BUDAPESTI JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Julianna Református Általános Iskola

OM azonosító: 034917 : 1071 Budapest, Városligeti fasor 5. /Fax: (1) 342-6142 E-mail: [email protected]

A BUDAPESTI JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

2008.

……………………………… igazgató

INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

A JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓJA

Az Intézményi Minıségirányítási Program 2007. évi felülvizsgálatára a KT. 40.§. (11) 2006. évi módosítása miatt került sor.

A módosítással egybeszerkesztett változatot elkészítette: Szarka Krisztina igazgató

ELFOGADTA:

A JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGE … év … hó … napján.

2

A Julianna Református Általános Iskola Intézményi Minıségirányítási Programja

A JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A Julianna Református Általános Iskola minıségirányítási programját az iskolai diákönkormányzat … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: … …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetıje A Julianna Református Általános Iskola minıségirányítási programját a Szülıi Szervezet Választmánya … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: … …………………………………… Szülıi Szervezet vezetıje A Julianna Református Általános Iskola minıségirányítási programját az iskola alkalmazotti közössége … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: …

…………………………………… igazgató

2008

3


A JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

intézményi minıségirányítási programját

a fenntartó Budapest-Fasori Református Egyházközség Presbitériuma

… év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: …

…………………………….. ……...……………………

gondnok

2008

lelkipásztor

4


I. AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A minıségirányítás Az a tevékenység, amelynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitőzések és az intézmény mőködésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülık, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a munkaerıpiac igényeinek kielégítése céljából; 2. A minıségirányítási program feladata program határozza meg az iskola a) A minıségirányítási minıségpolitikáját és minıségfejlesztési rendszerét: b) az intézmény feladatainak hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját, c) a minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. d) A minıségfejlesztési rendszer mőködtetése biztosítja, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. e) A Julianna Református Általános Iskola minıségfejlesztési célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtson. Az intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében az intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez. f) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. 3. A fenntartó minıségirányítási programja a) Az iskola fenntartója elkészíti az általa fenntartott közoktatási intézmény mőködésének minıségirányítási programját, a fenntartói minıségirányítási programot. b) A fenntartói minıségirányítási program az általa fenntartott közoktatási intézmény egészére határozza meg • a fenntartó elvárásait,

2008

5


•

az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, • a közoktatási intézmény és a közoktatást érintı más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerıgazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy – kapcsolatait, • a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. c) Az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia a fenntartói minıségirányítási programmal. 4. A minıségirányítási program tartalma a) Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között • a vezetési, • a tervezési, • az ellenırzési, • a mérési, • az értékelési feladatok végrehajtását. b) Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell: • az intézményben vezetıi feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, • a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. c) A minıségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körő intézményi önértékelés • periódusát, • módszereit, • valamint a teljes körő intézményi önértékelésnek a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 5. A minıségirányítási program mőködtetése Az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért az iskola igazgatója felelıs. 6. A minıségirányítási program értékelése a) A minıségirányítási program végrehajtását a nevelıtestület – a szülıi szervezet véleményének kikérésével – minden tanév végén értékeli. b) A minıségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. c) Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket,

2008

6


amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. d) A nevelıtestület és a szülıi szervezet értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra hozza. 7. A minıségirányítási program elfogadása és jóváhagyása a) A Julianna Református Általános Iskola minıségirányítási programját az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület … év … hó … napján fogadta el. b) Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és az iskolai szülıi szervezet. c) A minıségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelızı minıségirányítási program érvénytelenné válik. 8. A minıségirányítási program módosítása a) A minıségirányítási program módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával, az iskolai szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. b) A minıségirányítási program módosítását kezdeményezheti: • az iskola fenntartója, • a nevelıtestület, • az iskola igazgatója, • az iskolai szülıi szervezet, • a diákönkormányzat iskolai vezetısége. 9. A minıségirányítási program nyilvánossága a) Az iskola minıségirányítási programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. b) A minıségirányítási program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél található meg: • az iskola honlapján, • az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelıi szobájában, • az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél.

2008

7


II. A fenntartói minıségpolitika alapelvei a Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeiben

A Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata: Jézus Krisztus missziói parancsa: „…tegyetek tanítványokká minden népeket…” (Máté 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetıség arra, hogy segítse a szülıket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik ıt, „hogy ha majd felnı, a konfirmáció alkalmával ı maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitérıl a gyülekezet elıtt”. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetıleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentıl kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberekké kívánjuk nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik • életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ısi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást, • tudják, hogy Isten választotta ki ıket, s ha Tıle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi ıket feladataik elvégzésére. Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik • a magyar kultúrát – elsısorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat – megbecsülik, azt tisztán megırizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, • ismerik és szeretik hazájukat, az itt élık és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatra készek. Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik • tudják, hogy Kiben és miben hisznek, • képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, • törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; • jellemük, erkölcsi ítélıképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép ás a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; • a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; • a különbözı tudományterületeken és mővészetekben alapos ismeretek megszerzésére; • testi-lelki-szellemi harmóniában történı életvitelre; • embertársaik segítésére;

2008

8


• a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; • felelıs helytállásra. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy • megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; • a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelıi által is a tanulók elé állítja; • hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelıs részvételre indít; • növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintő önmővelés igényét; • növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megırzésének fontosságára; • a kultúra idıtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi ıket a szépre; • a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodást és a felelıs cselekvés képességét; • gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; • megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsısorban saját nyelvüket, kultúrájukon keresztül vezet az út; • rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintő kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetıvé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tılük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében Magyarországi Református egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelı-oktató munkával, a keresztyén közösség nevelıerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsözı kapcsolatoknak a felhasználásával a lehetı legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeket, amelyeket csak ı maga kapott a Teremtıjétıl. • Az oktatásnak az állandóság és folytonosság elve mellett rugalmasan kell alkalmazkodnia egyrészt a Magyarországi Református Egyház törvényeiben megfogalmazott elvárásokhoz, másrészt a társadalmi igényekhez, a kihívásokhoz. A tanulóknak korszerő ismereteket kell nyújtani. A fenntartó elvárásai tehát: A különbözı adottságokkal, képességekkel, készségekkel rendelkezı tanulók differenciált és integrált nevelése, oktatása a közoktatási 2008

9


intézményrendszer különbözı szintjein. Olyan biztos alapkészségek megszereztetése a tanulókkal az általános képzés hatodik évfolyamának végére, mellyel a továbbtanulás, az életben való boldogulás szőkebb és tágabb környezetükben biztosítható. A normatív állami támogatás, a kiegészítı normatív állami támogatás és a fenntartói költségvetési hozzájárulás szakszerő és takarékos felhasználása. Korszerő pedagógiai szolgáltatások biztosításának igénylése. Az intézmény küldetésnyilatkozata A Julianna Református Általános Iskola pedagógusai, dolgozói olyan iskolában kívánnak dolgozni, ahol: -

a hitvalló (elsısorban református) pedagógusok hivatásukat Istentıl kapott küldetésnek tekintik, tanítványaikat krisztusi emberekké kívánják nevelni, a pedagógusok tanítványaikat öntudatos magyar reformátussá nevelik, akik a magyar kultúrát megbecsülik, és ismerik hazájukat és az itt, valamint a határon kívül élı magyarokat.

A célok elérése érdekében: - megismertetik tanítványaikkal a Biblia igazságait, - személyes példát állítanak tanítványaik elé, - a reál és humán tárgyak megismertetése alapján kifejlesztik a tanulókban a kritikus és önálló gondolkodást képességét, - a társadalmi igényekhez igazodva modern, korszerő ismereteket nyújtanak

A Julianna Református Általános Iskola minıségirányítási programjának legfıbb célja, hogy: -

2008

az intézmény pedagógiai, szakmai célkitőzésének megfelelıen mőködjön, a pedagógusok a Pedagógiai Programban lefektetett alapelvek szerint végezzék oktató-nevelı munkájukat, a mindennapi munka során figyelembe vegyék a közvetlen partnerek igényét.

10


III. A JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI

1. Vezetési feladatok végrehajtása

A Julianna Református Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata

IGAZGATÓ

GAZDASÁGI VEZETİ

IGAZGATÓHELYETTES

MUNKAKÖZÖSSÉGEK VEZETİI

DIÁKÖNKORMÁNYZAT VEZETİJE

PORTÁS

KARBANTARTÓ

TAKARÍTÓK

ISKOLATITKÁR

KONYHAI DOLGOZÓK

MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI (NEVELİK)

2008

11


Az iskola vezetése Az iskola tevékenységeinek irányítását az alábbi felelıs személyek, illetve közösségek látják el: 1. Az iskola igazgatósága a) Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. b) Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezetı beosztású dolgozók tartoznak: • igazgatóhelyettes, • az iskola gazdasági vezetıje, c) Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 2. Az iskola vezetısége a) Az iskola vezetıségének tagjai: • az igazgató, • az igazgatóhelyettes, • a gazdasági vezetı, • a szakmai munkaközösségek vezetıi, • a szülıi szervezet vezetıje • a diákönkormányzat vezetıje, b) Az iskola vezetısége az iskolai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezı testület. c) Az iskola vezetısége rendszeresen, havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. d) Az iskola vezetısége megbeszéléseit az igazgató készíti elı és vezeti. e) Az iskola vezetısége tagjai a szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak szerint ellenırzési feladatokat is ellátnak. Az igazgatóság tagjainak feladatai 1. Az iskola felelıs vezetıje az igazgató, aki munkáját a magasabb rendő jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. 2. Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági vezetı segíti. Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezetı feladatai elsısorban az iskola mőködésének alábbi területeire terjednek ki:

2008

12


A felelıs vezetı Igazgató

Feladatai különösen Felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért Felelıs az intézményben folyó pedagógiai munkáért Felelıs a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítéséért, a végrehajtás megszervezéséért Felelıs a fenntartóval való együttmőködésért Felelıs az intézmény mőködéséhez szükséges személyi feltételek biztosításáért Képviseli az intézményt a fenntartó és más külsı szervek elıtt Felelıs az intézmény belsı szabályzatainak kidolgozásáért Felelıs a munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért (munkavédelem, tőzvédelem) Tanévenként összeállítja az iskola éves munkatervét és a tantárgyfelosztást Biztosítja a nevelık szakmai továbbfejlıdését, irányítja a nevelık továbbképzését Az intézmény összes dolgozója esetében gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok a hatáskörébe utalnak Felelıs az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért, különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre

Igazgatóhelyettes Az igazgatóval együtt felelıs a nevelı és oktató

munka irányításáért és ellenırzéséért, különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre Az igazgatóval együtt felelıs az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért Az igazgatóval együtt felelıs a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért Az igazgatóval együtt felelıs a tanuló- és gyermekbalesetek megelızéséért, nyilvántartásáért, kivizsgálásáért Felelıs a diákönkormányzattal való együttmőködésért Felelıs a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, irányításáért 2008

13


Felelıs a pedagógusok munkaidı beosztásának elkészítéséért, munkaidejének nyilvántartásáért Felelıs a nemzeti és iskolai ünnepek megszervezéséért Folyamatosan ellenırzi a pedagógusok nevelı és oktató, valamint ügyviteli munkáját Gazdasági vezetı Felelıs az intézmény takarékos gazdálkodásáért

Elkészíti az iskola költségvetését Felelıs az intézmény gazdálkodási és pénzügyi feladatainak jogszerő ellátásáért Ellenırzi a költségvetés bevételi és kiadási elıirányzatainak idıbeli arányos felhasználását Felelıs az iskola épületeinek karbantartásáért, felújításáért Felelıs az intézmény mőködéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításáért Felelıs a gazdálkodással kapcsolatos belsı szabályzatok kidolgozásáért Felelıs az általa irányított területen dolgozó munkavállalók munkaidı beosztásának elkészítéséért, munkaidejének nyilvántartásáért Folyamatosan ellenırzi az általa irányított területre beosztott dolgozók munkavégzését

2. Tervezési feladatok végrehajtása Az intézményben folyó tervezımunka feladata Az intézményben folyó tervezımunkának biztosítania kell, hogy az intézmény mőködése • az intézmény céljainak, • az elvárásoknak és az igényeknek megfelelı, valamint • szabályozott, • egymásra épülı folyamatokból álló, • átlátható, • ellenırizhetı legyen.

2008

14


Az intézményben folyó tervezımunka lépései 1. Az elvégzendı feladat, tevékenység meghatározása. 2. Az elvégzendı feladat, tevékenység megtervezéséért felelıs személyek (csoportok) kiválasztása. 3. A kiinduló állapot jellemzıinek rögzítése (információgyőjtés, helyzetelemzés). 4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi elıírások, partneri igények összegyőjtése). 5. A terv kialakítása: • az elérendı célok; • a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek; • a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelıs személyek; • a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idı; • a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök elızetes meghatározása. 6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel. 7. Az összegyőjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása. 8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel. 9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. 10. A megvalósítás értékelése és ellenırzése: • az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása, • a feladatban közremőködı felelıs személyek tevékenységének értékelése. 11. Az elvégzendı feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenırzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie. Az intézményben folyó tervezımunka szintjei 1. Hosszú távú tervek: • Intézményi minıségirányítási program (A minıségi célok között elsıdleges szerepet kapnak a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos elemek) 2. Középtávú tervek: • Pedagógiai program o Nevelési program o Helyi tanterv (A NAT kulcskompetenciákra épülı nevelési program, s az ennek megfelelıen átdolgozott helyi tanterv.) • Szervezeti és mőködési szabályzat

2008

15


• Házirend • Továbbképzési program (Prioritást élveznek a kompetencia alapú pedagógiai továbbképzések) • Minıségfejlesztési intézkedési terv (Elsıdleges szempont az alapkészségek szövegértés, kommunikáció, matematikai alapkészségek - fejlesztése.) 3. Rövid távú tervek: • Éves munkaterv (Az éves munkatervben kiemelt helyet kapnak a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tanévi feladatok. Intézkedési terv szabályozza ezek megvalósítását.) • Költségvetés • Feladat-ellátási terv • Beiskolázási terv • Belsı ellenırzési terv (A belsı ellenırzésben megkülönböztetett figyelmet kapnak a kompetenciaterületek, mind a tanórákon, mind a tanórákon kívül.) • Munkaközösségek munkatervei (Valamennyi munkaközösség munkatervében meghatározó szerepet kapnak a szövegértés és a kommunikáció fejlesztésével kapcsolatos feladatok. A NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése a munkaközösségek elsıdleges feladata. Munkaközösségi szintő intézkedési tervek készülnek ezek megvalósítására.) • Tantárgyak tanmenetei (A helyi tantervek átdolgozásával egyidejőleg a tanmenetek felülvizsgálata is megtörtént, tekintettel a kompetenciafejlesztésre.) 4. Egy-egy adott feladatra, tevékenységre vonatkozó tervek

3. Ellenırzési feladatok végrehajtása Az ellenırzés fogalma 1. Ellenırzés: az intézmény mőködésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. 2. Az ellenırzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény mőködése megfelel vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belsı szabályzatok elıírásainak. Az ellenırzés feladata és célja 1. Az ellenırzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekrıl, illetve a tevékenységek által elért eredményekrıl. 2008

16


2. Az ellenırzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenırzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek. Az ellenırzés módszerei Az ellenırzés során alkalmazható módszerek: • Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). • Írásos kikérdezés (kérdıív). • Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). • Tanulók által készített produktumok vizsgálata. • Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Kiemelt területe a kompetencia-mérések. • Dokumentumok elemzése. A megfelelı módszer kiválasztása az ellenırzés céljától és tartalmától függ. Az intézményben folyó belsı ellenırzés feladatai Az ellenırzés • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését; • segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; különös tekintettel a kompetenciafejlesztésre. • segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését; • az iskolavezetés számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzésérıl; A pedagógusok teljesítményértékelése során prioritást élvez a kompetenciafejlesztésre vonatkozó elvárások megvalósítása. • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt, • szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény mőködésével kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei 1. A belsı ellenırzést végzı dolgozó jogosult: • az ellenırzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; • az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;

2008

17


• az ellenırzött dolgozó munkavégzését elızetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; • az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belsı ellenırzést végzı dolgozó köteles: • az ellenırzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni; • az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni; • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenırzött dolgozók közvetlen felettesével; • hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerint idıben megismételni. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei 1. Az ellenırzött dolgozó jogosult: • az ellenırzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; • az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez. 2. Az ellenırzött dolgozó köteles: • az ellenırzést végzı dolgozó munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni; • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai 1. Az ellenırzést végzı dolgozó a belsı ellenırzést köteles a jogszabályokban, az iskola belsı szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenırzési tervben elıírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 2. Az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 3. Az ellenırzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött, vagy annak felettese) kéri. 4. Hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést végzınek: • a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött dolgozó figyelmét; • a hiányosságok megszüntetését újra ellenıriznie kell.

2008

18


Belsı ellenırzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenırzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képezı belsı ellenırzési terv határozza meg. A belsı ellenırzési terv elkészítéséért az igazgató a felelıs. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik 1. Igazgató: • ellenırzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; • ellenırzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegő munkáját; megkülönböztetett figyelemmel a kompetenciafejlesztésre • ellenırzi a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok megtartását; • elkészíti az intézmény belsı ellenırzési szabályzatát; • összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenırzési tervet; az éves ellenırzési tervben prioritást kapnak a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos elemek. • felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett. 2. Igazgatóhelyettes: • folyamatosan ellenırzi a beosztott dolgozók nevelı-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; o a pedagógusok adminisztrációs munkáját; o a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét; kiemelten a kompetenciafejlesztés vonatkozásában o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 3. Gazdasági vezetı: • folyamatosan ellenırzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a mőszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: o az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetıképességét, o a pénzkezelés, a pénztár szabályszerő mőködését; o a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggı tevékenységet; o az intézmény mőködéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, o a vagyonvédelemmel kapcsolatos elıírások betartását, 2008

19


o a leltározás és selejtezés szabályszerő végrehajtását, • folyamatosan ellenırzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerő munkavégzését, munkafegyelmét. 4. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. A dolgozók ellenırzésének általános szempontjai 1. Minden dolgozóra vonatkozóan: • a munkafegyelem megtartása, • a munkaidı kihasználása, • a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala, • a munka-, a tőz- és a vagyonbiztonság elıírásainak betartása, • a leltár rendje. 2. Pedagógusokra vonatkozóan: • a szakmai munka színvonala, • a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése, • a tanulói házirend betartatása a tanulókkal, • tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja, • tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minısége, határidık betartása, • nevelıi ügyelet ellátása, • kapcsolattartás a szülıkkel, 3. Ügyviteli dolgozókra vonatkozóan: • alkalmazotti nyilvántartás vezetése, • tanuló-nyilvántartás vezetése, • irattári rend, 4. Gazdasági dolgozókra vonatkozóan: • a takarékos gazdálkodás, • a gazdálkodási és pénzügyi feladatok elıírásszerő ellátása, • analitikus nyilvántartások vezetése, • leltár elıkészítése, értékelése. 5. Konyhai dolgozókra vonatkozóan: • az étkezı és a konyha rendje, tisztasága, • a tanulói étkeztetés, a tálalás kulturáltsága. 6. Takarítókra vonatkozóan: • az iskola tisztasága, • az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, • az épületek elıtti járdák tisztasága, 7. Karbantartókra vonatkozóan: 2008

20


• az épületek, berendezések állapota, • az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, • karbantartási, javítási munkák minısége. A pénzügyi belsı ellenırzés 1. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevı költségvetési szervben, belsı ellenırzési rendszer mőködik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelıségét illetıen. 2. A pénzügyi belsı ellenırzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény mőködését fejlessze, és eredményességét növelje. A belsı ellenırzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemlélető megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenırzési és irányítási eljárásainak eredményességét. 3. Az intézményben folyó pénzügyi belsı ellenırzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belsı ellenırzési kézikönyv szerint történik. 4. A pénzügyi belsı ellenırzési tevékenység megszervezéséért a belsı ellenırzési vezetı a felelıs. A belsı ellenırzési vezetıi feladatokat az intézményben a ……………… (az adott dolgozó munkaköre) látja el. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzése 1. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: • biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését, • segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, • szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 2. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során: • a pedagógusok munkafegyelme. • a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, • a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, • a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, • a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, • a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon: 2008

21


az órára történı elızetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, o a tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás. A tanóra tervezése, szervezése, az órán alkalmazott módszerek , a tanórán kívüli nevelımunka elsısorban a kulcskompetenciák fejlesztését kell, hogy szolgálják.

o o o o

A tanítási órák megfigyelésének és elemzésének szempontjai Az óra célja és tartalma 1. Helyesen határozta-e meg a nevelı az óra oktatási és nevelési célját? Szerepelt-e a célok között a kompetenciafejlesztés? 2. Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? 3. Van-e eltérés a tanmenetben az adott idıszakra tervezett témáktól, tananyagtól? 4. Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e • a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, • a tudományosság elvének, • a tanulók életkori sajátosságának? • szolgálta-e a kompetenciafejlesztést? Az óra felépítése és szervezése 1. Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? 2. Milyen az óra technikai szervezése, a nevelı idıbeosztása? 3. Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? 4. Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelı a tanórán (frontális, csoportos, páros, egyéni tevékenység)? 5. Szervezett-e differenciált munkát a nevelı? Melyek a differenciálás szempontjai? 6. Alkalmazta-e a nevelı a kooperatív tanulásszervezés eljárásait? Az órán alkalmazott módszerek 1. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetıeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelı volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerő volt-e a felhasználásuk? 2. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ismeretek rögzítésére, a képességek - különös tekintettel a kulcskompetenciákra - fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció,

2008

22


3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ellenırzésre és az értékelésre? Az ellenırzés formái: szóbeli vagy írásbeli? Folyamatos volt-e az ellenırzés és értékelés a tanórán? Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelı-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelı a tanulók érdeklıdésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak, a kompetenciafejlesztésre vonatkozó elvárásoknak?

A tanulók munkája és magatartása 1. Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? 2. Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? 3. Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklıdése, motiváltsága? 4. Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelıi utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) 5. Milyen a tanulók kapcsolata a nevelıvel? 6. Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelı munkája, egyénisége, magatartása 1. Milyen a nevelı megjelenése, öltözködése? 2. Mennyire tanulásra, munkára ösztönzı a pedagógus magatartása? Mennyire: barátságos, biztató, együtt érzı? 3. Mi jellemzi a nevelı beszédkultúráját, kérdésfeltevését? 4. Jellemzi-e a nevelıt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? 5. Vannak-e nevelınek újszerő ötletei, elgondolásai? 6. Milyen a nevelı kapcsolata a gyerekekkel? 7. Tiszteletben tartja-e a nevelı a gyerekek személyiségét? 8. Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelı? 9. Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége 1. El tudta-e érni a nevelı a kitőzött didaktikai és nevelési célt? 2. Meggyızıdött-e a nevelı az óra eredményességérıl? 3. Milyen mértékben járult hozzá az óra

2008

23


• a megismerési képességek fejlesztéséhez (megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek); • az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása: az értı olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése); • a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (a nyomtatott és az elektronikus dokumentumok használata; a könyvtárban való keresés módja; a keresést támogató eszközök; a fıbb dokumentumfajták tanulásban betöltött szerepe, információs értéke; az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiája; az interneten való keresés stratégiája; a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége); • a gondolkodási képességek fejlesztéséhez (rendszerezés, valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, következtetés, analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, új ötletek kitalálása, kreatív gondolkodás fejlesztése, tanulói döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk sokoldalú alkalmazása, a kockázatvállalás, az értékelés, a legjobb lehetıségek kiválasztása, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése)?

4. Mérési feladatok végrehajtása 1. A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi jellemzése egy szám hozzárendelésével valamilyen szabály alapján. 2. A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása. A mérési, értékelési rendszer 1. A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez: • az elért eredmények, • az esetleges problémák, • a fejlesztendı területek feltárásához.

2008

24


2. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit: • Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeibıl? • A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitőzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal. 3. A mérési, értékelési rendszer folyamatos mőködtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül. Mérések az intézményen belül Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az elıírt gyakorisággal: A pedagógusok körében 1. A nevelıtestületi klíma vizsgálata • Módszere: Klímateszt (Az intézményi minıségirányítási program 13. sz. mellékletében található kérdıívek alapján.) • Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körő önértékelés évében 2. SWOT analízis: erısségek és gyengeségek, lehetıségek és veszélyek feltárása • Módszere: Teszt (Az intézményi minıségirányítási program 4. sz. mellékletében található minta alapján.) • Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körő önértékelés évében 3. A pedagógusok elégedettségének mérése • Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 5. sz. mellékletében található kérdıív alapján.) • Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körő önértékelés évében A szülık körében 1. A szülıi igény- és elégedettség mérése: • Csoportos interjú keretében szülıi értekezleten minden osztályban o Módszere: Interjú (Az intézményi minıségirányítási program 610. sz. mellékletében található kérdıívekben szereplı kérdések alapján.) o Gyakorisága: Évente a tanév utolsó szülıi értekezletén • Kérdıíves módszerrel a 2., a 4., és a 6. évfolyamon o Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 610. sz. mellékletében található kérdıívek alapján.) o Gyakorisága: Kétévente • SWOT analízis: erısségek és gyengeségek, lehetıségek és veszélyek feltárása

2008

25


o Módszere: Teszt (Az intézményi minıségirányítási program 4. sz. mellékletében található minta alapján.) o Gyakorisága: Az igazgatói megbízás második évében, valamint a teljes körő önértékelés évében A tanulók körében 1. A tanulói igény- és elégedettség mérése: • Kérdıíves módszerrel a 4., és a 6. évfolyamon o Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 11-13. sz. mellékletében található kérdıívek alapján.) o Gyakorisága: Kétévente 2. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: • Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követıen a követelmények elsajátítását vizsgáló összegzı mérést kell végezni. o Felelıs: osztálytanítók, szaktanárok. • Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fı követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. o Felelıs, osztálytanítók • Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: o Olvasás, szövegértés:minden évfolyamon évente - Felelıs: osztálytanítók, magyar szakos nevelık o Matematika: a 6.- évfolyamon évente - Felelıs: matematika szakos nevelık o A tanulók állóképességének, erınlétének mérése: minden évfolyamon évente - Felelıs: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelık

Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban elıírt, a fenntartó által meghatározott, illetve – a nevelıtestület döntése alapján – más külsı szervek által szervezett mérésekbe.

2008

26


A jogszabályban elıírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása 1. A nevelıtestület – a szülıi szervezet véleményének kikérésével – évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. 2. Az intézményben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az iskola igazgatójának figyelmét, hogy az Oktatási Hivatal (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) értesítése alapján az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot. 3. Az intézkedési tervet az iskolának a felhívástól számított három hónapon belül kell megküldenie a fenntartónak. 4. Az intézkedési tervet a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az iskola igazgatója készíti el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell: • azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek, • a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, • az intézkedések végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot, • azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelı színvonalú oktatást.

5. Értékelési feladatok végrehajtása Az értékelés fogalma 1. Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitőzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. 2. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitőzéseket hasonlítja össze a tényleges mőködés eredményeivel. Az értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitőzött célokkal.

2008

27


Az értékelés feladatai

Az értékelés • rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerısíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy • feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg. Az intézményben folyó értékelés tervezése Az értékelés tervezése során rögzíteni kell az alábbiakat: 1. Mi az értékelés célja? 2. Az értékelés a mőködés milyen területeire terjed ki? 3. Ki végzi az értékelést? 4. Kiket értékel? 5. Milyen szempontok alapján történik az értékelés? (Mik az indikátorok? Milyen követelményekhez kell viszonyítani?) 6. Mikor történik az értékelés? (Milyen idıközönként történik az értékelés?) 7. Milyen módszerek, eszközök segítségével történik az értékelés? 8. Hogyan történik az értékelésben érintett személyek tájékoztatása az értékelés megállapításairól? Az értékelés területei Az intézményben folyó nevelı és oktató munka értékelésének területei: • a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, • a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelése, • a vezetık munkájának értékelése, • a pedagógusok nevelı és oktató munkájának értékelése, • az intézmény nevelı és oktató munkájának értékelése. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése 1. Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik és értékelik. 2008

28


3. A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest. 4. Az elsı évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. 5. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELİEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL 6. A negyedik évfolyam második félévétıl a hatodik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minısítjük. 7. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-hatodik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. 8. Az elsı, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az Oktatási és Kulturális Minisztérium által összeállított „Szöveges értékelést, minısítést támogató szoftver” segítségével értékeljük. 9. A negyedik évfolyamon az év végi, az ötödik-hatodik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 11. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık:

2008

29


Teljesítmény 0-39 %: 40-59 %: 60-79 %: 80-89 %: 90-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

13. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél a negyedik évfolyam második félévétıl a hatodik évfolyam végéig a „példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)” érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél a negyedik évfolyam második félévétıl a hatodik évfolyam végéig a „példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)” érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 15. A negyedik évfolyam második félévétıl a hatodik évfolyamig a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfınökök minden hónap végén érdemjegyekkel értékelik. 16. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök a tanév során szerzett érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. 17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: • Példás (5) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja; o a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; o kötelességtudó, feladatait teljesíti; o önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; o tisztelettudó; o társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik; o az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; o óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; o nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása; • Jó (4) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja; o tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; o feladatait a tıle elvárható módon teljesíti; o feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; o az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

2008

30


o nincs írásbeli intıje vagy megrovása. • Változó (3) az a tanuló, aki. o az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be; o a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; o feladatait nem minden esetben teljesíti; o elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva; o a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; o igazolatlanul mulasztott; o osztályfınöki intıje van. • Rossz (2) az a tanuló, aki: o a házirend elıírásait sorozatosan megsérti; o feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; o magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; o társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; o viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; o több alkalommal igazolatlanul mulaszt; o több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 18. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 19. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: • Példás (5) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; o a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; o munkavégzése pontos, megbízható; o a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; o taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. • Jó (4) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; o rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; o a tanórákon többnyire aktív; o többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízatást teljesíti; o taneszközei tiszták, rendezettek.

