Tartalomjegyzék: KvVM-tól állásfoglalás kérése hulladéklerakók rekultivációjával kapcs. céltartalékot érintő APEH állásfoglalással kapcs. Bemutatkozik az Unimog U 20-as Hoffmann Service Magyarország vezető abroncsfotózó üzeme Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzésről Ki lehet a KEOP pályázattal megvalósult létesítmények üzemeltetője Az üres kukaedény alkotmányos díja A veszélyes hulladék is leadható az idei lomtalanításkor Közterületek megtisztítására 245,8 millió forint kapható pályázati úton Egyre duzzad az elektronikai szemétdomb Elektronikai hulladékok házhoz menő begyűjtése Sopronban Élelmiszerek a szemétben, eredeti csomagolásban Lengyelország: hulladéközön Széndioxid-leosztásban két ország teljesített, uniós vállalatok ezrei kvóta nélkül Környezetvédelmi kitüntetések március 15.-e alkalmából
.
2. old. 3. old. 4. old. 5. old. 7. old. 8. old. 8. old. 8. old. 8. old. 8. old. 9. old. 9. old. 9. old. 10. old.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Jogi és Koordinációs Szakállamtitkárság Budapest Dr. Erdey György szakállamtitkár úr részére Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Szíves állásfoglalását kérem a közlemúltban megjelent, a hulladéklerakók rekultivációjával kapcsolatos céltartalékot érintő alábbi APEH állásfoglalással kapcsolatosan: A hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján képzett céltartalék nem csökkentő tétel [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés c) pont] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 3. § (1) bekezdés m) pontjának rendelkezésével összhangban kiadott hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási törvény), illetve ennek végrehajtási rendelete alapján képzett céltartalék összegével nem csökkenthető az adózás előtti eredmény. A fentiek alapján képzett céltartalékot – melynek adóévi ráfordításként elszámolt összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt – abban az esetben lehetne csökkentő tételként figyelembe venni, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdésének c) pontja külön is említené a hulladékgazdálkodási törvényt, hasonlóan a bányászatról és a villamos energiáról szóló törvényekhez. [PM Jövedelemadók főosztálya 17095/2007. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559581448/2007.] Véleményünk szerint az állásfoglalás téves, mivel a jelzett jogszabályi hely a környezetvédelmi törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletre hivatkozik, amelyet – a hulladéklerakók vonatkozásában – a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályoz, az alábbiak szerint: 6. § (5) A (2) bekezdésben említett utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges, inflációval korrigált bevételt, s annak mértékét a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben közvetlen költségként számolja el vagy, ha az utógondozás, illetve monitorozás céljára szükséges fedezetet csak közelíteni lehet, akkor az időközönként ismétlődő jövőbeni költségekre céltartalékot képez. Jogszabály az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatok ellátását az ártalmatlanítást végző szolgáltató számára kötelezővé teheti. Tagszervezeteink e rendelet alapján képezték, s képzik a hulladéklerakókkal kapcsolatos céltartalékot, és azt társasági adóalap csökkentő tételként számolják el. Tekintettel arra, hogy a fent említett állásfoglalás ellentétes a hulladékkezelő cégek gyakorlatával, az eddigi jogértelmezéssel, valamint az egyes cégeknél végzett, s lezárt APEH vizsgálatok eredményével, kérem szíves állásfoglalását, abban, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 7. §. (1) c) pontjának értelmében megalapozott-e tagszervezeteink a társasági adóalapot csökkentő céltartalék-képzési gyakorlata. Amennyiben a kialakult helyezet részletesebb ismertetést kíván, úgy készséggel állunk rendelkezésre! Válaszát várva, tisztelettel Nagy György igazgató
2___________________________________________________________________________Köztisztaság_
A válasz még nem érkezett meg!
Bemutatkozik az Unimog U 20-as
Február 28-án Tatán mutatta be a Pappas Auto Magyarország Kft. Unimog-palettája legújabb tagját, az U 20-ast. Az érdeklődők nem csak megcsodálhatták az új teherautót, de bevetés közben is kipróbálhatták a helyszíni tesztvezetésen. Az új U 20-as az önkormányzatok és a városüzemeltetési cégek számára kínál egyszerűbb és olcsóbb megoldást. Az új Mercedes-Benz Unimog U 20-as hiánypótló jármű az önkormányzatok, illetve városüzemeltetési cégek számára, hiszen kisebb könnyebb és olcsóbb a korábbi megoldásoknál. Az U 20 ötvözi a traktor és a teherautó előnyös tulajdonságait: munkavégzésnél lassú, közlekedésnél gyors, mindemellett egy valódi Unimog értékrendet képviselő és hagyományokat őrző új, kompakt jármű. Az U 20 kisebb mérete, kicsi fordulósugara, alacsonyabb platómagassága miatt könnyen elfér a kis utcákban is. Az új Unimog, bár állandó összkerékhajtású jármű, főként a kommunális területen kiemelkedő a teljesítménye. Ideális jármű különösen az önkormányzatok számára, hiszen nem csak áruszállításra, a munkaeszközök elhelyezésére, önálló meghajtására is lehetőséget nyújt, így bármikor bevethető sószórónként, takarítógépként, útburkolat-mosóként, aprítógépként, seprőgépként, daruként, stb. A 7,5/8,5 tonnás kategória univerzális eszközhordozójaként az U 20 egész évben alkalmazható. Mindezek mellett rendkívül ügyesen mozog terepen: megrövidített tengelytávjának köszönhetően kis helyen is képes megfordulni, 2,7 méteres magasságával átfér az alacsony hidak alatt is, miközben kényelmesen elfér rajta a 2,2 méter hosszúságú plató is.
A rugózott „bulldog-fülke” kényelmes, és motor fölötti elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül helytakarékos. A kényelem és a kompaktivitás mellett az áttekinthetőség jellemzi az új Unimogot: legyen szó akár közlekedésről, akár munkaeszköz-kezelésről, minden kezelőszerv és kijelző könnyen áttekinthető. Az U 20 minden helyet maximálisan kihasznál: a vezetőfülke mögé tárolórekesz szerelhető, így minden munkaeszköz azonnal kéznél van. Az állandó összkerékhatjás még télen is kiváló vonóerő-átvitel és nyomtartást biztosít. A biztonságról az alapfelszereléshez tartozó ABS és az automatikus, terhelésfüggő fékerő-szabályozó gondoskodik. Az Unimog ott kezdődik, ahol a hagyományos teherautó eléri képességei végső határát. A Mercedes-Benz Unimog a lehetősége tárházát nyitja meg a négykerekű járművek alkalmazhatóságában. Az Unimogok további két típuscsaláddal vannak jelen a magyar piacon UGN és UHN névvel. Ezek az összkerékhajtású járművek igazi különlegességnek számítanak, hiszen a variálható felépítményekkel szinte bármely területen megállják a helyüket. Az Unimogokat 1951 óta gyártják a Mercedes-Benz erre specializálódott wörthi gyárában. Mára a legmodernebb technikai innovációkkal készülnek, sőt, még Turing-változatban is kaphatók. Az Unimog járműveknek kulcsfontosságú szerep jut a közutak, autópályák, települések fenntartási feladatainál, rendszeresített járművei a honvédségnek, valamint alkalmasak erdő és mezőgazdasági munkák ellátására rendkívül nehéz terepen (pl. bányákban), illetve akár 1000 tonna össztömegű vasúti szerelvény mozgatására is képesek. További információ az Egyesülés honlapján. Illetve,
Köztisztaság___________________________________________________________________________3
Pappas Auto Magyarország Kft. Unimog értékesítés Bakondi Károly Tel: 1/451-3244
[email protected]
4___________________________________________________________________________Köztisztaság_
Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzésről Az alábbiakban közöljük egyik tagszervezetünkkel kapcsolatos munkavédelmi vizsgálattal kiszabott bírság és enek megfellebbezéséről szóló bírósági ítéletet. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a ügyvéd/ által képviselt felperes a ügyvéd/ által képviselt Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Elnöke budapesti /1024 Margit körút 85. sz./ alperes ellen, munkaügyi szabálytalanságokat megállapító és munkaügyi bírságot kiszabó közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő ÍTÉLETET A bíróság az alperes 2003. december 10. napján kelt számú határozatát a munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés elrendelésével és végzésével kapcsolatos megállapításokra, valamint a munkaügyi bírság kiszabására vonatkozó részében, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Megyei Felügyelőség Igazgatója által . napján hozott . számú határozat 1. pontjára és a határozat indokolási része 1. pontjára, továbbá a munkaügyi bírságot kiszabó részére kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi és az elsőfokú munkaügyi szervet ebben a körben új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek / forint perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
is. A szemészállítási napok változásáról, illetőleg rendkívüli szemétszállítási napokról a lakosságot a helyi sajtó útján tájékoztatja. A felperes több napos ünnepet is magában foglaló munkaszüneti napon is végez esetenként hulladék elszállítást. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Megyei Felügyelősége a felperesnél 2002. január 1-től 2003. szeptember 11. napjáig terjedő időre vizsgálta a munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzést, a naptári évenként elrendelt rendkívüli munkavégzés felső határa, a munkavállalók munkaszerződéseiben meghatározott személyi alapbérre vonatkozó rendelkezések betartását. Az általa végzett vizsgálat alapján azt állapította meg, hogy a felperes 59 fő részére munkaszüneti napon (mely magában foglalta a március 15. május 1. pünkösdhétfő és augusztus 20. napját) rendkívüli munkavégzést rendelt el. Megállapította továbbá, hogy 9 munkavállaló esetén 2002. évben az évi 300 óra rendkívüli munkaidő keretet meghaladó rendkívüli munkát rendelt el. Két fő esetén pedig megállapította, hogy a munkavállaló munkaszerződésében megállapított személyi alapbér nem érte a kötelező minimálbért. Mindezen szabálytalanságokat a 2003. október 13. napján kelt számú határozatában pontokba foglalta. A határozat 1. pontja előírta a felperes részére a munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés elrendelésére és végzésére vonatkozó tilalom betartását.
INDOKOLÁS
Megállapította továbbá a 2. pontban, hogy az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határát a felperes megszegte, ezért ennek betartására felhívta, míg a határozat 3. pontja értelmében kötelezte a felperest, hogy a munkavállalók munkaszerződésében a kötelező legkisebb munkabért állapítsa meg és fizesse meg. Mindezen szabálytalanságok kiküszöbölésére 2003. november 7. napját szabta meg határidőként és a felperest egyben 1.600.000,-Ft munkaügyi bírsággal sújtotta.
A felperes a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről rendelkező, Város Közgyűlésének /számú rendelet/a továbbiakban: Ör./2.§-a értelmében a város területén a települési szilárd hulladék begyűjtését, elszállítását és ártalom mentes elhelyezését végző közszolgáltató. Felperes kollektív szerződést köt. Kollektív szerződése V. fejezet 1. pontja értelmében a felperes a heti munkaidőt 40 órában határozta meg, a hulladéklerakó telep kivételével, ahol a kötelező munkaidő ledolgozása 3 havi munkaidő keretben van megállapítva. Egyebekben a fizikai dolgozók kötelező munkaidő keretét havi keretben állapította meg. A kollektív szerződés 2. pontja értelmében a munkavállalóknak a heti pihenőnap a hét bármely napján, illetve összevontan is kiadható. A 4. pontban a felperes az elrendelhető rendkívüli munka felső határát évi 300 órában állapította meg.
A határozat ellen a felperes fellebbezett, hivatkozva arra, hogy a felperes munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltató, figyelemmel a tevékenységéhez fűződő közegészségügyi érdekre. Utalt arra, hogy a több napos ünnepek esetén a munkaszüneti napon történő hulladékelszállítás, helyben kialakult gyakorlat. Utal továbbá arra, hogy a hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket meghatározó jogszabályokkal összhangban hetente kétszer el kell szállítani a keletkező hulladékot, így tevékenysége egyben közérdeket is szolgál. Utalt továbbá arra, hogy a hulladék elszállításának napjáról az igénybevevőket írásban, illetőleg közzé tétel útján rendszeres tájékoztatni köteles. A munkaszüneti napon a hulladékelszállítási tevékenység végzésével összefüggésben hivatkozott még arra, hogy a nagyvárosokban ez általánosan elfogadott gyakorlat, figyelemmel egyrészt a közegészségügyi érdekekre, másrészt pedig a rendelkezésére álló kapacitásra.
Az Ör. 5.§ /1/ bekezdése értelmében a hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevétele heti két alkalommal kötelező a lakosság részére. Az Ör. 6. §-a szerint a felperes írásban, vagy közzé tétel útján köteles a lakosságot a települési szilárd hulladék elszállításának napjáról előzetesen tájékoztatni. A felperes az elszállítást un. járatprogram alapján végzi, a lakossággal kötött szemétszállítási szerződés alapján, mely szerződésben egyben meghatározza a szemétszállítási napokat
Az alperes a 2003. december 10. napján kelt számú határozatával a teljesítési határidőt 2004. január 15. napjára változtatva, a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta indokai alapján az elsőfokú határozatot. A bíróság a tényállást a perben keletkezett iratok alapján állapította meg.
Köztisztaság___________________________________________________________________________5
Felperes keresetében kizárólag az alperes által a munkaszüneti napon történő végzéssel kapcsolatos megállapításokat vitatta, az éves rendkívüli munkavégzési időkeret túllépésével, továbbá a személyi alapbér megállapításával kapcsolatos szabálytalanságok elkövetését elismerte. Ebben a körben kérte az alperes határozatának a hatályon kívül helyezését és a bírság mérséklését. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta, a határozataiban foglalt indokok alapján. A kereset a l a p o s. A felperes keresetében mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy tevékenysége folyamatos ellátásához nyomós társadalmi érdek fűződik, mivel a hulladék felhalmozódása járványveszéllyel jár. 5. sorszám alatt előadta, hogy a települési szilárd hulladék különösen több napos ünnep esetén halmozódik fel a háztartásokban, így az elszállítása ezért is indokolt folyamatosan. Utalt arra, hogy az Ör., továbbá a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről rendelkező 16/2002. (IV.10.) EuM. rendelet (a továbbiakban: R:/ szerint a közegészségügyi előírásoknak megfelelően hetente legalább kétszer el kell szállítani a települési szilárd hulladékot. Hasonlóképpen rendelkezik az Ör. is. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a rendelkezésére álló speciális szállítójármű keret, az ellátandó terület nagysága határozza meg a közegészségügyi szempontok mellett a szolgáltatás elvégzésének az idejét. Ennek megfelelően un. „járatprogram” alapján végzi a tevékenységet, melyről a megrendelőket rendszeresen tájékoztatja. Csatolta az ország nagyobb városaiban kialakult gyakorlatot igazoló hozzá intézett átiratokat, melyekkel bizonyítani kívánta, hogy munkaszüneti napon is a nagyvárosokban rendszeres a hulladékelszállítás. Mindezzel összefüggésben utalt arra, hogy a felperes munkaszüneti napon rendeltetése folytán működik. Indítványozta Város önkormányzata megkeresését arra vonatkozóan, hogy a felperes által végzett közszolgáltatási tevékenység munkaszüneti napon történő ellátása helybeli igény. Az alperes a bizonyítási indítvány teljesítését nem ellenezte, egyebekben a munkaszüneti napon felperes által elrendelt munkavégzés szabálytalanságára vonatkozó megállapításait a Munka törvénykönyvéről rendelkező 1992. évi XXII. törvény / a továbbiakban: Mt./ 127 § /1/ bekezdésére utalva fenntartotta. A bíróság osztja a felperes közegészségügyi érdekekkel kapcsolatos előadását. A települési szilárd hulladék folyamatos begyűjtéséhez valóban nyomós közegészségügyi érdek fűződik. Az alperesi iratok között . sorszám alatt fellelhető R.8.§ -a ezzel összefüggésben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgáltat illetékes intézetei ellenőrzési, illetőleg intézkedési jogkörrel ruházza fel ezzel összefüggésben. Ebből következően tehát a felperesnek az ÁNTSZ előírásait is be kell tartania, amikor a tevékenységét ellátja. Nyilvánvaló, hogy a tevékenység ellátása függ a felperes rendelkezésére álló munkaerő és szállítókapacitástól, továbbá az általa ellátandó terület nagyságától is. A felperes ezzel összefüggésben határozott meg havi munkaidő keretet, illetőleg a hulladéklerakó telepen három havi munkaidő keretet, továbbá ezzel összefüggésben szabályozta a kollektív szerződésben,
hogy a heti pihenőnap a hét bármely napján, illetve összevontan is kiadható Az alperesi iratok között . sorszám alatt fellelhető Ör. 2. §-a értelmében, Város a felperes révén látja el a települési szilárd hulladékkal összefüggő közszolgáltatási tevékenységet. Ezzel összefüggésben tehát a felperes Város Önkormányzatával állapodik meg a hulladékelszállításról. Az igaz, hogy az Ör. 5. § /1/ bekezdése értelmében heti két alkalommal kötelező a hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevétele, azonban a 6.§. értelmében nem hagyható figyelmen kívül, hogy a megrendelőkkel állapodik meg a felperes a konkrét hulladékelszállítási napról. Ezt a tevékenységet ugyanis járatprogram alapján végzi, melyet alperes nem vizsgált. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta az R. 5.§ /2/ bekezdésében foglaltakat, amely szerint a heti kétszeri hulladékszállításhoz képest szükség szerint nagyobb gyakorisággal is el kell szállítani a települési szilárd hulladékot. Az Mt. 125. § /1/ bekezdése értelmében munkaszüneti napon a munkavállaló a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál foglalkoztatható. A felperes érvelését erre a jogszabályhelyre alapította. Ugyanakkor az alperes kizárólag az Mt. 127. § /1/ bekezdés b./ pontjában foglalt tilalmat emelte ki a felperes érvelést figyelmen kívül hagyva, mely szerint munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés csak baleset elleni csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében rendelhető el. A munkaügyi ellenőrzésről rendelkező 1996. évi LXXV. törvény 8. §/1/ bekezdése értelmében eljárása során a felperes is köteles alkalmazni az Államigazgatási eljárás általános szabályairól rendelkező 1957. évi IV. törvényt. Az ÁE. 26. §/1/ bekezdése értelmében tehát az alperesnek hivatalból kell lefolytatnia a bizonyítást. Az a tény, hogy a felperes rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltató-e, csak abban az esetben dönthető el, ha az alperes az eljárása során vizsgálja, hogy a felperes Város Önkormányzatával között-e és milyen tartalmú megállapodást. Ezzel összefüggésben, figyelemmel az R. 8. §-ra a közegészségügyi előírások megismerése végett alperesnek meg kellett volna keresnie az ÁNTSZ Városi Intézetét is. Vizsgálnia kellett volna, hogy a felperes mekkora területen, milyen kapacitással látja el a tevékenységét és ez lehetővé teszi-e, hogy a felperes kizárólag munkanapon végezze a tevékenységét. Nem hagyható figyelmen kívül a felperes által kötött kollektív szerződés sem, amelynek rendelkezései kifejezetten a folyamatos munkarendre utalnak. Mivel az alperes így jogszabályt sértett, mert nem tárta fel a tényállást, a mérlegelendő szempontokat nem vette figyelembe, anélkül hozta meg döntését és marasztalta a felperest munkaszüneti napon történő rendkívüli szabálytalan munkavégzéssel összefüggésben, a bíróság az alperes határozatát ebben a körben az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú munkaügyi szervezet új eljárásra kötelezte. Az alperes, illetőleg az elsőfokú munkaügyi szerv által feltárt egyéb hiányosságok meglétét felperes nem vitatta, így a lefolytatott bizonyításhoz képest a munkaszüneti nappal kapcsolatos újabb megállapítások alapján kell eldöntenie az
6___________________________________________________________________________Köztisztaság_
elsőfokú munkaügyi szervnek, hogy a felperes munkaügyi bírsággal való sújtása indokolt-e és milyen mértékben. A bíróság tehát a kereseti kérelemhez kötöttség alapján a Pp. 339. §/1/ bekezdése szerint az alperes határozatát részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú szervet új eljárásra kötelezte. A felperes bizonyítási indítványát, Városi Önkormányzata megkeresését illetően a bíróság azért nem teljesítette, mert az alperes erre vonatkozóan semmilyen bizonyítást nem folytatott le, márpedig a bíróság olyan bizonyítást, melynek végzését az eljáró szerv elmulasztotta nem folytathat le, mert ezzel hatáskört vonna el. Alperes pervesztes lett, a bíróság a pertárgy értékét az alperes által kiszabott munkaügyi bírsággal azonosan állapította meg, és ennek alapján a Pp. 78. §/1/ bekezdése szerint kötelezte a pervesztes alperest a felperes részére járó ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére. Alperes személyes illetékmentessége folytán a bíróság a lerovandó illetékről nem rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés az 1998. évi LXXI. törvény 5. §/3/ bekezdésével módosított Pp. 340. §/1/ bekezdése értelmében kizárt.
Ki lehet a KEOP pályázattal megvalósult létesítmények üzemeltetője A Környezet és Energia Operatív Program 1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztési pályázat készítése során nem érdektelen megvizsgálni, hogy a beruházással megvalósuló létesítmények üzemeltetésére milyen előírások vonatkoznak. A pályázat kedvezményezettjei önkormányzatok vagy azok társulásai. A támogatott tevékenységek, „újrahasználati” központok fejlesztése, házi komposztálás fejlesztése, szemléletformálás a megelőzés érdekében, egyéb, a keletkező és begyűjtendő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentésében hatást elérő fejlesztő tevékenység. E tevékenységek körében támogatott a szelektív hulladékgyűjtés, a szerves hulladékok lerakótól való letérítése, a lerakással történő ártalmatlanítás valamint ezek kombinációja. A megvalósult beruházás üzemeletetőjének és vagyonkezelőjének kiválasztása során a pályázónak alkalmaznia kell a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet, valamint a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet szaályait. A 16/2006-os rendelt hivatkozott szabályai az alábbiak: A közmű beruházások támogatására vonatkozó speciális szabályok 25. §. (5) Ha a támogatott projekt részben vagy egészben a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában már üzemelő hulladékkezelő létesítmények, eszközök, víziközművek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatási célú eszközrendszer) értéknövelő felújítását, rekonstrukcióját és bővítését, valamint a meglévő eszközrendszerrel nyújtott közszolgáltatás minőségének javítását (a továbbiakban együtt: korszerűsítés) célozza meg, vagy ha a támogatásból megvalósuló, műszakilag önállóan működtethető közszolgáltatási célú eszközrendszer kizárólagos működtetésére a kedvezményezett és a
közszolgáltató között jelen rendelet hatálybalépéséig létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés kiterjed, az adott közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésével - a jelen rendelet hatálybalépésekor hatályban lévő közszolgáltatási, üzemeltetői szerződés lejártáig, de legfeljebb a beruházások aktiválásától számított 15 évre -, a (2)-(3) bekezdésben előírtaknak meg nem felelő közszolgáltató is megbízható, feltéve, hogy a közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés az alábbi követelményeknek megfelel: a) az eszközök működtetésével általa megbízott, vagy megbízni kívánt közszolgáltató kiválasztása, továbbá a vele kötött, a nyilatkozat benyújtásának időpontjában hatályban lévő, közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalma, a kiválasztás, illetve a benyújtott szerződés létrejöttének és legutolsó módosításának időpontjában hatályos jogszabályokkal összhangban áll, b) az így létrejött közszolgáltatási, üzemeltetési szerződés tartalmazza a kedvezményezett saját vagy állami, illetve EU forrásokból megvalósítani tervezett beruházásainak működtetésével összefüggő szerződéses feltételeket is (ideértve a működtetni kívánt és a kedvezményezett tulajdonába kerülő eszközök használatáért a közszolgáltatót terhelő vagyonbérleti, eszközhasználati díjra vonatkozó, a közszolgáltatási célú eszközrendszer fenntartható fejlődését biztosító rendelkezéseket), és c) hulladékkezelési közszolgáltatás esetén, a támogatási kérelem benyújtásakor meglévő, vagy azt követően alapított, a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más önkormányzatok kizárólagos tulajdonában lévő közszolgáltató gazdálkodó szervezetben, a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépését követően természetes személy, államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonosi részesedést nem szerzett. (6) Az (5) bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a kedvezményezett a közszolgáltató kiválasztásával kapcsolatos dokumentumokat és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az abban foglalt adatok teljesek és a valóságnak megfelelnek, a közreműködő szervezet részére megküldi. (7) Az (5) bekezdés alkalmazása esetén a kedvezményezett a közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetben esetlegesen fennálló tulajdonosi részesedését a támogatással megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig nem idegenítheti el. 26. § (1) Ha a kedvezményezett döntése alapján a támogatással megvalósuló (ideértve a korszerűsítést is) közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére irányuló önkormányzati közfeladat átadására a hozzá kapcsolódó vagyonkezelői jog egyidejű átengedésével (a továbbiakban együtt: vagyonkezelés) kerül sor, a támogatás feltétele, hogy a vagyonkezelő kiválasztására a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 80/A. §-ának (4) bekezdése szerint, nyílt pályázati eljárás lefolytatásával, b) más helyi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok társulása (ideértve a többcélú kistérségi társulást is) kijelölésével, vagy c) a kedvezményezett önkormányzat (önkormányzatok) kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, közhasznú társaság kijelölésével, a kizárólagos önkormányzati tulajdon fennállásáig kerüljön sor.
Köztisztaság___________________________________________________________________________7
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog átengedésére egyebekben, az Ötv. 80/A-80/B. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 105/A105/D. §-a és az Áht. 108. §-a az irányadók. (3) A közreműködő szervezet jogosult a koncessziós és vagyonkezelési pályázatokat értékelő testületbe, valamint az üzemeltető kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás bíráló bizottságába megfigyelőt delegálni. (4) A támogatással megvalósuló közszolgáltatási célú eszközrendszer működtetésére, vagyonkezelésére irányuló közszolgáltatási, üzemeltetési, vagyonkezelési szerződések, illetőleg - a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő módosításuk érvényességéhez a támogatással megvalósuló eszközrendszer üzembe helyezésétől számított 10 évig a közreműködő szervezet hozzájárulása szükséges. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a beruházás minden helyszínére a projektgazda fennálló tulajdonjogát igazoló 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap hiteles másolata és földhivatali ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata a támogatással megvalósítani kívánt építési engedélyköteles létesítmények területeiről rendelkezésre kell, hogy álljon! Azon területek illetően, amelyek esetében a tulajdonszerzés még nem zárult le a pályázat benyújtásáig az alábbi dokumentumok hiteles másolatát kell csatolni: adásvételi szerződés, vagy opciós joggal megkötött adásvételi szerződés, vagy előszerződés, vagy a kisajátítási kérelem beadását igazoló dokumentum, vagy jogerős kisajátítási határozat. A támogatás összege min. 100 millió, maximum 35.000 millió Ft. Ez kizárja azt, hogy a már meglévő beruházások kis értékű pótlása, kisebb fejlesztése (pl. kistelepülések gyűjtőszigetszámának növelése) támogatást nyerjen.
Az üres kukaedény alkotmányos díja Több esetben előforduló kérdés, a nem tele, vagy némely esetben üres kukaedény díjának alkotmányos volta. Erre a kérdésre ad válasz az alábbi Alkotmánybírósági határozatkivonat: 399/B/2002 AB határozat (2004. október 4.) „….az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy „üres” gyűjtőedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik, és költségei merülnek fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi mérések alapján történő szemétszállítás technikailag nem megoldható, vagy csak magas költségráfordítással biztosítható. Nem életszerű azonban az, hogy a tulajdonos rendszeresen egyáltalán nem bocsát ki hulladékot, azért – a környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre is tekintettel – a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem idézi elő.”
A veszélyes hulladék is leadható az idei lomtalanításkor A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az idei lomtalanítási időszakban külön gyűjtőpontokat jelöl ki körzetenként, ahová a veszélyes hulladékot el lehet szállítani. A tavalyi lomtalanítási időszakban 378,5 ezer köbméter hulladék gyűlt össze Az idén csak azokat értesítik plakátokkal, hírlevéllel -, akiket a lomtalanítás az adott napokon érint. Ezzel elkerülhető lesz, hogy a guberálók jelenléte a lomtalanítás helyszínén
Közterületek megtisztítására 245,8 millió forint kapható pályázati úton Az illegális hulladéklerakók felszámolására a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásaiból tavaly 245,8 millió forint folyt be, amelynek felhasználására pályázati úton március 17-ig jelentkezhetnek civil szervezetek és önkormányzatok. A pályázónként igényelhető maximum 5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás 50-150 illegális lerakó felszámolására, illetve a tiszta állapot fenntartására lesz elegendő. Szilágyi László, a Humusz elnöke - mint az adó 1 %-ának felajánlását kezdeményező - örömét fejezte ki, hogy tavaly 34,33 ezer adófizető ilyen célra ajánlotta fel adójának egy százalékát. Ugyanakkor sajnálatos - mondta -, hogy az idén erre már nincs mód, hiszen leszűkültek azok a célok, amelyekre fel lehet ajánlani adót. A pályázattal kapcsolatos információk a www.kvvm.hu oldalon találhatók
Egyre duzzad az elektronikai szemétdomb Sok millió tonna elektronikai hulladék marad a világon feldolgozatlanul és kezeletlenül, pedig tele van mérgező anyagokkal és veszélyes nehézfémekkel. A tévékészülékek, számítógépek, mobiltelefonok és egyéb elektronikai eszközök több mint 80 százaléka nem kerül feldolgozásra az Egyesült Államokban, az Európai Unióban pedig 75 százalékos ez az arány. Indiában az elektronikai eszközök 99 százalékával nem történik semmi, ha tönkremennek. Csak tavaly egymilliárd mobiltelefont vásároltak az emberek világszerte, és ezek a készülékek tele vannak veszélyes anyagokkal: ólommal, higannyal, kadmiummal, berilliummal és égésgátló anyagokkal. Az Európai Unióban 2005. augusztusában lépett érvénybe az a rendelet, amelynek alapján az elektronikai cégek kötelesek visszavenni tönkrement termékeiket, ami az újrahasznosítást segíti elő. Az Európai Unió a napokban kezdi felülvizsgálni az elektronikai hulladékokra vonatkozó irányelveket. Ez annál inkább is időszerű, mivel a veszélyes elektronikai hulladék egy részét illegálisan olyan országokba exportálják, mint Kína, India és Thaiföld, ahol szétszedik és újrahasznosítják a tönkrement készülékeket, de az eljárás rendkívül veszélyes a munkások és a környezet számára. Európában tilos az ilyesfajta export, ám az Egyesült Államokban nem.
8___________________________________________________________________________Köztisztaság_
Elektronikai hulladékok házhoz menő begyűjtése Sopronban Több mint egy éve végzi a házhoz menő elektronikai hulladékok begyűjtése Sopronban, Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. A soproni lakosok az erre a célra létrehozott telefonszámon jelenthetik be a háztartásokban keletkező elektronikai hulladékot, melyért a cég házhoz megy. A mindenki számára elérhető és rendelkezésre álló szolgáltatásért külön díjat nem kell fizetni, az része a hulladékkezelési közszolgáltatásnak. A házhoz menő járat minden hónap utolsó csütörtökén jelenik meg a megadott címen, ahol nem feltétel a személyes jelenlét, azt a lakosok a házuk elé is kitehetik. A begyűjtőjárat útvonalát a beérkezett címek alapján a legoptimálisabban igyekeznek összeállítani. A begyűjtött elektronikai hulladékot fajtánként csoportosítják, majd a Soproni Szociális Foglalkozatatóba szállítják, ahol megtörténik a berendezések szétszerelése, s hasznosításra való előkészítése. A rendszerről bővebben a XVIII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás alakalmával hallhatunk.
Élelmiszerek a szemétben, eredeti csomagolásban Évente hozzávetőleg 330 kilogramm hulladék gyűlik össze lakosonként Bécsben, ennek nem kevesebb, mint egyhatoda eredeti csomagolású, még fogyasztható élelmiszer. Országos összesítésben háztartásonként 387 euró értékű élelmiszer jut erre a sorsa Ausztriában. Az adatok abból a tanulmányból valók, amelyeket a bécsi Földművelési Egyetem hulladékipari intézete készített többéves vizsgálódás eredményeként. A kutatók összesen kilenc tonna, az ország különböző részeiből származó hulladékot vizsgáltak át, hogy az összetételből bizonyos következtetéseket vonjanak le az osztrákok szemetelési szokásait illetően. Kiderült, hogy országos szinten a hulladék mintegy tíz százaléka részben lejárt szavatossági idejű, többnyire azonban még fogyasztható, eredeti csomagolású húsféleség, tejtermék, zöldség és gyümölcs. Az arány magasabb a városokban, mint a kisebb településeken, aminek az a magyarázata, hogy vidéken ahol tulajdonképpen megtermelik - jóval nagyobb becsben tartják az élelmiszert. Az intézet szintén drága mulatságnak tekinti a pazarlást, mivel kimutatása szerint a családok évente közel négyszáz eurós felesleges kiadásba verik így magukat. A kutatók megállapították azt is, hogy a nagy élelmiszeráruházak ugyancsak nagy mennyiségben szabadulnak meg azoktól az élelmiszerektől, amelyeket nem tudtak eladni, bár még fogyaszthatók. Naponta 45 kilónyi élelem kerül így a polcokról egyenesen a szemétbe, hogy aztán hulladékként hasznosítsák. A kidobott termékeknek csupán töredékrésze jut el segélyszervezetekhez. A tanulmány az osztrákok vásárlási szokásaira is rávilágít. Egyre erősödik az az irányzat, hogy kész- vagy félkésztermékeket keresnek, főleg a fiatalok, akiknek nemigen marad idejük a főzésre. Sajtokból, felvágottakból, húsokból mind többen előnyben részesítik a csomagolt árukat. Vidéken a lejárt szavatossági idejű termékek jelentős hányadát megetetik az állatokkal.
Lengyelország: hulladéközön December első felében számolt be a Le Monde arról, hogy a lengyeleknek egyre több gondot okoz a Nyugat-Európából érkező illegális szemét mennyisége, „elhelyezése” (vadlerakókban), de főként az, hogy a szemétözön egyre növekszik, amióta Lengyelország 2004-ben az Európai Unió tagja lett. A Nyugatról érkező szemét a '90-es években kezdett megjelenni Lengyelországban, ahol a társadalmi és gazdasági átalakulás körülményei megkönnyítették a Nyugat-Európában egyre szigorúbb és bonyolultabb hulladékkezelési jogszabályokkal szembesülő vállalatok számára a hulladék beszállítását. Amikor Lengyelország az Unió tagjává vált, a folyamat - "köszönhetően" a határátlépés egyszerűbbé válásának - felgyorsult. 2007-ben a lengyel határőrök 1039 illegális szemétszállítmány belépését fedezték fel, ezek közül 579 érkezett Németországból, 32 Ausztriából és szintén 32 Belgiumból. A küldemények főként települési hulladékot tartalmaztak, de autóbontási hulladék, műanyag csomagolóanyagok hulladéka, használt gumiabroncsok, elektromos és elektronikai hulladékok, használt ruházat és orvosi röntgenfelvételek (!). A lengyel hatóságok attól tartanak, hogy a schengeni szabályok alkalmazása (vagyis a határellenőrzés további lazítása) tovább fogja növelni az országba áramló hulladék mennyiségét. Fedőtevékenységként jelennek meg a különböző kereskedelmi szállítások, vagy éppen a hulladékkezelés: a lengyel vállalkozások német, holland, svéd, dán, belga, osztrák cégeket keresnek meg ajánlataikkal: jó pénzért megszabadítják őket a hulladéktól; a hulladék aztán vadlerakókba, őrizetlen telepekre kerül. A "profik" mellett az "amatőrök" is jelen vannak a színpadon: kis cégek, 1-2 tonnás szállítmányokkal; de persze sok kicsi sokra megy. És ami nagyobb gond: valódi nagy hulladékcsempész hálózatot eddig még nem sikerült leleplezni. A mennyiségekre vonatkozóan csak nagyon óvatos becsléseket lehet tenni: összesen több százezer tonna hulladék vándorolt eddig Lengyelországba, az éves átlag 300.000 tonna lehet - a hulladékkezeléssel foglalkozó lengyel vállalatokat összefogó szakmai kamara elnöke szerint. Lengyelország az események láttán 2007. júniusában megszigorította a jogszabályokat: a BTK módosításával megemelték az illegális hulladékkereskedelemben részt vevők büntethetőségét: ezentúl 6 hónap és 8 év közötti mértékű börtön fenyegeti az elkövetőket; ehhez társulhat a környezetvédelmi hatóság által kiszabható, 50.000 és 300.000 zloty (kb. 14 000 83 000 euró) bírság.
Széndioxid-leosztásban két ország teljesített, uniós vállalatok ezrei kvóta nélkül Az Európai Bizottság szerint a február 28-i határidőre mindössze két uniós ország, Ausztria és Dánia osztotta ki vállalatai számára a széndioxid-kibocsátási kvótákat, lehetővé téve ezzel számukra az európai rendszerben kereskedést a kvótákkal, vagyis széndioxid-egységekkel. A CO2-piac működése eszerint halasztást szenved az idén, a kibocsátási
Köztisztaság___________________________________________________________________________9
vállalások idei teljesítése - engedélyek híján - a jövő évre csúszhat. A kvótakereskedelem ügye a tagállamoknál különböző fázisban van: a 27 tagországból 13-tól kapták meg a nemzeti kvótán belüli ágazati, vállalati leosztásra vonatkozó tervet, és ezek közül öt ország részére adták meg az engedélyt rá. Az engedélyezett kiosztást két ország hajtotta végre. A keleteurópai EU-tagállamok közül Csehország esetében várható a kiosztás áprilisra, az ország illetékesének nyilatkozata szerint. A 2008-2012-es fázisban Magyarország 228 legkevésbé klímabarát létesítménye kap szén-dioxid-kibocsátási egységet, mégpedig olyan ágazatokból, mint az 50 megawatt feletti villamosenergia-termelés, a lakossági és közületi távhőtermelés, a cukorgyártás, a saját célú tüzelőberendezések és iparihő-termelés, a bioüzemanyag-gyártás, a földgázszállítás a vas- és acélgyártás, cementgyártás, mészgyártás, üveggyártás, tetőcserepek, téglák gyártása, valamint a cellulóz- és papírgyártás. Uniós szinten több mint tízezer vállalkozásnak lenne széndioxid-egysége. A velük való kereskedés második szakasza az idén indult el, a szabályozás a 2012-ig terjedő időszakra vonatkozik.
Környezetvédelmi kitüntetések március 15-e alkalmából Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a köztársasági elnöki kitüntetéseket és miniszteri elismerő okleveleket adott át a tárca és háttérintézményei munkatársainak, illetve más, a környezetés természetvédelem területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek az Aranytíz Művelődési Központban pénteken. A miniszter, a köztársasági elnök megbízásából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 1 főnek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 4 főnek, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 1 főnek, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét 7 főnek adta át, 37 főnek adományozott miniszteri elismerő oklevelet. Fodor Gábor miniszter javaslatára Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta: Dr. Ürge-Vorsatz Dianának, a budapesti Közép-Európai Egyetem professzorának, az energiagazdálkodás és a klímaváltozás terén kifejtett széles körű tudományos kutatómunkájáért, az energiahatékonyság ügyében az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület negyedik átfogó jelentése keretében végzett tevékenységéért, továbbá e témakörben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal való szoros együttműködéséért. A miniszter javaslatára a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta: Dr. Alexay Zoltánnak, a Széchenyi István Egyetem nyugalmazott főiskolai docensének, a természetvédelem területén közel 50 éven át végzett kiemelkedő munkásságáért, publikációiért, oktatói
tevékenységéért; Bodnár Gáspárnak, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatójának, a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ár- és belvízvédekezés területén végzett magas színvonalú szakmai munkája, igazgatói tevékenysége elismeréseként; Dr. Faragó Tibornak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stratégiai főosztályvezetőjének, a hazai környezetpolitika alakítása, a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés fejlesztése terén hosszú ideje végzett kimagasló szakmai munkájáért, a 2007ben Nobel-békedíjjal kitüntetett ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hazai koordinátoraként ellátott tevékenységéért, Dr. Pados Imrének, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatójának, a vízügyi szakágazatban, különösen az északmagyarországi régió vízgazdálkodása, vizek kártételeinek megakadályozása érdekében végzett több évtizedes szakmai munkássága és igazgatói tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából. A miniszter javaslatára a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta: Dr. Szlávik Lajosnak, az Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultása tanszékvezető főiskolai tanárának, a főiskolai vízügyi mérnökképzés szervezéséért, az e területen elért eredményekért, kiemelkedő szakmai, oktatói, tudományos, publikációs és szerkesztői tevékenységéért. A miniszter javaslatára a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta: Gálosi Zoltánné dr-nak, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetőjének, a vízügyi hatósági feladatok színvonalas ellátásáért, példamutatóan végzett vezetői munkája elismeréseként; Dr. Horváth Lászlónénak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetőjének, a vízügyi ágazatban eltöltött több évtizedes kiemelkedő szakmai-vezetői tevékenységéért, vízi közmű szakterületen végzett munkájáért, az Ivóvízminőség-javító Program menedzseléséért; Juhász Attilának, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mérőállomás-vezető helyettesének, négy évtizedes kiemelkedő szakmai munkájáért, felelős környezetvédelmi vezetői tevékenységéért, a műszeres analitika elhivatott fejlesztéséért; Kalivoda Bélának, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgató-helyettesének, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság létrehozásában végzett munkájáért, élőhelyvédelmi programjainak kidolgozása, irányítása során végzett tevékenységéért; Szarvas Imrének, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület tájegységvezetőjének, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület fejlesztésében, az Európai Diploma ajánlásainak megfelelő működtetésben végzett munkájáért; Varga Tibornak, az Északdunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi osztályvezetőjének, a levegőtisztaság-védelem érdekében végzett két és fél évtizedes munkájáért; Varju Lajosnak, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szolnoki Szakaszmérnökség szakaszmérnökség-vezetőjének, a vízügyi ágazatban töltött 35 évi kimagasló szakmai tevékenysége, az árvízvédekezések során tanúsított helytállása elismeréséül.
10___________________________________________________________________________Köztisztaság _
