A Kaposvári Állategészségügyi Intézet baromfibetegségek megelőzésében játszott szerepe
A kezdetek A Kaposvári Állategészségügyi Intézet alapítása és a működés első 10 éve
Történeti áttekintés • A Kaposvári Állategészségügyi Intézet második vidéki intézetként •
1951-ben 12 fővel kezdte meg a működését. Az Intézet létrehozását a gyakorlati igények követelték meg:
– A fokozatosan növekvő feladatok a az OÁI-t, illetve az 1948-tól első vidéki intézetként működő Debreceni Állategészségügyi intézetet túlterhelték – A Dunántúl intenzív állattenyésztéssel rendelkező déli részei Budapesttől nagy távolságra estek,és így az egyes vizsgálati anyagok feldolgozása a központi Intézetben egyre nehezebbé vált
• Az intézet építése 1950-ben kezdődött és 1951 áprilisára be is •
fejeződött. Az Intézet feladata:
– Mindazoknak az állategészségügyi-laboratóriumi, diagnosztikai vizsgálatoknak az elvégzése , amelyek a gyakorló állatorvos feladatkörét meghaladják és amelyeknek az elvégzéséhez különleges laboratóriumi szakképzettség, vagy felszerelés szükséges.
Történet áttekintés Részletek Somogy vármegye törvényhatósági közgyűlésének jegyzőkönyvéből (1948):
• A Földművelésügyi Miniszter 1947 évi jún. 30-án kelt 103.400/1947 III/1 számú
•
rendeletével közölte, hogy a hároméves terv során két állategészségügyi fiókintézetet kívánnak létesíteni, mégpedig egyiket a Dunántúlon. Kaposvári törvényhatósági jogú városhoz kérdést intézett, hogy hajlandó-e állategészségügyi intézet céljaira megfelelő objektumot felajánlani, mert a város fekvésénél fogva és régi állategészségügyi kultúrájára való tekintettel különösen alkalmasnak tartja ilyen intézet székhelyére. Miután a juttatott ingatlan az intézet felállítására kiválóan alkalmas és a törvényhatóság az intézetet a saját erejéből felállítani nem tudja, viszont vármegyei érdek, hogy e fontos intézmény a vármegye területén létesüljön az e célra juttatott Cseri majort az FM állategészségügyi Főosztálya részére ajánlja fel.
Történeti áttekintés • A Kaposvári Állategészségügyi Intézet felépítése – Az Intézet főépülete az átadott területen kialakított fiatal park közepén fekvő téglalap alakú épület – A laboratóriumok az épület hossztengelyébe épített folyosóból nyílnak. – A főépületben kapott helyett az iroda, a táptalajkonyha, az étkezőhelyiség, valamint a kazánház – Külön épületben kapott helyett a kisállatház, ugyanebben az épületben a két személygépkocsi tárolására alkalmas garázs és a szerszámoskamra – Az intézettel egyidőben épült egy 2X2 szobás összkomfortos iker lakóház
• A Kaposvári Állategészségügyi Intézet Osztályai: – – – –
Kórbonctani és Bakteriológiai Osztály Baromfi Hal és Méhbetegségek Osztálya Szerológiai Osztály Parazitológiai Osztály
Történeti áttekintés • A Kaposvári Állategészségügyi Intézet ellátási területe – Somogy, Tolna, Baranya megye – Pécs megyei jogú város egész területe – Zala megye (1955 nov. 1-től)
• A Kaposvári Állategészségügyi Intézet „függőségi” viszonyai: – Az Intézet felett a főfelügyeletet a FM miniszter gyakorolja – Az Intézet szakmai, gazdálkodási és számviteli munkája feletti szakfelügyeletet az OÁI igazgatója (Dr. Kádár Tibor) gyakorolja
Történeti áttekintés • Az Intézet végzett munkája a baromfiegészségügy területén
– 1954 november 1-ig az Intézet végezte a szocialista gazdaságok baromfiállományának rendszeres baromfitífusz szűrővizsgálatát és tuberkulinozását (ez havonta akár 40-50 ezer állat helyszíni vérvizsgálatát is jelentette) – Ezt a munkát felváltotta az ellenőrzés illetve segítségnyújtás, ami a finomabb részletkérdések elbírálásával kapcsolatos tapasztalatok átadásában a fertőzés forrásainak felkutatásában egy-egy korábbi eredménnyel ellentétes magas százalékban jelentkező pozitivitás okainak kivizsgálásában nyilvánult meg. – A végzett munka eredményeként a korábban akár 20-30%-os fertőzöttség 1954-re gyakorlatilag megszüntették, illetve a a megengedett % alá szorították. – A baromfihullák száma az 1952-53-as években közel kétszeresére, 1960-ban pedig háromszorosára emelkedett a kezdetekhez képest
Történeti áttekintés • Az intézet végzett munkája a baromfiegészségügy területén – A vizsgálati anyagszám emelkedése tükrözte a nagyüzemi baromfitenyészetek számának növekedését, ezzel összefüggésben a tartással kapcsolatban fellépő olyan betegségek megjelenését, amelyek diagnosztizálásában, felszámolásában az Intézetnek aktív szerepet kellett vállalnia – Ehhez szükséges volt a gyakorlattal való szoros kapcsolat megteremtése, hiszen a tartással, takarmányozással is összefüggő problémák megoldása sokszor csak a helyi ismeretek figyelembevételével volt megoldható. Ezt a kapcsolatot a helyi kollegák is igényelték, ami a kiszállások számának emelkedésében mutatkozott meg. – Főleg Baranya és Somogy megyében a fiatal csirkék között súlyos veszteséget okozott a légcsőférgesség, amelynek kezelésére hatékony eljárást dolgoztak ki. – A nagyüzemi tartás terjedésével gyakoribbá váltak megállapított légzőszervi mycoplasmosisok A veszteségek csökkentése érdekében alapos selejtezés és elkülönítés mellett OTC kezelést – Beszámolók születtek a fiatal pulykák trichomonadosisáról, a pulykák coccidiosisáról, a tüdőaspergillosis megelőzésének lehetőségeiről, a baromfikolera antibiotikumokkal történő gyógyítási kísérleteiről
Történeti áttekintés • Az intézet végzett munkája a baromfiegészségügy területén – A motoros keltetőgépek üzemközbeni fertőtlenítése c. dolgozat országosan elfogadott újításként látott napvilágot. – Előadások tartása baromfitenyésztési tanfolyamokon – TIT kertében szervezett Falusi Téli Esték előadássorozatban való aktív részvétel – Megye továbbképzések a szocialista szektor baromfi-telepvezetői részére – Bemutatók tartása baromfi vérvizsgálóknak.
Történeti áttekintés • Tudományos közlemények: – Szilvásy István: Adatok a baromfityphus elleni védekezéshez a termelőszövetkezeti csoportok baromfitelepein – Dr. Hódy András, Dr. Karasszon Dénes: Fiatal pulykák trichomonadosisa – Dr Karasszon Dénes, Dr. Tóth István: Coccidiosis pulykák között – Dr. Karasszon Dénes: Keltetéskórtani vizsgálatok
• Előadások: – Természetes tartásviszonyok jelentősége a csibenevelésnél (Dr. Madaras Tamás) – A fertőző betegségek elleni védekezés nagyüzemi baromfitenyésztésben (Dr.
Hódy András)
– A nagyüzemi baromfitenyésztés alapfeltételeiről (Dr. Madaras Tamás) – A baromfipestis és az ellene való védekezés (Dr. Hódy András)
Történeti áttekintés • Az adott időszakot jellemző személyiségek: – Az intézet első igazgatója Dr. Szécsényi István volt
• • • •
– – – – – –
Szakmai szempontból figyelemmel kísérte a tervezést Ellenőrizte az építkezést Irányította a laboratóriumok felszerelését berendezését Fáradhatatlanul tevékenykedett az intézet működésének megszervezésén működésének elindításán
1953 januárjától az intézet vezetését Dr. Holló Sándor vette át 1954 júniusától Dr. Hódy András irányította az intézetet. Dr. Szécsényi István Dr. Hódy András Dr. Madaras Tamás Dr. Karasszon Dénes
A hatvanas-nyolcvanas évek A nyugodt építkezés időszaka
Történeti áttekintés • A vizsgált időszak jellemzői: – A baromfi vizsgálati anyagszám folyamatos emelkedést mutatott. Ez a baromfiállomány területi növekedést, új telepek létesítését tükrözte. Ez a tendencia a 70-es évek végén tört meg. Ebben szerepet játszott a baromfiállományok csökkenése, másrészt néhány egyszerűbb bakteriológiai vizsgálatot ((pl. tojás) átvettek az állomási laborok. – A 70-es évek közepéig a baromfikolera előfordulás a minden évben növekvő tendenciát mutatott különösen a nagyüzemekben okozott jelentős veszteségeket és előfordulását a behurcolás megakadályozását célzó intézkedések figyelmen kívül hagyásával magyarázták. Az akkor alkalmazott gyógykezelés és vakcinázás főként pulykaállományokban gyakran eredménytelennek bizonyult a fellángolt esetek megfékezésére. – A 60-as évek végéig a rendszeres vérvizsgálatok ellenére a baromfitífuszos esetek száma is emelkedett. A szülőpárállományok negatív vérvizsgálati eredményeinek ellenére a betegség az utódállományokban rendszeresen megjelent időnként jelentős veszteségeket okozva. A korábban tapasztaltakhoz képest ebben az időszakban gyakrabban tapasztalták a vérzéses-fibrines vakbélgyulladást. – A területen 1968-ban diagnosztizálták az első AE esetet egy 14 000 csirkeállományban.
Történeti áttekintés • A vizsgált időszak jellemzői – A 70-es évek elejétől növekedett a Marek féle betegség megállapított eseteinek száma. – Szintén növekvő tendenciát mutatott a mycoplasmosis és a mycoplasmosissal szövődött E. coli. – A nem fertőző betegségek közül a takarmányozással kapcsolatos problémák jelentkeztek a leggyakrabban. Ez az esetek egy részében tömeges elhullásban, vagy ún. haemorrhagias szindrómában, máskor „csak” téteménycsökkenésben jelentkezett. – Ebben az időszakban talált érdekesebb esetek voltak még metheglobinaemia növendéklibákban, sarcosporidiosis pulykákban pulykák limfoproliferatív betegsége, kispulykák vékonybélcoccidiosisa. – 1971-ben egy Zala megyei broiler állomány alomanyagából a körzeti állatorvos búzaszem nagyságú bogarakat küldött Janisch Miklós Alphitobius diaperinusnak határozta, Nemeséri, pedig aki behatóan vizsgálta és járványtani szempontból is értékelte a fajt javasolta az alombogár elnevezést.
Történeti áttekintés • Fejlesztések és személyi változások: – 1972-ben kétszintes új laboratóriumi főépület, új kisállatház és garázs épült, valamint megkezdődött a régi laboratóriumi épület átalakítása is. A beruházások 1973 őszén fejeződtek be, aminek eredményeként az intézet csaknem elnyerte mai formáját. – 1982-ben nyugdíjba vonult Hódy András, aki 28 éven át vezette az intézetet – Utódja az igazgatói székben Dr. Fülessy Emil lett. – 1980-ban nyugdíjba vonult Dr. Tóth István, aki a kaposvári baromfidiagnosztika meghatározó személyisége volt. – Tóth István nyugdíjba vonulásával megszűnt az önálló baromfi-kórbonctani osztály, összevonásra került az emlős-kórbonctani osztállyal elnevezése pedig kórbonctani osztály lett, melynek vezetésére Dr. Cséplő Attila kapott megbízást. – A baromfidiagnosztikai vizsgálatokat ebben az időben Dr. Bendáné Dr. Palkovics Gabriella végezte.
Történeti áttekintés • Ismeretterjesztő közlemények: – Dr. Tóth István: A baromfityphus szűrővizsgálatok technikai kivitelezése és az ehhez szükséges felszerelés méretezése. Baromfiipar 1964 5.sz. 219.
• Előadások : – – – – – – –
.
Dr. Tóth István: A galambok fertőző betegségei és az ellenük való védekezés Dr. Tóth István A galambok parazitás betegségei Dr Hódy András A baromfi mycoplasmosis Dr. Tóth István A baromfikolera elleni védekezés Dr. Tóth István A légzőszervi mycoplasmosis Dr. Tóth István: A hibridtyúkok egészségtana Dr. Tóth István: A háztáji gazdaságokban elhelyezett hibrid tojótyúkok gyakrabban előforduló betegségei és azok preventív és terápiás kezelése
80-as évek végétől Az állandó átszervezések időszaka
Történeti áttekintés • 1987 jún. 30.-án megszűnt az OÁI központi irányításával működő állategészségügyi • • • • • •
intézetek hálózata. A Kaposvári Állategészségügyi Intézet a Somogy megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szervezetébe került. 1988 július 1-től az intézet ( többi intézethez hasonlóan) az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Szolgálat kötelékébe került. 1992 április 1-től megszűnt az ÁÉSZ a Kaposvári Állategészségügy Intézet önálló maradványérdekeltségű költségvetési szervvé vált. 2004 nov. 30.-ától megszűnt a területi intézetek önállósága és a jogutód az OÁI lett, elnevezésünk így változott OÁI Kaposvári Állategészségügyi Intézetére. 2007 jan.1-től létrehozták a MGSZH-t. Az OÁI elnevezése MGSZHK ÁDI-ra változott, míg mi a fenti szervezet telephelye lettünk, két osztállyal. 2011 jan-től az MGSZHK-ból MGSZH, az Intézetből pedig két laboratórium lett.
Történeti áttekintés • Az időszak legjelentősebb változása azonban az volt hogy a vizsgálatok • • • • •
díjtételessé váltak. Ennek következtében a vizsgáló állatorvos javaslatot tehetett, hogy milyen kiegészítő vizsgálatokat lát szükségesnek a diagnózis felállításához, azokat azonban csak a tulajdonos megrendelése esetén tehette meg. Változott a magrendelői kör is amennyiben a megrendelők főleg különféle integrátorok által szervezett magángazdák lettek. Mindehhez társult az ágazat jövedelempozíciójának folyamatos romlása is. Ezek a tényezők összességében oda vezettek, hogy nehézkessé, akadozóvá vált a vizsgálati anyag beszállítása, ami a vizsgálati anyag csökkenésében is megnyilvánult. A Szombathelyi Állategészségügyi Intézet kellően át nem gondolt megszüntetése után ellátási területünk Vas és Zala megyével bővült.
Történeti áttekintés • Ennek az időszaknak persze nem csak negatívumai voltak. • 1992 és 2004 között már Dr. Méhesfalvy József igazgatósága alatt komoly • • •
fejlesztésekre került sor. Cserére került az össze nyílászáró, külső szigetelést kapott az épület és megvalósult a fűtéskorszerűsítés emellett belső felújítás és némi épületbővítés is történt. Komoly műszerfejlesztésekre is sor került, kiépült a TSE, illetve molekuláris biológiai labor. A 2004-es átszervezés ismét szorosabbra fűzte a megmaradt intézetek addigra már kissé szétzilálódott szakmai kapcsolatait és metodikák egységesítése, ami a pontos vizsgálati protokollok kidolgozásával napjainkban látszik kiteljesedni.
Történeti áttekintés • A nyolcvanas évek végétől jelentősen emelkedett a pulykalétszám a területen. A •
• •
•
pulykatartásnak az ún mágocsi integráció következtében voltak hagyományai. Jelentős integrátor lett a területen a Zalabaromfi RT és kezdetben az ágazat jövedelmezősége is megfelelő volt, ebből következett, hogy sokan kezdtek megfelelő feltételek hiányában a pulykaneveléshez, illetve váltottak broilernevelésről pulykahízlalásra. De a pulyka nem nagy csirke és ennek az alapvető tételnek a figyelmen kívül hagyása számos problémához vezetett. A fertőző betegségek közül a baromfikolera okozott jelentős veszteségeket. Ezek a veszteségek gyógyszeres kezelésekkel alig-alig voltak mérsékelhetők. Az áttörést a rendszeres vakcinázások bevezetése, és a járványvédelmi szabályok következetes betartása hozta meg. A nagyobb gazdasági haszon reményében rendszeresen túltelepítették az istállókat, ami főként légzőszervi megbetegedések jelentkezése miatt okozott jelentős veszteségeket.
Történeti áttekintés • Nem kevés küzdelembe került annak elfogadtatása, hogy légzőszervi
• • • • •
betegségek megelőzésének alapvető módja nem a gyógyszerek nyakló nélküli adagolása, hanem a megfelelő mennyiségű és minőségű levegő biztosítása. Sok probléma adódott abból is hogy megfázástól félve az előnevelő istállókban túl magas volt a hőmérséklet és kitelepítés előtt az állatokat nem hűtötték vissza. Szintén talán a túlzsúfoltság miatt is az időszak elején még gyakran találkoztunk a histomonadosissal. Mikor azt hittük, hogy megfelelő tartással úrrá leszünk a légzőszervi problémákon megjelent a TRTV és az Ornithobacterium rhinotracheale. Aztán a TRT vakcinázás terjedése időnként több problémát okozott, mint maga a vadvírus. Szintén ebben az időszakban irányult a figyelem a pulyka adenovírusokra és az általuk okozott immunszuppreszióra.
Történeti áttekintés • Sok problémát okoztak és okoznak máig is a lábszerkezeti problémák. • •
•
Ezeknél sokszor csak odáig jutunk, hogy leírjuk az elváltozást, de kevés segítséget tudunk nyújtani az oktan tekintetében. Sajnos mire kicsit elmélyült a tudásunk a pulyka betegségeiben gazdasági okok miatt jelentős csökkenés következett be az állomány létszámában, amit a Zalabaromfi többszöri csődje tovább fokozott. Nem maradtunk azonban munka nélkül és kutatásokat kezdtünk a kispulykák enteralis vírusainak és PEMS betegségének témakörében. Ezt a munkát máig nem fejeztük be, hiszen kicsit olyan, mint a hagyma, mindig újabb rétegek kerülnek a felszínre. Munkánkkal hozzájárultunk kispulykák elsősorban immunszuppressziót okozó reovírus fertőzöttségének leírásához.
Történeti áttekintés • Broilerállományokban a klasszikus CRD mellett egy időben a legtöbb • •
munkát az IBD adta, amíg a vakcinázásokkal a jelenlétét nem sikerült visszaszorítani. Vizsgálatainkkal hozzájárultunk a madár nephritis vírus szerepének tisztázásához. A területről indult egy fertőző anaemia járvány aminek diagnosztikája, majd az esetek visszagöngyölítése szintén érdekes feladatot jelentett.
• Bár a
vízibaromfi létszám területünkön elhanyagolható a ludak brachyspirosisa témakörében mi tettük az első nemzetközileg is elfogadott megfigyeléseket.
Történeti áttekintés Tudományos közlemények az adott időszakból: Nemes, Cs., Benda, T., Glávits, R., Cséplő, A., Visnyei, S.: Yersinia pseudotuberculosis okozta tömeges megbetegedés egy hízópulyka-állományban. Magyar Állatorv. Lapja, 2000. 122. 579-586. Szalay, D., Glávits, R., Nemes, Cs., Kósa, Anna., Fodor, L.: Clinical signs and mortality caused by Ornithobacterium rhinotracheale in turkey flocks. Acta Vet. Hun., 2002. 50. 297-305. Mándoki, Míra, Dobos-Kovács, M., Ivanics, Éva, Nemes, Cs., Bakonyi, T., Rusvai, M.: Az avian nephritis vírus okozta kórkép előfordulásának első hazai leírása és elterjedtségének vizsgálata. Magyar Állatorv, Lapja, 2005. 127. 720-726. Nemes, Cs., Glávits, R., Dobos-Kovács, M., Ivanics, Éva, Kaszanyitzky, Éva, Beregszászi, Anikó, Szeredi, L., Dencső, L.: Typhlocolitis associated with spirochaetes in goose flocks. Avian Path., 2006. 35. 4-11. Nemes, Cs., Szalay, D., Ursu, Krisztina, Palya, V., Glávits, R.: Pulykák coronavírus okozta bélgyulladásának vizsgálata Magyarországon. 2. rész. Saját megfigyelések. Magyar. Állatorv. Lapja, 2008. 130. 148-156. Nemes, Cs., Ivanics, Éva, Szalay, D., Ursu, Krisztina, Simonyai, Erika, Glávits, R.: Kispulykák astrovírus és rotavírus okozta bélgyulladásának hazai vizsgálata. Irodalmi áttekintés és saját megfigyelések. Magyar Állatorv. Lapja, 2008. 130. 464-474.
Történeti áttekintés Előadások az adott időszakból Nemes Cs., Glávits R., Dobos-Kovács M, Ivanics Éva, Kaszanyitzky Éva, Beregszászi Anikó, Szeredi L., Dencső L.: Brachyspira alvinipulli okozta vesekárosodással járó vastagbélgyulladás (enteralis spirochaetosis) lúdállományokban. 13. Derzsy Napok. Galyatető, 2005. Nemes Cs. Glávits R., Bakonyi T., Mató T., Dobos-Kovács M., Sályi G., Benyeda J., Palya V.: A csirkék fertőző nephritisének kísérletes vizsgálata. 14. Derzsy Napok, Eger, 2006. június 8-9. Nemes Cs., Ivanics Éva, Szalay D., Ursu Krisztina, Glávits R., Palya V., Zarka P.: Pulykák vírusos bélgyulladásai, az un. Poult enteritis mortality syndrome (PEMS) kórkép hazai vizsgálata 15. Derzsy Napok, Balatonfüred 2007. június 7.-8. Nemes Cs., Dán Á., Ursu Krisztina, Rigó Dóra, Palya V., Glávits R.: Ismeretlen oktanú, huzamosabb ideig fennálló immunszuppresszív állapot vizsgálata növendék pulykaállományokban 17. Derzsy Napok, Balatonalmádi 2009 június 4.-5.
Válasz a kérdésre • Az elhullott állatok boncolásával, és a kiegészítő vizsgálatokkal a helyes • • • •
diagnózis felállítása, folyamatos járványtani „monitorozás” A kórokozók kitenyésztésével és antibiotikum érzékenységének meghatározásával segítségnyújtás a célzott kezeléshez. A vérek szerológiai vizsgálatával a vakcinázások hatékonyságának ellenőrzése. Tájékoztatás, felvilágosítás az új esetek ismertetése (cikkek, előadások) Összefoglalva az ellátó állatorvosok és a hatóság munkájának segítése
A jövő • ???????? • Komplex kóroktanú betegségek diagnosztikája – – – –
Egy részüknél a kórokozó sem világos A diagnózis felállítása számos, esetenként költséges vizsgálatot igényel Csak az állattartó terhére ezek a vizsgálatok nem végezhetők A diagnózis felállításához az intézeti vizsgálatokon túl a tartási viszonyok ismerete is nélkülözhetetlen.
