Csiffáry Gergely A Károlyiak szerepe a 19-20. századi Párád fejlődésében A z újkorban 1741-1841 k ö z ö t t Párád, mint a d e b r ő - p a r á d i uradalom tartozéka a h á r o m Grassalkovich Antal tulajdona volt. 1776-1824 között azonban az Orczy család, 1825-1839 közt pedig K a á n Henrik S á m u e l és Szitányi U l l m a n n M ó r i c , 1840-1847 közt g r ó f Károlyi G y ö r g y (1802-1877) bérli. M i u t á n Grassalkovich (III.) Antal 1841-ben u t ó d nélkül hal meg, az ura dalmat n ő v é r e , Teréz, férjezett gróf F o r g á c h J á n o s n é veszi át, aki 1847-ben eladja az akkori bérlőnek, Károlyi G y ö r g y n e k . 1
V é g s ő soron a Károlyi család Heves megyei birtokait K á r o l y i G y ö r g y alapozta meg, aki 1847-ben mintegy másfél millió forintért megvette a d e b r ő - p a r á d i uradalmat, amelyhez 1854ig t o v á b b i birtoktesteket vásárolt. Halála előtt, 1876. j a n u á r 13-án, királyi j ó v á h a g y á s s a l a csa ládi birtokból elsőszülöttségi h i t b i z o m á n y t alapított. Ezt 1877-től a fia, gróf Károlyi Gyula (1837-1890), M i h á l y g r ó f apja kezelte és g y a r a p í t o t t a , k i n e k a h a l á l a után M i h á l y (1875-1955) lett az uradalom tulajdonosa, i l l . h a s z o n é l v e z ő j e . A birtok nagyságát j ó l jellem zi egy 1909-ből vett adat, amely szerint a h i t b i z o m á n y i uradalom Heves v á r m e g y e 20 telepü lésének határában 37 732 holdat foglalt el. A család N ó g r á d , B é k é s és Szatmár megyei birto kaival együtt 45 000 hold kiterjedésű b i r t o k á l l o m á n y tartozott a debrő-parádi h i t b i z o m á n y hoz. Károlyi M i h á l y javait a magyar állam elkobozta, az 1915. évi X V I I I . t ö r v é n y c i k k és az 1921. évi X L I I I . t ö r v é n y r e n d e l k e z é s e i n n y u g v ó bírói ítélettel. A konfiskált birtok h a s z o n é l vezete az államra szállott át. A birtok, amelyben a forradalmak, a r o m á n megszállás nagy pusztítást tett, 1929 k ö z e p é i g z á r g o n d n o k i k e z e l é s alatt állott, majd m e g o s z t o t t á k az állami tu lajdonú erdőkincstár és a Nemzeti K ö z m ű v e l ő d é s i A l a p í t v á n y között, mely utóbbi a fürdőte lep és a vadaskert tulajdonosa lett. 2
3
A K á r o l y i a k k e z é b e n 1847-től 1921-ig volt Párád, s a birtokosok a község fejlődésére mint egy h á r o m n e g y e d é v s z á z a d i g gyakoroltak h a t á s t . 4
A birtokszerző Károlyi György tevékenységéről G y ö r g y gróf Pesten jogot végzett, majd h a d n a g y k é n t szolgált a császári huszároknál. Itt ismer kedett meg s kötött b a r á t s á g o t gróf Széchenyi Istvánnal, akivel a pozsonyi o r s z á g g y ű l é s e n 1825-ben együtt vetették meg a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a alapjait, amikor Károlyi is felajánlotta évi j ö v e d e l m é n e k a felét az i n t é z m é n y j a v á r a . 1828-1829-ben együtt utazták be N é m e t o r s z á g o t , F r a n c i a o r s z á g o t és A n g l i á t . A Károlyi családban S á n d o r utódai közül a 19. s z á z a d b a n G y ö r g y gróf lett a h o z z á h a s o n l ó nagy birtokszerző. M á r anyja is ritka előrelátással szerezte meg 1808-ban a n a g y é r t é k ű fóti uradalmat. Ezzel a családot k ö z e l e b b vitte az ország s z í v é h e z , Pesthez és B u d á h o z . Károlyi 5
1
2
3
4
5
DERCSÉNYI - VOIT, 1978. 3. köt. 489. CSIFFÁRY, 1999. 55. VIGYÁZÓ, 1929. 5. CSIFFÁRY, 1999. 67. BALÁZS, 1993. 193-194.
G y ö r g y 1834-ben a Fejér megyei csurgói, 1847-ben a Heves megyei d e b r ő - p a r á d i , 1859-ben pedig a Pest megyei sőregi, majd 1862-ben az Arad megyei mácsai uradalmakat vásárolta meg. 1848-ban Károlyi G y ö r g y Szatmár megye főispánja, országgyűlési k é p v i s e l ő . 1848. decem ber 10-én, mivel az országgyűlés t a n á c s k o z á s a i n 1848. október 3. után is részt vett, a császá r i h a d i t ö r v é n y s z é k h á r o m havi fogságra és 150 000 forint p é n z b í r s á g kifizetésére ítélte. Haynau t á b o r n o k a fogságot elengedte. K á r o l y i G y ö r g y felesége, gróf Zichy Karolina, a kivégzett B a t t h y á n y Lajos m i n i s z t e r e l n ö k feleségének, Zichy A n t ó n i á n a k a n ő v é r e volt, aki Kossuth híveként fontos szerepet játszott az 1849-es vereség utáni nemzeti ellenállásban. Buda császári parancsnoka a h a t ó s á g elleni izga tással vádolta, s korbácsolással fenyegette meg. E z u t á n évtizedekig külföldön - n a g y r é s z t az itáliai V i c e n z á b a n - élt, e g é s z e n 1882-ig, ekkor P a r á d s a s v á r o n telepedett l e . A Károlyi csa lád H a b s b u r g - e l l e n e s s é g é r e j e l l e m z ő p é l d a , hogy Károlyi G y ö r g y két fia, Tibor és István 1866-ban kapcsolatban álltak a K l a p k a - l é g i ó v a l . 6
7
8
9
A z 1848-as, ún. áprilisi törvények eltörölték a j o b b á g y szolgáltatásokat é s a papi tized fize tését, s megtörtént a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s . A t ö r v é n y azonban földtulajdonossá csak a volt úr b é r e s j o b b á g y o k a t tette, egy sor kérdésről, a m a r a d v á n y f ö l d e k r ő l , erdő- és l e g e l ő e l k ü l ö n ö z é sekről nem döntött. Ez s z á m o s konfliktust e r e d m é n y e z e t t . A parádi lakosok 1848. május 6-14. k ö z ö t t Károlyi G y ö r g y erdei k a s z á l ó j á b a n , a Haluskás nevezem, h á r o m - n é g y é v e s fiatal v á g á s b a n e r ő s z a k k a l legeltették az állataikat, s k á r o k a t okoz tak. H a s o n l ó eset történt a s z o m s z é d o s Bodonyban is, ezért Heves v á r m e g y e fenyítő törvény s z é k e elé állították az elkövetőket. P á r á d o n nemcsak m e g t a g a d t á k az állatok eltávolítását az e r d ő b ő l , de a felizgatott helyi lakosok egy nagyobb csoportja baltákkal, botokkal felfegyver kezve fenyegette az u r a s á g erdészeit. A t ö r v é n y s z é k szigorú ítéletet hozott, a tetteseket zendü lésben marasztalták el. A z elsőrendű vádlottat 15 h ó n a p , a m á s o d r e n d ű vádlottat 12 h ó n a p vasban letöltendő b ö r t ö n r e és k ö z m u n k á r a ítélték. N y o l c további r é s z t v e v ő t 9-9 h ó n a p r a , egyet 2 h ó n a p r a , két m á s i k a t l - l h ó n a p r a ítéltek. Egy személyt, aki igyekezett a viszályt el simítani, felmentettek. Kötelezték az elítélteket a t ö b b mint 1000 forint k á r megtérítésére. A lakosok hiába k é r v é n y e z t é k 1848 j ú l i u s á b a n D e á k Ferenc i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r t ő l a fogságba vetettek szabadon bocsátását, a miniszter elutasította a k é r e l m ü k e t . 1848-ban a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s k o r a p a r á d i t á r s a d a l m o n belül a birtokosok a lakosság 2 7 , 8 % - á t , a h á z a s zsellérek 41,4%-át, a h a z á t l a n zsellérek pedig 31,1%-át alkották. í g y nagy vonalakban a s z e m é l y é b e n szabad p a r a s z t s á g egyharmada rendelkezett saját birtokkal, kéthar maduk birtok nélkül maradt, ő k a k i a l a k u l ó gazdasági-termelési v e r s e n g é s b e n behozhatatlan h á t r á n y b a kerültek. Károlyi G y ö r g y m á r 1844-ben kísérletet tett az úrbéri illetőségek elkülönítésére, de az meg akadt 1848-ban a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s és a z e n d ü l ő k pere miatt. í g y a birtokelkülönítés csak 1856-ban kezdődött, és 1865-re fejeződött be. A k ö z s é g határának a z ö m e a j o b b á g y f e l s z a b a dítás után t o v á b b r a is s debrő-parádi uradalom része maradt, így lakosai a „ nagybirtok árnyé kában " éltek. A helybeli b i r t o k s z e r z é s n e k elsősorban a d o m í n i u m szabott szigorú korlátot az zal, hogy Károlyi G y ö r g y elsőszülöttségi h i t b i z o m á n y i alapított. Ennek é r t e l m é b e n a vagyont ö r ö k l ő elsőszülött fiúutód haláláig kezelte az uradalmat, élvezte a j ö v e d e l m e k e t , m i k ö z b e n a
KARÁCSONYI, 1911. 1. köt. 5. MÁTRAY, 1989. 340. 8 TÖRÖK, 1980. 109.; CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 131. Eger és Vidéke, 1890. nov. 25. 1. Károlyi Gyula nekrológja
6
7
9
többi családtag illő ellátásáról is ő gondoskodott. A h i t b i z o m á n y t tilos volt elidegeníteni, el adni, elajándékozni, nem lehetett a c s a l á d o n belül felosztani, sem pedig kölcsönnel megter helni. Ezek a szigorú kötöttségek h o s s z ú távon m e g a k a d á l y o z t á k a hazai nagybirtok felaprózódását, s így elősegítették, hogy a m a g y a r o r s z á g i arisztokrácia tartósan m e g ő r i z h e s s e gazda sági és társadalmi v e z e t ő szerepét, amelyet csak az 1945-ös földreform szüntetett meg v é g l e gesen. P á r á d n ö v e k v ő s z á m ú l a k o s s á g á n a k a k e v é s m e z ő g a z d a s á g i m ü v e l é s r e alkalmas földterület mellett a m e g é l h e t é s t az uradalomban vállalt munka, a fuvarozás, az erdei m u n k á k , az ü v e g g y á r b a n és a s z o m s z é d o s recski é r c b á n y á b a n vállalt munka biztosította. A z 1860-as évek ele j é n az évekig tartó aszály és éhínség miatt, majd az 1863. augusztusig kitört két tűzvész k ö v e t k e z t é b e n a g y a r a p o d ó n é p e s s é g egy része a kivándorlást választotta, s a tengerentúlon p r ó bált szerencsét, t ö b b e n távoli uradalmakban vállaltak s u m m á s k é n t m u n k á t . 1 0
Károlyi György a levert 1848-1849-es forradalom és s z a b a d s á g h a r c u t á n erőteljes g a z d a s á gi t e v é k e n y s é g b e fogott. G y ö r g y grófnak s z á m o t t e v ő érdemei vannak a recski ércbányászat m e g t e r e m t é s é b e n . A z e l ő z m é n y e k h e z tartozik, hogy m é g 1844-ben Holló József recski g u l y á s a Károlyi-birtokhoz tartozó Recsk falu melletti Báj-patakban t e r m é s r e z e t talált, viszont az ér tékes leletet csak öt év m ú l v a , 1849 m á j u s á b a n jelentette a recski bíró, Borsos József a me gyei t ö r v é n y h a t ó s á g n a k . A m i n t a recski termésréz leletnek híre ment, az felkeltette a vállal k o z ó k érdeklődését a k ö r n y é k é r c b á n y á s z a t a iránt. 11
Párád és Recsk k ö r n y é k é n a színesércbányászat kezdetei 1850-ig n y ú l n a k vissza. 1850-től a Parádfürdőt k ö r ü l v e v ő F e h é r k ő és Veresvár nevű hegyek lejtőin két pesti n a g y k e r e s k e d ő , Wass Ödön és Hochmeister Frigyes kezdett réz- és ezüstérc után kutatni. 185 l - l 8 5 2 - b e n m á r ércelőkészítőt s érczúzót, t o v á b b á igazgatósági épületeket és m u n k á s b a r a k k o k a t emeltek. Ez a Pest-Mátrai Bányatársulat 1855-ig termelt ércet, s a dúsított ő r l e m é n y t a Felvidékre fuva rozták, ahol a Szepes megyei óvízi és ó h e g y i kincstári k o h ó k b a n váltották be igen j ö v e d e l m e zően. E társaság sikerein felbuzdulva Parádfürdőn egy m á s i k b á n y a t á r s u l a t is nyitott egy b á nyát Egyezség néven, szintén a F e h é r k ő oldalában. Majd 1852-ben K á r o l y i G y ö r g y birtokos v e z e t é s e alatt megalakult a Parád-Mátrai Bányatársulat, amely m á r a s z o m s z é d o s Recsk k ö z ség határában lévő L a h ó c a hegy déli r é s z é n m ű k ö d t e t e t t bányát. Idővel m é g m á s bányatársu latok is alakultak a k ö r n y é k e n , de komolyabb tőke híján csak az ú n . dúsércek termelésére n y i tottak bányákat, mert az ún. szegényércek t ö m e g e s kitermelésére, az a z o k b ó l történő érckinye résre nem vállalkozhattak e l e g e n d ő p é n z és megfelelő t e c h n o l ó g i a híján. ( A k i t e r m e l é s n e k ezt a módját a szakirodalom rablóbányászkodásnak nevezi.) Ezért a kisebb bányatársulatok ü z e mei csak n é h á n y évig voltak kifizetődőek. A fordulatot 1861. november 2 4 - é n megalakított Mátrai Bányaegylet hozta meg, amely Recsk területén, a L a h ó c á b a n tartósan ércbányát tudott n y i t n i , s e vállalat - k é s ő b b jogutódjai - a L a h ó c á r a koncentrált r é z - é s ezüst kitermelését 1979-ig sikerrel f o l y t a t t a . V é g s ő soron azzal, hogy Károlyi G y ö r g y megkezdte a recski b á n y a n y i t á s s a l az itteni bányászatot, s z á m o t t e v ő szerepe volt a helyi é r c b á n y á s z a t m e g t e r e m t é sében, amely másfél é v s z á z a d i g tartós m e g é l h e t é s t biztosított a k ö r n y é k lakosainak. 12
P á r á d o n m é g I I . R á k ó c z i Ferenc létesített egy kisebb ü v e g h u t á t 1710-ben. Ez az üveggyár tó fabrika, amikor a K á r o l y i a k birtokába került az uradalom, m á r több mint 130 é v e fennállt. 1847-ben m á r 20 000 s c h o k metszett és k ö z ö n s é g e s ü v e g e t állított elő. F é n y e s Elek adatai 13
1 0
1 1
1 2
1 3
CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 33-37. K U B I N Y I , 1867. 2-3. CSIFFÁRY, 1979. egy schok = egy láda = 60 db üveg
szerint ekkor m á r évente sok ezer ü v e g parádi gyógyvizet, m á s n é v e n csevicét palackoztak és szállítottak nagy távolságra. A gyártott ü v e g f é l e s é g e k között az orvosi, vegyészeti és gyógy szertári célokra szolgáló ü v e g e k készítése a p a r á d i ü z e m egyik specialitása volt. A z 1848-1849-es e s e m é n y e k u t á n a h u t á b a n 4 0 - 5 0 (cseh, morva, szlovák, n é m e t és magyar) m u n k á s dolgozott. A z 1850-5l-ben, majd 1866-67-ben elvégzett ü z e m b ő v í t é s után a hutában 150 m u n k á s t alkalmaztak. 1848-49 után m á r nem b e s z é l h e t ü n k h a g y o m á n y o s é r t e l e m b e n vett ü v e g h u t á r ó l , hanem ü v e g g y á r r ó l , amelyben s z é n t ü z e l é s ű k e m e n c é k e t használtak, s a gyártás a l a p a n y a g á u l pedig h a m u z s í r helyet szódát. A m á r említett fejlesztések, korszerűsítések e r e d m é n y e k é n t a gyári m u n k á s o k s z á m a 1850-1867 k ö z ö t t nemcsak m e g h á r o m s z o r o z ó d o t t , hanem a termelés is m e g s o k s z o r o z ó d o t t . M í g 1840-ben c s u p á n 3500^4000 üveget töltöttek meg k é n e s és szénsa vas ásványvízzel, 1851-ben m á r é v e n t e 200 000 palackot, majd 1867-től, a huták kibővítése u t á n , évente 3,6 millió palackot állítottak elő. A n a g y t ö m e g ű p a l a c k g y á r t á s t a k ö z b e n orszá gos hírűvé lett csevice f o r g a l m a z á s a igényelte. A parádi á s v á n y v í z t ö m e g e s forgalmazása, a folyamatosan e m e l k e d ő r e n d e l é s megalapozta a helybeli ü v e g g y á r h o s s z ú t á v ú j ö v ő j é t . 14
Károlyi G y ö r g y a debrő-parádi uradalom központjául P a r á d o t választotta. A falura azért is eshetett a választása, mert a t e l e p ü l é s h a t á r á b a n nyitották meg az első m a g y a r o r s z á g i t i m s ó b á n y á t és timsófőzőt a F e h é r k ő - h e g y e n , amely 1778-tól 1846-ig állt fenn. Egy m á s i k t i m s ó g y á r t ó fabrika a település h a t á r á b a n 1787-től 1826-ig ü z e m e l t . V é g ü l is a F e h é r k ő - h e g y i t i m s ó b á n y á s z a t irányította a figyelmet a m á r említett, rövid életű ezüst- és rézércbányászatra. Ugyanakkor a Fehérkő-hegyi t i m s ó b á n y a , i l l . timsófőzőhely mellett m á r 1795-ben báró Or czy József u r a d a l o m b é r l ő felépíttetett egy kisebb fürdőházat is. Ezzel P á r á d fejlődése új lehe tőséget kapott, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a település u t ó b b gyógyfürdővé vált. 1 5
V é g s ő soron a timsófürdő létesítésének a gondolatát az adta, hogy a kibányászott timsós k ő zetből a gyártási eljárás s o r á n oldással n y e r t é k k i az anyagot, amelyhez n a g y m é r e t ű víztáro z ó r a volt s z ü k s é g . A helybeliek a F e h é r k ő - h e g y oldalában lévő t i m s ó s forrás vizét m á r évtize dekkel a b á n y a n y i t á s előtt h a s z n á l t á k , felismerve, hogy l á b d a g a n a t és lábfekélyek gyógyítá sára alkalmas. 16
A z egykori P á r á d határában, a mai P a r á d s a s v á r területén, mely akkor m é g a k ö z s é g h e z tar tozott, a k é n e s - s z é n s a v a s á s v á n y v í z több forrásból fakadt. E forrás v i z é n e k használata I I . R á kóczi Ferenc korától, 1710-ből ismert. A z Orczy család bérlete idején a 19. század elején a cseviceforrások vizét 1805-től i v ó - és fürdőkúra céljából e g y a r á n t a l k a l m a z t á k . A csevicefürdőt 1827-ben, m í g a t i m s ó s fürdőt 1829-ben b ő v í t e t t é k fürdő- és lakóházakkal Szitányi U l l m a n n Móric és K a á n Henrik S á m u e l b é r l ő k . E k é t fürdő fejlődése a 19. század derekáig k ö z e l hasonló ü t e m ű volt, viszont ettől kezdve a t i m s ó s fürdő dinamikus változáso kon ment át. 1854-ig Károlyi G y ö r g y a fürdő fejlesztésével nem foglalkozott, mivel a vagyo nát a debrő-parádi uradalom gyarapítására fordította. 1853-ben Csatári Ottó a Divatcsarnok c í m ű lapban Parádot m é g m á s o d r e n d ű fürdőink k ö z é sorolta. Lesújtó v é l e m é n n y e l írt a csevicefürdőről, ahol kevés a szoba, s z ű k ö s e k a viszonyok, s ráadásul d r á g á n m é r i k a g y ó g y v i z e t . 17
18
19
CSIFFÁRY, 1998/a. 90-95. A timsóbányászatra lásd: CSIFFÁRY, 1996. 304-309.; CSIFFÁRY, 2004. 16-23. CSIFFÁRY, 1998/b. 60. Uo. 66-68. 18 CSIFFÁRY, 1998/b. 60., 68. CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 73. 1 4
1 5
1 6
1 7
1 9
Parádfürdőn, a t i m s ó s fürdőnél 1854-ben elkészült a Zsuzsanna-lak, 1856-ban pedig a für d ő h á z előtti lejtőn egy díszes épületet emeltek, sok v e n d é g s z o b á v a l . 1857-ben m e g n y í l t a gyógyszertár. A p o s t a á l l o m á s 1868-ban készült el. A n ö v e k v ő v e n d é g s e r e g fogadására 1871-72-ben 28 s z o b á s díszes v e n d é g h á z készült, 1873-ban felépült az Y b l által tervezett szálloda, 1884-ben a fürdőépület mellett tejcsarnok létesült, 1892-ben átadták az új v e n d é g lőt, s 1893-ban m e g n y i t o t t á k az Erzsébet Szállót, valamint a Juliette-lakot. A parádfürdői he gyi strandfürdő a fürdőtelep keleti részén épült. A z ú s z ó m e d e n c e víztisztító b e r e n d e z é s e 1911-ben l é t e s ü l t 2 0
A Károlyi család a k i e g y e z é s után az eddigi k é t k ö z p o n t ú fürdőhelyet - csak a timsós g y ó g y vízre épülő Parádfürdőre koncentrálva - e g y k ö z p o n t ú v á alakította át. A p a r á d i palackozott k é nes és szénsavas á s v á n y v i z e k országos forgalmazása sokkal j ö v e d e l m e z ő b b volt, mint a csevicefürdő bevételei, ezért 1872 után lebontották a csevicefürdőt, s Gyula gróf, a s z e n v e d é l y e s v a d á s z a h e l y é n v a d á s z k a s t é l y t építtetett és a k ö r n y e z ő hegyekben nagy kiterjedésű vadas parkot létesített. A Parádfürdő és Sasvár közötti, i l l . általában a vendégutaztatás háttérintéz m é n y e k é n t felépült a nevezetes Cifra istálló. A fürdőidényben - májustól 1-től október l - i g - a Cifra istállótól induló és oda visszatérő h i n t ó k o n szállították a vendégeket. 1877-től a B u d a p e s t r ő l és Miskolc felől v a s ú t o n é r k e z ő k e t m á r K á p o l n á n fogadták, akiket naponta a menetrend szerint k ö z l e k e d ő fogatokon utaztattak K á p o l n a és Párád közt. 1880-tól m á r E g e r b ő l is n a p o n k é n t indított h i n t ó k o n szállították a für d ő vendégeit. 1887-ben épült meg a K i s t e r e n y e - K i s ú j s z á l l á s közötti vasúti s z á r n y v o n a l , amelynek megállója volt a s z o m s z é d o s Recsken. Ezért ettől az évtől a recski v a s ú t á l l o m á s és P á r á d közt naponta i n g á z ó fogatokon vitték és h o z t á k az utasokat. 21
A parádi v ö l g y b e n előforduló vasas források vizét - a harmadik gyógyvízfajtát - ugyancsak a 18. századtól ismerték és fogyasztották a k ö r n y é k lakosai. K ö z ü l ü k a Mohos-hegy oldalá ban fakadó: a Klarissza-forrás nevét viseli, h a s o n l ó k é p p híres az Ilona-völgyi Szent István csevicekút. G y ó g y v í z k é n t ezeket m e g l e h e t ő s e n k é s ő n k e z d t é k el alkalmazni. A forráshozam c s e k é l y s é g e miatt fürdő létesítése nem lett volna g a z d a s á g o s , ugyanakkor az ivókúrára csak helyben lehetett h a s z n á l n i , mert a benne levő vastartalom elbomlik, csak frissen fejti k i a ha tását, ezért nem k ö n n y e n p a l a c k o z h a t ó . 1883-ban kiépítették a Klarissza-forrást. 1896-tól elkezdték e forrás v i z é n e k az árusítását az ivócsarnoknál, s n a p o n k é n t hajnalban merített és dugaszolt piackokban h o z t á k forgalomba. K é s ő b b , az 1900-as é v e k b e n Parádi Arsen néven elkezdték országszerte árusítani a g y ó g y szertárakban ezt az emberi szervezet v a s h i á n y á n a k a pótlására kiválóan alkalmas vizet. A z első v i l á g h á b o r ú előtt, 1914-ben hat szállodában és h é t kisebb p a n z i ó b a n összesen 180 szoba állt a v e n d é g e k rendelkezésére. Parádfürdő felszereltségére és komfortosságára j e l l e m ző, hogy ez idő tájt a kabinok és a folyosók m á r gőzfűtésűek, s az egész fürdőtelep v i l l a n y v i lágítással rendelkezett. A 20. század elején Párád az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia k ö z i s m e r t és kedvelt fürdőhelyévé v á l t . 2 2
A K á r o l y i a k kapcsolata Y b l Miklós építésszel Párád építészetében m e g h a t á r o z ó j e l e n t ő s é g ű e k azok a ma is fennálló épületek, amelyeket a neves építész tervezett. Y b l Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. - Budapest, 1891. jan. 22.) 2 0
2 1
2 2
CSIFFÁRY, 1998/b. 64. CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 74-75. CSIFFÁRY, 1998/b. 76-77.
külföldi t a n u l m á n y a i (Bécs, Polytechnikum, majd M ü n c h e n ) befejeztével Itáliában tett tanul m á n y u t a t . H a z a t é r v e társult Pollack Ágosttal (Pollack M i h á l y fiával), mert nem vették fel a Pesti Építő C é h b e , s így nem vállalhatott m u n k á k a t . K ö z ö s e n építették át Károlyi G y ö r g y s ó g o r á n a k , gróf B a t t h y á n y Lajosnak az ikervári k a s t é l y á t . M a j d 1845-1851 k ö z ö t t Károlyi Ist v á n n a k , G y ö r g y testvérének a főépítészeként Foton élt és dolgozott. Itt készítette első j e l e n t ő sebb épületeit: e l ő b b a fóti kastély épületét építette át romantikus stílusban, majd felépítette a templomot, t o v á b b á az itteni paplak és iskola é p ü l e t e g y ü t t e s é t . K é s ő b b sem szakadt meg a kapcsolata a K á r o l y i családdal, mert 1857-ben Károlyi Ede r a d v á n y i kastélyát é p í t e t t e . 23
24
25
K á r o l y i G y ö r g y birtokán először 1869-ben dolgozott Y b l M i k l ó s . M é g 1869 elején P á r á d o n a t ű z v é s z b e n leégett a k a s t é l y h o z tartozó u r a s á g i ménesistálló. Ezért az új - u t ó b b Cifra istál lónak nevezett - lovarda é p ü l e t é n e k a tervét készítette el, miután ennek a m e g v a l ó s í t á s a volt a fontosabb, a fürdővendégek szállítása végett. í g y azután 1869 augusztusában m á r felépült az új lovarda. M é g 1869 a u g u s z t u s á b a n a h e l y s z í n e n fejezte be a parádfürdői, ún. alsó kastély tervrajzát. A z épület helyén m á r Grassalkovich (I.) Antalnak, majd az Orczy c s a l á d n a k állt egy kisebb úrilaka. Ehelyett 1872-re klasszicista stílusban felépült az új vadászlak, amely a déli oldalon földszintes lett, az északi oldalán pedig emeletes. U t ó b b az épületnek az északi két emeletes, új szárnyát ugyancsak Y b l M i k l ó s tervezte romantikus stílusban, amelyet 1889-ben K á r o l y i Gyula építtetett fel. A kastélybővítés során az épületeket, amelyek 44 szobát foglaltak magukba, v e z e t é k e s vízhálózattal látták el. E k a s t é l y h o z 1920-ig 60 kat. hold kiterjedésű park és kert is tartozott. 26
P a r á d s a s v á r o n a mai kastély helyén 1872-ig a csevicefürdő épülete állt, amelyet ekkor el bontottak. A sasvári kastély L alakú, romantikus h a t á s ú földszinti részét 1872-ben építették, ugyancsak Y b l tervei n y o m á n . Szintén az ő tervei alapján készült el 1882-ben n é m e t neoren e s z á n s z stílusban az egyemeletes rizalit é s a k é t e m e l e t e s kastélyszárny. A m e l l é k é p ü l e t e k e t az egykori fürdő épületeiből alakították k i . M e g r e n d e l ő j e Károlyi Gyula volt. A parádi m ű ú t elágazásánál, a v ö l g y bejáratánál épített kastélyt eredetileg k é t patak fogta k ö z r e , mintegy 20 kat. hold kiterjedésű parkkal. Ez a soktornyú - ö s s z h a t á s á b a n eklektikus j e l l e g ű - épület lett a névadója az egykori ü v e g gyári telepnek, majd 1949-től az önálló k ö z s é g n e k is, mivel a kastélyt m á r 1903 előtt Sasvár nak n e v e z t é k el a Károlyiak. A kastélyt K á r o l y i Gyula a fiának, M i h á l y grófnak szánta v a d á s z kastélynak. Ezért ezzel szemben szemben a patak m á s i k oldalán felépíttette Y b l tervei alapján az uradalmi fővadász házát, mely ma é t t e r e m . A sasvári kastély körül 1878-ban 4872 kat. hold erdőt bekerítettek, hogy a betelepített g í m szarvasokat m e g ó v j á k . A M á t r á b a n Károlyi Gyula tenyésztett vadaskertben először szarvast. K é s ő b b az itteni g í m s z a r v a s o k b ó l a család bistei ( Z e m p l é n megye) és selmeci (Hont megye) vadasaiba is telepítettek. A vadaskert s z a r v a s á l l o m á n y a 1888-ban m á r 424 db volt. A z 1900-as évek elején muflont is telepítettek a parádi vadasba, amely meghonosodott. A rend szeres v a d á s z a t o k céljából a vadaskert t e r ü l e t é n v a d á s z t a n y á k épültek. A K é k e s északi olda lán, a Saskő alatt, 590 m é t e r magasan létesült a Rózsa-szállás, m í g a Galyatetőtől keletre 640 m é t e r magasan a Rudolftanya.
MÉL, 2. köt. 1056-1057. M N L , 18. köt. 741. 25 Lásd RNL, 19. köt. 610. C S I F F Á R Y - C S . SCHWALM, 2001. 129-131. 2 3
2 4
2 6
A kerített vadaskert 1945-ig megmaradt, egykori telepített állatainak utódai k é p e z i k napja inkban a terület v a d á l l o m á n y á n a k genetikai alapját. A z egykori u r a s á g i vadas területe ma a Mátrai Tájvédelmi Körzet védett övezete. Károlyi Gyula nemcsak s z e n v e d é l y e s v a d á s z volt, az ő é r d e m e Parádfürdő parkosítása 1883-ban. T e v é k e n y s é g é n e k ma is élő bizonyítékai a fürdőpark százesztendősnél idősebb fái. Igen kedvelte a gesztenyefákat, belőlük a Párád k ö r n y é k i utak m e n t é n sokat telepíttetett. Leg híresebb a Parádfürdő és Recsk közötti, egy k i l o m é t e r h o s s z ú v é d e t t fasor. Eletében ültették az Ilona-völgy m i n d k é t oldalát kilométereken kísérő fasort, a Szent István-csevicén túl egé szen a földútig. H a s o n l ó kettős fasor gesztenyefái magasodnak P á r á d és Parádsasvár között. A gesztenyefák adták a K á r o l y i - b i r t o k úthálózatának jellegzetességét. N e m csupán az utakat szegélyezték a kedvelt fákkal, hanem P a r á d s a s v á r felett egy gesztenyésligetet is t e l e p í t e t t e k . A gesztenyefák telepítésének volt egy k e v é s b é ismert praktikus oka is, nevezetesen a vadgesz tenye termését összegyűjtötték és télen megetették a vadaskert állataival. 27
A parkosításnál tartva szót kell ejtenünk a kor egyik neves kertépítőjéről, J á m b o r Vilmos ról. Jámbor Vilmos (Hárságy, 1825. j ú n . 15 - Recsk, 1901. j a n . 14.) a kertészeti ismereteit A n g l i á b a n szerezte. M á r mint ismert kerttervező tért vissza M a g y a r o r s z á g r a . 1867-ben Alcsúton m ű k ö d ö t t . Legnevesebb alkotásai a Margit-sziget parkosítása volt. Mintaszerű parkot ter vezett V á c r á t ó t o n is. K i m a g a s l ó m u n k á i Pápa, Sashalom, Tura, Pilisszántó, N a g y k á r o l y , T ó a l m á s , T á p i ó g y ö r g y e p a r k j a i . J á m b o r Vilmos a Károlyi családdal m é g N a g y k á r o l y b a n töl tött évei során került kapcsolatba. B i z o n y á r a az ő h í v á s u k r a telepedett le idős k o r á b a n Recs ken, ahol 800 hold földet vett, és u t ó b b botanikus kert alapjait vetette meg azzal, hogy a falu ban ő létesítette az első hazai exota fákban és cserjékben b ő v e l k e d ő faiskolát. Ő volt az, aki sikerrel telepített szabolcsi j o n a t á n a l m á t a K á r o l y i a k Sándor-réti m a j o r j á b a n . Ezen kívül m é g Párád parkjai is őrzik a neves kerttervező m u n k á s s á g á n a k az e m l é k é t . 28
29
3 0
1895-1945 között a k ö z s é g h a t á r á n a k 6 3 - 6 5 % - á t erdő borította. A z erdősültségnek ez a ma gas aránya hazai viszonylatban ritka. A K á r o l y i - u r a d a l o m nagy gondot fordított az e r d ő k v é d e l m é r e , g o n d o z á s á r a és a fakivágások n y o m á n az újabb erdőtelepítésekre. 1888-1895 közt 133 kat. hold új erdőt telepítettek. A Károlyiak kitörölhetetlen e m l é k é t őrzik a falu jelenkori földrajzi nevei. Károlyi G y ö r g y unokájáról kapta a nevét az Ilona-völgy és Ilona-patak. A g r ó f egyetlen leánya, P á l m a (1847-1919) 1869-ben férjhez ment DessewfTy A u r é l (1849-1928) grófhoz, s a h á z a s s á g u k ból 1871-ben született Ilona leányuk. Károlyi G y ö r g y j ó barátjáról s egyben G á b o r fiának a keresztapjáról, Széchenyi István grófról nevezték el a sasvári határban álló Széchenyi-hegyet. Károlyi Gyula szintén j ó barátjáról, gróf Wenckheim Rudolfról nevezte el a ma is m e g l é v ő vadásztanyát Rudolf-tanyának, azért mert ő volt, aki a g í m s z a r v a s t a vadaskertbe telepítette. Gyula gróf a leányairól nevezte el a Parádfürdőn emelt létesítményeket. Első h á z a s s á g á b ó l született Erzsébet (1872-1954); M i h á l y gróf n ő v é r e , róla kapta n e v é t az Erzsébet Szálló. A m á s o d i k h á z a s s á g á b ó l született Zsuzsanna (1882-1914) a névadója a Zsuzsanna-laknak, m í g az húgáról, Júliáról (1883-?) n e v e z t é k el a Juliette-lakot. Károlyi M i h á l y t , miután h á r o m é v e s e n elvesztette fiatalon elhunyt édesanyját, n ő v é r é v e l együtt a nagyanyja, özvegy Károlyi E d é n é , született g r ó f Kornis Clarisse (1834-1906) nevel te fel, aki első férje halála után h o z z á m e n t Károlyi S á n d o r h o z (1831-1906). Miután M i h á l y
2 7
2 8
2 9
3 0
Uo. 129-133. MÉL, 1. köt. 795. CSIFFÁRY - CS. SCHWALM, 2001. 39. M N L , 10. köt. 159.; Jámbor Vilmos tevékenységére lásd LAPOSA, 1988. 31-32.
gróf rendkívül szerette a nevelőszüleit, nagyanyjáról é s annak m á s o d i k férjéről nevezte el a Klarissza-forrást és a Sándor-rétet. A z 1848-as polgári forradalom u t á n a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s sajátságai k ö v e t k e z t é b e n a k ö z ség h a t á r á n a k z ö m e a debrő-parádi uradalom része maradt, amely az egyre n ö v e k v ő lakosság soraiban földhiányt eredményezett. A paraszti k é z e n lévő földterület nem c s u p á n k e v é s , de g y e n g é b b m i n ő s é g ű volt, k ü l ö n ö s e n a legelő és rétföldeknél. A mintegy 1000 kat. hold m e z ő g a z d a s á g i m ü v e l é s r e alkalmas faluhatár 1/4 része az uradalom k e z é n volt. A falu g y a r a p o d ó n é p e s s é g é n e k egy r é s z e az 1860-as é v e k derekától, majd fokozottabban 1880-tól 1920-ig az amerikai kivándorlást választotta. Ezzel egyidejűleg, közel 200-250 földnélküli lakos é v e n t e m á s uradalmakban vállalt s u m m á s m u n k á t . Ö s s z e s s é g é b e n az uradalom h a t á s a k ö v e t k e z t é b e n a falu paraszti l a k o s s á g a egy késleltetett, lassú p o l g á r o s o d á s útján haladt. Ugyanakkor a K á r o l y i a k látványos és időtálló építkezései, a fürdő fejlesztése, az ü v e g g y á r b ő v í t é s e , a recski ércbányászat m e g k e z d é s e h o s s z ú t á v o n meg a l a p o z t á k nemcsak P á r á d o r s z á g o s ü d ü l ő h e l l y é v á l á s á n a k a lehetőségét, hanem az ipari mun kahelyek teremtésével elősegítették á t á g a b b k ö r n y é k lakosainak a m e g é l h e t é s é t is. P á r á d o n és P a r á d s a s v á r o n napjainkban nem c s u p á n az épített környezet, a fürdőtelep és a szállók, ha nem a parkok, az ú t m e n t i fasorok, t o v á b b á a környékbeli erdőtelepítések őrzik a K á r o l y i a k it teni keze munkáját.
Felhasznált irodalom Balázs Dénes: Magyar utazók lexikona. Bp., 1993. BALÁZS, 1993. Csiffáry Gergely - Cs. Schwalm Edit: Párád. Szerk. Bán Péter. Bp., 2001. CSIFFÁRY CS. SCHWALM, 2001. Csiffáry Gergely: Timsógyártás a régi Magyarországon. In: Archívum, 16. CSIFFÁRY, 2004. Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, 2004. 5^15. Recsk 650 éves. Képek a település és az ércbányászat múltjából. Kiállítási CSIFFÁRY, 1979. katalógus. Szerk. Bodó Sándor. Miskolc, 1979. Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. CSIFFÁRY, 1996. Szerk. Bán Péter. Eger, 1996. A mátrai üveghuták története. In: Archívum, 15. Szerk. Bán Péter - Csiffáry CSIFFÁRY, 1998/a. Gergely. Eger, 1998. 55-121. Ásványvizek, gyógyvizek és fürdők Heves megyében. In: A g r i a , 24. CSIFFÁRY, 1998/b. Szerk. Petercsák Tivadar - Szabó J. József. Eger, 1998. 33-89. Károlyi Mihály és Heves megye kapcsolata. In: Hevesi Honismeret, 5. sz.. CSIFFÁRY, 1999. 1999. 55-72. 31
DERCSÉNYI VOIT, 1978. KARÁCSONYI, 1911. K U B I N Y I , 1867. LAPOSA, 1988.
3 1
Heves megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső - Voit Pál. 3. köt. Bp., 1978. Karácsonyi János: A nagykárolyi gr. Károlyi család összes jószágainak bir toklási története. 1. köt. Bp., 1911. Kubinyi Ferenc: A recski termés rézről Heves megyében és a diorit képlet ről. In: Magyar Honi Földtani Társulat Munkálatai. Pest. 1867. 1-7. Laposa József: Jámbor Vilmos (1825-1901). In: Magyar agrártörténeti élet rajzok. Szerk. Für Lajos - Pintér János. I-P. Bp., 1988. 31-32.
Az Egri Múzeum Évkönyvének elnevezése a 18. kötettől
MÁTRAY, 1989. MÉL MNL RNL TÖRÖK, 1980. VIGYÁZÓ, 1929.
Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848/49ben. Bp., 1989. Magyar Életrajzi Lexikon, 1-2. köt. Bp., 1967-1969. Magyar Nagylexikon, 10., 18. köt. Bp., 2000., 2004. Révai Nagy Lexikona, 1-20. köt. Bp., 1911-1927. Török Imre: Kedves lovakról, furcsa emberekről. Bp., 1980. Vigyázó János: Parádfürdő környékének részletes kalauza. Bp., 1929.
Károlyi
György
Parádsasvár
