A Magyar Tudományos Akadémia Osztályközi Tudományos Ülése
A hazai társadalom- és humán tudományi felsőoktatás helye, szerepe, jövője MTA Székház, Felolvasó terem 2012. május 10.
A diszciplináris idegennyelvi oktatás (anglisztika-amerikanisztika) helyzete változó felsőoktatásunkban a humán tudományok jövője szemszögéből KOMLÓSI LÁSZLÓ IMRE PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR, ANGLISZTIKA INTÉZET, ANGOL NYELVÉSZETI TANSZÉK
A magyar felsőoktatás helye, szerepe és jövője A helyét folyamatosan keresi az állandóan változó környezeti feltételek miatt (felgyorsult világ, új tudás- és tanulási paradigmák)
A helyét folyamatosan elvitatják, nem biztosítják az oktatást+kutatást megillető helyet (viszi a pénzt, indirekt módon és viszonylag hosszú távon térülnek csak meg a befektetések) A szerepe nem triviális, jóllehet a felsőoktatás a társadalom szellemi és anyagi jólétének - a szilárd alapokat biztosító közoktatásra épülve –a sine qua non feltétele. [uram-bocsá: a társdalmi rend alapjait biztosíthatja?] A jövője valószínűleg új ösvények kitaposását jelenti: lehet, hogy magán érdekcsoportosulások dominálják majd a felsőoktatást és lehet, hogy az elitképzés felé tolódnak el a hangsúlyok. Az is lehet, hogy a hallgatók kikényszerítenek egy teljesen új, eddig nem látott oktatási teret. Feltételezhető, hogy a távoktatással a felsőoktatás individualizálódva tömegesedik.
A magyar felsőoktatás jelentősebb állomásai 1990-2012 között 1993-as Ftv 1. egyetemi autonómia tekintetében jelentős előrelépés (az akadémiai és gazdasági önállóság irányába történt elmozdulás) 2. a PhD fokozat bevezetése az egyetemeken, a doctor universitatis megszűntetése 2005-ös Ftv 1. a felsőoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést, a szakirányú továbbképzést és a felnőttképzést. 2. tehetséggondozás és kutatói utánpótlás nevelése 3. együttműködés a társadalmi szereplőkkel (stake-holders) 2011-es NFTv 1. Nemzeti Felsőoktatási Rendszer 2. állam (NFR működtetése) – alapító-fenntartó (felsőoktatási intézmény működtetése) 3. az államot a kormány (miniszter) képviseli
A magyar felsőoktatás jelentősebb állomásai 1990-2012 között 1999-től elindul a Bologna-folyamat: Az osztatlan képzést (a „bontatlan ívű hagyományos képzést” – Abády 2009) felváltja a 3 éves alapképzés + 2 éves mesterképzés + 3 év doktori képzés BA képzés: tömegképzés (opcionális specializációval) MA képzés: diszciplináris (nem tanárképes) szakok és tanárképes szakok MA képzések az anglisztika területén: anglisztika diszciplináris mesterszak amerikanisztika diszciplináris mesterszak tanári mesterszak Osztatlan képzés (hagyományos képzés): reális a lemorzsolódás veszélye Osztott képzés (alapképzés): használható képzettség, de fennáll a minőségi felhígulás veszélye Osztott képzés (mesterszak): az akadémiai világ kiérlelt utánpótlásának reménye, amely közvetlen átkötés a doktori képzésekhez
Felsőoktatási felvételi jelentkezések 2012-ben: 22 százalékkal kevesebb felvételi pályázó, mint tavaly. [ld. állami beavatkozás és politikai akarat] A felvételizők több mint fele (összesen 58 401-en) jelentkezett valamelyik nagy vidéki egyetemre.[ld. támogatáselvonás, tartalékkal rendelkezők pozícionálása] Intézmény neve
2009
Vidéki egyetemekre jelentkezők száma 2010 2011 2012
Változás (fő)
Százalékban
Debreceni Egyetem
17454
19036
18883
15463
–3420
–18
Miskolci Egyetem
8024
8358
8003
6219
–1784
–23
Pécsi Tudományegyetem
16528
17308
17531
14400
–3131
–22
Szegedi Tudományegyetem
17974
19203
18534
15603
–2931
–19
Széchenyi István Egyetem
6055
7029
8027
6716
–1311
–19
Összesen
66035
70934
70978
58401
–12577
–20
(Forrás: Felvi.hu, saját gyűjtés)
Összes jelentkezők változása a nagyobb intézményekben 2011-2012 25000
20000
15000
10000
5000
0
ELTE SZTE DE PTE BME BGF BCE 2011 23459 16400 16509 15499 11859 12998 11510 2012 21024 13402 13134 12179 11506 7888 7673
OE 8171 7250
SZIE 12207 7236
SE 8300 7074
PPKE NYME SZE 7208 8579 7213 6615 6018 5448
ME 6841 5042
PE 6429 4733
KRE 4111 4586
EKF 6167 4324
Az angol nyelv a II. világháború után a. lingua franca – nyelvi imperializmus
b. nyelvromlás, egyszerűsödés, nyelvvédelem Nyelvhasználók: 1. Eurocrats 2. a poszt-koloniális nyelvhasználatok radikális változása az angol előretörését hozza (ld. Ázsia, Afrika) 3. Chinglish 4. az angol mint a tudományos-művészeti közösségek és publikációk nyelve 5. az angol mint a információs technológiák nyelve 6. az angol mint a lecsupaszított, alapszintű kommunikáció nyelve
A magyarországi poszt-kommunista időszakra vonatkozó kritikus vélemények: Abády-Nagy Zoltán (1996): „not an untroubled bliss” – nehéz örökség – terhes áldás Frank Tibor (1997): a „kultúra válsága” helyett a „permanenssé lett válság kultúrájáról” kell beszélnünk. Véleményem szerint 2012-ben már a „fondorlatos és válságos válság” időszakával kell szembe néznünk és megbirkóznunk, hiszen állandósul és elmélyül a válság, veszélybe kerülnek „nagy értékrendek”.
Az angol nyelv presztízse a felsőoktatásban a II. világháború után Előfutárok: a két-háború-közötti időszak „nyelvi orientáltságai”:
viszonylag kiegyensúlyozott megoszlás/elfogadottság volt a „klasszikus kultúrák” (görög-latin-héber/klasszika-filológia), a „nagy kultúrák” (frankofón, germanofón, anglofón, stb.) (francophil, germanophil, anglophil, stb. orientációk), a finn-ugrisztika és a sinológia, tibetológia, japanológia, hindulógia, turkológia, mongol-, perzsa-, arab, stb. tanulmányok között.
Az angol nyelv presztízse a felsőoktatásban a II. világháború után Radikális átrendeződés: 1. a „hidegháborúban” az angol nyelv előretörése (world alliances) 2. a fiskális-globalizált világ „uniformizált” kommunikációja 3. az információs technológiák agresszív mono-lingualitása 4. az egyetemi rangsorok (university rankings) egyoldalú elfogultságai és a felsőoktatási piac angolszász jellegének erősödése 5. a bi-poláris világrend szétesése, kiterjesztett NATO befolyás 6. ENSZ biztonsági erőinek világ-jelenléte, angol vezénylési nyelvvel 7. az angol, mint az üzleti- és tudományos élet közös közvetítő nyelve
Az angol nyelv presztízse a felsőoktatásban a II. világháború után Kis történeti ívelés: Elit szakok (nem kimerítő lista): 1970 -1990: orvos, színészképzés, iparművészeti képzés, nyelvszakok (preferált kétszakosság) [orosz és egy nyugati nyelv] 1990-1995: orvosi, közgazdász, jogász, angol-német-francia-olasz, szociológia, filozófia [kérészéltű eufória hangulat a differenciált többnyelvűség lehetőségeiről] 1995-2005: orvos, közgazdász, jogász, építészmérnök, kommunikáció, pszichológia, informatika 2005- 2012: orvos (nem magyar tannyelvű is jelentős), közgazdász, jogász, pszichológia, szociális munkás, kommunikáció, informatika
Az angol drasztikusan „leminősült”, már nem „öncélú cél” angolt, mint bölcsész-szakot tanulni.
Az idegen nyelvek ápolása-védelme kulturális-etikai feladat. A többnyelvű kommunikáció és diszkurzív érvelés és kultúra-közvetítés képessége az emberiség túlélésének záloga. (Ugyanakkor kiemelendő a magyar nyelvű tudományosság fontossága!)
Az angol szakosok „előnye”: első kézből kapják a main stream és élenjáró kutatási és intellektuális eredményeket, elméleti rendszereket. A paradigmaváltások előszelét és érvrendszereit is az angol nyelvű globálisközösség „nyelvén” keresztül lehet érzékelni közvetlen módon. Graduate school: a diszciplináris mester és a PhD közös (bár azon belül differenciált és szintezett) képzési gyakorlatát kellene meghonosítani. Annál is inkább, mert a növekvő gazdasági nehézségek időszakában váratlan a mesterképzések iránti viszonylagos „érdektelenség”. A BA gyorsabb, használható képzettséget ad, az MA már „időhúzás”. De lehet, hogy az MA szinten már más, „hasznosabb” szak választása történik a BA végzősök esetében. Többen a doktori képzések „kríziséről”, azok szocio-ökonómiai alapú zsákutcájáról beszélnek.
Az anglisztika-amerikanisztika képzések helyzete Magyarországon (Képzéstípus: A, M -- Munkarend: N, L -- Finanszírozási forma: A, K)
Anglisztika szakok Magyarországon Intézmény / Kar Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kodolányi János Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Alapképzés
Mesterképzés
x x x x x x x x
x x x -
x x x x
x x x x
Anglisztika mesterszakra (is) épülő doktori iskolák
Debreceni Egyetem - Irodalomtudományok Doktori Iskola Eötvös Loránd Tudományegyetem - Irodalomtudományi Doktori Iskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Irodalomtudományi Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem – Irodalomtudományi Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem - Irodalomtudományi Doktori Iskola
Debreceni Egyetem - Nyelvtudományok Doktori Iskola Eötvös Loránd Tudományegyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola Pannon Egyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem - Nyelvtudományi Doktori Iskola
Anglisztika alapképzésre és mesterképzésre felvett hallgatók 2007-2012 Mester képzés
Alapképzés Sorcímkék Össz. Jel.
Első Első h. jel. Össz. Felvett Össz. Jel. h. jel. Össz. Felvett
2007
2161
1458
1091
0
0
0
2008
1807
1116
1009
0
0
0
2009
2235
1424
1174
186
107
71
2010
2337
1378
1101
287
166
123
2011
2750
1598
1210
266
156
104
2012
2434
1258
241
124
13724
8232
980
553
Végösszeg
5585
298
Anglisztika alapképzésre és mesterképzésre felvett hallgatók 2007-2012 3000
2500
2000
1500
1000
500
0
alapképzés - Össz. Jel. alapképzés - Első h. jel. alapképzés - Össz. Felvett mesterképzés - Össz. Jel. mesterképzés - Első h. jel. mesterképzés - Össz. Felvett
2007 2161 1458 1091 0 0 0
2008 1807 1116 1009 0 0 0
2009 2235 1424 1174 186 107 71
2010 2337 1378 1101 287 166 123
2011 2750 1598 1210 266 156 104
2012 2434 1258 241 124
Az adatok értelmezési lehetőségei és előrevetített trendek 1. A három/négy év mesterszakos beiskolázások tapasztalata azt mutatja, hogy az anglisztika (és modern nyelvek) szakon a beiskolázott BA létszám 8-11 százaléka iratkozott be MA képzésre. (A központi előrejelzés a végzett BA hallgatók 30 százalékáról beszélt MA beiskolázáshoz.) 2. Feltételezés: (a) a BA képzéssel „megelégedve” állást vállalt a hallgatók zöme, (b) az anglisztika mesterszak helyett más mesterszakokra „mentek át”, (c) az oktatási költség-terhek növekedése miatt külföldi lehetőségeket választottak mesterképzéshez (anglisztika vagy bármely képzés folytatására) 3. Előrevetíthető trend A mesterképzés (amely sok külföldi országban könnyebben integrálható a doktori képzésbe) költség és minőségi megfontolások alapján hallgatókat veszít Magyarországon.
Tanárképzés Mentőöv? Visszanyer/het/i társadalmi presztízsét a tanári pálya? A tanárképzés mesterszintű, kétszakos, osztatlan képzés formájában valósul meg. A tanárképzési szakmai bizottság munkája folyik, amelyben a bölcsészettudományi képzési területet Forgács Tamás (SZTE) és Pintér Károly (PPKE) képviselik. A KKK-k alapján és a NAT figyelembe vételével a következő 6 hónap feladatai lesznek a szaklétesítések – szakindítási kérelmek és azok akkreditálása 2012 októberéig. A képző intézményeknek mindezekhez tudniuk kell a tartalmi és formai paramétereket.
Tanárképzés A tanárképzés (mind a 4+1 mind az 5+1) kétszakos osztatlan mesterképzés lesz. 4+1 =300kr
100kr pedagógikum + 2x 100kr (=91kr) szakképzés
100 kr - 5kr szabadon választható és – 8 kr (4+4) szakdolgozat 5+1 =360kr
100kr pedagógikum + 2x 130kr (119kr) szakképzés
100kr - 7kr szabadon választható és + 8kr (4+4) szakdolgozat Pedagógikum: szakmódszertan (8kr) + pedpszi (32kr) + iskolai gyak. (60kr) szakképzés: 4+1 esetében egy szakra vetítve = 76 + 15 (összesen 91kr) 5+1 esetében egy szakra vetítve = 76 + 43 (összesen 119)
Tanárképzés FÉLELMEK: kapkodás, elbürokratizált rendszer, átláthatatlan kreditgyűjtés, minőségileg biztosított képzési utak „kikerülése” nem tisztázott feladatmegosztások (szakmódszertan, szakképzés, szakmai törzsképzés, differenciálás, intézmények összehasonlításában minőségbiztosítás), feltétel nélküli (= tárgyankénti kreditelismerés nélküli) intézményközi elfogadás/elismerés
Válaszút 6 félév után a végső kimenetel dolgában: 4+1 (szakmai törzsképzés után +2 félév) vagy 5+1 (szakmai törzsképzés után + 4 félév) Ha valaki 4+1-es képzést választ, tanulmányi előmenetelétől függően 5+1-es kimenetelt is kaphat.
Az anglisztika-amerikanisztika szakemberközösség viszonylag csekély számú az ország más képzési területeinek főbb szakjaihoz képest, ezért egy nagy családnak is tekinthető, amelynek egyik neve HUSSE. Az előadásomban további részében erősen támaszkodom a magyarországi szakemberektől összegyűjtött véleményekre, amelyeket tematikus kérdésekre adott válaszok alapján fogalmaztam meg. Hatalmas és önzetlen kollegiális segítséget kaptam a jelentősebb egyetemi és főiskolai munkacsoportoktól, sokszor eleve összegyűjtött vélemény-csomagok formájában. Nem volt lehetőségem minden képző-intézmény kollektíváját megszólítanom, de így is remélem, hogy reprezentatív képet alkothatunk a szakemberek véleményeiről. Kiemelt köszönet illeti a következő kollegákat segítségükért: ELTE: Frank Tibor, Bollobás Enikő, Nádasdy Ádám, Szigetvári Péter, Kontra Edit, Holló Dorottya DE: Rácz István, Laczkó Tibor, Séllei Nóra, Bényei Tamás SZTE: Vajda Zoltán, Fenyvesi Anna PTE: Martsa Sándor, Kurdi Mária, Nikolov Marianne, Andor József EKTF: Abády-Nagy Zoltán, Bárdos Jenő, Czeglédi Csaba, Vermes Albert
Az anglisztika-amerikanisztika területét a legtöbb oktató „privilegizált szakterületnek” véli, mivel a szigorú, tudományos (diszciplináris) kritériumok teljesítésével egyidőben egy markáns „interkulturális” világlátás is kialakul az oktatókban-kutatókban, amely egy dinamikus „külső világ” megértését, interpretálását és befogadását kéri az érintett kollegáktól. A jelentős tartalmi és formai váltások ellenére fontosnak vélik a kollegák, hogy még ma is sértetlenül érvényes a bölcsészettudománynak az az értelmezése, miszerint ennek a diszciplínának a művelése Wissenschaft kategóriába tartozik, tehát a science, arts and scholarship hármasság ötvöződésén alapszik. Az oktatók önértékelése pozitív, munkájukhoz hivatásként viszonyulnak, amelyben állandóan keresik az innováció és megújulás lehetőségét. Ugyanakkor érzékelhető az is, hogy a legmodernebb oktatási formák nem hódítanak teret egykönnyen. Például az előadások aránya még mindig sokkal magasabb a szemináriumi foglalkozásokhoz képest. Nagy kihívás a „kompetencia-alpú képzés” meghatározása, a felsőoktatásnak növekvő társadalmi beágyazottságával együtt.
A Bologna-rendszer újragondolását és újragombolását mindenki szükségesnek tartja. Ugyanakkor megoszlanak a vélemények – sokszor egzisztenciális meggondolásoktól indíttatva – hogy vajon az alapképzés erősítése, szélesítése lenne-e az üdvözítő út. (A BA képzések vonzhatnák a felsőfokú szakképzésekre beiskolázott hallgatókat és magukat az alapképzési tantárgyakat sokkal gyakorlatiasabb, praktikusabb, társadalmilag rövidtávon is hasznosítható tartalommal kellene megtölteni.) Ezzel ellentétes érvek azt erősítik, hogy a graduális képzés erősítése történjék meg, tehát a mesterképzés kerüljön elérhető közelségbe a doktori képzésekkel (ld. angolszász minták). Az akadémiai elhivatottság már a BA szinten kimutatkozik, általában. Fontos tény, hogy az anglisztika szakok kiemelkedően jó elhelyezkedési statisztikákat mutatnak (ld. pályakövetés!).
Túl korai lenne a jövőről beszélni! Az azonban felelőséggel kijelenthető, hogy az anglisztika-amerikanisztika szakos hallgatók még ma is egy jelentős társadalmi űrt hivatottak betölteni, hiszen képzésük és képzettségük egy igen széles palettán működő, megújuló tartalmakat és tanulási formákat figyelembe vevő oktatási-képzési rendszer elkötelezett törekvéseinek eredménye: igényes, kiművelt emberfőkként, rugalmas, a változó társadalmi-kulturális feltételekhez alkalmazkodó, megbízható kommunikációs készségekkel rendelkező állampolgárokat bocsátanak ki felsőoktatási intézményeink, legalább is legjobb szándékaik szerint.
Ennek magyarázata az lehet, hogy a modern nyelvszakok végzősei (i) nemzetközileg hasznosítható nyelvtudással rendelkeznek,
(ii) amely interdiszciplináris megközelítéssel és (iii) az interkulturális kommunikáció képességével, valamint (iv) társadalmi-kulturális kontextusok iránti érzékenységgel párosul. Ez a fajta képzettség alkalmassá teszi a végzősöket, hogy a „regionális diplomácia” feladatait elláthassák, azaz a gazdasági-társadalmi környezetükben elősegítsék az üzleti-gazdasági és kulturális kapcsolatok megerősödését.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Hivatkozások és felhasznált irodalmak Abády Nagy Zoltán (1996). Not an untroubled bliss: The post-early-phase of postcommunist situation of English Studies in Hungary. HJEAS 2(1), 3-13. Abády Nagy Zoltán (2009). Anglisztika-amerikanisztika a mai Magyarországon. In: Frank, T. és Károly, K. (2009), pp. 13-31. Bárdos Jenő (2009). Tanárképzési kontextusok különös tekintettel az angolra. In: Frank, T. és Károly, K. (2009), pp. 33.49. Frank Tibor (1997). A kultúra válsága vagy a válság kultúrája? In: Péter, Á., Sarbu, A. és Szalay K. (szerk.): Éhe a szónak? Budapest: Eötvös József Kiadó, pp. 7-8.
Frank Tibor és Károlyi Krisztina (2009, szerk.). Anglisztika és Amerikanisztika. Magyar kutatások az ezredfordulón. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 125 éves az angol szak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Konferencia az ELTE Angol-Amerikai Intézete évfordulójára (2011. november 9-11.)