A MOL szerepe a hazai geotermiában VI. (Kisteleki) Nemzetközi Geotermikus Konferencia Budapest, 2010 március 4.
Jobbik Anita Dr., Palásthy György, Sőreg Viktor, Grosz Ákos MOL Nyrt.
Csőke László CEGE Zrt.
1
A MOL szerepe a hazai geotermiában
Mottó:
„A geotermikus energia műszakilag kipróbált és gazdaságilag megvalósítható energiaforrás elektromos áram termelés számára. Készen áll a felhasználásra és bizonyos körülmények között versenyképes más energiaforrásokkal”
L.V. Popat
.
Első geotermikus „erőmű” 1904, Lardarello, Olaszország
2
A MOL előnyei és hátrányai egy geotermikus erőműprojekt fejlesztése során Előnyök Saját tulajdonú használaton kívüli CH kutak
/☺
Az olajipari fúrások nem hévizet kerestek/keresnek Eltérőek a kutatófúrások kitűzésének szempontjai A megfúrt hévíztárolók kivizsgálása általában nem megfelelő
Együttműködés fúrási és szervizcégekkel
☺
(HPHT környezet, magas színvonalú műszaki felügyelet, kitörésvédelem)
Széleskörű kompetenciák ☺ Elkötelezettség a hazai geotermia ügye mellett ☺ Hátrányok Kockázatot csökkentő támogatási rendszer hiánya Állam által támogatott kockázati alap létrehozása Elvárások /☺ Megítélés /☺ Jogszabályi környezet A geotermikus üzlet jelentősen különbözik a CH üzlettől Magyarország kiemelkedő geotermikus potenciálja? Vélt vagy valós? Geotermikus potenciál? Vízhez kötött geotermikus potenciál? Földhő potenciál? Mikor nevezhetjük bizonyítottnak az erőművi potenciált? Költségigény
3
MOL US Geotermikus Technikai Team szakmai kompetenciái Kutatás Termelés Divízió Eurázsiai Kutatási Projektek Kutatási stratégia kidolgozása Kutatási tervek készítése Kutatási programok Kidolgozása Végrehajtásának irányítása Engedélykérelmek és zárójelentések készítése
Modell fejlesztési irányok meghatározása Kutatási portfólió építése, kezelése Kutatási projektek tervezése, generálása, irányítása/értékelése: Felszíni geofizikai mérési programok Kutatófúrások
Partneri együttműködések koordinálása
Geológiai modell fejlesztés Geológiai és geofizikai adatmenedzsment Tároló és technológiai tervezés Integrált földtani modellfejlesztés Adatbázis építés
Geológiai, geofizikai értelmezés Medence modellezés Szerkezeti és sztratigráfiai modellfejlesztés Tektonikai modellfejlesztés Tároló értékelés, modellezés Hidrodinamikai modellfejlesztés
4
MOL US Geotermikus Technikai Team szakmai kompetenciái
Új technológiák és K+F Hatósági és társadalmi kapcsolatok Termelési és kútmunkálati logisztika Upstream FF & EBK
Fúrómag vizsgálatok Geológiai vizsgálatok Komputer tomográfiai vizsgálatok Kőzetfizikai vizsgálatok
Vízkémiai vizsgálatok Minta analízis Korrózió analízis Rezervoár védelem
Engedélyezések, jogi feladatok Földtulajdon jogok, kártalanítás Kútmunkálatok Tervezés, felügyelet, teszt
Felszíni technológiai tervezés Logisztikai tevékenységek tervezése, kivitelezése, felügyelete
5
Geotermikus erőmű-projekt fejlesztését érintő kérdések Engedélyeztetés
Ma Magyarországon a vízkivétellel járó – villamos energia előállítását célzó – geotermikus energia hasznosítás a realisztikus. A Bt. módosításáról szóló 2010 évi IV. törvény értelmében a 2500 m alatti zárt térrészben történő geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása koncessziós szerződés alapján vehető igénybe. Koncessziós pályázat kiírására azonban legkorábban csak 2011. január 1-jét követően kerülhet sor. A Bt. módosítás azonban nem kezeli a geotermikus energia hasznosítása céljából kiadott elvi engedélyek kérdéskörét, további sorsát. Nehezen értelmezhetőek a koncessziós területek kijelölésének vezérlőelvei (9.§1,2) A kutatás többször meghosszabbítható (14.§1,2), a koncesszió könnyen átruházható (18.§).
6
Geotermikus erőmű-projekt fejlesztését érintő kérdések A szénhidrogén kutak fúrása során szerzett információk használhatósága ha a megfúrt célréteg víztelítettnek bizonyult akkor a fúrást rendszerint befejezték, ha továbbfúrtak is a kivizsgálás többnyire elmaradt, ha mégis kivizsgálták, akkor is rövid ideig tesztelték ennek következtében a tároló hosszú távú hidrodinamikai viselkedésének prognosztizálása nagy bizonytalansággal terhelt.
A földtani kutatás eltérő szempontjai szénhidrogének és geotermikus kutatás esetén
a CH kutatás során feltételezett a szénhidrogén rendszerek jelenléte, geotermikus kutatás szempontjából lehetnek Magyarországon alulkutatott területek, tároló megcsapolásának szerkezeti helyzete, a tároló feltárása blokkokra tagolt földtani környezetben (a törések elkerülése vagy megcélzása),
különbözőek lehetnek a CH és a geotermikus kutatás hőmérsékletének tartományai. A villamos áram termeléséhez szükséges hőmérsékletű hévíztárolók mélyföldtani helyzetéből adódó befolyásoló tényezők
a kompakció miatt a szemcseközi porozitás és áteresztőképesség értéke rendszerint alacsony, másodlagos porozitás - a tároló paraméterek javulása, karsztosodás, a tároló egészét érintő repedezettség, csak törések mentén alakul ki áramlás.
A geotermikus kutatás kockázatának csökkentése - Állami szerepvállalás 7
Felszíni technológia – ORC Turboden gyárlátogatás – Brescia (2009 október)
►Mivel
hazánkban még nincsen működő geotermikus erőmű, így az erőmű technológiai oldaláról nincsen itthon bevett szakmai gyakorlat
ORC folyamat
►MOL
1. A hő a párologtatóban felmelegíti és elpárologtatja a munkaközeget (forráspont 32 °C)
►ORC
2. A nagynyomású és forró munkaközeg a turbinán keresztül meghajtja a generátort és villamos energiát termel
üzleti kapcsolatban van a legnagyobb ORC technológia gyártókkal technológia egyaránt alkalmazható veszteséghő, illetve Működő ORC berendezés látogatása – St. Market (2009 november)
geotermikus energiára is, mivel azonos elven működik (csupán a hőközvetítő anyag más) ►Az
elmúlt időszakban széles tudásbázist alakított ki a MOL az adott geotermikus paraméterekre alkalmazható felszíni technológiát illetően
3. A kisnyomású, kitágult közeg a kondenzátorban lecsapódik, folyadékká alakul 4. A szivattyú visszaküldi a párologtatóba a hideg munkaközeget és kezdődhet elölről a ciklus.
ORC egységek száma gyártónként ORMAT 75
Triogen 5
Turboden 101
Adoratec/Maxxtec 18 GMK 10
►nincs
addicionális üzemanyag igény rendelkezésre állás (>90 %) ►nincs károsanyag kibocsátás ►moduláris felépítés ►hatásfok: ~20% ►magas
UTC 350
Veszteséghő hasznosítás pilot projekt keretében a MOL egy 0,25 MWe ORC egységet fog üzembe helyezni 2010-ben elsőként a régióban 8
CEGE Zrt TULAJDONOSOK Greenrock Energy Limited ►Tőzsdén
jegyzett ausztrál szakmai befektető ►Számos futó geotermikus projekt Dél-, és Nyugat-Ausztráliában ►Széleskörű geotermikus kompetencia (beruházás, üzemeltetés) ►Stabil, tőkeerős pénzügyi háttér
MOL Nyrt ►Közép-Kelet-Európa
egyik vezető integrált olaj- és gázipari csoportja ►Kiterjedt régiós geológiai ismerek a Kutatás-Termelés Divízióban ►Több ezer saját tulajdonú használaton kívüli szénhidrogén kút Magyarországon, valamint a régióban leányvállalatain keresztül (pl. INA)
50 %
50 %
Central European Geothermal Energy A CEGE-t 2008-ban alapították Mélységi geotermikus kutatás Ortaházán (2006-2007) Világbanki garanciával, mely a nem megfelelő hozam miatt sikertelennek bizonyult A CEGE jelenleg a következő fúrásának előkészületén dolgozik, hogy létrehozza Magyarország első geotermikus erőművét Alapítók: Vezetőség:
MOL Nyrt. Green Rock Energy International PTY. LTD. Alan Robert Knights - Green Rock Energy International Adrian Larking - Green Rock Energy International Grosz Ákos - MOL Palásthy György- MOL
Menedzsment:
Csőke László- Vezérigazgató Tég Anita- Pénzügyi Vezérigazgató Helyettes
Munkatársak:
Sztermen Orsolya Lili - Irodavezető Dr. Pethő Sándor - Geológus - hidrogeológus
9
Green Rock Energy Limited Ausztráliai tőzsdén jegyzett geotermikus szakmai befektető Több futó projekt Nyugat-, és Dél-Ausztráliában (például Perth UWA projekt) Jörg Baumgartner igazgatósági tag részt vett a németországi Landau geotermikus erőmű fejlesztésében
PROJEKTEK Olympic Dam (100% tulajdon) 7 kutatási engedéllyel fed le a Green Rock közel 3 000 km2-t Jelentős potenciál: magas hőmérséklet és villamosenergia hálózat közelsége Cél: geotermikus erőmű Első fúrás 2005 Tervezett technológia: Hot Dry Rock, 5 000-5 500 méter mélységben
Patchawarra project (100% tulajdon) 3 000 m mélyen, 1 200 m szélességű aquifer Kutatási engedély 1 483 km2 területet fed le Jelenleg a kút koordináták meghatározása zajlik Cél: konvencionális geotermikus energiatermelés, magas feszültségű hálózat kiépítése a nemzeti hálózathoz való csatlakozás érdekében
Upper Spencer Gulf (100% tulajdon) Kutatási engedély kérelmek benyújtva a területre Cél: geotermikus rendszer kiépítése hőtermelés céljából, amelyet egy sótalanító gyár használna fel Jelenleg a kút koordináták meghatározása zajlik
Geotermikus erőmű Landau, Németország
10 Forrás: Greenrock
MOL/Ellátás és Trading Divízió – Energia Portfólió Fejlesztés PROJEKTEK
ÁRAM POTENCIÁL
Inert gáz
Geotermia – CEGE
2010: 0,8 MWe 2010: 0 MWe 2010–2013: 20-40 MWe 2010 – 2013: 2-5 MWe
Biogáz
Energia hatékonyság
2010: 0 MWe 2010 – 2013: 1-3 MWe
Hulladékhő hasznosítás
2010: 0,25 MWe 2010 – 2013: 5-15 MWe
∑:A teljes árammennyiség fedezni tudná a MOL energiaszükségletének 15-35 %-át* KONCEPCIÓ
MOL tulajdonában lévő szignifikáns mennyiségű magas inerttartalommal bíró gázkészlet kihasználása villamosenergiatermelés céljára
A hazai gáztermelés JÖVŐBELI növelése = import LEHETŐSÉGEK gázfüggőség enyhítése
* 2009-es MOL Csoport fogyasztási adatok alapján
MOL meglévő geológiai ismeretire, valamint fúrási tapasztalataira támaszkodva geotermikus erőmű létesítése
Biogáz előállítása a bioüzemanyag gyártás során keletkezett melléktermékekből
Konkrét energiahatékonysági lépések megtétele a MOL csoport energiaköltségének csökkentésének érdekében
A termelési folyamatok során keletkező hőpontok azonosítása, majd villamosenergia termelése arra megfelelő (ORC) egységekkel a veszteséghőt felhasználva
Piacvezető geotermikus tevékenység a közép-európai térségben
Zöld energia portfólió növelése
Gazdaságosabb, fenntarthatóbb működés
MOL Csoport villamos-energia függőségének csökkentése
11
Szépség és kétség a hazai geotermikus projektfejlesztésben Iparági adottságok ►Szénhidrogén-iparral közel megegyező geológiai kockázatok, lényegesen kisebb hozam mellett ►Elektromos áramtermelés hazánkban csak mélységi geotermikus fúrással (>2.500 m) érhető el ►Visszasajtolási kötelezettség a fenntarthatóság érdekében ►Jellemzően igen magas oldott ásványi anyag tartalom ►Legkisebb beruházás költsége meghaladja a 2 mrd HUF-ot
Geotermikus projektfejlesztés
Szabályozói környezet Támogatás ►Európai Uniós források ►Nem differenciált KÁT rendszer ►Kutatófúrások kockázatbiztosításának hiánya Jogszabályi háttér ►Bizonytalan, dinamikusan változó jogszabályi környezet ►Kérdőjelek a koncessziós törvénnyel kapcsolatban ►Bürokratikus és hosszadalmas hatósági eljárások
Területi adottságok Geológiai adottságok ►Hőmérséklet, vízhozam, nyomás,stb. Piac ►Hőpiac elérhetősége, nagysága, kompetitív technológiák Beruházás igény ►Új termelő kutak, meglévő kutak állapota, műszaki problémák, felszíni technológia, visszasajtolás(!), stb. Kiszolgáló létesítmények ►Infrastruktúra, villamosvezeték elérhetőség, hűtővíz elérhetőség
12
Megújuló energia támogatás a régióban TÁMOGATOTT VILLAMOSENERGIA-ÁRAK A RÉGIÓBAN Magyarország (EUR/MWh)
Horvátország (EUR/MWh)
Hidro 93.7 Szél 93.7
Kapcsolt 85.2 Biogáz 93.7
Geotermia 93.7 Biomassza 93.7
Hidro 79.8 Kapcsolt 68.3
Szlovákia (EUR/MWh)
Szlovénia (EUR/MWh)
Hidro 101.6 Szél 94.3
Kapcsolt 91.0
Kapcsolt 123.0
Szél 84.6
Biogáz 132.8
Biogáz 150.9
Geotermia 182.8 Biomassza 150.9
Biomassza 129.5
Geotermia 195.8
Hidro 93.4 Szél 100.4
Biogáz 150.5
Geotermia 162.2 Biomassza 177.2
Régiónkban döntően kötelező átvételű rendszer van életben a megújuló energiák támogatására Míg szomszédainknál döntően differenciált a támogatás a technológiától függően, addig Magyarországon egységes értéken szerepel az összes megújuló → a technológia-intenzív beruházási igényű és magas kockázatú geotermikus áramtermelés emiatt versenyhátrányban van a többi technológiához képest A kötelező átvételű villamosenergia kifizetések közel 70 %-a a kapcsoltan termelt energiához volt köthető 2008-ben, több mint 35 milliárd HUF értékben Kötelező átvétel
Kötelező átvétel + prémium tarifa
Kvóta kötelezettség
A jelenlegi támogatói rendszer mellett a magyar geotermia nem tud versenyképes lenni a régió többi országával, így a geotermikus tőkeimport a környező országokba fog befolyni! Amennyiben tényleg stratégiai kérdés Magyarország számára a geotermikus áram- és hőtermelés, akkor a szabályozói környezetet is annak megfelelően kell átalakítani (differenciált KÁT és kockázatbiztosítás, stabil és hosszú távú szabályozói környezet)
13 Forrás: MOL saját gyűjtés, MEH
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
14
