sajátosságaiknak megfelelő mélységben), motiváltságuk pedig jó szinten tartható. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó - alkotó tevékenysége során alakul ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Mivel az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitása mértékét, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki a minél alaposabb önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 2. Hon- és népismeret: Az egészséges magyarságtudat szempontjából elengedhetetlen, hogy tanulóink ismerjék népünk, nemzeti kultúránk nagy múltú és jelen értékeit. Kiemelt fontosságú, hogy megismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyiségeket, tudósokat, feltalálókat, képzőművészeket, építészeket, írókat, költőket, zeneszerzőket, sportolókat. Emellett országunk történelmének, földrajzának, népi hagyományainak, kultúrájának megismerése is elengedhetetlen. A hon- és népismeret, kiemelt fejlesztési feladatként megjelenik összes műveltségi területen, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben is. Ennek kitűnő terepe lehet egy-egy közös olvasmányélmény, éneklés, koncert-látogatás és szervezés, az iskolai és településszintű ünnepekre való felkészülés, erdei iskolák, tanulmányi kirándulások, tanulmányi versenyek, részvétel a település élő hagyományaiban (szüreti felvonulás és bál, Mesterségek bölcsője alkotótábor, kiszézés, Szent Iván 53


éjszakája; betlehemezés, stb.) is. Fontos cél a nyitottság, az érdeklődés megőrzése a nemzeti értékek iránt, amely alapja lehet a másfajta kultúrák iránti fogékonyságnak, tiszteletének is. 3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. Tanulóinkat megismertetjük az Európai Unió kialakulásának történetével, alkotmányával, intézményrendszerével, az uniós politika szempontrendszerével. Meg kell tanulniuk, hogyan élhetnek akár diákként, akár felnőttként a megnövekedett lehetőségekkel (ösztöndíjak, cserediák program, nyelvtanulási lehetőségek, munkavállalás, stb.). Magyarságtudatukat megőrizve kell Európa polgáraivá válniuk. Diákjainkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal, képességekkel és készségekkel igyekszünk gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók megismerkednek az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeivel. Igyekszünk nyitottságot és toleranciát kialakítani bennük a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Megismertetjük őket az emberiség közös, globális problémáival, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésekkel. Megpróbáljuk érzékennyé tenni őket a problémák lényegének megértése, okainak keresése, az összefüggések és a megoldási lehetőségek feltárása iránt. Iskolánk törekszik arra, hogy jó kapcsolatokat ápoljon külföldi testvértelepüléseink iskoláival. Ez a kiemelt fejlesztési feladat is megjelenhet szinte minden tanórán, műveltségterületen: történelem és állampolgári ismeretek, földrajz, médiaismeret, dráma, ének-zene, rajz, technika, stb.; valamint a tanórán kívüli tevékenységekben: vetélkedők, tanulmányi versenyekre való készülés, Fekete István Napok, találkozók a testvértelepülések delegációival, stb. 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A társadalom fejlődésének, az egyén sikerességének egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális (esetleg politikai) közösség életében. Az élet ezen színterein elengedhetetlen a társadalmi

54


együttélés szabályainak betartása, az erőszakmentesség, mások véleményének tiszteletben tartása. Minden eszközzel és a nevelés és oktatás minden területén elősegítjük, hogy tanulóink aktív közösségi emberekké és aktív állampolgárokká váljanak. Az aktív állampolgárságra, demokráciára és közösségi életre nevelés színterei: -

a diákönkormányzatban végezett aktív munka,

-

az osztályközösségért végzett munka

-

az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók,

-

a diákság felől jövő kezdeményezések

-

iskolai ünnepségek, egyéb rendezvények szervezése

-

településünk civil szervezetei által szervezett megmozdulásokon való részvétel

-

a települési szintű megmozdulásokon való részvétel

-

települési szintű rendezvények szervezése

-

önképző körök támogatása

-

tanórák: pl.:dráma órák (komplex dráma), történelem és állampolgári ismeretek, stb.

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítódás és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. 5. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. Ahhoz, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben a demokrácia és életképes piacgazdaság továbbra is működjön, tanítványainkkal meg kell ismertetnünk a gazdaság alapvető összefüggéseit. Meg kall tanítanunk őket javaikkal helyesen gazdálkodni. Hazánk jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy diákokat bocsássunk ki, akik nyitottak a gazdaság kérdései 55


iránt, mivel a társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Fontos célunk, hogy tanulóink: - értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató erejét, - tudatos fogyasztókká váljanak, erre ösztönözzék családtagjaikat is - tudják mérlegelni a döntéseikkel járó kockázatot, hasznot, költségeket - legyenek képesek a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásra - ismerjék biológiai lábnyomukat, a fenntartható fejlődés fogalmát, egyéni eljárásait - megismerjék mi a hitel, megtakarítás, befektetés - kellő óvatossággal bánjanak a marketing fogásokkal, reklámmal A gazdasági nevelés lehetőségei: matematika, osztályfőnöki, technika és életvitel, dráma órák. Tanórán kívüli lehetőségek: diák önkormányzati gazdálkodás, erdei iskolák, többnapos kirándulások, iskolai rendezvények szervezése, egyéb projektfoglalkozások. 6. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természetfennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulók eltérő tudással, tapasztalattal, személyes élménnyel, belső motivációval, attitűddel rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Változatos tevékenységformákon keresztül mélyülnek el a tanulók a témában, alakítjuk ki bennük a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásformát. Megismertetjük velük azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek eredményei a környezeti világjelenségek. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre és a környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezetei következmények tükrében. A fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolata, a fenntartható fogyasztás megismerése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása elengedhetetlen. A környezettudatosságra nevelés színterei intézményünkben a következők: - Környezetvédelmi komplex nevelési program 56


- Házam hazám Pécziné M. A. helytört. munk. feldolg. - Erdei iskolai program - Természetismeret, földrajz, biológia órák, technika órák - „Zöld napok” rendezvényei (Föld napja, Víz világnapja, Madarak és fák napja, Szél világnapja, stb. - Részvétel a civil szervezetek által rendezett „szemétszüreten” - Szelektív hulladék-gyűjtés iskolai és település szinten (PET palack, papír, szárazelemek, alumínium sörösdobozok) - Projekt-foglalkozások a természetben - Osztályfőnöki órák - Környezetvédelmi versenyekre való felkészülés és részvétel - Ismerkedés Fekete István műveivel Célunk, hogy diákjaink bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezet védelme váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 7. A tanulás tanítása A tanulás magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Az iskola és a pedagógusok alapfeladata mindig az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Összetevői: - értő olvasás, írásbeli és szóbeli szövegalkotás, számfogalom és műveleti fogalom folyamatos fejlesztése - érdeklődés felkeltése és fenntartása - útbaigazítás a tananyag szerkezetével, hozzáférésével, kapcsolatban - önálló ismeretszerzés módszereinek megismertetése (könyvtár, nyomtatott dokumentumok, elektronikus dokumentumok, múzeum, színház, kiállítások, előadások, televízió megfelelő műsorai)) - önálló tanulás alapvető formái, módszerei - önművelés igényének kialakítása - előzetes tudás mozgósítása és az új ismeret-elemek hozzákötése a meglévő ismeretekhez - egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése - rövid és hosszú távú memória folyamatos fejlesztése 57


- a rögzítés módszerei - az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismertetése - páros, csoportos, kooperatív tanulás módszerei - folyamatosan minden órán fejlesztendő: megfigyelő képesség, összehasonlító képesség, rendszerező képesség, következtetés, analizálószintetizáló képesség, probléma-megoldó képesség fejlesztése, általánosítás, konkretizálás - kreatív gondolkodás - döntéshozatali képesség fejlesztése (alternatívák előzetes végiggondolása) - variációk sokoldalú alkalmazása - kockázatvállalás ésszerű határokon belül - értékelés, érvelés - kritikai gondolkodás - konfliktus-kezelési technikák - értelmi-érzelmi egyensúly megteremtése A fent említett összetevők fejlesztése minden tanóra, foglalkozás, tanórán kívüli tevékenység, szabadidős tevékenység feladata. A tanulás tanítása során alkalmazzuk az Oroszlány Péter által kidolgozott módszertant. 8. Testi és lelki egészség Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink legfőbb célkitűzései között szerepeljen a harmonikus élet örömteli elérése, vagy az ennek megélésére való törekvés. Olyan belső igény kiépítését, ismeretek, pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítását tartjuk szem előtt, amelyek segítségével megteremthető a testi-lelki egyensúly és harmónia. A személy és a személyiség teljes egészsége a tanulásitanítási folyamat eredményességét is befolyásolja, kialakítása az iskolai élet teljes egészét átszövi. E cél elérését az alábbi összetevők adják, részfolyamatok, módszerek segítik: -

szocializációs folyamatok segítése

-

egészséges életmódra nevelés (sport, mozgás szerepe; egészséges táplálkozás; betegségek megelőzése; megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés; tudatmódosító szerek ismerete; konfliktusok kezelése)

-

munka és pihenés megfelelő aránya

-

sérült, fogyatékos, beteg, elesett emberek tisztelete, segítése 58


-

baleseti lehetőségek

-

biztonságos közlekedés gyalogosan és közlekedési eszközökkel

-

iskolai, otthoni veszélyes anyagok

-

alkohol, drog, dohányzás káros hatásai

-

szexuális felvilágosítás az életkornak megfelelően

-

konfliktusok és a stressz kezelése

-

munkavédelem, tűzvédelem

A lelki egészség fontos összetevője a kortársi kapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Cél olyan légkör megteremtése, ahol a kapcsolatokat az elfogadás, a türelem, az együttműködési készség, egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés jellemzi. A pedagógusok személyes példaadása elengedhetetlen. 9. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A sikeres módosítás feltétele az egész életen át tartó tanulás, ill. ennek képessége. A tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest igyekszünk átfogó képet adni a munka világáról. Ennek érdekében az alábbiakat nyújtjuk: − önismeret, reális önértékelés folyamatos fejlesztése − pályaorientációs órák − pályaválasztási börzék közös látogatása − gyár- és üzemlátogatások − nyílt napok látogatása a középiskolákban − középiskolák bemutatkozásának fogadása intézményünkben − technika és életvitel órákon a legkülönfélébb szakmákba, − szakmák alapjaiba való betekintés − rugalmasság és együttműködési képesség fejlesztése a páros, csoportos tanulási formákban 59


E kiemelt fejlesztési terület szinte az összes kulcskompetenciára jelentős hatással van.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tankönyvellátás rendje: A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: •

A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.

•

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

•

A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

•

A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban, határozatban értesíti a szülőket.

•

Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

•

Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, 60


könyvtárszoba állományába kerül. •

Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el, a megbízott és segítőjének neve a mindenkori éves munkatervben kerül rögzítésre. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi a Szülők Közössége és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A tankönyvek kiválasztásának elvei: 1. A választott tankönyv megfeleljen a tankönyvvé nyilvánítás követelményeinek (akkreditáció), szerepeljen a tankönyvjegyzékben. 2. A tankönyv összhangban legyen az intézmény által használt mindenkor érvényben tantervvel. Az ott javasolt tankönyvektől a szaktanár a belátása szerint eltérhet. 3. Amennyiben lehetséges, feleljen meg a „tartós tankönyv” kritériumainak: „Tartós az a tankönyv, amelyik tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy több tanuló több éven keresztül alkalmazza.” - ne legyen munkáltató jellegű (átadható legyen) - kötése, ragasztása masszív legyen - az egymást követő években a kiadó változatlan formában hagyja

61


4. Tartalmában feleljen meg a tankönyvet használó tanulók életkori sajátosságainak nyelvezet és grafika szempontjából. 5. Lehetőleg színes legyen, a kép-szöveg arány a tanulhatóságot segítse. 6. Esztétikai szempontból legyen motiváló. 7. A tankönyvek éves összértéke ne haladja meg az „ingyenes” tankönyvre jogosultak állami támogatását. 8. Amennyiben a tankönyvjegyzékben nem szereplő segédtankönyvet szeretne használni a pedagógus, ki kell kérnie a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértését. 9. A tankönyvcsomag ára ne rójon aránytalan terhet a szülőkre.

Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelvek - A Fekete István Általános Iskolában tilos a hátrányos megkülönböztetés, továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy megakadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni.

- Az oktatás nem csak az egyéni szellemi gyarapodás, érvényesülés elősegítője, hanem a társadalmi kohéziót erősítő, a társadalmi kirekesztést és foglalkoztatási problémák megoldását segítő eszköznek kell tekinteni. Elősegítjük intézményünkben az integrált nevelés, oktatás feltételrendszerének megteremtését.

- Folyamatosan fejlesztjük szolgáltatásaink minőségét a szakmai szolgáltatások igénybe vételével. A preventív célú óvodai- és iskolafejlesztési programokat előtérbe helyezzük a pedagógiai munka modernizációja során, az integrált oktatás fokozott figyelmet kap az esélyteremtés érdekében.

- Segítjük a 7-8. osztályos SNI tanulókat abban, hogy minőségi szakképzésbe tudjanak továbbtanulni. Előtérbe kell helyezzük a mentorálást elősegítő programokat.

62


- Ösztönözzük az információs technológiák alkalmazását a tanítás és a tanulás az intézményirányítás, az ügyvitel, a döntés-előkészítés és a kommunikáció terén.

- Intézményünk pedagógusainak a feladata elősegíteni a zökkenőmentes beiskolázást, hogy a lehető legkevesebb legyen azon tankötelezettek száma, akik idő előtt kikerülnek a rendszerből.

- A közoktatás-fejlesztés fókuszában lévő, egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motivációk, képességek, készségek kialakítását segítő pedagógustovábbképzések igénybevételének ösztönzése áll, valamint hogy intézményünk a kompetencia-alapú nevelés és oktatás irányába fejlődjön. Ennek érdekében az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében a tanórák 20%-ában projektfoglalkozásokat tartunk. A többi évfolyamon a pedagógusok belátása szerint a módszertani kultúra fejlesztése keretében a tanmenetekbe iktatva tarthatók projektfoglalkozások.

- Fokozott szerepet kap a minőségfejlesztés, intézményértékelés, pedagógiai mérési- értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése.

- Az alapfokú nevelés - oktatás szintjén a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek, problémamegoldó gondolkodás, továbbá az alkalmazási kulcskompetenciák, az alapfokú karrierépítési kompetenciák fejlesztésére szolgáló oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése kerül előtérbe iskolánkban.

- Iskolánkban a minőség javítása érdekében folyamatosan napirenden tartjuk a nevelő – oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásai tökéletesítését. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggő és a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenységeket. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, a szociális hátrányok enyhítését, segítő tevékenységet. 63


A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának formái A tanítási-tanulási folyamat során kiemelten fontos feladatnak tekintjük, hogy a pedagógusok oktató munkája a lehető legjobban igazodjék a tanulók egyéni fejlettségéhez 1.

E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi módszerek, szervezeti

formák segítik: - A pedagógusok az egyes szaktárgyak tanításakor a lehetőségekhez mérten előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így főként a gyakorló órákon, ismétléskor, rendszerezéskor, a nem szakrendszerű oktatás során a projekt-foglalkozásokon a tanulók önálló, páros és csoportos munkájára támaszkodnak. A többi tanítási órán, házi feladatok kijelölésekor is figyelembe veszik a tanulók egyéni fejlettségét, haladási ütemét, differenciáltan adnak feladatokat. - Változatos tanulási technikákat adunk a gyerekek kezébe, megismertetjük őket az önálló ismeretszerzés módszereivel. - A gyermekvédelmi felelős bevonása. - Mindig előremutatóan, ösztönzően értékeljük az adott tanuló munkáját, ugyanakkor biztatjuk, önbizalmát erősítjük. - Szorosan és hatékonyan együttműködünk a körzeti nevelési tanácsadóval. Szakvéleményüket rendszeresen kikérjük, a tanulókat a szükséges időközönként felülvizsgálatra küldjük. A tanulók fejlesztését a szakvéleményben foglaltak maximális figyelembe vételével végezzük. - A tanulási nehézséggel, részképesség-problémákkal küzdő tanulók részére fejlesztési tervet készítünk a szakvéleményben foglalt javaslatok alapján. - Minden alsó tagozatos pedagógus elvégzett egy dyslexia-prevenciós tanfolyamot, s az ott tanultakat az ilyen problémákkal küszködő tanulók fejlesztésekor alkalmazza. - Varázsbetű (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) számítógépes programcsalád alkalmazása korrepetálás és fejlesztő órákon - Korrepetáló és fejlesztő (enyhe értelmi fogyatékos tanulók részére előírt habilitációs) foglalkozások szervezése.

64


- A részképesség problémával küszködő tanulók mellé logopédust és/vagy fejlesztő pedagógust, gyógypedagógust alkalmazunk. Vele szoros együttműködésben dolgozzuk ki az egyéni fejlesztési tervet.

2. A nem kötelező tanítási órákon a felzárkóztatást a következőkkel segítjük elő: -

Az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése érdekében lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal egyéni foglalkozáson vehessen részt. A tanulók ezeken az órákon a pedagógus kérésére, vagy önálló kezdeményezés alapján vesznek részt.

-

A szülőket tájékoztatjuk, hogy az iskola milyen lehetőségeket tud nyújtani a tanuló eredményes felkészüléséhez. Igény szerint a szülővel közösen otthoni tanulási stratégiát dolgozunk ki.

-

Felső tagozaton, szükség esetén „fejlesztő csoportot” alakítunk a különböző évfolyamok tanulóiból. - Minden felsős osztály heti 2 óra felzárkóztató órakeretet kap. - Napközi otthoni, tanulószobai tanulás lehetőségeinek kiaknázása. - Iskolai könyvtár használata.

-

A tanuló egyéni jelzése alapján a tanító, szaktanár egyéni segítséget nyújt.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval

-

differenciált, az egyéni képességekhez igazodó óravezetés

-

differenciált, az egyéni képességekhez igazodó házi feladatok adása

-

változatos tanórai munkaformák

-

a nevelő-oktató munka során az ismeretek átadása mellett a képességek fejlesztésén, készségek kialakításán van a hangsúly

-

felzárkóztató órák (korrepetálások), fejlesztő órák

-

napközi otthon, tanulószoba

-

projekt-foglalkozások kötelezően az 5-6. évfolyamon, lehetőleg minél gyakrabban a többi évfolyamon is

-

a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai, személyes példamutatás

-

családlátogatások, szülők, családok nevelési gondjainak segítése

-

a szülői értekezletek tematikájának alapos kidolgozása 65


-

logopédiai foglalkozás, a fejlesztő pedagógus foglalkozásai a rászorulók részére

-

folyamatos konzultáció a logopédussal, fejlesztő pedagógussal

-

kapcsolattartás a gyermekorvossal, védőnővel

-

szoros együttműködés a gyermekjóléti-szolgálattal

-

esetmegbeszélések

-

a gyermekvédelmi felelős segítő munkája

A szociális hátrányok enyhítését a következő tevékenységek szolgálják: -

a szülők folyamatos tájékoztatása a törvények nyújtotta lehetőségekről

-

felzárkóztató órák (korrepetálás)

-

napközi otthon

-

tanulószoba

-

diákétkeztetés

-

motiválás tanulószobára, napközire, étkeztetés igénybe vételére

-

eljárás az önkormányzat szociális bizottságánál, ingyenes étkeztetésre, térítési-díj csökkentésre, tankönyvtámogatásra

-

kérelem alapján díjmentes részvétel a művészetoktatásban

-

pályaorientációs órák igénybe vétele

-

delegálás az Arany János Tehetséggondozó Programba

-

pályázatok

-

helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése

-

folyamatos konzultáció a gyermekjóléti szolgálattal

-

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása

-

felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, családlátogatásokon

-

drog-prevenciós és bűnmegelőzési programok

-

szexuális felvilágosító előadások

-

iskolai könyvtár működtetése, tankönyvek kölcsönzési lehetősége

-

nevelők és szülök személyes, segítő kapcsolatai

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: -

iskolánkban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik részmunkaidőben

66


-

a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökök segítségével feltérképezi a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat. Róluk személyi kartont vezet, amelyen a törvényileg engedélyezett adatok, állapotfelmérés, segítő tervek, stratégiák, azok hatásai, valamint a változások szerepelnek

-

intézményünkben kidolgoztuk a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet, amelyet a fenntartó 2007. dec. 29-én hagyott jóvá (ez a pedagógiai programunk 3. számú melléklete)

-

a közoktatási esélyegyenlőségi tervben foglaltakat igyekszünk a legnagyobb odafigyeléssel megvalósítani

-

a gyermekvédelmi felelős rendszeresen tájékoztatja az igazgatót, szükség esetén a gyermekjóléti szolgálathoz fordulnak segítségért

-

a gyermekvédelmi felelős szükség esetén az osztályfőnökkel, igazgatóval családlátogatásra megy

-

a nevelési tanácsadóval szoros kapcsolatot tart fenn

-

figyelemmel kíséri az országos drog-prevenciós és bűnmegelőzési programokat, javaslatot tesz az azokon való részvételre

-

felvilágosító előadásokat szervez

-

havonta egyszer fogadó órát tart, de sürgős esetben a hozzá forduló szülőket, gyermekeket soron kívül is fogadja

A tehetség kibontakozását, a képességek fejlesztését a következő tevékenységek szolgálják: -

differenciált, egyéni képességekhez igazodó óravezetés

-

differenciált, egyéni képességekhez igazodó házi feladatok adása

-

az NSZO. órákon a projekt foglalkozások

-

projekt-foglalkozások az 1-4. és a 7-8. évfolyamon

-

választható tantárgyak tanulása

-

szakkörök

-

tömegsport

-

a tanulók szaktárgyi tanulmányi versenyekre, kulturális bemutatókra való felkészítése

-

iskolai könyvtár használata

-

a kötelező „korrepetálások” 30 %-át tehetség-gondozásra fordítjuk

-

igény esetén nívócsoport indítása 67


-

7.-8. osztályban felvételi felkészítő foglalkozások

-

pályaorientáció minden órán

-

a tanulócsoport képességeihez igazodó tankönyvválasztás

-

művészetoktatás zeneművészeti ágon

Esélyegyenlőséggel kapcsolatos egyéb célok Szakmai célok: - Az oktatás –nevelés törvényességi feltételeinek hiánytalan biztosítása. - Az alapfokú művészetoktatás hozzáférhetőségének erősítése. - A szakszolgálat kistérségi koordinációja, ellenőrzése, értékelése. A szakszolgálat hozzáférésének javítása. - A gyermek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. - A tehetséggondozás térségi hálózatának fokozatos kialakításának átgondolása. - Alternatív oktatási-nevelési programok fokozatos bevezetése. Személyi fejlesztési célok -

A szakos ellátottság fenntartása, az alacsony óraszámú pedagógusok közös foglalkoztatása a kistérség intézményeivel.

-

Pedagógus-továbbképzési tervek, továbbképzések összehangolása a térség intézményeivel.

-

Az ötéves továbbképzési tervben foglaltak megvalósítása.

-

Anyagi lehetőségek függvényében a kistérségi iskolapszichológus igénybe vétele.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók minőségi oktatásához szükséges, minimum a jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő, személyi feltételek biztosítása.

-

Gyógytestnevelési foglalkozások megszervezése

Célok tárgyi feltételek terén -

A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítése.

-

Az ötéves eszközfejlesztési ütemtervben foglaltak teljesítése.

68


-

Iskolai tornaterem építése kiszolgáló helyiségekkel, sporteszközök beszerzése.

-

Logopédiai fejlesztő szoba kialakítása az iskolában.

-

Új tantermek kialakítása nyelvi csoportbontáshoz, a szükségtanterem felszámolása.

-

Az udvari játszótér kialakítása, fejlesztése

-

A tantermek, foglalkoztatók és a folyosók teljes körű baleset-mentesítése.

-

Az iskolai számítástechnika szaktanterem folyamatos fejlesztése.

-

Iskolai könyvtár folyamatos fejlesztése.

-

Az egészséges életmód szokásrendszerének elsajátíttatásához szükséges feltételrendszer megteremtése, pályázati lehetőségek kihasználásával.

-

Az iskola hozzáférhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára.

A mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében - Minden lehetséges kiegészítő normatíva és támogatás igénybe vétele - Pályázatok széles körű kihasználása - Saját bevételek növelése a zavartalan működés figyelembe vételével. Szempontsor a házi feladat kijelölésére: A tanulók sikeres otthoni, napközis és tanulószobai délutáni felkészüléshez a házi feladatok adásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

A pedagógusok kötelesek a házi feladatot úgy kijelölni, hogy egy közepes tanulóra vonatkozóan A) 1-2. évfolyamon a felkészülési idő nem lehet több 60 percnél (az olvasás gyakorlását is beleértve) B) 3-4. évfolyamon a felkészülési idő nem lehet több 90 percnél (az olvasás gyakorlását is beleértve.) C) 5-6. évfolyamon a felkészülési idő írásbeli feladatokra: 45 perc; szóbeli feladatokra: 60 perc. D) 7-8. évfolyamon a felkészülési idő írásbeli feladatokra: 60 perc; szóbeli feladatokra: 60 perc.

69


A maximált terhelés szükségessé teszi az egyes évfolyamokon tanító pedagógusok folyamatos, jó kommunikációját, összehangolt munkáját. Az órarendet az egyenletes terhelést figyelembe véve állítjuk össze. Extrakurrikuláris tevékenységek: Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységekkel segítjük:

1. A hagyományok, ünnepek, szertartások mindig is fontos részei voltak az iskolai életnek. Az elmúlt néhány évben ezek az ünnepek, szertartások bagatellizálódtak, gyakran üressé váltak. Az iskola önállósodásával lehetőségünk nyílt saját hagyományok megteremtésére, őrzésére. Fontos feladatnak tekintjük ezek kialakítását az iskolához való szoros kapcsolódás, identitás tudat megerősítésére. 2. Napközi otthon, tanulószoba: A szülők igényei szerint iskolánkban a tanítási napokon a délutáni időszakban napközis csoportot, ill. tanulószobát működtetünk (tanítás nélküli munkanapokon napközi otthon működik, ha ezt legalább 10 gyermek számára igénylik). 3. Diákétkeztetés: A napközis otthonos tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet biztosítunk. Az önkormányzat által megállapított étkezési térítéséi díjakat mindig az előzetes értesítés szerinti időpontban az iskolában kell befizetni. 4. Iskolai sportkör: Az iskolai tömegsport foglalkozásokon az iskola bármely tanulója részt vehet. Ez, valamint a heti egy zenés torna (dzsessz-balett) és a testnevelés órák biztosítják a diákok mindennapos testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különböző sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. 5. Szakkörök: A szakkörök a tanulók egyéni képességeinek, tehetségének fejlesztését, kibontakoztatását szolgálják. Ezek indításáról mindentanév elején igényfelmérést készítünk, a lehetőségek figyelembe vételével indítjuk azokat. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elvállalhatja, aki nem az iskola dolgozója. 6. Tanulmányi kirándulások: A tanulmányi munka kiteljesítése, a nevelőmunka elősegítése céljából évente legalább egyszer tanulmányi kirándulást szervezünk. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségek a 70


szülőket terhelik. Igyekszünk megfizethető, de színvonalas kirándulásokat szervezni. 7. Erdei iskolai tábor: Minden tanév zárása előtt (május, június) hazánk valamelyik kiemelkedően szép táján egyhetes erdei iskolai tábort szervezünk. Iskolánk kiemelt helyen foglalkozik a környezetvédelemmel, a táborozás alatt is a legtöbb programunk e téma köré szerveződik. A táborozáson a részvétel önkéntes, a költségek a szülőket terhelik, de az iskola pályázatok beadásával próbálja a terheket csökkenteni. Szívesen fogadjuk az önkormányzat és a községben élő vállalkozók támogatását is. Az itthon maradó gyermekek összevont csoportban tanulnak. 8. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos, kulturált eltöltését kívánjuk azzal elősegíteni, hogy a tanulók számára szabadidős programokat szervezünk. Ilyenek lehetnek pl. túrák, színház-, mozi-, múzeumlátogatások, stb. A részvétel minden esetben önkéntes, a felmerülő költségek a szülőket terhelik. 9. Iskolai könyvtár: A tanulók önművelését, tájékozódását elősegítendő iskolai könyvtárat működtetünk. Itt zajlanak a könyvtárhasználati magyar órák is. 10. Az iskolában a bejegyzett egyházak hit- és felekezeti oktatást szervezhetnek. Részükre a törvény által előírt védett időt biztosítjuk.

71


A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 1. Teljesen nyitott iskola vagyunk, a hozzánk forduló szülőket a tanórák kivételével bármikor fogadjuk. Az alsó tagozatos tanítók bejelentés nélkül is felkereshetők. Éppen ezért alsó tagozaton havi rendszerességgel fogadó órákat nem tartunk, csak a felső tagozaton. 2. Felső tagozaton az óraadó tanárok, később a teljes állású pedagógusok is havonta egy fogadóórát tartanak, lehetőleg egymáshoz közeli időpontokban. A fogadó órák idejéről a szülőket legalább 5 nappal előre külön, írásban tájékoztatjuk. 3. A fogadó órákat a szülőkkel együtt vagy önállóan a tanulók is látogathatják. 4. Minden tanévben három szülői értekezletet tartunk, egyet tanév elején szeptemberben, egyet a félévi értesítők kiosztása után, egyet tanév vége előtt, május végén vagy június elején. 5. A szülői értekezleteket igyekszünk hatékonyabbá tenni oly módon, hogy azokon fontos nevelési kérdésekről is szót ejtünk, megbeszélést, vagy vitát kezdeményezünk. Az értekezletek tematikáját az éves munkatervben rögzítjük. 6. Rendkívüli szülői értekezlet az osztályfőnök és a szülők is összehívhatnak. 7. Az osztályfőnök kéthavonta egyezteti a naplóba és az ellenőrzőbe beírt jegyeket, a hiányosságokat pótolja. Ha a tanuló bukásra áll bármely tantárgyból, a szülőket írásban az ellenőrző könyvön keresztül értesíti. Ha a szülő igényli, közösen tanulási stratégiát állítanak fel. 8. A szülőket az iskolai rendezvényekre, versenyekre, kulturális bemutatókra (évnyitó, évzáró ünnepség, nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés, karácsonyi ünnepség, vers- és prózamondó verseny, népdaléneklő verseny, iskolagála) meghívjuk. 9 A szülőkkel közösen szervezett és lebonyolított rendezvényeink: farsangi mulatság, kihívás napja, Fekete István Napok,anyák napja. 10. A szülők, gyermekek közös együttlétét célzó, ún. családi rendezvényeink a rendszeres játszóházak. 11. Igény szerint szervezünk szülők bálját is.

72


12. Az évente ismétlődő erdei iskolai táborozások kiváló lehetőséget nyújtanak a pedagógusok és a diákok kapcsolatainak elmélyítésére, ilyenkor napi huszonnégy órát töltenek együtt a szokásostól eltérő élethelyzetekben. 13. Szakemberek bevonásával szívesen megszervezzük a szülők iskoláját, ha ez a szülők igényeivel is egybeesik. Témaként nevelési problémák megbeszélését, tanácsadást, esetmegbeszéléseket, önismeret-fejlesztést tervezünk. 14. Hatékonyan működtetjük a diákönkormányzatot. A DÖK-ben a diákok által választott elnök mellett 1 fő segítő pedagógus működik. A diákságot érintő minden kérdésben kikérjük a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

73


Az iskolának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere A jelenleg érvényben lévő tantervhez képest taneszköz-ellátottságunk megfelelő, ám a fejlesztés folyamatos. A törvényi előírásoknak megfelelően 2003ban elkészült eszközbeszerzési ütemtervünk öt esztendőre. Az abban foglaltak megvalósulása kb. 80%-os. Az új eszközbeszerzési ütemterv 2008 szeptember 1. 2013. aug. 31-ig lesz érvényben. A lehetséges pályázati forrásokat taneszköz-állományunk fejlesztésére fordítjuk. A fizika-kémia szertár folyamatos fejlesztésére van szükség. Eszközzel jól ellátott terület a matematika, magyar. Megfelelő mennyiségű és minőségű eszközzel rendelkezünk énekből, számítástechnikából. Gyengén ellátott terület a technika környezetismeret. Környezetismereti vizsgáló dobozokra, demonstrációs eszközökre szükségünk. Igyekszünk ezeket folyamatosan beszerezni. Az elmúlt években jól használható számítógépparkot hoztunk létre. Eu-s pályázaton 2009 folyamán 12 milliós eszközbeszerzés várható interaktív táblák és számítástechnikai eszközök tekintetében. Jelenleg alkalmazott különleges taneszközünk a Tolnai-féle programfal, Tolnai-féle demonstrációs eszközök. Ezek modern és hatékony eszközei az írásés olvasás tanításának. A zeneoktatáshoz szükséges pianínót a zeneiskola bocsátotta rendelkezésünkre. Ennek használatáról szerződésben állapodtunk meg. Két zongorát ajándékba kaptunk. Fúvós hangszerekkel és egyéb kiegészítőkkel a tanulói létszámnak és a törvényi előírásoknak megfelelően rendelkezünk Mindent egybevetve az iskola helyzete reményteljes, mert pozitív viszonyulást tapasztalunk a szülők részéről, a fenntartó részéről, a lelkes tantestület részéről. A település és vele együtt az iskola fejlődése az elmúlt 11 esztendőben erőteljes és töretlen. Eszközbeszerzési ütemtervünket, a középtávú fejlesztési tervet a fenntartó elfogadta, annak anyagi vonzatait vállalnia kell. Megjegyzés: Iskolánk folyamatosan pályázik alapítványi támogatásokért. Az elnyert összegeket a pályázatban meghatározott felhasználhatóság figyelembe vételével a 74


taneszköz, könyvállomány, stb. gyarapítására fordítjuk. Ezek az összegek mindenkor csökkentik a fenntartói finanszírozás nagyságát. Intézményünk saját alapítvány, esetleg közhasznú társaság létrehozására törekszik. Igyekszünk az általunk nyújtott szolgáltatások nagy részét ebből az alapítványi pénzből biztosítani, ezzel is csökkentve a fenntartóink terheit.

75


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök jegyzéke

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Írott ABC (kis és nagybetűs falikép

-

Faliképek a beszédfejlesztéshez

-

Bábok

-

Kirakható tanítói betűkészlet

-

Hívóképek

-

Kép- és szókártya gyűjtemény

-

Tolnainé féle programfal

-

Magyar Értelmező Kéziszótár

-

Tolnainé féle demonstrációs készlet

-

Szinonima szótár

-

Hogyan írjam? (falikép)

-

Idegen szavak és kifejezések

-

Stílustabló (falikép)

-

Szavak alakja és jelentése (falikép)

-

Magyar helyesírási szótár

-

A szó (falikép)

-

Magyar közmondások, szólások

-

Az igék (falikép)

-

Tanulói szókártya készlet

-

A teljes hasonulás (falikép)

szótára

Alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Geometriai fali tablók sorozat (1 db)

-

Tanulói modellkészlet (15 db)

-

Matematikai fali tablók sorozat (1db)

-

Geometriai formák eá. (1 db)

Szorobán fali tabló sorozat (1db)

-

Geometriai műanyag dem testek (1db)

Szorobán tanítói egységcsomag

-

Méterrúd (5 db)

-

Tanítói dem. jelkártya (1db)

-

Táblai vonalzó (egyenes) (12 db)

-

Tanítói dem. számkártya (1db)

-

Táblai vonalzó háromszög (1 db)

-

Dem számegyenes (1db)

-

Táblai körző (1 db)

-

Tanári számegyenes (1db)

-

Táblai szögmérő (1 db)

-

Törtek dem. készlet (tanítói) (4db)

-

Karos mérleg (tanulói) (3 db)

-

Karos mérleg (tanári) (1 db)

-

Súlyok

-

Súlysorozat (1 db)

-

Szétszedhető dm3 (2 db)

-

Űrmérték sorozat (1db)

-

Számkártyák (elsős) (64 db)

-

Mértani modellező készlet (1db)

-

Számegyenes (elsős) (15 db)

-

Tanulói mértani modellező készlet (15) -

Diasorozat (18 db)

-

Síkmértani modell készlet (1 db)

Mértani testek (lemez) (9 db)

-

76


-

Lyukastábla (15 db)

-

Demonstrációs óra

-

Négyzetméter (1 db)

-

Színes rúd készlet 15 db

-

Nagy számegyenes (1 db)

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Burgonyabogár (1 db)

-

Állatok világa (3 db)

-

Tülkös szarv (1 db)

-

Földgömb (1 db)

-

Hőmérő (10 db)

-

Juhlábfej (1 db)

-

Nagyító (10 db)

-

Béka (1 db)

-

Terepasztal + tárgyak (1 db)

-

Védett növényeink (fali tabló)

-

Tanulói kísérleti doboz (15 db)

-

Mérőpohár

-

Tanári kísérleti tálca

-

Kémcső, kémcsőfogó, kefe

-

Borszeszégő

-

Termések

-

Térkép (5 féle)

-

Rovartest tagoltsága (fali tabló)

-

Közlekedési társasjáték (20 db)

-

Egészségügyi doboz

-

Iránytű (kicsi) (15 db)

-

Természetismeret diasorozat (4. osztály)

Alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök Ritmus és betűkottás olvasókészlet

-

Bábparaván (kicsi) (1 db)

évfolyamonként 1 db

-

Ujjbáb (23 db)

-

Cintányér (3 db)

-

Kesztyűbáb sorozat (1 db)

-

Triangulum (3 db)

-

Metronóm (1 db)

-

Kisdob (1 db)

-

Hangoszlop (1 db)

-

Évfolyamonkénti zenehallgatási

-

Zenei jelzések (1 db)

anyag

-

Ritmustáblák (egyszál) (1 db)

-

Ritmus és dallamhangszerek (10)

-

Ritmustáblák (többszál) (1 db)

-

Fali tabló (20 db)

-

Ritmikai applik. kártyák (1 db)

-

Bábparaván (nagy) (1 db)

-

77


Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Diapozitívek Önarcképek, csendéletek, tematikus

-

Ferenczy K.: Kődobáló fiúk

festmények

-

Ferenczy K.: Tyúketetés

Tematikus gyermekfestmények,

-

Glatz O.: Birkózók

rajzok

-

Csontváry K. T.: Viharos Hortobágy

-

Fényes Adolf: Mákos kalács

-

Kmetty J.: Csendélet

-

Rippl-Rónai J.: Vörös sapkás

-

Berény R.: Gordonkázó

önarckép

-

Mányoki Á.: II. Rákóczi F. arcképe

-

Koszta J.: Tanya

-

Magyar Népművészeti fazekas

-

Szőnyi I.: Este

-

Munkácsy M.: Ásító inas

Testek: téglatest, kocka, kúp

-

Mednyánszky L.: Mocsaras táj

Rajzállvány (1 db)

-

-

munkák, festett bútorok

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Olló (20 db)

-

Mintázó eszközök (20 db)

-

Kés (20 db)

-

Faépítő (10 db)

-

Vonalzó (20 db)

-

Szövőkeret (20 db)

Az alsós testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Gumilabda (20 db)

-

Jelzőszalag (10 db)

-

Babzsák (20 db)

-

Ugrószekrény (1 db)

-

Ugrókötél (20 db)

-

Dobbantó (1 db)

-

Kislabda (20 db)

-

Tornaszőnyeg (2 db)

-

Tornapad (3 db)

-

Bordásfal (8 db)

-

Tornazsámoly (4 db)

-

Mászókötél (2 db)

-

Medicinlabda (10 db)

-

Mérőszalag (1 db)

-

Karika (20 db)

78


A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök Térkép (magyar irodalom története

-

Az állítmány fajtái (falikép)

(1 db)

-

A mondat

-

Írói arcképsorozat (magyar) (1db)

-

A teljes hasonulás

-

Írói arcképsorozat (világirodalom) (1

-

A szavak szerkezete

db)

-

Magyar nyelvemlékek

-

Fali tablók (13 db)

-

Nyelvcsaládok

-

Hogyan írjam?

-

Magyar értelmező kéziszótár (3 db)

-

Szövegvilág

-

Magyar szinonima szótár (2 db)

-

Stílustabló

-

Helyesírási kéziszótár (2 db)

-

Hangtan

-

Életrajzi lexikon (1 db)

-

A szavak hangalakja és jelentése

-

Magyar szófejtő szótár (2 db)

-

A szó

-

Néprajzi lexikon (2 db)

-

Az igék

-

Helyesírási szabályzat és szótár (20

-

Az igenév (falikép)

-

db)

Hanganyag (kazetta, CD) -

Népdalok, népmesék

-

János vitéz

-

Mitológiai történetek

-

Népballadák

-

Arany: Toldi

-

Egri csillagok (részletek)

-

Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei

-

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei

-

Halotti beszéd és könyörgés

-

Ómagyar Mária – siralom

-

Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső versei

-

József Attila, Radnóti Miklós versei

-

XX. századi klasszikus magyar szerelmes versek

-

Megzenésített versek

79


Videofilmek -

Magyar népmesék

-

Ludas Matyi

-

Légy jó mindhalálig

-

Egri csillagok

-

Móricz élete

-

Janus Pannonius emlékére

-

Nyugat

-

A Corvinák

-

A fiatal József Attila

-

Szent Péter esernyője

-

Ábel a rengetegben

-

Liliomfi

-

A balladák költője: Arany

-

A felvilágosodás

-

Barbárok

-

A reformkor

-

Erőltetett menet

-

Petőfi percei

-

Jókai varázsa

-

Egy magyar nábob

-

Julianus barát 1-2.

-

Kárpáthy Zoltán

-

Valahol Európában

-

A kőszívű ember fiai

-

Vízkereszt, vagy amit

Könyvek -

Népmesegyűjtemények (5 db)

-

Magyar szólások és közmondások (O. Nagy Gábor) (1 db)

-

Kaposi László: Drámafoglalkozások (5db)

-

Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? (5 db)

-

A Pál utcai fiúk (8 db)

-

Egri csillagok (8 db)

-

Szent Péter esernyője (8 db)

-

Légy jó mindhalálig (8 db)

-

A kőszívű ember fiai (8 db)

-

Magassy László: Leíró magyar nyelvtan (1 db)

Egyéb eszközök -

Tánc, dráma (hangosított diasorozat)

-

Fogalmazás (diasorozat)

80


A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök Falitérképek Magyarország népei a XVIII. század

-

Az ókori Kelet

-

Az ókori Görögország

-

A Római Birodalom

-

Európa a XVIII. század végén

-

Magyarország X-XI. sz.

-

A Föld népei a XVI-XVIII.

-

A magyar népvándorlás és a

-

végén

században

honfoglalás

-

Az 1948/49-es szabadságharc

-

Európa Nagy Károly korában

-

Európa a XIX. század második

-

Magyarország a korai feudalizmus

felében

idején

-

Európa 1815-1849

A tatárjárás Magyarországon 1241-

-

Európa az I. világháború idején

42

-

A gyarmati rendszer 1830-1914

-

A Föld népei a XIV-XV. században

-

Az Osztrák-Magyar Monarchia l914-

-

Magyarország 1526-1606

-

Európa a XIV-XV. században

-

A feudális Magyarország a XV,

-

ben -

A Tanácsköztársaság honvédő harcai

században

-

Európa a II. világháború idején

-

Magyarország a XVII. században

-

Hazánk felszabadulása

-

Európa a XVII. század közepén

-

Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század

Videokazetta: -

Az ókori Egyiptom

-

Hunyadi János

-

Egyiptomi hétköznapok

-

Mátyás király

-

A piramisok

-

A lovagok, a Hunyadiak

-

A kínai Nagy Fal

-

Mátyás országa

-

Az ókori Hellász

-

Mohács

-

Görögország

-

Nagy Szulejmán és kora

-

Az ókori Róma

-

A Rákóczi szabadságharc

-

A Colosseum

-

A francia forradalom

-

Honfoglalás, államalapítás

-

Reformkor I-II. rész

-

Élet a középkori Európában

-

A kiegyezés

-

Céh: inas – legény – mester

-

Oroszország a cártól Sztálinig 81


-

Versailles

-

A II. világháború

Egyéb: -

Diapozitív sorozat az ált. iskolai történelem tanításához (5-8. o.)

-

A magyar államcímer története (falitérkép)

-

Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falitérkép)

-

A középkori társadalom (falitérkép)

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Magnó

-

Országismereti könyv

-

Színes TV

-

Németország atlasz

-

Írásvetítő, tematikus fóliák

-

Dalos kazetta

-

Hangkazetták

-

Szóképek

-

Kétnyelvű szótár (közepes, kicsi)

-

Szókártyák

-

Eredeti újságok

-

Nyelvtani táblázatok

Fali tablók -

Gyenge ige ragozása

-

Személyes névmás ragozása

-

A névelő

-

A főnév ragozása

-

Erős ige ragozása

-

A birtokos névmás

-

Időbeli, módbeli segédigék

-

A melléknév ragozása

-

Az elöljárószó

-

A főnév szótári alakjai

Egyéb eszközök: -

Kinderthemen I-IV. (munkatankönyv, hangkazetta)

-

Ping-Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta)

-

Grüssz dich I-II. (tankönyv)

-

Deutschmobil II. (tankönyv)

-

Ich helfedir (2-8. Nyelvtani feladatgyűjtemény)

-

Országismereti fóliák

82


Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Project 2 tanári kézikönyv

-

Besnyi E.: Enterleen

-

Project 1-2. hangkazetták

-

Counting Book

-

You and me tankönyv, munkafüzet,

-

Angol nyelvi agymozgató

hangkazetta

-

Szólalj meg bátran angolul

Angol nyelvkönyv szakosított

-

165 ötlet nyelvtanárok számára

tantervű ált. isk. 4.-6.-7.

-

Angol-magyar kisszótár

-

Dr. Budai L.: Steps

-

Magyar-angol kisszótár

-

Oxford Childrens Picture Dictionary

-

Kiegészítő olvasmányok Stage 1-6.

-

Oxford Elementary Children S

-

Magnó

Dictionary

-

Videokazetták (4)

-

Oxford English Dictionary

-

Országismereti könyvek (3)

-

Oxford Basic English Dictionary

-

Szóképek készlete

-

Project Video Activity Book

-

Szókártyák készlet

-

Basic English Grammar Exercises

-

New Project 1. 2. (tankönyv,

-

Ann W.: P.E.T. and P.E.T. Tests

-

David Newby : Grammar for

-

munkafüzet, tanári

Communication -

kézikönyv, hangkazetta, videokazettához, tanári könyv a videóhoz)

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

-

-

-

Térmértani készlet (építhető testek)

-

Négyzetméteres lap – 1 db

– 6 doboz

-

Táblai körző – 2 db

Tanári mértani modellező készlet –

-

Táblai hosszú vonalzó – 4 db

1 db

-

Táblai háromszög vonalzó (2x4) – 8

Tanulói mértani modellező készlet –

db

13 db

-

Táblai szögmérő – 1 db

Tanári síkmértani modellező készlet

-

Készlet a törtek tanításához

– 1 db -

-

(tanulói) – 15 db

Tanulói síkmértani modellező

-

Tanári számegyenes – 2 db

készlet – 15 db

-

Karos mérleg – 1 db

Dienes-készlet

-

Súlysorozat – 1 db

(számrendszerekhez) – 1 db

83


-

Geometriai formák előáll.

-

(egységcsomag) – 1 db -

Műanyag henger – 3 db

-

Műanyag kocka – 6 db

-

Műanyag téglatest – 2 db

-

Műanyag geom. demonstrációs

négyzethálós tábla – 3 db -

Kerület- és területszámítás falitabló – 1 db

-

Testek felszíne, térfogata falitabló – 1 db

testek – 2 készlet -

Filccel írható összetekerhető

-

Matematikai falitabló sorozat

Üreges mértani testek beosztással

(mért.egys., fv-ek, gom. transzf.,

– 1 db

algoritmus) – 1 sorozat

-

Szétszedhető dm3 – 4 db

-

Űrmértékek – 2 sorozat

(szögpárok, síkidomok, testek) – 1

-

Térfűző logi-sor – 2 db

sorozat

-

Polydron készlet – 2 db

-

-

Geometriai falitablók sorozat

Oktatótabló sorozat (prímsz., koord.r., tizedes törtek) – 1 sorozat

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Alapvető eszközök -

Pentium típusú számítógép (15 db)

-

CD meghajtó (15 db)

-

Monitor (SVGA) (15 db)

-

Hangkártya + hangfal (3 db)

-

Billentyűzet (magyar nyelvű) (15 )

-

Modem (1 db)

-

Egér (15 db)

-

Laser nyomtató (1 db)

Kiegészítők -

CD lemezek

Nyomtató festék, toner

-

Tároló dobozok 3db

Memória bővítések 16 MB –32M

Alapvető szoftverek -

Windows XP

-

Office 2003

-

Szoftver az Internet használatához

Hálózat kiépítése esetén -

Hálózati kártyák (15 db)

-

Hálózati szoftver

-

Internet megosztására alkalmas rack-szekrény

A természetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök

84


-

Hőmérő

-

Tanulói applikációs készlet

-

Iránytű

-

Magyarország kultúrflórája – színes

-

Tájoló

-

Prizma

-

Almafa virága (modell)

-

Terepasztal

-

Burgonya virága (modell)

-

Talajvizsgáló láda

-

Cserebogár fejlődése

-

Kislaboratórium

-

Tellúrium

-

Rovartest tagolódása (doboz)

-

Csillagászati éggömb

-

Sertés koponya

-

Naptárkeretes földgömb

-

Sertés lábfej

-

Szétszedhető földmodell

-

Szarvasmarha koponya

-

Kőzetgyűjtemény

-

Szarvasmarha lábfej

-

Ásványgyűjtemény

-

Ló koponya

-

Csillagászat transzparens sorozat

-

Ló lábfej

-

Környezetismeret transzparens

-

Fogtípusok gyűjteménye

sorozat

-

Kutya koponya

-

Környezetismeret diapozitív sorozat

-

Macska csontváz

-

Hegységek keletkezése –

-

Patkány csontváz

oktatótábla

-

Veréb csontváz

-

Vulkánok – oktatótábla

-

Madár szárnya és tolla (doboz)

-

Kőzettan – oktatótábla

-

Az erdő életközössége (fali tabló)

-

Szélrendszerek – oktatótábla

-

Tűlevelűek és cserjék (fali tabló)

-

Turistatérképek

-

Lombos fák (fali tabló)

-

Kárpát-medence domborzata térkép

-

Gombák (gipszmodellek)

-

Kárpát-medence dombortérkép

-

Agancs (őz)

-

Föld felszíne térkép

-

Sün (kitömött állat)

-

Föld felszíne dombortérkép

-

Héja (kitömött állat)

-

Föld éghajlata térkép

-

Fülesbagoly (kitömött állat)

-

Föld csapadéktérképe

-

Varjú (kitömött állat)

-

Föld természetes növényzete térkép

-

A vízpartok, vizek élővilága (fali

-

Európa domborzata és vizei térkép

-

Magyarország domborzata és vizei

-

Folyók élővilága (fali tabló)

térkép

-

A vizek egysejtű élőlényei (dombor

-

Tanári applikációs készlet

atlasz

(műgyantában)

tabló)

tabló) 85


-

Férgek (dombor tabló)

-

Mező életközössége (fali tabló)

-

Puhatestűek (dombor tabló)

-

Füves rétek életközössége (fali

-

Ízeltlábúak (dombor tabló)

-

Halak (dombor tabló)

-

Kifejlés (műgyantában)

-

Békák (dombor tabló

-

Gyík csontváz

-

Hal csontváz

-

Gyík belső szervei (folyadékos

-

Béka csontváz (műgyantában)

-

Béka belső szervei (folyadékos

-

Vakondok (kitömött állat)

készítmény)

-

Hörcsög (kitömött állat)

Béka fejlődése (folyadékos

-

Egerészölyv (kitömött állat)

készítmény)

-

Mezei nyúl koponya

Hal belső szervei (folyadékos

-

Kis növényhatározó (könyv)

készítmény)

-

Kis állathatározó (könyv)

Légzőszervek (folyadékos

-

Környezetünk védelme (diasorozat)

készítmény)

-

Erdővédelem (diasorozat)

Tavi kagyló belső szervei

-

Védett állatok (fali tabló)

(folyadékos készítmény)

-

Veszélyeztetett állatok (fali tabló)

Rák tagolt váza (doboz)

-

Környezetszennyezés (fali tabló)

-

-

-

-

-

tabló)

készítmény)

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Elsősegélynyújtó láda

-

Dohányzás – fali tabló

-

Környezetvédelmi DEMO – TESZT

-

Alkohol – fali tabló

kísérleti készlet

-

AIDS – fali tabló

-

Környezetvédelmi mobil labor

-

Nemi betegségek – fali tabló

-

Környezetszennyezés – fali tabló

-

Hepatitis – fali tabló

-

Drog – fali tabló

-

Paraziták – fali tabló

Videofilmek: -

Az élelem

-

Vigyázz a gyógyszerekkel

-

Alapvető élelmiszerek

-

Ép testben ép lélek

-

Az izmok és a mozgás

-

A dohányzás és az egészség

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök 86


-

Whatstone- híd (1 db)

-

Kétkarú emelő (fém) (10 db)

-

Vízturbina (1 db)

-

Karosmérleg tanulói (8 db )

-

Gőzhenger modell (1 db)

-

Tolóellenállás (1 db)

-

Kétütemű robbanómotor-modell (1)

-

Dugaszos ellenállás (1 db)

-

Centrifugagép (1 db)

-

Hőtani készlet (1 db)

-

Logarléc (1 db)

-

Mechanikai tanulókísérleti készlet (3

-

Mikroszkóp (1 db)

-

Optikai pad (1 db)

-

Könnyen mozgó kiskocsi (1db)

-

Hangvilla (1 db)

-

Fénytani tanulói készlet (1 db)

-

Hármas csigasor (1 db)

-

Karosmérleg (tanári) (1 db)

-

Kézcsövű ballisztikai pisztoly (1 db)

-

Változó feszültséget bemutató

-

Talajhőmérő (1 db)

-

Magdenburgi félgömb (1 db)

-

Részecskemodell

-

Demonstrációs ellenállástábla (1)

-

Centrifugális erő bemutatására

-

Indukciós tekercspár (1 db)

-

Mágnesrúd fatokban (1 db)

-

Vákuumcső

-

Háztartási mérleg (1 db)

-

Színkorong

-

Súlysorozat 81 db)

-

Merülő forraló

-

Tömegminta-sorozat (1 db)

db) -

Elektromosságtani tanulói készlet (3 db)

eszköz

alkalmas eszköz

A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Mikroszkóp

-

az ember szaporodása

-

Metszetkészlet

-

Emberi torzó

-

Trópusi esőerdők élővilága (fali

-

Emberi csontváz

tabló)

-

Gerincoszlop modell

-

A Föld vadon élő állatai (térkép)

-

Csípőizület (műgyantába ágyazott)

-

Rendszertani oktatótáblák

-

Térdizület modell

-

Sejtek, szövetek (fali tabló)

-

Emberi belső szervek (fali tabló)

-

Baktériumok (fali tabló)

-

Fogmodell

-

Domborított faliképek:

-

Bőrmodell

-

zoológiai sorozat

-

Emberi fej keresztmetszet

-

anatómiai sorozat

-

Agymodell

87


-

Szemmodell

-

Emésztőrendszer modell

-

Fülmodell

-

A pete osztódása (modellsorozat)

-

Tüdőmodell szívvel, gégével

-

Anatómiai transzparens sorozat

-

Vesemodell

-

Anatómiai diakép-sorozat

-

Idegrendszer modell

-

Távoli tájak élővilága diakép sorozat

Falitablók: Asztma, Szívinfarktus, Bőrrák, Tuberkulózis, A rák, Hipertónia, Fertőző gyermekbetegségek

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Laboratóriumi eszközök: -

Kémcső (30 db)

-

Üvegkád (2 db)

-

Oldalcsöves kémcső (10 db)

-

Borszeszégő (5 db)

-

Főzőpohár:

-

Vasháromláb (5 db)

-

50 ml-től 250 ml-ig 5-5 db

-

Agyagos drótháló (5 db)

-


-

Kémcsőfogó (5 db)

-

1000 ml-es 1 db

-

Csipesz

-

Lombik:

-

115 mm krómnikkel (1 db)

-


-

145 mm krómnikkel (1 db)

-

Ennél nagyobb 5 db

-

fémcsipesz (5 db)

-

Frakcionáló lombik 250 ml-es 3 db

-

Vegyszerkanál, fém (3 db); fém,

-

Erlenmeyer-lombik, különböző méret 10 db

-

Gázfejlesztő készülék (3 db)

-

Óraüveg különbözö méretben (20

spatulával 3 db) -

db) -

db) -

Hoffmann- féle vízbontó készülék (1

Vasállványhoz kémcsőfogó (3 db); lombikfogó (3 db)

Üvegtölcsér különböző méretben (5

-

Táramárleg súlysorozattal (1 db)

db)

-

PH-mérő készülék

Modellek

88


-

-

Kallotta molekulamodell (1

-

Pálcika modell (1 garnitúra)

garnitúra)

-

Mágneses atommodell (1 garnitúra)

Molekulamodell mágneses (1

-

Periódusos rendszer falitábla

garnitúra) Kémiai oktatótáblák -

Fémek reakciói vízzel

-

Közömbösítés

-

Fémek reakciói savval

-

Redukció a redukáló sorban

-

Sav- bázis reakciók

-

Peptid- kötés

Az atomok elektronvonzó

-

Elektronhéjak kiépülése

képessége

-

Nagy kémikusok arcképei (1

Fali tablók -

-

Fémek jellemerősségi sora

-

Az első 20 atom elektronszerkezete

sorozat) -

SI alapmennyiségei (1 sorozat)

Kristályrács-típusok -

Nátrium- klorid

-

Rácsszerkezetek

-

Grafit

-

Kovalens kötések

-

Gyémánt

Gyártástechnológiák -

A kőolaj feldolgozása

-

Salétromsavgyártás

-

Alumínium-gyártás

-

Kénsavgyártás

-

Vasgyártás

-

Ammóniaszintézis

-

Kincsek a homokban és a

Videokazetták: -

Szerkezet és funkció

-

Egyszerű anyagok és keverékek

-

Anyag és változás

-

A fémek általános jellemzése

-

Kémiai változások

-

A víz

törvényszerűségei

-

Az élet elemei

Atomok, molekulák és a kémiai

-

Levegő, tenger, kőzet

változások

-

Atom és molekula

-

Vegyületek

-

A víz egy csodálatos nyersanyag

-

Ionok

-

A konyhasó

-

Savak, bázisok és a közömbösítés

-

Tűzijátéktól a házépítésig

-

Ismeretlen ismerős a víz

-

A magyar ezüst az alumínium

-

bányákban

89


-

A vas

-

Lidércfény a nitrátos vizek…

- műtrágya levegőből és földgázból

-

Kénsav a felhőből és a gyárból

- földgázból és kőolajból műanyag

-

Szabadon és kötve

- mészkő és cement

-

A timföldolvadék elektrolízise

-

Timföldgyártás

-

Láss, ne csak nézz!

-

-

Miből lesz?

Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához

A földrajz tanítását segítő felszerelések és eszközök A földtörténet korbeosztása

-

Európa bányászata térkép

(oktatótábla)

-

Európa mezőgazdasága térkép

-

A Föld országai térkép

-

Az Európai UNIO térképe

-

A Föld népsűrűsége térkép

-

Magyarország domborzata és vizei

-

A Föld mezőgazdasága térkép

-

A Föld bányászata és ipara térkép

-

Magyarország közigazgatása térkép

-

A Föld országai földgömb

-

Észak-Magyarország gazdasága

-

Afrika domborzati térképe

-

Afrika országai térkép

-

Észak-Alföld gazdasága térkép

-

Afrika gazdasága térkép

-

Dél-Alföld gazdasága térkép

-

Ausztrália és Óceánia domborzata

-

Észak-Dunántúl gazdasága térkép

-

Észak-Amerika domborzati térképe

-

Dél-Dunántúl gazdasága térkép

-

Észak-Amerika gazdasága térkép

-

Budapest és környéke gazdasága

-

Dél-Amerika domborzati térképe

-

Ázsia domborzati térképe

-

Észak-Európa domborzati térképe

-

Nyugat-Európa domborzati térképe

-

Amerika transzparens sorozat

-

Dél- Európa domborzati térképe

-

Ázsia transzparens sorozat

-

Közép-Európa domborzati térképe

-

Távoli földrészek diakép sorozat

-

Európa klíma és vegetációs térképe

-

Európa diakép sorozat

-

Európa országai térkép

-

Magyarország diakép sorozat

-

Európa ipara térkép

-

Magyarország transzparens sorozat

-

térkép

térkép

térkép -

Afrika, Ausztrália és Óceánia transzparens sorozat

A felső tagozatos ének tanítását segítő felszerelések és taneszközök

90


Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához

-

Ritmushangszerek

-

Nagy zeneszerzők arcképcsarnoka

-

Zenei jelzések

-

Ritmuskártyák egyszólamú

-

Ritmuskártyák több szólamú

-

CD-s magnó

-

Applikációs kártyák

-

Rajeczky B.: Magyarország

-

Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához kazetta-sorozat

-

(könyv) -

Kodály Zoltán: Ötfokú zene I. II. III. IV: (1-1 db)

zenetörténete -

Pianínó

A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések jegyzéke -

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák

-

Impresszionizmus

-

Műanyag átlátszó kocka, tégla

-

Modern művészet

-

Táblai körző

-

A Piiti Képtár

-

Demonstrációs természeti formák

-

A Kreml kincsei

-

Diapozitívek:

-

Népművészet

-

Őskor

-

Táblai vonalzó

-

Ókor

-

Videofilmek: Román stílus, Gótika,

-

Egyiptom

-

Mezopotámia

-

Lexikonok:

-

Görög

-

Művész lexikon

-

Római

-

Herendi M.: Művészettörténet

-

Ókeresztény

-

Beke L.: Műalkotások elemzése

-

Román

-

Művészeti vizuális nevelés-tanári

-

Gótikus

-

Reneszánsz

-

Stan S.: Az akvarellfestés iskolája

-

Barokk

-

Soltra E.: A rajz tanítása

-

Klasszicizmus

Reneszánsz, XIX., XX. sz.

kézikönyv

A felsős technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Fareszelő lapos (15 db)

-

Fareszelő gömbölyű (15 db)

91


Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15

-

Fareszelő félgömbölyű (15 db)

-

Kés (15 db)

-

Vasreszelő lapos (15 db)

-

Lyukfűrész (5 db)

-

Vasreszelő félgömbölyű (15 db)

-

Kézi fúró (amerikáner) (2 db)

-

Laposfogó (8 db)

-

Lemezvágó olló (5 db)

-

Kalapács (15 db)

-

Faliképek a fa megmunkálásáról

-

Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó

-

Szerelőkészlet a gépelemek

-

db)

(15-15 db)

tanításához (2 db)

-

Kombinált fogó (3 db)

-

Csavarhúzó (15 db)

-

Satu (3 db)

-

Asztali fúrógép állványos (1 db)

-

Szegecshúzó (15 db)

-

Asztali körfűrész (1 db)

-

Szegecsfejező (15 db)

-

A gépek fali tabló

-

Forrasztópáka (1 db)

-

KRESZ-táblák

-

Lego-Dacta építőkészlet (2 db)

-

Elektromos szerelőkészlet I. II. (2-2 db)

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök -

Ugródomb (1 db)

-

Mászókötél (2 db)

-

Magasugró készlet (1 db)

-

Mászórúd (1 db)

-

Maroklabda (15 db)

-

Kosárlabda (16 db)

-

Súlygolyó 3 kg (3 db)

-

Kézilabda (16 db)

-

Súlygolyó 4 kg (3 db)

-

Futball labda 16 db

-

Tornaszekrény (1 db)

-

Röplabda (3 db)

-

Gyűrű (1 db)

-

Tornapadok:

-

Gerenda (1 db)

-

4 m (2 db)

-

Dobbantó (1 db)

-

2 m (3 db)

-

Tornazsámoly (4 db)

-

Szőnyeg (4 db)

-

Medicinlabdák

-

Rajtgép (3 db)

-

Ugrálókötél (15 db)

-

Súlypontemelkedés mérő (1 db)

-

Kézisúlyzók 1-2 kg (15 pár)

-

Bordásfal 8 db

92


Az iskola egészségnevelési programja Az iskolai egészségnevelési program elkészítését az 1993. évi LXXXIX a közoktatásról szóló törvény (2003. évi LXI tv. mód.) 48.§ 3. bekezdése írja elő.

Helyzetelemzés, helyzetkép

Iskolai életünknek eddig is számos olyan színtere volt, ahol tanulóink az egészséges életmód kialakításával kapcsolatos ismeretekre szert tehettek, kipróbálhatták azokat. Rendszeres szűrővizsgálatokon vettek részt, felvilágosító előadásokat szerveztünk számukra. A bevált gyakorlaton a továbbiakban sem szeretnénk változtatni, egészségnevelési programunkban csupán rendszerezzük eddigi tevékenységünket.

Az egészségnevelési program célja

Központi értéknek tekintjük az egészséget, a test, és a lélek harmóniáját. Iskolánkból olyan diákokat szeretnénk kibocsátani: -

Akik elméletben tisztába vannak az egészséges életmód alapjaival, összetevőivel, azokat magukénak tekintik, s saját életmódjukba azokat beépítik.

-

Akik tisztában vannak az alkohol, a dohányzás, a drogok veszélyeivel, s azokra nemet tudnak mondani.

-

Akik tisztába vannak a szűrővizsgálatok szükségességével, s azokon való részvételt fontosnak tartják.

-

Akik jól ismerik saját testük működését.

-

Akik részt vettek életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szexuális felvilágosító előadásokon, tisztában vannak a veszélyekkel, vannak módszereik a betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzését illetően.

-

Akik szükségét érzik a rendszeres testmozgásnak.

93


A program feladatai, eszközei, eljárásai, színterei

1. Minden évben iskola-egészségügyi éves tervet készítünk a védőnő, a gyermekorvos, és az iskolai fogorvos bevonásával. Ez tartalmazza a szűrővizsgálatok, mérések időpontjait. A védőnő, iskolaorvos vagy fogorvos felvilágosító tájékoztató jellegű előadásainak tematikáját, időpontjait. Az iskolaegészségügyi éves terv az éves munkaterv melléklete. 2. Minden tanuló évente részt vesz fogászati szűrésen, kétévente általános szűrésen a gyermekorvosnál. A szűréseken a gyerekek teljes létszámban részt vesznek. A kiszűrt tanulók szakorvoshoz történő utalása az iskolaorvos vagy fogorvos feladata. Minden osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a kiszűrt tanulók szüleivel, s a kivizsgálást szorgalmazza. 3. A felvilágosító, tájékoztató előadásokat olyan időpontra szervezzük, hogy azokon az érintett tanulók kivétel nélkül részt vehessenek. (Pl. osztályfőnöki órák keretében, természetismeret, biológia órák keretében) Minden alkalommal lehetőséget adunk tanulóinknak a diszkrét módon való, esetleg anonim kérdezési lehetőségre. Külső előadók bevonásával felvilágosító, tájékoztató előadásokat az alábbi évfolyamokon, az alábbi témákban tervezünk: - 1-4 évfolyamon : helyes tisztálkodás, fogápolás - 4-5. osztályban: a nemi éréssel összefüggő változásokról a lányok részére - 5-6. osztályban a nemi éréssel összefüggő változásokról a fiúk részére - 7-8. osztályban szexuális felvilágosító órák az életkori sajátosságoknak megfelelően - 5-8. osztályban a káros szenvedélyekről, szenvedélybetegségekről (alkohol, dohányzás, drog, kávé) - 7-8. osztályban drog-prevenciós órák (esetleg a Rendőrökért Közalapítvány bevonásával) 4. A tanórákon (természetismeret, biológia; alsó tagozaton: környezetismeret, olvasás) az adott tananyaghoz hozzárendeljük az egészségnevelési vonatkozásokat.

94


5. Az osztályfőnöki, ill. etika órák tanmeneteit úgy állítjuk össze, hogy rendszeresen egészségneveléssel kapcsolatos témák kerüljenek elő.

6. Ha a diákok körében soron kívül felvetődik egy-egy egészségneveléssel kapcsolatos téma, azt szükségszerűen be kell iktatni az osztályfőnöki órák menetébe.

7. Folyamatosan kapcsolatot tartunk az iskolai élelmezés-vezetővel, tanácsainkkal igyekszünk minél egészségesebb étrend kialakítását elérni.

8. Szülői értekezletek alkalmával minden évben beszélünk a helyes táplálkozásról, a mozgás fontosságáról.

9. Minden évben életmód napokat szervezünk: Vitamin nap, sportnap.

10. Részt veszünk a település szintű sportos megmozdulásokon: Kihívás napja, Gyaloglónap.

11. Szorgalmazzuk a gyerekek sportversenyeken való részvételét, azokra a szaktanárok felkészítik tanulóinkat.

12. Miden évben a tantervbe építve megszervezzük az úszásoktatást.

13. Minden pedagógus igyekszik bensőséges, bizalmas viszonyt kialakítani tanítványaival, hogy azok lelki gondjaikkal is bátran merjenek hozzánk fordulni.

14. Továbbra is részt veszünk a Johnson & Johnson és a Colgate akcióiban

15. A továbbiakban is ápoljuk kapcsolatainkat a Vöröskereszt helyi szervezetével.

A mindennapos testnevelés megszervezésének programja Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

95


•

Az első-negyedik évfolyamon o a heti 3 kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig az éves munkatervben meghatározott (heti 2 óra) és a tantárgyfelosztásban rögzített sportfoglalkozások. A tömegsport foglalkozásokat a délelőtti és délutáni órarend összehangolásával úgy kell megszervezni, hogy azokra a napokra essenek, amelyeken nincs testnevelés óra.

•

Az ötödik-hatodik évfolyamon o a heti 2,5 kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai heti két alkalommal. Ezeket a foglalkozásokat az éves munkatervben és az éves tantárgyfelosztásban rögzítjük. o a tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egyegy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

•

A hetedik-nyolcadik évfolyamon o a heti 2 kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai heti két alkalommal. o a tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egyegy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

A 2011. évi CXC. törvény 27. §-ának (11) pontja alapján intézményünk a 2012/2013as tanévtől az 1. és 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben megszervezi a mindennapos testnevelést. Az alsó tagozaton, és az ötödik évfolyamon a 2011/2012es tanévtől a délelőtti tanórák keretében heti 3 óra testnevelés biztosított. A másik kétkét órát a kora délutáni órákban iskolai sportkör keretében biztosítjuk. A délutáni foglalkozások az érintett tanulók számára kötelezőek. A kötelező részvétel alól kivételt képeznek gyógytestnevelésre kötelezettek, valamint a sportegyesületek által igazolt sportolók, amennyiben megfelelő igazolással rendelkeznek. Ezeket az igazolásokat az igazgató vizsgálja, a felmentésről írásban értesíti a gondviselőt és a tanulót. •

A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás naponta, lehetőleg a friss levegőn. (A napközi otthonban lévő tanulók a tanórán kívüli 96


foglalkozásokon, így a sportfoglalkozásokon is részt vehetnek.)

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti.

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy •

az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,

• a téli időszakban: a tornaterem • az iskola sporteszközei rendelkezésre álljanak.

A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben, ill. a tantárgy-felosztásban határozzuk meg.

További sportlehetőségek: A fentieken kívül heti egy zenés sportfoglalkozást (aerobic, dzsessz-balett) szervezünk, amelyen részt vehetnek mind az alsós, mind a felsős diákok. Intézményünk együttműködik három sportegyesülettel. Az egyesületek az iskola rendezvény termében tartják edzéseiket heti 2-3 alkalommal. A részvétel a szülők részére költségtérítéses. Diákjaink választhatnak a kajak, aerobic és karate sportok közül.

97


Erőforrások Az egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők között kialakuló együttműködés, jó munkakapcsolat egészségnevelési munkánk erőforrása is.

Az együttműködés résztvevői: - pedagógusok -

diákok

-

szülők

-

a fenntartó

-

Vöröskereszt

-

iskolaorvos

-

fogorvos

-

védőnő

-

Rendőrökért Közalapítvány Drog prevenciós csoportja

Két pedagógus elvégezte a FÉK (Fiatalok az élet küszöbén) című életmód programot, a felvilágosító és prevenciós órákon az ő tudásukra is számítunk.

Beszereztünk egy drog-prevenciós programcsomagot, ennek tartamát minden felsős osztályfőnöknek meg kell ismernie, a 7-8-os osztályfőnökök szabadon használhatják az osztályfőnöki órák menetébe illesztve.

További, egészségneveléssel kapcsolatos tanfolyamokon veszünk részt.

98


Az intézmény környezeti nevelési programja „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

-

megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít

meg az élő, ill. élettelen környezettel; -

kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

-

felkelti az igényt, képessé tesz: • •

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;

•

a problémák megkeresésére, okainak megértésére

•

kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;

•

az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;

•

a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

(KöNKomP, 2004.)

Törvényi háttér 1. ENSZ 57. közgyűlése 2002. dec. 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította.

2. A magyar Alkotmány: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

99


3. A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Tv.) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, ill. önkormányzati feladat.

4. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.

5. A Nemzeti Fejlesztési tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.

6. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/1003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”

7. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 48.§ (3) bekezdése írja elő az intézmény környezeti nevelési programjának elkészítését.

Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk egy kb. kétezer fős kistelepülés kisiskolája. 10 éve önálló, előtte a rácalmási Jankovich Miklós Általános Iskola tagiskolája volt, mivel településünk közigazgatásilag közel 20 éven át Rácalmáshoz tartozott. A faluban 1902-től működik

100


iskola. A jelenlegi épületet az 1950-es években építették. A költséges villanyfűtésről átálltunk a gazdaságosabb gázfűtésre. Hőszigetelt nyílászárókat 2008 őszén építtetett be a fenntartó. Az épület külső hőszigetelése még hátra van. Az épület a település szívében, a katolikus templom mellett, a Polgármesteri Hivatal közelében található. Megfelelő nagyságú parkosított udvarral, aszfaltos sportpályával rendelkezünk. Az iskola fenntartója, a szülők közössége, a pedagógusok, a tanulók minden esztendőben rengeteget tesznek azért, hogy az épület belső és külső környezete egyre inkább otthonos legyen. A település és az iskola Dunához való közelsége, valamint az itt tanító pedagógusok téma iránti fogékonysága tette indokolttá, hogy az eddig érvényben lévő pedagógiai programjainkban is kiemelt nevelési területként szerepeljen a környezeti nevelés. 10 évvel ezelőtt kidolgoztunk az alsó tagozatra egy környezetvédelmi komplex nevelési programot. Ez a pedagógiai programunk …. sz . melléklete. Az ebben foglaltakat azóta is igyekszünk évről évre megvalósítani. Emellett a tanévek folyamán számos program szerveződött e téma köré. Ilyenek voltak pl.: a minden évben megszervezett szemétszüret, folyamatos szelektív hulladékgyűjtés (települési szinten fogadjuk a papírt, PET-palackot, alumínium sörös dobozokat, használt szárazelemeket), Madarak és fák napi rendezvényeink, különféle programok az ún. „zöld napokon”.

Jövőkép, alapelvek, célok Hosszútávú célunk, hogy tanítványaink olyan állampolgárokká váljanak: -

akik környezettudatos magatartást és életvitelt folytatnak,

-

akik környezetkímélő, takarékos, alkalmazkodó anyaghasználatot folytatnak saját életükben,

-

akiknek alapnormái közé tartozik a természetes és mesterséges környezet iránti felelős magatartás,

-

akik látják az ok-okozati összefüggéseket, és rendszerben tudnak gondolkodni, - akik tisztában vannak a helyi és a globális szintek kapcsolataival, összefüggéseivel, - akik fontosnak tartják a biológiai diverzitás megőrzését,

101


- akik élni tudnak alapvető emberi jogaikkal, és a demokrácia eszközeivel - akik kellően kritikusak az őket érő információkkal kapcsolatosan, -

akik cselekvőképesek, ha szűkebb vagy tágabb épített vagy természeti környezetük megóvásáról van szó

Igyekszünk a felső tagozatos nem szakos kollégák közül minél többet megnyerni a környezeti nevelési munkához. Minél több a témához kapcsolódó továbbképzésen veszünk részt, körültekintően állítjuk össze következő ötéves továbbképzési tervünket.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon (alsó és felső tagozaton egyaránt) az adott témákhoz hozzárendeljük a lehetséges környezetvédelmi vonatkozásokat. Ilyen lehetséges tanórák: magyar órák, etika, rajz, technika és környezetismeret órák az alsó tagozaton, természetismeret, biológia, kémia, fizika, osztályfőnöki, rajz, technika órák a felső tagozaton. Mindig a téma és az óra jellege határozza meg az adott probléma feldolgozásának módját. Kiemelt helyet kapnak a mindennapi élettel, a tanulók által hozott témákkal, a napi hírekkel kapcsolatos vonatkozások. A tanórákon és tanórán kívül használatos módszerek: -

esetmegbeszélések

-

kiselőadások

-

gyűjtőmunka

-

hosszú távú megfigyelések, a tapasztalatok feldolgozása

-

kísérletezések, elemzések, következtetések

-

a környezetvédelmi témák rajzos feldolgozása

-

mérések, következtetések

-

terepmunka

-

projektek

-

modellezés

-

játékok

-

versenyekre való felkészülés, részvétel

102


A tanítás során igyekszünk a változatos szemléltetési formákkal élményszerűvé tenni a feldolgozandó tananyagot. Fontos, hogy tanítványaink alapos elméleti tudásra tegyenek szert a témát illetően, mert a környezet megóvásának igénye csak így válhat alapnormává. Az egyszerűbb talaj, víz, és levegő vizsgálati módszereket tanórákon tanítjuk meg. A tantárgyanként szabadon felhasználható órákon az épített környezet védelmének témáját, a település történetének, nevezetességeinek, hírességeinek feltérképezést, megismerését Pécziné Magyar Alexa Házam-hazám című Kulcs történetét feldolgozó munkatankönyv alapján végzik tanulóink. Tanórán kívüli keretben: A tanév végén egyhetes erdei iskolai tábort szervezünk tanulóink részére, amelyen a részvétel önkéntes. Minden évben az ország egy természeti értékekben gazdag területére látogatunk, és a hét folyamán igyekszünk alaposan megismerni, feldolgozni azt. A táborozás részletes természetvédelmi programját a „Környezetvédelmi komplex nevelési programunk” tartalmazza. Minden évben munkával emlékezünk meg a Madarak és fák napjáról. Ilyenkor fákat, cserjéket ültetünk, madáretetőket készítünk, vagy az Emlékparkban, iskolaudvarban ápoljuk, gondozzuk a facsemetéket, cserjéket. Minden évben megszervezzük a szelektív hulladékgyűjtést: a papírt, alumínium sörös dobozokat, az újra felhasználható PET-palackot, szárazelemeket gyűjtjük, elszállításukról gondoskodunk. Az évenkénti szemétszüret megszervezésében és lebonyolításában aktívan részt veszünk. A Víz világnapján minden évben részt veszünk a DRV Rt. által kiírt rajzpályázaton. A Víz világnapjára, és a Föld napjára iskolai szintű vetélkedőket és/vagy témához illő kirándulásokat szervezünk. A Szél világnapján közös programot szervezünk a Légáram Alapítvánnyal A felső tagozatos gyerekek körében igény szerint természetfigyelő, természetvédő csoportot szervezünk.

103


A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megfigyelési, mérési akcióiban részt veszünk (Levegő-szennyezettségi program, Zuzmó program). Felkészítjük tanulóinkat, és részt veszünk a városi, városkörnyéki versenyeken. Látogatásokat, kirándulásokat szervezünk múzeumokba, állatkertbe, botanikus kertekbe, nemzeti parkokba.

A megvalósításhoz rendelt erőforrások Humán erőforrások: -

Céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői

egymással, valamint a külső intézményekkel, fenntartóval jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés nevelő munkánk egyik fő erőforrása. -

Pedagógusok: Minden pedagógus feladata, hogy környezettudatos

magatartásával, életvitelével példaként szolgáljon az iskola tanulói számára. Igyekszünk magunk között egységes szemléletet kialakítani. A tantestület minden új kezdeményezés felé nyitott, így az új kollégák bevonása a környezeti nevelési munkába könnyű feladat. A továbbképzési tervben konkretizáljuk a témához kapcsolódó és elvégzendő továbbképzéseket. A pedagógusok a tanítványaikkal való közös munka során sajátíttatják el a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteket. Együtt szervezik és bonyolítják a hulladékgyűjtési akciókat. -

Diákok: Minden diák feladata, hogy vigyázzon az épített és a természeti

környezet értékeire, a kulturált magatartásra figyelmeztesse társait, esetleg a körülötte élő felnőtteket. A környezettudatos szemléletet bevigye családja életébe. Hozzák létre a környezetfigyelő csoportot, a feltárt problémákra hozzanak intézkedési tervet, az abban foglaltakat valósítsák meg. -

Szülők: Munkánk során nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola

együttműködése. A szülői értekezletek tematikájába beépítjük a környezetvédelem témáját, és kérjük a szülőket, segítsék tanulóinkat, hogy az elsajátított viselkedési formákat otthon is gyakorolhassák, legyenek partnereink. Az erdei iskolai program megvalósulását az iskolai hozzájárulás mellett nagymértékben ők fedezik. -

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskolai adminisztrátor és

technikai dolgozók aktív részesei e nevelési programnak. Az iskolai adminisztráció 104


során cél, hogy csökkentsük a papírfelhasználást, a keletkező hulladékokat szelektíven kezeljük. A takarításkor környezetkímélő, egészségre ártalmatlan vegyszereket használunk. -

A fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg költségvetésünket, az igazgató

feladata a legoptimálisabb helyzet kialakítása. Célunk, hogy a kötelező támogatáson felül is finanszírozza a környezeti neveléssel kapcsolatos programjainkat. -

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: Kiemelkedően fontosak a

múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok, természetvédelmi területek látogatása. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a Környezet Gazdálkodási Intézet akcióiban, pályázatain, projektjeiben lehetőség szerint részt veszünk. -

Hivatalos szervek: E szervek feladata az intézmény adott szempontú

ellenőrzése. Javaslataikra, véleményükre további munkánk során építünk. Anyagi erőforrások: -

A költségvetésből finanszírozzuk a kötelező tanórai foglalkozásokon felül a

taneszköz beszerzéseket, a szemétszüret kiadásait, a „zöld napok” programjait, a Madarak és fák napjának költségeit, szakkör működtetését. -

Saját bevételként jelentkezik a hulladékgyűjtés bevétele (papír, sörösdobozok), a

farsang bevétele, a jótékonysági árverés bevétele, valamint a termek bérbeadásából befolyó pénz. Ezeket minden évben az erdei iskolai tábor fakultatív programjainak megszervezésére, valamint a tanulmányi kirándulásra ill. a Fekete István Napok megrendezésére fordítjuk. -

Minden pályázati lehetőséget igyekszünk kihasználni, a pályázati kiírások

figyelése az igazgató feladata. Pályázatot bármely pedagógus készíthet. Az elnyert összeg kizárólag a kiírásban szereplő célra lehet felhasználni.

105


A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1.

A pedagógiai program érvényesítése:

A programot a Szülők Közössége a Diákönkormányzat, a nevelő testület véleményezi, majd a nevelő testület hagyja jóvá. A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Iskolánk nevelő-oktató munkáját 2008. szeptember elsejétől e program és a benne található helyi tanterv alapján szervezi a Közoktatási tv. szerint. A nem szakrendszerű oktatást 5-6. évfolyamon 2008. szept. 1-től vezetjük be. A felsőbb évfolyamokon

a

oktató-nevelő

munka

szintén

e

pedagógiai program

és

a

kerettantervek szerint készült helyi tanterv szerint folyik (Nyíregyházi tantervcsalád). 2 A pedagógiai program érvényességi ideje öt év, mert ez egy igazgatói ciklus ideje. 3 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelő testület az alábbiak szerint vizsgálja: Az alsós és felsős munkaközösség tagjai minden tanév végén írásban értékeli a programban megfogalmazott célok megvalósulását. A negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyam végén a tanulók országos kompetencia-mérésen vesznek részt. Teljesítményeiket összevetjük az országos, megyei, budapesti, községi átlagokkal . A továbblépést ennek függvényében határozzuk meg. 4. A pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, az iskola fenntartója, a Szülők Közössége, Diákönkormányzat vagy bármelyik pedagógus javaslatot tehet. A módosítást a nevelő testület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított programot mindenkor a következő tanév szeptember 1.-től kell bevezetni felmenő rendszerben. 5.

A pedagógiai program minden érdeklődő számára elérhető. Egy-egy példányt

kap: -

az iskola fenntartója

-

az iskolai könyvtár

106


-

a nevelői szoba

-

az óvoda

-

az iskola igazgatója

107


Mellékletek: I. Alapító Okirat II. Helyi tanterv III. Óraterv IV. Művészetoktatás nevelési és oktatási terve V. Intézmény minőségirányítási program VI. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv VII. Környezetnevelési program VIII. A mindenkor érvényes eszközbeszerzési ütemterv

108


I. MELLÉKLET

ALAPÍTÓ OKIRAT

109


II. MELLÉKLET Helyi tanterv – általános tudnivalók

1.

Intézményünk a Nemzeti Alaptanterv (3) és a kerettantervek alapján kidolgozott

NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁDot használja. A tantervi óraszámokat a saját tapasztalataink és a tanulók összetételének ismeretében a helyi sajátosságokra dolgoztuk át, megfelelve a törvényi előírásoknak. Azokra a tantárgyakra, amelyekre a Nyíregyházi Tantervcsalád nem tartalmazott tantervet, magunk készítettünk. 2.

Az iskola által használt tantervcsaládot az Oktatási Minisztérium akkreditálta.

Olyan tantervcsalád, amely átlagos körülmények között működő iskolákra készült, kerüli a szélsőségeket. Egyforma mértékben foglalkozik felzárkóztatással és tehetséggondozással. 3.

A tanterv a NAT-nak megfelelően valamennyi műveltségterületet lefed.

4.

A tantervi tananyag a legtöbb tantárgynál az óraszámok 80%-át fedi le. A

fennmaradó 20% a szabadon felhasználható órakeret. A szabadon felhasználható órakeretet az adott szaktanár a saját belátása szerint a tanulócsoport képességeit, igényeit figyelembe véve osztja be tanévenként. Az ajánlás minden esetben a a felhasználható órakeret táblázata alatt található. A 20%-os órakeret felhasználható: - képességfejlesztő órákra, differenciált fejlesztésre - gyakorló órákra - környezetvédelmi komplex nevelési programunk megvalósítására - Pécziné Magyar Alexa: Házam, hazám c. helytörténeti tankönyvének feldolgozása - könyvtári foglalkozások - színház- és mozielőadások szervezett megtekintése - ünnepi műsorok szerkesztése, betanulása, előadása - színdarab megtanulása, előadása - szavaló versenyekre való felkészülés, osztályszintű selejtező szervezése - tanulmányi versenyek szervezése osztályszinten, tagozat szinten - tanulmányi séták - meghívott előadók előadásai; rendhagyó tanóra 110


- zenehallgatás, koncert-látogatás, koncert-szervezés - múzeum-látogatás, múzeumpedagógiai foglalkozások - projektek megvalósítására bármely évfolyamon -

sportversenyekre

való

felkészülés,

iskolai

sportversenyek

szervezése, lebonyolítása

111


III. MELLÉKLET

AZ INTÉZMÉNY 2011. SZEPTEMBER 1-TŐL ÉRVÉNYES ÓRATERVE

112


Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás

Véleményezte: Dátum: Véleményezte: Dátum: Egyetértését nyilvánította: Dátum: Egyetértését nyilvánította: Dátum: Elfogadta: Dátum: Jóváhagyta: Dátum: Tájékoztatásul megkapta: Dátum: Publikálás formája: Dátum: Irattári száma: Dátum:

113

A FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents