A Julianna Református Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Julianna Református Általános Iskola Pedagógiai Programja

A B u d a p e s t – F a s o r i R e f o r m á t u s Ko l l é g i u m J u lia n n a Ált a lá n os I s k olá já n a k és C s i p k e b o k o r Ó vo d á j á n a k

P E D A G Ó G I AI P R O G R A M J A

0


A J ULIANNA REF ORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJ A 2013 Elfogadás időpontja:

2013. március 27.

Bevezetés időpontja:

2013. szeptember 1.

Horgos Vilmos Igazgató

1


Tar talomjegyzék ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................... 4 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................................................... 6 1.1. Pedagógiai alapelveink ........................................................................................................ 6 1.2. Célok, feladatok: ................................................................................................................. 8 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz - és eljárásrendszere: ........................... 11 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 13 3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................................................... 14 4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .. 18 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai .......................................................................... 20 5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .............................................................................. 20 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. ................... 21 6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 21 6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .................................... 22 6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......................... 23 6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................................ 25 6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................... 26 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ...................................... 27 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................... 28 8.1 A szülő és az iskola együttműködésének formái ............................................................... 28 8.2 Tanévenkénti állandó alkalmaink, ünnepeink .................................................................... 29 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................... 31 10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai................................................... 33 10.1. A felvételi eljárás különös szabályai ............................................................................... 33 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................. 33 HELYI TANTERV .................................................................................................................. 34 1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................ 34 2. Iskolai óraterv ....................................................................................................................... 34 2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 35 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .................................................................................................................... 36 4. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja ......................................................... 36 5. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai ...................................................................................................................... 36 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................................................................... 41 6. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei .................................................................. 42 6.1 Az iskolai jutalmazás formái .............................................................................................. 45 7. A csoportbontások szervezésének elvei ............................................................................... 46 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 46 9. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................................... 49 10. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................... 51 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................ 52 11. SNI NEVELÉSI PROGRAM............................................................................................. 52 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások .................................................................... 53 A TEHETSÉG GONDOZÁSÁT, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT ......................... 54 SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................................ 54 Sajátos nevelési igényű tanulók ............................................................................................... 55 Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása .................................................. 55

2


BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK .......................... 56 Záró rendelkezések ................................................................................................................... 58 A pedagógiai program érvényességi ideje................................................................................ 58 A pedagógiai program módosítása ........................................................................................... 58 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala....................................................................... 58 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ................................................................... 58

3


ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM „Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.” (Péld 3, 13-14)

A Magyarországi Református Egyház közokta tási intézményeinek közös nevelési célkit ű zései A Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: „… tegyetek tanítványokká minden népet…”(Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban.  Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.  Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.  Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a

4


jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásukfelekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. Iskolánk Isten tiszteletére és a felebaráti szeretetre tanít a Biblia erkölcsiségét képviselve. Az iskolában folyó nevelő és oktató munkát így a türelem, szeretet, odafigyelés jellemzi. Legfontosabb elemei ennek a pedagógiának a gyermekközpontúság, a következetesség, a szeretetteljes türelem. Pedagógiai programunk kulcsszavai: keresztyén életelvek, a magyar történelemi hagyományok megismertetése, tisztelete és ápolása, valamint hazafiságra és fegyelmezett munkára való nevelés. Az általános iskola utáni továbbtanulásra való felkészítés, a tehetséggondozás különleges feladatunk. Ennek a felkészítő munkának a színvonalát országos kapcsolatrendszerünk, a nagy református kollégiumok szellemi barátsága biztosítja. A tanulók családias légkörben töltik a napjaikat, együtt tanulnak, játszanak, étkeznek. A hét minden napját igeolvasással kezdjük, és közös imával zárjuk. Minden évfolyamon református, katolikus és evangélikus hittanórák vannak, a délelőtti órarendben. Az egyházi ünnepeket közösen ünnepeljük meg. Az iskola minden kisdiák előtt nyitva áll. Nem feltétel a református valláshoz való tartozás, ugyanis az ökumené szelleme jellemzi iskolánkat.

5


1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelveink A Julianna Református Általános Iskola nyolc évfolyamos általános iskola. Szellemiségét, nevelőmunkáját meghatározza református jellege. Olyan generációk nevelése a célunk, akik hazánk törvénytisztelő, szilárd erkölcsi alapokon álló állampolgáraivá válnak. Magyar református egyházunknak pedig vallásukat gyakorló, gyülekezetépítő tagjai lesznek. A Julianna Református Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni: Tudjuk, hogy a hit ajándék és nem ér dem. Nem lehet kiérdemelni jó magaviselettel, származással, híres ősökkel. Hitre nevelni sem igazán lehet. A mi felelősségünk a helyes mintaadás, az útmutatás. 1. Isten személyesen szólítja meg az embert. A pedagógusnak tudnia kell, hogy minden tanuló önálló személyiség, s így mindegyikükhöz külön út vezet. 2. A Teremtő talentumokkal ajándékozza meg az embert. Az iskola feladata, hogy segítse a diákokat ezek felismerésében, s ráébressze az ezzel járó felelősségre. A tehetségével való szerény, de okos gazdálkodás a református iskola diákjaiban szilárd hivatástudatot és munkaerkölcsöt kell, hogy kialakítson. 3. A reformátori szemlélet szerint hivatás és hivatás között nincsen rangsor, különbséget e téren csupán a hivatás betöltésének mértéke jelenthet. 4. Jézus Krisztus missziói parancsa: „...tegyetek tanítványokká minden népeket...” (Máté 28,19) nem csupán az egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, „hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”. 5. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat. Iskolánk a református vallású diákokból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. 6. Hiszünk a példamutatás erejében, ezért a tanulókkal szembeni elvárások soha nem kerülhetnek ellentmondásba a nevelőtestület cselekedeteivel, tevékenységével, megnyilvánulásaival. A pedagógus személyes példájával, útmutatásaival, elvárásaival azon munkálkodik, hogy az iskola tanulói egy azonos mértéken nyugvó, de egyéniségükben és képességeikben eltérő, egymást megbecsülő és szerető közösségé formálódjanak. 7. Olyan barátságos szellemű iskolát tartunk kívánatosnak, ahol a gyermek és pedagógus csak a pedagógiai folyamatban elfoglalt szerepében különbözik egymástól, ahol kölcsönös a tisztelet, ahol az együttműködők emberi méltósága nem sérülhet.

6


8. Demokratikus, humánus légkörben minden munkatárs és tanuló kifejthesse véleményét, választ kapjon kérdéseire, segítséget igényelhessen és kapjon. Az iskolai életben képes legyen megtalálni az egyén és közösség az érdekérvényesítés helyes arányát. A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. 9. A tanuló lelkesítését, az elismerést, a dicséretet tekintjük elsődleges nevelési eszköznek. A fegyelmezést és büntetést is a pedagógiai folyamat részének tartjuk, de nem jelentheti a tanuló megbélyegzését, kirekesztését. 10. A református iskola nevelési színtere nem szorítkozik a tanítási órára. A tanórákon túli foglalkozásokat szükséges és teljes értékű tanulói tevékenységnek tekintjük. Az iskola nevelői a tanulók egész napi viselkedését figyelemmel kísérik, segítik a közösségeket az egységes értékrend kialakulásában. 11. Oktatási feladatainkat életkori sajátosságokhoz és egyéni adottságokhoz illesztett korszerű ismeretanyag közlésével, magyar és református kultúrkincsünk értékeinek tanításával valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. 12. Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat más református iskolákkal. 13. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:                     

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: – nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, – természet, a környezet értékeit,

7


– más népek értékeit, hagyományait, – az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretetet adni és kapni,  szereti hazáját,  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,  szellemileg és testileg egészséges, edzett,  egészségesen él,  szeret sportolni, mozogni,  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

1.2. Célok, feladatok: A Julianna Református Általános Iskolában dolgozó pedagógusok az evangélium tanításában kifejezett értékek elvekké való átalakítására törekszünk. Ezek az értékek: – az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata, – az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse, – az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség, – Isten- és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság, – az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az egyházban és a hazában, – az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása, – az emberek és népek közötti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata, – a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a szeretet, a tisztelet, a szolidaritás, a megbocsátás, a tolerancia, a békesség, a tekintély tisztelete, empátia képessége, – az élet tisztelete és védelme; a természeti környezet megóvása; az állatok és növények védelme, szeretete; fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt, – környezeti és egészségtudatosság erősödésének képessége, az egészég megőrzésének fontossága; a testmozgás iránti igény; az önellátás képességeinek kialakítása, egészségvédelem az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése, – fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra; hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség, – a család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete,

8


– a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása; a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A Julianna Református Általános Iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy – megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival, – a hiteles krisztuskövetés vonzó, személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja, – hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít, – növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét, – növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára, – a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre, – a reál és humán tudás átadásával kifejlesztik bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét, – gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat, megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út, – rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Julianna Református Általános Iskola a nem református vallású diákokat öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk, felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében iskolánknak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelő erejének felhasználásával, a lehető legtöbbet tegyük meg annak érdekében, hogy növendékeink ki tudják bontakoztatni Teremtőnktől kapott képességeiket.

9


Nevelési módszereink A meggy őzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: 

az oktatás valamennyi módszere,



példa, példakép állítás módszere,



a bírálat, önbírálat módszere,



a beszélgetés, a felvilágosítás módszere,



az előadás, a tájékoztatás, a vita módszere.

A tevékenység megszervezésének módszerei: 

a követelés, a megbízás, az ellenőrzés módszere,



a verseny, a játékos módszerek,



az oktatás, a gyakorlás módszere.

A magatar tásra ható módszerek      

Ösztönzés, serkentés módszerei: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás. Kényszerít ő módszerek: felszólítás, parancs, büntetés. Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai a negyedik évfolyam végén: – önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), – iskolai feladataikat önállóan megoldják, – kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat, – képesek az idejüket célszerűen beosztani, – ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben, – az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították, – saját képességeiknek megfelelően teljesítik a tanulmányi követelményeket. Végzős diákjaink: – minden tantárgyból megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, – rendelkeznek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek, – ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat,

10


– elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, a személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A pedagógiai feladatok között prioritásokat jelölünk meg, amelyeket a napi gyakorlat során érvényesítünk: – a korszerű alapműveltség elsajátítása, – kompetencia alapú oktatási program, használható tudás, – az esélyegyenlőség biztosítása, integrációs nevelés-oktatás, – tehetséggondozás, tehetségfejlesztés, személyiségfejlesztés, – eredményes felkészítés a következő iskolafokra, – a tanulási készségek kialakítása, – az idegen nyelv-tanulás jó megalapozása. Sikerkritériumok 1–4. osztály Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikák. Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították. Saját képességeiknek megfelelően teljesítik a tanulmányi követelményeket. Képesek az idejüket célszerűen beosztani. Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben. 5–8. osztály Rendelkeznek olyan bővített, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középfokú oktatásban eredményesek lehetnek. Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően. Ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz - és eljárásrendszere: A nevelő munka eszközei, eljárásai többértelmű pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még napjainkban is foglalkozik a neveléselmélet. Általánosságban megállapítható, hogy a nevelési eszközt a köznyelvben gyakran a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Ennek megfelel ően: a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat – egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos – elemei, tényezői, a

11


nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljából, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános és konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok is, így a nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához felkészültségéhez igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához másrészt mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. Ezt szem el őtt tar tva választhatunk az alábbi módszerek közül: 

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés, minta példakép példakövetés eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló



A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás



A magatar tásra ható módszerek: 

ösztönző módszerek: ígéret, osztályozás, jutalmazás



kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés



gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés

helyeslés,

bíztatás,

elismerés,

dicséret,

Eszközök:  Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú 

Nem nyelvi (non verbális) eszközök: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok)



Szociális technikák:

Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában.

12


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget. Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésről, amíg nem biztosítjuk az alapvető készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NATban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: - Az értelem művelése - Segítő életmódra nevelés - Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: " Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek." /J n. 13, 15/ Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. c) Egészséges és kulturált életmódra nevelés

13


A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése: Ennek érdekében feladatunk, hogy: - minden tevékenységünket – az oktatás és a nevelés területén egyaránt – a gyerekek szeretete hassa át, - meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük a gyermekek személyiségében rejlő értékeket, - a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja, - tanítsuk meg őket az egyéni és csoportos versenyzésre, - elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket, - lehetőségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő változatos programokat, tevékenységi formákat, - kiemelten hangsúlyt fektessünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, - jól együttműködjünk a térség iskoláival, - a szülőkkel olyan szemléletben tudjunk együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink.

3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Alapfogalmak Mi az egészség?  Testi, lelki, szociális jólét állapota, nem a betegség hiánya  Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz  Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt.  Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek) Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségnevelés célja:

14


Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. Az egészségnevelés alapelvei: 

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni



tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység



kiterjed minden tanulóra



résztvevője az iskola minden dolgozója



helyes cselekedésre serkentő



segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását



személyiség megerősítése



csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)

Egészségnevelés, fejlesztés területei: A./ Testi nevelés: 

személyi higiéne



környezethigiéne



környezetvédelem



testnevelés- és sport – több mozgás



egészséges táplálkozás



balesetek megelőzése



elsősegélynyújtás



időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok



megelőzésre nevelés



biztonság igénye



szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség)



életkorral járó biológiai sajátosságok

B./ Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés 

napi és heti életritmus



alvás, tanulás, munka, játék



ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak

15




fogyasztói szokások



pozitív értékrend kialakítása



a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia

b./ Stresszelhárítás  apróbb sikertelenség elviselése  konfliktusok megoldása, problémamegoldás  önismeret, én-tudat  dönteni tudás c./ Deviancia megel őzése  szenvedélybetegségek megelőzése 

dohányzás-, alkohol-, drogtagadás



társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

d./ Érzelmi nevelés 

az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók



érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni



empátia-képesség fejlesztése

fejlesztése,

segítőkészség,

felelősségérzet,

akaraterő

C./ Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvez ő tá rsas kapcsolatok építése, fenntar tása 

barátságok kialakítása



kommunikáció fejlesztése



kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása



etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend)



szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése



társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek)



társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei

Az egészségnevelés színterei A./ Tanítási órákon Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. A biológia, kémia, technika, természetismeret, rajz, irodalom tantárgyak pedig különösen alkalmasak célkitűzéseink megvalósítását segíteni. Az

16


iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. B./ Egészségnevelés a testnevelési órákon 

A helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok jelentik az alapját



Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése.



A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer)



Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése



Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.

C./ Egészségnevelés az osztályf őnöki órákon Az osztályfőnök összefogja, egységben láttatja a szaktárgyak idevágó, de szerteágazó ismereteit és az életvezetés tudatosságára nevel. Ilyenek pl. a táplálkozási szokások, a szükségtelen „túlcsomagolás”, Az osztályfőnöki órák egészségneveléssel foglalkozó témaköreibe minden évfolyamon beépítjük a stressz- és konfliktuskezelés technikáinak tanítását. Az olyan káros szenvedélyek megelőzésére, mint a drog, alkohol és a dohányzás, a 7-8. évfolyamon beépítjük a DADAprogramot. Ezeket az osztályfőnöki órákat az iskolaorvos, illetve a védőnő szükség szerinti bevonásával, esetleg mentálhigiénés szakember felkérésével tartjuk meg. A DADAprogramot a rendőrség szakembere tartja. D./ Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek:  Sport: kézilabda, labdarúgás,  Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós nap A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. A foglalkozások az iskola tornatermében, udvarán, és szaktermeiben zajlanak délutánonként. c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon Rendszeresen részt veszünk a megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A nyert összegeket a tanórai és tanórákon kívüli programok színvonalas megvalósítására fordítjuk. d. Helyi kezdeményezések

17


Témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ilyen témanapok a következők: Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés D./ Iskolai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. a. Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, ezért kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása). b. Intézményünkben tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek.

4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségi feladatok színterei a következ ő k: Tanulóifjúság közösségei  az iskola, tagozat, évfolyam közösségei;  osztályközösségek;  fakultatív csoportos órák tanulócsoportjai;  diákönkormányzat. Felnőtt közösségek  nevelőtestület;  szakmai munkaközösségek;  egy osztályban tanító közösségek;  azonos képzési formában tanítók közösségei; szülői munkaközösségek. Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénből és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel.

18


Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. " Ar ról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /J n. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. F ontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök…) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). - Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv. Új tanuló érkezése az osztályba Egyes iskolák tárgyi és személyi ellátottsága eltérő. Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre:  A tanuló megfigyelése, megismerése  A tanuló személyiségének megismerése: o Egyéni beszélgetések o A tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben  A tanuló tudásszintjének megállapítása Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra. Az új tanuló ismereteinek felmérése egyénileg történhet szóban és írásban.  A szóbeli ellenőrzés történhet kérdés- felelet, vagy összefüggő szóbeli beszámoló formájában. A beszélgetés folyamán felmérjük, hogy mit és mennyit tud a diák, ismeretei mennyire tudatosak, hogyan képes önállóan felhasználni az eddig tanultakat.

19


 Írásbeli felmérés során tudásszint felmérő dolgozatokat állítunk össze, melyek igazodnak a tantervi követelményekhez. A dolgozatot nem osztályozzuk, hanem annak eredményére, tanulságára tervezzük a szükséges felzárkóztatást.  A szóbeli és írásbeli beszámolók adnak képet a tanuló ismeretéről, esetleges hiányosságairól. Megállapítjuk, melyek azok az alapok, amelyekre építhetünk. A kapott eredmény után tudjuk meghatározni, hogy milyen felzárkóztatást nyújtunk a tanulónak sikeres továbbtanulása érdekében. 

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

20


      

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Osztályában segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát a szaktanárok javaslatainak figyelembevételével. Minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet és fogadóórát tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. rendszeresen látogatja osztálya egyéb óráit, mindezt dokumentálja, az érintett szakmai munkaközösséggel és a vezetőséggel konzultál tapasztalatairól.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. Ennek érdekében: 

A tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást,



A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra,



Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét,

21




A tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket szervezünk a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítása érdekében. A szakkörök szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk.



Folyamatosan részt veszünk pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön.



Hagyományainkhoz híven minden évben megrendezzük a vers- és prózamondó versenyeket.



Lehetővé tesszük tanítványainknak, hogy bekapcsolódjanak az iskolán kívül megszervezett tanfolyamokba, tevékenységekbe, ha azok összeegyeztethetőek iskolai kötelezettségeikkel.



Kihasználjuk a közművelődési intézmények által biztosított lehetőségeket (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban végzett kutatómunka stb.).



Diák-önkormányzatot működtetünk, iskolai újság szerkesztünk, iskolai rendezvények szervezésünk.



A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszert alkalmazunk.

6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. Típusai: A. Neurogén tanulási zavarok:     

Dysphasia, (nyelvi fejlődési zavar) Dyscalculia (specifikus számolási zavar) Dyslexia (olvasási és helyesírási gyengeség) Dysgraphia (írászavar) Dyspraxia (mozgászavar)

Ezek a gyermek fejlődésében időbeni változásokat idéznek elő, lassítják az észlelési, mozgásos, emlékezeti folyamatok integrációját, a képesség-struktúrán belül különböző mértékű különbségeket idéznek elő. B. Pszichoreaktív, környezetfügg ő tanulási zavarok: Főként a korai szakaszban elszenvedett környezeti ártalmak hatására jön létre. J ellemz ő je:    

Motiválatlanság Szorongás Túlkövetelés Kudarc orientáltság

22


C. Jó képességekkel rendelkező, kiemelkedő intelligenciával bíró tanulóknál is felléphetnek tanulási zavarok. Ezek okai lehetnek:  Hátrányos szocio-ökonómiai státus,  Korai szocializációs probléma,  Rossz családi interakció,  A szülők oktatás- nevelés iránti nem megfelelő attitűdje,  A nem megfelelő tantervek,  A nem megfelelő oktatási módszerek,  A nem megfelelő stratégiák. Feladatok: Differenciált eljárással, felzárkózató, tehetséggondozó programmal megteremthető az a bázis, amely a tanulási zavarok enyhítését, megszüntetését eredményezheti. 

Az iskola sokat tehet azért, hogy a gyermek kellemes élményként élje meg az ismeretszerzést, amely biztosítja számára az önkibontakozás lehetőségét. A megelégedettség - mint érzelmi – gondolati - erkölcsi értékelés - aktivitást vált ki. Ébren kell tartani a tanulóban az érdeklődést, bővíteni kell a tanuló motivációs bázisát!



A tanuláshoz való viszony szorosan összefügg az iskola pszichés klímájával, az iskolai túlterheléssel, a tanár és diák viszonyainak jellemzőivel, a tantárgyi kötődéssel.



Nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás-és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció.

Eszközök: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;



a napközi otthon;



az egyéni foglalkozások;



a felzárkóztató foglalkozások;



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;



a továbbtanulás irányítása, segítése.

6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a normaszegés mértéke, jellege között. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit.

23


Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk:  az agresszív megnyilvánulásokra,  a közönyre és a passzivitásra,  az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,  a túlzott félelemre és szorongásra,  a kifejezett féltékenységre, irigységre,  a beszédzavarra,  a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása.  a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása),  a család és az iskola ellentétéből fakad-e,  iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.)  esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:  békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával;  a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz;  személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával;  teljesíthető, reális követelmények támasztásával;  a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással);  a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással;  az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;  az osztályközösség segítő erejének mozgósításával;  a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával;  következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”);  az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel; 24


szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével

6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Ezt a feladatot az alábbi rendszer szerint végezzük: A. Az iskolában védő, óvó, pártfogó rendszert működtetünk ifjúságvédelmi felelős megbízásával. Az ifjúságvédelmi felelős munkája során személyes, közvetlen kapcsolatot tart a diákokkal, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, gyermekjóléti szolgálattal, folyamatosan konzultál az érintett osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. B. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, és az osztályban tanító tanárok feladata, melynek során kiszűrik a hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket, akik bármi miatt válságban vannak, testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük veszélyeztetve van. C. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása. D. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök feladatai különösen

25


a) évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése, b) a gyerekek illetve szüleik figyelmének felhívása szociális jellegű támogatásokra (étkezési hozzájárulás, beiskolázási segély, tankönyvtámogatás) c) kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel egyéni beszélgetés, szükség esetén családlátogatás útján, d) információk nyújtása, melyek segítségével a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik, e) a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása és megszüntetése érdekében kapcsolattartás a szülővel, közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel.

6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: 

a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.);



a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok);



az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.).



A hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi for mák szolgálják: 

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.



Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése.



Drog- és bűnmegelőzési programok (7-8. DADA-program).



Mentálhigiénés programok.



Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés (iskolaújság, szülői levél).



Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön.



Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.



A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.

26




Táborozási hozzájárulások.



Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.



Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.



A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai.



A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.



A továbbtanulás irányítása, segítése.

7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:  saját működéséről;  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;  hatáskörei gyakorlásáról;  egy tanítás nélküli munkanap programjáról;  az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről; A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményezési jog A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál;  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához;  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez;  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához;  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához;  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához;  az éves munkaterv elfogadása előtt, a tanulókat érintő programokat illetően;  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;  a házirend elfogadása előtt;  az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál;  a tanulói fegyelmi eljárás során.

27


Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A diákönkormányzat kezdeményezésére a nevelőtestületet össze kell hívni.

8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-tanítás-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tar talmát az együttműködésnek.

8.1 A szülő és az iskola együttműködésének formái A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. Véleményezési jog A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg:  az iskolai munkaterv elkészítésénél;  az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál;  a fenntartó a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt;  ha iskolaszék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az iskolai szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni;

28


 a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri  a tanulói jogok érvényesülését;  a pedagógiai munka eredményességét. A tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szül ők részér ől a nevel őmunka segítéséhez az alábbi közrem ű ködési formáka t vár juk el: 

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,



őszinte véleménynyilvánítást,



együttműködő magatartást,



nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,



a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,



érdeklődő-segítő hozzáállást,



szponzori segítségnyújtást.

Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következ ő segítségnyújtási formáka t kínálja: 

osztály szülői értekezletek (évente három),



fogadó órák, (közös: évente két alkalommal, egyéni: megbeszélés szerint)



családlátogatások,



rendkívüli megbeszélések,



nyílt napok, nyílt órák szervezése



rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről,



magatartásáról,



pályaválasztási tanácsadás.

Jól segíthetik az együttm ű ködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is.

8.2 Tanévenkénti állandó alkalmaink, ünnepeink   

csendesnap tanév elején és végén őszi és tavaszi papírgyűjtés családi istentisztelet évente két alkalommal

29


           

megemlékezés nemzeti ünnepeinkről (október 6., október 23., március 15.) Reformáció ünnepi istentisztelet téli vásár karácsonyi istentisztelet Julianna-nap Béres Ferenc Országos Zsoltár- és Népdaléneklő Verseny Szülői est áldozócsütörtöki istentisztelet anyák napi megemlékezés az osztályokban erdei iskola szervezése gyermeknap Nemzeti összetartozás – Határtalanul! témanap (június 4.)

A tanévzáró istentisztelet egyben búcsúalkalom is tanulmányaikat más képzési szinten folytató diákjaink számára. A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelőoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is.

30


9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Általános alapelvek A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A tájékoztatás ideális esetben folyamatos, bármilyen eszközzel történhet, szóban, írásban. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. A félévi és az év végi bukás fennálló lehetőségéről a szülőt, tanulót levélben, a tanügyigazgatáson keresztül az osztályfőnök tájékoztatja. Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt minimális, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesí-tette, beleértve a szükséges készségek meglétét és a minimális tényanyag tudást valamennyi tantárgyból. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályza t megállapításához  ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  ha a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.  Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.  Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:

31




1-2. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika,



3-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret,



5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret, földrajz, angol nyelv



7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, angol és német nyelv

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Pótló vizsgát a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.  A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.  Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők.  A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. J avítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból o elkésik, o távol marad, o vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-ét ől augusztus 31-éig terjed ő id őszakban tehet.

Az 1-3. évfolyamon a következő évfolyamra léphet az a tanuló is, aki a követelményeket nem teljesítette, feltéve, hogy ezt nem hiányzásai okozták. Ha a tantestület úgy dönt, hogy a tanuló a követelményeket nem teljesítette, évfolyamismétlésre javasolhatja.

32


10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 10.1. A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi eljárás folyamata els ő évfolyamra: 1. Intézményvezetői és pedagógusi beszélgetés a szülőkkel valamint a felvételiző tanulóval 2. A leendő elsős kisdiákkal folytatott játékos képességfelmérés 3. Az intézményi lelkésszel folytatott beszélgetés Tanuló másik iskolából való átvétele Tanuló másik iskolából való átvétele elsősorban tanévkezdéskor vagy félévkor javasolt. Évközbeni átvétel esetén, szükséges lehet különbözeti, osztályozó vizsga letétele, melyhez az intézmény felkészülési időt, szaktanári segítséget nyújt. A felvételi beszélgetések az intézmény által előzetesen megadott és a szülőkkel egyeztetett időpontban zajlanak. A felvételi elbírálásánál nem feltétel, de előny a lelkészi igazolás, illetve a református felekezethez való tartozás.

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.

33


HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. mellékletében kiadott tantárgyi kerettanterv alapján készült helyi tanterv.

2. Iskolai óraterv A helyi tantárgyi tanterveket tar talma zó 1 sz. mellékletet CD adathordozón tesszük közzé. 1-4. évfolyam

34


5-8. évfolyam

2. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során használatos taneszközök (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) kiválasztása a többször módosított, a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásával történik. A nyomtatott és egyéb taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, körző, vonalzó, szögmérő, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Az azonos tantervet tanulók felmenő rendszerben ugyanannak a tankönyvcsaládnak a tagjait használják. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

35


Alapelveink – követelményeink: • A taneszköz feleljen meg a tantervben foglaltak tartalmi, metodikai követelményeinek és ára a legkedvezőbb legyen. • Az egyes taneszközök kiválasztásnál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak (pl. tartós tankönyvek). • Segítse elő a tanulók önálló ismeretszerzési képességeinek fejlődését. • Váljon lehetővé, hogy a tanulók az iskolában megismerhessék az ismerethordozók legkorszerűbb fajtáit is. • A nem rendszeresen használt vagy otthoni feladatokhoz nem szükséges taneszközöket az iskola részben vagy egészben biztosítja a tanulók számára. (pl. szótárak könyvtári használata ill. tantermi kihelyezése). • Eljárások: • A felmerülő taneszközigényeket az iskola igazgatója vagy helyettese hagyja jóvá figyelembe véve a fenti alapelvekben foglaltakat. • Minden év májusában a tantestület ismerteti a szülői szervezettel a következő tanévben szükséges tankönyvek és egyéb felszerelések listáját. • A tartós tankönyvvásárlásra fordítható összeg elosztásánál évenként a munkaközösségek javaslata alapján a nevelőtestület dönt alapelveinket figyelembe véve.

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A természettudományos nevelés, a mindennapos testnevelés, az idegennyelv-oktatás, az emelt szintű képzési formákról, valamint az SNI tanulók integrált neveléséről, oktatásáról e dokumentum vonatkozó részeiben olvasható részletes szabályozás.

4. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja A mindennapos testnevelés a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szerveződik, vagyis a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni.

5. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai

szóban

vagy

Alapelvek: 

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.



A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

36




Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.



A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.



Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).



A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

Az értékelés formái: Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, kivéve az első évfolyamon. Az első évfolyamon félévkor és év végén szöveges értékelést alkalmazunk, a többi évfolyamon félévkor és a tanítási év végén osztályzattal értékelünk. A félévi és év végi osztályzatokat a szaktanár adja (az osztály előtt és a tanulónak indokolva döntését), a nevelőtestületi vagy osztályozó értekezlet jóváhagyólag megerősíti azt. Kivételt képez, ha a tanuló vagy a szülő panaszt tesz, ha a magántanuló osztályozó vizsgára kötelezett, vagy ha jelentős eltérés mutatkozik az évközi jegyek és az év végi érdemjegy között. Ez utóbbi esetben a tantestület felhívja az érdekelt pedagógus figyelmét az érdemjegyek közötti összhang hiányára, meghallgatja indokait. Nyomós indok esetén a tantestület döntésével módosíthatja az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján, a tanuló javára. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét   

heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli.

Az ér tékelés legyen folyamatos 

visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,



jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái: 

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),

37




szóbeli felelet értékelése,



gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére),



írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),



szülőknek üzenőben vagy elektronikus úton küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményről.



félévi és tanév végi dicséretek révén

Az ellen őr zés fajtái: 

szóbeli feleltetés,



házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,



írásbeli számonkérési formák: •

írásbeli felelet (egy anyagrészből),

•

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,

•

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

•

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

•

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).

bejelentett,

 a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

38


Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái : a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető c) Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk. d) 7. és 8. évfolyamon a tanulók év végi vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv, történelem tantárgyakból és természettudományi ismeretekből. A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. Teljesítmény 0-39 %: 40-64 %: 65-79 %: 80-89 %: 90-100 %:

Szöveges értékelés felzárkóztatásra szorul gyenge megfelelt jól megfelelt kiválóan megfelelt

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Jeles, ha a tanuló:  a tantervi kimenet kompetenciáinak, követelményeinek színvonalasan eleget tesz, a tananyagot ismeri, arról képességeihez mérten önállóan gondolkodik, azok alkalmazására törekszik, a tantárgy szaknyelvét pontosan tudja, szabatosan fogalmaz, kiemelkedő teljesítményt nyújt, képességei jelentős fejlődést mutatnak, rendszeres és folyamatos felkészülés jellemzi.  4,5 fölötti átlag esetén Jó, ha a tanuló:  a tantárgyi követelményeknek kevés hibával tesz eleget, a szaknyelv használatában kicsit bizonytalan, az adottságait (a szellemit és a fizikait) nem teljesen használja ki, felkészülése nem elég rendszeres, a tantervi kimenet követelményeinek apróbb hiányosságokkal tesz eleget, önálló feladat ellátására képes.  3,5 fölötti átlag esetén Közepes, ha a tanuló:  a tantárgyi továbbhaladáshoz még megfelelő ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkezik, de jelentős hiányosságai vannak, a munkája változó intenzitású, bizonyos

39


szakkifejezések alkalmazásával gondjai vannak, önálló feladatvégzésre még nem képes, irányítást igényel.  2,5 fölötti átlag esetén Elégséges, ha a tanuló:  a tantervi továbbhaladáshoz minimálisan szükséges ismeretekkel és képességekkel rendelkezik, a munkáját rendszertelenül végzi, a tanári irányítást nehezen fogadja el, önálló feladatvégzésre még nem képes, szellemi és a fizikai adottságai, képességei alatt teljesít, nem éri el az életkorának megfelelő átlagot.  2,0 átlag esetén Elégtelen, ha a tanuló:  a tantervi követelmények, kompetenciák minimumát sem tudja teljesíteni, a tanárával való rendszeres együttműködés nem megvalósítható, munkája hiányos, alkalomszerű, szellemi és fizikai képességei nem fejlődtek az oktatás során.  2,0 átlag alatt Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának ér tékelésben betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a) A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Ugyanakkor a tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. b) A témazáró dolgozatokat kétszeres súllyal értékeljük. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál nagyobb súllyal fog figyelembe venni. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai:  Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja és értékeli, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.  Egyéb dolgozat írását a szaktanárnak nem kell előre bejelentenie, de két héten belül ki kell javítani azt.  A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.  A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azon tantárgyak esetében, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére.

40


 A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) két héten belül értékelni, javítani kell.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A) A házi feladatok kiadásának szempontjai : 

a tanulók napi és heti terhelése,



az egyes diákok képességeit, adottságai,



az életkori sajátosságok,



az értelmi fejlettség,



a fejlődés üteme,



házi feladat előkészítettsége.

B) A házi feladatok kiadásának és ellen őr zésének alapelvei 

A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!



A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.



Alsó tagozaton napközit felügyelő kollégák folyamatosan tájékoztatják a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is.



A házi feladatok mindig ellenőrzésre kerülnek.



Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint.



Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.



A házi feladat otthoni, önálló munka, elkészítése kötelező. Ha van okszerű és valós indok a mulasztásra, azt a szülőnek írásban indokolnia kell. Ha nincsen igazolt oka a házi feladat hiánynak, akkor 3 hiány esetén a tanító vagy szaktanár 1-es osztályzatot adhat az adott tantárgyból otthoni munkára.

 A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

41


6. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása.

Amin ősítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A min ősítés eljárásrendje:  A tanulók magatartását és szorgalmát az 1. évfolyamon havonta az osztályfőnök szövegesen 2-8. évfolyamon érdemjeggyel értékeli.  Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára.  A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval.  Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható, illetve nem tartja be házirendünk szabályait.  A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévő minősítési fokozatok alapján.  Az első félévben az első időszakban-, a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük.  A félévi és év végi osztályzatot a félévi értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.  Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti.

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei „Példás” az a tanuló, aki:  magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból

42


 felelősséget vállal tetteiért  tiszteli és elismeri mások értékeit, jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza  a nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket  képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében  szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében  ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt  betartja az iskola házirendjét  nincs írásbeli figyelmeztetése vagy intője „Jó” az a tanuló, aki: 

a példás magatartás követelményeinek javarészt megfelel, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli

 a házirendet betartja  tiszteli a felnőtteket, társait  trágár, durva kifejezéseket nem használ  feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként csak ritkán vállalkozik, a rábízottakat tőle elvárható módon teljesíti  az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt  ügyel környezete rendjére, tisztaságára, szándékosan nem okoz kárt  nincs írásbeli figyelmeztetése vagy intője „Változó” magatartású az a tanuló, aki:  cselekedetei következményeit nem képes felismerni, így az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be  a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik  játékban gyakran vét a szabályok ellen, közösségi munkájában sokszor udvariatlan, durva  sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg  az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik  ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, de nem kellő figyelemmel  környezete rendjéért keveset tesz, vagy nem érdekli  a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá

43


 igazolatlanul mulasztott  az adott hónapban figyelmeztetést vagy intőt kap „Rossz” a magatartása annak a tanulónak, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti, nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza  szándékosan rongálja környezetét  több alkalommal igazolatlanul mulaszt  több szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetést, intőt kap

A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei „Példás” szorgalmú az a diák, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is. és azokat elvégzi  munkavégzése pontos, megbízható  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza „Jó” a szorgalma annak a diáknak, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  a tanórákon többnyire aktív  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti  taneszközei tiszták, rendezettek „Változó” a szorgalma annak a diáknak, aki:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

44


 érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja  önálló munkája figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik „Hanyag” a szorgalma annak a diáknak, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  feladatait folyamatosan nem végzi el  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek l  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül  félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

6.1 Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  példamutató magatartást tanúsít  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el  az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez  iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt  vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megőrzésében, annak növelésében az iskola jutalomban részesítheti Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret (tanév végén) Nevelőtestületi dicséretet az a tanuló kaphat, akinek egész tanévben példamutató a szorgalma és a magatartása, képességei szerint a legtöbbet nyújtja, valamint év végi tanulmányi átlaga eléri a 4,85-öt. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bevezetni. 45


Az iskolán kívüli versenyeken, előadásokon, bemutatókon, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, ha a gyermek az iskolát képviseli. A kiemelkedő eredménnyel végzett közös munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és könyvjutalomban lehet részesíteni. Iskolánk kiemelkedő jutalmazási formája „Az év Juliannás diákja” verseny melyet minden évben megrendezünk. A verseny szabályzatát iskolánk honlapján minden a tanév elején közzétesszük.

7. A csoportbontások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet és az informatikát. Az angol nyelv oktatása szükségessé teszi további tantárgyak csoportbontását az angol órák számától függően. A további csoportbontásoknál a magyar és matematika tárgyakat részesítjük előnyben. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatá ról. A vizsgálatot a tavasz folyamán kell megszervezni a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk, melyek mutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is.

AZ EGYSÉGES MÉRÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE ALKALMAS PRÓBÁK: 46


Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt Az egyéni aerob teljesítőképességét, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig, - a készség szintjéig való – gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni Az erő, erő – állóképesség mérése: 1. Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) 2. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizom erő, erő – állóképesség mérésére) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (A csípőhajlító és a hasizmok erő, erő – állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás (A vállöv – és a kar erejének, erő – állóképesség mérésére) ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK 1. A mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. 3. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. 4. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. 5. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbán minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértéket, (a megadott táblázat segítésével) meghatározni. 6. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 7. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 8. A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik. 9. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE 0-20.5 pont

igen gyenge

47


Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.) 21-40.5 pont

gyenge

Az egésznapi tevékenységtől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát. 41-60.5 pont

elfogadható

A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi. 61-80.5 pont közepes Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban, (a későbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására. 81-100.5 pont

jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez.)

101-120.5 pont

kiváló

E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érnek el. Fontos, hogy a tesztek nem képezik a tanterv részét, ezért nem gyakoroltatjuk, ill. nem is osztályozzuk ezeket. A tesztekről való részletesebb információk az OM. „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez (OM. 2000.)” c. kiadványában találhatók.

48


9. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek: Az iskolának minden tevékenységével, személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt tudjanak kialakítani és a konfliktusokat megfelelően tudják kezelni. Továbbá fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Fontos a fiatalok fel legyenek készítve a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök balesetmentes használatára. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok helyes kezelésére, felismerésére, tárolására. Kiemelten fontos a serdülők káros függőségekhez vezető szokásainak (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) megelőzése. Lényeges, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztése is megtörténjen. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az egészségnevelés eszközei és színterei Tanórák: az osztályfőnöki, a testnevelés, a biológia és a kémia órák számos témájához kapcsolódik az egészségnevelés. Fontos a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása. Osztályfőnöki órák keretén belül is számos egészségnevelési téma kerül feldolgozásra. Osztálykirándulások, táborok. Egészségügyi előadások, egészségfejlesztés szemléletének terjesztése. Testnevelés órák, iskolai sportkör. A mindennapos testnevelésnek és mozgásnak prioritása van az iskola órakeretében. A fizikai aktivitás az egyik legfontosabb eleme az egészséges életmódra nevelésnek. Az élethosszig tanulás mellett ma már az élethosszig sportolást, fizikai aktivitást is elengedhetetlennek tartják. A fizikai aktivitás segít a felesleges energiák levezetésében. Megelőzheti rossz szokások kialakulását, egészségkárosító anyagok használatát. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy

49


a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Az iskola egészségügyi feladatait az iskolaorvos és a védőnő látja el heti rendszerességgel. Hagyományos feladataik közé tartozik – különösen a védőnőnek – az egészségnevelésben való részvétel. A tantestület részéről továbbképzéseken, előadásokon való részvétel. Az egészségügyi szolgálatok által nyújtott programok igénybevétele. A szabadidős tevékenység megszervezése fontos prevenciós eszköz, amelyben ügyelni kell a szellemi és testi rekreáció megfelelő arányára. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Ezért az osztályfőnök a szülőknek az egészségneveléssel kapcsolatos felmerülő kérdésekről ad tájékoztatást, a problémákat és a megoldási lehetőségeket megbeszélik. Környezeti nevelés elvei: Napjaink egyik fontos kérdése a fenntartható fejlődés. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az iskolában kell elkezdenünk. Oktatásunkban biztosítani kell a környezettudatos magatartás kialakítását. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónk válságjelei mutatkoznak. Konkrét példákon ismerjék fel a társadalmi – gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti követelmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Mindez úgy valósítható meg, ha különös gondot fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Környezeti nevelés eszközei, tanulásszer vezési és tartalmi keretei Hagyományos tanórai foglalkozások: tanórák, osztályfőnöki órák. Eszköz minden tanítás, oktatás során alkalmazható ismerethordozó. Ezek és sok beszélgetés, meggyőzés segítségével elérhetjük a környezetért felelős magatartást és tettrekészséget. Nem hagyományos szervezésű tanórák: kiállítás, előadások, viták, témanapok, látogatások, órák különböző helyszíneken. Tanórán kívüli foglalkozások a lehetőségekhez mérten: osztálykirándulások, múzeumlátogatások, iskolai programok, szakkörök, tantermek díszítése, szelektív hulladékgyűjtés, újság- és plakátkészítés, filmkészítés, beszélgetések és előadások szervezése. A környezeti nevelés módszerei: játékok, modellezés, riportmódszer, projektmódszer, terepgyakorlati módszer, aktív és kreatív munka, közösségépítés, művészi kifejezés, kooperatív tanulási technikák.

50


Az er dei iskolai képzés programja, komplex ter mészetszemlélet kialakítása Környezeti nevelés szempontjából a csökkenő tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredményes természettudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen természetszemlélet útján mutatjuk be a természet élő és élettelen értékeit, a különböző folyamatokat, jelenségeket, hazánk sokszínű természeti értékeit, gazdaságát, illetve az ember természetátalakító tevékenységét. Az erdei iskola, mint reformpedagógiai mozgalom a századelő óta olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerű megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszokott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Az erdei iskolában több, az iskolában is használatos oktató-nevelő pedagógiai módszer alkalmazható, mégis több diák domináns módszer áll rendelkezésre pld. Csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek… A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola alkalmas az egyes műveltségterületek, tantárgyak népszerűsítésére, valamint felkelheti a gyerekek érdeklődését az egyes tudományterületek iránt. Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erősíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttműködésre, közösségfejlesztésre épülő és a későbbi munkájukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit. Az erdei iskolánk oktatási célja: - A természet sokszínű megismerése - Konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése - A társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése - Az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása Az erdei iskolánk nevelési céljai: - Helyes környezeti attitűdök kialakítása - Természeti környezet állapota iránti érzékenység - Ökológiai szemlélet kialakítása - Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása - Egészséges életmódra nevelés Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

10. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánkban az esélyegyenlőségről vallott és képviselt nézeteket a Biblia ér tékrendje határozza meg. Ebben a témában a következő igeversek irányadóak: - "Mert nincsen Isten előtt személyválogatás." Róma 2,11 - "Amit akartok azért, hogy az emberek veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal, mert ez a törvény és a próféták." Máté 7,12 - "És az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette." Apostolok cselekedetei 17,26 - "Mert nincs különbség zsidó meg görög között, mert ugyanaz az Ura mindeneknek, aki kegyelemben gazdag mindenekhez, akik őt segítségül hívják." Róma 10,12 - "Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van." I. Sámuel 16,7

51


A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tevékenységek célja a tanulói esélyegyenlőség biztosítása, feladata a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek különféle negatív hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a különböző szociális ellátásban részesülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányban szenvedő tanulók feltérképezése az osztályfőnökök jelzései, az év eleji általános gyermekvédelmi felmérés, a szülői bejelentések és kérelmek alapján történik. Tapasztalataink szerint a segítés körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat, mert a nehezebb helyzetbe került tanuló sokszor eltitkolni igyekszik körülményeit. Eszközeink a feladat megoldására, a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: • Szociális támogatások: o Tankönyvtámogatás az ide vonatkozó jogszabályok alapján. o Kedvezményes étkezési támogatás törvényi jogosultság szerint. o Segélyezés alkalmanként indokolt esetben az iskolai alapítvány támogatásával. • Külső ellátási formák igénylési lehetőségeinek számbavétele, felvilágosítás a változó jogszabályokról. • Ösztönzés szociális és tanulmányi ösztöndíjak egyéni pályázására. • Iskolai pályázatok benyújtása, különféle alapítványi támogatások igénybevétele. A szociális okokból fakadó kulturális hátrányok enyhítését pedagógiai módszerekkel kívánjuk megoldani: • a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (információcsere, feltárás, segítés); • képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés; • a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása; • tanácsadás, a közösségek életének támogatása; • felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése; • a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport-, páros-, egyéni munkaforma, differenciált óravezetés); • a közösségi munka területén az egyszemélyi megbízatás időnként munkacsoporttal történő felváltása; • az érintett tanulók érdek- és esélyérvényesülésének elősegítése az önmenedzselés megtanítása; • személyes beszélgetések, az egyéni problémamegoldó képesség fejlődésének elősegítése; • az iskolai könyvtár és az internet használatának rendszeres biztosítása.

11. SNI NEVELÉSI PROGRAM A tanítási-tanulási tevékenység az egész személyiséget érintő aktív folyamat. A társadalmi és környezeti változások mellett a pedagógia elméletének és gyakorlatának is

52


folyamatosan meg kell újulnia, érdemes új módszereket, eljárásokat beépíteni a pedagógus eszköztárába a hatékonyabb munka érdekében. Iskolánkban a hagyományos, frontális módszereken túl alkalmazzuk a pedagógiai gyakorlatba beépített kompetenciaalapú oktatás eszközkészletét, a kooperatív módszereket is, melyek együttműködésre, hatékony kommunikációra, kritikai gondolkodásra, problémamegoldásra, kreativitásra késztetik tanulóinkat, amik a 21. századi oktatás-nevelés sarkalatos pontjai. A kooperatív technikák éppen azért erősítik a fenti készségeket, mert alapjuk a páros, kiscsoportos munkamódszerek. A kooperáció tehát nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek és önállóan dolgoznak saját feladatukon. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A diákok megtanulják azt is, hogyan viszonyuljanak egymáshoz, ez a tapasztalat építi önképüket, erősíti kritikai érzéküket, segít a szocializációs folyamatban. A kooperatív módszereknél az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik, vagyis jobban teret engednek a kreativitásnak. A csoportok többnyire heterogének, így a gyengébb tanulók esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek tanítva tanulhatnak, így tudásuk is mélyebbé, alaposabbá válik. A csoportok önmagukat fejlesztik. Mivel a tanulás tevékenységhez kötődik, a motiváció is erősebb, könnyebb a folyamatos tanulói aktivitást biztosítása. Az együttműködési készség fejlesztése is fontos feladata az iskolának, ezt a fentieken túl hosszabb távú projektekkel, problémafeladatokkal tudjuk fejleszteni. Fontosnak tartjuk, hogy ezen feladatok részénél a diákok közös felelősséget vállaljanak a munkájukért, ami elősegíti közöttük a valódi kollaborációt

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lassabban haladó tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkörök: Iskolai sportkör tagja lehet az iskola bármely tanulója. Az iskolai sportkörök a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését és a tehetséggondozást szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, manuálisak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján. A felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélked ő k: A tehetséges tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) házi versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli (városi, területi, megyei, országos, stb.) versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a szakmai

53


munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik. Múzeumi, kiállítási, mű vészeti el őa dáshoz kapcsolódó foglalkozások: Az ismeretek bővítését különféle közművelődési intézményekben, illetve színházi előadásokon, koncerteken, tárlatokon tett csoportos látogatások teszik lehetővé. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadid ős foglalkozások: A nyári szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére táborokat szervezünk. A szabadidős rendezvényeken való részvétel is önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Évközben lehetőséget kínálunk különféle kulturális programokon való részvételre. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata előzetes engedélyeztetés után lehetőség van arra, hogy a tanulók az iskola létesítményeit, eszközeit tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás: Az iskola fenntartója a Budapesti Fasori Református Egyházközség. A tantervbe heti 2 alkalommal hit- és vallásoktatást tartanak hitoktatók. Más felekezethez tartozó tanulók részt vesznek evangélikus, katolikus hittanórákon.

A TEHETSÉG GONDOZÁSÁT, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Minden gyermekben ott rejtőzik a lehetőség. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni tehetséges tanulóinkat. Az iskola 1-8 évfolyamán a frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával mód nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló, vagy kiváló közösségi munkát végző tanulókat. Feladataink, tevékenységeink a tehetséggondozás érdekében:  tanulmányi versenyek szervezése  a versenyzés etikájának megtanítása  önálló kiselőadások órákon, szakkörökön  differenciált feladatok adása  a házi feladatok differenciálása  könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása  tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel  önálló kezdeményezések támogatása A tehetséggondozás és felzár kóztatás módszereiben az alábbi tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejleszt ő munkát:  differenciált tanulásszervezés

54


    

szakkörök szervezése kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése.

Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása Iskolánk alapító okirata felsorolja tevékenységeink között a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását-nevelését. Sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján: testi- (mozgás), érzékszervi- (látás, hallás), értelmi-, beszédfogyatékos, autista vagy a pszichés fejlődés zavarai, továbbá tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. A sajátos nevelési igényű tanulók közös jellemzője, hogy a tanuláshoz szükséges képességek részlegesen vagy teljesen kiesnek, illetve fejletlenek, fejleszthetőségük lassúbb ütemű. Célunk az integráció, a befogadás, az ép társaikkal együtt történő nevelés-oktatatás, vagyis az, hogy a fogyatékossággal élő, akadályozott, azaz SNI-s gyermekek beilleszkedjenek ép társaik közé. Feladatunk ezzel kapcsolatban, hogy az SNI-s tanulóknak ezzel egyenlő esélyeket biztosítsunk:  a fogyatékosság típusához és fokához mérten differenciált, terápiás célzatú fejlesztő program tartalmi meghatározása szükséges (egyéni fejlesztési terv);  a nevelés és oktatás gyakorlatban történő megvalósítása, megszervezése, lényeges az értékelés pozitív megerősítésének hatására építkezés;  a befogadó pedagógus gyermekközpontú attitűdjének, empátiájának, toleranciájának és egyéb szükséges személyiségjegyeinek formálása, elfogadó magatartás kialakítása az iskolai szervezet minden résztvevőjében;  a szükséges feltételek biztosítása (személyi feltételek, tárgyi feltételek, segédeszközök, jogszabályok figyelembe vétele). Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ezt a tevékenységet nem tudjuk teljes körűen felvállalni a következő okok miatt:  akadálymentesítés hiánya;  tárgyi és megfelelő személyi feltételek hiánya;  a kollégák továbbképzésének szükségessége. A fentiek fényében a következő különleges gondozást igénylő tanulókat tudja intézményünk fogadni: látássérült, hallássérült, mozgássérült (akadálymentesítést nem igénylők!) és beszédfogyatékos diákok. Eszközök, módszerek az integráció megvalósítására: Alapvető ismeretek elsajátítása az SNI-s gyermekekről (önképzés, szakkönyvek, továbbképzések, tréningek, utazó tanár segítségével, hospitálás igénybevétele).

55


A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó jogszabályok ismerete, azok betartása és betartatása. Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások, valamint a kooperatív tanítási technikák alkalmazása. Aktív, teljes részvétel a sajátos nevelési igényű tanulók differenciált fejlesztésében (speciális szükségletek figyelembevétele, egyéni bánásmód biztosítása, gyógypedagógus segítségével összeállított fejlesztési terv alapján egyéni haladási napló vezetése a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokról). A fejlesztés során folyamatosan együtt kell működni a szakemberekkel, SNI-s tanulók ellátásában résztvevő intézményekkel, velük team munkát kell kialakítani (pl. utazó gyógypedagógus, osztályfőnök, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, nevelési tanácsadó, a szülő és tanár közös megbeszélései). Meg kell szervezni az egyéni fejlesztéseket, felzárkóztatásokat. Célunk a folyamatos pozitív megerősítés, a kudarc következtében beépült elkerülő magatartás átfordítása, sikerélményhez juttatás. Éppen ezért is a sérült tanulóknak folyamatosan feladatokat adunk, erősségeikre, pozitív tulajdonságaikra, tehetségükre építünk. A befogadó osztály kialakítása, melynek során lényeges tisztázni a diákokkal, hogy mi történt társukkal, milyen kellemetlenségek érhetik, milyen megkülönböztetett bánásmód illeti meg őt. Ha szükséges, elsősorban az osztályfőnöki munka során, de Akár szaktárgyi órákon is érzékenyítő foglalkozásokat tartunk, melyek során olyan szituációs játékokat játszunk, amelyekben az osztály tagjai is akadályozottá válnak. Hasznosnak tartjuk az SNI-s tanulók beszámolóját, a segédeszközök kipróbálását, az irányított beszélgetést is. Az együttnevelés objektív feltételeinek biztosítása: speciális tárgyak, eszközök meglétének szükséglete, speciális tankönyvek, tanulási segédletek beszerzése. Az egyéni fejlesztés színterei: Tanórán differenciált oktatással, kooperatív módszerekkel, csoportmunka során. Tanórán kívül korrepetálással, habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokkal. Az egyéni fejlesztés során figyelembe vesszük a gyógypedagógus iránymutatását, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatba. A foglalkozásokon szem előtt tartjuk az egyéni fejlesztési tervet, amely vonatkozik a tantárgyi fejlesztésekre, az akaraterő, az önbizalom fejlesztésére, a rögzítés technikáinak kimunkálására, a folyamatos visszacsatolásra.

BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK Kóreredete nehezen tisztázható. A korai fejlődés során nincs feltűnő fejlődési eltérés, a tünetek az iskolába lépés után, az iskolai követelmények hatására jelennek meg. Jellemzően egyes részterületeken fellépő iskolai eredménytelenség formájában. Súlyos környezeti ártalom, maradványtünetek megjelenése, szociokulturális környezeti hatások okozhatják. Fontosnak tartjuk a kreatívan gondolkodó, fejlett problémamegoldó képességgel rendelkező, az ismereteket alkalmazni tudó tanulók nevelését. A tanulást támogató, a tudást értékként elfogadó, a gyermekek jövőjéért felelősséget érző szülői szemlélet kialakítását. A tanulók továbbtanulásához szükséges alapkompetenciák megszerzését, amelyek által képessé válnak önálló döntések meghozatalára, véleménynyilvánításra, tetteik következményeinek vállalására.

56


BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGE K ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉ KENYSÉGE K Szoros kapcsolatot tartunk az óvodánkkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. Iskolánkban gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus segíti rászoruló gyermekeink fejlődését, akik folyamatosan konzultálnak a gyermeket tanító pedagógusokkal. Rendszeres esetmegbeszéléseken veszünk részt a nevelési tanácsadó szakembereivel. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzár kóztatása során alkalmazott tevékenységek  hosszabb türelmi időszak biztosítása  az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése: a tanulási  problémákkal, részképesség-zavarral küzdő gyermek kiemelése az adott  óráról, fejlesztő foglalkozásra küldése (pl. diszlexia reedukáció)  egyéni foglalkozások  differenciált oktatás, változatos tevékenységi formák biztosítása órakereten  belül és azon kívül is o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

motiválás (a megfigyelhető pozitív eredmények azonnali jelzése, dicséret, csoportmunka szervezése tanulás módszertani ismeretek elsajátíttatása felzárkóztató foglalkozások: tantárgyi és/vagy fejlesztő foglalkozások gyógy- illetve fejlesztőpedagógus, logopédus – amennyiben a beszédfogyatékosok létszáma indokolttá teszi – bevonásával, ill. az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadóban, a megismerő funkciók rendellenessége (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) miatt a szakértői véleményben foglaltak alapján az adott tanulók felmentése bizonyos tárgyak (pl. nyelv, matematika) értékelése alól; fejlesztésük megszervezése az iskolán belül, pedagógusképzés: minden tanító, valamint – lehetőség szerint – magyar és matematika szakos tanár vegyen részt egy alaptanfolyamon, amely a részképesség-zavarokról szól, hogy időben felismerjék és szakemberhez küldjék a gyermeket, diszlexia prevenció az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése

57


Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje 1) 2) 3)

Az iskola 2013. szeptember 01. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 01. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényessége 2013. szeptember 01. napjától új pedagógiai program hatályba lépéséig szól.

A pedagógiai program módosítása 1)

2)

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  a szülői munkaközösség;  az iskola fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Amennyiben a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1) 2)

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető és letölthető az intézmény honlapján, valamint a köznevelési intézmények információs tájékoztató rendszerében. A pedagógiai program nyomtatott példánya az intézmény székhelyén, az irattárban tekinthető meg.

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az intézmény szakmai munkaközösségei 2013. év ………………….. tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szakmai munkaközösségei véleményezési jogukat jelen pedagógiai program

58


felülvizsgálata során gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. a szakmai munkaközösségek nevében:………………………… A pedagógiai programot az intézmény nevelő testülete 2013. év ………….. napján elfogadta. ……………………………. nevelőtestület képviselője

……………………………. nevelőtestület képviselője

A Budapest-F asori Református Egyházközség Presbitériuma ___/2013. számú határozatával a helyi pedagógiai program módosítását jóváhagyta.

………………………. fenntartó

……………………….. igazgató

Mellékletek . 1. 2.

Részletes tantárgyi helyi tanterv 1-8. évfolyamra. (CD melléklet) „Az év Juliannás Diákja” pontverseny szabályzata

59

A Julianna Református Általános Iskola Pedagógiai Programja

Recommend Documents