2008

31


•

az a tanuló, akinek: o tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl; o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; o érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. • Hanyag (2) az a tanuló, aki: o képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében; o az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; o feladatait többnyire nem végzi el; o felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; o a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; o félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 20. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21. Azt a tanulót, aki képességihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, • vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 22. Az iskolai jutalmazás formái: • Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelıi dicséret, o osztályfınöki dicséret, o igazgatói dicséret, o nevelıtestületi dicséret. • Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért, o példamutató magatartásért, o kiemelkedı szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. 2008

Változó (3)

32


• Az egyes tanévek végén, valamint a hat éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. • Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók osztályfınöki dicséretben részesülnek. • Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. • A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 23. Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend elıírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 24. Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés, • napközis nevelıi figyelmeztetés, • osztályfınöki figyelmeztetés, • osztályfınöki intés, • osztályfınöki megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés, • igazgatói megrovás, • tantestületi figyelmeztetés, • tantestületi intés, • tantestületi megrovás. 25. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelése 1. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlıdését az osztályfınökök minden tanév végén írásban értékelik. 2. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlıdésének értékelési szempontjai: • Az osztályközösség életét jellemzı legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók). • Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

2008

33


• A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). • Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegzıdése, struktúrája. • Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók). • A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). • A szülıi házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülıi értekezletek tapasztalatai, a szülık nevelési elvei, a szülık kapcsolata az iskolával). • Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvetı pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek az elızı értékelés óta eltelt idıszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az elızı értékelés óta eltelt idıszakban? o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerőnek? Az intézményi vezetık munkájának értékelése Az igazgató teljesítményének értékelése 1. Az igazgató teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minıségirányítási program 14. sz. mellékletében található „Vezetıi teljesítményértékelı lap”, valamint az intézményi minıségirányítási program 15. sz. mellékletében található „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Vezetıi teljesítményértékelı lap”-ot ki kell töltenie: • az igazgatónak (önértékelés), • az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név nélkül), • az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezetı beosztású dolgozóinak (név nélkül). 3. Az igazgató esetében a „Vezetıi teljesítményértékelı lap” kitöltésére fel kell kérni a fenntartó képviselıjét is. 4. A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezetı beosztású dolgozók, valamint a fenntartó képviselıje által kitöltött értékelı lapokon szereplı véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában összesíteni kell, és az így kapott összesített értékelés alapján kell kitölteni az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap”-ot.

2008

34


A vezetı beosztású dolgozók teljesítményének értékelése 1. A vezetı beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minıségirányítási program 14. sz. mellékletében található „Vezetıi teljesítményértékelı lap”, valamint az intézményi minıségirányítási program 15. sz. mellékletében található „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Vezetıi teljesítményértékelı lap”-ot ki kell töltenie: • az érintett vezetı beosztású dolgozónak (önértékelés), • az igazgatónak, • az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozójának (név nélkül) vagy • a vezetı beosztású dolgozó irányítása alatt pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül), • gazdasági vezetı esetében az irányítása alatt foglalkoztatott dolgozóknak (név nélkül). 3. Az igazgató, valamint a beosztott pedagógusok vagy dolgozók által kitöltött értékelı lapokon szereplı véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az intézmény igazgatója összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap”-ot. 4. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: • egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezetı beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következı kategóriák szerint: KIEMELKEDİ TELJESÍTMÉNY ÁTLAG FELETTI TELJESÍTMÉNY ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNY ÁTLAG ALATTI, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNY NEM KIELÉGÍTİ, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNY • javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezetı beosztású dolgozó teljesítményének minıségi javítását segítik elı. 5. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” megállapításait az igazgató szóban ismerteti az érintett vezetı beosztású dolgozóval. Az „Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap” egy példányát az érintett vezetı beosztású dolgozónak át kell adni, melynek megállapításaihoz az érintett vezetı beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket főzhet.

2008

35


A pedagógusok nevelı és oktató munkájának értékelése 1. Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minıségirányítási program 16. sz. mellékletében található „Pedagógus teljesítményértékelı lap”, valamint az intézményi minıségirányítási program 17. sz. mellékletében található „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. A „Pedagógus teljesítményértékelı lap”-ot ki kell töltenie: 3. az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozónak (önértékelés), 4. az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó közvetlen felettesének, 5. az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaközösség-vezetıjének, 6. az igazgatónak, 7. Az igazgató, valamint a pedagógus közvetlen felettese és munkaközösség-vezetıje által kitöltött értékelı lapokon szereplı véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában a pedagógus közvetlen felettese összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap”-ot. 8. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: a. egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett pedagógus adott tanévi teljesítményét a következı kategóriák szerint: KIEMELKEDİ TELJESÍTMÉNY ÁTLAG FELETTI TELJESÍTMÉNY ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNY ÁTLAG ALATTI, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNY NEM KIELÉGÍTİ, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNY b. javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett pedagógus teljesítményének minıségi javítását segítik elı. 9. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” megállapításait az igazgató vagy a pedagógus közvetlen felettese szóban ismerteti az érintett pedagógussal. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” egy példányát az érintett pedagógusnak át kell adni. Az „Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap” megállapításaihoz a pedagógus írásban kiegészítéseket, észrevételeket főzhet.

2008

36


Az intézmény nevelı és oktató munkájának értékelése Tanév végi intézményi értékelés 1. 2. 3. 4. 5.

A nevelıtestület minden tanév végén értékeli az intézmény nevelı és oktató munkáját, a minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit. A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. 6. Az igazgató által összeállított értékelésrıl – a nevelıtestületi elfogadás elıtt – ki kell kérni a szülıi szervezet iskolai vezetıségének véleményét. 7. A tanév végi intézményi értékelést a nevelıtestület fogadja el. 8. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 9. A nevelıtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. 10. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai: • az iskola mőködését jellemzı legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai), • a nevelı és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok), • a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása), • a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelı tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlıdése, szabadidıs tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók), • a pedagógusok nevelı és oktató munkája (tanítási módszerek, programés tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása), • a minıségirányítási program végrehajtásának értékelése, • az intézmény éves munkatervében meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése, • az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külsı kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).

2008

37


Teljes körő intézményi önértékelés 1. A teljes körő intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegzı értékelés. 2. A teljes körő intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körően felmérje adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével • azonosítani tudja az intézmény mőködésének erıs és gyenge pontjait, • kijelölje a mőködésen belüli legfontosabb területeket, • meghatározza a továbbfejlıdés irányát (célkitőzés és intézkedések elrendelése). 3. Teljes körő intézményi önértékelés elkészítésével kell értékelni az intézményben folyó nevelı és oktató munkát ötévente, az igazgatói megbízatás lejáratát megelızı tanév végén. 4. A teljes körő intézményi önértékelés során az eltelt öt évre visszamenıen kell vizsgálni: • a fenntartó önkormányzat minıségirányítási programjában az intézmény számára meghatározott feladatok teljesülését, • a pedagógusok körében végzett mérések eredményeit (nevelıtestületi klíma vizsgálata, SWOT analízis, a pedagógusok elégedettségének mérése), • a szülık és a tanulók körében végzett igény- és elégedettség mérések eredményeit, • az intézmény mőködésének egyes területeire jellemzı adatokat az intézményi minıségirányítási program 18. sz. mellékletében található szempontok alapján. 5. A teljes körő intézményi önértékelés során feltárt adatok vizsgálata során meg kell állapítani, hogy az intézmény mőködésében • melyek az erısségek, • hol jelentkeznek problémák, • melyek a fejlesztendı területek. 6. A teljes körő intézményi önértékelés során feltárt problémák megoldására és a szükséges fejlesztések megvalósítására intézkedési tervet kell készíteni.

2008

38


MELLÉKLETEK

2008

39


1. sz. melléklet

Tantestületi klímateszt A klímateszt állításokat tartalmaz, amelyeket a nevelıknek az alábbiak szerint kell minısíteniük: teljes mértékben jellemzı (5) általában jellemzı (4) többé-kevésbé jellemzı (3) általában nem jellemzı (2) egyáltalán nem jellemzı (1) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. … 12.

A tanári szoba barátságos légkörő. … A fiatalabb és idısebb tanárok (tanítók) megértik egymást. … Tantestületünk tagjai önfegyelemmel és türelemmel kerülik a konfliktusokat, egymás megértésére törekszenek. … A tantestületi vitákon könnyen alakul ki közös álláspont. … Az igazgató maga is keményen dolgozik, így állít példát. … Az igazgató mindig tájékozott arról, ami az iskolában történik. … Az igazgató világosan és egyértelmően határozza meg a tantestület feladatait. … Közös feladatok esetén a tantestület jól együttmőködik. … A tanárok (tanítók) és az iskola tanulói között jó kapcsolat van. … A tanárok (tanítók) és a tanulók szülei között jó kapcsolat van. … Az igazgató és a tantestület a közös feladatokat igazságosan osztja fel.

Oktatási vagy nevelési problémák esetén a tantestület tagjai kikérik egymás véleményét. … 13. Az igazgató segítséget nyújt a tantestület tagjainak személyes emberi problémáik megoldásában. … 14. Az igazgató - mielıtt döntést hoz - tanácsot, véleményt kér a tantestülettıl. … 15. Az igazgató döntései során ténylegesen figyelembe veszi a tantestület javaslatait. … 16. A tantestület tagjai között vannak személyes ellentétek. … 17. Ha a tantestület együtt van, többnyire jó hangulat uralkodik. … 18. A tantestület gyakran leinti azokat a tagokat, akik valamilyen problémára újszerő megoldást javasolnak. … 19. Tantestületünkben mindenki legalább annyit követel önmagától, mint amennyit másoktól elvár. … 20. Ha valaki bajban van, számíthat kollégái segítségére. … 21. Az iskolavezetés fontosnak tartja a tanárok (tanítók) szakmai fejlıdését. …

2008

40


2. sz. melléklet Tantestületi klímateszt Kedves Kolléga! Kérlek, az alábbi állítások után tegyél + jelet a megfelelı rovatba. Az 5 azt jelenti, hogy nagyon egyetértek, az 1 azt, hogy nem értek egyet, a 4, a 3, a 2 pedig az árnyalatokat jelzi. 5

4

3

2

1. Taníthatok saját elképzeléseim szerint. 2. Szívesebben tanítanék másik iskolában. 3. Megfelelı támogatást kapok ahhoz, hogy elmenjek továbbképzésekre. 4. Szívesen megyek továbbképzésekre. 5. Szükségesnek tartom a belsı továbbképzéseket. 6. Fontosnak tartom a közös szakmai élményszerzési lehetıségeket. 7. Túl sok felesleges feladatot kell ellátnom. 8. Szívesen látok el iskolai feladatokat munkaidın túl is. 9. A tanártársaim szívesen ellátnak iskolai feladatokat munkaidın túl is. 10. Egyetértek az iskola nevelésfilozófiájával. 11. Megfelelınek tartom iskolánk célját és feladatrendszerét. 12. Az iskola felszerelése megfelel az igényeknek 13. A tanárok többsége lelkesedéssel végzi munkáját. 14. Lelkesedéssel tudok dolgozni az iskolában. 15. Megfelelınek tartom tanítványaim tanulmányi eredményét. 16. Elégedett vagyok a tantestületi megbeszélések számával. 17. Hatékonynak tartom a kiscsoportban történı megbeszéléseket a tantestületben. 18. A közös döntés végrehajtását kötelezınek tartom akkor is, ha nem mindenben értek egyet vele. 19. Lehetıségem van az iskolában a szakirodalom olvasására. 20. Véleményem szerint a külsı szemlélınek pozitív összképe van az iskolánkról. 21. A tanítványaimmal elérem azt az eredményt, amelyet a lehetıségekhez képest el szeretnék érni. 22. Az iskolával általában elégedett vagyok. 23. A tantestület tagjait érdekli az is, ami a kollégáikkal az iskolán kívül történik. 24. Érdekel, hogy mi történik a kollegáimmal az iskolán kívül. 25. Elıfordul, hogy a tantestület tagjai otthonukba is meghívják egymást. 26. A tantestület részt szokott venni iskolán kívüli közös programokon. 27. Közös feladatok esetén a tantestület jól együttmőködik.

2008

41

1


28. A tantestület tagjai a nevelés területén megvalósíthatják egyéni elképzelésüket. 29. Megvalósíthatom egyéni elképzeléseimet. 30. Oktatási vagy nevelési problémák esetén a tantestület tagjai kikérik egymás véleményét. 31. Ha bajban vagyok, számíthatok a kollégáim segítségére. 32. Van olyan kollégám, akivel a magánéletem problémáját megbeszélhetem. 33. A problémás gyerekek nevelését a tanárok megbeszélik egymással. 34. Ha tantestület együtt van, többnyire jó hangulat uralkodik. 35. A tantestület leinti azokat a tagjait, akik valamilyen problémára újszerő megoldást javasolnak. 36. A tantestület jó közösség. 37. Ha választási lehetıségem lenne, gyermekemet ebbe az iskolába íratnám. 38. Elégedett vagyok tanítványaim magatartásával. 39. A tantestületi értekezleteken sok az eredménytelen szócséplés.

2008

42


3. sz. melléklet Nevelıtestületi klíma mérése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

2008

Szívesen veszek részt a tantestületi kirándulásokon. A tantestületünkben vannak kiközösített kollégák. A tanulókhoz személytelen kapcsolatok főzik a kollégákat. Az órarenddel kapcsolatos kéréseimet teljesítik. Megbeszélem a kollégákkal a tanítással kapcsolatos problémáimat. Pedagógusaink sok gondot fordítanak a tanulók fegyelmezett magatartására. Szerintem sok kollégára jellemzı, hogy túl kevés energiát fektet a munkájába. Túl sok szorongást okozunk a tanulóinknak. Meglehetısen ridegnek tartom az iskolánkban a tanár-diák kapcsolatokat. Mindig csak ugyanazzal a néhány emberrel beszélek a tantestületben. Ebben az iskolában fejlıdhetek. Tudomáson van minden lényeges dologról, ami az iskolában történik. Mindenkivel van beszédtémám. Az igazgató döntéseibe senkinek nincs beleszólása. A szaktanárok keveset beszélgetnek az osztályfınökkel. Szívesen tanítok. Értekezleteken elmondhatom a személyes véleményemet anélkül, hogy következményektıl kellene tartanom. Túl nagy a távolság a tanulók és a tanárok között. Alig várom az utolsó tanítási óra végét. Nálunk torzulnak az információk. A folyosói felügyeleteket a pedagógusok hanyagul végzik. Az igazgató bátorít engem. A tantárgyfelosztásnál nem veszik figyelembe a kívánságaimat. Az iskolai gondjaim megoldásához meghallgatom a kollégák tanácsát. Kielégítıen tudok mindenrıl informálódni. Az iskolai klímát javítani kellene. A mi iskolánk gyermekközpontú. Megbeszélem a kollégákkal a privát problémáimat. Az értekezletek mindig idegesítık. Nem vagyok hajlandó munkaigényes tanítási formát alkalmazni. A tanáriban jókat szoktunk beszélgetni. A kollégákkal való beszélgetés segít az iskolai problémáimnál. Az igazgató visszatart fontos információkat. A foglalkozásom frusztrál engem. Hiányzik a bizalom a kollégák között.

43


36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

2008

Egyesek privilégiumot élveznek nálunk. Néhány kolléga árt az iskolánk hírnevének. A tanulóink modortalanok. Lehetségesnek látom az iskolai klíma javítását. Nem jól érzem magam ebben az iskolában. Túl alacsonyak a követelmények ebben az iskolában. Nem mindig találják meg a kollégák a megfelelı hangnemet a beszélgetéseikkor. Néhány kollégát alig ismerek. Nálunk jól szervezett az információátadás. Nagy önállósággal végezhetem a munkámat. A mi iskolánkban a tanárok véleménye is számít a fejlesztések tervezésekor. A tanulókat semmi nem érdekli. A munkámat nem ismerik el a kollégák. Nálunk bátran kezdeményezhetik a pedagógusok valamilyen Új módszer kipróbálását. Határozottabb arculatot kellene adni az iskolánknak. A tehetséges tanulók kellı támogatást kapnak nálunk. Zavarónak tartom néhány tantárgy kiemelt kezelését. Az igazgató túl sokszor avatkozik bele a dolgokba. Egyeseknek bármit szabad mondani. A mi iskolánkban van spicli. A tanítás számomra hivatás. Úgy érzem, hogy elhibáztam a pályaválasztásomat. Meghallgatják a nevelési értekezletek témájára tett javaslataimat. Az igazgató elismeri a munkámat. Minden kollégával együtt tudok dolgozni. A klikkeken kívül rekedtnek érzem magam. Megvalósíthatom az elképzeléseimet. Sok kollégával nem beszélhetek nyíltan. Egyes kollégákkal semmit sem szeretnék együtt csinálni. Nálunk a kollégák kéréseit elutasítják. A kollégák közötti konfliktusok nincsenek elintézve. Figyelembe veszik a továbbképzési igényeimet. A mi iskolánkban van a tanárok között összetartási érzés. Nem adják tovább az információkat. Az iskolánk nyitott az új elképzelések iránt.

44


Válaszlap a nevelıtestületi klíma méréséhez A kérdıív kérdéseire a következı skálafokozatok valamelyikének bekarikázásával válaszoljon: 1 Egyáltalán nem így van 2 Kismértékben jellemzı 3 Többé-kevésbé jellemzı 4 Inkább igen, mint nem 5 Nagyon jellemzı 1. 1 2 3 4 5

21. 1 2 3 4 5

41. 1 2 3 4 5

61. 1 2 3 4 5

2. 1 2 3 4 5

22. 1 2 3 4 5

42. 1 2 3 4 5

62. 1 2 3 4 5

3. 1 2 3 4 5

23. 1 2 3 4 5

43. 1 2 3 4 5

63. 1 2 3 4 5

4. 1 2 3 4 5

24. 1 2 3 4 5

44. 1 2 3 4 5

64. 1 2 3 4 5

5. 1 2 3 4 5

25. 1 2 3 4 5

45. 1 2 3 4 5

65. 1 2 3 4 5

6. 1 2 3 4 5

26. 1 2 3 4 5

46. 1 2 3 4 5

66. 1 2 3 4 5

7. 1 2 3 4 5

27. 1 2 3 4 5

47. 1 2 3 4 5

67. 1 2 3 4 5

8.

1 2 3 4 5

28. 1 2 3 4 5

48. 1 2 3 4 5

68. 1 2 3 4 5

9.

1 2 3 4 5

29. 1 2 3 4 5

49. 1 2 3 4 5

69. 1 2 3 4 5

10. 1 2 3 4 5

30. 1 2 3 4 5

50. 1 2 3 4 5

70. 1 2 3 4 5

11. 1 2 3 4 5

31. 1 2 3 4 5

51. 1 2 3 4 5

12. 1 2 3 4 5

32. 1 2 3 4 5

52. 1 2 3 4 5

13. 1 2 3 4 5

33. 1 2 3 4 5

53. 1 2 3 4 5

14. 1 2 3 4 5

34. 1 2 3 4 5

54. 1 2 3 4 5

15. 1 2 3 4 5

35. 1 2 3 4 5

55. 1 2 3 4 5

16. 1 2 3 4 5

36. 1 2 3 4 5

56. 1 2 3 4 5

17. 1 2 3 4 5

37. 1 2 3 4 5

57. 1 2 3 4 5

18. 1 2 3 4 5

38. 1 2 3 4 5

58. 1 2 3 4 5

19. 1 2 3 4 5

39. 1 2 3 4 5

59. 1 2 3 4 5

20. 1 2 3 4 5

40. 1 2 3 4 5

60. 1 2 3 4 5

2008

45


4. sz. melléklet SWOT analízis

A SWOT rövidítés az erısségbıl (strength), gyengeségbıl (weakness), lehetıségbıl (opportunity) és veszélyekbıl (threat) épül fel. Az erısség és gyengeség az iskola belsı tényezıi, míg a lehetıség és veszélyek külsı tényezık, amelyek az iskola mőködésére a környezet irányából hatnak. Az SWOT analízis az iskola pedagógusainak és a szülıknek a véleményein alapszik. Meg kell kérni ıket, hogy sorolják fel a véleményük szerinti erısségeket, gyengeségeket, lehetıségeket és veszélyeket, majd a válaszokat össze kell hasonlítani. Kategóriánként a négy leggyakrabban felsorolt véleményt kell kiválasztani és megvizsgálni. Az eredményt a táblázatba lehet foglalni.

Szülık véleménye

Pedagógusok véleménye

Erısségek

Gyengeségek

Lehetıségek

Veszélyek

2008

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

46


5. sz. melléklet

Pedagógusok elégedettségének mérése

1. Milyen hatással van az iskola fejlıdésére az iskola vezetése? 2. Milyen hatással van az igazgató az iskola munkájára? 3. Segíti-e, ellenırzi-e az intézmény vezetése az oktató-nevelı munkát? 4. Az innovatív pedagógust támogatja-e az iskola vezetése? 5. Stabilnak érzi-e helyét az iskolában? 6. Törekszik-e az igazgató a tantestület stabilitására? 7. Biztosítja-e az iskolavezetés a szakmai-pedagógiai fejlıdést? 8. Együtt tud-e dolgozni az igazgató az iskolai szülıi szervezettel? 9. A szakmai sikereknek van-e valamilyen elismerése az iskolában? 10. Megfelelıen támogatja-e a fenntartó az iskola munkáját? 11. Megfelelık-e az igazgató emberi kapcsolatai a pedagógusokkal? 12. Minden nevelı részt vesz-e az iskolai munkaterv összeállításában? 13. Szívesen tagja-e munkaközösségének? 14. Szívesen vesz részt tantestületi megmozdulásokon? 15. Van-e baráti köre a tantestületben? 16. Egységes-e a tantestülete az írott szabályok betartásában? 17. Pedagógiailag-szakmailag felkészülnek tartja-e a tantestületet? 18. Részt venne-e szívesen továbbképzésen? 19. Felkészültnek tartja-e az igazgatót feladatai ellátására?

2008

47


6. sz. melléklet

Szülıi elégedettség mérése Tisztelt Szülı! Szíveskedjék a kérdésekre válaszolni, illetve tapasztalatai, javaslatai kifejezésével véleményt nyilvánítani iskolánkról. Köszönettel: Iskolavezetés IGEN

RÉSZBEN

NEM

Ismeri-e az iskola célját és programját? Elégedett-e az iskolai programokkal? Elégedett-e az iskola beruházásaival? Elégedett-e gyermeke osztályának létszá mával ? Elégedett-e gyermeke iskolai étkeztetésével? Elégedett-e az iskola tisztaságával? Elégedett-e az iskola látogatási lehetıségeivel? Elégedett-e gyermekérıl való informálódás lehetıségeivel? Elégedett-e gyermeke tanáraival? Elégedett-e az igazgatóval? Elégedett-e az igazgatóhelyettessel? Elégedett-e a gazdasági iroda dolgozóival? Elégedett-e a technikai dolgozókkal? Elégedett-e az iskola nevelımunkájával? Elégedett-e az órán kívüli foglalkozásokkal? Elégedett-e a tanárok fegyelmezési módszerével? Úgy érzi, hogy gyermeke szereti az iskolát? Úgy véli, hogy meghallgatják véleményét a gyermekét érintı kérdésekben? Azt tapasztalja, hogy szívesen látják az iskolában? Udvariasak, segítıkészek az iskolában a nem tanár dolgozók? Az iskolában tanult értékek megegyeznek-e az otthoniakkal? Továbbtanulás szempontjából eredményesnek gondolja az iskolát? Általában elégedett az iskolával? Az iskola tevékenységében tetszik: ..............................................................................................................................

2008

48


Az iskola tevékenységében nem tetszik: .............................................................................................................................. Mit változtatna meg az iskolában? ..............................................................................................................................

2008

49


7. sz. melléklet Szülıi vélemény kérése Tisztelt Szülı! Kérjük, az alábbi állításokat minısítse az alapján, hogy iskolánkban az Ön véleménye szerint a felsorolt tényezık milyen mértékben befolyásolják az oktatás hatékonyságát, eredményességét! (1 = semmilyen mértékben, 5 = meghatározó mértékben) Segítségét köszönjük: az Iskolavezetés 5 4 3

Milyen mértékben befolyásolja az oktatás hatékonyságát, eredményességét: A tanulók késıbbi helytállása

2

A tanulók tudásszintje meghatározott tárgyakból Továbbtanulási arányok Jó tanulmányi verseny eredmények Év végi tanulmányi eredmények Alacsony lemorzsolódás Tanuló-összetétel változás Évismétlık, bukottak száma Jól kihasznált órák Az iskola pedagógiai programkínálata Iskolai légkör Az iskolavezetés stratégiái A pedagógusok felkészültsége Pedagógus-összetétel Tanárváltozás Fegyelmezett munka Az iskola keresettsége Szülık elégedettsége Az iskolák közötti rivalizálás Fenntartó elégedettsége A fenntartó és az iskola kapcsolata A fenntartó általános anyagi helyzetének változása

2008

50

1


8. sz. melléklet Szülıi elvárás, elégedettség mérése Tisztelt Szülı! Az alábbi kérdıívvel tájékozódni szeretnénk az Ön iskolánkról alkotott véleményérıl, igényeirıl, elvárásairól. Kérjük, hogy töltse ki, és gyermeke osztályfınökének adja át! A kérdésekre a válasz betőjelének bekarikázásával válaszoljon. Ott, ahol több válasz is lehetséges, külön tájékoztatjuk. Válaszát elıre is köszöni az Iskolavezetés. 1. Mennyire elégedett Ön az iskolában folyó oktató-nevelı munka színvonalával? (Kérjük, hogy a megfelelı „iskolai osztályzat” bekarikázásával válaszoljon.) 1 2 3 4 5 2. Rangsorolja az Iskola legfontosabb feladatait 1-5-ig (1-es a legfontosabb): a.) értékközvetítés, kulturális alapkészség elsajátítása ................ b.) személyiség fejlesztése ................ c.) kreativitás fejlesztése ................ ................ d.) felkészítés a következı iskolafokozatra e.) felkészítés egy biztos pénzkeresı foglalkozásra ................ 3. Milyennek látja Ön gyermeke iskolai közérzetét? a.) jól érzi magát b.) nem érzi Jól magát c.) változó d.) nem tudom 4. Rangsorolja a pedagógustól elvárható tulajdonságokat 1-tıl 10-ig (az 1-es legyen a legfontosabb)! a.) egyformán szereti tanítványait ................ b.) elismeri, ha téved ................ c.) szigorú, de következetes ................ d.) magas tantárgyi követelményeket támaszt ................ e.) jó kedélyő ................ f.) jó szervezı ................ g.) türelmes ................ h.) ismeri tanítványait ................ ................ i.) érthetıen magyaráz j.) felkelti az érdeklıdést a tantárgya iránt ................ 5. Milyennek tartja általában iskolánkba a tanárok fegyelmezési módszerét? a.) túl szigorú b.) szigorú c.) enyhe d.) következetes e.) következetlen f.) nem tudom 6. Hogyan tanul az Ön megítélése szerint gyermeke? a.) képességei szerint b.) lehetne jobb is, ha órákon jobban figyelne 2008

51


c.) lehetne jobb is, ha otthon többet tanulna d.) lehetne jobb is, ha a tanár többet hozna ki belıle 7. Mi határozza meg Ön szerint egy tantárgy szeretetét? a.) a tanuló képessége b.) a tanuló érdeklıdése c.) a tanár személyisége d.) az osztályzat 8. Elegendınek tartja-e Ön az iskolában gyermeke tudásának ellenırzését, számonkérését? a.) igen b.) nem c.) rendszertelen d.) túlzott e.) nem tudom 9. Megfelelı információja van-e az iskolai programokról, tevékenységekrıl? a.) igen b.) nem 10. Az iskola és a családi ház közötti információáramlásnak mely formáját tartja leghatékonyabbnak? a.) szülıi értekezlet b.) fogadó óra c.) családlátogatás d.) szülıi fórum e.) iskolai rendezvény f.) folyamatos információcsere írásban (ellenırzı könyv) g.) folyamatos információcsere szóban, telefonon 11. Jár-e Ön rendszeresen fogadóórára, szülıi értekezletre? a.) igen b.) nem c.) rendszertelenül d.) csak ha külön behívnak 12. Milyen az Ön (szülı) és az iskola kapcsolata? (Kérjük, hogy a megfelelı “iskolai osztályzat” bekarikázásával válaszoljon.) 1 szinte minden napos 2 rendszeres 3 átlagos 4 csak ha személyesen megkeresnek, akkor van kapcsolatom 5 nincs kapcsolatom az iskolával 13. Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások közül gyermeke számára Ön mely típusú foglalkozásokat tartja szükségesnek? Többet is megjelölhet! a.) felzárkóztató foglalkozások (korrepetálás) b.) tehetséges tanulók fejlesztését célzó foglalkozások (szakkörök) c.) a továbbtanulást elıkészítı foglalkozások d.) mővészeti csoportok, például .......................................................... 2008

52


e.) sportkörök f.) egyéb: ................................................................................................

2008

53


9. sz. melléklet Szülıi elvárások mérése Ön szerint mi az iskola fı feladata? Kérjük, rangsorolja a következı állításokat! (A legfontosabb feladat az 1. számot, a legkevésbé fontos feladat a 20. számot kapja.)

2008

............

Egyéni képességek fejlesztése

............

Gondolkodás, értelmi képességek fejlesztése

............

Tisztesség, erkölcs

............

Anyanyelv megfelelı szintő elsajátítása

............

Jó szakma elsajátítása

............

Rendre, fegyelemre nevelés

............

Felkészítés továbbtanulásra

............

Idegen nyelvek elsajátíttatása

............

Szeretetteljes bánásmód

............

Tudományos ismeretek átadása

............

Nemzetiségi hagyományok ápolása

............

Mozgás, sport

............

Nemzeti hagyományok ápolása

............

Másokkal való együttmőködés kialakítása

............

Vallásos nevelés

............

Közösségi szellemben történı nevelés

............

Játék, szórakozás

............

Politikai ismeretek, állampolgári nevelés

............

Szexuális nevelés

............

Egyéb: .................................................................................. 54


10. sz. melléklet

A szülık elégedettségének mérése Kedves Szülı! Kérjük osztályozza le az alábbi kérdésekre adott válaszait! Az ötös azt jelenti, hogy teljes mértékben, az egyes pedig azt, hogy egyáltalán nem. Köszönjük Igazgatóság 1. Ön szerint az iskola jó program szerint neveli gyermekét? …… 2. Úgy gondolja, hogy megfelelı információja van az iskola céljáról és programjairól? …… 3. Más iskola programjairól eleget tud? …… 4. Elégedett a gyermeke tanulmányi elımenetelérıl kapott információkkal? …… 5. Elégedett a gyermeke magatartásáról kapott információkkal? …… 6. Elégedett a gyermekével kapcsolatos tanulmányi elvárásokkal? …… 7. Elégedett az iskolai programokkal? …… 8. Elégedett az iskolai beruházásokkal? …… 9. Elégedett a tanárok fegyelmezési módszereivel? …… 10. Úgy érzi, hogy gyermeke szereti az iskolát? …… 11. Általában elégedett a gyermeke - tanáraival? …… - az igazgatóval? …… - az igazgatóhelyettesekkel? …… - a technikai dolgozókkal? …… - a gazdasági iroda dolgozóival? …… 1. Úgy érzi, szívesen látják az iskolában? …… 2. Úgy véli, hogy hangot tud adni véleményének gyermekét érintı kérdésekben? …… 3. Elégedett az iskola nevelımunkájával? …… 4. Elégedett az iskolában mőködı tanórán kívüli foglalkozásokkal? …… 5. Elégedett az iskolalátogatási lehetıségekkel? …… 6. Udvariasak és segítıkészek az iskolában a nem tanár dolgozók? …… 7. Elégedett gyermeke osztályának létszámával? …… 8. Úgy látja, hogy az iskolában tanult értékek megfelelnek az otthon tanítottaknak? …… 9. Elégedett az iskola tisztaságával? …… 10. Általában elégedett az iskolával? …… 11. Elégedett gyermeke iskolai étkeztetésével? …… 12. Továbbtanulási szempontból eredményesnek gondolja az iskolát? ……

2008

55


11. sz. melléklet

Tanulói felmérés Kedves Tanítványunk! Kérjük, válaszolj az alábbi kérdésekre!

I.

Kérjük, osztályozd le az egyes tantárgyakat aszerint, hogy mennyire

szereted ıket! Az 5 azt jelenti, hogy „nagyon szeretem”, az 1 pedig azt, hogy „legkevésbé kedvelem”. A többi számmal a közbeesı fokozatokat lehet kifejezni. Ugyanaz a szám több tantárgynál is szerepelhet. Irodalom:

Nyelvtan:

Angol:

Német:

Történelem:

Földrajz:

Fizika:

Kémia:

Matematika:

Biológia:

Technika:

Rajz:

Ének:

Testnevelés:

II.

A legkedvesebb tantárgyam: Miért?

III.

A második legkedvesebb tantárgyam: Miért?

IV.

A legkevésbé kedvelt tárgyakkal miként tudnál megbarátkozni?

V.

Karikázd be annak a megállapításnak a sorszámát, amelyik véleményed szerint illik a te tanulásodra! 1. Nem vagyok szorgalmas, de jók a tanulmányi eredményeim 2. Szorgalmasan tanulok és ennek megfelelıen jók a tanulmányi eredményeim. 3. Csak azt a tantárgyat tanulom szorgalmasan, amelyiket szeretem. 4. Sokat tanulok, de nem sikerül jobb eredményt elérni. 5. Lehetnék jobb tanuló is, de nem látom értelmét annak, hogy tanuljak. 6. Nem vagyok szorgalmas, de ha tanulnék, akkor sem érnék el jobb eredményt.

2008

56


12. sz. melléklet

Tanulói elégedettség mérése

Olvasd el figyelmesen a következı mondatokat! Ha igaznak tartod a mondatot, karikázd be az I betőt, ha nem tartod igaznak, karikázd be az N betőt! 1.

A tanárok kedvesek velem.

I

N

2.

Mindig megcsinálom a házi feladatot.

I

N

3.

A gyerekek gyakran csúfolják, ugratják egymást az osztályban. I

N

4.

A tanárokat érdekli, mi a véleményem.

I

N

5.

Félek a feleléstıl.

I

N

6.

Örülök, hogy ebbe az iskolába járhatok.

I

N

7.

Van olyan tanárom, akivel órán kívül is szoktam beszélgetni.

I

N

8.

Az osztálytársaim becsülnek engem, hallgatnak rám.

I

N

9.

Gyakran dicsérnek a tanárok.

I

N

10.

Nagyon érdekel, amit az iskolában tanulunk.

I

N

11.

Számíthatok osztálytársaimra, ha szükségem volna rá.

I

N

12.

Vannak tanárok, akik nem magyarázzák el, mit is kell csinálnom.

I

N 13.

Osztálytársaim elıtt bármirıl nyugodtan beszélhetek.

I

N

14.

Gyakran unatkozom az órán.

I

N

15.

A tanárok igyekeznek a jó tulajdonságaimat megismerni.

I

N

16.

Sok veszekedés van az osztályban.

I

N

2008

57


17.

Néhány tanárt nem kedvelek.

I

N

18.

Az osztályban sok barátom van.

I

N

19.

Gondoltam már arra, hogy jó lenne elmenni egy másik iskolába.

I

N 20.

Ha nem értek meg valamit, megkérdezem a tanártól.

I

N

21.

Rosszul érzem magam ebben az osztályban.

I

N

22.

Ha nem tudok valamit megcsinálni, a tanárok segítenek.

I

N

23.

Az osztályunk összetart

I

N

24.

A tanároknak fontos, hogy jó tanulmányi eredményt érjek el.

I

N

25.

Nem nagyon szeretek tanulni.

I

N

26.

Nekem nem fontos, hogy jó osztályzatot kapjak.

I

N

27.

Vannak gyerekek, akik miatt nem szeretek ebbe az iskolába járni.

I

N

2008

58


13. sz. melléklet

Kérdıív végzıs diákoknak

Válaszaidnál csak a kérdıív sorszámát tüntesd fel, és annyit írj válaszul mindegyik kérdésre, amennyi jólesik!

Karikázd be a megfelelı választ!

fiú vagyok

lány vagyok

1. Mi mindenre emlékszel vissza szívesen a Julianna Református Általános Iskola eltöltött évekkel kapcsolatban? Mit jelent számodra, hogy ide jártál?

2. Milyen iskolai eseményeket törölnél ki a legszívesebben az emlékezetedbıl?

3. Voltak-e az iskolában olyan események, dolgok, amelyek érthetetlenül szorongást, félelmet idéztek elı benned? Írd le, hogy melyek voltak azok!

1.

Csalódtál-e (kellemesen vagy kellemetlenül) iskolai tanulmányaid során valamikben vagy valakikben? Írd le, amelyek a legjobban megörvendeztettek vagy megviseltek!

2008

59


14. sz. melléklet

VEZETİI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELİ LAP

Tanév: ……………………………………………………….. Az értékelt vezetı neve: ……………………………………………………….. Az értékelt vezetı beosztása: ………………………………………………….. Az értékelı lapot kitöltı dolgozó beosztása: igazgató – igazgató helyettes – gazdasági vezetı – pedagógus – nem pedagógus dolgozó

A kitöltés dátuma: ………… év …… hó …… nap

A vezetı teljesítményének értékelése

1. Az egyes vezetıi feladatok ellátásának szintje: a) Tervezés KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

b) Szervezés KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

c) A végrehajtás irányítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

2008

60


d) Ellenırzés KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

e) Értékelés KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

2. A vezetıre bízott közösség formálása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

3. Az emberi kapcsolatok ápolása, javítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

4. Felkészültség, szakértelem KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

5. A vezetıi készségek, képességek KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

6. Továbbképzés, önképzés KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

7. A vezetıi munka demokratizmusa KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

2008

61


8. Az iskola menedzselése, a vezetı külsı kapcsolatai KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9. A munkaköri leírásban szereplı fıbb vezetıi feladatok ellátásának szintje: (Az egyes pontokat a vezetı beosztású dolgozó munkaköri leírásában szereplı feladatok alapján kell kitölteni.) a) … KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

b) … KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

c) stb. KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

10. Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának szintje: (Az egyes pontokat a vezetı beosztású dolgozó számára az iskola éves munkatervében meghatározott feladatok alapján kell kitölteni.) a) A kompetenciafejlesztés eredményeinek javítása érdekében végzett feladatok KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

b) … KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

2008

62


c) stb. KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

63


15. sz. melléklet

ÖSSZESÍTETT VEZETİI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELİ LAP

Tanév: ………………………… Az értékelt vezetı neve: ……………………………………………………….. Az értékelt vezetı beosztása: …………………………………………………..

A vezetı teljesítményének értékelése

1. Az egyes vezetıi feladatok ellátásának szintje: a) Tervezés KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

b) Szervezés KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

c) A végrehajtás irányítása KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

d) Ellenırzés KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

e) Értékelés KIEMELKEDİ

2008

64


KIELÉGÍTİ

2. A vezetıre bízott közösség formálása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

3. Az emberi kapcsolatok ápolása, javítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

4. Felkészültség, szakértelem KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

5. A vezetıi készségek, képességek KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

6. Továbbképzés, önképzés KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

7. A vezetıi munka demokratizmusa KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

8. Az iskola menedzselése, a vezetı külsı kapcsolatai KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

65


9. A munkaköri leírásban szereplı fıbb vezetıi feladatok ellátásának szintje: (Az egyes pontokat a vezetı beosztású dolgozó munkaköri leírásában szereplı feladatok alapján kell kitölteni.) d) … KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

e) … KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

f) stb. KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

10. Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának szintje: (Az egyes pontokat a vezetı beosztású dolgozó számára az iskola éves munkatervében meghatározott feladatok alapján kell kitölteni.) a) A kompetenciafejlesztés eredményeinek javítása érdekében végzett feladatok KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

d) … KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

e) stb. KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

2008

66


Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések

1. ……………………………………… vezetı a(z) ………/………. tanévben:

KIEMELKEDİ TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTT ÁTLAG FELETTI TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTT ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTT ÁTLAG

ALATTI,

FEJLESZTÉSRE

SZORULÓ

TELJESÍTMÉNYT

NYÚJTOTT NEM KIELÉGÍTİ, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTT

2. Javaslatok, intézkedések a vezetı teljesítményének minıségi javításához: ..................................................................................................................... .....................................................................................................................

Kelt: ... igazgató

Az összesített vezetıi teljesítményértékelı lap megállapításait elfogadom. Kelt: ... aláírás

Az összesített vezetıi teljesítményértékelı lap megállapításaihoz a következı kiegészítéseket, észrevételeket főzöm:

2008

67


..................................................................................................................... ..................................................................................................................... Kelt: ... aláírás

2008

68


16. sz. melléklet

PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELİ LAP

Tanév: ………………………… Az értékelt pedagógus neve: ……………………………………………………….. A teljesítményértékelést elvégzı személy: neve: ………………………………………………………………. beosztása: …………………………………………………………. A kitöltés dátuma: ………… év …… hó …… nap

A pedagógus teljesítményének értékelése 1. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 1.1 Szabadidıs programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

1.2 Szabadidıs programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

1.3 Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

69


1.4 A nevelık, gyerekek és szülık együttmőködését, kapcsolatát erısítı (közös) programok 1.4.1 önálló szervezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

1.4.2 segítség a programok szervezésében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

1.4.3 részvétel a programokon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

2. Az iskolai diákönkormányzat mőködtetésében való aktív részvétel 2.1 Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2.2 Az iskolai diákönkormányzat 2.2.1 programjainak önálló szervezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ


ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ


ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

2.3 Iskolai szintő kirándulások, táborok 2.3.1 önálló szervezése KIEMELKEDİ

2008

ÁTLAG FELETTI

70


KIELÉGÍTİ

2.3.2 segítség a szervezésben KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2.3.3 részvétel a kirándulásokon, táborokon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

3. A tehetséges tanulók gondozása 3.1 Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedık, bemutatók, pályázatok 3.1.1 önálló szervezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ


ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

3.1.3 részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedıkön, bemutatókon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

3.2 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedıkre stb. KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

71


3.3 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedıkre stb. KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

3.4 A nevelı által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különbözı szintő tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedıkön KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

4. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése 4.1 A gyenge tanulmányi eredményő, lemaradó tanulók – önkéntes – korrepetálása, segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

4.2 Az érintett tanulók – önkéntes – felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

4.3 A tanterv minimum követelményeinek teljesítése, meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdı tanulók esetében (az eredményes továbbhaladás biztosítása) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

4.4 Eredményes középiskolai továbbtanulás elısegítése a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdı tanulók körében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

72


5. Folyamatos, aktív részvétel a nevelıtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 5.1 Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelıtestület aktuális feladataiban KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

5.2 Részvétel a különbözı feladatok megoldására alakult nevelıi munkacsoportokban KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

5.3 Oktatási segédanyagok, szemléltetı és mérıeszközök kidolgozása, közreadása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

5.4 Belsı továbbképzések, elıadások, bemutató órák szervezése, megtartása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

6. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés, szakmai felkészültség 6.1 A továbbképzés, önképzés lehetıségeinek önálló keresése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

6.2 Továbbképzéseken való részvétel KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

6.3 A továbbképzéseken tanultaknak a nevelı-oktató munkában való hasznosítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

73


6.4 A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelıtestület tagjainak KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

6.5 Idegen nyelvek ismerete, a nyelvismeret felhasználása az iskolai munka fejlesztésében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

6.6 Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

7. Az iskolai munka feltételeinek javítása 7.1 Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

7.2 A beadott pályázatok eredményessége KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

7.3 Az eredményes pályázatok megvalósításába való bekapcsolódás KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

7.4 Az iskolai alapítvány mőködésének segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

8. Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások 8.1 Díjazás nélküli iskolai feladatok önkéntes vállalása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

74


8.2 A pályakezdı vagy az iskolába újonnan került nevelık munkájának, beilleszkedésének segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

8.3 Önként vállalt feladatok, megbízatások a nevelıtestület közösségi életében; rendezvények, kötetlen összejövetelek 8.3.1 önálló szervezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

8.3.2 a szervezés segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

8.3.3 részvétel a nevelıtestület közösségi életében, rendezvényeken kötetlen összejöveteleken KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

8.4 Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9. Az iskola képviselete 9.1 A szülıi szervezet által szervezett rendezvények segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.2 Részvétel a szülıi munkaközösség által szervezett rendezvényeken KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

75


9.3 Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életérıl, eredményeirıl a helyi médiában KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.4 Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.5 Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.6 A település rendezvényein, eseményein való részvétel KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.7 Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelı munka színvonala, eredményessége 10.1 Elızetes felkészülés a tanítási órákra KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.2 A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás formái és mértéke a tanítási órákon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

76


10.3 Változatos szervezeti formák a tanítási órákon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.4 A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelıen illeszkedı módszerek, szemléltetés ellenırzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.5 A tanulók aktív munkája és megfelelı magatartása a nevelı tanítási óráin KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.6 A nevelı pedagógustól elvárható megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órákon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.7 A nevelı tanórai munkájának hozzájárulása az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatásához, gyakoroltatásához KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.8 A helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tantárgyi mérések alapján a nevelı által tanított tanulók körében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.9 Az országos kompetenciaméréseken elért eredmények a nevelı által tanított tanulók körében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

77


10.10 A tanulók eredményes (hasonló tanulmányi eredménnyel történı) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felsı tagozatban, középiskolában) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11. A tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás 11.1 Megfelelı magaviselető osztályközösség, napközis csoport kialakítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11.2 Az iskolai, a diák önkormányzati munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11.3 A nem osztályfınökként irányított tanulói közösségek (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11.4 A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdı tanulókkal) való foglalkozás KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11.5 Gyermekvédelmi feladatok ellátása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

12. A nevelı szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelıtestület többi tagjával 12.1 A nevelı rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfınök a szaktanárokkal, napközis csoportvezetı az osztályfınökkel, szaktanárok az osztályfınökkel és egymással stb.)

2008

78


KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

13. Személyes példamutatás 13.1 A pedagógus etika alapvetı normáinak betartása a tanulókkal, a szülıkkel és a nevelıtársakkal szemben KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

13.2 A pedagógus magatartása, viselkedése példamutató a tanulók és a többi nevelı számára KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

13.3 A pedagógus munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelı számára KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

14. Munkafegyelem, a munkához való viszony 14.1 A munkaköri kötelességek teljesítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

14.2 A tanítási órák pontos és eredményes megtartása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

14.3 Az ügyeleti munka pontos, felelısségteljes ellátása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

14.4 Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidık, külalak, pontosság) KIEMELKEDİ

2008

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

79


KIELÉGÍTİ

14.5 A különféle feladatok pontos, határidıre történı megoldása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

14.6 A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottsága és pedagógiai szakszerősége KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

15. Részvétel a nevelıtestület szakmai életében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában 15.1 Részvétel a szakmai döntések elıkészítésében (saját ötletek, megfelelı elemzı készség, vitakészség, önálló vélemény) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

15.2 Önkéntes feladatok vállalása a nevelıtestületi feladatok megoldásában KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

16. A vezetıi feladatok ellátása 16.1 Az egyes vezetıi feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenırzés, értékelés) ellátása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

16.2 A vezetıre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

80


17. Megfelelı kapcsolat a tanulókkal, a szülıkkel és a pedagógus kollégákkal 17.1 A tanulók, a szülık és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

17.2 Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülık és a pedagógus kollégák felé KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

17.3 Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülık elıtt KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

17.4 Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülıknek KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

17.5 Kellı figyelem érdeklıdés, megbecsülés és jóindulat a nevelıtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

18.Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának szintje: (Az egyes pontokat a pedagógus számára az iskola éves munkatervében meghatározott feladatok alapján kell kitölteni.) 18.1 … A kompetenciafejlesztés eredményeinek javítása érdekében végzett feladatok KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

81


18.2 … KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

18.3 stb. KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

a teljesítményértékelést elvégzı személy aláírása

2008

82


17. sz. melléklet

ÖSSZESÍTETT PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELİ LAP

Tanév: ………………………… Az értékelt pedagógus neve: ……………………………………………………….. Az összesített teljesítményértékelést elvégzı személy: neve: ………………………………………………………………. beosztása: ………………………………………………………….

A pedagógus teljesítményének értékelése 1. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 1.1 Szabadidıs programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

1.2 Szabadidıs programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

1.3 Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

1.4 A nevelık, gyerekek és szülık együttmőködését, kapcsolatát erısítı (közös) programok 1.4.1 önálló szervezése

2008

83


KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ


ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ


ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

2. Az iskolai diákönkormányzat mőködtetésében való aktív részvétel 2.1 Az iskolai diák önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2.2 Az iskolai diákönkormányzat 2.2.1 programjainak önálló szervezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ


ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ


ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

2.3 Iskolai szintő kirándulások, táborok 2.3.1 önálló szervezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

2008

84



ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2.3.3 részvétel a kirándulásokon, táborokon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

3. A tehetséges tanulók gondozása 3.1 Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedık, bemutatók, pályázatok 3.1.1 önálló szervezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ


ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

3.1.3 részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedıkön, bemutatókon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

3.2 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedıkre stb. KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

3.3 A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedıkre stb.

2008

85


KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

3.4 A nevelı által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különbözı szintő tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedıkön KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

4. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése 4.1 A gyenge tanulmányi eredményő, lemaradó tanulók – önkéntes – korrepetálása, segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

4.2 Az érintett tanulók – önkéntes – felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

4.3 A tanterv minimum követelményeinek teljesítése, meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdı tanulók esetében (az eredményes továbbhaladás biztosítása) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

4.4 Eredményes középiskolai továbbtanulás elısegítése a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdı tanulók körében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

86


5. Folyamatos, aktív részvétel a nevelıtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 5.1 Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelıtestület aktuális feladataiban KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

5.2 Részvétel a különbözı feladatok megoldására alakult nevelıi munkacsoportokban KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

5.3 Oktatási segédanyagok, szemléltetı és mérıeszközök kidolgozása, közreadása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

5.4 Belsı továbbképzések, elıadások, bemutató órák szervezése, megtartása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

6. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés, szakmai felkészültség 6.1 A továbbképzés, önképzés lehetıségeinek önálló keresése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

6.2 Továbbképzéseken való részvétel KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

6.3 A továbbképzéseken tanultaknak a nevelı-oktató munkában való hasznosítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

87


6.4 A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelıtestület tagjainak KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

6.5 Idegen nyelvek ismerete, a nyelvismeret felhasználása az iskolai munka fejlesztésében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

6.6 Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

7. Az iskolai munka feltételeinek javítása 7.1 Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

7.2 A beadott pályázatok eredményessége KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

7.3 Az eredményes pályázatok megvalósításába való bekapcsolódás KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

7.4 Az iskolai alapítvány mőködésének segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

8. Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások 8.1 Díjazás nélküli iskolai feladatok önkéntes vállalása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

88


8.2 A pályakezdı vagy az iskolába újonnan került nevelık munkájának, beilleszkedésének segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

8.3 Önként vállalt feladatok, megbízatások a nevelıtestület közösségi életében; rendezvények, kötetlen összejövetelek 8.3.1 önálló szervezése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

8.3.2 a szervezés segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

KIELÉGÍTİ

8.3.3 részvétel a nevelıtestület közösségi életében, rendezvényeken kötetlen összejöveteleken KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

8.4 Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9. Az iskola képviselete 9.1 A szülıi szervezet által szervezett rendezvények segítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.2 Részvétel a szülıi munkaközösség által szervezett rendezvényeken KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

89


9.3 Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életérıl, eredményeirıl a helyi médiában KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.4 Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.5 Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.6 A település rendezvényein, eseményein való részvétel KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

9.7 Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelı munka színvonala, eredményessége 10.1 Elızetes felkészülés a tanítási órákra KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.2 A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás formái és mértéke a tanítási órákon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

90


10.3 Változatos szervezeti formák a tanítási órákon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.4 A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelıen illeszkedı módszerek, szemléltetés ellenırzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.5 A tanulók aktív munkája és megfelelı magatartása a nevelı tanítási óráin KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.6 A nevelı pedagógustól elvárható megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órákon KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.7 A nevelı tanórai munkájának hozzájárulása az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatásához, gyakoroltatásához KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.8 A helyi tanterv követelményeinek teljesítése a tantárgyi mérések alapján a nevelı által tanított tanulók körében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

10.9 Az országos kompetenciaméréseken elért eredmények a nevelı által tanított tanulók körében KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

91


10.10 A tanulók eredményes (hasonló tanulmányi eredménnyel történı) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felsı tagozatban, középiskolában) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11. A tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás 11.1 Megfelelı magaviselető osztályközösség, napközis csoport kialakítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11.2 Az iskolai, a diák önkormányzati munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11.3 A nem osztályfınökként irányított tanulói közösségek (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11.4 A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdı tanulókkal) való foglalkozás KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

11.5 Gyermekvédelmi feladatok ellátása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

12. A nevelı szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelıtestület többi tagjával 12.1 A nevelı rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfınök a szaktanárokkal, napközis csoportvezetı az osztályfınökkel, szaktanárok az osztályfınökkel és egymással stb.)

2008

92


KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

13. Személyes példamutatás 13.1 A pedagógus etika alapvetı normáinak betartása a tanulókkal, a szülıkkel és a nevelıtársakkal szemben KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

13.2 A pedagógus magatartása, viselkedése példamutató a tanulók és a többi nevelı számára KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

13.3 A pedagógus munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelı számára KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

14. Munkafegyelem, a munkához való viszony 14.1 A munkaköri kötelességek teljesítése KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

KIELÉGÍTİ

14.2 A tanítási órák pontos és eredményes megtartása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

14.3 Az ügyeleti munka pontos, felelısségteljes ellátása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

14.4 Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidık, külalak, pontosság) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

93


14.5 A különféle feladatok pontos, határidıre történı megoldása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

14.6 A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottsága és pedagógiai szakszerősége KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

15. Részvétel a nevelıtestület szakmai életében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában 15.1 Részvétel a szakmai döntések elıkészítésében (saját ötletek, megfelelı elemzı készség, vitakészség, önálló vélemény) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

15.2 Önkéntes feladatok vállalása a nevelıtestületi feladatok megoldásában KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

16. A vezetıi feladatok ellátása 16.1 Az egyes vezetıi feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenırzés, értékelés) ellátása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

16.2 A vezetıre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

94


17. Megfelelı kapcsolat a tanulókkal, a szülıkkel és a pedagógus kollégákkal 17.1 A tanulók, a szülık és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

17.2 Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülık és a pedagógus kollégák felé KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

17.3 Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülık elıtt KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

17.4 Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülıknek KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

17.5 Kellı figyelem érdeklıdés, megbecsülés és jóindulat a nevelıtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása) KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

18.Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának szintje: (Az egyes pontokat a pedagógus számára az iskola éves munkatervében meghatározott feladatok alapján kell kitölteni.) 18.4 A kompetenciafejlesztés eredményeinek javítása érdekében végzett feladatok KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

2008

95


18.5 … KIEMELKEDİ

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

ÁTLAG FELETTI

ÁTLAGOS

ÁTLAG ALATTI

NEM

KIELÉGÍTİ

18.6 stb. KIEMELKEDİ KIELÉGÍTİ

Összefoglaló értékelés, javaslatok, intézkedések

1. ……………………………………… pedagógus a(z) ………/………. tanévben:

KIEMELKEDİ TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTT ÁTLAG FELETTI TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTT ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTT ÁTLAG

ALATTI,

FEJLESZTÉSRE

SZORULÓ

TELJESÍTMÉNYT

NYÚJTOTT NEM KIELÉGÍTİ, FEJLESZTÉSRE SZORULÓ TELJESÍTMÉNYT NYÚJTOTT 2. Javaslatok, intézkedések a pedagógus teljesítményének minıségi javításához: ..................................................................................................................... .....................................................................................................................

Kelt: ... aláírás

Az összesített pedagógus teljesítményértékelı lap megállapításait elfogadom.

2008

96


Kelt: ... pedagógus aláírása Az összesített pedagógus teljesítményértékelı lap megállapításaihoz a következı kiegészítéseket, észrevételeket főzöm: ..................................................................................................................... ..................................................................................................................... Kelt: ... pedagógus aláírása

2008

97


Segédanyag a pedagógusok teljesítményértékeléséhez – református iskolák

Pedagógusértékelés: Iskola 1. old. Név:

kiemelkedı

átlag feletti

átlagos

átlag alatti

10

8

6

4

9

7

5

3

nem kielégítı

2

Elérhetı

Elért

1

I. Általános szempontok: 1

Példamutató tanári magatartás - hitelesség

10

2

A pedagógusok együttmőködési készségének fejlesztése: egymás munkájának elismerése, segítése Módszertanilag igényes munkavégzés, módszertani megújulás – kooperatív tanulás, differenciáló módszertan alkalmazása, inkluzív pedagógia, tanulás tanulása, projektpedagógia A házirendben foglaltak következetes betartása, betartatása A nevelés hatékonyságát segítı tevékenységek, pl.: beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló új pedagógiai módszerek alkalmazása, differenciált foglalkozások elterjesztése Ügyeleti feladatok pontos ellátása (reggeli-, folyosó-, udvari ügyelet) Helyettesítési feladatok ellátása (gyakoriság, minıség) Értekezleteken való aktív részvétel Pontos órakezdés, befejezés Munka-, környezet-, tőzvédelmi szempontok betartása, betartatása

10

3

4 5

6 7 8 9 10

10

10 10

10 10 10 10 10

II. Óralátogatás 1 2 3 4 5 6 7 8

2008

A tanítás – tanulási folyamat tervezettsége Korszerő oktatási módszerek használata, differenciálás, csoportmunka, projektmódszer Szervezési módok, eszközök, technikák Motiválás, kölcsönhatás, eredményesség Alapkészségek fejlesztése A tanulók szövegértésének fejlesztése A tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációjának fejlesztése Ellenırzés, értékelés

10 10 10 10 10 10 10 10

98



kiemelkedı

átlag feletti

átlagos

átlag alatti

10

8

6

4

9

7

5

3

nem kielégítı

2

Elérhetı

Elért

1

III. Részvétel a tantestület munkájában 1 2

3 4 5 6 7 8 9 10 11

Az intézményi mérési-értékelési rendszer mőködtetése Mérı- és értékelı lapok javítása az eredmények dokumentálása, összehasonlító elemzések végzése, célmeghatározások Az intézményi munkaközösségi szintő intézkedési tervekben foglaltak végrehajtása Versenyeken való részvétel (versenyre való felkészítés, tehetséggondozás) Felzárkóztatás, korrepetálás egyéni fejlesztési tervek készítése Részvétel DÖK munkájában Részvétel az iskolai rendezvényeken Szabadidıs és sportprogramok szervezése, lebonyolítása Ünnepélyekre való felkészítés Az iskola hagyományainak megırzése érdekében végzett munka Az intézményi önértékelés, éves értékelés és az irányított önértékelés megvalósításában való részvétel

10

10 10 10 10 10 10 10 10 10 10

IV. Részvétel a pályázati munkában

10

10

V. Továbbképzéseken való részvétel, és az elsajátított új módszerek bevezetése, átadása

10

10

VI. Osztályfınöki munka 1 2 3 4 5 6 7 8

2008

Csoportokra és egyénekre vonatkozó fejlesztési tervek készítése Programszervezés az osztály tanulóinak Közösségépítés Kapcsolattartás a szülıkkel Kapcsolattartás a DÖK-kel Továbbtanulás elıkészítése Az osztály érdekeinek képviselete Naplóvezetés, statisztika, törzslap pontos vezetése

10 10 10 10 10 10 10 10

99



kiemelkedı

átlag feletti

átlagos

átlag alatti

10

8

6

4

9

7

5

3

nem kielégítı

2

Elérhetı

Elért

1

VII. Az iskola hírnevének, külsı képének javítása 1 2 3 4 5

Kapcsolattartás más oktatási intézményekkel Tanulmányi-, sportversenyeken való eredményes részvétel Médiában való megjelentetés Közremőködés az iskolai honlap készítésében Részvétel, képviselet különbözı szintő szakmai szervezetek munkájában

10 10 10 10

10 10

10

10

VIII. Az iskolai rendezvényszervezés fıbb pontjainak teljesítése 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletes forgatókönyv-készítés a feladatok, célfeladatok, felelısök feltüntetésével Az összes érintett felelıs személyes felkérése a munkára Részletes költségvetés készítése A forgatókönyv elızetes megvitatása az igazgatóval Írásos javaslattétel a konkrét célfeladatokra az őrlap kitöltésével A munkafolyamatok folyamatos ellenırzése Részvétel az adott rendezvényen Idıben történı elszámolás az elıleggel A rendezvény mielıbbi nyilvános értékelése A célfeladatok dokumentálása, igazolása

10

10 10 10 10 10 10 10 10 10

IX. A református iskolák pedagógusaira vonatkozó speciális elvárások 1 2 3 4 5 6

2008

Elkötelezettség egyháza iránt Elkötelezettség a református iskolaügy iránt A biblikus értékrend beépítése a napi oktatási gyakorlatba Személyes keresztyén példamutatás Gyülekezeti szolgálat A Református Egyházon belül mőködı szervezetekben, testületekben való aktív részvétel

10 10 10 10 10 10

10 10

100


18. sz. melléklet

A teljes körő intézményi önértékeléskor vizsgált területek (az intézményértékelés szempontjai)

A vizsgált terület megnevezése

Felelısök*

1. Az iskolavezetés tevékenységének értékelése a. Az iskola életét meghatározó belsı szabályzatok Megvan-e minden jogszabály által elıírt szabályzat?

Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetı

A meglévı szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályi elıírásoknak? Az esetlegesen szükséges aktualizálásuk megtörtént-e? b. Az iskolavezetés ellenırzı munkájának számszerő összegzése A tanév folyamán végzett ellenırzések száma az ellenırzési napló alapján Pedagógusok munkájának ellenırzése (Milyen területen? Hány alkalommal?) Kiemelt terület: kompetenciafejlesztés Nem pedagógus dolgozók munkájának ellenırzése (Milyen területen? Hány alkalommal?) Az ellenırzési tervben kitőzött ellenırzések megtörténtek-e? (Az elmaradt ellenırzések száma és aránya, oka.)

2008

101


Az ellenırzések során esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kijavítása, pótlása megtörtént-e? (Ha nem, miért nem?) 2. Az iskola mőködését jellemzı legfontosabb adatok a. A tanulólétszám adatai Tanulólétszám évfolyamonként,

Igazgatóhelyettes, osztályfınökök

tagozatonként Tanulólétszám csökkenése vagy növekedése, ennek okai Elsı osztályba a következı tanévre beiratkozott tanulók száma Tanulócsoportok száma, tanulócsoportok átlaglétszáma b. Pedagógusok létszáma

Igazgató

Munkakör és beosztás szerint Kor szerint Nem szerint Végzettség szerint Az intézménybıl távozott pedagógusok száma, a távozás oka Az intézménybe érkezett új pedagógusok száma c. Nem pedagógus dolgozók létszáma

Igazgató

Munkakör és beosztás szerint Kor szerint Nem szerint Végzettség szerint Az intézménybıl távozott dolgozók száma, a távozás oka Az intézménybe érkezett új dolgozók

2008

102


száma 3. A nevelı és oktató munka feltételeinek alakulása a. Az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói Igazgató, Személyi juttatások és járulékai

gazdasági vezetı

Dologi kiadások Beszerzések Felújítások Beruházások b. Tárgyi feltételek jellemzıi Épületek, helyiségek száma, változásai Berendezések változásai Tantárgyi szakmai anyagok bıvítése, eszközfejlesztés alakulása 4. A tanítási-tanulási folyamat eredményességének mutatói a. Tanulmányi átlageredmények

Igazgatóhelyettes,

Osztályonként

osztályfınökök,

Évfolyamonként

szaktanárok

Tantárgyanként b. Iskolán belüli mérések eredményei Tantárgyak témazáró dolgozatainak eredményei a tanév folyamán A tanulók képességvizsgálatának eredményei (elsı évfolyam, negyedik évfolyam, nyolcadik évfolyam) Matematikai és olvasási (szövegértési) készségek mérése (harmadik évfolyam, ötödik évfolyam, hetedik évfolyam) c. Iskolán kívüli mérések eredményei Országos kompetencia mérés eredményei Esetleges más mérések eredményei

2008

103


d. Kitőnı tanulók száma és aránya e. Dicséretek száma a tanév végén Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén f. Bukások száma Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként g. A javító vizsgák eredményei A javítóvizsgán eredményesen vizsgázott tanulók száma és aránya A javítóvizsgán eredménytelenül vizsgázott tanulók száma és aránya h. A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei -

Iskolai versenyek száma

-

Iskolai versenyeken részt vett tanulók száma

Iskolán kívüli versenyek eredményei -

2008

Iskolán kívüli versenyek száma

104


-

Iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma

-

Iskolán kívüli versenyeken elért helyezések

i. A középiskolai továbbtanulás jellemzıi A középiskolai felvételi eljárást megelızı írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján -

A választott középiskolák közül az elsıként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

-

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

-

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya

j. Tanulói elégedettségmérés eredményei k. Szülıi elégedettségmérés eredményei 5. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelı tevékenység jellemzıi

Osztályfınökök

a. Osztályközösségek fejlesztése Az osztályközösség jellemzıi -

A tanulók társadalmi helyzete: gazdag, jómódú, rendezett anyagi körülmények között élı, szegény, nyomorgó tanulók száma és aránya az osztályban

-

2008

A szülık képzettsége (apa és anya

105


külön-külön): írástudatlan, nincs nyolc általános sem, nyolc általánossal, szakmunkás bizonyítvánnyal, érettségivel, felsıfokú végzettséggel rendelkezı szülık száma és aránya az osztályban -

A család szerkezete: teljes családban, csonka családban élı tanulók száma és aránya az osztályban

-

Szülık munkaviszonya, a család jövedelme (apa és anya különkülön): munkaviszonyban álló, alkalmi munkákból élı, segélyekbıl élı, jövedelem nélkül élı szülık gyermekeinek száma és aránya az osztályban

-

Az iskola és a család kapcsolata: az iskolát támogató, az iskolával együttmőködı, az iskola iránt közömbös, az iskolára a gyermeknevelést áthárító, az iskolával ellenséges családban élı tanulók száma és aránya az osztályban

-

A tanulók részvétele, aktivitása az iskolai életben: kezdeményezı, aktív, együttmőködı, közömbös, elutasító tanulók száma és aránya

-

2008

A tanulók társas kapcsolatai:

106


csoportos kapcsolatokat alakító, párkapcsolatot alakító, magányos, kirekesztett tanulók száma és aránya az osztályban -

A tanulók viselkedéskultúrája: a szabályokat és a szokásokat ismerı és használó, ismerı, de nem használó, nem ismerı tanulók száma és aránya az osztályban

-

Tanulási zavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdık: beszédfogyatékos, érzékszervi fogyatékos, más fogyatékos, részképesség zavaros, beilleszkedési nehézséggel küzdı, hiperaktív tanulók száma és aránya az osztályban

Tanórán kívüli osztályprogramok száma a tanév folyamán, valamint az azokon résztvevı tanulók száma és aránya Dicséretek és büntetések száma a tanév folyamán -

Szaktanári dicséretek száma

-

Szaktanári dicséretet kapott tanulók száma az osztályban

-

Szaktanári figyelmeztetések száma

-

Szaktanári figyelmeztetést kapott tanulók száma az osztályban

-

Osztályfınöki dicséretek száma

-

Osztályfınöki dicséretet kapott tanulók száma az osztályban

2008

107


-

Osztályfınöki figyelmeztetések, intık és rovók száma

-

Osztályfınöki figyelmeztetést, intıt és rovót kapott tanulók száma az osztályban

-

Igazgatói dicséretek száma

-

Igazgatói dicséretet kapott tanulók száma az osztályban

-

Igazgatói figyelmeztetések, intık és rovók száma

-

Igazgatói figyelmeztetést, intıt és rovót kapott tanulók száma az osztályban

Magatartás év végi osztályzatának átlaga Szorgalom év végi osztályzatának átlaga Igazolatlanul mulasztott órák száma és aránya Igazolatlanul mulasztó tanulók száma és aránya Szülıi értekezletek száma Szülıi értekezleten részt vevı szülık száma és aránya Családlátogatások száma 6. Az iskolaközösség, a diákönkormányzat fejlesztése A diákönkormányzat által szervezett

Diákönkormányzat

programok száma a tanév folyamán,

mőködését segítı

valamint az azokat szervezı

nevelı

pedagógusok és tanulók száma, illetve az azokon résztvevı pedagógusok és tanulók száma és aránya 7. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység jellemzıi

2008

108


a. Hátrányos helyzető tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként b. A bukások száma és aránya a hátrányos helyzető

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, osztályfınökök

tanulók között osztályonként és évfolyamonként c. Halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként d. A bukások száma és aránya a halmozottan hátrányos helyzető tanulók között osztályonként és évfolyamonként e. Veszélyeztetett tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként f. A bukások száma és aránya a veszélyeztetett tanulók között osztályonként és évfolyamonként g. Állami gondozott tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként h. Napközi otthonos tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként i. A bukások száma és aránya a napközi otthonos tanulók között osztályonként és évfolyamonként j. Tanulószobás tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként k. A bukások száma és aránya a tanulószobás tanulók között osztályonként és évfolyamonként l. Az iskolában egyszer étkezı tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként m. Az iskolában háromszor étkezı tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként n. Az étkezési térítési díj befizetésénél kedvezményben részesülı tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként o. Ötven százalékos normatív kedvezményben

2008

109


részesülı tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként p. Száz százalékos normatív kedvezményben részesülı tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként q. Önkormányzat által biztosított kedvezményben részesülı tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként r. Ingyenes tankönyvben részesülı tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként s. Gyermekvédelmi ellátásban részesülı tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként t. Település jegyzıje által gondozásba vett tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként u. Gyermekjóléti szolgálat által gondozásba vett tanulók száma és aránya osztályonként és évfolyamonként 8. A pedagógusok felkészültsége, nevelı és oktató munkája

Igazgató,

a. A vezetıi óralátogatások tapasztalatai Óralátogatások száma

igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetı

Az óralátogatásokon elıforduló módszerek és szervezési formák gyakorisága

-

Frontális osztálymunka alkalmazásának száma

-

Csoportmunka alkalmazásának száma

2008

110


-

Páros munka alkalmazásának száma

-

Egyéni munka alkalmazásának száma

-

Szemléltetés alkalmazásának száma

-

Táblai vázlat alkalmazásának száma

-

Házi feladat ellenırzésének száma

-

Szóbeli feleltetések száma

-

Írásbeli számonkérések száma

-

A tanuló szóbeli értékelésének száma

-

Osztályozás száma

-

Hangos olvasás gyakorlásának száma

-

Szövegértés fejlesztésének száma

-

Óra végi összefoglalás száma

-

A házi feladat kijelölésének száma

b. Tanórán kívüli foglalkozások Napközt otthoni csoportok száma Tanulószobás csoportok száma Szakkörök és szakköri tagok száma Sportköri csoportok és sportköri tanulók száma Felzárkóztató foglalkozások száma és a foglalkozásokon résztvevı tanulók száma Tehetséggondozó foglalkozások száma és a foglalkozásokon résztvevı tanulók száma

2008

111


c. Továbbképzésen résztvevı pedagógusok száma és aránya d. Továbbtanuló pedagógusok száma és aránya e. Az iskolai programok száma a tanév folyamán, valamint az azokat szervezı pedagógusok száma, illetve az azokon résztvevı pedagógusok száma f. Pályázatok A benyújtott pályázatok száma A nyertes pályázatok száma Az elnyert támogatások összege A pályázatok megírásában résztvevı pedagógusok száma g. Iskolán kívül közéleti, társadalmi feladatot vállaló pedagógusok száma és aránya *A felelısök feladatai: az értékeléshez szükséges adatok összegyőjtése az egyes tanévek folyamán, az adatok rendszerezése, táblázatokba történı rendezése, az adatok összevetése az elızı évek adataival, annak megállapítása, hogy a vizsgált területen sikerült-e megvalósítani az intézmény célkitőzéseit, az adatoknak a nevelıtestülettel történı megismertetése.

2008

112


19. sz. melléklet

A Julianna Református Általános Iskola pedagógusai módszertani eszköztárának fejlesztése Intézkedési terv a tápiószılısi ÁMK Általános Iskolája pedagógusai módszertani eszköztárának fejlesztése Feladat

Felelıs

Határidı

Elvárt eredmény

Dokumentáció

Fejlıdnek a tanulók alapkészségei (szövegértés, 1. Az iskola kommunikáció,

pedagógusai közül

matematikai

minél többen vegyenek részt a nem Igazgató szakrendszerő

Folyamatos

alapkészségek), a 6.

Továbbképzési terv

évfolyamos diákok

oktatást szolgáló

az elvárt szint felett

továbbképzéseken

teljesítenek az OKÉV kompetenciamérése ken. A pedagógusok részt vesznek az inkluzív

2. A kompetencia

neveléssel, projekt-

alapú oktatást segítı szakmai

pedagógiával, Igazgató

Folyamatos

továbbképzéseken

kooperatív

Továbbképzési terv

tanítással,

minél több pedagógus

drámapedagógiával

vegyen részt

kapcsolatos szakmai továbbképzéseken 3. Belsı továbbképzések

2008

Fejlıdik a nevelık Ig.h

Folyamatos

módszertani kultúrája

113


23. sz. melléklet

A Julianna Református Általános Iskola mérési-értékelési rendszere 1-8 évfolyam Mérési-értékelési célfeladat

I. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Bemenet mérések - Kulcskompetenciá k - Alapkészségek állapota - Visszamérés a problémás tudáselemek nél

Mérésmód

Idı

Sikerkritérium

Felelıs

DIFER Írásmozgás koordináció Beszédhanghallás Reláció-szókincs Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés

Minden év szeptember 30-ig.

A mérés elvégzése, dokumentálás a

Az elsı évfolyam tanítói.

Minimum mérések Matematika Magyar Környezetismeret A tanulók állóképességének vizsgálata 11/1994 MKM rendelet 2§ (2) g´)

Tesztlap

Átjárhatósági vizsgálatok 2. és 4. évfolyam, és 6. évfolyam

Tesztlap + a szövegértés és számolási készségmérés eredményei. Helyi mérés és OKÉV mérés eredményei

2008

Követk ezı év március , illetve a második osztályban szeptem berben

Minden 55 ± 10% év május.

A testnevelést tanítók által összeállított feladatok elvégzése.

Minden év október vagy november. illetve minden év április 2. évfolyam május 4. évfolyam március vége 6. évfolyam április vége

Az elızı méréshez viszonyított 5 %-nyi fejlıdés.

Érintett osztályfık

Nyilvánosság, dokumentáció Fejlesztések kijelölése

Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen. Fejlıdési napló tanulónként. Egyénekre, csoportokra szabott fejlesztési tervek. Fejlesztési tervek értékelése. Írásban: - szülı - tanuló - pedagógus

Ellenırzés

, Igazgató Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes.

Testnevelést tanítók.

Szóban és Igazgatóírásban helyettes dokumentálás táblázat formátumban. Fejlesztési lehetıségek meghatározá sa. Igazgató A mérés Az érintett Szülıi megtörténte, a osztályfınö kérelem + 80 % vagy a kök. nyomtatott és feletti teljesítfájl formátum, mény, ill. 55 +/- 10% szóbeli meghatározás tájékoztatás. a A fejlesztésre, ill. a tehetséggondo zásra való út meghatározás ára.

114


Szövegértı olvasás mérése 2. évfolyam tanulói

Szépirodalmi szöveg / mese / feldolgozása.

4. évfolyam tanulói OKÉV mérés

OKÉV Mérılapok

5. évfolyam

Szépirodalmi és ismeretközlı szöveg feldolgozása

6. évfolyam OKÉV mérés

OKÉV mérılapokon

7. évfolyamban

Szépirodalmi és ismeretközlı szöveg feldolgozása

Minden év március hó. iskolai mérés

A mérés megtörténte. Az elvárt szint elérése.

.Osztálytanítók és szaktanítók

Szóban, írásban, nevelıtestületii értekezleten. Fejlesztési tervek egyénekre és OKÉV Az elvárt szint A mérést, mérés elérése. értékelést a csoportokra szabottan által szakmeghat tanárok Fejlesztések ározott végzik az folytatása idıpont igazgató ban által meghatározott Minden Az elvárt szint irányév elérése. mutatás március szerint ban 6. osztályos iskolai felmérések mérés kijavítása, feldolgozása, OKÉV Az elvárt szint mérés- elérése teendık meghatározá hez sa igazított Fejlesztési idıpont tervek ban egyénekre és Belsı csoportokra mérés Az elvárt szint szabottan elérése. Hozzáadott érték meghatározása OKÉV Az elvárt szint mérés elérése.

Igazgató

Szaktanár

Igazgató

8. évfolyam OKÉV mérés

OKÉV mérılapokon

Funkcionális helyesírás vizsgálata 2., 4. 5. 6. 7. 8. évfolyamokban Íráskép vizsgálata 2. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyamokban

Szépirodalmi szövegen / mese / Ismeretterjesztı szövegen

Minden Az elemzés év megtörténte. március hó.

Szépirodalmi szövegen /mese/ Ismeretterjesztı szövegen Szempontsort a szaktanárok határozzák meg

Minden Az elemzés év megtörténte. március hó.

Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelıtestületi értekezleten. Szaktanár. Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelıtestületi értekezleten.

Igazgató

.

2008

115


Számolási Tesztlap készség vizsgálata 2. évfolyam: szorzó és bennfoglaló táblák, összeadás és kivonás 100 körében.

Minden év március hó Belsı mérés

A mérés Osztályfımegtörténte. nök Az elvárt szint elérése.

Szóban, írásban, munkaközösségi megbeszélésen és nevelıtestületi értekezleten

Igazgató

. Számolási készség vizsgálata 4. évfolyam, írásbeli mőveletek ezres számkörben. Összeadás Kivonás Szorzás Osztás

Tesztlap Elemi számolási készség mérı lapok

Számolási készség vizsgálata 6. évfolyam 8. évfolyam

Tesztlap

3. évfolyamon 7. évfolyamon Erkölcsi arculat vizsgálata

Tesztlap (forrás: Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk)

1; 3; 5; 7; évfolyamokban Tanulók figyelmének vizsgálata a tanulás tanulásához

Tesztlap: Bourdon tábla vagy Pyron teszt, kisebbeknek labirintos játékok, loggi játék, azonos kulcsok színezése stb.

OKÉV mérés

Minden év március ban belsı mérés OKÉV mérés május hó.

A mérés Szaktanár. Szóban, megtörténte. írásban, Az elvárt szint munkaelérése. közösségi megbeszélésen és nevelıtestületi értekezleten. Fejlesztések teljesülése, újabb fejlesztések kijelölése OKÉV A mérés Szaktanár. Szóban, mérémegtörténte. írásban, sekhez Az elvárt szint munkaigazítot- elérése. közösségi tan megbeszélésen és nevelıtestületi értekezleten. Fejlesztések teljesülése, újabb fejlesztések kijelölése Minden A mérés Osztályfı- A mérés év nov. megtörténte, a nökök megtörténte, fejlesztés Napközis a fejlesztés kijelölése nevelık kijelölése

Igazgató

Minden év október ében

Igazgató

A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése

Osztályfınökök, napközis nevelık

A mérés megtörténte, a fejlesztés kijelölése

Igazgató

Igazgató

II. PEDAGÓGU-

2008

116


SOK - Pedagógusok teljesítményértékelése

Pedagógus önértékelı és értékelı és összesítı la

- Vezetıi Vezetıi feladatkörben nértékelı foglalkoztatottak jegyzék értékelése.

Nem pedagógus munkakörben alkalmazottak ellenırzése, értékelése.

III. PARTNEREK - Gyermekek - Szülık - Alkalmazottak - Fenntartó - Iskola

Ellenırzési terv szerint

A 3 E mentén: Didaktikus játék Kérdıív Kérdıív Interjú Kérdıív

- Orvos, védını Interjú - Egyházak Interjú - Sport és mővelıdési intézmények

Interjú

Összehasonlító elemzés

Dokumentumelemzés

Trendvizsgálat

Dokumentumelemzés

Az értékelések megtörténte, dokumentálása, megerısítések, fejlesztések megjelölése. Az értékelések Kétévente megtörténte, dokumentálása, megerısítések, fejlesztések megjelölése. Évente Az értékelések illetve megtörténte, az dokumenellenır- tálása, zési megerısítések, tervben fejlesztések megmegjelölése. jelöltek szerint

Az eljárásrend ben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban.

Az eljárásrend ben megjelölt értékelési csoport

Szóban, írásban, elhelyezés a személyi anyagban.

Igazgatóhelyettes

Szóban, írásban

Évente

Az elızı méréshez viszonyított pozitív irányú 4 %-os elmozdulás

Minıségirányítási csoport a minıségi körök bevonásával

Szóban, Igazgató írásban, nevelıtestületi megbeszélésen

Azonosságok, különbözıségek meghatározása Fejlesztések meghatározás a intézkedési tervekben

Minıségirányítási csoport

Szóban, Igazgató írásban, nevelıtestületi megbeszélésen Szóban, írásban, nevelıtestületi megbeszélésen

Kétévente

Évente Évente Évente Évente

Igazgató

Kétévente Kétévente Kétévente

Mérés megtörténte után 30 napig. Kétévente

Minıségirányítási csoport és nevelıtestület legitimálásával

IV. CÉL,

2008

117


TARTALOM VIZSGÁLAT - Intézményi önértékelés

SWOT-analízis

Minden Erısségek, Minıségév ıszén gyengeségek, irányítási lehetıségek, csoport veszélyek meghatározása

Szóban, Igazgató írásban, nevelıtestületi megbeszélésen

- Klímavizsgálat

Teszt

Kétévente

Az elemzés megtörténte


Igazgató Szóban, írásban, nevelıtestületi megbeszélésen

- Irányított önértékelés

EFQM modell

NégyÉvente

Adottságok, elért eredmények meghatározása. Intézkedési tervek készítése.



Törvények megismerése, dokumentumelemzés

A doku- Pontosítások mentu- megtörténte mokban megjelöltek szerint

Nevelıtestület vagy az erre alakult minıségi körök


Gazdálkodással kapcsolatos felülvizsgálat

Törvények, dokumentumok

Évente

A vizsgálat elvégzése. Pontosítások megtörténte

Ellenırzési rendszer felülvizsgálata

Dokumentumelemzés

Évente

Megerısítés, illetve korrekció

Igazgató Gazdasági- Szóban, Vezetı írásban, nevelıtestületi megbeszélésen Iskolai Szóban, Igazgató menedzsírásban, ment nevelıtestületi megbeszélésen

Dokumentumok felülvizsgálata, karbantartás - Helyi Pedagógiai Program benne a NAT-ra épülı kerettanterv - IMIP

- SZMSZ - Házirend

- Továbbképzési terv - Alapító okirat

2008

118


Az elsı DIFER, bemeneti mérés alapján (okt. nov) készül el a szöveges értékelés. Tavaszi és a második osztályos elsı szöveges értékelés a DIFER visszamérésre épül. A DIFER tartalmazza az alapkészségekre és a kulcskompetenciákra vonatkozó tanulói felkészültséget, egyértelmően meghatározza a részterületekre és tudáselemekre bontottan, hogy mi az, amit a tanuló tud, mit kell fejleszteni. Érdemes azon elgondolkodni, hogy az egyes mérések megtörténte, eredményessége miként épül be az intézményértékelésbe. Célszerő és ajánlatos ezeket a méréseredményeket pontszámokban kifejezni és így beemelni az intézmény eredményességi mutatói közé. A Minıségirányítási program ellenırzési lapja Meg nem felelés (hivatkozás a pontra számmal)

2008

Pótlandó (felelıs, határidı)

Átírandó (felelıs, határidı)

Kihúzandó (felelıs, határidı)

Kiegészítendı (felelıs, határidı)

Igazolás (aláírás, dátum)

119


20. sz. melléklet

Fejlesztési/intézkedési terv Tanulói mérés-értékelés 1. Elızmények: 1.1.

Az ok-elemzés eredménye: Okok:

1.2.

• • • •

Nem azt mérjük, mint az országos kompetenciamérés Nem épül be a tantárgyi mérésekbe a szövegértés és a matematikai kompetenciák mérése Nincsenek elızmények az iskolában a kompetenciamérés gyakorlatára Nincsen tudatos csoportos és egyéni fejlesztés, nincsenek fejlesztési tervek és nyomon követési rendszer

Az intézmény céljaival való összevetés alapján az indokok a következık: Az IMIP célokban megjelenik a kompetencia alapú mérés-értékelés. Intézményünk Pedagógiai Programjában több helyen is megjelenik a kompetenciafejlesztés, a kompetencia alapú oktatás, és a differenciált fejlesztés, valamint a lemorzsolódás megakadályozása.

2. Cél: Az iskolai mérések és mérıeszközök legyenek összhangban a kompetencia alapú oktatással és az országos mérések feladattípusaival. Alakuljon ki egységes mőködési és dokumentációs rendszer a fejlesztések nyomon követésére és értékelésére. 3. Elvárt eredmény:

• Mérési jó gyakorlatok megismerése • Felkészült pedagógusok • Kompetenciák mérésére alkalmas mérıeszközök az iskolában • Mérési feladatbank tantárgyanként Minden tantárgyi mérésben megjelenik az értı olvasás és bizonyos szintő matematikai kompetenciák is. • Egyéni fejlesztési terv sémák, melyeket a pedagógusok tudnak értelmezni és használni

120


4. A fejlesztı team tagjai: koordinátor: Mérési-értékelési (MÉCS) csoport tagjai.

5. Idıtartam :

az adott tanév

6. Erıforrások: Humán:

Infrastrukturális:

• • • •

Az intézmény vezetıje (ellenırzési feladatok) Az intézmény pedagógusai (mérıeszközök fejlesztése) MECS (fejlesztés és koordináció) Fejlesztési munkacsoport (tervezés, koordináció)

• • •

Számítógépek internet elérési lehetıséggel, nyomtató Állandó helyiség a mőhelymunkára Közös idı biztosítása

• •

A szükséges továbbképzések finanszírozása A MECS tagjainak anyagi elismerése

Dologi:

121

Óralátogatási szempontsor: Tanár:…………………………………………Értékelı:…………………………………..

Dátum:……………………………………….Osztály:……………………………………..

5= kiváló/átlagon felüli 4 = maradéktalanul jó, de nem rendkívüli................................................................................ 3 = közepes/nem rossz, de lehetne jobb 2 = gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan................................................................................ 1= nagyon gyenge, elfogadhatatlan X = itt most nem megállapítható/nem tudom megítélni ............................................... Indoklás szükséges 1,2,X esetében

SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK: •

a tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás

1 2 3 4 5 X

•

fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal

1 2 3 4 5 X

•

a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége

1 2 3 4 5 X

•

a tanári figyelem terjedelme

1 2 3 4 5 X

•

a tanulók kognitív szintjéhez való alkalmazkodás képessége

1 2 3 4 5 X

•

a tanulói teljesítmények objektív értékelésének képessége

1 2 3 4 5 X

ÓRATERVEZÉS MINİSÉGE: •

célok egyértelmősége, megválasztásuk indokoltsága

1 2 3 4 5 X

•

megfelelı számú és jellegő feladat kitőzése

1 2 3 4 5 X

•

a feladatok kidolgozottsága, elıkészítettsége

1 2 3 4 5 X

•

feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya

1 2 3 4 5 X

•

tehetséggondozás, felzárkóztatás differenciálással

1 2 3 4 5 X

•

idıbeosztás

1 2 3 4 5 X

•

a tanítási anyagok/eszközök változatossága, elıkészítettsége

1 2 3 4 5 X

122


TANÍTÁS MINİSÉGE: •

óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között

1 2 3 4 5 X

•

gazdálkodás az idıvel, az óra dinamikája

1 2 3 4 5 X

•

az egyes óraelemek/feladatok lebonyolítása

1 2 3 4 5 X

•

a tanítási anyagok/oktatási eszközök használata

1 2 3 4 5 X

•

az utasítások világossága

1 2 3 4 5 X

•

magyarázatok érthetısége, színessége

1 2 3 4 5 X

•

kérdezési technikák/kommunikáció a tanulókkal

1 2 3 4 5 X

•

a tanulók bevonása a munkába

1 2 3 4 5 X

•

a tanulók hibáinak kezelése

1 2 3 4 5 X

•

a kitőzött célok megvalósítása

1 2 3 4 5 X

•

a tanulók munkájának értékelése

1 2 3 4 5 X

•

a váratlan helyzetek kezelése

1 2 3 4 5 X

•

az óra hangulata, munkalégkör

1 2 3 4 5 X

NEVELÉSI TEVÉKENYSÉG •

a tanulók önértékelésének fejlesztése

1 2 3 4 5 X

•

tanulás iránti pozitív attitődök alakítása

1 2 3 4 5 X

•

motiváció

1 2 3 4 5 X

•

érzelmi nevelés

1 2 3 4 5 X

SPECIÁLIS TANTÁRGYI SZEMPONTOK: A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése •

az alapkészségek fejlesztése

1 2 3 4 5 X

•

a szövegértés fejlesztése

1 2 3 4 5 X

•

a kommunikációs készség fejlesztése

1 2 3 4 5 X

MEGJEGYZÉSEK, (Gyengeségek, Erısségek, Fejlesztési területek) ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................

123

21. sz. melléklet

Egyéni fejlesztési/intézkedési tervek Cél: A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése •

a matematikai alapkészségek fejlesztése

•

a szövegértés fejlesztése

•

a kommunikációs készség fejlesztése

Eljárásrend:

Feladatok

Felelıs

Határidı

Elvárt eredmény

Dokumentáció

Elkészült egyéni

Egyéni fejlesztési terv

Ig.h. és fejlesztı ped. 1 .Ki készíti az egyéni fejlesztési terveket?

tagozatvezetı

Folyamatos

fejlesztési tervek

szaktanárok, tanítók

Erıforrás

Ellenırzés

Számítógép Nyomtató papír

Igazgató

Azokat a tanulókat, 2. Kik számára készül nek egyéni fejlesztési tervek?

akik az iskola belsı Ig.h. szaktanárok, tanítók

Folyamatos

mérésein 50% alatt Egyéni fejlesztési teljesítenek, illetve terv az OKÉV

Számítógép Nyomtató

Igazgató

papír

méréseken az 1.

124


szint alatti eredményt érnek el, egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztik 3. İrzés

Ig.h. Ig.h.

Folyamatos

4. Ki tekinthet bele?

a fejlesztést végzı

Folyamatos

Páncélszekrény

Igazgató Igazgató

pedagógus Az általános iskolai 5. Az egyéni fejlesztési tervek megsemmisítése

Ig.h

tanulmányok befejezését követı 2 év múlva

Az egyéni fejlesztési tervek

Irat-megsemmisítı

Igazgató

megsemmisülnek

125


FELHASZNÁLT IRODALOM 1) Dr. Makai Katalin: Iskolai önértékelés hogyan? OKKER Kiadó, Bp., év nélkül 2) Értelmezési és bevezetési útmutató a Comenius 2000 I. intézményi modellhez PTMIK Comenius Igazgatóság, Bp., 2001 3) Gyímesi Ilona – dr. Makai Katalin: Lépésrıl lépésre. Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Bp., 1999. 4) Horváth Attila: Minıségbiztosítási technikák óvodában és iskolában. Mőszaki Könyvkiadó, Bp. 1999. 5) Kern Zoltán - Szabó Gyızı - Tarcsa Zoltán - Trencsényi László - Vopaleczky György: Intézményi minıségirányítási program – Hogyan? OKKER Kiadó, Bp., 2004. 6) Laminé Antal Éva: AQM gyakorlati útmutató az iskolai minıségirányítási program tervezéséhez, megvalósításához AQUILA ’89 Humán Szolgáltató Bt, 2004 7) Liposits Zsoltné - Pencz Lajos - Botka Lajosné - Bognár Anikó - Csapó Judit: Minıség és marketing az iskolában. OKKER Kiadó, Bp., év nélkül 8) Minıségfejlesztési kézikönyv Oktatási Minisztérium, Bp., 1999. 9) OKAIM – Módszertani Füzetek II. OKKER Kiadó, Bp., 2000. 10) Trencsényi László: Minıségbiztosítás a pedagógiai programban. Hogyan? OKKER Kiadó, Bp., év nélkül 11) Trencsényi László és a Felsızsolcai Közoktatási Ellátási Körzet kisiskolái: „Kicsi, de ép” – Kisiskoláknak a minıségirányításról OKKER Kiadó, Bp., 2003. 12) Zakárné Horváth Ida: Gyakorlati útmutató az IMIP átdolgozásához a Közoktatási törvény 2006. évi módosítása alapján

126

BUDAPESTI JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents